Verseny van Világra nyíló lakások

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Verseny van Világra nyíló lakások"

Átírás

1 Kézirat a POLÉVKÖNYV 2004 számára Dénes Attila Marelyin Kiss József: Önkormányzatok digitális világa Az elektronikus ügyintézés és az e-demokrácia esélye a megyei jogú városokban Számos kutatás és értekezés született már az információs társadalom fejlõdésének irányáról, mértékérõl, sebességérõl, s nem kevesebb tanulmány, programterv állítja középpontba a technológiai reform közigazgatásra és demokráciára gyakorolt hatását, következményét. A legelsõ prognózisokhoz képest igencsak ambivalens eredmények és tapasztalatok születtek; ezek fényében ma már az Internet és alkalmazásainak terjedésével kapcsolatos várakozások jóval óvatosabban fogalmaznak. A bizonytalanság feloldása és a Hol tartunk? kérdés megválaszolása céljából a digitális kultúra jelenlegi állapotát érdemes a technológiai újítások terjedési folyamatában értelmezni. Úgy tûnik, hogy a digitális újítások nagyrésze ma már túl van a múlékonyság fázisán; túl sokan és túl sokféle alkalmazásban használják már ahhoz, hogy az elmúlásnak bármilyen esélye is legyen. Jóval kevesebben vannak azok, akik az eltúlzás szakaszában társadalmi rendszer totális megújulását s a demokrácia újjászületését hirdetik. Az új technológiák intézményes adaptálása egyelõre csak kitûzött célként szerepel; hogy majd a negyedik fázisban a társadalmi szerkezetek újragondolására és transzformációjára kerülhessen sor. Az információs fejlõdés sebessége sok esetben érdekesebb kutatási téma, mint a meglévõ állapotokról szóló pillanatfelvételek értelmezése. A technológiai szétterjedés mennyiségi alapon történõ elemzését a felhasználók sajátosságaival lehet értelmezni, s az információs társadalom jövõképe tovább árnyalható aszerint, hogy míg az eszközök már rég meghódították a kritikus tömeget (lásd mobiltelefon, számítógép, Internet), addig az alkalmazások hosszú sora indokolatlanul lassan kerülnek bevetésre és késõn elfogadásra. A digitális kultúra világában az önkormányzati rendszer mind elvi, mind szervezési-mûködési szempontból legalább annyi kihívásnak néz elébe, mint amennyi lehetõséget jósolnak a téma kutatói. Egy bizonyosság van: ha az egyének pre-információs emlékezése megszûnik, akkor mindenféle hatalmi szervezet (jelen esetben önkormányzatok, hivatalok) számára igencsak 1

2 indokolt annak felejtése, hogy milyen is volt az élet számítógép, Internet és mobiltelefon nélkül. Ma már minden település önkormányzata - bármilyen szerény is legyen a költségvetése - digitális eszközeit legfeljebb újabbakra cserélheti, s nincs az az indok, amely alapján le kellene vagy le lehetne mondani róluk. Márcsak azért sem, mert az önkormányzati területen megjelenõ digitális újítások nem csupán a meglévõ feladatokat gyorsítják s teszik hatékonyabbá, de a lakosság-hivatal, képviselõ-választói kapcsolatok természetét is megváltoztatják. Az információs társadalom fejlõdése az önkormányzatok számára egy irányelvet fogalmaz meg: a technológiai újítások mielõbbi alkalmazását a hatékonyabb közigazgatás- és demokráciaszervezés érdekében. Visszaút nincs, verseny van. Verseny van A városok versenyben vannak - szoktuk mondani, s a különbözõ mutatókból, indexekbõl gyúrt versenyszabályoknak se szeri se száma. Gyõztest lehet hirdetni gazdasági mérõszámok, közszolgáltatások mennyisége, a vonalas infrastruktúra minõsége alapján, de tudjuk, hogy fontos a kórházi ágyak s a városban töltött vendégéjszakák száma is. A fejlettségi sorrendekbõl azonban rendre kimaradnak a digitális kultúra állapotát jelzõ mutatók, pedig a számítógéppel való felszereltség, az Internet-hozzáférés, a tényleges felhasználók aránya és az alkalmazási lehetõségek elterjedése ma már egyértelmûen modernizációs faktornak számítanak. Igencsak indokolt, hogy az aszfalttal burkolt utak hossza és a helyi adók összege mellett a számítógéppel és világhálóval kapcsolatos szokások, elvárások és lehetõségek igazi sorrendformáló tényezõkké váljanak. Vajon hogyan befolyásolják a megyei jogú városok versenyét a digitális kultúra mutatói? Növeli a listavezetõk elõnyét vagy éppen kiegyenlíti az eltéréseket és egyenlõ(bb) esélyeket teremt? Az önkormányzati eszme megvalósulásáról mondanak-e valamit ezek az indikátorok és jelzik-e a helyi demokráciák fejlettségi állapotát? Kutatási eredményeink alapján ezekre a kérdésekre keresünk választ. 1 Világra nyíló lakások Az önkormányzatok digitális versenye alapvetõen technikai sport. Az információs társadalom legelsõ jellemzõ adatai mindig az eszközökhöz való hozzáférésrõl szólnak; az alkalmazások spektrumának feltérképezését, a tartalmak minõségének, valamint az e- közigazgatással kapcsolatos felhasználói remények és elvárások elemzését csak eztán kezdhetjük el. 2

3 Az ellátottság dinamikus fejlõdése mellett is valószínûsíthetõ, hogy a megyei jogú városokban magasabb a PC-vel felszerelt háztartások aránya, mint az országos települési átlag. A World Internet Project 2001-ben végzett országos kutatásának eredménye szerint 2001-ben a háztartások 22 százalékában volt legalább egy számítógép ban a vizsgálatba bevont nagyvárosokban átlagosan majdnem minden második háztartásban van legalább egy mûködõképes személyi számítógép (az arány: 48%) (1. ábra). A gazdaságilag fejlett vagy éppen felszállópályán lévõ városok (Székesfehérvár illetve Nyíregyháza nyitják a versenyrangsort), az egyetemi és regionális központok (Szeged, Pécs) szinte ugyanazzal az ellátottsági mutatókkal következnek. A szocialista ipar-hagyományokkal rendelkezõ Miskolc és Tatabánya zárják a listát, a különbségek mégis elmaradnak az eddigi összehasonlításokban mért szórásoktól. 2 Az Internet-csatlakozással rendelkezõ háztartások aránya 19 százalék, ami azt jelzi, hogy minden ötödik lakásban van már lehetõség a világhálóra való kapcsolódásra. 3 Az ábrán feltüntetett kisvárosi eredmények arra utalnak, hogy a helyi gazdaság állapota határozza meg a modernizációs szintet, s nem a városméret. Tiszaújvárosban már 2002-ben igen magas felszereltségi arányokat mértünk, és 2003-ban Paks alig marad le Tatabányától. A két jómódú kisvároshoz képest jóval szerényebb költségvetésû Kalocsán egyelõre alacsony az ellátottság. Az 1. ábrán feltüntetett eredmények a számítógéppel és Internet-csatlakozással való ellátottság növekedését mutatják. 4 Az eltérõ kutatási módszertanok és az évente változó várostípusok mellett Nyíregyháza és Dunaújváros szolgáltatja a jelentõs arány-növekedéseket mutató összehasonlító eredményeket. Más intézetek eredményei is igazolják a gyors változást: a Szonda Ipsos és a Gfk Hungária Nemzeti Média-Analízis kutatása szerint idõszakban 3,4 százalékról 6,7-re nõtt az otthonról internetezõk aránya. 3

4 1. ábra A háztartások felszereltsége felszerelt háztartások aránya 2002 Tiszaújváros Nyíregyháza Dunaújváros Kaposvár 2003 Székesfehérvár Szeged Nyíregyháza Pécs Dunaújváros Debrecen Gyõr Miskolc Békéscsaba Tatabánya Paks Kalocsa 8% 13% 6% 10% 23% 22% 19% 18% 18% 22% 21% 20% 19% 15% 14% 15% 48% 36% 30% 32% 53% 52% 51% 50% 49% 47% 47% 44% 44% 43% 40% 34% személyi számítógép Internet Az információk árát meg kell fizetni s erre egyelõre sokan nem képesek; egy korábbi vizsgálatunk eredményei azt mutatták, hogy a lakások számítógéppel és Internettel való felszereltségi aránya a jövedelemi csoportok felsõ kategóriájában a legmagasabb. 5 Ugyanakkor a háztartások mérete szerinti elemzés jelzi, hogy a háromtagú családoknál az ellátottság megduplázódik a kétszemélyes háztartásokhoz képest (2. ábra). Mivel a megkérdezettek átlagéletkora szerint ezek a háztartások a legfiatalabbak, valószínûsíthetõ, hogy ez esetben gyermekes családokról van szó. 6 a családok IT-ellátottságát tehát elsõsorban szocio-demográfiai szerkezete és anyagi helyzete határozza meg; nyilvánvaló tény és mindennapi tapasztalat, hogy a társadalom a fiatalabb korosztályok (gyerekek) révén lép az információs fejlõdés útjára. 4

5 2. ábra Számítógép és Internet a lakásban felszerelt lakások aránya számítógép Internet-csatlakozás 59% 73% 71% 27% 23% 30% 31% 13% 8% 11% 1 fõ 2 fõ 3 fõ 4 fõ 5 vagy több fõ háztartás mérete A fizikai hozzáférésben a megyei jogú nagyvárosok ugyan meghaladják az országos átlagot, de egymást már nem (sokkal) múlják felül. A hozzáférési mutatók között közel sincsenek olyan nagy különbségek, mint más (infrastrukturális, gazdasági stb.) területeken. Úgy tûnik, hogy a nagyvárások az információs társadalomba való átmenetben nem szakadtak le egymástól; egyelõre tehát azt mondhatjuk, hogy az Internet kiegyenlít, legalábbis ebben a városkategóriában. Új és egyre újabb A számítógép-vásárlást tervezõk között nagyobb arányban fordulnak elõ azok a családok, ahol már van személyi számítógép, vagyis a lakosság inkább gondol a meglévõ gépek minõségi cseréjére, mintsem az elsõ megvásárlására. A számítógéppel rendelkezõknek 24 százaléka tervezi új gép vásárlását, míg azokban a lakásokban, ahol jelenleg nincs PC, ott csak 13 százalékos a vásárlást tervezõk aránya. Ez jelzi, hogy a személyi számítógépet egyre nehezebb pótolni a háztartásokban is; ahol már van, ott nagy valószínûséggel lehet számítani a fejlesztésre. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a vásárlási láz nem azokban a városokban a 5

6 legnagyobb, ahol jelenleg alacsonyabb az ellátottsági arány (lásd Tatabánya, ahol a háztartások legritkább ellátottsága a legkisebb számítógépesítési szándékkal párosul). A vásárlást tervezõk között legtöbben egy éven belül akarnak számítógépet venni, ami arra enged következtetni, hogy a PC fontos, az újabb PC pedig még fontosabb kelléke (lesz) a háztartásoknak (1. táblázat). 1. táblázat Számítógép-vásárlási tervek idõpontok és városok szerint Város Hány éven belül? Tervezik 1 év 2 év 3 év 4 év vagy több összesen (%) Nyíregyháza Gyõr Debrecen Miskolc Székesfehérvár Békéscsaba Dunaújváros Pécs Szeged Tatabánya A háztartások életkori szerkezete, s nyilván a vásárlóerõ szerint nagyon is különböznek a modernizálási szándékok; a három- ill. négyszemélyes háztartások 24, ill. 27 százalékában akarnak új vagy újabb számítógépet vásárolni (minden esetben öt éven belül). Ezzel szemben a (többnyire idõs) egyszemélyes háztartásokban élõk alig 7 százaléka tervez ilyen jellegû kiadást. Felhasználói szokások Kutatásunk eredménye azt mutatja, hogy a lakosság fiatalabb része rövid idõ alatt válik intenzív számítógép- és Internet-használóvá, míg az idõsebb korosztályok számára a hozzáférés és a tudás hiánya blokkolja a kezdõlépést. A szocio-demográfiai jellemzõk mentén kialakult, világszerte általános digitális egyenlõtlenség (vagy szakadék ) a magyarországi nagyvárosok népességét is jellemzi. A felnõtt lakosság közel egyharmada (32%) naponta használ PC-t, otthon, munkahelyén, iskolában vagy máshol. Legintenzívebb felhasználónak a várakozásnak megfelelõen a éves korosztály számít: a csoportnak valamivel több mint fele (51%) mindennap gép elé ül. A évesek körében igen nagy távolságtartást regisztráltunk; mindössze 16 százaléknyian szoktak számítógépezni, közülük is alig 9 százalék a naponta használók aránya (3. ábra). A 70 6

7 évesnél idõsebbek körében már mérhetetlenek a PC-használati szokások. 7 A férfiak nemcsak hogy jobban kapcsolódnak a számítógéphez, mint a nõk; de a kötõdésük intenzívebb is (a férfiak 8 százalékos fölénye kizárólag a napi felhasználók körébõl adódik). Hasonló jellegzetességet mutat az Internet használata is: több a férfi a csatlakozó, mint nõ és a 60 éves korhatárnál gyakorlatilag megszûnik a net-használói szokás. A legfõbb mutató talán mégiscsak az, hogy a teljes felnõtt lakosság majd háromnegyedének (71%) egyáltalán nincs internetes tapasztalata. 3. ábra Számítógép- és Internethasználat korcsoportok szerint felhasználók aránya 78% 72% személyi számítógép Internet 56% 60% 44% 34% 40% 19% 16% 7% 5% 2% évesek évesek évesek évesek évesek 70 évesek és idõsebbek Az adatok önmagukban nem mondanak sokat; de a 2001-es WIP-kutatás eredményeivel való összehasonlítás azt mutatja, hogy igen dinamikus a számítógép és az Internet térhódítása. Közel két évvel ezelõtt a megyeszékhelyek lakosságának 41 százaléka használt számítógépet és 24 százalék volt az internetezõk aránya a 15 évesnél idõsebb lakosságon belül ban a PC-t és Internetet valamilyen gyakorisággal használók aránya 48, ill. 29 százalék. 8 Az Internet-használat gyakoriságának szignifikáns változását egyébként a nyíregyházi összehasonlító adatok is mutatják: 26 százalékról 32 százalékra nõtt a világhálóra kapcsolódók aránya a 18 éves és idõsebb lakosság körében (4. ábra). Ez messze meghaladja az országosan mért növekedési eredményeket. 9 7

8 4. ábra Internethasználat változása Nyíregyházán 9% 8% 9% 13% 14% 5% 74% 68% naponta hetente többször ritkábban soha A számítógép és az Internet terjedését és nem utolsó sorban a napi tevékenységekben való sokrétû alkalmazási lehetõségeket érzékelteti a felhasználás intenzív jellege; aki internetezik, azt többnyire napi, de legalább hetente többszöri kapcsolódás jellemzi. Ez azt sejteti, hogy az egyszeri próbálkozók nagyon gyorsan válnak rendszeres felhasználóvá, vagyis az információs sztrádán csak az elsõ lépésre kell elszánnunk magunkat, a többi jön magától. Az információs társadalom a családon belül kezdõdik hipotézis alapján az egyes megkérdezettek mellett a háztartás többi tagjával kapcsolatos kérdés is elhangzott. 10 Az alkalmazások családon belüli elterjedtségét illetõen a nagyvárosok sorrendjét a Keleti Part (Nyíregyháza és Debrecen) vezeti, míg a listát azok a városok zárják (Békéscsaba és Tatabánya), amelyek a felszereltségi arányok tekintetében is hátrasorolódtak. 11 (5. ábra) 8

9 5. ábra Rendszeres felhasználók aránya a háztartásokon belül Nyíregyháza Debrecen Gyõr Miskolc Dunaújváros Szeged Pécs Székesfehérvár Békéscsaba Tatabánya 28% 21% 27% 22% 27% 26% 26% 21% 25% 21% 26% 23% 26% 22% 24% 22% 22% 18% 20% 16% 38% 36% 45% 44% 42% 42% 42% 41% 41% 39% számítógép Internet Nemcsak az eszközbeszerzési szándékot, de azok használatát is befolyásolja a háztartások szerkezete: minél nagyobb egy háztartás, a családtagok annál nagyobb arányban használnak rendszeresen PC-t, Internetet, -t, legalábbis a négyfõs háztartásokig (6. ábra). Mivel a megkérdezettek átlagéletkora a három- illetve négyszemélyes háztartásokban a legalacsonyabb, megerõsíthetjük állításunkat, hogy a digitális kultúra társadalmi térnyerése a fiatalabb korcsoportokon keresztül történik. Az öt fõs és nagyobb háztartásokban már kisebb a szétterjedés, amit valószínûleg a családok életkor szerint jobban szóródó szerkezete és a rosszabb anyagi helyzet magyaráz. Ma már minden ötödik háztartásban valamennyi (család)tag rendszeresen (legalább havi gyakorisággal) használ számítógépet, míg a háztartások 10 százalékát jellemzi a totális Internet. 9

10 6. ábra Felhasználók aránya a háztartásokban felhasználók aránya a háztartáson belül -t használók Internet-használók 46% 53% 47% számítógépet használók 16% 13% 22% 20% 16% 32% 28% 25% 32% 27% 28% 23% 1 fõ 2 fõ 3 fõ 4 fõ 5 fõ vagy több háztartás mérete Fontos a hely Legtöbben az otthont jelöltek meg az internetezés leggyakoribb helyszínéül; és a férfiakhoz képest a nõk valamivel gyakrabban kapcsolódnak a világhálóra munkahelyükön. A évesek a lakáson és munkahelyen (iskolán) kívül klubokba, könyvtárba, ávézókba is eljárnak Internetezni, míg az idõsebb korcsoportokra ez már egyáltalán nem jellemzõ. A legtöbb Internet-használó munkájához (tanuláshoz) keres információt a világhálón: a heavy userek aránya 88 százalék, de a személyes érdeklõdése is csaknem ennyi látogatót von (85%). A netezõk háromnegyede személyes kapcsolatokat is fenntart az segítségével. Körülbelül fele ennyi felhasználónak jelent netes elfoglaltságot a szórakozás és a játék, de az ügyintézés is hasonló mértékben is ennyien használják a világhálót (39%). Ennél jóval kevesebben vannak azok, akik az Internetet csevegésre (31%) vagy véleménynyilvánításra használják (19%). Természetesen eltérések vannak a különbözõ korcsoportok alkalmazási preferenciái között. A fiatalabbak körében átlagtól való pozitív eltérést azokon a területeken mértünk, amelyek az interaktivitásnak egy magasabb fokát feltételezik (chat, , szórakozás) (7. ábra) 10

11 7. ábra Internet-használati célok korcsoportok szerint* említések aránya információ munkához egyéb információ 86% 89% 90% 89% 84% 86% 86% 85% 81% 79% 78% 71% ügyintézés szórakozás, játék 33% 41% 46% 46% 42% 38% 32% 23% chat 23% 29% 19% 41% véleménynyilvánítás vásárlás 20% 19% 20% 15% 13% 11% 16% 8% éves éves éves éves *Az ábrán csak a téma szempontjából releváns korcsoportok szerepelnek. Az Internet egyik forradalmasító alkalmazása, az elektronikus vásárlás még nem terjedt el igazán: a megkérdezetteknek mindössze 13 százaléka mondta, hogy vásárlásra használja a világhálót. 12 Az a tény, hogy még kevesen bízzák a pénzüket egy láthatatlan eladóra, egyértelmû bizalomhiányt jelent. Optimizmusra az ad viszont okot, hogy az on-line kereskedelem volumene Magyarországon is a jelentõs mértékben növekedett az utóbbi idõszakban. Az áttöréshez elsõsorban az szükséges, hogy legyenek alternatív fizetési technológiák s azok biztonságosak legyenek; az eladó-vásárló közötti bizalmi viszony kialakulására csak azután van esély. 11

12 Az internetezés helye nemcsak a felhasználói szokások mennyiségét, de a minõségét is meghatározza (8. ábra). Röviden akár úgy lehetne összefoglalni: az Internetnek is megvannak a maga területei, ami nagyobb intimitást igényel egy nyilvános terminál adta lehetõségnél. Bármennyire is igaz, hogy a világháló maga a nyitottság, a korlátlanság, vannak dolgok, amit az ember otthonról szívesebben és/vagy gyakrabban intéz: ilyen például a levelezéses kapcsolattartás és a (közügyekben kapcsolatos) véleménynyilvánítás. Mivel az elektronikus vásárlás alapvetõen bizalmi kérdés, már nem is meglepõ, hogy az otthoni kapcsolattal rendelkezõk jóval nagyobb arányban élnek az e-kereskedelem lehetõségével, mint azok, akik csak a nyilvános helyek másokkal megosztott e-világához férnek hozzá. 8. ábra Alkalmazások a kapcsolódás helye szerint információ munkához információ magáncélra ügyintézés szórakozás, játék chat véleménynyilvánítás vásárlás alkalmazást használók aránya 87% 88% 86% 84% 82% 74% 41% 37% 39% 39% 32% 30% 23% 15% otthoni kapcsolattal rendelkezõk 17% 8% otthoni kapcsolattal nem rendlekezõk Úgy tûnik, az interaktivitást az intimitás határozza meg, az internetezõk számára ez biztosítja az interaktivitásból származó kockázatok lecsökkentését. A névtelenség, az ismeretlenségbe való menekülés lehetõsége a világháló használatának egyik legfontosabb, de nem mindig pozitív értelemben vett sajátossága. 13 Az e-kormányzásnak és az Internet egyéb közérdekû alkalmazásainak csak akkor van esélye és értelme, ha a felhasználók bizonyos szinten lemondanak a névtelenségrõl és vállalják a felelõsséget az általuk közzétett tartalmakért. 12

13 Világra szóló önkormányzatok A hálózatok kiépítése és a végpontok birtoklása csak kiinduló feltétele az információs társadalom fejlõdésének, de az igazi áttörést az alkalmazások széleskörû elterjedése és a tömeges használat jelenti. Az információs világból az állam intézményei sem maradhatnak ki, így az Internet decentralizálójában éppen az (ön)kormányzatoknak van a legnagyobb felelõssége. Az információk közzététele, valamint a tájékoztatásról az interaktív kommunikációra való áttérést nemcsak a nehéz anyagi helyzet, de a kognitív kondíciók hiánya is akadályozza e felelõsség elismerését. Az e-közigazgatás és az e-demokrácia a legtöbb önkormányzat számára egyelõre kényszerû terhet jelent, pedig valójában a világháló által biztosított nyilvánosság felszabadító hatása teheti lehetõvé a közszféra információs kincsének kiaknázását. A közérdekû információk nyilvánossága nemcsak a laikusok ellenõrzését teszi lehetõvé, de a hivatalok jellemzõ párhuzamosságok feloldását is biztosítja. 14 A (korlátlan) információáramlás nemcsak a felhasználók habitusát változtatja meg, de az intézmények szerepét és mûködését is forradalmasítja. Az elektronikus ügyintézés és az igazgatási információszolgáltatás kiindulópontja és alapfeltétele egy jól megtervezett és mûködtetett városi honlap. 15 Az e-technológia önkormányzati térhódításáról sokféle, egymással nehezen összehasonlítható adat került forgalomba az elmúlt két-három év folyamán. Egy felmérés szerint 2003 elején a magyar önkormányzatok 75 százaléka rendelkezett internetes kapcsolattal, szemben a 2001 õszi 57 százalékkal. A felmérés készítõi szerint hasonló javulás történt az önkormányzatok honlapellátottsága területén is; míg másfél évvel ezelõtt a településeknek mindössze 23 százalékának volt honlapja, addig elején már 30 százaléknak. A honlappal rendelkezõ önkormányzatok számát egy másik, októberi publikációban mindössze 10 százalékra tették. 16 Közben az sem érdektelen információ, hogy 2003 májusában a magyarországi önkormányzatok mindössze 38 ezer számítógéppel rendelkeztek, s ezek 40 százalékáról volt elérhetõ az Internet. A TÁRKI 2003 késõ õszi kutatása szerint a magyarországi települések majdnem pontosan felének van saját honlapja, de természetesen számottevõek a településméret szerinti különbségek. 17 A tízezer fõnél több lakost számláló települések körében már általánosnak mondható, hogy az önkormányzatoknak saját honlapja van (97%), ám az ezer fõnél kisebb településeknek csak bõ harmada rendelkezett ilyennel. (Összességében az önkormányzatok 29 százaléka jelezte, hogy mind hírújsággal, mind weboldallal rendelkezik, míg 36 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy egyikkel sem. A fennmaradó önkormányzatoknak vagy csak saját 13

14 hírlevelük, vagy csak honlapjuk van.) A mennyiségi növekedést sajnos csak a legritkább esetben követte minõségi javulást jelentõ tartalom- és funkcióbõvülés; még kevésbé fedezhetõek fel a tudatosság, a stratégiai gondolkodás jelei a gyakorlati használatban és a problémakezelésben. Vizsgálatunk eredménye szerint a városi weboldalak az internetezõk amúgy is alacsony táborának alig 59 százalékát vonzzák (9. ábra). A honlap-figyelõk arányánál talán még fontosabb a gyakorisági mutató: a látogatók legnagyobb csoportja (59%) csak ritkán tesz virtuális sétát saját városában. Lévén, hogy az Internet-használókat igen intenzív, többnyire napi, de legalábbis heti többszöri kapcsolódás jellemzi, látható, hogy a városi honlapok közel sem szerepelnek az internetezõk kedvenc célpontjai között. 9. ábra Városi honlapok látogatottsága a helyi internetezõk körében Székesfehérvár 5% 20% 42% 33% Pécs 7% 17% 38% 38% Dunaújváros 22% 20% 20% 38% Miskolc 9% 17% 35% 39% Nyíregyháza 15% 15% 29% 41% Tatabánya 5% 10% 43% 42% Debrecen 8% 13% 37% 42% Szeged 9% 11% 36% 44% Gyõr 5% 12% 32% 51% hetente többször havonta néhányszor ritkábban soha Önkormányzati kutatási eredményeink szerint a lakosságot általában jobban érdeklik a helyi közéleti történések és információk, mint a távoli események, akkor az adatok sejtetik az elsõ generációs honlapok tartalmi hiányosságait és mûködi kezdetlegességeit. 18 Ha viszont azt tekintjük premisszának, hogy az Internet célja éppen a távoli események közelítése, akkor még inkább indokolt a tartalmak egyfajta kiegyensúlyozása, a közeli és a távoli hírek és információk azonos értékû kezelése és összekapcsolása. Tulajdonképpen ez lenne a glokalitás, a helyi közélet és nyilvánosság új rendszere. 14

15 Az önkormányzati honlapok információs deficitjét más kvantitatív jellegû kutatások is megerõsítik. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet 2003 elején felmérte és rangsorolta a huszonkét megyei jogú város honlapját. 19 Az önkormányzatok tájékoztatási kötelezettségébõl kiinduló vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy még a legnagyobb, a megyei jogú városok honlapjai is szûkölködnek a közérdekû, de az egyéb tájékoztató jellegû (infrastrukturális, gazdasági, idegenforgalmi stb.) információkban. A kutatók által megállapított maximális elérhetõ értéknek még a listavezetõ Debrecen is csak közel 70 százalékát kaphatta meg, miközben a sorrendet záró nyíregyházi honlap információtartalmát a kutatók alig 21 százalékra értékelték (1. táblázat). 1. táblázat Megyei jogú városok internetes közérdekû adatközlési rangsora Város közérdekû (Max. 34 db) Honlapon közzétett információk egyéb tájékoztató (Max. 47 db) összesen (Max. 81 db) Honlapok látogatottsága* (%) 1. Debrecen Székesfehérvár Dunaújváros Pécs Kecskemét Tatabánya Miskolc Veszprém Szombathely Sopron Nagykanizsa Szeged Gyõr Kaposvár Szolnok Zalaegerszeg Békéscsaba Eger Salgótarján Hódmezõvásárhely Szekszárd Nyíregyháza Forrás: Eötvös Károly Közpolitikai Intézet. A táblázat adatai az Intézet által megállapított információk maximális, ill. a városok által közzétett darabszámát jelölik. *A városi honlapok látogatottsága a helyi internetezõk körében (Jelenkutató Intézet adatai százalékban). 15

16 A városi honlapok látogatottsága és tartalma között tehát nehéz lenne bármilyen összefüggésre következtetni, a meglévõ adatokból ugyanis az látszik, hogy a látogatási gyakoriság akár teljesen meg is egyezhet a gazdagabb és kevésbé feltöltött, valamint funkció-hiányos honlapok esetében is. A korreláció hiányára eklatáns példa egy kelet-nyugati összehasonlítás: a sorrend középtartományába tartozó gyõri honlap látogatottsága a maga 50 százalékos információs teljesítményével jóval alacsonyabb a listazáró Nyíregyházával szemben, 20 De hasonló gyakorisággal keresik fel a helyi internetezõk Tatabánya honlapját is, pedig a nemrégiben felújított honlap (a verseny hatodik helyezettje) ma már igazi portálként mûködik. Az e-közigazgatás esélyei Az információs társadalom fejlesztésében a hálózatok fizikai kiépítése, a hozzáférés biztosítása, az (interaktív és informatív) önkormányzati honlapok elkészítése után (jobb esetben egyidejûleg) az elektronikus szolgáltatások bevezetése lehet a következõ szintre való lépés. Az elektronikus közigazgatás szervezésében az anyagi és technikai-mûszaki kritériumok fontossága mögött alig marad el a személeti váltás, s ebben is a nagyvárosi önkormányzatoknak van meghatározó szerepük. Valójában itt nem új feladatról, hanem a hivatalok tájékoztató-szolgáltató kötelezettségeinek az újjászervezésérõl van szó. Az (egyelõre) alternatív elektronikus kommunikáció bevezetésével az önkormányzat vezetõi a gyorsabb és hatékonyabb hivataljárást, az ügymenet idejének csökkentését, s a hivatali szolgáltatásokkal való elégedettség növekedést remélik. S ami az általános helyi közérzet javulását illeti ez már akár a végsõ cél is lehet. Persze sok város felismerte már az új technológiák elõnyét: több polgármesteri hivatali vezetõk távlati célja, hogy kivonják az ügyfeleket a városházáról s a követendõ példák száma, ha lassan is, de egyre növekszik. 21 Az Internet nyilvánosság-bõvítésre irányuló alkalmazásainak, s közvetett módon az e- demokrácia bõvítésére természetesen csak akkor van esély, ha a városi honlapok mûködtetésében az interaktivitást normatív üzemeltetõi szempontként határozzák meg. 22 Amíg a hivatalba érkezõ, nyilvános címekre elküldött elektronikus levelek alacsonyabb rendû kapcsolatot jelentenek a személyes hivataljáráshoz, de még a telefonos hívásokhoz képest is, addig vajmi kevés esély van arra, hogy a lépten-nyomon hangoztatott elektronikus ügyintézés a hivatalok mûködését gyorsabbá és (költség)hatékonyabbá tegye. Márpedig az Eötvös Intézet felmérése azt mutatja, hogy elektronikus úton ritkán kapható, és akkor is hiányos a válasz. 23 Függetlenül attól, hogy az egyes városok vezetõi az informatikai fejlesztésekre milyen 16

17 forrásokat szánnak, a honlapok üzemeltetõi egyelõre a közügyekben való vélemény- és információcserére használják legkevésbé a portálokat. Hiába alakulnak a honlap-ipar professzionális konzorciumai, ha nincsen egyfajta demokrácia-koncepcióba illõ stratégiai látásmód és politikai akarat az önkormányzatok többségében. Amennyiben a helyi demokrácia-ötletek teljesen hiányoznak, akkor a honlapok érdektelenné és hiteltelenné válnak, s félõ, hogy az így kínált szolgáltatások sikere is elmarad. 24 Önkormányzati gyorsétterem A csupán retorikai kérdésnek tûnõ felvetést korábbi kutatási eredményeinkre alapozzuk, melyek azt mutatják, hogy minden jogos bírálat és lakossági ellenérzés mellett a hivatali ügyintézés menete azért javult valamelyest. Az önkormányzati adatfelvételeinkbõl származó kilencéves idõsorok szerint a lakosság egyre könnyebben tudja elintézni dolgait a polgármesteri hivatalokban, miközben a megoldatlan ügyek aránya is jelentõs mértékben csökkent. 25 (10. ábra) 10. ábra Az ügyintézés sikeressége az önkormányzatokban % 22% 24% % 23% 15% % 24% 19% % 20% 15% % 20% 13% % 13% 13% % 17% 14% % 24% 10% % 20% 9% könnyen sikerült nehezen sikerült nem sikerült Kedvezõen alakult továbbá a hivatali ügyintézéssel járó áldozatok mértéke: a közvetett módon korrupciós nyomást jelentõ akadályok mintha csökkentek volna, ha az utóbbi kilenc év összehasonlító adatait vizsgáljuk. 26 A százfokozatú skálán mért értékelések azt mutatják, hogy türelem és kitartás nélkül továbbra is elképzelhetetlen szinte bármilyen ügy elintézése; s ha a 17

18 felnõtt lakosság közel fele így gondolja, akkor abban a hivatalban baj van. (11. ábra) Az összeköttetés sem, de a lakosság már kevésbé feltételezi a személyi kapcsolatok szükségességét ügyeik sikeres megoldásához. A megvesztegetés egyre csökkenõ (vagyis a helyzet javulását jelzõ) mutatói arra utalnak, hogy a korrupció szükségességének megítélésében vagy a megtörtént korrupciós cselekmények bevallása alapján jelentõs javulás állt be; általában véve A korrupció legsúlyosabb formája már nem fertõzi a polgármesteri hivatalok mûködését 11. ábra A sikeres ügyintézés feltételei az önkrományzatokban pontérték a százfokú skálán türelem, kitartás összeköttetés megvesztegetés Adatainkkal csupán azt akartuk érzékeltetni, hogy a polgármesteri hivatalokra egyre inkább jellemzõ az ügyfélbarát minõsítés. A sok-sok bírálat alapján természetesen nem gondoljuk, hogy a hivatalok mûködését már nem lehet javítani. Az elektronikus ügyintézés jelentõs mértékben növelhetné a forgalmat s éppen az idõ- és energiaveszteséggel járó, korrupcióra lehetõséget adó személyes jelenlétet iktatná ki (de legalábbis csökkentené radikális mértékben). A nagyobb ügyfél-forgalom akár presztízsnövekedéssel is járhat, hiszen kutatási eredmények mutatják, hogy éppen azon személyek a kritikusabbak (feltételeznek nagyobb áldozatot és korrupciót), akik még soha nem jártak a városházán. A jogos kérdés persze azonnal megfogalmazható: a sokat emlegetett e-közigazgatás vajon milyen mértékben reformál(hat)ja meg a hagyományos hivatali ügyintézést? Vajon nemcsak gyorsabban, hanem demokratikusabban is lehet-e ügyeket intézni, ha a személyes jelenlét már nem lesz fontos a polgármesteri hivatalban? 18

19 Az elektronikus ügyintézés egyik nagy elõnye az idõnyereség (kellene hogy legyen). Egy becslés szerint Magyarország lakossága összesen nyolcvan millió órát tölt el hivatali ügyintézéssel egy éven belül. 27 Ha ezt a felnõtt korú lakosságra vetítjük, akkor ez átlagosan évi tíz órái hivatal-járást jelent; de ha figyelembe vesszük, hogy egy háztartásban általában egy személy intézi a ügyeket, akkor a hivatali idõtöltésnek bizony anyagi vonzatai is vannak. Z. Karvalics László számítása szerint ha ezt az idõt felére lehetne csökkenteni, a munkaidõben keletkezett megtakarítás negyven milliárdos összegre rúgna. Ezek szerint ha majd otthon, számítógép elõtt ülve lehet mindenféle hivatali ügyet intézni, akkor az emberek életében nemcsak órák, napok szabadulhatnak fel, de anyagi megtakarítással is számolni lehet a családi kasszában. Egyelõre csak lehetõségrõl beszélünk, hiszen a digitális aláírás elfogadásáig az Internetes ügyintézés nem megoldható. Addig marad a kombinált módszer, vagyis a dokumentumok elektronikus le- és kitöltése, nyomtatása, majd végül személyes beadása. Az általában tehernek érzett hivatali látogatások száma így is csökkenthetõ, az idõnyereség számottevõ. Az internetes alkalmazások bevezetését nem csupán a technológiai újítások és lehetõségek, de a lakosság ügyintézéssel kapcsolatos tapasztalatai és véleményei is indokolják Méréseink szerint a hivatali dolgok megoldásában leginkább az ügymenet procedúrájának bonyolultsága, lassúsága számít negatív tényezõnek, miközben az ügyintézõk személyes teljesítménye alapvetõen jó megítélésnek örvend. A túlzott bürokrácia persze sokkal elviselhetõbb lenne, ha az ügyintézés minden egyes fázisában nem kellene személyesen megjelenni a hivatalban. Ha az elektronikus út még a sebességkorlátokat is lebontaná - nos, ez esetben akár megvalósult célról is beszélhetnénk. A racionális ügyintézés Interneten való újjászervezését, valamint a lehetséges következményeket George Ritzer mcdonaldizációs elméletébõl kiindulva próbáljuk leírni. Bármilyen meghökkentõnek is tûnik a hasonlat, azt állítjuk: igen kedvezõ lenne, ha a hivatali ügyintézés a gyorséttermi kiszolgáláshoz hasonlítana. 28 Gondoljuk végig: ha a hivatal késõ estig nyitva állna, az ügyintézés nem menne a munkaidõ rovására. A viszonylag egyszerû, könnyen átlátható menübõl választanánk ki az elintézendõ problémánk típusát, az ügyintézõ számítógép és programok segítségével adna tájékoztatást, átutalna, levonna stb. és a rendelést követõen néhány percen belül dolgavégezettten távozhatnánk. Az már csak játékos ábránd, hogy mondjuk a megszabott határidõ túllépésével a hivatal eltekintene az adott üggyel járó illetékek megfizetésétõl. Gyorséttermekben az eljárás egyáltalán nem 19

20 ismeretlen a városok hivatali teljesítmény-versenyében miért ne lehetne az egyik fõ szempont az ügyintézés gyorsasága? Az e-közigazgatás nem is ál messze a példától. A jelenleg sokszor türelemjátéknak, tortúrának, haszontalan idõtöltésnek nevezett hivatali problémák személyes intézése helyett az ügyeket egyszeriben hatékonyan, a programok és szoftverek segítségével kalkulálható, elõrelátható módon és könnyen ellenõrizhetõen lehetne megoldani. Az étlapot nem lenne nehéz kialakítani, hiszen ahogy az ügyeket személyesen is egy adott osztályon, irodában intézzük, úgy gombnyomással lehetne navigálni a különbözõ menüpontok között. Az ügyintézõ digitalizálódna és elveszítené fontos kapuõri pozícióját, amit oly sok ügyfél kifogásolt már; rögtön kevésbé lenne fontos, hogy ki kinek az ismerõse. Nem problémamentes a vízió; a fontos ügyeket csak bizalmasan, személyesen felfogás dívik s ezt nagy valószínûséggel a számítógéppel, Internettel való teljes körû ellátottság sem oldaná fel egyszeriben. A hivatali és hatósági ügyek modernizációt nemcsak az önkormányzati vezetõk értékelik különbözõképpen, de a lakosság részérõl is eltérõek a várakozások. Kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogy a települések lakói milyen eszközökkel és elvárásokkal rendelkeznek, milyen a hozzáállásuk az elektronikus közszolgáltatások kialakításához. Az eszköz-ellátottsági és felhasználási adatokkal szemben itt már mérhetõ különbségek is megjelentek a nagyvárások között. Szinte teljes körû egyetértés van abban, hogy az elektronikusan elérhetõ nyomtatványok és ûrlapok a lakosság számára fontosak és szükségesek; a százfokú skála nyolcvan pontos átlagértéke szilárd meggyõzõdést jelez. A tizenegy százaléknyi bizonytalan válaszadót leszámítva a nagy többség (69%) szerint egyértelmûen fontos, hogy ne kelljen (csak) ûrlapokért (ügyintézési információkért) a hivatalba menni. (12. ábra) 20

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

Szupersztráda vagy leállósáv?

Szupersztráda vagy leállósáv? Szupersztráda vagy leállósáv? Pillanatkép a hazai internethasználatról a Magyar Infokommunikációs Jelentés tükrében Mátrai Gábor stratégiai tanácsadó Infotér 5 Konferencia 2014. november 5-7. Jó döntéseket

Részletesebben

Sajtószolgálat. Banki, biztosítói ügyekben továbbra is főleg a személyes ügyintézést igénylik az ügyfelek

Sajtószolgálat. Banki, biztosítói ügyekben továbbra is főleg a személyes ügyintézést igénylik az ügyfelek Sajtószolgálat 14. július 8. 14. július 8. Tisza Andrea B&P Consulting Tel.: (+36-1) 349-2939 Fax: (+36-1) 269-2504 E-mail: andrea.tisza@braunpartners.hu Banki, biztosítói ügyekben továbbra is főleg a

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Megyei Jogú Városok Szövetsége. Keringer Zsolt szakmai projektvezetõ /keringer@szombathely.hu/

Megyei Jogú Városok Szövetsége. Keringer Zsolt szakmai projektvezetõ /keringer@szombathely.hu/ Megyei Jogú Városok Szövetsége I 2 On-Line A konzorcium tagjai MJVSZ 5 Megyei Jogú Város (Szombathely, Tatabánya, Zalaegerszeg, Szeged, Miskolc) Matáv Rt. Geoview Systems Kft. Tagvárosok (Salgótarján,

Részletesebben

KÖZALAPÍTVÁNYI IRODA Tel: (06-1) 261-77-04, Fax: (06-1) 262-10-21 Web: www.hajlektalanokert.hu E-mail: kozalapitvany@hajlektalanokert.

KÖZALAPÍTVÁNYI IRODA Tel: (06-1) 261-77-04, Fax: (06-1) 262-10-21 Web: www.hajlektalanokert.hu E-mail: kozalapitvany@hajlektalanokert. KÖZALAPÍTVÁNYI IRODA Tel: (06-1) 261-77-04, Fax: (06-1) 262-10-21 Web: www.hajlektalanokert.hu E-mail: kozalapitvany@hajlektalanokert.hu Belügyminisztérium 1051 Budapest, József Attila u. 2-4. Dr. Felkai

Részletesebben

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft.

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft. E-Business Symposium - 2008.04.08 Az értékek mértéke A magyarországi e-kereskedelem számokban Kis Gergely 2008 GKIeNET Kft. Az internet hozzáférés alakulása 2001-2007 (%) A 14 évesnél idısebb lakosság

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS

AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS BEVEZETÉS AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK KISVÁLLALATI ALKALMAZÁSÁNAK VIZSGÁLATA, LENGYEL- ÉS MAGYARORSZÁGI ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS Sasvári Péter PhD, egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén

Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén Budapest, 2008. január 29. A magyar internet-használók 82 százaléka vásárolt már valamit a világhálón. Legtöbben

Részletesebben

Elektronikus fizetések tapasztalatok és lehetőségek

Elektronikus fizetések tapasztalatok és lehetőségek Elektronikus fizetések tapasztalatok és lehetőségek GKM szakmai nap 2007. június 22. Juhász Róbert főosztályvezető Az OTPdirekt számokban OTPdirekt szerződések OTPdirekt telefonos ügyintézői szolgáltatás

Részletesebben

DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA. 2012. szeptember

DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA. 2012. szeptember DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA 2012. szeptember ÖSSZEFOGLALÓ 2 A 18-49 rendszeresen internetezők több mint harmada (37%) rendelkezik okostelefonnal, vagyis a kérdőív definíciója

Részletesebben

É+L XVII. Országos Konferencia, Budapest, 2014. február 20-21. Az informált beteg. Kiss Katalin, Szinapszis Kft.

É+L XVII. Országos Konferencia, Budapest, 2014. február 20-21. Az informált beteg. Kiss Katalin, Szinapszis Kft. É+L XVII. Országos Konferencia, Budapest, 2014. február 20-21. Az informált beteg Kiss Katalin, Szinapszis Kft. Tények amiket már tudunk Penetráció: idősek körében dinamikusan bővül Az egészségügyi információk

Részletesebben

Könyvtárosok összefogása a lakosság digitális felzárkóztatásáért. MoodleMoot 2010 Szent István Egyetem, Gödöllő

Könyvtárosok összefogása a lakosság digitális felzárkóztatásáért. MoodleMoot 2010 Szent István Egyetem, Gödöllő Könyvtárosok összefogása a lakosság digitális felzárkóztatásáért MoodleMoot 2010 Szent István Egyetem, Gödöllő Digitálisan két Magyarország létezik: az európai szintű felhasználók otthona, és az információs

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Vállalati és lakossági lekérdezés eredményei. Szendrő Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés eredményei. Szendrő Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés eredményei Szendrő Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredménye

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredménye Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredménye Csenger Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010. január 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati,

Részletesebben

Vállalti és lakossági lekérdezés. Ibrány Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalti és lakossági lekérdezés. Ibrány Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalti és lakossági lekérdezés Ibrány Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági lekérdezés

Részletesebben

Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index

Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index SAJTÓKÖZLEMÉNY - azonnal közölhető 2014. szeptember 2. Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index Az online kiskereskedelem hat legnagyobb szektora az év első hat hónapjában, együttesen

Részletesebben

Az Előfizetői panaszok kezelése

Az Előfizetői panaszok kezelése Az Előfizetői panaszok kezelése A Szolgáltató az Előfizetők tájékoztatására, az Előfizetői bejelentések intézésére, panaszok kivizsgálására és orvoslására az Előfizetők részére telefonon és interneten

Részletesebben

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

Honlapok és közösségi médiafelületek

Honlapok és közösségi médiafelületek Honlapok és közösségi médiafelületek a városok kommunikációjában 2011. február Tóth György vezető tanácsadó Miért kell egy városnak honlap? Másoknak is van, a polgármester is szeretne Akinek nincs honlapja

Részletesebben

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS 2011. június Minden jog fenntartva. A tanulmány eredményeinek és megállapításainak felhasználása csak a forrás pontos megjelölésével lehetséges. MÓDSZERTAN

Részletesebben

Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket?

Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket? Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket? KÉSZÍTETTE: ÜGYVÉDBRÓKER KFT. INFO@UGYVEDBROKER.HU WWW.UGYVEDBROKER.HU Tartalom Az eredmények rövid összefoglalása... 3 A felmérés

Részletesebben

A keresés mindent visz? Avagy a keresés szerepe a mindennapokban

A keresés mindent visz? Avagy a keresés szerepe a mindennapokban Keresőmarketing Nap 2007 A keresés mindent visz? Avagy a keresés szerepe a mindennapokban Darvas Péter Szonda Ipsos Ipsos csoport és a keresőmarketing SEM Felhasználó Online kutatások, panel rekrutáció

Részletesebben

EU Kids Online II. A magyarországi kutatás eredményei. A gyerekek internethasználatának jellegzetességei

EU Kids Online II. A magyarországi kutatás eredményei. A gyerekek internethasználatának jellegzetességei EU Kids Online II A magyarországi kutatás eredményei A gyerekek internethasználatának jellegzetességei Készült a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megrendelésére 2011. szeptember v1.2 I. A GYEREKEK

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

Felmérés a hitelesítés szolgáltatás helyzetéről

Felmérés a hitelesítés szolgáltatás helyzetéről ÁROP 1.1.17-2012-2012-0001 Kormányzati informatikai szolgáltatás és e-közigazgatási sztenderdek projekt 3. részprojektje Felmérés a hitelesítés szolgáltatás helyzetéről BOGÓNÉ DR. JEHODA ROZÁLIA Szakmai

Részletesebben

Alba Radar. 17. hullám

Alba Radar. 17. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 17. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013.

Részletesebben

GKIeNET T-Home T-Mobile

GKIeNET T-Home T-Mobile GKIeNET T-Home T-Mobile Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés 1/3 Gyorsjelentés az Fókuszban a mobil eszközök és szolgáltatások kutatási anyagból 2009. szeptember 2009 GKIeNET Internetkutató és

Részletesebben

HALLGATÓK A VILÁGHÁLÓN HATÁRON INNEN ÉS TÚL STUDENTS ON THE INTERNET IN BOTH SIDES OF THE BORDER

HALLGATÓK A VILÁGHÁLÓN HATÁRON INNEN ÉS TÚL STUDENTS ON THE INTERNET IN BOTH SIDES OF THE BORDER HALLGATÓK A VILÁGHÁLÓN HATÁRON INNEN ÉS TÚL STUDENTS ON THE INTERNET IN BOTH SIDES OF THE BORDER Fináncz Judit, financzjudit@yahoo.com Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Kar, Közművelődési Tanszék

Részletesebben

MarketingMánia - A kisvállalkozók marketingasszisztense www.marketingmania.hu

MarketingMánia - A kisvállalkozók marketingasszisztense www.marketingmania.hu Érdemes még hírlevelet írni? Kérdőíves felmérés Nemrég készítettem egy kérdőívet, mert érdekelt, hogy mennyire megalapozott az az állítás, hogy a hírlevél halott, és nem érdemes már foglalkozni vele. A

Részletesebben

Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét ezreléke) kényszerül majd valamennyi időt utcán vagy hajléktalan szállón éjszakázni.

Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét ezreléke) kényszerül majd valamennyi időt utcán vagy hajléktalan szállón éjszakázni. Előrejelzések a Február Harmadika kutatás sorozat adatainak a felhasználásával PROGNÓZIS Nr. 1. 2012-2018 tartó időszakban előreláthatóan 58.500 Magyarországon élő ember (a teljes felnőtt lakosság hét

Részletesebben

A Facebook nem politikai csodafegyver

A Facebook nem politikai csodafegyver A Facebook nem politikai csodafegyver a Nézőpont Intézet Médiaműhelyének legfrissebb elemzése Készült: 01. december 18. 1 01. december 18. A FACEBOOK NEM POLITIKAI CSODAFEGYVER Választók a Facebook on

Részletesebben

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2014. MÁJUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2014. OKTÓBER 9. A MAGYAR NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA ÉS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA 9,4 M Összes személy Van a háztartásban A tévés háztartásban élő 4 éven felüli

Részletesebben

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Kérdőíves kutatás az e-könyv olvasási szokásokról Készítette a Társadalomkutatási Intézet Zrt. a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Hamisítás Elleni Nemzeti

Részletesebben

EURACADEMY OBSERVATORY

EURACADEMY OBSERVATORY EURACADEMY OBSERVATORY AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ÁLTAL TÁMOGATOTT ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS EURÓPAI OBSZERVATÓRIUMA A VIDÉKI EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK, MIKRO KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA WP2: Az

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások

Részletesebben

Legfontosabb adataink (2014)

Legfontosabb adataink (2014) 2015 A _ TÉNYEK ÉS A D AT O K AZ UNION BIZTOSÍTÓRÓL z UNION Biztosító a magyar biztosítási piac dinamikusan fejlődő cége, mely kompozit kínálata révén az ügyféligények széles palettáját képes kielégíteni.

Részletesebben

A 2010 - Pécs Európa Kulturális F!városa Program ismertségét és fogadtatását vizsgáló lakossági kutatás kiemelt megállapításai 2007

A 2010 - Pécs Európa Kulturális F!városa Program ismertségét és fogadtatását vizsgáló lakossági kutatás kiemelt megállapításai 2007 A 2010 - Pécs Európa Kulturális F!városa Program ismertségét és fogadtatását vizsgáló lakossági kutatás kiemelt megállapításai 2007 A kutatást végezték: Busa Csilla, kutató (Fact Intézet) Bognár Adrienn,

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 25. hullám Népszavazással kapcsolatos lakossági attitűdök 2014. december 17. Készítette: Macher Judit, Bokros Hajnalka macherjudit@echomail.hu

Részletesebben

Alba Radar. 13. hullám

Alba Radar. 13. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 13. hullám Lakossági vélemények az önkormányzati médiáról 2012. július 3. Készítette: Domokos Tamás truff@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

14 - informatika szakmacsoport. Ideiglenes felvételi rangsor. Összes jelentkező (fő): 371

14 - informatika szakmacsoport. Ideiglenes felvételi rangsor. Összes jelentkező (fő): 371 1996.12.25. Székesfehérvár 77185818432 371 1997.01.03. Budapest 78472120542 306 1997.01.05. Csíkszereda 76736716540 177 1997.03.29. Budapest 73911985594 48 1997.04.26. Székesfehérvár 78395363431 350 1997.05.02.

Részletesebben

A magyar társadalom és az internet 2005 végén

A magyar társadalom és az internet 2005 végén A magyar társadalom és az internet 2005 végén Gyorsjelentés a World Internet Project 2005. évi magyarországi kutatás eredményeirõl A digitális jövõ térképe ITHAKA ITTK TÁRKI 2006 A World Internet Project

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA SZARVASON

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA SZARVASON ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA SZARVASON VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A SZARVASI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ FELNŐTT

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Országos Fémipari Ipartestület XXV. sz. hírlevele

Országos Fémipari Ipartestület XXV. sz. hírlevele Országos Fémipari Ipartestület XXV. sz. hírlevele Tisztelt Fémiparos Társunk! Ajánlom szíves figyelmükbe a csatolt sajtószemlét. Dorog, 2015. szeptember 2. Üdvözlettel: Szűcs György Elnök OFI Elavult technikával

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős

Részletesebben

Új utak az értékesítésben avagy mikor váltja be az online értékesítés a hozzá fűzött reményeket?

Új utak az értékesítésben avagy mikor váltja be az online értékesítés a hozzá fűzött reményeket? Új utak az értékesítésben avagy mikor váltja be az online értékesítés a hozzá fűzött reményeket? Kővári Zoltán V. MABISZ NEMZETKÖZI BIZTOSÍTÁSI KONFERENCIA, 2014. november 6. Online értékesítés eredményei

Részletesebben

ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS. Közvélemény-kutatás, 2007 október Újpesti Média Kht részére

ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS. Közvélemény-kutatás, 2007 október Újpesti Média Kht részére ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS Közvélemény-kutatás, 27 október Újpesti Média Kht részére TARTALOM A kutatás paraméterei Eredmények: Tájékozódási szokások Újpest TV lakossági megítélése Újpesti Napló lakossági megítélése

Részletesebben

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK JOGI ÉS SZAKMAI KÖRNYEZETE, AKTUALITÁSOK Hajdu Sándor A SZAKKÉPZÉS GYENGESÉGEI A szakképzési rendszer elaprózottsága. A képzés munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodása,

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1/2010. (II.12.) önkormányzati rendelete a Hazavárunk ösztöndíjról 1

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1/2010. (II.12.) önkormányzati rendelete a Hazavárunk ösztöndíjról 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1/2010. (II.12.) önkormányzati rendelete a Hazavárunk ösztöndíjról 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alkotmány 44/A. (2) bekezdésében meghatározott

Részletesebben

Alba Radar. 12. hullám

Alba Radar. 12. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám Fehérvári lakosok tájékozottsága az autizmussal kapcsolatban 2012. április 2. Készítette: Ruff Tamás, Domokos Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1

A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1 2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 3. SZÁM 51 SKULTÉTY LÁSZLÓ A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1 Az utóbbi idõben erõsödött a háztartások lakásépítési, -vásárlási, valamint -felújítási hajlandósága. Azok a háztartások,

Részletesebben

Vállalati és lakossági lekérdezés. Borsodnádasd Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés. Borsodnádasd Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés Borsodnádasd Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági

Részletesebben

Panaszkezelési Szabályzat

Panaszkezelési Szabályzat Panaszkezelési Szabályzat PREAMBULUM A Peritos Kft. Adósság- és Követeléskezelő Csoport üzleti stratégiájának alapja, hogy ügyfelei (Adós vagy Panaszos) minden szempontból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a

Részletesebben

A Médiatanács 690/2015. (VI. 16.) számú döntésével módosított 1195/2014. (XII.16.) számú döntése egységes szerkezetben 2015.

A Médiatanács 690/2015. (VI. 16.) számú döntésével módosított 1195/2014. (XII.16.) számú döntése egységes szerkezetben 2015. A Médiatanács 690/2015. (VI. 16.) számú döntésével módosított 1195/2014. (XII.16.) számú döntése egységes szerkezetben 2015. július 1-től Műsorterjesztési platformok: M1 DVB-T (HD) DVB-S2 (HD) on-line,

Részletesebben

2.A MELLÉKLET: A MAGYAR TELEKOM REGIONÁLIS ÉS ALAP ZÓNÁI. Tartalom 2.A.1 MELLÉKLET: A MAGYAR TELEKOM ZÓNA MODELL...2

2.A MELLÉKLET: A MAGYAR TELEKOM REGIONÁLIS ÉS ALAP ZÓNÁI. Tartalom 2.A.1 MELLÉKLET: A MAGYAR TELEKOM ZÓNA MODELL...2 2.A MELLÉKLET: A MAGYAR TELEKOM REGIONÁLIS ÉS ALAP ZÓNÁI Tartalom 2.A.1 MELLÉKLET: A MAGYAR TELEKOM ZÓNA MODELL...2 1. Kétszintű zónarendszer...2 1.1 A Regionális Zónák...2 1.2 Az Alap Zónák...2 2. A Helyhez

Részletesebben

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön

Részletesebben

Vállalati és lakossági lekérdezés. Simontornya Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés. Simontornya Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés Simontornya Város Polgármesteri Hivatala számára 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 Vállalati szektor... 3 I.1.1

Részletesebben

Gyorsjelentés a helyi adókkal kapcsolatban készített vállalkozói véleménykutatásról 2012. június 11.

Gyorsjelentés a helyi adókkal kapcsolatban készített vállalkozói véleménykutatásról 2012. június 11. Háttér Gyorsjelentés a helyi adókkal kapcsolatban készített vállalkozói véleménykutatásról 2012. június 11. A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megalakulása óta kiemelten kezeli a konstruktív párbeszéd

Részletesebben

Panaszkezelés az MKB Bankban. Dr. Kraudi Adrienne Vezérigazgató-helyettes

Panaszkezelés az MKB Bankban. Dr. Kraudi Adrienne Vezérigazgató-helyettes Panaszkezelés az MKB Bankban Dr. Kraudi Adrienne Vezérigazgató-helyettes Főbb mutatók MKB Bank (IFRS, nem konszolidált, auditált, Mrd Ft) 2005 2006 Mérlegfőösszeg Hitelek Betétek Saját tőke Adózás előtti

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

A Díjbeszedő Faktorház Zrt. Panaszkezelési Szabályzata

A Díjbeszedő Faktorház Zrt. Panaszkezelési Szabályzata Díjbeszedő Faktorház Zrt. Budapest A Díjbeszedő Faktorház Zrt. Panaszkezelési Szabályzata Hatályos: 2011. augusztus 22. A Díjbeszedő Faktorház Zrt. panaszkezelési szabályzata A Díjbeszedő Faktorház Zrt.

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

GÁZKÖZÖSSÉG KUTATÁS. 2012. október

GÁZKÖZÖSSÉG KUTATÁS. 2012. október GÁZKÖZÖSSÉG KUTATÁS 2012. október A kutatás kutatásról céljai A kutatás céljai - a tagok Gázközösséggel kapcsolatos elvárásai és azok teljesülése - rendezvények megítélése - a Gázközösség pályázatai -

Részletesebben

7621 Pécs, Apáca u. 6. Baranya Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda. (+36-72) 421-400 api.bar@allamkincstar.gov.hu

7621 Pécs, Apáca u. 6. Baranya Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda. (+36-72) 421-400 api.bar@allamkincstar.gov.hu A állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálatainak elérhetősége és nyitva tartása Baranya Megyei Baranya Megyei Baranya Megyei Bács-Kiskun Megyei Bács-Kiskun Megyei Békés Megyei Békés Megyei Békés Megyei Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

Az egészség nem várhat!

Az egészség nem várhat! Az egészség nem várhat! UNIQA Európai értékek Európa szívéből Az UNIQA Ausztria vezető betegségbiztosítója 8,2 millió osztrák negyedének van betegségbiztosítása Minden 2. biztosított így több mint 1 millió

Részletesebben

WIP. Internet kérdőív. A válaszadás önkéntes! sorszám. 2003...hó... nap... óra... perctől

WIP. Internet kérdőív. A válaszadás önkéntes! sorszám. 2003...hó... nap... óra... perctől sorszám I-IV. KÉRDÉSEKET A WIP KÉRDŐÍV SEGÍTSÉGÉVEL VÁLASZOLD MEG! I. A kérdezett 2 18 évnél fiatalabb (Wip 28. kérd.) 3 18 éves vagy idősebb I.a. Van 18 éven aluli tagja a háztartásnak? 1 van 2 nincs

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe

A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe Budapest, 2012. október 30. A Budapest Bank a lakossági ügyfelek bankhűségének feltérképezése céljából évente

Részletesebben

FIGYELEMFELKELTŐ HIRDETÉS BANNERES KAMPÁNY TÖBB REKLÁMHÁLÓZATBAN

FIGYELEMFELKELTŐ HIRDETÉS BANNERES KAMPÁNY TÖBB REKLÁMHÁLÓZATBAN FIGYELEMFELKELTŐ HIRDETÉS BANNERES KAMPÁNY TÖBB REKLÁMHÁLÓZATBAN A sikeres kampányok tervezésében az internet a médiamix mára már kihagyhatatlan elemévé vált. A jóváhagyott költésgvetések tervezéséhez

Részletesebben

TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN

TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN BIG PICTURE (MEME) Vörös Csilla 2014. November 12. TARTALOM Változások kora - Helyzetkép Időeltolásos tévénézés TV+ Kitekintés Jövőkép 2 VÁLTOZÁSOK KORA HELYZETKÉP 2014. OKTÓBER:

Részletesebben

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei

Az információs társadalom és a digitális egyenlőtlenségek főbb irányai és teljesítményei Projektzáró workshop (TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005) Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Az információs társadalom és a digitális

Részletesebben

Sikos Ágnes politikai elemző

Sikos Ágnes politikai elemző 2013. október 3. Sikos Ágnes politikai elemző 1 A Jobbik a fiatalok vezető ereje A Jobbik a legnépszerűbb mind az egyetemisták, mind a fiatalok körében. A párt szavazóbázisának vizsgálatakor az elsődleges

Részletesebben

KONFERENCIAJEGY.HU ÁLTALÁNOS MÉDIAAJÁNLAT. Érvényes: 2015. január 1-étől

KONFERENCIAJEGY.HU ÁLTALÁNOS MÉDIAAJÁNLAT. Érvényes: 2015. január 1-étől KONFERENCIAJEGY.HU ÁLTALÁNOS MÉDIAAJÁNLAT Érvényes: 2015. január 1-étől Dióhéjban A 2013 végén indított Konferenciajegy.hu weboldal szolgáltatásait már több tucat, rendezvényszervezéssel foglalkozó vállalkozás

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8.

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8. A társadalomkutatás módszerei I. 13. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. december 8. Outline 1 célja 2 Alapfogalmak 3 Mintavételi eljárások 4 További fogalmak 5 Mintavételi hiba számítása

Részletesebben

Megjelentek az első EU-s támogatások eredményei

Megjelentek az első EU-s támogatások eredményei Megjelentek az első EU-s támogatások eredményei 2007. májusában megjelentek az első EU-s támogatások eredményei, így a lehívott támogatási összegek illetve a sikeres pályázatok száma mostantól bárki számára

Részletesebben

Mennyiben segíti az integritás felmérése a belső kontrollok működését az önkormányzatoknál? Dr. Pulay Gyula felügyeleti vezető előadása

Mennyiben segíti az integritás felmérése a belső kontrollok működését az önkormányzatoknál? Dr. Pulay Gyula felügyeleti vezető előadása Mennyiben segíti az integritás felmérése a belső kontrollok működését az önkormányzatoknál? Dr. Pulay Gyula felügyeleti vezető előadása A korrupciós veszélyeztetettség Minden költségvetési intézménynél

Részletesebben

Honlapkészítés egyszerűen. Tegyük tisztába a dolgokat!

Honlapkészítés egyszerűen. Tegyük tisztába a dolgokat! Honlapkészítés egyszerűen Tegyük tisztába a dolgokat! Az Internet beépült a mindennapjainkba A technikai fejlődésnek és a szélessávú Internet elterjedésének köszönhetően ma már weboldalak milliárdjai között

Részletesebben

Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről

Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről Egy oktatási intézmény életében különös jelentőséggel bírnak az egyetemi nyílt napok, hiszen ez kiváló lehetőség arra, hogy

Részletesebben

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK Márciusban egy évvel ezelőtti egyébként elég alacsony szintjére emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

Részletesebben