Verseny van Világra nyíló lakások

Átírás

1 Kézirat a POLÉVKÖNYV 2004 számára Dénes Attila Marelyin Kiss József: Önkormányzatok digitális világa Az elektronikus ügyintézés és az e-demokrácia esélye a megyei jogú városokban Számos kutatás és értekezés született már az információs társadalom fejlõdésének irányáról, mértékérõl, sebességérõl, s nem kevesebb tanulmány, programterv állítja középpontba a technológiai reform közigazgatásra és demokráciára gyakorolt hatását, következményét. A legelsõ prognózisokhoz képest igencsak ambivalens eredmények és tapasztalatok születtek; ezek fényében ma már az Internet és alkalmazásainak terjedésével kapcsolatos várakozások jóval óvatosabban fogalmaznak. A bizonytalanság feloldása és a Hol tartunk? kérdés megválaszolása céljából a digitális kultúra jelenlegi állapotát érdemes a technológiai újítások terjedési folyamatában értelmezni. Úgy tûnik, hogy a digitális újítások nagyrésze ma már túl van a múlékonyság fázisán; túl sokan és túl sokféle alkalmazásban használják már ahhoz, hogy az elmúlásnak bármilyen esélye is legyen. Jóval kevesebben vannak azok, akik az eltúlzás szakaszában társadalmi rendszer totális megújulását s a demokrácia újjászületését hirdetik. Az új technológiák intézményes adaptálása egyelõre csak kitûzött célként szerepel; hogy majd a negyedik fázisban a társadalmi szerkezetek újragondolására és transzformációjára kerülhessen sor. Az információs fejlõdés sebessége sok esetben érdekesebb kutatási téma, mint a meglévõ állapotokról szóló pillanatfelvételek értelmezése. A technológiai szétterjedés mennyiségi alapon történõ elemzését a felhasználók sajátosságaival lehet értelmezni, s az információs társadalom jövõképe tovább árnyalható aszerint, hogy míg az eszközök már rég meghódították a kritikus tömeget (lásd mobiltelefon, számítógép, Internet), addig az alkalmazások hosszú sora indokolatlanul lassan kerülnek bevetésre és késõn elfogadásra. A digitális kultúra világában az önkormányzati rendszer mind elvi, mind szervezési-mûködési szempontból legalább annyi kihívásnak néz elébe, mint amennyi lehetõséget jósolnak a téma kutatói. Egy bizonyosság van: ha az egyének pre-információs emlékezése megszûnik, akkor mindenféle hatalmi szervezet (jelen esetben önkormányzatok, hivatalok) számára igencsak 1

2 indokolt annak felejtése, hogy milyen is volt az élet számítógép, Internet és mobiltelefon nélkül. Ma már minden település önkormányzata - bármilyen szerény is legyen a költségvetése - digitális eszközeit legfeljebb újabbakra cserélheti, s nincs az az indok, amely alapján le kellene vagy le lehetne mondani róluk. Márcsak azért sem, mert az önkormányzati területen megjelenõ digitális újítások nem csupán a meglévõ feladatokat gyorsítják s teszik hatékonyabbá, de a lakosság-hivatal, képviselõ-választói kapcsolatok természetét is megváltoztatják. Az információs társadalom fejlõdése az önkormányzatok számára egy irányelvet fogalmaz meg: a technológiai újítások mielõbbi alkalmazását a hatékonyabb közigazgatás- és demokráciaszervezés érdekében. Visszaút nincs, verseny van. Verseny van A városok versenyben vannak - szoktuk mondani, s a különbözõ mutatókból, indexekbõl gyúrt versenyszabályoknak se szeri se száma. Gyõztest lehet hirdetni gazdasági mérõszámok, közszolgáltatások mennyisége, a vonalas infrastruktúra minõsége alapján, de tudjuk, hogy fontos a kórházi ágyak s a városban töltött vendégéjszakák száma is. A fejlettségi sorrendekbõl azonban rendre kimaradnak a digitális kultúra állapotát jelzõ mutatók, pedig a számítógéppel való felszereltség, az Internet-hozzáférés, a tényleges felhasználók aránya és az alkalmazási lehetõségek elterjedése ma már egyértelmûen modernizációs faktornak számítanak. Igencsak indokolt, hogy az aszfalttal burkolt utak hossza és a helyi adók összege mellett a számítógéppel és világhálóval kapcsolatos szokások, elvárások és lehetõségek igazi sorrendformáló tényezõkké váljanak. Vajon hogyan befolyásolják a megyei jogú városok versenyét a digitális kultúra mutatói? Növeli a listavezetõk elõnyét vagy éppen kiegyenlíti az eltéréseket és egyenlõ(bb) esélyeket teremt? Az önkormányzati eszme megvalósulásáról mondanak-e valamit ezek az indikátorok és jelzik-e a helyi demokráciák fejlettségi állapotát? Kutatási eredményeink alapján ezekre a kérdésekre keresünk választ. 1 Világra nyíló lakások Az önkormányzatok digitális versenye alapvetõen technikai sport. Az információs társadalom legelsõ jellemzõ adatai mindig az eszközökhöz való hozzáférésrõl szólnak; az alkalmazások spektrumának feltérképezését, a tartalmak minõségének, valamint az e- közigazgatással kapcsolatos felhasználói remények és elvárások elemzését csak eztán kezdhetjük el. 2

3 Az ellátottság dinamikus fejlõdése mellett is valószínûsíthetõ, hogy a megyei jogú városokban magasabb a PC-vel felszerelt háztartások aránya, mint az országos települési átlag. A World Internet Project 2001-ben végzett országos kutatásának eredménye szerint 2001-ben a háztartások 22 százalékában volt legalább egy számítógép ban a vizsgálatba bevont nagyvárosokban átlagosan majdnem minden második háztartásban van legalább egy mûködõképes személyi számítógép (az arány: 48%) (1. ábra). A gazdaságilag fejlett vagy éppen felszállópályán lévõ városok (Székesfehérvár illetve Nyíregyháza nyitják a versenyrangsort), az egyetemi és regionális központok (Szeged, Pécs) szinte ugyanazzal az ellátottsági mutatókkal következnek. A szocialista ipar-hagyományokkal rendelkezõ Miskolc és Tatabánya zárják a listát, a különbségek mégis elmaradnak az eddigi összehasonlításokban mért szórásoktól. 2 Az Internet-csatlakozással rendelkezõ háztartások aránya 19 százalék, ami azt jelzi, hogy minden ötödik lakásban van már lehetõség a világhálóra való kapcsolódásra. 3 Az ábrán feltüntetett kisvárosi eredmények arra utalnak, hogy a helyi gazdaság állapota határozza meg a modernizációs szintet, s nem a városméret. Tiszaújvárosban már 2002-ben igen magas felszereltségi arányokat mértünk, és 2003-ban Paks alig marad le Tatabányától. A két jómódú kisvároshoz képest jóval szerényebb költségvetésû Kalocsán egyelõre alacsony az ellátottság. Az 1. ábrán feltüntetett eredmények a számítógéppel és Internet-csatlakozással való ellátottság növekedését mutatják. 4 Az eltérõ kutatási módszertanok és az évente változó várostípusok mellett Nyíregyháza és Dunaújváros szolgáltatja a jelentõs arány-növekedéseket mutató összehasonlító eredményeket. Más intézetek eredményei is igazolják a gyors változást: a Szonda Ipsos és a Gfk Hungária Nemzeti Média-Analízis kutatása szerint idõszakban 3,4 százalékról 6,7-re nõtt az otthonról internetezõk aránya. 3

4 1. ábra A háztartások felszereltsége felszerelt háztartások aránya 2002 Tiszaújváros Nyíregyháza Dunaújváros Kaposvár 2003 Székesfehérvár Szeged Nyíregyháza Pécs Dunaújváros Debrecen Gyõr Miskolc Békéscsaba Tatabánya Paks Kalocsa 8% 13% 6% 10% 23% 22% 19% 18% 18% 22% 21% 20% 19% 15% 14% 15% 48% 36% 30% 32% 53% 52% 51% 50% 49% 47% 47% 44% 44% 43% 40% 34% személyi számítógép Internet Az információk árát meg kell fizetni s erre egyelõre sokan nem képesek; egy korábbi vizsgálatunk eredményei azt mutatták, hogy a lakások számítógéppel és Internettel való felszereltségi aránya a jövedelemi csoportok felsõ kategóriájában a legmagasabb. 5 Ugyanakkor a háztartások mérete szerinti elemzés jelzi, hogy a háromtagú családoknál az ellátottság megduplázódik a kétszemélyes háztartásokhoz képest (2. ábra). Mivel a megkérdezettek átlagéletkora szerint ezek a háztartások a legfiatalabbak, valószínûsíthetõ, hogy ez esetben gyermekes családokról van szó. 6 a családok IT-ellátottságát tehát elsõsorban szocio-demográfiai szerkezete és anyagi helyzete határozza meg; nyilvánvaló tény és mindennapi tapasztalat, hogy a társadalom a fiatalabb korosztályok (gyerekek) révén lép az információs fejlõdés útjára. 4

5 2. ábra Számítógép és Internet a lakásban felszerelt lakások aránya számítógép Internet-csatlakozás 59% 73% 71% 27% 23% 30% 31% 13% 8% 11% 1 fõ 2 fõ 3 fõ 4 fõ 5 vagy több fõ háztartás mérete A fizikai hozzáférésben a megyei jogú nagyvárosok ugyan meghaladják az országos átlagot, de egymást már nem (sokkal) múlják felül. A hozzáférési mutatók között közel sincsenek olyan nagy különbségek, mint más (infrastrukturális, gazdasági stb.) területeken. Úgy tûnik, hogy a nagyvárások az információs társadalomba való átmenetben nem szakadtak le egymástól; egyelõre tehát azt mondhatjuk, hogy az Internet kiegyenlít, legalábbis ebben a városkategóriában. Új és egyre újabb A számítógép-vásárlást tervezõk között nagyobb arányban fordulnak elõ azok a családok, ahol már van személyi számítógép, vagyis a lakosság inkább gondol a meglévõ gépek minõségi cseréjére, mintsem az elsõ megvásárlására. A számítógéppel rendelkezõknek 24 százaléka tervezi új gép vásárlását, míg azokban a lakásokban, ahol jelenleg nincs PC, ott csak 13 százalékos a vásárlást tervezõk aránya. Ez jelzi, hogy a személyi számítógépet egyre nehezebb pótolni a háztartásokban is; ahol már van, ott nagy valószínûséggel lehet számítani a fejlesztésre. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a vásárlási láz nem azokban a városokban a 5

6 legnagyobb, ahol jelenleg alacsonyabb az ellátottsági arány (lásd Tatabánya, ahol a háztartások legritkább ellátottsága a legkisebb számítógépesítési szándékkal párosul). A vásárlást tervezõk között legtöbben egy éven belül akarnak számítógépet venni, ami arra enged következtetni, hogy a PC fontos, az újabb PC pedig még fontosabb kelléke (lesz) a háztartásoknak (1. táblázat). 1. táblázat Számítógép-vásárlási tervek idõpontok és városok szerint Város Hány éven belül? Tervezik 1 év 2 év 3 év 4 év vagy több összesen (%) Nyíregyháza Gyõr Debrecen Miskolc Székesfehérvár Békéscsaba Dunaújváros Pécs Szeged Tatabánya A háztartások életkori szerkezete, s nyilván a vásárlóerõ szerint nagyon is különböznek a modernizálási szándékok; a három- ill. négyszemélyes háztartások 24, ill. 27 százalékában akarnak új vagy újabb számítógépet vásárolni (minden esetben öt éven belül). Ezzel szemben a (többnyire idõs) egyszemélyes háztartásokban élõk alig 7 százaléka tervez ilyen jellegû kiadást. Felhasználói szokások Kutatásunk eredménye azt mutatja, hogy a lakosság fiatalabb része rövid idõ alatt válik intenzív számítógép- és Internet-használóvá, míg az idõsebb korosztályok számára a hozzáférés és a tudás hiánya blokkolja a kezdõlépést. A szocio-demográfiai jellemzõk mentén kialakult, világszerte általános digitális egyenlõtlenség (vagy szakadék ) a magyarországi nagyvárosok népességét is jellemzi. A felnõtt lakosság közel egyharmada (32%) naponta használ PC-t, otthon, munkahelyén, iskolában vagy máshol. Legintenzívebb felhasználónak a várakozásnak megfelelõen a éves korosztály számít: a csoportnak valamivel több mint fele (51%) mindennap gép elé ül. A évesek körében igen nagy távolságtartást regisztráltunk; mindössze 16 százaléknyian szoktak számítógépezni, közülük is alig 9 százalék a naponta használók aránya (3. ábra). A 70 6

7 évesnél idõsebbek körében már mérhetetlenek a PC-használati szokások. 7 A férfiak nemcsak hogy jobban kapcsolódnak a számítógéphez, mint a nõk; de a kötõdésük intenzívebb is (a férfiak 8 százalékos fölénye kizárólag a napi felhasználók körébõl adódik). Hasonló jellegzetességet mutat az Internet használata is: több a férfi a csatlakozó, mint nõ és a 60 éves korhatárnál gyakorlatilag megszûnik a net-használói szokás. A legfõbb mutató talán mégiscsak az, hogy a teljes felnõtt lakosság majd háromnegyedének (71%) egyáltalán nincs internetes tapasztalata. 3. ábra Számítógép- és Internethasználat korcsoportok szerint felhasználók aránya 78% 72% személyi számítógép Internet 56% 60% 44% 34% 40% 19% 16% 7% 5% 2% évesek évesek évesek évesek évesek 70 évesek és idõsebbek Az adatok önmagukban nem mondanak sokat; de a 2001-es WIP-kutatás eredményeivel való összehasonlítás azt mutatja, hogy igen dinamikus a számítógép és az Internet térhódítása. Közel két évvel ezelõtt a megyeszékhelyek lakosságának 41 százaléka használt számítógépet és 24 százalék volt az internetezõk aránya a 15 évesnél idõsebb lakosságon belül ban a PC-t és Internetet valamilyen gyakorisággal használók aránya 48, ill. 29 százalék. 8 Az Internet-használat gyakoriságának szignifikáns változását egyébként a nyíregyházi összehasonlító adatok is mutatják: 26 százalékról 32 százalékra nõtt a világhálóra kapcsolódók aránya a 18 éves és idõsebb lakosság körében (4. ábra). Ez messze meghaladja az országosan mért növekedési eredményeket. 9 7

8 4. ábra Internethasználat változása Nyíregyházán 9% 8% 9% 13% 14% 5% 74% 68% naponta hetente többször ritkábban soha A számítógép és az Internet terjedését és nem utolsó sorban a napi tevékenységekben való sokrétû alkalmazási lehetõségeket érzékelteti a felhasználás intenzív jellege; aki internetezik, azt többnyire napi, de legalább hetente többszöri kapcsolódás jellemzi. Ez azt sejteti, hogy az egyszeri próbálkozók nagyon gyorsan válnak rendszeres felhasználóvá, vagyis az információs sztrádán csak az elsõ lépésre kell elszánnunk magunkat, a többi jön magától. Az információs társadalom a családon belül kezdõdik hipotézis alapján az egyes megkérdezettek mellett a háztartás többi tagjával kapcsolatos kérdés is elhangzott. 10 Az alkalmazások családon belüli elterjedtségét illetõen a nagyvárosok sorrendjét a Keleti Part (Nyíregyháza és Debrecen) vezeti, míg a listát azok a városok zárják (Békéscsaba és Tatabánya), amelyek a felszereltségi arányok tekintetében is hátrasorolódtak. 11 (5. ábra) 8

9 5. ábra Rendszeres felhasználók aránya a háztartásokon belül Nyíregyháza Debrecen Gyõr Miskolc Dunaújváros Szeged Pécs Székesfehérvár Békéscsaba Tatabánya 28% 21% 27% 22% 27% 26% 26% 21% 25% 21% 26% 23% 26% 22% 24% 22% 22% 18% 20% 16% 38% 36% 45% 44% 42% 42% 42% 41% 41% 39% számítógép Internet Nemcsak az eszközbeszerzési szándékot, de azok használatát is befolyásolja a háztartások szerkezete: minél nagyobb egy háztartás, a családtagok annál nagyobb arányban használnak rendszeresen PC-t, Internetet, -t, legalábbis a négyfõs háztartásokig (6. ábra). Mivel a megkérdezettek átlagéletkora a három- illetve négyszemélyes háztartásokban a legalacsonyabb, megerõsíthetjük állításunkat, hogy a digitális kultúra társadalmi térnyerése a fiatalabb korcsoportokon keresztül történik. Az öt fõs és nagyobb háztartásokban már kisebb a szétterjedés, amit valószínûleg a családok életkor szerint jobban szóródó szerkezete és a rosszabb anyagi helyzet magyaráz. Ma már minden ötödik háztartásban valamennyi (család)tag rendszeresen (legalább havi gyakorisággal) használ számítógépet, míg a háztartások 10 százalékát jellemzi a totális Internet. 9

10 6. ábra Felhasználók aránya a háztartásokban felhasználók aránya a háztartáson belül -t használók Internet-használók 46% 53% 47% számítógépet használók 16% 13% 22% 20% 16% 32% 28% 25% 32% 27% 28% 23% 1 fõ 2 fõ 3 fõ 4 fõ 5 fõ vagy több háztartás mérete Fontos a hely Legtöbben az otthont jelöltek meg az internetezés leggyakoribb helyszínéül; és a férfiakhoz képest a nõk valamivel gyakrabban kapcsolódnak a világhálóra munkahelyükön. A évesek a lakáson és munkahelyen (iskolán) kívül klubokba, könyvtárba, ávézókba is eljárnak Internetezni, míg az idõsebb korcsoportokra ez már egyáltalán nem jellemzõ. A legtöbb Internet-használó munkájához (tanuláshoz) keres információt a világhálón: a heavy userek aránya 88 százalék, de a személyes érdeklõdése is csaknem ennyi látogatót von (85%). A netezõk háromnegyede személyes kapcsolatokat is fenntart az segítségével. Körülbelül fele ennyi felhasználónak jelent netes elfoglaltságot a szórakozás és a játék, de az ügyintézés is hasonló mértékben is ennyien használják a világhálót (39%). Ennél jóval kevesebben vannak azok, akik az Internetet csevegésre (31%) vagy véleménynyilvánításra használják (19%). Természetesen eltérések vannak a különbözõ korcsoportok alkalmazási preferenciái között. A fiatalabbak körében átlagtól való pozitív eltérést azokon a területeken mértünk, amelyek az interaktivitásnak egy magasabb fokát feltételezik (chat, , szórakozás) (7. ábra) 10

11 7. ábra Internet-használati célok korcsoportok szerint* említések aránya információ munkához egyéb információ 86% 89% 90% 89% 84% 86% 86% 85% 81% 79% 78% 71% ügyintézés szórakozás, játék 33% 41% 46% 46% 42% 38% 32% 23% chat 23% 29% 19% 41% véleménynyilvánítás vásárlás 20% 19% 20% 15% 13% 11% 16% 8% éves éves éves éves *Az ábrán csak a téma szempontjából releváns korcsoportok szerepelnek. Az Internet egyik forradalmasító alkalmazása, az elektronikus vásárlás még nem terjedt el igazán: a megkérdezetteknek mindössze 13 százaléka mondta, hogy vásárlásra használja a világhálót. 12 Az a tény, hogy még kevesen bízzák a pénzüket egy láthatatlan eladóra, egyértelmû bizalomhiányt jelent. Optimizmusra az ad viszont okot, hogy az on-line kereskedelem volumene Magyarországon is a jelentõs mértékben növekedett az utóbbi idõszakban. Az áttöréshez elsõsorban az szükséges, hogy legyenek alternatív fizetési technológiák s azok biztonságosak legyenek; az eladó-vásárló közötti bizalmi viszony kialakulására csak azután van esély. 11

12 Az internetezés helye nemcsak a felhasználói szokások mennyiségét, de a minõségét is meghatározza (8. ábra). Röviden akár úgy lehetne összefoglalni: az Internetnek is megvannak a maga területei, ami nagyobb intimitást igényel egy nyilvános terminál adta lehetõségnél. Bármennyire is igaz, hogy a világháló maga a nyitottság, a korlátlanság, vannak dolgok, amit az ember otthonról szívesebben és/vagy gyakrabban intéz: ilyen például a levelezéses kapcsolattartás és a (közügyekben kapcsolatos) véleménynyilvánítás. Mivel az elektronikus vásárlás alapvetõen bizalmi kérdés, már nem is meglepõ, hogy az otthoni kapcsolattal rendelkezõk jóval nagyobb arányban élnek az e-kereskedelem lehetõségével, mint azok, akik csak a nyilvános helyek másokkal megosztott e-világához férnek hozzá. 8. ábra Alkalmazások a kapcsolódás helye szerint információ munkához információ magáncélra ügyintézés szórakozás, játék chat véleménynyilvánítás vásárlás alkalmazást használók aránya 87% 88% 86% 84% 82% 74% 41% 37% 39% 39% 32% 30% 23% 15% otthoni kapcsolattal rendelkezõk 17% 8% otthoni kapcsolattal nem rendlekezõk Úgy tûnik, az interaktivitást az intimitás határozza meg, az internetezõk számára ez biztosítja az interaktivitásból származó kockázatok lecsökkentését. A névtelenség, az ismeretlenségbe való menekülés lehetõsége a világháló használatának egyik legfontosabb, de nem mindig pozitív értelemben vett sajátossága. 13 Az e-kormányzásnak és az Internet egyéb közérdekû alkalmazásainak csak akkor van esélye és értelme, ha a felhasználók bizonyos szinten lemondanak a névtelenségrõl és vállalják a felelõsséget az általuk közzétett tartalmakért. 12

13 Világra szóló önkormányzatok A hálózatok kiépítése és a végpontok birtoklása csak kiinduló feltétele az információs társadalom fejlõdésének, de az igazi áttörést az alkalmazások széleskörû elterjedése és a tömeges használat jelenti. Az információs világból az állam intézményei sem maradhatnak ki, így az Internet decentralizálójában éppen az (ön)kormányzatoknak van a legnagyobb felelõssége. Az információk közzététele, valamint a tájékoztatásról az interaktív kommunikációra való áttérést nemcsak a nehéz anyagi helyzet, de a kognitív kondíciók hiánya is akadályozza e felelõsség elismerését. Az e-közigazgatás és az e-demokrácia a legtöbb önkormányzat számára egyelõre kényszerû terhet jelent, pedig valójában a világháló által biztosított nyilvánosság felszabadító hatása teheti lehetõvé a közszféra információs kincsének kiaknázását. A közérdekû információk nyilvánossága nemcsak a laikusok ellenõrzését teszi lehetõvé, de a hivatalok jellemzõ párhuzamosságok feloldását is biztosítja. 14 A (korlátlan) információáramlás nemcsak a felhasználók habitusát változtatja meg, de az intézmények szerepét és mûködését is forradalmasítja. Az elektronikus ügyintézés és az igazgatási információszolgáltatás kiindulópontja és alapfeltétele egy jól megtervezett és mûködtetett városi honlap. 15 Az e-technológia önkormányzati térhódításáról sokféle, egymással nehezen összehasonlítható adat került forgalomba az elmúlt két-három év folyamán. Egy felmérés szerint 2003 elején a magyar önkormányzatok 75 százaléka rendelkezett internetes kapcsolattal, szemben a 2001 õszi 57 százalékkal. A felmérés készítõi szerint hasonló javulás történt az önkormányzatok honlapellátottsága területén is; míg másfél évvel ezelõtt a településeknek mindössze 23 százalékának volt honlapja, addig elején már 30 százaléknak. A honlappal rendelkezõ önkormányzatok számát egy másik, októberi publikációban mindössze 10 százalékra tették. 16 Közben az sem érdektelen információ, hogy 2003 májusában a magyarországi önkormányzatok mindössze 38 ezer számítógéppel rendelkeztek, s ezek 40 százalékáról volt elérhetõ az Internet. A TÁRKI 2003 késõ õszi kutatása szerint a magyarországi települések majdnem pontosan felének van saját honlapja, de természetesen számottevõek a településméret szerinti különbségek. 17 A tízezer fõnél több lakost számláló települések körében már általánosnak mondható, hogy az önkormányzatoknak saját honlapja van (97%), ám az ezer fõnél kisebb településeknek csak bõ harmada rendelkezett ilyennel. (Összességében az önkormányzatok 29 százaléka jelezte, hogy mind hírújsággal, mind weboldallal rendelkezik, míg 36 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy egyikkel sem. A fennmaradó önkormányzatoknak vagy csak saját 13

14 hírlevelük, vagy csak honlapjuk van.) A mennyiségi növekedést sajnos csak a legritkább esetben követte minõségi javulást jelentõ tartalom- és funkcióbõvülés; még kevésbé fedezhetõek fel a tudatosság, a stratégiai gondolkodás jelei a gyakorlati használatban és a problémakezelésben. Vizsgálatunk eredménye szerint a városi weboldalak az internetezõk amúgy is alacsony táborának alig 59 százalékát vonzzák (9. ábra). A honlap-figyelõk arányánál talán még fontosabb a gyakorisági mutató: a látogatók legnagyobb csoportja (59%) csak ritkán tesz virtuális sétát saját városában. Lévén, hogy az Internet-használókat igen intenzív, többnyire napi, de legalábbis heti többszöri kapcsolódás jellemzi, látható, hogy a városi honlapok közel sem szerepelnek az internetezõk kedvenc célpontjai között. 9. ábra Városi honlapok látogatottsága a helyi internetezõk körében Székesfehérvár 5% 20% 42% 33% Pécs 7% 17% 38% 38% Dunaújváros 22% 20% 20% 38% Miskolc 9% 17% 35% 39% Nyíregyháza 15% 15% 29% 41% Tatabánya 5% 10% 43% 42% Debrecen 8% 13% 37% 42% Szeged 9% 11% 36% 44% Gyõr 5% 12% 32% 51% hetente többször havonta néhányszor ritkábban soha Önkormányzati kutatási eredményeink szerint a lakosságot általában jobban érdeklik a helyi közéleti történések és információk, mint a távoli események, akkor az adatok sejtetik az elsõ generációs honlapok tartalmi hiányosságait és mûködi kezdetlegességeit. 18 Ha viszont azt tekintjük premisszának, hogy az Internet célja éppen a távoli események közelítése, akkor még inkább indokolt a tartalmak egyfajta kiegyensúlyozása, a közeli és a távoli hírek és információk azonos értékû kezelése és összekapcsolása. Tulajdonképpen ez lenne a glokalitás, a helyi közélet és nyilvánosság új rendszere. 14

15 Az önkormányzati honlapok információs deficitjét más kvantitatív jellegû kutatások is megerõsítik. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet 2003 elején felmérte és rangsorolta a huszonkét megyei jogú város honlapját. 19 Az önkormányzatok tájékoztatási kötelezettségébõl kiinduló vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy még a legnagyobb, a megyei jogú városok honlapjai is szûkölködnek a közérdekû, de az egyéb tájékoztató jellegû (infrastrukturális, gazdasági, idegenforgalmi stb.) információkban. A kutatók által megállapított maximális elérhetõ értéknek még a listavezetõ Debrecen is csak közel 70 százalékát kaphatta meg, miközben a sorrendet záró nyíregyházi honlap információtartalmát a kutatók alig 21 százalékra értékelték (1. táblázat). 1. táblázat Megyei jogú városok internetes közérdekû adatközlési rangsora Város közérdekû (Max. 34 db) Honlapon közzétett információk egyéb tájékoztató (Max. 47 db) összesen (Max. 81 db) Honlapok látogatottsága* (%) 1. Debrecen Székesfehérvár Dunaújváros Pécs Kecskemét Tatabánya Miskolc Veszprém Szombathely Sopron Nagykanizsa Szeged Gyõr Kaposvár Szolnok Zalaegerszeg Békéscsaba Eger Salgótarján Hódmezõvásárhely Szekszárd Nyíregyháza Forrás: Eötvös Károly Közpolitikai Intézet. A táblázat adatai az Intézet által megállapított információk maximális, ill. a városok által közzétett darabszámát jelölik. *A városi honlapok látogatottsága a helyi internetezõk körében (Jelenkutató Intézet adatai százalékban). 15

16 A városi honlapok látogatottsága és tartalma között tehát nehéz lenne bármilyen összefüggésre következtetni, a meglévõ adatokból ugyanis az látszik, hogy a látogatási gyakoriság akár teljesen meg is egyezhet a gazdagabb és kevésbé feltöltött, valamint funkció-hiányos honlapok esetében is. A korreláció hiányára eklatáns példa egy kelet-nyugati összehasonlítás: a sorrend középtartományába tartozó gyõri honlap látogatottsága a maga 50 százalékos információs teljesítményével jóval alacsonyabb a listazáró Nyíregyházával szemben, 20 De hasonló gyakorisággal keresik fel a helyi internetezõk Tatabánya honlapját is, pedig a nemrégiben felújított honlap (a verseny hatodik helyezettje) ma már igazi portálként mûködik. Az e-közigazgatás esélyei Az információs társadalom fejlesztésében a hálózatok fizikai kiépítése, a hozzáférés biztosítása, az (interaktív és informatív) önkormányzati honlapok elkészítése után (jobb esetben egyidejûleg) az elektronikus szolgáltatások bevezetése lehet a következõ szintre való lépés. Az elektronikus közigazgatás szervezésében az anyagi és technikai-mûszaki kritériumok fontossága mögött alig marad el a személeti váltás, s ebben is a nagyvárosi önkormányzatoknak van meghatározó szerepük. Valójában itt nem új feladatról, hanem a hivatalok tájékoztató-szolgáltató kötelezettségeinek az újjászervezésérõl van szó. Az (egyelõre) alternatív elektronikus kommunikáció bevezetésével az önkormányzat vezetõi a gyorsabb és hatékonyabb hivataljárást, az ügymenet idejének csökkentését, s a hivatali szolgáltatásokkal való elégedettség növekedést remélik. S ami az általános helyi közérzet javulását illeti ez már akár a végsõ cél is lehet. Persze sok város felismerte már az új technológiák elõnyét: több polgármesteri hivatali vezetõk távlati célja, hogy kivonják az ügyfeleket a városházáról s a követendõ példák száma, ha lassan is, de egyre növekszik. 21 Az Internet nyilvánosság-bõvítésre irányuló alkalmazásainak, s közvetett módon az e- demokrácia bõvítésére természetesen csak akkor van esély, ha a városi honlapok mûködtetésében az interaktivitást normatív üzemeltetõi szempontként határozzák meg. 22 Amíg a hivatalba érkezõ, nyilvános címekre elküldött elektronikus levelek alacsonyabb rendû kapcsolatot jelentenek a személyes hivataljáráshoz, de még a telefonos hívásokhoz képest is, addig vajmi kevés esély van arra, hogy a lépten-nyomon hangoztatott elektronikus ügyintézés a hivatalok mûködését gyorsabbá és (költség)hatékonyabbá tegye. Márpedig az Eötvös Intézet felmérése azt mutatja, hogy elektronikus úton ritkán kapható, és akkor is hiányos a válasz. 23 Függetlenül attól, hogy az egyes városok vezetõi az informatikai fejlesztésekre milyen 16

17 forrásokat szánnak, a honlapok üzemeltetõi egyelõre a közügyekben való vélemény- és információcserére használják legkevésbé a portálokat. Hiába alakulnak a honlap-ipar professzionális konzorciumai, ha nincsen egyfajta demokrácia-koncepcióba illõ stratégiai látásmód és politikai akarat az önkormányzatok többségében. Amennyiben a helyi demokrácia-ötletek teljesen hiányoznak, akkor a honlapok érdektelenné és hiteltelenné válnak, s félõ, hogy az így kínált szolgáltatások sikere is elmarad. 24 Önkormányzati gyorsétterem A csupán retorikai kérdésnek tûnõ felvetést korábbi kutatási eredményeinkre alapozzuk, melyek azt mutatják, hogy minden jogos bírálat és lakossági ellenérzés mellett a hivatali ügyintézés menete azért javult valamelyest. Az önkormányzati adatfelvételeinkbõl származó kilencéves idõsorok szerint a lakosság egyre könnyebben tudja elintézni dolgait a polgármesteri hivatalokban, miközben a megoldatlan ügyek aránya is jelentõs mértékben csökkent. 25 (10. ábra) 10. ábra Az ügyintézés sikeressége az önkormányzatokban % 22% 24% % 23% 15% % 24% 19% % 20% 15% % 20% 13% % 13% 13% % 17% 14% % 24% 10% % 20% 9% könnyen sikerült nehezen sikerült nem sikerült Kedvezõen alakult továbbá a hivatali ügyintézéssel járó áldozatok mértéke: a közvetett módon korrupciós nyomást jelentõ akadályok mintha csökkentek volna, ha az utóbbi kilenc év összehasonlító adatait vizsgáljuk. 26 A százfokozatú skálán mért értékelések azt mutatják, hogy türelem és kitartás nélkül továbbra is elképzelhetetlen szinte bármilyen ügy elintézése; s ha a 17

18 felnõtt lakosság közel fele így gondolja, akkor abban a hivatalban baj van. (11. ábra) Az összeköttetés sem, de a lakosság már kevésbé feltételezi a személyi kapcsolatok szükségességét ügyeik sikeres megoldásához. A megvesztegetés egyre csökkenõ (vagyis a helyzet javulását jelzõ) mutatói arra utalnak, hogy a korrupció szükségességének megítélésében vagy a megtörtént korrupciós cselekmények bevallása alapján jelentõs javulás állt be; általában véve A korrupció legsúlyosabb formája már nem fertõzi a polgármesteri hivatalok mûködését 11. ábra A sikeres ügyintézés feltételei az önkrományzatokban pontérték a százfokú skálán türelem, kitartás összeköttetés megvesztegetés Adatainkkal csupán azt akartuk érzékeltetni, hogy a polgármesteri hivatalokra egyre inkább jellemzõ az ügyfélbarát minõsítés. A sok-sok bírálat alapján természetesen nem gondoljuk, hogy a hivatalok mûködését már nem lehet javítani. Az elektronikus ügyintézés jelentõs mértékben növelhetné a forgalmat s éppen az idõ- és energiaveszteséggel járó, korrupcióra lehetõséget adó személyes jelenlétet iktatná ki (de legalábbis csökkentené radikális mértékben). A nagyobb ügyfél-forgalom akár presztízsnövekedéssel is járhat, hiszen kutatási eredmények mutatják, hogy éppen azon személyek a kritikusabbak (feltételeznek nagyobb áldozatot és korrupciót), akik még soha nem jártak a városházán. A jogos kérdés persze azonnal megfogalmazható: a sokat emlegetett e-közigazgatás vajon milyen mértékben reformál(hat)ja meg a hagyományos hivatali ügyintézést? Vajon nemcsak gyorsabban, hanem demokratikusabban is lehet-e ügyeket intézni, ha a személyes jelenlét már nem lesz fontos a polgármesteri hivatalban? 18

19 Az elektronikus ügyintézés egyik nagy elõnye az idõnyereség (kellene hogy legyen). Egy becslés szerint Magyarország lakossága összesen nyolcvan millió órát tölt el hivatali ügyintézéssel egy éven belül. 27 Ha ezt a felnõtt korú lakosságra vetítjük, akkor ez átlagosan évi tíz órái hivatal-járást jelent; de ha figyelembe vesszük, hogy egy háztartásban általában egy személy intézi a ügyeket, akkor a hivatali idõtöltésnek bizony anyagi vonzatai is vannak. Z. Karvalics László számítása szerint ha ezt az idõt felére lehetne csökkenteni, a munkaidõben keletkezett megtakarítás negyven milliárdos összegre rúgna. Ezek szerint ha majd otthon, számítógép elõtt ülve lehet mindenféle hivatali ügyet intézni, akkor az emberek életében nemcsak órák, napok szabadulhatnak fel, de anyagi megtakarítással is számolni lehet a családi kasszában. Egyelõre csak lehetõségrõl beszélünk, hiszen a digitális aláírás elfogadásáig az Internetes ügyintézés nem megoldható. Addig marad a kombinált módszer, vagyis a dokumentumok elektronikus le- és kitöltése, nyomtatása, majd végül személyes beadása. Az általában tehernek érzett hivatali látogatások száma így is csökkenthetõ, az idõnyereség számottevõ. Az internetes alkalmazások bevezetését nem csupán a technológiai újítások és lehetõségek, de a lakosság ügyintézéssel kapcsolatos tapasztalatai és véleményei is indokolják Méréseink szerint a hivatali dolgok megoldásában leginkább az ügymenet procedúrájának bonyolultsága, lassúsága számít negatív tényezõnek, miközben az ügyintézõk személyes teljesítménye alapvetõen jó megítélésnek örvend. A túlzott bürokrácia persze sokkal elviselhetõbb lenne, ha az ügyintézés minden egyes fázisában nem kellene személyesen megjelenni a hivatalban. Ha az elektronikus út még a sebességkorlátokat is lebontaná - nos, ez esetben akár megvalósult célról is beszélhetnénk. A racionális ügyintézés Interneten való újjászervezését, valamint a lehetséges következményeket George Ritzer mcdonaldizációs elméletébõl kiindulva próbáljuk leírni. Bármilyen meghökkentõnek is tûnik a hasonlat, azt állítjuk: igen kedvezõ lenne, ha a hivatali ügyintézés a gyorséttermi kiszolgáláshoz hasonlítana. 28 Gondoljuk végig: ha a hivatal késõ estig nyitva állna, az ügyintézés nem menne a munkaidõ rovására. A viszonylag egyszerû, könnyen átlátható menübõl választanánk ki az elintézendõ problémánk típusát, az ügyintézõ számítógép és programok segítségével adna tájékoztatást, átutalna, levonna stb. és a rendelést követõen néhány percen belül dolgavégezettten távozhatnánk. Az már csak játékos ábránd, hogy mondjuk a megszabott határidõ túllépésével a hivatal eltekintene az adott üggyel járó illetékek megfizetésétõl. Gyorséttermekben az eljárás egyáltalán nem 19

20 ismeretlen a városok hivatali teljesítmény-versenyében miért ne lehetne az egyik fõ szempont az ügyintézés gyorsasága? Az e-közigazgatás nem is ál messze a példától. A jelenleg sokszor türelemjátéknak, tortúrának, haszontalan idõtöltésnek nevezett hivatali problémák személyes intézése helyett az ügyeket egyszeriben hatékonyan, a programok és szoftverek segítségével kalkulálható, elõrelátható módon és könnyen ellenõrizhetõen lehetne megoldani. Az étlapot nem lenne nehéz kialakítani, hiszen ahogy az ügyeket személyesen is egy adott osztályon, irodában intézzük, úgy gombnyomással lehetne navigálni a különbözõ menüpontok között. Az ügyintézõ digitalizálódna és elveszítené fontos kapuõri pozícióját, amit oly sok ügyfél kifogásolt már; rögtön kevésbé lenne fontos, hogy ki kinek az ismerõse. Nem problémamentes a vízió; a fontos ügyeket csak bizalmasan, személyesen felfogás dívik s ezt nagy valószínûséggel a számítógéppel, Internettel való teljes körû ellátottság sem oldaná fel egyszeriben. A hivatali és hatósági ügyek modernizációt nemcsak az önkormányzati vezetõk értékelik különbözõképpen, de a lakosság részérõl is eltérõek a várakozások. Kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogy a települések lakói milyen eszközökkel és elvárásokkal rendelkeznek, milyen a hozzáállásuk az elektronikus közszolgáltatások kialakításához. Az eszköz-ellátottsági és felhasználási adatokkal szemben itt már mérhetõ különbségek is megjelentek a nagyvárások között. Szinte teljes körû egyetértés van abban, hogy az elektronikusan elérhetõ nyomtatványok és ûrlapok a lakosság számára fontosak és szükségesek; a százfokú skála nyolcvan pontos átlagértéke szilárd meggyõzõdést jelez. A tizenegy százaléknyi bizonytalan válaszadót leszámítva a nagy többség (69%) szerint egyértelmûen fontos, hogy ne kelljen (csak) ûrlapokért (ügyintézési információkért) a hivatalba menni. (12. ábra) 20