PH.D ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DARÁZS LÉNÁRD: KONZULENS: DR. KISFALUDI ANDRÁS EGYETEMI TANÁR
|
|
- Rezső Bogdán
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 PH.D ÉRTEKEZÉS TÉZISEI V E R T I K Á L I S DARÁZS LÉNÁRD: K A R T E L L E K KONZULENS: DR. KISFALUDI ANDRÁS EGYETEMI TANÁR ELTE ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BUDAPEST, 2006
2 BEVEZETŐ GONDOLATOK ÉS PROBLÉMAFELVETÉS A modern gazdasági folyamatok zavartalansága és többek szerint a társadalmi demokrácia kiteljesedése feltételezi a piacgazdaság motorjának, a gazdasági versenynek a hatékony jogi védelmét. A versenyjog ma már a gazdasági alkotmányosság alapvető területe, szabályozási terjedelme és szerepe meghatározó a jogrendszer egészében és mindenekelőtt a gazdasági jogban. A versenyjogi szabályozás egyrészt az államra vonatkozó versenyjogi szabályokon (közbeszerzésen, állami támogatások jogán), másrészt a vállalkozásokra vonatkozó versenyjogi rendelkezéseken (tisztességtelen verseny elleni jogon és a versenykorlátozások elleni jogon) keresztül kívánja a gazdasági versenyt védeni. A vállalkozásokra vonatkozó, versenyvédelemmel kapcsolatos szabályok a modern piacgazdaságokban elsődlegesen arra koncentrálnak, hogy a széles értelemben felfogott közérdek védelme céljából a versenyt, mint a konkrét piaci szereplők individuális érdekeitől elszakadt, egzakttá vált intézményt védjék. Az individuális, egyedi versenyjogi jogviták háttérbe szorulnak, és átadják helyüket az intézményesült verseny védelmének, azaz a közérdek megóvásának. Így a mai jogrendszerekben döntő súlyt kap a versenykorlátozások elleni jog három területe: a versenykorlátozó megállapodások (kartellek) tilalma, az erőfölénnyel való visszaélés tilalma és a fúziókontroll joga. A versenykorlátozások közül jelentőségét és a versenyre gyakorolt hatását tekintve kiemelkedik a kartelljog. A versenykorlátozás a kartell esetében azzal valósul meg, hogy a vállalkozások olyan tágabb értelemben felfogott megállapodást kötnek egymással, amely alkalmas a verseny torzítására. A kartellnek, mint versenykorlátozó megállapodásnak az elméleti és jogalkalmazási behatárolása, annak komplex mivolta miatt, rendkívül nehéz feladat. Ezért általában a kartellhez a legújabb versenyjogtudomány három különböző, de egymást átfedő aspektusból közelít. Megragadható egyrészt a megállapodás annak technikai megvalósulása oldaláról, amely szempont szerint teszünk különbséget a megállapodás versenyjogi fogalmán belül összehangolt magatartás, a polgári jogilag is értelmezhető megállapodás és az ún. vállalati társulás döntése között. Egy másik megközelítési mód lehet annak vizsgálata, hogy a (bármilyen technikai formában megvalósult) kartellnek milyen jellemző tartalma van. A leginkább funkcionális, a kartell lényegéhez legjobban közelítő szempont az a harmadik aspektusa a megállapodásnak, amely elsődlegesen arra koncentrál, 2
3 hogy a bármilyen formában és bármilyen tartalommal létrejövő kartell kik között, azaz a gazdasági verseny (a piac) mely szereplői között valósul meg. A kérdés úgy is felvethető, hogy a piaci folyamatok mely szintjén elhelyezkedő vállalkozások a kartell résztvevői. Ebből a szempontból teszünk különbséget a horizontális és a vertikális kartellek között. A horizontális kartell alapvetően azt jelenti, hogy az áruforgalom (szolgáltatásnyújtás) vertikumában azonos szinten elhelyezkedő vállalkozások, azaz a versenytársak kötnek egymással versenykorlátozó megállapodást. Ezzel szemben a vertikális kartell esetében a megállapodás egy adott áru (szolgáltatás) vertikumában különböző szinten elhelyezkedő vállalkozások (pl. termelő-nagykereskedő, nagykereskedő-kiskereskedő) között jön létre. Hosszú fejlődés, elméleti és jogalkotási útkeresés után mára konszenzus alakult ki a modern versenyjogokban abban a kérdésben, hogy a hatékony versenyvédelem azt feltételezi, hogy a kartellek minden megjelenési formája tiltott legyen, azaz a jogrendszerek generálklauzula jelleggel tiltsák meg a versenykorlátozó megállapodásokat. Ezt a megoldást követi a Római Szerződés 81. Cikke, a magyar Tpvt a, valamint a jogrendszerek döntő része. A versenyvédelemhez fűződő általános kartelltilalmi érdek elvitathatatlan, azonban alapvető kérdésekben mégis látszólagosan feloldhatatlan diszkrepanciákat szül. Különösen élesen jelentkezik ez a vertikális kartellek esetében. Amíg a versenytársak közötti horizontális kartellnél evidens az általános tilalom, addig a vertikális kartelleknél a tilalom azt az antagonisztikus ellentmondást eredményezi, hogy egyik oldalról a versenyvédelem megkívánja a generális kartelltilalmat, azonban a másik oldalon a vertikális kapcsolatok fogalmilag feltételezik a megállapodások létét. Hogyan tudna ugyanis egymáshoz másként kapcsolódni pl. egy nagykereskedő és egy kiskereskedő, ha nem megállapodással? Hogyan lehet úgy általánosan tiltani valamit (a megállapodást), ha fogalmilag feltételeznünk kell a megállapodás létrejöttét? A vertikális kartellek léte elengedhetetlen velejárója a modern gazdasági kapcsolatoknak, a vállalkozások közötti szerződéses rendszereknek. Ugyanakkor kétségtelen, hogy számos előnyük és hátrányuk a közgazdasági és a jogi vizsgálódások, valamint jogalkotási dilemmák tárgyává tették a vertikális kartelleket. Az elmúlt évek és a jelenkor versenyjogtudományát ennek az ellentmondásnak a feloldása foglalkoztatja leginkább. A legnagyobb kihívások, a legtöbb megválaszolandó elméleti és jogalkalmazási kérdés, valamint a kartelljog jövőbeli fejlődésének irányai iránti kutatás a modern versenyjogtudományban a vertikális kartellek elemzése témakörében jelentkeznek. A fent 3
4 röviden felvillantott problémák vezettek oda, hogy a vertikális kartellek versenyjogi megítélése alapvetően átformálta a modern kartelljogi szabályokat. A kartelltilalom kívánatos általános jellegének fenntartása mellett a versenyjogi szabályozás bonyolult korrekciós jogintézmény-hálózatot honosított meg a jogrendszerekben. Az általános kartelltilalom mellett létrejött a mentesség, a mentesülés és a kivételek szabályozási komplexuma, amelynek fő érvényesülési területe ugyancsak a vertikális kartellek jelensége. I. A KUTATÁSI FELADAT RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA A kutatási feladat elsődleges célja a vertikális kartellek komplex problematikájának sokoldalú elemzése, elméleti és gyakorlati aspektusainak tudományos igényű bemutatása. Jelenleg a magyar jogirodalomból hiányzik a vertikális kartellek koncentrált, átfogó vizsgálata. A kartelljog bemutatását maguk elé célul tűző kiváló magyar nyelvű munkák a kartelljogot a maguk komplexitásában tárják elénk. A vertikális kartelleknek a magyar gazdaságban és a magyar jogban betöltött hangsúlyos szerepe azonban ma már indokolja a vertikális kartellek önálló elemzését. Így az értekezés alapvető tárgya a vertikális versenykorlátozó megállapodások, azaz a vertikális kartellek vizsgálata. A vertikális kartellek bemutatását a fenti fő célkitűzés figyelembe vételével két szabályrendszer és jogterület (a kartelljog és a magánjog) kölcsönhatásában kívánja elvégezni a dolgozat. A vertikális kartell problematika része az általános kartelljognak, így a versenykorlátozó megállapodásokra vonatkozó általános szabályrenden belül is el kell helyeznünk azokat. Ugyanakkor a vizsgált problémakört, annak terjedelmét és a kutatás irányait érzékeltetendő megemlítjük, hogy a vertikális kartell problematikája tartalmilag lefedi többek között a disztribúciós és áruforgalmi folyamatok jogi megítélésének nagy részét, a kizárólagossági kapcsolatokat, a franchise és más hasonló típusú együttműködéseket, szelektív forgalmazási rendszereket, a kereskedelmi ügynöki kapcsolatokat, más forgalmazási modifikációkat, licencia (know-how stb.) együttműködéseket stb. A fentiek szerint a vertikális kartellek problematikája egy különösen jól megragadható átfedés a magánjog és a kartelljog között. A vertikális megállapodások döntő része a magánjog (pl. a szerződési jog, kártérítési jog) számára pont akkora kihívást jelent, mint a versenyjogban. Ráadásul a meghatározottság kölcsönös, mert a vertikális megállapodások magánjogi fejlődését alapvetően meghatározza a versenyjogi megítélésük, míg a versenyjog számára a 4
5 magánjogi konstrukciók változatossága jelenti a nagy kihívást. A kutatás és a dolgozat ezeknek az aspektusoknak a feldolgozását is tárgyának tekinti. Meggyőződésünk, hogy a vertikális kartell problematikája csak a kartelljog és a magánjog bonyolult kölcsönhatásrendszerében tárható fel a maga teljességében. Ezért a dolgozat ennek a célkitűzésnek is meg kíván felelni. II. A VIZSGÁLATOK RÖVID LEÍRÁSA (FELDOLGOZÁS MÓDSZEREI), A KUTATÁS ELŐZMÉNYEI, A DOLGOZAT FELÉPÍTÉSE 1. A vizsgálatok módszerei A vertikális kartelleknek az értekezésben elvégzett vizsgálata kapcsán szükséges megfogalmaznunk néhány metodikai kérdést, amelyek a téma feldolgozását meghatározták. Mindenek előtt rögzítenünk kell, hogy a vertikális kartellek elemzése kapcsán egyenlő hangsúlyt kívántunk adni azok két alapvető aspektusának: a versenyjogi és a magánjogi jellemzőiknek. A dolgozatban a szükséges kartelljogi vizsgálódás mellett fontosnak tartottuk bemutatni egyébként a modern tendenciákkal és a nemzetközi jogfelfogással összhangban a magánjogi relevanciákat is. Így az értekezésben végigvonul a kartelljogi-magánjogi aspektusok vizsgálatának szimbiózisa. Tekintettel arra, hogy a dolgozat centrumában a vertikális kartell problematika áll, szükséges volt a téma vizsgálatát szűkítenünk mind a kartelljogon, mind pedig a magánjogon belül. A vertikális kartellek elemzése során ugyanis nem arra törekedtünk, hogy a kartelljog egészét bemutassuk, hanem a kartelljognak csak azokat a kérdéseit vizsgáltuk, amelyek a vertikális kartellekkel összefüggenek. Ez a módszer teszi ugyanis lehetővé azt, hogy a vertikális kertellek sajátos elméleti és gyakorlati problémáit feltárjuk. Természetesen a szükséges mértékben érintünk általános kartelljogi problematikákat is, de csak annyiban és olyan terjedelemben, ahogy azok a vertikális kartellek témakörébe illeszkednek. Ugyancsak igaz ez a magánjogi kérdésekre is. Nem kívánjuk elemezni a vertikális (kereskedelmi, disztribúciós) szerződési kapcsolatok általános polgári jogi tartalmát és annak valamennyi összefüggését. A vertikális kapcsolatok polgári jogi tartalmát illetően azoknak a 5
6 problémáknak a bemutatását tűztük célul magunk elé, amelyek a magánjog oldaláról kartelljogilag relevánsak. A dolgozat az élő jog fontos gyakorlati jogintézményéhez tudományos szempontok alapján közelít. Így nem mellőzzük a vertikális kartellek elméleti megágyazottságának vizsgálatát sem. Kitérünk a vertikális kartellek közgazdasági (versenypolitikai) megítélésének elemzésére, történeti fejlődésének bemutatására, valamint nemzetközi összefüggéseire is. Mindezt azonban olyan terjedelemben tesszük, amely a vertikális kartell témakörével összefügg. Terjedelmi korlátok miatt így nem lehetett bemutatni a kartelljog történetét és (közgazdasági) versenypolitikai összefüggéseit a maguk teljességében, hanem ezeknek a vertikális kartellek szempontjából absztrahálható lényegét vizsgáltuk. A dolgozat elsődlegesen a vertikális kartellek magyar jog szerinti elemzését tűzte célul maga elé. Tekintettel azonban arra, hogy a magyar jogi szabályozás alapvetően meghatározott az Európai Unió közösségi versenyjoga által, így a dolgozatban folyamatosan jelen vannak a közösségi jogi aspektusok. A vertikális kartellek egyes aspektusai ezért nagymértékben magyarázhatóak a közösségi jog szabályaival, gyakorlatával, valamint az azzal kapcsolatban született jogtudományi eredményekkel. Egyes kérdések vizsgálata során utalunk a magyar és az EU jog párhuzamos vagy esetleg eltérő megoldásaira. Mindez lehetővé teszi, hogy a magyar jogot európaizált kartelljognak tekintsük, és a két jogrendszert funkcionális egységként is bemutassuk. A dolgozat nem jogösszehasonlító munka, de széles körben felhasználja a jogösszehasonlítás egyes módszereit is. Egyes külföldi jogok (pl. a német, amerikai, francia, svájci jog) megoldásaira csak annyiban utalunk, amennyiben az azonosságot vagy az alapvető különbséget kívánjuk kidomborítani, de részletkérdések elemzésére ebben a dolgozatban nincsen lehetőség. A dolgozat igyekezett feldolgozni a témakört érintő magyar nyelvű irodalmat. A vizsgálatok során felhasznált elsődlegesen német, továbbá angol nyelvű források jól reprezentálják a külföldi jogokhoz (elsődlegesen az EU közösségi kartelljogához) kapcsolódó jogtudományi eredményeket. A dolgozat alapvetően a vertikális kartellek anyagi jogát elemzi, és nem vizsgálja részletesen a jogérvényesítés (hatály, hatáskör, kollíziós jog, szervezeti rendszer, szankciók, eljárási jog) kérdéseit. A témakör teljesebb bemutatása céljából azonban mégis kitérünk a dolgozatban a 6
7 vertikális kartellekkel kapcsolatos egyik lényeges jogérvényesítési problémára: a jogkövetkezmények anyagi jogi bemutatására. Itt is törekszünk azonban a közjogi és magánjogi aspektusok egyenrangú kezelésére. A dolgozat tudományos alapossággal igyekszik feltárni és bemutatni a vertikális kartellek jelenségét. Az elméleti megalapozás azonban szoros szimbiózisban marad a gyakorlati, jogalkalmazási szempontokkal, mert a gazdasági jog ezen alapvető jogintézménye csak az elmélet és a gyakorlat oldaláról együttesen értelmezhető. 2. A kutatás előzményei A dolgozat a tágabb értelemben felfogott versenyjog tárgykörében folytatott saját korábbi kutatások egyes részeredményeire is épít, és igyekszik azokat a vertikális kartellek problematikájára fókuszálva szintetizálni. Ezek a kutatások elsődlegesen a Heidelbergi Egyetemen zajlottak, és alapvetően a versenyjogi szabályok hatályproblematikájára, az anyagi kartelljogra, valamint a tagállami (társult tagi) státusz és az EU közösségi kartelljog hatásrendszerére koncentráltak. A dolgozat megírása során jól hasznosíthatóak voltak a verseny- és kartelljog eddigi tanítása során felmerült metodikai és értelmezési kérdésekre adott válaszok, valamint tapasztalatok. 3. A dolgozat felépítése A dolgozat szerkezete és felépítése logikusan következik az értekezés célmeghatározásából és az alkalmazott kutatási módszerekből. A dolgozat így öt meghatározó, érdemi részre tagolódik. Az első részben a vertikális kartellek jogi és gazdasági problematikájának (szabályozási dilemmájának) bemutatása olvasható. Bemutatásra kerülnek a vertikális kartellek előnyei és hátrányai (pozitív és negatív hatásai), amelyek miatt a jogi szabályozás kiépítette a generálklauzula kartelltilalom mellett a sokszínű korrekciós intézményrendszert. Ebben a részben kerültek rögzítésre a dolgozat célkitűzései és az alkalmazott metodika főbb elvei. A második rész a vertikális kartellek általános (elméleti) alapjait mutatja be. Ennek során először megvizsgálásra került, hogy az egyes, elsődlegesen közgazdasági megközelítésű 7
8 versenyelméletekben (a versenyteóriák és a versenypolitikák között) hogyan jelenik meg a vertikális kartell problematikája. Ezt követi a vertikális kartell jogi (alkotmányjogi és magánjogi) beágyazottsági alapjának elemzése. Itt elsődlegesen azt vizsgáltuk, hogy a vertikális kartellek szabályozása és a szerződési szabadság között milyen látszólagos konfliktusok húzódnak meg, és ezek miként oldhatók fel. Az általános alapok körébe tartozónak tekintettünk egy nemzetközi jogi kitekintést annak vizsgálata céljából, hogy egyes jogrendszerek (német, angol, francia, svájci, amerikai és az EU kartelljog) miként közelítenek a vertikális kartellekhez. Ennek a résznek a záró fejezetében feltártuk a vertikális kartellek történetét, amelynek során azt vizsgáltuk, hogy a magyar és az EU közösségi kartelljogban milyen fejlődési lépéseken keresztül jutottunk el a mai megoldásokhoz. A harmadik rész tárgya a vertikális kartellek kartelljogi elemzése. Itt helyezzük el a vertikális kartelleket a kartelljog általános szabályrendszerében, és mutatjuk be a vertikális kartellek kartelljogilag releváns kérdéseit. Megvizsgáltuk azt, hogy a vertikális kartellek miként jelennek meg az általános kartelltilalom szabályrendszerében. Külön figyelmet szenteltünk a korrekciós intézményrendszernek (a mentesülésnek és kivételek szabályainak). Megvizsgáltuk a vertikális kartellekre vonatkozóan a bagatellkartell problematikát, valamint a nem független vállalkozások közötti vertikális kartelleket is. Kitértünk az egyedi mentesítési szabályok megváltozására, azok kivétel-rendszerre történt átalakítására. Lényeges, részletesen elemzett témakör a csoportmentesülés kérdése, amelynek során behatóan megvizsgáltuk az ezzel kapcsolatos szabályozási rendszert is. A negyedik rész a vertikális kartellek magánjogi tartalmával foglalkozik. Ebben a részben elemezzük a fontosabb vertikális kartelleket: így különösen a franchise jogviszonyt, a kizárólagossági kapcsolatokat, egyes disztribúciós rendszereket, a kereskedelmi ügynöki kapcsolatokat és a szelektív forgalmazási rendszereket. Az ötödik részben a tilalom alá eső vertikális kartellekhez fűződő jogkövetkezményeket vizsgáltuk. Bemutattuk a leginkább alkalmazott közigazgatási (kartelljogi) szankciók tartalmi érvényesülését. Nagyobb figyelmet szentel azonban a dolgozat ezen része annak a mai nemzetközi jogtudományban is különösen vizsgált témakörnek, hogy miként lehetne a magánjog oldaláról megerősíteni a tiltott kartellekkel szembeni fellépést és a magánjogi szankcióknak (érvénytelenség, kártérítés) nagyobb teret adni. 8
9 III. TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA, AZOK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI 1. A kutatás főbb eredményei A vertikális kartellekkel kapcsolatos elemzésünk főbb megállapításait és eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze. a) A vertikális kapcsolatokban jelentkező versenykorlátozó megállapodások (a vertikális kartellek) versenyjogi és magánjogi tartalma csak egységesen ragadható meg. A vertikális megállapodások kartelljoga, valamint magánjoga bonyolult kölcsönhatásban áll egymással, és intenzíven hatnak egymásra. b) A vertikális kartellek szükségszerű velejárói a modern disztribúciós folyamatoknak, előnyei tagadhatatlanok az áruforgalmazás és szolgáltatásnyújtás hatékony működése során. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a bennük rejlő versenytorzító hatások elleni fellépésről le kellene mondania a jogi szabályozásnak. A vertikális kartellek valamennyi jogi problémája abból adódik, hogy egyszerre kellene azokat a káros hatások miatt tiltani, valamint szükségszerűségük miatt megtűrni (esetleg támogatni). A jogi fellépés optimális keretei csak összetett vizsgálat eredményeként határozhatóak meg. Ennek során a vertikális kartellek elméleti alapjainak szem előtt tartása mellett a versenyjogi és magánjogi aspektusokat együtt kell kezelni. c) A versenyjog egyes jogintézményei funkciójának megítélésében, szabályozásában, elméleti és gyakorlati kezelésében meghatározóak az egyes versenyteóriák és az azokhoz kapcsolódó versenypolitikai koncepciók. A versenyteóriák és versenypolitikai koncepciók, valamint ezeken keresztül a közgazdasági megközelítések nem adnak egységes iránymutatást a vertikális kartellek kezelését illetően. A versenykoncepciókból leszűrhető konkrét szabályozási javaslatok nagyon sokszínűek. A vertikális kartellek versenypolitikai megközelítésében együtt van jelen a per se tilalom (versenyszabadság elmélet és egyes wokability koncepciók), a rule of reason 9
10 és a per se tilalom komplex alkalmazása (a legtöbb wokability koncepció és az ordoliberalizmus), valamint a teljes megengedettség, a per se legitimitás (Chicago iskola) iránti igény. A képet tovább árnyalja, hogy a versenypolitikák és közgazdasági kiindulópontok is egymásra épülnek, hatnak egymásra, és így a vertikális kartelleknek egyre komplexebb közgazdasági és versenypolitikai szempontrendszernek kell megfelelniük. A ma általánosan elfogadott versenyteóriák közös nevezője szerint mégis azt mondhatjuk, hogy a vertikális kartellek általános tilalma mellett egy komplex korrekciós intézményrendszer mellett szállnak síkra a mérvadó versenyteóriák és versenypolitikák. d) A verseny szabadsága és a szerződési szabadság alkotmányos gyökereinek vizsgálata közvetlen konzekvenciákat hordoz a vertikális kartellek számára is. Amennyiben a vertikális kartellek szabályozásán (tilalmán) keresztül a verseny szabadságának védelme valósul meg, márpedig a kartelltilalom részeként erről van szó, úgy az része az alkotmányos államcélnak. Ezért a vertikális kartellek esetében is, amelyek megjelenési formáinak nagy része polgári jogilag értelmezhető szerződés, a szerződési szabadság alkotmányosan korlátozható. A polgári jognak itt el kell ismernie azt, hogy az erős alkotmányos beágyazottsággal rendelkező versenyvédelmi igény felülírja a szerződési szabadság korlátlan érvényesülését. Le kell továbbá vonnia a polgári jognak a kartelltilalomba ütköző megállapodások magánjogi konzekvenciáit (pl. semmisség, kártérítés) is, hiszen az államcél a konkrét jogi szabályozásban valósul meg. A fenti eredmény azonban csak azt mutatja, hogy a szerződési szabadság elve nem korlátozza a vertikális kartellek szabályozását (tilalmát), valamint a polgári jognak nyitottnak kell lennie a kartelltilalom érvényesítése irányában. Magának a vertikális kartell lényegének mélyebb feltárásában azonban nem segít. Az alkotmányos alapkérdések nem adnak arra választ, hogy milyen terjedelmű legyen a vertikális kartellek tilalma. Megengedően vagy szigorúan álljon-e a vertikális kartellekhez a jog? Mivel az alkotmányos államcél jelleg felhatalmazást ad a törvényalkotónak a verseny hatékony védelmére, ezt pedig a polgári jogi szerződések vonatkozásában a szerződési szabadság elve nem korlátozhatja, valójában a konkrét törvényalkotókon 10
11 múlik, hogy esetleg valamelyik versenykoncepció figyelembe vételével, milyen terjedelmet szánnak a vertikális kartellek szabályozásának (tilalmának). e) Külföldi jogrendszerek (a német, francia, angol, amerikai, valamint az EU közösségi kartelljogának) megoldásai azt mutatják, hogy az elmúlt néhány évben alapvető szakítás ment végbe a kartelljogon belül a visszaélés elvvel, és a jogrendszerek egyöntetűen a tilalmi elvet alkalmazzák a kartelljogban. Ez Európában egy intenzív jogegységesülési folyamatot eredményezett a kartelljogon belül, hiszen a korábban eltérő megoldást felmutató, tradicionális jogrendszerek is egyre inkább konvergálnak az EU közösségi kartelljogával. A tilalmi elv (az általános kartelltilalom) érvényesülése kiegészül egy korrekciós intézményrendszerrel amely a legtöbb államban jogszabályban rögzített, de legalábbis a bíróságok jogalakító gyakorlatában érvényesül. f) Az EU közösségi kartelljogának a vertikális kartelleket érintő szabályai közvetlenül hatályosulnak a tagállamok jogában a tagállami kereskedelmet érintő versenykorlátozások esetén. Így a vertikális kartellek megítélésében a magyar jog mellett szoros szimbiózisban kell vizsgálnunk a közösségi kartelljogot is. Vizsgálódásaink egyébként azt mutatják, hogy a két kartelljogi szabályrendszer nagymértékben hasonlít egymáshoz, a magyar jog szinte a közösségi kartelljog szabályaival, elméletével és gyakorlatával megmagyarázható. g) Az EU közösségi kartelljogában az elmúlt években végbement rendszerváltozás beépült a magyar jogba is. A kartelljogi rendszerváltás szinte valamennyi eleme érintette a vertikális kartelleket. h) A magyar kartelljog fejlődése (története) jól mutatja, hogy a vertikális kartellek szabályozási (tilalmának) hiánya diszfunkciókat eredményez a gazdasági folyamatok zavartalan működésében. Ezért volt szükség még az átmeneti gazdaságban is, a társult tagi státusz alatt a vertikális kartell problematika EU kompatibilis jogszabályi kezelésére. 11
12 i) A magyar jogban, hasonlóan az EU kartelljogához, valamint a modern jogrendszerekhez, egy generálklauzulaként funkcionáló, széles körű általános kartelltilalom érvényesül, amely a kartellek minden formációjára, így a vertikális kartellekre is kiterjed. A teljes kartelltilalom fogalmilag össze kell, hogy kapcsolódjon egy komplex korrekciós szabályrendszerrel annak érdekében, hogy a kartelltilalom ne legyen öncélú, és ne akadályozza a gazdasági folyamatok hatékony működését. A vertikális kartellek általános tilalma, valamint a hozzájuk kapcsolódó korrekciós intézményrendszer, mint szabályozási modell, teljes mértékben indokolt, koncepcionális változtatásra nincsen szükség. j) A vertikális kartellek minden olyan technikai formában megvalósulhatnak, mint általában a kartellek. Így elképzelhető ezek összehangolt magatartásként, megállapodásként vagy vállalati társulási döntésként való megjelenése. A gyakorlatban és a vertikális kartellek jellegéből adódóan azonban ez a versenykorlátozó magatartás a legjellemzőbben többnyire polgári jogilag is értékelhető megállapodás formájában jelenik meg. k) A megállapodás kartelljogi kategóriája nem azonos a polgári jog szerződés fogalmával. A vertikális kartell megállapodás formájában történő megvalósulásához nincsen szükség szerződésre. A versenykorlátozás megjelenhet valamely szerződési elemben, valamely megállapodásban, egyoldalú jognyilatkozatban, és már ezek bármelyike is vertikális kartellnek minősülhet. Nem szükséges a kartell fennállásához a megállapodás érvényessége, hatályossága, kikényszeríthetősége, a felek szándékolt versenytorzító célzata. l) A vertikális kartellek bármilyen tartalommal megvalósulhatnak, elegendő a megállapodás versenytorzításra alkalmas mivolta. m) A vertikális kartellek szabályozásában kiemelkedő szerep jut a generálklauzulaszerű tilalom korrekciós jogintézmény-rendszerének: így a mentességeknek, a kivételeknek és a csoportmentesülésnek. 12
13 n) A mentesség körében a nem független vállalkozásoknak fontos szerep jut a vertikális viszonyokban is, mivel számos disztribúciós rendszer kifejezetten a kartelltilalmi mentesség miatt így épül fel. Ez azonban pont a legfejlettebb disztribúciós formára, a franchise jogviszonyra nem igaz, mert ott magánjogi fogalmi elem a franchise vállalkozások függetlensége. o) A bagatellkartell szabályozása a vertikális kartellek területén is jelentősséggel bír, hiszen számos versenykorlátozás emiatt nem tartozik a tilalom alá. A kivétel kivételeként jelentkező szabályok, azaz a tilalom érvényesülése (pl. az árkartell vagy a piacfelosztó kartell esetében) azonban közvetlenül nem érinti a vertikális kartelleket a bagatellkartell körben, mert azok csak a horizontális versenykorlátozásokra vonatkoznak. p) Az EU közösségi kartelljog mintájára megszűnt a magyar jogban is az egyedi mentesítés lehetősége. Az egyedi mentesítést felváltó törvényi kivétel szabályok jogpolitikailag indokolhatóak, de még kevés tapasztalat van a konkrét hatékonyságot illetően. Jelenleg a gyakorlat oldaláról érezhető egyfajta bizonytalanság amiatt, hogy az egyedi elbírálás lehetősége megszűnt, és úgy tűnik, hogy individualizált mentesítési igényeket az új szabályrendszer nem tud befogadni. Továbbá a vállalkozások számára a kivétel alá tartozás saját maguk által történő mérlegelése is jogbizonytalanságot hordoz. r) A vertikális kartellek szabályozásában kiemelkedő szerepet kap a csoportmentesülési szabályozás. Ennek a megoldásnak a hatékonyságát a gyakorlat visszaigazolta, ráadásul teljes mértékben EU kartelljog kompatibilisnek tekintendő. Nincsen komoly indok amellett, hogy ezt a szabályozási modellt megváltoztassuk. Ugyanakkor a magyar jogalkotó meglehetősen sematikusan építette be az EU közösségi szabályozást a magyar jogba, alkalmazva ezt a tisztán nemzeti relevanciájú vertikális kartellekre. A csoportmentesülési szabályokban indokoltnak mutatkozik egy esetleg részletesebb, kifejtőbb szabályozás, hogy a rendelet alkalmazása könnyebb legyen a vállalkozások számára. Különösen fontos lenne a csoportmentesülési rendelet alkalmazási körét illetően pontosabban meghatározni a tisztán vertikális kartellekre, illetve a horizontális kartellekre is kiterjedő szabályozás 13
14 tartalmát. Ugyancsak szükséges lenne a horizontális és vertikális kartellek határterületén mozgó integrált beszerzési együttműködésre való alkalmazást is jogszabályban rögzíteni. s) A vertikális kartell jelensége speciális vizsgálati módszereket kíván a releváns piac meghatározása során. t) A vertikális kartellek magánjogi tartalmának meghatározását illetően pozitív megoldásnak tekintendő a hatályos rendszer, amely a vertikális kartelleket egységes versenyjogi problematikának kezeli, és nem kívánja szabályozni (ellentétben azzal, ahogy ezt a korábbi csoportmentesülési szabályok tették) az egyes magánjogilag releváns kartellformációkat, az egyes szerződéseket. Ezzel csökkent a szerződési gyakorlat túlzott elkartellesedési tendenciája, szabadabb tér nyílik a legális vertikális kapcsolatokat kiépítő felek magánautonómiájának. u) A vertikális kartellek magánjogi tartalmának feltárása során részletesen megvizsgáltuk a franchise jogviszonyt, a kizárólagossági kapcsolatokat, a szelektív forgalmazási rendszereket, valamint a kereskedelmi ügynöki megállapodásokat. Ezek azok a legösszetettebb, leggyakrabban megjelenő és legfontosabb disztribúciós forgalmazási formák, amelyekben a vertikális kartell problematikájának a kartelljogi és magánjogi összetevői a legintenzívebben hatnak egymásra. Valamennyi esetben azt láttuk, hogy a magánjogi tartalom nagymértékben meghatározza kartelljogi megítélésüket, miközben a kartelljogi szempont visszahat azok tartalmi, magánjogi kialakítására. ü) A franchise, mint a legkomplexebb disztribúciós forma, a vertikális kartell tilalma alá tartozik, de a kartelljogi korrekciós intézményrendszer miatt a franchise jogviszonyok döntő része mentesül a tilalom alól. Ugyanez a helyzet a kizárólagossági kapcsolatokkal (a kizárólagos értékesítéssel, beszállítással, beszerzéssel és az egyedüli márka kikötéssel). A szelektív forgalmazási rendszerekben, azaz a szakkereskedelmi forgalmazási formáknál különösen az ún. mennyiségi szelekciós rendszerek igényelnek kitüntetett figyelmet mind a kartelljogban, mind pedig a magánjogban. 14
15 x) Az egyes vertikális kartellek magánjogi tartalmának meghatározása, és ennek a kartelljoggal való kapcsolatának feltárásában a legnagyobb bizonytalanság a kereskedelmi ügynöki kapcsolatok és a vertikális kartellek egymásra hatásában tapasztalható. Bár az Európai Bizottság is többször próbálkozott értelmezési iránymutatások kiadásával, sem az EU közösségi kartelljogában, sem pedig a magyar jogban nem tisztázott teljesen a jogszabályok szintjén a kereskedelmi ügynöki kapcsolatok pontos megítélése. A kereskedelmi ügynöki szerződések kartelljogi megítélése során mindig egy meglehetősen komplex vizsgálati módszer szükséges. Ma már egyáltalán nem érvényesül az EU közösségi kartelljogában korábban egyöntetű nézet, hogy a kereskedelmi ügynöki jogviszony per se kivétel lenne az általános kartelltilalom alól. A modern kereskedelmi ügynöki kapcsolatok napjainkban inkább abba az irányba hatnak, hogy főszabálynak a kartelltilalom érvényesülését kell tekintenünk. A kérdés megítélésében segítséget nyújthat a valódi és a nem valódi ügynöki kapcsolatok elhatárolásának szempontrendszere. A nem valódi kereskedelmi ügynöki szerződési tartalmak a kartelltilalom érvényesülését vonják maguk után. Tekintettel azonban arra, hogy a kereskedelmi ügynöki szerződések versenytorzító tartalma vertikális kartellnek tekintendő, vonatkoznak rájuk a kartelltilalom korrekciós intézményei, különös tekintettel a csoportmentesülés szabályai. y) A magyar gyakorlatban (egyezően az EU gyakorlatával) egyre növekvő szigorúsággal lép fel a versenyhatóság a kartellekkel szemben. Ez mindenekelőtt a horizontális kartellekre igaz. Emellett azonban kevesebb figyelem jut a vertikális kapcsolatok kartelljogi gyakorlatának alakítására. Szükséges lenne a versenyhatóság vertikális kartelleket illető szélesebb gyakorlatára, hiszen ez elősegítené a korrekciós intézményrendszer hatékonyabb alkalmazását, valamint a vállalkozások között növelné a kartelljogi tudatosságot is. Ezzel elejét lehetne venni a gyakorlatban tapasztalható jogbizonytalanságnak, amely egyes szerződési szabályokban jelentkezik a vertikális kartellek területén. 15
16 v) Bár a jogszabályi környezet adott, mégis mindeddig háttérbe szorult a tilalom alá eső vertikális kartellek magánjogi szankcionálása. A magánjogi szankciók érvényre juttatása egyrészt megerősítené a tiltott vertikális kartellekkel szembeni védelmet, másrészt emelné a nem tilalmazott vertikális kartellek tartalmi színvonalát. Hasonlóan a nemzetközi tendenciákkal, azzal kell számolnunk, hogy a jövőben tudatosabban alkalmazzák a magyar piacon is a magánjogi szankciókat. z) A magyar nemzeti magánjognak szerepe van mind az EU közösségi kartelljoga, mind a magyar versenyjog hatálya alá eső tiltott vertikális kartellek szankcionálásában. A Római Szerződés 81. Cikkének (2) bekezdése ugyanis a tagállamok jogában (így a magyar jogban is) közvetlenül hatályosuló semmisségi okot ír elő a tiltott kartellekre vonatkozóan. A semmiség jogkövetkezményét a tagállamok joga szerint kell levonni, de magát a semmisséget az EU hivatkozott elsődleges jogforrása mondja ki. A magyar jog szerint is semmisnek tekintendőek a tiltott vertikális megállapodások. A Ptk (2) bek. szerinti, azaz a jogszabályba ütközés miatti semmisséget ugyanis párhuzamosan kell alkalmazni a Tpvt. 11. (3) bek. alapján más jogkövetkezményekkel. zs) Az EU jogfejlődés fontos eredménye a közelmúltból az, hogy közvetlenül a közösségi jog alapján kártérítési lehetőséget biztosít a kartell károsultjainak. A tiltott vertikális kartell szűkebb körben kártérítési igényt a magyar jogban is megalapozhat, azonban erre nincsen speciális versenyjogi szabály, itt az általános kártérítési alakzatot kell alkalmazni. 2. A kutatás eredményeinek hasznosítási lehetőségei A kutatás eredményeinek hasznosítása széles körben és lehetőségek között valósulhat meg. Mindenek előtt a szerző a kutatás eredményeit az egyetemi oktatásban tudja hasznosítani, amelyre lehetősége nyílik a nappali tagozatos oktatásban, valamint a jogi továbbképzésben (kereskedelmi jogi, valamint társasági jogi szakjogász képzésben) általa vezetett állandó kurzusokon. A szerző tervei szerint a kutatás eredményeinek felhasználásával egyetemi 16
17 tankönyv (jegyzet) készülne mind a nappali tagozatos, mind a jogi továbbképzős oktatás számára. A kutatás eredményei lehetővé teszik, hogy a szerző a feltárt témakörrel továbbra is intenzíven bekapcsolódjon a magyar és a nemzetközi versenyjogi tudományos életbe. A kutatás eredményei talán hasznosíthatóak lesznek kívülállók számára is, hiszen azok az értekezés publikálása esetén a versenyjoggal foglalkozó szakemberek számára széles körben hozzáférhetővé válnak. IV. SZERZŐNEK AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉT ÉRINTŐ PUBLIKÁCIÓI Bevezetés az európai kartelljogba I. rész in: Versenyfelügyeleti Értesítő 11/1993, 336. skk. o. II. rész in: Versenyfelügyeleti Értesítő 12/1993, 372. skk. o. III. rész in: Versenyfelügyeleti Értesítő 1/1994, 31. skk. o. A vertikális kartelltilalom hiánya a magyar jogban és jogharmonizációs kötelezettségeink Egy javaslat a megoldásra-, Magyar Jog 12/1994, 724. skk. o. A monopolhelyzettel való visszaélés a német, az európai és a magyar kartelljogban, in: Nyugat-Európai hatások a magyar jogrendszer fejlődésében II. (szerk.: Kisfaludi András / Margitán Éva), Budapest 1994, 27. skk. o. A szabad verseny korlátai, Cégvezetés 9/1995, 54. skk. o. Unfair Trading Practices in Hungary, in: The Comparative Law Yearbook of International Business, Special Issue 1996, pp Franchise szerződés, in: Aktuális szerződésminták minden üzleti esetre (szerk. Wellmann György), I. kötet, Budapest
18 Az új magyar verseny- és kartelljog (magyarul, angolul, németül), in: Internationale Schriftenreihe BBMW Rechtsanwälte, München, A franchise szerződés versenyjogi mentesítése, in: Franchise Évkönyv 1998, 5. skk. o. Competition and Cartel Law, in: Business Law in Hungary, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1998., pp Az Európai Kartelljog hatása az Európai Magánjog és a nemzeti magánjogok fejlődésére, in: Liber Amicorum Studia L. Vékás dedicata, Budapest, 1999, 63. skk. o. Európai versenyjog, in: Európai Közösségi jogi elemek a magyar magán- és kereskedelmi jogban (szerk. Vékás Lajos), Budapest, 2001, 365. skk. o. Termékfelelősség a franchise rendszerekben, in: Liber Amicorum Studia E. Weiss dedicata, ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék, Budapest 2002, 45. skk. o. EG-Vertriebsrecht und assoziiertes nationales Kartellrecht, EuZW 2003, 138. skk. o. Das Zusammenwachsen des ungarischen und europäischen Kartellrechts in: Vékás, Lajos / Paschke, Marian (Hrsg.): Europäisches Recht im ungarischen Privat- und Wirtschaftsrecht, Münster 2004, S. 409 ff. 18
P U B L I K Á C I Ó K
P U B L I K Á C I Ó K Dr. Darázs Lénárd 2009. december 31-ig történt tényleges megjelenés szerint 1 A kartellek semmissége Budapest 2009. (Complex Kiadó). Vertikális kartellek Budapest 2007. (Complex Kiadó).
RészletesebbenAz ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete
Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -
Részletesebben4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem
4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar
RészletesebbenAz egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik
RészletesebbenA munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról
Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a
RészletesebbenHÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ
HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást
RészletesebbenA SZABADALMI ÉS KNOW-HOW LICENCIA CSOPORTMENTESÍTÉSEK 1
Tattay Levente A SZABADALMI ÉS KNOW-HOW LICENCIA CSOPORTMENTESÍTÉSEK 1 I. A CSOPORTMENTESÍTÉSEKRŐL ÁLTALÁBAN Az EU versenyjogi szabályozása és a tagállamok kartelljoga egyaránt tiltja a versenykorlátozó
RészletesebbenA Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának akcióterve
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Műtárgyhamisítás elleni munkacsoportjának akcióterve Dr. Kármán Gabriella A Műtárgyhamisítás elleni munkacsoport vezetője 2011-ben a megújuló HENT intézkedési tervében
RészletesebbenPhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán
PhD értekezés dr. Reiterer Zoltán Miskolc 2016 1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AZ ÉLELMISZERLÁNC KÖZIGAZGATÁSI JOGI SZABÁLYOZÁSA PhD értekezés Készítette: dr. Reiterer Zoltán okleveles jogász
RészletesebbenMAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező Tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS
RészletesebbenA Kormány. /2013. ( ) Korm. rendelete
1. melléklet a BM/14380/2013. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2013. ( ) Korm. rendelete a belföldi székhelyű tervező által vállalt építészeti-műszaki tervezési tevékenység ellátásáért felszámítható
Részletesebbenalkotmányjogi panaszt Indítványunkban mindenekelőtt az indítványozói jogosultságunkat kell alátámasztanunk.
Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott INDEX.HU Zrt. ( ) meghatalmazott jogi képviselőnk, Dr. Majtényi László (Dr. Majtényi László Ügyvédi Iroda ) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény
RészletesebbenA jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.
A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi
RészletesebbenA MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI
Dr. Kádár Pál ezredes A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS Tudományos témavezető: Prof. Dr. TORMA András CSc intézetigazgató, egyetemi
RészletesebbenDr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI. PhD értekezés tézisei
Dr. Miskolczi-Bodnárné dr. Harsányi Gyöngyi Melinda A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK KÖTELMI JOGI ASPTEKTUSAI PhD értekezés tézisei MISKOLC 2012. I. A KUTATÁSI FELADAT ÖSSZEFOGLALÁSA, A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI
Részletesebben3. Kérem, hogy a tisztelt törvényszék tiltsa el alpereseket a további jogsértésektől (Ptk. 84. (1) b)).
Tisztelt Nyíregyházi Törvényszék!... (született:..., lakcím:..., anyja neve:...) felperes meghatalmazott jogi képviselőjeként Orosz Mihály Zoltán, Érpatak Község polgármestere (cím:...) I. rendű és Érpatak
RészletesebbenÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN
Csécsy - Fézer Hajnal - Károlyi Petkó Törő Zoványi ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN Debrecen, 2015. Szerzők DR. CSÉCSY GYÖRGY, CSC DR. FÉZER TAMÁS, PHD DR. HAJNAL ZSOLT, PHD DR. KÁROLYI GÉZA, PHD DR. PETKÓ
RészletesebbenAszervezett bűnözés a kriminológiában társulásos,
Nánási László * A SZERVEZETT BÛNÖZÉS KÉRDÉSEI A MAGYAR ANYAGI ÉS ELJÁRÁSI BÜNTETÕJOGBAN ** (Egy precedensügy tapasztalai) Aszervezett bűnözés a kriminológiában társulásos, foglalkozásként űzött, hivatásos,
RészletesebbenZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa. Dr. Bódi Stefánia tanársegéd
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa Dr. Bódi Stefánia tanársegéd A magyar biztonságpolitikai gondolkodás etnikai konfliktusok rendezésére irányuló elméletei, különös tekintettel Bibó István
RészletesebbenSzakdolgozat. Hrabovszki Tamás. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar. Pénzügyi Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros.
Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar Pénzügyi Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros Szakdolgozat A terv címe: Költségvetési szervek (Önkormányzatok) pénzügyi tervezésének bemutatása, Budapest Főváros
RészletesebbenPOLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék
V. ÉVFOLYAM 5. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok Az engedményezésre vonatkozó szabályok újragondolása a nemzetközi gyakorlat tükrében Gárdos Péter / 3 Az állam kártérítési felelõssége a közösségi jog megsértése
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 28.1.2009 COM(2009) 20 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az elektronikus számlázás terén megvalósuló technológiai fejlesztésekről, valamint
RészletesebbenA biztosításközvetítés, illetve biztosítottak csoportos biztosításhoz történő csatlakoztatása elhatárolásának szempontjai
51255-2/2015 A biztosításközvetítés, illetve biztosítottak csoportos biztosításhoz történő csatlakoztatása elhatárolásának szempontjai I. TÉNYÁLLÁS Az MNB állásfoglalását kérő ügyvédi iroda (Ügyvédi Iroda)
RészletesebbenNemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag
Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag Tartalomjegyzék: Összetett ügyletek ÁFA-ban Külföldi vevő a magyar boltban A termék más tagállamba történő kiszállításának igazolása Angol
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.20. COM(2011) 900 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az általános
RészletesebbenPhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter
PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés
Részletesebben20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,
RészletesebbenC/6 A VÉGRENDELET ÉS AZ ÖRÖKLÉSI SZERZŐDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA; A VÉGINTÉZKEDÉS TARTALMA
A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPÚLÓ ÖRÖKLÉSRŐL A végintézkedési szabadság a kötetlen magántulajdonosi társadalmak viszonylag természetes velejárója: a magántulajdonos jogának elismerése ahhoz, hogy vagyonáról halál
Részletesebbendr. Dobos István: A gazdaság társaságok átalakulására vonatkozó szabályozás a társasági törvényekben és az új Polgári Törvénykönyv tervezetében
dr. Dobos István: A gazdaság társaságok átalakulására vonatkozó szabályozás a társasági törvényekben és az új Polgári Törvénykönyv tervezetében I. BEVEZETŐ E tanulmány célja bemutatni a gazdasági társaságok
RészletesebbenBeszámoló az Országgyűlés részére
2014 Beszámoló az Országgyűlés részére A Gazdasági Versenyhivatal 2014. évi tevékenységéről és a Versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos
Részletesebbenaz alkotmánybíróság határozatai
2015. október 7. 2015. 19. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 28/2015. (IX. 24.) AB határozat a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú végzése alaptörvényellenességének
RészletesebbenVÁLLALATI JOG. rsasági jog alapjai. Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) Oktatási segédlet
VÁLLALATI JOG Oktatási segédlet Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyve alapján (HVG-Orac, 2013) dr. Verebics János, PhD, egyetemi docens BME GTK Üzleti jog tanszék Budapest, 2013.
RészletesebbenÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens
RészletesebbenA TERMINÁLOKRÓL SZÓLÓ ENSZ KONVENCIÓ MEGALKOTÁSÁNAK ELSŐ SZAKASZA
A TERMINÁLOKRÓL SZÓLÓ ENSZ KONVENCIÓ MEGALKOTÁSÁNAK ELSŐ SZAKASZA Kovács Viktória 1. Bevezetés Az 1980-as évektől, vagyis a kombinált fuvarozás technikai-műszaki és jogi-szervezési struktúrájának kialakulásától
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:
RészletesebbenIX. FEJEZET AZ EURÓPAI UNIÓ VERSENYJOGA
IX. FEJEZET AZ EURÓPAI UNIÓ VERSENYJOGA 1 1.Célok A versenyjog az egyik legfontosabb területe az Európai Unió joganyagának. A verseny szabályozása meghatározó jelentőségű a piacgazdaság szempontjából,
RészletesebbenKedves Olvasó! 2. I. Célok és keretek 3. II. Versenyképesség 3. III. Az átvilágítás folyamata 4
Tartalomjegyzék Kedves Olvasó! 2 I. Célok és keretek 3 II. Versenyképesség 3 III. Az átvilágítás folyamata 4 IV. Szolgáltatások és érintettek 5 4.1 Szolgáltatások azonosítása 5 4.2 Érintettek azonosítása
RészletesebbenJuhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján)
Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) 1. Bevezetés A Szegedi Ítélőtábla 2014 november 20-i ülésén foglalkozott a vezetői felelősség
RészletesebbenKokoly Zsolt. Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában. A doktori értekezés tézisei
Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Kokoly Zsolt Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában A doktori értekezés
RészletesebbenLevélcím: Telefon: Fax: Ügyszám: Iktatószám: Axel Springer- Magyarország Kft. v é g z é s t. változtatja meg
1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1245, Budapest 5. Pf. 1036 Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/23/2011. Iktatószám: Vj/23-211/2011. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.10/b Telefon: (06-1) 209-0619 E-mail: sportkozpont@ppk.elte.hu
RészletesebbenÁROP-1.A.3-2014 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN
ÁROP-1.A.3-2014 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN A projekt által érintett jogszabályok felsorolása, valamint a főbb jogi rendelkezések
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
A 2012. ÉVI TAVASZI VIZSGAIDŐSZAK ÉRETTSÉGI VIZSGADOLGOZATOK STATISZTIKAI ÉS KVALITATÍV ELEMZÉSE A TÁMOP-3.1.8-09/1-2010-0004 AZONOSÍTÓ SZÁMÚ PROJEKT KERETÉBEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM KÖZÉP- ÉS EMELT
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola. Kéryné Kaszás Ágnes Roxán
Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Kéryné Kaszás Ágnes Roxán Korlátok és lehetőségek, avagy a kartelltilalom büntetőjogi szabályozásának helye a magyar jogrendszerben Doktori
RészletesebbenPetrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
5 Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék A magyar Országgyűlésre vonatkozó szabályozás alaptörvényi, törvényi és határozati házszabályi szinten 1 Bevezetés Bár Magyarországon az
RészletesebbenA bizalmi vagyonkezelési jogállás és a bizalmi vagyonkezelés megszűnési okairól 1
135 Miczán Péter Polgári Jogi Tanszék Témavezető: Menyhárd Attila egyetemi tanár A bizalmi vagyonkezelési jogállás és a bizalmi vagyonkezelés megszűnési okairól 1 A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.
RészletesebbenIngatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során
Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során Ingatlan- nyilvántartás a bírósági végrehajtási eljárásban a vagyonkutatástól az árverési vétel hatályáig Szerző: Dr. Király András polgári
RészletesebbenHodosán Róza. Tízéves a szociális törvény
Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és
RészletesebbenModern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve?
Modern vagy konzervatív-e az új Ptk. Kötelmi Könyve? Bevezetés Előadásomat azzal a megállapítással szeretném kezdeni, hogy az új Ptk. vitathatatlanul igen kiemelkedő jogászi teljesítmény, amely nagy körültekintéssel
RészletesebbenÚtjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében
Figyelő Kiss Zsuzsanna Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, Osiris, 2003. 641 o. Nehéz a Bevezetés a társadalomtörténetbe
RészletesebbenA bizalomvesztésem alapuló kötelező felmentés
Dr. Paczolay Péter Úrnak Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága Elnöke részére Budapest Tárgy: Alkotmányellenesség utólagos megállapítását kezdeményező indítvány Tisztelt Elnök Úr! A Közszolgálati Szakszervezetek
RészletesebbenA 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Összefoglaló
A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység Az intézmény neve: Egyenlő Bánásmód Hatóság Törzskönyvi azonosítószáma: 598196 Honlapok címe: www.egyenlobanasmod.hu; www.antidiszko.hu
RészletesebbenAz új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag
Az új Munka Törvénykönyve tervezete 2011. szeptember 26-i munkaanyag I. A tervezet és a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodások viszonya (Dőlt betűvel a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodások
Részletesebbenü ű ö Á ö Ü Ú Ö Á Á ö ő ö ö ö ű ű ö ő ő ö ő ü Ú ú ü ö ö ő Ö ö ő ö ő ő ö ú ö ő ő ö ö ú ö ő ö ö ő ö ö ő ö ő ö Ö ö ö ö ő ö ő ö ö ö ü ű ö ö ő ö ö ű ö ő ö ö ű ö ü ö ö ö ő ö ö ő ű ö ö ü ű ö ö ő ö ö ü ő ő ő ő
RészletesebbenMÁRCIUS 30. MÁRCIUS 20. ÁPRILIS 20. 2013. MÁJUS 9-10.
2013. MÁJUS 9-10. A JELENTKEZÉS MÁRCIUS 20. A DOLGOZAT KIVONATÁNAK MÁRCIUS 30. HATÁRIDEJE: LEADÁSI HATÁRIDEJE: A DOLGOZAT LEADÁSÁNAK HATÁRIDEJE: ÁPRILIS 20. PÁLYÁZHATÓ SZAKOSZTÁLYOK: Angol nyelv és irodalom
Részletesebben44 Európai Közszektor Díj 44. 46 Az aktív korúak ellátására jogosultak részére felajánlott munka megfelelősége 46
III. évfolyam 2 3 Aktuális feladatok 3 A közbeszerzési törvény legfrissebb módosításai 6 Az önkormányzatok által alapítható kitüntetésekre vonatkozó jogi szabályozás módosulása 14 A közalkalmazottak jogállásáról
RészletesebbenA korrupciós bűncselekmények szabályozási újdonságai egy törvényjavaslat margójára
MTA Law Working Papers 2015/16 A korrupciós bűncselekmények szabályozási újdonságai egy törvényjavaslat margójára Hollán Miklós Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences Budapest ISSN
Részletesebben1. oldal, összesen: 10 oldal
1. oldal, összesen: 10 oldal Ügyszám: 1350/B/2009 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Lenkovics Barnabás Dr. : Támadott jogi aktus: Határozat száma: 1350/B/2009. AB határozat ABH oldalszáma: 2010/2225
RészletesebbenFogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban
Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based
RészletesebbenÜzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László
Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban Dr. Kovács László Munkavégzési viszonyok tipizálása Munkavégzési viszonyok Munkaviszonyok alkalmazásban állók Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok
RészletesebbenPHD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
A GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI ÉS MAGYAR JOGI SZABÁLYOZÁSRÓL A KÖRNYEZETJOGI ALAPELVEK, KÜLÖNÖSEN A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS TÜKRÉBEN PHD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZERZŐ: TAHYNÉ DR KOVÁCS
RészletesebbenBÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1
Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI
RészletesebbenA rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az
Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten
RészletesebbenA FOGYATÉKOSSÁG ORVOSI ÉS TÁRSADALMI MODELLJÉNEK
PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNY KAR DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS A FOGYATÉKOSSÁG ORVOSI ÉS TÁRSADALMI MODELLJÉNEK SZINTÉZISE, KÜLÖNÖSEN A MUNKAJOG TERÜLETÉN KONZULENS: DR. GYULAVÁRI
RészletesebbenSZAKMAI BESZÁMOLÓ (Beszámoló terjedelme 15280 karakter, a többi a melléklet) A tárgykörben létrehozott adatbázis és módszer
SZAKMAI BESZÁMOLÓ (Beszámoló terjedelme 15280 karakter, a többi a melléklet) A tárgykörben létrehozott adatbázis és módszer A kutatás keretében KSH adatok alapján létrehoztunk egy olyan adatbázist és módszert,
Részletesebbendr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek
dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek Konzulens: Prof. Dr. Bihari Mihály és Ph.D. Balogh Zsolt György Budapest, 2011. 11. 10. I. A
RészletesebbenDr. Kovács Kázmér (a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese): Jogegység ügyvéd szemmel
Dr. Kovács Kázmér (a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese): Jogegység ügyvéd szemmel A Kaposvári Tavaszi Fesztivál kulturális rendezvényei sorában most már hagyományszerûen szervezett kétnapos Jogi beszélgetések
RészletesebbenLévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre
Pázmány Law Working Papers 2011/24 Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre Pázmány Péter Katolikus
RészletesebbenEDUCATIO 1997/1. A hátrányos helyzetű fiatalok csoportja. A hátrányos helyzetű fiatalok közé soroljuk
A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS helyzetű fiatalok és fiatal felnőttek a továbbiakban szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok szakképzését szolgáló speciális program elindítása
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.307/2007/8.szám A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kispál Sándor ügyvéd által képviselt (I.rendő felperes neve, címe) alatti székhelyű
RészletesebbenAz üzletrész-átruházási szerződésről
Pintér Attila Az üzletrész-átruházási szerződésről 1. Bevezetés A napi gyakorlatban számtalanszor kötnek a felek üzletrész-adásvételi szerződést, jogviszonyukra pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.
Részletesebbenh a t á r o z a t o t.
1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1391, Budapest 62. Pf. 211 Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/115/2013. Iktatószám: Vj/115-16/2013. NYILVÁNOS VÁLTOZAT! A Gazdasági Versenyhivatal
RészletesebbenA Bitcoin mint fizetőeszköz
A Bitcoin mint fizetőeszköz A kriptovalutákról általában Manapság mindenki, de legalábbis is majdnem mindenki hallott már azokról az ingyenes játékprogramokról, amelyek ingyenesen beszerezhetők, a játékon
RészletesebbenFelnőttképzési Szemle V. évfolyam, 1 2. szám 2011. november
Pordány Sarolta ANDRAGÓGIA FELSŐFOKON ÖSSZEFOGLALÓ ÉS JAVASLATOK EGYSÉGBE SZERKESZTVE A HOZZÁSZÓLÓK KIEGÉSZÍTÉSEIVEL Hozzászólók: Cserné Adermann Gizella, Farkas Éva, Juhász Erika, Kovács Ilma, Maróti
RészletesebbenWEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája
WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.
RészletesebbenL. Simon László (FIDESZ) által benyújtott módosító javaslatok
A TASZ álláspontja a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló T/363 számú törvényjavaslatról 2010. augusztus 30-én és 31-én benyújtott módosító javaslatokról A TASZ továbbra is
RészletesebbenDOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. A dzsúdzsucu fogásrendszere és eszmeisége
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Szabó Balázs A dzsúdzsucu fogásrendszere és eszmeisége Forrástanulmány a japán művelődéstörténethez Nyelvtudományi Doktori
RészletesebbenTransparency International Magyarország. Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató. Budapest. Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr!
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA ELNÖK Transparency International Magyarország Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató Budapest Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr! Köszönettel vettük, hogy véleményezés és észrevételezés
RészletesebbenIDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK
IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013)
Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013) Előadó: dr. Magicz András Az eljárás megindulása Több beadvány érkezett az alapvető jogok biztosához,
RészletesebbenA pécsi kistérség egészségügyi és szociális közfeladainak közös ellátása.
Dr. Sohár Endre főosztályvezető, Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Népjóléti Főosztály Dr. Endrei Dóra egészségpolitikai csoportvezető, Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Népjóléti
RészletesebbenA HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA
Farkas Zoltán (egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első részében a szerző először röviden utal a hatalom fogalmának jellemző felfogásaira, majd a hatalmat
Részletesebben2. sz. melléklet Családjog
2. sz. melléklet Családjog I. A Ptké.-hez kapcsolódó javaslatok és észrevételek 1) A Ptké. 37. -hoz A Ptké. 37. -a az alábbiak szerint egészül ki: 37. A Csjt. 82. (2) bekezdése alapján a gyermek gyámhatósághoz
RészletesebbenCsík Tibor: Egy közgyűjtemény és használó
Csík Tibor: Egy közgyűjtemény és használó I. rész Minden intézmény számára elsőrendű fontosságú, hogy munkájáról visszajelzést kapjon, szolgáltatás nyújtójaként ismerje használóit és azok igényeit. Különösen
RészletesebbenMagyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27.
Szerződésszeg sszegés, s, előrel reláthatóság, kártérítési felelőss sség g az új Ptk.-ban I. részr Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti
RészletesebbenFényképek és a rajtuk szereplő téglafalak, mint építészeti alkotás szerzői jogi védelme
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakértői véleménye Fényképek és a rajtuk szereplő téglafalak, mint építészeti alkotás szerzői jogi védelme Ügyszám: SzJSzT-24/13. A Törvényszék által feltett kérdések:
RészletesebbenA Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.
KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.490/ 12/2014. A Közbeszerzési
Részletesebbentárgyaltuk a TDK hallgatósága elõtt.
Polgári Jogi és a Polgári Eljárásjogi Tudományos Diákkör felkérését készséggel fogadtam, bár azt hiszem csalódást kell okozzak azoknak, akik arra számítanak, hogy a képviselet témakörében hasonlóan izgalmas
RészletesebbenNemzeti Fejlesztési Minisztérium. Dr. Jánosi Andrea Közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár részére. Tisztelt Helyettes Államtitkár Asszony!
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Dr. Jánosi Andrea Közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár részére Tisztelt Helyettes Államtitkár Asszony! A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró
RészletesebbenPhD ÉRTEKEZÉS. Dr. Kiss Tibor MISKOLC
PhD ÉRTEKEZÉS Dr. Kiss Tibor MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Dr. Kiss Tibor SZANKCIÓRENDSZER A MAGYAR SZERZŐI JOGBAN (PhD értekezés)
RészletesebbenA gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései
1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által
RészletesebbenA KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
RészletesebbenSzemélyes meghallgatás kiemelt jelentősége a gondnokság alá helyezési. perekben, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó alperes.
Személyes meghallgatás kiemelt jelentősége a gondnokság alá helyezési perekben, valamint az ismeretlen helyen tartózkodó alperes problematikája Szerző: dr. Hajdu Emese Budapest, 2015. július 9. I. Prológ
Részletesebben2012. évi CXXVIII. törvény
1. oldal 2012. évi CXXVIII. törvény a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről 1 1. A törvény hatálya 1. (1) E törvény hatálya kiterjed a) a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari
RészletesebbenVári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004
Vári Péter-Rábainé Szabó Annamária-Szepesi Ildikó-Szabó Vilmos-Takács Szabolcs KOMPETENCIAMÉRÉS 2004 2005 Budapest Értékelési Központ SuliNova Kht. 2 Országos Kompetenciamérés 2004 Tartalom 1. Bevezetés...4
RészletesebbenA Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal szervezésében Székesfehérváron 2007. május 31.-én megtartásra került jegyz
A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal szervezésében Székesfehérváron 2007. május 31.-én megtartásra került jegyzői értekezlet A közoktatási intézmények átszervezésével kapcsolatos jogi és
RészletesebbenDr. Vermes Attila: Szállítmánybiztosítás és felelısség
Dr. Vermes Attila: Szállítmánybiztosítás és felelısség A szállítmánybiztosítás alapvetıen három módozatot ölel fel, a fuvarozott áru biztosítását, a fuvareszköz biztosítását, valamint a fuvarozó, illetve
Részletesebben(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG
2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás
RészletesebbenA SARKALATOS TÖRVÉNYEK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN. Szilágyi Emese tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI
A SARKALATOS TÖRVÉNYEK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN Szilágyi Emese tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI Az Alaptörvény elfogadása után az alkotmányos rendszer változásait elemző szakirodalomi diskurzusban
Részletesebben