Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi kar Civilisztikai Tudományok Intézete Agrár- és Munkajogi Tanszék. Szakdolgozat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi kar Civilisztikai Tudományok Intézete Agrár- és Munkajogi Tanszék. Szakdolgozat"

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi kar Civilisztikai Tudományok Intézete Agrár- és Munkajogi Tanszék Szakdolgozat Adatszolgáltatás és papíralapú nyilvántartás a nyugdíjbiztosításban Társadalombiztosítási szak Konzulens: Dr. Jakab Nóra adjunktus Készítette: Földes István Tibor CKAL16 MISKOLC 2013

2 University of Miskolc Faculty of Law Agricultural and Labor Law Department Data service and paper-based registry in the pension system Tutor: Dr.Jakab Nóra associate professor Written by Földes István Tibor CKAL16 MISKOLC

3 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET ALAPVETÉSEK 4 1. A szakdolgozat kimunkálásának célja, módszere 4 2. Bevezetés Mi is az a nyugdíjbiztosítás? A nyilvántartás és adatszolgáltatás célja és jelentősége A BFKH. Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság rövid története A társadalombiztosítás története 8 II. FEJEZET A NYILVÁNTARTÁS ÉS ADATSZOLGÁLTATÁS A TÖRTÉNELEM TÜKRÉBEN A háború előtti időszak A közszolgálati alkalmazottal és hozzátartozóik A bányanyugbér biztosítás kialakulása és fejlődése Az első átfogó és meghatározó nyugdíjtörvény létrejötte A gazdatisztek öregségi, rokkantsági és haláleseti kötelező biztosítása A mezőgazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosítása Összefoglaló gondolatok a háború előtti korszakhoz A háború utáni időszak (a szocialista rendszer időszaka) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer újjászervezése ( ) A korszakra jellemző nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatok Az évek közötti korszak legfőbb jellemzői A rendszerváltás utáni évek ( ) Statisztikai adatok az utolsó adatszolgáltatási évről 46 III. FEJEZET ÖSSZEFOGLALÓ 47 I RODALOMJEGYZÉK 48 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 50 IV. FEJEZET ÁBRA MELLÉKLETEK 51 3

4 I. fejezet Alapvetések 1. A szakdolgozat kimunkálásának célja, módszere A szakdolgozat kimunkálásának alapvető célja, hogy bemutassam a Társadalombiztosítást, mint a társadalmi-szociális létbiztonság egyik meghatározó alapját képező egységét, egy másfajta szemszögből, mégpedig a nyilvántartás és adatszolgáltatás szemszögéből. Megpróbálom szemléltetni azt a roppant háttéranyagot és jelentőségét, amely végül is alapját képezi az ellátások gyakorlati érvényre jutásának. A nyilvántartás és adatszolgáltatás, mint a társadalombiztosítás fundamentuma, annak végrehajtása, jogi szabályozása (lokális és globális szinteken) és a benne keletkező iratok szemléltetése által szeretném bemutatni mindezt. Szakdolgozatom történelmi korszakokra próbáltam osztani és azon belül általánosságban igyekszem bemutatni a mai magyar nyugdíjbiztosítási rendszerhez vezető utat. A dolgozatom jogszabályi háttérrel alátámasztva kíséreli meg szemlélteti a korszakokra jellemző történéseket, kiemelve azokat a sarkalatos évszámokat, amelyek lényegi és meghatározó változásokat hoztak a magyar TB. jog rendszerében, és ezáltal a nyilvántartás és adatszolgáltatásban. Nehézséget okozott az, hogy milyen szempontok szerint csoportosítva mutassam be mindezt, hiszen ha fundamentumról beszélek-, akkor sok minden erre épül, vagyis a TB. belső szervezeti rendszerét kiszolgálva, azok jogszabályi követelményeinek is megfelelve végzi a tevékenységét az adott nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatokat végző szakegység. Röviden fogalmazva, a nyilvántartásra és adatszolgáltatásra rendkívül sok jogszabály hat: alkotmány, KET., TB. tv., adatvédelmi tv., rendeletek, főigazgatói utasítások, igazgatói utasítások, ügyviteli utasítások, iratkezelési szabályzat, egyéb eljárási utasítások (irattári terv, selejtezés, archiválás, stb.), minőségbiztosításra vonatkozó szabályok és lehet, hogy nem is soroltam fel mindent. Tehát kompromisszumot kellet kötnöm, hogy a teljességet mellőzve, az alábbi szempontokat figyelembe véve fogom elkészíteni a dolgozatom: - az adott korszakban mi jellemzi az nyilvántartást és adatszolgáltatást - fejlődés-leépülés az előző korszakhoz képest - adatszolgáltatások befogadása, ellenőrzése, rendszerezése, feldolgozása, tárolása és őrzése (jogszabályok által bemutatva) - a korszak összefoglalása nyilvántartási és adatszolgáltatási szempontból 4

5 - a dolgozat mellékleteként az nyilvántartáshoz jellemzően használt iratok bemutatása. Nem minden esetben tudtam maradéktalanul eleget tenni ezen kritériumoknak sem, mert az adott korszakban nem találtam ide vonatkozó utasítást vagy jogszabályt. Munkám során a Fiumei úti TB. helyi könyvtárának történeti forrásait, eredeti dokumentumait használtam. Tanulmányoztam az igazgatói és ügyviteli utasítások kiadványait. Beszélgetést folytattam olyan kollégákkal, akik érintettek az adatszolgáltatás és nyilvántartási eljárásokban. Segítségemre voltak az egyetemi előadások, így különösen a Társadalombiztosítás irányítása és igazgatása, a Vezetési és szervezési ismeretek, valamint a Nyugdíjbiztosítással kapcsolatos órákon elhangzottak. 5

6 a társadalombiztosítás céljai sokkal széleskörűbbek, mint csupán a szegénység megelőzése vagy segélyezése: tágabb értelemben vett biztonság iránti vágyra adott válasz 1 2. Bevezetés 2.1. Mi is az a nyugdíjbiztosítás? A nyugdíj olyan típusú, állandóan vagy ideiglenes jelleggel folyósított pénzbeli ellátás, melyet a meghatározott életkort és szolgálati időt elért vagy jelentős mértékű egészségkárosodást szenvedett biztosítottak, vagy helyébe lépve, a haláluk esetén a hozzátartozók kapnak. A nyugdíjhoz való jog, a mindenkori jog szerinti feltételekkel rendelkezők járulékfizetés által megszerzett joga. 2 A TB nyugdíjrendszer ellátásait a saját jogon járó vagy hozzátartozói nyugellátások képezik. Összegüket a nyugdíjjárulék alapját képező kereset járulékfizetéssel szerzett, a jogszabályban előírt szolgálati idő megléte esetén a mindig hatályos jogszabály szerint kell megállapítani A nyilvántartás és adatszolgáltatás célja és jelentősége A nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatások célja a nyugdíjjogosultság megállapításához, a nyugellátások, a nyugdíjbiztosítás igazgatási hatáskörébe utalt egyéb ellátások megállapításához szükséges szolgálati idők, kereseti és egyéb adatok összegyűjtése. Jelentősége abban áll, hogy minden ember szociális biztonságra törekszik. Arra, hogy megrokkanása estén illetve idős korában se legyen ellátatlan. Miután egész életér végigdolgozta, szeretné hátralévő éveit is biztonságban tudni, hogy lesz miből megélnie. A XX. századra kezdett kiépülni az ehhez kapcsolódó jogi szabályozás, az állami beavatkozás, a törvény ereje. A biztonsághoz azonban mindez nem elég Komoly pénzügyi alapokra is szükség van és az ehhez kapcsolódó nyilvántartásokra és adatszolgáltatásra. A nyugdíjbiztosítás szempontjából mindez ma már természetesen nem csak a nyugdíj ellátásokkal áll összefüggésben, hanem az ehhez kapcsolódó egyéb ellátásoknál is felhasználásra kerül. Összefoglalva azt mondhatjuk, a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás és adatszolgáltatás képezi az ellátások megállapításának fundamentumát, ki, mikor, 1 (letöltve: ) Gallai Veronika: A Társadalombiztosítás helyzete, fejlődése 1975-től napjainkig 2 Tájékoztató a nyugdíjrendszerről (Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális kiadványa, 2012) 9.o. 6

7 mennyi évet dolgozott, milyen járulékot fizetett, ezáltal a későbbiekben mekkora összegű ellátásra (nyugdíjra) lesz jogosult A BFKH. Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság rövid története Az Országos Társadalombiztosítási Intézet Fiumei úti épület tervezését 1912-ben kezdték (Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár székházaként), teljes felépítésére 1930-ban került sor, amelynek tervezése Jakab Dezső, Komor Marcell és Sós Aladár nevéhez fűződik. (az akkor Európai hírű tornyot 1969-ben lebontották). 3 Az 1960-as években úgy vélték, hogy a bauxitbeton felhasználásával készült épület statikailag veszélyes, de az óta kiderült, a baj talán mégsem végzetes. Több ilyen épület is található Budapesten, amelyeket, időközben felújítottak pl. a Kútvölgyi úti kórház, a margitszigeti Nagyszálló vagy a társadalombiztosítás Fiumei úti épülete (eredetileg OTI torony). A Fiumei úti TB. székház 2004-re megújult épületére jellemzőek a pazar belső terek, a munkahelyi baleseteket ábrázoló szimbolikus domborművek. 4 Munkaadó (a társadalombiztosítás egykori címere), mára megsemmisült 5 A mészkőből faragott, nem kisméretű dombormű egykoron az OTI Palota Fiumei úti épületének Dologház utcai sarkán volt látható, a harmadik emeleti ablakok közötti íves homlokzat részen. Címe: a Munkaadó (Társadalombiztosítási embléma) előtérben álló figurái a munkaadó, és a munkásság képviselői, akik kezet fognak egymással. A domborművet valamikor a 40-es években eltávolították és helyén az akkori magyar címer került elhelyezésre. (ezt később szintén eltávolították) Ma az alkotás helye üres. 3 (letöltve: ) 4 (letöltve: ) 5 forrás: TB helyi könyvtár és archívuma (Bp Fiumei út 19/a), régi fénykép (fali tabló) 7

8 Az idősebbek talán még emlékeznek rá, hogy az 1950-es évektől a Szabad Európa Rádió adását zavarták. A hozzá tartozó zavaróadók Budapesten, a Fiumei úti toronyépület tetején voltak elhelyezve A társadalombiztosítás története Ebben a fejezetben azt szeretném prezentálni, hogyan is alakult ki a társadalombiztosítás és azzal összefüggésben a nyilvántartás, bejelentési kötelezettség és az adatszolgáltatás. Elsőként egy történeti áttekintést adok, majd a második felében a nyilvántartás, bejelentés és adatszolgáltatás létrejöttét mutatom be. A korszakot az évvel zárom azért, mert ekkor kerültek egységesítésre a balesetbiztosítás és betegbiztosítás szabályai. Magyarországon elsőként a szociális gondoskodás intézménye a középkori városokban valamint az iparral rendelkező területeken indult meg. Az akkori szervezeti forma a vallási jellegű egyesülés volt, a rászorulókat segélyezésben részesítették. Az adakozás jellege csak eseti, és nem rendszeres volt. A segélyezés inkább ellátási formákban testesült meg és nem pénzben. A bányatársládák - amelyek a bányaiparban dolgozók balesete és halála esetén saját valamint a hozzátartozóik ellátásairól gondoskodtak - a XVIII-XIX. században jöttek létre. A pénzbeli alapjukat a tagok és a bányatulajdonos önkéntes hozzájárulása teremtette meg. Azután XIX. században elkezdték kialakítani a különböző baleseti kockázatok elleni védekezés összefogás alapján működő formáit, amellyel már többek-között a betegségekkel kapcsolatos ellátást is igyekeztek megteremteni. Ekkor jelentek meg az önkéntes biztosítói intézetek, a század közepére azután megalapították a munkások segélyegyleteit. Itt a szociális védelem kizárólag az önszerveződésen és a közösség által vállalt kockázati tényezőkön alapult. Tagjai önkéntesen csatlakoztak a pénztárhoz. Az Általános Munkásbetegsegélyező és Rokkant Pénztár 1870-ben alakult meg elsősorban betegsegélyezés céljára. Itt a tagok a kiadások fedezetére egy meghatározott összegű hozzájárulást fizettek be, melyért fix összegű szolgáltatást kaphattak. Biztosítási rendszer Magyarországon csak az évi XIV. törvénycikk megalkotásával kezdődött, amely az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetén való segélyezéséről és halála esetén a hátramaradottak gyámolításáról szólt ben létrejött a Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíjegylete, melynek a belügyminiszter jóváhagyásával. Az egylet célja a tagjai számára: nyugdíjak 8

9 biztosítása, a rokkanttá váltak segélyezése, az özvegyek és árvák támogatása, végkielégítések kifizetése, haláleseti segélyek. 6 A törvény hiányosságait figyelembe véve az országgyűlés 1907-ben a balesetbiztosítás és a társadalombiztosítás legfontosabb alapelveit törvényben rögzítette. A törvény azonban csak az üzemi baleseti járadékról, és a balesetben elhunytak özvegyeinek ellátásáról (özvegyi-árva-, szülői járadék) rendelkezett. E törvényre építkezve hozták létre az Országos Munkásbetegsegélyező és Balesetbiztosító Pénztárt és annak helyi szerveit (munkásbiztosító pénztárakat). A törvény négy alapelvet - mely a társadalombiztosítás fejlődésére meghatározó hatást gyakorolt fogalmazott meg 7 - a biztosítás kötelező - a biztosítás szervezete országos és központosított - a szervek önkormányzati alapon működnek - a pénztárak vezetésében a munkaadók és a munkások egyenlő részvételével ben (1927. évi XXI. Törvénycikk által) egységesítésre kerültek a baleset- és betegbiztosítás szabályai, kiegészülve a foglalkozási betegséggel kapcsolatos ellátásokkal. A társadalombiztosítás a szolidaritás, a prevenció elvével, valamint az öregek, a családtagok és a hátramaradottak ellátásával bővült. A feladatokat az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI), a Magánbiztosítottak Biztosító Intézete (MABI), illetve az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézet (OMBI) látta el A nyilvántartás, bejelentés és adatszolgáltatás kialakulása A korszak kezdetét az jellemzi, hogy nem is létezett olyan, hogy biztosítás. A személyekkel kapcsolatos nyilvántartásokat főleg az egyház vezette, amely nem állt szoros összefüggésben a segélyekkel. Az ellátási formák között elsőként megjelent bányatársládák (1224.év) kezeléséről a tagok maguk gondoskodtak önkormányzati formában. Később egy évi osztrák császári rendelet már törvényben kötelezte a bányatulajdonost minderre. Köteles volt bányakönyvet vezetni, így létrejöttek az első kötelező jellegű nyilvántartások. A korszakon belül sorra alakultak önsegélyező egyletek (1840-es évek). Céljuk az élet és társadalombiztosítás, de még mindig önkéntes tagsági alapon szerveződve, évente megválasztott vezetővel, kis taglétszámmal. Saját nyilvántartást vezettek. 6 A magyar társadalombiztosítás ötven éve OTI. kiadvány, 40. o. 7 Uo., 20. o. 9

10 Majd önmagukat kinőve létrejöttek a saját bürokráciát is kiépítő, magas taglétszámmal rendelkező egyletek, nagyobb haszonnal működve. Kialakult az egyleteken belül a nyilvántartás bürokratikus rétege, amely már csak a könyvelésre (nyilvántartás és a kifizetésekkel kapcsolatos adatszolgáltatásra) specializálódott. Az egylet létrehozását állami, de azok belső nyilvántartásait helyi szinten szabályozták. Az évi XIV. törvénycikk kötelezővé tette az iparban dolgozóknak a balesetbiztosítást, már tartalmazott a bejelentési és statisztikai nyilvántartási és adatközlési kötelezettségekre vonatkozó elemeket. 8 Az évi XIX. törvénycikk a mely létrehozta a betegségi biztosítás egységes és országos központtal rendelkező szervezetét. A törvénycikk bejelentési kötelezettségre vonatkozó II. fejezete részletekbe menően taglalta, hogy a munkaadó kikről, mit, mikor és hogyan köteles a kerületi munkásbiztosítási pénztárnál bejelenteni. A munkaadók az állami munkásbiztosítási hivatal által megállapítandó módon pontos és rendes bérjegyzékeket vezetni, az iparhatóságok, iparfelügyelők és pénztárak közegeinek a munkásjegyzékeket és bérjegyzékeket előmutatni, az üzem és összes vonatkozó nyilvántartásaik megtekintését azoknak megengedni, valamint a bejelentések, a járulékfizetés és a tagsági igazolványok tekintetében kívánt adatokat rendelkezésre bocsátani, s végül a munkás- és bérjegyzékeket három évig megőrizni tartoznak. 9 Látható, hogy itt a törvénycikk már kiterjed az adatszolgáltatással kapcsolatos ellenőrzési felügyelet ellátásának szabályozására is. A kerületi munkásbiztosító pénztárak a bejelentések és felvételek alapján a kerületbeli biztosított egyénekről, a biztosításra kötelezett alkalmazottak munkaadóiról és ezek üzemeiről, úgyszintén a bejelentésekben foglalt, s a biztosításra befolyással bíró adatokról, s az azokban beállott változásokról nyilvántartást vezetnek 10 Az évi XXI. törvénycikk a már központosított biztosítás helyi vállalati pénztárai számára jogszabályban írta elő mind a tartalmi, mind pedig a formai követelményeket a nyilvántartás, bejelentés, adatszolgáltatás, ellenőrzés és ezek elmulasztása esetén történő szankciókkal kapcsolatban Az Országos Munkásbiztosító Intézet vállalati pénztárát fenntartó munkaadó a biztosításra kötelezetteket bejelenteni nem köteles. A pénztár kötelékébe tartozó évi XIV. törvénycikk az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetén való segélyezéséről V. fejezet és XIV. fejezet, (letöltve: ) 9 Forrás: (letöltve: ) évi XIX. törvénycikk az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról: II. fejezet, U.o.,

11 biztosítottakat azonban a munkaadó nyilvántartani köteles. A nyilvántartás módját az intézet ügyviteli szabályzata (142. ) részletesen megszabhatja. A nyilvántartás adatainak helyessége tekintetében az intézet vállalati pénztárát fenntartó munkaadót ugyanaz a felelősség és ugyanazok a jogkövetkezmények terhelik, amelyeket a ok rendelkezései a kerületi pénztárnál bejelentő munkaadóra megállapíttatnak. 11 Összefoglalva megállapítható, hogy erre a korszakra jellemző a nyilvántartás, bejelentés és adatszolgáltatás egy hosszadalmas, és fokozatos fejlődése. Látható, hogy a karitatív jellegből hogy alakult át önkéntessé, majd hogyan terjedt ki a nagyobb társadalmi tömegekre az önkéntes biztosítás, amely túlnőve önmagát törvényi szabályozás kialakulásához vezetett. Mindezekkel egy időben kialakult az a bürokrácia, amely vezeti a szükséges nyilvántartásokat, kezeli az adatokat. A törvényi szabályozásban is látható, hogy az időben haladva mennyire részletesebbé vált az ide vonatkozó szabályozás is. A következő fejezetekben azt szeretném szemléltetni, hogy miképpen terjedt ki egye szélesebb spektrumban a munka világára a társadalombiztosítás. 11 Forrás: (letöltve: ) évi XXI. törvénycikk a betegségi és baleseti kötelező biztosításról: XIV. fejezet

12 II. fejezet A nyilvántartás és adatszolgáltatás a történelem tükrében A Budapest Főváros Kormányhivatala Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága (BFKHNYI) tekintetében is jelentős változásoknak lehet tekinteni a következőkben bemutatott időszakokat. A nyilvántartás és adatszolgáltatás feladatai a biztosítottak körének bővülésével azonos ütemben növekedtek. Fokozatosan fejlődött a belső ügyviteli, iratkezelési utasítások, stb. által is szabályozott rendszer, amely a törvényben meghatározott feladatok minél pontosabb végrehajtását szolgálta, hogyan alakult ki a szolgáltatások nyújtása irányában az intézmények közötti átjárhatóság és viszonosság. A dolgozatomban (a korábbi történeti áttekintésen kívül) öt nagy korszakra szeretném bontani az eseményeket, hogy bemutathassam milyen hatalmas változáson és fejlődésen ment keresztül a nyilvántartás és adatszolgáltatás. 1. A háború előtti időszak 1.1 A közszolgálati alkalmazottal és hozzátartozóik nyugdíjjogosultságát legkorábban az évi XI. tc.-ben szabályozták, amelyet többszöri módosítással az évi LXV. tc. egységesített. Hatálya kiterjedt az állami tisztviselőkre, altisztekre, szolgákra és egyéb alkalmazottakra azok özvegyeire és árváira, az állami hivataloknál alkalmazott napszámosokra és munkásokra egyaránt. Nyugdíjjogosultsághoz minimum 10 év szolgálati időre (rokkantságnál), öregségi nyugdíjnál a 65.életévet és legalább 40 év szolgálati idő kellett. Az igényt vagy kérelemre, vagy hivatalból lehetett megindítani. 12 A korabeli nyilvántartási kötelezettségekkel kapcsolatban sajnos csak utalást találtam arra nézve, hogyan is történhetett mindez. Az évi XI. tc. szerint ez olvasható: a befizetéseket azonban az iskolafenntartók szedik be és pedig vagyoni felelősséggel a be nem folyó vagy behajthatatlan fizetések pótlására nézve, s aztán az összegeket a szükséges hiteles kimutatásokkal együtt beszolgáltatják a nyugdij- és gyámintézet pénztárába. A vallás- és közoktatásügyi minister évenkint kimutatást terjeszt a törvényhozás elé, melyben mind a legutóbbi év mérlege, mind a nyugdij- és gyámintézet pénztárának állapota, mind a nyugdijasoknak és gyámolitottaknak létszáma, névsora, szolgálati minősége, a nyugdijazás idejében elért életkora, élvezett 12 (letöltve: ) évi XI. tc. 1-5, 8, 29, 31, 51, 64. ; évi LXV. tc. 1-8, 44,

13 beszámitható járandósága, beszámitott szolgálatideje, a nyugdijnak vagy ellátásnak évi összege, a nyugdijazás és gyámolitás ideje kimutatandó. E kimutatás egy-egy példánya megküldetik a tanintézetek mindazon fenntartóinak, kik ez országos nyugdíj- és gyámintézet költségeihez hozzájárulnak A bányanyugbér biztosítás kialakulása és fejlődése A bányanyugbér biztosítás az évi XXXIV. tc. alapján került rendezésre. A nyilvántartás és adatszolgáltatással összefüggésben is nagy jelentősége van a törvénynek, mivel a korábbi rendszerben a bányatárspénztárak külön-külön vezették a nyilvántartásukat és csak az adott vállalatnál eltöltött szolgálati idő után adtak nyugbért vagy egyéb ellátást. Problémát okozott az is, hogy a bányatárspénztárak eltérően szabályozták mindezt. Ha valaki kilépett a vállalattól, akkor a nulláról indult a szolgálati idejének számítása, mivel a másik pénztár nem ismerte el a korábban megszerzett szolgálati időt. Szükségessé vált tehát egy egységes jogszabály megalkotása, amely kiküszöböli ezen hibákat. Ezért az évi XXXIV. törvénycikk szerint a bányatörvény alá eső üzemekben és az ezekkel kapcsolatos ipari üzemekben foglalkozó munkásoknak és altiszteteknek valamint ezek családtagjainak nyugbérbiztosítását, a munkaügyi miniszter e törvényi felhatalmazás alapján rendeletben szabályozza egy egységes és országos biztosítás keretében. A törvénycikk a biztosítás országos hatáskörű szervévé az Országos Munkásbiztosítási Pénztárt (később OTI) teszi. 14 (A törvény erejénél fogva kötelező a részvétel, a törvény hatálya alá tartozókra nézve a részletezi a biztosítottak körét). Az évi N.M.M. rendelete (m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter) az OTI bányanyugbér ágának adatszolgáltatási, nyilvántartási eljárására tartalmazza a nyilvántartásra és adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat. Az általános rendelkezések fejezet az ügyvitel menetét részletezi. A bányatárspénztárakat (kerületi pénztárakat) a bányanyugbérbiztosítás szempontjából az Országos Társadalombiztosító Intézet helyi szerveinek kell tekinteni. A bányatárspénztár által ellátott helyi teendőkkel kapcsolatos költségek a bányatárspénztárt fenntartó munkaadót terhelik. A helyi szervek (kerületi pénztárak) és a bányapénztárak végzik a bányabiztosítás körében a biztosítottak egyénenkénti 13 (letöltve: ) évi XI. tc. 5, (letöltve: ) évi XXXIV. Törvénycikk

14 nyilvántartását, a járulékok levonását, a járulékok kivonását, átveszik a hozzájuk befolyó elismerési díjakat és ellátják a központi ügyvitelt. A központi ügyvitel ellenőrzi és nyilvántartja a járulék befizetést, számfejti és folyósítja a nyugbéreket, nyugdíjpótlékokat és végkielégítéseket, intézkedik a biztosítási kötelezettség elismerése, a várományának elismerési díj fizetésével fenntartása és a biztosításának továbbfizetéssel folytatása, valamint ennek elengedése tárgyában. Intézkedik a biztosítási járulék visszafizetése, a helyszíni eljárás költségeinek megtérítése, a gyógyító eljárás alkalmazása tárgyában. Ellenőrzi és felülvizsgálja a helyi szervek működését, ellátja az önkormányzat elé kerülő ügyeket és előkészíti az azzal kapcsolatos teendőket. 15 A bejelentések elmulasztásának vagy késedelmes ill. nem szabályszerű teljesítésének a járulékfizetés tekintetében a bányanyugbér biztosításban ugyanazok a jogkövetkezményei, mint a betegségi biztosításban. 16 Amennyiben az évi XXI. tc a alapján, a bejelentések megtételére nem köteles a munkaadó, akkor a társpénztár a kötelékébe tartozó kötelezetteket, és a rájuk vonatkozó adatokat az Országos Társadalombiztosító intézet ügyviteli szabályzatában meghatározott módon kell a helyi társpénztárnak nyilvántartania. Az ügyviteli szabályzat állapítja meg azt is, hogy mely adatokat és milyen időben kell az Országos Társadalombiztosító Intézet központjának rendelkezésére bocsátom. Ha a bányatárspénztárt fenntartó munkaadó a nyilvántartásra és az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat a figyelmeztetéstől számított két éven belül ismételten megszegi, az Országos Társadalombiztosító Intézet bányányanyugbér biztosítási választmánya határozattal kötelezheti a jogkövetkezmények terhe alatt a kötelezettségét teljesítse az illetékes kerületi pénztárnál. Ebben az esetben a helyi szervek bányanyugbér biztosítási teendőinek ellátását az illetékes kerületi pénztár veszi át. 17 Fontos megjegyezni, hogy a jogszabály gyakran hivatkozik az évi XXI. tc. bizonyos részeire. Nagy jelentősége van a nyilvántartás és adatszolgáltatás szempontjából ennek a törvénycikknek, mivel ez tartalmazza azokat konkrét eljárási utasításokat, amelyek a dolgozatom szempontjából relevánsak. Tartalmazza, hogy kikről, miről, milyen formában, milyen határidőkkel kell eleget tenni a 15 dr.szabó Miklós, dr.vinczce Gyula: Bányanyugbérbiztosítás (Jogi Hírlap Könyvtára, 1932) 195.o Uo. 198.o Uo. 198.o

15 kötelezettségeknek, valamint a késve- vagy nem teljesítőkkel szembeni szankciókat is. Kiterjed az adatszolgáltatás eljárásával összefüggő károkozással kapcsolatban felmerült jogi következményekre is. Ellenőrzési jogkörrel is felruházza a törvénycikk az Intézetet. Az Országos Munkásbiztosító Intézet a munkaadókat a bejelentési kötelezettség teljesítésében ellenőrzi és ebből a célból a vállalatot, az üzemet és a hivatalt bármikor megvizsgálhatja, a háztartás fejétől pedig a szükségesnek mutatkozó felvilágosításokat kívánhatja. 18 A Nyilvántartás és adatszolgáltatások az évi XXI. tc. alapján havi- heti jegyzékes, bérjegyzékes formákban történhettek. Havi vagy heti jegyzékes jelentést tett az OTI felé az a munkaadó, aki rendszerint ötnél több, változó keresettel bíró biztosításra kötelezettet foglalkoztatott. A biztosításra kötelezett munkavállalóinak bejelentését összesített utólagos bejelentési jegyzékkel teljesíthette. A bejelentési jegyzék egy-egy heti vagy egy-egy havi időszakra vonatkozott. Havi bejelentési jegyzékkel csak az a munkaadó jelenthetett be, aki vállalatában, üzemében, hivatalában vagy foglalkozásában rendszerint ötvennél több változó keresetű biztosításra kötelezettet foglalkoztatott. A bejelentési jegyzékben fel kellett tüntetni minden egyes biztosításra kötelezettnek a nevét, alkalmazásának minőségét, azoknak a napoknak számát, amelyeken munkaviszonya fennállott, a bérfizetési héten megkeresett javadalmazását, napibérosztályát, a járulék fejében befizetett összeget. 19 Bérjegyzéket kellett vezetni (és ezeket öt évig megőrizni) a munkaadóknak, az Országos Munkásbiztosító Intézet ellenőrzési tevékenységével kapcsolatban. Azokra a munkaadókra, akik ötnél több munkavállalót rendszerint nem foglalkoztatnak ez a kötelezettség nem terjedt ki. 20 Mentesült a havi vagy heti jegyzékes bejelentési (jelentési) kötelezettség alól az Országos Munkásbiztosító Intézet vállalati pénztárát fenntartó munkaadó, de a biztosítottakat ő köteles volt nyilvántartani. A nyilvántartás módját az intézet ügyviteli szabályzata részletesen megszabhatta. 21 A nyilvántartások vezetésére az un. bányatörzslap kartonokat alkalmazták. A kartont a jogszabályban előírt módon kellett vezetnie és irattárazni a foglalkoztatónak. A karton tartalmazta a biztosított személyi adatait, törzskönyvi számát, a munkaadót, a 18 (letöltve: ) évi XXI. tc U.o U.o U.o

16 belépés és a kilépés dátumát. A belépés dátumát úgy tüntették fel, hogy a biztosítottat a törvény alapján az évi XXXIV. törvénycikk szerinti négy meghatározott biztosítási csoportba sorolták a betöltött munkakörük alapján. 22 melléklet 1.ábra ) (lásd. ábra A MABI havijegyzék vezetésére kötelezettek a borítóban elhelyezett lapon, a borítón meghatározott módon voltak kötelesek feltüntetni a biztosítottakra vonatkozó adatokat. (lásd. ábra melléklet 2.ábra ) Az igényjogosultság megállapításához szükséges adatszolgáltatás a évi N.M.M. rendelete alapján (m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter) eljárási szabályának megfelelően történt, az alábbiak szerint: A bányanyugbérbiztosítás szolgáltatásainak megállapítását az Országos Társadalombiztosító Intézet az írásban vagy szóval előterjesztett kérelem alapján tárgyalja. A kérelmet az (illetőleg annak törvényes képviselője) terjeszti elő, aki a szolgáltatásra igényt tart. Az árvanyugbért bárki bejelentésére hivatalból is meg lehet állapítani. A kérelemmel együtt az igényjogosultságnak és a szolgáltatás mértékének megállapításéhoz szükséges bizonyítékokat is elő kell terjeszteni; a hiányzó adatokat az Intézet a lehetőséghez képest hivatalból szerzi meg. Az Intézet felhívására a munkaadó is köteles az igényjogosultság és a szolgáltatás mértékének megállapításához szükséges adatokat a felhívás vételétől számított nyolc nap alatt az Intézetnek bejelenteni. 23 Összefoglalva a bányanyugbér biztosítás kialakulása szépen szemlélteti azt a folyamatot, amelyből lassan ki tudott emelkedni a törvény által szabályozott biztosítási rendszer Az első átfogó és meghatározó nyugdíjtörvény létrejötte A nyilvántartás és adatszolgáltatás tekintetében kutatásom során érdemben egy elismert vállalati nyugdíjpénztár alapszabályából merítettem az információkat. Az évi XL. tv. alapján ugyanis úgy tűnt, hogy az abban foglaltak rendelkezései, szinte teljesen megegyeznek az évi XXI. tc.-ben találhatókkal, amelyet korábban már részleteztem. Mégis fontosnak tartom az évi XL. törvénycikk X. fejezetének dr.szabó Miklós, dr.vinczce Gyula: Bányanyugbérbiztosítás (Jogi Hírlap Könyvtára, 1932) 15.o évi XXXIV. Tc dr.szabó Miklós, dr.vinczce Gyula: Bányanyugbérbiztosítás (Jogi Hírlap Könyvtára, 1932) 193.o évi N.M.M. rendelet

17 -át, amely az általam említett elismert vállalati pénztárak bejelentési kötelezettségére tér ki. A történeti áttekintés után természetesen elemezni fogom mindezt. Az évi XL. törvénycikk évi hatályba lépésével valósult meg. Kötelezővé téve az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosítást. Nyugdíjbiztosításunk is (akárcsak betegségbiztosításunk) a német példát. Elmondható hogy a tv. nagy vívmánya az, hogy biztosításra azok a munkavállalók voltak kötelezettek nemre, korra és állampolgárságra való tekintet nélkül, akik e törvény értelmében biztosítási kötelezettség alá eső vállalat, üzem, hivatal vagy foglalkozás körében, mint munkavállalók munkabér fejében munkaviszonyban álltak. A törvény hatályának alapját szintén az évi XXI. tc. szerinti betegség biztosítási kötelezettek köre képezte. Ezen kívül biztosításra kötelezettek voltak azok a közszolgálatban dolgozók is, akik a közszolgálati rendszeren belül nem szerezhettek nyugdíjjogosultságot. Ez a kötelezettség miniszteri rendelettel kiterjeszthető volt egyéb vállalatra, üzemre, hivatalra, foglalkozásra, jó példa erre a népjóléti és munkaügyi miniszter rendelete alapján biztosításra kötelezettek voltak az otthonmunkások is. 24 A törvény hatálya viszont továbbra sem terjedt ki a mezőgazdaságra, a külön nyugdíjintézetek kötelékébe tartozó tisztviselők és egyéb alkalmazottakra, az OTI és MABI alkalmazottaira, valamint a bányanyugbérbiztosítási kötelezettség alatt álló munkavállalókra. Ezen kívül nem voltak biztosításra kötelezettek azon vállalatok, ahol az alkalmazottak öregségi, rokkantsági, özvegyi és árvasági ellátásukról önmaguk gondoskodtak. 25 Annál a foglalkoztatónál, ahol legalább 40, pénzintézeteknél 25 tagot számláló nyugdíjalapot, nyugdíjpénztárt, vagy nyugdíjegyesületet tartottak fenn, a népjóléti és munkaügyi miniszter engedélyével azokat vállalati elismert nyugdíjpénztárrá alakíthatták át, ami helyettesítette a kötelező biztosítást. 26 A törvény két csoportra osztotta a biztosítottakat: 1. javadalmazási határ alá eső biztosítottak: MABI. biztosítottak, 2. javadalmazási határ alá nem eső biztosítottak: mindazok, akik javadalmazásuk nagyságára tekintet nélkül biztosításra kötelezettek OTI. biztosítottak. 24 Munkásbiztosítási Közlöny Melléklet 1928.évi 13.száma (Pesti Könyvnyomda Rt.) 1-4.o évi XL. törvénycikk U.o. 4-5.o A társadalombiztosításra vonatkozó törvényes rendelkezések gyűjteménye II. (M.kir.áll.nyomda 1938.) 55.o.és az 1928.évi XL. Törvénycikk XI. fejezet

18 A javadalmazási határ összege 1929-ben havi 500, évi pengő, 1942-ben havi 800, évi pengő, 1943-ban havi 1.000, évi pengő volt. 27 A törvény alapján járó szolgáltatások: öregségi járadék, rokkantsági járadék, özvegyi járadék, árvajáradék, járulék-visszatérítés. A biztosított részére öregségi járadék akkor járt, ha betöltötte a 65. életévét és 8 év várakozási idővel rendelkezett, rokkantsági járadékra pedig a törvényben meghatározott mérvű rokkantság bekövetkezése és 4 év várakozási idő betöltése esetén volt jogosult. A tc. rendelkezett az özvegyek és árvák járadékozásáról is, ill. a járadék visszafizetésről is ben rendezték a tisztviselők, és egyéb alkalmazottak, valamint hozzátartozóik öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítását úgy, hogy amennyiben a közigazgatási viszonyában nem gondoskodtak az alkalmazottak nyugellátásáról, azok 1938-tól az OTI-nál vagy a MABI-nál voltak biztosításra kötelezettek szeptember 1-től a tv. Hatálya kiterjedt a házfelügyelőkre is. A vállalati elismert nyugdíjpénztárak általában a vállalati tisztviselők részére biztosítottak nyugdíjat, amely 40 év szolgálati idő után megközelítette a teljes keresetet, ez a közszolgálati alkalmazottakéhoz hasonlóan egy magas színvonalú ellátást jelentett. A nyilvántartás és adatszolgáltatásról az évi XL. tc. X. fejezete rendelkezik. A jogszabály felsorolja azokat a bejelentési kötelezettségre vonatkozó kritériumokat, mely szerint a munkaadó mely nyugdíjintézeteknél köteles adatot szolgáltatni. Azt láttam, hogy a jogszabály folyton az évi XXI. tc.-re utal ezek tekintetében, vagyis meghatározza azok körét akik az OTI-nál ill. akik a MABI-nál kell hogy jelentsenek. A biztosítottak adataira vonatkozó bejelentés havi ill. heti jegyzéken történik, akárcsak az évi XXI. tc. szerint. Szintén az előző részben leírt bérjegyzék vezetésére kötelezi a munkaadókat. A munkaadók bejelentésével kapcsolatos ellenőrzésére vonatkozóan is évi XXI. tc. szerint rendelkezik. 29 (lásd. a dolgozatom 15. oldalán). Újat abban látok, hogy az évi XL. tc a vállalati pénztáraknak meghatározta - utalva az alapszabályra -, milyen módon és mikor kötelesek adatot szolgáltatni az OTI és MABI felé A magyar társadalombiztosítás ötven éve o. 28 Munkásbiztosítási Közlöny Melléklet 1928.évi 13.száma (Pesti Könyvnyomda Rt.) o évi XL. törvénycikk U.o o., U.o. 38.o.,

19 Hogy valami érdemit is tudjak mutatni ebben a fejezetben, megvizsgálok egy vállalati pénztári alapszabályt, pontosabban annak ügyviteli utasítását. A példámban a Hungária Jacquard szövőgyár Rt. alapszabályát vizsgálom. Szeretnék utalni egy másik forrásomra is, amely az elismert vállalati pénztárak létesítésével kapcsolatos alapvető követelményeket, eljárásokat tartalmazza. 31 Az alapszabály rövid és célratörő, így előírja, hogy a vállalat az ügyvitelt (nyilvántartást és adatszolgáltatást is beleértve) maga látja el, saját költségén, úgy, hogy az a törvényi előírásoknak megfeleljen. Köteles minden tagjáról, azok házastársáról és gyermekeiről törzskönyvet vezetni. Az aktív és a szolgáltatást igénybe vevőkről külön kellett ezt kiállítani. A tartalmi elemeket szintén részletesen meghatározta az alapszabály. 32 A Pénztár egy törzslapon vezette a biztosított munkaviszonyával összefüggő adatokat (személyi adatait, a munkás nyilvántartási számát, a belépés és a kilépés dátumát, a bérosztályba sorolását). 3.ábra A vállalti pénztár felügyeletét a Miniszter látta el, az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeket is tartalmazta az alapszabály. 33 Az igényjogosultság megállapításához szükséges adatszolgáltatással kapcsolatban az évi XL. tv. rendelkezése, szinte teljesen megegyezik az1929. évi N.M.M. rendelet ban foglaltakkal. Az intézet felhívására a munkaadó a szolgáltatás megállapítására vonatkozó adatokat a felhívás vételétől számított nyolc napon belül köteles az intézetnek bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén az intézet a szükséges adatokat, a mulasztást elkövető munkaadó terhére, a helyszínen szerezheti be. Tekintet nélkül arra, hogy a tv. Alapján nyújtható szolgáltatásokra való igényt ki jelentette be, a közvetlenül érdekelt az igényjogosultságának és a járadékösszeg megállapításához szükséges adatokat az intézet rendelkezésére bocsátani és magát az elrendelt orvosi vizsgálatnak vagy gyógyintézeti megfigyelésnek alávetni. 34 A vállalati pénztár tekintetében a szolgáltatások igénybevételére vonatkozóan a szolgáltatásra jogosult biztosított kérelemben terjesztheti elő igényét (nyugdíj, özvegyi nyugdíj stb.), egyben mellékelnie kellett az ahhoz kapcsolódó bizonyítványokat (igazoló iratokat). A pénztárnak pedig haladéktalanul továbbítani kellett a kérelmet a 31 Elismert Vállalati és Nyugdíjpénztárak TÉBE zsebkönyvtár 10. sz. (TÉBE Kiadóvállalat Budapest o. 32 Hungária Jacquard szövőgyár Rt. Alapszabálya (Hungária Nyomda Rt. Budapest) o. IX. fejezet, ügyvitel U.o. 26.o. IX. fejezet, ügyvitel A társadalombiztosításra vonatkozó törvényes rendelkezések gyűjteménye (kiadó: M.kir. állami nyomda) 52.o, évi XL. törvénycikk

20 Nyugdíjbizottsághoz. 35 (minden vállalati pénztárnak rendelkeznie kellet a szervezetén belüli nyugdíjbizottsággal). 36 Összefoglalva nyilvántartási és adatszolgáltatási szemszögből az évi XL. tc. jelentőségét abban látom, hogy tovább bővült az intézményi kör az elismert vállalati pénztárak bevonásával. A törvényi szabályozáson túlmenően a vállalati pénztárak alapszabályai rögzítették a legfontosabb ügyviteli és eljárási szabályokat. Az alapszabály megalkotásában látok némi szabadságot, de lényegében szabályozottabbá és egységesebbé vált a már átalakult egyletek működése A gazdatisztek öregségi, rokkantsági és haláleseti kötelező biztosítása A mezőgazdasági munkavállalók közül a magyar gazdatisztek évtizedes törekvése volt, hogy öregségük, megrokkanásuk és haláluk esetén önmaguk és családtagjaik számára biztosítva legyenek. A történeti áttekintés után megvizsgálom mindannak a jelentőségét, amely a nyilvántartás és adatszolgáltatás szempontjából itt lényegesnek tekinthető. A gazdasági munkások és cselédek körében elsőként a baleseti, rokkantsági és haláleseti biztosítást vezették be, önkéntes alapon (1900. évi XVI. tc.), ám ez a gazdasági munkásoknak igen kis részét érintette. Általában a gazda biztosította a cselédeket. Az évi VIII. tc. megalkotásával a gazdasági munkavállalók önkéntes öregségi biztosítása továbbra sem vált széleskörű biztosítási formává. 37 Az évi XXXVI. tc. hatályba lépésével létrejött a gazdaság irányításában dolgozó munkavállalók (gazdatisztek) nyugdíjbiztosítása. Lehetővé vált az önkéntes tovább-biztosítás is, így munkahelytől függetlenül, tovább folytathatták a biztosításuk a fenntartását. Az igényjogosultság feltétele a 65. életév betöltése és 20 félévi biztosítási idő volt. A rokkantsági nyugdíjat a várakozási idő letöltéséhez és az állandó rokkantság meglétéhez kötötték. Az öregségi és rokkantsági nyugdíj két részből tevődött össze: - nyugdíjtörzs évi 120 pengő - fokozódó nyugdíjrész az évenként befizetett díjak 19 %-a A hozzátartozói körben özvegyi nyugdíjra, és nevelési segélyre (az árván maradt gyermekek) lehettek jogosultak. 38 A járulékfizetés mértékét szintén az évi XXXVI. tc. szabályozta, amely alapján biztosítottakat 9 fizetési osztályba sorolták (évi és pengő között), s 35 Hungária Jacquard szövőgyár Rt. Alapszabálya (Hungária Nyomda Rt. Budapest) 21.o. 36 U.o. 23.o., IX. fejezet, ügyvitel Dr. Taszáry Tamás: Mezőgazdasági öregségi biztosítás (Madách Nyomda, Budapest 1939.) 5. o. 38 dr. Blaske Lajos: A Gazdatisztek öregségi, rokkantsági és haláleseti kötelező biztosítása évi XXXVI. tc. (Budapest, Viola és Gelst nyomda) o.,

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 Szervezetrendszer...4 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG...6 53. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések...6 53.1. A törvény célja...6 53.2.

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE

TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE XIII. század ispotályok, kórházak: bányászok gyógyítása (1224: Selmec) 1496 az elsõ bányatársláda Thurzó János bányájában alakult 1840: két törvény is rendelkezik

Részletesebben

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést. TÁJÉKOZTATÓ az egészségkárosodáson alapuló nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyek, valamint azok részére, akiknek az ügyében folyamatban van a hatósági eljárás Az

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem Somogy Megyei Levéltár Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem Raktári egységek száma Terjedelem ifm. 64 kisdoboz 18 kötet 2 csomó Kötetek: 1,00 ifm Csomók: 0,40

Részletesebben

2. A magyar társadalombiztosítás története

2. A magyar társadalombiztosítás története 2. A magyar társadalombiztosítás története Hazánkban az állam által működtetett társadalombiztosítási rendszer kialakítása több évszázados hagyományra nyúlik vissza. Már a XIII. században is voltak a bányászok

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj

TÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj TÁJÉKOZTATÓ az özvegyi nyugdíj A hozzátartozói ellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülniük kell. Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. I. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

A rendelet hatálya. Esztergom Város Önkormányzatának 29/2007. (IV.27.) ör. rendelete az idősek támogatásáról

A rendelet hatálya. Esztergom Város Önkormányzatának 29/2007. (IV.27.) ör. rendelete az idősek támogatásáról Esztergom Város Önkormányzatának 29/2007. (IV.27.) ör. rendelete az idősek támogatásáról (Egységes szerkezetben a 26/2008.(III.20.)* esztergomi ör. rendelettel) Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 I. FEJEZET BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 15 1. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELBÍRÁLÁSA 15 1.1. A teljes körű biztosítottak 15 1.1.1. A foglalkoztatott

Részletesebben

Mindkét esetben az árvaellátás életkorra tekintet nélkül a rokkantság tartamára jár.

Mindkét esetben az árvaellátás életkorra tekintet nélkül a rokkantság tartamára jár. Ki jogosult árvaellátásra? Árvaellátásra az a gyermek jogosult - ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt, korábbi házasságból, élettársi együttélésből

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

11. Szociális igazgatás

11. Szociális igazgatás 11. Szociális igazgatás 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Szociális igazgatás Ügyfelet érintő jog és kötelezettség megállapítása, Szociális ellátásra való jogosultság,

Részletesebben

. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki

. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki . 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki a) egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás

Részletesebben

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról (A módosítással egységes szerkezetbe foglalva.) Nyékládháza Város

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Vác Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya 2600. Vác, Március 15. tér. 11. I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Neve:... Születési

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény rendelkezik az új ellátási formákról.

Részletesebben

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Szomor Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

Prügy Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Prügy Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Prügy Községi Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XII.17.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Prügy Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

JÖVEDELEMNYILATKOZAT JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást

Részletesebben

A MAGYAR TÁRSADLOMBIZTOSÍTÁS TÖRTÉNETE ÉS INTÉZMÉNYEI

A MAGYAR TÁRSADLOMBIZTOSÍTÁS TÖRTÉNETE ÉS INTÉZMÉNYEI A MAGYAR TÁRSADLOMBIZTOSÍTÁS TÖRTÉNETE ÉS INTÉZMÉNYEI A magyar társadalombiztosítás története a XIII-XIV. századig vezethető vissza. A munkahelyhez kapcsolódó szociális ellátások legkorábban a különösen

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRL

TÁJÉKOZTATÓ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRL TÁJÉKOZTATÓ RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRL A rendszeres szociális segély, olyan szociális rászorultságtól függ pénzbeli ellátás, amelyet a települési önkormányzatok biztosítanak a jogosultsági feltételeknek

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

Rendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok:

Rendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok: Rendszeres szociális segély Ügyleírás: Szükséges okiratok: A hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. Az ügyintézéshez a kérelmező személyi igazolványa,

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet. térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet. térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet KLINIKA MAGÁN KLINIKA KÓRHÁZ SZAKRENDELİ SZAKRENDELİ MAGÁN SZAKRENDELÉS

Részletesebben

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

Mikroszimulációs nyugdíjmodellezési alapadatok előállítása Workshop Nyugdíjjogosultsági adatok. 2013. Július 8.

Mikroszimulációs nyugdíjmodellezési alapadatok előállítása Workshop Nyugdíjjogosultsági adatok. 2013. Július 8. 1 Mikroszimulációs nyugdíjmodellezési alapadatok előállítása Workshop Nyugdíjjogosultsági adatok 2013. Július 8. Társadalombiztosítás biztosítás 1891. óta társadalombiztosítás 1928. óta nyugdíjbiztosítás

Részletesebben

2012/5. TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE az ügyintézési határidő változásáról és a előlegről

2012/5. TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE az ügyintézési határidő változásáról és a előlegről 2012/5. TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE az ügyintézési határidő változásáról és a előlegről 2012. július 1-jétől az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, a baleset üzemiségének

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

I. A 2012. január 1. és december 31. között érvényes szabályozás

I. A 2012. január 1. és december 31. között érvényes szabályozás Válasz az Emberi Jogok Európai Bírósága által a magánnyugdíjpénztár-tagok által tulajdonjogukkal összefüggésben megvalósuló diszkrimináció kapcsán beadott kérelemmel kapcsolatban feltett kérdésre, illetve

Részletesebben

KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására. 1.1.1. Neve:...

KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására. 1.1.1. Neve:... 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. ( )önkormányzati rendelet-tervezete a szociális ellátások szabályozásáról

Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. ( )önkormányzati rendelet-tervezete a szociális ellátások szabályozásáról Vilonya Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. ( )önkormányzati rendelet-tervezete a szociális ellátások szabályozásáról Vilonya Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI törvényben (továbbiakban: Mmtv.), valamint a végrehajtása tárgyában kiadott,

Részletesebben

KÉRELEM települési ápolási támogatás

KÉRELEM települési ápolási támogatás KÉRELEM települési ápolási támogatás 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 7/2015. (II. 27.) sz. rendelet 6. sz. melléklete 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható

Részletesebben

Társadalombiztosítási ellátások

Társadalombiztosítási ellátások Társadalombiztosítási ellátások Társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások Egészségbiztosítási ellátás Családi támogatás Nyugdíjszolgáltatás Eü. szolg. háziorvos fogászat járóbeteg fekvőbeteg

Részletesebben

ELSÕ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK MÁSODIK RÉSZ SAJÁT JOGÚ NYUGELLÁTÁSOK I. FEJEZET. www.rszv.hu. 1. Szolgálati nyugdíj

ELSÕ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK MÁSODIK RÉSZ SAJÁT JOGÚ NYUGELLÁTÁSOK I. FEJEZET. www.rszv.hu. 1. Szolgálati nyugdíj 4052 MAGYAR KÖZLÖNY 2011. évi 20. szám A Kormány 21/2011. (III. 2.) Korm. rendelete a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai és hozzátartozói nyugellátása, valamint a hivatásos és a szerzõdéses állományúak

Részletesebben

A nyugdíjak összegének kiszámítása

A nyugdíjak összegének kiszámítása A nyugdíjak összegének kiszámítása A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában

Részletesebben

Az előzőekben fel nem sorolt tagállamok által az Európai Bizottságnak korábban megküldött információk (az államokat ABC sorrendben tüntetjük fel)

Az előzőekben fel nem sorolt tagállamok által az Európai Bizottságnak korábban megküldött információk (az államokat ABC sorrendben tüntetjük fel) Az előzőekben fel nem sorolt tagállamok által az Európai Bizottságnak korábban megküldött információk (az államokat ABC sorrendben tüntetjük fel) BELGIUM... 3 FRANCIAORSZÁG... 4 PORTUGÁLIA... 7 BELGIUM

Részletesebben

K É R E L E M ápolási díj megállapításához

K É R E L E M ápolási díj megállapításához K É R E L E M ápolási díj megállapításához I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyi adatok: Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési hely, év, hó, nap: Lakóhely: Tartózkodási hely:

Részletesebben

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Eljárás megindító

Részletesebben

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04. Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.) a 17/2009.(XI.27.) a 4/2010.(II. 12.) a 5/2011. (IV. 1.) a

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás.

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Időskorúak járadékára jogosult az a személy, aki: a reá irányadó

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási támogatás megállapítására

KÉRELEM az ápolási támogatás megállapítására Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata KÉRELEM az ápolási támogatás megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS Mint arról a bevezető részben már szó volt, Magyarországon 1993. óta a társadalombiztosítás nem a korábbi egységes szervezeti megoldásban (a három biztosítási területet

Részletesebben

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 31/2015. (X. 28.) önkormányzati rendelete. szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 31/2015. (X. 28.) önkormányzati rendelete. szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2015. (X. 28.) önkormányzati rendelete szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Települési támogatások

Települési támogatások Becske Község Önkormányzat képviselő-testületének 3/2015. (II.23.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról Becske Község Önkormányzat Képviselő-testülete a

Részletesebben

R Á B A T A M Á S I V Í Z I K Ö Z M Ű T Á R S U L A T

R Á B A T A M Á S I V Í Z I K Ö Z M Ű T Á R S U L A T R Á B A T A M Á S I V Í Z I K Ö Z M Ű T Á R S U L A T A L A P S Z A B Á L Y A I. Általános rendelkezések A társulat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII tv. és a gazdasági társaságokról szóló2006.

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

Igényllap a távh- vagy gázártámogatás megállapításához

Igényllap a távh- vagy gázártámogatás megállapításához I. Alapadatok 1. számú melléklet a 138/2006. (VI. 29.) Korm. rendelethez Igényllap a távh- vagy gázártámogatás megállapításához 1. A kérelmez személyre vonatkozó személyi adatok: Neve:... Születési neve:...

Részletesebben

Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi

Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi 1 Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi Figyelmeztetés! Az ügyfél, vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve kötelező adatszolgáltatás

Részletesebben

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19.

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A nyugdíjrendszerek típusai A járadékok / kifizetések finanszírozásának módja

Részletesebben

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara. Segélyalap Szabályzata

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara. Segélyalap Szabályzata Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara 1135 B u d a p e s t, Szegedi út 37-39. Telefon: 00-(36)-1-220-5690. FAX: 00-(36)-1-220-8921. Száma: 00/A/ 00008/2007. A Személy-, Vagyonvédelmi

Részletesebben

15/1998. (VII. 27.) RENDELETE

15/1998. (VII. 27.) RENDELETE ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 15/1998. (VII. 27.) RENDELETE BUDAPEST III. KERÜLET, ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL FENNTARTOTT NEVELÉSI- OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN ALKALMAZANDÓ

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

7/2014. (XI.27.) számú ELNÖKSÉGI HATÁROZAT a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara tagdíj és nyilvántartásba vételi Szabályzata

7/2014. (XI.27.) számú ELNÖKSÉGI HATÁROZAT a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara tagdíj és nyilvántartásba vételi Szabályzata 7/2014. (XI.27.) számú ELNÖKSÉGI HATÁROZAT a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara tagdíj és nyilvántartásba vételi Szabályzata A Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: Kamara) Elnöksége

Részletesebben

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től T ÁJÉKOZTATÓ Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től A tájékoztató nem minden részletre kiterjedő és nem helyettesíti a törvény szövegének ismeretét! I. A ténylegesen kieső jövedelmek

Részletesebben

Tájékoztató a hadigondozottak ellátásának szabályairól

Tájékoztató a hadigondozottak ellátásának szabályairól Tájékoztató a hadigondozottak ellátásának szabályairól Hadigondozásra jogosult az a magyar állampolgár, aki a) katonai szolgálat; b) kötelező katonai előképzés; c) légitámadás és hadművelet; d) visszamaradt

Részletesebben

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL 1. számú melléklet a 2/1968. (I. 24.) IM rendelethez Kérjük, olvassa el figyelmesen az alábbi tájékoztatót! NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL Kérelmező házastársa, illetőleg eltartásáról gondoskodni köteles

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

15/2006. (VI.13.) Budapest Csepel Önkormányzata Kt. rendelete. a születési támogatásr ól

15/2006. (VI.13.) Budapest Csepel Önkormányzata Kt. rendelete. a születési támogatásr ól 5/006. (VI..) Budapest Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a születési támogatásr ól (a 0/007. (III.6.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelttel, valamint a /007. (V.5.) Budapest XXI. Kerület

Részletesebben

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala 2072 Zsámbék, Rácváros u. 2-4. Tel.: (36)-23-565-610, (36)-23-565-612 Fax: (36)-565-629 E-mail: hivatal@zsambek.hu Web: www.zsambek.hu 4. számú melléklet a 63/2006.

Részletesebben

Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (XI. 25.) Ör. számú rendelete

Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (XI. 25.) Ör. számú rendelete Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2015. (XI. 25.) Ör. számú rendelete a szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól. Nagybánhegyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

I. Fejezet. Eljárási szabályok, a törvény hatálya

I. Fejezet. Eljárási szabályok, a törvény hatálya Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 2/2015. (II.16.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Bag Nagyközség

Részletesebben

2012. évi CXII. törvény

2012. évi CXII. törvény Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012.

Részletesebben

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL 1. számú melléklet a 2/1968. (I. 24.) IM rendelethez NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL 1. Név Kérelmező házastársa, illetőleg eltartásáról gondoskodni köteles szülő (a családi kapcsolat megjelölésével) másik

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól (Egységes szerkezetben a 3/2008. (III. 28.) és a 9/2011. (VIII. 11.),

Részletesebben

Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár Tagi Lekötés Szabályzata

Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár Tagi Lekötés Szabályzata Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár Tagi Lekötés Szabályzata Ezen utasítás továbbadása az Allianz Hungária Nyugdíjpénztár írásos engedélye nélkül nem megengedett. TARTALOMJEGYZÉK 1 A SZABÁLYZAT CÉLJA...

Részletesebben

Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (X.7.) számú önkormányzati rendelet a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (X.7.) számú önkormányzati rendelet a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Úrkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014. (X.7.) számú önkormányzati rendelet a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Úrkút Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és

Részletesebben

1950.- - 1949. 2012.01.01-tol. Az ellátások megszüntetésére vonatkozó szabályok keresotevékenység folytatása esetén

1950.- - 1949. 2012.01.01-tol. Az ellátások megszüntetésére vonatkozó szabályok keresotevékenység folytatása esetén 2011.12.31-ig 1. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági III. csoportos rokkantság, baleseti rokkantság

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek)

Új Szöveges dokumentum. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek) Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek) TÁJÉKOZTATÓ a foglalkozatás bővítését szolgáló támogatásról (bértámogatás) hátrányos helyzetű álláskereső foglalkoztatása esetén

Részletesebben

Sajóvámos Község Önkormányzata Képviselő Testületének

Sajóvámos Község Önkormányzata Képviselő Testületének Sajóvámos Község Önkormányzata Képviselő Testületének /2013( ) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások, valamint a szociális szolgáltatások helyi szabályairól szóló

Részletesebben

VASUTASOK SZAKSZERVEZETE EGYSÉGES SZOLIDARITÁSI ÉS SZOLGÁLTATÁSI ALAP (ESZSZA) SZABÁLYZAT

VASUTASOK SZAKSZERVEZETE EGYSÉGES SZOLIDARITÁSI ÉS SZOLGÁLTATÁSI ALAP (ESZSZA) SZABÁLYZAT VASUTASOK SZAKSZERVEZETE EGYSÉGES SZOLIDARITÁSI ÉS SZOLGÁLTATÁSI ALAP (ESZSZA) SZABÁLYZAT A Vasutasok Szakszervezete XVII. Kongresszusa által módosított Alapszabálya V. fejezet 4.a alpontjának harmadik

Részletesebben

Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl

Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl Bejelentési kötelezettség 11. (1) A fogadó szervezet a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelõs miniszter által

Részletesebben

NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete

NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben a módosító 16/2013. (XII.20.) és az 5/2015. IV.7.)

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 15/1995. /V. 25./ sz. RENDELETE

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 15/1995. /V. 25./ sz. RENDELETE SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 15/1995. /V. 25./ sz. RENDELETE a bölcsődés-korú gyermeket nevelő családok szociális támogatásáról (Hatálytalan 2011. május 1-jétől, hatályon kívül helyezte a bölcsődés korú

Részletesebben

A Fővárosi Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv tevékenysége, kiemelten a foglalkoztatásra

A Fővárosi Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv tevékenysége, kiemelten a foglalkoztatásra A Fővárosi Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv tevékenysége, kiemelten a foglalkoztatásra Kovács Ibolya BFKH RSZSZ igazgató Kovacs.ibolya@rszsz.nrszh.hu Tel: 323-6472 1. Alapfeladatok BFKH RSZSZ illetékessége

Részletesebben

KÉRELEM NYUGDÍJAS SZEMÉLYEK RÉSZÉRE HULLADÉKSZÁLLÍTÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJ ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSÁNAK A MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM NYUGDÍJAS SZEMÉLYEK RÉSZÉRE HULLADÉKSZÁLLÍTÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJ ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSÁNAK A MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról, valamint személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és szociális ellátásokról szóló 18/2013.

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁS SZTENDERD. Közgyógyellátási igazolvány kiállítása. Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata

SZOLGÁLTATÁS SZTENDERD. Közgyógyellátási igazolvány kiállítása. Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata SZOLGÁLTATÁS SZTENDERD Közgyógyellátási igazolvány kiállítása Nagyközség Önkormányzata DFT-Hungária Szolgáltatás Közgyógyellátási igazolvány kiállítása Szolgáltató Igazgatási és Jogi Osztály Igazgatási

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1-től jelentős

Részletesebben

Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. (XII. ) önkormányzati rendelete

Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. (XII. ) önkormányzati rendelete Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. (XII. ) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa támogatás helyi szabályairól Tabajd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

Egységes szerkezet. 6/2010. (V.07.) önkormányzati rendelete

Egységes szerkezet. 6/2010. (V.07.) önkormányzati rendelete Egységes szerkezet Jászfelsőszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2011. (IV.19.) a 18/2011. (XII.16.) a 5/2012. (IV.26.) a 4/2013. (III.29.) és a 3/2015. (III.30.) rendeletekkel módosított

Részletesebben

A rendelet bevezető része helyébe a következő szöveg kerül:

A rendelet bevezető része helyébe a következő szöveg kerül: HALÁSZTELEK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2010. (XI.29.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A FELNŐTT KORÚAKRA VONATKOZÓ SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS HELYI SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 7/2009. (III. 27.) ÖNKORMÁNYZATI

Részletesebben

KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 19/2012. (X.1.) önkormányzati rendelete

KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 19/2012. (X.1.) önkormányzati rendelete KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2012. (X.1.) önkormányzati rendelete a köznevelési intézményekben kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályairól, valamint a tanulmányi

Részletesebben

Monostorpályi Község Önkormányzata. Képviselő testületének. 6/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelete

Monostorpályi Község Önkormányzata. Képviselő testületének. 6/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelete Monostorpályi Község Önkormányzata Képviselő testületének 6/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelete a pénzbeli - és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló 9/2010. (IX. 16.)

Részletesebben