E-KÖZIGAZGATÁS MAGYARORSZÁGON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "E-KÖZIGAZGATÁS MAGYARORSZÁGON"

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK E-KÖZIGAZGATÁS MAGYARORSZÁGON SZERZŐ: KOVÁCS PETRA TAGOZAT: LEVELEZŐ KONZULENS: DR. TURKOVICS ISTVÁN EGYETEMI TANÁRSEGÉD MISKOLC 2013

2 UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF PUBLIC ADMINISTRATION LAW DIGITAL GOVERNMENT IN HUNGARY AUTHOR: PETRA KOVÁCS LAWYER PART-TIME COURSE CONSULTANT: ISTVÁN TURKOVICS, PHD INSTRUCTOR MISKOLC 2013

3 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 I. BEVEZETÉS... 3 II. FOGALMI HÁTTÉR: AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM Az információs társadalom és az Európai Unió Az információs társadalom megjelenése Magyarországon...14 III. AZ E- KÖZIGAZGATÁS ELMÉLETI HÁTTERE E-közigazgatás Magyarországon...22 a, Az EU elvárásai az elektronikus szolgáltatás kialakításában...25 b, Az elektronikus ügyintézési általános szabályozása Elektronikus aláírás...28 a, Történeti háttér...30 b, Törvényi háttér...32 IV. ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS MAGYARORSZÁGON, AVAGY AZ E-KÖZIGAZGATÁS GYAKORLATI MEGVALÓSULÁSA Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat Kormányzati Portál Kormányzati Ügyfélszolgáltató Központ Ügyfélkapu Hivatali kapu...39 V. KÖZIGAZGATÁSI REFORM EREDMÉNYE Az egyablakos rendszer bemutatása Kormányablakok, avagy az egyablakos rendszer gyakorlati megvalósulásai...44 a, Kormányablak honlapja...45 b, Kormányzati Ügyfélvonal...46 c, Tapasztalatok az új rendszerről, az állampolgárok visszajelzései Járási rendszer kialakítása...48 VI. E-KÖZIGAZGATÁS: AGGÁLYOK ÉS KÉTELYEK- E SECURITY Az adatvédelem és az adatbiztonság Adatkezelés A dokumentum- és az információkezelés lehetséges problémái

4 VII. ÖSSZEGZÉS HIVATKOZOTT IRODALOM Szakirodalmak...62 Weboldalak...63 Jogszabályok...64 FELHASZNÁLT IRODALOM ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK Ábrajegyzék...67 Táblázatjegyzék...67 MELLÉKLETEK Ábrák...68 Táblázatok

5 I. BEVEZETÉS A világ folyamatos fejlődésben van, ezek a fejlődések változások sorát idézik elő a társadalomban, a politikában, az államok minden területén. Persze ebből a folyamatból hazánk se maradhat ki, előbb vagy utóbb a világban történő változások Magyarországot is elérik. Ez történt például, amikor megszületett az elektronikus aláírásról szóló évi XXXV. törvény, ami dolgozatom alapelemének számít. Az előbb említett példán kívül még számos információs társadalom kialakulását megalapozó momentum alakult ki hazánkban. Ezek mindegyikében közös az, hogy mindennek a kiindulópontját az információs társadalom térhódítása jelenti, ezen belül is maga az internet 1, mely az infokommunikációs eszközök (továbbiakban: IT eszközök) használatában mutatkozik meg. Így ahogy Magyarországon teret hódított az információs társadalom, úgy szép lassan az összes területre beférkőzött, így persze elérte a jog területét is, főképpen a polgári jogi ügyletekre és a közigazgatásra gondolok. Engem az utóbbi ragadott meg annyira, hogy dolgozatot készítsek belőle. Így született meg az információs társadalom és a közigazgatás összefonódásából, az elektronikus közigazgatás (továbbiakban: e- közigazgatás), amit már gyakorlatban is megvalósulásaiban megismerhettek a magyar állampolgárok. Véleményem szerint az e- közigazgatás és a különböző módozatai jelentik a jövőt, így úgy vélem, mindenképp foglalkozni kell ezzel a témával. Úgy vélem, hogy még mielőtt az e-közigazgatás témáját részletezném, mindenképp fontos a fogalmi hátterét tisztázni, hiszen mint mindennek ennek is van egy kialakulási folyamata és vannak olyan momentumai, melyeket érdemes megismerni még mielőtt a konkrétumokat demonstrálnám. Így e dolgozat keretein belül megpróbálom felvázolni e folyamat kialakulását az információs társadalom megjelenésétől az e-közigazgatás és az elektronikus aláírás kialakulásán keresztül, egészen gyakorlati megvalósulásukig, ami az elektronikus központi rendszer (továbbiakban: KR) kiépítését jelenti. Végül egyfajta kitekintésként írnék a magyar közigazgatás jövőjének modelljéről, az egyablakos rendszerről, amely január. 3-án kezdte meg működését. Emellett bemutatnám 1 Az internet az egész Földet behálózó számítógépes hálózat, digitális rendszer. Mára már hazánkban is igen elterjedté vált. Az internet kifejezés alatt nem értünk mást, mint egy világméretű több ezer számítógépes hálózatot, melyet több tíz millió ember használ világszerte. Az internet egy világméretű információs hálózat, amely sok összekapcsolt számítógépet tartalmaz, a személyi számítógépektől kezdve a több millió dolláros szuperszámítógépekig. A számítógépeket működtető operációs rendszerek is széles skálán mozognak. Előfordulnak Windows alapú rendszerek, és nagy számban találkozhatunk Unix operációs rendszerrel működőkkel, ami azonban ezekben a számítógépekben közös az nem más mint, hogy mindannyian az internet nyelvén kommunikálnak egymással. Ez a nyelv szaknyelven protokoll az ún. Transmission Control Protocol/Internet Protocol (átviteli vezérlő protokoll/internet protokoll, rövidítése: TCP /IP). 3

6 röviden a járásokat, ami az egyablakos rendszert követően, ebben az évben vezettek be a magyar közigazgatásban. Persze, erről még csak csekély információink vannak, de úgy gondolom e téma kapcsán ez elkerülhetetlen. 2 2 A dolgozat májusi hónappal lezárult, ebből az okból az ezután hozott jogszabályok, változások nem szerepelnek szakdolgozatomban. 4

7 II. FOGALMI HÁTTÉR: AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM Az információs társadalom egy igazi kulcsfogalomnak számít a mai világban. E definíció alapját voltaképpen a tudomány és az általa kialakult fejlesztések, felfedezések adják, melyeket a negyvenes és az ötvenes évekhez köthető. Az első ilyen rendkívüli újításoknak az első elektronikus-digitális számítógép számított. De további mérföldkő volt 1947-ben William Shockley, John Bardeen és Walter Brattain által létrehozott tranzisztor, majd a DNS szerkezetének feltárása és az ENIAC megépítése, mely megnyitotta a kapukat a számítógépes világ felé az ipar, a tudomány és az üzleti élet számára. Az információs forradalom hatására ezáltal az emberek élete, mindennapjai, térszemléletük és az időszemléletük is megváltozott. Azonban mindezek mellett a belső viszonyokban is változások figyelhetőek meg. Az információs társadalom azon fogalmak közé tartozik, melyekre többféle meghatározás alakult ki, amelyek különböző korokhoz és különböző emberekhez köthetőek. Ezt részletezném a továbbiakban, ezzel megpróbálok rávilágítani arra a tényre, hogy mennyire jelentős az információs társadalom jövőnkre nézve. Komenczi Bertalan könyvében összefoglalja az információs társadalom ismérveit, ezek a következők: folyamatosan változó képlékeny társadalom; erős technikai determinizmus érvényesül; globális világgazdaság társadalma, a termelésben virtualizálódás és dematerializálódás megy végbe; hálózati társadalom; tudásalapú és tanuló társadalom; információval telített társadalom; planetáris társadalom; megnövekednek a társadalmi különbségek és kialakul az ún. Castells-féle negyedik világ, ezt a világot azok az emberek alkotják, akik rendelkeznek digitális írástudással, az önátprogramozás képességével. 3 3 Komenczi Bertalan: Információ és társadalom. Eger, EKF Líceum Kiadó, 2002,

8 Véleménye szerint, ha ez a nyolc kritérium teljesül, akkor információs társadalomról beszélünk. Az információs társadalom fogalmát sokan, sokféleképpen megfogalmazták, de a szakirodalmak szerint a legátfogóbb meghatározás Z. Karvalics László nevéhez fűződik, aki Visszaút nincs? Az információs társadalom fogalomtörténetéhez című tanulmányában definiálja a következőképpen: sokszor egészen más szószerkezetet választanak: az információs társadalom, (information society) mellett gyakran feltűnik az információs forradalom (information revolution), az információs korszak (information age), a társadalom informatizálása/ számítógépesítése (l informatisation/ computerisation de la société), az információorientált társadalom (information-oriented society), a >>kibertársadalom<< (ciber-society), a tudástársadalom (knowledge society), a tanuló társadalom (learning society) és szekérderéknyi szellemes társuk. (Z. Karvalics László, 1998, 30.) Az információs társadalom definíciójának akadémiailag elfogadott meghatározása, magyarázata Manuel Castells nevéhez kötődik, aki az információs társadalmat a hálózati társadalommal azonosítja. Általa megszületik az információs társadalomkutatás értelmezési kerete. Mindezt a háromkötetes The Information Age Az információs korszak című művében részletezi. Véleménye szerint a hálózati társadalom a társadalmi hálózatok fogalmát fedi le. E el kellett telnie egy időszaknak ahhoz, hogy Castells trilógiája leváljon a szociológia vonaláról ben Pintér Róbert az Információs Társadalom és Trendkutató Központban (továbbiakban: ITTK) tartott beszélgetésen 5 kifejtette Manuel Castells elméletét, és értelmezése szerint Castells trilógiájában a társadalom egészének átalakulásáról beszélt, amelyben a két technológia az információs és a kommunikációs technológia (továbbiakban: ITK) játszik jelentős szerepet. Termelési alapjait az új gazdaság - network economy- képezi, amit Castells szerint információs, globális, illetve e kettő együttes érvényesülése jellemzi. A gazdaság információs, itt a szereplői versenyképességen, a profitibalitáson van a hangsúly, míg a másik jellemzőnél a termelési, fogyasztási tevékenységeken és összetevőkön van a Az ITTK műhelybeszélgetéseket tartott, erre a beszélgetésre október 19-én került sor. 6

9 hangsúly. E kettő érvényesülése az információs hálózatban zajlik. Létrejöttét az 1970-es évektől datálják, amikor az információs technológiai forradalom zajlott. 6 Az új gazdaság mellett megjelenik az új szervezőelv, ami a hálózatiság - network-, eszerint, aki benne van a hálózatban, része a társadalomnak, az létezik, míg, aki nincs benne az pedig nem létezik. Itt az ember én központú, azaz Self, amit a helyhez kötöttség jellemez. Az új erő a Self és a Net 7 szembeállításából ered, ez szervezi meg voltaképpen a társadalmat. Az én hálózat dichotómia, amely szerint a társas kapcsolatok és a technikai újítások összefüggnek és közöttük valamilyen dialektikus kapcsolat áll fenn, tehát a társas kapcsolathálózat függ a technikától. 8 A valós tér helyett az áramlás tere - space of flows- dominál, tehát a hálózat tere, amely keretein belül olyan értékek vannak, amelyek fontosak (pénz-paripa-fegyver). A társadalmi feszültségeket a társadalmi mozgalmak jelenítik meg, melyet a hagyományba való zárkózottsággal és a világgal szembeállítja a technológiát, és a kultúrát. A feszültségeket létrehozhatja még az új globális bűnöző gazdaság -global criminal economy-, ami egyes államokban összefonódik a legális politikai erőkkel. Ez végső soron fenyegeti a globalizálódó világ egészét. Összességében szerves részét, alapját képezi az új információs technológiának a globalizáció. Ezáltal ténnyé formálódik az, hogy az információs forradalom és a globalizáció elválaszthatatlanok egymástól. Castells az információs társadalom új módjára világít rá, melyben a kiemelkedő szerepet az információs hálózatba szervezett előállítása és tárolása kapja. Ő voltaképpen egy új társadalmi együttélési módról beszél, mely szerint a társadalmi szerkezet, struktúra változik meg, tehát az emberek közötti kapcsolatrendszer átalakulásáról beszél. A hálózattal pedig leírhatók az emberek közötti kapcsolatok. Felmerül az a kérdés, hogy vajon ha egy új társadalmi együttélésről van szó, akkor ennek a gyakorlatban milyen jelei vannak, milyen módon jelenik meg. Pintér Róbert kielégítő választ ad erre a kérdésre, hiszen ő két tényező jelenlétéhez köti. Szerinte az új társadalmi együttélés módjának gyakorlati megnyilvánulásai a következők: mennyiségi változások minőségileg is változást eszközölnek, az új dolgok mellett, a régi dolgok is új módon működnek Pintér Róbert a Net elnevezést a Hálózat értelmében használja. (http://www.artefaktum.hu/ipis/pinter.rtf., )

10 Akkor beszélhetünk igazoltan egy új társadalmi együttélési módról, ha a mennyiségi változások pl. több számítógép, több TV csatorna, több információ áramlása minőségileg is megváltoztatja az emberek közötti társadalmi viszonyt. Ha nem csak, hogy új dolgok jelennek meg pl. a dotcom cégek a gazdaságban - ettől még nincs új gazdaság, csak a régi gazdaságban jelenik meg néhány új szereplő -, hanem, hogy a régi dolgok is új módon kezdenek el működni, azaz a társadalom együttélésének megváltozik a megszokott logikája (értsd kultúrája, szokásai, normái, politikai rendszere, termelési rendszere etc.). 9 Ezek szerint, ha ez a két tényező jelen van, akkor beszélhetünk információs társadalomról. Az információs társadalomra az elmúlt évektől kezdve egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek, ezt bizonyítják a létrejött EU stratégiák 10 is. 1. Az információs társadalom és az Európai Unió Az információs társadalom mára a szakpolitikák egyik kiemelkedő területe lett, amely az utóbbi években vált igazán valóságossá. Az információs társadalom a kutatásfejlesztés kategóriájába tartozik. A különböző eszközök, az új technológiák által az információ létrehozása, fogyasztása, elosztása, áramlása megváltozik, különböző helyeken általánossá válik, mint például otthon, munkahelyen és az oktatási intézményekben. Kapcsolatban maradni bárhol, bármikor 11 - ez a mottó érvényesül a mai világunkban, bárki kapcsolatba léphet bárkivel, bárhonnan, bármikor. Ez egyfajta kommunikációs forradalom volt, melynek a színtere a piac és technológia. Az Európai Unió már régóta megpróbált nagy figyelmet fordítani erre a területre. meghatározza a piacnyitás ütemét, egyenlő esélyeket biztosít minden résztvevőnek, védelmezi a fogyasztók érdekeit, sőt a műszaki szabványok kidolgozásában is részt vesz. A verseny nyomán esnek az árak, a minőség pedig javul eeurope Információs társadalmat Mindenkinek, eeurope+, eeurope+ 2003, eeurope 2005, i

11 Az Unió ezen törekvései eredményeképpen: a felhasználók olcsóbb, jobb minőségű, megbízhatóbb szolgáltatás közül választhattak; bővült a szolgáltatók, szolgáltatások köre; nőtt a mobiltelefon és az internet hozzáférés iránti kereslet; mára az EU tagállamainak iskolái 96 százaléka rendelkezik internet hozzáféréssel 13 ; a lakosság több, mint a fele használja nap, mint nap a világhálót ben a Zöld Könyv kimondja, a monopóliumok felszámolását, és versenyjogi hátteret teremtettek annak, hogy ne épüljön ki újra a monopólium. Emellett a távközlési jog és a szabvány harmonizációjára is szükség van ben, a Fehér Könyv alapján az információs társadalomnak fontos szerepe van az életviszonylatban, a foglalkozásban is. Ez fontos lépést indított el, hiszen kidolgozták a Bangemann- jelentést. 15 A nevét Martin Bangemann-ról kapta, aki ajánlást nyújtott be egy átfogó keretprogram kidolgozására. A jelentés eredetileg az Európa és a Globális Információs Társadalom Ajánlások az Európai Tanácsnak címmel készült el. A hat fejezetből álló harminckét oldalas dokumentum, a korábban már kiadott 1987-es Zöld Könyv és az 1994-es Fehér Könyv céljaira többször visszautal és megerősíti azokat. Szám szerint tíz alkalmazási területet ír elő, ahol a már meglévő vagy még ki nem épített információs technológiák hatékonyan használhatóak lennének. 16 Ezek a következők: távmunka végzés; távtanulás; egyetemi és kutató hálózatok; telematikai szolgáltatások, kis és közepes vállalkozások részére; közúti forgalomirányítás; légi forgalomirányítás; egészségügyi hálózatok; elektronikus tendereztetés; transzeurópai államigazgatási hálózatok; városi információs központok. 13 Kétharmaduk széles sávú internet hozzáféréssel rendelkezik A nevét a bizottság elnökéről, Martin Bangemann-ról kapta

12 Ezeken a területeken a szabályozás, a díjszabások rendezését és az adóterhek csökkentését írja elő. 17 A jelentés egy külön fejezetben tér ki mindazon égető kérdésekre, melyekre megoldást kell találni. Ilyen például a szellemi tulajdonjogok védelme, a titoktartás, az elektronikus védelem, jogvédelem és biztonság, a média tulajdonjog. A Bangemann- jelentés öt építőelemet is kiemelt, melyek szükségesek az információs társadalom kiépüléséhez és fejlődéséhez 18. Ezek a következők: ISDN; széles sáv: út a multimédiához; mobil hírközlés; műholdak; új alapszolgáltatások: e- mail, internet. Mindezen kitűzött feladatok és célok re vonatkoztak, azonban 1996-ban a Bangemann- féle akcióterv hatályát kiterjesztették 1998-ra, ám a következő információs társadalmat szabályozó dokumentum megjelenéséig, 1999-ig volt hatályban. Ugyanis Romano Prodi kezdeményezésére ekkor jelent meg az e-europe Információs társadalmat Mindenkinek elnevezésű akcióterv, mely a gazdasági perspektívát kiszélesítve a társadalmi fejlődés szükségességét is kiemelte és amelynek fő célja volt a humán szektor bevonása a fejlődésbe. Ezzel elkezdődött az eeurope programok időszaka. Az e-europe Információs társadalmat Mindenkinek elnevezésű akciótervet Lisszabonban fogadják el 2000 márciusában. A fő pontjai a következők voltak, melyek által az EU rendelkezzen 2010-re a legnagyobb információs társadalommal: olcsóbb és gyorsabb net; befektetés az emberekbe és az ismertekbe; internet használatának ösztönzése. 19 Lisszabon után felgyorsultak az események, több csúcstalálkozóra került sor: Stockholmban, Barcelona, Brüsszelben, Göteborg. Ez utóbbi június án volt, amely kiemelkedik a többi csúcs közül, hiszen Göteborgban a gazdaságpolitika összehangolását, fejlesztését emelték ki. Ezért is szokták a lisszaboni stratégia kiegészítésének tekinteni, illetve eeurope+-nak, melynek az elektronikus demokráciára vonatkozó alfejezete a jelentős, amelynek a célja a páneurópai szolgáltatás megteremtése volt, azonban gátat szab a jogi szabályozásnak. Ezután életbelépett az eeurope+2003, melynek célja a digitális különbségek leküzdése, voltaképpen a közép-európai országok felzárkóztatása volt. Ezt eeurope 2005 követte, ez a lisszaboni akcióterv 2002-re sikeresen megvalósult eredményeire

13 épített. Ezt június között tartott sevillai ülésen fogadták el. A fő prioritása a programnak, az Internet széleskörű elterjedése volt, emellett 2005-ig meg kell valósítani az e-oktatást, az e-kereskedelmet, e- demokráciát. A program eredménye az volt, hogy a nagyobb szélessávú kategóriák háttérbeszorultak és csökkentek az internet piaci árai. Az eeurope 2005 két új elemet is tartalmaz: a felhasználó központiságot és többféle platform biztosítását. Fő célkitűzései: 1. korszerű, nyilvános online szolgáltatások elterjesztése; 2. elektronikus kereskedelem dinamikus fejlődésének az ösztönzése; 3. olcsó szélessávú hozzáférés biztosítása; 4. biztonságos infrastruktúra kialakítása. 20 A jogi keretek jelentik az akadályát ennek a programnak, hiszen ezek átalakítására, követésére, ellenőrzésére van szükség. Az eeurope 2005 után az Európai Bizottság június 1.-én ismertette az újabb ötéves stratégiai programját, ami az i2010 nevet kapja. Ebben nagy hangsúlyt fektet az információs társadalom és a médiai kapcsolatára. Ezeken a területeken 2010-ig három prioritásnak kell megvalósulnia: egységes európai információs tér; az információ és a konszenzus beruházásoknak a növekedése; befogadó európai információs társadalom létrehozása e-befogadás: Legyen Ön is a részese! Az információs társadalomban szebb öregkor vár a polgárokra , az e-befogadás éve volt, ami azt jelentette, hogy a digitális szakadékokat csökkenteni szeretnék, megteremteni például a net hozzáférést stb. Ehhez a pénzügyi kereteket az ICT Stratégiatámogatási Program 24 és a hetedik keretprogram biztosítja. Ma ez a hetedik, a időszakra szóló keretprogram érvényes. Ennél a programnál óriási összegről van szó, az előző program háromszorosáról. Ennek egyetlen oka van, mivel az EU csak úgy veheti fel a versenyt a nagy országokkal 25 ha fejleszti ezeket a területeket, mert világgazdasági szempontból lemaradt ezen a Angolul: ICT Policy Support Programme. 25 Például Kínával. 11

14 területen. A költségvetéséből 9 milliárd eurót az Európai Unió az információs és kommunikációs technológiák fejlesztésére szán novemberében Viviane Redings 26 Helsinkiben kijelentette, hogy a legfőbb célként a felzárkóztatást tűzte ki és erre szánják a legtöbb pénzt november 21-én, a helsinki konferencián, amely az Információs Társadalom Technológiája 2006 nevet viselte. A konferencián jeles kutatók, politikusok vettek részt és meghatározták, hogy a évet követő két évben négy területet határoztak meg: kommunikáció, elektronika, fotonika, szoftverrendszerek és -architektúrákra. 27 A fotonika nem igazán érte el a célját, míg a kommunikáció és az elektronika óriási fejlődésen ment keresztül, mellyel a társadalom tagjainak az életét könnyítették meg. Itt határoztak meg további kilenc platformot (kutatási speciális területeire vonatkoznak). Ezeken felül olyan kutatások fejlesztését, megvalósítását szorgalmazták, melyek hatást gyakorolhatnak a társadalomra. Ennek a keretén belül kilenc platformot alakult meg, melyek időrendi sorrendben a következők: 1. ARTEMIS (Advanced R&D on Embedded Intelligent System), melynek a fő célja, hogy megőrizze az Európai Közösség elsőbbségét; 2. ENIAC (European Nanoelectronics Initiative Advisory Council) a nanoelektronika területével foglalkozik; 3. emobility (Mobile and wireless communications technology) a vezetéknélküli (wireless) és a mobil kommunikáció fejlesztését végzi; 4. NEM (Networked and electronic media platform) a hálózatokkal és az elektronikus média; 5. NESSI (Networked European Software and Services Initiative) a hálózatba szőtt szoftverekkel és szolgáltatásokkal foglalkozik; 6. EUROP (European Robotics Platform) a robottechnika területfejlesztése; 7. Photonics21 (Photonics) a fototechnika; 8. ISI (Integral Satcom Initiative) az Integrált műholdas kommunikáció; 9. EpoSS (Smart systems integration) az Intelligens rendszerek integrálása. Az Európai Bizottság 2010-ben kiadta az Európai Digitális Menetrend 28 címet viselő stratégiát, mely 2010 és 2020 között hivatott az EU gazdaságának fellendülését 26 Az információs és kommunikációs fejlesztésért felelős EU-s biztos volt, Magyarországra is ellátogatott Europe's Digital Agenda

15 előmozdítani és a digitális korszak vívmányait a társadalom minden szintjén elterjeszteni. 29 Az akció terv meghatározza mi a digitális menetrend célja: az egységes digitális piac megteremtésével Európát az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés útjára terelje. 30 A stratégiában meghatározzák az akadályokat, intézkedéseket, melyek a digitális menetrenddel kapcsolatosak. E szerint hét pont akadályt jelent, a digitális menetrend létrehozásában: 1. a digitális piacok szétaprózódottsága; 2. az interoperabilitás hiánya; 3. a számítógépes bűnözés terjedése és a hálózatokkal szembeni bizalomvesztés kockázata; 4. hálózati beruházások hiánya; 5. elégtelen kutatási és innovációs erőfeszítések; 6. a digitális jártasság és készségek hiánya; 7. elmulasztott lehetőségek a társadalmi kihívások terén. 31 A legelső intézkedésként az egységes digitális piac megteremtését említi, amely magában foglalja az online tartalmakhoz való hozzáférés, elektronikus fizetés és számlázás könnyítését és az emberek bizalmának a növelését az internetes piaccal kapcsolatban, illetve idetartozik a távközlési rendszer egységesítése is. Az elektronikus fizetés és számlázás megkönnyítése érdekében szükséges intézkedések a következők: egységes euró fizetési térséget (SEPA) megvalósítása; az e-aláírásról szóló irányelv vizsgálata; biztonságos hitelesítési rendszerek kiépítése. 32 A következő eleme a szabványpolitika felülvizsgálata, illetve a különböző készülékek, szolgáltatások, hálózatok, adattárolók átjárhatóságának a növelése. A harmadik intézkedés a bizalom és a biztonság kérdéskörének fontosságát célozza meg, amely Európának meg kell erősítenie a számítógépes bűnözés, az internetes gyermekpornográfia, valamint a magánélet és a személyes adatok védelmének Európai Digitális Menetrend, 2010,

16 megsértése elleni küzdelmet célzó politikáját. 33 Emellett a hálózat- és információbiztonsággal, valamint a számítógépes támadások elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedéseket is előtérbe kerülnek a Digitális Menetrend szerint. A dokumentum az egyik legfontosabb intézkedések között szerepelteti, hogy Európában mindenki számára hozzáférhető, nagy sebességű és szupergyors internet kapcsolatot kell biztosítani, elérhető áron. 34 Emellett a digitális jártasság hiányát is megemlíti, itt a digitális médiaműveltséget említi, amely az EU lakossága körében még mindig nem mutat olyan széles lefedettséget, ami megfelelő lenne. Ezen kívül az Európai Szociális Alap 35 támogatja a digitális jártasság, kézségeket előmozdítását, illetve az információs és kommunikációs technológiai szakma európai keretrendszer kialakítását. 36 Az EU-nak négy területe van, ahol ki kell aknáznia az IKT-k használata által biztosított előnyöket: éghajlatváltozás, a kibocsátó ágazatokkal létesített partnerségek révén; a társadalom elöregedésének kezelése az e-egészségügy és távgyógyászati rendszerek és szolgáltatások segítségével; a tartalom digitalizálása az Europeana könyvtárnak köszönhetően; intelligens közlekedési rendszerek a javasolt irányelv alkalmazása révén. (http://europa.eu/legislation_summaries/information_society/strategies/si0016_h u.htm, ) 2. Az információs társadalom megjelenése Magyarországon A magyar információs társadalom fejlődése több évtizedes múltra tekint vissza. Az az állítás, hogy az információs társadalom fejlesztését a politika koordinálja és vezérli a legtöbb országban 37 véleményem szerint igaznak mondható, hisz ez történt hazánkban is. Adódik a kérdés, tehát milyen előtörténete van a magyar információs társadalomnak? Ezt kívánnám a következőkben röviden demonstrálni Rövidítése: ESZA

17 Az első fontos évszám 1951 volt, amikor a számítógépek első üzemszerű alkalmazása megvalósult a Statisztikai Gépiadatforgalmazó Gazdasági Irodájában ban megalakult az MTA Kibernetikai Kutató Csoport, mely a számítástechnika intézményesülését jelenti hazánkban. A következő fontos évszám 1968, amikor elindult Neumann János Számítógéptudományi Társaság, majd három évvel később, 1971-ben pedig a Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program ban megszületet a Számítástechnikai kormányhatározat, mely keretein belül megvalósult az iskolaszámítógép-program 39. A kormány pár évvel később elfogadta az Elektronikus Gazdaságfejlesztési Programot, melynek hatására 1987-ben újraindították az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programot 40. Az információs politikai tudatosság az közötti ciklusban erősödik meg. Ebben az időszakban elkészült a Nemzeti Információs Stratégia (továbbiakban: NIS), azonban ezt nem fogadták el. Az oktatás területének megindult az informatizálása a Sulinet program 41 keretében. De mindezek ellenére még hiányzott a programokat egységessé tevő nemzeti információs társadalom stratégia. 42 Mindezen stratégiák előtt is születtek az 1990-es években olyan dokumentumok, melyek az információs kihívásokat tartalmazták, ilyen volt a civil kezdeményezésre készült, emagyarország 43 és a Tézisek az információs társadalomról 44, ami egy stratégiai háttéranyagnak számított. Ez utóbbi megítélése ellentmondásosnak mondható, és a Tézisek hasonló sorsára jutott a Magyar válasz az információs társadalom kihívásaira címmel ellátott szakértői vitaanyag is. Ez azonban nem egy stratégia volt, hanem csak egy stratégiai előkészítő szöveg, ami ismertette az információs kihívások tartalmát, alterületeit, az állami feladatokat és az összefogás szükségességét és aktorait. Az 1994-es évtől kezdődő ciklusban nemcsak kormányzati szereplők készítettek ilyen stratégiai anyagokat, hanem a nem kormányzati csoportok is bekapcsolódtak ezekbe a 38 Pintér Róbert: A magyar információs társadalom fejlődése és fejlettsége a fejlesztők szempontjából. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar, 2004, A rendszerváltozás fiataljai a BASIC nyelvprogramot és a Commondore számítógépeket megismerhették ezen program keretében. 40 Rövidítése: IFF. 41 A SuliNet program jóvoltából jelenleg már az összes magyarországi középiskola rendelkezik internethozzáféréssel. (Budai, 2002, 38.) 42 Pintér, 2004, az eeurope első változatának a mintájára készült 1999 decemberében Az emagyarország nem volt hivatalos dokumentum, hanem civil kezdeményezésre készült el az eredeti dokumentum magyar fordítása. (Pintér, 2004, 86.) 44 A Tézisek legutolsó, hivatalos verzióját március 16-án egy sajtótájékoztató keretében mutatták be a szakmai közönségnek. A Téziseket a Miniszterelnöki Hivatalon belül Talyigás Judit kormányfőtanácsadó vezetésével készítették el és az évszámkezelési kormánybiztos Dr. Mojzes Imre adta ki kis példányszámban. (Pintér, 2004, 86.) 15

18 folyamatokba. A nem kormányzati szereplők által készített anyagok közül a legfontosabb a Magyar Informatikai Charta (továbbiakban: MIC) volt, amit 2000-ben mutatott be az Informatikai Érdekegyeztető Fórum 45 (továbbiakban: INFORUM), melynek a tevékenységét nem tisztázta. A rendszerváltást követő második kormányzati ciklus kezdetétől fogva 2000-ig elmondható az, hogy háttérbe szorultak a politikai programok, míg előtérbe kerültek a szakanyagok, melyek nem hoztak horderejű változást. 46 Ha a világviszonylatban nézzük az információs társadalmat, akkor elmondható az, hogy az 1990-es évek voltak a sorsfordító esztendők, hiszen akkor a világpolitika középpontjába került. Hazánkat azonban ez az eszme - amelyet már tett is követett - csak tizenegy évvel később, 2001-ben érintett meg, mely egy átfogó információs társadalom stratégiában testesült meg, ez volt a Széchenyi-terv. A Széchenyi-terv jelentette az információs társadalom politikai stratégiai szakanyagát. Hét programból állt, melynek az alpontjai is támogatták az információs társadalom törekvéseit. A Széchenyi-terv hét programja: Az információs társadalom és gazdaságfejlesztési program; Autópálya építési program és kapcsolódó infrastrukturális alprogramok; Vállalkozáserősítő program; Lakásprogram; Turizmusfejlesztési program; Kutatási, fejlesztési és innovációs program; Regionális gazdaságépítő program. 47 Mindezek mellett fontos megemlíteni a Nemzeti Információs Társadalom Stratégiát (továbbiakban: NITS). A NITS és a Széchenyi-terv hozta meg a nagy áttörést, ezek voltak az első információs társadalmi stratégiák. A NITS széleskörű társadalmi és tudományos előkészületek eredményeként jött létre. Több lépcsőből állt, így az emberből, az eszközből és a tartalomból. A három főterületet felölelő stratégia és 45 Az INFORUM nem kormányprogramot írt, nem elméleti tanulmányt készített, hanem leírta mi lenne jó, ha már meglenne az információs fejlesztések kapcsán: kormányzati stratégia, jogi rendezés, gazdasági és társadalmi informatikai programok. Ez közép- és hosszútávon teljesen a hétköznapi (munka) kultúra részévé tenné az információs és kommunikációs eszközök használatát. (Pintér, 2004, 88.) 46 Pintér, 2004,

19 akcióterv, a nonprofit és nonprofitorientált szervezeteket és személyeket támogatta. 48 A NITS öt éves időtartamra szólt és hét területet ölelt fel a célkitűzéseivel: Szabályozás és szabványosítás; Gazdaságpolitika terület Kulturális terület; Oktatás; Társadalompolitikai szempontból igényfelmérés, hozzáférés és képzés; Elektronikus kormányzati terület; Regionális célkitűzések megvalósítása érdekében kiemelt területek. 49 A két program- Széchenyi-terv és a NITS- lefedik egymást, vagyis a NITS hét fő célkitűzése a Széchenyi-terv öt ide vonatkozó al- és az azok alá tartozó tizennégy részprogramjának végrehajtásában nyert értelmet. (Pintér, 2004, 91.) Ebből a két stratégiából állított össze az IKB egy kétéves akciótervet, ami a 2001-es és a 2002-es időszakra vonatkozott. Ez a tervezet három féléves szakaszt ölelt fel, ami voltaképpen lépcsőzetesen egymásra épült témákat tartalmaz. Ezt a dokumentumot 2002-ben kellett volna felülvizsgálni, azonban ez nem történt meg a kormányváltás miatt, melynek következtében a NITS is eltűnt. 50 Ezt megelőzően 2000 nyarán létrehozták az Informatikai Kormánybiztosságot (továbbiakban: IKB), amely az infokommunikációs szakterületek közigazgatási vonatkozásaiban gyakorolja hatáskörét. (Budai, 2002, 19.) Pintér Róbert szerint már között létezett önálló információs társadalompolitika. A kormányváltást követően az MSZP és az SZDSZ nagy kérdése az volt, hogy ez a kialakult információs politika, milyen irányt vegyen fel, illetve az, hogy ki irányítsa. A kormány 2002-ben létrehozta az Informatikai és Hírközlési Minisztériumot (továbbiakban: IHM), amely voltaképpen az IKB jogutódja volt és az információs társadalom általános kiépítéséért felelt. Emellett a kormány felállította az elektronikus kormányzati fejlesztésekért felelős szervet, a Kormányzati Informatika és Társadalmi Kapcsolatok Hivatalát 51. Az IHM munkáját az SZDSZ szervezte meg a Korszakváltás 48 Pintér, 2004, Pintér, 2004, Pintér, 2004, től Elektronikus Kormányzati Központ. 17

20 című programjával. Az IHM célul tűzte ki, hogy hazánkat az EU alsó-középmezőnybe juttassa az információs fejlettséget tekintve. (Pintér, 2004, 95.) Tehát voltaképpen azt akarta elérni, hogy Magyarországon minden magyar állampolgárt beemeljen az információs társadalomba, még a határon túli magyarokat is. Miután az IKB feladatait két részre osztották, az IHM-hez került minden feladat, kivéve a kormányzati informatika, amit a Miniszterelnöki Hivatal látott el. Egyre jobban érezhetővé vált az IHM túlsúlya, amit alátámasztott az is, hogy önálló stratégiai főosztályt hoztak létre a szervezeten belül. 52 Új stratégiai tervezetet dolgoztak ki fordulóján és emellett: az információs társadalom szempontjából kiemelt területeket kezelő minisztériumok 2003 nyaráig önálló ágazati stratégiákat készítettek, amelyek az IHM koordinálása mellett épültek be a október végén a kormány által elfogadott új stratégiába, illetve jelentek meg annak központi kiemelt programjaiban, amelyeknek túlnyomó részét (15-öt a 19-ből) március végén indított el a tárcát. (Pintér, 2004, 95.) A stratégiai célkitűzéseket a Magyar Információs Társadalom Stratégia (továbbiakban: MITS) jelölte ki, ami egy éves időszakra vonatkozik. A MITS feladata: az információs társadalommal kapcsolatos munkák rendszerezése; az információs társadalom szereplőinek a feladatainak a meghatározása; kijelöli a központi kiemelt programokat, melyek a végrehajtás folyamataiban jelentős szerepet töltenek be; programfüzeteket dolgoz ki, amelyeknek a részét képezik a stratégiák; a stratégia végrehajtásához szükséges jogszabályi feltételeket meghatározza és biztosítja a feladatok koordinált végrehajtását; kijelöli a MITS aktualizálásának feladatait és emellett a rövid távú programokat is aktualizálja az ún. gördülő tervezés módszerével. 53 Két pillére van a MITS-nek: az első pillér a folyamatok korszerűsítése, ami a belső működés korszerűsítését jelenti, míg a második pillér, a szolgáltatások modernizálása, 52 Pintér, 2004, Pintér, 2004,

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Tartalom A Jövő Internetről röviden a várható fejlődés Az EU Jövő Internet stratégiája Hazai pályázatok A Platform

Részletesebben

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Dr. Bakonyi Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Nemzetközi kitekintés q Az elmúlt 30 évben

Részletesebben

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

A TakarNet24 projekt

A TakarNet24 projekt országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción

Részletesebben

A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (és a felhőalapú szolgáltatások kapcsolata)

A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (és a felhőalapú szolgáltatások kapcsolata) A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (és a felhőalapú szolgáltatások kapcsolata) 2014. Szeptember 9. Kövesdi Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK (IKT) TÁRSADALMI

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Az információs társadalom fejlesztésének európai programjai eeurope, eeurope 2002, eeurope 2005. Dr. Bakonyi Péter c. docens

Az információs társadalom fejlesztésének európai programjai eeurope, eeurope 2002, eeurope 2005. Dr. Bakonyi Péter c. docens Az információs társadalom fejlesztésének európai programjai eeurope, eeurope 2002, eeurope 2005 Dr. Bakonyi Péter c. docens A lisszaboni célok és az Információs Társadalom Pozitív válaszok keresése és

Részletesebben

digitális gazdaság digitális digitális társadalom tartalom Dr. Kelemen Csaba Főosztályvezető-helyettes 2014. március 24.

digitális gazdaság digitális digitális társadalom tartalom Dr. Kelemen Csaba Főosztályvezető-helyettes 2014. március 24. digitális digitális gazdaság társadalom digitális tartalom 2014. március 24. Dr. Kelemen Csaba Főosztályvezető-helyettes AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ JELENTŐSÉGE MAGYARORSZÁGON A GDP mintegy 12%-át adja A távközlési

Részletesebben

Az állami beavatkozás a technológiai változás menetébe roppant fontossággal bír,

Az állami beavatkozás a technológiai változás menetébe roppant fontossággal bír, Válassza ki a helyes állítást! Az információs társadalom a számítógépes információfeldolgozás következménye. Az informácios tarsadalom tudománya számára az információt, tudást és kommunikáciot, valamint

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A lisszaboni célok és az Információs Társadalom. Lisszaboni stratégia fő politikai célkitűzései. eeurope. eeurope. eeurope

A lisszaboni célok és az Információs Társadalom. Lisszaboni stratégia fő politikai célkitűzései. eeurope. eeurope. eeurope A lisszaboni célok és az Információs Társadalom Az információs társadalom fejlesztésének európai programjai, 2002, Dr. Bakonyi Péter c. docens Pozitív válaszok keresése és megtalálása a XXI. század globális

Részletesebben

EU támogatással megvalósuló szolgáltató önkormányzati modell

EU támogatással megvalósuló szolgáltató önkormányzati modell EU támogatással megvalósuló szolgáltató önkormányzati modell e-savaria: elektronikus önkormányzat Szombathelyen és kistérségében Pilot-rendszer bemutató Keringer Zsolt projektvezető Szombathely Megyei

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

Elektronikus eljárás az okmányirodai ügyintézésben

Elektronikus eljárás az okmányirodai ügyintézésben Elektronikus eljárás az okmányirodai ügyintézésben Csurgai Katalin Főosztályvezető-helyettes Budapest, 2010. április 16. Tartalom I. Bevezetés II. III. IV. Jogszabályi alapok Elektronikus ügyintézéshez

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

NEMZETI HÁLÓZATFEJLESZTÉSI PROJEKT (NHP) Ezidáig és tovább. 2013.10.03. Bancsics Ferenc Projekt koordinátor

NEMZETI HÁLÓZATFEJLESZTÉSI PROJEKT (NHP) Ezidáig és tovább. 2013.10.03. Bancsics Ferenc Projekt koordinátor NEMZETI HÁLÓZATFEJLESZTÉSI PROJEKT (NHP) Ezidáig és tovább 2013.10.03. Bancsics Ferenc koordinátor http://www.hte.hu/web/infokom2012/program#kormányzatiinfokommunikáció 2 Az indulás 2011. július: Az Állam

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

Hazai innovációs feladatok A NIH szerepe

Hazai innovációs feladatok A NIH szerepe Hazai innovációs feladatok A NIH szerepe Sebők Katalin főosztályvezető Stratégiai Főosztály Országos RIÜNET Konferencia Szent István Egyetem, Gödöllő 2011.12.08. Tartalom Innovációs kihívások Kormányzati

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Oktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt

Oktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt 1 Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt 1 Közigazgatás jelene 2 Problémák Lassú ügyintézési folyamat Államháztartásnak költséges működés Cél Hatékonyság növelése Legyen gyorsabb, egyszerűbb Költség csökkentés

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK

A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK SZEREPE A MEGVÁLTOZOTT KÖRNYEZETBEN Virágos Márta Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma marta@lib.unideb.hu KÖNYVTÁRI TÖRVÉNY ÉS KÖNYVTÁRI STRATÉGIA A Könyvtári törvény elfogadásával

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

Ötpárti és civil együttműködés az információs társadalom és az elektronikus társadalmi befogadás érdekében

Ötpárti és civil együttműködés az információs társadalom és az elektronikus társadalmi befogadás érdekében Ötpárti és civil együttműködés az információs társadalom és az elektronikus társadalmi befogadás érdekében 2008. január 8. A közösségi terek lebontása volt az a folyamat, amely a magyar társadalom aggasztó

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Kontrolling támogató rendszer bevezetése a NISZ-ben

Kontrolling támogató rendszer bevezetése a NISZ-ben Kontrolling támogató rendszer bevezetése a NISZ-ben HOUG Siófok, 2014. március 26. Szalontay Gyöngyi Vezető Szakértő NISZ Zrt. Szabó Gábor Csoportvezető R&R Software Zrt. Tartalom Szabó Gábor Essbase áttekintés

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél 3.1 Jövőkép A könyvtári rendszer egésze alkalmas a 21. századi könyvtárhasználó igényeinek kielégítésére. A nyilvánosságra hozott információnak, felhalmozott tudásnak, valamint műveltségnek a mindenki

Részletesebben

Az Internet jövője Internet of Things

Az Internet jövője Internet of Things Az Internet jövője Dr. Bakonyi Péter c. docens 2011.01.24. 2 2011.01.24. 3 2011.01.24. 4 2011.01.24. 5 2011.01.24. 6 1 Az ( IoT ) egy világméretű számítógéphálózaton ( Internet ) szabványos protokollok

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés. Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium

Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés. Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Az előadás tartalma 1. Az Európa 2020 stratégiáról általában 2. Az

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Németh Vilmos főosztályvezető Budapest, 2011. május 3. Nemzeti Technológiai Platformok Nemzeti Technológiai Platformok Szakterületek: Informatika/Információs

Részletesebben

A Bizottság konzultációt indított arról, hogyan kerülhetne Európa a Web 3.0-ra való átállás élvonalába

A Bizottság konzultációt indított arról, hogyan kerülhetne Európa a Web 3.0-ra való átállás élvonalába IP/08/1422 Brüsszel, 2008. szeptember 29. A Bizottság konzultációt indított arról, hogyan kerülhetne Európa a Web 3.0-ra való átállás élvonalába Európa vezető szerepet tölthetne be az internet következő

Részletesebben

követelmény meghatározása

követelmény meghatározása Elektronikus Közigazgatás Modellprogram Stratégiakutató Intézet Az e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer követelmény meghatározása Elfogadta: a program végrehajtására létrejött Elektronikus

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Mátrai Gábor hírközlési elnökhelyettes Információs társadalom és tartalomfogyasztás 2012. június 14. Globális trendek európai és nemzeti

Részletesebben

Életvitelt segítő infokommunikációs megoldások és a Digitális Megújulás terve. Németh Monika főosztályvezető

Életvitelt segítő infokommunikációs megoldások és a Digitális Megújulás terve. Németh Monika főosztályvezető Életvitelt segítő infokommunikációs megoldások és a Digitális Megújulás terve Németh Monika főosztályvezető A következő évek kihívásainak piaca, jellemzői és kapcsolódása a kormányzati célokhoz Értékek

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. E-gazdaság/IT stratégia 2008

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. E-gazdaság/IT stratégia 2008 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara www.mkik.hu E-gazdaság/IT stratégia 2008 MKIK IT/ e-gazdaság stratégia 2008-2013 I. A stratégia célja: Tágabb értelemben a hazai vállalkozások bekapcsolása az információs

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Még akár csak tizenöt-húsz évvel ezelőtt sem hittük volna, hogy az infokommunikáció a 2010-es évekre ilyen gyökeresen átalakítja a világunkat.

Még akár csak tizenöt-húsz évvel ezelőtt sem hittük volna, hogy az infokommunikáció a 2010-es évekre ilyen gyökeresen átalakítja a világunkat. (Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr!) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! (AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS ÁGAZAT TÁRSADALMI GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE) Izgalmas időket élünk: egy korszakváltás kellős közepén vagyunk.

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Szélessávtól a tudományig: stratégiai kiútkeresések anatómiája

Szélessávtól a tudományig: stratégiai kiútkeresések anatómiája Szélessávtól a tudományig: stratégiai kiútkeresések anatómiája Z.Karvalics László Szegedi Tudományegyetem 47. Közgazdász-vándorgyűlés Zalakaros, 2009 szeptember 25. Ireland - Smart Economy 1) Building

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

-Tájékoztató pályázati lehetőségekről Vállalkozók részére 2009. szeptember 11.

-Tájékoztató pályázati lehetőségekről Vállalkozók részére 2009. szeptember 11. -Tájékoztató pályázati lehetőségekről Vállalkozók részére 2009. szeptember 11. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C Bátor Nyírbátor

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1 A jövő iskolája Dr. Magyar Bálint Oktatási miniszter 2004. április 16. www.om.hu 1 Gyorsuló idő 5 évente a létező szakmák 5%-a kicserélődik Az infokommunikációs technológiai ismeretek nélkül űzhető szakmák

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt.

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Pályázati Hírlevél RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. 2015. március GINOP 2015 várható pályázatok Megnt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évi tervezett ütemezése. A várható pályázati

Részletesebben

ADAT- ÉS SZOLGÁLTATÁS POLITIKA AZ INSPIRE TÜKRÉBEN

ADAT- ÉS SZOLGÁLTATÁS POLITIKA AZ INSPIRE TÜKRÉBEN ADAT- ÉS SZOLGÁLTATÁS POLITIKA AZ INSPIRE TÜKRÉBEN Dr. Mihály Szabolcs főigazgató Földmérési és Távérzékelési Intézet GIS OPEN 2009 Konferencia Székesfehérvár, 2009. március 18-20. Adatok és szolgáltatások

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Ricomnet 2009, Lillafüred. Ricomnet 2009 - Lillafüred

Ricomnet 2009, Lillafüred. Ricomnet 2009 - Lillafüred Ricomnet 2009, Lillafüred Mi történik körülöttünk? Kialakulóban a hálózati világ, azaz a hálózatok a tudományos és kulturális élet, az államigazgatás, és a mindennapok meghatározó elemévé lettek Bizonyos

Részletesebben

Az EU-s támogatások jelentősége

Az EU-s támogatások jelentősége Az ESZA NKft, mint Közreműködő Szervezet szerepe a hajléktalanellátás fejlesztésében az EU-s források hatékony szétosztása, kezelése és monitorozása Előadó: Laczkó Brigitta, programirányító Miről lesz

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Debrecen, 2013.11.29.

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Debrecen, 2013.11.29. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Biró Eszter igazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Debrecen, 2013.11.29. Partneri kapcsolat alakult ki az ügyfelekkel Projekt Partner Rendszer A Projekt Partneri Rendszer

Részletesebben

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26.

SZÉKELY ERIKA. A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP. Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. SZÉKELY ERIKA A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP Tatárszentgyörgy, 2014. 03. 26. Európai Innovációs Partnerség - EIP Új megközelítés az uniós kutatásban és innovációs politikában

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Információs és kommunikációs technológiák a regionális gazdaságfejlesztés szolgálatában

Információs és kommunikációs technológiák a regionális gazdaságfejlesztés szolgálatában SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013. október 17. Információs és kommunikációs technológiák a regionális gazdaságfejlesztés szolgálatában -Nemzetközi szintű tanácskozás zajlott Budapesten- 2013. október 15-17-e között

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Közhasznúsági jelentés Beszámoló az Inforum 2008. évi tevékenységéről 2008 az Inforum fennállása óta az egyik legsikeresebb év volt. Bár a pénzügyi nehézségek leküzdése nem sikerült, eredményekben gazdag

Részletesebben

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Informatika és növekedés Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Honnan jön a lendület? Az Infokommunikációs iparág adja!* 1 2 3 Permanens

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Kovács Krisztina Education Business Developer Közép-Kelet Európa, Közel-Kelet, Afrika 2004 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information

Részletesebben

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III. RÉSZ A VÁLLALATOK ÁLTAL ALKALMAZOTT STRATÉGIÁVAL, A SZOLGÁLTATÁS- PORTFÓLIÓVAL ÉS IT-FEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATOS MEGKÉRDEZÉS

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Magyar e-mobility platform -célok és lehetőségek

Magyar e-mobility platform -célok és lehetőségek Magyar e-mobility platform -célok és lehetőségek I V S Z N E T V I S O R Európai Technológiai Platformok a teljes halmaz Advanced Engineering Materials and Technologies - EuMaT Advisory Council for Aeronautics

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései APP4INNO Projekt Establishment and promotion of new approaches and tools for the strengthening of primary sector's competitiveness and innovation in the South East Europe PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Új struktúrák, új kihívások

Új struktúrák, új kihívások Információs Társadalom Parlamentje Új struktúrák, új kihívások Marekné dr. Pintér Aranka 2013. június 13. Az átalakítás célja: A köznevelési rendszer minőségi oktatás és fenntarthatóság az emberi erőforrások

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása Dr. Bakonyi Péter és Dr. Sallai Gyula Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013. június

Részletesebben

Smart City Tagozat. Smart City Tagozat. 2015. májusi üléséről. Dr. Kovács Kálmán tagozati elnök

Smart City Tagozat. Smart City Tagozat. 2015. májusi üléséről. Dr. Kovács Kálmán tagozati elnök Smart City Tagozat Smart City Tagozat 2015. májusi üléséről Dr. Kovács Kálmán tagozati elnök Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform, 2015. június 3. Budapest, XIII. Viktor Hugó utca 18/22 1 Smart

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben