Érettségi tájékoztató április 1. Készítette: Aszódi Judit

Átírás

1 Érettségi tájékoztató április 1. Készítette: Aszódi Judit

2 Tartalom: Jogszabályi háttér 1. Ütemterv 2. Írásbeli érettségi vizsga 2.1. Segédeszközök a középszintű írásbeli érettségi vizsgán 2.2. A munka kezdete előtti teendők és adminisztráció 2.3. A munka befejezése 2.4. A szabálytalanság következménye 2.5. A dolgozatok megtekintése, észrevétel az értékelésre 3. Szóbeli érettségi vizsga 4. Az érettségi vizsga befejezése 4.1. Az eredmény 4.2. Jogorvoslati lehetőség 5. A pontszámítás szabályai

3 Jogszabályi háttér évi CXC. Törvény a Nemzeti köznevelésről 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról hatályos január 2-ától. Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet. Hatályos január 1-jétől. Az emelt szinten választható érettségi vizsgatárgyak listája

4 TUDNIVALÓK A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA MENETÉRŐL 1. Ütemterv április Osztályozóvizsgák május 2. (csütörtök) A 12. évfolyamosok osztályzatainak lezárása. (Ha valaki megbukik bármilyen tantárgyból év végén, akkor a beadott kérvény alapján előrehozott érettségivé kell minősíteni a rendes érettségijét. Ekkor csak törzslapot kap igazolásként erről júniusban a szóbeli után.)

5 2019. május 2. (csütörtök) Közös szerenád az iskola teraszán május 3. (péntek) Ballagás május Írásbeli érettségi vizsgák A vizsgák reggel 8.00-kor és délután kor kezdődnek. A vizsgák megkezdése előtt fél órával a kijelölt vizsgateremben kell tartózkodni minden vizsgázónak! A vizsgázók 7.15-kor, illetve kor gyülekeznek, s a portán olvasható csoportbontások szerint 7.30-kor, illetve kor elfoglalják helyüket a kijelölt vizsgateremben! Az érettségi vizsgáról (írásbeliről, szóbeliről) elkésni gyakorlatilag nem lehet. A vizsgázók az érettségi vizsga minden eseményére (tehát valamennyi írásbeli vizsgára, a szóbeli vizsgára, a tájékoztató értekezletre és az eredményhirdetésre) ünnepi öltözetben jönnek.

6 Középszintű írásbeli érettségi vizsgák tantárgyankénti sorrendje: magyar nyelv és irodalom 240 perc matematika 180 perc történelem 180 perc idegen nyelvek 180 perc vizuális kultúra 180 perc informatika 180 perc mozgóképkultúra és médiaismeret 180 perc fizika 120 perc biológia 120 perc földrajz 120 perc A szakértői véleményre hozott igazgatói határozat alapján a mentességgel élő tanulók írásbeli vizsgája 60 perccel hosszabb.

7 Tantárgyak Középszint Emelt szint magyar nyelv és irodalom május május matematika május május történelem május május angol nyelv május május német nyelv május május biológia május május informatika május informatika - május földrajz május május fizika május május kémia - május vizuális kultúra május francia nyelv május mozgóképkultúra és médiaismeret május

8 2019. május-június Konzultációk a szaktanárokkal előzetes megállapodás szerint június 3. (hétfő) Betekintés a kijavított emelt-és középszintű írásbeli dolgozatokba június Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga

9 : június Középszintű szóbeli vizsgák rendje 1. bizottság: 12.c június bizottság: 12.b június bizottság: 12.a június bizottság: Előrehozott június

10 2.1. Segédeszközök a középszintű írásbeli érettségi vizsgán: Vizsgázó hozza: hagyományos kék (esetleg fekete) színű tollal kell írni (tartalék toll!), ceruzát csak az ábrák szerkesztéséhez vagy a rajzokhoz lehet használni, hibajavítót egyáltalán nem szabad! 2. ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelem atlasz használható. -Történelem atlasz középiskolásoknak (bejegyzés nem lehet benne) FI (1. kiadás, 2015) ISBN FI /1 (1. átdolgozott kiadás, 2016) - ISBN FI /2 (1. kiadás, 2017) - ISBN

11 földrajzatlasz (csak a 2. feladatlapnál) bejegyzés nem lehet benne, függvénytáblázat (matematika, fizika) bejegyzés nem lehet benne, szótár (csak a 4. Íráskészség résznél lehet használni), sportfelszerelés, szöveggyűjtemény a magyar írásbelin NEM használható! körző, vonalzó, zsebszámológép (matematika, fizika, biológia, földrajz), amely adatok tárolására nem alkalmas

12 Iskola biztosítja: helyesírási szótár (magyar, történelem), CD lejátszó (3. Hallott szövegértés részhez), számítógép az INFO érettséginél, sporteszközök. A segédeszközöket (vagy mást, pl. zsebkendőt) a vizsgázók egymásnak nem adhatják át, az iskola által biztosított segédeszközt a diák kérésére a felügyelő tanár adja át a szükséges időre.

13 2.2. A munka kezdete előtti teendők és adminisztráció: A felügyelő tanár kialakítja az ülésrendet, beírja a jegyzőkönyvbe, ellenőrzi a segédeszközöket. A vizsga megkezdése előtt a felügyelő tanár ellenőrzi a diákok személyazonosságát, majd az igazgató ismerteti az írásbeli dolgozatok megtekintésének napját és a felülvizsgálati kérelem beadásának módját. A vizsgázók jegyzőkönyvön aláírásukkal igazolják, hogy a tájékoztatás megtörtént. Az órát, telefont kikapcsolt állapotban, (a szótárat idegen nyelvi érettségi esetén) az erre kijelölt asztalra teszik a vizsgázók! A táskákat, kabátokat a hátsó padokban helyezik el. Az írásbeli vizsgán központilag összeállított feladatsort kell megoldani, melyet a Kormányhivataltól a körzetközponti jegyzőtől átvéve az érettségi vizsga reggelén kap meg az iskola.

14 KÖZÉPSZINTEN a vizsgázót nevével azonosítják. A nevüket, osztályukat tehát fel kell írni a feladatlap minden oldalára és a pótlapokra is, és arra a borítékra, amelybe a kidolgozott feladatlapokat teszik. A pótlapokra még ráírják a dátumot és a tantárgyat is! Ellenőrizni kell, hogy megvan-e minden oldal, minden feladat, illetve hogy jól olvashatóak-e a feladatok. A feladatlap belső oldalán a kitöltéssel kapcsolatos fontos tudnivalók találhatók, ezt a kitöltés megkezdése előtt minden vizsgázónak figyelmesen el kell olvasnia. Az adminisztráció befejezése után el lehet kezdeni a munkát.

15 Ha az írásbeli vizsga több részből áll, minden feladatlapnál ugyanez ismétlődik. Dolgozni csak a feladatlapokon, illetve az iskola bélyegzőjével ellátott pótlapon lehet. A vizsga alatt csak indokolt esetben lehet elhagyni a termet a folyosót nem! (egyszerre csak egy vizsgázónak), ilyenkor a feladatlapot le kell adni a felügyelő tanárnak, aki adminisztrálja a ki- és bejövetelt a jegyzőkönyvben és a feladatlapon. A mellékhelyiségbe egyszerre csak egy vizsgázó mehet be! Az egyes feladatlapok között nincs szünet, kivéve a nyelvi érettségin a 2. rész után 15 perc.

16 2.3. A munka befejezése utáni teendők: A feladatlapok és a pótlapok üresen maradt oldalait (vagy üresen maradt nagyobb részeit) és aki pótlapra írt piszkozatot a piszkozatlapot átlósan át kell húzni. Aki használt pótlapot, a feladatlap(ok) külívén lévő rovatokba be kell írni a piszkozatlapok, illetve a tisztázatlapok számát, ha nem volt pótlap, a rovatot ki kell húzni (a feladatlap nem számít tisztázat -nak)! A feladatlapokat és minden pótlapot be kell tenni a kiosztott borítékba (ha több vizsgarészből áll a vizsga, minden vizsgarész után szünet nélkül), és a felügyelő tanár összeszedi a padokról (vizsga közben a tanári asztalon vannak a borítékok).

17 A vizsga befejezése után a felügyelő tanár átnézi a kihúzásokat, majd le kell ragasztania a borítékot, és a vizsgázónak alá kell írnia a jegyzőkönyv(ek)et. (Ez időt vesz igénybe, ezért azok a diákok, akik szintén befejezték már dolgozatukat, csendben helyükön ülve várakoznak, hogy a dolgozatuk beadásával rájuk kerüljön a sor.) A vizsgázónak a terem elhagyása után a vizsga részére elkülönített épületrészből is azonnal el kell távoznia.

18 2.4. A szabálytalanság következményei: Szabálytalanságnak minősül az érettségi vizsgára vonatkozó szabályok megszegése.(mobil telefon, okosóra használata, fegyelmezetlenség, meg nem engedett segédeszközök használata, a terem engedély nélküli elhagyása stb.) Amennyiben a felügyelő tanár szabálytalanságot észlel, ennek tényét, illetőleg pontos idejét a feladatlapra rávezeti, azt aláírja, de a feladatlapot nem veszi el a vizsgázótól, és a vizsgázó az írásbeli vizsgát folytathatja. A szabálytalanságról a folyosó ügyeletes tanáron keresztül tájékoztatja az intézmény igazgatóját. Az igazgató az írásbeli vizsgát követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyve foglalja. A jegyzőkönyv elkészítésének ideje alatt az érintett vizsgázó(k) a vizsga helyszínét nem hagyhatják el.

19 A szabálytalanság elbírálására a vizsgabizottság jogosult, és a következő döntéseket hozhatja: a szabálytalanság elkövetésekor éppen kidolgozott vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészében érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, az adott vizsgatárgyból a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, a vizsgázót valamennyi vizsgatárgyból javítóvizsgára utasítja.

20 2.5. A dolgozatok megtekintése, észrevétel az értékelésre: A kijavított dolgozat megtekintésére a vizsgázónak lehetősége adódik, melynek pontos időpontja június A betekintés során a dolgozatról kézzel vagy elektronikus úton másolatot készíthetsz, és az értékelésre észrevételt tehetsz. Az emelt szintű érettségi írásbeli dolgozatokat elküldik az iskolába, ezért ezeket is nálunk lehet megtekinteni az Oktatási Hivatal által kijelölt napon! A dolgozatok átnézése után alá kell írni a megtekintés tényét igazoló jegyzőkönyvet. (Térítéses szolgáltatásként lehet fénymásolatot készíttetni, de minden vizsgázónak azt ajánljuk, hogy dolgozatairól elektronikus úton /pl. digitális fényképezőgéppel/ készítsen másolatot.)

21 Esetleges észrevételedet a megtekintést követő első munkanap végéig ig adhatja be az iskola igazgatójának. (Az emelt szintű dolgozatoknál a Kormányhivatalnak címezve.) A megtekintés helyszínén ehhez formanyomtatványt lehet kérni. Észrevétel kizárólag az útmutatóban foglaltakról eltérő javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetében tehető.

22 A benyújtott észrevételről középszintű érettségi vizsga esetén a vizsgát szervező intézmény pedagógusaiból és az elnökből álló vizsgabizottság dönt. Azt a vizsgázót, aki matematikából az írásbeli vizsgán 12 %-nál többet ért el, de nem érte el a 25 %-ot, értesítjük, hogy szóbeli vizsgával javíthat, és a szaktanártól megkapja a szóbeli tételeket.

23 3. SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA A középszintű szóbeli vizsga első vizsganapján 7.30-ra kell jönni ünneplő ruhában, és csak tollat kell hozni. A szóbeli vizsgára a vizsgázónak minden segédeszközt az iskola bocsát a rendelkezésére. A szóbeli érettségi vizsgák első napjának reggelén az elnök tájékoztatóértekezletet tart, amelyen minden vizsgázónak és a vizsgabizottság tagjainak kötelező a részvétel. A vizsgabeosztást az első napon, a tájékoztató értekezleten ismerteti az érettségi elnök, 7.45-kor a hirdetőtáblán kiírt vizsgateremben (aki aznap nem vizsgázik, hazamehet), és ekkor mondja meg az eredményhirdetés időpontját is, amelyen szintén mindenkinek ott kell lennie ünneplőben.

24 A szóbeli vizsgáztatás reggel 8 óra előtt nem kezdhető el (még a tételek kihúzásával sem), és nem tarthat tovább 18 óránál. A tételhúzás után kivéve az idegen nyelvet és a rajz és vizuális kultúrát 30 perc felkészülési időt kell biztosítani. (Akinek mentessége van még 20 percet igénybe vehet a felkészülésre. A segédeszközöket a vizsgázónak kell kiválasztania.

25 A vizsgaterembe érkező vizsgázó: köszönjön az elnöknek és a tanároknak, húzzon tételt, a tétel számát azonnal, hangosan mondja be az elnöknek és a vizsgáztató tanárnak. az iskola pecsétjével ellátott üres papírlapot (jegyzetek) és a tétel kidolgozásához igénybe vehető segédeszközöket veszi magához, felelet során használhat jegyzetet, de azt felolvasni nem szabad, hanem szabadon, önállóan beszélve kell a tételben kapott feladatot megoldani. A vizsgabizottság tagjai (pl. a kérdező tanár) csak akkor szólhatnak közbe, ha a súlyos tévedés van, vagy elakad a vizsgázó. Egy felelet időtartama legfeljebb 15 perc lehet. Fontos, hogy hangos, valamennyi vizsgabizottsági tag számára hallható legyen a felelet. Két tantárgyi felelet között (de csak a következő tétel kihúzása előtt) rövid időre ki lehet menni a teremből.

26 Ha a vizsgázónak mentesítése van az írásbeli vizsga alól, két szóbeli tételből kell felelnie. A 2. tétel kihúzása előtt 10 perc pihenőidőt kérhet, de ez alatt a vizsgatermet nem hagyhatja el. A felkészülési ideje 2 x 30 perc. Ha a felelet nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12 %- át, az elnök egy alkalommal póttételt húzat. (Ilyenkor a póttételre adott felelet pontszámát meg kell felezni.)

27 A szóbeli vizsgán elsősorban a vizsgázók ellátására szokás büfét szervezni: szendvics, kávé, üdítő ital fogyasztására. Ennek lebonyolítására az egyes osztályok a vállalkozó szülőket szokták felkérni. Az elnök a szóbeli vizsga előtti tájékoztató értekezleten, valamint a záró eredményhirdetésen ismertetni fogja, hogy az esetleges észrevételeket milyen formában, milyen címre, milyen határidővel lehet eljuttatni.

28 4. Az érettségi vizsga befejezése 4.1. Az eredmény A vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékában és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. Ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak az első vizsgarészből legalább 12%-ot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból szóbelizhessen. Középszintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő: Százalékos teljesítmény Osztályzat % jeles (5) % jó(4) % közepes (3) % elégséges (2) 0-24 % elégtelen (1)

29 Az érettségi vizsgákat az eredményhirdető értekezlete zárja le. Az elnök kihirdeti a vizsga eredményét. Az eredmény kihirdetése nyilvános. A vizsgabizottság elnöke a vizsgaeredmények kihirdetése előtt röviden értékeli az érettségi vizsgát. Az eredményhirdető értekezleten mindenkinek meg kell jelenni ünnepi öltözetben. Itt kapjátok kezetekbe az érettségi bizonyítványt. Fontos, hogy rögtön ellenőrizzétek a kiállított bizonyítványt, megnézzétek, hogy pontosan vannak-e beírva az adataitok. (dátum, édesanyjának 2 keresztneve van stb.) Minden vizsgarészből (írásbeli/gyakorlati, szóbeli) el kell érni az adható pontszám 12 %- át, és együtt a 25 %-át, különben elégtelen az osztályzat! (Aki az írásbeli/gyakorlati vizsgán nem éri el a 12 %-ot, az adott tárgyból nem tehet szóbeli vizsgát.) Ha valaki megbukik valamely tárgyból, törzslapot kap. (Ezt meg kell őrizni, mert ezzel kell jelentkezni a javítóvizsgára.)

30 4.2. JOGORVOSLATI LEHETŐSÉG Jogorvoslatra a záró értekezletet követő 5 napon belül van lehetőség, a határidő elmulasztása jogvesztő. A fellebbezést/törvényességi kérelmet szabálysértésre való hivatkozással az igazgatónak kell benyújtani a Kormányhivatalnak címezve. Jogorvoslattal csak a vizsgabizottság által elkövetett szabálytalanság miatt lehet élni! (Nem biztosították a 30 perc felkészülési időt, nem húzattak póttételt, pedig a felelet értéke nem érte el a 12 százalékot, a felelet alatt nem volt jelen 3 vizsgabizottsági tag.) A szóbeli vizsgán kapott pontszám ellen nem lehet fellebbezni, hiszen a döntést a kérdező tanár javaslatára a vizsgabizottság hozta.

31 Ha a vizsgázó a rendes érettségi vizsgán valamely vizsgatárgyból szintemelő vizsgát tett, a záró értekezleten megállapított eredmény ismeretében írásban nyilatkozik arról, hogy érettségi bizonyítványában melyik minősítés szerepeljen. Az érettségi bizonyítványban nem szereplő vizsgaeredményekről az iskola tanúsítványt állít ki.

32 5. A pontszámítás szabályai 500 pontot gyűjthettek: 200-at a tanulmányi eredményeitekkel, valamint az érettségi átlageredményével, 200 pontot a kötelező vagy választható két érettségi vizsga eredményével, 100-at pedig nyelvvizsgával, emelt szintű érettségivel, versenyeredményekkel. Az érettségi pontok duplázásának lehetősége megmarad.

33 Alapképzésre és osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén a jelentkező teljesítményét felvételi összpontszámmal kell értékelni, amelyet az alábbiak szerint kell számítani: a) a tanulmányi pontok (az öt tantárgy utolsó két tanult évfolyam év végi osztályzatainak összege *2, s a négy kötelező tárgy százalékos eredményeinek átlagát kell egész számra kerekíteni) és az érettségi pontok összeadásával (két érettségi vizsgatárgy százalékos eredményei alapján számítják ki, mely legfeljebb 200 pont lehet, érettségi vizsgatárgyanként maximum pont kaphat), vagy b) az érettségi pontok kétszerezésével, c) mindkét esetben a többletpontok hozzászámításával.

34

35 Többletpont - nyelvvizsga A B2-es, komplex (régi nevén középfokú, C típusú) nyelvvizsgáért 28 pont, a C1-es, komplex (régi nevén felsőfokú, C típusú) nyelvvizsgáért 40 pont jár a 2019-es felvételin. A nyelvtudásért maximum 40 többletpontot kaphatnak a felvételizők, bármennyi nyelvvizsgájuk is van. Két B2-es nyelvvizsgáért például pont járna, de az 56 helyett csak 40 számít be többletpontként. Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért jár többletpont. A felsőfokúval megszerezhető a maximális 40 pont. Azok a jelentkezők, akik ugyanabból a nyelvből nyelvvizsgát és emelt szintű érettségit is tesznek, csak az emelt szintű érettségiért kapnak pluszpontot, egészen pontosan 50-et.

36 Többletpont - emelt szintű érettségi 1 emelt szintű érettségivel 50 többletpont szerezhető. Maximum 2 emelt szintű érettségit számolhatunk. 45%-os eredménytől számolható az 50 többletpont. Csak abban az esetben jár az emelt szintű érettségi vizsgáért többletpont, amennyiben részben annak az eredményéből kerülnek az érettségi pontok kiszámításra.

37 EREDMÉNYES FELKÉSZÜLÉST ÉS SIKERES ÉRETTSÉGI VIZSGÁT KÍVÁNUNK! Köszönöm szépen a figyelmet!