Tápiómenti Területfejlesztési Társulás. Verzió: 2.0. Készült: május. PDF created with pdffactory Pro trial version

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tápiómenti Területfejlesztési Társulás. Verzió: 2.0. Készült: 2004. május. PDF created with pdffactory Pro trial version www.pdffactory."

Átírás

1 Tápiómenti Területfejlesztési Társulás Verzió: 2.0. Készült: május

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető A stratégia kidolgozásában alkalmazott módszertan Az alkalmazott tervezési módszertan Az informatikai stratégia kidolgozásának munkamódszere A vizsgált területek A fejlesztés tartalmát, irányát alapvetően befolyásoló tényezők A stratégia megvalósulásának területei A fejlesztés tartalma 9 2. Alapelvek Iránytű A szakmai tartalom A kormányzati fejlesztési irányok, meghirdetett programok Az intelligens település építésének módszere Propaganda Felmérés A helyi együttműködés feltételeinek biztosítása Interjúk, konzultációk Kérdések Megkérdezettek köre Felmérések Környzet felmérése Külső tényezők A fejlesztési programok meghatározására befolyással bíró kormányzati tényezők Az "ügyfél" sajátosságai A fejlesztésre hatással lévő helyi/ térségi vállalkozói kezdeményezések A vonatkozó uniós előírások és támogatások Belső tényezők A szervezet jelenlegi működése és környezete A kistérség informatikai rendszerének állapota Saját fejlesztési források Az együttműködési lehetőségek partnerei, tartalma Önkormányzatok közötti együttműködés Önkormányzat vállalkozók együttműködése Önkormányzati best practice megoldások Átfogó célok meghatározása Kulcscélok meghatározása A kulcscélok meghatározása Az eredmény mérhetősége A célok elérése, prioritások A megvalósítás realitása A megvalósítás időterve 27 2

3 7. Stratégiai kezdeményezések meghatározása Javaslatok a megvalósítás és működés hogyan -jára Cselekvési terv Monitoring, értékelés Forrásanyagok listája MELLÉKLETEK sz. MELLÉKLET: A MITS e-önkormányzat programfüzete e- önkormányzat Elektronikus ügyintézés, ügyfélkezelés megvalósítása Komplex (integrált) elektronikus közigazgatási rendszerek, alkalmazások implementálása Informatikai infrastruktúra menedzsment korszerűsítése Humán erőforrás (információs írástudó vezetők, képviselők és tisztviselők) korszerűsítés sz. MELLÉKLET: Szolgáltatás fejlesztés az uniós ajánlások alapján sz. MELLÉKLET: Outsourcing, mint működtetési lehetőség Az állami, önkormányzati feladatok vállalatba adásának korlátjai és veszélyei sz. MELLÉKLET: Intelligens településprojekt kiépítésének javaslata sz. MELLÉKLET: E-ügyintézést segítő jogi szabályozás a közelmúltban és a közeljövőben sz. MELLÉKLET: Az e-önkormányzat Jövőkép funkcionalitása, alrendszerei, moduljai sz. MELLÉKLET: Az e-önkormányzat modulokban megvalósítandó feladatok sz. Melléklet: A kistérségi társulás informatikai rendszerének leltára sz. Melléklet: A kistérségi informatikai fejlesztési lehetőségeinek összefoglalója A Társulás fejlesztési irányainak és a prioritások összefoglalása sz. Melléklet: a fejlesztések költségbecslésének és ütemezésének összefoglalása sz. Melléklet: Alternatívák a fejlesztési területek kijelöléséhez Fejlesztési területek kijelölése a források vizsgálatával Fejlesztési területek kijelölése a megoldás komplexitásának vizsgálatával Fejlesztési területek kijelölése a település szereplői szerint Fejlesztési területei a technológiai szempontok szerint Költségeket csökkentő illetve bevételi forrásokat növelő vagy teremtő fejlesztések A fejlesztés speciális területei, lehetőségei 65 3

4 1. BEVEZETŐ A Tápiómenti Településfejlesztési Társulás vezetése célkitűzésként fogalmazta meg a kistérség minél erőteljesebb bekapcsolását az információs társadalom fejlesztésébe. A fejlesztés, amelyet több területen és lépcsőzetesen kíván megvalósítani, érinti a Polgármesteri Hivatalok és intézményrendszereik belső működését, a testületi és szakbizottsági tevékenységek ellátását valamint a lakossággal és a vállalkozói szférával tartott kapcsolatot. A települések számára ezért alapvető, hogy földrajzi és szellemi adottságokra, valamint Magyarország európai integrációjára alapozva a kistérségben az elkövetkező években: jelentősen felgyorsuljon a gazdasági fejlődés a nemzetközi trendekkel összhangban és a helyi értékek megőrzése érdekében is a gazdaságfejlesztésben kiemelkedő szerepe legyen a tudásalapú fejlesztéseknek, az informatika magas színvonalú alkalmazásán alapuló szolgáltatásoknak és az iparágaknak, a gazdaságfejlesztéssel párhuzamosan az informatikai eredmények megjelenjenek az emberek mindennapi életében is. A fenti célok elérése a mindennapi jólét növelését, a helyi tudás és képesség kibontakozásának elősegítését, a meglévő egyenlőtlenségek, hátrányok kiegyenlítését jelenti, ezáltal az embereknek több vagy biztosabb munkaalkalmat, magasabb életminőséget, a már működő vagy újonnan megjelenő vállalkozásnak gazdasági eredményt, a település vezetésnek politikai sikert ígér. Az eredmények elérése azonban nem egyszerű. A helyi igények kielégítésén akár túl is mutató befektetésekért sok, egymással összetett kapcsolatban álló feladatot kell azonosítani, és azokat összehangoltan kell vállalnia a kistérségi társuláson belüli települések képviselőinek valamint településenként a különböző helyi intézményeknek, vállalatoknak, vállalkozásnak és az egyes embereknek. A stratégia és annak különböző részstratégiái nem egyszerűen irányt mutatnak, de a célok elérését segítő eszközrendszernek is részét képezik. Egy megalapozott, világos és széles körben ismertté tett stratégia ugyanis vonzerőt gyakorol a stratégia által előtérbe helyezett iparágak és szolgáltatások befektetőire és művelőire, miközben növelik az adott stratégia megvalósítását támogató pályázatok esélyét, csökkentik a priorizált területek felé mozgó, azokra alapozó helyi lakosok bizonytalanságát. Ahogy a stratégia egésze összetett hatást gyakorol, ugyanúgy többoldalú az informatika, mint részterület megjelenése is. Az informatika ugyanis nem csak a tudásalapú társadalom, a tudásalapú ipar és szolgáltatások meghatározó részét jelenti, amely mind irányok kijelölésében, mind célok elérését biztosító lépések, meghatározásában felértékeli az informatika egyes területein aktív, azokhoz értő szakembereket, de az informatika alkalmazása a célon túl eszköz is. Az informatikai lehetőségek, különösen az Internetes alkalmazások, szolgáltatások kulcsfontosságúak abban a tekintetben is, hogy a célok és feladatok az érintettekhez ne csak eljussanak, hanem minél többen a célok formálásában is aktívan részt vehessenek. A szándék megléte mellett tehát az önkormányzatoknak konkrét és összehangolt elképzelésekkel is kell rendelkeznie arról, hogy az önkormányzati informatikai rendszereknek milyen szerepet kell majd betöltenie az intelligens kistérség megvalósításában, és ebben a folyamatban mi az egyes együttműködő felek feladata. Ehhez kíván segítséget nyújtani a jelen dokumentum. 4

5 1.1. A stratégia kidolgozásában alkalmazott módszertan Az alkalmazott tervezési módszertan A kistérségi társulásban a településeken átnyúló, lakosságot és vállalkozókat érintő önkormányzati szolgáltatások hatékonyabb, eredményesebb, gazdaságosabb és átláthatóbb működése érdekében az informatikai környezetet vizsgáljuk meg, hogy az mennyiben segíti illetve hátráltatja az elvárások teljesítését és ehhez az alábbi vizsgálati lépéseket tettük meg: Hol tartunk? Hova szeretnénk eljutni? Hogyan jutunk el oda? Hogyan tudjuk mérni a fejlődést? A fenti stratégiai tervezés során a megteendő lépések az alábbi területeket érintik: Küldetés meghatározása Az önkormányzati működésben az informatikai rendszer használata ideális esetben gyorsabbá, pontosabbá, átláthatóbbá és hatékonyabbá teszi a külső és belső kapcsolatokból eredő demokrácia érvényesítéséhez kötődő, ügyfélszolgálati, gazdálkodási és jelentéskötelezettségi feladatok elvégzését. Mindennek ellátásában a fő problémát a hardver és szoftver eszközpark korszerűsége, az adatvagyon minősége, a szabályozási tényezők és az emberi tényezők jelentik. Környezet felmérése A környezet felmérése a külső lehetőségek és veszélyek, valamint belső erősségek és gyengeségek feltérképezését jelenti. Kulcscélok meghatározása A kulcscélok tisztán megfogalmazott célok bizonyos speciális cselekvések megtételéhez. Részletesebbek, mint az átfogó célok, rövidebb időtávra vonatkoznak, mérhetőbbek, könnyebben megvalósíthatóak. Az informatika fejlesztésére vonatkozó kulcscélokat egy külön fejezetben írjuk le. A kulcscélok felállításában a SMART (Specific, Measurable, Achievable, Realistic, Timely) módszert alkalmaztuk. Stratégiai kezdeményezések meghatározása A kezdeményezések már konkrét cselekvési akciókat jelölnek, melyek az átfogóbb célok konkretizálására szolgálnak. Az átfogóbb célokkal ellentétben, amik a Mit? kérdésre válaszolnak, a kezdeményezések már a Hogyan? kérdés felől közelítik meg a problémát. Cselekvési terv A cselekvési terv operatív, napi szintű teendőket fogalmaz meg programszerűen vagy adminisztratív módon. 5

6 Monitoring, értékelés A folyamat végső fázisa az ellenőrzés és értékelés, amik visszacsatolásként szolgálnak a tervezési folyamatban. Ebben a fázisban olyan kérdések kerülnek megválaszolásra, mint: Mit tettünk? Honnan tudjuk, hogy megcsináltuk? Mennyire hatékony a program? Mit kellene változtatni? Mit rontottunk el? Az informatikai stratégia kidolgozásának munkamódszere A stratégia az általános informatikai trendek, a kormányzati elképzelések és az önkormányzati sajátosságok alapján a kistérségi társulás több vezetőjével konzultálva fogalmazza meg az informatikai fejlesztés irányait. A fejlesztési irányok megfogalmazása a helyi vezetők által megjelölt térségfejlesztési és jólétnövelő céloknak alárendelt informatikai fejlesztéseket jelent. Az együttműködés keretében végzett szakértői tevékenységek: Interjúk készítése és konzultáció a város politikai és adminisztrációs vezetőivel valamint az informatikáért felelős személlyel / személyekkel Forrásanyagok kutatásával és elemzésével a külső és belső tényezők vizsgálata, amelyek a stratégia célkitűzéseinek, tartalmának megfogalmazására hatással vannak. A helyi célok, igények és lehetőségek megismerésével a külső befolyásoló tényezők ismeretében fejlesztési és szervezési javaslatok megfogalmazása az Operatív Fejlesztési Program elkészítéséhez. A stratégia kidolgozása több menetben valósult meg: 1. lépés: stratégiakészítés az előzetes feltételeinek rendelkezésre állása (Szakmai és politikai célok, Adat- és információgyűjtés) 2. lépés: a stratégia kidolgozói által elképzelt fejlesztési irány alapelemeinek megfogalmazása, megküldése a bírálók (döntéshozók) felé 3. lépés: a javasolt alapelemek megvitatása, a további munka irányainak meghatározása 4. lépés: a jóváhagyott alapelemekre épülő részletes dokumentum vitaanyagának elkészítése, leadása 5. lépés: a részletes dokumentum véleményezése, megjegyzések, javaslatok megfogalmazása 6. lépés: a stratégia véglegesítése, átadása A fenti módszer biztosította, hogy olyan dokumentum készüljön el, amelynek céljai, tartalma megfelelően kontrolláltak a kidolgozás teljes folyamatában. 6

7 A vizsgált területek Az informatikai fejlesztés tartalmának meghatározásához állapotfelméréseket és interjúkat végeztük a Területfejlesztési Társulási Iroda közreműködésével, melyeken az Iroda vezetői és a társulásbeli települések képviselői fogalmazták meg a településekre, a külső partnerekre és ügyfelekre vonatkozó elvárásokat, jellemzőket. A vizsgált területek: Az informatikai együttműködés tartalma, informatikai központ telepítésének helye, és a működési feltételek rendelkezésre állása Az önkormányzatok informatikai és humán felkészültsége központilag szolgáltatott megoldások fogadására A lakosság és a vállalkozások jellemzői, igények és problémák a térségen belül, amelyek alapján a szolgáltatási tartalmak, informatikai fejlesztések fogalmazhatók meg A szolgáltatás partnersége, azaz az adattartalom előállításába bevonható partnerek köre és az adattartalom A fejlesztés tartalmát, irányát alapvetően befolyásoló tényezők A fejlesztési tartalom megfogalmazásában tekintetbe vettük: az Európai Unió ajánlásait, mindenekelőtt a Common List of Basic Public Servicesben foglaltakat (ld. 2. sz. Melléklet), a Magyar Információs Társadalom Stratégia (továbbiakban: MITS) e-önkormányzati részstratégiájának ajánlásait valamint az IHM és a GVOP e terület fejlesztésére indított pályázatait, a Belügyminisztérium IDEA programjának önkormányzati vonatkozásait, az Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer (XR) használatát, annak mintaszerű alkalmazását más fejlesztésekhez, a helyi középtávú stratégiai és gazdasági elképzeléseket, illetve az ezekből származó (és további) gazdasági, illetve társadalmi elvárásokat, beleértve az önkormányzat szolgáltató, a hivatali ügyintézés ügyfél-barát jellegének fokozását, javítását, az önkormányzat saját, belső igényeit, az önkormányzat jelenlegi info-kommunikációs infrastruktúráját, elért eredményeit, napjaink legkorszerűbb informatikai és kommunikációs lehetőségeit (Internet, irodaautomatizálás, munkafolyamat-menedzsment, alkalmazás-integráció, szervezeti tudásbázis kiépítése, a tudás menedzselése és így tovább). 7

8 A MITS e-önkormányzati programfüzete a fejlesztéshez világos, egyértelmű irányt fogalmaz meg: A külső (uniós) és belső (kormányzati szándék) körülmények függvényében egy, a szolgáltatások elektronizálását és a belső folyamatok informatizálását egyensúlyban tartó fejlesztési koncepció megvalósítása látszik ésszerűnek, mely az elektronikus ügyintézés és ügyfélkezelés megvalósítása, a komplex (integrált) elektronikus közigazgatási rendszerek, alkalmazások implementálása, az informatikai infrastruktúra menedzsment korszerűsítése, valamint az önkormányzati humán erőforrás (információs írástudó vezetők, képviselők és tisztségviselők) minőségi javítása mentén rajzolódik ki. A jövőkép megvalósulását mérföldkövek jelzik, melyek közül az alábbiak lehetnek a legérzékenyebb mutatószámok: elektronikus ügyintézés miatti költségcsökkenés (megtakarítás) elektronikus ügyintézés miatti ügyfélidő megtakarítás (órában kifejezve) 1.2. A stratégia megvalósulásának területei A stratégia a kistérség valamennyi települését érintő, közös használatot támogató informatikai rendszer fejlesztési programját készíti elő. Az informatikai rendszer elsődlegesen a vállalkozások, a lakosság és a civil szervezetek számára nyújt hasznos szolgáltatásokat ügyek intézéséhez, információkhoz jutáshoz illetve információk közzé tételéhez. Emellett azonban számos szolgáltatást, lehetőséget kínál a polgármesteri hivatalok, az intézmények, a képviselő testületek belső munkájának megkönnyítésére is. 8

9 1.3. A fejlesztés tartalma A fejlesztés tartalmilag egy új szolgáltatás csomagként és egy új, részben virtualizált szolgáltató szervezetként jelenik meg. A kialakítandó csomag az alább felsorolt szolgáltatások folyamatos, a Fejlesztési Operatív Program során véglegesített sorrendű bevezetését jelenti. A helyi gazdaság támogatására 1. A KKV-k létrehozását és működését támogató rendszer, beleértve a hatósági és egyéb helyi ügyek intézését o Szolgáltatáslefedettség monitoring és szolgáltatásközvetítő rendszer 2. Lokális munkaerő piactér (vállalkozóknak, lakosoknak) 3. Új munkahelyek teremtése: Távmunka központ (távmunka közvetítés) A helyi tudás és képességnövelés támogatására 1. Üvegzseb költségvetés és önkormányzati munka, az önkormányzat döntéshozatali mechanizmusát valamint a gazdálkodását, beszerzését jellemző adatok privát és publikus rendszere A helyi mindennapi jólét támogatására 1. Közszolgáltatások (egészségügy, oktatás) használatba vételét támogató rendszer 2. Civil szervezetek létrehozását és működését támogató rendszer 3. Szabadidő használat monitoring és rendezvénytámogató rendszer Az élhető környezet alakításának támogatására 1. Környezet- és egészségállapot monitoring rendszer 2. Épített környezet monitoring rendszer 9

10 2. ALAPELVEK Az egyik alapelv egy iránytű meghatározása, amely a fejlesztési irányok kijelöléséhez a meghatározó külső tényezőket jelenti, a másik alapelv pedig a megvalósítási módszertana, amely a helyi gyakorlati lépésekre tesz javaslatot Iránytű A stratégia terv elkészítésekor egy olyan útmutatót (iránytűt) kellett meghatározni, amely alkalmassá teszi a fejlesztési programot arra, hogy az lehetőleg országos szabványok szerint, országosan egységes fejlesztési metodika alapján valósuljon, építse be a már korábban megfogalmazott helyi és térségi fejlesztési célkitűzéseket, valamint lehetővé tegye a kormányzati támogatások elnyerését. Ezt a vezérfonal a Bevezető -ben már leírt követelmények maximális mértékű figyelembe vétele mind a szakmai tartalom, mind pedig a források tervezésében A szakmai tartalom az Európai Unió ajánlásainak, mindenekelőtt a Common List of Basic Public Services-ben foglaltak érvényesítése, az Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer (XR) használata, annak mintaszerű alkalmazása más fejlesztésekhez, az önkormányzat jelenlegi info-kommunikációs infrastruktúrájának megtartható elemei napjaink legkorszerűbb informatikai és kommunikációs lehetőségei (Internet, irodaautomatizálás, csoportmunka támogatás, munkafolyamat-menedzsment, alkalmazás-integráció, szervezeti tudásbázis kiépítése, a tudás menedzselése stb.) A kormányzati fejlesztési irányok, meghirdetett programok A kormányzati fejlesztési programok közül jelenleg (2004) két fő programcsomag jelent meg, amely támogatni kívánja az e-önkormányzat fejlesztését: Európai uniós pénzforrásokon alapuló GVOP pályázatok A hazai pénzforrásokon alapuló IHM MITS e-önkormányzat program GVOP pályázatok Az e-önkormányzati modell megvalósítására a kormányzat folyamatos támogatást biztosít a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) keretében. A márciusában megjelent GVOP pályázat két területen nyújt támogatást: pályázat: e-önkormányzati szolgáltatások fejlesztése (Keretösszeg: mrd Ft) pályázat: önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosítása (Keretösszeg: 300mFt) A pályázatok beadása folyamatos. MITS e-önkormányzati programfüzet A programok részletes ismertetését ld. az 1. sz. Mellékletben. 10

11 Aggregált forrástérkép (forrás: MITS programfüzet) Megnevezés 2004 (mft) 2005 (mft) 2006 (mft) (mft) Megoszlás (%) Elektronikus dokumentumok ,60 (űrlapok) biztosítása Teljesen elektronizált közigazgatási ,70 ügyintézés megvalósítása e-önkormányzás megvalósítása, ,66 korszerűsítése Szolgáltatások többcsatornás ,22 igénybevételének, elérhetőségének biztosítása Elektronikus szolgáltatások ,67 felületének kialakítása Online információ-szolgáltatás az ,07 ügyintézésről (ügyleírások elérése) e-ügyfélkezelés megvalósítása, ,07 korszerűsítése Közigazgatási alkalmazások ,15 megvalósítása, korszerűsítése Adminisztratív (költségvetési) ,15 alkalmazások megvalósítása, korszerűsítése Önkormányzatok meglévő ,30 információs rendszereinek integrálása Kisebbségi önkormányzatok ,58 informatikai ellátottságának javítása Kistérségi informatikai ,15 együttműködések kialakítása Alkalmazásszolgáltatói (ASP) ,22 lehetőségek megvalósítása Vezetői információk, ,22 döntéstámogatás és tudásmenedzsment megvalósítása Önkormányzatok saját informatikai és ,22 informatikai biztonsági stratégiájának elkészítése ÖSSZESEN % 11

12 2.2. Az intelligens település építésének módszere Az intelligens település illetve kistérség fejlesztése érinti a települések összességét és azon belül is egy település lakosságát, vállalkozásait, civil szervezeteit és az államigazgatási intézményeket egyaránt. A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy ott sikeresek ezek a projektek, ahol jó propaganda segíti a célok megismerését, a nyilvánosság részére biztosítja a véleményezést és lehetőséget ad a személyes közreműködésre is. A stratégia elkészítésében ezeket a megvalósítási eszközöket is ki kívánjuk emelni Propaganda A térségfejlesztés stratégiának egyik részstratégiája a kommunikációs stratégia, amely a célok, tartalmak, eredmények nyilvánossá tételéhez nyújt segítséget, emellett foglalkozik felvilágosítással, prezentációkkal is Felmérés A fejlesztési célok elérése, a fejlesztés sikeressége nagyban múlik azon, hogy a helyi társadalmi rétegek igényeit, véleményét milyen mértékben tartalmazza az előkészítési fázis és milyen módon történik a megvalósulás során is a párbeszéd, azaz milyen a monitoring és a visszacsatolás. Az előkészítéshez ezért a közösség igényeinek, sajátosságainak feltárása kérdőíves felmérés keretében célszerű, mégpedig az alábbi társadalmi csoportok megkeresésével: lakosság (reprezentatív kérdőíves felmérés) közigazgatási adminisztráció (ügyfelekkel foglalkozó ügyintézők) közigazgatási vezetők (települési képviselők, tisztségviselők) intézmények, cégek, vállalkozások, civil szervezetek (amelyek információ tulajdonosok, feldolgozók vagy felhasználók lehetnek) A négy társadalmi csoport részére négy különböző kérdőívet kell összeállítani. A helyzetelemzés során készítendő kérdőíves felméréshez alapvető fontosságúnak tartjuk, továbbá a kérdőív mellé egy olyan rövid összefoglaló anyagot is mellékelni kell, amelyből a felkeresett önkormányzatok, intézmények, vállalkozások, civil szervezetek képet kapnak a felmérés és a tanulmány készítésének céljairól, legfontosabb definíciókról A helyi együttműködés feltételeinek biztosítása Annak érdekében, hogy a fejlesztéseket a különböző társadalmi csoportok sajátjuknak érezzék és az érdekeiket minél hatékonyabban szolgálja, célszerű a közösségi gondolkodáshoz egy többcsatornás (pl. Ötletláda, Portál) platformot biztosítani. A közösségi felvetésekben a javaslatok megtételére az alábbi szerkezetet javasoljuk: A javasolt fejlesztés célja (szolgáltatás minőségjavítása, költségmegtakarítás, egyéb) A javasolt fejlesztés becsült költsége A bevezetett megoldás felhasználói köre, a felhasználás várható számossága és időbeni esedékessége A megtakarítás területe és nagysága az ügyfélnél és a szolgáltatónál (IDŐ, PÉNZ) A megvalósításhoz rendelkezésre álló helyi vállalkozói kompetencia 12

13 3. INTERJÚK, KONZULTÁCIÓK Az informatikai fejlesztés tartalmának meghatározásához állapotfelméréseket és interjúkat végeztük a Területfejlesztési Társulási Iroda közreműködésével, melyeken az Iroda vezetői és a társulásbeli települések képviselői fogalmazták meg a településekre, a külső partnerekre és ügyfelekre vonatkozó elvárásokat, jellemzőket. Interjú, konzultáció a kistérség politikai és szakmai munkatársaival a térségfejlesztés céljairól, az egyes települések szerepvállalásáról valamint az informatika rendszerek használatnak tapasztalatairól, és javaslatot kértünk az informatikai fejlesztések tartalmára, ütemezésére és prioritására Felmérés a kistérség településein az informatikai rendszerek aktuális állapotáról, vizsgálva annak lehetőségét, hogy mennyire alkalmasak egy közösségi információs rendszerhez történő csatlakozásra Kérdések 1. Hogyan látja a kistérségi társulásban az információszolgáltatás szükségességét, annak tartalmát, lehetséges forrásait (pl. önkormányzat, vállalkozások, egészségügy) és egy közösségi informatikai rendszer helyét, szerepét? Információszolgáltatás szükségessége, tartalma, lehetséges forrásai Az informatika helye, szerepe 2./ Mi lehet az informatikai együttműködés tartalma, informatikai központ telepítésének helye? Milyen szintű a működési feltételek rendelkezésre állása? Az informatikai együttműködés tartalma Az informatikai központ telepítésének helye és működési feltételei 3./ Hogyan ítéli meg önkormányzatok informatikai és humán felkészültségét központilag szolgáltatott megoldások fogadására? Informatikai felkészültség Humán feltételek 4./ Kikből állhat az információszolgáltatás partnersége, azaz mi az adattartalom előállításába bevonható partnerek köre és az adattartalom? Partnerek (pl. önkormányzat, egészségügyi intézmények, közművek, stb.) Adattartalom 5./ Milyen tartalmakat javasol és milyen fejlesztési területeket ítél fontosnak egy kistérségi közös információs rendszer felállítása esetén? Tartalmak (pl. közös önkormányzati alkalmazások pl. közös iktató / pénzügy/ stb. rendszer; elektronikus nyomtatványbolt és e-ügyintéző rendszer okmányok ügyindítása, nyomtatványok letöltése, kitöltése, beküldése; egészségügyi rendelésbejelentkező rendszer; térinformatikai megoldás; stb. Fejlesztési területek 13

14 6./ Milyen veszélyeket /lehetőségeket lát az informatikai fejlesztés kapcsán? Veszélyek Lehetőségek 7./ Mik a kistérség adottságai a fejlesztésben (gyengeség, erősség)? Gyengeségek Erősségek 3.2. Megkérdezettek köre XY (Társulás vezető) XY (Vállalkozók képviselete) XY (Társult önkormányzati vezető) Stb Felmérések Az informatikai rendszerekre vonatkozó felmérések eredményét a 11. sz. Mellékletek tartalmazzák. 14

15 4. KÖRNYZET FELMÉRÉSE Az informatikai fejlesztést befolyásoló környezet felmérésére az alábbi információ kutatást és vizsgálatokat végeztük el: Közösségi és e-önkormányzati szolgáltatások kiépítését és működését befolyásoló külső tényezők vizsgálata Közösségi és e-önkormányzati szolgáltatások kiépítését és működését befolyásoló belső tényezők vizsgálata A fejlesztések lehetséges tartalmának vizsgálata Az együttműködés lehetőségei, azok tartalma és partnerei 4.1. Külső tényezők Külső tényezőknek tekintjük azokat, amelyek a kistérségi társulás vezetésén, irányításán kívülálló szervezetek, személyek adottságain alapulnak, azok tevékenységéből származtathatóak. A vizsgált külső tényezők: A fejlesztési programok meghatározására befolyással bíró kormányzati tényezők Az "ügyfél" sajátosságai A fejlesztésre hatással lévő helyi vállalkozói kezdeményezések A vonatkozó uniós előírások és támogatások A fejlesztési programok meghatározására befolyással bíró kormányzati tényezők A kormányzati tényezők esetében azt vizsgáltuk, hogy mennyire és hogyan segíti szakmailag az e-önkormányzati szolgáltatások fejlesztéseit. Tájékozódtunk arról, hogy Modell: van-e az e-önkormányzat modellhez egy tárcaközileg is koordinált a megvalósítási stratégia és végrehajtási program; vannak-e ajánlások, szabványok Jogszabályok: az e-önkormányzat jogszabályi környezete jelenleg milyen állapotban van, lehet-e és milyen feladatokban e-önkormányzati szolgáltatásokat indítani Tudás- & megoldás-transzfer: az e-kormányzati megoldásokból van-e átvehető, követendő elem az e-önkormányzati szolgáltatások fejlesztésében, s ha igen mily módon lehet hozzáférni ezekhez, valamint vannak-e központilag támogatott fejlesztések, ingyenesen használható alkalmazások Támogatási források: milyen kormányzati támogatások vannak, milyen tartalommal 15

16 Az eönkormányzati támogatási programok (forrás: ITKTB) A ig terjedő időszak legfontosabb teendőit olyan nemzeti szintű fejlesztési tervek, stratégiák és programok fedik le, mint a MITS, a Belügyminisztérium IDEA programja, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv - és azon belül a Gazdasági és Versenyképességi Operatív Program. Az elektronikus önkormányzat informatikájával szembeni összes lényeges igény és elvárás megvalósításához útmutatásul szolgáló alapelveket, minőségi és egyéb követelményeket az eönkormányzat Ágazati Informatikai Részstratégia e- önkormányzat jövőkép megoldásmodellje rögzíti. MITS eönkormányzat központi kiemelt programja tartalmazza mindazon fejlesztési tervek feladat- és projekt-szintű részletes összefoglalásait, amelyek alapján az e-közigazgatás bevezetése a helyi önkormányzati szakigazgatásban, a közeljövőben lezajlik. Melyek azok a tényezők, amelyek alátámasztják az eönkormányzat központi kiemelt program sikeres megvalósulását, az informatikai széles körű bevezetését a megreformált közigazgatásba? Az érintett minisztériumokban a szükséges jogszabályalkotó munka folyamatos és megfelelően időzített; a központi költségvetés és a tárcák támogatási programjainak és pályázatainak témái összehangoltak, finanszírozási feltételeik kiegészítik egymást, és készen állunk az európai uniós támogatási alapok, illetve a konkrét EU-s pályázatok fogadására, a források felhasználására. MITS eönkormányzat központi kiemelt programja a közötti időszakra négy feladat összesen tizenöt projektjét indítja be fokozatosan. A tizenöt projektet több pályázat és támogatási program alkotja, amelyek EU-s támogatási forrása 7,3 milliárd Ft, a tárcaszintű tervezett forrás pedig 4,7 milliárd Ft. Konklúziók A kormányzati tényezők bár korántsem állnak készen minták, törvények, valamint nincsenek ajánlások és modellek meghatározó jelentőségűek egy település e- önkormányzati szolgáltatásainak fejlesztésében. Hazai e-önkormányzati és különösen kistérségi informatikai modell jelenleg még nincsen, csak számos helyi kezdeményezés van, amelyeknek szakmai tartalma igen eltérő. A MITS egyfajta stratégiának is tekinthető, de ez kormány oldali elvárásokra lett megfogalmazva. Az önkormányzati oldal stratégiái most készülnek, de szakmai ajánlás hiányában várhatóan ez is nagyon sokféle lesz. Lényeges modellelemnek tartjuk, hogy az elektronikusan beadható nyomtatványok, űrlapok lehetőleg teljesen egységes technológiai és felhasználói interfész megoldásokkal legyenek megvalósítva. Jelenleg erre nincsenek ajánlások, így ez is sokféle lesz. A külső tényezők között fontos helye van a jogszabályi háttérnek. Az új technológiai megoldásokkal támogatható folyamatok esetében legyen meg a teljes körű (központilag és helyben) leszabályozottság, elsősorban az elektronikus aláírás valamint az elektronikus azonosítók használata esetében. Ide tartozik az elektronikus irattározás feltételeinek szabályozása is. A jogszabályi háttér aktualitásait külön is bemutatjuk az 5. sz. Mellékletben. A tudás- és megoldás transzfert tekintve a kormányzaton belül végzett munkáról az Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottság (ITKTB) honlapjáról nyerhető aktuális információ. (www.itktb.hu). 16

17 A kormányzat részéről fejlesztett megoldások közül a legfontosabb minta az Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer (XR) lehet, de ez egyrészt jelenleg csak igen kis számú önkormányzatnál és korlátolt funkcionalitással működik, másrészt az XR-ből jelenleg nem lehet részkomponenseket beilleszteni a saját fejlesztésekbe. A kormányzati pályázatok (GVOP, ITP) mint fejlesztési forrás lehetősége mellett egyfajta fejlesztési irányt jelölnek meg, amelyek különösen az országos kiterjedésű projektek esetében jelenthetnek megoldás koncentrációt és egységesedést. A közösségi és e-önkormányzati szolgáltatások hozzáférési pontjainak fejlesztésére kormányzati programok közül kiemeljük az e-magyarország Pontok telepítését valamint a Belügyminisztérium Adatfeldolgozó Hivatala által 2004-ben indított vandálbiztos beltéri ügyfélterminál akcióját és ide tartozik a már évek óta működő Teleház mozgalom is Az "ügyfél" sajátosságai A lakosság és a vállalkozások jellemzői, igények és problémák a térségen belül, amelyek alapján a szolgáltatási tartalmak, informatikai fejlesztések fogalmazhatók meg. e-önkormányzati szolgáltatások esetében A térség közigazgatási és egészségügyi szolgáltatásai helyi és kistérségi szinten valósulnak meg. Jelenleg a legtöbb település polgárainak például a lakhelyüktől távol kell intézni az okmányokat illetve több egészségügyi vizsgálatot. A kormányzati szolgáltatásokhoz hasonlóan az e-önkormányzati szolgáltatásoknak is állampolgár központúaknak kell lenniük. Az e-önkormányzat szolgáltatásainak akkor van értelme, ha az ügyfél - jelen esetben a lakosság és a vállalkozók - alkalmas és hajlandó partner lenni az e-szolgáltatásokhoz. Ennek értelmében vizsgáltuk a bizalom, a hozzáférhetőség és a képesség területeit. Az új technológiákkal szembeni bizalomra a legjobb mérőeszköz talán az Internetes banki szolgáltatások használatának vizsgálata lehet, amely erősödő tendenciát mutat. Az e-önkormányzati és egészségügyi szolgáltatások bevezetését, alkalmazásának sikerességét meghatározza az is, hogy mekkora lehet az e-ügyfélkör. A térségben kb. 77 ezer ember él, ebből a térségi központnak tekinthető Nagykátán kb. 12 ezer. Látható, hogy az ingázások kb. 65 ezer embert érintenek és egy egészségügyi monitoring alapján pl. a 2003-as évben az előjelentkezéssel fogadható betegrendelésben a betegek száma mintegy 75 ezer volt. Bár teljesen magától értetődő, de azért megemlítjük, hogy az e-önkormányzati szolgáltatások kialakításánál pontosan tudni kell, hogy az informatikai megoldás kiválthatja-e az emberi kapcsolatokat illetve pontosan mely területen segítheti. Közösségi szolgáltatások esetében A térségben mintegy 77 ezer ember él és mintegy 4000 működő vállalkozás található. A vállalkozásokat vizsgálva kiemelendők azok, amelyek a térségen kívüli vevőkört (is) céloznak. Ilyen pl. a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, a mezőgazdaság, ipar. A kistérségi információs rendszer és szolgáltatás számára ezek a vállalkozások lehetnek leginkább az ügyfelek. 17

18 A fejlesztésre hatással lévő helyi/ térségi vállalkozói kezdeményezések Mik lehetnek a vállalkozói szerepvállalások? Milyen vállalkozói alapú szolgáltatások jelenhetnek meg? A kormányzat részéről is egyre erőteljesebben támogatott irány a vállalkozói tőke - ezáltal a vállalkozói szerepvállalás bevonása az önkormányzati informatika és a szolgáltatások fejlesztésébe. Számolni kell tehát azzal is, hogy azokon a területeken, ahol a jogszabály is lehetővé teszi szolgáltatások kiszervezését (outsourcing), pénzügyi garanciák biztosítása esetén a vállalkozók szolgáltatás keretében vehetnek át jelenleg önkormányzati erőforrásokkal ellátott feladatokat. A vállalkozói szerepvállalásban a finanszírozás forrása lehet az önkormányzati költségvetés, valamint az ügyfelek (lakosság, vállalkozók) által fizetett szolgáltatási díj. A központilag (ld. IHM e-önkormányzat programfüzet) támogatott fejlesztési irányok esetében ilyen területek lehetnek pl.: Közreműködés többfunkciós smartkártya bevezetésében Közreműködés az elektronikus aláírás bevezetésében, alkalmazásában Közreműködés ASP szolgáltatások nyújtásában Közreműködés kistérségi informatikai együttműködések kialakításában Emellett a térségi piacterek működtetésével az önkormányzati beszerzésben is megjelenhet az e-beszerzés (elektronikus katalóguskínálat, megrendelés, versenytárgyalás). A városi portált vizsgálva az látszik, hogy a helyi vállalkozások elenyésző számban rendelkeznek saját honlappal illetve nem használják az Internetet a vállalkozásuk marketing és üzleti tevékenységeinek támogatására A vonatkozó uniós előírások és támogatások Ismertek-e uniós támogatások és előírások az e-önkormányzati modell kialakításához? Az önkormányzatok működésében az uniós jogi követelmények feldolgozása és átvezetése a saját gyakorlatba jelenleg még csak kevés önkormányzatnál történt meg. Az uniós előírások közül az elektronikus ügyintézésre vonatkozó Common List of Basic Public Services ajánlások azok, amelyek már széles körben ismertek és a mostani pályázatokkal támogatott fejlesztéseknél figyelembe is veszik őket. E-önkormányzati fejlesztésekhez uniós pénzforrások a GVOP pályázataiban, hazai források pedig az IHM pályázatokban jelennek meg és ide tartozik még a brüsszeli finanszírozású eten program is (ld. Megjegyezzük, hogy az uniós források elsősorban azért hívhatók le az önkormányzati fejlesztésekhez, mert a támogatások célja, hogy a települések gazdasági versenyképességét segítse. Ennek értelmében az önkormányzati fejlesztésekben hangsúlyos irányt jelentenek a szolgáltatások minőségi fejlesztései, valamint a minél szélesebb körű információszolgáltatás. 18

19 4.2. Belső tényezők Belső tényezőknek tekintjük azokat, amelyek a kistérség belső adottságain, a társulás vezetésének döntésein alapulnak. A vizsgált területek: A szervezet jelenlegi működése és környezete A kistérség informatikai rendszerének állapota A helyi elképzelések, fejlesztési igények, futó fejlesztések áttekintése Saját fejlesztési források A szervezet jelenlegi működése és környezete A stratégia megvalósításában a szabályozottság, a szándék, a képesség, a tudás befolyásoló hatása miatt a szervezeti tényezők meghatározó fontosságúak. A MITS az emberi tényezőkkel kapcsolatos fejlesztési irányok esetében pedig az alábbiakra hívja fel a figyelmet: A korrupció visszaszorítása, felderítés megkönnyítése. Az ezen célt támogató, megvalósító rendszerek bevezetése ellenállásba ütközhet. Gazdaságos, korszerű, munkaerő és időtakarékos ügyvitel. Itt is felléphet ellenállás, mégpedig a megoldás kínálta létszámcsökkentés lehetősége, az esetleges elbocsátások miatti félelem következtében. Önkormányzati munkaerő-mobilitás megkönnyítése, a munkaerő-képzés egységesítése A szervezeti tényezők vizsgálata az alábbi területeken történt: A kistérségi társulás tagjai Létszám Döntéshozók elkötelezettsége az informatikai fejlesztések iránt Az uniós ajánlási szintek teljesítése a szolgáltatásban A szabályozási környezet, kommunikációs stratégia Az informatikára vonatkozó szabályok meglétének vizsgálata A kistérség társulás tagjai Kistérségi együttműködésre az alábbi önkormányzatok kötöttek megállapodást: Bénye, Gomba, Farmos, Káva, Kóka, Mende, Nagykáta, Pánd, Sülysáp, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tóalmás, Úri Létszám A kistérségi önkormányzatok munkaerő-állományának belső struktúráját vizsgálva a hivatalokban összesen mintegy 276 fő dolgozik. 19

20 Döntéshozók elkötelezettsége az informatikai fejlesztések iránt A társuláson belül a döntéshozók körében a kistérségi közös informatikai fejlesztés tekintetében egyetértés van. Az uniós ajánlási szintek vizsgálata A projekt által megvalósítandó 2-es szintű kistérségi e-közigazgatási rendszer létrehozását több probléma indukálta 1. A kistérség település szintű Internet hozzáférése általában megoldott, de alacsony szintű technológián nyugszik (modem). Ügyintézésük papíralapú, nehézkes. Honlap működtető szerződésük lejár. A kistérségi társulásban a településeket vizsgálva a tájékoztatás és az ügyintézés jelenleg az uniós ajánlási szinteket alapul véve a települések 17 %-ában (3 településen) nem valósul meg az 1. szint sem, 83 %-ában működik az 1. szinten, 1 település (Nagykáta) a 2. szinten (8db) A szolgáltatásokat vizsgálva, kiemelve a legmagasabb szintű ügyintézést megvalósító Nagykátát a szolgáltatások 60 %-a nem valósul meg az 1. szint sem, 40 %-a működik az 1. szinten a 2-es szinten 8 db letölthető űrlap áll rendelkezésre. 2. A kistérségben a közigazgatási ügyintézés egyes fajtái meghatározott településekre koncentrálódnak. 1. Okmányiroda és gyámhivatal Monoron, Nagykátán és Gyömrőn működik. 2. Városfejlesztési és építési csoport az érintett települések 66 %-án működik. Azokon a településeken, ahol nincsen ügyintézés, az ügyfeleknek hosszas utazásokat kell tennie az ügyintézés helyszínére, amely többlet-költséget, valamint munka-erőkiesést okoz. A szabályozási környezet, kommunikációs stratégia Az emberi tényezők vizsgálatához tartozik, hogy az e-önkormányzat működése számos helyi intézkedés meghozatalát teszi szükségessé, praktikusan a szervezeti és működési szabályzat módosítására van szükség valamennyi olyan ügyosztály esetében, amelyek érintettek valamely új megoldás bevezetésében. Nem szabad kihagyni az önkormányzat kommunikációs feladatait sem, mellyel a lakosság és a vállalkozók felé propagálja az új megoldásokon alapuló működését. 20

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP Microsoft Magyarország 2004. szeptember 21. kedd Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás

Részletesebben

1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16.

1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16. 1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16. Tel.: 06-1-461 461-33-00 Az IT Információs Társadalom Kht. segítõ tevékenysége a pályázatok elõkészítésében Farsang Attila regionális irodavezetõ Miskolc, 2004. február

Részletesebben

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra dr. Kópiás Bence főosztályvezető-helyettes E-közigazgatási Főosztály 2009. március 20. Az elmúlt évek fejlesztései a jogi

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

Infokommunikációs fejlesztések. Dr. Kelemen Csaba február 22.

Infokommunikációs fejlesztések. Dr. Kelemen Csaba február 22. 2014-2020 Infokommunikációs fejlesztések Dr. Kelemen Csaba 2014. február 22. EX-ANTE FELTÉTELEK TELJESÍTÉSE Az Európai Bizottság Ex-ante feltételekhez köti a támogatások odaítélését Digitális növekedésre

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Önkormányzati kihívások

Önkormányzati kihívások Önkormányzati kihívások Speciális piac, m ködése kihat a teljes társadalomra és a gazdasági szférára Változó elvek, változó közigazgatási, változó telepítésirányítási koncepciók. Új stratégiák, ügyfélközelség,

Részletesebben

SWOT analízis Tamási Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2009.

SWOT analízis Tamási Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2009. Tamási Város Polgármesteri Hivatala SWOT analízis SWOT analízis Tamási Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2009. SZEMPONTOK A kérdések megválaszolásához 1. VEZETÉS A vezetés szerepe a hivatali küldetés

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ SZEPTEMBER 15. ELŐADÓ: DR. SZEPESI GÁBOR OPERATÍV PROJEKTVEZETŐ

TÁJÉKOZTATÓ SZEPTEMBER 15. ELŐADÓ: DR. SZEPESI GÁBOR OPERATÍV PROJEKTVEZETŐ TÁJÉKOZTATÓ AZ ÖNKORMÁNYZATI ASP ORSZÁGOS KITERJESZTÉSE KAPCSÁN A CSATLAKOZTATÁSI KONSTRUKCIÓRÓL 2016. SZEPTEMBER 15. ELŐADÓ: DR. SZEPESI GÁBOR OPERATÍV PROJEKTVEZETŐ Önkormányzati ASP 1.0 Az Önkormányzati

Részletesebben

A TakarNet24 projekt

A TakarNet24 projekt országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción

Részletesebben

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

MKÖH SZMSZ SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 9. FÜGGELÉK SZABÁLYZAT

MKÖH SZMSZ SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 9. FÜGGELÉK SZABÁLYZAT SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 1.) Az egységes pályázati rendszer kiterjed: a) a Közös Önkormányzati Hivatal valamennyi szervezeti egységének tevékenységi körébe tartozó, b) a szervezeti

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

INFOKOMMUNIKÁCI STRATÉGI. Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666

INFOKOMMUNIKÁCI STRATÉGI. Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666 INFOKOMMUNIKÁCI CIÓS STRATÉGI GIÁK Budapest, 2004. május 26 Philippovich Ákos philippovich@t-online.hu +36 30 555 4 666 Miről l szól l a stratégia gia 1. A térség gazdasági erősítése 2. A lakosság közérzetének

Részletesebben

TÁMOP kiemelt projekt. Központi szociális információs fejlesztések a szociális szolgáltatások modernizációja keretében

TÁMOP kiemelt projekt. Központi szociális információs fejlesztések a szociális szolgáltatások modernizációja keretében TÁMOP 5.4.2 kiemelt projekt Központi szociális információs fejlesztések a szociális szolgáltatások modernizációja keretében Kovács Ibolya - Vincze Viktória Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Az információ

Részletesebben

ASP 2.0. Tájékoztató PROJEKT Bevezetés tervezett határideje

ASP 2.0. Tájékoztató PROJEKT Bevezetés tervezett határideje ASP 2.0 PROJEKT Tájékoztató Bevezetés tervezett határideje 2018.01.01. Az önkormányzati feladatellátás egységességének támogatásához, valamint a költségvetési stabilitás megőrzéséhez fűződő kormányzati

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Oktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt

Oktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt 1 Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt 1 Közigazgatás jelene 2 Problémák Lassú ügyintézési folyamat Államháztartásnak költséges működés Cél Hatékonyság növelése Legyen gyorsabb, egyszerűbb Költség csökkentés

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere 20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere Keringer Zsolt Irodavezető E-mail: keringer@szombathely.hu Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Első lépések Döntés a Digitális Földmérési alaptérkép

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Készítette: Leiter Xavéria pályázati szakreferens

Készítette: Leiter Xavéria pályázati szakreferens Készítette: Leiter Xavéria pályázati szakreferens 1. Projektötlet, előkészítés 2. Megvalósítás Támogatás 3. Fenntartás Helyzetelemzés: igények, szükségletek, megoldandó probléma feltárása Célstruktúra:

Részletesebben

Az agrár-informatikai fejlesztések ágazati kihívásai az EU finanszírozás tükrében. Előadók: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid és Kaszás Zoltán

Az agrár-informatikai fejlesztések ágazati kihívásai az EU finanszírozás tükrében. Előadók: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid és Kaszás Zoltán + Az agrár-informatikai fejlesztések ágazati kihívásai az EU finanszírozás tükrében Előadók: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid és Kaszás Zoltán + Hazai környezet - stratégiák 1 Széll Kálmán Terv Nemzeti Reform

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft. EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt.

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. ITS fejlesztés Budapesten Rónai Gergely fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. A fővárosi ITS kezdetei Nemzeti Közlekedési Napok 2013 - ITS fejlesztés Budapesten 2 ITS fejlesztések szervezeti háttere Budapest

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás

ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás SZOLGÁLTATÁS LEÍRÓ LAP 2016. március 10. v2 EREDETI 2 Tartalom 1. A SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA... 3 2. A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELE... 5 3. A SZOLGÁLTATÁS FELHASZNÁLÁSI

Részletesebben

Digitális Magyarország program. Gódor Csaba Miniszterelnökség

Digitális Magyarország program. Gódor Csaba Miniszterelnökség Magyarország program Gódor Csaba Miniszterelnökség Program célja Az állampolgárok és a vállalkozások elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáférési lehetősége szélesedjen minőségileg javuljon növekedjen

Részletesebben

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE Minta projekt a gördülékenyebb együttműködés reményében 1. Intézményközi Információs Rendszer Adatkommunikációs központ Elektronikusan elérhető tájékoztató és adatszolgáltató

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

Gyömrői Közösségi Integrált Tudásportál Kialakítása Program

Gyömrői Közösségi Integrált Tudásportál Kialakítása Program Gyömrői Közösségi Integrált Tudásportál Kialakítása Program A projekt: Megnevezése: Gyömrői Közösségi Integrált Tudásportál Kialakítása Program Támogatta: Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen

Részletesebben

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 1 I. A Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) honlapjának működtetéséhez kapcsolódó feladatok és felelőségi

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Szám: 16-7/2012. K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése szeptember 28-i ülésének jegyzőkönyvéből

Szám: 16-7/2012. K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése szeptember 28-i ülésének jegyzőkönyvéből Szám: 16-7/2012. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2012. szeptember 28-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 44/2012. (IX. 28.) közgyűlési határozata a Tolna megye területfejlesztési

Részletesebben

Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai

Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai Az e-közigazgatási rendszer fejlesztésének aktuális feladatai Dr. Baja Ferenc kormánybiztos 2008. április 29. Áttekintés Problémák Paradigmaváltás E-közszolgáltatások stratégiai modellje EKOP ÁROP mint

Részletesebben

Antenna Hungária Jövőbe mutató WiFi megoldások

Antenna Hungária Jövőbe mutató WiFi megoldások Antenna Hungária Jövőbe mutató WiFi megoldások KIFÜ színpad Infotér Konferencia 2016. november 9. Lázár János Távközlési Üzletágvezető Antenna Hungária vezeték nélküli stratégia és célkitűzések ANTENNA

Részletesebben

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése ÁROP-1.A.2. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése A Várpalotai Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése Megbízó: Várpalota Város Önkormányzata 1. A döntési mechanizmus korszerűsítése 1b) a polgármesteri

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

EU támogatással megvalósuló szolgáltató önkormányzati modell

EU támogatással megvalósuló szolgáltató önkormányzati modell EU támogatással megvalósuló szolgáltató önkormányzati modell e-savaria: elektronikus önkormányzat Szombathelyen és kistérségében Pilot-rendszer bemutató Keringer Zsolt projektvezető Szombathely Megyei

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Jegyző Tárgy: Teljesítménykövetelmények alapját képező 2012. évi célok meghatározása a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére Tisztelt Képviselő-testület! A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992.

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel

Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel Fábián Zoltán Dr. Horváth Zsolt, 2011 Kiindulás SZTE SZAKK információ információ adatvédelmi szabályozás napi gyakorlat információ Milyen az összhang? belső

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Digitális transzformáció és az okos városok lehetőségei. A Nemzeti Smart City Technológiai Platform

Digitális transzformáció és az okos városok lehetőségei. A Nemzeti Smart City Technológiai Platform Digitális transzformáció és az okos városok lehetőségei A Nemzeti Smart City Technológiai Platform Dr. Solymár Károly Balázs Infokommunikációért felelős helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT. A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Tanulási trendek, kormányzati informatikai válaszok április 11. Vályi-Nagy Vilmos

Tanulási trendek, kormányzati informatikai válaszok április 11. Vályi-Nagy Vilmos Tanulási trendek, kormányzati informatikai válaszok 2012. április 11. Vályi-Nagy Vilmos A közeljövő tanulási trendje b bárhol rmikor tanulhass #1 anulhass on-off #2 ibrid módszerekkel line Információkat

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

XI. Az EEM informatikai támogatása

XI. Az EEM informatikai támogatása BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség XI. Az EEM informatikai támogatása Emberi Erőforrás Menedzsment 2013 Január 12 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

Javaslat. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának közötti időszakra szóló gazdasági program elfogadására

Javaslat. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának közötti időszakra szóló gazdasági program elfogadására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE SO:15.102/2011. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2011-2014. közötti időszakra szóló gazdasági program elfogadására Összeállította:. Lengyel Zsolt

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Az intelligens szakosodás (S3) folyamata. 52. Közgazdász Vándorgyűlés Nyíregyháza Előadó: Dr. Peredy Zoltán főov.

Az intelligens szakosodás (S3) folyamata. 52. Közgazdász Vándorgyűlés Nyíregyháza Előadó: Dr. Peredy Zoltán főov. Az intelligens szakosodás (S3) folyamata 52. Közgazdász Vándorgyűlés Nyíregyháza 2014.09.05. Előadó: Dr. Peredy Zoltán főov. helyettes Kohéziós politika 2014-2020 Keretfeltételek Az EU2020 stratégiai célkitűzéseinek

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program

Társadalmi Megújulás Operatív Program Kiemelt projekt tervezési felhívás a Társadalmi Megújulás Operatív Program A hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása című tervezési felhíváshoz

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

követelmény meghatározása

követelmény meghatározása Elektronikus Közigazgatás Modellprogram Stratégiakutató Intézet Az e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer követelmény meghatározása Elfogadta: a program végrehajtására létrejött Elektronikus

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben