PEDAGÓGUSTÜNTETÉS TÉMÁINK TELE A PUTTONYUK EPILÓGUS. Kedves Kolléga! Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog, új esztendõt kívánunk!

Átírás

1 Budapest, Somogyi Béla u. 20. EDAGÓGUSTÜNTETÉS ÉRDEÉDELEM JOGÉDELEM FÜGGETLENSÉG SZOLIDARÍTÁS SZOLGÁLTATÁS TÉMÁIN EILÓGUS 3. OLDAL CSA INYÍRJÁ A GIMNÁZIUMOAT TELE A UTTONYU oldal edves olléga! ellemes karácsonyi ünnepeket és boldog, új esztendõt kívánunk! DSZ elnöksége 5. OLDAL MEGCSINÁLTÁ OOSBA 14. OLDAL TANTERET TANÍTUN, AGY GYEREET? OLDAL oldal december

2 ATUÁLIS MEG ELL SZÜNTETNI A TAGSÁGI AUTOMATIZMUST! A címben szereplõ mondat a DSZ november 25-i sajtótájékoztatóján hangzott el. Mendrey László elnök a témával összefüggésben arról beszélt, hogy tegnap hallgatta meg az Országgyûlés ulturális Bizottsága az N elnökét a kar mûködésével kapcsolatos tapasztalatokról, s ekkor elképesztõ dolgokra derült fény. A szakszervezeti vezetõ újra nyomatékosította, hogy csak akkor figyel fel a kormány az oktatási ágazatban meglévõ anomáliákra, ha a szféra valamennyi szakszervezete egységesen lép fel és összefog. Az N-val összefüggésben elképesztõ dolgokra derült fény - mondta a DSZ elnöke, aki hozzátette: A LI felügyelete alá tartozó közoktatási intézményekben dolgozó pedagógusok szeptember 1-je óta automatikusan tagjai lettek az akkor még nem is létezõ Nemzeti edagógus arnak. Emellett 2014 tavaszán erõteljes kormányzati propagandát követõen, a pedagógusok alig 10%-nak regisztrációja után indokolt csendben megszületett a Nemzeti edagógus ar. Lapzártakor a ar de jure nem létezik, a bíróság ugyanis elutasította bejegyzését. A kormány által kizárólagos egyeztetési privilégiummal felruházott köztestületnek nincs költségvetése, nincs legális alapszabálya, nincs mozgástere. Az EMMI volt államtitkárának kedvenc játékszere azonban de facto mégiscsak létezik, hiszen küldöttgyûlés, küldöttgyûlést követ, van elnöke, elnökhelyettese, infrastruktúrája, a szervezetnek vannak alkalmazottai. alódi feladatának nem tud megfelelni, hiszen egyeztetést senki nem kezdeményezett vele pl. a LI átalakításáról, a nemzeti köznevelési törvény módosításáról, a középfokú oktatás erõteljes átszervezésérõl. Talán a kormány nem tartotta fontosnak, hogy ilyennel fárassza a art, talán tisztában voltak azzal, hogy az egyeztetés egy nem létezõ testülettel igencsak macerás. Nem is strapálták magukat vele, mint ahogy azokat a szervezeteket (szakmai és érdekvédelmi) is megkímélték a gondolkodás fáradságos munkájától, akik egyébként gyakran és szívesen végeznek ilyen jellegû tevékenységet. Felmerül a kérdés, vajon kik, mibõl és hogyan fizetik ki azokat a költségeket, melyek egy ilyen szervezet mûködésével járnak (pl. terembérlet)? Mibõl és hogyan fizetik az alkalmazottakat, a bérek utáni járulékokat? Az egyértelmû hatalmi szempontokon kívül, mi az értelme ennek a kényszertestületnek? i gondolja komolyan, hogy egy kiváltságos helyzetben lévõ testület, döntési szituációban valóban a köz oktatásának javát fogja szolgálni, s nem annak az érdekeit preferálja inkább, aki õt a lélegeztetõ gépen tartja? i gondolja komolyan, hogy a készülõ etikai kódex (megrendelõ az állam) valóban hasznos eligazodni valót nyújtva, segíti majd a pedagógusokat? i gondolja komolyan, hogy bárki õszinte véleményt fog megfogalmazni akkor, ha az állásával játszik? i gondolta ezt az egészet komolyan??? A Nemzeti edagógus ar ettõl még betölthet(ne) hasznos szerepet. a maga kezdeményezné a szakmai egyeztetések rendszerének kiterjesztését, s ha maga kezdeményezné a kényszertagság megszüntetését. Addig azonban csak nyûg. Mindenkinek. Mendrey László a sajtótájékoztató végén elmondta, hogy noha az N elnöke szerint a szakképzésben nem lesz nagy változás, ám a kormányzati nyilatkozatok alapján a közeljövõben nagy átalakítások lesznek a gimnáziumi férõhelyek radikális csökkentése árán. ivel egyeztet a kormány? ogyan csatornázzák be a pedagógus társadalom véleményét tette fel a kérdéseket a DSZ elnöke. A pedagógus szakmát veszi semmibe a kormány azzal, hogy a szakmai szervezetek véleményére nem ad a kabinet. A sajtótájékoztatón Mendrey László közölte, hogy a SZ megköszönte a szombati demonstrációval történt szolidaritást, majd újra kiemelte: csak az oktatási ágazat érdekképviseleteinek összefogásával érhetõ el eredmény. ita Róbert Ráció a edagógusok Demokratikus akszervezetének lapja A lap ingyenes, a befizetett tagdíjakból készül Felelõs kiadó: Mendrey László, a DSZ elnöke Fõszerkesztõ: ita Róbert épszerkesztõ: iséri-nagy Ferenc erkesztõbizottság: A DSZ elnöksége iadja: a edagógusok Demokratikus akszervezete Országos álasztmánya 1085 Somogyi Béla u. 20. ISSN: Lapterv, tipográfia: iss aba Nyomdai munkálatok: TRADEORG nyomda, Fûzfõgyártelep Felelõs vezetõ: Tóth Zoltán észült 1000 példányban 2

3 EZÉRCI EILÓGUS Ismét vége egy esztendõnek. okás ilyenkor visszatekinteni a magunk mögött hagyott hónapokra, számvetést készítve mélázni azon, hogy hol, mit, mikor, és miért rontottuk el már megint? égigtekintve a nemzetinek és köznevelésnek nevezett közoktatási káoszon, meg kell állapítanunk, hogy bõven van mibõl szemezgetnünk, a választék bõsége már-már zavarba ejtõ Olcsó, hatásos és népszerû dolog lenne ezeket glédába állítva élõ tilalomfaként magasodni minisztérium ura és úrasszonya elé és arcukba vágni, hogy Te tetted ezt király! Ezt már eddig is sokan és sokszor megtették, nulla eredménnyel. A köznevelés hajója (copyright BZ emberminiszter) nem törõdve a veszélyt kiáltókkal, nagy sebességgel távolodik attól a céltól, ahová elindult. A korszerû, használható, és biztos tudást adó, közoktatási rendszertõl. Ne legyünk álszentek, nekünk is óriási a felelõsségünk abban, hogy ezt gyakorlatilag akadálytalanul megteheti(k). agytuk magunkat megvezetni pedagógusként, szülõként, állampolgárként. Elhittük, hogy tekintélyünk lesz attól, hogy törvénybe foglalják: a pedagógust márpedig tisztelni kell. Elhittük (elhittük?), hogy könnyebb dolgunk lesz, ha egyentankönyvekbõl tanítunk, s a tanfelügyelõ vigyázó szeme segít majd eligazodni a mindennapok kétségei között. Elhittük (el akartuk hinni), hogy az életpályamodell na, az aztán! Az a valami! S bíztunk abban, hogy a ormány állja szavát, s valóban jelentõs béremelést biztosít a pedagógusoknak. Nem hittünk a józan kétkedõknek még azoknak sem, amelyek a kormányoldalon állnak hogy nincs pénz a béremelés egészének megvalósítására. Nem hittük el, hogy valóban megnövelik az addig is aggasztóan magas, súlyosan minõségellenes munkaterhelést. Nem hittük el, hogy a nyakunkra ültetik a ormány önmagának gründolt egyeztetõ partnerét, a Nemzeti edagógus art. S nem hittük el azt sem, hogy közös akolba terelve minden közalkalmazott pedagógust rájuk hivatkozva (állítólag értük, de biztosan nélkülük) majd õk lesznek A mértékadó vélemény Bíztunk abban, hogy gyerekeink számára minden sokkal jobb lesz. ebb iskolába járva, jól felszerelt tantermekben ülve biztos tudást kapnak, s nekünk szülõknek nem kell az iskola nyûgjeivel veszõdnünk, nem kell segíteni gyerekeinknek az élet nagy kérdései közötti eligazodást. Megoldja majd az iskola. Ezt ígérte a miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár. Marika néni a tanító, s Jóska bácsi a tanár, idõnként ugyan kért ezt-azt (krétát, filcet, fénymásoló papírt, WC papírt, és még ki tudja mi mindent) de mi nem szóltunk, teljesítettük, amit vártak tõlünk. ogy ez mára rendszerré váló, rendszerszintû probléma lett? Ja Nem szóltunk akkor sem, mikor egyszerû állampolgárként csak néztük kikerekedett szemekkel, hogy hogyan szûnik meg az iskolában a világnézeti semlegesség, hogyan lesz szitokszóvá a szubszidiaritás, s miként válik mindenhatóvá ismét az állam és hogyan szakít hazánk oktatásirányítása mindazzal, ami 21. századi, mindazzal, ami európai alkonyán sûrû, sötét felhõk takarják el az eget. A hajó egyre viharosabb vizeken bukdácsol. ogy elkerülje az elkerülhetetlent, újabb és újabb hagymázas célokat kerget, miközben egyre közelebb kerül a jéghegyhez. özel s távol senki, akire számíthatnánk. Nincs, aki kimentsen a jeges hullámok közül. A katasztrófa elkerülése érdekében meg kell állítanunk az eszement száguldást! Ez csak akkor sikerül, ha a pedagógus nem tûri tovább a nemzet napszámosa szerepet, hanem sokkal inkább lámpás szeretne lenni. a a szülõ elhiszi, hogy gyermekének akkor lesz jobb, ha össze fog az iskolával. a az egyszerû állampolgár felelõs állampolgárrá válik. S akkor talán hozzákezdhetünk ahhoz, ami a feladatunk: rendezni végre közös dolgaink, ez a mi munkánk, és nem is kevés Okunk van rá. Elpazarolni való idõnk nincs. Itt a Dunánál. Mendrey László 3

4 SZAÉZÉS, GIMNÁZIUM SZAÉZÉS ONTRA GIMNÁZIUMI OTATÁS Az elmúlt hetekben, hónapokban több vezetõ politikus is megfogalmazta, hogy miért szükséges a szakképzés és a gimnáziumi rendszer átalakítása. A téma õszi történéseit az alábbiakban idõrendi sorrendben közöljük. ÁLLAMOSÍTÁS A SZAÉZÉSBEN IS - DÖBBENETES ÖETEZMÉNYE ÁRATÓ A DSZ szeptember 30-i sajtóközleménye A lebelsberg Intézményfenntartó az állami, magán és alapítványi szakképzési intézmények bekebelezésére készül, mintegy elõkészítve azok Nemzetgazdasági Minisztérium alá terelését. Ennek következményei tragikusak a szakképzés intézményei és igénybevevõi számára, mert az NGM oldalán megjelent, a 2015/2016-os tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésrõl szóló kormányrendelet-tervezetbõl az alábbiak olvashatók ki: 1. Megszûnik a felnõttoktatás a szakképzésben, így a 16 év fölöttiek szakmaszerzési esélyei minimálisak lesznek. A tanköteles kor betöltése után az oktatás rendszerébõl kihullók számára kizárólag a fizetõs képzés lehetõsége adatik meg. 2. A nõk számára elképesztõen kevés képzés indul, jellemzõen a nem kurrens szakmákban. 3. Tanulók százai hagyhatják abba a tanulmányaikat, hiszen ha megbuknak, egyáltalán nem biztos, hogy alattuk lesz osztály, ahol folytathatják az iskolát. iszen az egyik évben engedik indítani az adott képzést, a másikban nem. 4. Megszûnnek a magán és alapítványi szakközépiskolák. Országos szinten mindössze a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány által fenntartott iskola indíthat 9. évfolyamot! 5. Magán és alapítványi iskolák nem indíthatnak államilag támogatott, a munkaerõpiacon keresett szakmákat, pl. informatikai, közgazdasági, ügyviteli szakmacsoportból, bár az álláshirdetések nagy részében ilyen végzettségû munkavállalókat keresnek. elyette a nagy eszköz- és anyagigényû, szakmák oktatására kaphatnának állami támogatást korlátozott mértékben. l fõs csoportokra. Mivel jelentõsen csökkent azon szakmák száma, melyekre korlátozás nélkül be lehet iskolázni, egyszerûen nem tudnak majd annyi osztályt indítani, hogy az iskolát fenn tudják tartani. 6. A LI rohamosan növekvõ adósságállománya, a folyamatos mûködési zavarok melegágya. onnan lesz az állami iskolarendszerben több tanterem, több tanár, eszköz és forrás? A politika folyamatosan a szakképzés minõségi megújításáról beszél. A tettek ennek ellentmondanak. A magukat tévedhetetlennek tartó önjelölt megmondók kéretlen bábáskodása sodorja egyre reménytelenebb helyzetbe az élhetõ holnapot a szó szoros értelmében - megtermelõ generációt. A jövõ eltékozlása elkezdõdött Mendrey László Október 16. orlátoznák a gimnáziumi létszámot omogén szakképzési intézményrendszert szeretne kiépíteni a Nemzetgazdasági Minisztérium, a tervek szerint a szakközépés szakiskolák a lebelsberg Intézményfenntartó özpont rendszerébõl a minisztérium fenntartásába kerülnének át - mondta Czomba Sándor szakképzésért és munkaerõpiacért felelõs államtitkár egy szakmai fórumon. Azokról a tervekrõl is beszámolt, melyek szerint a gimnáziumokat leválasztanák a szakközép- és szakiskolákról, és a szakképzésben résztvevõk arányának növelésével párhuzamosan a távlati célok között említette meg a gimnáziumi létszám korlátozását is. Az államtitkár úgy nyilatkozott, hogy a változások - amelyekrõl egyelõre elvi döntés van szeptember 1-jétõl lépnének életbe. Azt tervezzük, hogy nagyobb önállóságot, és ezzel együtt nagyobb felelõsséget szeretnénk a szakképzõ intézmények nyakába tenni - fogalmazott az államtitkár. ozzátette, ezzel a lehetõséggel az intézményeknek megfelelõ módon kell gazdálkodni. Ez nem azt jelenti, hogy önálló gazdálkodó szerv lesz a rendszerben, számuk ennél jóval kevesebb lesz - hangsúlyozta Czomba Sándor. Az államtitkár szavai szerint mennyiségi és minõségi változásokra van szükség a szakképzés rendszerében, így a fenntartóváltás keretében a gimnáziumokat leválasztják majd a szakiskolákról és szakközépiskolákról, mivel a gimnáziumok másfajta gondolkodásmódot igényelnek, és szerepük fõiskolára és egyetemre történõ felkészítés lesz. Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy az adott településen megszûnik a gimnázium, minden egyes iskolát egyenként akar megvizsgálni az NGM - hangoztatta az államtitkár. Ezzel párhuzamosan felülvizsgálnák a szakképzõ intézményeket: megvizsgálnák többek között azt, hogy szükség van-e az adott intézményre, mi lenne a változtatás iránya és ez milyen gyorsan történjen meg - fejtette ki. Távlati cél még a szakközép- és szakiskolai képzésben részt vevõk arányának növelése, a gimnáziumi létszám korlátozása, illetve a szakképzési pedagógusmodell kialakítása is. isszaállítanák a gyakorlati oktatásvezetõi munkakört, az iskolai rendszerben pedig megerõsítenék a szakoktatói szakmát, ezzel együtt a tanárképzésbe kötelezõen beleépítenék a felnõttképzési tartalmat - rögzítette a szakképzésért és munkaerõpiacért felelõs államtitkár. MTI 4

5 SZAÉZÉS, GIMNÁZIUM November 1. ak kinyírják a gimnáziumokat Az állam a jelenlegi 128 ezerrõl a felére akarja csökkenteni a gimnáziumokban tanulók számát ez összhangban van a kormánynak a kivételezett csoportokat jutalmazó társadalompolitikai elképzeléseivel. És így még spórolni is lehet. inte visszhangtalan maradt az elmúlt hetek egyik bejelentése: annak kapcsán, hogy jövõre a szakközép- és szakiskolák a lebelsberg Intézményfenntartó özpont (lik) rendszerébõl az NGM fenntartásába kerülnek, Czomba Sándor államtitkár azt mondta, távlati cél a szakközép- és szakiskolai képzésben részt vevõk arányának növelése és a gimnáziumi létszám korlátozása. özölte, hogy a gimnáziumok szerepe a fõiskolára és az egyetemre történõ felkészítés lesz. Ennek megértéséhez fel kell idéznünk, hogy Orbán iktor szeptember végén azt mondta: Nekünk be kell bizonyítani, hogy egy közepesen elvégzett gimnázium és gimnáziumi teljesítmény nem versenyképes egy jó szakmával. A gimnáziumot is csak akkor érdemes elvégezni, ha onnan egyetemre fogunk menni. A valóságnak úgy kellene festenie Magyarországon, hogy egy jó szakmunkásképzõ intézetben megszerzett szakma biztosabb megélhetést nyújt, mint egy csak általános mûveltséget nyújtó, de konkrét szaktudást a mellé nem adó oktatási intézményben elvégzett idõszak. A statisztikák elemzésébõl az derül ki, hogy Orbán iktor a szegénységbe küldi a családok egy részét. ézdi Gábor közgazdász a Defacto blogon a hivatalos bértarifaadatokat elemezte a év közötti férfiaknál 1992 és 2012 között, s kimutatta: az érettségizettek bérelõnye hatalmas. Annak ellenére, hogy a képzés éveinek számát tekintve a szakmunkások jobban hasonlítanak az érettségizettekhez, keresetük sokkal közelebb áll a csak 8 általánost végzettekéhez. éldául 2012-ben a 8 általánost végzettek havi átlagkeresete 125 ezer forint, a szakmunkásoké 167 ezer forint, a diploma nélküli érettségizetteké pedig 227 ezer forint volt írja. ézdi azt is kimutatta, hogy a kor elõrehaladtával a bérkülönbség nõ, vagyis az öregedõ szakmunkások keresete egyre inkább elmarad a velük egykorú érettségizettek keresetétõl. A szakmunkások munkaerõ-piaci helyzete várhatóan tovább romlik. Azzal, hogy a kormány heti egy matematika-, egy informatika- és egy nyelvórára csökkentette a közismereti tárgyak számát, a munkapiachoz alkalmazkodni képtelen fiatalok tömegei kerülnek ki a szakképzésbõl. Az biztos, hogy a gimnáziumi férõhelyek csökkentésével már rövid távon is spórolni tud a kormány, kirúghat pedagógusokat, bezárhat intézményeket. üdi János jogász, oktatási szakértõ szerint a közoktatás államosításának éppen ez volt az egyik célja. Az állam dönti el, hol legyen iskola az országban, hány férõhellyel mûködjön, és mi legyen a feladata mutat rá, emlékeztetve arra, hogy a korábbi közoktatási törvény a megyei önkormányzatok felelõsségi körébe utalta, hogy az országban mindenhol elégséges gimnáziumi férõhely legyen. És hogy milyen eszközökkel lehet megfosztani a gyerekeket az érettségi lehetõségétõl? Azzal például, ha átlagokhoz kötik a gimnáziumba lépést, mondjuk 4,25-ös átlag alatt már nem lehet jelentkezni véli üdi, aki elmondja: jelenleg 128 ezer gyerek tanul gimnáziumban, 130 ezer érettségit és szakmát adó szakközépiskolában és 54 ezer szakiskolában. Ezt akarják megváltoztatni úgy, hogy középiskolás populáció fele kerüljön a szakképzésbe. agyis mindössze ezer gyerek fog csak gimnáziumba járni mutat rá. üdi szerint az állam a szakközépiskola átalakításával is tud spórolni, ha visszahozza a régi képzési rendszert, ezzel ugyanis két évfolyammal kevesebbet kell az államnak finanszíroznia elõtt a szakközépiskola négy évfolyamos volt, ebbe sûrítették be az érettségi vizsgára felkészítést és a szakmai tanulást is. a most újra négy évfolyamos lesz, azzal gyakorlatilag elvágják az utat a felsõoktatásba lépés elõl, hiszen ha valaki négy év alatt egyszerre szakmát tanul és érettségit kap, akkor nem marad ideje nyelvvizsgát szerezni és emelt szintû érettségire készülni, márpedig a kormány a felsõoktatásba lépést is szigorítani fogja, és ezek lesznek a jövõbeni követelmények. ak a középosztály felsõ szeletéhez tartozó családok kiváltsága lesz a gimnáziumi érettségi és ezzel a diplomaszerzés lehetõsége. Ez a megoldás ellentétes az uniós célokkal: a tanulók 75 százaléka szerezzen érettségit, hiszen érettségi bizonyítvánnyal is lehet szakmát tanulni. MTI NOEMBER 6. AZ EGYÁZI GIMNÁZIUMONA EDEZET A ORMÁNY TERE evesebb gimnazistát szeretne a kormány, és növelné a szakmát tanuló diákok számát. A pedagógusok elbocsátásoktól tartanak, a szakemberek szerint pedig alapítványi iskolák szûnhetnek meg. atalin egy csepeli, két tanítási nyelvû szakközépiskolába járt. Öt év alatt jól megtanult angolul, érettségijével együtt középfokú angolnyelv-vizsgát is szerzett. A vizsgaeredményei alapján nem került volna be az államilag finanszírozott felsõoktatási képzésbe, viszont a szülei nem tehetõsek, nem tudták volna finanszírozni a felsõfokú tanulmányait. atalin nem is biztos abban, hogy szeretne diplomát. Ám a munkaerõpiacon érettségi nélkül és nyelvtudás nélkül labdába se rúghat. A 2012/13-as tanévben még 414 ezer középiskolásból 224 ezer szakközépiskolás és 190 ezer gimnazista volt. Ám a kormány tervei szerint 2015 szeptemberétõl ezer fõben maximálnák a gimnáziumba járók számát, a többieket pedig a szakképzés felé orientálnák. Másfajta gondolkodás Mennyiségi és minõségi változásokra van szükség a 5

6 SZAÉZÉS, GIMNÁZIUM szakképzés rendszerében, mondta Czomba Sándor. A szakképzésért és munkaerõpiacért felelõs államtitkár szerint a gimnáziumokat leválasztják a szakiskolákról és szakközépiskolákról, mivel a gimnáziumok másfajta gondolkodásmódot igényelnek, és szerepük a fõiskolára és egyetemre történõ felkészítés lesz. A változás szeptember 1-jén léphet életbe. Tanárok munka nélkül Annyit már biztosan tudunk, hogy az Emberi Erõforrások Minisztériumának költségvetését 10 százalékkal csökkentik jövõre mondta az Origónak Mendrey László. A edagógusok Demokratikus akszervezetének elnöke azt mondta: a minisztérium nem kommunikál velük, ezért õk is csak a sajtóból értesülnek arról, hogy a jövõ évi büdzsében hány milliárd forinttal kevesebb jut az oktatásra. Most próbálják meg a szakembereik a számokat kisilabizálni, mondta Mendrey László. A forráselvonás legnagyobb vesztese a középfokú oktatás lehet, mondta Mendrey László. a kevesebb pénz jut a közoktatásra, akkor a gimnáziumokban és a középiskolákban tanító pedagógusok ezrei kerülhetnek az utcára. A meghúzott költségek miatt a középiskolák lényegesen kevesebb párhuzamos osztályt indítanak majd, kevesebb diáknak lesz érettségije, és így valóra válhat offmann Rózsa és Lázár János álma is. Lázár János 2014 februárjában azt mondta, a kormány az elmúlt három évben arra törekedett, hogy a gimnázium az elitnevelés helyszíne legyen. Gimnáziumba olyan gyerek menjen, aki egyetemen akar továbbtanulni, ehhez kvalitás, képesség, elszántság kell. Megbélyegezve, 14 évesen Egy 14 éves gyerekrõl nem lehet megállapítani, hogy mire lesz képes felnõttként, mondta Mendrey László. Nem lehet tiniként megbélyegezni valakit, hogy belõled diplomás lesz, vagy egy jó szakmunkás. A gimnáziumba jutás lehetõségét, Mendrey László szerint, az oktatási kormányzat azzal is tudja korlátozni, ha egységesen például 4,5-es átlaghoz kötik a gimnáziumba való bekerüléshez szükséges eredményeket. A szakszervezeti vezetõ szerint nagyon rossz úton halad a magyar oktatás, és ha elfogadják a megnyirbált büdzsét, akkor a pedagógussztrájkot sem tartja elképzelhetetlennek. Zsákutca vagy lehetõség? ilágossá kell tenni, hogy aki a szakképzésben tanul, annak is van lehetõsége továbblépni a felsõoktatásba, mondta arragh László a Mokkában. A Magyar ereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy véli, a szakképzést sokan zsákutcaként kezelik. Ezért lenne szükség a gimnáziumok és szakközépiskolák profiltisztítására. arragh László szerint a kormány nem a gimnáziumi férõhelyek számát akarja csökkenteni, csak azt a modellt akarja felszámolni, amikor az intézmények egyszerre gimnáziumként és szakközépiskolaként vannak aposztrofálva. Az ötletelés veszélyes lehet a azok a számok igazak, amelyek a költségvetés mellékletében szerepelnek, akkor abból az látszik, hogy az oktatásra pont annyi pénzt szánnak jövõre, mint 2014-ben, de a pedagógusok 38 milliárd forintos béremelését is ebbõl kell kigazdálkodni, mondta az Origónak Radó éter. Az oktatáspolitikai elemzõ szerint a kormányzati kommunikációból világosan látszik, hogy a diákokat a szakmunkásképzés felé akarják terelni. Arról hallani, hogy komoly átszervezés elõtt áll a közoktatás, de Radó éter szerint az Orbán-kormány oktatáspolitikusainak fiókjai teljesen üresek, nincs bennük egyetlen oldalnyi valamirevaló ötlet sem. Érzéketlen költségvetés A jövõ évi költségvetés minden szempontból érzéketlen a szegényekkel szemben, mondta Radó éter. Jövõre számos civil és alapítványi iskolát is be kell zárni, mivel a kormányzat a civil és alapítványi intézményekben dolgozó pedagógusok bérét már nem állja. olott a tankötelezettség ideje alatt az államnak ugyanúgy kell támogatnia minden gyermek oktatását, függetlenül attól, hogy milyen fenntartású intézményben tanul. A civil és alapítványi iskolák többségében nemcsak a tehetõs szülõk gyerekei tanulnak, hanem azok is, akiknek tanulási nehézségei miatt inkább az alternatív módszerek felelnek meg. Irány az egyházi gimnázium? A gimnáziumok már leadták, hogy a 2015/16-os tanévben milyen osztályokat indítanak, és hány férõhelyre lehet majd jelentkezni. Radó éter szerint ha már 2015 szeptemberében szûkítik a gimnáziumi férõhelyek számát, akkor a most nyolcadikos diákok jövõ februári gimnáziumi felvételije is káoszhoz vezethet. A gimnazisták számának radikális csökkentésének két fontos hatása lehet: egyrészt pedagógusok ezrei maradhatnak munka nélkül, másrészt megnõhet az egyházi gimnáziumokba jelentkezõk száma. Radó éter szerint a közoktatásnak semleges oktatást kellene biztosítania mindenki számára. De ha a diákok nem jutnak be az állami gimnáziumokba, akkor az egyházi fenntartású iskolák lehetnek a menekülõutak számukra. oncsek Rita 6

7 A szakképzés most induló reformja az általános iskolától az egyetemekig meg fogja borítani a hazai oktatás teljes rendszerét: a rosszul teljesítõ gimnáziumokat bezárhatják, a megmaradókba csak az fog beférni, aki tényleg tanul és egyetemre akar menni. Bár van logika abban, hogy egy piacképes szakma többet ér egy gimnáziumnál, Magyarországon az talál munkát és az keres jobban, aki leérettségizett vagy diplomázott. Még a kormányhoz közeli szereplõk is elismerik, hogy ez az Orbán iktor által a legfontosabbnak nevezett átalakítás csak komoly konfliktusokkal valósítható meg írja az Index. Amikor a 2000-es évek közepén az önkormányzatok iskolákat vontak össze és szüntettek meg, azt minden esetben hangos politikai tüntetések kísérték. inte minden iskola bezárása országos ügy lett. A kormány most olyan átalakításra készül az oktatási rendszerben, ahol mindez tömeges méretekben történhet meg, ráadásul egyszerre. A változtatás/reform a nagyközönségnek szinte teljesen ismeretlen szakképzési rendszerbõl fog elindulni. Ez azonban az általános iskoláktól kezdve a gimnáziumokon át egészen a felsõoktatásig megborítja a dominókat és gyökeres változásokat fog hozni. Egyben fogják meg az egészet Foglaljuk elõször össze röviden, mire lehet számítani. Az 500 szakközépiskola és szakiskola felügyelete jövõ szeptembertõl a lebelsberg-központtól a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerül át. Az ambiciózus tervek szerint ezután a teljes intézményhálózatot átvilágítják, majd racionalizálják. Ennek része lesz a profiltisztítás is: szakképzõ iskola csak szakképzéssel foglalkozzon. Miután ma a legtöbb szakközépiskola egy gimnáziummal közösen mûködik, a gimnáziumokat le kell választani róluk. A leválasztás eredményeként több helyen meg fog szûnni a gimnázium. A kormányzati tervek szerint ezzel egy idõben a gimnáziumoknál is profiltisztítást végeznek. Az elvárás az lesz, hogy a gimnázium ne a magukkal mit kezdeni nem tudó fiatalokat parkoltassa, hanem tényleg az egyetemre való továbbtanulásra készítsen fel. A szakképzés átalakítása miatt eleve kevesebb gimnázium lesz, de a helyek számát tovább csökkenthetik magasabb követelményekkel vagy a támogatások visszafogásával. A kevesebb gimnáziumi hellyel a kormány mégiscsak elérné azt, amiben a 2012-es tandíjellenes diáktüntetések hatására meghátrálni kényszerült. a kevesebb gimnázium lesz, kevesebb diák jut be a felvételiken a felsõoktatásba, így ott kevesebb SZAÉZÉS, GIMNÁZIUM November 6. A szakmunkásképzés becsülete: felborítják az oktatás teljes rendszerét hallgatót is kell majd finanszíroznia az államnak. ersze ezután is bárki szerezhet majd diplomát, aki akar, csak fizetnie kell érte. A szakmunkásképzés becsülete Mindez egyelõre nem olvasható semmilyen nyilvános dokumentumban, hiszen a Fidesz sem választási programot, sem kormányprogramot nem írt. A szakmunkát mindig is fetisizáló Orbán iktor és Czomba Sándor, az NGM szakképzésért felelõs államtitkárának nyilatkozatai azonban árulkodóak. Orbán október 10-én a ossuth rádiónak nagyon egyértelmûen azt mondta: az elkövetkezõ három és fél év legfontosabb feladata az új szakképzési rendszer bevezetése lesz. A kormányfõ víziója szerint ugyanis a bámulatosan fejlõdõ magyar gazdaságban hamarosan szakemberhiány fog fellépni, ami a késõbbi fejlõdés gátja lesz: A szakmunkásképzésnek a becsületét vissza kell adni. Az a logika, hogy mindenki vagy nagyon sok család azt hiszi, hogy a sikeres élethez egyetlen út vezet, gimnázium, érettségi, valamilyen egyetem vagy fõiskola, tévedés. Nem akarom õket tévedésben tartani, e fölött a gondolkodásmód felett eljárt az idõ. A kormány a Németországban, Ausztriában vagy Franciaországban bevált duális szakképzési rendszert akarja átvenni. Ennek lényege, hogy a diákok az elméleti tudást továbbra is az iskolapadban szerezzék meg, de ezzel párhuzamosan már nagyon korán valódi munkahelyeken, valós körülmények között szerezzenek munkatapasztalatot és gyakorlatot. A ossuth rádiós interjúban árulkodó volt Orbán megjegyzése, miszerint ez nemcsak a német és az osztrák rendszer átvételét jelenti, de visszatérést is a ádár-kor hagyományaihoz, hiszen nekünk is volt egyébként a kommunista idõkben egy elég jó hagyományunk e tekintetben, ami nem mondom, hogy hibátlan, de egy jó hagyomány volt. a Orbán arra gondolt, hogyan tanulták meg nagyon hamar a gyárban a fiatal szakmunkástanulók a lógás, a lopás és a munkának álcázott semmittevés technikáját, akkor ehhez a rendszerhez talán mégsem kellene visszatérni. Aki nem teljesít, elbukik Czomba Sándor államtitkár egy október 16-i nyíregyházi fórumon már konkrétumokat is említett: a szakképzõ iskolák jövõ szeptembertõl kerülnek az NGM irányítása alá. Ekkor a gimnáziumokat leválasztják a szakiskolákról és szakközépiskolákról. Az államtitkár azzal nyugtatta a kedélyeket, hogy ez nem jelenti automatikusan azt, hogy az adott településen megszûnik a gimnázium, minden egyes iskolát egyenként akar megvizsgálni az NGM. Megvizsgálnák azt is, hogy egyáltalán szükség van-e az adott szakközépiskolára, vagy azt hogyan lehet átalakítani. Megerõsítve a fentieket, Czomba elejtette azt is, hogy távlati cél még a szakközép- és szakiskolai képzésben részt vevõk arányának növelése, a gimnáziumi létszám korlátozása. A gimnáziumi létszámot több eszközzel is korlátozhatják. A Népszabadság szerint például azzal, hogy 4,25-ös tanulmányi átlag alatt senkit nem vesznek fel gimibe. Információink szerint hasonló ötlet már korábban is felmerült, de offmann Rózsa köznevelési államtitkár nem értett egyet a gimnáziumba való belépés ilyen mértékû korlátozásával. A gimnazisták száma azonban más eszközzel is korlátozható. éldául azzal, ha csak 7

8 SZAÉZÉS, GIMNÁZIUM az a gimnázium kap állami támogatást, amelyik megfelelõ továbbtanulási rátát produkál. asonló, eredményességhez kötött támogatást már alkalmaztak a hat- és nyolcosztályos, a két tannyelvû és a nulladik, nyelvi elõkészítõ évfolyamoknál is. Ebben az esetben nem a gaz kormány fogja megszüntetni a gimnáziumot, hanem az elbukik a kemény versenyben és megszûnik, vagy idõben felajánlja magát valamelyik egyháznak. A szakmunka már nem az, mint 30 éve További részletekért egyelõre hiába kopogtattunk az NGMnél és az Emberi Erõforrások Minisztériumánál. Felhívtuk viszont arragh Lászlót, a Magyar ereskedelmi és Iparkamara elnökét, akirõl tudható, hogy jelentõs hatása van az oktatási rendszer mostani átalakítására. A duális szakképzést zászlajára tûzõ iparkamara már a 2010-es választások elõtt megállapodást kötött a Fidesszel a tervek megvalósítására, majd ezt a kormánnyal késõbb meg is erõsítették. A kamarának már 15 éve megvan a szakmai koncepciója a duális szakképzésrõl, mondta az Indexnek arragh László. Az elmúlt négy évben átalakították a szakmai képzés szerkezetét, modernizálták a tananyagokat, megalakultak a hiányszakmákat monitorozó megyei fejlesztési és képzési bizottságok. arragh szerint most az iskolai intézményrendszer átalakításának kell nekiállni, amirõl az elnök maga is tudja, hogy nem lesz konfliktusmentes. orábban az iskolák épp az akkori pénzügyi feltételek hatására egyesültek vagy szélesítették a profiljukat, ezért jöttek létre az általános iskola-szakiskola-szakközépiskola és gimnázium kombók. Ez azonban nem mindenhol mûködött jól. olt, ahol a régió legjobb szakközépiskolájából a város leggyengébb gimnáziuma lett mondta arragh. Az iparkamara elnöke szerint az átalakítást érzelmi- és presztízsokok is nehezítik majd, pedig mindenkinek meg kellene értenie, hogy a szakmunka ma már nem azt jelenti, amit harminc évvel ezelõtt. Miközben önmagában egy gimnáziumi képzésnek a munkaerõpiacon nem sok értelme van, a mai szakmák komoly felsõfokú tudást igényelnek. Elég csak egy mechatronikai mûszerészre vagy egy logisztikusra gondolni, akinek több idegen nyelvet is beszélnie kell. arragh szerint a gimnázium feladata tényleg az egyetemi továbbtanulásra való felkészítés lenne, és nem helytállóak azok a bírálatok, hogy a szakképzés zsákutca. A szakképzés akkor zsákutca, ha valaki olyat tanul, amivel nem lehet elhelyezkedni. Az új rendszerben azonban mindenkinek meglenne a lehetõsége arra, hogy ha erõt és tehetséget érez magában, akkor egyetemet is végezzen. Az iparkamara elnöke egy példát is mondott. A Mercedes kecskeméti gyárára alapított szakképzésen 31-en indultak, közülük 27-en végeztek. A Mercedes mind a 27 végzõsnek ajánlott munkát. özülük 23-an esti gimnáziumba jelentkeztek, mert szeretnének mérnökök lenni. arragh szerint az új szakképzési rendszer akkor mûködhet jól, ha nemcsak a nagyvállalatokat, de akár a kisebb családi vállalkozásokat is meg tudják gyõzni arról, hogy megéri tanulót alkalmazni. A diákok külsõ gyakorlati helyeken való alkalmazását eddig a szakképzõ iskolák saját érdekeltségi rendszere is akadályozta: inkább a tanmûhelyben tartották a diákokat, hogy a leépítéseket elkerüljék. Mostantól már csak akkor van erre lehetõség, ha az iparkamara igazolást ad arról, hogy a régióban nincs lehetõség cégeknél végzett gyakorlatra. Fiam, te a kezedbõl fogsz megélni Az, hogy Magyarországon az oktatással komoly gondok vannak, régóta közhely. A helyzet leegyszerûsítve: a csak nyolc osztályt végzettek gyakorlatilag kiszorultak a munkaerõpiacról, helyüket nagyrészt átvették a szakmunkások, az õ helyüket pedig részben az érettségizettek, sõt azok a diplomások, akik saját területükön nem tudnak elhelyezkedni. Ez alapvetõen nem csak egy szerkezeti probléma, a fõ gond az oktatás színvonalával van. Néhány éve egy szakiskola igazgatója arra panaszkodott, hogy az általános iskolából félanalfabéták kerülnek hozzájuk, márpedig õk nem taníthatók. Egy szinttel feljebb sincsenek rendben a dolgok. Ami egy-egy fejlettebb országban átlagosnak mondható, nálunk elitiskolák kiváltsága. Egy átlagos magyar középiskolában nem hogy nyelvet, szövegértést, logikát, általános mûveltséget nem szednek magukra a diákok, sok helyen már az nagy eredmény, ha az érettségiig rendesen megtanulnak írni és olvasni. Jó szakemberekre lenne tehát szükség rossz gimnazisták helyett? A cégek egybehangzóan állítják: örülnének, ha több lenne a szakmájához értõ, képzett munkás. akhogy a tendencia jelenleg az, hogy a szakmunkások állásait is szívesebben töltik be érettségizett vagy akár diplomás emberekkel. Egy érettségi ugyanis ma legalább annak a jele, hogy az állásra jelentkezõ nem analfabéta. asonló a helyzet a gyengébb fõiskolai, egyetemi végzettséggel is: ha nem is tud mindenki elhelyezkedni a saját szakterületén, még így is sokukat felszívja a munkaerõpiac. Aki pénzt akar keresni, jobb, ha érettségizik Még ha van is logika abban, ahogy a kormány a gimnáziumok helyett a szakközépiskolás és szakiskolai képzés felé akarja terelni a fiatalok egy részét, mindez keményen ütközik a magyar valósággal. a ugyanis a számokat megnézzük, jól látszik, hogy érettségivel és diplomával sokkal könnyebben talál valaki munkát, és több pénzt is keres, mint az, aki szakmunkásként próbálkozik. Miközben tehát igaz az az állítás, hogy kevés a jó szakmunkás, az is igaz, hogy a jelenlegi oktatási rendszerben aki állást akar, jobban teszi, ha nem elégszik meg a szakmunkásoktatással, még akkor is, ha végül aztán tényleg munkásként helyezkedik el. Egy jól mûködõ duális képzés ugyan valóban javíthat az elhelyezkedési lehetõségeken, és csökkentheti a lemorzsolódást, az oktatási rendszer problémája azonban összetettebb ennél. iába adott egy jó céges tanmûhely, ha például nem lehet az általános iskolai tudásra sem alapozni. Ráadásul önmagában azzal, hogy a diákok nagyobb részét munkásnak küldjük, és kevesebb lesz a gimnázium, még nem javul automatikusan a középiskolai oktatás színvonala. A helyzet megoldásához átfogó, komplex, az alapszintû és a felsõoktatást is magába foglaló stratégiára és annak következetes végrehajtására van szükség. A világ sikeres oktatási 8

9 SZAÉZÉS, GIMNÁZIUM rendszereit vizsgáló tanulmányok szerint ugyanis az oktatási rendszerben akkor érhetõ el érdemi javulás, ha a problémákat rendszerszinten kezelik, és tényleg minden a tanárképzéssel kezdõdik. Ehhez pedig több pénz kell. Tanárok, tanárok, tanárok A nemzetközi példák azt mutatják, hogy lehet alakítgatni az iskolákat, a képzési formákat, a szakokat, egységesíteni a tankönyveket, ha a tanári pálya nem a legvonzóbb karrierek egyike, ha a tanári fizetés nincs összhangban más diplomás jövedelmekkel, az erõfeszítések nem érnek célt. ersze a tanárok jellemzõen akkor sem elsõsorban a pénzért mennek erre a pályára, ha megfizetik. Felmérések szerint például ha a tanári bérezés az átlagnál már eleve jobb, a plusz emelések nem dobják meg jelentõsen az érdeklõdõk számát. Amíg viszont az átlagot sem éri el, sõt jóval alatta van a tanárfizetés, a legjobbak elfordulhatnak a pályától. Ma egy kezdõ, egyetemet végzett tanár alapbére forint túlórákkal, egy nagyvállalatnál a diplomás pályakezdõknek adott bruttó ezer forint körül mozog. Ezt a szintet mai állás szerint egy tanár negyven év munkával sem éri el. A kormány ezt érzékelve el is kezdte a pedagógusok fizetésének emelését, az életpályamodell pedig irányaiban jó is, de a szûk költségvetési keretek miatt drámai áttörés nem várható. Idén 38 milliárd megy a 150 ezer pedagógus béremelésére, ennek nagyjából ötszörösére lenne szükség a látványos elmozduláshoz. És akkor az még tényleg csak a tanárok bére, a tanárképzés fejlesztésérõl, az eszközökrõl, informatikai fejlesztésekrõl, infrastruktúráról még nem is beszéltünk. szakszervezetek.hu November 14. DSZ: egyeztetni kell a középiskolai oktatás átszervezésérõl Jelentõs forráskivonástól tart a közoktatásban a edagógusok Demokratikus akszervezete. Az érdekképviselet elnöke szerint eddig nem cáfolta érdemben a kormányzat, hogy a gimnáziumi helyek számát az eddigi 40 százalékára csökkentenék. Mendrey László azt mondta a november 14-i sajtótájékoztatóján, hogy a gimnáziumi képzés csökkentése a tudásalapú társadalomnak való hátat fordítás. Az érdekvédõ úgy látja, hogy a szakiskolai közismereti tárgyak megnyirbálása pedig oda vezethet, hogy a majdani szakmunkások nehezebben tudnak szakmát váltani, ha arra kerül a sor. A DSZ elnöke egyeztetne a kormánnyal a középiskolai oktatás átszervezésérõl. Az Emberminisztérium továbbra sem hajlandó semmiféle egyeztetésre, sem a szakmai, sem pedig az érdekvédelmi szervezetekkel. A minisztériumi boszorkánykonyhákban értesüléseink szerint szinte már teljesen elkészültek a LI átalakításának terveivel, s megvannak az elképzelések a középfokú oktatás brutális, és szakmailag tökéletesen indokolatlan átalakítására. A kiszivárgott hírekre reagálókat a miniszter és államtitkára rövid úton elintézi, cáfolva azok álláspontját anélkül, hogy állítását bármivel is alátámasztaná. A DSZ örömmel venné tudomásul, ha az információról bebizonyosodna, hogy azok hírlapi kacsák, s a kormányzat képviselõinek állításai megalapozottak. Ezért arra kérjük Balog Zoltánt és Czunyiné dr. Bertalan Juditot, hogy személyükben garantálják, hogy a közoktatás átalakítása nem jár az abban érdekeltek érdekeinek semmiféle sérelmével tette hozzá Mendrey László. Abban az esetben, ha az általunk felvetett aggályok bekövetkeztének financiális okai vannak, felhívjuk az elõterjesztõk kiemelten az EMMI vezetõjének figyelmét, hogy a gigaminisztérium költségvetések tervezete jelentõs átcsoportosításra ad lehetõséget. A stadionépítésre szánt több mint 21 milliárd(!!!!) Ft a sportlétesítmények építésének fontosságát nem vitatva hasznosabban is elkölthetõ. Addig, míg a labdarúgás szentélyeinek építésére 21,264 milliárd Ft-ot irányoz elõ a tervezet, a mindennapos testneveléshez nélkülözhetetlenek tornatermek, s a szintén favorizált úszás. ita Róbert - iséri-nagy Ferenc 9

10 ÖLTSÉGETÉS DSZ: EDAGÓGUSOAT BOCSÁTATNA EL A FORRÁSIONÁS MIATT A edagógusok Demokratikus akszervezete szerint százmilliárd forintos forráskivonást hajtanak végre a középfokú oktatás területén, ami miatt pedagógusokat bocsáthatnak el. Mendrey László, a DSZ elnöke a november 3-i budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, régen látott megszorítás a 2015-ös költségvetésbõl kiolvasható forráskivonás, amelynek legnagyobb vesztese a középfokú oktatás lesz. Elmondása szerint jelentõsen csökkenteni fogja a közoktatás spektrumát a forráskivonás, és úgy mérséklik a középfokú oktatásban résztvevõk számát, hogy csökkentik a párhuzamosan indítható osztályok számát. Ez viszont elõre vetíti, hogy kevesebb diákhoz kevesebb tanár is kell - fûzte hozzá. Mendrey László azt kérte a parlamenti képviselõktõl, hogy a költségvetés közoktatásra vonatkozó részét tárgyalják újra vagy ne fogadják el. Jelezte, hogy levelet küldött minden szakszervezetnek, amelyekkel 2011-ben megalakították a sztrájkbizottságot, és arra kérte õket, hogy egyeztessenek a következõ lépésekrõl. angsúlyozta: ha nem jutnak eredményre a képviselõkkel, akkor van oka a sztrájkbizottsági tárgyalásoknak, és ha ezek nem vezetnek eredményre, akkor el kell gondolkodni a további érdekérvényesítõ lépésekrõl. érdésre válaszolva elmondta, nem tartja kizártnak sem az utcára vonulást, sem a sztrájkot. MTI AZ ALAÍTÁNYI ÉS MAGÁNISOLÁ EGYESÜLETÉNE ÁLLÁSFOGLALÁSA Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöksége megdöbbenéssel olvasta a T/1794 számú törvényjavaslatot Magyarország évi költségvetésérõl, melynek 161. oldalán a III. melléklet I. pont, 3. alpont c) pontja kimondja: c) Az Nkt. 2. (3)bekezdés b)pont bc)-bd)alpontja szerinti fenntartók köznevelési feladatot ellátó intézményeiben foglalkoztatott pedagógusok, valamint a nevelõ-oktató munkát közvetlenül segítõk átlagbére és közterhei elismert összege a 2015/2016. tanítási évre szeptember 1-jétõl az a) és b) alpontban meghatározottak ca) 30%-a a köznevelést alapfeladatként végzõ, a társasági adóról és osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló évi CXII. törvény hatálya alá tartozó vállalkozó. cb) 75%-a a ca) alpontba nem tartozó fenntartók esetén. érjük a kormánytól a ca) és cb) törvényhelyek visszavonását, és a költségvetésben a évi CXC. Törvény a Nemzeti köznevelésrõl paragrafusa szerinti finanszírozási rendszer fenntartását. érjük a Magyar Országgyûlés bizottságaitól különösen a ulturális és vállalkozás fejlesztési bizottságtól, illetve a az Országgyûlés frakcióitól, a képviselõktõl, hogy ne támogassák a Nemzeti köznevelési törvényben foglalt finanszírozási rendszer megváltoztatását. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöksége ezúton kíván a nyilvánossághoz és a többi civil szervezethez fordulni támogatásukat kérve az alapítványi iskolák diszkriminációjának megszüntetése érdekében. Indoklás õszén dr. offmann Rózsa államtitkár aszszony tájékoztatta az AME vezetõjét, hogy a kormánynak nem célja az alapítványi és magániskolák ellehetetlenítése. Ezekben az intézményekben a törvény életbe lépését követõen az ott dolgozó pedagógusok és munkájukat közvetlenül segítõk bérét és járulékaikat az államtól megkapják. E megállapodás tartalma és eljárásrendje bekerült a köznevelési törvénybe óta a változások egyébként is számos intézmény bezárását, illetve egyházi fenntartó alá vonulását eredményezték. A források csökkentése a végleges ellehetetlenülést eredményezné nagyon sok intézmény esetében. 2. Reméljük, hogy e törvényhely nem egy oktatáspolitikai koncepció része, hanem torz információkon alapuló pénzügytechnikai probléma. Tudomásul kell venni, hogy az alapítványi szféra nem csak az elit képzésérõl szól. Az alapítványi iskolák zöme közel sem a gazdag elit gyermekeinek iskolái; hátránykompenzáló, második esélyt biztosító, esetleg sajátos nevelési igényû, különös bánásmódot igénylõ diákok és családok utolsó lehetõsége as adatok szerint tanuló tanul 750 nem állami, nem egyházi fenntartású közoktatási intézmény 2664 telephelyén, akiket pedagógus tanít, és ahol közel 3000 egyéb munkavállaló dolgozik. 3. Az alapítványi iskolák jelenleg is alacsonyabb állami forrásból ugyanazt a közfeladatot látják el, mint állami, egyházi társaik. A bérek átlagosan a költségek legfeljebb kétharmadát jelentik, a kollégiumok esetében az állami támogatás a mûködtetés és fenntartás költségeinek csupán 35%-át fedezi. Ezért úgy látjuk, pénzügyi okai nem lehetnek az állam számára olcsóbb, és a családok által igényelt oktatási intézmények bezárásának. 4. A törvényhely fenntartása egyben azt is jelenthetné, hogy akár több ezer pedagógus és munkavállaló veszítené el munkahelyét, ez nyilván nem cél. Nem marad más választása az egyéb forrásokkal nem rendelkezõ intézményeknek, mint a bezárás, hiszen a köznevelési törvény elõírja, hogy a pedagógusok nem kaphatják az állami és egyházi fenntartású intézményekben dolgozó kollégáik bérének 75%-át, csak a törvényben elõírt összegeket. Budapest, november Bak Zsófia alelnök, Sipos Mihály társelnök orn György elnök A TÖRTÉNELEMTANÁRO EGYLETE ÁLLÁSFOGLALÁSA A ÉI ÖLTSÉGETÉS OTATÁST ÉRINTÕ FEJEZETEIEL ACSOLATBAN A Történelemtanárok Egylete aggodalommal értesült arról, hogy a kormány a évi költségvetési tervezet révén az alapítványi (és magán) oktatási-nevelési intézmények elsorvasztására tesz kísérletet. 1. A magániskolák jelentõs része sajátos nevelési igényû diákokat felzárkóztató, hátrányt kompenzáló intézmény. agyis olyan pedagógiai munkát végez, melyet az állami iskolák nem vállalnak fel. A szektorsemleges szabályozást semmibe vevõ tervezet elfogadhatatlan, mert tovább rontja a hátrányos helyzetû gyerekek kilátásait. 2. Elfogadhatatlan továbbá, hogy a gimnáziumi férõhelyeket radikálisan csökkentsék. Ez a fejlett világban érvényesülõ trenddel ellentétes, Magyarország legfontosabb gazdasági kitörési pontját zúzza szét, egyszersmind szintén tovább növeli az esélyegyenlõtlenségeket. 3. A tervezett változtatásokat ismereteink szerint hatásvizsgálat nem elõzte meg, az érintettekkel egyeztetés nem történt. 4. olidárisak vagyunk minden érintettel, valamennyi alapítványi és magániskolával, és támogatjuk azokat, illetve a gimnáziumi férõhelyek megõrzése érdekében szót emelõ társszervezeteinket (Alapítványi és Magániskolák Egyesülete, edagógusok Demokratikus akszervezete, edagógusok akszervezete stb.) november

11 ÖLTSÉGETÉS ÖLTSÉGETÉS: RADÓ ÉTER OMMENTÁRJA Oktatáspolitikus szakértõnk egy kis értelmezõ OktpolCafé kommentárt fûzött az oktatásról szóló költségvetés tervezetéhez. 1. Az egyházi oktatás különtámogatásával már a korábbi kormányok is rést ütöttek az eleinte szektor-semleges finanszírozási rendszeren, mely szerint a tankötelezettség ideje alatt az államnak ugyanúgy kell támogatnia minden gyermek oktatását, függetlenül attól, hogy milyen fenntartású intézményben tanulnak. A következõ évtõl a magániskolák csökkentett támogatásával különbséget tesznek gyermek és gyermek között, egyúttal éppen a hátrányos helyzetû gyermekek magániskoláit lehetetlenítik el. 2. A LI 2013 januárja óta folyamatosan több mint százmilliárddal alultervezett dologi költségvetését 2014-ben a felére csökkentették. Ennek következtében a LI költségvetése felülrõl nyitott lett, év közben folyamatosan tömködni kellett bele a költségvetési és uniós pluszpénzeket. Ezt a nyomást enyhítendõ most az önkormányzatoktól és a gyermekétkeztetéstõl elvonnak 28,7 milliárdod, ami nagyjából megduplázva a LI dologi költségvetését visszaemeli azt a 2013-as (súlyosan alultervezett) szintre. erébe a szülõk többet fizetnek az ebédért, vagy a szegény szülõk gyermekei nem kapnak ebédet és az önkormányzatok kevesebbet költenek óvodára. 3. A középfokú oktatás finanszírozásának több mint 24 százalékos csökkentése olyan elképesztõen brutális mértékû, hogy kizárólag valamilyen durva iskolaszerkezeti beavatkozással lehet kigazdálkodni. Ilyen lehet a szakközépiskolák szakiskolává alakítása, állami gimnáziumok bezárása, vagy a csonkolás terítése a meglévõ gimnáziumok között az elindítható párhuzamos osztályok számának radikális korlátozásával. Mindennek két hatása mindenképpen lesz: jelentõs mértékû pedagógus létszámcsökkentés és az egyházi gimnáziumokban tanulók arányának további radikális növekedése. (a az állami gimnáziumok kivezetése több éven keresztül folyik majd, az egyházi gimnáziumok többségbe kerülnek.) 4. A szakközépiskolák szakmunkásképzésre való átállítása drasztikusan csökkenti a felsõoktatás már így is hihetetlenül szûk merítési bázisát. A felsõoktatási felvételi kritériumok fokozatos szigorítása a középiskolák (gimnázium és szakközépiskola) csökkenõ kibocsájtásához igazítja a belépés lehetõségeit. Összességében a felsõoktatáshoz vezetõ utak szûkítése már nem egyszerûen a felfelé irányuló mobilitás esélyeit nullázza le, de komolyan csökkenti a magas végzettségûek státuszõrzésre irányuló erõfeszítéseinek esélyét is. 5. A felsõoktatás támogatása egy kicsit nõ, ami megkönnyíti a kancellári rendszer bevezetését. 6. Az oktatás össztámogatása úgy csökken, hogy a csökkentett összegbõl kell kigazdálkodni az idei 4,2 százalékos tehát szimbolikus mértékû - elõmeneteli rendszerhez kapcsolt pedagógus béremelés 38 milliárdos többlet forrásigényét. 7. Nem szûken értelmezett oktatási kérdés, de az oktatás szempontjából drámai hatást gyakorló intézkedés csomag a különbözõ szociális transzferek szintén brutális mértékû csökkentése. Ez új lökést ad a gyermekszegénység növekedésének, ami az oktatás hatalmas szelektivitása és rendkívül alacsony hátránykompenzációs képessége miatt mint ahogy eddig is - szinte automatikus a kudarcot vallók (funkcionális analfabéták, lemorzsolódók, korai iskolaelhagyók, stb.) arányának növekedését eredményezi. 8. Mindezen lépések közül a gimnáziumi kapacitások csonkolásának és számos magániskola várható bezárásának van politikai kockázata. Ugyanakkor az oktatás szereplõinek eleinte is nagyon gyenge ellenálló képességét az elmúlt négy év változtatásai szinte teljesen felszámolták, ezért a tervezett változtatások átnyomhatók lesznek. A legsúlyosabb érdeksérelmeket a szegény családok szenvedik majd el, az õ politikai védettségük azonban gyakorlatilag a nullával egyenlõ. Radó éter A CINIUS, A BRUTÁLIS, S A URRÁ A napokban vált nyilvánossá a jövõ évi öltségvetési törvény tervezete. Az egyik legnagyobb tétel szokás szerint az oktatás. Miközben ismerkedtem az újdonságokkal, óhatatlanul is nevet adtam a legszembetûnõbb számoknak. Elõször egy 28,7 milliárdos tételen akadtam fenn, amelyet az önkormányzatokon keresztül a gyermekétkeztetéstõl von majd el a kormány, hogy beleöntse a LIOSZAURUSZ feneketlen gyomrába. ámomra ez a tervezet legcinikusabb része. Aztán mellbe vágott az a 25% is, amellyel a középiskolai oktatásra szánt összeget csökkentenék a döntéshozók. a ezt a számot összekapcsolom azzal a hírrel, amely szerint a gimnáziumi tanulók számát a felére csökkentenék, és ezt követõen eszembe jut egy-egy kisebb vidéki intézmény vagy az a tény, hogy Miskolcon az elmúlt másfél évtizedben úgy duplázódott meg a gimnáziumi férõhelyek száma, hogy közben kb. negyedére csökkent a nyolcadikosoké Akkor errõl, úgy vélem, csak azt lehet gondolni: brutális következményei lesznek. A két nagyon rossz és több kevésbé rossz között azonban ott búvik a több milliárdos pedagógus béremelés is. Õ kapja a hurrá -t. ersze örök fanyalgóként ez a hurrá is fogyni kezd, a lelkesedés csökken, hiszen az eredeti ígéret szerint a jövõ évi, a 2016-os, sõt a 2017-re utolsó részletként jövendölt béremelést, már 2013-ban meg kellett volna kapnunk. Azt sem feledhetem, hogy a béremelés költségeinek kb. harmadát a rendszerbõl kivett elemekkel (túlóra díj, minõségi bér, stb.) biztosították. Mielõtt azonban túlzott mértékben zsugorodni kezdene a hurrá elszégyellem magam, hiszen mennyivel jobb dolgom is van nekem, a pedagógusnak, mint mondjuk egy gyógypedagógiai aszszisztensnek, vagy egy az önkormányzatnál, mint mûködtetõnél rekedt takarítónõnek, akik hét éve nem kaptak egy fillér béremelést sem. Utóirat A cikk elsõ változata óta kiderült, hogy a pedagógus bérek minimálbérhez kapcsolt növekedését is megszünteti a kormány. Ezek után tényleg úgy érzem, hogy meg kell fontolnom a hurrá sorsát, s úgy vélem a legjobb esetben is csak egy hu marad belõle jó sok felkiáltójellel, valahogy így: U!!!!!!!!!!! ücs Tamás, Miskolc 11

12 OTATÁSOLITIA, ÉLETÁLYA LÁTÁNYTERE MÖGÉ DUGJA A ORMÁNY A LEMORZSOLÓDOTT DIÁOAT Elkészült az elkövetkezõ hat év közoktatási stratégiája. Több helyen is ellentmond a kormány oktatáspolitikájának, közben mégis kritika nélkül dicséri. Az iskolai lemorzsolódás megfékezésére költenék a legtöbb pénzt, de kreatívabb diákokat is akarnak, akik sokkal jobban eligazodnak például a számítógépek világában. A pedagóguspályát továbbképzésekkel tennék vonzóbbá, béremelésrõl viszont nincs szó. A magyar kormány november elején fogadta el a as idõszakra vonatkozó öznevelés-fejlesztési stratégiát, amely az elkövetkezõ hat év oktatási irányvonalait tartalmazza. A tervezetet még 2013 végén bocsátották társadalmi egyeztetésre, akkor több szakmai szervezet is kritizálta, a Magyar edagógiai Társaság például azt írta, inkább tekinthetõ szakmai háttéranyagnak, semmint a hazai köznevelési rendszer fejlesztésének hosszabb távra szóló stratégiájának. A majd egy évvel a társadalmi egyeztetés után elfogadott dokumentum inkább irányokat vázol fel ahelyett, hogy konkrét intézkedéseket írna le. Lannert Judit oktatáskutató szerint azonban mégis érdemes komolyan venni, ugyanis konkrét pénzöszszegeket és ütemtervet rendel hozzá ezekhez az irányokhoz. Mit tart fontosnak a kormány? A stratégia alapvetõen két részre osztható, az elején egy helyzetösszefoglaló van, ami általánosan beszél az oktatásban lévõ problémákról, és arról, hogy mit kellene tenni, hogy ezeket megoldják. A következõk szerepelnek benne: A 2020-ig szóló elõrejelzések szerint a magasan képzett munkaerõt igénylõ munkahelyek aránya Magyarországon átlagosan gyorsabban fog nõni, mint az Európai Unióban. Eközben a középfokú vagy annál alacsonyabb képzettségû munkaerõ iránti igény biztos, hogy csökkenni fog. Ebbõl azt a következetetést vonják le, hogy egyre több embert kell versenyképes tudáshoz és piacképes végzettséghez juttatni. A magyar diákok a 2012-es ISA-felmérésben az OECDátlag alatt teljesítõk csoportjába kerültek 477 pontos átlageredményükkel. Ezért javítani kell a tanulói átlagteljesítményeken. Összefüggés van a ISA vizsgálat eredményei és az iskolák IT- készségátadási képessége között, sõt már a puszta számítógéphasználat során is meglátszódnak a különbségek: ahol jobb az informatikai-kommunikációs oktatás, jobbak az eredmények. Tehát: a számítógép-eszközellátottságot és használatot bõvíteni kell. ökken a diákok száma, emiatt át kell gondolni az oktatási kapacitásokat, ez pedig pedagógus-létszámcsökkenéssel fog járni, és átszervezhetik az iskolákat is. éldául kifutathatják a kistelepülési általános iskolák felsõ tagozatait, majd térségi központokba rendezhetik õket. Egységesítenék a különbözõ iskolák oktatási gyakorlatát is. Ez a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy kialakítanának egy új mérési-értekelési rendszert, ez alapján értékelnék az iskolákat majd az alulteljesítõ iskolákat megreformálnák (akár meg is szüntetnék). A pedagógusi pályát nem a legjobb képességû továbbtanulók választják, pedig kulcsfontosságú lenne, hogy rátermett tanárok oktassanak. Ezért a pedagógusoknak jobb képzést és jobb munakörülményeket biztosítanának. Egyre többen vannak azok a év közöttiek, akik nem dolgoznak, ugyanakkor sem oktatásban, sem szakképzésben nem vesznek részt (arányuk 2010-ben 16 százalékra ugrott az OECD-országokban). A végzettség nélküli iskolaelhagyók aránya 2011-ben 11 százalék volt, ami jobb mint az uniós átlag, de ezt is megpróbálnák tovább csökkenteni. Lannert szerint a stratégia elején lévõ helyzetértekelés kutatásokra és adatokra támaszkodik, az ezt követõ érdemi részben, ahol a bevatakozásokat részletezik, már nem szerepelnek adatok, csupán kijelentések, emiatt a stratégia nem koherens. Jól hangzik, de nincs mögötte kutatás, nincsenek mögötte hazai tapasztalatok mondta Lannert. A stratégia például több helyen is pozitívan nyilatkozik a lebersberg Intézményfenntartó pedagógus-ösztöndíjáról, de még az sem derül ki az anyagból, hogy egyáltalán hányan kapták meg ezt az ösztöndíjat. Nem engednék kiesni a gyerekeket Mivel a stratégia pénzügyi táblát is tartalmaz, ezért érdemes azt megnézni, hogy mennyi pénzt rendel hozzá az egyes célok megvalósításához. Összesn 200 milliárd és 500 millió forintot oszt fel a stratégia, ebben nagyjából fele-fele arányban szerepelnek hazai és uniós források. A legtöbb pénzt a végzettség nélküli iskolaelhagyás arányának csökkentésére fordítanák, erre 87 milliárd forint jut (70-et hazai, 17-et uniós forrásból). Sõt, egy külön középtávú stratégiát is csináltak hozzá. A végzettség nélküli iskolaelhagyások csökkentését az EU is számon kéri Magyarországtól, ez az elvárás szerepel a 2014-es országspecifkus ajánlásokban is. Magyarország pedig vállalta, hogy a jelenlegi 11 százalékról tíz százalék alá csökkenti ezt az arányt. Lannert szerint a stratégián látszik is, hogy EU-komfort anyag, nem pusztán oktatási, hanem szociális oldalról is megközelíti a problémát, bevonná a szülõket, illetve megemlíti a koragyermekkori beavatkozást is. A stratégia szerint a végzettség nélküli iskolaelhagyás és az 12

13 OTATÁSOLITIA, ÉLETÁLYA alacsony tanulói teljesítmény szorosan összefügg a gyermekek társadalmi helyzetével. Minél szegényebb egy gyerek, annál kisebb eséllyel tudja befejezni a tanulmányait. A stratégia szerint az iskolaelhagyás megelõzését már a koragyermekkorban el kell kezdeni, a késõbbiekben pedig létre kell hozni egy, a kisodródás veszélyének jeleire figyelmet felhívó jelzõrendszert. Akinél felmerül a veszélye az iskolaelhagyásnak, az például mentort kapna. Akik mégis lemorzsolódnak, azokat az úgynevezett második esély programokkal húznák vissza a rendszerbe. Ezek olyan programok, amelyek tekintettel vannak az olyan élethelyzetekre is, mint az iskola melletti munkahely vagy családfenntartás. Ez a részstratégia azért készült el, mert az iskolaelhagyás arányának csökkentése az Unió 2020 stratégiájának egyik kulcseleme és ezáltal a stratégia megléte egyben feltétele annak, hogy az erre a célra szánt források lehívhatók legyenek a Strukturális Alapokból. Az oktatási államtitkárság számára ugyanakkor érzékelhetõen jóval fontosabb volt a köznevelési stratégia létrehozása mondta Lannert. Új iskolavezetõk kellenek A köznevelés-fejlesztési program az iskolaelhagyás aránya után két területre fordítana még komolyabb pénzösszeget. A tanulói képességek fejlesztésére 21 milliárd forint menne. Erre a program szerint azért van szükség, mert az oktatási rendszer minõsége sok tekintetben eltér a munkaerõpiac tényleges igényeitõl, magyarul a diákok tudása nem elegendõ ahhoz, amit a munkáltatók elvárnának tõlük. A kulcskompetenciák: az informatikai, idegen nyelvi és vállalkozói kompetenciák. Emellett több digitális taneszközt használnának az órákon, ezeknek a beszerzését is támogatnák. Átszabnák az iskolák irányítását is. Erre a stratégia szerint az új köznevelési rendszer miatt van szükség, a menedzser típusú intézményvezetõ helyett egyfajta pedagógiai-szakmai vezetõt keresnének. Erre a magyarázat az, hogy az iskolák államosításával a menedzserfeladatok az intézményfennartóhoz kerültek. Azt azonban nem részletezik, hogy mi alapján és kik közül kerülhetnek ki az új iskolavezetõk. onzóvá tennék a pedagóguspályát A stratégia hangsúlyosan foglalkozik a pedagógusok helyzetével is, a pedagógusképzések átalakítása konkrétumként szerepel a stratégiában. Ez alapján a pedagógusképzést újra egységes képzésé tennék az egyetemeken, és kialakítanának egy alkalmassági vizsgálatot is azoknak, akik pedagógusok szeretnének lenni. A magyar köznevelés eredményessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy a pedagógushivatást a legrátermettebb, legtehetségesebb emberek válasszák, a már gyakorló eredményes pedagógusok pedig pályán maradjanak írják. A megoldás a stratégia szerint az, ha a pedagóguspályát vonzóbbá teszik. Ennek a mikéntje azonban megmarad az olyan általánosságok szintén, mint a szakmai fejlõdés és a biztonságos állás biztosítása, vagy a külföldi tapasztalatszerzés támogatása. A pedagógusokbérek emelésérõl egyáltalán nem esik szó, a stratégia csupán a közelmúltban bevezetett pedagógus-életpályamodellre hivatkozik. Azt azonban nem részletezik, hogy az életpálya-modell mennyire javított a pedagógusok anyagi helyzetén. Minden szép és jó, amit a kormány csinál Lannert szerint a kormány oktatási intézkedései, mint a problémákra adott megfelelõ válaszok, több helyen is szerepelnek a stratégiában (például méltatják az oktatás központosítását). Azt azonban sehol sem fejtik ki, miért sikeresek ezek a intézkedések. A hazai oktatási ágazat SWOT elemzésnél a gyengeségek között is szinte csak külsõ tényezõk szerepelnek, oktatáspolitikaiak nem. edig Lannert szerint az újonnan bevezetett Nemzeti Alaptantervnek és kerettanterveknek is köszönhetõ az, hogy romlanak a tanulási eredmények. A zsúfolt tananyag ugyanis nem ad lehetõséget arra, hogy a tanulók a biflázás helyett gondolkozni is megtanuljanak. A stratégia ráadásul tele van olyan állításokkal, amelyek teljesen ellentétesek azzal, amit eddig a kormány tett, vagy mondott. A stratégiában például kerek perec az áll, hogy a munkaerõpiacnak nem kellenek az alacsonyabb végzettségûek, csak a jó oktatásban részesült munkavállalókat keresik. Ehhez képest Orbán iktor miniszterelnök októberben azt mondta a ossuth rádióban, az a logika, hogy mindenki vagy nagyon sok család azt hiszi, hogy a sikeres élethez egyetlen út vezet, gimnázium, érettségi, valamilyen egyetem vagy fõiskola, tévedés. Nem akarom õket tévedésben tartani, e fölött a gondolkodásmód felett eljárt az idõ. Ezután a kormány rendeletben írta elõ, hogy 2020-tól már csak emelt szintû érettségivel lehessen bejutni a felsõoktatásba, amibõl következik, hogy kevesebb diáknak lesz lehetõsége felsõfokú végzettséget szerezni. A stratégia leghangsúlyosabb iránya, a végzettség nélküli iskolaelhagyás arányainak csökkentése szintén ellentétben áll a elmúlt évek egyik legfontosabb oktatáspolitikai intézkedésével, a tankötelezettség 18 évrõl 16 évre csökkentésével. Ezzel kapcsolatban még a stratégiában is óvatosan fogalmaznak. A tankötelezettség leszállítása 18 évrõl az európai átlaghoz közel esõ 16 évre az oktatási folyamat során nagy odafigyelést és az eredményesség folyamatos értékelését igényli az eredmények további javítása érdekében írják. Az ütemterv szerint 2020-ig folyamatosan adagolnák a pénzt a célok megvalósítására. A sratégia felelõse a öznevelésért Felelõs Államtitkárság. Albert Ákos 13

14 ÉLETÁLYA MEGCSINÁLTÁ OOSBA A pedagógus életpályamodell bevezetésekor minden kollégának alá kellett írnia új besorolását, melyben feltüntették, hogy az adott végzettséggel, kit, melyik kategóriába, és milyen fizetési osztályba soroltak be. Annak ellenére, hogy az át/besorolás végén ott szerénykedett egy a tárgyhoz abszolút nem tartozó mondat, melynek értelmében minden aláíró tudomásul veszi, hogy a dokumentum szignálásával egyben a Nemzetinek nevezett) edagógus ar tagjává is válik, a pedagógusok döntõ többsége nagy örömmel írt alá, hisz emelkedett a fizetése. Nagy volt az öröm a miskolci tanerõk egy részénél is, mert besorolásukban végre figyelembe vették azokat a végzettségeket is, melyek alapján bérüket az egyetemet végzettek kategóriájába sorolták. Boldogan várták harmadikát, s gondolatban talán már el is költötték azt a pénzt, amit a jog szerint végre kifizetnek nekik. Talán még azt is hitték, hogy helyreállt a világ rendje legalábbis részben. Annál nagyobb volt a csalódás, mikor a kézhez vett (jellemzõen inkább bankszámlára utalt) illetményükre rácsodálkoztak, hiszen az nagyságrenddel kevesebb volt, mint amire számítottak. Mentek is nyomban a fenntartóhoz, reklamálva, hogy nem errõl volt szó. Mutattak nekik általuk aláírt papírokat. A figyelmes szemlélõ márpedig ki ne lenne figyelmes, ha úgy érzi megrövidítették azonban rögtön észrevette a turpisságot, a dokumentum azon része, melyen az aláírás, és a pedagóguskari tagság tudomásulvétele szerepelt, az eredeti volt (minõ meglepetés!), azt a részét, mely az egyetemi végzettségek elismerését tanúsította viszont kicserélték fõiskolai besorolásúra. Nos legyünk jóindulatúak. Tételezzük fel, hogy a LIben rájöttek arra, hogy tévedtek a kategóriába sorolás megállapításakor. A szokásos protokoll szerint ilyenkor értesíteni kell az érintett közalkalmazottat, s közösen kell egy új megállapodást elfogadni. Ez a dokumentum a kinevezést is magába foglalja, annak egyoldalú módosítását a törvény tiltja. Nos legyünk indulatmentesek. Megcsinálták okosba. Nem szóltak az érintetteknek (nyilván féltek a botránytól, s minden bizonnyal okkal tartottak hivatali feletteseik haragjától) - cinikusan hülyének néztek diplomás embereket - s egyszerûen kicserélték az inkriminált részeket tartalmazó lapokat. Ez az érintettekben azt a gondolatot keltette, hogy itt bizony nincs minden rendjén. Ahogy azt kell, ügyvédet fogadtak, s rendõrségi feljelentést tettek. A BAZ Megyei Rendõr-fõkapitányság megállapítása szerint az iratokat a LI munkatársai valóban szétszedték, s a lapokat kicserélték. A hatóság szerint ez nem bûncselekmény, hiszen az állami fenntartó munkatársai csak korrekciót hajtottak végre. erintünk meg ez skandallum. Ez azt jelenti, hogy az állam bármit megtehet, hiszen csak korrigál, miközben (nem kicsit) palira vesz minket. Az ilyen eljárásnak minden jogállamban büntetõjogi következménye van. MINDEN jogállamban. Nem történhet ez másképp most sem. Mendrey László AZ OTATÁSI IATAL ROJETIGAZGATÓJÁNA LEELE A DSZ ELNÖÉEZ erekes Balázs, az Oktatási ivatal rojektigazgatóság projektigazgatója levelet fogalmazott a DSZ elnökének, amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatócsoportjának közremûködésével az Oktatási ivatal megkezdte a Mesterpedagógus és a utatótanár fokozatokhoz kapcsolódó minõsítési eszközök és eljárások kidolgozását annak érdekében, hogy a pedagógusok szakmai és anyagi elismerése összhangban legyen teljesítményükkel, valamint azért is, hogy a minõsítési eljárás kidolgozása teljes legyen. A levelet a kapcsolódó anyagok között találja meg. Egy elektronikus kérdõív kitöltésével mutathatják be tevékenységüket azok a pedagógusok, akik kitöltik az alábbi linken elérhetõ online kérdõívet. A kitöltéssel egy olyan pilot programba kerülhetnek, amelynek keretében az említett fokozatok kidolgozásra kerülnek. A kérdõívet kitöltõ pedagógusok közül azok, akik a kiválasztási eljárás után a programba bekerülnek és abban részt vesznek, a pedagógusok elõmeneteli rendszerérõl szóló 326/2013. (III. 30.) orm. rendelet 37. (1) bekezdése szerint léphetnek magasabb fokozatba január 1-jétõl. Ennek feltétele az online kérdõív kitöltése, ezért fontos, hogy a kérdõívet minél szélesebb körben megismerhessék a pedagógusok. A kérdõív kitöltésére november 17-ig volt lehetõség. A kérdõív az alábbi linken érhetõ el: 14

15 A DSZ SAJTÓÖZLEMÉNYE A ormány a jelek szerint - komolyan veszi vezetõjének szavait. A hírhedt tusványosi beszédben hangzott el elõször a miniszterelnök szájából, hogy bármi megtörténhet. S valóban. Bármi megtörténik. A DSZ sajtóközleménye az alábbiakban folytatódik. A sok vihart kavart pedagógus életpályamodell sarkalatos pontja volt a pedagógus bérek minimálbérhez kötése. A 326/2013-as ormányrendelet egyértelmûen rögzíti ennek kötelezettségét. Betartására a kormány kötelezettséget vállalt. Ezzel szakít a T/1794-es számot viselõ öltségvetési Törvény javaslat, melynek 60. paragrafusa Ft-hoz köti a pedagógus illetményalap vetítésének alapját, kizárva annak lehetõségét, hogy a bérrendezés garantáltan - folyamatos és inflációkövetõ legyen. Egyértelmûvé vált, hogy a kormánynak esze ágában sincs teljesíteni vállalt kötelezettségét õszén a szó elszáll, az írás pedig papírrongy. Legfeljebb fecni. November 22-én a közoktatás megmentéséért demonstráltak Budapesten. A kormányzat láthatóan nem veszi komolyan a helyzetet, továbbra is azt gondolja, bármit megtehet. ÉLETÁLYA Annak érdekében, hogy a történések szabályozott körülmények között, a demokrácia játékszabályainak tiszteletben tartásával valósuljanak meg, úgy tûnik nem elegendõ a tüntetéshullámot kihasználva, egy demonstráción elhangzó sokadik pusztába kiáltással jelezni elégedetlenségünket. Akit elvakít az erõ mítosza, az csak az erõbõl ért. A pedagógus érdekvédelmi szervezetek súlyos felelõssége, hogy egyéni akciók helyett ismét összefogva, közös sztrájkbizottságot alakítva, ha kell a sztrájk eszközét is bevetve kényszerítsék a hatalmat a törvények és kormányrendeletek betartására. Többször jeleztük, a DSZ készen áll az együttmûködésre! A közös sztrájkbizottság mûködésének azonban feltétele, hogy a január 22-én született a hatékony érdekvédelmet ellehetetlenítõ megállapodást, melynek betartására az aláíró szakszervezetek garanciát vállaltak, felmondják. Elvárjuk tõlük! Mendrey László ÉTSÉGES A EDAGÓGUS BÉREMELÉS FOLYTATÁSA?! Mendrey László, a DSZ elnöke sajtóbeszélgetésen tájékoztatta a média megjelent képviselõit a kialakult helyzetrõl, Balog Zoltán szeretet teljes szegregációjáról, a középfokú oktatás átszervezésérõl, valamint a pedagógus béremelés folytatásának kétségeirõl kialakított szakszervezeti álláspontról is. ita Róbert - iséri-nagy Ferenc 15

16 TÖRÉNY A DSZ A ÖZNEELÉSI TÖRÉNY MÓDOSÍTÁSÁT A köznevelési törvény módosítását kezdeményezi a szakminiszternél a edagógusok Demokratikus akszervezete (DSZ). A sajtóközlemény az alábbiakban olvasható. Lassan két esztendeje, hogy a arlament elfogadta a hazánk közoktatását fenekestül felforgató nemzeti köznevelési törvényt. A jogszabály 2013 szeptember elsejei hatálybalépését követõen, a mindennapokban borzolja a közoktatás szereplõinek idegrendszerét. Mára már láthatóvá váltak a gyermekbetegségek, egyértelmûen kiütköztek a rendszerhibák. Ezért - kollégáink jelzései alapján többek között az alábbi pontok újragondolását javasoljuk: Rendszerhibák miatt: a LI szervezetének, feladatának és mûködésének kérdéseit, az intézményvezetõk helyzetének s kinevezésüknek dilemmáit, a pedagógus életpályamodell szabályozását, a tankönyvellátás rendszerét, a Nemzeti edagóguskar szerepét, tagságának kötelezõségét, a szakmunkásképzés helyzetét, a hátrányos, és halmozottan hátrányos helyzetû gyerekek, valamint a speciális EZDEMÉNYEZI A DSZ sajtóközleménye nevelésû igényû (sni) tanulók problematikájának szabályozását. akmai, érdekvédelmi okok miatt: a nevelést oktatást segítõ alkalmazottak bérezésének problematikáját, a pedagógusok munkaidejének fel és beosztását, a kötelezõ továbbképzések finanszírozását, a nyelvi elõkészítõ évfolyamok jövõjét, a mindennapos testnevelés feltételrendszerének dolgát. A törvény megméretett, és könnyûnek találtatott. Ideje szakítani a megszokott arroganciával, s nem érdemes tovább folytatni az álegyeztetések hamis, önsorsrontó gyakorlatát sem. omoly kihívás vár ránk. A edagógusok Demokratikus akszervezete kezdeményezi a szakminiszternél a CXC törvény felülvizsgálatát és módosítását. Indítványunkat eljuttatjuk a társszakszervezetekhez, és a parlamenti pártokhoz is - együttmûködésüket és támogatásukat kérve. Nehéz, embert próbáló feladat ez. özösen sikerülni fog. Budapest, október 2. Mendrey László MEGMÉRETE ÉS ÖNNYÛNE TALÁLTATA Lassan két esztendeje, hogy a arlament elfogadta a hazánk közoktatását fenekestül felforgató nemzeti köznevelési törvényt. A jogszabály 2013 szeptember elsejei hatálybalépését követõen, a mindennapokban borzolja a közoktatás szereplõinek idegrendszerét. Mára már egyértelmûen kiütköztek a rendszerhibák. Ezek a teljesség igénye nélkül a következõk: - A LI létrehozásának szándéka már az elsõ pillanatban óriási vitákat kavart. Senki sem vitatta, hogy a január elsejét megelõzõ fenntartási rendszer tovább nem tartható. Az, hogy a hátrányos helyzetû települések önkormányzatai sorra kényszerültek hitelfelvételre annak érdekében, hogy pedagógusaik bérét ki tudják fizetni, tarthatatlan volt. (Természetesen az is megérne egy misét, hogy miként kerültek ebbe a lehetetlen állapotba a helyhatóságok.) Elkerülhetetlen volt az állam fokozott szerepvállalása az oktatás fenntartásában, és mûködtetésében. Amit azonban létrehoztak, ellentmond minden észérvnek. Nincs olyan szakmai szempont, mely egy ilyen behemót intézmény létalapját igazolná. A politikait kivéve. A LI kiagyalói okkal gondolták, hogy a közoktatás egy kézbõl való irányításának kiváló eszközét hozták létre. Egyvalamit azonban mégis figyelmen kívül hagytak, a rációt. A LI fennállásának alig másfél esztendeje alatt hibát hibára halmozva, több tízmilliárdos hiányt halmozott fel. Ennek okát nem lehet kizárólag - vezetésének esetleges személyi alkalmatlanságára fogni, bár kétségtelen, hogy követtek el hibákat. alójában nincs olyan ember, aki ezt a böszme monstrumot eredményesen tudná irányítani. A megoldás keresésekor nem lehet visszatérni a kizárólagos önkormányzati modellhez sem, a titok nyitja mint már annyiszor az arany középút. Azoknak az önkormányzatoknak, akik képesek ellátni az iskolafenntartás és mûködtetés bonyolult egyáltalán nem olcsó!!! feladatát vissza kell adni eredeti jogosítványaikat! Ott, ahol erre nem képesek, továbbra szükség van az állami feladatvállalásra. - Az intézményvezetõk helyzete s kinevezésük kérdése napi szinten befolyásolja minden iskola mûködését. A nemzeti köznevelési törvény igazgatókkal kapcsolatos szabályozása minden jogosítványt elvesz, aminek alkalmazásával sikeresség tehetõ egy intézet. Nem dönthet pedagógusok felvételérõl, s nincs jogköre az esetlegesen alkalmatlanok eltávolítása kérdésében sem. Nincs beleszólása a gazdasági ügyekbe, és megbízása kérdésében indifferens az általa vezetett pedagógusok, a szülõk, diákok és a munkavállalói érdekképviseletek véleménye. Sorsáról a politika dönt, akár minden érintett akarata ellenére, mint ahogy történt ez jó néhány helyen az elmúlt hetekben. Ennek abszurdumából lett elege szülõknek, diákoknak és pedagógusoknak(!!) néhány nagyvárosban. özös fellépésük távozásra kényszerítette a hatalom kegyeltjét. - A pedagógus életpályamodell bevezetésével régi álmát valósította meg a kormányzat. Ez már napirenden volt az elõzõ Orbán kormány regnálása alatt is, csak akkor a választók 16

17 TÖRÉNY döntése nyomán nem kaptak lehetõséget annak bevezetésére. Most megtették. Igaz, hogy ez csak nevében azonos az eredeti elképzeléssel, de itt van. Sokan örültek, hogy végre a pedagógus is tudhatja, hogy milyen életpálya befutására van lehetõsége. Mi az, amit meg kell tennie, s hova juthat el, ha eléggé becsvágyó. Mindezt összekötötték egy nagy ívûnek mondott béremeléssel. Tagadhatatlan, a pedagógusok anyagi megbecsülése mélyen a még tolerálható szint alatt volt. Mi hát a probléma ezzel? át van néhány a pedagóguspályára kerülés feltétele a diploma megszerzése. Sajátos megoldásként (hungarikum?) a megszerzett diploma nem biztosít egyenes utat a tanári pályára, a lelkes pályakezdõt szakmai alkalmatlanság okán rövid idõn belül kétszer is elküldhetik a katedráról, hiszen nem elég a diploma megszerzését követõen gyakornokként helytállnia annak érdekében, hogy pedagógus 1 kategóriába kerüljön, onnan hét éven belül kötelezõ tovább katapultálnia magát a pedagógus 2-be. a valamelyik nem sikerül, akkor megszüntetik a munkaviszonyát. Öt év egyetem, két év gyakornoki státusz, és (max.) hét év pedagógus 1. Tizennégy év. onzó perspektíva a tanárképzésbe bejutásra pályázóknak S, hogy mi a szakmai alkalmasság legfontosabb bizonyítéka? át a portfólió!!! itöltve, letöltve, feltöltve persze nem feledkezzünk meg annak a néhány órának a megtekintésérõl sem, melynek alapján megállapítható, hogy ki milyen pedagógus. A pedagógus 2-ben akár élete végéig lébecolhat a pedagógus, innen már nem kell továbblépnie. Lehet, de nem muszáj. Már csak azért sem, mert a mestertanári és kutatótanári státuszba kerülés a napi osztálytermi munka mellett fizikailag nem lehetséges. Egyszerûen nincs rá idõ. Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, mikor szólni kell a pedagógusok munkaterhelésének indokolatlan növelésérõl is. A kormányzat ügyes demagógiával fordította a pedagógusokkal szembe a társadalmat, mondván túl keveset dolgoznak, túl keveset foglalkoznak a gyerekekkel, óraadó tanárok, akik kötelezõ óráik után menekülnek az iskolából. Ez természetesen valótlan állítás, hisz egy 2010-es felmérés bizonyította, hogy a pedagógusok átlagos munkaidõ terhelése jóval (heti 51 óra) meghaladta a Munka törvénykönyve által elvárt negyven órát. Az új típusú munkaidõ szervezés ezt drasztikusan megnövelte, s a jelentõsnek mondott béremelést egyszerû bérkompenzációvá degradálta Félreértés ne essék, az életpályamodell hasznos dolog. Ez azonban nem az. Elképesztõen rossz helyen van a gyakornoki idõszak, továbbra sincs adekvát módszer a szakmaiság megállapítására, s a megnövelt munkaterhelés mára már bizonyíthatóan kontraproduktív. - A tankönyvellátás rendszerének szétverésével a kormányzat, azonkívül hogy a nemzetinek mondott baráti köröket jutalmazott biztos megrendelésekkel páratlan hátraarcot hajtott végre, lenullázva a minõségi rendszerbe jutásának esélyeit. Amirõl a napokban a miniszter beszélt a olgári Gondola hajóút megnyitóján Úgy szeretnénk az ország hagyományainak tiszteletét, azok ismeretét erõsíteni a következõ generációkban, hogy közben a legmodernebb tudást kívánjuk nekik adni szép gondolat. A tények azonban a miniszter kijelentésének ellenkezõjérõl tanúskodnak. Mindenesetre sajátos, hogy valaki saját eszme, és gondolatvilágát a legmodernebbnek állítva be egyedül üdvözítõként erõlteti rá a társadalomra. - Nem hagyhatjuk szó nélkül a szakmunkásképzés helyzetét sem. A tankötelezettség európai történetének a 21. században egyedülálló szûkítésével a nemzetinek nevezett köznevelési törvény széles kaput nyitott a szakmunkásképzés felé. Elvileg. Ennek irányítását azonban oda adta egy arra alkalmatlan szervezet, és annak nagyhatalmú bár ehhez kevésbé értõ vezetõjének. A miniszterelnök közvetlen környezetéhez tartozó úr által preferált inas képzés az eldobható szakmunkások tömeges megjelenéséhez vezet. A közismereti képzés (magyar, matematika, informatika, idegen nyelv, stb) brutális visszaszorítása jó esetben a szakbarbárság piedesztálra emelését, rossz esetben (s legyünk reálisak ennek van nagyobb esélye), tanulásra, átképzésre képtelen munkanélküliek tömeges megjelenését vetíti elõre. Ennek társadalmi, kriminalisztikai következménye beláthatatlanok. A közoktatás közneveléssé silányítása, a pedagógus szolgává degradálása, a tudáshoz való hozzájutás drasztikus korlátozása szerves része hatalom koncentráció folyamatának. Dolgozatomban mindössze néhány pontot elemeztem, de a gond ennél sokkal nagyobb. Elengedhetetlen, hogy a köz oktatásában, nevelésében szerepet vállalók mindannyian, s nem ócska hatalmi prioritások alapján kiválogatva egy közös asztalnál helyet foglalva, a helyzetet józan realitással szemlélve, végre olyan irányba fordítsák a közoktatás hatalmas, ám törékeny hajóját, ami közmegegyezésen alapul, s valóban a köz érdekeit szolgálja. Erre a nemzeti köznevelési törvény nem alkalmas. Meg kell változtatni! Azok, akik a tilosba készülõdnek pontosan úgy gondolkodnak, mint azok, akik a hatalom kizárólagos gyakorlására törnek. Azt hiszik, hogy nekik majd sikerülni fog. Tévednek. Nekik sem fog sikerülni. Ezt a kudarcot megspórolhatnák. Legfõképpen pedig mi, magunknak. nol.hu - Mendrey László 17

18 EDAGÓGUSTÛNTETÉS DSZ ÁLLÁSFOGLALÁS A NOEMBER 22-I DEMONSTRÁCIÓRÓL Mi, a DSZ-ben tisztában vagyunk azzal, hogy hazánk közoktatása a felszámolás szélén áll. Az utolsó roham készülõdik. A felépítményt már lerombolták, most az alapok tönkretétele következik. A köznevelésnek csúfolt torzszülött, bukott idõk reinkarnálásával szolgasorba taszítja azokat, akik megállíthatnák az ország gazdasági, erkölcsi romlását. A közoktatás szereplõit, általános és középiskolai pedagógusokat, felsõoktatási oktatókat, diákokat, hallgatókat és szüleiket. Jelentõs tömegtõl vonva meg a tudás csodáját, szûk a hatalom által kiválasztott - elit privilégiumává téve azt januárjában már tisztán érzékelhetõek voltak ezek a törekvések. Ezért nem írtuk alá az EMMI és a sztrájkbizottság között létrejött megállapodást. Õszintén sajnáljuk, hogy az idõ minket igazolt! Érezve a fenyegetõ veszélyt, november elején kezdeményeztük a pedagógus sztrájkbizottságot megalakító szakszervezetek ismételt együttmûködését, hogy közösen szabjunk határt az oktalan pusztításnak. Érdemi választ nem kaptunk Aztán értesültünk arról, hogy a edagógusok akszervezete önálló demonstrációt szervez. Olyan célokért, melyekkel maximálisan egyetértünk. Fontosnak tartjuk, hogy jelentõs tömeg ébressze rá az érintetteket, hogy egy lépést se tovább!! És megérkezett a SZ alelnökének levele, melyben a DSZ részvételi szándékáról érdeklõdött. A közoktatásban végzett rombolás megállítása eminens érdekünk. Egymás mellett állva reális lehetõséget látunk a közös célok megvalósítására. Az ágazat két legnagyobb szakszervezetének ott kell hallatni a hangját, képviselõiknek ott kell elmondani szervezetük véleményét, ahol a nagy átalakítók vannak. A alay utcában. EDAGÓGUSTÜNTETÉS: A JÖ ÖZNEELÉS ÁTALAÍTÁSA A jövõ évi költségvetés és a köznevelés tervezett átalakítása ellen tüntettek pedagógusok november 22-én délután, a fõvárosban. Galló Istvánné, a edagógusok akszervezetének elnöke a tüntetõk elõtt, akik megtöltötték a köznevelési államtitkárság alay utca elõtti részét, azt mondta: bár november 22-e a közoktatás napja, nincs okuk ünnepelni. iemelte, ha az Országgyûlés a jelen formájában fogadja el a költségvetést és a köznevelést szerintük hátrányosan érintõ változtatásokat, visszafordíthatatlanul tönkreteszi a gyermekek 18

19 EDAGÓGUSTÛNTETÉS Összefogásra buzdította a közoktatásban tevékenykedõ szakszervezeteket a edagógusok Demokratikus akszervezetének (DSZ) elnöke az Emberi Erõforrások Minisztériuma elõtt tartott sajtótájékoztatóján. Mendrey László a helyszínen tartott tüntetés után elmondta: ha a kormány nem veszi komolyan a megmozdulást, akkor nem lesz elkerülhetõ a sztrájk, ahhoz azonban össze kell fogniuk a szakszervezeteknek, közösen kell például sztrájkbizottságokat alakítaniuk. ólt arról is, hogy a edagógusok akszervezetének, a tüntetés fõszervezõjének fel kellene mondania azt a megállapodást, amelyet 2013 januárjában kötött a kormánnyal. Erre már csak azért is szükség lenne, mert a kormány a létezõ összes pontját megszegte fûzte hozzá. Az érdekképviseleti elnök szerint a jövõ évi költségvetési javaslatban jelentõsen kevesebb pénzt szánnak a közoktatásra és ezen belül pedig a középfokú oktatásra. Ez a gimnáziumok számának csökkenésével egyenlõ vélekedett. ita Róbert és iséri-nagy Ferenc képriportja Õ ÉI ÖLTSÉGETÉS ÉS A ELLEN DEMONSTRÁLTA és az ország jövõjét. A DSZ tiltakozóit Mendrey László elnök vezette. Az érdekvédõk a demonstráció végén nyolcpontos petíciót adtak át a köznevelési államtitkárság képviselõjének. Ebben többek között követelik, hogy ne folytassák a köznevelés rendszerének további átalakítását elõzetes hatástanulmányok és érdemi egyeztetések nélkül, valamint, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a szakképzés és a lebelsberg Intézményfenntartó özpont (lik) átalakításának tervezetét. 19

20 DEMONSTRÁCIÓ A DSZ AZ NM ÉS A LI GYORS ÉS NYILÁNOS ELJÁRÁSÁT ÉRI Megdöbbentõ eseményrõl tájékoztatott minket Nagy Emília kollégánk, aki a közfelháborodás napi demonstráción hangosította ki a közneveléssé torzított közoktatás mindennapjainak gondját baját. Aktuális tanórájának kellõs közepén elõzetes tájékoztatás, s engedély nélkül nyitott rá a ír T munkatársa, interjúkészítési szándékkal. A televízió eljárása súlyos kérdéseket vet fel. - Meddig mehet a média a szenzáció keresésben? - Meddig tolerálható/tolerálandó a tolakodó riporteri magatartás? - ogyan védheti meg a pedagógus a gondjaira bízott gyerekeket az oktalan médiafelhajtástól? - Amennyiben ténylegesen az interjúkészítés volt a cél, akkor azt miért nem az írott és íratlan szabályoknak megfelelõ korrektséggel végezték? agy más volt a cél? Nagy Emíliánál is találtak valami gyanúsat? Súlyosan aggályos gondolatok foglalkoztatnak minket. Nagy kár, hogy nem vagyunk ezzel egyedül. Mi örülnénk legjobban, ha feltételezéseink alaptalanok lennének! Addig is, míg tévedésünk bebizonyosodik (és akkor is, ha nem) - elvárjuk az NM és a LI gyors, hatékony és nyilvános eljárását az ügyben! Mendrey László TELE A UTTONYU: A JÓZS A ÖZSZOLGÁL Tele a puttonyunk jelszóval tüntettek közszolgálati dolgozók a kormány politikája ellen a Nemzetgazdasági Minisztérium szomszédságában. A Magyar öztisztviselõk, özalkalmazottak és özszolgálati Dolgozók akszervezete jövõ héten tárgyal a kabinettel a bérekrõl. Az érdekképviselet minimum 10 ezer forintos emelést követel írta a hirtv.hu A demonstrációt szervezõ szakszervezet szerint több mint kétszázezer olyan közszolga van, akiknek a nettó fizetése 90 ezer forintot sem éri el. Egy pályakezdõ fiatal nálunk 120 ezer forint bruttót kap, amely 84 ezer forintot jelent. Én úgy érzem, ettõl több járna nekik mondta ardosné alai Emõke. Az érdekképviseletek januártól 5 százalékos, de minimum 10 ezer forintos, 2017-ig pedig további 25 százalékos béremelést követelnek a kormánytól. Nem túlzó az 5 százalékos minimálbér-követelésünk. ezért jogos az igényünk, hogy egy több éves megállapodással 20