közszolgálati aktualitások

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "közszolgálati aktualitások"

Átírás

1 közszolgálati aktualitások MIÉRT BETEG A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS? 4. A jogszabály-dzsungelt kiirtják ugye? Lectori Salutem, vagyis Tisztelt Olvasó! Kissé rendhagyó módon engedje meg, hogy néhány kérdéssel szembesítsük Önt. Tudta-e, hogy a jogismeret színjét megjelenítő és katalizáló Magyar Közlönyből, Határozatok Tárából, Hivatalos Értesítőből, valamint az Önkormányzatok Közlönyéből 2008-ban összesen 323 lapszám került közreadásra? S van Önnek arról tudomása, hogy szintén az elmúlt évben 1096 magas szintű jogszabály, valamint 1018 határozat került elfogadásra? S az már igazán Guiness-i magassági határokat feszeget, hogy a jogalkalmazás 2008-as évében összesen oldalt tettek ki azon jogszabályok, amelyeket a jogkövető állampolgároknak és a felelős jogalkalmazóknak ismernie kell(ett). E tetemes és figyelemreméltó mennyiségből csupán a Magyar Közlöny oldalnyi anyaggal gazdagította jogállami értékeinket, illetve szellemiségünket. Mindez a 2001-es év már akkor is szintén Guiness-nek számító, 20 ezret meghaladó mennyiségéhez képest, igazi jogalkotási bravúrnak, sőt igazi rekordnak tekinthető! Versenyképességi alapvetés A nemzeti versenyképességi stratégiák megvalósításában egyre nagyobb szerepet játszik a közigazgatás. Illetve a tágabb értelemben vett közszféra. Ennek oka, pl. az, hogy (központi és helyi önkormányzati) szabályozásával meghatározza az állampolgárok, az adófizetők, valamint a vállalkozások számára biztosított mozgásteret, amely alapvetően befolyásolja a gazdaság fejlődését (pl. a felesleges és indokolatlan szabályok mennyire korlátozzák a vállalkozások működését?). Mindezek azt bizonyítják, hogy a közigazgatás, illetve a közszektor teljesítőképességének fejlesztése valamennyi modern államban, az ország versenyképessége megvalósításának egyik kulcskérdése. HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/6. 17

2 A fentiek miatt a közigazgatás megújítása ma már természetesen a bürokrácia elengedhetetlenül más szemléletű megközelítését is igényli. Az előzőek alapján a közigazgatás modernizációja területén kiemelten erősíteni szükséges a jobb szabályozás színvonalát, ezen belül az általánosan mindig elmaradó hatáselemzések bevezetését. Mindez egyébként azért rendkívül fontos, mivel Magyarországon az állampolgárok évente közel 12 millió esetben keresik fel a különböző hivatalokat. Ennek nagy részben az igen terebélyes jogszabálydzsungel az oka, de emellett az is neuralgikus kérdés, hogy ha az ügyintézés nem megfelelően szervezett. Szinte mindennapos, hogy az ügyfélnek az elavult, vagy át nem gondolt szabályozás miatt ugyanabban az ügyben akár többször is fel kell keresnie a hivatalt, hogy az előírt hivatalos papírokat beszerezze és azokat az eljárás megindításához becsatolja. Az indokolatlanul korlátozó vagy eljárási többletterhet előíró jogszabályi rendelkezések miatt gyakran joggal érzi úgy az adófizető, hogy a hatóságok packáznak velük és feleslegesen zaklatják őket. Fontos gazdaságpolitikai szempont az is, hogy az indokolatlan jogszabályi előírások olyan kedvezőtlen környezetet teremtenek, elsősorban a kisés közepes vállalkozások számára, amelyből fakadó kötelezettségeknek csak aránytalan költségek árán képesek megfelelni. Ez kétségtelen komoly versenyhátrányt jelent számukra. Nemzetközi kitekintés A fejlett Európai Uniós és OECD tagországokban folyamatosan napirenden szerepel a költségvetési szféra, s ezen belül a közigazgatás modernizációja és átfogó reformja. A demokratikus jogállami berendezkedéssel rendelkező tagországokban az ügyfelek, az állampolgárok, a gazdasági szervezetek, a civil társadalom igényei fokozatosan emelkednek, a társadalom szereplői rendszeresen foglalkoznak a közszektor, a közigazgatás problémáival. A tagállamokra általánosan jellemző állami szerepvállalás erősödésével bővülnek az állam által felvállalt igazgatási és szolgáltatás típusú feladatok, ugyanakkor a költségvetési szféra felhasználható erőforrásainak mértéke változatlan (illetve csökkenő szinten) marad, ezért a fejlesztési programok elsősorban a belső igazgatási és pénzügyi tartalékok hatékonyabb kihasználására koncentrálnak. A társadalmi és gazdasági szintű globalizáció szűkebb régiónkban az ezzel párhuzamosan jelentkező európai uniós integráció a csatlakozott országok nemzeti közigazgatásaival szemben is komoly szervezeti és működési szemponti alkalmazkodást és versenyképességi kihí- 18 HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/6.

3 vást teremt. A magas színvonalon működő, a rendelkezésre álló költségvetési és humán erőforrásokat hatékonyan felhasználni képes nemzeti szintű közigazgatás(ok) kialakításából ugyanis jelentős versenyelőny származhat. Ugyanezen pozitív hatás a legutóbb csatlakozott országok esetében az uniós tagállamként működés szervezeti, személyi, technikai, és egyéb feltételeknek megfelelést, hosszú távon a közösségi források bevonásának maximalizálását, illetve az uniós döntés-előkészítési, döntéshozatali és végrehajtási folyamatokba történő harmonikus illeszkedést is jelenti. Fenti elvek alapján figyelemmel az EU és az OECD tagállami közigazgatási reformprogramjaira is alapvetően új típusú igazgatási szemléletre, koncepcióra, s fejlesztési programokra van szükség. Ezt az újfajta szemléletmódot a következő fejlesztési területen kell megvalósítanunk. A megvalósításhoz mindenképpen értékelni és elemezni szükséges az állami szerepvállalás jelenlegi rendszerét és gyakorlatát. Az új típusú állami funkció figyelembevételével el kell végezni a közhatalmi típusú állami beavatkozás módjának újragondolását (az államnak ott kell beavatkoznia a társadalmi és gazdasági folyamatokba, ahol a civil társadalom, az autonómiák arra nem képesek, ahol azonban a társadalmi haszonnal és érdekkel együttjáró közjogi és egyedi beavatkozás szükséges, ott dinamikusan és kezdeményezően kell ezt megvalósítani). Kihívások és lehetséges válaszok Az ezredforduló globális folyamatai azt bizonyítják, hogy a versenyképesség egyre összetettebb követelménnyé válik, s ma már nem lehet kizárólag a versenypolitika, illetve a nemzetgazdaság keretein belül kezelni. A komplex versenyképesség legfontosabb tényezői között egyre hangsúlyosabb szerepet kap a közigazgatási infrastruktúra minősége. Ennek fejlesztése fontos előfeltétele az ország versenyképességének elsősorban abból a szempontból, hogy az ország mennyire lesz képes a tőke befogadására, a pénzügyi eszközök hasznosulásának elősegítésére. E kihívás jelentőségét tovább növeli a kiteljesedésében komoly lehetőségeket hordozó, s még előttünk álló, rendkívül ígéretes 2013-ig tartó Európai Uniós költségvetés időszaka, amelytől többek között az Európai Unió által társfinanszírozott fejlesztési programok eredményes megvalósítását várjuk. A közigazgatási és közszolgálati reformnak ezért elsősorban arra kell irányulnia, hogy a magyar közigazgatás a hagyományos nemzeti költségvetési újraelosztó szerepköréből egy EU-konform gazdaságösztönző szerepre váltson. Az új állami szerep más típusú intézményi struktúrát, készséget, s ennek megfelelően HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/6. 19

4 másfajta köztisztviselői képességeket követel meg. A közelmúltban megindított, de időközben megtorpant államreform lépéssorozatának is ezt a szerepváltást kell szolgálnia. Diagnózis A sok-e vagy kevés, illetve túlméretezett-e az igazgatás hazai létszáma tárgyú vitáknál alapvetően arra is figyelemmel kell lenni, hogy a nemzetközi közszolgálati rendszerekre vonatkozó adatok általános érvényű következtetések levonása céljából nehezen kezelhetőek. Ennek legfőbb oka, hogy az egyes országok eltérő államszervezeti sajátossággal rendelkeznek, valamint különböző jogi és terminológiai kategóriákat használnak. Pl. a köztisztviselő fogalmát eltérő körben alkalmazzák, néhol a fegyveres erők, rendőrség tagjait is idesorolják, máshoz, pedig bármiféle rendező elv nélkül egyes szolgáltató közintézmények alkalmazottai is köztisztviselőnek minősülnek. Ezért e körben csupán arra nyílik lehetőség, hogy az egyes közigazgatási területeket érintő strukturális változások mögött meghúzódó létszámfejlődési tendenciákra rávilágítsunk és e jelenségek közötti kapcsolatokat szakmailag, értékeljük kijelölve ezzel a különböző létszámviszonyok összevetésén alapuló tudományos vizsgálódás irányait. S mindezt kellően árnyalja az, hogy az állami alkalmazottak száma 8-15 évenként mindenütt a világon folyamatosan (növekedéssel-csökkenéssel) változik. A fentiek természetesen nem jelenthetik azt, hogy e területen nincs bőségesen tennivaló. Nem is feltétlenül létszámleépítésre, mint inkább átcsoportosításra van szükség. A közigazgatás teljes vertikuma ebből a szempontból azért is áttekintendő, mivel a korábbi alapvető korszerűsítési célok, így: a közigazgatás olcsóbbá tétele mind az állampolgárok, mind az apparátusok tekintetében; a gépesítéssel összegezhető és kiaknázható erőforrások (pénz, létszám, információ) továbbá az igazgatási tevékenység technologizálásában rejlő előnyök kialakítása ma is időszerűek. Mindezek miatt nem célszerű az ún. Olcsó közigazgatás téveszméjébe esni. Nem kerülheti el a figyelmet az, hogy a hatékony közigazgatás szervezettséget, létszámot, anyagi ráfordítást kíván, s mindez rövidtávon egyáltalán nem olcsó. Hosszabb távon azonban, a hatékony működés eredményeként többszörösen megtérülnek a ráfordított beruházások. 20 HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/6.

5 A jelentősebb tartalékok mindezek miatt nem a belső, önfenntartó költségek területén vannak, hanem a közigazgatás külső tevékenységében. A társadalomnak és a nemzetgazdaságnak azok a közigazgatási lépések kerülnek nagyon sokba (súlyos milliárdokba), amikor a közigazgatás gépezete indokolatlanul jön mozgásba. Ennek megszüntetésében és felszámolásában vannak a legjelentősebb tartalékok. Már a 2002-ben, Koppenhágában megtartott II. Európai Minőség Konferencián kiemelten rámutattak, hogy a közigazgatásban, a minőség pénzben kifejezhető érték. A felmérések azt mutatták, hogy a bürokratikus kötöttségek által kiváltott költségek az EU GDP-jének 4-6 %-át jelentik. Az indokolatlan jogszabályi kötöttségek és beavatkozások megszüntetésével 15 %-kal csökkenthetőek a költségek, amely mintegy 45 milliárd euro-s megtakarítást jelentene. Mindezeket a legutóbbi soros elnökségek csak még tovább erősítették, sőt méginkább elmélyítették. Ezt támasztja alá az Európai Tanács március 8-9-i ülése, ahol elfogadták az adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozó cselekvési programot, amely szerint a közösségi jogból eredő adminisztratív terheket 2012-ig 25%-al csökkenteni kell. E munkát egyébként egy igen tekintélyes személyiség, Edmund Stoiber irányítja, amely külön hangsúlyt ad az e körbe tartozó program komolyságának. A fentiek méginkább ráirányítják a figyelmet arra, hogy nem odázható tovább a közigazgatási jogszabályok átfogó felülvizsgálata (s nem technikai, pusztán jogtisztítási, hanem átfogó, érdemi regulációs és deregulációs intézkedések meghozatalára van szükség). Egy lehetséges Európai Terápia A jogi szabályozás minősége, a túlszabályozottság megszűntetése valamennyi tagállam közös problémája, sőt ma már az is nyilvánvaló, hogy a jogrendszer minősége egyaránt függ a közösségi és a tagállami jogalkotás színvonalától. A hatékony jogi szabályozás szorosan kapcsolódik a közösségi jogalkotáshoz, ugyanis az állampolgárokat közvetlenül érintő szabályok nagy részét közösségi szinten alkotják meg. Ennél fogva a jobb színvonalú szabályozás nem tehető kizárólag a tagállam felelőségévé, hanem az Európai Unió intézményeinek is közre kell működniük a jogalkotás színvonalának javításában. Fontos szempont az is, hogy egyértelműen tisztázott legyen a közösségi és a tagállami jogszabályok közötti hierarchia. Gyakran előfordul, hogy uniós irányelvek konkrét rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek korlátozzák HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/6. 21

6 a tagállam jogalkotói mozgásterét és sértik a szubszidiaritás elvét. Nem véletlen ezért, hogy a rodoszi találkozón a jobb szabályozáshoz kapcsolódó horizontális irányelv kibocsátását és egységes hatáselemzés bevezetését szorgalmazták. Javaslat született arra is, hogy a jogalkotás kérdéseit be kell építeni a köztisztviselői továbbképzési programokba. A görög elnökség javaslatára létrejött egy munkacsoport is a jobb szabályozással foglalkozó főigazgatók és az ún. Mandelkern csoport szakértőinek részvételével azzal a feladattal, hogy a jogalkotás (szabályozás) területén nyomon kövesse a tagállamok közötti tapasztalatcserét. E munkacsoport az olasz elnökség alatt október én, Rómában részletesen is áttekintette az e körbe tartozó prioritásokat. A munkacsoport ülésén bemutatásra került egy az Európai Unió öt tagállama (Ausztria, Dánia, Írország, Hollandia, Egyesül Királyság) által lefolytatott projekt eredménye. Az ennek keretében elvégzett felmérés középpontjában a vállalkozásokat segítő szabályozási környezet további fejlesztése, valamint a közigazgatási és végrehajtási költségek csökkentése álltak. Megjegyzendő, hogy a kutatás nem pusztán irodában elvégzett elemzésekre épült. Közvetlenül megkérdezték a piac szereplőket, vállalkozásokat a közigazgatási terheik mértékéről. A felmérés módszere a kérdőíves megkérdezésen alapult. Mérték a ráfordított időt és a költségtényezőket is. Az e körben elvégzett felmérés tapasztalatai a hazai gyakorlat továbbfejlesztéséhez is fontos támpontokat jelenthet. Vezető szakértők a jobb szabályozásért munkacsoport/ (DEBR) A DEBR nem tartozik az EUPAN (Európai Közigazgatási Hálózat) hagyományos értelemben vett munkacsoportjai közé. Ennek sajátossága a csoport felépítése és az EUPAN-ban elfoglalt helye, mivel annak ülésezési gyakorlata eltér a többi munkacsoportétól. A DEBR egy informális hálózat, tagjai saját országukban a jobb szabályozás munkaterületén dolgoznak. Ezen a fórumon a résztvevők megosztják egymással a jogszabályalkotás területének legjobb gyakorlatait. A munkacsoport közvetlenül a közszolgálatért felelős minisztereknek tesz jelentést munkájáról. A munkacsoport célkitűzése kettős: egyrészt megkönnyíteni a jó gyakorlatok és tapasztalatok egymás közti cseréjét; másrészt fórumot biztosítani az EU jobb szabályozás stratégiai egyeztetésének. 22 HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/6.

7 A jó gyakorlatok cseréjét többek között önként jelentkező tagállamokkal végrehajtott benchmarking projektekkel próbálják segíteni. A munkacsoport évente általában kétszer tart ülést, eltérően a többi munkacsoporttól az ülések helyszíne nem szükségszerűen kötődik a soros elnökséget betöltő tagállamhoz. Az Európai Unióban azonban nem csak az EUPAN keretén belül foglalkoznak ezzel a témával. Az Európai Bizottság is kiemelt figyelmet fordít e területre, mivel az itt elért eredményeket rendszeresen közzéteszik. E jó gyakorlatokból mindig érdemes meríteni.(e körbe tartozó Eu-s, illetve OECD törekvéseket, illetve eredményeket összegez és mutat be a Melléklet összeállítása.) Nemzeti Terápia (avagy hol és hogyan irthatunk a jogszabálydzsungelben?) Problémáinkkal, hátrányainkkal közel 20 éve így állunk, annak ellenére, hogy 1989-ben és 1990-ben eredményesnek értékelhető intézkedésekre került sor a joganyag felülvizsgálata és rendbetétele körében. (Az ekkor hőskornak nevezhető időszakban sikerült, pl. az ún. bál-engedélyeket, vagy a tartási szerződések engedélyezését száműzni a hatósági ügyek köréből, amely már akkor is több százezer államigazgatási intézkedés megszüntetését eredményezte!) A neuralgikus kérdések többsége és az abból fakadó problémák azért vannak mégis változatlanul napirenden, mert az ágazati ellenállás miatt rengeteg olyan szükségtelen szabályt kell a jogalkalmazóknak jelenleg is alkalmazniuk, amelyek hatályon kívül helyezésére vagy újraszabályozására nem került sor. Mindez valljuk be az állam, valamint az állami munka tekintélyének, illetve közhatalmi presztízsének komolyságát, valamint hitelességét is érdemben befolyásolja. Miként és hogyan? Csak értően kell figyelni és hallhatjuk, hogy napjainkban ma már számosan egyáltalán nem spórolnak azokkal a jelzőkkel, minősítésekkel, amelyek a jelenlegi állami működéshez kötődnek és kapcsolódnak. Ezek körében igen sokféle kinyilatkoztatás és megközelítés lelhető fel, s nyilvánvaló, hogy azok helyi értéktől függően különböző vérmérsékletet és megközelítési irányt tükröznek. Mindez érthető, sőt talán egyes esetekben még meg is érthető, de a felelősen szemlélő joggal hiányolja a különböző, nem mindig egyenszilárd programcsírákból az átgondolt rendszerszerűséget, illetve egymásráépültséget. MINDEZ AZÉRT FONTOS, MIVEL AZ ÁLLAMI MŰKÖDÉS SOKKAL KOMOLYABB DOLOG ANNÁL, hogy a besorolható lenne ötletelő, HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/6. 23

8 s néha ún. Poénvadász megközelítési klisék kereteibe. Komoly dolog ez, mivel ez olyan társadalmi terrénum, amelyben mindig kell, hogy legyen rendszer, amely, ha esik, ha fúj mintegy perpetuum-mobileként folyamatosan kell, hogy működjön. A működés nem szimpla üzemeltetést jelent, hanem egy olyan szerves organizmust és szinergiát, amely nélkül nem ketyeg semmi. Igen, egy ország, egy társadalom nem működőképes hatékony igazgatás és modern állam nélkül. Éppen ezért nem azoknak van igaza, akik azt mondják, hogy az államot konszolidálni, reorganizálni, nota bene szanálni kellene. A felelős megközelítés ebben a tekintetben csak egy lehet: tegyük helyre a díszfunkciókat, zökkentsük vissza a megbillent időt és egyensúlyt, s az állammal, illetve annak személyi állományával bánjunk felelősen, s rangjának, méltóságának megfelelően. Ennek jegyében ne szégyelljünk figyelni azokra és tanulni azoktól, akik ezt jól teszik, akik ezt már kitalálták. Ebben a tekintetben se akarjuk felfedezni: a csőben a lukat. Ne a titkot fürkésszük, sokkal inkább figyeljünk és tanuljunk. Figyeljünk, mivel nincsenek titkok. Csak kőkemény munka van, s az elmulasztott leckék bepótlásának kényszere. Ahol ez jól megy, ott mit láthatunk? A következő ötlik szemünkbe: 1. A modern állam funkcióiban ma már sehol nem hiányzik a globalitás, s a komplex megközelítés. Tudják, nemcsak szlogen, hanem korparancs, sőt létezési kényszer: gondolkodj globálisan, ugyanakkor cselekedj alkotóan, adaptáltan és lokálisan. 2. A modern állami funkciókhoz mindenütt korszerűen megújuló, flexibilis feladat és hatásköri rendszer tartozik, amely az előzőekre épül, s ahhoz igazodik. Nálunk talán ezzel van a legnagyobb baj. Ma közigazgatási szerveink legtöbbiek, szinte belefullad az elavult feladat és hatásköri dzsungelbe, amelyet a szintén vitt jogszabálydzsungel liánjai feszítenek szét, illetve tesznek áttekinthetetlenné. Pedig, a közigazgatás költség és feladathatékonyságát valójában az szolgálná, ha a ma még meglévő, kö zel 7-8 ezer közfeladatot alaposan megrostálnák, s elkészülnének a szükséges jogszabályok módosítására vonatkozó javaslatok. Egyszer talán a Jegyzőkhöz adresszált több ezres feladattömeget is érdemes lenne érdemben górcső alá venni! Ennek keretében sor kerülhetne többek között: a közfeladatok (közszolgáltatások) korszerű meghatározására, az elengedhetetlenül szükséges módosításokra; a szükségtelen és önfényű feladatok törlésére; a megmaradó közfeladatokat ellátó szervezetek kijelölésére, más szervezethez való telepítésére (mérlegelve a bizonyos esetekben előnyös kiszervezés lehetőségét is); 24 HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/6.

9 sor kerülne a közfeladatok (közszolgáltatások) költségvetési támogatásának felülvizsgálatára, mérlegelve az állami finanszírozás szükségességét, teljes vagy részleges támogatási indokoltságát; elengedhetetlenül szükség lenne az állami támogatások megfelelő normativitásának kialakítására is; sort kellene keríteni a közszolgáltatások standardizálásának elvégzésére, a közfeladat (közszolgáltatás) költségvetési támogatásnak a szolgáltatási standarddal való összevetésén alapuló, mérhető, ellenőrizhető megállapítását kötelezővé tevő szabályok kialakítására. E munka elvégzése egyébként felgyorsítható, mivel a megfelelő előmunkálatok már megtörténtek. Érdemi megtakarítást ez jelentene, s egyáltalán nem kis tételben! Folytatva az egymásráépültséget: 3. Ahol rendelkeznek egy közjót és közérdeket szolgáló, s egyben tényleges társadalmi haszonnal együtt járó korszerű feladat- és hatásköri rendszerrel, azokat érdemben szétosztják az állam különböző szervezetei között, amelyek azt képesek megtölteni tartalommal. Mindezt persze az a célrendszer alapozza meg, amely prioritásokról a kormányosok kellő időben és felelősséggel döntenek. 4. Persze, a szervezeti rendszer mit sem ér, ha a működés csapnivaló, ha csupán az üzemeltetés jellemzi, s azok gyakran csak az egymást szétfeszítő és keresztező önmagáért való látszattevékenységgel önérdek, üresjáratokat termelnek. A hatékony szervezet lelke a racionális működés, amelynek legfontosabb sajátossága az innováció. Innovatív igényességgel az állam és szervezetei tudnak és fognak, illetve képesek problémákat megoldani, ennek hiányában csak akták és ügyek kerülnek tologatásra, sőt agyonbonyolításra. 5. Az állami funkciókból fakadó feladat és hatásköri rendszerhez igazodó, hatékonyan működő szervezet nem ér semmit, ha nem kapcsolódik hozzá felkészült és megbecsült személyi állomány. Egy olyan professzióját magas szinten ismerő csapat, amely nem elszenvedni akarja, amit csinál, hanem kihívásnak tekinti azt. Kihívásnak tekinti minden nap, hogy a közjót és a közérdeket kell szolgálnia. Amely valljuk be őszintén nem ujjgyakorlat, mivel kevesebből nem ugyanannyit, hanem legalább kétszer annyit kell szolgáltatnia. Ilyen egyszerű lenne? Aki ismeri belülről ezt a világot, azt tudja, hogy ez a legnehezebb. A legnehezebb azért, mivel szinte rizsszemszerűen át kell tekinteni mindazt, amit az Állam ma tesz és tesz. Ez egy fáradtságos út, eddig még HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/6. 25

10 senki soha nem végezte el. Talán azért, mivel nem kecsegtet gyors sikerrel. El nem végezni, hozzá nem látni, be nem fejezni nem valóságos alternatíva. Neki kell látni, tovább már nem odázható, mivel a közigazgatás pillanatai is drágák. A fentiek mellett nem téveszthetjük szem elől azt, hogy legalább annyira káros a hatása azonban annak, ha a közérdek, a védett értékek és a közérdekű szempontok érvényesítése nem jelenik meg a jogszabályokban vagy a létező szabályok végrehajtását senki sem ellenőrzi, s elmarad a mulasztások szankcionálása. Kiemelendő, hogy a jogszabályok gyakorlatban való végrehajtása csak akkor kaphat a társadalomtól támogatást, s abban az esetben lehet közhatalmi presztízse, ha az említett két elem egyensúlya a szabályozásban megfelelően érvényesül. Azt, hogy ez mely területeken leginkább indokolt, már egy következő dolgozat témája. A szükségtelen feladatokról leginkább a polgármesteri hivatalokat vezető jegyzőket kell megszabadítani, s erre elsősorban a formális hatáskörgyakorlások területén van égetően szükség. S talán ez is igazolja, hogy a közigazgatás (illetve a közszolgálat) nem létszámában, hanem kifelé ható működésében pazarló, s abban vannak jelentős tartalékai. Mert pénz és erőforrás pazarló az (súlyos milliárdokban is mérhető), amikor a bürokratikus eljárás a sorban állás a tömegesen előforduló ügyekben a mindennapok során lopja az állampolgár, az adófizető és a vállalkozó idejét. Vegyünk néhány példát, a teljesség igénye nélkül, amelyek leginkább abban segítenek, hogy ráfókuszáljunk az előttünk álló feladat legfontosabb irányaira. Mert pazarlás, amikor a jegyző (ügyintéző) formálisan és ún. postás szerepkörben intézkedik pl.: optometrista-látszerész engedélyt vagy szakfordító és tolmácsigazolványt ad ki; indokolatlanul előírt hatósági bizonyítványokban foglalja írásba az ügyfél személyes nyilatkozatát egy másik állami szervnél történő szíves felhasználás céljából ; hatósági engedélyt ad ki olyan esetekben is, ahol elegendő lenne a bejelentés, vagy az önkéntes jogkövetés; olyan támogatásokról dönt (pl. cukorbetegek havi támogatása), amelyek összege elenyésző annak költségéhez képest, amelynek megállapítása az államnak, illetve a társadalomnak kerül; 26 HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/6.

11 olyan bevételek beszedése iránt intézkedik rendszeresen hatóságként, amelyeknek igazgatási költsége 3-szor, 4-szer többe kerül, mint ami általuk befolyik a költségvetéshez; olyan (1000 Ft-os, valamint 5000 Ft-os) bírságok beszedése iránt hozza mozgásba kellő hatósági szigorral a hivatali apparátust, amelynek költsége az említett 8-10-szeresét teszi ki. Mert indokolatlan sorban állást és hivatalba járást intézményesít több százezer esetben az, hogy pl.: jelenleg 15 különböző hatóság rendelkezik az ügyfelek, adófizetők, vállalkozók legalapvetőbb adataival, ennek ellenére sajátos körmagyarként minden szervhez külön-külön be kell nyújtani mindent, sőt ugyanaz a szerv még a nála meglévő adatot is bekéri a klienstől, a lényeg a sorban állás, várakozás nemzeti kvótájának kimerítése; sajnos nem állunk jól az ún. látens-joggal és gyakorlattal sem, amelynek legfontosabb zászlóvivői a közszolgáltatást, illetve pénzügyi szolgáltatást nyújtó szervezetek. Aki volt már ennek alanya az tudja, hogy a verseny ellenére is olyan bürokratikus útvesztőkkel találja magát szemben, hogy az ügyféli esélyek nem éppen állnak mindig nyerésre; számos dekoncentrált szerv és hatásköreinek párhuzamos jelenléte helyett igen sok területen hiányzik az integrált feladatellátás; számos a lakosságot tömegesen érintő az 1950-es években megalkotott elavult jogszabály (ld: hagyatéki eljárás) alkalmazását követeljük meg a jogalkalmazóktól; közel munkahelyi kifizető helyen foglalkoznak ma is az ún. családtámogatások megállapításával, s emellett az érintetteknek a MÁK területi szerveit is fel kell keresniük, ha az ellátás továbbfolyósítása merül fel; az okmányirodákban viszonylag gyorsan megkapható vállalkozói igazolványok tulajdonosait joggal szomorítja el az, hogy különböző bejelentési kötelezettségeket kell teljesíteniük az adóhatóságnál vagy az érintett társadalombiztosítási igazgatási szervnél. Mindez a nyomtatványok átalakításával persze megelőzhető lenne; csak a MÁK területi szervei tudják, hogy a közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott köztisztviselők, közalkalmazottak járandóságai nyilvántartásainak rendszere olyannyira bonyolult, hogy jelenleg 1846 bérelemet kell nyilvántartani; szintén az ügyféli terheket csökkentené, ha az illetékügyek számos esetben jelenleg még mindig bonyolult rendszerét racionalizálni lehetne; HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/6. 27

12 ugyancsak jelentős megtakarítást jelentene a munkáltatók (foglalkoztatók) ellenőrzésének koordinálása, amelyre jelenleg legalább 7 különféle hatóság rendelkezik hatáskörrel. A párhuzamosság kiiktatása mellett, az összehangolatlanság megszüntetése járna a legnagyobb nyereséggel, mivel jelenleg e területen érdemes lenne átgondolni ennek eléggé kaotikus gyakorlatát; európai módon és keretek között lenne indokolt átgondolni és újraszabályozni a fogyatékos, valamint a hátrányos helyzetben lévő honfitársinkat érintő társadalmi viszonyokat, mivel a jelenlegi szabályozás, illetve annak gyakorlata nem éppen ügyfélközpontú; a közigazgatási eljárásban felmerülő végrehajtás komolyságát és hatékonyságát szolgálná egy integrált feladatkörű végrehajtó szolgálat megteremtése és működtetése. Mindez az ellenőrzés, valamint a megelőzés rendszerére is vonatkoztatható, mivel e területek hosszú évek óta nem tudják betölteni rendeltetésüket. A hatékonysági tevékenység újraszabályozása során elengedhetetlenné válik az is, hogy a jogalkotók a korábbinál lényegesen nagyobb hangsúlyt fektessenek az állampolgárral szembeni bizalmatlanság felszámolására. Erre elsőként az állampolgárok mindennapi életét indokolatlanul megkeserítő eljárások során van égető szükség. A jogalkalmazók és az állampolgárok véleménye alapján számos eljárásban teremthető meg annak a feltétele, hogy a hatóságok a közhatalmi szabályoknak az ügyfelek önkéntes jogkövetésével és utólagos felelősségre vonásával szerezzenek érvényt; ahol ez lehetséges, a szükségtelen engedélyezést megszüntessék vagy azt bejelentési kötelezettséggel, váltsák fel. Mindebben sokat jelentene egy olyan évek óta hiányzó mechanizmusnak a megteremtése, aminek alapján a jogalkalmazó érdekelt és kötelezett lenne arra, hogy a hivatali csatornákon gyorsan visszajelzést küldjön az eleve alkalmatlan vagy az idők során alkalmatlanná vált hatósági előírásokról. A hatósági bürokrácia csökkentése érdekében rendszeresíteni lehet a különféle ötletpályázatokat a jogalkalmazók és az ügyfelek körében, mivel a szükségtelen eljárások elszenvedői tudják igazán felszínre hozni az anomáliákat. Igen, talán érdemes lenne felvásárolni a bürokráciát, azoktól, akik azt a mindennapokban elszenvedik. Azért lenne ennek értelme, mivel az ügyintéző és az ügyfél a legjobb fejlesztő, érdemes figyelni véleményére, javaslataira. 28 HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/6.

13 Előretekintő összegezés Kiemelendő, hogy a közigazgatási modellváltás, valamint a demokratikus jogállam kiépítése meghatatározó jelentőségű és vitathatalan eredményeket hozott magával. Az állami működés, valamint a hatékony kormányzás teljesítőképességét azonban jelentősen akadályozza, bizonyos területeken kifejezetten korlátozza az elavult feladat-és hatásköri rendszer, valamint az ezt konzerváló elavult, illetve főnix-madárként folyamatosan újjá éledő jogszabály-dzsungel. A továbblépést, a rendszer finomhangolását immár számos területen el lehetetlenítheti a közigazgatási munka szakmaiságának száműzése, negligálása, illetve leértékelése. A szervezetlenség, az önmagáért való működés bizonyos területeken már szétfeszíti annak eszményét és lehetőségeit, amely a közjó és közérdek szolgálatát, valamint az ehhez elengedhetetlenül szükséges közbizalmat képviseli, illetve jeleníti meg. Immár elengedhetetlen a váltás és a változás. Ehhez nemcsak világos, időben meghozott stratégiai döntésekre, hanem azokkal azonosuló, szemléletében megújulni képes személyi állományra is szükség van. Ha így teszünk, akkor képes megújulni közigazgatásunk, mivel csak az képes nemes hivatásának betöltésére: a Közjó, valamint a Közérdek, a Közösségek, az Emberek szolgálatára. Már ma érdemes elkezdeni, lássunk neki Dr. Dudás Ferenc közigazgatási elemző Felhasznált források: Dr. Kovács Árpád: Nemzetközi versenyképesség és átlátható államháztartás /Magyar Jog / Annual Reort EIPA (www. eipa. nl.) Közigazgatási Barométer /Felmérés 2005./ OECD PUMA Jelentés(ek) HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/6. 29

14 Melléklet: Összefoglaló az adminisztratív terhek csökkentésének nemzetközi tapasztalatairól* Versenyképesség növelése a kkv-k adminisztratív terheinek csökkentésével A kis- és középvállalkozásoknak nyújtott segítségek fajtái Az OECD országok felismerték azt a tényt, hogy a kkv-k jelentős szerepet töltenek be a gazdasági folyamatokban, mindezek mellett jelentős adminisztratív teher nehezedik rájuk. Mindez pedig verseny-, és életképességük ellenében hat. Az OECD 2003-as felméréséből (Businesses Views on Red Tape) amelyben 11 ország 8000 kis- és középvállalkozásának adminisztratív terheit vizsgálta két dolog derül ki világosan: 1. az adminisztratív terhek körülbelül az üzleti szektor által termelt GDP 4%-át teszik ki, 2. a terhek elsődlegesen a kis- és középvállalkozásokra nehezednek (a felmérés szerint az adminisztratív terhek nagysága a foglalkoztatottak számára vetítve ötször magasabb volt a kis- és középvállatok esetében, mint a nagyvállalatoknál). Emiatt vált a kkv szektor támogatása és adminisztratív terheinek csökkentése a legtöbb OECD ország kormányzatának kulcsfontosságú programjává. A programok keretében három fő megközelítéssel él(het)tek: 1. Aktív segítségnyújtás a kkv-k számára annak érdekében, hogy a jogi szabályozáson alapuló adminisztratív kötelezettségeknek eleget tudjanak tenni. 2. Egyes jogszabályi adminisztratív kötelezettség alóli mentesülés vagy magának a szabálynak a kkv-k számára kedvezőbb módosítása. 3. Az új adminisztratív terheket kiváltó jogszabályokat eleve gazdasági kontextusban, rendszerszemléletű szűrőn keresztül szemlélik, így nem idéznek elő adminisztratív terheket. Valamint intézményi keretek között például testületek létrehozásával biztosítják a kkv-k képviseletét. * Forrás: OECD PUMA 30 HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/6.

15 Egyablakos rendszerek A technológia-vezérelt egyablakos rendszerek pl. ilyenfajta segítséget próbáltak nyújtani a kkv-k számára. Az Internet-alapú szolgáltatások bővítésével pedig könnyebbé vált a szektor vállalatainak tanácsadása. Az Egyesült Államokban pl. a DOL (Department of Labour) 18 e-law advisort (web alapú e-jog tanácsadó rendszert) alakított ki, amelyeket a nagyközönség a munkajognak való megfelelés érdekében kérdezhet. Az OSHA (Occupational Safety and Health Administration) a rendszer továbbfejlesztésén dolgozik, amely során az interaktív kérdőíveket és az elektronikus nyomtatványokat jogi elemzésekkel kívánják kombi nálni. Lengyelországban máj. 1-jén hatályba lépett a Business Activity Law módosítása, az Economic Liberty Act, amelynek következményeként, az egyablakos rendszer kialakításának keretében az új vállalkozások alakulása és működése könnyebbé vált (2004. január 1-jétől az új vállalkozások a regisztrációs hivatalon (Registration Office) keresztül igényelhetik statisztikai számukat (REGON), adószámukat és tb-számukat). A technikai lebonyolítás során a vállalkozások a helyi önkormányzatoknál regisztrálják magukat, amely elektronikus úton továbbítja az adatokat a központi adatbázisba, amelynek működtetéséért és felügyeletéért a Lengyel Gazdasági Minisztérium felelős. Tiering A tiering (hozzákötés, igazítás) azt a célt szolgálja, hogy a szabályozási megoldások illeszkedjenek a problémára. Ennek keretében az Egyesült Királyságban pl. beindították a Think Small First elnevezésű programot, amely a kkv-k számára lehetővé tette, hogy mentesüljenek néhány jogi kötelezettség alól, így pl. 1.) az öt főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások mentesültek bizonyos fizetési kötelezettségek alól, 2.) a 20 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások esetében nem volt szükséges a szakszervezeti elismerés, 3.) bizonyos számviteli szabályozások csak az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalatok számára vált lehetővé. Az Egyesült Államok környezetvédelemmel foglalkozó hivatala 50 különféle környezetvédelmi szabályozást próbált hozzáigazítani a vállalatmérethez, illetve a környezetkárosító anyag-kibocsátás mértékéhez. HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/6. 31

16 A kkv-kat segítő speciális kormányzati szervek Az OECD vizsgált országai mind létrehoztak speciális kormányzati szerveket, mintegy első lépésként az adminisztráció leépítésére. Erre három példa a következő: Az Egyesült Királyságban 2000 áprilisában alakították meg a Small Business Service-t (SBS), amelynek feladata a kkv szektor vállalatainak segítése és azok kormányzati érdekképviseletének ellátása. A szervezet a kkv-knak nyújtott segítség minőségén és koherenciáján kíván segíteni, valamint gondoskodik arról, hogy a jogszabályalkotás legelső szakaszától kezdve figyelembe legyenek véve a kkv-k érdekei. Az Egyesült Államokban már 1953-ban létrejött a Small Business Administration (SBA), kezdetben csak alacsony kamatrátájú hitelekkel támogatva a vállalkozásokat, később azonban a kkv-kra vonatkozó szabályozások egyszerűsítése érdekében is síkra szállt. Ausztráliában 1996-tól élnek hasonló kezdeményezések, a Small Business Deregulation Taskforce (SBDT) létrehozásával. Az SBDT abban különbözött az amerikai SBA-tól, hogy az ausztrál változat inkább csak az adminisztratív teher leépítő reform idejére, ad hoc jelleggel alakult meg, nem tervezték tartós működését. Tagjait az üzleti szektor képviselői alkották és működése során az adminisztratív terhek leltárát készítette el, a főbb problémás területek megjelölésével. A kkv-kat segítő speciális intézkedések Svédországban 1999-ben 2500 vállalatot kérdeztek meg arról, hogy hogyan ítélik meg a kormányzati szervek munkáját. A megkérdezettek egyharmada nem volt elégedett a szolgáltatás minőségével ben 5000 vállalatot kérdeztek meg ezúttal ugyanerről, az eredmény enyhe javulást mutatott ban júniusi határidővel minden minisztériumnak és 45 kormányzati szervnek el kellett készítenie a os időszakra vonatkozó, a kkv-kat segítő tervezett lépéseket tartalmazó saját akciótervét. Ezen jövőbeli lépések pl. a következő területekre vonatkoznak: jogi szabályozás egyszerűsítése, az ügyintézés folyamatának felgyorsítása, a kormányzati szervek közötti szorosabb együttműködés és a vállalatok számára nyújtott minőségibb szolgáltatások. A román kormányzati politika kiemelt célja a befektetések ösztönzése, különös tekintettel a magánszektorra és a kkv-kra. Ennek érdekében főként az adminisztratív terhek csökkentésére a minisztériumok 2001 augusztusa óta évről évre dolgozzák ki akcióterveiket a cél érdekében. 32 HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/6.

17 A vizsgálatok során 526 magánszférabeli vállalatot kérdeztek meg a rájuk nehezedő adminisztratív terhekről, majd pedig a közszféra illetékeseivel folytattak le 21 mélyinterjút a témakörökben. A felmérést felhasználva kialakították a jogszabály-összehasonlítás metodológiáját, az adminisztratív terhek időbeli és pénzbeli nagyságát, a nemzeti és nemzetközi adatok összehasonlítását, a főbb problémák, ellentmondások feltárását. A felmérés megállapította, hogy a következő négy fő adminisztratív teher befolyásolja legerőteljesebben a befektetői hajlandóságot (mindegyik teherfajtára konkrét megoldást dolgozott ki a román kormány): új vállalkozások bejegyzésével, regisztrációjával kapcsolatos procedúrák, ellenőrzési eljárások, fiskális adminisztráció, engedélyek. Az eddig megtett lépések: a National Trade Register Office létrehozása az igazságügyi minisztérium felügyelete alatt. Az egység az országban működő 42, regiszteri feladatokat ellátó irodát hivatott összefogni, koordinálni. A strukturális, szervezeti és funkcionális változások eredményeként a vállalatok regisztrációja biztonságosabbá, egységessé vált, minőségileg javult. az engedélyezés pusztán formalitássá vált. A NTRO javaslatára szétválasztották a vállalati regisztrációt és az engedélykiadást. Így a regisztrációt követően, a tevékenység megkezdésekor bocsátják ki a tevékenységhez szükséges engedélyt. A rövid távú prioritások a befektetői kedv ösztönzése érdekében: az adminisztratív szabályozás átláthatóságának megteremtése, az adminisztratív terhek vállalatokra gyakorolt hatásának vizsgálata, az ellenőrzési eljárások egyszerűsítése, a büntetések számának csökkentése érdekében ban, Lengyelországban a Miniszterek Tanácsa által kiadott The Plan for increasing economic growth című programban a kormány megfogalmazta, hogy a vállalkozói kedv ösztönzése a gazdasági növekedés irányában hat, így minden, a működésüket nehezítő HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/6. 33

18 akadályt le kell bontani az új vállalkozások előtt. Lengyelországban így a reformok ma is főként a kkv-k, új vállalkozások adminisztratív terheinek leépítését célozzák meg. Az ország szerint a legvonzóbb befektetői környezetet kialakítani tudó állam fogja a legtöbb befektetőt területére csalogatni. Moldovában a kormányzat a következő intézményeket hozta létre a kkv-k támogatására: Moldovan Export Promotion Organization (MEPO, 1999): az exporttevékenység serkentésére, a külföldi befektetések ösztönzésére alakult kormányzati szerv. Feladatai: szolgáltatásnyújtás a vállalkozások számára, a nemzetközi kereskedelemről technikai és stratégiai jellegű információk nyújtása, minden jelentősebb exportőr és importőr képviselete, a külföldi befektetők számára az egyszerű és alacsony kockázatú belépési lehetőség megteremtése. Department of Investment Promotion (MEPO-MIDA, 2001): a MEPO részeként jött létre, a bel- és külföldi befektetők számára nyújt segítséget a moldovai befektetési lehetőségek, lehetséges együttműködő partnerek felkutatásában. Feladatai: információ-szolgáltatás a jogi szabályozásról, a kormányzati hatóságokkal való kapcsolatfelvétel, tárgyalásokon való részvétel, telephely keresés, tanácsadás és logisztika a külföldi befektetők számára. A jövő (közép távú) feladatai: a vállalati regisztrációs költségek csökkentése, az engedélyek számának további csökkentése, az engedélyek érvényességi idejének meghosszabbítása, az engedélyek megkéréséhez szükséges dokumentumok számának, és a közreműködő minisztériumok számának csökkentése, az információk transzparenciájának megteremtése, a megvesztegetési lehetőségek visszaszorítása, az ellenőrzések számának és időtartamának csökkentése, a vámdokumentumok számának csökkentése, az ÁFA-visszaigénylés megkönnyítése. 34 HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/6.

19 A szabályozás teljesítése A jogi szabályozás megfelelési költségeinek csökkentésében az ún. felkészülési periódus (notice period) is szerepet kap. Ez azt az időszakot jelenti, amely az új jogi és szabályozási lépések bejelentése és azok ha tályba lépése között eltelik. Ha a vállalatoknak ugyanis több időt hagynak a teljesítésre, akkor ezzel egyben arra is megadják számukra a lehetőséget, hogy a lehető legköltség-takarékosabban tudják a gyakorlatba ültetni azo kat, illetve még időben kérhessenek professzionális segítséget, ha szük ség van rá. Az Egyesült Királyságban 2000-ben fogalmaztak meg irányvonalakat ezzel kapcsolatban. Szabályként egy 12 hetes felkészülési periódust szabtak meg a vállalatoknak a kötelezettség hatályba lépése előtt, amely időszaktól csak igen különleges esetekben lehetett eltérni (a rövidebb megoldás felé). Komplex szabályozások esetében 12 hétnél hosszabbra is nyúlhatott a felkészülési periódus. Következtetések, buktatók Eddig viszonylag kevés kutatás folyt a kkv-k és a kormányzat közötti interakcióról. Az már eddig is világosan látszik, hogy az adminisztratív terhek egyértelműen visszafogják a kkv-k teljesítményét, illetve kezdeményező készségét. Továbbá a kisebb vállalkozások sokkal nehezebben képesek megfelelni az adminisztratív terheknek, mint egy azokat méretgazdaságosan teljesíteni tudó nagyvállalat, tehát arányosan sokkal többe kerül egy kisvállalatnak az adminisztratív terheknek való megfelelés. Viszont az adminisztratív terhek csökkentésénél felmerült a következő probléma: gyakran előfordul, hogy a kkv-k terhe csökken, viszont egy az egyben áthárítódik a kormányzati oldalra, megnövelve, és így terhelve a kormányzati adminisztrációt, továbbá a kkv-k jövőbeni tervezett (illetve már létező) pozitív diszkriminációja is további gazdasági kérdéseket vet fel. Az OECD által összeállított, kkv-kat segíteni képes hat kulcsterület a keletközép és dél-európai térségben a következők: A kkv-politika intézményi hátterének kialakítása. Megfelelő szabályozási környezet megteremtése. Kkv-kat támogató adópolitika. Kkv-kat segítő pénzügyi eszközök. A kkv-kat és új vállalatokat segítő tanácsadó jellegű szolgáltatások. HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/6. 35

20 E-kormányzat IT vezérelte mechanizmusok Gyakorlati tapasztalatok, eszközök Az OECD országokban az információs technológiák alkalmazása vezető szerepet játszik az adminisztratív terhek egyszerűsítésében. Az IT-t alapvetően három területen alkalmazzák: 1. Az egyes kormányzati rendszereken belül az egyes folyamatok támogatására, úgymint: adó-, engedélyezési-programok. 2. Az egyes kormányzati rendszerek közötti kapcsolat, információáramlás támogatására. 3. Valamint a kormányzati szervek és a privát, valamint lakossági szféra közötti kommunikáció fejlesztésére. Az IT-ra épülő eszközök közül talán a legfontosabbak: Az információk raktározása, illetve szolgáltatása A jogszabályokhoz való széleskörű hozzájutás lehetősége Az egyes kormányzati rendszerek közötti kommunikáció megteremtése Online űrlapok kitöltése, tranzakciók lebonyolítása Statisztikai adatok szolgáltatása Vállalati azonosító szám bevezetése Vállalatoktól való online adatgyűjtés a vállalatok aktív közreműködése nélkül (így nem keletkezik újabb adminisztratív teher) A kormányzati szerződések áramvonalazása. E-kormányzati tervek Az e-kormányzásra vonatkozó tervek az információs technológiák (IT) alkalmazásának átfogó stratégiái. Az e-kormányzásra vonatkozó tervek központi elemei: 1. A felhasználók figyelmének fókuszálása a kormányzati adminisztrációhoz való közelebb-kerüléssel (Interneten keresztül). 2. Az állami szektor tevékenységeinek modernizálása, hatékonyságának növelése az online folyamatoknak köszönhetően. 3. Az adminisztráció hatékonyságának növelése az adminisztrációs szervek kommunikációjának biztonságos módjának kiépítésével pl.: intranetek. Az e-kormányzat stratégiai elgondolására tett lépések: Ausztrália: a stratégiai prioritások között számos elem közvetlenül az adminisztratív terhek csökkentéséhez kapcsolódik. 1.) A kormányzati szerveknek figyelembe kell venniük és teljes mértékben ki kell aknázniuk 36 HUMÁNPOLITIKAI SZEMLE 2009/6.

f nnt artható gazdaságot

f nnt artható gazdaságot A Small Business Act üzenete a döntéshozóknak és a hazai KKV szektornak Borbás László adjunktus Óbudai Egyetem KGK SZVI Mottó: Egyenlő pályák, egyenlő esélyek. Neked miért van három tornacipőd? (Sándor

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL BEVEZETÉS FOLYAMATOS KIHÍVÁS: ÁLLANDÓ VÁLTOZÁS MAI KÖZIGAZGATÁSSAL

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Title. Kkv-k az Egyesült Királyságban és a közbeszerzés. Sub-title Toni Saraiva EISC Ltd / Enterprise Europe Network PLACE PARTNER S LOGO HERE

Title. Kkv-k az Egyesült Királyságban és a közbeszerzés. Sub-title Toni Saraiva EISC Ltd / Enterprise Europe Network PLACE PARTNER S LOGO HERE Kkv-k az Egyesült Királyságban és a közbeszerzés Title Sub-title Toni Saraiva EISC Ltd / Enterprise Europe Network PLACE PARTNER S LOGO HERE European Commission Enterprise and Industry The Enterprise Europe

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS Az Együttműködésről Mi is az az OGP? A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership - OGP) egy önkéntes részvételen

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer. Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások

A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer. Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások Egy sikeres országhoz erős, kompetitív vállalkozások kellenek. Ennek

Részletesebben

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02. Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Az Európai Unió KKV politikája. Small Business Act

Az Európai Unió KKV politikája. Small Business Act Az Európai Unió KKV politikája Small Business Act Európai KKV hét Magyarországon Székesfehérvár, 2011. október 7. Németh István, Európai Bizottság Miért fontosak a KKV-k? Tőzsdén jegyzett Nagy Közepes

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől

Részletesebben

Tárgy : Javaslat az önkormányzat évi költségvetésének koncepciójára

Tárgy : Javaslat az önkormányzat évi költségvetésének koncepciójára Emőd Város Önkormányzat Polgármesterétől 3432 Emőd, Kossuth tér 1. Tel.: 46/476-206 Ikt.sz.:5996/2012. Tárgy : Javaslat az önkormányzat 2013. évi költségvetésének koncepciójára Emőd Város Önkormányzat

Részletesebben

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít és felelősséget visel a fogyatékos személyek iránt, és biztosítani kívánja e

Részletesebben

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A kormányzati szervek A korrupció megelőzése érdekében tett főbb intézkedések: 1. Részvétel a KIM által koordinált korrupciómegelőzési program végrehajtásának

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága A magyarországi közbeszerzések átláthatósága Ligeti Miklós Transparency International Magyarország info@transparency.hu miklos.ligeti@transparency.hu Közbeszerzések a számok tükrében Közbeszerzések összértéke

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának

Részletesebben

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft. EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ

Részletesebben

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET. 2009. június 24. 1

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET. 2009. június 24. 1 MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET 2009. június 24. 1 MŰSZAKI TARTALMÚ JOGSZABÁLYOK EGYSZERŰSÍTÉSE, SZABVÁNYOK MEGISMERTETÉSE ÁROP-1.1.3-2008-0002 azonosító számú projekt A projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

SWOT analízis Tamási Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2009.

SWOT analízis Tamási Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2009. Tamási Város Polgármesteri Hivatala SWOT analízis SWOT analízis Tamási Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2009. SZEMPONTOK A kérdések megválaszolásához 1. VEZETÉS A vezetés szerepe a hivatali küldetés

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

OPEN SPACE FÓRUM TÉMA JEGYZET

OPEN SPACE FÓRUM TÉMA JEGYZET OPEN SPACE FÓRUM TÉMA JEGYZET Téma neve/címe: Integrált ügyfélszolgálat kialakítása Téma gazdája: Lakatos András Jegyzetkészítő: Lakatos András További résztvevők: Csiba András Kovács István Lackó Péter

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

TÁMOP kiemelt projekt. Központi szociális információs fejlesztések a szociális szolgáltatások modernizációja keretében

TÁMOP kiemelt projekt. Központi szociális információs fejlesztések a szociális szolgáltatások modernizációja keretében TÁMOP 5.4.2 kiemelt projekt Központi szociális információs fejlesztések a szociális szolgáltatások modernizációja keretében Kovács Ibolya - Vincze Viktória Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Az információ

Részletesebben

A Jó Állam építőkockái. előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14.

A Jó Állam építőkockái. előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14. A Jó Állam építőkockái előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14. 1 A Jó fogalma Jelentése: Magas minőségű (tulajdonság, tárgy, termék, dolog), ami kedvező, megfelelő, elfogadható a körülményekhez

Részletesebben

Jászivány Község Önkormányzata évi belső ellenőrzési terve

Jászivány Község Önkormányzata évi belső ellenőrzési terve Jászivány Község Önkormányzata 2016. évi belső ellenőrzési terve Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 61. -a szerint az államháztartási kontrollok célja az államháztartás

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4. OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSEK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG 2015. NOVEMBER 19.

A KÖZBESZERZÉSEK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG 2015. NOVEMBER 19. A KÖZBESZERZÉSEK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG 2015. NOVEMBER 19. Tartalom I.) A Közbeszerzések helyzetének alakulása Magyarországon

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba MUNKAVÉDELEM 1.2 A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba Tárgyszavak: munkavédelem; egészségvédelem; oktatás; képzés; esettanulmány; biztonság; tájékoztatás. Az Európai Unió munkavédelmi

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Ahhoz, hogy valami megváltozzon: valamit meg kell változtatni. ( Hegel) DEMIN X. - DEMIN

Részletesebben

www.intelligensregio.hu.. [GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA Alapítva 2000-ben PÁLYÁZAT] BÉR- ÉS JÁRULÉK TÁMOGATOTT MUNKAERŐ, ESZKÖZBESZERZÉS ÉS KISLÉPTÉKŰ INGATLAN BERUHÁZÁS LEHETŐSÉGÉVEL! GINOP-5.2.4-16

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

A kormányzati informatika konszolidációja. Vályi-Nagy Vilmos. Helyettes államtitkár

A kormányzati informatika konszolidációja. Vályi-Nagy Vilmos. Helyettes államtitkár A kormányzati informatika konszolidációja Vályi-Nagy Vilmos Helyettes államtitkár Milyen legyen a kormányzati informatika tevékenység? Finanszírozható Gyorsan reagáló Hatékony, eredményes, racionális Transzpare

Részletesebben

Hatékonyságnövelő program

Hatékonyságnövelő program Hatékonyságnövelő program LARSKOL Tanácsadók 1165 BUDAPEST, FARKASFA U. 21. +3620 931 7979 +3620 329 2651 email: info@larskol.hu web: www.larskol.hu Hatékonyságnövelés - költségcsökkentés A gazdasági környezet

Részletesebben

Versenyelőnyszerzés az intelligens megoldások korában. Rehus Péter, SWG CEE, IS brand igazgató November 5.

Versenyelőnyszerzés az intelligens megoldások korában. Rehus Péter, SWG CEE, IS brand igazgató November 5. Versenyelőnyszerzés az intelligens megoldások korában Rehus Péter, SWG CEE, IS brand igazgató 2013. November 5. Az új korszak átformálja a üzleti folyamatokat Big Data, közösség, mobil és felhőalapú e-business

Részletesebben

A költségvetési szerv fogalma

A költségvetési szerv fogalma 2 3. Közintézmények A négy szektor 3 A költségvetési szerv fogalma Az államháztartás részét képező jogi személy, amely közfeladatot alaptevékenységként haszonszerzési cél nélkül, ellátási kötelezettséggel,

Részletesebben

Aktualitások az adózás, a könyvvizsgálat és a számvitel területén Izer Norbert

Aktualitások az adózás, a könyvvizsgálat és a számvitel területén Izer Norbert Aktualitások az adózás, a könyvvizsgálat és a számvitel területén Izer Norbert Adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár 1 Trendek a magyar adórendszerben Gazdaságpolitikai célok

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése AZ EURÓPAI UNIÓ MUNKAVÉDELMI STRATÉGIÁJA A HAZAI MUNKAVÉDELMI NEMZETI POLITIKA MEGALKOTÁSA

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15. A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ Ülés időpontja: a Képviselő-testület 2013. június 25-i ülésére Előterjesztés tárgya: Javaslat Vecsés Város Önkormányzatának részvételére az ÁROP-3.A.2-2013 kódszámú, Szervezetfejlesztés

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

e-health Task Force jelentés Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma

e-health Task Force jelentés Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma e-health Task Force jelentés Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma Legkritikusabb rendszer szintű ügyeket uniós szintre emeltük Magyarország 2011 második

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Szervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A

Szervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A Szervezetfejlesztés megvalósítása Nagykáta Város Önkormányzati Hivatalában ÁROP-3.A.2-2013-2013-0015 A projekt háttere, célja Mi keltette életre a projektet? Nagykáta Polgármesteri hivatalának működésében

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA ÁR-07 1. AZ CÉLJA Kialakítani egy olyan szabályozott folyamatot, mely egy éves időcikluson belül tartalmazza és feldolgozza

Részletesebben

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése ÁROP-1.A.2. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése A Várpalotai Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése Megbízó: Várpalota Város Önkormányzata 1. A döntési mechanizmus korszerűsítése 1b) a polgármesteri

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Jegyző Tárgy: Teljesítménykövetelmények alapját képező 2012. évi célok meghatározása a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére Tisztelt Képviselő-testület! A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992.

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása Befektetőbarát Település Program A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása 2015. október 7. A HIPA támogatási részlege Állami Támogatások Főosztály EKD Osztály A Kormány egyedi döntésével nyújtott készpénztámogatás

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

"31. A jegyző és az aljegyző" "Az aljegyző. 56/A. (1) A polgármester a jegyző javaslatára pályázat alapján aljegyzőt nevez ki.

31. A jegyző és az aljegyző Az aljegyző. 56/A. (1) A polgármester a jegyző javaslatára pályázat alapján aljegyzőt nevez ki. Cece Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014.(II.20.)önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2013.(XII.30.)önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben