Verseny van Világra nyíló lakások

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Verseny van Világra nyíló lakások"

Átírás

1 Kézirat a POLÉVKÖNYV 2004 számára Dénes Attila Marelyin Kiss József: Önkormányzatok digitális világa Az elektronikus ügyintézés és az e-demokrácia esélye a megyei jogú városokban Számos kutatás és értekezés született már az információs társadalom fejlõdésének irányáról, mértékérõl, sebességérõl, s nem kevesebb tanulmány, programterv állítja középpontba a technológiai reform közigazgatásra és demokráciára gyakorolt hatását, következményét. A legelsõ prognózisokhoz képest igencsak ambivalens eredmények és tapasztalatok születtek; ezek fényében ma már az Internet és alkalmazásainak terjedésével kapcsolatos várakozások jóval óvatosabban fogalmaznak. A bizonytalanság feloldása és a Hol tartunk? kérdés megválaszolása céljából a digitális kultúra jelenlegi állapotát érdemes a technológiai újítások terjedési folyamatában értelmezni. Úgy tûnik, hogy a digitális újítások nagyrésze ma már túl van a múlékonyság fázisán; túl sokan és túl sokféle alkalmazásban használják már ahhoz, hogy az elmúlásnak bármilyen esélye is legyen. Jóval kevesebben vannak azok, akik az eltúlzás szakaszában társadalmi rendszer totális megújulását s a demokrácia újjászületését hirdetik. Az új technológiák intézményes adaptálása egyelõre csak kitûzött célként szerepel; hogy majd a negyedik fázisban a társadalmi szerkezetek újragondolására és transzformációjára kerülhessen sor. Az információs fejlõdés sebessége sok esetben érdekesebb kutatási téma, mint a meglévõ állapotokról szóló pillanatfelvételek értelmezése. A technológiai szétterjedés mennyiségi alapon történõ elemzését a felhasználók sajátosságaival lehet értelmezni, s az információs társadalom jövõképe tovább árnyalható aszerint, hogy míg az eszközök már rég meghódították a kritikus tömeget (lásd mobiltelefon, számítógép, Internet), addig az alkalmazások hosszú sora indokolatlanul lassan kerülnek bevetésre és késõn elfogadásra. A digitális kultúra világában az önkormányzati rendszer mind elvi, mind szervezési-mûködési szempontból legalább annyi kihívásnak néz elébe, mint amennyi lehetõséget jósolnak a téma kutatói. Egy bizonyosság van: ha az egyének pre-információs emlékezése megszûnik, akkor mindenféle hatalmi szervezet (jelen esetben önkormányzatok, hivatalok) számára igencsak 1

2 indokolt annak felejtése, hogy milyen is volt az élet számítógép, Internet és mobiltelefon nélkül. Ma már minden település önkormányzata - bármilyen szerény is legyen a költségvetése - digitális eszközeit legfeljebb újabbakra cserélheti, s nincs az az indok, amely alapján le kellene vagy le lehetne mondani róluk. Márcsak azért sem, mert az önkormányzati területen megjelenõ digitális újítások nem csupán a meglévõ feladatokat gyorsítják s teszik hatékonyabbá, de a lakosság-hivatal, képviselõ-választói kapcsolatok természetét is megváltoztatják. Az információs társadalom fejlõdése az önkormányzatok számára egy irányelvet fogalmaz meg: a technológiai újítások mielõbbi alkalmazását a hatékonyabb közigazgatás- és demokráciaszervezés érdekében. Visszaút nincs, verseny van. Verseny van A városok versenyben vannak - szoktuk mondani, s a különbözõ mutatókból, indexekbõl gyúrt versenyszabályoknak se szeri se száma. Gyõztest lehet hirdetni gazdasági mérõszámok, közszolgáltatások mennyisége, a vonalas infrastruktúra minõsége alapján, de tudjuk, hogy fontos a kórházi ágyak s a városban töltött vendégéjszakák száma is. A fejlettségi sorrendekbõl azonban rendre kimaradnak a digitális kultúra állapotát jelzõ mutatók, pedig a számítógéppel való felszereltség, az Internet-hozzáférés, a tényleges felhasználók aránya és az alkalmazási lehetõségek elterjedése ma már egyértelmûen modernizációs faktornak számítanak. Igencsak indokolt, hogy az aszfalttal burkolt utak hossza és a helyi adók összege mellett a számítógéppel és világhálóval kapcsolatos szokások, elvárások és lehetõségek igazi sorrendformáló tényezõkké váljanak. Vajon hogyan befolyásolják a megyei jogú városok versenyét a digitális kultúra mutatói? Növeli a listavezetõk elõnyét vagy éppen kiegyenlíti az eltéréseket és egyenlõ(bb) esélyeket teremt? Az önkormányzati eszme megvalósulásáról mondanak-e valamit ezek az indikátorok és jelzik-e a helyi demokráciák fejlettségi állapotát? Kutatási eredményeink alapján ezekre a kérdésekre keresünk választ. 1 Világra nyíló lakások Az önkormányzatok digitális versenye alapvetõen technikai sport. Az információs társadalom legelsõ jellemzõ adatai mindig az eszközökhöz való hozzáférésrõl szólnak; az alkalmazások spektrumának feltérképezését, a tartalmak minõségének, valamint az e- közigazgatással kapcsolatos felhasználói remények és elvárások elemzését csak eztán kezdhetjük el. 2

3 Az ellátottság dinamikus fejlõdése mellett is valószínûsíthetõ, hogy a megyei jogú városokban magasabb a PC-vel felszerelt háztartások aránya, mint az országos települési átlag. A World Internet Project 2001-ben végzett országos kutatásának eredménye szerint 2001-ben a háztartások 22 százalékában volt legalább egy számítógép ban a vizsgálatba bevont nagyvárosokban átlagosan majdnem minden második háztartásban van legalább egy mûködõképes személyi számítógép (az arány: 48%) (1. ábra). A gazdaságilag fejlett vagy éppen felszállópályán lévõ városok (Székesfehérvár illetve Nyíregyháza nyitják a versenyrangsort), az egyetemi és regionális központok (Szeged, Pécs) szinte ugyanazzal az ellátottsági mutatókkal következnek. A szocialista ipar-hagyományokkal rendelkezõ Miskolc és Tatabánya zárják a listát, a különbségek mégis elmaradnak az eddigi összehasonlításokban mért szórásoktól. 2 Az Internet-csatlakozással rendelkezõ háztartások aránya 19 százalék, ami azt jelzi, hogy minden ötödik lakásban van már lehetõség a világhálóra való kapcsolódásra. 3 Az ábrán feltüntetett kisvárosi eredmények arra utalnak, hogy a helyi gazdaság állapota határozza meg a modernizációs szintet, s nem a városméret. Tiszaújvárosban már 2002-ben igen magas felszereltségi arányokat mértünk, és 2003-ban Paks alig marad le Tatabányától. A két jómódú kisvároshoz képest jóval szerényebb költségvetésû Kalocsán egyelõre alacsony az ellátottság. Az 1. ábrán feltüntetett eredmények a számítógéppel és Internet-csatlakozással való ellátottság növekedését mutatják. 4 Az eltérõ kutatási módszertanok és az évente változó várostípusok mellett Nyíregyháza és Dunaújváros szolgáltatja a jelentõs arány-növekedéseket mutató összehasonlító eredményeket. Más intézetek eredményei is igazolják a gyors változást: a Szonda Ipsos és a Gfk Hungária Nemzeti Média-Analízis kutatása szerint idõszakban 3,4 százalékról 6,7-re nõtt az otthonról internetezõk aránya. 3

4 1. ábra A háztartások felszereltsége felszerelt háztartások aránya 2002 Tiszaújváros Nyíregyháza Dunaújváros Kaposvár 2003 Székesfehérvár Szeged Nyíregyháza Pécs Dunaújváros Debrecen Gyõr Miskolc Békéscsaba Tatabánya Paks Kalocsa 8% 13% 6% 10% 23% 22% 19% 18% 18% 22% 21% 20% 19% 15% 14% 15% 48% 36% 30% 32% 53% 52% 51% 50% 49% 47% 47% 44% 44% 43% 40% 34% személyi számítógép Internet Az információk árát meg kell fizetni s erre egyelõre sokan nem képesek; egy korábbi vizsgálatunk eredményei azt mutatták, hogy a lakások számítógéppel és Internettel való felszereltségi aránya a jövedelemi csoportok felsõ kategóriájában a legmagasabb. 5 Ugyanakkor a háztartások mérete szerinti elemzés jelzi, hogy a háromtagú családoknál az ellátottság megduplázódik a kétszemélyes háztartásokhoz képest (2. ábra). Mivel a megkérdezettek átlagéletkora szerint ezek a háztartások a legfiatalabbak, valószínûsíthetõ, hogy ez esetben gyermekes családokról van szó. 6 a családok IT-ellátottságát tehát elsõsorban szocio-demográfiai szerkezete és anyagi helyzete határozza meg; nyilvánvaló tény és mindennapi tapasztalat, hogy a társadalom a fiatalabb korosztályok (gyerekek) révén lép az információs fejlõdés útjára. 4

5 2. ábra Számítógép és Internet a lakásban felszerelt lakások aránya számítógép Internet-csatlakozás 59% 73% 71% 27% 23% 30% 31% 13% 8% 11% 1 fõ 2 fõ 3 fõ 4 fõ 5 vagy több fõ háztartás mérete A fizikai hozzáférésben a megyei jogú nagyvárosok ugyan meghaladják az országos átlagot, de egymást már nem (sokkal) múlják felül. A hozzáférési mutatók között közel sincsenek olyan nagy különbségek, mint más (infrastrukturális, gazdasági stb.) területeken. Úgy tûnik, hogy a nagyvárások az információs társadalomba való átmenetben nem szakadtak le egymástól; egyelõre tehát azt mondhatjuk, hogy az Internet kiegyenlít, legalábbis ebben a városkategóriában. Új és egyre újabb A számítógép-vásárlást tervezõk között nagyobb arányban fordulnak elõ azok a családok, ahol már van személyi számítógép, vagyis a lakosság inkább gondol a meglévõ gépek minõségi cseréjére, mintsem az elsõ megvásárlására. A számítógéppel rendelkezõknek 24 százaléka tervezi új gép vásárlását, míg azokban a lakásokban, ahol jelenleg nincs PC, ott csak 13 százalékos a vásárlást tervezõk aránya. Ez jelzi, hogy a személyi számítógépet egyre nehezebb pótolni a háztartásokban is; ahol már van, ott nagy valószínûséggel lehet számítani a fejlesztésre. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a vásárlási láz nem azokban a városokban a 5

6 legnagyobb, ahol jelenleg alacsonyabb az ellátottsági arány (lásd Tatabánya, ahol a háztartások legritkább ellátottsága a legkisebb számítógépesítési szándékkal párosul). A vásárlást tervezõk között legtöbben egy éven belül akarnak számítógépet venni, ami arra enged következtetni, hogy a PC fontos, az újabb PC pedig még fontosabb kelléke (lesz) a háztartásoknak (1. táblázat). 1. táblázat Számítógép-vásárlási tervek idõpontok és városok szerint Város Hány éven belül? Tervezik 1 év 2 év 3 év 4 év vagy több összesen (%) Nyíregyháza Gyõr Debrecen Miskolc Székesfehérvár Békéscsaba Dunaújváros Pécs Szeged Tatabánya A háztartások életkori szerkezete, s nyilván a vásárlóerõ szerint nagyon is különböznek a modernizálási szándékok; a három- ill. négyszemélyes háztartások 24, ill. 27 százalékában akarnak új vagy újabb számítógépet vásárolni (minden esetben öt éven belül). Ezzel szemben a (többnyire idõs) egyszemélyes háztartásokban élõk alig 7 százaléka tervez ilyen jellegû kiadást. Felhasználói szokások Kutatásunk eredménye azt mutatja, hogy a lakosság fiatalabb része rövid idõ alatt válik intenzív számítógép- és Internet-használóvá, míg az idõsebb korosztályok számára a hozzáférés és a tudás hiánya blokkolja a kezdõlépést. A szocio-demográfiai jellemzõk mentén kialakult, világszerte általános digitális egyenlõtlenség (vagy szakadék ) a magyarországi nagyvárosok népességét is jellemzi. A felnõtt lakosság közel egyharmada (32%) naponta használ PC-t, otthon, munkahelyén, iskolában vagy máshol. Legintenzívebb felhasználónak a várakozásnak megfelelõen a éves korosztály számít: a csoportnak valamivel több mint fele (51%) mindennap gép elé ül. A évesek körében igen nagy távolságtartást regisztráltunk; mindössze 16 százaléknyian szoktak számítógépezni, közülük is alig 9 százalék a naponta használók aránya (3. ábra). A 70 6

7 évesnél idõsebbek körében már mérhetetlenek a PC-használati szokások. 7 A férfiak nemcsak hogy jobban kapcsolódnak a számítógéphez, mint a nõk; de a kötõdésük intenzívebb is (a férfiak 8 százalékos fölénye kizárólag a napi felhasználók körébõl adódik). Hasonló jellegzetességet mutat az Internet használata is: több a férfi a csatlakozó, mint nõ és a 60 éves korhatárnál gyakorlatilag megszûnik a net-használói szokás. A legfõbb mutató talán mégiscsak az, hogy a teljes felnõtt lakosság majd háromnegyedének (71%) egyáltalán nincs internetes tapasztalata. 3. ábra Számítógép- és Internethasználat korcsoportok szerint felhasználók aránya 78% 72% személyi számítógép Internet 56% 60% 44% 34% 40% 19% 16% 7% 5% 2% évesek évesek évesek évesek évesek 70 évesek és idõsebbek Az adatok önmagukban nem mondanak sokat; de a 2001-es WIP-kutatás eredményeivel való összehasonlítás azt mutatja, hogy igen dinamikus a számítógép és az Internet térhódítása. Közel két évvel ezelõtt a megyeszékhelyek lakosságának 41 százaléka használt számítógépet és 24 százalék volt az internetezõk aránya a 15 évesnél idõsebb lakosságon belül ban a PC-t és Internetet valamilyen gyakorisággal használók aránya 48, ill. 29 százalék. 8 Az Internet-használat gyakoriságának szignifikáns változását egyébként a nyíregyházi összehasonlító adatok is mutatják: 26 százalékról 32 százalékra nõtt a világhálóra kapcsolódók aránya a 18 éves és idõsebb lakosság körében (4. ábra). Ez messze meghaladja az országosan mért növekedési eredményeket. 9 7

8 4. ábra Internethasználat változása Nyíregyházán 9% 8% 9% 13% 14% 5% 74% 68% naponta hetente többször ritkábban soha A számítógép és az Internet terjedését és nem utolsó sorban a napi tevékenységekben való sokrétû alkalmazási lehetõségeket érzékelteti a felhasználás intenzív jellege; aki internetezik, azt többnyire napi, de legalább hetente többszöri kapcsolódás jellemzi. Ez azt sejteti, hogy az egyszeri próbálkozók nagyon gyorsan válnak rendszeres felhasználóvá, vagyis az információs sztrádán csak az elsõ lépésre kell elszánnunk magunkat, a többi jön magától. Az információs társadalom a családon belül kezdõdik hipotézis alapján az egyes megkérdezettek mellett a háztartás többi tagjával kapcsolatos kérdés is elhangzott. 10 Az alkalmazások családon belüli elterjedtségét illetõen a nagyvárosok sorrendjét a Keleti Part (Nyíregyháza és Debrecen) vezeti, míg a listát azok a városok zárják (Békéscsaba és Tatabánya), amelyek a felszereltségi arányok tekintetében is hátrasorolódtak. 11 (5. ábra) 8

9 5. ábra Rendszeres felhasználók aránya a háztartásokon belül Nyíregyháza Debrecen Gyõr Miskolc Dunaújváros Szeged Pécs Székesfehérvár Békéscsaba Tatabánya 28% 21% 27% 22% 27% 26% 26% 21% 25% 21% 26% 23% 26% 22% 24% 22% 22% 18% 20% 16% 38% 36% 45% 44% 42% 42% 42% 41% 41% 39% számítógép Internet Nemcsak az eszközbeszerzési szándékot, de azok használatát is befolyásolja a háztartások szerkezete: minél nagyobb egy háztartás, a családtagok annál nagyobb arányban használnak rendszeresen PC-t, Internetet, -t, legalábbis a négyfõs háztartásokig (6. ábra). Mivel a megkérdezettek átlagéletkora a három- illetve négyszemélyes háztartásokban a legalacsonyabb, megerõsíthetjük állításunkat, hogy a digitális kultúra társadalmi térnyerése a fiatalabb korcsoportokon keresztül történik. Az öt fõs és nagyobb háztartásokban már kisebb a szétterjedés, amit valószínûleg a családok életkor szerint jobban szóródó szerkezete és a rosszabb anyagi helyzet magyaráz. Ma már minden ötödik háztartásban valamennyi (család)tag rendszeresen (legalább havi gyakorisággal) használ számítógépet, míg a háztartások 10 százalékát jellemzi a totális Internet. 9

10 6. ábra Felhasználók aránya a háztartásokban felhasználók aránya a háztartáson belül -t használók Internet-használók 46% 53% 47% számítógépet használók 16% 13% 22% 20% 16% 32% 28% 25% 32% 27% 28% 23% 1 fõ 2 fõ 3 fõ 4 fõ 5 fõ vagy több háztartás mérete Fontos a hely Legtöbben az otthont jelöltek meg az internetezés leggyakoribb helyszínéül; és a férfiakhoz képest a nõk valamivel gyakrabban kapcsolódnak a világhálóra munkahelyükön. A évesek a lakáson és munkahelyen (iskolán) kívül klubokba, könyvtárba, ávézókba is eljárnak Internetezni, míg az idõsebb korcsoportokra ez már egyáltalán nem jellemzõ. A legtöbb Internet-használó munkájához (tanuláshoz) keres információt a világhálón: a heavy userek aránya 88 százalék, de a személyes érdeklõdése is csaknem ennyi látogatót von (85%). A netezõk háromnegyede személyes kapcsolatokat is fenntart az segítségével. Körülbelül fele ennyi felhasználónak jelent netes elfoglaltságot a szórakozás és a játék, de az ügyintézés is hasonló mértékben is ennyien használják a világhálót (39%). Ennél jóval kevesebben vannak azok, akik az Internetet csevegésre (31%) vagy véleménynyilvánításra használják (19%). Természetesen eltérések vannak a különbözõ korcsoportok alkalmazási preferenciái között. A fiatalabbak körében átlagtól való pozitív eltérést azokon a területeken mértünk, amelyek az interaktivitásnak egy magasabb fokát feltételezik (chat, , szórakozás) (7. ábra) 10

11 7. ábra Internet-használati célok korcsoportok szerint* említések aránya információ munkához egyéb információ 86% 89% 90% 89% 84% 86% 86% 85% 81% 79% 78% 71% ügyintézés szórakozás, játék 33% 41% 46% 46% 42% 38% 32% 23% chat 23% 29% 19% 41% véleménynyilvánítás vásárlás 20% 19% 20% 15% 13% 11% 16% 8% éves éves éves éves *Az ábrán csak a téma szempontjából releváns korcsoportok szerepelnek. Az Internet egyik forradalmasító alkalmazása, az elektronikus vásárlás még nem terjedt el igazán: a megkérdezetteknek mindössze 13 százaléka mondta, hogy vásárlásra használja a világhálót. 12 Az a tény, hogy még kevesen bízzák a pénzüket egy láthatatlan eladóra, egyértelmû bizalomhiányt jelent. Optimizmusra az ad viszont okot, hogy az on-line kereskedelem volumene Magyarországon is a jelentõs mértékben növekedett az utóbbi idõszakban. Az áttöréshez elsõsorban az szükséges, hogy legyenek alternatív fizetési technológiák s azok biztonságosak legyenek; az eladó-vásárló közötti bizalmi viszony kialakulására csak azután van esély. 11

12 Az internetezés helye nemcsak a felhasználói szokások mennyiségét, de a minõségét is meghatározza (8. ábra). Röviden akár úgy lehetne összefoglalni: az Internetnek is megvannak a maga területei, ami nagyobb intimitást igényel egy nyilvános terminál adta lehetõségnél. Bármennyire is igaz, hogy a világháló maga a nyitottság, a korlátlanság, vannak dolgok, amit az ember otthonról szívesebben és/vagy gyakrabban intéz: ilyen például a levelezéses kapcsolattartás és a (közügyekben kapcsolatos) véleménynyilvánítás. Mivel az elektronikus vásárlás alapvetõen bizalmi kérdés, már nem is meglepõ, hogy az otthoni kapcsolattal rendelkezõk jóval nagyobb arányban élnek az e-kereskedelem lehetõségével, mint azok, akik csak a nyilvános helyek másokkal megosztott e-világához férnek hozzá. 8. ábra Alkalmazások a kapcsolódás helye szerint információ munkához információ magáncélra ügyintézés szórakozás, játék chat véleménynyilvánítás vásárlás alkalmazást használók aránya 87% 88% 86% 84% 82% 74% 41% 37% 39% 39% 32% 30% 23% 15% otthoni kapcsolattal rendelkezõk 17% 8% otthoni kapcsolattal nem rendlekezõk Úgy tûnik, az interaktivitást az intimitás határozza meg, az internetezõk számára ez biztosítja az interaktivitásból származó kockázatok lecsökkentését. A névtelenség, az ismeretlenségbe való menekülés lehetõsége a világháló használatának egyik legfontosabb, de nem mindig pozitív értelemben vett sajátossága. 13 Az e-kormányzásnak és az Internet egyéb közérdekû alkalmazásainak csak akkor van esélye és értelme, ha a felhasználók bizonyos szinten lemondanak a névtelenségrõl és vállalják a felelõsséget az általuk közzétett tartalmakért. 12

13 Világra szóló önkormányzatok A hálózatok kiépítése és a végpontok birtoklása csak kiinduló feltétele az információs társadalom fejlõdésének, de az igazi áttörést az alkalmazások széleskörû elterjedése és a tömeges használat jelenti. Az információs világból az állam intézményei sem maradhatnak ki, így az Internet decentralizálójában éppen az (ön)kormányzatoknak van a legnagyobb felelõssége. Az információk közzététele, valamint a tájékoztatásról az interaktív kommunikációra való áttérést nemcsak a nehéz anyagi helyzet, de a kognitív kondíciók hiánya is akadályozza e felelõsség elismerését. Az e-közigazgatás és az e-demokrácia a legtöbb önkormányzat számára egyelõre kényszerû terhet jelent, pedig valójában a világháló által biztosított nyilvánosság felszabadító hatása teheti lehetõvé a közszféra információs kincsének kiaknázását. A közérdekû információk nyilvánossága nemcsak a laikusok ellenõrzését teszi lehetõvé, de a hivatalok jellemzõ párhuzamosságok feloldását is biztosítja. 14 A (korlátlan) információáramlás nemcsak a felhasználók habitusát változtatja meg, de az intézmények szerepét és mûködését is forradalmasítja. Az elektronikus ügyintézés és az igazgatási információszolgáltatás kiindulópontja és alapfeltétele egy jól megtervezett és mûködtetett városi honlap. 15 Az e-technológia önkormányzati térhódításáról sokféle, egymással nehezen összehasonlítható adat került forgalomba az elmúlt két-három év folyamán. Egy felmérés szerint 2003 elején a magyar önkormányzatok 75 százaléka rendelkezett internetes kapcsolattal, szemben a 2001 õszi 57 százalékkal. A felmérés készítõi szerint hasonló javulás történt az önkormányzatok honlapellátottsága területén is; míg másfél évvel ezelõtt a településeknek mindössze 23 százalékának volt honlapja, addig elején már 30 százaléknak. A honlappal rendelkezõ önkormányzatok számát egy másik, októberi publikációban mindössze 10 százalékra tették. 16 Közben az sem érdektelen információ, hogy 2003 májusában a magyarországi önkormányzatok mindössze 38 ezer számítógéppel rendelkeztek, s ezek 40 százalékáról volt elérhetõ az Internet. A TÁRKI 2003 késõ õszi kutatása szerint a magyarországi települések majdnem pontosan felének van saját honlapja, de természetesen számottevõek a településméret szerinti különbségek. 17 A tízezer fõnél több lakost számláló települések körében már általánosnak mondható, hogy az önkormányzatoknak saját honlapja van (97%), ám az ezer fõnél kisebb településeknek csak bõ harmada rendelkezett ilyennel. (Összességében az önkormányzatok 29 százaléka jelezte, hogy mind hírújsággal, mind weboldallal rendelkezik, míg 36 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy egyikkel sem. A fennmaradó önkormányzatoknak vagy csak saját 13

14 hírlevelük, vagy csak honlapjuk van.) A mennyiségi növekedést sajnos csak a legritkább esetben követte minõségi javulást jelentõ tartalom- és funkcióbõvülés; még kevésbé fedezhetõek fel a tudatosság, a stratégiai gondolkodás jelei a gyakorlati használatban és a problémakezelésben. Vizsgálatunk eredménye szerint a városi weboldalak az internetezõk amúgy is alacsony táborának alig 59 százalékát vonzzák (9. ábra). A honlap-figyelõk arányánál talán még fontosabb a gyakorisági mutató: a látogatók legnagyobb csoportja (59%) csak ritkán tesz virtuális sétát saját városában. Lévén, hogy az Internet-használókat igen intenzív, többnyire napi, de legalábbis heti többszöri kapcsolódás jellemzi, látható, hogy a városi honlapok közel sem szerepelnek az internetezõk kedvenc célpontjai között. 9. ábra Városi honlapok látogatottsága a helyi internetezõk körében Székesfehérvár 5% 20% 42% 33% Pécs 7% 17% 38% 38% Dunaújváros 22% 20% 20% 38% Miskolc 9% 17% 35% 39% Nyíregyháza 15% 15% 29% 41% Tatabánya 5% 10% 43% 42% Debrecen 8% 13% 37% 42% Szeged 9% 11% 36% 44% Gyõr 5% 12% 32% 51% hetente többször havonta néhányszor ritkábban soha Önkormányzati kutatási eredményeink szerint a lakosságot általában jobban érdeklik a helyi közéleti történések és információk, mint a távoli események, akkor az adatok sejtetik az elsõ generációs honlapok tartalmi hiányosságait és mûködi kezdetlegességeit. 18 Ha viszont azt tekintjük premisszának, hogy az Internet célja éppen a távoli események közelítése, akkor még inkább indokolt a tartalmak egyfajta kiegyensúlyozása, a közeli és a távoli hírek és információk azonos értékû kezelése és összekapcsolása. Tulajdonképpen ez lenne a glokalitás, a helyi közélet és nyilvánosság új rendszere. 14

15 Az önkormányzati honlapok információs deficitjét más kvantitatív jellegû kutatások is megerõsítik. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet 2003 elején felmérte és rangsorolta a huszonkét megyei jogú város honlapját. 19 Az önkormányzatok tájékoztatási kötelezettségébõl kiinduló vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy még a legnagyobb, a megyei jogú városok honlapjai is szûkölködnek a közérdekû, de az egyéb tájékoztató jellegû (infrastrukturális, gazdasági, idegenforgalmi stb.) információkban. A kutatók által megállapított maximális elérhetõ értéknek még a listavezetõ Debrecen is csak közel 70 százalékát kaphatta meg, miközben a sorrendet záró nyíregyházi honlap információtartalmát a kutatók alig 21 százalékra értékelték (1. táblázat). 1. táblázat Megyei jogú városok internetes közérdekû adatközlési rangsora Város közérdekû (Max. 34 db) Honlapon közzétett információk egyéb tájékoztató (Max. 47 db) összesen (Max. 81 db) Honlapok látogatottsága* (%) 1. Debrecen Székesfehérvár Dunaújváros Pécs Kecskemét Tatabánya Miskolc Veszprém Szombathely Sopron Nagykanizsa Szeged Gyõr Kaposvár Szolnok Zalaegerszeg Békéscsaba Eger Salgótarján Hódmezõvásárhely Szekszárd Nyíregyháza Forrás: Eötvös Károly Közpolitikai Intézet. A táblázat adatai az Intézet által megállapított információk maximális, ill. a városok által közzétett darabszámát jelölik. *A városi honlapok látogatottsága a helyi internetezõk körében (Jelenkutató Intézet adatai százalékban). 15

16 A városi honlapok látogatottsága és tartalma között tehát nehéz lenne bármilyen összefüggésre következtetni, a meglévõ adatokból ugyanis az látszik, hogy a látogatási gyakoriság akár teljesen meg is egyezhet a gazdagabb és kevésbé feltöltött, valamint funkció-hiányos honlapok esetében is. A korreláció hiányára eklatáns példa egy kelet-nyugati összehasonlítás: a sorrend középtartományába tartozó gyõri honlap látogatottsága a maga 50 százalékos információs teljesítményével jóval alacsonyabb a listazáró Nyíregyházával szemben, 20 De hasonló gyakorisággal keresik fel a helyi internetezõk Tatabánya honlapját is, pedig a nemrégiben felújított honlap (a verseny hatodik helyezettje) ma már igazi portálként mûködik. Az e-közigazgatás esélyei Az információs társadalom fejlesztésében a hálózatok fizikai kiépítése, a hozzáférés biztosítása, az (interaktív és informatív) önkormányzati honlapok elkészítése után (jobb esetben egyidejûleg) az elektronikus szolgáltatások bevezetése lehet a következõ szintre való lépés. Az elektronikus közigazgatás szervezésében az anyagi és technikai-mûszaki kritériumok fontossága mögött alig marad el a személeti váltás, s ebben is a nagyvárosi önkormányzatoknak van meghatározó szerepük. Valójában itt nem új feladatról, hanem a hivatalok tájékoztató-szolgáltató kötelezettségeinek az újjászervezésérõl van szó. Az (egyelõre) alternatív elektronikus kommunikáció bevezetésével az önkormányzat vezetõi a gyorsabb és hatékonyabb hivataljárást, az ügymenet idejének csökkentését, s a hivatali szolgáltatásokkal való elégedettség növekedést remélik. S ami az általános helyi közérzet javulását illeti ez már akár a végsõ cél is lehet. Persze sok város felismerte már az új technológiák elõnyét: több polgármesteri hivatali vezetõk távlati célja, hogy kivonják az ügyfeleket a városházáról s a követendõ példák száma, ha lassan is, de egyre növekszik. 21 Az Internet nyilvánosság-bõvítésre irányuló alkalmazásainak, s közvetett módon az e- demokrácia bõvítésére természetesen csak akkor van esély, ha a városi honlapok mûködtetésében az interaktivitást normatív üzemeltetõi szempontként határozzák meg. 22 Amíg a hivatalba érkezõ, nyilvános címekre elküldött elektronikus levelek alacsonyabb rendû kapcsolatot jelentenek a személyes hivataljáráshoz, de még a telefonos hívásokhoz képest is, addig vajmi kevés esély van arra, hogy a lépten-nyomon hangoztatott elektronikus ügyintézés a hivatalok mûködését gyorsabbá és (költség)hatékonyabbá tegye. Márpedig az Eötvös Intézet felmérése azt mutatja, hogy elektronikus úton ritkán kapható, és akkor is hiányos a válasz. 23 Függetlenül attól, hogy az egyes városok vezetõi az informatikai fejlesztésekre milyen 16

17 forrásokat szánnak, a honlapok üzemeltetõi egyelõre a közügyekben való vélemény- és információcserére használják legkevésbé a portálokat. Hiába alakulnak a honlap-ipar professzionális konzorciumai, ha nincsen egyfajta demokrácia-koncepcióba illõ stratégiai látásmód és politikai akarat az önkormányzatok többségében. Amennyiben a helyi demokrácia-ötletek teljesen hiányoznak, akkor a honlapok érdektelenné és hiteltelenné válnak, s félõ, hogy az így kínált szolgáltatások sikere is elmarad. 24 Önkormányzati gyorsétterem A csupán retorikai kérdésnek tûnõ felvetést korábbi kutatási eredményeinkre alapozzuk, melyek azt mutatják, hogy minden jogos bírálat és lakossági ellenérzés mellett a hivatali ügyintézés menete azért javult valamelyest. Az önkormányzati adatfelvételeinkbõl származó kilencéves idõsorok szerint a lakosság egyre könnyebben tudja elintézni dolgait a polgármesteri hivatalokban, miközben a megoldatlan ügyek aránya is jelentõs mértékben csökkent. 25 (10. ábra) 10. ábra Az ügyintézés sikeressége az önkormányzatokban % 22% 24% % 23% 15% % 24% 19% % 20% 15% % 20% 13% % 13% 13% % 17% 14% % 24% 10% % 20% 9% könnyen sikerült nehezen sikerült nem sikerült Kedvezõen alakult továbbá a hivatali ügyintézéssel járó áldozatok mértéke: a közvetett módon korrupciós nyomást jelentõ akadályok mintha csökkentek volna, ha az utóbbi kilenc év összehasonlító adatait vizsgáljuk. 26 A százfokozatú skálán mért értékelések azt mutatják, hogy türelem és kitartás nélkül továbbra is elképzelhetetlen szinte bármilyen ügy elintézése; s ha a 17

18 felnõtt lakosság közel fele így gondolja, akkor abban a hivatalban baj van. (11. ábra) Az összeköttetés sem, de a lakosság már kevésbé feltételezi a személyi kapcsolatok szükségességét ügyeik sikeres megoldásához. A megvesztegetés egyre csökkenõ (vagyis a helyzet javulását jelzõ) mutatói arra utalnak, hogy a korrupció szükségességének megítélésében vagy a megtörtént korrupciós cselekmények bevallása alapján jelentõs javulás állt be; általában véve A korrupció legsúlyosabb formája már nem fertõzi a polgármesteri hivatalok mûködését 11. ábra A sikeres ügyintézés feltételei az önkrományzatokban pontérték a százfokú skálán türelem, kitartás összeköttetés megvesztegetés Adatainkkal csupán azt akartuk érzékeltetni, hogy a polgármesteri hivatalokra egyre inkább jellemzõ az ügyfélbarát minõsítés. A sok-sok bírálat alapján természetesen nem gondoljuk, hogy a hivatalok mûködését már nem lehet javítani. Az elektronikus ügyintézés jelentõs mértékben növelhetné a forgalmat s éppen az idõ- és energiaveszteséggel járó, korrupcióra lehetõséget adó személyes jelenlétet iktatná ki (de legalábbis csökkentené radikális mértékben). A nagyobb ügyfél-forgalom akár presztízsnövekedéssel is járhat, hiszen kutatási eredmények mutatják, hogy éppen azon személyek a kritikusabbak (feltételeznek nagyobb áldozatot és korrupciót), akik még soha nem jártak a városházán. A jogos kérdés persze azonnal megfogalmazható: a sokat emlegetett e-közigazgatás vajon milyen mértékben reformál(hat)ja meg a hagyományos hivatali ügyintézést? Vajon nemcsak gyorsabban, hanem demokratikusabban is lehet-e ügyeket intézni, ha a személyes jelenlét már nem lesz fontos a polgármesteri hivatalban? 18

19 Az elektronikus ügyintézés egyik nagy elõnye az idõnyereség (kellene hogy legyen). Egy becslés szerint Magyarország lakossága összesen nyolcvan millió órát tölt el hivatali ügyintézéssel egy éven belül. 27 Ha ezt a felnõtt korú lakosságra vetítjük, akkor ez átlagosan évi tíz órái hivatal-járást jelent; de ha figyelembe vesszük, hogy egy háztartásban általában egy személy intézi a ügyeket, akkor a hivatali idõtöltésnek bizony anyagi vonzatai is vannak. Z. Karvalics László számítása szerint ha ezt az idõt felére lehetne csökkenteni, a munkaidõben keletkezett megtakarítás negyven milliárdos összegre rúgna. Ezek szerint ha majd otthon, számítógép elõtt ülve lehet mindenféle hivatali ügyet intézni, akkor az emberek életében nemcsak órák, napok szabadulhatnak fel, de anyagi megtakarítással is számolni lehet a családi kasszában. Egyelõre csak lehetõségrõl beszélünk, hiszen a digitális aláírás elfogadásáig az Internetes ügyintézés nem megoldható. Addig marad a kombinált módszer, vagyis a dokumentumok elektronikus le- és kitöltése, nyomtatása, majd végül személyes beadása. Az általában tehernek érzett hivatali látogatások száma így is csökkenthetõ, az idõnyereség számottevõ. Az internetes alkalmazások bevezetését nem csupán a technológiai újítások és lehetõségek, de a lakosság ügyintézéssel kapcsolatos tapasztalatai és véleményei is indokolják Méréseink szerint a hivatali dolgok megoldásában leginkább az ügymenet procedúrájának bonyolultsága, lassúsága számít negatív tényezõnek, miközben az ügyintézõk személyes teljesítménye alapvetõen jó megítélésnek örvend. A túlzott bürokrácia persze sokkal elviselhetõbb lenne, ha az ügyintézés minden egyes fázisában nem kellene személyesen megjelenni a hivatalban. Ha az elektronikus út még a sebességkorlátokat is lebontaná - nos, ez esetben akár megvalósult célról is beszélhetnénk. A racionális ügyintézés Interneten való újjászervezését, valamint a lehetséges következményeket George Ritzer mcdonaldizációs elméletébõl kiindulva próbáljuk leírni. Bármilyen meghökkentõnek is tûnik a hasonlat, azt állítjuk: igen kedvezõ lenne, ha a hivatali ügyintézés a gyorséttermi kiszolgáláshoz hasonlítana. 28 Gondoljuk végig: ha a hivatal késõ estig nyitva állna, az ügyintézés nem menne a munkaidõ rovására. A viszonylag egyszerû, könnyen átlátható menübõl választanánk ki az elintézendõ problémánk típusát, az ügyintézõ számítógép és programok segítségével adna tájékoztatást, átutalna, levonna stb. és a rendelést követõen néhány percen belül dolgavégezettten távozhatnánk. Az már csak játékos ábránd, hogy mondjuk a megszabott határidõ túllépésével a hivatal eltekintene az adott üggyel járó illetékek megfizetésétõl. Gyorséttermekben az eljárás egyáltalán nem 19

20 ismeretlen a városok hivatali teljesítmény-versenyében miért ne lehetne az egyik fõ szempont az ügyintézés gyorsasága? Az e-közigazgatás nem is ál messze a példától. A jelenleg sokszor türelemjátéknak, tortúrának, haszontalan idõtöltésnek nevezett hivatali problémák személyes intézése helyett az ügyeket egyszeriben hatékonyan, a programok és szoftverek segítségével kalkulálható, elõrelátható módon és könnyen ellenõrizhetõen lehetne megoldani. Az étlapot nem lenne nehéz kialakítani, hiszen ahogy az ügyeket személyesen is egy adott osztályon, irodában intézzük, úgy gombnyomással lehetne navigálni a különbözõ menüpontok között. Az ügyintézõ digitalizálódna és elveszítené fontos kapuõri pozícióját, amit oly sok ügyfél kifogásolt már; rögtön kevésbé lenne fontos, hogy ki kinek az ismerõse. Nem problémamentes a vízió; a fontos ügyeket csak bizalmasan, személyesen felfogás dívik s ezt nagy valószínûséggel a számítógéppel, Internettel való teljes körû ellátottság sem oldaná fel egyszeriben. A hivatali és hatósági ügyek modernizációt nemcsak az önkormányzati vezetõk értékelik különbözõképpen, de a lakosság részérõl is eltérõek a várakozások. Kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogy a települések lakói milyen eszközökkel és elvárásokkal rendelkeznek, milyen a hozzáállásuk az elektronikus közszolgáltatások kialakításához. Az eszköz-ellátottsági és felhasználási adatokkal szemben itt már mérhetõ különbségek is megjelentek a nagyvárások között. Szinte teljes körû egyetértés van abban, hogy az elektronikusan elérhetõ nyomtatványok és ûrlapok a lakosság számára fontosak és szükségesek; a százfokú skála nyolcvan pontos átlagértéke szilárd meggyõzõdést jelez. A tizenegy százaléknyi bizonytalan válaszadót leszámítva a nagy többség (69%) szerint egyértelmûen fontos, hogy ne kelljen (csak) ûrlapokért (ügyintézési információkért) a hivatalba menni. (12. ábra) 20

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

Szupersztráda vagy leállósáv?

Szupersztráda vagy leállósáv? Szupersztráda vagy leállósáv? Pillanatkép a hazai internethasználatról a Magyar Infokommunikációs Jelentés tükrében Mátrai Gábor stratégiai tanácsadó Infotér 5 Konferencia 2014. november 5-7. Jó döntéseket

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18.

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18. PIACKUTATÁS A MAGYAR TELEPÜLÉSEKRŐL, A TELEPÜLÉSEK VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL KICSIT MÁSKÉNT KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia 2014. március 18. KUTATANDÓ PROBLÉMA (2004/05

Részletesebben

Megyei jogú városok. 2011. évben alkalmazott épületek. adóztatással kapcsolatos adatai. Forrás: MJV önkormányzati adóhatóságai

Megyei jogú városok. 2011. évben alkalmazott épületek. adóztatással kapcsolatos adatai. Forrás: MJV önkormányzati adóhatóságai Megyei jogú városok 2011. évben alkalmazott épületek (egyéb építmények, lakások) adóztatással kapcsolatos adatai Forrás: MJV önkormányzati adóhatóságai Megyei jogú városok 2011. évi építményadó előírásai

Részletesebben

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Az Információs Társadalom helyzete Magyarországon 2002 végén-2003 elején Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Összefoglaló jelentés az Informatikai és Hírközlési Minisztérium számára

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

Alba Radar. 15. hullám. Karácsonyi készülődés Székesfehérváron

Alba Radar. 15. hullám. Karácsonyi készülődés Székesfehérváron Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 15. hullám Karácsonyi készülődés Székesfehérváron 2012. december 23. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely

Részletesebben

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/004-02-02-0039) 2006. június

Részletesebben

Alba Radar. 26. hullám

Alba Radar. 26. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 26. hullám Az elmúlt év értékelése és a jövőre vonatkozó lakossági várakozások 205. január 3. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu

Részletesebben

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft.

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft. E-Business Symposium - 2008.04.08 Az értékek mértéke A magyarországi e-kereskedelem számokban Kis Gergely 2008 GKIeNET Kft. Az internet hozzáférés alakulása 2001-2007 (%) A 14 évesnél idısebb lakosság

Részletesebben

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 A felmérés módszertana adatfelvétel november 25-e és december 8-a között személyes interjúkkal a válaszadók lakásán Az adatfelvételt a Medián kft. kérdezőbiztosai végezték

Részletesebben

Székesfehérvári véleménykutatás december Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán

Székesfehérvári véleménykutatás december Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán Összefoglaló A székesfehérváriak közhangulata rendkívül kedvező, a közösségépítő programok látogatottsága magas, a lakosok többsége

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei Lakossági véleményfeltárás A pályakezdők elhelyezkedési esélyei 2014. április 14. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu A kutatás háttere és módszertana Az Enigma 2001 Kft. rendszeres társadalomtudományi

Részletesebben

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia

Részletesebben

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15.

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. Budapest, Balassagyarmat, Cegléd, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza,

Részletesebben

Megyei Jogú Városok Szövetsége. Keringer Zsolt szakmai projektvezetõ /keringer@szombathely.hu/

Megyei Jogú Városok Szövetsége. Keringer Zsolt szakmai projektvezetõ /keringer@szombathely.hu/ Megyei Jogú Városok Szövetsége I 2 On-Line A konzorcium tagjai MJVSZ 5 Megyei Jogú Város (Szombathely, Tatabánya, Zalaegerszeg, Szeged, Miskolc) Matáv Rt. Geoview Systems Kft. Tagvárosok (Salgótarján,

Részletesebben

Kerékpárhasználati adatok

Kerékpárhasználati adatok Kerékpárhasználati adatok Tartalom 1. Mit kellene mérni? 2. Mit mérünk mi? 3. Eredmények 4. Más mérések 5. Hogyan tovább? 1. Mit kellene mérni? a közlekedési módok arányát az infrastruktúra építés hatását

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

Alba Radar. 6. hullám

Alba Radar. 6. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 6. hullám Lakossági vélemények a Fehérvár Televízió Ütköző című műsoráról 2011. február 28. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu

Részletesebben

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

É+L XVII. Országos Konferencia, Budapest, 2014. február 20-21. Az informált beteg. Kiss Katalin, Szinapszis Kft.

É+L XVII. Országos Konferencia, Budapest, 2014. február 20-21. Az informált beteg. Kiss Katalin, Szinapszis Kft. É+L XVII. Országos Konferencia, Budapest, 2014. február 20-21. Az informált beteg Kiss Katalin, Szinapszis Kft. Tények amiket már tudunk Penetráció: idősek körében dinamikusan bővül Az egészségügyi információk

Részletesebben

Felmérés a hitelesítés szolgáltatás helyzetéről

Felmérés a hitelesítés szolgáltatás helyzetéről ÁROP 1.1.17-2012-2012-0001 Kormányzati informatikai szolgáltatás és e-közigazgatási sztenderdek projekt 3. részprojektje Felmérés a hitelesítés szolgáltatás helyzetéről BOGÓNÉ DR. JEHODA ROZÁLIA Szakmai

Részletesebben

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni!

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! A média világa: ahol jó lenni? Ha nekünk fontos Ha az újságírónak fontos A média világa: ahol jó lenni? Mit engedhetnek meg maguknak az újságírók, és mit engedhetünk

Részletesebben

Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén

Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén Budapest, 2008. január 29. A magyar internet-használók 82 százaléka vásárolt már valamit a világhálón. Legtöbben

Részletesebben

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin

Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek Tausz Katalin A háztartások internet hozzáférése Hol használ internetet A digitális szakadék okai Gazdasági jellegű okok (magas PC árak, nincs

Részletesebben

Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program

Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program Megyei Jogú Város 2009 1 Magyar Fejlesztő Intézet I. TARTALOMJEGYZÉK I. TARTALOMJEGYZÉK...2 II. BEVEZETÉS...3 III. MÓDSZER...3

Részletesebben

Nyitottság és törvénytisztelet Magyar városi önkormányzatok honlapjainak elemzése

Nyitottság és törvénytisztelet Magyar városi önkormányzatok honlapjainak elemzése Nyitottság és törvénytisztelet Magyar városi önkormányzatok honlapjainak elemzése - 2015 magyar nyelvű összefoglaló A CRCB legújabb elemzése 368 magyar város önkormányzati honlapjainak 2015. évi adatai

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza PARLAGFŰ POLLENTERHELÉS ÉRTÉKELÉSE, MAGYARORSZÁG 1992-2010 Az Aerobiológiai Hálózat: Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 1992-ben alakult 3 állomással, folyamatosan bővült 2007-ig (19 mérőállomás: Nyíregyháza,

Részletesebben

Hol végződik az esélyegyenlőség, és hol kezdődik a szakadék?

Hol végződik az esélyegyenlőség, és hol kezdődik a szakadék? Hol végződik az esélyegyenlőség, és hol kezdődik a szakadék? A digitális írástudás aktuális jellemzői A Magyar Infokommunikációs Jelentés 2012 alapján 2012. november 15. Jó döntéseket támogatunk. Tartalom

Részletesebben

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II.

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. Összeállította a Magyar Turizmus Rt a megbízásából a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató intézet A Szonda Ipsos Média-,

Részletesebben

Alba Radar. 17. hullám

Alba Radar. 17. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 17. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013.

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

Irányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest

Irányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest Irányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest 1024 Budapest 1025 Budapest 1026 Budapest 1027 Budapest

Részletesebben

SZKC207_08. Csak lógok a neten...

SZKC207_08. Csak lógok a neten... SZKC207_08 Csak lógok a neten... diákmelléklet CSAK LÓGOK A NETEN... 7. évfolyam 45 Diákmelléklet D1 Csak lógok a neten Mi a kép üzenete? Mielőtt elkezdjük a téma feldolgozását, gondolkodj el ezen a képen!

Részletesebben

epiteszforum.hu olvasói célcsoportelemzés március 1.

epiteszforum.hu olvasói célcsoportelemzés március 1. epiteszforum.hu olvasói célcsoportelemzés 2009. március 1. A www.epiteszforum.hu naponta új hírekkel jelentkező építészeti napilap, amely a hasznos szakmai és közéleti információk mellett beszámol a legfontosabb

Részletesebben

DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA. 2012. szeptember

DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA. 2012. szeptember DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA 2012. szeptember ÖSSZEFOGLALÓ 2 A 18-49 rendszeresen internetezők több mint harmada (37%) rendelkezik okostelefonnal, vagyis a kérdőív definíciója

Részletesebben

Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs kultúrája

Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs kultúrája Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Projekt záró workshop TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 Program Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs

Részletesebben

A TÁRSADALMI BEFOGADÁS

A TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI BEFOGADÁS JAVÍTÁSA IKT-ESZKÖZÖK SEGÍTSÉGÉVEL MOLNÁR SZILÁRD NEMZETI HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TANÁCS TÁMOP 4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0005 JÓL-LÉT AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN A HATALMI VISZONYOKBAN

Részletesebben

Alba Radar. 7. hullám

Alba Radar. 7. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

Új idők új dalai? Adaptáció és fogadókészség az IKTeszközök. vidéken. Csótó Mihály

Új idők új dalai? Adaptáció és fogadókészség az IKTeszközök. vidéken. Csótó Mihály Új idők új dalai? Adaptáció és fogadókészség az IKTeszközök iránt a magyar vidéken Csótó Mihály BME - Információs Társadalom- és Trendkutató Központ 2010. április 9. Információtechnológia - innováció disszemináció

Részletesebben

IrányítószámTelepülés 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest

IrányítószámTelepülés 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest IrányítószámTelepülés 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest 1024 Budapest 1025 Budapest 1026 Budapest 1027 Budapest

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Vecsés város kutatás. Közéleti, politikai kérdések. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk.

Vecsés város kutatás. Közéleti, politikai kérdések. Első hullám. A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk. Vecsés város kutatás Közéleti, politikai kérdések Első hullám A kvantitatív kutatás eredményei 2014. február 20. Jó döntéseket támogatunk. Tartalom 1 A kutatás háttere 2 Demográfia 3 Közélet, politika

Részletesebben

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve

Részletesebben

Kisgazdaságok és az információtechnológiák

Kisgazdaságok és az információtechnológiák Csótó Mihály Óbudai Egyetem Digitális Kultúra és Humán Technológia Tudásközpont Kisgazdaságok és az információtechnológiák Jövő Internet NTP Agrár- és Élelmiszeripari Tagozat - és a MAGISZ - műhelymunka-

Részletesebben

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Budapest, 2017. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

Sajtószolgálat. Banki, biztosítói ügyekben továbbra is főleg a személyes ügyintézést igénylik az ügyfelek

Sajtószolgálat. Banki, biztosítói ügyekben továbbra is főleg a személyes ügyintézést igénylik az ügyfelek Sajtószolgálat 14. július 8. 14. július 8. Tisza Andrea B&P Consulting Tel.: (+36-1) 349-2939 Fax: (+36-1) 269-2504 E-mail: andrea.tisza@braunpartners.hu Banki, biztosítói ügyekben továbbra is főleg a

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

Alba Radar. 14. hullám

Alba Radar. 14. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 14. hullám Lakossági vélemények a háziorvosi ügyeletről 2012. szeptember 27. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Népszavazás. Omnibusz 2008/02. A kutatás dokumentációja

A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Népszavazás. Omnibusz 2008/02. A kutatás dokumentációja A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI Népszavazás Omnibusz 2008/02 A kutatás dokumentációja 2008 2 Az adatfelvételben közreműködtek: Balogh Anikó Czeglédi Tibor Dencső Blanka Fáklya Éva Németh Valéria

Részletesebben

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam Véleményfelmérés bemutatása Demeter Endre Nemzeti Közszolgálati Egyetem JÓ ÁLLAM VÉLEMÉNYFELMÉRÉS CÉLJAI Hiányzó

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL. részére december

KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL. részére december KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL A részére 2013. december TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ EGYES ÜGYINTÉZÉSI MÓDOK NÉPSZERŰSÉGE... 3 1.1. ÜGYINTÉZÉSI MÓDOK NÉPSZERŰSÉGE A SZEMÉLYES

Részletesebben

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai

Részletesebben

Miért nincs több nő a magyar politikában?

Miért nincs több nő a magyar politikában? Miért nincs több nő a magyar politikában? Vezetői összefoglaló A párton belüli támogatás hiánya és a családi kötelezettségek okozta időhiány ez a két fő oka a nők alacsony parlamenti arányának az Integrity

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

Kutatási beszámoló. a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése

Kutatási beszámoló. a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése Kutatási beszámoló a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése 2015. május Tartalomjegyzék I. A kutatás háttere... 3 II. Az empirikus

Részletesebben

Alba Radar. 8. hullám

Alba Radar. 8. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 8. hullám Vélemények a családok életét segítő nonprofit szolgáltatásokról 2011. július 22. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu Echo

Részletesebben

LAPPIACI TRENDEK Fény az alagút végén

LAPPIACI TRENDEK Fény az alagút végén LAPPIACI TRENDEK Fény az alagút végén Kázmér Judit Elnök, Magyar Lapkiadók Egyesülete Budapest, 2010. szeptember 16. NYOMTATOTT SAJTÓ: A LEGJOBB BROWSER FŐBB TRENDEK A VILÁGSAJTÓBAN Globális recesszió,

Részletesebben

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Projekt (EMIR) azonosító száma: ÁROP-1.A.2/A-2008-0097 Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez

Részletesebben

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a

Részletesebben

Olvasói szegmentáció, olvasói profilok

Olvasói szegmentáció, olvasói profilok Olvasói szegmentáció, olvasói profilok A hatékony sajtó V. - A sajtófogyasztásról általánosan A sajtófogyasztásba bevontak aránya 3 Kiterjedt olvasói bázis: 14 év feletti lakosok öthatoda elérhető valamilyen

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

Átlag napi elérés a 15 évesek és idősebbek körében országos

Átlag napi elérés a 15 évesek és idősebbek körében országos MR2-Petőfi MR3-Bartók 1 network 16 14 Átlag napi elérés a 15 évesek és idősebbek körében országos 1517 139 12 1173 1 8 6 513 456 633 4 2 13 Forrás: Ipsos-GfK s Közönségmérés, 211.május, ReachN Mintaelemszám:

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ

Részletesebben

Elektronikus kereskedelem

Elektronikus kereskedelem Elektronikus kereskedelem (m-kereskedelem) A jelen és közeljövő mobil információs technológiái és kereskedelmi alkalmazásai http://uni-obuda.hu/sers/kutor/ EK-2/17/1 Mobil elektronikus kereskedelem m-kereskedem

Részletesebben

A fejlődés záloga - a digitális írástudás

A fejlődés záloga - a digitális írástudás A fejlődés záloga - a digitális írástudás 2012. november 22. Vályi-Nagy Vilmos AZ ÁLLAMTITKÁRSÁG INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM VONATKOZÁSÚ TEVÉKENYSÉGE 3 1 Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden

Részletesebben

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET A százalékok azt mutatják, hányan ismerték fel a logót. 21% 6% 18% A megértés első lépcsője A megértés első lépcsője az észlelés, s mindig azt észleljük, amire amúgy

Részletesebben

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak

Részletesebben

GKIeNET T-Home T-Mobile

GKIeNET T-Home T-Mobile GKIeNET T-Home T-Mobile Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés 1/3 Gyorsjelentés az Fókuszban a mobil eszközök és szolgáltatások kutatási anyagból 2009. szeptember 2009 GKIeNET Internetkutató és

Részletesebben

A felnőttkorba lépő digitális fogyasztó

A felnőttkorba lépő digitális fogyasztó A felnőttkorba lépő digitális fogyasztó Bacher János Ügyfélkapcsolati igazgató GfK Hungária 2012. március 21. GfK 2012 Presentation guideline and slide gallery February 2012 1 Háttér 2 A fogyasztói magatartás

Részletesebben

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek február 3-i kérdőíves adatfelvételéről

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2009. február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Összefoglaló: Győri Péter Válaszadó hajléktalanok száma 2009. február 3-án Település Szállón Utcán Együtt Budapest 2326

Részletesebben

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség 8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. november Alábbi rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb

Részletesebben

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON Kutatási jelentés 9. ápril 1. Bevezető A Hamítás Elleni Nemzeti Testület megalakulásakor három fontos feladatot tűzött ki: a hamításra vonatkozó statztikai adatok rendszerbe foglalása,

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám

Alba Radar. 18. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám A székesfehérvári parkok megítélése a fehérváriak szerint 2013. június 17. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

GÁZKÖZÖSSÉG KUTATÁS. 2012. október

GÁZKÖZÖSSÉG KUTATÁS. 2012. október GÁZKÖZÖSSÉG KUTATÁS 2012. október A kutatás kutatásról céljai A kutatás céljai - a tagok Gázközösséggel kapcsolatos elvárásai és azok teljesülése - rendezvények megítélése - a Gázközösség pályázatai -

Részletesebben

Alba Radar. 3. hullám. Vélemények a fehérvári médiáról

Alba Radar. 3. hullám. Vélemények a fehérvári médiáról Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 3. hullám Vélemények a fehérvári médiáról 10. augusztus 31. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely Echo

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

Felmérés az infrastruktúrával való hallgatói elégedettségrıl SZTE BTK 2006

Felmérés az infrastruktúrával való hallgatói elégedettségrıl SZTE BTK 2006 Felmérés az infrastruktúrával való hallgatói elégedettségrıl SZTE BTK 26 I. Bevezetı A 26-os év tavaszi szemeszterének végén próba jelleggel adatokat győjtöttünk - egy elektronikus alapú kérdıív segítségével

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

A keresés mindent visz? Avagy a keresés szerepe a mindennapokban

A keresés mindent visz? Avagy a keresés szerepe a mindennapokban Keresőmarketing Nap 2007 A keresés mindent visz? Avagy a keresés szerepe a mindennapokban Darvas Péter Szonda Ipsos Ipsos csoport és a keresőmarketing SEM Felhasználó Online kutatások, panel rekrutáció

Részletesebben