E-KÖZIGAZGATÁS MAGYARORSZÁGON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "E-KÖZIGAZGATÁS MAGYARORSZÁGON"

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK E-KÖZIGAZGATÁS MAGYARORSZÁGON SZERZŐ: KOVÁCS PETRA TAGOZAT: LEVELEZŐ KONZULENS: DR. TURKOVICS ISTVÁN EGYETEMI TANÁRSEGÉD MISKOLC 2013

2 UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF PUBLIC ADMINISTRATION LAW DIGITAL GOVERNMENT IN HUNGARY AUTHOR: PETRA KOVÁCS LAWYER PART-TIME COURSE CONSULTANT: ISTVÁN TURKOVICS, PHD INSTRUCTOR MISKOLC 2013

3 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 I. BEVEZETÉS... 3 II. FOGALMI HÁTTÉR: AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM Az információs társadalom és az Európai Unió Az információs társadalom megjelenése Magyarországon...14 III. AZ E- KÖZIGAZGATÁS ELMÉLETI HÁTTERE E-közigazgatás Magyarországon...22 a, Az EU elvárásai az elektronikus szolgáltatás kialakításában...25 b, Az elektronikus ügyintézési általános szabályozása Elektronikus aláírás...28 a, Történeti háttér...30 b, Törvényi háttér...32 IV. ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS MAGYARORSZÁGON, AVAGY AZ E-KÖZIGAZGATÁS GYAKORLATI MEGVALÓSULÁSA Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat Kormányzati Portál Kormányzati Ügyfélszolgáltató Központ Ügyfélkapu Hivatali kapu...39 V. KÖZIGAZGATÁSI REFORM EREDMÉNYE Az egyablakos rendszer bemutatása Kormányablakok, avagy az egyablakos rendszer gyakorlati megvalósulásai...44 a, Kormányablak honlapja...45 b, Kormányzati Ügyfélvonal...46 c, Tapasztalatok az új rendszerről, az állampolgárok visszajelzései Járási rendszer kialakítása...48 VI. E-KÖZIGAZGATÁS: AGGÁLYOK ÉS KÉTELYEK- E SECURITY Az adatvédelem és az adatbiztonság Adatkezelés A dokumentum- és az információkezelés lehetséges problémái

4 VII. ÖSSZEGZÉS HIVATKOZOTT IRODALOM Szakirodalmak...62 Weboldalak...63 Jogszabályok...64 FELHASZNÁLT IRODALOM ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK Ábrajegyzék...67 Táblázatjegyzék...67 MELLÉKLETEK Ábrák...68 Táblázatok

5 I. BEVEZETÉS A világ folyamatos fejlődésben van, ezek a fejlődések változások sorát idézik elő a társadalomban, a politikában, az államok minden területén. Persze ebből a folyamatból hazánk se maradhat ki, előbb vagy utóbb a világban történő változások Magyarországot is elérik. Ez történt például, amikor megszületett az elektronikus aláírásról szóló évi XXXV. törvény, ami dolgozatom alapelemének számít. Az előbb említett példán kívül még számos információs társadalom kialakulását megalapozó momentum alakult ki hazánkban. Ezek mindegyikében közös az, hogy mindennek a kiindulópontját az információs társadalom térhódítása jelenti, ezen belül is maga az internet 1, mely az infokommunikációs eszközök (továbbiakban: IT eszközök) használatában mutatkozik meg. Így ahogy Magyarországon teret hódított az információs társadalom, úgy szép lassan az összes területre beférkőzött, így persze elérte a jog területét is, főképpen a polgári jogi ügyletekre és a közigazgatásra gondolok. Engem az utóbbi ragadott meg annyira, hogy dolgozatot készítsek belőle. Így született meg az információs társadalom és a közigazgatás összefonódásából, az elektronikus közigazgatás (továbbiakban: e- közigazgatás), amit már gyakorlatban is megvalósulásaiban megismerhettek a magyar állampolgárok. Véleményem szerint az e- közigazgatás és a különböző módozatai jelentik a jövőt, így úgy vélem, mindenképp foglalkozni kell ezzel a témával. Úgy vélem, hogy még mielőtt az e-közigazgatás témáját részletezném, mindenképp fontos a fogalmi hátterét tisztázni, hiszen mint mindennek ennek is van egy kialakulási folyamata és vannak olyan momentumai, melyeket érdemes megismerni még mielőtt a konkrétumokat demonstrálnám. Így e dolgozat keretein belül megpróbálom felvázolni e folyamat kialakulását az információs társadalom megjelenésétől az e-közigazgatás és az elektronikus aláírás kialakulásán keresztül, egészen gyakorlati megvalósulásukig, ami az elektronikus központi rendszer (továbbiakban: KR) kiépítését jelenti. Végül egyfajta kitekintésként írnék a magyar közigazgatás jövőjének modelljéről, az egyablakos rendszerről, amely január. 3-án kezdte meg működését. Emellett bemutatnám 1 Az internet az egész Földet behálózó számítógépes hálózat, digitális rendszer. Mára már hazánkban is igen elterjedté vált. Az internet kifejezés alatt nem értünk mást, mint egy világméretű több ezer számítógépes hálózatot, melyet több tíz millió ember használ világszerte. Az internet egy világméretű információs hálózat, amely sok összekapcsolt számítógépet tartalmaz, a személyi számítógépektől kezdve a több millió dolláros szuperszámítógépekig. A számítógépeket működtető operációs rendszerek is széles skálán mozognak. Előfordulnak Windows alapú rendszerek, és nagy számban találkozhatunk Unix operációs rendszerrel működőkkel, ami azonban ezekben a számítógépekben közös az nem más mint, hogy mindannyian az internet nyelvén kommunikálnak egymással. Ez a nyelv szaknyelven protokoll az ún. Transmission Control Protocol/Internet Protocol (átviteli vezérlő protokoll/internet protokoll, rövidítése: TCP /IP). 3

6 röviden a járásokat, ami az egyablakos rendszert követően, ebben az évben vezettek be a magyar közigazgatásban. Persze, erről még csak csekély információink vannak, de úgy gondolom e téma kapcsán ez elkerülhetetlen. 2 2 A dolgozat májusi hónappal lezárult, ebből az okból az ezután hozott jogszabályok, változások nem szerepelnek szakdolgozatomban. 4

7 II. FOGALMI HÁTTÉR: AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM Az információs társadalom egy igazi kulcsfogalomnak számít a mai világban. E definíció alapját voltaképpen a tudomány és az általa kialakult fejlesztések, felfedezések adják, melyeket a negyvenes és az ötvenes évekhez köthető. Az első ilyen rendkívüli újításoknak az első elektronikus-digitális számítógép számított. De további mérföldkő volt 1947-ben William Shockley, John Bardeen és Walter Brattain által létrehozott tranzisztor, majd a DNS szerkezetének feltárása és az ENIAC megépítése, mely megnyitotta a kapukat a számítógépes világ felé az ipar, a tudomány és az üzleti élet számára. Az információs forradalom hatására ezáltal az emberek élete, mindennapjai, térszemléletük és az időszemléletük is megváltozott. Azonban mindezek mellett a belső viszonyokban is változások figyelhetőek meg. Az információs társadalom azon fogalmak közé tartozik, melyekre többféle meghatározás alakult ki, amelyek különböző korokhoz és különböző emberekhez köthetőek. Ezt részletezném a továbbiakban, ezzel megpróbálok rávilágítani arra a tényre, hogy mennyire jelentős az információs társadalom jövőnkre nézve. Komenczi Bertalan könyvében összefoglalja az információs társadalom ismérveit, ezek a következők: folyamatosan változó képlékeny társadalom; erős technikai determinizmus érvényesül; globális világgazdaság társadalma, a termelésben virtualizálódás és dematerializálódás megy végbe; hálózati társadalom; tudásalapú és tanuló társadalom; információval telített társadalom; planetáris társadalom; megnövekednek a társadalmi különbségek és kialakul az ún. Castells-féle negyedik világ, ezt a világot azok az emberek alkotják, akik rendelkeznek digitális írástudással, az önátprogramozás képességével. 3 3 Komenczi Bertalan: Információ és társadalom. Eger, EKF Líceum Kiadó, 2002,

8 Véleménye szerint, ha ez a nyolc kritérium teljesül, akkor információs társadalomról beszélünk. Az információs társadalom fogalmát sokan, sokféleképpen megfogalmazták, de a szakirodalmak szerint a legátfogóbb meghatározás Z. Karvalics László nevéhez fűződik, aki Visszaút nincs? Az információs társadalom fogalomtörténetéhez című tanulmányában definiálja a következőképpen: sokszor egészen más szószerkezetet választanak: az információs társadalom, (information society) mellett gyakran feltűnik az információs forradalom (information revolution), az információs korszak (information age), a társadalom informatizálása/ számítógépesítése (l informatisation/ computerisation de la société), az információorientált társadalom (information-oriented society), a >>kibertársadalom<< (ciber-society), a tudástársadalom (knowledge society), a tanuló társadalom (learning society) és szekérderéknyi szellemes társuk. (Z. Karvalics László, 1998, 30.) Az információs társadalom definíciójának akadémiailag elfogadott meghatározása, magyarázata Manuel Castells nevéhez kötődik, aki az információs társadalmat a hálózati társadalommal azonosítja. Általa megszületik az információs társadalomkutatás értelmezési kerete. Mindezt a háromkötetes The Information Age Az információs korszak című művében részletezi. Véleménye szerint a hálózati társadalom a társadalmi hálózatok fogalmát fedi le. E el kellett telnie egy időszaknak ahhoz, hogy Castells trilógiája leváljon a szociológia vonaláról ben Pintér Róbert az Információs Társadalom és Trendkutató Központban (továbbiakban: ITTK) tartott beszélgetésen 5 kifejtette Manuel Castells elméletét, és értelmezése szerint Castells trilógiájában a társadalom egészének átalakulásáról beszélt, amelyben a két technológia az információs és a kommunikációs technológia (továbbiakban: ITK) játszik jelentős szerepet. Termelési alapjait az új gazdaság - network economy- képezi, amit Castells szerint információs, globális, illetve e kettő együttes érvényesülése jellemzi. A gazdaság információs, itt a szereplői versenyképességen, a profitibalitáson van a hangsúly, míg a másik jellemzőnél a termelési, fogyasztási tevékenységeken és összetevőkön van a Az ITTK műhelybeszélgetéseket tartott, erre a beszélgetésre október 19-én került sor. 6

9 hangsúly. E kettő érvényesülése az információs hálózatban zajlik. Létrejöttét az 1970-es évektől datálják, amikor az információs technológiai forradalom zajlott. 6 Az új gazdaság mellett megjelenik az új szervezőelv, ami a hálózatiság - network-, eszerint, aki benne van a hálózatban, része a társadalomnak, az létezik, míg, aki nincs benne az pedig nem létezik. Itt az ember én központú, azaz Self, amit a helyhez kötöttség jellemez. Az új erő a Self és a Net 7 szembeállításából ered, ez szervezi meg voltaképpen a társadalmat. Az én hálózat dichotómia, amely szerint a társas kapcsolatok és a technikai újítások összefüggnek és közöttük valamilyen dialektikus kapcsolat áll fenn, tehát a társas kapcsolathálózat függ a technikától. 8 A valós tér helyett az áramlás tere - space of flows- dominál, tehát a hálózat tere, amely keretein belül olyan értékek vannak, amelyek fontosak (pénz-paripa-fegyver). A társadalmi feszültségeket a társadalmi mozgalmak jelenítik meg, melyet a hagyományba való zárkózottsággal és a világgal szembeállítja a technológiát, és a kultúrát. A feszültségeket létrehozhatja még az új globális bűnöző gazdaság -global criminal economy-, ami egyes államokban összefonódik a legális politikai erőkkel. Ez végső soron fenyegeti a globalizálódó világ egészét. Összességében szerves részét, alapját képezi az új információs technológiának a globalizáció. Ezáltal ténnyé formálódik az, hogy az információs forradalom és a globalizáció elválaszthatatlanok egymástól. Castells az információs társadalom új módjára világít rá, melyben a kiemelkedő szerepet az információs hálózatba szervezett előállítása és tárolása kapja. Ő voltaképpen egy új társadalmi együttélési módról beszél, mely szerint a társadalmi szerkezet, struktúra változik meg, tehát az emberek közötti kapcsolatrendszer átalakulásáról beszél. A hálózattal pedig leírhatók az emberek közötti kapcsolatok. Felmerül az a kérdés, hogy vajon ha egy új társadalmi együttélésről van szó, akkor ennek a gyakorlatban milyen jelei vannak, milyen módon jelenik meg. Pintér Róbert kielégítő választ ad erre a kérdésre, hiszen ő két tényező jelenlétéhez köti. Szerinte az új társadalmi együttélés módjának gyakorlati megnyilvánulásai a következők: mennyiségi változások minőségileg is változást eszközölnek, az új dolgok mellett, a régi dolgok is új módon működnek Pintér Róbert a Net elnevezést a Hálózat értelmében használja. ( )

10 Akkor beszélhetünk igazoltan egy új társadalmi együttélési módról, ha a mennyiségi változások pl. több számítógép, több TV csatorna, több információ áramlása minőségileg is megváltoztatja az emberek közötti társadalmi viszonyt. Ha nem csak, hogy új dolgok jelennek meg pl. a dotcom cégek a gazdaságban - ettől még nincs új gazdaság, csak a régi gazdaságban jelenik meg néhány új szereplő -, hanem, hogy a régi dolgok is új módon kezdenek el működni, azaz a társadalom együttélésének megváltozik a megszokott logikája (értsd kultúrája, szokásai, normái, politikai rendszere, termelési rendszere etc.). 9 Ezek szerint, ha ez a két tényező jelen van, akkor beszélhetünk információs társadalomról. Az információs társadalomra az elmúlt évektől kezdve egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek, ezt bizonyítják a létrejött EU stratégiák 10 is. 1. Az információs társadalom és az Európai Unió Az információs társadalom mára a szakpolitikák egyik kiemelkedő területe lett, amely az utóbbi években vált igazán valóságossá. Az információs társadalom a kutatásfejlesztés kategóriájába tartozik. A különböző eszközök, az új technológiák által az információ létrehozása, fogyasztása, elosztása, áramlása megváltozik, különböző helyeken általánossá válik, mint például otthon, munkahelyen és az oktatási intézményekben. Kapcsolatban maradni bárhol, bármikor 11 - ez a mottó érvényesül a mai világunkban, bárki kapcsolatba léphet bárkivel, bárhonnan, bármikor. Ez egyfajta kommunikációs forradalom volt, melynek a színtere a piac és technológia. Az Európai Unió már régóta megpróbált nagy figyelmet fordítani erre a területre. meghatározza a piacnyitás ütemét, egyenlő esélyeket biztosít minden résztvevőnek, védelmezi a fogyasztók érdekeit, sőt a műszaki szabványok kidolgozásában is részt vesz. A verseny nyomán esnek az árak, a minőség pedig javul eeurope Információs társadalmat Mindenkinek, eeurope+, eeurope+ 2003, eeurope 2005, i

11 Az Unió ezen törekvései eredményeképpen: a felhasználók olcsóbb, jobb minőségű, megbízhatóbb szolgáltatás közül választhattak; bővült a szolgáltatók, szolgáltatások köre; nőtt a mobiltelefon és az internet hozzáférés iránti kereslet; mára az EU tagállamainak iskolái 96 százaléka rendelkezik internet hozzáféréssel 13 ; a lakosság több, mint a fele használja nap, mint nap a világhálót ben a Zöld Könyv kimondja, a monopóliumok felszámolását, és versenyjogi hátteret teremtettek annak, hogy ne épüljön ki újra a monopólium. Emellett a távközlési jog és a szabvány harmonizációjára is szükség van ben, a Fehér Könyv alapján az információs társadalomnak fontos szerepe van az életviszonylatban, a foglalkozásban is. Ez fontos lépést indított el, hiszen kidolgozták a Bangemann- jelentést. 15 A nevét Martin Bangemann-ról kapta, aki ajánlást nyújtott be egy átfogó keretprogram kidolgozására. A jelentés eredetileg az Európa és a Globális Információs Társadalom Ajánlások az Európai Tanácsnak címmel készült el. A hat fejezetből álló harminckét oldalas dokumentum, a korábban már kiadott 1987-es Zöld Könyv és az 1994-es Fehér Könyv céljaira többször visszautal és megerősíti azokat. Szám szerint tíz alkalmazási területet ír elő, ahol a már meglévő vagy még ki nem épített információs technológiák hatékonyan használhatóak lennének. 16 Ezek a következők: távmunka végzés; távtanulás; egyetemi és kutató hálózatok; telematikai szolgáltatások, kis és közepes vállalkozások részére; közúti forgalomirányítás; légi forgalomirányítás; egészségügyi hálózatok; elektronikus tendereztetés; transzeurópai államigazgatási hálózatok; városi információs központok. 13 Kétharmaduk széles sávú internet hozzáféréssel rendelkezik A nevét a bizottság elnökéről, Martin Bangemann-ról kapta

12 Ezeken a területeken a szabályozás, a díjszabások rendezését és az adóterhek csökkentését írja elő. 17 A jelentés egy külön fejezetben tér ki mindazon égető kérdésekre, melyekre megoldást kell találni. Ilyen például a szellemi tulajdonjogok védelme, a titoktartás, az elektronikus védelem, jogvédelem és biztonság, a média tulajdonjog. A Bangemann- jelentés öt építőelemet is kiemelt, melyek szükségesek az információs társadalom kiépüléséhez és fejlődéséhez 18. Ezek a következők: ISDN; széles sáv: út a multimédiához; mobil hírközlés; műholdak; új alapszolgáltatások: e- mail, internet. Mindezen kitűzött feladatok és célok re vonatkoztak, azonban 1996-ban a Bangemann- féle akcióterv hatályát kiterjesztették 1998-ra, ám a következő információs társadalmat szabályozó dokumentum megjelenéséig, 1999-ig volt hatályban. Ugyanis Romano Prodi kezdeményezésére ekkor jelent meg az e-europe Információs társadalmat Mindenkinek elnevezésű akcióterv, mely a gazdasági perspektívát kiszélesítve a társadalmi fejlődés szükségességét is kiemelte és amelynek fő célja volt a humán szektor bevonása a fejlődésbe. Ezzel elkezdődött az eeurope programok időszaka. Az e-europe Információs társadalmat Mindenkinek elnevezésű akciótervet Lisszabonban fogadják el 2000 márciusában. A fő pontjai a következők voltak, melyek által az EU rendelkezzen 2010-re a legnagyobb információs társadalommal: olcsóbb és gyorsabb net; befektetés az emberekbe és az ismertekbe; internet használatának ösztönzése. 19 Lisszabon után felgyorsultak az események, több csúcstalálkozóra került sor: Stockholmban, Barcelona, Brüsszelben, Göteborg. Ez utóbbi június án volt, amely kiemelkedik a többi csúcs közül, hiszen Göteborgban a gazdaságpolitika összehangolását, fejlesztését emelték ki. Ezért is szokták a lisszaboni stratégia kiegészítésének tekinteni, illetve eeurope+-nak, melynek az elektronikus demokráciára vonatkozó alfejezete a jelentős, amelynek a célja a páneurópai szolgáltatás megteremtése volt, azonban gátat szab a jogi szabályozásnak. Ezután életbelépett az eeurope+2003, melynek célja a digitális különbségek leküzdése, voltaképpen a közép-európai országok felzárkóztatása volt. Ezt eeurope 2005 követte, ez a lisszaboni akcióterv 2002-re sikeresen megvalósult eredményeire

13 épített. Ezt június között tartott sevillai ülésen fogadták el. A fő prioritása a programnak, az Internet széleskörű elterjedése volt, emellett 2005-ig meg kell valósítani az e-oktatást, az e-kereskedelmet, e- demokráciát. A program eredménye az volt, hogy a nagyobb szélessávú kategóriák háttérbeszorultak és csökkentek az internet piaci árai. Az eeurope 2005 két új elemet is tartalmaz: a felhasználó központiságot és többféle platform biztosítását. Fő célkitűzései: 1. korszerű, nyilvános online szolgáltatások elterjesztése; 2. elektronikus kereskedelem dinamikus fejlődésének az ösztönzése; 3. olcsó szélessávú hozzáférés biztosítása; 4. biztonságos infrastruktúra kialakítása. 20 A jogi keretek jelentik az akadályát ennek a programnak, hiszen ezek átalakítására, követésére, ellenőrzésére van szükség. Az eeurope 2005 után az Európai Bizottság június 1.-én ismertette az újabb ötéves stratégiai programját, ami az i2010 nevet kapja. Ebben nagy hangsúlyt fektet az információs társadalom és a médiai kapcsolatára. Ezeken a területeken 2010-ig három prioritásnak kell megvalósulnia: egységes európai információs tér; az információ és a konszenzus beruházásoknak a növekedése; befogadó európai információs társadalom létrehozása e-befogadás: Legyen Ön is a részese! Az információs társadalomban szebb öregkor vár a polgárokra , az e-befogadás éve volt, ami azt jelentette, hogy a digitális szakadékokat csökkenteni szeretnék, megteremteni például a net hozzáférést stb. Ehhez a pénzügyi kereteket az ICT Stratégiatámogatási Program 24 és a hetedik keretprogram biztosítja. Ma ez a hetedik, a időszakra szóló keretprogram érvényes. Ennél a programnál óriási összegről van szó, az előző program háromszorosáról. Ennek egyetlen oka van, mivel az EU csak úgy veheti fel a versenyt a nagy országokkal 25 ha fejleszti ezeket a területeket, mert világgazdasági szempontból lemaradt ezen a Angolul: ICT Policy Support Programme. 25 Például Kínával. 11

14 területen. A költségvetéséből 9 milliárd eurót az Európai Unió az információs és kommunikációs technológiák fejlesztésére szán novemberében Viviane Redings 26 Helsinkiben kijelentette, hogy a legfőbb célként a felzárkóztatást tűzte ki és erre szánják a legtöbb pénzt november 21-én, a helsinki konferencián, amely az Információs Társadalom Technológiája 2006 nevet viselte. A konferencián jeles kutatók, politikusok vettek részt és meghatározták, hogy a évet követő két évben négy területet határoztak meg: kommunikáció, elektronika, fotonika, szoftverrendszerek és -architektúrákra. 27 A fotonika nem igazán érte el a célját, míg a kommunikáció és az elektronika óriási fejlődésen ment keresztül, mellyel a társadalom tagjainak az életét könnyítették meg. Itt határoztak meg további kilenc platformot (kutatási speciális területeire vonatkoznak). Ezeken felül olyan kutatások fejlesztését, megvalósítását szorgalmazták, melyek hatást gyakorolhatnak a társadalomra. Ennek a keretén belül kilenc platformot alakult meg, melyek időrendi sorrendben a következők: 1. ARTEMIS (Advanced R&D on Embedded Intelligent System), melynek a fő célja, hogy megőrizze az Európai Közösség elsőbbségét; 2. ENIAC (European Nanoelectronics Initiative Advisory Council) a nanoelektronika területével foglalkozik; 3. emobility (Mobile and wireless communications technology) a vezetéknélküli (wireless) és a mobil kommunikáció fejlesztését végzi; 4. NEM (Networked and electronic media platform) a hálózatokkal és az elektronikus média; 5. NESSI (Networked European Software and Services Initiative) a hálózatba szőtt szoftverekkel és szolgáltatásokkal foglalkozik; 6. EUROP (European Robotics Platform) a robottechnika területfejlesztése; 7. Photonics21 (Photonics) a fototechnika; 8. ISI (Integral Satcom Initiative) az Integrált műholdas kommunikáció; 9. EpoSS (Smart systems integration) az Intelligens rendszerek integrálása. Az Európai Bizottság 2010-ben kiadta az Európai Digitális Menetrend 28 címet viselő stratégiát, mely 2010 és 2020 között hivatott az EU gazdaságának fellendülését 26 Az információs és kommunikációs fejlesztésért felelős EU-s biztos volt, Magyarországra is ellátogatott Europe's Digital Agenda

15 előmozdítani és a digitális korszak vívmányait a társadalom minden szintjén elterjeszteni. 29 Az akció terv meghatározza mi a digitális menetrend célja: az egységes digitális piac megteremtésével Európát az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés útjára terelje. 30 A stratégiában meghatározzák az akadályokat, intézkedéseket, melyek a digitális menetrenddel kapcsolatosak. E szerint hét pont akadályt jelent, a digitális menetrend létrehozásában: 1. a digitális piacok szétaprózódottsága; 2. az interoperabilitás hiánya; 3. a számítógépes bűnözés terjedése és a hálózatokkal szembeni bizalomvesztés kockázata; 4. hálózati beruházások hiánya; 5. elégtelen kutatási és innovációs erőfeszítések; 6. a digitális jártasság és készségek hiánya; 7. elmulasztott lehetőségek a társadalmi kihívások terén. 31 A legelső intézkedésként az egységes digitális piac megteremtését említi, amely magában foglalja az online tartalmakhoz való hozzáférés, elektronikus fizetés és számlázás könnyítését és az emberek bizalmának a növelését az internetes piaccal kapcsolatban, illetve idetartozik a távközlési rendszer egységesítése is. Az elektronikus fizetés és számlázás megkönnyítése érdekében szükséges intézkedések a következők: egységes euró fizetési térséget (SEPA) megvalósítása; az e-aláírásról szóló irányelv vizsgálata; biztonságos hitelesítési rendszerek kiépítése. 32 A következő eleme a szabványpolitika felülvizsgálata, illetve a különböző készülékek, szolgáltatások, hálózatok, adattárolók átjárhatóságának a növelése. A harmadik intézkedés a bizalom és a biztonság kérdéskörének fontosságát célozza meg, amely Európának meg kell erősítenie a számítógépes bűnözés, az internetes gyermekpornográfia, valamint a magánélet és a személyes adatok védelmének Európai Digitális Menetrend, 2010,

16 megsértése elleni küzdelmet célzó politikáját. 33 Emellett a hálózat- és információbiztonsággal, valamint a számítógépes támadások elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedéseket is előtérbe kerülnek a Digitális Menetrend szerint. A dokumentum az egyik legfontosabb intézkedések között szerepelteti, hogy Európában mindenki számára hozzáférhető, nagy sebességű és szupergyors internet kapcsolatot kell biztosítani, elérhető áron. 34 Emellett a digitális jártasság hiányát is megemlíti, itt a digitális médiaműveltséget említi, amely az EU lakossága körében még mindig nem mutat olyan széles lefedettséget, ami megfelelő lenne. Ezen kívül az Európai Szociális Alap 35 támogatja a digitális jártasság, kézségeket előmozdítását, illetve az információs és kommunikációs technológiai szakma európai keretrendszer kialakítását. 36 Az EU-nak négy területe van, ahol ki kell aknáznia az IKT-k használata által biztosított előnyöket: éghajlatváltozás, a kibocsátó ágazatokkal létesített partnerségek révén; a társadalom elöregedésének kezelése az e-egészségügy és távgyógyászati rendszerek és szolgáltatások segítségével; a tartalom digitalizálása az Europeana könyvtárnak köszönhetően; intelligens közlekedési rendszerek a javasolt irányelv alkalmazása révén. ( u.htm, ) 2. Az információs társadalom megjelenése Magyarországon A magyar információs társadalom fejlődése több évtizedes múltra tekint vissza. Az az állítás, hogy az információs társadalom fejlesztését a politika koordinálja és vezérli a legtöbb országban 37 véleményem szerint igaznak mondható, hisz ez történt hazánkban is. Adódik a kérdés, tehát milyen előtörténete van a magyar információs társadalomnak? Ezt kívánnám a következőkben röviden demonstrálni Rövidítése: ESZA

17 Az első fontos évszám 1951 volt, amikor a számítógépek első üzemszerű alkalmazása megvalósult a Statisztikai Gépiadatforgalmazó Gazdasági Irodájában ban megalakult az MTA Kibernetikai Kutató Csoport, mely a számítástechnika intézményesülését jelenti hazánkban. A következő fontos évszám 1968, amikor elindult Neumann János Számítógéptudományi Társaság, majd három évvel később, 1971-ben pedig a Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program ban megszületet a Számítástechnikai kormányhatározat, mely keretein belül megvalósult az iskolaszámítógép-program 39. A kormány pár évvel később elfogadta az Elektronikus Gazdaságfejlesztési Programot, melynek hatására 1987-ben újraindították az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programot 40. Az információs politikai tudatosság az közötti ciklusban erősödik meg. Ebben az időszakban elkészült a Nemzeti Információs Stratégia (továbbiakban: NIS), azonban ezt nem fogadták el. Az oktatás területének megindult az informatizálása a Sulinet program 41 keretében. De mindezek ellenére még hiányzott a programokat egységessé tevő nemzeti információs társadalom stratégia. 42 Mindezen stratégiák előtt is születtek az 1990-es években olyan dokumentumok, melyek az információs kihívásokat tartalmazták, ilyen volt a civil kezdeményezésre készült, emagyarország 43 és a Tézisek az információs társadalomról 44, ami egy stratégiai háttéranyagnak számított. Ez utóbbi megítélése ellentmondásosnak mondható, és a Tézisek hasonló sorsára jutott a Magyar válasz az információs társadalom kihívásaira címmel ellátott szakértői vitaanyag is. Ez azonban nem egy stratégia volt, hanem csak egy stratégiai előkészítő szöveg, ami ismertette az információs kihívások tartalmát, alterületeit, az állami feladatokat és az összefogás szükségességét és aktorait. Az 1994-es évtől kezdődő ciklusban nemcsak kormányzati szereplők készítettek ilyen stratégiai anyagokat, hanem a nem kormányzati csoportok is bekapcsolódtak ezekbe a 38 Pintér Róbert: A magyar információs társadalom fejlődése és fejlettsége a fejlesztők szempontjából. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar, 2004, A rendszerváltozás fiataljai a BASIC nyelvprogramot és a Commondore számítógépeket megismerhették ezen program keretében. 40 Rövidítése: IFF. 41 A SuliNet program jóvoltából jelenleg már az összes magyarországi középiskola rendelkezik internethozzáféréssel. (Budai, 2002, 38.) 42 Pintér, 2004, az eeurope első változatának a mintájára készült 1999 decemberében Az emagyarország nem volt hivatalos dokumentum, hanem civil kezdeményezésre készült el az eredeti dokumentum magyar fordítása. (Pintér, 2004, 86.) 44 A Tézisek legutolsó, hivatalos verzióját március 16-án egy sajtótájékoztató keretében mutatták be a szakmai közönségnek. A Téziseket a Miniszterelnöki Hivatalon belül Talyigás Judit kormányfőtanácsadó vezetésével készítették el és az évszámkezelési kormánybiztos Dr. Mojzes Imre adta ki kis példányszámban. (Pintér, 2004, 86.) 15

18 folyamatokba. A nem kormányzati szereplők által készített anyagok közül a legfontosabb a Magyar Informatikai Charta (továbbiakban: MIC) volt, amit 2000-ben mutatott be az Informatikai Érdekegyeztető Fórum 45 (továbbiakban: INFORUM), melynek a tevékenységét nem tisztázta. A rendszerváltást követő második kormányzati ciklus kezdetétől fogva 2000-ig elmondható az, hogy háttérbe szorultak a politikai programok, míg előtérbe kerültek a szakanyagok, melyek nem hoztak horderejű változást. 46 Ha a világviszonylatban nézzük az információs társadalmat, akkor elmondható az, hogy az 1990-es évek voltak a sorsfordító esztendők, hiszen akkor a világpolitika középpontjába került. Hazánkat azonban ez az eszme - amelyet már tett is követett - csak tizenegy évvel később, 2001-ben érintett meg, mely egy átfogó információs társadalom stratégiában testesült meg, ez volt a Széchenyi-terv. A Széchenyi-terv jelentette az információs társadalom politikai stratégiai szakanyagát. Hét programból állt, melynek az alpontjai is támogatták az információs társadalom törekvéseit. A Széchenyi-terv hét programja: Az információs társadalom és gazdaságfejlesztési program; Autópálya építési program és kapcsolódó infrastrukturális alprogramok; Vállalkozáserősítő program; Lakásprogram; Turizmusfejlesztési program; Kutatási, fejlesztési és innovációs program; Regionális gazdaságépítő program. 47 Mindezek mellett fontos megemlíteni a Nemzeti Információs Társadalom Stratégiát (továbbiakban: NITS). A NITS és a Széchenyi-terv hozta meg a nagy áttörést, ezek voltak az első információs társadalmi stratégiák. A NITS széleskörű társadalmi és tudományos előkészületek eredményeként jött létre. Több lépcsőből állt, így az emberből, az eszközből és a tartalomból. A három főterületet felölelő stratégia és 45 Az INFORUM nem kormányprogramot írt, nem elméleti tanulmányt készített, hanem leírta mi lenne jó, ha már meglenne az információs fejlesztések kapcsán: kormányzati stratégia, jogi rendezés, gazdasági és társadalmi informatikai programok. Ez közép- és hosszútávon teljesen a hétköznapi (munka) kultúra részévé tenné az információs és kommunikációs eszközök használatát. (Pintér, 2004, 88.) 46 Pintér, 2004,

19 akcióterv, a nonprofit és nonprofitorientált szervezeteket és személyeket támogatta. 48 A NITS öt éves időtartamra szólt és hét területet ölelt fel a célkitűzéseivel: Szabályozás és szabványosítás; Gazdaságpolitika terület Kulturális terület; Oktatás; Társadalompolitikai szempontból igényfelmérés, hozzáférés és képzés; Elektronikus kormányzati terület; Regionális célkitűzések megvalósítása érdekében kiemelt területek. 49 A két program- Széchenyi-terv és a NITS- lefedik egymást, vagyis a NITS hét fő célkitűzése a Széchenyi-terv öt ide vonatkozó al- és az azok alá tartozó tizennégy részprogramjának végrehajtásában nyert értelmet. (Pintér, 2004, 91.) Ebből a két stratégiából állított össze az IKB egy kétéves akciótervet, ami a 2001-es és a 2002-es időszakra vonatkozott. Ez a tervezet három féléves szakaszt ölelt fel, ami voltaképpen lépcsőzetesen egymásra épült témákat tartalmaz. Ezt a dokumentumot 2002-ben kellett volna felülvizsgálni, azonban ez nem történt meg a kormányváltás miatt, melynek következtében a NITS is eltűnt. 50 Ezt megelőzően 2000 nyarán létrehozták az Informatikai Kormánybiztosságot (továbbiakban: IKB), amely az infokommunikációs szakterületek közigazgatási vonatkozásaiban gyakorolja hatáskörét. (Budai, 2002, 19.) Pintér Róbert szerint már között létezett önálló információs társadalompolitika. A kormányváltást követően az MSZP és az SZDSZ nagy kérdése az volt, hogy ez a kialakult információs politika, milyen irányt vegyen fel, illetve az, hogy ki irányítsa. A kormány 2002-ben létrehozta az Informatikai és Hírközlési Minisztériumot (továbbiakban: IHM), amely voltaképpen az IKB jogutódja volt és az információs társadalom általános kiépítéséért felelt. Emellett a kormány felállította az elektronikus kormányzati fejlesztésekért felelős szervet, a Kormányzati Informatika és Társadalmi Kapcsolatok Hivatalát 51. Az IHM munkáját az SZDSZ szervezte meg a Korszakváltás 48 Pintér, 2004, Pintér, 2004, Pintér, 2004, től Elektronikus Kormányzati Központ. 17

20 című programjával. Az IHM célul tűzte ki, hogy hazánkat az EU alsó-középmezőnybe juttassa az információs fejlettséget tekintve. (Pintér, 2004, 95.) Tehát voltaképpen azt akarta elérni, hogy Magyarországon minden magyar állampolgárt beemeljen az információs társadalomba, még a határon túli magyarokat is. Miután az IKB feladatait két részre osztották, az IHM-hez került minden feladat, kivéve a kormányzati informatika, amit a Miniszterelnöki Hivatal látott el. Egyre jobban érezhetővé vált az IHM túlsúlya, amit alátámasztott az is, hogy önálló stratégiai főosztályt hoztak létre a szervezeten belül. 52 Új stratégiai tervezetet dolgoztak ki fordulóján és emellett: az információs társadalom szempontjából kiemelt területeket kezelő minisztériumok 2003 nyaráig önálló ágazati stratégiákat készítettek, amelyek az IHM koordinálása mellett épültek be a október végén a kormány által elfogadott új stratégiába, illetve jelentek meg annak központi kiemelt programjaiban, amelyeknek túlnyomó részét (15-öt a 19-ből) március végén indított el a tárcát. (Pintér, 2004, 95.) A stratégiai célkitűzéseket a Magyar Információs Társadalom Stratégia (továbbiakban: MITS) jelölte ki, ami egy éves időszakra vonatkozik. A MITS feladata: az információs társadalommal kapcsolatos munkák rendszerezése; az információs társadalom szereplőinek a feladatainak a meghatározása; kijelöli a központi kiemelt programokat, melyek a végrehajtás folyamataiban jelentős szerepet töltenek be; programfüzeteket dolgoz ki, amelyeknek a részét képezik a stratégiák; a stratégia végrehajtásához szükséges jogszabályi feltételeket meghatározza és biztosítja a feladatok koordinált végrehajtását; kijelöli a MITS aktualizálásának feladatait és emellett a rövid távú programokat is aktualizálja az ún. gördülő tervezés módszerével. 53 Két pillére van a MITS-nek: az első pillér a folyamatok korszerűsítése, ami a belső működés korszerűsítését jelenti, míg a második pillér, a szolgáltatások modernizálása, 52 Pintér, 2004, Pintér, 2004,

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra dr. Kópiás Bence főosztályvezető-helyettes E-közigazgatási Főosztály 2009. március 20. Az elmúlt évek fejlesztései a jogi

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai

Részletesebben

DIGITÁLIS EGYSÉGES PIAC magyar jogi vonatkozások hírközlés- és médiajogi gyökerek jelenlegi helyzet

DIGITÁLIS EGYSÉGES PIAC magyar jogi vonatkozások hírközlés- és médiajogi gyökerek jelenlegi helyzet DIGITÁLIS EGYSÉGES PIAC magyar jogi vonatkozások hírközlés- és médiajogi gyökerek jelenlegi helyzet dr. Sarkady Ildikó Piactér vagy piacgazdaság? A Digitális Egységes Piac kialakulása és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMATIKAI STRATÉGIÁK

INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMATIKAI STRATÉGIÁK 193 Orbán Anna * INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMATIKAI STRATÉGIÁK Az információs társadalom fogalmának megjelenése Az információs társadalom kifejezés 1995 körül terjedt el, amikor az üzleti életben és a

Részletesebben

A TakarNet24 projekt

A TakarNet24 projekt országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción

Részletesebben

A kkv-k helyzete az IKT használat szempontjából

A kkv-k helyzete az IKT használat szempontjából A kkv-k helyzete az IKT használat szempontjából Az infokommunikációs technológiák és szolgáltatások alkalmazása és megfelelő igénybevétele ma már kulcstényező a gazdaság minden ágazatában, működési hatékonyság,

Részletesebben

Dr. FEHÉR PÉTER Magyarországi szervezetek digitális transzformációja számokban - Tények és 1trendek

Dr. FEHÉR PÉTER Magyarországi szervezetek digitális transzformációja számokban - Tények és 1trendek Dr. FEHÉR PÉTER Magyarországi szervezetek digitális transzformációja számokban - Tények és 1trendek 2 Változás sebessége A gazdasági átalakulás nehezen követi a technológiai fejlődést Technológiai változás

Részletesebben

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós

Részletesebben

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV 2003. szeptember 16. Tervezet! Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ TARTALOM TARTALOM... 2 1. PREAMBULUM... 4 1.1. A stratégiaalkotás célja... 4

Részletesebben

Az agrár-informatikai fejlesztések ágazati kihívásai az EU finanszírozás tükrében. Előadók: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid és Kaszás Zoltán

Az agrár-informatikai fejlesztések ágazati kihívásai az EU finanszírozás tükrében. Előadók: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid és Kaszás Zoltán + Az agrár-informatikai fejlesztések ágazati kihívásai az EU finanszírozás tükrében Előadók: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid és Kaszás Zoltán + Hazai környezet - stratégiák 1 Széll Kálmán Terv Nemzeti Reform

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Infokommunikációs fejlesztések. Dr. Kelemen Csaba február 22.

Infokommunikációs fejlesztések. Dr. Kelemen Csaba február 22. 2014-2020 Infokommunikációs fejlesztések Dr. Kelemen Csaba 2014. február 22. EX-ANTE FELTÉTELEK TELJESÍTÉSE Az Európai Bizottság Ex-ante feltételekhez köti a támogatások odaítélését Digitális növekedésre

Részletesebben

KORMÁNYZATI INFOKOMMUNIKÁCIÓ

KORMÁNYZATI INFOKOMMUNIKÁCIÓ BELÜGYMINISZTÉRIUM KORMÁNYZATI INFOKOMMUNIKÁCIÓ FEJLESZTÉSI IRÁNYOK MMK HIT Szakmai nap 2015.03.17. Budapest Bancsics Ferenc Politikai főtanácsadó 1 Belügyminisztérium feladatai a 152/2014. (VI. 6.) KORM

Részletesebben

Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai

Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai Dr. Baja Ferenc kormánybiztos 2008. április 29. Áttekintés Problémák Paradigmaváltás E-közszolgáltatások stratégiai modellje EKOP ÁROP mint

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP Microsoft Magyarország 2004. szeptember 21. kedd Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS)

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) 2005. június 30. Készült: Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-1365/2016 9.12.2016 A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Unió prioritásairól

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

Digitális Oktatási Stratégia

Digitális Oktatási Stratégia Budapest, 2016. szeptember 27. Digitális Oktatási Stratégia Az informatika tantárgytól a digitális oktatás felé A DOS megalapozása Változó munkaerőpiaci igények A DOS megalapozása Változó munkaerőpiaci

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. pályázati felhívása a Digitális Jólét Program Megyei Mentor munkakörre (GINOP projekt keretében)

Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. pályázati felhívása a Digitális Jólét Program Megyei Mentor munkakörre (GINOP projekt keretében) Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. pályázati felhívása a Digitális Jólét Program Megyei Mentor munkakörre (GINOP 3.3.2.-16 projekt keretében) A Digitális Jólét Program (DJP) végrehajtásával összefüggő

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag

2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag 2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag A szolgáltató állam célja, hogy az információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazásával gyorsabb, INFORMATIKAI költség-hatékonyabb ISMERETEK

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA

MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA MAGYARORSZÁG DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIÁJA DEBRECEN, 2018. ÁPRILIS 14. HORVÁTH ÁDÁM DIVÍZIÓVEZETŐ DIGITÁLIS PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI KÖZPONT VÁLTOZÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK VÁLTOZÓ MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK A

Részletesebben

Smart City feltételei

Smart City feltételei Smart City feltételei OKOS VÁROS konferencia 2017. május 25. Kövesdi Zoltán Közigazgatási tanácsadó Nemzeti Fejlesztési Minisztérium JÓLÉT MEGTEREMTÉSE SMART INFRASTRUCTURE GAZDASÁG Miért van szükség digitális

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés

Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Az Internet jövője Nemzetközi és hazai kitekintés Dr. Bakonyi Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform Nemzetközi kitekintés q Az elmúlt 30 évben

Részletesebben

Visszatekintés a Jövő Internet NTP öt évére. Dr. Bakonyi Péter Jövő Internet NTP.

Visszatekintés a Jövő Internet NTP öt évére. Dr. Bakonyi Péter Jövő Internet NTP. Visszatekintés a Jövő Internet NTP öt évére Dr. Bakonyi Péter Jövő Internet NTP. 1 Jövő Internet NTP alakuló ülése Az alakuló ülést 2011. május 3-án 10h 30-kor tartjuk. Helyszín: 1132 Bp. Victor Hugó utca

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Az információs társadalom fejlesztésének európai programjai eeurope, eeurope 2002, eeurope 2005. Dr. Bakonyi Péter c. docens

Az információs társadalom fejlesztésének európai programjai eeurope, eeurope 2002, eeurope 2005. Dr. Bakonyi Péter c. docens Az információs társadalom fejlesztésének európai programjai eeurope, eeurope 2002, eeurope 2005 Dr. Bakonyi Péter c. docens A lisszaboni célok és az Információs Társadalom Pozitív válaszok keresése és

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Digitális transzformáció és az okos városok lehetőségei. A Nemzeti Smart City Technológiai Platform

Digitális transzformáció és az okos városok lehetőségei. A Nemzeti Smart City Technológiai Platform Digitális transzformáció és az okos városok lehetőségei A Nemzeti Smart City Technológiai Platform Dr. Solymár Károly Balázs Infokommunikációért felelős helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A közgyűjtemények és az e-infrastruktúra szolgáltatók

A közgyűjtemények és az e-infrastruktúra szolgáltatók Debrecen 2010. április 7. DC-NET (Digital Cultural Heritage Network) A közgyűjtemények és az e-infrastruktúra szolgáltatók Oktatási és Kulturális Minisztérium Röviden: A DC-NET az ERA-NET - Európai Kutatási

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19. Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil

Részletesebben

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Mátrai Gábor hírközlési elnökhelyettes Információs társadalom és tartalomfogyasztás 2012. június 14. Globális trendek európai és nemzeti

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

Kenyeres István (Budapest Főváros Levéltára) Szabadkai Levéltári Nap Előadás-vázlat

Kenyeres István (Budapest Főváros Levéltára) Szabadkai Levéltári Nap Előadás-vázlat Kenyeres István (Budapest Főváros Levéltára) A SZOLGÁLTATÓ LEVÉLTÁR MAGYARORSZÁGON Szabadkai Levéltári Nap 2008. Előadás-vázlat Az előadás bemutatta a magyarországi levéltári terület érintő kormányzati

Részletesebben

stratégiai kutatási terve

stratégiai kutatási terve A NESSI-Hungary stratégiai kutatási terve Dr. Kondorosi osi Károly BME IIT 2 Vázlat Bevezető Alakulás, motivációk Mit csinál a NESSI az EU-s anya Mit csinál a NESSI-Hungary A Stratégiai kutatási terv (SKT)

Részletesebben

A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése

A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése XXV. ORSZÁGOS KÖNYVVIZSGÁLÓI KONFERENCIA 2017. SZEPTEMBER 7-8. A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése Madarasiné Dr. Szirmai

Részletesebben

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Dr. Szemerkényi Réka a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, kiberkoordinátor

Részletesebben

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, 2012. június 13-14. Fenntartható termelés és fogyasztás Szuppinger Péter Kállay Tamás szakértők Regionális Környezetvédelmi Központ Regional Environmental

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Kovács Krisztina Education Business Developer Közép-Kelet Európa, Közel-Kelet, Afrika 2004 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information

Részletesebben

A lisszaboni célok és az Információs Társadalom. Lisszaboni stratégia fő politikai célkitűzései. eeurope. eeurope. eeurope

A lisszaboni célok és az Információs Társadalom. Lisszaboni stratégia fő politikai célkitűzései. eeurope. eeurope. eeurope A lisszaboni célok és az Információs Társadalom Az információs társadalom fejlesztésének európai programjai, 2002, Dr. Bakonyi Péter c. docens Pozitív válaszok keresése és megtalálása a XXI. század globális

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

Digitális Magyarország program. Gódor Csaba Miniszterelnökség

Digitális Magyarország program. Gódor Csaba Miniszterelnökség Magyarország program Gódor Csaba Miniszterelnökség Program célja Az állampolgárok és a vállalkozások elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáférési lehetősége szélesedjen minőségileg javuljon növekedjen

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

A modern információs társadalomra jellemző, hogy

A modern információs társadalomra jellemző, hogy A modern információs társadalomra jellemző, hogy a 20. század-kezdeti információ nem a formálás (lételméleti) folyamatára vonatkozik, hanem csupán azokra a dolgokra, melyek az univerzum építőkövei. a 20.

Részletesebben

Információs társadalom

Információs társadalom Információs társadalom Általános tudnivalók Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár 2011.01.24. Bemutatkozás BME villamosmérnök (1965) Kandidátus (1974) c. docens

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Tartalom A Jövő Internetről röviden a várható fejlődés Az EU Jövő Internet stratégiája Hazai pályázatok A Platform

Részletesebben

A MAVIR ZRt. Intelligens Hálózati Mintaprojektje. Lengyel András MAVIR ZRt szeptember 6.

A MAVIR ZRt. Intelligens Hálózati Mintaprojektje. Lengyel András MAVIR ZRt szeptember 6. A MAVIR ZRt. Intelligens Hálózati Mintaprojektje Lengyel András MAVIR ZRt. Az okos hálózatok kiépítése sokrétűen támogatja a Nemzeti Energiastratégia célkitűzéseit A Nemzeti Energiastratégia pillérei Az

Részletesebben

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh

Részletesebben

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság I. Országgyűlés Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása, számszerűsítése Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Szabályozási kihívások

Szabályozási kihívások Szabályozási kihívások Mátrai Gábor hírközlési elnökhelyettes Ahogy az NMHH látja 2012. október 11. Globális trendek, európai és nemzeti válaszok 2 Az információs társadalom változásának trendjei A vezeték

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek

Részletesebben

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Dr. Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár HTE MediaNet 2013 konferencia 2013. Október 3. Velence Bevezetés Miért volt

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

MELLÉKLET. A digitális egységes piaci stratégia végrehajtása. a következőhöz:

MELLÉKLET. A digitális egységes piaci stratégia végrehajtása. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.10. COM(2017) 228 final ANNEX 1 MELLÉKLET A digitális egységes piaci stratégia végrehajtása a következőhöz: a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak,

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

"A felelős egyetem módszertani aspektusai" Április 21. Budapest, MellearN konferencia

A felelős egyetem módszertani aspektusai Április 21. Budapest, MellearN konferencia "A felelős egyetem módszertani aspektusai" 2017. Április 21. Budapest, MellearN konferencia Képzési és kimeneti követelmények (16/2016 EMMI) Illeszkedés az Európai Uniós irányelvekhez: kompetenciák tudás

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

e-health Task Force jelentés Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma

e-health Task Force jelentés Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma e-health Task Force jelentés Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma Legkritikusabb rendszer szintű ügyeket uniós szintre emeltük Magyarország 2011 második

Részletesebben

Infokommunikációs tervek 2025

Infokommunikációs tervek 2025 Infokommunikációs tervek 2025 Kelemen Csaba főosztályvezető 2018. szeptember 25. 1. Szakpolitikai területek 2. A megkezdett munkák. Célok és státusz. 3. Új célok 2025-ig Rövid tartalomjegyzék SZAKPOLTIKAI

Részletesebben

Az modern információs társadalomra jellemző, hogy

Az modern információs társadalomra jellemző, hogy Az információs társadalom térszemléletű meghatározása az informatikai szolgáltatásokat helyezi a középpontba. a távközlés és a telekommunikációs rendszerek működését foglalja össze. az idő és a tér szerveződését

Részletesebben

A köznevelés digitális megújítása. Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár

A köznevelés digitális megújítása. Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár A köznevelés digitális megújítása Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár 1 Az eredményes oktatási rendszer pillérei 1. 2. 3. Jó képességű tanárok Tanárok módszertani felkészültsége Egyenlőség/méltányosság

Részletesebben

Nemzeti Klaszter Konferencia

Nemzeti Klaszter Konferencia Nemzeti Klaszter Konferencia 2012. Március 27. Pécs Tartalom DCCA rövid bemutatása Duna Stratégia rövid bemutatása A klasztertevékenységek kapcsolódása a Stratégiához / PA 8/ PA 8 terület projektpéldáinak

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben