Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is."

Átírás

1

2 2 Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is. Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Gál Veronika Szerkesztő: Pétery István Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN Dr. Pétery Kristóf PhD, 2007 Mercator Stúdió, 2007 Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó 2000 Szentendre, Harkály u és T/F:

3 ELŐSZÓ 3 TARTALOM ELŐSZÓ Információs társadalom A kommunikáció A kommunikáció általános modellje Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú információs források Információ és társadalom Az informatika fejlődéstörténete A modern információs társadalom jellemzői Informatika és etika Jogi ismeretek Informatikai alapismeretek hardver Jelátalakítás és kódolás Analóg és digitális jelek Az adat és az adatmennyiség Bináris számábrázolás Bináris karakterábrázolás Bináris kép- és színkódolás Bináris hangkódolás A számítógép felépítése A Neumann-elvű számítógépek A (személyi) számítógép részei és jellemzőik A perifériák típusai és főbb jellemzőik A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése Hálózatok... 82

4 4 ELŐSZÓ 3. Informatikai alapismeretek szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése Állományok típusai, keresés a háttértárakon Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem Szövegszerkesztés A szövegszerkesztő használata A program indítása A munkakörnyezet beállítása Nézetmód változtatása A szövegszerkesztő menürendszere Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása Feladat Szövegszerkesztési alapok Feladat Szövegbevitel, szövegjavítás Karakterformázás Bekezdésformázás Felsorolás, számozás Tabulátorok használata Oldalformázás Szövegjavítási funkciók Keresés és csere Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés Feladat

5 ELŐSZÓ Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás Szinonimaszótár Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés Feladat Kész táblázatok formázása Számolási műveletek a cellákban Körlevélkészítés Az összefésülés Feladat Feladat Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk Feladat Meglévő objektum beillesztése Nyomtatás Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata A program indítása A munkakörnyezet beállítása A táblázatkezelő menürendszere A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása A táblázatok felépítése Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap Adatok a táblázatokban Adattípusok Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás Az adatbevitel gyorsítása Feladat A cellahivatkozások használata Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény A képletek alkalmazása Függvények használata Táblázatformázás

6 6 ELŐSZÓ Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése Karakter-, cella- és tartomány-formázások Cellák és tartományok másolása Táblázatok, szövegek, diagramok Egyszerű táblázat készítése Irányított szűrés Formázási lehetőségek Feladat Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése Problémamegoldás táblázatkezelővel Tantárgyi feladatok megoldása A mindennapi életben előforduló problémák Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs Az adatbázis-kezelő program interaktív használata Adattípusok Adattábla létrehozása adott mezőkkel és attribútumokkal Adatbevitel, adatok módosítása, törlése Adatbázisok létrehozása, karbantartása Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Lekérdezések, függvények használata Keresés, válogatás, szűrés, rendezés Rekordok rendezése táblában Összesítés Képernyő és nyomtatási formátumok Űrlapok használata Jelentések használata Jelentések létrehozása Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az interneten Elektronikus levelezési rendszer használata Állományok átvitele

7 ELŐSZÓ W WW Keresőrendszerek Távoli adatbázisok használata Weblap készítés Hálózati dokumentumok szerkezete Weblap készítése web-szerkesztővel Formázási lehetőségek Prezentáció és grafika Prezentáció (bemutató) A program indítása A munkakörnyezet beállítása Megjelenítési üzemmódok és nagyítás Emlékeztető-minta nézet A program menürendszere Prezentációs anyag elkészítése Formázás Diavetítési effektusok Prezentáció vetítése Grafika A program indítása A munkakörnyezet beállítása A program menürendszere Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása Képek és más objektumok beillesztése, formázása Könyvtárhasználat Könyvtárak A könyvtár fogalma, típusai Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány A könyvtári szolgáltatások Dokumentumok Nyomtatott dokumentumok

8 8 ELŐSZÓ Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók Tájékoztató eszközök Katalógusok Adatbázisok Feladat Közhasznú információs források Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek Elemi és összetett adatok, állomány-szervezés, relációs adatstruktúrák Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek Szöveg, sorozat, tömb, rekord, halmaz Állományok Elemi algoritmusok típusfeladatokra Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximum-kiválasztás, kiválogatás, elemi rendezések Rekurzió Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában A programkészítés, mint termék-előállítási folyamat A programkészítés lépései Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tantárgyakban Matematikai feladatok A programozás eszközei Algoritmus-leíró eszközök Az algoritmus-leíró eszközök fajtái Feladatmegoldás egy algoritmus-leíró eszköz segítségével Programozási nyelv Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete Programfejlesztői környezet Kódolási, szerkesztési eszközök Programkipróbálási eszközök Javasolt irodalom

9 ELŐSZÓ Az informatika és kommunikáció napjainkban az élet minden területén megjelenik. E fogalmak és korszerű tudományágak egyik gyakorlati sűrítménye a számítástechnika, amely eszközeivel az informatikai és kommunikációs igények kielégítésére törekszik. A számítástechnikai ismeretek csaknem minden szakmában és munkahelyen alapkövetelménnyé lettek. A témával kapcsolatos szakkönyvek viszont rendszeres felújításra, kibővítésre és újraírásra szorulnak, hiszen ezek az ismeretek igen hamar avulnak. Gondoljunk csak arra, hogy a személyi számítógép alig húsz éves, az Internet is csak néhány éves múltra tekinthet vissza. Ma a kezdeti időszak gépárainak töredékéért sokszoros teljesítményekhez jutunk (például 1986-ban egy 80 Megabájtos merevlemezt forintért adtak, manapság ennyi pénzért akár 600 Gigabájtnyi kapacitást vásárolhatunk, ami 7500-szoros növekedés, de hasonlóak a PC-k teljesítményadataiban mérhető különbségek is). Könyvünk megpróbálja dióhéjban összesűríteni a rengeteg információt, amire a számítástechnika mindennapi alkalmazásával kapcsolatban szüksége lehet egy, a témával most ismerkedő olvasónak. A téma feldolgozásának menete és mélysége igazodik a középiskolás kerettantervhez, illetve az Oktatási Minisztérium által kiadott vizsgakövetelményekhez (http://www.om.hu/letolt/kozokt/erettsegi2005/tanaroknak/informatika/vizsg akov.htm ). A könyv első része nem túl alaposan (de nem is megterhelő módon) elméleti, történeti vonatkozásokkal foglalkozik, majd megismerteti az olvasót a számítógépek felhasználási területeivel a hardverek és szoftverek világával. A rész könnyebb elsajátítását, a megismert tudnivalók felidézését segítik a lépten-nyomon feltett kérdések. Legyenek bátrak, aggodalom nélkül lépjenek abba a világba, amely naponta felhasználók millióinak szerez örömet, kevesebbeknek bosszúságot Szeretnénk, ha olvasóink inkább az előző tábor tagjait szaporítanák.

10 A kommunikáció 1. Információs társadalom Az információs társadalom (angolul information society) elmélete szerint a társadalomban az információ előállítása, elosztása, terjesztése, használata és kezelése jelentős gazdasági, politikai és kulturális tevékenység. Sőt újabban azt hangoztatják, hogy e tevékenységek jelentik az információs társadalom alapját. E társadalomtípus legfőbb jellegzetessége az információ-technológia központi szerepe a termelésben, a gazdaságban és általában a társadalomban. Az információs társadalmat az ipari társadalom örökösének is tekintik. Hasonló kifejezések: posztmodern, posztindusztriális, posztfordista, hálózati társadalom, tudástársadalom. Általános fogalmak E bevezető célja az olvasó megismertetése olyan fogalmakkal, amelyeket a kötet többi részében általánosan használunk és ismeretét feltételezzük. A fejezetben ismertetett információk megalapozzák a számítógépek és egyes információs technológiák későbbi biztos használatát, ezért ismeretük elengedhetetlenül fontos. INFORMÁCIÓ: Információnak nevezünk mindent, ami valamely kérdésben bizonytalanságunkat csökkenti, más szóval amit a rendelkezésünkre álló adatokból nyerünk. Az információ tehát az értelmezett adat., melynek megismerésekor korábban nem ismert tudásra teszünk szert. Az információ legkisebb egysége a bit. A számítástechnikában a programok is 1 bites információkból épülnek fel. ADAT: Az adat a nem értelmezett ismeret, például egy szám (mondjuk 24 információ akkor lesz belőle, ha értelmezzük, hogy 24 fokos hőmérsékletről van szó). Az értelmezéshez persze az is hozzátartozik, hogy az információt megfelelő kódrendszerben, nyelvi dialektusban kapjuk (valószínűleg kevesen értenék meg a kínai nyelvű, akár írt, akár szóbeli időjárásjelentést hazánkban). INFORMÁCIÓ-TECHNOLÓGIA (IT): Az információ-technológia összefoglaló neve az informatikai ipar minden ágának az adatfeldolgozástól a hardveren át a rendszer, illetve szoftverfejlesztésig. Az információ-technológia mára úgynevezett húzó iparággá fejlődött, amelynek gazdasági jelentősége és az ipari fejlődésben betöltött szerepe óriási.

11 1. Információs társadalom 11 TUDÁSGAZDASÁG: Az információs társadalom közgazdasági társfogalma, amelyben az érték hangsúlyozottan az értelem gazdasági hasznosításán keresztül jön létre, és ehhez minél kevesebb fizikai erőforrást használ fel A kommunikáció A kommunikáció lényege, hogy a kölcsönható felek történéseiket jelrendszerrel közlik és szabályozzák egymás viselkedését. Lehetetlen nem kommunikálni, ugyanakkor az információátadás módja csak 7-10 %-ban verbális (szóbeli). A kommunikáció körfolyamat még parancsuralom esetén is, jó ha a felek értő figyelemmel, visszacsatolással vesznek benne részt. A kommunikáció az egyik legfontosabb és legősibb emberi tevékenység, de az állatvilágban is sok ilyen tevékenységet írtak le az etológusok. Kommunikálhatunk mindenféle segédeszköz nélkül, közvetlenül, de régóta törekszik az emberiség arra, hogy a hagyományos kommunikációs határait és hatékonyságát kibővítse. Ennek érdekében született meg az írás, a nyomtatás és számtalan más találmány, utoljára a telekommunikáció, vagyis a távközlés. A távközlés, az informatika és a média iparágainak konvergálása forradalmi változássorozatot indított el. A digitális technológia, a hálózati kommunikáció és számítástechnika elterjedése az új média korszakát nyitotta meg, amely egész kulturális rendszerünket átformálja A kommunikáció általános modellje A kommunikáció céljait, belső folyamatait a Claude Shannon által leírt modell segítségével ábrázolhatjuk. E modell hat komponensből áll: kommunikátorok adó (forrás, küldő) és vevő (befogadó, címzett) szerepében, aki indítja és fogadja a kommunikációt, üzenet, a kommunikáció tartalma, kód (jel), amely a kommunikációs a csatornának megfelelő formátumúra átalakított üzenet (a kód lehet a nyelv, az írás, a zene, a hang, a kép, az ingerület, a mozdulat), zaj, amely a csatornában hozzáadódik a jelhez és a kommunikációt zavarja, csatorna, melyen keresztül a jeleket továbbítják,

12 A kommunikáció kódolási és dekódolási tevékenység (és eszközök), amely az üzenet csatornában történő továbbításához és fogadásához szükséges. Ezeken kívül még fontos figyelembe vennünk a kommunikációs helyzetet is. A kommunikáció az adó szándéka szerint lehet célirányos, kifejező és spontán. A kommunikációs folyamatot mutatja be a modell alapján készült következő ábra. A kommunikáció három szintje Az adó kommunikációjának területei feloszthatók aszerint, hogy az adó és vevő miről tud, ennek alapján lehet vak, sötét, zárt vagy nyílt egy kommunikáció (lásd az ábrát). Ez arra is jellemző, hogy a kommunikáló felek mit tudnak. A kommunikáló felek tudása

13 1. Információs társadalom 13 Nyílt kommunikáció esetén az adó tudja, hogy a vevő látja (hallja) a kommunikációt, ezért a kommunikációban szóbeli közlést, szándékos, kiegészítő gesztikulációt alkalmaz. Zárt esetben ezek elmaradnak, mert a vevő nem látja (hallja) az adót és erről annak tudomása van. Így ha az adó rendelkezésére áll, akkor a megfelelő teret vagy időt áthidaló technikát alkalmazza (például emlékeztetőt készít). Ha sem a vevő, sem az adó nem látja a másikat, akkor a jelek elvesznek, nem észlelik azokat. Ez a sötét terület. Ha a vevő látja, de az adó ezt nem tudja, akkor vak területről beszélünk Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek A kommunikáció 90-93%-a nem verbális, metakommunikáció. Ilyen lehet például a testhelyzet (testbeszéd), gesztus (mutogatás), mimika stb. Ezekkel célunk a verbális kommunikáció hatékonyságának fokozása. A szóbeli kommunikációt ugyanis rendszerint a következő hibák terhelik: locsogó (nem azt mondjuk, amit kellene), pontatlan, félreérthető, hiányos (szűkszavú) nem a vevő szintjéhez kódolja az adó, így a vevő nem tudja értelmezni (dekódolni) az üzenetet. Elvonatkoztatva: a felek a tér és idő csatornáján, vagyis térben és időben egyező vagy eltérő helyzetben kommunikálnak egymással. A tér és idő dimenziókat is figyelembe véve a kommunikációs helyzetek a következő ábra szerintiek lehetnek. A közvetlen kommunikáció, mint jelenlétkommunikáció során a kommunikáció résztvevői egy térben, és egy időben vannak jelen, azaz kommunikációjuk egyidejű és egyterű. A teret és időt áthidaló kommunikáció a technológiai fejlődésnek köszönhető és a digitális korban egyre újabb elemekkel bővül. A teret áthidaló esetben a kommunikáló felek egymástól távol (akár másik országban, földrészen, bolygón (lásd a Hold-expedíciók közvetítését) vannak. Ezzel a kommunikáció hatékonysága is javult, hiszen egyszerre sokkal több emberhez juttathatjuk el mondanivalónkat (igaz, hogy sok esetben ez a kommunikáció már csak egy irányú). A különféle teret áthidaló (tele)kommunikációs rendszerek is leolvashatók az ábrából. Az időt áthidaló esetben az adó fél más időben küldi el üzenetét, és a vevő másik időben kapja meg azt. Ez esetben fontos momentum az üze-

14 A kommunikáció net rögzítése, melynek köszönhetően a rögzített üzenetet tartalmazó dokumentum nézhető, hallgatható meg, olvasható, egy másik időben, vagy a teret is áthidaló kommunikációs rendszerekben egy vagy több másik helyen. Az üzenet rögzítésén túl ezt a lehetőséget az üzenet másolásának és sokszorosításának köszönhetjük. A kommunikáció dimenziói Az ábrából is meggyőződhetünk arról, hogy a kommunikáció jóval több mint beszéd. Viszony az adó és vevő között, amely feltételezi a partner, az üzenet és a hitelesség elfogadását. Ha ezek teljesülnek, és egyik fél sem vonja kétségbe, akkor megfelelő válasz is következhet és elindulhat a körfolyamat. Ezt befolyásolhatja a rang és szerep, valamint különféle közléssorompók (utasítás, parancs, figyelmeztetés, moralizálás, kioktatás, bírálat, ítélkezés, hízelgés, gúnyolódás, értelmezés, bíztatás, vizsgálódás, bagatellizálás).

15 1. Információs társadalom Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban A számítógép szinte mindig megfelelőbb egy feladat elvégzésére, de ne feledjük, hogy bár számítógép segítségével kommunikálunk, a vonal másik végén valahol emberek vannak. Általánosságban akkor használjuk egy feladat elvégzésére, ha birtokában vagyunk a megoldáshoz szükséges összes összetevőnek, azaz hardvernek, szoftvernek, tudásnak. Ha e hármasból bármelyik hiányzik, akkor pótoljuk, vagy maradjunk a hagyományos megoldásnál. A számítógép legfontosabb alkalmazási területei A számítógépeket és általában az IT-t (Information Technology) ma már az élet minden területén használják. Itt csak néhány olyan területet említünk meg, amelyen elterjedten alkalmazzák ezeket az eszközöket. Információforrás (főként a hálózatra kapcsolt gépek esetén, online napilapok és folyóiratok, jogi tudnivalók, szótárak, lexikon, szolgáltatók). Kommunikációs eszköz (szintén a hálózat alkalmazásával). Kereskedelem, távvásárlás (szintén a hálózat alkalmazásával). Kormányzat (önkormányzatok és adóhivatalok is). Tanulás (oktatási e-learning rendszerek és elektronikus irodalom segítségével). Irodai adminisztratív tevékenységek, nyilvántartások. Tervezés (CAD Computer Aided Design, CAE Computer Aided Engineering). Gyártás (CAM Computer Aided Manufacturing). Képfeldolgozás, kiadványszerkesztés (a hagyományos és elektronikus média számára egyaránt, DTP DeskTop Publishing). Térképkészítés (DTM DeskTop Mapping, Digital Terrain Modell) Analízis (számításigényes elemző és előrejelző rendszerek). Távmunka (a megbízó számára költségtakarékos, otthon végezhető munkák). Nagy adatbázis-kezelő rendszerek perifériáiként (kereskedelem, raktárak, szállodai rendszerek, helyfoglalás). Játék, szórakozás.

16 A kommunikáció Felhasználási lehetőségek az üzleti életben Az IT felhasználási lehetősége az üzleti életben a hagyományos technikák mellett is igen jelentős (gondoljunk csak arra, mekkora létszámcsökkenést eredményezett a pénzügyi adminisztráció területén a számítógépek, valamint adatbázisok bevezetése). A szigetszerűen működő számítógépek hatékonysága fokozódott a hálózatok kiépítésével. A kereskedők láncolatokat építettek ki, a gyártók extranet hálózatokat a beszállítókhoz és a kereskedőkhöz, a raktári nyilvántartások elérhetők az információs pultokról stb. Mindez a vásárlók gyorsabb, pontosabb kiszolgálásához, a vevők jobb megbecsüléséhez vezetett. Felhasználási lehetőségek a közigazgatásban A gazdaságosan működő és polgárait felnőtt módon tájékoztató állam egyre inkább rákényszerül arra, hogy kiaknázza az Internet adta lehetőségeket (népesség-nyilvántartás, adózás, információ-szolgáltatás stb.). Ebben Európát már megelőzik Észak-Amerika és Ausztrália mellett egyes ázsiai országok is. Egy követendő példa Ausztráliából

17 1. Információs társadalom 17 Az elektronikus kereskedelem előnyei megjelenhetnek a közbeszerzési eljárásokban, a közigazgatási funkciók korszerűsítése az online működést erősíti. Ez azt jelenti, hogy a magánszemélyek és közületek egyaránt telekommunikációs hálózaton keresztül kapnak meg minden fontos és napra kész információt, ügyeiket egyre inkább a hálózaton keresztül intézik (vagy legalább bejelentkeznek ügyfélfogadásra), űrlapokat, kérelmeket adnak be, sőt adóbevallásukat, esetleg akár adóbefizetéseiket is ily módon oldják meg. Az Egyesült Államokban például már az adó-visszatérítések negyedét interneten intézik (a pénz is elektronikus úton jut el a bankszámlákra), az adót hitelkártya alapján is befizethetik a weben. Ausztráliában az adóívek 75 százaléka elektronikus úton érkezik, amelyek több mint a felét automatikusan, emberi beavatkozás nélkül dolgozzák fel. Az ausztráliai Victoria szövetségi államban a közüzemi szolgáltatók és az önkormányzatok integrált webhelyein lehet a közüzemi díjakat, pótlékokat rendezni, lakóhely-változást bejelenteni, engedélyeket beszerezni, fogadóórákra bejelentkezni. Ugyanez működik Szingapúrban is. Felhasználási lehetőségek az oktatásban A tudásra épülő információs társadalom számára alapvetően fontos a közép- és felsőfokú végzettek arányának a növelése, s a felnőtt lakosság rendszeres általános- és szakmai képzése és továbbképzése. Az élethosszig tartó tanulás eszméjének megfelelően központi feladat az oktatás és a távoktatási rendszerek létrehozása és multimédiás tananyagok kidolgozása, valamint terjesztése. Alapvető feladat, hogy minden iskolát rákapcsoljanak a világhálóra (e helyen nem tárgyaljuk azokat a szintén az oktatáshoz kapcsolódó rendszereket, amelyek az órák és diákok, hallgatók szervezését, előmenetelük és szociális, pénzügyi helyzetük rögzítését, támogatásuk biztosítását szolgálják). A fenti törekvéshez igazodott a Sulinet program, amelynek keretében a középiskoláknak biztosították az Internet-elérést. A 2003-ban elindult Sulinet Expressz pedig adókedvezménnyel támogatta egyes informatikai eszközök beszerzését. Sajnos ez ma már inkább a múlté (tekintettel a megszorításokra). Távoktatás és e-learning A hagyományos távoktatásban térben és időben elválasztották az oktatókat és a diákokat. Az ilyen jellegű képzés annyival mutat túl a teljesen egyéni önképzésen, hogy az erre szakosodott intézmények programozott tanulási csomagokat biztosítottak a diákok, hallgatók számára, valamint rendszeresen tesztelték az előmenetelt vizsgaközpontokban, és tutorok által konzultációs lehetőségeket is biztosítottak. A távoktatási tananyag

18 A kommunikáció kezdetben a tradicionális nyomtatott dokumentációból állt (körülbelül az 1970-es évtizedben), 1980-tól kezdődően egyre több multimédiás információhordozót (video, CD, DVD), esetleg interneten elérhető tananyagokat biztosítanak a hallgatók számára. AZ 1980-as évek végén jelentek meg a számítógép alapú távoktatások, melyeknél a tananyagot CD-n kapták meg a hallgatók (CBT Computer Based Training). Érettségitől a felvételiig hasznos a pálya.hu oktatási portál Az igazi e-learning ilyen előzményekből nőtt ki az 1990-es évek végétől. Az e-learning a virtuális oktatók tanfolyamaira alapozott tanulás. Az ilyen tanfolyamokat olykor kiegészítik tele-tutor (chat) kapcsolattal vagy oktatótermi képzéssel. Természetesen vannak olyan kimondottan gyakorlatorientált képzések, amelyhez mindenképpen anyagismeret, hosszas gyakorlati idő szükséges (senki sem menne szívesen egy elméleti orvoshoz, ha komoly baja van, de egy csak távképzésben részesült kőművesre sem bíznánk otthonunk felépítését). Az e-learninggel biztosított interaktív távtanulást nem korlátozza sem, idő sem tér. Valójában az online kapcsolat is csak esetenként szükséges, hiszen az internetről letöltött anyag kapcsolatmentesen is feldolgozható,

19 1. Információs társadalom 19 majd a tesztek lebonyolításánál szükséges a szinkronizáció és a kapcsolat fenntartása. Fontos szempont, hogy a képzés így a teljes magyar nyelvterületen is megoldható. Iskolai információs rendszerek Végül nézzük, melyek azok az információs rendszerek amelyeket az iskolákban használnak és milyen céllal teszik ezt. Először is, az információs és kommunikációs technológiákat oktatják e- learning anyagokkal, távoktatással, iskolai és OKJ képzéssel, a Sulinet hálózatán keresztül, illetve teleházakban. Az Oktatási Minisztérium támogatja az érettségizettek ECDL vizsgáját, a jeles informatikai érettségi egyszerűen konvertálható ECDL bizonyítvánnyá. Közvetlen alkalmazás a prezentációs anyagok, szemléltető eszközök készítése, amelyből kétfélét alkalmaznak, egyrészt hagyományos, írásvetítő alapú, másrészt digitális (általában PoerPoint) alapú dokumentumok, emellett más multimédiás tananyagok (hangszalag, film, CD, DVD) is készülnek. Közvetett alkalmazással készülnek óráikra a tanárok, előadók, állítják össze az órarendet. Ehhez felhasználják az internetet (HTTP, FTP, e- mail), a közhasznú információs forrásokat, tanári levelező listákat. Emellett az adminisztrációt is korszerűsítették, vagyis IT felhasználásával készülnek a tanmenetek, a tanulói nyilvántartás, a feladatlapok, tesztek, statisztikák, gazdasági nyilvántartások, könyvelés, bérszámfejtés, anyag-, menza-, munkaidő-nyilvántartás. Bevezették a NEPTUN egységes tanulmányi rendszert. Az iskolák tanulói és alkalmazottai belső és külső fórumokat érhetnek el, sok helyen saját webhellyel rendelkeznek, amelyen a tananyagok, közlemények, fórumok, levelezés, publikus anyagok, aktualitások távolról is elérhetők. Használják a belső és külső elektronikus levelezőrendszert. Több helyen a könyvtár is elérhető az interneten keresztül Közhasznú információs források Közhasznú információs források a tudakozók, telefonkönyvek, menetrendek, térképek, amelyek elérésére közvetlen lehetőség is van, de érdemes a keresést a nagyobb portálok (Origó, Index, Ma stb.) vagy linkgyűjtemények (Startlap), valamint a keresők (Google, Yahoo) igénybevételével kezdeni (lásd még a Könyvtárhasználat című fejezetben is).

20 A kommunikáció Tartalomszolgáltatók Internetes tartalomszolgáltató (Content provider) olyan jogi vagy természetes személy vagy szervezet amely az internetfelhasználók legalább egy része által elérhető módon, bármilyen (szöveges, numerikus, képi, hangos, multimediális) információt tesz közzé. A tartalomszolgáltató sok esetben nem rendelkezik saját, anyagainak internetes közzétételéhez szükséges infrastruktúrával, hanem azt valamelyik internet-szolgáltatónál bérelt kiszolgálón helyezi el. Szintén gyakori, hogy saját kiszolgálója ugyan van, de annak az üzemeltetését kihelyezi egy internet-szolgáltató által üzemeltetett szerverparkba. A tartalomszolgáltatók között gyakran megjelenik a kormányzat (képviselőház, önkormányat, parlament), egyetemek és főiskolák, illetve a hagyományos nyomtatott (sajtó) és sugárzott média képviselői (rádió, tv). Egyre több azonban az olyan tartalomszolgáltató, akinek nincs a hagyományos gazdaságban megfelelő képviselője, gazdasági terepe kimondottan és kizárólagosan az internet. Az Origó üzleti negyede

21 1. Információs társadalom 21 A közzététel lehet időben korlátozott vagy korlátlan. A lényeg, hogy a tartalomszolgáltató a tartalomhoz hozzáférők által egyértelműen, a tartalomhoz való hozzáférés során azonosítható. Az internetes tartalomszolgáltatás fogalmába beleértjük a különböző hálózatokon elérhető www, mobil, szélessávú, es információkat, film- és audiotartalmakat is. A tartalom eléréséért általában fizetni kell (ennek változatos formái alakultak ki a bankkártyás fizetéstől az emelt díjas SMS küldésig). Egyes nagyobb méretű tartalmak vegyes módszerrel érhetők el. Ezeknél a katalógus és a megrendelés, esetleg a fizetés is az interneten történik, a szállítást futárral vagy postai úton oldják meg. Ilyenkor természetesen valamilyen adathordozón (CD vagy DVD lemezen, nyomtatott könyv formájában) kapjuk meg a tartalmat. A tisztességesebb vállalkozások ez esetben is biztosítják a betekintést a megrendelhető anyagokba, hogy ne zsákbamacskát vegyen a vevő. Ugyancsak fontos (lenne), hogy a szolgáltatók közzétegyék adatvédelemmel kapcsolatos nyilatkozatukat, valamint üzletszabályzatukat. Némi biztatást ad, hogy ezeket a szempontokat már kezdi ellenőrizni a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet és más hatóság is. Egyre szaporodnak azok a cégek, amelyek tevékenységük egyszerű bemutatásán és hirdetések közzétételén túl napi, esetleg téma alapján specializált például tőzsdei információkat nyújtanak, kereskednek az Interneten. Ezek közé sorolhatjuk a nagy internetszolgáltatókat és egyes újságokat. Egyesek virtuális bevásárlóközpontot üzemeltetnek. Itt látszólag a térben mozogva benézhetünk a szolgáltatóközponttól virtuális helységet bérlő cégek bemutató termeibe, ahol a nekünk tetsző árut megvásárolhatjuk. Bár a könyvtárakhoz is sorolhattuk volna, itt említjük meg a világhálón elérhető számtalan újságot, műsort. Ezek egy része a nyomtatott sajtó teljes vagy kivonatos, szemelvényes változata, másik része csak az Interneten keresztül elérhető. Megfigyelhető az az irányzat, hogy a tartalomszolgáltatói oldalak egy része, amint a látogatottság bizonyos szintet elér, az ingyenesből fizetőssé válik. Így történt az Origo portál üzleti negyedének egy részével, a Napi Gazdaság archívumával stb. Más esetben az interneten csak a sajtótermék archív változata érhető el. E megoldásnál a fejlesztők nem akarták elveszíteni a friss hírekért fizető vevőiket. Feladat Keressük fel a címet és nézzük meg a tartalomszolgáltatók etikai kódexét! Itt a fentieknél sokkal bővebben tájékozódhatunk a feladataikról, kötelességeikről és jogaikról,

22 A kommunikáció emellett megtudhatjuk azt is, hogyan érvényesítik az adatvédelmi követelményeket. A kormányzati portálon jelenleg (részben és területi korlátozással) intézhető ügyek A kormányzati törekvéseket jelzi, hogy eddig az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával mintegy kétezer emagyarország pontot alakítottak ki, ahol ingyenes elérést biztosítanak bárki számára. A támogatás módja és mértéke az üzemeltetési helytől, illetve az üzemeltető személyétől függött, volt, hogy a hardvert (számítógépet és hálózati berendezéseket), volt hogy az internet-elérést biztosította. Az IHM 2003-ben közzétette a Magyar Információs Társadalom Stratégiát, amelyet a címen javaslunk mindenkinek megtekinteni, és amelyből egyetlen modnatot emelnénk ki:

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES TEMATIKÁJA

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES TEMATIKÁJA A témakörök előtt lévő számok az informatika tantárgy részletes vizsgakövetelménye és a vizsga leírása dokumentumban szereplő témaköröket jelölik. KÖVETELMÉNYEK 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció

Részletesebben

RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK INFORMATIKÁBÓL

RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK INFORMATIKÁBÓL RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK INFORMATIKÁBÓL 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A jelek csoportosítása 1.1.2. Kód, kódolás, bináris kód 1.1.3. A kommunikáció általános modellje

Részletesebben

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 1. oldal, összesen: 6 oldal INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: gyakorlati és szóbeli. Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli. Az informatika érettségi vizsga

Részletesebben

AZ INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

AZ INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI AZ INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: gyakorlati és szóbeli Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli Az informatika érettségi vizsga célja Az informatika érettségi

Részletesebben

AZ Informatika érettségi VIZSGA ÁLTALÁNOS követelményei

AZ Informatika érettségi VIZSGA ÁLTALÁNOS követelményei AZ Informatika érettségi VIZSGA ÁLTALÁNOS követelményei A vizsga formája Középszinten: gyakorlati és szóbeli Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli Az informatika érettségi vizsga célja Az informatika érettségi

Részletesebben

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek

Részletesebben

VASVÁRI PÁL GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE 2013, Tantárgy megnevezése: INFORMATIKA

VASVÁRI PÁL GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE 2013, Tantárgy megnevezése: INFORMATIKA VASVÁRI PÁL GIMNÁZIUM HELYI TANTERVE 2013, Tantárgy megnevezése: INFORMATIKA Heti óraszám 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12.é vf. Általános képzés.d... osztály 3 3 4 4 Érettségi előkészítő 2 2 2 12. évfolyam

Részletesebben

Informatika szóbeli vizsga témakörök

Informatika szóbeli vizsga témakörök KECSKEMÉTI MŰSZAKI SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 6000 Kecskemét, Szolnoki út 31., Telefon: 76/480-744, Fax: 487-928 KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA 6000 Kecskemét, Bethlen

Részletesebben

A számolás és a számítástechnika története. Feladat:

A számolás és a számítástechnika története. Feladat: A számolás és a számítástechnika története Kezdetektől, a huszadik század közepéig Feladat: Milyen eszközöket használtak a számoló/számítógépek megjelenése elo tt a számolás segítésére? Kik készítettek

Részletesebben

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM. SZÓBELI VIZSGATÉTELEK A többször módosított 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján szervezett OKJ szakmai vizsgához

OKTATÁSI MINISZTÉRIUM. SZÓBELI VIZSGATÉTELEK A többször módosított 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján szervezett OKJ szakmai vizsgához OKTATÁSI MINISZTÉRIUM SZÓBELI VIZSGATÉTELEK A többször módosított 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet alapján szervezett OKJ szakmai vizsgához SZÁMÍTÁSTECHNIKAI SZOFTVERÜZEMELTETŐ OKJ 52 4641 03 A szóbeli

Részletesebben

Váci Mihály Kulturális Központ Cím: Telefon: Fax: Web: E-mail: Nyilvántartásba vételi szám:

Váci Mihály Kulturális Központ Cím: Telefon: Fax: Web: E-mail: Nyilvántartásba vételi szám: TÁJÉKOZTATÓ Digitális írástudás fejlesztése /D009 A képzés során megszerezhető kompetenciák A képzésben résztvevő: képessé válik a legfontosabb számítástechnikai kifejezések megnevezésére, megérti a számítógép

Részletesebben

INFORMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 9.NY OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA

INFORMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 9.NY OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS MELLÉKLET Tanmenetborító Azonosító: ME-III.1./1 Változatszám: 2 Érvényesség kezdete: 2013. 09. 01. Oldal/összes: 1/6 Fájlnév: ME- III.1.1.Tanmenetborító SZK- DC-2013 INFORMATIKA

Részletesebben

Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek

Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek PL-5107 A továbbképzés célja: A program az alapvető számítógépes fogalmakban való jártasságot és a számítógépek alkalmazási területeinek ismeretét nyújtja

Részletesebben

Digitális írástudás 2012. március 13. TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0068 Trambulin

Digitális írástudás 2012. március 13. TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0068 Trambulin Digitális írástudás 2012. március 13. TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0068 Trambulin Cél: A képzés célja, hogy a projekt résztvevői tudják kezelni a számítógépet és perifériáit, ismerjék a szoftvereket. Képessé

Részletesebben

Informatika. Középszintű érettségi vizsga témakörök. 1. Információs társadalom. 2. Informatikai alapismeretek hardver

Informatika. Középszintű érettségi vizsga témakörök. 1. Információs társadalom. 2. Informatikai alapismeretek hardver Informatika Középszintű érettségi vizsga témakörök 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat

Részletesebben

2013/2014.tanév TANMENET

2013/2014.tanév TANMENET 2013/2014.tanév TANMENET a. osztály.. tantárgyának tanításához. Összeállította: Ellenőrizte: Jóváhagyta:... tanár munkaközösség vezető igazgató Sopron, 2013. szeptember 01. Informatika tanmenet a 12G.

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika

ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika Reischlné Rajzó Zsuzsanna Szaktanár Endrédi Józsefné Igazgató Kelt: Budapest, 2012 március 1. tétel A kommunikáció

Részletesebben

Az MS Excel táblázatkezelés modul részletes tematika listája

Az MS Excel táblázatkezelés modul részletes tematika listája Az MS Excel táblázatkezelés modul részletes tematika listája A táblázatkezelés alapjai A táblázat szerkesztése A táblázat formázása A táblázat formázása Számítások a táblázatban Oldalbeállítás és nyomtatás

Részletesebben

Informatika-érettségi_emelt 11.-12. évfolyam Informatika

Informatika-érettségi_emelt 11.-12. évfolyam Informatika 11. évfolyam A tanév célja a középszintű érettségire való felkészítés, az emelt szintű érettségire való felkészülésnek a megalapozása. A középszintű érettségi elősegíti az eligazodást és a munkába állást

Részletesebben

A nyomtatvány használata nem kötelező! TANMENET. az osztály INFORMATIKA tantárgyának tanításához. (tagintézmény igazgató)

A nyomtatvány használata nem kötelező! TANMENET. az osztály INFORMATIKA tantárgyának tanításához. (tagintézmény igazgató) A nyomtatvány használata nem kötelező! TANMENET az osztály INFORMATIKA tantárgyának tanításához. Összeállította: Informatika munkaközösség 2010. év szeptember hó 01. nap. (tanár) (tagintézmény igazgató)

Részletesebben

Információs társadalom

Információs társadalom SZÓBELI TÉMAKÖRÖK INFORMATIKÁBÓL 2015. Információs társadalom Kommunikáció fogalma, fajtái, általános modellje. Példák. A jel, adat, információ, zaj és a redundancia fogalma. Példák. Különbség a zaj és

Részletesebben

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák)

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák) 1. tétel A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be egy példán a kommunikációs

Részletesebben

INFORMATIKA TANMENET 9. OSZTÁLY

INFORMATIKA TANMENET 9. OSZTÁLY INFORMATIKA TANMENET 9. OSZTÁLY Éves óraszám: 36 óra 1. Teremrend, balesetvédelem Szervezés, tanév rendje. A számítógép és biztonság. Informatikai eszközök 2. Hardvereszközök A számítógép és a perifériák

Részletesebben

A számítástechnika rövid története

A számítástechnika rövid története Budapest XIV. Kerületi Németh Imre Általános Iskola, 1148 Bp. Lengyel u.23. számítástechnika - informatika oktatás A számítástechnika rövid története Tartalomjegyzék 1. A számolást segítő eszközök története,

Részletesebben

A számítógép története (olvasmány)

A számítógép története (olvasmány) A számítógép története (olvasmány) A számítógép szóról általában a számítás, a számolás jut elsőként az eszünkbe. A számítások gépesítésének története megelőzi a számítógép történetét. Számolást segítő

Részletesebben

A tananyag. Témakörök. Optimum. Tudja meghatározni a numerikus, és karakteres adtok tárolt alakját.

A tananyag. Témakörök. Optimum. Tudja meghatározni a numerikus, és karakteres adtok tárolt alakját. Informatika helyi tanterv a PEDELLUS NOVITAS Kiadó Informatika 9-10. tankönyvéhez Szerzők: Kiss Albert,Ludányiné Prém Judit tankönyv+munkafüzet - kerettantervre épülő A tananyag Óraszám: 2 éves tantárgy

Részletesebben

Az informatika fejlődéstörténete. A számítástechnika kezdetei

Az informatika fejlődéstörténete. A számítástechnika kezdetei Az informatika fejlődéstörténete A számítástechnika kezdetei A mechanikus számológépek a mechanikus golyós számológépek az abakusz i.e. 2000-től Fogaskerekes számológépek Schickard 1623 négy alapművelet

Részletesebben

Koós Dorián 9.B INFORMATIKA

Koós Dorián 9.B INFORMATIKA 9.B INFORMATIKA Számítástechnika rövid története. Az elektronikus számítógép kifejlesztése. A Neumann-elv. Információ és adat. A jel. A jelek fajtái (analóg- és digitális jel). Jelhalmazok adatmennyisége.

Részletesebben

Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszereket) bemutatni értelmezni.

Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszereket) bemutatni értelmezni. 10. évfolyam Óraszámok VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Emelt szint 20 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Jacquard szövőgépe, vezérlési modulok használata 1805 lyukkártyás vezérlés

Jacquard szövőgépe, vezérlési modulok használata 1805 lyukkártyás vezérlés Az emberek ősidők óta törekednek arra, hogy olyan eszközöket állítsanak elő, melyek könnyebbé teszik a számolást, ilyen pl.: kavicsok, fadarabok, zsinórokra kötött csomók, fák, földre vésett jelek voltak.

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Közigazgatási informatika tantárgyból

Közigazgatási informatika tantárgyból Tantárgyi kérdések a záróvizsgára Közigazgatási informatika tantárgyból 1.) A közbeszerzés rendszere (alapelvek, elektronikus árlejtés, a nyílt eljárás és a 2 szakaszból álló eljárások) 2.) A közbeszerzés

Részletesebben

Az Informatika Elméleti Alapjai. Információ-feldolgozó paradigmák A számolás korai segédeszközei

Az Informatika Elméleti Alapjai. Információ-feldolgozó paradigmák A számolás korai segédeszközei Az Informatika Elméleti Alapjai dr. Kutor László Információ-feldolgozó paradigmák A számolás korai segédeszközei http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév: iea Jelszó: IEA07 IEA2/1 Az

Részletesebben

Informatika. Magyar-angol két tanítási nyelvű osztály tanterve. 9. évfolyam

Informatika. Magyar-angol két tanítási nyelvű osztály tanterve. 9. évfolyam Informatika Magyar-angol két tanítási nyelvű osztály tanterve Óratervi táblázat: Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13. Heti óraszám 2 1 2 - - Éves óraszám 74 37 74 - - Belépő tevékenységformák 9. évfolyam Hardver

Részletesebben

2010-2011 Őszi félév. Heizlerné Bakonyi Viktória HBV@elte.hu

2010-2011 Őszi félév. Heizlerné Bakonyi Viktória HBV@elte.hu 2010-2011 Őszi félév Heizlerné Bakonyi Viktória HBV@elte.hu Felmentés Tárgybeszámítási kérelemhez TO-ról tárgybeszámítási kérelem Régi index Régi tárgy tematikája Dr Zsakó László, ELTE IK Média és Oktatásinformatika

Részletesebben

Informatika 9Ny. Az informatikai eszközök használata

Informatika 9Ny. Az informatikai eszközök használata Informatika 9Ny Téma Az informatikai eszközök használata Alkalmazói ismeretek Írott és audiovizuális létrehozása - Szövegszerkesztés Tartalom A számítógépes perifériák megismerése, használatbavétele, működésük

Részletesebben

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai Informatika 1. Hírek, információk, adatok. Kommunikáció. Definiálja a következő fogalmakat: Információ Hír Adat Kommunikáció Ismertesse a kommunikáció modelljét. 2. A számítástechnika története az ENIAC-ig

Részletesebben

ECDL Információ és kommunikáció

ECDL Információ és kommunikáció 1. rész: Információ 7.1 Az internet 7.1.1 Fogalmak és szakkifejezések 7.1.2 Biztonsági megfontolások 7.1.3 Első lépések a webböngésző használatában 7.1.4 A beállítások elévégzése 7.1.1.1 Az internet és

Részletesebben

INFORMATIKA ÉRETTSÉGIVIZSGA-FELKÉSZÍTÉS

INFORMATIKA ÉRETTSÉGIVIZSGA-FELKÉSZÍTÉS INFORMATIKA ÉRETTSÉGIVIZSGA-FELKÉSZÍTÉS Az informatika vizsga - a többi tantárgyhoz hasonlóan - központi kidolgozású részletes vizsgakövetelményekre épül. Az érettségi vizsgára való felkészítést ez a vizsgakövetelményrendszer

Részletesebben

ECDL képzés tematika. Operáció rendszer ECDL tanfolyam

ECDL képzés tematika. Operáció rendszer ECDL tanfolyam Operáció rendszer ECDL tanfolyam Alapok A Windows áttekintése Asztal Tálca Start menü Lomtár használata Súgó használata Felhasználói fiókok kezelése Kijelentkezés, felhasználóváltás Fájlok és mappák Sajátgép

Részletesebben

TANFOLYAMI AJÁNLATUNK

TANFOLYAMI AJÁNLATUNK TANFOLYAMI AJÁNLATUNK Én félek a számítógéptől, inkább hozzá sem nyúlok! Hányszor hallhatjuk ezt a mondatot az örökifjú korú társainktól, pedig nem ördöngösség, bárki megtanulhatja a legalapvetőbb funkciókat.

Részletesebben

TANMENET. IV: Béla Általános Iskola Iskola címe: 3664 Járdánháza IV. Béla út 131. Csoport életkor (év): 14 Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10.

TANMENET. IV: Béla Általános Iskola Iskola címe: 3664 Járdánháza IV. Béla út 131. Csoport életkor (év): 14 Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10. TANMENET Iskola neve: IV: Béla Általános Iskola Iskola címe: 3664 Járdánháza IV. Béla út 131. Tantárgy: Tanár neve: Csoport életkor (év): 14 Kitöltés dátuma (év.hó.nap): Informatika Tóth László 2004. 09.

Részletesebben

A számítástechnika története

A számítástechnika története A számítástechnika története A számolás igénye már igen korán megjelent az emberiség történetében. Eleinte csak megszámlálásos feladatok léteztek. Például meg kellett számolni hány állat van a csordában,

Részletesebben

Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára

Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára 2010-2011 Őszi félév Heizlerné Bakonyi Viktória HBV@ludens.elte.hu Titkosítás,hitelesítés Szimmetrikus DES 56 bites kulcs (kb. 1000 év) felcserél, helyettesít

Részletesebben

INFORMATIKA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY

INFORMATIKA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY INFORMATIKA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY E dokumentum a kétszintű, egységes informatika érettségi vizsga részletes követelményeit és a vizsga leírását tartalmazza. Az informatika vizsga - a

Részletesebben

1. Az informatikai eszközök használata

1. Az informatikai eszközök használata 5 6. évfolyam A tanulók az informatikai eszközök használata során megismerik a számítógépet, annak főbb egységeit, a perifériákat. Kezdetben tanári segítséggel, később önállóan használják a legfontosabb

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben

A számítástechnika fejlődése

A számítástechnika fejlődése A számítástechnika fejlődése Az 1600-as évektől kezdődően az emberek igyekeztek olyan gépeket építeni, melyek megkönnyítik a számolást. A számítógépek fejlődését nagy lépésekben követjük. Az egymástól

Részletesebben

Középszintű Informatika Érettségi Szóbeli Vizsgatétel Bottyán János Műszaki Szakközépiskola -2005-

Középszintű Informatika Érettségi Szóbeli Vizsgatétel Bottyán János Műszaki Szakközépiskola -2005- 3. TÉTEL Középszintű Informatika Érettségi Szóbeli Vizsgatétel 1. Információs társadalom 1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete főbb események a kezdetektől napjainkig, Neumann-elv,

Részletesebben

HELYI TANTERV / INFORMATIKA

HELYI TANTERV / INFORMATIKA Célok és kompetenciák Alap és legfontosabb cél INFORMATIKA TANTERV A GIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA A tanuló képes legyen a modern információs társadalom előnyeit kihasználni, veszélyeit kikerülni. Legyen

Részletesebben

R ENDŐRTISZTI F ŐISKOLA SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ÉS INFORMATIKAI KÖZPONT T ÁJÉKOZTATÓ ÉS T EMATIKA

R ENDŐRTISZTI F ŐISKOLA SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ÉS INFORMATIKAI KÖZPONT T ÁJÉKOZTATÓ ÉS T EMATIKA R ENDŐRTISZTI F ŐISKOLA SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ÉS INFORMATIKAI KÖZPONT T ÁJÉKOZTATÓ ÉS T EMATIKA Számítástechnika és informatika, Robotzsaru tantárgyakból a nappali tagozat részére 2009/2010 tanévtől A hallgatói

Részletesebben

Ismerkedés az Office 2007 felhasználói felületével

Ismerkedés az Office 2007 felhasználói felületével Ismerkedés az Office 2007 felhasználói felületével A szalag kezelése Az új Fájl File menü A Gyorselérési eszköztár Az új nézetvezérlő elemek Összefoglalás Tudnivalók a Windows XP-t használó olvasók számára

Részletesebben

Helyi tanterv. Informatika. 6 8. évfolyam. Helyi tervezésű +órakeret 6. 1 36 32 4 7. 1 36 32 4 8. 1 36 32 4. Évi órakeret

Helyi tanterv. Informatika. 6 8. évfolyam. Helyi tervezésű +órakeret 6. 1 36 32 4 7. 1 36 32 4 8. 1 36 32 4. Évi órakeret Alapelvek, célok és feladatok Helyi tanterv Informatika 6 8. évfolyam - a képességek fejlesztése, készségek kialakítása, - a digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintű

Részletesebben

ECDL SELECT START (új neve ECDL Base)

ECDL SELECT START (új neve ECDL Base) 1. Kinek ajánljuk Munkavállalóknak: ECDL SELECT START (új neve ECDL Base) A PC használatához szükséges valamennyi ismeretet garantáltan megszerezhetik. Biztosan nyújtja a munkakör ellátásához szükséges

Részletesebben

Számítógép architektúrák. Bevezetés

Számítógép architektúrák. Bevezetés Számítógép architektúrák Bevezetés Mechanikus számológépek Blaise Pascal (1642) Gottfried Willhelm von Leibniz báró (~1676) Összeadás, kivonás Mai négyműveletes zsebszámológépek mechanikus őse Charles

Részletesebben

ECDL Táblázatkezelés. www.nomina3p.hu 1. 4.1.1 A táblázatkezelés első lépései. 4.1.2 Beállítások elvégzése

ECDL Táblázatkezelés. www.nomina3p.hu 1. 4.1.1 A táblázatkezelés első lépései. 4.1.2 Beállítások elvégzése 4.1 Az alkalmazás 4.1.1 A táblázatkezelés első lépései 4.1.2 Beállítások elvégzése 4.1.1.1 A táblázatkezelő alkalmazás megnyitása és bezárása. 4.1.1.2 Egy és több munkafüzet (dokumentum) megnyitása. 4.1.1.3

Részletesebben

INFORMATIKA Célok és feladatok

INFORMATIKA Célok és feladatok INFORMATIKA Célok és feladatok Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és életének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok 1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók

Részletesebben

Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből

Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből Fejezetek az Információ-Technológia Kultúrtörténetéből Kezdeti elektronikus számítógépek kultúrtörténete ITK 7/58/1 Számológép - számítógép? Lady Ada Lovelace (1815-1852). Charles Babbage (1791-1871) ITK

Részletesebben

Informatika a magyar közoktatásban. Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Informatika a magyar közoktatásban. Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Debreceni Egyetem Informatikai Kar Informatika a magyar közoktatásban Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Témavezető: Dr. Dömösi Pál Készítette: Orosz Csaba Gazdaságinformatikus

Részletesebben

TANMENET INFORMATIKA (orientációs képzés) 9.C1 csoport

TANMENET INFORMATIKA (orientációs képzés) 9.C1 csoport TANMENET INFORMATIKA (orientációs képzés) 9.C1 csoport 3 óra/hét 1. Balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatás, teremhasználati rend I. INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM, INFORMÁCIÓ TECHNOLÓGIA A kommunikáció 2. A jelek

Részletesebben

Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László. A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása

Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László. A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László Számolás az ujjakon 2. (Kína- India) A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév:

Részletesebben

Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László. A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása

Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László. A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása Az Informatika Elméleti Alapjai Dr. Kutor László A számolás korai segédeszközei A korszerű számítógépek kialakulása http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév: iea Jelszó: IEA07 IEA2/1

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA

BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA Ismeretterjesztő előadás 2. Rész Előadó:Pintér Krisztina etanácsadó aniszirk@gmail.com INFORMÁCIÓS ÍRÁSTUDÁS Az információ elérésének és felhasználásának képessége. leggyakrabban

Részletesebben

Informatika 5 8. évfolyama számára heti 1 óra. Óraterv 5 8. évfolyam 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Informatika heti 1 óra 1 1 1 1.

Informatika 5 8. évfolyama számára heti 1 óra. Óraterv 5 8. évfolyam 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Informatika heti 1 óra 1 1 1 1. Informatika 5 8. évfolyama számára heti 1 óra Óraterv 5 8. évfolyam 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Informatika heti 1 óra 1 1 1 1 Az óraszámok megadásánál 36 tanítási héttel számoltunk. Bevezető Az informatikaórákon

Részletesebben

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

SZÁMÍTÁSTECHNIKA TANTERV 7-10. ÉVFOLYAM

SZÁMÍTÁSTECHNIKA TANTERV 7-10. ÉVFOLYAM SZÁMÍTÁSTECHNIKA TANTERV 7-10. ÉVFOLYAM 1 CÉLOK A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE (TK 61-TŐL)

SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE (TK 61-TŐL) SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE (TK 61-TŐL) SZÁMÍTÓGÉP Olyan elektronikus berendezés, amely adatok, információk feldolgozására képes emberi beavatkozás nélkül valamilyen program segítségével. HARDVER Összes műszaki

Részletesebben

<X Y SZAKKÖZÉPISKOLA> Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 54 522 01 0000 00 00 Erősáramú elektrotechnikus Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0900-06 Informatikai,

Részletesebben

INFORMATIKA VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

INFORMATIKA VIZSGAKÖVETELMÉNYEK INFORMATIKA VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 12.E OSZTÁLY A) Magas szintű táblázatkezelés Adatok rendezése, autó és irányított szűrése. Adatbázisfüggvények használata. B) Adatbázis kezelés Adatok importálása Űrlapok

Részletesebben

Mercator Stúdió 2010.

Mercator Stúdió 2010. Dr. Pétery Kristóf ECDL és számítógép kezelői vizsga előkészítő az NJSZT Syllabus 4 alapján Windows XP és Office 2003 használatával Mercator Stúdió 2010. Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás,

Részletesebben

Microsoft Access alapok

Microsoft Access alapok Microsoft Access alapok Képzési program Cím: 1027 Budapest, Csalogány utca 23. (a) A tanfolyam célja (a képzés során megszerezhető kompetencia) A tanfolyamot azoknak ajánljuk, akik már jártasságát szereztek

Részletesebben

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán Adatbázis rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati személyzeti

Részletesebben

IT - Alapismeretek. Megoldások

IT - Alapismeretek. Megoldások IT - Alapismeretek Megoldások 1. Az első négyműveletes számológépet Leibniz és Schickard készítette. A tárolt program elve Neumann János nevéhez fűződik. Az első generációs számítógépek működése a/az

Részletesebben

Haladó irodai számítógépes képzés tematika

Haladó irodai számítógépes képzés tematika Haladó irodai számítógépes képzés tematika Word haladó Haladó szövegszerkesztés Szöveg effektusok alkalmazása Az automatikus javítási beállítások használata Szöveg körbefuttatása, szövegtörés A szövegirány

Részletesebben

<X Y SZAKKÖZÉPISKOLA> Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 54 522 01 0000 00 00 Erősáramú elektrotechnikus Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0900-06 Informatikai,

Részletesebben

Informatikaoktatás a Jedlik Oktatási Stúdió tankönyveivel. farkascs@jos.hu

Informatikaoktatás a Jedlik Oktatási Stúdió tankönyveivel. farkascs@jos.hu Informatikaoktatás a Jedlik Oktatási Stúdió tankönyveivel farkascs@jos.hu Miről lesz szó? A JOS tankönyvcsaládjának bemutatása tervezési koncepciók Informatikai ismeretek a középiskolák részére Az informatikatanítás

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Informatika tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Informatika tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Informatika tantárgyból 2014-2015 Vizsgakövetelmények: A 9. évfolyamon a tanulóknak több kisebb feladatot kell megoldaniuk a számítógép felhasználásával 45 perc alatt. Felsőbb

Részletesebben

Tartalom. 6.1.2. Jelátalakítás és kódolás... 10. 6.1.3. A számítógép felépítése... 10. 6.1.4. Alaplap... 11. 6.1.5. A központi egység...

Tartalom. 6.1.2. Jelátalakítás és kódolás... 10. 6.1.3. A számítógép felépítése... 10. 6.1.4. Alaplap... 11. 6.1.5. A központi egység... Tartalom 1. Információs társadalom... 2 1.1. Informatikai alapfogalmak... 2 1.2. A kommunikáció... 2 1.3. Számítógépes adatbázisok... 3 1.4. Keresés az interneten... 4 2. Információ és társadalom... 4

Részletesebben

Információ és kommunikáció

Információ és kommunikáció Információ és kommunikáció Tanmenet Információ és kommunikáció TANMENET- Információ és kommunikáció Témakörök Javasolt óraszám 1. Az internet jellemzői 25 perc 2. Szolgáltatások az interneten 20 perc

Részletesebben

IT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény

IT - Alapismeretek. Feladatgyűjtemény IT - Alapismeretek Feladatgyűjtemény Feladatok PowerPoint 2000 1. FELADAT TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Pótolja a hiányzó neveket, kifejezéseket! Az első négyműveletes számológépet... készítette. A tárolt program

Részletesebben

2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA. Az információ elérésének és felhasználásának képessége.

2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA. Az információ elérésének és felhasználásának képessége. 2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA 1. INFORMÁCIÓS ÍRÁSTUDÁS Az információ elérésének és felhasználásának képessége. - leggyakrabban számítógép és / vagy Internet használat - IKT technológiák alkalmazásának

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Informatika Készítette: a gimnázium reál munkaközössége 2015. Tartalomjegyzék Alapvetés...3 Egyéb kötelező direktívák:...6 Informatika

Részletesebben

TERC V.I.P. hardverkulcs regisztráció

TERC V.I.P. hardverkulcs regisztráció TERC V.I.P. hardverkulcs regisztráció 2014. második félévétől kezdődően a TERC V.I.P. költségvetés-készítő program hardverkulcsát regisztrálniuk kell a felhasználóknak azon a számítógépen, melyeken futtatni

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA

Részletesebben

számítástechnikai szoftver-üzemeltető szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei 1 I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

számítástechnikai szoftver-üzemeltető szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei 1 I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai számítástechnikai szoftver-üzemeltető szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei 1 I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1. Szakképesítés azonosító száma: 52 4641 03 2. 2 A szakképesítés

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Nyolcosztályos gimnázium Informatika Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Évfolyam: 5 Vizsga típusa: Gyakorlati Követelmények, témakörök:

Részletesebben

Informatika témavázlatok. 4. évfolyam

Informatika témavázlatok. 4. évfolyam Informatika témavázlatok 4. évfolyam 1. óra Ismétlés tanévi aktualitások Balesetvédelem baleset megelőzés. Mit tanultunk az elmúl időszakban Miről tanulunk az idei tanévben Felszerelések Munkarend 1. Mi

Részletesebben

erettsegizz.com Érettségi tételek

erettsegizz.com Érettségi tételek erettsegizz.com Érettségi tételek Az informatika fejlődéstörténete, jogi ismeretek Információ és társadalom Az informatika fejlődéstörténete a XX. Században, napjainkban Jogi ismeretek, szerzőjog, szoftver

Részletesebben

PÉTERY KRISTÓF PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉKE

PÉTERY KRISTÓF PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉKE PÉTERY KRISTÓF PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉKE Tudományos folyóiratok 1. Az áteresztőképességi együttható meghatározása és értékének változásai Mélyépítéstudományi Szemle, Budapest, XXXII.évfolyam 11.szám, 1982.,

Részletesebben

Access 2013 Lekérdezéstől testre szabásig TARTALOM 1

Access 2013 Lekérdezéstől testre szabásig TARTALOM 1 TARTALOM 1 2 TARTALOM Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is. Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Pétery Tamás Szerkesztő:

Részletesebben

3. Az elektronikus számítógépek fejlődése napjainkig 1

3. Az elektronikus számítógépek fejlődése napjainkig 1 2. Az elektronikus számítógépek fejlődése napjainkig Vázold fel az elektronikus eszközök fejlődését napjainkig! Részletesen ismertesd az egyes a számítógép generációk technikai újdonságait és jellemző

Részletesebben

Vizuális informatika oktatás a szakképzésben (Visual Information Technology in Vocational Training)

Vizuális informatika oktatás a szakképzésben (Visual Information Technology in Vocational Training) Vizuális informatika oktatás a szakképzésben (Visual Information Technology in Vocational Training) Berke József - Tóth István Veszprémi Egyetem, Georgikon Mezõgazdaságtudományi Kar, 8360 Keszthely, Deák

Részletesebben

TESZ INTERNET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ M7

TESZ INTERNET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ M7 TESZ INTERNET ÉS KOMMUNIKÁCIÓ M7 1. FELADAT 1. Továbbküldés esetén milyen előtaggal egészül ki az e-mail tárgysora? Jelölje a helyes választ (válaszokat)! [1 pont] a) From: b) Fw: c) To: d) Vá: 2. Melyik

Részletesebben

II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása

II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása 1. A programmodul azonosító adatai 1.1. Program megnevezése Webszerkesztés, a web programozás alapjai 1.2.. A modul sorszáma 1 1.3. A modul megnevezése Web

Részletesebben

Dr. Pétery Kristóf: Word 2003 magyar nyelvű változat

Dr. Pétery Kristóf: Word 2003 magyar nyelvű változat 2 Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is. Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Gál Veronika Szerkesztő: Pétery István

Részletesebben