E-közigazgatás az Európai Unióban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "E-közigazgatás az Európai Unióban"

Átírás

1 E-közigazgatás az Európai Unióban Szerzı: Molnár Szilárd Budapest, július A tananyag megírását és kiadását támogatta: Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány a szerzık nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetı felelıssé az abban foglaltak bárminemő felhasználásáért

2

3 Tartalomjegyzék Bevezetés Definíciós kísérletek...6 Az Európai Unió elektronikus kormányzati törekvései Paradigmaváltás az e-kormányzati kezdeményezésekben...9 Melyek az elektronikus közigazgatás fıbb jellemzıi? Melyek az e-közigazgatás érettségi szintjei? Többcsatornás elérés Ügyfélközpontú gondolkodás Váljon hangsúlytalanná az e Az e-közigazgatás elınyei Az Európai Unió e-közigazgatási fejlıdésének eredményei...19 Új irányok az e-kormányzat kutatásában Fókuszban a közigazgatás racionalizálása Az e-közigazgatás hatásának mérése Összegzés...27 Ellenırzı kérdések...29 Fontos fogalmak...31 Irodalom Kiemelt irodalom Ajánlott irodalom Felhasznált irodalom

4

5 Bevezetés Az információs társadalom terén számos új fogalom, kifejezés jelenik meg. Ezek között az e-közigazgatás (egovernment) már réginek számít, a tématerület gyors fejlıdése miatt mégis folyamatosan változik. Az e-közigazgatás ma már nélkülözhetetlen eszköz az államigazgatás, az önkormányzati munka megreformálásához, a szolgáltatások állampolgári elégedettségének növeléséhez, valamint a rugalmasabb, átláthatóbb közigazgatás megteremtéséhez. Ezt hangsúlyozzák a tagállamok számára az Európai Unió e témakörben születı útmutatásai is. Az öregedı Európában a versenyképes kormányzat kialakítása különös hangsúllyal vetıdik fel a szociális kiadások szükségszerő csökkentése, valamint a stagnáló gazdasági fejlıdés szorításában. Az állampolgárközpontú közigazgatás megteremtésének gondolata mellett a versenyképesség elısegítése áll a legújabb e- közigazgatási gondolkodás középpontjában. Célként a hatékonyság növelése, a szükségessé váló szervezeti változások véghezvitele és az adminisztráció költségeinek csökkentése fogalmazódik meg. A kormányzat, a közigazgatás szerepe egyre felértékelıdik, hiszen aktív szolgáltatói potenciálja hozzájárul a versenyképesség növeléséhez. Napjainkban a közigazgatási modernizációs törekvések többszörös nyomás alatt születnek: egyrészt magának a közigazgatásnak is versenyképessé kell válnia, másrészt a hatékonyabb közigazgatás a gazdaság és a társadalom versenyképességét is szolgálni tudja. A jó kormányzás kialakítása a változásokra gyorsan reagálni tudó, rugalmas és a felhasználók igényeit kielégíteni képes szolgáltató közigazgatás révén lehetséges. Ennek sikeres megvalósítását azonban akadályozza elsısorban a közigazgatás szolgáltatói (back-office) oldalának passzív ellenállása, továbbá az ügyfél-oldali (front-office) szolgáltatások nem kielégítı minısége, valamint az állampolgári érdeklıdés hiánya is. Az Egyesült Államok kormányának elsı honlapja alig több mint 10 éve nyílt meg, és kezdetben csak statikus információkat tartalmazott. Azóta határozott professzionalizálódási folyamat indult meg, és ezzel véget is ért az amatır e-kormányzati szolgáltatások kora: szisztematikusan felépített, elsajátítható tudásterületek alakultak ki; felgyorsult az érintett szakemberek specializálódása; képzési programok sora indult a világban; kialakult és napról napra erısödik a terület kutatási infrastruktúrája; az e-kormányzati tevékenység mint szakma intézményesül (nemzetközi szervezetek, átfogó programok, szakfolyóiratok, szak-intézmények, díjak); a kormányzatok egyrészt az innováció, másrészt a programok tervezése, kivitelezése és menedzsmentje terén úgy kezdenek viselkedni, mint a nagyvállalatok. 5

6 1. Definíciós kísérletek Az Európai Bizottság által kialakított definíció szerint az egovernment (e-kormányzat) az információtechnológia, a szervezeti változások, és új képességek kombinációjának felhasználását jelenti a közigazgatásban. A cél: javítani a közszolgáltatások színvonalán, megerısíteni a demokratikus folyamatokat és támogatni a közösségi célkitőzéseket. A Bizottság állásfoglalása szerint az e-kormányzat 1. nyitott és átlátható: a közigazgatás képes megérteni az állampolgárok elvárásait, elszámoltatható, nyitott a demokratikus részvétel iránt; 2. nem zárhat ki senkit: a felhasználó-centrikus közigazgatásnak mindenkit el kell érnie, személyre szabott (perszonalizált) szolgáltatásokkal; 3. hatékony közigazgatás: az adófizetık pénzébıl a lehetı leghatékonyabban mőködik, azaz képes idıt és pénzt megtakarítani. Az e-kormányzat az Európai Unió állásfoglalása szerint az alábbi három tevékenység győjtıköre: 1. infokommunikációs eszközök alkalmazása a közigazgatásban, 2. a közigazgatás modernizációjával összefüggı munkafolyamatok és mőködési egységek átszervezése, 3. a közigazgatásban foglalkoztatott közalkalmazottak és köztisztviselık, valamint az ügyfelek (az állampolgárok) képzése az új eszközök kezelésének elsajátítására. A közigazgatás két nagy területre, nevezetesen a szolgáltató (back-office) és az ügyfél-oldalra (front-office) osztható fel. A két oldal a közjavak (a tartalom) elosztása és az adminisztráció (a kontroll) közötti egyensúly elérését az e-közigazgatás az ábrán látható rendszerben képes hatékonyan segíteni. 1. ábra: Az e-közigazgatás két oldala (Újra)-egyensúlyozó közigazgatás Ügyfél-oldal Tartalom: felhasználói felületek és szolgáltatások 1. elektronikus szolgáltatások 2. hagyományos szolgáltatások és csatornák 3. e-demokrácia Szolgáltatói oldal Ellenırzés: adminisztráció 1. Belsı közigazgatási folyamatok újratervezése 2. Közigazgatási szervek közötti folyamatok újratervezése 3. Egyéb területek újratervezése: pl. készségek, képességek Forrás: Millard, 2003 Az e-kormányzat kifejezés mára egy sokoldalú, összetett rendszer győjtıneveként is felfogható, hiszen igen gyakran beleértik az alábbi összetevıket: a közigazgatás reformját; a közigazgatás technikai modernizációját; 6 E-közigazgatás az Európai Unióban

7 a szolgáltatások és az ezeket elérhetıvé tevı csatornák multifunkcionálissá alakítását; az intézményesített, partneri viszony kialakítását az (ön)kormányzat és az állampolgárok, valamint azok közösségei között. A gyakori tévhitekkel szemben miszerint ez e-közigazgatás csak az e betőt, azaz az elektronizációt, a számítógépeket és a szoftvereket foglalná magában a gyakorlatban az e-kormányzat sokkal inkább jelent egyfajta kultúraváltást, átfogó és radikális átalakulást, melynek során a közigazgatási szervek az elektronikus lehetıségek teljes tárházával élnek, hogy közszolgáltatásaik elérhetıségét, minıségét, átláthatóságát javítsák, a közigazgatás költségeit pedig lehetıleg csökkentsék. Az elektronikus kormányzat a folyamatok átfogó, zökkenımentes átszervezése és új technológia által biztosított lehetıségekkel történı felruházása, aminek köszönhetıen elvégezhetık az ügyintézés és a kormányzás feladatai az ügynökségek, az állampolgárok és a politika találkozási felületein, valamint a kormányügynökségeken belül és azok között. (OECD, 2005: 15-16) 7

8 Az Európai Unió elektronikus kormányzati törekvései A versenyképesség növeléséhez hozzájárulni képes, átlátható közigazgatás kialakítása ma már elképzelhetetlen az e-kormányzati eszközök igénybevétele nélkül. A közszolgáltatásokat az állampolgárok igényeinek megfelelıen kell átalakítani, hatékonyabbá tenni. Számos külföldi példa egyértelmően azt mutatja, hogy a közigazgatás korszerősége egyenesen arányos az e-közigazgatás bevezetésének mértékével. Többek között ennek is köszönhetı, hogy az utóbbi években ez a kérdéskör az információs társadalommal kapcsolatos diskurzus egyik központi témájává vált, különösen az Európai Unióban. A megvalósítás elsı mérföldköve az Európai Tanács által 2000 márciusában útjára indított ambiciózus Lisszaboni Stratégia volt, amely azt a grandiózus célt tőzte ki, hogy Európának 2010-ig a világ legversenyképesebb tudás-alapú gazdaságává kell válnia. Az e-kormányzati fejlesztések bölcsıjének ez a Lisszaboni Csúcs tekinthetı, hiszen a világ vezetı szerepének megszerzése felé tett elsı lépés a gazdasági, szociális kohézió, valamint a modernizáció alapkövének számító közszolgáltatások, a regionális, nemzetállami és szupranancionális szintő bürokrácia modernizációjában és egyszerősítésében rejlik. Az információs társadalom építésének alappilléreit jelentı eeurope dokumentumokban az online közszolgáltatás kiépítése még csak egy a számos kulcsfontosságú terület között, bár az eeurope2005 akciótervben már az öt legfıbb prioritás egyike lett. A Lisszaboni Stratégia megvalósításának félidejéhez érve azonban számos éles kritika fogalmazódott meg a célok irrealitásával kapcsolatban. A év vége az úgynevezett Wim Kok-jelentéstıl volt hangos az Unióban (Kok, 2004). A nagy nyilvánosságot kapott szakanyagok erıs kritikákat fogalmaznak meg az Unió információs társadalom- és technológia-politikájával kapcsolatban, többek között a korábbi álláspontok teljes felülvizsgálatát sürgetve, de a lisszaboni célok kudarcának ilyen fokú beismerésére amire végül is sor került nem sokan számítottak. A Barroso-bizottság hivatalba lépésével határozott irányú paradigmaváltás indult el az információs társadalom, ezen belül pedig az e-kormányzat területén. Az új, reálisabb alapok megteremtésére az Európai Információs Társadalom 2010 programjában került sor. Viviane Reding, az információs társadalom kialakításáért felelıs biztos 3i programja (1) a határok nélküli európai információs tér, (2) az IKT-alapú innováció és beruházás, valamint (3) a társadalmi befogadás és a jobb minıségő élet megteremtésének prioritását hirdeti meg. A legversenyképesebb tudásalapú társadalom és gazdaság építésének egyik alappillére az online közszolgáltatások kiépítése, ami az új irányvonal szerint a tagállamok szoros együttmőködését igényli. Reding az e-közigazgatás megvalósulásának kulcsát az alábbi területek szupranacionális szintő kezelésében látja: (1) az azonosítás-menedzsment és a rendszerek közötti interoperabilitás megteremtése, (2) a legjobb gyakorlatok terjesztése, (3) páneurópai szolgáltatások kiépítése és hatékony mőködtetése. Fontos szemléletbeli változást hozott a 2005 novemberében megrendezett manchesteri konferencia, melynek állásfoglalása szerint az e-közigazgatás fejlesztése során a fókuszban mindig az állampolgárnak kell állnia, s az e-közigazgatási szolgáltatások használatából egyetlen polgár sem lehet kizárva, használjon bármilyen IKT eszközt, éljen akárhol az EU területén. A 2006-ban elfogadott Útjelzık az e-kormányzat 2010 felé címet viselı dokumentum (i2010 egovernment Action Plan, 2006) már konkrét mérföldköveket határoz meg 2010-ig: valamennyi európai állampolgár, vállalkozás és közigazgatási rendszer számára lehetıvé válik az elektronikus azonosítás és hitelesítés rendszerének használata; ez a tagállamok részérıl az elektronikus dokumentumok egységes használatát lehetıvé tevı hivatkozási és hitelesítési keretrendszer kidolgozását teszi szükségessé; 8 E-közigazgatás az Európai Unióban

9 valamennyi állampolgár társadalmi befogadását el kell érni az IKT-eszközök segítségével, az e- kormányzat egyetlen állampolgár sem hagyható ki a folyamatból 2010-ig mottójának szellemében; minden nyilvános, közérdekő információ és szolgáltatás könnyített hozzáférését biztosítani kell; ennek megvalósulása szükségessé teszi a hozzáférés elıtt álló korlátok azonosítását, a szükséges helyzetelemzés elvégzését minden tagállam számára; fontos cél továbbá az állampolgárokra és a vállalkozásokra háruló adminisztratív terhek csökkentése, az átláthatóság és számon kérhetıség jegyében hatékonyabb közszolgáltatási rendszerek kiépítése; széleskörő hatással bíró szupranacionális szintő szolgáltatások megvalósítására kell törekedni (teljes körő e-közbeszerzésre fókuszálva); s végül a kormányzatok közötti adatcsere és interoperabilitás megvalósítását nyílt szabványok bevezetésével kell elérni az e-közigazgatás területén. A tagállamok együttmőködése az Európai Unión belül nem terjed ki egységes uniós közigazgatás kialakítására, mivel a közös politikai célok megvalósítása az alapítók szándékai szerint nemzeti hatáskörben maradt. Ebbıl a szempontból az Unió a közös célkitőzések megvalósításához a tagállamok történelmileg eltérı adottságú igazgatási rendszereit veszi kölcsön, és inkább az ellenırzés területén erısíti pozícióit. 1. Paradigmaváltás az e-kormányzati kezdeményezésekben Érdekes megfigyelés, hogy azok az online szolgáltatások a legfejlettebbek, a legjobban kiépítettek, amelyekben közvetlen anyagi érdekeltsége van az államnak: ilyen például az adószedés. Ezzel szemben az olyan szolgáltatások, amelyek inkább az intézményrendszerre rónak kötelezettségeket (pl. engedélyek kiadása, különbözı regisztrációk) és közvetlen bevételeket nem termelnek, már kevésbé állnak a fejlesztési programok fókuszában. A továbblépés érdekében minél hamarabb gyökeres változásnak kell beállnia az e-kormányzati kezdeményezésekben. Míg az adminisztráción belüli hatékonyság eddig növelhetı volt a hagyományosnak tekinthetı ügyfélkapcsolatok kezelése (CRM - Customer relationship management), a partnerkapcsolati (PRM - Parner Relationship Management) rendszerek, valamint a vállalati erıforrásokat növelı vállalatirányítási (ERP - Enterprise Resource Planning /MRP - Manufacturing Resource Planning) megoldások bevezetésével, addig ezek a módszerek már nem alkalmasak a szolgáltató-oldali (back-office) folyamatok fejlesztésére (lásd az alábbi ábrát). Az adminisztrációs rendszerek fokozott együttmőködése elengedhetetlen feltételévé vált az ügyfél-oldali (front-office) szolgáltatások további fejlıdésének. Ez merıben új kihívások elé állítja az e-kormányzati kezdeményezéseket, azaz a továbblépéshez paradigmaváltásra van szükség. 9

10 2. ábra: E-kormányzati paradigmaváltás Ügyfélbarát, felhasználó-központú megközelítés Adminisztráción belüli hatékonyság ERP CRM PRM Push E-Kormányzat Adminisztrációkon keresztüli hatékonyság Szakadék áthidalása? Mozgékonyság e-együttmőködés? Pull Hatás Új kormányzási modellek Új együttmőködési modellek Információ-láncban való gondolkodás Nemzetközi, regionális, intézményközi együttmőködés) Közösségi folyamatok Standardok és biztonsági normák Produktivitás Múlt Jelen Jövı Forrás: Cap Gemini Ernst & Young, 2002 (hivatkozza: Verhaak Wauters, 2003.) A paradigmaváltás lényege, hogy a pull modellben már egyértelmően az ügyfél kerül a középpontba, az ı elvárásainak, igényeinek és lehetıségeinek megfelelıen kell kialakítani a közszolgáltatásokat. Ennek igen hatékony eszköze és nem célja lehet a technológia nyújtotta elınyök kihasználása. Az állampolgároknak sokkal nagyobb szabadságot kell biztosítani a személyre szabható oktatási, egészségügyi, társadalombiztosítási és adózási szolgáltatások igénybevételéhez. Az ügyfélközpontú megközelítés maga után vonja, hogy az egyes intézmények által nyújtott közszolgáltatások folyamatait áttekintsék, egyszerősítsék, a szabályozási hátteret egyszerősítsék. Az intézmények és rendszerek összekapcsolásának megteremtése maga után vonja a különbözı adatállományok összehangolását, az ügyfélazonosítás központosítását, a szabványosítás, az interoperabilitás elıtérbe helyezését. Ez a paradigmaváltás viszont csak egyféleképpen lehet eredményes: ha sikerül megteremteni a közigazgatási szintek és szervek közötti minél horizontálisabb mőködési modelljét, az adminisztrációs rendszerek közötti hatékony együttmőködés feltételeit. Ennek eredményeképpen jöhet létre a modernebb, átláthatóbb jogi környezetben mőködı, karcsúbb közigazgatás. A fejlesztési törekvések középpontjába tehát egyre inkább az állampolgárok kerülnek, akiknek az államigazgatás az üzleti szektorral együttmőködve felhasználóbarát alkalmazást alakít ki (push modell): ez természetesen elképzelhetetlen a közigazgatás szervei közötti interoperabilitás megvalósítása nélkül (pull modell). A szolgáltatások felhasználó-szempontú kialakításának prioritássá válása összefügg az információs stratégiák társadalmasításának programjával, ami az i2010 elıtt hatályban volt eeurope2005 programban öltött elıször testet. 10 E-közigazgatás az Európai Unióban

11 Melyek az elektronikus közigazgatás fıbb jellemzıi? Az elektronikus kormányzat alapvetıen két összetevıbıl áll: a közigazgatási intézmények belsı mőködésének megújítása back-office, azaz szolgáltatói-oldal a lakosság és az üzleti szektor kommunikációja ezekkel az intézményekkel front-office, azaz ügyféloldal. A front-office szolgáltatások jelentik a közvetlen kapcsolatot a közigazgatás és annak ügyfelei között. Tulajdonképpen ez az a felület, ahol megtörténik az információk cseréje. Az ügyfél-oldal jellemzı infrastruktúrája az internet (honlap, portál) és a telefonhálózat. A back-office szolgáltatások feladata egyrészt a front-office kiszolgálása, az ügyfelektıl érkezı dokumentumok fogadása, feldolgozása, az integrált ügyintézéshez, feldolgozáshoz szükséges valamennyi feltétel biztosítása (workflow, integrált adatbázisok, elektronikus aláírás, adatvédelem, adat-biztonság stb.), majd az eredmény vagy eredmények visszajuttatása a front-office modulokhoz. Ugyancsak a back-office feladata a közigazgatási, önkormányzati intézmények hatékony mőködésének, gazdálkodásának és irányításának a támogatása is. A két összetevıre eltérı hangsúly helyezıdött az elmúlt évek során. Kezdetben az internet megjelenése nyomán kialakuló lelkesedés hatására a figyelem az online jelenlét megteremtésére irányult, ezt követte a közigazgatási információk egyre hatékonyabb terjesztése, a folyamat jelenlegi szakaszában pedig a honlapok széles körő terjedése. A back-office és a front-office kapcsolatának négy különbözı formája lehet, így ezek négy különbözı stratégiai modellt jelölnek ki (Top of the Web Survey, 2003): 1. Az online szolgáltatások felé való elmozdulás modellje: ennek legfıbb jellemzıi a különbözı folyamatok közötti alacsony integráltsági fok, valamint az egy honlapra (csatornára) alapozott szolgáltatás. A fı törekvés az, hogy a meglévı szolgáltatások online változatban is megjelenjenek. A már említett elınyökkel rendelkezik (idımegtakarítás, rugalmasság). 2. A csatorna-integráció modellje: ezt szintén alacsony szolgáltató-oldali integráltsági szint jellemzi, de az ügyfelek már több csatornán keresztül elérhetik a szolgáltatásokat. A hangsúly itt a csatornák számára (online, offline), illetve a különbözı hatékonyságnövelı, figyelemfelkeltı eszközökre (linkekre, pop-up ablakokra stb.) esik. 3. A folyamat-integráció modellje: itt a szolgáltató-oldali integráltsági szint magas, az igénybe vett csatornák száma viszont egy honlapra korlátozódik. A hangsúlyt a folyamatok egyszerősítésére, a párhuzamosságok megszüntetésére, az automatizálásra helyezik. Ezáltal a kormányzat hatékonyabban mőködhet (gyorsabb, átláthatóbb ügyintézés valósul meg), ami jótékonyan hat a szolgáltatásra is. 4. A szolgáltatás-integráció modellje: ez az elıbbiek valamennyi elınyével rendelkezik, de ebben az esetben a magas szintő back-office integráció mellett a lehetı legtöbb információs és szolgáltatási csatornával szolgálják ki az ügyfeleket. Lehetıvé teszi, hogy az állampolgároknak a lehetı legkevesebb alkalommal kelljen (gyakran ugyanazon adatok miatt) kapcsolatba lépnie a közszférával. 11

12 3. ábra: Az e-szolgáltatások fejlesztési stratégiái A szolgáltató-oldali folyamatok integráció szintje alacsony magas A folyamat-integráció modellje Az online jelenlét felé való elmozdulás modellje A szolgáltatás-integráció modellje A csatorna-integráció modellje Az ügyféloldali szolgáltatások fajtái Honlap Több csatorna Forrás: Top of the Web Survey, 2003 Az igazi kihívást az egyes fázisok közötti váltás jelenti, mivel az egyes szintek között evolúciós törés van. Az egyszerő jelenléttıl az interakció fázisába történı átmenet során az úgynevezett félelem-rés áthidalása a feladat. Ez azt jelenti, hogy a közigazgatási szerveknek komoly gondot jelent az egyszerő statikus információk nyújtásról az online kommunikációra való áttérés, mivel ez adatbiztonsági kérdéseket vet fel, és komoly tanulási feladattal is jár. Az interakció és tranzakció közötti átmenetben szervezeti rés található. Ebben a szakaszban ugyanis a viszonylagos elszigeteltségben dolgozó közigazgatási szerveknek egyre többször kell egymással kapcsolatba lépniük, és közösen kell megoldaniuk bizonyos problémákat, hiszen a komplexebb tranzakciók legtöbbször több közigazgatási területet is érintenek. Végül a tranzakcióról a transzformációra való áttérés az értéktranszformációs résen keresztül lehetséges, ami az állampolgár-központú modellben való gondolkodást, a közigazgatási egységek közötti kooperációt, a tökéletes információ-megosztást, a felelısségi hatáskörök pontos meghatározását és a mindezekbıl következı jogi és etikai kérdések hatékony kezelését jelenti. 1. Melyek az e-közigazgatás érettségi szintjei? Az e-közigazgatási szolgáltatások terén pillanatnyilag öt érettségi szintet különíthetünk el. (Cap Gemini Ernst & Young, 2002; Wauters, 2006) 1. szint: információs, tájékoztató szolgáltatás. Az ügyfél csupán általános információkat kap az adott ügygyel kapcsolatos teendıkrıl és a szükséges dokumentumokról. 12 E-közigazgatás az Európai Unióban

13 2. szint: egyirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás. A fentieken túl az ügy intézéséhez szükséges dokumentumok (nyomtatványok) letöltési és elektronikus kitöltési lehetısége adott, ellenırzéssel vagy ellenırzés nélkül, de a dokumentumok benyújtása hagyományos úton történik. 3. szint: kétirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás. Itt lehetıség van elektronikus adatbevitelre és a bevitt adatok ellenırzésére is. Az ügy indításához (intézéséhez) személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási okmányok (pl. igazolványok), határozatok stb. átvétele, valamint az üggyel kapcsolatos illetékek és díjak megfizetése hagyományos úton történik. 4. szint: a teljes tranzakciót (ügyintézési folyamatot) online biztosító szolgáltatás. Az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási iratot is elektronikusan kapja meg az állampolgár, és a kapcsolódó illeték- vagy díjfizetés is elektronikus úton intézhetı. 4. ábra: Az e-közigazgatási szolgáltatások fejlettségi szintjei 100 % 80 % Targetizáció Targetisation (pro- - active, aktív, automatizált) automated) Tranzakció Transaction (teljes (full electronizáció electronique case handling) 60 % 40 % 20% Information Információ Egyirányú One way interakció interaction (downloadable (letölthetı nyomtatványok) forms) Kétirányú Two way interakció interaction ( ( electronique electronic forms) Forrás: Capgemini, szint: proaktív, ügyfél-orientált szolgáltatás ( targetizáció ). Ennek az ötödik érettségi szintnek a bevezetésére az Európai Unióban 2007-tıl kerül sor. Különösen a rendszeresen igénybe vett adóbevallási és társadalombiztosítási szolgáltatások esetében teljesen felesleges újra és újra megadni azokat az adatokat, amelyek már a közigazgatás rendelkezésére állnak: ilyen ügyekben a közigazgatás már elıre kitöltött adatlapokat képes nyújtani. 2. Többcsatornás elérés Az elektronikus közigazgatás nem csökkentheti az állampolgárok választási szabadságát, mivel az állam nem zárhat ki senkit a közszolgáltatások elérésébıl és igénybevételébıl. 13

14 A csatorna szó alatt itt az értjük, hogy az állampolgárok milyen módon személyesen, levélben, telefonon, fax útján, nyilvános helyen (kioszkokban) kihelyezett terminálokon, személyi számítógépen futó böngészıvel stb. tudnak hozzáférni a közszektor szolgáltatásaihoz. A közigazgatási portálok kialakítása elsısorban a lakosság, és a vállalkozások elvárásaihoz igazodik. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa. A kormányzat átszervezése a polgárok számára átláthatóságot és részvételt biztosít a politikai döntéshozatalban (különösen helyi szinten). Ebbıl a nézıpontból fontosabb a folyamatok megújítása, mint a jelenlegi folyamatok elektronikussá tétele. Ezáltal a polgárok hatékonyan hozzá tudnak férni a szolgáltatásokhoz, és gyakorolni tudják jogaikat és kötelességeiket. Mindehhez a különféle szolgáltatások, illetve az egyes hivatalok, és hivatali szintek között igen magas fokú integrációra van szükség. Az e-kormányzat nem egyenlı azzal, hogy a jövıben a lakosságnak több idıt kell számítógépek monitorai elıtt eltöltenie, és nem jelenti azt sem, hogy az államnak minden tranzakciót az interneten keresztül kell lebonyolítania. Az e-kormányzatnak egyszerősítenie kell a közszféra mőködését, és ahol lehet, csökkentenie kell a feladatok során elvégzendı mőveletek számát. Az így megtakarított erıforrások egyik kedvezményezettje pedig az állampolgár. 3. Ügyfélközpontú gondolkodás A kormányzat ellentétben a vállalkozásokkal nem tudja az ügyfeleit megválogatni, és az emberek valójában többek, mint csupán ügyfelek. Adófizetıként, információk felhasználóiként és sokféle más minıségükben is kapcsolatban állnak az állammal: mint állampolgárok tájékozottak akarnak lenni, részt akarnak venni a politikai folyamatokban, és bizonyos kérdésekben véleményt akarnak nyilvánítani. Az ügyfélcentrikus portál kialakítása azt jelenti, hogy a kivitelezésnek igazodnia kell a leendı felhasználók igényeihez, mind a tartalom, mind a használat mikéntje tekintetében. A jó mintának tekintett portálok két megközelítést ötvöznek: élethelyzet- és célcsoport-orientáltak. Az élethelyzet szerinti megközelítést elıszeretettel használják a kormányzatok: a közigazgatás szolgáltatásait a polgárok részérıl felmerülı igényekhez igazítják (biztosítva például, hogy az igényelt információk és szolgáltatások kulcsszavak segítségével megtalálhatók legyenek). A célcsoportra irányultság azt jelenti, hogy a szolgáltatások az élethelyzet mellett egyéb szempontok alapján például a különbözı felhasználói csoportok (állampolgár, vállalkozás stb.) vagy az eltérı jártasságú (tapasztalt vagy kezdı), illetve eltérı jogokkal bíró felhasználók szerint is differenciálódnak. 4. Váljon hangsúlytalanná az e Elengedhetetlen, hogy a technológia a maga helyére kerüljön, azaz a fejlesztések irányát ne a technológia szabja meg. Szakértıi tapasztalatok alapján az e-kormányzati folyamatok sikere 20 százalékban a technológiától, 35 százalékban a szolgáltató-oldali folyamatok újratervezésétıl, míg további 40 százalékban a menedzsment beállítódásától függ. 1 Figyelembe kell venni, hogy az e-kormányzati kezdeményezések révén mélyebb társadalmi, gazdasági célok is szolgálhatók. Ezek közül mindenképpen kiemelendı a civil társadalom erısítése, a nyilvánosság és az átláthatóság elısegítése, valamint a demokrácia erısítése. 1 Subhash Bhatnagar, World Bank, Indian Institute of Management, Ahmedabad. 14 E-közigazgatás az Európai Unióban

15 5. Az e-közigazgatás előnyei Az Európai Közigazgatási Hálózat (European Public Administration Network EPAN) 2004-ben felmérte az európai e-közigazgatási projektek hatásait, s a vizsgálat alapján hétféle elınyt határozott meg, amelyek jellemzıen az e-kormányzati fejlesztési programok eredményei. 1. Javul az információellátás és az információk minősége Az IKT eszközök használata, és még inkább az információ digitalizálása révén a legtöbb esetben magasabb szintő és szélesebb körő információvagyon keletkezett. A digitális rendszerek elterjedésével nem kell a papíralapú adatokat többé fárasztó módon konvertálni, az adatok eleve ilyen formában keletkeznek. A digitális információ menedzselése is jóval könnyebb, ráadásul összehasonlíthatók és kombinálhatók a különbözı adatsorok. Az adatbázisok átjárhatóságával, különbözı hivatalok közötti megosztásával jelentısen javul az információ-ellátottság, és nem kell bizonyos adatokat újra és újra közölni minden hatósággal és hivatallal. 2. Csökken az eljárási idő Az információk digitalizálása nemcsak minıségi elınyökkel járhat. Az elektronikus információközlés gyorsabb, s ennek köszönhetıen az adatok gyorsabban (és általában naprakészebb állapotban) bocsáthatók mind az állampolgárok, mind a hivatalok rendelkezésére. A közigazgatási szolgáltatások felhasználói például már részben kitöltött állapotban kaphatják meg az ügyintézéshez szükséges adatlapokat. Számos példa mutat arra, hogy a jövıben talán nem is lesz szükség adatrögzítık munkájára a hivatalokban. Az információk elektronikus formában való tárolása felgyorsíthat bizonyos döntéshozatali folyamatokat is. 3. Az adminisztrációs terhek csökkennek A változások lehetıséget nyújtanak a felesleges adminisztráció csökkentésére. A mechanikus adatrögzítési, illetve egyeztetési módszerek alkalmazása helyett a köztisztviselık munkája hozzáadott értéket termelhet, továbbá az említett félig elıre kitöltött elektronikus őrlapok használata esetén csökkenhetnek az állampolgárok terhei is. A felhasználóknak elég áttekinteni a már meglévı adataikból generált őrlapot, amit egy gombnyomással véglegesíthetnek. Európai gazdaságpolitikai elemzések rámutatnak, hogy az adminisztratív teher 2 a GDP arányában, a balti államokban, Görögországban és Magyarországon jelenleg mérhetı 6,8% és az Egyesült Királyságban és Svédországban tapasztalható 1,5% között változik:. Természetesen nem véletlen, hogy ez a teher általában alacsonyabb azokban az országokban, amelyek magasabb GDP-vel rendelkeznek. A tématerület fontosságát mutatja, hogy a vállalkozásokat súlytó igazgatási adminisztratív terhek 25%-os csökkenése amit az Európai Bizottság 2012-re szeretne elérni végsı soron a GDP szintjének akár 1,4-1,8%-os növekedéséhez is vezethet Költségcsökkentés érhető el Természetesen nem hagyható ki az elınyök felsorolása közül az egyik legfontosabb szempont, a javuló költséghatékonyság sem. Ez elsısorban nem a felhasználóknál jelentkezik, hiszen ık inkább a lecsökkent ügyintézési idıt érzékelik. Ha viszont jogi személyként szerepel a felhasználó, akkor a pénzbeni megtakarítások is jelentısek lehetnek. A költségmegtakarítás fıbb összetevıi inkább a kevesebb munkaidı és a kisebb munkaerılétszám (pl. a már említett adatrögzítési faladatok kiiktatásából adódóan), továbbá az elektronikus kommu- 2 Például a vállalkozásokra vonatkozó, a jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos tájékoztatási és jelentési kötelezettségek. 3 Lásd bıvebben az Európai Bizottság 2006 novemberében nyilvánosságra hozott, az Európai Unión belüli jobb szabályozás stratégiai felülvizsgálatát (COM (2006) 689) tartalmazó jelentését. 15

16 nikáció is olcsóbb lehet, mint a hagyományos út. Persze a leegyszerősített, automatizált üzletmenet nem jelent mindig megtakarítást, hiszen az egyéni ügykezelést igénylı ügyfelek kiszolgálása megnöveli a ráfordításokat (idı, személyzet). 5. Magasabb szintű szolgáltatások valósíthatók meg Ennek összetevıi: nagyobb rugalmasság, magasabb szintő átláthatóság és az egyedi, személyre szabott esetek kezelése. Az elsınél a már sokszor hangoztatott folyamatos, 7/24/365 elérhetıségrıl van szó: a háttérinformációk bármikor letölthetık, a nyomtatványok a hivatalba utazás nélkül beszerezhetık és kitölthetık, esetleg pénzügyi tranzakciók lebonyolítására is van lehetıség. A rugalmasság tekintetében a sokcsatornás (papír, internet, CD-ROM, call-center, SMS, WAP, digitális TV) elérhetıség biztosítása vagyis hogy az állampolgár a neki leginkább megfelelı módon tarthassa a kapcsolatot a kormányzattal a leginkább kiemelendı öszszetevı. Az átláthatóság szempontjából az ügyek követését, a vonatkozó jogszabályok jobb interpretálási lehetıségeit, valamint az információk monitorozását (például az ügyek elırehaladási fázisának vagy a hivatali levelezések történetének pontos lekérdezési lehetıségét) érdemes hangsúlyozni. Az egyedi esetek, a standard eljárásokkal nem kezelhetı feladatok ellátása és az egyéni foglalkozást igénylı ügyfelek kiszolgálása is nyereséget hozhat a szolgáltatónak (idıben és pénzben egyaránt), hiszen a standardizált eljárások miatt felszabaduló idıt az ügyintézı a speciálisabb esetekre tudja fordítani. Az utolsó két kategória, a növekvı hatékonyság és az ügyfelek javuló elégedettsége összevonható, mivel ezek az elıbb felsorolt elınyök következtében általában szinte automatikusan adódnak. Ezeknek a mérése különösen az utóbbié nehézkes feladatot ró a szolgáltatókra, bár itt is vannak jó megoldások (például a kihasználtság mérése vagy valamilyen skálaszintő rendszerben való elhelyezés). Az e-demokrácia a nyilvánosság új lehetőségeit nyitja meg A modern demokráciák évek óta kedvezıtlen folyamatokkal küzdenek: az állampolgárok kevésbé bíznak a demokratikus intézményekben, alacsony a választási részvétel, csökken a politikai pártok taglétszáma. Az új, interaktív technológiák felhasználásának egyik legnagyobb elınyét sokan abban látják, hogy segítségükkel új lehetıségeket találhatunk a kedvezıtlen folyamatok megállítására. A technológia nem csodaszer és nem mindenható, de az internet esetében lehetıséget teremt arra, hogy a demokrácia új terei nyíljanak meg az állampolgárok elıtt. Az internetnek köszönhetıen sok felhasználó kommunikálhat egyszerre sok más emberrel, kölcsönösségi alapon. Az európai e-közigazgatási tevékenységben egyre nagyobb szerephez jut az interaktivitás, a határok nélküli kommunikációs lehetıség. Az internet legelıször is széleskörő részvételt tesz lehetıvé, ugyanakkor lehetıséget teremt a választott képviselık számára, hogy jobban megismerjék az általuk képviseltek érdekeit, illetve azokat a döntéshozási folyamatok során jobban figyelembe vegyék. Mindezek alapján az elektronikus demokrácia fogalmát legegyszerőbben talán úgy lehet meghatározni, mint az interaktív technológiák felhasználását a demokratikus folyamatok erısítésére, melynek eredményeként az emberek úgy érezhetik, nagyobb tér nyílik nézeteik és véleményük számára, aktívabb részesei lehetnek a demokráciának. Stephen Coleman, az Oxfordi Egyetem elektronikus demokráciával foglalkozó professzora a kifejezést az állampolgárok és a kormányzat kapcsolataként értelmezi: a következı meghatározást ajánlva: Az elektronikus demokrácia a digitális technológia által nyújtott lehetıségek kihasználása a kormányzó hatalom és a kormányzottak, a képviselık és a képviseltek közötti demokratikus folyamatok javítása érdekében. A rendszeresebbé és intenzívebbé vált társadalmi párbeszédnek köszönhetıen a remények szerint erısödhet a demokratikus közéleti kultúra és a részvételi hajlandóság, miközben ki is bıvül a demokratikus, politikai részvétel fogalmának köre. Továbbra is a szavazások jelentik a részvétel fı számszerősíthetı mércéjét, de a szava- 16 E-közigazgatás az Európai Unióban

17 zást megelızı, a mindennapi politikai élet szférájába tartozó kommunikáció, vita is a részvétel fontos jelenségévé válik. Éppen ezért a valódi elektronikus kormányzást az elektronikus szolgáltatás biztosításának és az elektronikus részvétel különféle lehetıségeinek kiegyensúlyozott kombinációja jellemzi. Ha az elektronikus kormányzást a fentieknek megfelelıen definiáljuk, akkor az elektronikus demokráciát tovább bonthatjuk elektronikus részvételre és elektronikus szavazásra (Märker, 2005). Az elektronikus részvétel nem pusztán a létezı tervezési és döntéshozási folyamatok digitálissá tételét jelenti, célja inkább természetesen az információs és kommunikációs technológia segítségével az új részvételi lehetıségek kialakítása, valamint az, hogy sikerüljön önmagát az új ügyintézési és döntéshozási kultúra részeként meghonosítania. Az állampolgárok aktivitására, közvetlen részvételére támaszkodó demokrácia legfıbb alapelemeinek a már említett Stephen Coleman (Coleman, 2005) a következıket tartja: az egy-a-sokhoz (one-to-many) típusú kommunikációs rezsim, az interaktivitáson alapuló direkt reprezentáció, a politikai döntéshozatal folyamatába való involváció megteremtése, a bizalom helyreállítása, valamint a parlamentáris intézményekkel szemben mutatkozó demokratikus deficit csökkentése. Az információs és kommunikációs technológiák több dimenzióban is segíthetik a deliberatív alapokra helyezett demokrácia kiteljesedését: (1) az államgépezet mőködésének átláthatóbbá tétele intézményi szinten az információszabadság biztosításával, (2) az állampolgár és az állam közötti kapcsolatrendszer kétirányú kommunikációra épülı viszonyrendszerré való átalakítása, és (3) az állampolgárok önszervezıdése, alulról szervezıdı hálózatok létrejöttével. Az állam intézményes szinten történő átláthatóbbá tétele az elektronikus információszabadság megtestesülésében érhető tetten Az állami adminisztráció mőködésének intézményi szinten megvalósuló transzparenciáját (átláthatóságát) az Unió szupranacionális irányító szervei is kulcsfontosságúnak tekintik, ezért készült el - a 2005 novemberében megrendezett manchesteri e-kormányzat konferenciára - az az elektronikus kormányzati szolgáltatási rendszer megteremtésérıl szóló memorandum is, amely az információ-visszatartás, a nyilvánosságot kizáró bürokrácia ellen lép fel. Magyarországon például az információszabadságról szóló jogszabályok elfogadása az állam átláthatóságának irányába, a növekvı számú, alulról szervezıdı online közösségek jelenléte pedig abba az irányba mutat, hogy a közügyekkel kapcsolatban konszenzus jöjjön létre, a polgár passzív befogadóból aktív, egyéni döntéseken alapuló alkotó tevékenységet végzı személlyé alakuljon át. Az e-demokrácia fejlesztésére irányuló programok túlnyomó többsége azonban még mindig a kormányzati szektorból indul ki, a bizonyos speciális ügyeket felkaroló kezdeményezéseket leszámítva elenyészıek a civil kezdeményezések. Az állampolgár és állam közötti kapcsolatrendszer kétirányú kommunikációra épülő viszonyrendszerré való átalakítása folyamatban van Az e-demokrácia megvalósulása tehát azt is jelenti, hogy egyrészt állampolgári joggá válik az elektronikus úton való kommunikáció a közhatalommal, másrészt a közérdekő adatok különbözı formátumokban, különbözı platformokról vállnak elérhetıvé márciusában indult meg az eparticipate elnevezéső program 4, melynek az a célja, hogy egy olyan hálózatot hozzon létre a közszféra intézményei között, amely növeli az állampolgári szerepvállalás lehetıségét a demokratikus folyamtokban. A kezdeményezés az úgynevezett webcasting technológián alapul, azaz középpontjában 4 Teljes nevén: Trans-European Network for Democratic Renewal and Citizen Engagement, lásd: 17

18 az audio és video tartalmak (akár élıben, az önkormányzat tanácstermébıl történı) továbbítása, elérhetısége áll. Az elmúlt évek az internetes rádiózás (podcast) elıretörését is meghozták, melynek fontosságát a közszféra is felismerte. Egy számítógép és egy mikrofon segítségével bárki feltöltheti szóbeli (vagy audiovizuális formában megfogalmazott) üzenetét az Internetre. Ennek jelentıségét 2005-ben a kormányzati szektor is felismerte: a szingapúri Demokrata Párt bocsátotta ki az elsı politikai podcastot, majd az Amerikai Egyesült Államokban Larry Craig szenátor tette elıször lehetıvé podcast letöltését a honlapjáról, egy nappal késıbb pedig a Fehér Ház biztosította a hozzáférést Bush elnök beszédeihez podcast formában is. A szolgáltató törvényhozás (e-parlament) koncepciójába illeszthetı az e-petíció intézményének bevezetése. A parlamentek intézményi modernizációját célul tőzı felfogás egyrészt a jobb szervezettség, a menedzseri szemléletmód alapján érvényesülı hatékonyság, a nyitottság, a participáció és az átláthatóság kategóriáiban ragadható meg, másrészt viszont az egyre markánsabban jelentkezı demokráciadeficit felszámolását, az állampolgári bizalom visszaszerzését tőzi zászlajára. Ennek jegyében szeptember 1-jétıl a német Bundestag elindította az elektronikus petíció szolgáltatást, mely lehetıséget kínál valamennyi állampolgár számára, hogy e- petíciót kezdeményezzen, mások által megfogalmazott petíciókat aláírjon vagy bármilyen online folyó vita kapcsán kifejtse véleményét. Az állampolgárok önszerveződése révén alulról szerveződő hálózatok jönnek létre Napjaink Web 2.0 forradalma a felhasználók által generált tartalom nagyon jelentıs mértékő elıretörését eredményezi. Az állampolgárok egyre nagyobb tömege rögzít nyilvános helyeken történı eseményeket mobiltelefonnal vagy kézi kamerával, majd közzéteszi azokat a világhálón. A blogok és az RSS (Really Simple Syndication) formátumok nagyon egyszerő információ-megosztásának ) segítségével az állampolgárok új tartalmakat teremtenek, megosztják véleményüket, közzéteszik politikai állásfoglalásaikat. A társadalomban egyre növekszik az igény, hogy ne passzív fogyasztóként, hanem a politikai diskurzusokat formáló állampolgárokként alakítsák a közjót. 18 E-közigazgatás az Európai Unióban

19 Az Európai Unió e-közigazgatási fejlıdésének eredményei 2000 márciusától az e-europe program végrehajtásának eredményeit úgynevezett benchmarking tevékenység révén mérik az Európai Unió tagállamaiban. A módszer lényege abban áll, hogy a tagállamok eredményeit és hiányosságait standardizált mennyiségi és minıségi mutatók segítségével összevetik egymással. A benchmarking definíciószerően a különféle termékek, szolgáltatások és szervezeti gyakorlatok folyamatos felmérését jelenti, ami lehetıvé teszi a kulcsfolyamatok elemzését és javítását, a hibák kiküszöbölését, s javítja a teljesítményt és a célmeghatározást. A benchmarking fontos eszköze az úgynevezett legjobb gyakorlatok megismerése, ami szintén elvezethet a kitőzött céloknak megfelelni tudó magasabb teljesítményhez. Az e-kormányzat esetében a felmérés az ügyfél-oldali szolgáltatásokra koncentrál. A mutatók meghatározása során kidolgozták a közszolgáltatások 20 tételbıl álló listáját, amelyek közül 12 az állampolgárokat, 8 pedig az üzleti szférát célozza meg. 5 E szolgáltatások online interaktivitási osztályozását a Cap Gemini Ernst & Young vállalat dolgozta ki az Európai Bizottság számára szerkesztett Web-based Surveys on Electronic Public Services címő jelentésében. (Cap Gemini Ernst & Young, 2002) A kidolgozott módszerrel azt vizsgálják, hogy a szolgáltatások elektronikus kivitelezése milyen mértékben oldható meg, és minden egyes szolgáltatás esetén az arra vonatkozó legmagasabb szintet határozzák meg. A vizsgált szolgáltatásokat 1-tıl 4-ig terjedı skálán osztályozzák, amelyen a legmagasabb értéket, 4 pontot az a szolgáltatás kapja, amely online lehetıvé teszi a teljes ügyintézést. Ha az így kapott pontokat minden egyes szolgáltatásnál összeadjuk, és az elérhetı maximális pontszámhoz viszonyítjuk, százalékban kapjuk meg az online elérhetı közszolgáltatások fejlettségi szintjét. Ez a módszer jól összehasonlítható mutatót eredményez az online közszolgáltatások kiépítettségi (szofisztikáltsági) szintjére vonatkozóan. Mivel azonban kizárólag hálózati honlapok vizsgálatán alapul, a ki- 5 A benchmarking az alábbi 20 alapszolgáltatás online elérhetıségét és felkészültségi szintjét méri, négy (2007-tıl valószínőleg öt) fejlıdési fokozatba sorolva (Cap Gemini Ernst & Young, 2002): Közszolgáltatások állampolgároknak 1. Személyi jövedelemadó 2. Álláskeresés a Munkaügyi Központokon keresztül 3. Társadalombiztosítási járulékok 4. Személyi iratok (útlevél, jogosítvány) 5. Gépkocsi-nyilvántartás 6. Építési engedélyek igénylése 7. Rendırségi bejelentések 8. Nyilvános könyvtárak 9. Anyakönyvezési ügyek 10. Egyetemre, felsıoktatásba való jelentkezés 11. Lakcímváltozás bejelentése 12. Egészségügyi szolgáltatások Közszolgáltatások cégeknek 1. Egészségügyi hozzájárulás 2. Társasági adó 3. ÁFA-bevallás és -visszatérítés 4. Új társaság bejegyzése 5. Adatszolgáltatás a statisztikai hivataloknak 6. Vámnyilatkozat 7. Környezetvédelmi engedélyek 8. Közbeszerzések 19

20 használtság szintjérıl és a szolgáltatások minıségérıl semmit sem árul el, ezért a használat és az aktuális és a lehetséges kereslet tanulmányozásához más vizsgálatok szükségesek. A Capgemini évi felmérése szerint a tagállamok (valamint Norvégia és Svájc) körében az e-közigazgatás valósággá vált, az elektronikusan elérhetı szolgáltatások aránya 90 százalékra nıtt, teljes körő online ügyintézésre a közigazgatási honlapok 40 százalékában nyílik mód. A tíz új tagállam mintegy kétéves lemaradással küzd az EU15 országokhoz képest. (Capgemini, 2006) 1. táblázat: A 20 alapvetı e-közigazgatási szolgáltatás elérhetıségének aránya EU EU Magyarország Forrás: Eurostat, táblázat: Az e-közigazgatás felhasználóinak aránya a vállalkozások százalékában EU EU Magyarország Forrás: Eurostat, 2007 Tovább nıtt a honlapok interaktivitása és kidolgozottsága, a teljes körő online ügyintézés aránya elérte az 50 százalékot (lásd az elızıekben az e-közigazgatás érettségi szintjeit fejezetet), azonban változatlanul érvényes az a trend, hogy az üzleti szektor számára kínált szolgáltatások fejlettségi szintje, cizelláltsága jóval magasabb szintő, mint az állampolgároknak kínáltaké. A jelentés minden évben rangsorolja a vizsgált országokat az elérhetı szolgáltatások mennyisége és minısége alapján. Ausztria 2003-ban zárkózott fel az északi régió mögé, felívelése azonban töretlennek bizonyult, s így 2006-ra listavezetıvé lépett elı. A szofisztikáltsági index a vizsgált idıszakban a régi tagállamokban mindössze 6 százalékponttal, míg az új tagállamokban 16 százalékponttal nıtt, ami az utóbbiak e-közigazgatási fejlesztésének lendületét mutatja. 20 E-közigazgatás az Európai Unióban

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

CRM ügyfélkapcsolatok kezelése

CRM ügyfélkapcsolatok kezelése CRM ügyfélkapcsolatok kezelése Horváth Bianka Vállalkozásmenedzsment Intézet Óbudai Egyetem Miért van szükség CRMrendszerre? A cégek túlnyomó többségének ma már van legalább számlázóprogramja, vagy akár

Részletesebben

NFM: szemléletváltás történik a fogyasztóvédelemben MTI 2014. november 12., szerda 12:03

NFM: szemléletváltás történik a fogyasztóvédelemben MTI 2014. november 12., szerda 12:03 NFM: szemléletváltás történik a fogyasztóvédelemben MTI 2014. november 12., szerda 12:03 A fogyasztóvédelemben szemléletváltás történik, ezt tükrözi a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) fogyasztóbarát

Részletesebben

1. elıadás. Információelmélet Információ technológia Információ menedzsment

1. elıadás. Információelmélet Információ technológia Információ menedzsment http://vigzoltan.hu 1. elıadás A számítógépes információ rendszerk tudománya, amely tartalmazza az alábbiakat: Elméleti összefüggések Szemlélet Módszertant a tervezéshez, fejlesztéshez üzemeltetéshez Tartalmazza

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer A rendszer kidolgozásának alapja, hogy a vonatkozó szakirodalomban nem volt található olyan eljárás, amely akkor is megbízható megoldást ad a kockázatok

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S E L İ T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselı-testületének 2014. október 1 - i rendkívüli nyilvános testületi ülésére az Tárgy: napirendi pont mellékletei 1. sz. napirendi

Részletesebben

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése Gombás József Témák Partnerség A foglalkoztatási partnerségek szervezeti keretei, mőködési elvek Szervezeti struktúra Partnerek a kistérségi, megyei,

Részletesebben

CIVIL KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának. - 692/2007. (X.16.) Önkormányzati határozat alapján elfogadott -

CIVIL KONCEPCIÓJA. Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának. - 692/2007. (X.16.) Önkormányzati határozat alapján elfogadott - Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának - 692/2007. (X.16.) Önkormányzati határozat alapján elfogadott - CIVIL KONCEPCIÓJA Budapest, 2007. október Tartalomjegyzék I. A civil koncepció célja

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Nyomtatványok elektronizálása

Nyomtatványok elektronizálása Nyomtatványok elektronizálása Nyomtatványtervezı- és kitöltı alkalmazások bemutatása Tarpai Zoltán Budapest, 2009. június j 17. Tartalom 1. Elızmények 2. Célok 3. Nyomtatványtervezı alkalmazás, tapasztalatok

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

Az e-kereskedelem és az e-kormányzat elemei

Az e-kereskedelem és az e-kormányzat elemei Az e-kereskedelem és az e-kormányzat elemei Hálózati forgalom a világban Hálózati forgalom az USA-ban Hálózati forgalom Európában A weboldalak számának alakulása világszerte Forrás: A világ elrehaladása

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztési tanulmány Kiegészítés 2010. Készítette: Simeron Consulting Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness. Munkahelyi lelki egészségfejlesztés a C(S)R keretében Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.org A KUTATÁS CEU Business School,

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. Akcióterv

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. Akcióterv Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2. prioritás: A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése Akcióterv 2009-2010 2.2.1 Vállalati folyamat-menedzsment támogatása 2008. október 1. I. Prioritás

Részletesebben

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A programozást elvégezték és a hozzá tartozó útmutatót készítették: dr. Gelei Andrea és dr. Dobos Imre, egyetemi docensek, Budapesti

Részletesebben

Allianz GFB 2011 Allianz Hungária ZRt. www.allianz.hu. Együtt A-tól Z-ig

Allianz GFB 2011 Allianz Hungária ZRt. www.allianz.hu. Együtt A-tól Z-ig Allianz GFB 2011 Allianz Hungária ZRt. www.allianz.hu Együtt A-tól Z-ig Változások az Allianz életében Szervezeti változások a hatékonyabb mőködés elısegítéséért Költözés és összevonás cégcsoport szinten

Részletesebben

Az átláthatóság és az elszámoltathatóság alapelvei

Az átláthatóság és az elszámoltathatóság alapelvei ISSAI 20 A legfıbb ellenırzı intézmények nemzetközi standardjait (ISSAI) a Legfıbb Ellenırzı Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) adja ki. További információ: www.issai.org Az átláthatóság és az

Részletesebben

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban

Részletesebben

Az innovációk diffúziójának általános elmélete Rogers diffúziós elmélete Science, Technology and Society studies, STS

Az innovációk diffúziójának általános elmélete Rogers diffúziós elmélete Science, Technology and Society studies, STS 1 A technológia nem semleges. Társadalmi, politikai és gazdasági jelentéseket hordoz. Akinek kalapács van a kezében, mindenben szöget lát. Az internet forradalmi, de nem utópikus. Többnyire teljesen hétköznapi

Részletesebben

A TakarNet24 projekt

A TakarNet24 projekt országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción

Részletesebben

Mexikói Nyilatkozat a legfıbb ellenırzı intézmények függetlenségérıl

Mexikói Nyilatkozat a legfıbb ellenırzı intézmények függetlenségérıl ISSAI 10 A legfıbb ellenırzı intézmények nemzetközi standardjait (ISSAI) a Legfıbb Ellenırzı Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) adja ki. További információ: www.issai.org Mexikói Nyilatkozat a

Részletesebben

Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens

Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens IKT trendek A konvergencia következményei Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája (szolgáltatási

Részletesebben

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért PLACE PARNER S LOGO HERE European Commission Enterprise and Industry Enterprise Europe Network

Részletesebben

Projektzáró dokumentum

Projektzáró dokumentum Projektzáró dokumentum Gárdony Város Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2./A-2008-0265 ÁROP pályázati összefoglaló 2010. augusztus 1 Pályázati indikátorok Tevékenység megnevezése Szervezetfejlesztési

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Együttmőködési rendszerek, csoporttevékenység támogatása 2. rész

Együttmőködési rendszerek, csoporttevékenység támogatása 2. rész Együttmőködési rendszerek, csoporttevékenység támogatása 2. rész Gaul Géza 2008 Széchenyi István Egyetem 1 Tartalom Bevezetés A csoportmunka természete A technikák áttekintése Üzenetkezelés Konferencia

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

Projektmenedzsment Szervezet Szervezeti és Mőködési Szabályzat

Projektmenedzsment Szervezet Szervezeti és Mőködési Szabályzat SAJÓSZENTPÉTER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Projektmenedzsment Szervezet Szervezeti és Mőködési Szabályzat 2009 Tartalomjegyzék 1. A szervezet feladat- és hatásköre... 3 2. Szervezet felépítése... 4 3. A tagok

Részletesebben

A nyitott koordináció módszerének tapasztalatai Magyarországon és a régióban

A nyitott koordináció módszerének tapasztalatai Magyarországon és a régióban A nyitott koordináció módszerének tapasztalatai Magyarországon és a régióban Lannert Judit prezentációja Mőhelybeszélgetés 2009. február 19. Tempus Közalapítvány 1 A nyitott koordináció módszere A nyitott

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Kedves Olvasó, hogy a jövıbeni felhasználók befolyásolhassák

Kedves Olvasó, hogy a jövıbeni felhasználók befolyásolhassák Kedves Olvasó, Ön most az Intercultool projektünk elsı magyar nyelvő hírlevelét olvassa, A projekt célja egy olyan értékelési módszertan valamint mérıeszköz kifejlesztése, amely valós visszajelzést ad

Részletesebben

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008.

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. HUMÁN N ERİFORR FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. Elıadó: Kiss Erika Budapest, 2008. május 22. 1/15 A HR ÉS AZ ÜZLETI ELVÁRÁSOK A tökéletes vállalati együttmőködés megvalósítása = VERSENYKÉPESSÉG

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

MÉRNI A MÉRHETETLENT!

MÉRNI A MÉRHETETLENT! MÉRNI A MÉRHETETLENT! Avagy hogyan állapítható meg egy képzés gazdasági eredménye? Durugy András ügyvezetı 2007. május 16. Képzés, fejlesztés Szakmai képzések Magatartás fejlesztése Ismeretbıvítés Szemléletváltás

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 2011. április 13-i ülésére.

E L İ T E R J E S Z T É S A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság 2011. április 13-i ülésére. Ügyiratszám: 08-8/102-5/2010 Dátum: 2011. április 8. Ügyintézı: Baracsi László Tárgy: A PÉTÁV Kft. 2010. évi gazdálkodásáról szóló beszámoló elfogadása Melléklet: CD-n kiküldve E L İ T E R J E S Z T É

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

EPC e-payment Task Force tag MSE e-fizetések munkacsoport vezetı

EPC e-payment Task Force tag MSE e-fizetések munkacsoport vezetı Mire jó az e-sepa? Turny Ákos igazgató OTP Bank Nyrt. EPC e-payment Task Force tag MSE e-fizetések munkacsoport vezetı 1 Tartalom 1. Mit ad nekünk az EPC? 2. Az (e-mandate) 3. Az (e-payment) 4. Az (m-payment)

Részletesebben

A Szigetvár Város Önkormányzata Városi Könyvtár stratégiai terve a 2008-2013 közötti idıszakra

A Szigetvár Város Önkormányzata Városi Könyvtár stratégiai terve a 2008-2013 közötti idıszakra A Szigetvár Város Önkormányzata Városi Könyvtár stratégiai terve a 2008-2013 közötti idıszakra A szigetvári Városi Könyvtárnak, mint 56 éves története során oly sokszor 2008-tıl is új társadalmi kihívásokkal

Részletesebben

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ SZERVEZETEK VEZETİINEK FEJLESZTÉSE A HATÉKONYAN MŐKÖDİ VÁLLALAT MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

Képzési ajánlat. tandíjtámogatással. Szolgáltatási munkatárs képzés. 2010. február. Szolgáltatóipari alapképzés - Szolgáltatási munkatárs PL-3498/2

Képzési ajánlat. tandíjtámogatással. Szolgáltatási munkatárs képzés. 2010. február. Szolgáltatóipari alapképzés - Szolgáltatási munkatárs PL-3498/2 Képzési ajánlat tandíjtámogatással 2010. február Az utóbbi években a szolgáltatóipar térnyerése látványos és gyors volt, folyamatosan jelentek jelennek meg újabb és újabb szolgáltatók a kisebb, néhány

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Tartalom A Jövő Internetről röviden a várható fejlődés Az EU Jövő Internet stratégiája Hazai pályázatok A Platform

Részletesebben

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22.

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. Bank rendszer és fenntarthatóság Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. A bankok jelentısége Fejlesztéseink, fogyasztásunk erıforrás használat, környezetterhelés, területhasználat;

Részletesebben

HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM. Budapest, 2014. június 17.

HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM. Budapest, 2014. június 17. HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM Budapest, 2014. június 17. Bevezetés A szervezetek mőködésük és szolgáltatásaik révén felelısek

Részletesebben

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között 2009 Aug Hegyesi Béla, VÁTI Kht SEE-CE-IVC információs pont hegyesi@vati.hu 06 30 475 85 73 1 Tartalom Határmenti

Részletesebben

Elektronikus számla a felhőből

Elektronikus számla a felhőből All rights reserved N-Ware Informatikai és Tanácsadó Kft. Elektronikus számla a felhőből Péter Zsolt N-Ware Kft. DOCUWORLD Elektronikus számlázás Konferencia 2012. január 26. Miről lesz szó? E-számla a

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

A Szombathelyi Távhıszolgáltató Kft. hatékony mőködésének és a tulajdonosi érdek megvalósulásának biztosítása kontrolling rendszer által

A Szombathelyi Távhıszolgáltató Kft. hatékony mőködésének és a tulajdonosi érdek megvalósulásának biztosítása kontrolling rendszer által SZOVA Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási ZRt. 9700 Szombathely, Welther K. u. 4. Nyilvántartó szerv: Vas Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cégjegyzékszám: Cg.18-10-100680 Telefon:(94) 314-040,

Részletesebben

FELISMERVE, hogy az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzésével kapcsolatos kihívások mindkét Felet kölcsönös aggodalommal töltik el;

FELISMERVE, hogy az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzésével kapcsolatos kihívások mindkét Felet kölcsönös aggodalommal töltik el; MEGÁLLAPODÁS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÉS IZRAEL ÁLLAM KORMÁNYA KÖZÖTT A MAGÁNSZEKTORBAN MEGVALÓSULÓ IPARI KUTATÁSBAN ÉS FEJLESZTÉSBEN TÖRTÉNİ KÉTOLDALÚ EGYÜTTMŐKÖDÉSRİL A Magyar Köztársaság Kormánya

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM. Készítette Borbola Péter

ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM. Készítette Borbola Péter ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM Készítette Borbola Péter EGY KIS IDÉZET A kereskedelem a hálón kezdetben lehet,hogy veszteséges lesz, de biztosan azzá fog válni, ha nem kerül oda! Esther Dyson TÉMAKÖRÖK, TARTALOM

Részletesebben

T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGY

T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGY ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 99. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Beszámoló a "Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának mőködésének átvilágítása és szervezetfejlesztésének megvalósítása" c.

Részletesebben

Erıforrás Alapítvány United Way Magyarország Pályázat 2011 2011 U N I T E D W A Y M A G Y A R O R S Z Á G

Erıforrás Alapítvány United Way Magyarország Pályázat 2011 2011 U N I T E D W A Y M A G Y A R O R S Z Á G P Á L Y Á Z A T I F E L H Í V Á S 2011 U N I T E D W A Y M A G Y A R O R S Z Á G Az Erıforrás Alapítvány - United Way Magyarország nyílt, országos pályázatot hirdet közhasznú és kiemelten közhasznú szervezetek

Részletesebben

ugyanakkor: egy megoldás(?):

ugyanakkor: egy megoldás(?): Fidesz-KDNP Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Kabinet FideszFenntartható fejlıdés Munkacsoport A 2000-es évekre bebizonyosodott, hogy a fenntartható növekedés egy oximoron, azaz önmagának ellentmondó

Részletesebben

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı

Szoftver- és szolgáltatásexport. Vityi Péter IVSZ szakértı Szoftver- és szolgáltatásexport Vityi Péter IVSZ szakértı Helyzetértékelés IVSZ felmérés 2012 október: 200 vállalat nemcsak IVSZ tagok Szoftver- és szolgáltatás export gazdasági helyzet Volumen: 180Mrd

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Tartalom A kockázatról általában A kockázatelemzés folyamata Az

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

Továbblépés a TQM felıl a LEAN menedzsment bevezetése felé

Továbblépés a TQM felıl a LEAN menedzsment bevezetése felé Továbblépés a TQM felıl a LEAN menedzsment bevezetése felé Dr. Németh Balázs 2008. Március 27. Mőködési kiválóság szintjei Best Practice Hibátlan Folyamatok A legjobb gyakorlat Mások által is követésre

Részletesebben

Államháztartás Uniós támogatások

Államháztartás Uniós támogatások 45. Közgazdász-Vándorgyőlés Debrecen, 2007. szeptember 20-22. Államháztartás Uniós támogatások Bihary Zsigmond fıigazgató, Állami számvevıszék Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Szekcióülés! Elöljáróban

Részletesebben

szervezeti teljesítményértékelı mutatószámrendszer 1. oldal

szervezeti teljesítményértékelı mutatószámrendszer 1. oldal ----------------------- Page 1----------------------- Szervezeti teljesítményértékelı mutatószámrendszer Eredményességi mutatószámok Mutatószám megnevezése Célérték Akció A Képviselı Testület elvárásaihoz

Részletesebben

Innovatív megoldás a logisztikában

Innovatív megoldás a logisztikában Innovatív megoldás a logisztikában flottamenedzsment rendszer bevezetése az érintett vállalatok hatékonyságának növelése érdekében Budapest, 2010-09-06 Karmazin György ügyvezetı igazgató BI-KA LOGISZTIKA

Részletesebben

A PMC esélyegyenlıségi társadalmi felelısségvállalásáról PROACTIVE MANAGEMENT CONSULTING. A Magyar Telekom Nyrt. Delfin díjának átvétele alkalmából

A PMC esélyegyenlıségi társadalmi felelısségvállalásáról PROACTIVE MANAGEMENT CONSULTING. A Magyar Telekom Nyrt. Delfin díjának átvétele alkalmából A PMC esélyegyenlıségi társadalmi felelısségvállalásáról A Magyar Telekom Nyrt. Delfin díjának átvétele alkalmából Héjj Tibor ügyvezetı elıadása Budapest, 2009. június 22. Már a középkorban felismerték,

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap Kisprojektek 2014

Norvég Civil Támogatási Alap Kisprojektek 2014 Norvég Civil Támogatási Alap Kisprojektek 2014 A pályázatok benyújtása az alábbiak szerint lehetséges: Az elsı fordulós pályázatok beadási határideje: 2014. február 27. A második fordulós pályázatok tervezett

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

OPEN SPACE FÓRUM TÉMA JEGYZET

OPEN SPACE FÓRUM TÉMA JEGYZET OPEN SPACE FÓRUM TÉMA JEGYZET Téma neve/címe: Integrált ügyfélszolgálat kialakítása Téma gazdája: Lakatos András Jegyzetkészítő: Lakatos András További résztvevők: Csiba András Kovács István Lackó Péter

Részletesebben

Távmunka: a XXI. század foglalkoztatási formája. CMC prezentáció 2010.02.08.

Távmunka: a XXI. század foglalkoztatási formája. CMC prezentáció 2010.02.08. Távmunka: a XXI. század foglalkoztatási formája CMC prezentáció 2010.02.08. A munka világa folyamatosan alakul Ha a távmunka és más atipikus formák jelentıségét helyesen akarjuk megítélni a régi iparágakban,

Részletesebben

Magyar Controlling Egyesület

Magyar Controlling Egyesület Magyar Controlling Egyesület Kik vagyunk A Magyar Controlling Egyesület mindazon magánszemélyek, gazdasági társaságok és intézmények által létrehozott és mőködtetett civil szervezet, akik és amelyek fontosnak

Részletesebben

A TISZAFÖLDVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A TISZAFÖLDVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA A TISZAFÖLDVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA Hatályos: 2010.május 12. A Tiszaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet (továbbiakban: Takarékszövetkezet) az ügyfelek panaszainak kezelése

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Kovács Krisztina Education Business Developer Közép-Kelet Európa, Közel-Kelet, Afrika 2004 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 3. számú melléklet az informatikai biztonsági és üzemeltetési kérdések rendjérıl szóló 16/2008. (08.19.) számú elnöki utasításhoz Nemzeti Fejlesztési Ügynökség EMIR jogosultságkezelési szabályzat Tartalom

Részletesebben

A jel melléklet Szolgáltatással kapcsolatos távközlési alapfogalmak Árprés: Egyéni el fizet Elektronikus hírközlési építmény

A jel melléklet Szolgáltatással kapcsolatos távközlési alapfogalmak Árprés: Egyéni el fizet Elektronikus hírközlési építmény 1. Árprés: olyan versenykorlátozó helyzet, amelyben egy hatékonyan mőködı szolgáltató az árrés szőkösségébıl következıen nem képes a hálózati szolgáltatás igénybevételével a hálózati szolgáltatást nyújtó

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

DR. SZALÓK CSILLA 1. Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba

DR. SZALÓK CSILLA 1. Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba DR. SZALÓK CSILLA 1 Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba I. Kicsi vállalkozás az idegenforgalomban Kicsi az idegenforgalomban mást jelent. Az Európai

Részletesebben

E-Számlázás az ECOD rendszeren belül. Horváth Péter, Senior Projekt Menedzser Synergon Retail Systems Kft.

E-Számlázás az ECOD rendszeren belül. Horváth Péter, Senior Projekt Menedzser Synergon Retail Systems Kft. E-Számlázás az ECOD rendszeren belül Horváth Péter, Senior Projekt Menedzser Synergon Retail Systems Kft. Tartalom ECOD EDI rendszer Magyarországon és a helyi ECOD HelpDesk E-számlák archiválása az ECOD

Részletesebben

Az e-befogadás területének politikai háttere és támogatási rendszere

Az e-befogadás területének politikai háttere és támogatási rendszere Az e-befogadás területének politikai háttere és támogatási rendszere Bódi Gábor Infokommunikációért és e-közigazgatásért felelıs szakállamtitkár Informatikai és távközlési albizottság Budapest, 2009. március

Részletesebben

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Indigo Network http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Asset Building elvének nemzetközi népszerősítése A mikrohitelezés Grameen modellje A modell adaptációs problémái: Az adott

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS. a 2010 évi éves beszámolóhoz

ÜZLETI JELENTÉS. a 2010 évi éves beszámolóhoz ÜZLETI JELENTÉS a 2010 évi éves beszámolóhoz - 1 - 1. A Rábaközi Takarékszövetkezet mőködési környezete A 2010-es üzleti évben az általános gazdasági helyzet, a pénzpiaci fejlemények és a szabályozói környezet

Részletesebben

A tévénézés individualizálódása Magyarországon I. 1997-2006

A tévénézés individualizálódása Magyarországon I. 1997-2006 I. 1997-2006 1997-ben Magyarországon a csatorna- és mősorkínálat gyökeres változásnak indult, elsısorban az idén 10 éves jubileumát ünneplı RTL Klub és a TV2, majd késıbb számos új kábelcsatorna megjelenésével.

Részletesebben

SEPA Direct Debit. alkalmazásának. fizetési forgalomban.

SEPA Direct Debit. alkalmazásának. fizetési forgalomban. SEPA Direct Debit és az e-sepa alkalmazásának lehetısége a belföldi fizetési forgalomban. SDD munkacsoport SDD paradoxon Az SDD alapkonstrukció többet nyújt a fizetı félnek, az SDD sokkal kényelmesebb

Részletesebben

T-Systems Compleo. Telekommunikációs és IT-szolgáltatások egy kézbıl. Mit ajánlunk Önnek? A T-Systems Compleo szolgáltatáscsomag elemei:

T-Systems Compleo. Telekommunikációs és IT-szolgáltatások egy kézbıl. Mit ajánlunk Önnek? A T-Systems Compleo szolgáltatáscsomag elemei: T-Systems Compleo Telekommunikációs és IT-szolgáltatások egy kézbıl A T-Systems egy kézbıl kínál korszerő informatikai és telekommunikációs eszközökettartalmazó irodai informatikai infrastrukturális szolgáltatást

Részletesebben

2009.04.29. 2009. április 24. INFO Savaria 2009 2. 2009. április 24. INFO Savaria 2009 4. 2009. április 24. INFO Savaria 2009 3

2009.04.29. 2009. április 24. INFO Savaria 2009 2. 2009. április 24. INFO Savaria 2009 4. 2009. április 24. INFO Savaria 2009 3 Négy adatbázis-kezelı rendszer összehasonlítása webes környezetben Sterbinszky Nóra snorav@gmail.com Áttekintés Növekvı igény hatékony adatbázis- kezelıkre a világhálón Hogyan mérhetı ezek teljesítménye

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

Székhely: 1149 Budapest, Róna u. 120-122.

Székhely: 1149 Budapest, Róna u. 120-122. A PESTI HITEL Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Panasz-ügyintézési szabályzata A Pesti Hitel ZRt. az ügyfelek panaszainak kezelése során a hatályos jogszabályok rendelkezései alapján, az azokban meghatározott

Részletesebben

viadat Web 1.54 Készítette: TrendCom Kft.

viadat Web 1.54 Készítette: TrendCom Kft. Felhasználói kézikönyv az elektronikus adatszolgáltatáshoz viadatweb önkormányzati adatbanki rendszer viadat Web 1.54 Készítette: TrendCom Kft. 2010 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Technikai feltételek

Részletesebben

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb I. ADATLAP - A program általános tartalma 1. A program megnevezése 1.1. Válságmenedzsment OKJ-s program esetén 1.2. OKJ száma is - 2. A program besorolása Csak egy terület jelölhetı meg! 2.1 Általános

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz Kar 1.3 Intézet Magyar Földrajzi Intézet 1.4 Tanulmányi terület Földrajz 1.5 Képzési

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE FENNTARTHATÓSÁGI TERV SZAKÉRTİI TANULMÁNY

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE FENNTARTHATÓSÁGI TERV SZAKÉRTİI TANULMÁNY V I AD O R O K Ö Z I G A Z G A T Á S F E J L E S Z T É S I T A N Á C S A D Ó É S S Z O L G Á L T A T Ó K F T. 82 30 B A L A T O N F Ü R E D, V A J D A J. U. 3 3. +36 (3 0 ) 55 5-9 09 6 A R O P.PA L Y A

Részletesebben

Kitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenység ösztönzése jogcímhez kapcsolódó

Kitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenység ösztönzése jogcímhez kapcsolódó Kitöltési útmutató Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenység ösztönzése jogcímhez kapcsolódó Mőködtetési és fenntarthatósági tervhez I. Fejlesztés összefoglaló... 2 II.

Részletesebben