FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI"

Átírás

1 FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS A FOGLALKOZTATÁSÉRT (TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE BOCSÁTOTT ANYAG) SZEPTEMBER

2 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ 2 1. BEVEZETŐ 4 2. KOORDINÁCIÓ, MONITORING, PARTNERSÉG A LISSZABONI STRATÉGIA HAZAI KOORDINÁCIÓJA AZ INTÉZKEDÉSEK NYOMON KÖVETÉSE, MONITORING PARTNERSÉG 9 3. PRIORITÁSAI CÉLOK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAKROGAZDASÁG Helyzetértékelés Célok, intézkedések MIKROGAZDASÁG Helyzetértékelés Célok, intézkedések FOGLALKOZTATÁS Helyzetértékelés Célok, intézkedések AZ ÚJ FEJLESZTÉSI TERV ÉS A LISSZABONI CÉLKITŰZÉSEK KÖZTI ÖSSZHANG MEGTEREMTÉSE 70 MELLÉKLETEK 73 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELEIT ÉS AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEIT FIGYELEMBE VEVŐ INTÉZKEDÉSEK TEMATIKUS ISMERTETÉSE 73 A LISSZABONI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁT SEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK 85 STATISZTIKAI MELLÉKLET 192 1

3 ELŐSZÓ Versenyben állunk a világgal. Ebben az állandóan változó környezetben Magyarországnak is megújulásra van szüksége. Megőrizve hagyományainkat, felismerve adottságainkat és kiaknázva lehetőségeinket még ma kell leraknunk az alapjait a holnap új és hosszú távon sikeres Magyarországának. Bírnunk kell az iramot, hogy képesek legyünk segíteni mindazokon, akik erre nem képesek. Nem lehet tovább halogatni a változásokat. Megörökölt, rosszul működő ellátási rendszerek szorulnak átalakításra, társadalmi igazságtalanságok várnak orvoslásra, mindennapos önáltatásokkal kell szembenéznünk. Most, ezekben a hónapokban születnek meg azok a döntések, amelyek megalapozzák jövőnket. Ezek hazánk dinamikus fejlődését, gazdaság tartós növekedését, a legális foglalkoztatás bővülését, a jövedelmek és életszínvonal emelkedésének megalapozását, megbillent államháztartási egyensúly helyreállítását, az államreform véghezvitelét szolgálják. Egymásra épülő elemek, egyik nélkül nem valósulhat meg a másik. Együtt azonban az új, sikeres Magyarország szilárd szerkezetét adják. A tartós egyensúly megteremtésének hiányában Magyarország lemaradna a fejlett európai országokhoz való felzárkózásban, ráadásul tovább növekedne az ország eladósodása. A tartós egyensúly megteremtése ahhoz szükséges, hogy szilárd alapot biztosítsunk az ország további gyarapodásának, megfelelő környezetet a fejlesztéseknek. Ezen az alapon építkezik az államreform, amely az állam szerepének átalakítására, és az egyéni felelősség újragondolására törekszik. Ebben a megújult környezetben, egyben azt erősítve kerül sor az uniós forrásokból táplálkozó fejlesztési terv végrehajtására. Jelen dokumentum a kötőanyag ezen építőelemek között, amely összekapcsolja és szerves egésszé teszi azokat. A felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram nem kívánságlista, hanem intézkedési terv. Az Európai Unió stratégiájának szerves része, mégis a hazai viszonyokra épül. Részletesen leírja a következő évek a teendőit, amelyek tízmillió magyar mindennapi problémáinak megoldásáról, életének jobbá tételéről szólnak. A szükséges változások feltétele annak közös megértése és elfogadása, hogy az Új Magyarország csak felelős polgárai teljesítményéből építkezhet. Versenyképes gazdaság és szolidáris társadalom: az ország nem tud többet tenni polgáraiért, mint amennyit ők tesznek önmagukért és egymásért. Képessé kell tenni polgárainkat arra, hogy maguk is megállják a helyüket a versengő világban. És képessé kell tenni az államot arra, hogy a versenyből kimaradók számára is szilárd támaszul szolgáljon. A kormány vagy az állam egyedül nem képes a változtatásokat végrehajtani, milliók közös munkájával érhetünk csak célba. Olyan államot akarunk, amelyet kevesebb kiváltság, nagyobb teljesítmény, kisebb bürokrácia és takarékosabb működés jellemez. Mindezek biztonságos finanszírozása érdekében növelni kell a bevételeket és csökkenteni a kiadásokat, hogy helyreálljon a megbomlott egyensúly. Ezzel együtt kell át szervezni az állampolgárokat és a vállalkozásokat szolgáló közigazgatást. Meg kell újítani a mindenkit megillető egészségügyet, oktatást és a jóléti rendszereket, hogy jobban ellássák feladatukat. Ezekre az alapokra építhetjük rá az uniós forrásokból megvalósuló fejlesztéseket, amelyek hét év alatt egy fizikailag és társadalmában is megújult Magyarországot teremtenek. Addig azonban még sok közös munka vár ránk! Miközben Magyarország átlagos életszínvonala az elmúlt évek során folyamatosan közelített az Európai Unió átlagához, az országon belül egyre nagyobb a fejlett és az elmaradott térségek 2

4 közötti különbség. Ezt a tarthatatlan folyamatot meg kell fordítanunk. Növekvő foglalkoztatást és tartós gazdasági növekedést kívánunk biztosítani az egész országban. Ma a magyar egészségügyben általában nem a befizetett járulékaink szerint jutunk jobb vagy kevésbé jó szolgáltatáshoz. Sokkal inkább meghatározó az, hogy kinek milyen kapcsolatai vannak, vagy éppen az ország melyik településén él. Olyan egészségügyet szeretnénk, amely mindenkinek, bárhol éljen is, egyaránt magas színvonalú szolgáltatásokat nyújt. Magyarország akkor lehet erős ország, ha a legtöbb embernek munkát adó kis- és középvállalatok is erősek. A vállalkozásokat segíteni kell. A hivatali útvesztőket és bonyolult előírásokat lebontva meg kell erősítenünk gazdaságunkat. E nélkül nem tudunk versenyre kelni a világgal, és nem tudjuk jólétünket sem megalapozni A modern, jólétben élő országokban biztonságos, egészséges és tiszta a környezet. Minőségi életre csak élhető falvakban és városokban van esélyünk. Ezért megőrizzük természeti kincseinket, hogy így adhassuk tovább gyermekeinknek. Ma hazánkban alig kétmillió adófizető állampolgár viseli a sajátján kívül nyolcmillió honfitársának terheit is. Ez fenntarthatatlan és igazságtalan is. A társadalmunkra csökkenő gyerekszám mellett az elöregedés a jellemző, ami már ma elkerülhetetlenné teszi a nyugdíjrendszer átalakítását. A foglalkoztatás csak lassan bővül, elsősorban a munkanélküliség és az inaktivitás a felelős a szegénységért és a leszakadók nagy számáért. Az állam azonban csak a befizetett adókból és járulékokból képes fenntartani a jóléti rendszereket. Méltányos közteherviselést akarunk tehát, hogy mindenki a lehetőségéhez mérten viselje a terheket. A tehetősek többet, a szegényebbek kevesebbet. Támogatjuk az öngondoskodás eszméjének terjedését, hogy aki teheti, saját maga is felelős legyen a jövőjéért. Magyarország akkor lesz sikeres, ha legnagyobb kincsévé polgárai tudása, szakképzettsége, hozzáértése válik. Évek óta növekszik a magyar felsőoktatásban tanulók és a diplomás munkanélküliek száma, miközben állandó munkaerőhiány van képzett szakmunkásokból. A lakosság 75 százaléka nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem. A használható tudás elengedhetetlen ahhoz, hogy hazánk megállja a helyét a világban és a nyertesek táborába tartozzon. Korszerű közoktatást, versenyképes, használható tudást és ezek megszerzésében esélyegyenlőséget kívánunk biztosítani. Ez az alapja annak, hogy mindenki munkát találjon a modern gazdaságban. Annak, hogy segély helyett a saját jövedelméből legyen képes magát és családját eltartani. E nélkül nincs öngondoskodás. Öngondoskodás nélkül pedig az egyre növekvő állami bevételeket a mind nagyobb számú eltartott segélyezésére kell költeni. Fordítsuk e bevételek egy részét inkább az országot új pályára állító kitörési pontok megerősítésére! Ha Magyarország nem lesz képes alkalmazkodni a gyorsan változó világhoz, lehetetlenné válik értékrendünk fenntartása. Ha a tehetségeseket nem hagyjuk szárnyalni, ha a feltörekvőket nem támogatjuk abban, hogy megerősödjenek, akkor nem leszünk képesek arra sem, hogy a leszakadóknak biztonságot nyújtsunk. Ezért kell minden eszközzel bővíteni a foglalkoztatást és segíteni a gazdaság növekedését. 3

5 1. BEVEZETŐ A március i Európai Tanács lisszaboni ülésén az Európai Unió akkori 15 tagállamának állam- és kormányfői arra vállaltak kötelezettséget, hogy az Európai Uniót a világ legdinamikusabb és versenyképesebb tudás alapú gazdaságává teszik, amely képes a fenntartható fejlődésre, több és jobb munkahellyel és erősebb társadalmi kohézióval, valamint a környezet jobb megbecsülésével. Az elmúlt években a célok nem változtak, a kibővült unió versenyképességének növeléséhez számos alapvető feltétel rendelkezésre áll. A gazdasági növekedés fokozása és egy dinamikus gazdaság megteremtése nélkül azonban nem lehet megalkotni a fenntartható fejlődés feltételeit, a régiók közti konvergenciát, és a szociális területen, valamint a környezetvédelem terén meghatározott célok is elérhetetlenné válnak. Magyarország az elkövetkező években nagy feladat előtt áll. Hazánk legfontosabb hosszú távú célkitűzése összhangban a megújult lisszaboni stratégiával a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás növelése. Ennek megvalósulásához azonban szükség van a stabil makrogazdasági környezet megteremtésére, a hosszú távon fenntartható pénzügyi egyensúly biztosítására. A június 9-én hivatalba lépő új Kormány stratégiájának középpontjában egy hármas célkitűzés áll: - a makrogazdasági egyensúly helyreállítása; - az állam egész működését átfogó reformfolyamat megvalósítása; - átfogó fejlesztéspolitika kidolgozása és megvalósítása. Az elsődleges és legfontosabb feladat a makrogazdasági stabilitás biztosítása. Ez alapozhatja meg a tartós növekedést és a foglalkoztatás bővítését. Az egyensúly mielőbbi megteremtése érdekében a kiadások csökkentése mellett elengedhetetlen, hogy az elkövetkező egy-két évben az állam ne csökkentse, hanem növelje bevételeit. A magyar Kormány tisztában van azzal, hogy a kiigazításra vonatkozó kormányzati intézkedések rövid távon negatív hatással lehetnek a foglalkoztatásra és a gazdasági növekedésre. Ez nem jelenti azt, hogy Magyarország el kíván térni a megújult lisszaboni stratégiában, a évi nemzeti lisszaboni akcióprogramban meghatározott célkitűzésektől. A célok azonosak, azonban megvalósításuk előfeltétele az egyensúly megteremtése és az állam reformjának véghezvitele. Hazánk legfontosabb feladata, hogy 2008-ra a kiigazító intézkedések és az állam egész működését átfogó reformfolyamat eredményeképpen megteremtse az egyensúly hosszabb távú, biztonságos fenntartásához szükséges feltételeket. A javuló egyensúly kedvezőbb feltételeket teremt a vállalkozások fejlődéséhez, bővíti hitellehetőségeiket, és a as időszakban megvalósuló fejlesztésekbe bekapcsolódva hozzájárul versenyképességük és a foglalkoztatottság növeléséhez. Magyarország meggyőződése, hogy a lisszaboni célkitűzések és az európai kohéziós politika között egymást erősítő szoros kapcsolat van. Az európai kohéziós politika egy magas megtérülést hozó befektetés, amely segít a fejlődés előtti strukturális akadályok lebontásában, 4

6 és amely jelentős növekedési potenciált képes megmozgatni, emellett pedig hozzájárul az európai régiók által kínált lehetőségek minél szélesebb körű kihasználásához. A versenyképességet és a növekedést helyi és regionális szinten kell megalapozni, mivel itt jönnek létre új munkahelyek, és itt lehet megteremteni a hosszú távú növekedés feltételeit. Az európai, nemzeti és regionális szinten működő felek közti partnerség biztosítja azt, hogy a programok valóban a szükségleteknek megfelelően kerüljenek kialakításra. Nincsenek egyöntetűen mindenre alkalmazható megoldások: míg az egyik régió inkább a technológiai fejlesztésre, addig a másik az infrastruktúrára koncentrál. Az eredmény azonban ugyanaz: javuló versenyképesség, több munkahely és nagyobb gazdasági növekedés. A célok elérése érdekében a Kormány új kormányzati struktúrát, megújult koordinációs rendszert alakított ki, biztosítva ezáltal az egyes szakpolitikák közötti teljes körű összhang megteremtését. Az új működési rend lehetővé teszi, hogy őszén az Európai Bizottság részére benyújtandó stratégiai jelentőségű dokumentumok (Konvergencia-program, Felülvizsgált nemzeti lisszaboni akcióprogram, Új Magyarország Fejlesztési Terv, valamint az ehhez kapcsolódó Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv) egymást kiegészítve és erősítve járuljanak hozzá hazánk hosszú távú versenyképességének megteremtéséhez. 5

7 2. KOORDINÁCIÓ, MONITORING, PARTNERSÉG A nemzeti lisszaboni akcióprogramban foglalt intézkedések megvalósulásához erős koherenciára és következetességre van szükség. A folyamatban résztvevőknek mind tudatában kell lennie a célnak, és mindenkinek ugyanazt a célt kell követni. Az egymásnak ellentmondó döntésekhez vezető szakpolitikákat ki kell igazítani, hogy kölcsönösen erősíteni tudják egymást. A gazdasági növekedés és foglalkoztatás céljainak eléréséhez gondoskodni kell a résztvevők, a szakpolitikák és a célkitűzések egyértelmű összehangolásáról. A különböző érdekeltek és érintettek között szoros együttműködésre van szükség, el kell kötelezniük magukat egymás támogatása mellett. Ehhez elengedhetetlen az elért eredmények átláthatóvá tétele a politikai akarat és az egyes területeken történő előrehaladás iránti elkötelezettség mellett. 2.1 A LISSZABONI STRATÉGIA HAZAI KOORDINÁCIÓJA A júniusában hivatalba lépő új Kormány a lisszaboni stratégiával és a fejlesztéspolitikával összefüggő szakpolitikák összehangolása érdekében új kormányzati struktúrát alakított ki. A fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos, mint nemzeti lisszaboni koordinátor látja el a lisszaboni stratégiával kapcsolatos nemzeti és közösségi szintű feladatokat, valamint összehangolja a minisztériumok és a központi közigazgatási szervek országos szintű fejlesztéssel, fejlesztési tervezéssel és programozással kapcsolatos tevékenységét, biztosítva ezáltal a fejlesztéspolitika és a lisszaboni célok közti koherenciát. A kormánybiztos állandó meghívottként részt vesz a Kormány ülésein, azokra a feladatkörébe tartozó területekre vonatkozóan előterjesztést készít. A lisszaboni stratégia hazai koordinációjának megteremtése érdekében a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos tárcaközi munkacsoportot hozott létre, amelynek feladata a nemzeti lisszaboni akcióprogram kidolgozása, az intézkedések folyamatos nyomon követése, valamint az évente benyújtandó előrehaladási jelentések elkészítése. A munkacsoport állandó tagjai a három fejezet elkészítéséért felelős minisztériumok (mikrogazdaság - Gazdasági és Közlekedési Minisztérium; makrogazdaság Pénzügyminisztérium; foglalkoztatás Szociális és Munkaügyi Minisztérium). Állandó meghívottként részt vesznek a munkacsoport ülésein mindazok a szakminisztériumok, amelyek érintettek a célkitűzések megvalósításában. A munkacsoport állandó meghívottja a szakminisztériumok mellett az Államreform Bizottság (ÁRB), amelyet a Kormány a reformok stratégiai szintű lépéseinek összehangolt kidolgozása és az ezek alapján történő végrehajtás koordinált nyomon követése érdekében javaslattevő, véleményező, döntés-előkészítő szervként hozott létre. Az ÁRB elnöke a miniszterelnök, tagjai a kormányzatban horizontális feladatokat ellátó tisztségviselők (miniszterelnököt helyettesítő miniszter Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, pénzügyminiszter, igazságügyi és rendészeti miniszter, fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos, koalíciós egyeztetésért felelős államtitkár), valamint a miniszterelnök által felkért és nem kormányzati szerepet betöltő az egyetemi, kutatói szférában és az üzleti életben tevékenykedő személyek. A Kormány a reformok előkészítő munkáinak operatív irányítására és az ÁRB munkájának szervezésére annak alelnökeként kétéves időtartamra kormánybiztost nevezett ki, akinek tevékenységét a miniszterelnök irányítja és a kormányülések állandó meghívottja. 6

8 Az ÁRB számára az egyes reformterületek előkészítő anyagait szakmai munkacsoportok dolgozzák ki. Állandó szakmai munkacsoportok alakultak az alábbi reformterületeken: Önkormányzati rendszer / finanszírozás Egészségügy Oktatás Nyugdíjrendszer Közigazgatás Szociális és munkanélküli ellátások Dereguláció A munkacsoportok az ÁRB által jóváhagyott, a munka célját, főbb lépéseit és ütemezését tartalmazó munkaprogram alapján működnek. A munkaprogram végrehajtását az illetékes miniszterek és a kormánybiztos folyamatosan figyelemmel kísérik. 2.2 AZ INTÉZKEDÉSEK NYOMON KÖVETÉSE, MONITORING A lisszaboni stratégia céljainak megvalósításához elengedhetetlen a különböző szakpolitikai stratégiák és intézkedések folyamatos nyomon követése. Az akcióprogram és az előrehaladási jelentés elkészítése során Magyarország kiemelt figyelemmel volt az alábbi szakpolitikai stratégiákkal, jelentésekkel való összhang megteremtésére és az abban foglalt intézkedések végrehajtásának jelenlegi állására: Konvergencia-program (2006. szeptember 1.) Új Magyarország Fejlesztési Terv ( ) Fenntartható Fejlődés Stratégia (tervezés alatt) Nemzeti Rákellenes Program ( ) Nemzeti Csecsemő és Gyermek-egészségügyi Program (2005. november 2013) Népegészségügyi Program ( ) Zöld Könyv a magyar egészségügyről (2006. július 26.) Energiapolitika GKM tanulmányok Magyar Információs Társadalom Stratégia (2003- ) Nemzeti Szélessávú Stratégia ( ) Kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia (tervezés alatt ) Nemzeti Környezetvédelmi Program ( ) Szociális védelemről és társadalmi összetartozásról szóló nemzeti stratégiai jelentés (tervezés alatt benyújtás időpontja: október 31.) Nyugdíjstratégiai Jelentés ( ) Egész életen át tartó tanulás magyarországi stratégiája ( ) Tudást mindenkinek! Cselekvési terv ( ) Oktatási Informatikai Stratégia ( ) Oktatási Esélyegyenlőségi Munkaprogram (2006. augusztus 31.) Tudomány Technológia- és Innováció-politikai Középtávú Stratégia (2006. augusztus 31.) Reformok az oktatásban Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia ( ) Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (társadalmi egyeztetés alatt ) 7

9 A stratégiák összehangoltságát biztosítja, hogy a nemzeti lisszaboni koordinátor állandó meghívottként részt vesz mind a kormányüléseken, mind az Államreform Bizottság munkájában. A lisszaboni tárcaközi munkacsoport tagjainak feladata az akcióprogramban meghatározott intézkedések végrehajtásának felügyelete, valamint a munkacsoport vezetőjének folyamatos tájékoztatása. Tekintettel arra, hogy az egyes szakminisztériumokban léteznek ma is jól működő előrejelző, illetve monitoring modellek, hazánk arra törekszik, hogy ezen modelleket a stratégia megvalósítása érdekében összehangolja és továbbfejlesztésük révén az előrejelzéseket még pontosabbá és több tényezőre vonatkozóan alkalmazza. A monitoring rendszereknek egy része a makro-gazdasági hatások vizsgálatát, más része pedig egyes intézkedések, programok eredményeinek és hatásainak vizsgálatát szolgálják. A Pénzügyminisztériumban több makrogazdasági előrejelző modell működik. A költségvetés és a konvergencia program háttérszámításaihoz kifejlesztett makrogazdasági modell segítségével konzisztens előrejelzés készíthető a különböző makrogazdasági tényezők (növekedés és összetevői, bérek, foglalkoztatás, infláció, külső finanszírozási igény stb.) alakulására. A modell segítségével meghatározható, hogy a különböző változók hogyan befolyásolják az államháztartás bevételi és kiadási oldalának tényezőit és így az államháztartás hiányát. A modell az eddigi tapasztalatok szerint jól használható alternatív makrogazdasági pályák és érzékenységvizsgálatok készítésére. A makrogazdasági hatásokat vizsgáló modellek közé tartozik a Pénzügyminisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete által kifejlesztett makroökonometriai modell hasonló célokra készült, feladata ugyancsak a makrogazdasági változók rövid- és középtávú előrejelzése, valamint a különböző külső sokkok és gazdaságpolitikai intézkedések hatásának vizsgálata ezen változók alakulására. A modell mérete azokhoz a közepes nagyságú ökonometriai modellekhez hasonló, amelyeket más pénzügyminisztériumokban (pl. brit Treasury), jegybankokban (pl. MNB) és nemzetközi szervezetekben (pl. IMF) használnak. Az államháztartási blokkon belül ezzel a modellel is elemezhető a sokkoknak, illetve az intézkedéseknek az államháztartás bevételi és kiadási oldalára, valamint az államadósság alakulására kifejtett hatása. A két modell párhuzamos használata lehetőséget teremt arra, hogy azonos kiindulópontból, de eltérő módszerekkel és megközelítéssel készült előrejelzéseket ütköztetni és harmonizálni lehessen. Szintén makrogazdasági hatások vizsgálatát teszi lehetővé az a modell, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Pécsi Tudomány Egyetemmel és a Münsteri Egyetemmel együttműködésben a as programozási időszak fejlesztéspolitikai programcsomagjai közötti választás szakmai támogatása céljából fejlesztett ki. A modellel a fejlesztéspolitikai beavatkozások országos és regionális makrohatásainak rövid-, közép- és hosszú távú, szimultán elemzése válik lehetővé. A modell felhasználóbarát szoftver felülettel rendelkezik, amellyel lehetővé válik nagyszámú gazdaságpolitikai szcenárió hatásainak előrejelzése, az eredmények ábrák, táblázatok révén való értelmezése. A modellel négy különböző kormányzati beavatkozás típus hatása jelezhető előre: infrastrukturális támogatások, oktatási és képzési támogatások, kutatásfejlesztési támogatások, 8

10 a termelőszféra beruházásainak támogatása. Ezen úgynevezett gazdaságpolitikai változók mellett, a modellt készítő két egyetem számos egyéb, a fejlesztéspolitikán kívül lévő (ún. exogén) változót is összegyűjt és megad, és azokat a modellbe integrálja. Ennek köszönhetően például a fejlesztéspolitika által kifejtett makrogazdasági hatások a konvergencia-program kidolgozása során is felhasználhatóvá válnak. Ennek érdekében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség együttműködik a Pénzügyminisztériumban dolgozó makrogazdasági hatásvizsgálati csoporttal is. Nem makrogazdasági, vagy a foglalkoztatás egészére kifejtett hatások vizsgálatát, hanem egyes programok, intézkedések nyomon követését teszi lehetővé az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) monitoring rendszere, amely az aktív munkaerő-piaci politikák eredményességének vizsgálatára szolgála. A módszer lényege, hogy három hónappal a programok befejezése után megvizsgálják, hogy a résztvevőknek sikerült-e nem támogatott állásban munkát találni. Szintén a programszintű eredmények, hatások nyomon követésére alkalmas rendszer az Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR), amely egy európai összehasonlításban is egyedülállóan sokcélú és funkciójú adminisztratív, illetve napi munkát is támogató menedzsment és monitoring informatikai rendszer. Az európai uniós előírásoknak megfelelően a rendszer szabályossá, átláthatóvá és követhetővé teszi a közösségi támogatásokból finanszírozott pályázatok teljes feldolgozási és végrehajtási folyamatát. Így nem csak adatokat gyűjt, de alkalmas a pályázatok iktatására, a döntések és a támogatási szerződések előkészítésére, és az igénylések rögzítésére. Az EMIR mind a hazai, mind az unióval történő pénzügyi tranzakciókat, elszámolásokat, nyilvántartásokat is támogatja a rendszeren keresztül történő kifizetések által. A fenti feladatok ellátásából táplálkozó adatbázisként az EMIR képes az összegyűlt adatok összesítésére és különféle statisztikák elkészítésére, melyet sokoldalúan lehet felhasználni a megvalósítás nyomon követésére (pályázat-, projekt-követés és munkafolyamat-elemzés), ellenőrzésre, tervezésre, elemzésre. Az EMIR-ben gyűjtött információk alapján három fontos kommunikációs forrás áll rendelkezésre a közvélemény és a pályázók tájékoztatására: automatizált napi frissítésű statisztikák megjelentetése az Ügynökség honlapján; kéthetente frissülő lista közlése a nyertes projektekről; a legújabb és egyben a pályázók számára legfontosabb eredmény azonban az, hogy februárjában elindult a pályázókat egyedileg, védetten kiszolgáló Pályázó Tájékoztató Felület. 2.3 PARTNERSÉG Az olyan változtatások, mint a közigazgatás korszerűsítése, a szociálpolitika, a nyugdíj- és egészségügyi rendszerek korszerűsítése, a munkaerőpiac és az oktatási rendszerek alkalmazkodóképességének a támogatása közvetlen hatást gyakorolnak az emberek mindennapi életére. A Kormány célja, hogy az e területekre vonatkozó döntéseket a munkavállalók és munkaadók érdekképviseletei bevonásával hozza meg. Ennek erősítése érdekében a Kormány 2006 folyamán a társadalmi partnerekkel közösen megteremti a párbeszéd több szintű rendszerének törvényi feltételeit. Ennek keretében: befejezi az érdekegyeztetés és a szociális párbeszéd intézményei működésének jogi felülvizsgálatát és szabályozását; 9

11 törvényben szabályozza az Országos Érdekegyeztető Tanács működését, ezáltal is kifejezve és erősítve az ott születő megállapodások súlyát, jogi legitimációt adva a tanács tagjainak és döntéseinek; megszilárdítja a középszintű szociális párbeszéd, az ágazati párbeszéd bizottsági rendszerének jogi kereteit annak érdekében, hogy a szociális partnerek maguk alakítsák ki kollektív döntésükkel az ágazatra jellemző munkafeltételeket, kapcsolatokat. Az ágazati párbeszéd bizottság a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő kérdésekben az ágazati munkáltatói képviseletek és az ágazati szakszervezetek részvételével működő kétoldalú szociális párbeszédet folytató testület lesz, amely az adott ágazat helyzetét, fejlődését, gazdasági és munkaügyi folyamatait érintő kérdésekkel foglalkozik. A szociális partnerekkel való egyeztetés szükségszerű, mert bizonyos területeken az ő közreműködésük, aktív hozzájárulásuk nélkül nem lehetséges a növekedés feltételeit megteremtő reformok végrehajtása. A különböző stratégiai jelentőségű, a felülvizsgált nemzeti lisszaboni akcióprogramot jelentősen befolyásoló dokumentumokról (Konvergencia-program, Új Magyarország Fejlesztési Terv) folytatott partnerségi egyeztetések eredményei és tapasztalatai szintén beépültek az akcióprogramba. A konvergencia-program készítése során a Kormány figyelembe vette a 2006 júliusában létrehozott Konvergencia Tanács véleményét. A program elfogadását széleskörű társadalmi és politikai egyeztetés előzte meg, a Kormány konzultált a program tervezetéről az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal, az Országgyűlés Gazdasági és informatikai, Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki, valamint az Európai Ügyek Bizottságával, az Állami Számvevőszékkel és a Magyar Nemzeti Bankkal. A programot a Kormány augusztus 31-i ülésén fogadta el. Az egészségügyi reformra vonatkozóan a Kormány júliusában elfogadta az ún. Zöld könyvet, amely alapján elindította annak társadalmi vitáját. A Zöld Könyvből példányt juttatott el a szakmai szervezetekhez, a Megyei Egészségpénztárakhoz, az ÁNTSZ-hez, levélben tájékoztatta a háziorvosokat, kórházakat és gyógyszertárakat. A társadalmi vita, amelyet az Egészségügyi Minisztérium irányított, két síkon zajlott: a Kormány folyamatosan egyeztetett a szakmai szervezetekkel, és párbeszédet folytatott a szélesebb nyilvánossággal. A szélesebb nyilvánosságnak a és honlapokon nyílt lehetősége a véleménynyilvánításra. A két honlap fórumára több száz hozzászólás érkezett. Annak érdekében, hogy minél többen elmondhassák a véleményüket, az egészségügyi miniszter és a minisztérium államtitkárai július 31-től augusztus végéig, minden hétköznap délután 3 és 4 óra között személyesen is válaszoltak a telefonálóknak. Az egészségügyi reform intézkedéseit a Kormány augusztus 31-én fogadta el. 10

12 A felülvizsgált nemzeti lisszaboni akcióprogrammal kapcsolatban a Kormány társadalmi egyeztetést folytat az alábbi érdekképviseleti és tudományos szervezetekkel: Országos Érdekegyeztető Tanács Gazdasági és Szociális Tanács Magyar Tudományos Akadémia Országos Környezetvédelmi Tanács Országos Területfejlesztési Tanács Ágazati partnerek. A társadalmi egyeztetés eredménye (e rész kitöltése az egyeztetéseket követően történik meg) A felülvizsgált nemzeti lisszaboni akcióprogramot a parlamenti pártok egy ötpárti, szakértői egyeztetés keretében vitatják meg, majd ezt követően az Európai Bizottságnak benyújtandó dokumentumot a Kormány október 11-i ülése hagyja jóvá. 11

13 3. PRIORITÁSAI Magyarország, kiemelt figyelemmel az Európai Bizottság ország-értékelésére, a március i Európai Tanács következtetéseire és az új Kormány által meghatározott hármas célkitűzésre (egyensúly, reform, fejlesztés), felülvizsgálta a évi nemzeti lisszaboni akcióprogramot és kijelölte azokat a prioritásokat, amelyek a nemzeti sajátosságokat figyelembe véve a leginkább hozzájárulhatnak hazánk, és az unió egészét illetően a gazdaság és a foglalkoztatás növekedéséhez. MAKROGAZDASÁG A Kormány legfontosabb célja, hogy a tartós egyensúlyon alapuló növekedés feltételeinek megteremtésével a gazdasági teljesítmény és az életkörülmények tartósan és gyorsuló ütemben közelítsenek, zárkózzanak fel az Európai Unió legfejlettebb országaihoz. A reálkonvergenciához olyan növekedés- és fejlesztésorientált gazdaságpolitikára van szükség, amely az államháztartás tartós egyensúlyán alapul. Az államháztartási egyensúly megteremtése a csak rövid távon ható kiigazító lépések mellett az állam működését érintő érdemi reformokat igényel. Hosszú távon kell befejezni az állami túlköltekezést, és el kell kerülni azt, hogy az államháztartás és a fizetési mérleg egyensúlyának rendszeres megbomlása akadályozza a felzárkózás folyamatát. Az államháztartás túlzott hiánya és a növekvő államadósság megnöveli a költségvetés kamatkiadásait, ami az elsődleges állami feladatok finanszírozásától vonja el a forrásokat; a magánszektor számára is megemeli a hazai és a külföldi finanszírozás költségeit és ezzel a vállalkozások finanszírozási és fejlesztési lehetőségeit is kedvezőtlenebbé teszi; stabilitási kockázatot jelent: növeli a káros hatásokkal járó árfolyam-ingadozás valószínűségét. Magyarország esetében a tartós növekedés alapvető feltétele, hogy a munkavállalási korú népesség nagyobb hányada dolgozzon. Az alacsony foglalkoztatás a népesség kisebb hányadát jelentő adó- és járulékfizetőkre hárítja a közszolgáltatások és ellátások finanszírozásának terheit, szűk korlátok között tartja az államháztartás bevételeit, miközben növeli a terheit (mindenekelőtt a társadalombiztosításra és általában a szociális ellátásokra fordított kiadásokat). A demográfiai folyamatokat figyelembe véve, a népesség várható elöregedése az államháztartás jövőbeli kiadását tovább növeli, amit egyre kisebb számú adó- és járulékfizetőnek kellene fedeznie. A gazdaságpolitikának már ma erre is gondolva kell megtennie azokat a reformlépéseket, amelyekkel évtizedek múlva is finanszírozhatóak lesznek a nyugdíj-, egészségügyi és ápolási kiadások. Az így létrejövő, fenntartható egyensúly a gazdasági növekedés számára kedvező feltételeket teremt, mert a gazdasági szereplők számára kiszámítható gazdaságpolitikai kereteket nyújtva megkönnyíti a fejlesztési döntéseket. A hosszú távon kiszámítható gazdaságpolitikai keretrendszer a következő években jelentősen megnövekvő uniós források hatékony felhasználásának is alapfeltétele. Ezek a források annál inkább járulnak hozzá a tartós gazdasági növekedéshez, minél nagyobb mértékben kiegészülnek a hazai magánszektor fejlesztési forrásaival. 12

14 A gazdaság teljesítményének növekedése a jelenleg is foglalkoztatottak által előállított érték (termelékenység) növelését és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak számának bővülését igényli. A gazdaság növekedési üteme az egyensúlyjavító intézkedések hatására ban átmenetileg lelassul, de a meginduló fejlesztések és reformok hatására 2009-től visszatér az közötti időszakot jellemző, az uniós átlagot meghaladó, 4 százalék körüli szintre. A reformok kiteljesedése és a fejlesztési források felhasználása nyomán bővülő beruházások 2011-ig tovább gyorsíthatják a növekedést. Költségvetési hiány csökkentése A gyors kiigazítás időszakában párhuzamosan kerül sor a kiadások csökkentésére és a bevételek növelésére. A Kormány tisztában van azzal, hogy tartós költségvetési egyensúly csak a kiadási oldal strukturális átalakításával érhető el, de a gyors egyensúlyjavítás érdekében szükség volt az adóterhek emelésére és a munkáltatói járulékok tervezett csökkentésének elhalasztására is. A programidőszak második felében (2009-től) kizárólag a kiadások GDParányos csökkenése biztosítja az egyenleg további javulását. A Kormány által már 2006-ban megtett azonnali lépések illeszkednek az állam működési költségeinek tartós csökkentését célzó, illetve az egészségügy finanszírozási és működési rendszerét átalakító hosszabb távú reformok irányához. A évi, a GDP arányában mintegy 1,5 százalékpontos egyensúlyjavításnak nagyjából a fele származik a kiadások visszafogásából. A kiadások GDP-arányos csökkentése a konszolidáció során egyre nagyobb mértékben járul hozzá a hiány mérsékléséhez. Ezt az alapozza meg, hogy már 2006-ban elkezdődött a kiadási területek átfogó reformjának előkészítése (bizonyos területeken elindítása), ami a későbbi időszakban lehetővé teszi a kiadási szint tartós csökkentését. Az EU-transzferek nélkül számított kiadások 2006-tól 2009-ig a GDP arányában közel 6 százalékponttal csökkennek, így az egyenlegjavítás 80%-a a kiadási szint csökkenéséből származik. A kormányzati szektor fő mutatói (a GDP %-ában) Változás Adó- és járulékbevételek 37,7 36,9 38, ,6 1,7 38,0-38,5 37,5-38,0 Bevételek 43,1 42,4 44,2 44,8 45,4 3,0 44,0-45,0 43,5-44,5 Kiadások 50,6 52, ,1 48,6-3,9 47,0-48,0 46,0-47,0 EU-transzferek 0,9 1,5 1,6 2,1 3,2 1,7 3,0-3,5 3,0-3,5 Bevételek EU-transzferek nélkül 42,2 40,9 42,6 42,7 42,2 1,3 41,0-42,0 40,5-41,5 Kiadások EU-transzferek nélkül 49, , ,4-5,6 44,0-45,0 43,0-44,0 Elsődleges kiadások EU-transzferek nélkül 45,6 47, ,9 41,4-5,8 kb. 40,5 kb. 40 Deficit 7,5 10,1 6,8 4,3 3,2-6,9 2,7 2,2 Elsődleges egyenleg -3,4-6,3-2,4-0,2 0,8 7,1 kb. 1 kb. 1,5 Bruttó államadósság 62,3 68,5 71,3 72,3 70,4 1,9 68,0-69,0 65,0-67,0 13

15 Államreform A Magyar Kormány a közszolgáltatások széles körét illetően tett meg, illetve készít elő strukturális hatású intézkedéseket. Ezek a hatékonyság javítására fókuszáló intézkedések egyfelől az államháztartási deficit csökkentésén keresztül, másfelől az állampolgároknak és vállalkozásoknak nyújtott minőségibb közigazgatáson és közszolgáltatásokon keresztül komoly mértékben hozzájárulnak az ország versenyképességéhez, a gazdaság növekedéséhez, s így áttételesen a foglalkoztatás bővítéséhez is. A strukturális reformok megvalósításához az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kialakított államreform operatív program milliárd forint összegű forrással járul hozzá, ami lehetővé teszi a szükséges intézményfejlesztési, átképzési feladatok finanszírozását és létrehozza az állami adatbázisok tisztességes adóztatást és e-közigazgatást alátámasztó rendszerét. A Kormány szándéka az, hogy a közötti időszak fejlesztési forrásai a tervezett átalakításoknak megfelelően kerüljenek felhasználásra. Közigazgatás A közigazgatási reformok célja a takarékosan és hatékonyan működő állam kialakítása, az igazgatási szolgáltatások ügyfélközpontúvá alakítása, a szolgáltatások eredményességének javítása. A központi közigazgatás stratégiai szerepét erősíteni kell. A szolgáltatásoknál az ügyfelek igényeit szem előtt tartó, a források és információk innovatív módon történő használatával magas minőségi, hatékony és számon kérhető szolgáltatásokat nyújtó eredményorientált közigazgatás kialakítása a cél. Megújítandó a központi humánerőforrás-gazdálkodás. Ennek érdekében az előmenetelt és a díjazást úgy kell átalakítani, hogy a szolgálatban eltöltött évek helyett a munkakör, valamint az elért teljesítmény legyen a meghatározó. Az egyéniesítés feltétele a szakmai kompetenciák rendszerszerű kezelése, amelyre egy hatékonyan működő továbbképzési és teljesítményértékelési rendszer építhető. Önkormányzati feladatellátás és finanszírozás Az önkormányzati feladatellátás újraszervezése során folytatni kell a decentralizációt, és meg kell erősíteni az önkormányzati autonómia pénzügyi alapjait: Ennek során a közszolgáltatások megszervezésénél érvényesíteni kell az alapvető közgazdasági törvényszerűségeket (racionális üzemméret, az üzemgazdasági szempontok érvényesítése), ösztönözni kell a nagyobb egységekben történő feladatellátást ezzel is csökkentve a kiegyenlítési igényeket. A reformok első szakaszában elérendő a feladatellátás szintjeinek átalakítása, a kistérségi és regionális feladatellátás erősítése, ezzel párhuzamosan a szabályozás deregulációja. A finanszírozásban a bevételi oldalon - a helyi önkormányzatok gazdálkodási önállóságának erősítése, - a kiadási oldalon - a finanszírozási rendszer (normatív támogatások) egyszerűsítése, a szabályozás deregulációja oldandó meg. 14

16 Egészségügy, gyógyszerügy Az egészségügyi reform célja a jelenleginél sokkal inkább szolgáltatáselvű, az uniós normákhoz illeszkedő és korrupciómentes ellátórendszer kialakítása, amely magasabb átlagos minőségű és költséghatékonyabb gyógyító-megelőző ellátásokat nyújt az igénybe vevőknek. A rendszer hatékony átalakításának alapvető feltétele a biztosítási rendszer elvi és gyakorlati alapjainak megteremtése. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi ellátói rendszer struktúrája nem áll összhangban az elvégzendő feladatokkal, szükséges az intézmény és ellátórendszer strukturális átalakítása. Az egészségügyi rendszer még a jelenlegi túlméretezett kapacitások mellett is túlterhelt, mivel a valós igényeket meghaladó kereslet csökkentésében a rendszer egyetlen szereplője sem érdekelt (orvos, beteg, ellátó intézmény), ezért intézkedések szükségesek a túlzott kereslet visszafogására mind a szolgáltatások, mind a gyógyszerfogyasztás terén. Az előzőekben felsorolt intézkedések végrehajtásának előfeltétele a felügyeleti rendszer megerősítése. Nyugdíjrendszer A Kormány tisztában van a jelenlegi nyugdíjrendszer rövidtávon deficitet generáló működésével és hosszú távú fenntarthatóságának problémáival, ezért átfogóan, rendszerszerűen, az alkotmányosság követelményeinek figyelembe vételével folytatni kívánja az 1997-ben sikerrel megkezdett nyugdíjreformot. Az erre vonatkozó részletes döntések 2006 végéig megszületnek. A Kormány ezt megelőzően is intézkedik az egyes problémák megoldása, illetve enyhítése érdekében az intézkedések jogszabályi kereteit (törvényalkotás) még ebben az évben megteremti. Ezen intézkedések hatályba léptetése is az alkotmányos felkészülési idő figyelembe vételével történik. Oktatás A közoktatás reformjának célja az esélyegyenlőséget teremtő, korszerű közoktatás megteremtése Feladat az oktatás általános színvonalának emelése, amihez a képzés infrastrukturális feltételeit, tartalmát, a működés hatékonyságát egyaránt korszerűsíteni, illetve javítani kell. A felsőoktatásban alapvető cél a versenyképes, jó minőségű oktatást nyújtó intézményrendszer kialakítása. Feladat a képzés szerkezetének a munkaerő-piac igényeihez közelítése, az új felsőoktatási törvény bázisán hatékonyan és átláthatóan gazdálkodó, professzionálisan igazgatott intézményrendszer kialakítása. A hallgatólétszám expanziójának befejeződésével a fenntartható finanszírozás feltételeit kell megteremteni. A szakképzés és a felnőttképzés átalakítása A versenyképesség növeléséhez szükséges szakképzett munkaerő biztosítása érdekében megkezdjük a szak- és felnőttképzés összehangolt átalakítását. A fejlesztés részét képezi az állami képzési kapacitások regionális koordinációjának megteremtése, a finanszírozási és támogatási rendszerek felülvizsgálata, valamint a szak- és felnőttképzés kibocsátásának mennyiségi növelése. A finanszírozási rendszer átalakítása az állami szerepvállalás körének és mértékének felülvizsgálatán, az egyéni jogok és lehetőségek pontosabb meghatározásán alapul majd. Az iskolarendszerű szakképzés tekintetében folytatjuk és erősítjük az intézmények integrációját a költséghatékonyság növelése érdekében. 15

17 Közteherviselés közterhek beszedése A köz által nyújtott szolgáltatásokat és támogatásokat finanszírozó közterhek viselőinek körét a korábbiakhoz képest lényegesen szélesebben szükséges meghatározni. Messzemenően érvényesíteni kell, hogy mindenki lehetőségeinek arányában vegyen részt a közterhek viselésében, ezért fontos az ezt gátló, a jövedelemszerzésnek a közteher alól való kivonását lehetővé tevő megoldások megszűntetése. A közszolgáltatásokat jogosulatlanul igénybevevő potyautasok számát radikálisan le kell csökkenteni. Az adó- és járulékalapok szélesítésével kell megteremteni a méltányos közteherviselést és a jó minőségű közszolgáltatások fenntartható finanszírozását. Adó- és járulékbevételek (a GDP %-ában) Adóbevételek 24,9 24,1 25,3 25,5 25,2 kb ,5-25 ebből Termelési és importadók 15,6 14,6 14,8 14,7 14, ,5 kb. 14 Jövedelem és vagyonadók 9,2 9,4 10,4 10,7 10,7 kb. 10,5 kb. 10,5 Tőkejövedelem adó 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 kb. 0,1 kb. 0,1 Társadalombiztosítási hozzájárulások 12,8 12,8 13,5 13,5 13,4 13,0-13,5 kb. 13 Adó- és járulékbevételek összesen 37,7 36,9 38, ,6 38,0-38,5 37,5-38,0 MIKROGAZDASÁG A évi nemzeti akcióprogram mikrogazdasági fejezete különös hangsúlyt fektetett a kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzésére, a versenyképesség bázisának szélesítésére, illetve a vállalkozói környezet javítására, a piaci verseny-körülmények erősítésére. Az üzleti környezet, a kutatás-fejlesztés és innováció, valamint az infrastruktúra fejlesztése és versenyelvű szabályozása a továbbra is a Kormány kiemelt beavatkozási területei/prioritásai, melyek a felülvizsgálat során az energiapolitikával, illetve a környezet-fejlesztéssel, mint további prioritásokkal egészülnek ki. A közötti időszak fejlesztési stratégiáját meghatározó Új Magyarország Fejlesztési Terv több prioritása összecseng az itt megjelölt hangsúlyokkal, úgy mint az innovatív, tudásalapú gazdaság feltételeinek megteremtése, az üzleti környezet fejlesztése, az elérhetőség javítása, a környezeti és környezetbarát energetikai fejlesztések. Mindez az ország és az Európai Unió számára is biztosítékként szolgálhat az uniós források megfelelően fókuszált felhasználására. Az uniós átlagot tartósan meghaladó gazdasági növekedés megteremtése érdekében a Kormány ugyanakkor a makrogazdasági keretfeltételek javítását helyezi az ország lisszaboni stratégiájának elsőrangú célkitűzésévé a 2008-ig terjedő időszakban. A nemzeti akcióprogram felülvizsgálata során ennek megfelelően a makrogazdasági egyensúly megteremtésének szándéka vezérelte a strukturális problémák kezelésének kialakítását is. A közötti kiigazítás időszakában a Kormány célja, hogy a beazonosított problémákra és kihívásokra válaszul a gazdaságpolitikai eszköztár széles skáláját alkalmazza kezdve az állami szabályozás eszközeitől az intézményi ösztönzőkön át a pénzügyi, finanszírozási eszközök fókuszált és hatékony alkalmazásáig. 16

18 Kutatás-fejlesztés és innováció A évi programban lefektetett szándékoknak megfelelően következetesen folytatni kell azt a politikát, amely az üzleti szféra K+F és innovációs ráfordításainak alacsony szintjére, az innováció iránti elégtelen kereslet élénkítésére, valamint az üzleti és akadémiai szektor K+F és innovációs képességeinek együttes fejlesztésére irányul. Továbbra is explicit kormányzati szándék az üzleti szféra, a kutatóintézetek, s az egyetemi kutatóhelyek közötti együttműködések ösztönzése, a technológia-transzfer és a technológia- / tudás-intenzív működőtőke-befektetések serkentése. K+F ráfordítás a GDP arányában (%)* EU-25 átlag Uniós célkitűzések Magyarország Nemzeti célkitűzések ,86 s n.a ,89 * 2,1* A számszerűsített célkitűzések a Tudomány-, Technológia- és Innováció-politikai Stratégia (TTI stratégia) elfogadása nyomán határozhatók meg. A TTI stratégiáról szóló kormány-előterjesztés várható időpontja: szeptember vége. Üzleti környezet fejlesztése A költségvetési kiigazítás következtében immáron különös stratégiai hangsúlyt kapott az üzleti környezet dinamizálása. A felülvizsgálat során újraértékelődtek azok az intézkedések, melyek a lehető legkisebb költségvetési megterhelést jelentik, azonban jelentős hatással lehetnek a gazdasági életre, úgy mint a piaci szabályozásokba épített ösztönzők, a vállalkozásokat terhelő adminisztratív és tranzakciós költségek csökkentését célzó szabályozások. EU-25 átlag Uniós célkitűzések Magyarország Nemzeti célkitűzések Vállalat-alapítás időtartama n.a. n.a. n.a. 1 hét 30 nap 1 hét * További számszerűsített célkitűzések az Üzleti környezet fejlesztésére irányuló GKM stratégia elfogadását követően adhatók meg. Várható időpont: 2006 szeptember vége. Környezetfejlesztés Az utóbbi évek tudományos kutatásai és gyakorlati tapasztalatai az eddigi erőfeszítések ellenére több globális környezeti probléma súlyosbodását mutatják (pl. az éghajlatváltozás várható hatásaként fellépő természeti katasztrófák, szélsőséges időjárási helyzetek gyakoribb előfordulása, a biológiai sokféleség csökkenése). Magyarország elhelyezkedése, természeti, környezeti adottságai következtében a fentieken túl mind a regionális, mind a kétoldalú együttműködés fejlesztése területén a környezetfejlesztés kiemelt nemzeti érdek. Mindezért a felülvizsgálat után is folytatni kell a környezeti szabályozás, a környezetbarát gazdálkodás és a környezettudatosság fejlesztésére irányuló intézkedéseket. EU-25 átlag Uniós célkitűzések Magyarország Nemzeti célkitűzések átlag Üvegházhatású gázok kibocsátása 90,5 n.a. n.a. n.a. 63,

19 Energiapolitika Az Európai Tanács márciusi ülésének következtetéseivel összhangban Magyarországon is előtérbe kerültek az energetikai kérdések. Az ország energiaimporttól való függősége komoly makrogazdasági kockázattal jár, melyre a hazai felhasználók energiatakarékos gyakorlatának ösztönzése, az energiahatékonyság javítása, valamint a hazai termelésű, megújuló energiaforrások arányának növelése adják a megfelelő választ. EU-25 átlag Uniós célkitűzések Magyarország Nemzeti célkitűzések 2000 (bázis) Bioüzemanyagok részaránya (%) 1 0,2 1,4 2 5,75 8 0,07 5,75 Zöld áram részaránya (%) 2 13,8 16 n.a. 21 n.a. 4,5 6,5 Megújuló energiahordozófelhasználás részaránya (%) 3 5,8 8 n.a ,2 8-8,2 Forrás: EUROSTAT Bioüzemanyagok részaránya a forgalomba hozott közlekedési célú üzemanyagok energiatartalmára vetítve. A megújuló energiahordozó bázisú villamosenergia-termelés részaránya a hazai bruttó villamosenergiafelhasználáson belül. Az összes megújuló energiahordozó-felhasználás országos energiafelhasználáson belüli részaránya Infrastruktúra-fejlesztés és versenyelvű szabályozás Végül, de nem utolsó sorban, Magyarország esetében a versenyképesség javításának nélkülözhetetlen előfeltétele a széles értelemben vett infrastruktúra fejlesztése. A Kormány a felülvizsgálat során kiemelten figyelt a közlekedési infrastruktúra továbbra is szűk keresztmetszeteinek oldására, valamint a K+F és innovációs infrastruktúrához való hozzáférés szélesítésére. Mindemellett, a szélessávú hálózatok országos lefedettségének biztosítására a jövőben olyan policy mix kialakítására törekszik a Kormány, mely megfelelően hagyatkozik mind a fejlesztési, mind az ágazati szabályozás eszközeire. EU-25 átlag Uniós célkitűzések Magyarország Nemzeti célkitűzések *** Az infrastruktúra-fejlesztés indikátorait és cél/értékeit a Közlekedési Operatív Program, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program indikátorainak véglegesítését követően tudjuk megadni. Várható időpont: szeptember FOGLALKOZTATÁS A foglalkoztatás és az aktivitás növelését a Kormány továbbra is az egyik legfontosabb céljának tekinti. Folytatni kell azt a politikát, amely a munkaerő-piac kínálati oldalát tekintve az aktivitás növelését helyezi a középpontba, és amelynek eredményei az inaktivitás utóbbi időben tapasztalt csökkenésében már megmutatkoznak. A foglalkoztatás bővítése a tartós növekedés mellett a közötti időszak stratégiáját meghatározó Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljainak egyike. Ez azt jelenti, hogy az ország az uniós forrásokat oly módon fogja felhasználni, hogy az a lehető legteljesebb mértékben hozzájáruljon a munkaerő-piaci helyzet javulásához, a munkaerő minőségének javításához, a munkalehetőségek bővüléséhez. 18

20 között ugyanakkor a makrogazdasági egyensúly megteremtése áll a Kormány stratégiájának középpontjában, ez alapozhatja meg a tartós növekedést és a foglalkoztatás bővítését. Rövidtávon a munkaerő-piaci helyzet alakulását döntően befolyásolja majd a közszférában foglalkoztatottak számának csökkenése, miközben a versenyszférában sem lehet a munkaerő iránti kereslet számottevő növekedésére számítani. A kiigazítás időszakában a munkaerő-piaci helyzet tekintetében a Kormány célja az, hogy a foglalkoztatás és az aktivitás szintje ne csökkenjen, és az esetleges kedvezőtlen foglalkoztatási hatások ne a leghátrányosabb helyzetűeket érintsék leginkább. A 2008-ig tartó időszak intézkedései megteremtik a makrogazdasági feltételeit annak, hogy ezt követően megindulhasson a foglalkoztatás növekedése, elsősorban a versenyszférában teremtve új munkahelyeket. A konvergencia-programban foglaltakkal összhangban a Kormány a következő számszerűsített célkitűzéseket határozza meg a foglalkoztatási ráta tekintetében: EU-25 átlag Uniós célkitűzések Magyarország Nemzeti célkitűzések Foglalkoztatási ráta 62,4 63, , ,7 Forrás: EUROSTAT A 2010-ig terjedő időszakra vonatkozó foglalkoztatási stratégia a következő prioritásokra épül: Az aktív munkaerő-piaci politikák szerepének megerősítése A foglalkoztatás és az aktivitás növelése érdekében az akcióprogram nagy hangsúlyt helyezett az álláskeresés ösztönzésére, az álláskeresést segítő szolgáltatások fejlesztésére, a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítására, a munkanélküli és a szociális ellátórendszeren belül a munkavállalásra való ösztönzés elvének érvényesítésére. Ezen intézkedések fenntartása mellett a kiigazítás időszakában további lépések is szükségesek. Célunk az, hogy a foglalkoztatási hatások kezelése elsősorban ne az inaktivitást növelő, hanem az aktivitás megőrzését szolgáló, a munkaerőpiacon belüli átmenetet segítő eszközökre épüljön. A reformok és a szerkezetváltási folyamatok munkaerő-piaci hatásaira tekintettel megerősítjük az aktív munkaerő-piaci politikák szerepét az egyének aktivitásának megőrzésében, a munkaerőpiacon belüli átmenetek segítésében. A közszférát érintő létszámcsökkentéseket olyan intézkedések kísérik majd, amelyek segítik az érintettek álláskeresését, átképzését és versenyszférán belüli újbóli elhelyezkedését. Megkezdjük egy olyan integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató-rendszer kialakítását, amely lehetővé teszi, hogy a foglalkoztatási szolgáltatások a regisztrált munkanélkülieken túl az inaktív népesség bizonyos csoportjait is elérjék, elősegítve az álláskeresési aktivitás növekedését. EU-25 átlag Uniós célkitűzések Magyarország Nemzeti célkitűzések Aktivitási ráta (15-64 éves népesség) 68,7 69, ,3 62,1 63,3 Nők aktivitási rátája (15-64) 60,0 62, ,1 56,2 57,6 Férfiak aktivitási rátája (15-64) 77,4 77, ,9 68,2 69,1 * Azok arányát mutatja, akik a munkanélküli nyilvántartás való bekerülést követő 6/12 hónapon belül nem részesültek támogatásban és szolgáltatásban. Az adat szeptemberben lesz elérhető. 19

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus

Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul 2007 augusztus A modul szerkezete Munkaszervezeti, Szervezetközi viszonyok Munkaerő, foglalkoztatás Alkalmaztatás, önfoglalkoztatás, munkavégzés Szervezeti

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5.

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? A közhasznúság szolgálatában Kutatás-fejlesztés, innováció Foglalkoztatás-bővítés Nemzeti

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés. Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium

Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés. Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Az előadás tartalma 1. Az Európa 2020 stratégiáról általában 2. Az

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben