TARTALOM. 2.2 A vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje... 22

Átírás

1 1

2 TARTALOM Az intézmény alapfeladatai AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETE Az iskola szervezeti ábrája A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény szervezeti egységei: A belső kapcsolattartás rendje A vezetőség és a nevelőtestület kapcsolattartása A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása A nevelők és tanulók kapcsolattartása A diákönkormányzat Szülői munkaközösséggel, szülőkkel való kapcsolattartás Az intézmény vezetési struktúrája, a vezetők közötti munkamegosztás A vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A kiadmányozás szabályai A képviselet szabályai Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI A pedagógusok közösségei Nevelőtestület Szakmai munkaközösségek A tanulók közösségei A diákönkormányzat Az iskolai sportkör A szülők közösségei A MŰKÖDÉS RENDJE A tanulóknak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények Az alkalmazottaknak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje / 114

3 4.3 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Helyiségek, berendezések használatának szabályai AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK CÉLJA, SZERVEZETI FORMÁI, IDŐKERETEI AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja A vezetők és a partnerszervezetek közötti kapcsolattartás formája és rendje Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal Kapcsolattartás az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolai védőnő feladatai AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK Védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az intézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁSRÉSZLETES SZABÁLYAI A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai AZ INTÉZMÉNYI ADMINISZTRÁCIÓ Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje A PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL VALÓ TÁJÉKOZÓDÁS RENDJE EGYÉB SZABÁLYOZÁSOK Az intézmény által szervezett utazással járó programok szabályai Az e-napló működési szabályzata ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az SZMSZ hatálybalépése Az SZMSZ felülvizsgálata Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai / 114

4 14.4. Fenntartói és működtetői nyilatkozat MELLÉKLETEK SZ. MELLÉKLET SZ. MELLÉKLET Az iskolai könyvtár működési szabályzata SZ. MELLÉKLET SZ. MELLÉKLET SZ. MELLÉKLET SZ. MELLÉKLET A tankönyvtár gyarapítására vonatkozó elvek, a törlés módja SZ. MELLÉKLET MUNKAKÖRI LEÍRÁS AZ ISKOLAI KÖNYVTÁROS SZÁMÁRA SZ. MELLÉKLET BÉLYEGZŐ HASZNÁLATI SZABÁLYZAT SZ. MELLÉKLET MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁK Tanár munkaköri leírás-mintája Testnevelő munkaköri leírás-mintája Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája Pedagógiai asszisztens munkaköri leírása Iskolatitkár munkaköri leírás Laboráns munkaköri leírás Gondoki munkaköri leírás Takarító munkaköri leírás / 114

5 Bevezetés Intézményi adatok Az intézmény neve: Debreceni Dózsa György Általános Iskola Címe: 4027 Debrecen Dózsa Gy. u. 2. Oktatási azonosítója: KLIK azonosító:ha1001 A fenntartó neve: Debreceni Tankerületi Központ A fenntartó alapító okiratának azonosítója: 61764/2016. Alapító okiratának kelte: december 21. Az intézmény alapításának időpontja: A szervezeti és működési szabályzat tartalma A szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, az iskola külső és belső kapcsolataira vonatkozó mindazon rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más szabályozó norma hatáskörébe. Az SZMSZ a kialakított célrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, kapcsolati rendszerét tartalmazza. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. Az SZMSZ szabályozási körét és az intézmény működését meghatározó jogszabályok felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza. Az SZMSZ célja A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt, jogilag szabályozott magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az intézményben. Az intézmény jogszerű működését szabályozó alapdokumentumok köre: Fenntartó alapító okirata Intézményi törzskönyvi bejegyzés Pedagógiai program 5 / 114

6 Szervezeti és működési szabályzat Házirend Az SZMSZ hatálya A szervezeti és működési szabályzat betartása az intézmény valamennyi tanulójára és alkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit, anélkül, hogy az iskolával jogviszonyt alakítanának ki. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. A szervezeti és működési szabályzat a nevelőtestület határozatában foglalt rendelkezés szerinti időpontban lép hatályba, és határozatlan időre szól. Azok a rendelkezések, amelyek a fenntartóra anyagi többletkötelezettséget telepítenek, fenntartói jóváhagyással válnak hatályossá (ezeket jelen szabályzat Záró rendelkezések című fejezete tartalmazza). Az intézmény alapfeladatai Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok Szakf.sz. Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése ) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) (a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő tanuló) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, 6 / 114

7 oktatása (5-8. évfolyam) (a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő tanuló) Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása 1. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETE 1.1. Az iskola szervezeti ábrája Az intézmény szervezeti felépítését a következő oldalon szereplő szervezeti diagram tartalmazza 7 / 114

8 0

9 1.2. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény szervezeti egységei: Intézményvezetés Az iskola vezetője az intézményvezető, aki a köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az intézményvezető közvetlenül irányítja az intézményvezető-helyettesek munkáját, az iskolatitkárt, és a könyvtárostanárt. Kapcsolatot tart a szakszervezetekkel, a diákönkormányzattal, a szülői közösséggel, illetve biztosítja a működésük feltételeit. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezető-helyettesek. Az iskolavezetés hetente munkaértekezletet tart, amelynek időpontja az éves munkatervben rögzített. Nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. A nevelőtestület évente két alkalommal beszámoló értekezletet, évente két alkalommal osztályozó értekezletet tart. Az értekezletek rendjét az éves munkaterv tartalmazza. Szakmai munkaközösségek A munkaközösség tagjai a legalább öt, azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, illetve azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok. Ennek megfelelően az iskolában hat munkaközösség működik. Szervezeti elhelyezkedésüket az iskola szervezeti ábrája mutatja. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak Iskolatitkár Rendszergazda Pedagógiai asszisztens Laboráns Feladataikat a munkaköri leírások tartalmazzák. Szervezeti egységhez való tartozásukat az iskola szervezeti ábrája mutatja. 9 / 120

10 Diákkörök, diákönkormányzat Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében a házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét a nevelőtestület segíti. Jogosultak küldöttel képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus az igazgatóhelyettessel tartja a kapcsolatot a szervezeti ágrajz szerint. Szülői közösség Iskolánkban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezet működik. Az osztályszintű szülői közösséggel az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot, az iskolai szintű szülői szervezettel pedig az igazgató. Intézményi Tanács Az intézményben a helyi közösségek érdekeinek képviseletére Intézményi Tanács működik. Összetételét a Nkt nak (3), illetve (4) bekezdése határozza meg. A tanács tagjait a delegálók véleményének meghallgatása mellett az iskola igazgatója bízza meg. Az iskola és az Intézményi Tanács közötti kapcsolattartásért az iskola igazgatója felelős. Az igazgató félévente beszámol az iskola munkájáról az Intézményi Tanácsnak. Egyéb kisegítő dolgozók március 1-től az egyéb kisegítő dolgozók munkáltatója az intézmény vezetője. Feladataikat a munkaköri leírások tartalmazzák. Szervezeti egységhez való tartozásukat az iskola szervezeti ábrája mutatja A belső kapcsolattartás rendje A vezetőség és a nevelőtestület kapcsolattartása A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattarása az igazgató segítségével a megbízott munkaközösség-vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás formái: vezetőségi értekezlet a különböző értekezletek megbeszélések Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, mely megtalálható az iskola honlapján és az iskola titkárságán. 10 / 120

11 Az vezetőség az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, szóban, en keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: A vezetőségi értekezlet után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól Az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség felé A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: a munkaközösségeken belül tervezett ellenőrzések és értékelések iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések iskolán kívüli továbbképzések a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportesemények A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítése, fejlesztése céljából a szakmai munkaközösségek szoros munkakapcsolatot alakítanak ki A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. A nevelők és tanulók kapcsolattartása A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak. A tanulók vélemény nyilvánításának és rendszeres tájékoztatásának az őket érintő kérdésekben állandó fóruma az osztályfőnöki óra. Tantárgyi problémáival elsősorban a szaktanárhoz, majd az osztályfőnökhöz, ha ez nem vezet eredményre, az igazgatóhoz fordulhat. Kéréseivel, problémáival fordulhat az őt tanító nevelőkhöz, a diákönkormányzat vezetőjéhez. Az iskolát érintő kérdésekben tájékozódhat, véleményt nyilváníthat a diákgyűléseken. A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 11 / 120

12 Az igazgató: Biztosítja a DÖK véleményezési és javaslattételi jogának érvényesülését Gondoskodik a működéshez szükséges feltételekről: - rendezvényekhez helyiséget, szükség esetén felszerelést, felügyeletet A diákönkormányzattal elsősorban az azt segítő pedagóguson keresztül tartja a kapcsolatot, rendszeresen beszámoltatja, meghallgatja véleményét, javaslatait Az igazgató /vagy helyettesei / részt vesz a DÖK ülésein, a diákok számára évenként fórumot szervez A diákönkormányzat ülésein és az évi Diákközgyűlésen az iskola igazgatója (helyettese) rendszeresen tájékoztatja a diákönkormányzatot, a tanulókat érintő kérdésekről. A diákönkormányzat véleményét a hatályos jogszabályok szerint be kell szerezni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a házirend elfogadása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. Szülői munkaközösséggel, szülőkkel való kapcsolattartás Tagjait és vezetőit az osztályok szülői közössége választja meg. Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A szülői munkaközösséggel a kapcsolatot az igazgató és helyettesei tartják. A szülői szervezet és az iskola kapcsolatának formái: SZM választmányi ülések: évente legalább két alkalommal, de ezen kívül minden olyan esetben, amely a szülői közösség véleményezését teszi szükségessé, vagy szülői együttműködést igényel Tevékeny részvétel az iskolai programokban (farsang, Egy nap a Dózsáért, ballagtatás) A szülőkkel való kapcsolattartáshoz az iskola a következő lehetőségeket biztosítja: Szülői értekezlet: Tanévenként két alkalommal. Az osztályfőnök tájékoztatást nyújt: az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról a gyermek és osztálya tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről A szülői értekezlet lehetőséget teremt a szülők egymás közötti kommunikációjára, illetve a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtésére és továbbítására az iskola igazgatósága felé. 12 / 120

13 A nyolcadikos tanulók szüleinek középiskolai igazgató bevonásával pályaválasztást segítő szülői értekezletet szervezünk (november). A nyelvvizsgákról tájékoztató szülői értekezlet a 6., 7. évfolyamon tanulók szülei részére. Fogadóórák: Tanévenként négy alkalommal. A szülők és pedagógusok személyes találkozása lehetőséget teremt a gyermek fejlődésének, problémáinak megbeszélésére, az írásbeli munkákat is megtekintheti a szülő. Rendkívüli esetben a pedagógus kérésére a tanulók is részt vehetnek a fogadóórán. Az előre tervezett szülői értekezletek és fogadóórák időpontját az éves ütemterv tartalmazza. Szükség esetén a szülői közösség vagy az osztályfőnök rendkívüli szülői értekezletet is összehívhat váratlan feladatok, problémák megoldására. Meghívásos fogadóóra, konzultáció: kezdeményezheti szülő és pedagógus egyaránt. Csak külön időpont egyeztetés alapján, a pedagógus időbeosztásának figyelembevételével kerülhet rá sor. További kapcsolattartási, tájékozódási lehetőségek: Az iskola honlapja Kréta napló Tájékoztató füzet (az osztályfőnökök kéthavonta ellenőrzik, szükség esetén pótolják az osztályzatokat) Írásbeli értesítés orvosi ellátásról (fogászat, orvosi vizsgálat, védőoltások) Tájékoztatás választható órákról, szakkörökről A szülő írásban is tehet javaslatot az iskolával kapcsolatos ügyekben, erre a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ kell adni Vezetők kapcsolattartása Az iskolai vezetők és az egyes belső szervezetek közötti kapcsolattartás megvalósul: a mindennapos szóbeli kapcsolattartás formájában; a heti rendszerességgel megtartott vezetői értekezleteken; az alkalmanként egy adott téma megvitatására összehívott vezetői és kibővített vezetői megbeszéléseken; az igazgató és az igazgatóhelyettesek munkanapokon történő meghatározott rend szerinti benntartózkodása során; az igazgatóhelyettesekkel és a szakmai munkaközösség-vezetőkkel történő munkamegbeszélések útján; az igazgató, vagy az igazgatóhelyettesek részvételével zajló szakmai munkaközösségek munkamegbeszélésein; 13 / 120

14 az iskolai munkatervben szereplő nevelőtestületi értekezleteken, rendezvényeken. A felsoroltakon kívül az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök a munkatervben meghatározott időpontokban tartanak közös értekezletet. Ezek biztosítják a rendszeres információcserét az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök között. Egyszersmind biztosítják az egyes munkaközösségek és osztályfőnökök egymás közötti kapcsolattartását, információcseréjét is. Szakmai munkaközösségekkel való kapcsolattartás A szakmai munkaközösségek, az osztályfőnöki munkaközösség, az osztályban tanító tanárok közössége folyamatosan kapcsolatot tart az osztályközösségekkel, a diákkörökkel, az iskolai sportkörrel, a diákönkormányzattal. A kapcsolattartás a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek, osztály- és iskolai programok, osztálygyűlések, évfolyamgyűlések, diákközgyűlés alkalmával valósul meg. A kapcsolattartás része, hogy az osztályközösségek és a tanulók az ODB tisztségviselőin keresztül panaszaikkal, kérdéseikkel, javaslataikkal a pedagógusokhoz, az osztályfőnökhöz és az iskola vezetőségéhez fordulhatnak. Írásos felvetéseikre 15 napon belül választ kapnak. Szülőkkel való kapcsolattartás Az iskola pedagógusai, osztályfőnökei, vezetői a szülői értekezleteken, szülői fogadóórákon, iskolai rendezvényeken rendszeres kapcsolatot tartanak a szülőkkel. Az iskola egészét vagy tanulói csoportokat érintő kérdésekben az osztályfőnökök, illetve az iskola vezetősége tart kapcsolatot a szülői közösséggel. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként az éves munkatervben meghatározott időpontban négy alkalommal tart fogadóórát. A szülői szervezetek részt vállalhatnak az iskolai tanórán kívüli programok megszervezésében és végrehajtásában. Ennek érdekében együttműködnek az adott feladatot végrehajtó pedagógus közösséggel. Diákönkormányzattal való kapcsolattartás Az iskola vezetősége, pedagógusai és a diákönkormányzat közötti kapcsolat felelőse elsősorban a diákmozgalmat segítő tanár, aki minden DÖK vezetőségi ülésen és a közgyűléseken részt vesz. A felsős igazgatóhelyettes tanévenként két alkalommal (a tanév indításakor, illetve a második félév során) a Diákközgyűlés értekezletein beszámol az iskola vezetősége által hozott fontosabb, tanulókat érintő intézkedésekről, illetve tájékozódik a diákönkormányzat munkájáról. A diákönkormányzat vezetője jogosult arra, hogy a tanulókat érintő és intézkedést igénylő esetekben az iskolavezetés rendkívüli összehívását kezdeményezze. Szükség esetén a nevelőtestületi értekezletre a diákönkormányzat képviselői meghívást kapnak. Az iskolai sportkörrel való kapcsolattartás 14 / 120

15 Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolatért a sportkör vezetője. 15 / 120

16 2. AZ INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁSA 2.1 Az intézmény vezetési struktúrája, a vezetők közötti munkamegosztás Intézményvezető Az iskola intézményvezetője gyakorolja a nemzeti köznevelési törvényben, a munka törvénykönyvében és a közalkalmazotti törvényben ráruházott vezetői jogkört, és ellátja az ezzel összefüggő feladatokat. Hatáskörébe tartozik: az iskola teljes szervezete. Jogköre: 1. Gyakorolja a Debreceni Tankerületi Központ által ráruházott jogköröket. 2. Első fokon dönt azokban a tanügy-igazgatási kérdésekben, amelyeket a törvények és más jogszabályok hatáskörébe utalnak. 3. Tanulói fegyelmi ügyekben az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója. 4. Szabályozza az iskolai szervezet működését, továbbá az iskolai élet belső rendjét. 5. Meghatározza az iskolán kívüli szervekkel való kapcsolat feltételeit és módjait, az ügyvitel rendjét és ennek keretében a szerződéskötésekre, levelezésre és aláírásra, az iskola képviseletére jogosultak körét. 6. Ellenőrzi az iskolai nevelő-oktató munkát, az iskola ügyvitelét, szervezeteinek és közösségeinek működését. 7. Intézkedik a rendkívüli események bekövetkezésekor. 8. Fizetési kötelezettségek, utalványozás esetén gyakorolja a Debreceni Tankerületi Központ által meghatározott esetekben az aláírási jogkörét. 9. Dönt kérelem esetén a tanulók egyes órák látogatása alól történő felmentéséről. 10. Meghatározza az óralátogatások alól felmentett tanulók és a magántanulók felkészültségének ellenőrzési módját. Feladatai: Külső kapcsolataiban személyesen képviseli az iskolát. Kapcsolatot tart és együttműködik a gazdasági ellátó osztály / működtető szervezet vezetőjével. Felügyeli az iskolaadminisztrációs rendszerek működtetését. Gondoskodik az előírt adatszolgáltatások elkészítéséről és határidőre történő továbbításáról. Kapcsolatot tart a szakmai érdekképviseleti szervekkel. Kidolgozza az iskola nevelő-oktató munka elveit, ellenőrzési és minősítési tervét. 16 / 120

17 Biztosítja az iskola működését, a zavartalan nevelő-oktató munka feltételeit, az iskolai munkaterv, munkarend megvalósítását. Irányelveket ad a munkaterv, a tantárgyfelosztás és az órarend elkészítéséhez. Gondoskodik az iskolai élet demokratikus légköréről, az egymást segítő emberi kapcsolatok erősítéséről, a kitűzött pedagógiai céloknak megfelelő tanár-diák viszony kialakításáról és fenntartásáról, a saját, valamint az iskola dolgozóinak tervszerű és folyamatos továbbképzéséről. Gondoskodik a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséről, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséről és ellenőrzéséről. Gondoskodik a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünnepléséről. Irányítja a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységet. Irányítja a belső vizsgák előkészítését, és ellenőrzi azokat. Gondoskodik a pedagógus munkaközösségek megalakulásáról és működéséről, a pedagógusok kezdeményezéseinek felkarolásáról és támogatásáról, a nevelőtestületi döntések végrehajtásáról, a nevelőtestületi értekezletek megtartásáról. Gondoskodik a diákközgyűlés összehívásáról és lebonyolításuk feltételeinek biztosításáról. Irányítja az ifjúságvédelmi munkát. Gondoskodik az iskolai élet egyes területeinek tennivalóit rögzítő szabályzatok végrehajtásáról. Biztosítja a szülői szervezet, a diákönkormányzat és a diákkörök működésének feltételeit. Irányítja és összehangolja az iskola pedagógus és nem pedagógus beosztású dolgozóinak tevékenységét. Az iskola dolgozóinak munkáját értékeli, minősíti, jutalmazza, valamint kitüntetésre javasolja a kiemelkedő munkát végzőket, és szükség esetén felelősségre vonást alkalmaz. Figyelemmel kíséri és segíti a nevelőtestület és a tanulóközösség életét, a diákönkormányzat érdekvédelmi feladatainak megvalósulását. Kezdeményezi és támogatja a nevelő oktató munka tervszerű fejlesztését, a korszerűsítő és újító törekvések kibontakozását. Szervezi az iskola és az iskolával kapcsolatban lévő külső szervezetek, valamint az iskola és a tanulók családja (gondviselője) közötti kapcsolatokat. Irányítja, szervezi és ellenőrzi az iskolatitkár munkáját. Irányítja a pedagógiai dokumentumok elkészítését. Irányítja a tankönyvellátással kapcsolatos feladatokat. 17 / 120

18 Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat, továbbá állandó jelleggel a tanári munkafegyelem, valamint a tanulók tanulmányi és magatartási fegyelmének betartását, az osztályfőnökök, a pedagógusok adminisztratív tevékenységét. Irányítja a szülők tájékoztatásával kapcsolatos fórumok (szülői értekezlet, szülői fogadónapok, SZK értekezletek stb.) megszervezését. Gondoskodik az egész iskolát érintő tárgyi feltételek megteremtéséről. Szervezi és ellenőrzi a beszerzéseket. Felügyeli a karbantartási és felújítási munkálatokat. Gondoskodik a vagyonvédelem megszervezéséről. Kapcsolatot tart a szülői közösség képviselőjével. Az intézményvezető-helyettesek az általános nevelési és tanügy-igazgatási intézményvezetőhelyettesi hatás- és jogkörrel, valamint feladatokkal megbízott helyettesei az intézményvezetőnek. Felelősséggel osztoznak az iskola nevelési céljainak megvalósításában. Felelősséggel osztoznak az iskola tanügy-igazgatási feladatainak jogszabály szerinti ellátásban. Ellenőrzéseik során személyesen győződnek meg a nevelési feladatok végrehajtásáról. Általános intézményvezetőhelyettesi feladataik mellett felügyelik a diákönkormányzatot segítő tanár munkáját is. Hatáskörükbe tartoznak: A munkaközösségek A DÖK A diákfegyelmi bizottság Jogkörük: A tanügy-igazgatási tevékenység irányítása. Aláírási jogkör gyakorlása az intézményvezető által kiadott külön intézkedés szerint utalványozási és más teljesítési kötelezettség esetén. A rendeletek változásainak megfelelően az iskolai dokumentumok módosításának irányítása. Javaslat készítése a hatáskörébe utalt pedagógusok minősítésére, jutalmazására, kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására. Javaslattétel a Diákönkormányzat számára biztosított anyagi források felhasználására, a szociális segélyek odaítélésére. A hirdetések ellenőrzése. Az intézményvezető hosszabb ideig tartó távolléte, akadályoztatása (betegség stb.) esetén az intézményvezető helyettesítése. Jogkörüket a vezető beosztású munkatársakkal együttműködve gyakorolják. 18 / 120

19 Feladataik: Megszervezik, valamint részt vesznek a különbözeti, az osztályozó és javító-pótló vizsgák szervezésében. Igény esetén gondoskodnak a hit - és vallásoktatás megszervezéséről. Gondoskodnak az iskolai tankönyvellátás megszervezéséről és a tankönyvek megrendeléséről. Folyamatosan ellátják az osztályfőnököket a munkájukhoz szükséges információkkal és dokumentumokkal. Elkészíttetik az osztályfőnöki tanmeneteket és ellenőrzik az ebben rögzített feladatok végrehajtását. Az osztályfőnökök számára óralátogatásokat, bemutató órákat, tapasztalatcserét szerveznek. Elkészítik az iskolai munkatervet. Elkészítik a KIR-statisztikát. Gondoskodnak a tantárgyfelosztás elkészítéséről. Irányítják az órarend elkészítését és év közben történő karbantartását. Gondoskodnak a Különös közzétételi lista karbantartásáról. Elkészítik és folyamatosan figyelemmel kísérik a pedagógusok továbbképzési tervét, és gondoskodnak annak megvalósításáról. Az iskolai diákfegyelmi bizottság elnökeként irányítja a bizottság munkáját. Szervezik az általános iskolai tanulók beiskolázását és kapcsolatot tart az általános iskolákkal. Figyelemmel kísérik a közlönyökben megjelent és az iskolára vonatkozó rendelkezéseket. Figyelemmel kísérik az igazolatlan órákról szóló tájékoztatási kötelezettségek teljesítését. Havonta ellenőrzik a területükhöz tartozó tanórán kívüli foglalkozások megtartását és a naplóvezetést. Az iskolai adminisztrációs rendszereket napi rendszerességgel használják. Az elektronikus naplóban / naplóban a területéhez tartozó helyettesítéseket rögzítik és ellenőrzik. Ellenőrzik a Házirend betartását, és felelősek az abban foglaltak végrehajtásáért. Ellenőrzik és értékelik a tanítási órákat, továbbá állandó jelleggel a tanári munkafegyelem, valamint a tanulók tanulmányi és magatartási fegyelmének betartását, az osztályfőnökök, a pedagógusok adminisztratív tevékenységét. Segítik a nevelőmunkának, a diákok érdekvédelmi céljainak és programjainak megvalósulását. 19 / 120

20 Gondoskodnak a tanulók szervezett véleménynyilvánításának lehetőségéről. Gondoskodnak a tanulók szociális ellátásával kapcsolatos igényeinek felméréséről. Kapcsolatot tartanak az iskolaorvossal és szervezik a szűrővizsgálatokat. Kapcsolatot tartanak a pedagógiai szakszolgálattal. Irányítják és ellenőrzik a diákönkormányzatot segítő pedagógus tevékenységét. Gondoskodnak a szülők tájékoztatásával kapcsolatos fórumok (szülői értekezlet, szülői fogadónapok stb.) megszervezéséről és lebonyolításáról. Felelősek az iskolai ünnepségek, a ballagás megszervezéséért és lebonyolításáért. Részt vesznek az iskolai értekezletek előkészítésében és megszervezésében. Segítik a diákrendezvények megszervezését és lebonyolítását. Nyilvántartják és ellenőrzik az osztálykirándulásokat. Ellátják az országos, a megyei szintű és az iskolai mérésekkel kapcsolatos szervezési és adatszolgáltatási feladatokat. Részt vesznek a selejtezési bizottság munkájában. Felelős az iskolai kártérítési ügyek intézéséért. Gondoskodnak az oktatás korszerűsítéséről, a képzés színvonalának emeléséről. Felelősek az információáramlás gyors és pontos megtörténtéért (körözvények, hirdetések, iskolarádió stb.). Feladataiknak végzése során tapasztalataikról, a felmerült problémákról és intézkedéseikről az intézményvezetőtt folyamatosan tájékoztatják. Az intézményvezető-helyettesek alapvető feladata az iskolában folyó közismereti oktatás felügyelete és a rendszergazda irányítása. Hatáskörébe tartoznak: A humán munkaközösség A reál munkaközösség Az idegennyelvi munkaközösség A testnevelés munkaközösség Az alsós munkaközösség A tehetség munkaközösség Az ÖKO munkaközösség 20 / 120

21 Jogkörük: Javaslat készítése a hatáskörükbe utalt pedagógusok minősítésére, jutalmazására, kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására. A gyakornoki rendszer működtetése. A speciális tevékenységeket ellátók munkájának irányítása. A minőségbiztosítási tevékenység irányítása. Az elektronikus napló működtetése. Jogkörüket a vezető beosztású munkatársakkal együttműködve gyakorolja. Feladataik: Az oktatás tárgyi feltételeinek biztosítása. Irányítják a közismereti oktatás helyi tanterveinek kidolgozását. Irányítják a tantárgyak tanmeneteinek kidolgozását, ellenőrzik azok tartalmát. Irányítják a pótló, javító és osztályozó, különbözeti vizsgák követelményeinek kidolgozását, és megszervezik azokat. Irányítják a szakterületén működő korrepetálások, egyéni foglalkozások, szakkörök tartalmi munkáját. Óralátogatásokat, bemutató órákat, tapasztalatcserét szerveznek. Gondoskodnak az oktatás korszerűsítéséről, a képzés színvonalának emeléséről. Javaslatot tesznek a szakmaterülethez tartozó pedagógusok minősítésére, jutalmazására, kitüntetésére, szükség esetén fegyelmi felelősségre vonásukra. Figyelemmel kísérik a szakterületét érintő pályázati kiírásokat. Javaslatot tesznek a területéhez tartozó tanárok továbbképzésére, részt vesz a helyi továbbképzések szervezésében és lebonyolításában. Ellenőrzik és értékelik a tanítási órákat és a tanári munkafegyelem betartását. Az e-naplóban a területükhöz tartozó helyettesítéseket rögzítik, illetve ellenőrzik az adminisztrációt. Biztosítják a tanárok szükség szerinti helyettesítését. Havonta ellenőrzik a területükhöz tartozó tanórán kívüli foglalkozások megtartását és a naplóvezetést. Segítik a munkaerő-gazdálkodási feladatok megoldását. Gondoskodnak az oktatáshoz szükséges tanári segédletekről, nyomtatványokról. Az iskolai adminisztrációs rendszereket napi rendszerességgel használják. Részt vesznek a pedagógiai program és az SZMSZ karbantartásában. 21 / 120

22 Irányítják, koordinálják a minőségirányítási feladatokkal kapcsolatos teendőket, az IMIP-et a jogszabályi változásoknak megfelelően karbantartják. Elkészíttetik és tartalmilag ellenőrzik a területükhöz tartozó tantárgyak tanmeneteit. Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat és a tanári munkafegyelem betartását. Ügyeleti feladatokat látnak el. 2.2 A vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A tanítási napokon az intézményvezető és az intézményvezető-helyettesek a tanévre megállapított heti beosztás szerint tartózkodnak az iskolában. A beosztás napi bontásban a tanítás megkezdésétől, az adott napon esedékes utolsó foglakozás (ideértve a délutáni foglalkozásokat is) végéig tartalmazza a vezetők beosztását. A beosztást ki kell függeszteni az iskola titkárságán, a tanári szobában. 22 / 120

23 2.3 A kiadmányozás szabályai A kiadmányozás rendjét a Debreceni Tankerületi Központ által kiadott utasítás szabályozza. Az intézményvezető kiadmányozza: A jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; Az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; Az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket és egyéb leveleket; Az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát a Debreceni Tankerületi Központ számára nem tartott fenn; A közbenső intézkedéseket; A rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlói a felsős intézményvezető-helyettes, illetve akadályoztatása esetén az alsós intézményvezető-helyettes. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, cím) az irat iktatószáma az ügyintéző neve az ügyintézés helye és ideje A kiadmány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: az irat tárgya az esetleges hivatkozási szám a mellékletek száma A kiadmányokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadmányként lehet elküldeni. Ha a kiadmányozó eredeti aláírására van szükség, a kiadmány szövegének végén, a keltezés alatt a kiadmányozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni 23 / 120

24 A hitelesítést a kiadmány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadmányozó nevét s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon A kiadmány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével hitelesíti 2.4 A képviselet szabályai Az intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében, tanulói jogviszonnyal, az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, munkáltatói jogkörrel összefüggésben; az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján hivatalos ügyekben, települési önkormányzatokkal való ügyintézés során, állami szervek, hatóságok és bíróság előtt, az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt, intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során, nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, az óvodaszékkel, iskolaszékkel és kollégiumi székkel, az intézményi tanáccsal, más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel, az intézmény belső és külső partnereivel, az intézmény székhelye szerinti egyházakkal, munkavállalói érdekképviseleti szervekkel. Sajtónyilatkozatot az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére az intézményvezető vagy annak megbízottja adhat (a fenntartóval történt egyeztetés után). 24 / 120

25 Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat tételről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény vezetője és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni. 2.5 Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az intézményvezető távolléte alatt az ügyeletes intézményvezető-helyettes az intézmény felelős vezetője. Az intézményvezetőt tartós távolléte esetén a felsős intézményvezető-helyettes helyettesíti, mindkettőjük tartós távolléte esetén az alsós igazgatóhelyettes az iskola felelős vezetője. Amennyiben ez a helyettesítési rend nem tartható, akkor a helyettesítendő vezető írásban bíz meg egy felelőst, lehetőleg a munkaközösség-vezetők közül. A tavaszi, őszi, téli és nyári szünetekben azokra a munkanapokra, amikor az iskola nyitva tart, az intézményvezető írásban előre elkészíti a helyettesítési rendet és azt kifüggeszti a hirdetőtáblán, valamint közzéteszi az iskola honlapján. Ez az előírás vonatkozik a nyári ügyeleti napokra is. 2.6 Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető az alábbi feladat- és hatásköröket ruházza át a helyetteseire. A pedagógusok teljesítményértékelése, az országos pedagógiai szakmai ellenőrzésben való vezetői feladatok. A munkavégzés ellenőrzése. Az ügyeletek és a helyettesítések elrendelése. A vizsgák szervezése. Az iskolai dokumentumok elkészítése. A statisztikák elkészítése. Az órarend és a tantárgyfelosztás elkészítése. A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése. A választható tantárgyak körének meghatározása. A tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmek elbírálása. A nemzeti és az iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megünneplése. 25 / 120

26 A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése. Javaslattétel a pedagógusok továbbképzésére. Az iskola közvetlen és közvetett partnereivel való kapcsolattartás, együttműködés. Személyi anyagok kezelése. Az átruházott feladat- és hatáskörök esetében az igazgatóhelyetteseket teljes körű beszámolási kötelezettség terheli. Az átruházott feladat- és hatáskörök helyettesek közötti megosztását a munkaköri leírások tartalmazzák. 3. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI 3.1 A pedagógusok közösségei Nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. Véleményezési és javaslattévő jogköre kiterjed az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésre. Döntési jogköre a következőkre terjed ki: A pedagógiai program elfogadása. Az SZMSZ elfogadása. A házirend elfogadása. Az iskola éves munkatervének elfogadása. Az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása. A továbbképzési program elfogadása. A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása. A tanulók fegyelmi ügyei. Az intézményi programok szakmai véleményezése. Az igazgatói pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalma. A saját feladatainak és jogainak átruházása. 26 / 120

27 A nevelőtestület a számára biztosított feladat- és hatáskörök közül nem ruházhatja át döntési jogkörét a pedagógiai program, a házirend és a szervezeti és működési szabályzat esetében. A szakmai munkaközösségekre ruházza át döntési jogkörét: az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók egyes munkaközösségeket érintő részeinek elfogadásáról; az iskola éves munkatervének munkaközösségeket érintő részeinek elfogadásáról; a továbbképzési program elfogadásáról. A tanulók magasabb évfolyamra lépéséről és az osztályozó vizsgára bocsátásról a döntést a nevelőtestület helyett az osztályban tanító tanárok közössége hozza meg. A felsorolt döntéshozók beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a döntést követő legközelebbi nevelőtestületi értekezleten. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét a kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá Szakmai munkaközösségek A munkaközösség tagjai a legalább öt, azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, illetve azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok. Ennek megfelelően az iskolában az alábbi munkaközösségek működnek: reál munkaközösség humán munkaközösség alsós munkaközösség idegennyelvi munkaközösség testnevelés munkaközösség tehetség munkaközösség ÖKO munkaközösség Szervezeti elhelyezkedésüket az iskola szervezeti ábrája mutatja. A munkaközösségek tevékenységének célja, hogy segítse tagjai szakmai munkája minőségi és módszertani fejlesztését, tervezését. 27 / 120

28 Munkájukat éves munkaterv alapján végzik. Minden tanévben, valamennyi munkaközösség legalább 3 értekezletet tart. A munkaközösségi értekezletet a munkaközösség-vezető hívja össze. Az értekezletet össze kell hívnia akkor is, ha az intézményvezető vagy az intézményvezetőhelyettesek elrendelik, vagy a munkaközösség tagjainak legalább egyharmada indítványozza. A munkaközösséget a munkaközösség-vezető irányítja, akit az intézményvezető bíz meg a munkaközösségi tagok véleményének kikérésével. A munkaközösségek részletes feladatai: Gyakorolják a nevelőtestület által átruházott jogköröket és elvégzi az ezzel kapcsolatos feladatokat. Részt vesznek az iskola szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében. Javaslatot fogalmaznak meg az egyes szaktanárok külön megbízásaira. Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Javaslatot tesznek a szertárak és a szakkönyvtárak fejlesztésére. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, háziversenyeket szerveznek a tanulók tudásának fejlesztése céljából, propagálják a más szervezetek által meghirdetett versenyeket. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Szervezik a pedagógusok továbbképzését. Összeállítják az osztályozó, a különbözeti, a javító és felvételi vizsgák tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. Az intézménybe kerülő, nem gyakornok pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente beszámol az intézmény vezetőinek. Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését. Javaslatot tesznek az oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére. 28 / 120

29 3.2 A tanulók közösségei A diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat vezető szerve a Diákközgyűlés, amelyen a tanulói közösségeket az osztályok küldöttei képviselik, s megválasztják a vezetőséget. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg. A diákönkormányzat döntési jogkört gyakorol: saját működéséről; a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról; hatáskörei gyakorlásáról; egy tanítás nélküli munkanap programjáról. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat és javaslattal élhet az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. A fenntartó a köznevelési törvény 83.. (3) bekezdésében felsorolt döntések előtt kötelezően kikéri az iskolai diákönkormányzat véleményét. A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A diákönkormányzat működését saját szervezeti és működési szabályzata szabályozza Az iskolai sportkör Az intézményben működő sportkör feladata a tanulók napi testmozgásával, a mindennapos testnevelés céljaival összefüggő feladatok elvégzésének segítése. E célból sportköri foglalkozásokat tart a pedagógiai program helyi tantervében meghatározott időkeretben. A sportkörnek tagja az iskola valamennyi tanulója. 29 / 120

30 3.3 A szülők közösségei Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezet működik. A szervezet alapegységei az osztály szülői közösségek. Küldötteik az iskolai Szülői Munkaközösségben képviselik az osztályt. A szülői szervezet figyelemmel kíséri az iskolában a tanulói jogok érvényesülését, a nevelő-oktató munka eredményességét. Tájékoztatást kérhet minden olyan esetben, amely a tanulók egy csoportját érinti. Véleményt mond a pedagógiai program, a házirend és a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor. A fenntartó a köznevelési törvény 83.. (3) bekezdésében felsorolt döntések előtt kötelezően kikéri a szülői közösség véleményét. 30 / 120

31 4.A MŰKÖDÉS RENDJE 4.1 A tanulóknak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben 7 óra 45 perckor kezdődik. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat rendelhet el A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A bemutató órák és foglalkozások tartásának rendjét és idejét a munkaközösség vezetők javaslata alapján a munkaterv rögzíti. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják Az óraközi szünetek időtartama 10, illetve az első, második és hatodik óra után 15 perc a házirendben leírt csengetési rend szerint. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőleg az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az óraközi szünet tartama nem rövidíthető. Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok és a pedagógiai asszisztensek felügyelik. Dupla órák (engedéllyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, rendkívüli esetben. Az étkeztetést 11 óra 30 perctől 14 óra 15 percig kell lebonyolítani Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól 31 / 120

32 b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget c) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét d) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét e) átvételnél az iskola igazgatója előírja Az a), b), c), g) esetben, ha a tanuló kérésére jön létre (pl. utólag fel szeretné venni a választható tantárgyat stb.), akkor a tanuló köteles az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt legalább 10 nappal az igazgatóhelyettesnél a vizsgára jelentkezni. Az igazgatóhelyettes a jelentkezések összegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét. 4.2 Az alkalmazottaknak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A pedagógusok a 40 órás teljes munkaidejéből a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének beosztását az iskola órarendje és az egyéb foglalkozások programja határozza meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő és a kötött munkaidő (32 óra) közötti órákban ellátandó feladatokat az intézményvezető határozza meg. A feladatok meghatározásának elve az arányos és egyenletes feladatelosztás a nevelőtestület tagjai között. Az ellátandó feladatokat az iskola munkaterve tartalmazza. A kötött munkaidő feletti munkaidő részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását a pedagógus maga jogosult meghatározni. A tanár az órái kezdete előtt legalább 15 perccel köteles az iskolában megjelenni, és óráit a mindenkori csöngetési rend szerint felkészülten, pontosan kezdeni és befejezni. A reggeli ügyeletet ellátó tanárnak az ügyelet megkezdése előtt legalább 5 perccel meg kell érkeznie az iskolába. A testnevelő tanárnak az öltözőt ki kell nyitnia a tanítás megkezdése előtt legalább 10 perccel és a tanórák alatt az öltözőket zárva kell tartania. A tanulók átadott értékeinek megőrzéséről az óra megkezdése előtt gondoskodnia kell. Betegség, hiányzás esetén a munkakezdés előtt telefonálni, ben jelezni kell a titkárságra. Az iskolatitkár értesíti a hiányzásról az ügyeletes vezetőt, aki megszervezi a helyettesítést. Az újbóli munkába állást a titkárságon kell jelezni legkésőbb a megelőző munkanap 15 óráig. Az intézményben az alábbi nem pedagógus közalkalmazottak segítik közvetlenül a nevelő-oktató munkát: pszichológus, pedagógiai asszisztens, laboráns, iskolatitkár, rendszergazda. 32 / 120

33 Az intézményben a nem pedagógus dolgozók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. Egyéb kisegítő dolgozók a munkaköri leírásukban meghatározott munkarend szerint tartózkodnak az intézményben. 4.3 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az iskola a zavartalan működés, a vagyonvédelem, valamint a tanulók és alkalmazottainak biztonsága érdekében szabályozza a belépés és benntartózkodás rendjét mindazon személyek esetében, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával. Az iskolába érkező idegeneket a portás fogadja és engedi be, illetve ki őket. Ha a portás úgy ítéli meg, hogy a látogató iskolában való tartózkodása nem kívánatos, akkor értesíti az ügyeletes vezetőt, és intézkedéséig megakadályozza a belépést. Az iskola helyiségeinek bérlői a leadott névsor alapján léphetnek be az iskolába. Hétvégén, ünnepnapokon és tanítási szünetekben (a kijelölt ügyeleti napot kivéve), csak az intézmény vezetőjének külön írásos engedélyével lehet idegeneknek az intézmény területén tartózkodnia, a regisztráció ekkor is szükséges. Regisztráció nélkül léphetnek be az épületbe a szülők a fogadóórák, a szülői értekezletek és a szülői részvétellel zajló iskolai rendezvények esetén. Az iskolában való tartózkodás szabályai: Az intézménybe lépő idegenek, vendégek csak a belépéskor megjelölt helyen, személynél tartózkodhatnak. A tanítási órák látogatására az igazgató vagy az ügyeletes vezető engedélyével kerülhet sor, az órák lényeges zavarása nélkül. A szülők, vendégek fogadása egy adott rendezvény, program esetén az erre kijelölt tanteremben vagy az ünnepély helyszínén történik. Az intézményben tartózkodó idegenek (vendégek, javítási, karbantartási munkát végző szakemberek) esetében gondoskodni kell arról, hogy lehetőség szerint ne zavarják meg az oktatómunka rendjét. 33 / 120

34 4.4 Helyiségek, berendezések használatának szabályai Az iskolaépületet névtáblával az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületre ki kell tűzni a nemzeti lobogót, és az Európai Unió zászlaját. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért az energiafelhasználással való takarékoskodásért A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. Az állami vagyont szándékosan vagy gondatlanságból károsítókkal szemben a Debreceni Tankerületi Központ és a Debreceni Intézményműködtető Központ (DIM) kártérítési kötelezettséget érvényesít. Amennyiben tanulói károkozás történt, jegyzőkönyvet kell felvenni a kártérítés érvényesítése érdekében Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve a tanítási órákat követően a technikai dolgozók feladata A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után szabadon használhatja Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva kéthetente szerdán 9: ig. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon rendezvények hiányában zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre eseti kérelmek alapján az igazgató ad engedélyt. 34 / 120

35 5.AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK CÉLJA, SZERVEZETI FORMÁI, IDŐKERETEI Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembevételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglakozásokat megfelelő számú jelentkező esetén az intézményvezető engedélyezi. A foglalkozások helyét és időtartamát az intézményvezető és helyettesei rögzítik, terembeosztással együtt a mindenkori tantárgyfelosztás lehetőségeihez igazodva. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. A rendszeres tanórán kívüli foglakozásokat az intézményvezető szeptember 15-ig hirdeti meg a heti időbeosztással és a foglalkozást tartó tanár nevével. A jelentkezési határidő szeptember 30. A jelentkezés az osztályfőnöknél vagy a foglakozást tartó tanárnál lehetséges. A jelentkezés önkéntes, de felvétel esetén a foglakozásokon való részvétel kötelező. Az egyéni foglakozások célja a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása és a tehetséggondozás, a gyengébb előképzettségű tanulók felzárkóztatása, a tananyag eredményes elsajátításának elősegítése. A tantárgyfelosztásban erre a célra rendelkezésre álló órakeret felhasználásáról az intézményvezető dönt a munkaközösség-vezetők és az intézményvezető-helyettesek javaslata alapján. A tanulók mindennapos testedzésének biztosítására az iskola a minden napos testnevelésórákon túl sportköri foglalkozásokat (tömegsport, foci, kézilabda) is szervez. A foglakozások célja, hogy lehetőséget biztosítson a tanulók számára a különböző sportágak művelésére és versenyekre való felkészülésre. Időszakos tanórán kívüli foglakozások indulnak a tanulmányi versenyekre való felkészítés céljából. A felkészítendő tanulók kiválasztása a szaktanárok javaslata vagy az iskolai háziversenyeken elért eredmények alapján történik. 6.AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI 6.1 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézmény különböző országos, megyei és városi szakmai szervezetekkel tart kapcsolatot. Az intézményvezető és helyettesei szervezik a kapcsolattartást az intézmény egészével kapcsolatban álló intézményekkel, állami, önkormányzati, civil szervezetekkel és vállalkozásokkal. A nevelési-oktatási intézmények szakmai fejlődésének támogatása érdekében az Oktatási Hivatal irányításával és a kormányhivatal operatív közreműködésével végrehajtandó pedagógiai-szakmai ellenőrzések során az intézmény vezetősége és pedagógusai együttműködnek az ellenőrzést végző tanfelügyelőkkel. Az együttműködés célja, hogy segítse a pedagógusok munkájának ellenőrzését és értékelését, a vezető munkájának ellenőrzését és értékelését, valamint az intézmény ellenőrzését és értékelését. 35 / 120

36 6.2 A vezetők és a partnerszervezetek közötti kapcsolattartás formája és rendje Az intézmény működése szempontjából az alábbi külső partnerek a legmeghatározóbbak: - a Debreceni Tankerületi Központ, - a DTK által fenntartott többi közoktatási intézmény, - a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézmények, iskolaorvos, védőnő, - a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságok, - rendőrség, - a családsegítő szolgálat, - Debrecen város kulturális intézményei, - pedagógiai szakszolgálat, - pedagógiai szakmai szolgáltató intézetek, - az intézményt támogató Dózsa György Művelődési és Diáksport Alapítvány, - Sodexo Magyarország Kft. A kapcsolattartás formája és módja: - közös értekezletek tartása, - szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, - módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, - közös rendezvények szervezése - intézményi rendezvények látogatása, - hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. 6.3 Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartásért és a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételéért az intézményvezető-helyettesek felelősek. Munkájuk során segíti, hogy a szülők szükség esetén felvegyék a kapcsolatot a szakértői bizottsággal, igénybe vegyék a nevelési tanácsadás szolgáltatásait, illetve segítséget kérjenek a kiemelten tehetséges tanulók további fejlesztéséhez. Megszervezik továbbá a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételét a pedagógus továbbképzés, a pedagógiai értékelés, a tanügy-igazgatási szolgáltatások szükség szerinti igénybevételét, illetve a tanulmányi-, sport- és tehetséggondozó versenyeken való részvételt. 36 / 120

37 6.4 Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal A gyermekjóléti szolgálatokkal a kapcsolatot az intézményvezető-helyettesek tartják. Feladatuk, hogy megelőzzék a tanulók veszélyeztetettségét, veszélyeztetés esetén eljárást kezdeményezzenek. Feladatuk az osztályfőnökök jelzéseit követően a tanulói hiányzások jogszabályban rögzített mértéke után a gyermekjóléti szolgálatokkal való kapcsolat felvétele. Részt vesznek továbbá a gyermekjóléti szolgálat által szervezett esetmegbeszéléseken. Szervezik a kapcsolatfelvételt a rászoruló tanulók (szüleik) és a gyermekjóléti szolgálatok között. 6.5 Kapcsolattartás az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az általános iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25. (5) bek. alapján). Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát a szervezési igazgatóhelyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával Az iskolai védőnő feladatai A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével. Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára. Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja. Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.). 37 / 120

38 7.AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE 7.1 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét, az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. 7.2 A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az iskola éves munkatervében határozza meg. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók részvétele kötelező. A vendégek meghívásáról a nevelőtestület és a diákönkormányzat javaslata alapján az intézményvezető dönt. Az ünnepélyekhez forgatókönyv készül, amelyből az osztályfőnökök is tájékozódhatnak. Az osztályfőnökök az ünnepélyeket megelőzően osztályaikkal ismertetik az ünnepéllyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, és felhívják a tanulók figyelmét az ünnepi öltözékben való megjelenés kötelezettségére. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei, versenyek és szórakoztató rendezvények az alábbiak: Évnyitó, elsősök köszöntése Iskolai ünnepségek: március 15., október 6., október 23. június 4. Nemzeti Összetartozás Napja, február 25. a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja, a holokauszt napja április 16. Az iskola környezetének rendezése Ötödikes avatás Dózsa-nap Vers-, idézet és prózamondó verseny Költészet napja 38 / 120

39 Nyílt napok szülők számára Szaktárgyi versenyek Adventi készülődés Osztály, iskolai karácsony Farsang Ajándékkészítés (karácsony, anyák napja) Húsvéti népszokások Ki mit tud? Osztálykirándulások Tematikus tanulmányi kirándulás Erdei iskola Diákönkormányzati nap Tánciskola Gyermekhét Ballagás Tanévzáró Nyári táborok Sítábor 7.3 A hagyományápolással kapcsolatos feladatok: A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a munkatervben határozzuk meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára - a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve - egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. 8.AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 8.1 Védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az intézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk Védelmet biztosít számára a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanárok és a tanulók együttesen felelősek az egészség megőrzéséért és a biztonságos munkavégzést előíró rendelkezések betartásáért. A tanulók egészségének megőrzésével és az egészséges iskolai környezet kialakításával kapcsolatos feladatok végrehajtásában részt vesz az iskolaorvos és a védőnő. Az iskolai alkalmazottak feladatai a tanulói balesetek megelőzésében és baleset esetén: 39 / 120

40 A kísérleti tevékenységet irányító tanár köteles a munka kezdetekor általános, a tevékenységek során pedig a konkrét feladatra vonatkozó baleset-megelőzési és munkavédelmi előírásokat ismertetni. A tanárnak meg kell győződnie arról, hogy tanulók megértették-e az oktatás során elhangzottakat és azokat tudják-e alkalmazni. A munkavédelmi, tűzvédelmi oktatás megtörténtét írásban rögzíteni kell a balesetvédelmi naplóban és az osztálynaplóban. Az oktatásban részt vevő tanulókról nyilvántartást kell vezetni, amelyben a tanulók aláírásukkal igazolják az oktatást. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráján a tanulókat általános baleset-megelőzési, munka- és tűzvédelmi oktatásban részesítik. Ezt az osztálynaplóban is dokumentálni kell. A tanuló köteles a tevékenységével kapcsolatos baleset-megelőzési, munkavédelmi és tűzvédelmi ismereteket elsajátítani és alkalmazni. A tanuló köteles megtartani a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot. A tanulók csak olyan felszerelésekkel, eszközökkel végezhetnek munkát - laboratóriumban, testnevelési órán, szaktanteremben stb.-, amelyek a biztonsági előírásoknak minden tekintetben megfelelnek. A tanulók csak folyamatos felügyelet mellett végezhetnek munkát. A tanulók nem viselhetnek a foglalkozás alatt olyan ruházatot - gyűrűt, karkötőt, nyakláncot stb. -, amely baleseti veszélyforrás lehet. A tanulók az iskola épületét tanítási időben csak szervezett formában, tanár vezetésével hagyhatják el. Baleset esetén mindenki köteles a tőle elvárható módon elsősegélyt nyújtani és a sérültek további ellátását elősegíteni, az ehhez szükséges elsősegélynyújtó ládák a laboratóriumokban, az elsősegélynyújtó helyen, az orvosi rendelőben és a titkárságon vannak elhelyezve. Az itt nem szabályozott esetekben a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzat előírásai érvényesek. 8.2 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A Közoktatási törvény 11. (1) d), 41. (5); 11/1994. MKM 6. (6), 20. (1) bekezdés alapján gondoskodik az iskola a rájuk bízott gyermekek egészségének megóvásáról. Az egészségügyi prevenció rendje: Az intézményben heti egy alkalommal a rendelési idő alatt orvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók. Ezen túlmenően a védőnő fogadja a gyerekeket egészségügyi problémáikkal kapcsolatban. Az iskolaorvosi ellátás külön jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Az iskola igazgatója és az iskolaorvos közötti megállapodás alapján az iskola - egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: 40 / 120

41 - a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése - a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése - a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése - színlátás és látásélesség vizsgálat - fogászati szűrés 1-8. osztályosok részére - gyermek-nőgyógyászati felvilágosítás 6. és 8. osztályos lányoknak - drogprevenció A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, a vizsgálatok a tanítás előtt vagy után történjenek. Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő az intézmény e feladattal megbízott vezető helyettesével egyezteti. Az osztályfőnököket - akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek - az igazgatóhelyettes vagy vezető tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról. 8.3 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Rendkívüli eseménynek minősül minden olyan nem várt, önerőből el nem hárítható esemény, amely az iskolában a nevelő-oktató munka biztonságát jelentős mértékben zavarja vagy ellehetetleníti. Rendkívüli esemény lehet: a) bombariadó b) katasztrófahelyzet c) tűzeset d) terrortámadás e) egyéb az egészséget és a testi épséget fenyegető helyzet (a továbbiakban: veszélyeztető helyzet) A rendkívüli események megelőzése érdekében az igazgató a tűz- és munkavédelmi feladatokkal megbízott alkalmazottal együtt esetenként, valamint az iskola épületének karbantartási feladatait végző dolgozója, továbbá a gondnok mindennapi feladatai végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli, bombának látszó tárgy, egyéb szokatlan, a biztonságot előreláthatóan veszélyeztető jelenség vagy arra utaló jelek nem tapasztalhatók-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. 41 / 120

42 Jogszabályi kötelezettsége alapján az intézmény vezetője meghatározza a katasztrófa-, tűz- és a polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjét az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, irányítja és ellenőrzi a felkészülési és a védekezési időszakra meghatározott feladatok végrehajtását. Veszélyhelyzet esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézményben tartózkodó személy az épületben veszélyhelyzetet vagy annak fenyegető bekövetkeztének lehetőségét észleli így bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy 16 bomba elhelyezését bejelentő telefonüzenetet vesz, az eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy bármely intézkedésre jogosult alkalmazottjának. Az értesített vezető vagy döntésre jogosult alkalmazottja a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a veszélyeztető helyzetet jelző riadót. A veszélyhelyzetet jelző riadó az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Az iskola épületében tartózkodó személyek az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület ezzel ellentétes utasítás hiányában az iskola nagyudvara. A felügyelő pedagógusok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul összeszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekezőhelyen tartózkodni. A veszélyhelyzetet jelző riadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni annak tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos. Ha a veszélyhelyzetet jelző riadó bejelentésére okot adó esemény telefonos jelzés útján történik (pl. bomba elhelyezéséről és felrobbantásáról szóló fenyegetés kommunikálása), az üzenetet fogadó lehetőség szerint törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, így igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A veszélyhelyzetet jelző riadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője a jogszabályban foglaltak szerint a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével köteles pótolni. Veszélyhelyzetek esetére a teendők részletes meghatározása az intézmény alábbi dokumentumaiban szabályozott: -Tűzvédelmi szabályzat, - Honvédelmi Intézkedési Terv. Rendkívüli eseményről az intézményben tartózkodó intézményvezető vagy helyettese telefonon azonnal köteles tájékoztatni a fenntartót. Az eseményről írásbeli feljegyzést is kell készíteni, melyet iktatni kell. I Az intézkedések azokra az eseményekre vonatkoznak, amelyek természeti, technikai, társadalmi, egészségügyi eredetűek, vagy egyéb más események, ha azok várható vagy valós következményeire nézve rendkívülinek tekinthetők. 42 / 120

43 Ilyen esetekben az igazgató vagy az ügyeletes vezető intézkedései arra irányulnak, hogy a tanulók és az alkalmazottak testi épsége, illetve az iskola épülete, az épületben és környezetében lévő vagyontárgyak védelme a lehetőségekhez képest a legnagyobb mértékben biztosítva legyen. A rendkívüli események körébe tartozik a bombariadó is. Az esemény bekövetkezésekor - amennyiben annak jellege indokolja - az első feladat az iskola kiürítése, amelyet az igazgató vagy az ügyeletes vezető rendelhet el. A kiürítésről szóban, az iskolarádión keresztül, a csengő szaggatott jelzéséből értesülnek az alkalmazottak és a tanulók. A kiürítés alatt az osztályok azonnali, rendezett elvonulását az órát tartó tanárok felügyelik, a náluk lévő iskolai dokumentumok mentésével együtt. A kiürítést, a tűzriadó esetére minden helyiségben kifüggesztett elvonulási útvonalon kell végrehajtani. A kiürítés után az épületbe semmilyen indokkal nem lehet visszatérni. A kiürítés kezdetén és az épületből való kiérkezéskor létszámellenőrzést kell tartani. A kiürítéssel párhuzamosan az iskola igazgatója vagy ügyeletes vezetője szükség esetén értesíti az illetékes hatóságot és az iskola fenntartóját. Bombariadó esetén, amennyiben az telefonon érkezik, az ügyeletes vezető bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadóról a rendőrséget kell értesíteni. Engedélyük nélkül az épületbe visszatérni nem lehet. A kiesett tanítási órák pótlására az általános szabály az, hogy a kiürítés időpontjától számított három óra múlva a megszakított órával folytatódik a tanítás. Amennyiben valamilyen nyomós ok miatt az általános szabály nem alkalmazható, akkor az igazgató intézkedik a pótlás módjáról. 9.A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az intézményben folyó nevelő-oktató munka átfogó ellenőrzése, az esetlegesen felmerülő hibák észlelése és korrigálása, a munka hatékonyságának emelése. A folyamatos ellenőrzés megszervezéséért, s hatékony működtetéséért az intézmény vezetője felelős. Az ellenőrzés éves ütemezését az iskola munkaterve tartalmazza a felelősök megnevezésével. Ellenőrzést végez az iskola egészét illetően az igazgató, saját hatáskörükben az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők. Az osztályfőnökök ellenőrzési jogköre az osztályukban folyó oktatónevelő munkára terjed ki. Minden tanévben ellenőrzött területek: A tanítási órák. Az ellenőrzést az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösségvezetők, saját osztályukban az osztályfőnökök végzik óralátogatással. A munkaközösségek munkája. Az éves munkatervben rögzített ütemezés szerint a munkaközösség-vezető iskola vezetősége előtti beszámoltatásával történik. A tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. Az ügyeletes vezető rendszeresen az igazgató alkalomszerűen ellenőrzi. 43 / 120

44 Az elektronikus napló vezetése. Az ellenőrzést az osztályfőnökök folyamatosan végzik, míg az igazgatóhelyettesek havonta kísérik figyelemmel a rendszeres osztályozást és a mulasztások beírását, igazolását. Az ellenőrzés az országos pedagógia szakmai ellenőrzés helyszíni vizsgálatának területeit érinti hangsúlyosan. A szülői értekezletek, fogadóórák rendjét az igazgató és helyettesei ellenőrzik. Az igazolatlan hiányzások számának alakulása. Az ellenőrzést az osztályfőnökök folyamatosan végzik. Az igazgató rendkívüli ellenőrzést is elrendelhet. Kérheti a rendkívüli ellenőrzés megtartását a szakmai munkaközösség, az iskolaszék és a szülői közösség is. Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző ismerteti az érintett pedagógussal, munkaközösségvezetővel, illetve a munkaközösséggel. Az értékeléshez az esetlegesen feltárt hibák, hiányosságok kiküszöbölésére, pótlására vonatkozó határidős feladat vagy utasítás is kapcsolódik. Az általánosítható tapasztalatok összegzésére nevelőtestületi vagy munkaközösségi értekezleten kerül sor. Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösségek által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik. A szakmai munkaközösségek javaslata alapján az igazgató minden évben kidolgozza a pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét. A hatékony és jogszerű működést a rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése biztosítja. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása adja. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: az alsó tagozatos igazgatóhelyettes a felső tagozatos igazgatóhelyettes az osztályfőnökök a pedagógusok A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén az igazgató külön megbízására ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. 44 / 120

45 A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. 9.1 Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők) tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával a napló folyamatos ellenőrzése az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése tanórai és tanórán kívüli foglalkozások ellenőrzése adminisztrációs feladatok ellátásának ellenőrzése belső tantárgyi mérések évfolyam szinten, szakmai munkaközösségi foglalkozások látogatása, tervező munka ellenőrzése (tanmenetek, foglalkozási tervek, programok,stb.), alkalmi pedagógiai beszélgetések, írásos illetve szóbeli beszámoltatások, egyéb pedagógiai feladatok ellátásának ellenőrzése, a szülők és tanulók által szerzett pozitív és negatív tapasztalatok megbeszélése az érintettekkel. 9.2 Az ellenőrzés rendje: az ellenőrzött foglalkozásokat értékelni kell, a meglátogatott pedagógus jelenlétében, az ő meghallgatásával, az ellenőrzés tényét dokumentálni szükséges a foglalkozási illetve osztálynaplóban, az ellenőrzés tapasztalatairól az iskola vezetői tanévenként legalább kétszer számot adnak a nevelőtestület előtt. Az ellenőrzéseken felmerült problémák miatt az igazgató, - az igazgató helyettesek, illetve a munkaközösség vezetők javaslatára vizsgálatot rendelhet el. Az igazgató tartós távollétében a helyettes is elrendelhet azonnali ellenőrzést, amely a nevelő-oktató munka, illetve az azt kiszolgáló egyéb terület egészére is kiterjedhet. Minden ellenőrzés előtt az adott terület közvetlen vezetőjét tájékoztatni kell az ellenőrzési szándékról, ami azt is jelenti, hogy az adott terület közvetlen vezetője személyesen ott van az ellenőrzés, a vizsgálat során. Az eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. 45 / 120

46 9.3 A belső ellenőrzési csoport Az önértékelésben minden pedagógus részt vesz, ugyanakkor a folyamatokat egy értékelési csoport irányítja. A csoport létszáma 3 fő, akik az 1. sz. mellékletben található szervezeti diagram mentén végzik feladatukat. A csoport feladata, hogy közreműködik az intézményi elvárás-rendszer meghatározásában; az adatgyűjtéshez szükséges kérdések, interjúk összeállításában; az éves terv és az ötéves program elkészítésében; az aktuálisan érintett kollégák tájékoztatásában; az értékelésbe bevont kollégák felkészítésében, feladatmegosztásában; Jogszabályok: A belső ellenőrzés és önértékelés alapja évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről ( és a ) 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról ( ) 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (I. és II. fejezet) Útmutatók Országos Tanfelügyelet kézikönyv az általános iskolák számára Országos Tanfelügyelet kézikönyv a szakképző iskolák számára Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez (második, javított változat) Önértékelési kézikönyv szakképző intézmények számára Az önértékelés és belső ellenőrzés eljárásrendje 1. Tantestület tájékoztatása 2. Szabályzat elfogadása, pontosítása 3. Intézményi elvárás-rendszer meghatározása Intézményi dokumentumok felülvizsgálata rövid, egyszerű célok és feladatok, mérhető teljesítmények és elvárások megfogalmazása Az értékelendő területek megismerése, testre szabása (pedagógus, vezető és intézmény szintjén) 4. Szintenként az önértékeléshez szükséges adatgyűjtés 5. Szintenként az önértékelés elvégzése 6. Az összegző értékelések elkészítése 7. Éves önértékelési terv készítése 8. Öt évre szóló önértékelési program készítése 46 / 120

47 Az önértékelés tervezése Az önértékelés 3 szinten zajlik: pedagógus, vezető, intézmény. Mindhárom szinten a külső tanfelügyeleti ellenőrzéssel összhangban történik, így az értékelési területek és szempontok megegyeznek. Az értékelés alapját a pedagógusminősítés területeivel megegyező területekhez, a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó általános elvárások, a pedagógusok minősítésének alapját képező indikátorok alkotják. Az alábbi táblázatban foglaljuk össze a szintekhez tartozó területeket és módszereket. Az önértékelés ütemezése Pedagógusértékelés kétévenként Évente az alábbi szempontok figyelembevételével: - minősítésre jelentkezők; - gyakornokok; - a keret feltöltése munkaközösségenként arányosan. Minden év június 30-ig a tantestülettel ismertetni kell az önértékelésben résztvevőket, valamint azok névsorát, akik közreműködnek az értékelés során. Minden pedagógus értékelésében 3 fő vesz részt, de egy pedagógus évente maximum 3 fő értékelésébe vonható be: - A: szakos kolléga (szakhoz közeli, ha nincs szakos) óralátogatás - B: nem szakos kolléga dokumentum-elemzés - C: nem szakos kolléga interjúk, kérdőíves felmérések Az A és B értékelők legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkezzenek. Az értékelt pedagógus javaslatot tehet az értékelésben résztvevőkre, amit lehetőség szerint a beosztásnál figyelembe veszünk. Az értékelést végzők ig készítik el a maguk területén az összegző értékelést. Az értékelt pedagógus ig elkészíti a saját önértékelését és két évre szóló önfejlesztési tervét Az önértékelési csoport a tanévzáró értekezletig, de legkésőbb ig elkészíti az összegző értékelést A belső ellenőrzés menete 1. Az ütemtervben megjelölt időpont előtt 15 nappal a BECS vezetője tájékoztatja az ellenőrzésben résztvevőket az ellenőrzés időpontjáról 2. Az intézményvezető-helyettes gondoskodik a helyettesítésekről 3. A szülői kérdőívek kitöltetése és értékelése 4. A munkatársak megnevezése (1-3 fő), akik a kérdőíveket kitöltik az érintett pedagógusról 5. Az interjúkérdések megválaszolása 6. Az ellenőrzésre kijelölt pedagógus az ellenőrzés előtti napon köteles átadni a BECS-nek az alábbi dokumentumokat: 47 / 120

48 - tanmenet - tematikus terv - napló (szakköri napló) - a kiválasztott tanulók füzetei - ellenőrzők - óravázlat 7. Óralátogatás (két egymást követő óra) 8. Az értékelt pedagógus az ellenőrzést követő 30 napon belül elkészíti a két évre szóló egyéni fejlesztési tervét, melyet egyeztet az intézmény vezetőjével és feltölti az OH informatikai rendszerébe 9. A BECS tagjai elkészítik, majd feltöltik az összegző értékelést az OH informatikai rendszerébe Vezetők a 2. és 4. évben Igazgató értékelése ugyanabban az évben a munkacsoport két tagjának bevonásával. o A: interjúk o B: kérdőívek Az értékelők ig készítik el az összegző értékelést A vezetők ig elkészítik a saját önértékelésüket és a két évre szóló önfejlesztési tervet A vezetők összegző értékelését a munkacsoport ig készíti el Az igazgató az elkészült önértékelést, fejlesztési tervet és összegző értékelést legkésőbb a tanévnyitó értekezletig eljuttatja a fenntartóhoz. Intézményi 5 évenként Az értékelésben a belső ellenőrzési csoport tagjai vesznek részt. Az intézményi éves önértékelési terv készítésének határideje: minden évben a tanévnyitó értekezlet. Az ötéves önértékelési program készítésének határideje: az 5. évet követő tanévnyitó értekezlet. Az önértékelési program módosítására a fenntartó, a vezető, a belső ellenőrzési csoport valamint a tantestület 20%-ának javaslatára kerülhet sor. Az összegző értékelések A munkacsoport tagjai készítik el a pedagógusok, vezetők és intézményi önértékelések összegzését. Az összegző értékelésnél kiemelt figyelmet kell fordítani az erősségekre és a fejleszthető területekre. Erősségek azok, amelyek 80% feletti, fejleszthető területek azok, amelyek 50% alatti értékelést kaptak. A fejleszthető területek közé kell sorolni azokat is, melyek szélsőséges értékeket kaptak (szórásuk nagy). 48 / 120

49 Az interjúknál az abban résztvevők összegzésképpen fogalmazzák meg az erősségeket és fejleszthető területeket. A dokumentumok tárolása Az önértékelés, szaktanácsadás, tanfelügyeleti és szakértői ellenőrzés dokumentumait a személyi anyag részeként tároljuk. Az intézményi értékelések dokumentumait iktatjuk és a titkárságon tároljuk. Az összegző értékelést, az éves önértékelési tervet és az ötéves önértékelési programot a titkárságon tároljuk. Nyilvánosság, hozzáférhetőség Az összegző értékelés egyéni hozzájáruló nyilatkozatok alapján részben vagy egészben nyilvánosságra hozható. Az értékelések a belső ellenőrzési csoport tagjai, valamint az intézményvezetés és a személyi anyagot kezelő munkatárs számára hozzáférhető kell legyen. Biztosítani kell a hozzáférést kérés esetén az alábbi külső személyek számára: szaktanácsadó, tanfelügyelő, szakértő, munkáltató, fenntartó. Kérés esetén az intézményvezető tájékoztatást nyújthat az értékelésben résztvevő felek részére az eredményről (a önfejlesztési tervben foglaltak értékelése érdekében). 10.A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁSRÉSZLETES SZABÁLYAI A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. 49 / 120

50 A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat mérlegelésük után a szükséges mértékben a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. -ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni 50 / 120

51 az egyeztető eljárás időpontját az érdekeltekkel egyeztetve az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás lehetőség szerint 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 11.AZ INTÉZMÉNYI ADMINISZTRÁCIÓ Intézményünkben az alábbi elektronikusan előállított dokumentumokat használjuk. 1. Az intézményben elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok: a tanulóbalesetek elektronikus úton történő bejelentése, a KIR rendszerből kinyomtatandó dokumentumok, az elektronikus napló, 2. Elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványt az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: 51 / 120

52 el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével, az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell megőrizni. A papíralapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről is az intézményvezetőnek kell gondoskodnia. A tanulóbalesetek elektronikus úton történő bejelentőlapja papíralapú nyomtatványának hitelesítésére és tárolására a fent írt eljárásrend vonatkozik. A KIR rendszerből kinyomtatandó dokumentumok hitelesítése A szükség esetén kinyomtatott elektronikus okiratnak minősülő dokumentumok hitelesítési rendje: El kell helyezni a papíralapú dokumentumon a hitelesítési záradékot, amely tartalmazza a hitelesítés időpontját, a hitelesítő aláírását és az intézmény hivatalos körbélyegző lenyomatát, és elektronikus nyomtatvány felirattal kell ellátni. A füzet jelleggel összetűzött, kapcsozott dokumentumok esetén a füzet külső lapján vagy annak belső oldalán kell elhelyezni a hitelesítési záradékot, ahol fel kell tüntetni azt is, hogy a dokumentum hány lapból, illetve oldalból áll. Ez esetben a hitelesítés szövege: Hitelesítési záradék az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást: elektronikus nyomtatvány, az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát. Ez a dokumentum... folyamatosan sorszámozott oldalból/lapból áll. Kelt:... PH... hitelesítő Az elektronikus napló hitelesítésének rendje: Az adatok tárolása a napló használata során a Kréta internetes felületén, a frissítés a biztonsági előírásoknak megfelelő gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, a foglalkozások tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését és egyéb, a tanárok munkáját segítő információkat. A tárolt adatok közül: Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, helyettesítések stb. számáról készített kimutatást, azt az igazgató vagy az igazgatóhelyettes aláírja, az intézmény körbélyegzőjével lepecsételi. A továbbiakban az iratkezelési szabályoknak megfelelően kell tárolni. 52 / 120

53 A tanuló félévi osztályzatairól az iskola köteles papíralapú értesítőt küldeni az iskola körbélyegzőjével és az osztályfőnök aláírásával ellátva. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Ezt az igazgató vagy az igazgatóhelyettes aláírja, az intézmény körbélyegzőjével lepecsételi. A továbbiakban az iratkezelési szabályoknak megfelelően kell tárolni. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papíralapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. A megjelölt személyek aláírásával és az intézmény kör alakú pecsétjével ellátva válik hitelessé. A továbbiakban az iratkezelési szabályoknak megfelelően kell tárolni. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben. Tanév végén a végleges osztálynapló fájlokat külső adathordozóra kell menteni, az adathordozót az iratkezelési szabályzatban rögzítettek szerint archiválni szükséges Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje A Közoktatási Információs Rendszerben (KIR) elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumokon elektronikus aláírást (amennyiben van az intézményben erre lehetőség) kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhat. A KIR eléréséhez felhasználói nevek, szükséges jelszavak megadása, a telephely szintű jogok beállításai az intézményvezetői mesterjelszó kezelő rendszerben történik. A KIR egyes alrendszereihez való hozzáférés egyedi felhasználói névvel és ehhez tartozó, kizárólag a felhasználó által ismert jelszóval történik. Több felhasználóra azonos felhasználónév nem engedélyezhető. A felhasználónevet, a hozzátartozó jelszót lezárt borítékban az iskolatitkár őrzi. A mások által megismert jelszót azonnal le kell cserélni. A belépéseket a KIR naplózza. Jogosulatlan (más adataival való) hozzáférés esetén az okozott kárért az intézményvezető által kezdeményezett vizsgálat eredménye alapján - a kárt okozó személyesen felel. 12.A PEDAGÓGIAI PROGRAMRÓL VALÓ TÁJÉKOZÓDÁS RENDJE Az intézményi dokumentumok nyilvánosak, azt minden érintett (tanuló, szülő, valamint az iskola alkalmazottai) megismerheti. Valamennyi dokumentum hozzáférhető az iskola honlapján, a Különös közzétételi lista, Belső dokumentumok menüpont alatt. 53 / 120

54 A Pedagógiai Program, a Házirend és a Szervezeti és Működési Szabályzat egy-egy példánya megtalálható digitális formában a fenntartónál, az iskola titkárságán és az iskola könyvtárában. Itt, a könyvtár nyitva tartása alatt, minden érdeklődő helyben tanulmányozhatja a dokumentumokat. Valamennyi dokumentummal kapcsolatban az érdeklődők felvilágosítást kérhetnek az iskola igazgatójától és az intézményvezető-helyettesektől, előzetesen egyeztetett időpontban. 13.EGYÉB SZABÁLYOZÁSOK Az intézmény által szervezett utazással járó programok szabályai Az intézményünk által szervezett, a pedagógiai programban rögzített iskolán kívüli, külföldi és belföldi utazással járó szervezett programok során az alábbiak szerint kell eljárni. A tanórán kívüli, személyszállítással egybekötött programok esetén a szervezéssel, szállítással foglalkozó cégektől előzetesen írásos nyilatkozatot kell kérni arról, hogy a szolgáltatás személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a hatályos előírásoknak, az érintett gépjármű megfelelő műszaki állapotban van, rendelkezik érvényes okmányokkal. Az utazással kapcsolatos szerződések megkötésekor különös tekintettel figyelni kell arra, hogy ha az utazás nem fejeződik be 23 óráig, akkor a sofőröknek 23 óra és hajnali 4 óra között pihenőt kell tartaniuk ugyanott, ahol a diákokat is elszállásolják. Az utazás résztvevőiről, a törvényes képviselők elérhetőségeiről (teljes utaslista), helyszíneiről pontos és teljes körű információval rendelkezzen az intézményvezető. Az utazást szervezők által leadott utaslistát, a szervezéssel, szállítással foglalkozó cégektől beszerzett nyilatkozatokat a titkárságon külön mappában tároljuk. Az önként jelentkező kísérők, szülők nem helyettesítik a pedagóguskíséretet. A kísérő pedagógusok feladata az utazással kapcsolatos szabályok betartása, betartatása Az e-napló működési szabályzata 1. Bevezető A KRÉTA Elektronikus Napló (továbbiakban e-napló) az állam által üzemeltett iskolaadminisztrációs rendszerre épülő olyan adatbázis-kezelő alkalmazás, amelynek felhasználásával lehetővé válik az intézmény tanügy-igazgatási, adminisztratív és oktatásmenedzsment feladatainak hatékony ellátása. Elsődleges célja, hogy kiváltsa a papíralapú napló használatát, leegyszerűsítse az adminisztrációs folyamatokat, továbbá világos, áttekinthető felületet adjon ezeknek a feladatoknak a gyors és hatékony végrehajtásához. Célja,hogy a szülői modul alkalmazásával naprakész információkkal rendelkezzenek a családok gyermekük iskolai előmenetelével kapcsolatban. Kezelőfelülete Webalapú, használatához hálózati kapcsolattal rendelkező számítógép, valamint egy azon futtatható böngésző program szükséges. 54 / 120

55 2. Az elektronikus napló működésének jogszabályi háttere A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012 EMMI rendelet az iskolák számára kötelezően használatos nyomtatványként nevezi meg, írja elő az osztálynapló (csoportnapló) használatát. A jogszabály a nyomtatvány kivitelével, formájával, tartalmával kapcsolatos előírást nem tartalmaz. 3. Az e-napló felhasználói csoportjai, feladatai 1. Iskolavezetés Az iskolaadminisztrációs rendszerhez történő csatlakozással automatikus hozzáférése van az e- napló adatbázisához. 2. Titkárság Az iskolaadminisztrációs rendszer adatainak naprakész aktualizálásán keresztül elvégzi az e-napló alapadatainak adminisztrációját. - tanulók adatait, - gondviselő adatait, - osztályok adatai (osztályok névsora, csoport névsorok, tanár-csoport összerendelések 3. Szaktanárok Feladatuk a megtartott tanórák adatainak rögzítése az adott tanórán, - haladási napló, - hiányzás, késés, - osztályzatok rögzítése, - szaktanári bejegyzések rögzítése, - a napló adataiban történt változások nyomon követése. 4. Osztályfőnökök Feladatuk az osztály adatainak, a tanulók bejegyzéseinek figyelemmel kísérése: - haladási napló, - hiányzás, késés, igazolások kezelése, - osztályzatok, - szaktanári bejegyzések adataiban történt változások nyomon követése, 5. Szülők A szülők saját gyermekük napló bejegyzéseihez kapnak hozzáférési (olvasási) jogot. Az interneten keresztül történő hozzáférést automatikusan biztosítja az iskola (érvényes tanulói jogviszony esetén). Az intézmény vezetője gondoskodik a hozzáférés megvalósításáról, és szorgalmazza az aplikáció használatát. A szülő jogosultsága az e-naplóhoz történő hozzáféréshez a tanuló jogviszonyának megszűnésével törlődik. 55 / 120

56 6. Rendszer üzemeltetők Az e-naplóhoz az intézményvezetőnek, az intézményvezető-helyetteseknek, iskolatitkárnak, rendszergazdának van közvetlen hozzáférési jogosultsága. Rendszergazda feladata: iskolai hálózat (vezetékes és wifi) üzememeltetése, karbantartása, felmerülő hibák kijavítása, a tanári gépek üzemeltetése során felmerülő hibák kijavítása. 4. Az e-napló rendszer működtetési feladatai a tanév során A tanév indításának időszakában Elvégzendő feladat Határidő Felelős Újonnan beiratkozott tanulók adatainak rögzítése az e- napló rendszerbe. Javítóvizsgák eredményei alapján az osztályok névsorának aktualizálása az e-napló rendszerben. A tanév tantárgyfelosztásának rögzítése az e-napló rendszerben. A tanév rendjének rögzítése az e-napló naptárában. Végleges órarend rögzítése az e-napló rendszerbe. Végleges csoportbeosztások rögzítése az e-napló rendszerbe. augusztus 31. augusztus 31. szeptember 1. szeptember 1. szeptember 15. szeptember 15. iskolatitkár iskolatitkár intézményvezető-helyettesek intézményvezető, intézményvezető-helyettesek intézményvezetőhelyettesek, rendszergazda, kijelölt kollégák szaktanárok javaslata alapján az intézményvezetőhelyettesek állítják be 56 / 120

57 A tanév közbeni feladatok Elvégzendő feladat Határidő Felelős Tanulói alapadatokban bekövetkezett változások módosítása, kimaradás, beiratkozás záradékolás rögzítése az e-naplóban. Tanulók csoportba sorolásának megváltoztatása. (kizárólag indokolt esetekben). bejelentést követő három munkanap csoport csere előtt három munkanap intézményvezető-helyettesek előzetes engedélye alapján: osztályfőnök, iskolatitkár intézményvezető-helyettesek előzetes engedélye alapján: osztályfőnök, iskolatitkár Az e-napló vezetése, adatbeviteli (haladási napló, osztályzat, stb) feladatai. Az utólagos adatbevitel (naplózárás utáni) igényét az intézményvezetőnek kell jelezni. A házirend előírásaival összhangban az osztályfőnökök folyamatosan rögzítik a hiányzások, késések igazolását. folyamatos, a napló beírási határideje (1 hét) lejárt határidő folyamatos szaktanárok intézményvezető, szaktanárok osztályfőnökök Iskolavezetés napló folyamatos iskolavezetés ellenőrzése Az iskola teljes e-napló adatbázisáról évente rendszerességgel biztonsági másolat készítése. év vége rendszergazda 57 / 120

58 Félévi és év végi zárás időszakában Elvégzendő feladat Határidő Felelős Osztálynévsorok ellenőrzése osztályozó konferencia időpontja előtt 1 héttel. osztályfőnökök Osztályfőnökök javasolt osztályozó konferencia osztályfőnökök magatartás, szorgalom időpontja előtt 1 nappal. jegyeinek beírása. Félévi, év végi jegyek rögzítése. osztályozó időpontja előtt 2 héttel konferencia szaktanárok Év végi naplózárás (záradékolás) Elvégzendő feladat Határidő Felelős Osztályfőnökök záradékolási feladatainak elvégzése. előre kijelölt időpontban osztályfőnökök A napló archiválása, irattározás Elvégzendő feladat Határidő Felelős A végleges osztálynapló fájlok CD-re mentése, naplók nyomtatása, irattári és a titkársági archiválása. tanév vége rendszergazda 5. Rendszerüzemeltetési szabályok A műszaki hibák, rendkívüli események kezelése: Az e-napló használatának alapvető feltétele a technikai eszközök üzembiztos működése. A technikai eszközök minden felhasználójának kötelessége az eszközök rendeltetésszerű használata, a technikai eszköz állapotának megóvása. A technikai rendszer működtetésének felelőse az iskola rendszergazdája. 58 / 120

59 A rendszer elemeinek meghibásodása esetén követendő eljárási szabályok érvényesek: 5.1. A tanári munkaállomás meghibásodása esetén Feladata a tanárnak: A meghibásodás tényét jelenteni a rendszergazdának Feladata a rendszer üzemeltetőknek: Tanári számítógép, notebook meghibásodási okának kivizsgálása, (szoftver, hardver hiba behatárolása), indokolt esetben szerviz igénybevétele, tartalék gép biztosítása Iskolai hálózat meghibásodása (WiFi vagy vezetékes kapcsolat hibája) Feladata a tanárnak: Azonos a fentivel Feladata a rendszergazdának A hiba bejelentését követően haladéktalanul (Egyéb feladatait félretéve!) köteles a hálózati kapcsolat helyreállítását megkezdeni. Feladata a hiba behatárolása. (hardver ill. szoftver hiba feltérképezése) A hiba elhárításához szükséges lépések megtétele. Indokolt esetben szerviz szolgáltatások igénybevétele Adatbázis szerver (iskolaadminisztrációs) meghibásodása Az adatbázis szerver folyamatos (heti rendszerességgel) adatbázis mentést végez. A szerver leállást követően a rendszergazda felméri az újra indítás lehetőségét. Indokolt esetbe a rendszer fejlesztőkhöz fordul műszaki segítségért. Ha a rendszer újraindítása késlekedik, több időt vesz igénybe akkor a szaktanárok a munka folytatása érdekében papír alapon rögzítik az adataikat és az újra indítás után folyamatosan pótolják a kiesés időszakára tehető elmaradásokat Illetéktelen felhasználók hozzáférése az adatbázishoz A felhasználók kötelesek a felhasználónevüket és különösen a jelszavaikat biztonságosan tárolni, rendszeres időközönként megváltoztatni, valamint ügyelni arra, hogy jelszavukat mások ne ismerhessék meg. A felhasználók jelszavaikat nem hozhatják mások tudomására. Amennyiben gyanú merül fel a jelszavak kitudódását illetően a felhasználó köteles azonnal megváltoztatni jelszavát. Ha egy szaktanár vagy osztályfőnök a saját bejegyzéseinek ellenőrzése során illetéktelen, nem azonosított bejegyzésre utaló nyomot talál, haladéktalanul köteles jelezni a rendszer üzemeltetéséért felelős rendszergazdának. Az e-napló adatbázis-kezelő rendszer minden műveletről napló feljegyzést készít, tehát utólag feltérképezhető minden napló művelet. 6. Záró rendelkezések 59 / 120

60 Az e-napló rendszer része az intézmény teljes informatikai rendszerének, ezért a rendszer működtetésére kiterjed az intézmény hatályos Adatvédelmi, iratkezelési szabályzat. Ezen szabályzat a keltezés napjától lép hatályba, rendelkezéseit ezen időponttól kezdődően kell alkalmazni, visszavonásig (módosításig) marad érvényben. 60 / 120

61 14. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ szeptember 17. napján a nevelőtestület általi elfogadásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a április 28. napján készített (előző) SZMSZ Az SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, az iskolaszék, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Kelt: Debrecen, szeptember 17. P.H.... intézményvezető 61 / 120

62 14.3. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény diákönkormányzata szeptember 7. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát jelen szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. Kelt: Debrecen, szeptember diákönkormányzat vezetője A szervezeti és működési szabályzatot az intézményi tanács szeptember 10. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az intézményi tanács véleményezési jogát jelen szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. Kelt: Debrecen, szeptember az intézményi tanács elnöke 62 / 120

63 A szervezeti és működési szabályzat Adatkezelési szabályzatát a szülői szervezet szeptember 10. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során az adatkezelési szabályzattal kapcsolatban gyakorolta. Kelt: Debrecen, szeptember szülői szervezet képviselője A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete szeptember 17. napján tartott értekezletén elfogadta.... hitelesítő nevelőtestületi tag 63 / 120

64 14.4. Fenntartói és működtetői nyilatkozat Jelen Szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatban a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. (4) bekezdése értelmében a fenntartóra többletkötelezettség nem hárul. A Debreceni Tankerületi Központ, mint az intézmény fenntartója egyetértési jogkört gyakorolt. Aláírásommal tanúsítom, hogy a fenntartó döntésre jogosult vezetője a szervezeti és működési szabályzat fenti rendelkezéseivel egyetért, azokat jóváhagyja. Kelt: Debrecen, fenntartó képviselője 64 / 120

65 MELLÉKLETEK 65 / 120

66 1. sz. melléklet A szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.) A évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól, A évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól, A évi CXCV. törvény az államháztartásról, A évi CCIX. törvény a családok védelméről, A évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 229/2012.(VIII. 28) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, 43/2013. (II. 19.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól, 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról módosításáról, 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről, 326/213. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról, Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet. A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet, A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: EMMI rendelet), 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról, 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, 66 / 120

67 A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26) EMMI rendelet, A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet, Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet, A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet. 67 / 120

68 2. sz. melléklet Az iskolai könyvtár működési szabályzata Az iskolai könyvtári SZMSZ szerves része a Dózsa György Általános Iskola (4027 Debrecen, Dózsa György út 2.) szervezeti és működési szabályzatának. Az iskolai könyvtár működését meghatározó jogszabályok pontos felsorolása: évi 190. törvény a nemzeti köznevelésről (53., 45., 62., 63., 98., 2. melléklet, 3. melléklet) - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (4., 92., 120., 161., 163., 164., 165., 166., 167. valamint a Felszerelési jegyzék) évi CLII. törvény A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény módosításáról évi I. törvény A munka törvénykönyvéről évi CXXV. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001.évi XXXVII. módosításáról évi CLXXXVIII. törvény A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 1. Az iskolai könyvtár fenntartása, irányítása, működtetése 1.1. Az intézmény adatai: Neve: Dózsa György Általános Iskola Könyvtára Címe: 4027 Debrecen, Dózsa György utca 2. Telefonszám: (52) dozsa@iskola.debrecen.hu 1.2. A fenntartó és a működtető adatai: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerülete 1.3. Az iskolai könyvtár működéséért a könyvtáros tanár felel, közvetlen felettese az igazgatóhelyettes A szakmai felügyeletet a Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Szolgáltató Intézet látja el szaktanácsadással és továbbképzésekkel segítve a könyvtáros tanár munkáját A könyvtár alapításának időpontja: január A könyvtár bélyegzője: alakja ovális, felirata: Dózsa György Általános Iskola Könyvtára Debrecen 68 / 120

69 1.8. A könyvtár gazdálkodása: az ingyenes tankönyvellátásra szolgáló normatív támogatásból a könyvtár számára fenntartott összegből fejleszti állományát Az iskolai könyvtár a Debreceni Dózsa György Általános Iskola részeként működik. Az iskola épületében a földszinti folyosóból balra nyíló iskolarészben, a tornateremmel szemben Az iskolának 447 tanulója és 42 dolgozója van, egy félállású könyvtáros tanárral. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása. Rendelkezünk a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal: a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő Méliusz Juhász Péter Könyvtárral, és telephelyeivel a Józsai Könyvtárral és a Libakerti Könyvtárral. Könyvtáros-tanárunk nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. 2. Az iskolai könyvtárunk működésének és igénybevételének szabályai (röviden, egyébként a könyvtárhasználati szabályzat része) 2.1. A könyvtár a nevelő-oktató tevékenységet segíti tanítási időben és tanítási időn kívül A könyvtárhasználók köre: Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja, és munkavállalója igénybe veheti. 69 / 120

70 2.3. A könyvtárhasználat feltételei: A könyvtári tagság automatikus a tanulói jogviszony vagy a munkaviszony kezdetétől azok megszűnéséig. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete (Könyvtárhasználati szabályzat) tartalmazza. A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes minden könyvtárhasználó számára Nyitva tartás A könyvtár nyitva tartási ideje hétfő kedd szerda csütörtök péntek A könyvtár használói anyagi felelősséggel tartoznak az általuk használt vagy kölcsönzött dokumentumért és a könyvtárban igénybe vehető eszközökért is Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. A könyvtár használatát a Könyvtárhasználati szabályzat részletezi (. sz. melléklet). 3. Az iskolai könyvtárunk alapfeladatai: 3.1. Iskolánk könyvtárának alapfeladatai a jogszabályoknak megfelelően a következők: a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, 70 / 120

71 b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok, tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése A gyűjtemény részei: kézikönyvtár kölcsönözhető könyvek szépirodalom ismeretközlő könyvek A gyűjtemény gyarapításának forrásai: - vétel (az ingyenes tankönyvellátásra szolgáló normatív támogatásból) - ajándék A könyvbeszerzésre fordítható összeg felhasználásáért a könyvtáros tanár a felelős. Hozzájárulása nélkül az iskolai dokumentumot senki nem vásárolhat. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörébe nem tartozó kiadványokat még ajándékként sem kerülnek könyvtári állományba Az állomány nyilvántartása korábban leltári könyvek segítségével történt. Külön leltári könyvben vannak a tartós megőrzésre szánt dokumentumok, és a gyorsan avuló, vagy rongálódó kiadványok (brosúraként) januárjától a Szirén integrált könyvtári rendszert használjuk az állomány nyilvántartására. Az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni. 71 / 120

72 A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése az iskola gazdasági szakemberének a feladata. A számlákból egy példányt a könyvtár megőriz, hivatalosan regisztrálva rajtuk a könyvtári leltárba vétel tényét. A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben tulajdonbélyegzővel, leltári számmal és raktári jelzettel látja el a könyvtáros tanár Az állomány feltárása a Szirén integrált könyvtári programmal történik. A szépirodalmi művek ún. Cutter-jelzetet kapnak, az ismeretközlő művek ETO szakjelzetet és Cutter-jelzetet. Az állomány feltárásának részleteit a Katalógusszerkesztési szabályzat részletezi (3.sz melléklet) Az állomány védelmét egyrészt a megelőző állományvédelem gyakorlata, másrészt a konzerváló-javító tevékenység együttes alkalmazása szolgálja. A megelőzéshez tartozik a biztonság megteremtése, a tűz és víz elleni védelem, a konzerváló-javító tevékenységhez pedig a dokumentumok állapotának fenntartása, konzerválása, az állapot romlásának megakadályozása A könyvtárhasználati órákat minden évfolyamon tart a könyvtáros tanár. Alsó tagozatban a könyvtárhasználati tananyagot a magyar nyelv és irodalom foglalja magában, felső tagozatban a könyvtárhasználati ismeretek befogadó tantárgyai a magyar nyelv és irodalom és az informatika. 3.3 Az olvasóvá nevelés és olvasásfejlesztés is fontos feladata könyvtárunknak, melyet olvasásnépszerűsítő programokkal kívánunk elérni. 3.4 Az iskolai könyvtár közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. A könyvtáros tanár együttműködik a tankönyv felelőssel a tankönyv-rendelés előkészítésében, követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását, a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét, a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására. Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. A tankönyvek használatával kapcsolatos tudnivalókat a tankönyvtári szabályzat tartalmazza.(5.sz. melléklet) 72 / 120

73 1. A kötelező iskolai könyvtári szolgáltatások (a törvény és rendelet alapján a kötelező szolgáltatások) 4.1. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje lehetőség szerint igazodik a diákok és a tanárok igényeihez. A kölcsönzési időről a könyvtár használói a könyvtárostól és a könyvtárhasználati szabályzatból tájékozódhatnak A könyvtár szolgáltatásait az iskola minden tanulója és dolgozója ingyenesen igénybe veheti a könyvtárhasználati szabályok betartása mellett, melyet a Könyvtárhasználati szabályzat tartalmaz részletesen.(2.sz. melléklet) A könyvtár szolgáltatási a következők: 4.3 tájékoztatás a könyvtári gyűjteményről, segítségnyújtás az eligazodásban 4.4 tájékoztatás a könyvtár szolgáltatásairól 4.5 helyben használat biztosítása a nyitva tartási időben 4.6 a könyvtári dokumentumok kölcsönzése, a kölcsönzés szabályainak megismertetésével 4.7 a könyvtárhasználat, információkeresés és feldolgozás tanítása könyvtárhasználati órák keretében 4.8 az önálló ismeretszerzés és a tanulás tanítása 4.9 olvasásfejlesztés, pályázatok és olvasásnépszerűsítő módszerek 73 / 120

74 5. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai és szolgáltatásai: 5.1. Kiegészítő feladatok: egyéb foglalkozások tartása (a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja), a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. 5.2.Kiegészítő szolgáltatások: a szerzői jogi törvény betartásával fénymásolási, reprodukciós lehetőség biztosítása informatikai szolgáltatások elérésének biztosítása szolgáltatásközvetítés: más könyvtár (más iskolai, gyermekkönyvtár, közmővelődési, pedagógiai, országos) szolgáltatásainak közvetítése, ill. igénybevétele adatbázisok használatának elősegítése, azok tanítása, használata dokumentumcserében való részvétel, információcserében való részvétel programok, rendezvények, jó gyakorlatok közvetítése, részvétel azokon (tanulók, pedagógusok, beleértve a könyvtárostanárt is) részvétel a tankönyvrendelés, és ellátás szervezésében, a kötelező tankönyvtári feladatokon kívül olvasáspedagógia a kötelező olvasásfejlesztés segítésére, kiegészítésére: író olvasó találkozók szervezése lehetőségek függvényében, ill. részvétel azokon, figyelemfelhívás és toborzás azokra egyéb rendezvények előkészítésében való részvétel a könyvtár eszközeivel, esetenként helyszínként is 74 / 120

75 versenyek, vetélkedők szervezése, tartása más tanulmányi versenyekre való felkészítés elősegítése az iskolai élet támogatása, pl. tanulmányi kirándulás szervezésében információgyűjtő munka, nevelési témákhoz kapcsolódás irodalommal, előadással, munkaközösségeknek ajánlókkal, stb a szabadidő helyes eltöltésének szorgalmazása, ennek biztosítása könyvtári eszközökkel, pl. filmvetítés, tanulás, stb. közösségi tér az iskolai könyvtári honlap és / vagy blog fejlesztése Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján. 6. A könyvtári SZMSZ mellékletei: a, gyűjtőköri szabályzat b, könyvtárhasználati szabályzat c, a könyvtáros tanár munkaköri leírása d, a katalógus szerkesztési szabályzata e, tankönyvtári szabályzat 75 / 120

76 3. sz. melléklet A könyvtár Gyűjtőköri szabályzata 1. Az iskolai könyvtár feladata: Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel. 16/1998. (IV.8) MKM rendelet. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű könyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. 2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai: Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg. Az állománybővítés fő szempontjai: Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre alapszinten az ismeretek minden ágára kiterjed. A teljesség igényével gyűjtendők a helyi tantervben meghatározott házi és ajánlott olvasmányok, a munkáltató eszközként használatos dokumentumok, a műveltségi területek alapdokumentumai az életkori jellemzők figyelembevételével. Kiemelten, de nem teljességre törekvően gyűjti a tananyaghoz közvetve kapcsolódó szép- és ismeretközlő irodalmat. 76 / 120

77 meg: Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével határozhatók 3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők 3.1. Könyvtárunk típusa: iskolánk alapfokú oktatási intézmény, ahol nappali rendszerben nyolc évfolyamon történik az általános iskolai oktatás, felső tagozatban emelt óraszámú idegen nyelv (angol és német) csoportokkal. Könyvtárunk jogilag az iskolán keresztül a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerületéhez tartozik. Típusa szerint korlátozottan nyilvános könyvtár, kötet feletti dokumentummal Földrajzi elhelyezkedése: az iskola városunk központjához közel található, a Méliusz Juhász Péter Könyvtártól nem messze, és annak több telephelyi könyvtárának közelében. Könyvtárunk biztosítja tehát a könyvtárközi kölcsönzés lehetőségét Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, illetve a Junior és alapfokú nyelvvizsgákra. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a magyar nyelv és irodalom, és az informatika tantárgyak tantervi követelményeiben szereplő könyvtári órákat a szaktanárok a könyvtáros tanár közreműködésével a könyvtárban tarthassák meg, így a diákok elsajátíthatják a könyvtári dokumentumok, valamint a katalógus és a könyvtár mint rendszer használatát. 4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános könyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevelőmunkát. A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt. 4.1 Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör): Fő gyűjtőkör: A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés. A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg: lírai, prózai, drámai antológiák klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei egyes klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei nemzetek irodalma (klasszikus és modern irodalom) tematikus antológiák életrajzok, történelmi regények 77 / 120

78 ifjúsági regények általános lexikonok enciklopédiák az újonnan belépő etika tantárgy tanításához szükséges dokumentumok a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek a általános iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok a megyére és városunkra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához, pl. mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek, az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei Mellék gyűjtőkör: a fő gyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audioés videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak) Tipológia / dokumentumtípusok: a) Írásos nyomtatott dokumentumok könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv térképek, atlaszok b) Audiovizuális ismerethordozók képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta) hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD, bakelitlemez) c) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k Egyéb dokumentumok: pedagógiai program pályázatok 78 / 120

79 oktatócsomagok 4.3 A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre, szintje, mélysége: a) A teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül A Nemzeti alaptantervhez kapcsolódva a teljesség igényével: lírai, prózai és drámai antológiák klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei közép- és felsőszintű általános lexikonok A Nemzeti alaptantervhez közvetlenül nem kapcsolódóan a teljesség igénye nélkül: a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató - alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek a középiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok az újonnan belépő etika tantárgy tanításához szükséges dokumentumok a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek a felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei b) Válogatva gyűjti magyar nyelven (az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve): nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom) tematikus antológiák életrajzok, történelmi regények ifjúsági regények általános lexikonok enciklopédiák a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek Hajdú-Bihar megyére és Debrecenre vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához (mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek) 79 / 120

80 audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audioés videokazetták válogatásra, selejtezésre szorulnak). c) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységi szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtési szintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján abban az esetben, ha a könyvtáros részére rendelkezésre álló keretösszeget a beszerzés meghaladja. Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak keretösszege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, a munkaközösség-vezetők szakmai tanácsait figyelembe véve, kikérve felettese véleményét. 80 / 120

81 4. sz. melléklet Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat 1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói és a tanulókon keresztül a szüleik használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri: név (asszonyoknál születési név), születési hely és idő, anyja neve, állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli, cím telefonszám Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. Az adatokat a könyvtáros tanár az integrált számítógépes rendszerében, illetve a kölcsönző füzetben rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törli. 81 / 120

82 A tanulói jogviszony, illetve munkaviszony megszűnéséről az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt, annak időpontjáig a könyvtárhasználó köteles rendezni a könyvtári tartozásait, melyet a könyvtáros aláírásával igazol. 2. A könyvtárhasználat módjai helyben használat, kölcsönzés, letét csoportos használat könyvtárközi kölcsönzés, 2.1. Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: a kézikönyvtári állományrész A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad: az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában,? a technikai eszközök használatában Kölcsönzés o A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával szabad kivinni. o Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. 82 / 120

83 o A kölcsönzés nyilvántartása részben informatikai eszközökkel, részben füzetes módszerrel történik. A könyvtárból kölcsönözhető dokumentumok száma évfolyamonként eltérő. Első évfolyamon egy, másodikban kettő, harmadikban három, negyedikben és felső tagozatban négy dokumentum kölcsönözhető egyszerre két hét időtartamra. A kölcsönzési határidő indokolt esetben meghosszabbítható. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat SzMSz-ünk 4. sz. melléklete tartalmazza. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal pótolni, vagy az aktuális értéknek megfelelő összeget megfizetni. A könyvtár nyitva tartási ideje hétfő kedd szerda csütörtök péntek / 120

84 2.3. Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról. 2.4 Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. 3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai információszolgáltatás, szakirodalmi témafigyelés, irodalomkutatás, ajánló bibliográfiák készítése internet-használat fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével) 84 / 120

85 5. sz. melléklet Katalógusszerkesztési szabályzat 1. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza: raktári jelzet bibliográfiai és besorolási adatokat ETO szakjelzeteket tárgyszavakat 1.1 A dokumentumleírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat szerzőségi közlés kiadás sorszáma, minősége megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret - sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám megjegyzések kötés: ár ISBN szám 85 / 120

86 A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe) cím szerinti melléktétel közreműködői melléktétel tárgyi melléktétel 1.2 Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 1.3 Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) - tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint: - könyv Formája szerint: - digitális nyilvántartás a SZIRÉN könyvtári program segítségével A könyvtári állomány számítógépes nyilvántartása a Szirén integrált könyvtári rendszerrel történik. A rendszer készítői:kulcslib Kft Budapest, Gabona u. 3. Az üzembe helyezés dátuma: január. 86 / 120

87 A program a könyvtárban található számítógépeken fut, a könyvtáros tanárnak teljes körű a jogosultsága, a könyvtár használóinak korlátozott a hozzáférése, a katalógust használhatják, és a saját kölcsönzésüket tekinthetik meg. 87 / 120

88 6. sz. melléklet Tankönyvtári és tartós tankönyvek szabályzata 1. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: a tankönyvpiac rendjéről szóló XXXVII. törvény évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 200. évi XXXVII. törvény módosításáról1 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet /1975. (VIII. 17) KM-PM sz. együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról 16/2013. (II.28) EMMI rendelet 2. Fogalmak a) munkatankönyv: az a tankönyv, amelynek alkalmazása során a tanulónak a tankönyvben elhelyezett, de a tankönyvtől elválasztható és utánnyomással önállóan előállítható feladatlapon kell az előírt feladatot megoldania, b) munkafüzet: az a szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus formában rögzített és az e rendeletben meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított kiadvány, amely alkalmas arra, hogy egy vagy több meghatározott tankönyv tananyagának gyakorlását, elsajátítását, alkalmazását elősegítse, c) könyvhöz kapcsolódó kiadvány: szöveggyűjtemény, feladatgyűjtemény, képletgyűjtemény, táblázatgyűjtemény, képgyűjtemény, atlasz, kottakiadvány, feladatlap, lexikon, hangfelvétel vagy audiovizuális mű, szótár, tananyagelem, oktatóprogram, feladatbank, továbbá az a szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus formában rögzített és az e rendeletben meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított kiadvány és digitális tananyag, amelynek az alkalmazása nélkül a kapcsolódó tankönyv ismeretei nem sajátíthatók el; amelynek alkalmazása nélkülözhetetlen valamely műveltségi terület, műveltségi részterület, modul, valamint szakképzési szakterület, szakképzési részszakterület, modul ismeretanyagának átadásához, feldolgozásához, 88 / 120

89 d) használt tankönyv: az iskolai tankönyvellátás keretében az adott iskolával tanulói jogviszonyban álló tanuló részére az iskola általa ingyen, vagy térítés ellenében átadott, legalább három hónapon át használt, majd a tanulótól visszavett, vagy a tanuló által az iskola részére felajánlott tankönyv, d) tartós tankönyv: az a tankönyvvé nyilvánított tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány, amely nem tartalmaz a tankönyvbe történő bejegyzést igénylő feladatokat, a nyomdai kivitele megfelel az e rendeletben meghatározott, a tartós tankönyvekre előírt sajátos technológiai feltételeknek, és alkalmas arra, hogy a tanulók legalább négy tanéven keresztül használják. 3. A gyarapításra vonatkozó elvek, törlés módja, rendszere A könyvtáros a tanév folyamán, ha beszerzési kéréssel fordulnak hozzá, de a vásárlásra nincs anyagi lehetőség és a tankönyvi támogatásból megvehető dokumentumról van szó, az igényt feljegyzi, és amennyiben a tankönyvtámogatás felhasználhatóvá válik, a tankönyvfelelőssel egyeztetve beszerzi azokat. Ugyanígy jár el azokkal a dokumentumokkal is, amelyekből a munkáltatáshoz, csoportos feldolgozáshoz több példányra lenne szükség, illetve amelyek az év során megrongálódtak, elhasználódtak. A tankönyvtár gyarapítására vonatkozó elvek, a törlés módja Az iskola a már meglévő tartós tankönyvi állományát igyekszik minden évben gyarapítani, frissíteni, hogy maradéktalanul eleget tudjon tenni a törvényi előírásoknak. Ennek érdekében egyrészt a rászoruló tanulóknak kikölcsönzött tartós tankönyvek visszaszolgáltatását szigorúan nyomon követi, másrészt a jogszabályi előírások figyelembe vételével (csak a valóban tartós használatra alkalmas tankönyvek közül) szükség esetén (kevés példányszám, új típusú tankönyv) újakat szerez be. A tankönyvtárba a nem rászoruló tanulók felajánlhatják a számukra már nem szükséges tartós használatra alkalmas tankönyveket. A tankönyvtári állományt minden tanévben felül kell vizsgálni. A kötészetileg elhasználódott, megrongálódott, esetleg elveszett tankönyveket selejtezni kell. Ugyancsak meg kell vizsgálni, melyek azok a tankönyvek, amelyek tartalma megváltozott, amelyeket már 2-3 éve nem használnak a tanítás-tanulás során, mivel ezek selejtezése szintén szükségszerű. A selejtezésre szánt dokumentumokról készült jegyzőkönyvet a tankönyvtár kezelője készíti el, és terjeszti fel az iskola igazgatójának. Az ő jóváhagyásával kerül sor a tényleges selejtezésre, tehát töröljük azokat a nyilvántartásból. A selejtezett tankönyveket papírként kell elszállíttatni, és az így kapott számlát a selejtezési jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A selejtezett tankönyvek hulladékként történő értékesítéséből befolyt összeget célszerű könyvtári könyvek beszerzésére fordítani. 89 / 120

90 4. A nyilvántartás formái Az ingyenes tankönyvek nem kerülnek könyvtári leltárba, nyilvántartásuk a tankönyvfelelősök feladata. A tartós tankönyvek a könyvtár nyilvántartásába kerülnek, a brosúrákat tartalmazó leltárkönyvbe egyedi leletárral bevételezve. 5. A tankönyvtár kezelése, elhelyezési rendje, és a tankönyvellátás felelőse Az iskolai tankönyvellátásáról a két tankönyvfelelős gondoskodik a könyvtáros közreműködésével. A tartós tankönyvek a könyvtári állománytól elkülönítve vannak elhelyezve. 6. A kölcsönzés módja, szabályai A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege: NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: Az iskolai könyvtárból a 2018/19-es tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam június 15-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. Sorszám Aláírás osztály Szülő aláírása 90 / 120

91 A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 7. A kártérítésre vonatkozó szabályok A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: az első év végére legfeljebb 25 %-os a második év végére legfeljebb 50 %-os a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. 91 / 120

92 A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható. II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 92 / 120

93 7. sz. melléklet MUNKAKÖRI LEÍRÁS AZ ISKOLAI KÖNYVTÁROS SZÁMÁRA Közvetlen felettese: a felsős intézményvezető-helyettes Kinevezése: munkaszerződése szerint Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért, kezeli a szakleltárt, a gazdaságvezető által előírt időszakban a leltárakat kezelő dolgozóval elvégzi a leltározást, folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, a digitalizálással kapcsolatos feladatokat, amelyeket az igazgató határoz meg számára az alábbi elvek szerint: a digitalizálás ütemezésére a könyvtáros minden év október 15-ig ütemtervet készít, amelyet elfogadtat az igazgatóval, az ütemterv havi bontásban tartalmazza a digitalizálandó kötetek számát, amely éves bontásban nem lehet kevesebb mint kötet azonnal jelzi a gazdaságvezetőnek a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt, felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket (számítógép, projektor, DVD-lejátszó, erősítő, stb.) munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel valamint a magyar nyelv és irodalom munkaközösség minden tagjával, jelzi az esetleges problémákat. minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről, a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről, statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről, minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről, amelyet a tanári szobában és a könyvtári hirdetőtáblán kifüggeszt, gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről, a könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait a tanév eleji magyar nyelv és irodalmi munkaközösségi értekezleten összefoglalja, lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást, minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt közzéteszi a kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját, biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését, felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért. 93 / 120

94 Debrecen,.... Pallósné Bodnár Erika intézményvezető 8. sz. melléklet BÉLYEGZŐ HASZNÁLATI SZABÁLYZAT Érvényes: tól. I. Az intézmény bélyegzői a) körbélyegző (több példány esetén sorszámmal ellátva) Használata: az intézmény hivatalos dokumentumainak hitelesítése. A hitelesítés az intézményvezető vagy a helyettesítésével megbízott intézményvezető-helyettes aláírásával érvényes. Használatára jogosultak: intézményvezető intézményvezető-helyettes, az intézményvezető helyettesítése esetén iskolatitkár, a munkaköri leírásában szereplő esetekben Őrzési hely: az intézmény titkársága. Az őrzéssel megbízott személy: Nagy Katalin - iskolatitkár. b) kis körbélyegző 94 / 120

95 Használata: az intézmény hivatalos dokumentumainak hitelesítése. A hitelesítés az intézményvezető vagy a helyettesítésével megbízott intézményvezető-helyettes aláírásával érvényes. Használatára jogosultak: az intézményvezető intézményvezető-helyettes, az intézményvezető helyettesítése esetén Őrzési hely: az intézmény titkársága. Az őrzéssel megbízott személy: Nagy Katalin - iskolatitkár. c) könyvtári bélyegző Használata: a könyvtári állomány bevételezése. Használatára jogosultak: a könyvtáros Őrzési hely: az intézmény könyvtára. Az őrzéssel megbízott személy: Somogyiné Papp Ágnes - könyvtáros. d) érkeztető bélyegző Használata: az intézménybe érkező hivatalos leveleken. Használatára jogosultak: az intézményvezető az iskolatitkár Őrzési hely: az intézmény titkársága. Az őrzéssel megbízott személy: Nagy Katalin - iskolatitkár. e) fejbélyegző 95 / 120