NETEN A HIVATAL. Közérthetően az e-közigazgatásról. Tájékoztató kiadvány közszolgálati tisztviselők részére

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NETEN A HIVATAL. Közérthetően az e-közigazgatásról. Tájékoztató kiadvány közszolgálati tisztviselők részére"

Átírás

1 NETEN A HIVATAL Közérthetően az e-közigazgatásról Tájékoztató kiadvány közszolgálati tisztviselők részére

2

3 TARTALOMJEGYZÉK I. II. III. IV. V. VI. Bevezetés Az e-közigazgatás helye, szerepe, jelentősége A jelenlegi helyzet rövid bemutatása Az e-közigazgatás megújításának alapelvei, irányai, új lehetőségek az állampolgárok számára Az e-kormányzati szolgáltatásokhoz szükséges készségek/képességek Fogalomtár Impresszum

4 BEVEZETÉS AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEK ÓRIÁSI VÁLTOZÁSOKAT HOZTAK A VILÁGBAN: A SZÁMÍTÁSTECHNIKA FEJLŐDÉSE, AZ INTERNET ELTERJEDÉSE MEGVÁLTOZTATTA AZ EMBEREK, VÁLLALKOZÁSOK, KÖZÖSSÉGEK MINDENNAPJAIT. E VÁLTOZÁSOK LEHETŐVÉ TESZIK, HOGY A KÖZIGAZGATÁS ÚJ SZEMLÉLETŰ, FELHASZNÁLÓBARÁT ELEKTRONIKUS SZOLGÁLTATÁSOKKAL JAVÍTSA MŰKÖDÉSÉNEK HATÉKONYSÁGÁT. A hatékony, olcsó és ügyfélbarát közigazgatás kialakítása, illetve a lakosság és a vállalkozások bürokratikus terheinek csökkentése iránti igény világszerte a korábbi közigazgatás-szervezési és működési gyakorlat újragondolására késztette a kormányzatokat. A közigazgatás átszervezése és a szükséges reformok bevezetése egybeesik az infokommunikációs technológiák, eszközök és szolgáltatások néhány évtizede megindult szédítő tempójú fejlődésével. A számítástechnika fejlődése és az internet elterjedése jelentősen átalakította a fejlett társadalmak mindennapjait. Az online tájékozódáshoz, vásárláshoz, banki ügyintézéshez, szórakozáshoz és mindenekelőtt az információhoz és tudáshoz való szabad hozzáférés óriási előnyt biztosít az internethasználók számára. A vállalkozások között is komoly versenyelőnyre tesznek szert azok a cégek, amelyek a beszerzés, az értékesítés, a marketing, a belső munkaszervezés és a logisztika terén versenytársaiknál hamarabb és/vagy nagyobb mértékben veszik igénybe az infokommunikációs eszközöket és szolgáltatásokat. A közigazgatás megújításának szándéka, illetve az internetes szolgáltatások széles körű elérhetővé válása együttesen megteremtette a kényelmesebb, hatékonyabb és takarékosabb elektronikus közigazgatás röviden az e-közigazgatás lehetőségét. AZ E-KÖZIGAZGATÁS ELŐNYEI Az e-közigazgatás valamennyi érintett (az állam, a vállalkozások, a lakosság) számára előnyös, hiszen növeli a hatékonyságot, időt és költséget takarít meg - így az elektronikus szolgáltatások 04.

5 bevezetése és igénybe vétele, elterjedése végső soron kedvező hatást gyakorol a vállalkozások és a nemzetgazdaság versenyképességére, az esélyegyenlőségre és a lakosság életminőségére is. A lakosság és a vállalkozások esetében könnyű belátni az előnyöket: kevesebb sorban állás, kevesebb elvesztegetett idő, nagyobb transzparencia, csökkenő bürokrácia. Az elektronikus közigazgatási szolgáltatások azonban nem csak a lakossági és üzleti igénybe vevők ügyintézési terheinek csökkentésével erősítik a versenyképességet, hanem a közigazgatás jobb és hatékonyabb működésének támogatásával is; a folyamatok egyszerűsítésével és átláthatóvá tételével hozzájárulnak, hogy a közigazgatás az eddiginél takarékosabb működés mellett is képes legyen hatékony és minőségi szolgáltatások nyújtására. LEMARADÁSBAN AZ EURÓPAI ÉLVONALTÓL Az elektronikus közigazgatási fejlesztésekre az utóbbi évtizedben hazánkban is jelentős költségvetési és uniós forrásokat fordítottak, ám a belső közigazgatási folyamatokkal való összhang megteremtése terén jelentős a lemaradás. Nem kapott kellő hangsúlyt a szolgáltatások nyújtásában közreműködők megfelelő felkészítése, illetve a lakosság és a vállalkozások hatékony tájékoztatása és motiválása sem. Európai összehasonlításban az e-közigazgatás által biztosított nyilvánvaló előnyök ellenére is lemaradásban van hazánk az elektronikus közigazgatási szolgáltatások területén. A Eurostat adatai szerint 2010-ben a lakosságnak nyújtott elektronikus közszolgáltatások 81 százaléka volt elérhető az unióban teljesen online módon Magyarország az átlagtól 4 százalékponttal elmaradva, a vizsgált 31 ország közül a 19. helyen állt. Hasonló képet mutatnak egy, az Európai Unió számára készült, 2014-ben megjelent felmérés eredményei is. Az ügyfélközpontúságot az elérhetőség mellett a használhatóság szempontjából is vizsgáló felmérés szerint hazánk mind az elektronikus közszolgáltatások online elérhetősége, mind pedig használhatóság szempontjából az átlag alatti eredményeket ért el, a tagországok harmadik harmadában foglal helyet. I. Bevezetés Hasonló elmaradást tapasztalunk a szolgáltatások felhasználói oldalán is. Magyarországon a digitálisan írástudatlanok aránya meghaladja az uniós átlagot: a lakosság mintegy negyede digitálisan írástudatlan; a digitális készségek hiánya főként a vidéki, alacsony státusú és végzettségű, 45 év feletti állampolgárok kilátásait és életminőségét rontja. Emellett az internetet már használók körében is alacsony azok aránya, akik igénybe vesznek bármilyen elektronikus ügyintézést, és a legtöbben közülük is csak információkat gyűjtenek az interneten. Egyelőre a vállalkozások esetében is az egyirányú internetes ügyintézés dominál: a legnagyobb arányban nyomtatványok letöltéséhez veszik igénybe az ügyintézés e módját, míg második helyen az információgyűjtés szerepel. 05.

6 A MAGYARY PROGRAM ÉS A KÖZIGAZGATÁS- ÉS KÖZSZOLGÁLTATÁS- FEJLESZTÉSI STRATÉGIA A magyar kormány 2011-ben fogadta el a Magyary közigazgatás-fejlesztési programot, amely legfontosabb stratégiai célként a hatékony nemzeti közigazgatás megteremtését és a közszolgáltatások színvonalának emelését határozta meg; a program világossá teszi, hogy e célok eléréséhez nélkülözhetetlen az elektronikus szolgáltatások fejlesztése. A Magyary Programmal összhangban a közigazgatási eljárásokról szóló törvény (Ket) 2011-es módosítása teremtette meg a valóban ügyfélbarát e-közigazgatási szolgáltatások biztosításának jogszabályi hátterét, így elindulhatnak azok az új szemléletű fejlesztések, amelyek a kínálati oldalon megteremtik a hatékony szolgáltatások lehetőségét. E fejlesztések eredményének hasznosulásához ugyanakkor nélkülözhetetlen, hogy a szolgáltatások nyújtásában közreműködő közszolgálati tisztviselők is felkészülten és motiváltan vegyenek részt az új szemléletű e-közigazgatás kialakításában, és legalább ennyire fontos a lakosság és a vállalkozások e-közigazgatási ismereteinek bővítése. A Magyary Program számos területen jelentős eredményeket tudott felmutatni: felismerésre kerültek a rendszer gyengeségei, és ezek alapján számos olyan átalakítás végrehajtásra került, melyek eredményeképpen már egy átláthatóbb, strukturáltabb, ügyfélközpontú közigazgatás áll az állampolgárok szolgálatában. A reform folytatásaként, a szolgáltató állam kialakítása felé haladva, valamint illeszkedve az Európai Unió fejlesztéspolitikájának következő hét éves ciklusához készült el a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia A Kormány által 2015 elején elfogadott Stratégia a következő fejlesztési időszakra tervezett közigazgatásfejlesztési elképzeléseket helyezi stratégiai keretbe annak érdekében, hogy elősegítse a magyar közigazgatás további megújítását, konszolidálását. A dokumentum bár felépítésében, beavatkozási logikájában néhol eltér a között megkezdett államreform alapjául szolgáló Magyary Programtól, annak alapvető céljaival és fejlesztési irányaival nem szakít, így a Magyary Program folytatásának, átdolgozásának is tekinthető. A Stratégiában megfogalmazott cél, hogy 2020-ra a magyar közigazgatás szervezetten, következetes és átlátható intézményi struktúrában, korszerű és ügyfélbarát eljárásrenddel, mindenki számára elérhetően; professzionálisan, nemzeti hivatástudattal rendelkező, szakmailag felkészült, etikus és motivált személyi állománnyal, modern szervezeti keretek között; és költséghatékonyan, a lehető legkisebb adminisztratív teherrel, versenyképes szolgáltatási díjakkal és rövid ügyintézési határidőkkel működjön, azaz létrejöjjön az emberek bizalmát élvező szolgáltató állam. A Stratégia szintén leszögezi, hogy egy jó állam kialakításának nélkülözhetetlen feltétele, hogy állampolgárai számára a lehető leghatékonyabb ügyfélkiszolgálást biztosítsa, aminek 06.

7 eléréséhez kiemelt eszközül szolgál az elektronikus közigazgatás kiterjesztése, továbbfejlesztése. Ezzel összhangban a Stratégia céljait szolgáló négy intézkedés közül az egyik az elektronikus megoldások fejlesztése, a Digitális Állam felépítése. A NETEN A HIVATAL PROJEKT Ahhoz, hogy elektronikus közigazgatási szolgáltatásaival az állam elérhesse a lakosságot, és a vállalkozásokat, több, egymással is összefüggő alapfeltételnek kell megfelelni: legyen biztosított az infrastrukturális és informatikai háttér; kellő számban és minőségben álljanak rendelkezésre e-közigazgatási szolgáltatások; megfelelő felkészültséggel és motivációval rendelkezzenek a szolgáltatások nyújtásában közreműködő közszolgálati tisztviselők; a potenciális ügyfelek pedig legyenek tisztában e szolgáltatások elérhetőségével és előnyeivel. A NETEN A HIVATAL projekt az utóbbi két területen kíván segíteni: a projekt célja a közigazgatásban dolgozók e-közigazgatási ismereteinek bővítése, illetve a lakosság és a vállalkozások figyelmének felkeltése, és az e-közigazgatási szolgáltatások használatának ösztönzése. AZ ÁROP (NETEN A HIVATAL) KIEMELT PROJEKT CÉLJAI I. Bevezetés A NETEN A HIVATAL projekt két kiemelten fontos célja: az elektronikus közigazgatási szolgáltatások kialakításában és/vagy nyújtásában közreműködő közszolgálati tisztviselők és állami alkalmazottak felkészítésének és motiválásának támogatása; az e-közigazgatási szolgáltatások ismertségének és igénybe vételének ösztönzése a lakosság és a vállalkozások körében. Az első részcél megvalósítása keretében tájékoztató, ismeretbővítő program indult az elektronikus közszolgáltatások fejlesztésében, a szolgáltatások elérhetővé tételében és az igénybe vételük ösztönzésében, támogatásában közreműködő állami szereplők körében. A második részcél teljesítése érdekében tájékoztató és motivációs program indult a lakosság és a KKV-k körében, melynek célja az elektronikus ügyintézés előnyeinek tudatosítása, az elérhető elektronikus közszolgáltatásokkal kapcsolatos ismeretek átadása, az elektronikus ügyintézéssel és adatkezeléssel kapcsolatos biztonsági kérdések bemutatása. 07.

8 A NETEN A HIVATAL projekt keretében e kézikönyv mellett - készültek tájékoztató brosúrák, elkészült egy tájékoztató portál, indult tájékoztató kampány, születtek újságcikkek és szakmai tanulmányok de a program sikere az eredményes kommunikáció mellett elsősorban a közigazgatásban dolgozókon, azaz Önökön múlik. A mégoly hasznos e-közigazgatási szolgáltatások iránt sem ébreszthető fel tartósan a lakossági és vállalkozói kereslet, ha a közigazgatásban dolgozók nem azonosulnak az elektronikus közigazgatás céljaival, nem teszik magukévá az ehhez szükséges szemléletet és nem bátorítják, segítik a felhasználókat az elektronikus szolgáltatások használatában. A NETEN A HIVATAL projekt célrendszere használat növelése szolgáltatások ismertségének és az ügyfelek motivációjának növelése közszolgálati tisztviselők felkészültségének és motivációjának növelése MIRE VALÓ EZ A KÉZIKÖNYV? Ennek a kézikönyvnek az a célja, hogy a közigazgatásban dolgozó szakemberek számára háttér-információkat nyújtson a magyar e-közigazgatás helyzetéről, kihívásairól és fejlesztési irányairól. Az egyes fejezetek végén néhány internetes hivatkozást (linket) is talál, amelyeket követve további információkhoz juthat az adott fejezetben tárgyalt témákról, a könyv végén pedig tárgymutató segíti a könnyebb tájékozódást. A kiadvány anyagát április végén zártuk le, így elképzelhető, hogy időközben megváltozott valamely konkrét, a könyvben szereplő jogszabály, gazdasági adat, esetleg a szövegben közölt internetes cím. Ha bármilyen, az e-közigazgatással kapcsolatos kérdésére nem talált válaszokat a kötetben, kérjük, keresse fel a portált, illetve lépjen kapcsolatba velünk az címen. A kézikönyv teljes terjedelmében, szabadon és ingyenesen letölthető a program portáljáról, a internetes oldalról. 08.

9 AZ E-KÖZIGAZGATÁS HELYE, SZEREPE, JELENTŐSÉGE MODERN ÉS HATÉKONY KÖZIGAZGATÁS NEM KÉPZELHETŐ EL SZÉLESKÖRŰEN ELÉRHETŐ ELEKTRONIKUS SZOLGÁLTATÁSOK, ÉS AZOKAT RENDSZERESEN ÉS ÖRÖMMEL HASZNÁLÓ ÜGYFELEK NÉLKÜL. AZ E-KÖZIGAZGATÁS MINDEN RÉSZTVEVŐ KÖLTSÉGEIT CSÖKKENTI ÉS VERSENYKÉPESSÉGÉT NÖVELI, ÍGY BEVEZETÉSE TÁRSADALMI ÉS NEMZETGAZDASÁGI SZINTEN IS EGYÉRTELMŰ ELŐNYÖKET JELENT. Mitől lesz a közigazgatás hatékony, olcsó, egyszerűen használható, átlátható és nem utolsó sorban ügyfélbarát? Erre a kihívásra világszerte számos válasz született az elmúlt években, és ezek közös eleme, hogy kivétel nélkül központi szerepet szánnak az elektronikus közigazgatás fejlesztésének és széles körű alkalmazásának. Ez a folyamat az utóbbi években gyorsult fel igazán, ami elsősorban a valóban nagy adatátvitelre képes szélessávú hálózatok elterjedésének, illetve ezzel összefüggésben az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások hallatlanul gyors elterjedésének köszönhető. A közigazgatás és az információs társadalom kapcsolódása II. Az e-közigazgatás helye, szerepe, jelentősége KÖZIGAZGATÁSI REFORM hatékony ügyfélbarát korszerű takarékos közigazgatás ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK IKT FORRADALOM hozzáférés (szélessávú internet) eszközök (PC, laptop, tablet, mobil) alkalmazások (szoftverek, programok) hozzáértés (digitális írástudás) ÁTALAKULÓ KÖZIGAZGATÁS Mekkora a modern állam, milyen ügyekben van hatásköre és melyekben nincs, mit bíz a piacra és milyen szolgáltatásokat nyújt saját maga, ezek közül melyeket biztosítja online is 09.

10 lakosai, vállalkozásai számára ezeket a kérdéseket változó intenzitással a rendszerváltás óta valamennyi kormány feltette, de átfogó és kimerítő válasz nem született. A 2010-ben elindult közigazgatási reform eredményeként jelentősen csökkennek a lakosság és a vállalkozások adminisztrációs terhei, áttekinthetőbbé és barátságosabbá válik az ügyintézés, egyszerűbbé a hivatali struktúra. E lépések mind egy irányba: egyszerű, szolgáltató, az állampolgárok igényeit jobban kiszolgáló állam kialakítása felé mutatnak. Egy ilyen jó állam pedig nem létezhet logikus, gyorsan és egyszerűen igénybe vehető elektronikus szolgáltatások nélkül. AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZIGAZGATÁS-POLITIKÁJA Bár az európai uniós tagság számos kötelezettséget jelent az élet szinte minden területén, a közigazgatás szerkezete, mérete, tagolódása elsősorban tagállami hatáskör. Az Európai Unió tíz esztendőt átívelő, legfontosabb szakpolitikai célkitűzéseit tartalmazó ún. EU2020 stratégiája szerint az államháztartási konszolidációnak és a hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságnak együtt kell járnia fontos szerkezeti reformokkal, különösen a nyugdíjrendszer, az egészségügyi ellátás, a szociális védelem és az oktatási rendszerek területén. A reformokat a közigazgatásnak e szolgáltatások hatékonyságának és minőségének emelésére kínálkozó lehetőségként kell megragadnia. Azaz a szerkezeti reformoknak, így a közigazgatás átalakításának is egyetlen alapvető célja van: a hatékonyabb és jobb állami működés. Magyarország digitális ökoszisztémájának megteremtésében is kiemelt szerep jut az államot érintő infokommunikációs fejlesztéseknek. A kormány által 2014 februárjában elfogadott, a hazai infokommunikációs ágazat fejlesztését, illetve az abban rejlő gazdasági és társadalmi fejlődési lehetőségek kiaknázását célzó Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) négy főbb beavatkozási területe közül az egyik (a digitális infrastruktúra, a digitális kompetenciák és a digitális gazdaság mellett) a digitális állam. A NIS kialakítása a zajló közigazgatási reformmal összhangban történt őszén fogadta el a Kormány a Digitális Nemzet Fejlesztési Programot, mely a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiában megfogalmazott törekvésekhez vezető cselekvéseket jelöli ki. A Program végső célja a Digitális Magyarország létrehozása. A Digitális Magyarország magában foglalja a 2020-ig uniós és hazai forrásból megvalósuló összes infokommunikációs fejlesztést, ugyanakkor nyitott arra, hogy a kormányzati szerveken kívül más partnerek, cégek és intézmények is aktív résztvevőként csatlakozzanak a fejlesztési programsorozathoz. 10.

11 A Digitális Magyarország küldetése, hogy az összehangolt kormányzati fejlesztési programoknak köszönhetően a digitális környezet kiegyensúlyozottan fejlődjön, lehetővé téve, hogy az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások pozitív lendületet adjanak a versenyképességnek, a fenntartható gazdasági növekedésnek, a foglalkoztatásnak és a társadalmi esélyegyenlőségnek. Célja, hogy beavatkozásai révén növekedjen és minőségileg javuljon az állampolgárok és a vállalkozások elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáférési lehetősége (megfelelő eszközrendszer és hálózati infrastruktúra biztosításával, intelligens megoldásokkal, elektronikus szolgáltatások nyújtásával stb.), illetve ezen szolgáltatások igénybe vételének aránya. AZ EU2020 STRATÉGIA ÉS A DIGITÁLIS MENETREND Az Európai Unió kiemelten kezeli az információs társadalom vívmányainak elterjesztését is. Az EU2020 stratégia infokommunikációs pillére, a Digitális Menetrend e-közigazgatással kapcsolatos célkitűzései között szerepel, hogy: 2015-ig az uniós lakosság 50 %-a vegyen igénybe e-kormányzati szolgáltatásokat ig legyenek online hozzáférhetők olyan határokon átnyúló alapvető közszolgáltatások, amelyek lehetővé teszik, hogy a vállalkozók származási helyüktől függetlenül Európa bármely országában vállalkozást hozhassanak létre és üzemeltethessenek, illetve bármely uniós polgár bármely európai uniós tagállamban tanulhasson, munkát vállalhasson, lakhasson és nyugdíjba vonulhasson. Forrás: Európai Digitális Menetrend JÓ ÁLLAM A MEGVALÓSULÁS ÚTJÁN II. Az e-közigazgatás helye, szerepe, jelentősége A magyar kormány több dokumentumában is hitet tett az egyszerűbb állam, illetve a jó állam megvalósítása mellett. A hatékonyabb és egyszerűbb állam megteremtéséhez mellőzhetetlenek az e-közigazgatási szolgáltatások, azok fejlesztésével, bővítésével, használatuk erősítésével megteremthető egy, a mainál átláthatóbb állami működés, enyhülhetnek a vállalkozások adminisztratív terhei, csökkenthető a bürokrácia nagysága és javítható az állami közszolgáltatások minősége. A magyar közigazgatás újjászervezésének koncepcionális alapjait a 2011 nyarán nyilvánosságra hozott, Magyary Zoltán nevével fémjelzett közigazgatás-fejlesztési program fektette le. A program legfontosabb stratégiai célként az állami működés hatékonyságának, a közszolgáltatások színvonalának emelését és általában a hatékony nemzeti közigazgatás megteremtését tűzte ki célul. A Magyary Program folytatásának a 2015 elején elfogadott Közigazgatás- és 11.

12 Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia tekinthető. A Stratégia alapvető céljaiban (professzionalizmus, költséghatékonyság, ügyfélközpontúság) követi a megkezdett irányvonalat, illetve ezek eléréséhez kiemelt eszközként tekint az elektronikus közigazgatásra. A HATÉKONY NEMZETI KÖZIGAZGATÁS MEGTEREMTÉSE A kormány a közigazgatás átalakításának kezdetekor alapvetően két szempontot tartott szem előtt: az egyik a hatékonyság, a másik a közigazgatással kapcsolatba kerülő állampolgárok és vállalkozások életének egyszerűbbé tétele. E szempontok mentén több lépésben valósul meg a közigazgatás átalakítása: az első lépést a fővárosi és területi közigazgatási hivatalok létrehozása jelentette 2010-ben; a második lépésben a területi szakigazgatásban működő 33 szakigazgatási szervből 14-nek a közigazgatási hivatalokhoz csatolásával január elsejével megalakultak a fővárosi és megyei kormányhivatalok, élükön a kormánymegbízottakkal. Ezzel párhuzamosan 2011-ben a teljes átállás tesztjeként, 62 ügykörrel - az ország 29 pontján megkezdték működésüket a kormányablakok, amelyek az ügyfeleket segítik az állami hatóságokhoz tartozó ügykörökben; a harmadik lépést a járások, illetve a járási (és kerületi) hivatalok január 1-i megalakulása jelentette; az összesen 198 (175 járási + 23 kerületi) hivatal belépésével megvalósult az államigazgatási és az önkormányzati feladatok szétválasztása is, mivel a járási hivatalok kizárólag államigazgatási ügyeket vettek át; a következő lépésben - alapvetően a járási és kerületi hivatalokhoz átkerült okmányirodák bázisán - kiépül az integrált ügyfélszolgálati tevékenységet biztosító kormányablakok hálózata ben mintegy 73 helyszínen létesültek immár okmányirodai funkciókat is ellátó kormányablakok, az elintézhető (indítható) ügyek száma pedig a kezdeti 29-ről 256-ra nőtt. A kormányablakok országos kiépítése lassabban halad az eredetileg tervezettnél, de 2015 őszére várhatóan így is 278 kormányablakban lehet majd több mint 300 ügyfajtát intézni, de az ügyszám a közeljövőben meghaladhatja a 2000-et is. A Magyary Program kiemelt figyelmet szentelt az online elérhető közigazgatás megteremtésének/fejlesztésének: A közigazgatás hatékonyságának növelésének vitán felül az egyik legfontosabb eszköze az infokommunikációs technológiák használatának elterjesztése. A Magyary Program fontos része tehát az e-közigazgatási szolgáltatások körének bővítése és minőségének javítása, mind a közigazgatás ügyfelei és a tisztviselők munkájának megkönnyítése, mind az eljárások és szervezeti folyamatok egyszerűbbé és gyorsabbá, így hatékonyabbá tétele érdekében.. 12.

13 A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia hasonló szerepet szán az elektronikus közigazgatásnak: A hatékony szervezeti működésnek nem elhanyagolható feltétele a működés fizikai és informatikai infrastruktúrája. A közigazgatás hatékonysága növelésének egyik legfontosabb eszköze az infokommunikációs technológiák használatának elterjesztése. Jelen stratégia fontos eleme az e-közigazgatási szolgáltatások körének bővítése és minőségének javítása mind a közigazgatás ügyfelei és a közigazgatásban feladatot ellátók munkájának megkönnyítése, mind az eljárások és szervezeti folyamatok egyszerűbbé és gyorsabbá, így hatékonyabbá tétele érdekében. A megfelelően kiépített elektronikus közigazgatás gyakorlatilag a modern szolgáltató állam alapját képezi. A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia célrendszere és az azok elérését megvalósító intézkedések ALCÉL Stratégiai cél Intézkedés SZERVEZETT Integráció SZOLGÁLTATÓ ÁLLAM A szolgáltató közigazgatás szervezési feltételeinek fejlesztése Közszolgáltatások színvonalának javítása KÖLTSÉGHATÉKONY Bürokráciacsökkentés Állami rezsicsökkentés PROFESSZIONÁLIS Menedzsment erősítése A közigazgatás emberi erőforrás gazdálkodásának fejlesztése Elektronikus támogatások fejlesztése, szakrendszerek egységesítése ( Digitális Állam felépítése) II. Az e-közigazgatás helye, szerepe, jelentősége Forrás: Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV PROGRAMJAI Az előző fejlesztési ciklusban a hazai fejlesztések túlnyomó többségének pénzügyi hátterét biztosító Új Széchenyi Terv (ÚSZT) külön operatív programot szentelt az elektronikus közigazgatás fejlesztésének (Elektronikus Közigazgatás Operatív Program - EKOP), illetve az államreform kérdésének (Államreform Operatív Program - ÁROP), amelynek részét képezték az elektronikus közigazgatás fejlesztésével összefüggő humánerőforrás és szervezeti fejlesztések. 13.

14 Néhány fontosabb e-közigazgatási fejlesztés a közelmúltból EKOP 1. priorítás: belső infrastruktúra fejlesztése Közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása Központi és egyéb közbeszerzési és beszerzési folyamatokat támogató ASP rendszer Hibrid kézbesítési és konverziós rendszer Kimutatható megtakarítással járó központi elektronikus szolgáltatások használatára áttérés Európai hívószámra (112) alapozott Európai Segélyhívó Rendszer Telefonos ügyfélszolgálat megújítása Adózói életúttal kapcsolatos információk elérhetővé tétele Teljeskörű ügyfél azonosítás E-befogadás 2. priorítás: közgazgatási szolgáltatások elektronizálása 1. priorítás: közigazgatási funkciók javítása Kormányzati és e-közigazgatási sztenderdek kidolgozása Jogszabályok és folyamatok egyszerűsítése Elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata Nyilvántartások adattisztítása Közigazgatási szolgáltatások használatára való ösztönzés, tájékoztatás (jelen projekt) Kormányablakok munkatársainak képzése Elektronikus képzési anyagok készítése Államigazgatási szervek munkatársainak képzése 2. priorítás: emberi erőforrás minőségének javítása ÁROP A fejlesztési térkép azzal válik teljessé, ha a Magyary Program keretében megfogalmazott és az EKOP/ÁROP projektek keretében megvalósult fejlesztéseket kiegészítjük az olyan horizontális fejlesztésekkel, mint az infokommunikációs infrastruktúra (Gazdaságfejlesztési Operatív Program - GOP) vagy a humánerőforrás (Társadalmi Megújulás Operatív Program - TÁMOP, Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program - TIOP) keretében megvalósult projektek. A következő hét éves Európai Uniós tervezési ciklusban az Új Széchenyi Terv helyébe a Széchenyi 2020 kezdeményezés lép. A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégiában megfogalmazott fejlesztések pénzügyi hátterét (az EKOP/ÁROP-hoz hasonlóan) alapvetően a Közigazgatás és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) fogja biztosítani, bizonyos területeken kiegészülve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP), az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) vagy a Gazdaságfejlesztési és Innováció Operatív Program (GINOP) forrásaival. MI SZÜKSÉGES A SIKERHEZ? Mint az előzőekben láthattuk, a közigazgatás korszerűsítése és az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások használatának bővülése egymást erősítő, támogató folyamatok. Azok az országok, amelyek a közigazgatásuk modernizálásában az e-közigazgatás eszközeihez 14.

15 nyúlnak, egyes számítások szerint éves GDP-jük akár 0,5-1 százalékát azaz Magyarországra vonatkoztatva évi mintegy milliárd forintot - is megtakaríthatnak. Ahhoz azonban, hogy ezek a fejlesztések az állam, illetve a felhasználók oldalán tényleges megtakarításokat eredményezzenek, az e-közigazgatás valamennyi sikerkritériumának teljesülnie kell: az infrastruktúra és a szolgáltatások rendelkezésre állása mellett szükség van felkészült és motivált emberekre a közigazgatásban, illetve nyitott és tájékozott felhasználókra a lakosság és a vállalkozások körében. Az e-közigazgatás sikertényezői felkészült, motivált, közszolgálati tisztviselők infrastrukturális háttér (optikai hálózatok, szervertermek, stb.) nyitott és motivált állampolgárok és vállalkozások SIKERES, HATÉKONY E-KÖZIGAZGATÁS stabil, megbíz- hatóan működő informatikai háttér felhasználóbarát, jól működő szolgáltatások II. Az e-közigazgatás helye, szerepe, jelentősége Forrás: Neten a Hivatal projekt, megvalósíthatósági tanulmány, 2012 KINEK MIÉRT ELŐNYÖS AZ E-KÖZIGAZGATÁS? A szakirodalom ma már egyértelműen bizonyítottnak tekinti az internet, az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások (ezen belül is az e-közigazgatás) elterjedtsége, illetve a gazdasági növekedés és foglalkoztatottság közötti pozitív összefüggést. A kedvező makrogazdasági hatásokat a különböző fejlettségű országok internet-használati és növekedési mutatóinak összevetésével támasztják alá a kutatók, de ennél egyszerűbben is beláthatók az e-közigazgatás által az állam, a lakosság, illetve a vállalkozások számára biztosított előnyök. 15.

16 A közigazgatás, s így a nemzetgazdaság szempontjából az e-közigazgatás növeli a hatékonyságot: az infokommunikációs technológiák segítik a közszféra tömeges adatainak hatékonyabb feldolgozását, az internet-alapú alkalmazások olcsóbbá teszik az adatgyűjtést és továbbítást, valamint az információk biztosítását a közszféra ügyfelei számára. Szignifikáns megtakarítások várhatók az adatok kormányon belüli, illetve az önkormányzatok és a központi közigazgatás közötti megosztásából; az e-közigazgatás segíti a szakpolitikai célok hatékonyabb elérését: az online elérhetőség növeli bizonyos (pl. oktatási) programok használatát, az egészségügyben történő információmegosztás hatékonyan segítheti a betegellátást, a központi és a helyi önkormányzatok közötti információcsere pedig támogatja pl. a környezetvédelmi célok gyorsabb érvényesülését; az e-közigazgatás elősegíti a gazdasági célok elérését: hozzájárul a korrupció csökkenéséhez, növeli a transzparenciát és a kormányzattal szembeni állampolgári bizalmat. A közcélú adatok könnyebb elérhetővé tételével javítja a gazdasági szereplők információhoz jutási lehetőségeit, ami az információs korban minden szereplőnek elemi érdeke; az e-közigazgatásnak komoly szerepe van a reformfolyamatokban: ma már elképzelhetetlen olyan sikeres közigazgatási reform vagy az állami működés felülvizsgálata, racionalizálása, megújítása, amelyben ne kapna kiemelt szerepet a belső folyamatok és a külső szolgáltatások elektronizálása. A vállalkozók szempontjából az e-közigazgatási szolgáltatások erősítik a versenyképességet: e szolgáltatások bevezetésével csökken az új vállalkozások bejegyzésére vagy a társadalombiztosítási ügyekkel kapcsolatos hatósági ügyintézésre fordított idő; a felszabaduló időben az érintett ügyintézők olyan feladatokat tudnak ellátni, amelyek jobban szolgálják a vállalkozás profittermelő tevékenységét; az e-közigazgatás szolgáltatások közvetve erősítik a vállalkozások informatikai felkészültségét: e szolgáltatások igénybevétele informatikai infrastruktúra meglétét és a szolgáltatások igénybe vételéhez szükséges ismeretek meglétét is feltételezi. A lakosság szempontjából az e-közigazgatás javítja a szolgáltatások minőségét: a legtöbb ország közszolgáltatásokkal kapcsolatos fejlesztési elképzeléseinek fókuszában az ügyfélközpontúság szemlélete áll. A sikeres szolgáltatások mindig figyelembe veszik a felhasználók elvárásait. Ezek központi eleme, hogy az ügyfélnek ne kelljen részleteiben ismernie a közigazgatási struktúrát, illetve annak működését ahhoz, hogy meg tudja oldani a pillanatnyi élethelyzetével kapcsolatos hivatali ügyeket; 16.

17 az e-közigazgatás hozzájárul az állampolgárok és az állam kapcsolatának erősítéséhez: a jó kormányzás egyik fundamentuma az állampolgárok és a kormányzat közötti jó bizalmi viszony. Az állampolgárok bevonása a politikaalkotás különböző folyamataiba, a nyitott és elszámoltatható kormányzat képe jelentősen csökkentheti a korrupció esélyét, ebben pedig kitüntetett szerepe van az infokommunikációs technológiáknak. Emellett az e-kormányzat abban is segítheti az állampolgárokat, hogy hangjuk, véleményük szélesebb körben eljusson a politikai és közigazgatási döntéshozókhoz; az e-közigazgatási szolgáltatások használata javítja az életminőséget: az utazásra, sorban állásra és ügyintézésre fordított idő csökkenése kevesebb kieső munkaórát és/vagy az egyéb célokra rendelkezésre álló idő bővülését eredményezi; az e-közigazgatás jelentős költségmegtakarításokat eredményezhet: az utazási költségek, az offline ügyintézéshez kapcsolódó esetleges díjak megtakarításával csökkentik a hivatali ügyintézés költségeit; a képzésekkel és munkahelyekkel kapcsolatos információk egyszerű elérhetősége nagyobb és gyorsabb elhelyezkedési lehetőségeket biztosíthat az állást keresők számára. Az e-közigazgatás által nyújtott előnyök ÁLLAM hatékonyság növelése költségek csökkentése VÁLLALKOZÁSOK adminisztrációs terhek csökkentése versenyképesség növelése E-KÖZIGAZGATÁS LAKOSSÁG idő-és költségmegtakarítás életminőség javítása II. Az e-közigazgatás helye, szerepe, jelentősége Ha részletesebben is olvasna erről: Magyary Program: Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia : /K%C3%B6zigazgat%C3%A1s_feljeszt%C3%A9si_strat%C3%A9gia_.pdf Az Európai Digitális Menetrend: Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP): Államreform Operatív Program (ÁROP): Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program: pate/839/filter?offset=0&theme_filter= Nemzeti Infokommunikációs Stratégia : Nemzeti%20Infokommunik%C3%A1ci%C3%B3s%20Strat%C3%A9gia% pdf Zöld könyv az infokommunikációs szektor közötti fejlesztési irányairól: 17.

18 A JELENLEGI HELYZET RÖVID BEMUTATÁSA MA MAGYARORSZÁG NAGY RÉSZÉN MEGFELELŐEK AZ INTERNET HOZZÁFÉRÉSI LEHETŐSÉGEK, UGYANAKKOR A MAGYAR E-KÖZIGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK LEGTÖBB KÍNÁLATI ÉS KERESLETI MUTATÓJA ELMARAD AZ EURÓPAI ÉLVONALTÓL. Az e-közigazgatási szolgáltatások elterjedésének feltételeit vizsgálva először is a kínálati oldalt érdemes számba venni: vannak-e megfelelő szolgáltatások, rendelkezésre áll-e a szükséges infrastruktúra és üzemeltetési háttér? A keresleti oldal indikátorai azt mutatják meg, hogy az adott szolgáltatást hányan veszik ténylegesen igénybe. A KÍNÁLATI OLDAL Szélessávú lefedettség Magyarországon a háztartások döntő többsége számára elérhető valamilyen (vezetékes, kábeles, mikrohullámú, vagy mobil) szélessávú internet-szolgáltatás. Az elmúlt években emellett dinamikusan növekedett a nagyon nagy (30 Mbps feletti) sávszélességet biztosító ún. újgenerációs hozzáférési hálózatok (NGA) aránya is, elsősorban a sűrűbben lakott társasházas övezetekben. Magyarország és az EU 28-ak szélessávú lefedettsége Magyarország EU % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 98,5% szélessáv 99,4% 75,7% 62% újgenerációs (nagysebességű) szélessáv Forrás: Szélessávú lefedettség Európában 2013-ban, Európai Bizottság,

19 A szélessávú hozzáférések ára Magyarországon - a lakosság vásárlóerejét is figyelembe véve - az OECD számításai szerint az egyik legversenyképesebb a vizsgált országok közül, és ár tekintetében a magyarországi adatok viszonylag kedvező eredményeket mutatnak európai összevetésben egy, az Európai Bizottság által 2014-ben megjelentetett tanulmány eredményei szerint is. Az internet-használat terjedésének tehát elsősorban nem lefedettségi vagy anyagi természetű korlátjai vannak; a felmérések szerint a távol maradók elsősorban motivációs okokból és az ismeretek hiánya miatt nem használják az internetet ( nincs rá szükségem, nem tudom használni ). Az e-közigazgatási szolgáltatások kínálata Az Eurostat adatai szerint 2010-ben a lakosságnak nyújtott elektronikus közszolgáltatások 77 százaléka volt elérhető Magyarországon teljesen online módon (az uniós átlag ezt mintegy 4 százalékponttal haladta meg.) E listán hazánk a vizsgált 31 ország közül a 2010-ben 19. helyet foglalta el, a listavezető Ausztriában a teljesen online hozzáférhető szolgáltatások aránya 100%. Az állampolgároknak nyújtott teljesen online e-közszolgáltatások aránya, 2010 (%) AT: 100% Forrás: Digitális Menetrend eredménytábla, 2012 EU 27: 81% HU: 77% III. A jelenlegi helyzet rövid bemutatása A vállalkozások számára teljes körűen online nyújtott e-közszolgáltatások aránya a csaknem 90 százalékos uniós átlaggal szemben hazánkban mindössze 50 százalék volt 2010-ben. A vállalkozásoknak nyújtott teljesen online e-közszolgáltatások aránya, 2010 (%) AT: 100% EU 27: 89% HU: 50% Forrás: Digitális Menetrend eredménytábla,

20 Egy, az Unió számára rendszeresen készülő felmérés szerint az Unióban az e-közigazgatási szolgáltatások összetettsége és kifinomultsága (szofisztikáltsága) évről évre javult, ugyanakkor az egyes tagországok között továbbra is jelentős különbségek vannak. Az elektronikus szolgáltatások szofisztikáltságát (lásd keretes írás) jelző mutató esetében az uniós átlagtól való elmaradás nem drámai, viszont nem is mutat csökkenő tendenciát óta az Unió egy új módszer szerint végzi a tagállamok elektronikus közigazgatási fejlettségének mérését, mely új szempontokkal bővítette ki az addigi méréseket. A szolgáltatások ügyfélközpontúságát elemezve az online elérhetőségen (és annak szofisztikáltságán) túl minőségi szempontok (pl. egyértelmű használat, interaktivitás, támogatás/segítség mértéke) is elemzésre kerülnek, online használhatóság gyűjtőfogalom alatt. A 2014-ben kiadott legutolsó ilyen értékelés alapján hazánk mind online elérhetőség, mind pedig a használhatóság tekintetében elmarad az Uniós átlagpontszámtól. A hazai és az európai e-közigazgatás értékelése ügyél-központúság szerint Forrás: Hungary egovernment State of Play, Európai Bizottság, 2014 Magyarország EU % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 72% 67% 45% 48% online elérhetőség online használhatóság AZ ELEKTRONIKUS KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ÖTSZINTŰ UNIÓS RENDSZERE (SZOFISZTIKÁLTSÁGI SZINT) Első szint: Információ az ügyintézés elindításához szükséges háttér információk megtalálhatók online. Második szint: Egyirányú interakció az ügyintézéshez szükséges formanyomtatványok a weboldalról letölthetőek, vagy online megrendelhetőek (de elektronikus formában nem küldhetőek vissza). Harmadik szint: Kétirányú interakció a formanyomtatványok online kitölthetőek. Negyedik szint: Az ügy teljes egészében (az online fizetést is beleértve) elektronikus úton intézhető Ötödik szint: az ún. proaktivitási szint (amikor például az elektronikus rendszer előre tudja jelezni egy okmány lejárati idejét és arról időben értesítést küld.) 20.

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Dr. Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár HTE MediaNet 2013 konferencia 2013. Október 3. Velence Bevezetés Miért volt

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra dr. Kópiás Bence főosztályvezető-helyettes E-közigazgatási Főosztály 2009. március 20. Az elmúlt évek fejlesztései a jogi

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A fejlődés záloga - a digitális írástudás

A fejlődés záloga - a digitális írástudás A fejlődés záloga - a digitális írástudás 2012. november 22. Vályi-Nagy Vilmos AZ ÁLLAMTITKÁRSÁG INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM VONATKOZÁSÚ TEVÉKENYSÉGE 3 1 Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

digitális gazdaság digitális digitális társadalom tartalom Dr. Kelemen Csaba Főosztályvezető-helyettes 2014. március 24.

digitális gazdaság digitális digitális társadalom tartalom Dr. Kelemen Csaba Főosztályvezető-helyettes 2014. március 24. digitális digitális gazdaság társadalom digitális tartalom 2014. március 24. Dr. Kelemen Csaba Főosztályvezető-helyettes AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ JELENTŐSÉGE MAGYARORSZÁGON A GDP mintegy 12%-át adja A távközlési

Részletesebben

Infokommunikációs (IKT) eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalati (üzleti) szektorban, 2012

Infokommunikációs (IKT) eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalati (üzleti) szektorban, 2012 Infokommunikációs (IKT) eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalati (üzleti) szektorban, 12 Központi Statisztikai Hivatal 13. augusztus Tartalom Bevezető...2 I. Az IKT-eszközök és használatuk

Részletesebben

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós

Részletesebben

A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (és a felhőalapú szolgáltatások kapcsolata)

A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (és a felhőalapú szolgáltatások kapcsolata) A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (és a felhőalapú szolgáltatások kapcsolata) 2014. Szeptember 9. Kövesdi Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK (IKT) TÁRSADALMI

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A Jó Állam építőkockái. előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14.

A Jó Állam építőkockái. előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14. A Jó Állam építőkockái előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14. 1 A Jó fogalma Jelentése: Magas minőségű (tulajdonság, tárgy, termék, dolog), ami kedvező, megfelelő, elfogadható a körülményekhez

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A TakarNet24 projekt

A TakarNet24 projekt országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai

Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai Dr. Baja Ferenc kormánybiztos 2008. április 29. Áttekintés Problémák Paradigmaváltás E-közszolgáltatások stratégiai modellje EKOP ÁROP mint

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Szupersztráda vagy leállósáv?

Szupersztráda vagy leállósáv? Szupersztráda vagy leállósáv? Pillanatkép a hazai internethasználatról a Magyar Infokommunikációs Jelentés tükrében Mátrai Gábor stratégiai tanácsadó Infotér 5 Konferencia 2014. november 5-7. Jó döntéseket

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Felmérés a hitelesítés szolgáltatás helyzetéről

Felmérés a hitelesítés szolgáltatás helyzetéről ÁROP 1.1.17-2012-2012-0001 Kormányzati informatikai szolgáltatás és e-közigazgatási sztenderdek projekt 3. részprojektje Felmérés a hitelesítés szolgáltatás helyzetéről BOGÓNÉ DR. JEHODA ROZÁLIA Szakmai

Részletesebben

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP Microsoft Magyarország 2004. szeptember 21. kedd Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

A TÁRSADALMI BEFOGADÁS

A TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI BEFOGADÁS JAVÍTÁSA IKT-ESZKÖZÖK SEGÍTSÉGÉVEL MOLNÁR SZILÁRD NEMZETI HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TANÁCS TÁMOP 4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0005 JÓL-LÉT AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN A HATALMI VISZONYOKBAN

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft. EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK HELYZETE ÉS

ÖNKORMÁNYZATOK HELYZETE ÉS ÖNKORMÁNYZATOK HELYZETE ÉS KITÖRÉSI PONTJAI INFORMATIKAI SZEMPONTBÓL Keringer Zsolt irodavezető Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Informatikai és Infokommunikációs Iroda e-mail: keringer@szombathely.hu

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Debrecen, 2013.11.29.

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Debrecen, 2013.11.29. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Debrecen, 2013.11.29. Partneri kapcsolat alakult ki az ügyfelekkel Projekt Partner Rendszer A Projekt Partneri Rendszer

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

Oktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt

Oktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt 1 Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt 1 Közigazgatás jelene 2 Problémák Lassú ügyintézési folyamat Államháztartásnak költséges működés Cél Hatékonyság növelése Legyen gyorsabb, egyszerűbb Költség csökkentés

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

INFOKOMMUNIKÁCI STRATÉGI. Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666

INFOKOMMUNIKÁCI STRATÉGI. Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666 INFOKOMMUNIKÁCI CIÓS STRATÉGI GIÁK Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666 Miről l szól l a stratégia gia 1. A térség gazdasági erősítése 2. A lakosság közérzetének

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Elektronikus Közigazgatás megvalósítása

Elektronikus Közigazgatás megvalósítása Elektronikus Közigazgatás megvalósítása Út a digitális társadalom felé Hajzer Károly informatikai helyettes államtitkár Elektronikus kormányzati szolgáltatások biztonsági szint emelése Cél: A üzembiztosan

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Pécs, 2013.12.06.

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Pécs, 2013.12.06. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Pécs, 2013.12.06. A bizalom megnyilvánul a megkeresésekben 80 000 74 000 76 000 70 000 Darabszámok 60 000

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE Minta projekt a gördülékenyebb együttműködés reményében 1. Intézményközi Információs Rendszer Adatkommunikációs központ Elektronikusan elérhető tájékoztató és adatszolgáltató

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete A kis és középvállalkozások versenyképességének javítása

Részletesebben

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3.

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. E-kereskedelem: hol kell adóznom, kell adóznom? E-kereskedelmi tevékenység adózása komplex terület,

Részletesebben

OPEN SPACE FÓRUM TÉMA JEGYZET

OPEN SPACE FÓRUM TÉMA JEGYZET OPEN SPACE FÓRUM TÉMA JEGYZET Téma neve/címe: Integrált ügyfélszolgálat kialakítása Téma gazdája: Lakatos András Jegyzetkészítő: Lakatos András További résztvevők: Csiba András Kovács István Lackó Péter

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

A KKV SZEKTOR IT BIZTONSÁGI ÉS DIGITÁLIS KOMPETENCIÁINAKNÖVELÉSE A2014-2020-AS UNIÓS FORRÁSOKBÓL (GINOP 3.2.1 PROGRAM)

A KKV SZEKTOR IT BIZTONSÁGI ÉS DIGITÁLIS KOMPETENCIÁINAKNÖVELÉSE A2014-2020-AS UNIÓS FORRÁSOKBÓL (GINOP 3.2.1 PROGRAM) A KKV SZEKTOR IT BIZTONSÁGI ÉS DIGITÁLIS KOMPETENCIÁINAKNÖVELÉSE A2014-2020-AS UNIÓS FORRÁSOKBÓL (GINOP 3.2.1 PROGRAM) 2015. november 25. Kövesdi Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 VÁLLALATI IKT

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat. Mészáros Mónika EURES tanácsadó

Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat. Mészáros Mónika EURES tanácsadó Munkavállalás az EU/EGT tagállamokban az EURES hálózat Mészáros Mónika EURES tanácsadó A TÉMÁK ISMERTETÉSE EURES, az EU tagországai, általános tudnivalók az uniós munkavállalásban Álláskereső honlapok

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben