Kutatási zárótanulmány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kutatási zárótanulmány"

Átírás

1 Rubeus Egyesület Szedervessző 1122 Budapest, Krisztina krt II.22. Tel.: Kutatási zárótanulmány készült a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet TÁMOP kiemelt projekt megbízásából A szociálpolitikai tervezéshez és elosztási rendszeréhez, modellezett alternatívák kidolgozása c. III. prioritás 4. alpontjához Kapacitáshiányos területek feltérképezése a gyermekvédelmi szakellátásban október 1

2 A Rubeus Egyesület keretében részt vett kutatók: Czibere Ibolya Csurgó Bernadett Freisinger Balázs Gyarmati Andrea Rácz Andrea Szerkesztette: Rácz Andrea Felkért szakértők, a szakértői tanulmányok szerzői: dr. Bogács Ernő Gagyi Róbert Halasi Anita Molnár László Papp Krisztina Szilvási Léna Temesi Balázs 2

3 Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnénk köszönetet mondani az alábbi döntéshozóknak, akikkel interjú készült A szociálpolitikai tervezéshez és elosztási rendszeréhez, modellezett alternatívák kidolgozása c. III. prioritás 3. alpontjához készült kutatás keretében: Baloghné Gábor Katalin, dr. Mészáros Ágnes, Sidlovics Ferenc, Temesi Balázs, Varga Beáta. Valamint a kutatás keretében felkért alábbi gyermekvédelmi szakembereknek, akikkel csoportos interjú készült vagy írásban küldték meg véleményüket a témában: Pósáné András Katalin, Riegler Mária, Szilágyi Imre, Tunner Beáta, Grániczné Menyhárt Katalin, Bozsoki Róbert, Kocsis Beáta, Kiss Gergely, Félegyházi Márta, Molnárné Üveges Mária, Lovas János Tibor, Balázs Györgyné, Miklósi Balázs, Pados Zsolt, Horváth Artur, Rezesné Andó Csilla. Továbbá köszönettel tartozunk azoknak a fenntartóknak, akik a kutatás kérdőíves szakaszában megválaszolták online kérdőívünk kérdéseit. 3

4 Tartalom Bevezető...8 I. fejezet: A kapacitásfigyelő rendszer generális sajátosságai...15 I.1. Kapacitástervezés az egészségpolitikában...15 I.2. Kapacitásfigyelő informatikai rendszerek az egészségügyben...22 I.3. Kapacitástervezés a szociális ellátórendszerben...26 I.4. A kapacitástervezés informatikai háttere a szociális ellátórendszerben...30 I.5. Nyilvántartási rendszerek a szociális ellátó rendszerben...33 I.6. Összegző megállapítások...34 II. fejezet: Gyermekvédelmi kapacitásfigyelő rendszer kialakításának szakmai megalapozása...39 II.1. A kapacitásfigyelő rendszer...39 II.1.1. Előzmények...39 II.1.2. Koncepciók...43 II.1.3. Problémafelvetés...44 II.1.4. Kritériumok...46 II.1.5. Elvek...47 II.2. Szükséges indikátorok...53 II.2.1. Szükségletfelmérés...53 II.2.2. Kapacitásfigyelés...57 III. fejezet: Szolgáltatás- és kapacitástervezés a gyermekvédelmi szakellátásban a fenntartók, döntéshozók és a területen dolgozó szakemberek véleménye alapján...63 III.1. Gyermekvédelmi statisztikai adatok áttekintése...64 III. 2. Szolgáltatástervezési koncepciók elemzése...68 III.3. A kérdőíves kutatás eredményei...70 III.4. Az egyéni és csoportos interjúelemzés eredményei...72 Összegzés

5 IV. fejezet: A gyermekvédelmi kapacitásfigyelő rendszer kialakításához néhány főbb szakmai kérdés körbejárása...78 IV.1. Gyermekjóléti alapellátás és gyermekvédelmi szakellátás együttműködésének tapasztalatai, az együttműködés fejlesztési lehetőségei...78 IV.1.1. Alapelvek...78 IV.1.2. Az együttműködés fogalmának meghatározása...80 IV.1.3. Az együttműködés törvényi szabályozása, az alapellátás és a szakellátás kapcsolódási pontjai...82 IV.1.4. Feladatok a gyermek ideiglenes elhelyezése, vagy nevelésbevétele során...83 IV.1.5. Az elhelyezés folyamata...85 IV.1.6. Kapcsolattartás segítése, családgondozás, hazagondozás...87 IV.1.7. A gyermek nevelésének felülvizsgálata...89 IV.1.8. Utógondozás...90 IV.1.9. A folyamat során felmerülő problémák...91 IV.2. A gyermekvédelmi szakellátás erősségei és gyengeségei, szakpolitikai és szakmai dilemmái a főváros 2013 előtti gyakorlatában...97 IV.2.1. Javaslatok a gyermek és családja versus rendszerszintű érdekek egyeztetésére...97 IV.2.2. A fővárosi gyermekvédelmi szakellátás sajátosságai...99 IV.2.3. A Főváros, mint intézményfenntartó Iv.2.4. Javaslatok a fővárosi jó gyakorlatok nyomán IV.3. Participáció fontossága a gyermekvédelmi szakellátásban - a Gyermekparlament munkája. 107 IV.3.1. A gyermekotthon szakmai szolgáltatásainak célja, működési alapelvek IV.3.2. A Gyermekparlament V. fejezet: A férőhelyek alakulását figyelő rendszer elemei a gyermekvédelmi szakellátásban középpontban a TEGYESZ nyilvántartási rendszer fejlesztése Bevezetés V.1. A szükségletek meghatározása V.1.1. Különleges ellátási szükséglet V.1.2. Speciális ellátási szükséglet

6 V.2. A működési engedélyek V.2.1. Az intézményes férőhelyek V.3. A férőhelyek lefoglalása V.4. A gondozási napok nyilvántartása V.5. Karbantartás, lekérdezések V.6. A folyamat egyben áttekintve VI. fejezet: Gyermekvédelmi kapacitásfigyelő rendszer jogszabályi feltételrendszere VI.1. Elméleti alapvetés VI.1.1. A jog fogalma VI.1.2. A hatékony jog VI.2. A kapacitásfigyelést célzó jogi szabályozás feltételrendszere kialakításának feltételei VI.2.1. A cél VI.2.2. A szükséglet VI.3. A kapacitásfigyelés jogszabályi keretei VI.3.1. Adatvédelem VI.3.2. Adatok és adatkezelés Összegzés VII. fejezet: Jó gyakorlat - Kapacitástervezés az SOS nevelőszülői hálózatában Bevezetés VII.1. A nevelőszülői kapacitás értékelése és tervezése VII.2. Egyéni fejlesztés tervezése VII.3. Nevelőszülők támogatásának rendszere VII.4. Nevelőszülők teljesítményének értékelése VII.5. A szakmai munka monitorozása az SOS szervezetben VII.6. Kapacitástervezés szerepe a programok fejlesztésében és tervezésében VIII. fejezet: Szociális területen a szolgáltatási szükségletek kapacitásainak prognosztizálása

7 Bevezetés VIII.1. Jogszabályi keret VIII.2. A témában érintett néhány projekt VIII.3. Fejlesztési irányok VIII.3.1. A szakma támogatásának szükségessége VIII.3.2. Hatóságokkal, hivatalokkal való együttműködések VIII.4. Kapacitásszabályozás a szociális területen Összegzés Összegző megállapítások Irodalmak

8 Bevezető A gyermekek társadalmunkban - elsősorban életkorukból és fejlődésükből adódóan - olyan sajátos csoportot képviselnek, amelynek jól megfogalmazható önálló érdekei és szükségletei vannak, jogérvényesítő képességük ugyanakkor alulmarad a társadalom többi csoportjához képest, növelve ezzel kiszolgáltatottságukat. Ugyanakkor a gyermekek alapvető, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényben (továbbiakban: Gyvt.) deklarált joga, hogy egyenlő, elérhető segítséget kapjanak felnevelkedésükhöz, képességeik, készségeik kibontakoztatásához, családban történő nevelkedésükhöz. Mindez független attól, hogy az ország mely részén, milyen méretű településen születtek. A gyermekellátásoknak feladata ebből fakadóan, hogy szolgáltatásaikat úgy szervezzék, hogy az országban élő minden gyermek egyenlő eséllyel férjen hozzá az életkorának és szükségleteinek megfelelő, minőségi ellátáshoz. A jelenleg működő ellátórendszer sajnálatos módon nem képes a fenti elv maradéktalan megvalósítására. Míg a hátrányos helyzetű térségek kistelepülésein a fenntartási problémák, szakemberhiány miatt kiépületlenek az ellátások, addig azokon a településeken, ahol rendelkezésre állnak a szolgáltatások, kapacitás és együttműködési problémák nehezítik a minőségi ellátás hozzáférhetőségét. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy az egyes szolgáltatók nem ismerik egymás és a társszakmák szolgáltatásait, azok tartalmát, szakmai lehetőségeit, szolgáltatásaik szervezése során nem kapcsolódnak össze a kívánt módon. Összefüggésben az elmúlt évtizedekben lezajló társadalmi változásokkal csökken a családokban a gyermekkel együtt töltött idő, átstrukturálódott a családok szabadidő felhasználásának módja. A családszerkezet átalakulásával elenyészővé vált a 8

9 többgenerációs családok száma. Ezek és egy sor más hatás következményeként sérült a családnak a szocializációs funkciója. Sok esetben hiányoznak azok a gondozási, nevelési minták, készségek, kommunikációs, konfliktuskezelő modellek is, melyek segítséget nyújtanának a szülői-, házastársi szerepek betöltésében. Ennek következtében a szülők sok esetben nem kapnak megfelelő segítséget gondozási, nevelési, életviteli problémáik megoldásában. Így például nem hozzáférhető számukra gyermekeik korai képességfejlesztése, professzionális fejlesztőpedagógiai ellátása. Különösen nagy hátrányt jelent ez a sajátos nevelési igényű gyermekek, illetve családjaik számára, akiknek sok esetben születési, vagy fejlődési elmaradásból származó deficitjüket, az ellátórendszer estlegessége miatt nincs esélyük ledolgozni. Jelenleg nem rendelkezünk arra vonatkozó kutatási eredményekkel, hogy a gyermekvédelem rendszerében nyújtott ellátások és szolgáltatások megtervezésében, és azok nyújtásában milyen elvek érvényesülnek a gyakorlati működés során. Alapvető, hogy a gyermekek egyéni szükségletei határozzák meg, hogy milyen szolgáltatásokra van igény és ezek hogyan tudnak adekvát válaszokat adni a gyermek problémáira. A területi működést jellemzően kevésbé megalapozott szakmai elvek mozgatják, a szolgáltatás tervezése és nyújtása ad hoc jellegű, a gyermekvédelemben a tudatos tervezés nincsen jelen. Nem ismert pontosan az sem, hogy az igénybevevő szükségletei milyen mértékben határozzák meg azt, hogy milyen típusú ellátásokkal kerül kapcsolatba. Köztudott azonban, hogy a különböző gyermeki célcsoportokhoz tartozó szükségletek beazonosítása, majd az ezek esetében adekvát szolgáltatási tartalmak meghatározása az egyetlen hatékony eszköz arra, hogy a jelenlegi hazai rendszer kiemelkedően magas arányú első- és másodfajú szociálpolitikai hibáit (nem kap minden 9

10 rászoruló ellátást, valamint a célzás rossz, tehát a szociális rendszer pazarló és azok is kapnak ellátást, akik nem rászorultak) egyszerre csökkenteni lehessen. 15 évvel ezelőtt a Gyvt. hatályba lépése új alapokra helyezte a gyermekvédelmet, a gyermekvédelem intézményrendszere teljes körű strukturális átalakuláson ment keresztül, a törvény megalkotása ugyanis önálló és egységes rendszerré formálta. A Gyvt. és az eltelt években végbemenő, a gyermekvédelem minden elemére kiható változások alapozták meg a gyermekvédelem további fejlesztésének igényét. A gyermekvédelem további fejlesztéséhez azonban szükséges az, hogy megfelelő adatokkal rendelkezzenek azok, akik döntenek arról, hogy milyen fejlesztési irányokat jelöljenek ki, továbbá akik a fejlesztést megtervezik. Az adatszolgáltatást nyilvántartási rendszerek létrehozása kell, hogy megelőzze, ezek közé tartozik egy kapacitásfigyelő rendszer is. Jelen zárótanulmány problémafelvetésének alapja, hogy a gyermekvédelem legszűkebb értelmében (alapellátás esetkezelő szolgáltatásai és a szakellátás ellátásai) alapvető védelmi feladatokat lát el, így annak rendszerszervezési alapelve, hogy mindig rendelkeznie kell elégséges mennyiségű kapacitással a veszélyeztetett, nevelésbe vett gyermekek és fiatalok, valamint utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek szükségleteinek megfelelő ellátásához, illetve tudni kell alkalmazkodnia a szükségletek változásához. A jelenleg hatályos jogszabályok előírják az üres férőhelyek nyilvántartását, emellett a szakellátásba történő beáramlás és az ott ellátott gyermekek státusza folyamatosan monitorozásra kerül. Ugyanakkor kevés információnk van arra vonatkozóan, hogy milyen típusú szükségletekre és milyen mértékben 10

11 nem tud választ adni a rendszer. Annak érdekében, hogy gördülékeny legyen a gyermekek, fiatal felnőttek ellátása, az ellátások fejlesztését célzottan az ellátási hiányokra tudjuk koncentrálni, valamint, hogy a szolgáltatásfejlesztésre fordított források a legjobb hatékonysággal kerüljenek felhasználásra, ismernünk kell az ellátási hiányokat, azok jellemzőit. Ahhoz, hogy a gyermekek, fiatal felnőttek szükségleteinek megfelelő ellátását rendszerszinten meg tudjuk valósítani, szükséges egy ún. kapacitásfigyelő rendszer kiépítése, amely azonnal és pontosan képes megmutatni az egyes hiányokat. Az elfogadott kutatási terv értelmében éppen ezért jelen szakértői fejlesztés célja egy olyan szakmai anyag elkészítése, mely az alábbiakra terjed ki: - kapacitásfigyelő rendszer generális sajátosságainak, - gyermekvédelmi kapacitásfigyelő rendszer generális sajátosságainak és működési elveinek bemutatása, - tervezés tapasztalatainak országos szinten való elemzése (III.3. - A szociális szolgáltatások és gyermekvédelmi ellátások tervezésének, szolgáltatások és ellátások biztosításának hatékonyabb elosztását támogató felmérés eredményeinek becsatornázása), - a kapacitásfigyelő rendszerhez kötődő szélesebb szakmai kérdések felvetése, - koncepció készítése a kapacitásfigyelő rendszer megtervezésére és a szükséges jogszabályi feltételek áttekintése (Tegyesz nyilvántartási rendszer fejlesztésének szakmai megalapozása), - a gyermekvédelmi kapacitásfigyelő rendszer szakmai elveinek rögzítését követően a szociális területre vonatkozóan kitekintés. 11

12 Zárótanulmányunk nyolc fő fejezetből áll. Elsőként a kapacitásfigyelő rendszer generális sajátosságait tekintjük át, ebben a fejezetben nemzetközi és hazai irodalmak feldolgozása által foglalkozunk egyfelől a kapacitástervezés kérdéskörével az egészségügy és a szociális ellátórendszer vonatkozásában, valamint foglalkozunk a kapacitásfigyelő rendszerek informatikai hátterével is (I. fejezet). A Megbízó döntése értelmében nem foglalkozunk a nemzetközi szintű mainstream gyermekvédelemben alkalmazott kapacitásfigyelő rendszerekkel, de az előbb említett két szakterület vizsgálata alapján néhány szempontot, megfontolandó területet érintünk akkor, amikor a gyermekvédelmi kapacitásfigyelő rendszer kialakításának szakmai szempontjait vesszük sorra (II. fejezet). Ebben a fejezetben sorra vesszük a kapacitásfigyelő rendszer kialakításakor és annak működtetésekor érvényesítendő gyermekvédelmi elveket is, kitérünk a szükséges indikátorok körére is. A zárótanulmány következő része (III. fejezet) a szolgáltatás- és kapacitástervezés tárgykörben készült kvantitatív és kvalitatív kutatás legfontosabb eredményeit ismerteti, mely eredmények rávilágítanak arra, hogy jelenleg a gyermekvédelemben nem beszélhetünk tudatos tervezésről és számos fejlesztési irány rajzolódik ki a hazai gyermekvédelem döntéshozói és területen dolgozó szakemberei számára. A kutatás eredményei alapján, valamint eredeti kutatási koncepciónkat és Megbízónk szándékát követve két szálon elindulva foglalkozunk a gyermekvédelmi kapacitásfigyelő rendszer kialakítása kapcsán néhány fő szakmai kérdéskörrel (IV., V. és VI. fejezet). Egyfelől egy szélesebb értelemben vett kapacitásfigyelő rendszer mely a gyermek szakellátásba kerülésétől, annak kikerüléséig vagy még további fejlesztések révén kialakítandó rendszer esetében már az alapellátásban való megjelenéstől a szakellátásig, becsatornázva más rendszereket, mint egészségügy, oktatás, szülők által igénybe vett szociális ellátások esetében felmerülő adekvát témaköröket járunk végig független szakértői tanulmányok által. Ilyen téma a gyermekjóléti alapellátás és gyermekvédelmi szakellátás együttműködési tapasztalatainak feltérképezése, annak vizsgálata, hogy a kapacitások tervezésében egymás véleményének érvényesítése mennyiben történik meg a gyakorlati működés során (IV.1.). Bemutatjuk a fővárosi tapasztalatok alapján az egyes ellátások 12

13 tervezésének problematikáját is, kitérve arra, milyen erősségei és gyengeségei vannak a gyermekvédelmi szakellátásnak (IV.2.). Továbbá, mint ahogyan erre a III. fejezetben is rámutattunk, a gyermekek kívánalmai és sajnálatos módon egyedi szükségletei kevéssé jelennek meg a szolgáltatások igénybevételénél, így fontosnak tartottuk a participáció kérdéskörét végigjárni (IV.3) és jó gyakorlatként a FICE - Magyarországi Egyesületének Gyermekparlamentjét bemutatni, melyre nemzetközi szinten is nagy a szakmai érdeklődés. Ezt követően a másik szálon haladva, a kapacitásfigyelést szűkebben értelmezve a férőhelyek alakulását figyelő rendszer elemeivel foglalkozunk a szakellátás vonatkozásában, ahol a fókuszban a Tegyesz nyilvántartási rendszer fejlesztése áll (V. fejezet). A kutatási terv eredetileg ilyen feladatot nem tartalmazott, de a téma nem csak fontossága miatt megkerülhetetlen, hanem a miatt is, hogy a TÁMOP konstrukcióban ennek a rendszernek az informatikai fejlesztése zajlik, így ezt szerettük volna szakértőnk bevonása által szakmailag megalapozni és ezzel egyidejűleg a megbízói új igénynek is megfelelni. A szűkebb és tágabb értelemben értelmezett kapacitásfigyelő rendszerhez illeszkedően kerül megvizsgálásra a jogszabályi feltételrendszer, ahol az adatvédelem, adatok gyűjtése és kezelése is fontos szempontként jelenik meg (VI. fejezet). Ezt követően az SOS Gyermekfalu kapacitástervezéssel és figyeléssel kapcsolatos szakmai munkáját ismertetjük jó gyakorlatként (VII. fejezet). Végezetül a szociális szükségletek kapacitásainak prognosztizálásával foglalkozunk a szociális ellátások vonatkozásában (VIII. fejezet), ahol a fejlesztési irányokat is körbejárjuk, ennek két fontos iránya a szakmai támogatás szükségességének hangsúlyozása és a hatóságokkal, hivatalokkal való együttműködés. Zárótanulmányunk összegző megállapításokkal és a kapacitásfigyelő rendszer hosszú távú fenntarthatóságának felvetésével zárul. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy zárótanulmányunk a nemzetközi és a nagyon hiányos hazai irodalmak, a témában elkészült kutatási eredmények összegzésén túl független gyermekvédelmi és szociális tárgyú szakértői tanulmányokra épül, mely 13

14 szakértői tanulmányok önállóan is alkalmasak arra, hogy egy-egy témát felvetve a dilemmákat körbejárják és a kapacitástervezésben és döntéshozatalban dolgozók számára megfontolandó szakmai szempontokat adjanak. (Az egyes fejezetek közötti átfedések részben ebből erednek.) Zárótanulmányunk fontosságát és a szakma általi hasznosíthatóságát abban látjuk ahogy ez a Megbízó által elfogadott kutatási tervben is szerepel hogy a gyermekvédelmi kapacitásfigyelő rendszer fejlesztését annak akár legszélesebb, akár szűkítőbb, egy már létező, konkrét rendszer fejlesztésére épülve szakmailag megalapozzuk, figyelembe véve a kapacitásfigyelés és tervezés gyermekvédelmi elveit, a szükséges indikátorok körét, valamint felvessünk és körbejárjunk néhány fontos szakmai kérdéskört, kitérve egy ilyen mérvű szakmai fejlesztés esetén a kapacitásfigyelést célzó jogi szabályozás feltételrendszere kialakításának feltételeire is. Ugyanakkor arra nem vállalkozhattunk, hogy egy konkrét kapacitásfigyelő rendszert tervezzünk meg, megbízatásunk nem is erre irányul annak teljes szakmai, fiskális, jogi és informatikai hátterének kidolgozásával. Bízunk abban, hogy zárótanulmányunkkal segíteni tudjuk a gyermekvédelem fejlesztését és szakmai szempontjainkkal, a felvetett vitás kérdésekkel, dilemmákkal hozzájárulhatunk egy jövőbeli kapacitásfigyelő rendszer szakmai megalapozásához. 14

15 I. fejezet: A kapacitásfigyelő rendszer generális sajátosságai A tanulmány célja, hogy áttekintse a kapacitásfigyelő rendszer szakmai elveit és informatikai követelményeit, módszereit a szociális és egészségügyi rendszer hazai és nemzetközi áttekintése segítségével. Az áttekintés célja, hogy összegyűjtse azokat az általános elveket és sajátosságokat, amelyek jól hasznosíthatóak a gyermekvédelmi kapacitásfigyelő rendszer hosszú távú, hatékony működtetési elveinek kidolgozásához. I.1. Kapacitástervezés az egészségpolitikában A kapacitástervezés az egészségpolitika egyik kiemelkedő fontosságú területe. Egy Kanada, Dánia, Anglia, Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia és Új-Zéland egészségügyi rendszerét, különös tekintettel a kapacitástervezés különböző formáit bemutató tanulmány szerint a legtöbb országban az egészségügyi kapacitástervezésnek nemzeti, regionális és helyi szintjei vannak az egészségügyi rendszeren belüli kormányzati szinteknek megfelelően, ugyanakkor az egyes szintek közötti feladatmegosztás sok esetben nem tisztázott.(ettelt at al 2008)A regionális és helyi hatóságok is lehetnek felügyelő szervek, de ezek nagymértékben különböznek a populáció nagysága, a jogi és politikai megbízatásuk és a szervezeti struktúrájuk tekintetében egyaránt. A vizsgálatban szereplő országok többségében az egészségügyi kapacitástervezés a regionális szintekre van átruházva (amely gyakran egybeesik a teljes egészségügyi rendszer irányításának felelőségi körével). A helyi szereplők Dániában és Finnországban jutnak jelentős szerephez. Kanadában a provinciák felelősek a kapacitástervezésért, ami néhány esetben a nemzeti keretek figyelembevételével és a helyi hatóságok részvételével valósul meg. Dániában a régiók és a települések önállóan 15

16 tervezik a helyi egészségügyet némi központi felügyelet mellett. Angliában a nemzeti és regionális tervezést a központi kormányzat irányítja a helyi hatóságok részvételével. Finnországban a tervezés a települések és a települési szintű kórházi körzetek feladata. Franciaországban a regionális kórházi ügynökségek tervezik az egészségügyet központilag meghatározott keretek között, egyeztetve a regionális érintettekkel. Németországban a tartományi kormányzatok tervezik az egészségügyi kapacitást a nemzeti és regionális szabályozás alapján és a regionális érintettekkel egyeztetve. Olaszországban a regionális kormányzatok a nemzeti egészségügyi tervek alapján tervezik az egészségügyi kapacitást, ami döntően kórházi kapacitást jelent. Hollandiában a regionális ellátó szervezetek feladata az akut kórházi ellátás estében a kapacitástervezés, amit a nemzeti kormányzat hagy jóvá. Új-Zélandon a kapacitástervezés feladata a központi kormányzat és a Körzeti Egészségügyi Szervek között oszlik meg. A regionális/helyi tervezési struktúra sok helyen nagymértékű átfedésben van a regionális/helyi politikai struktúrával (például Dániában a régiók esetében), míg máshol külön regionális, illetve helyi szervezeteket hoznak létre az egészségügy szervezésére, mint például Franciaországban a Regionális Kórházi Ügynökségek vagy Új-Zélandon a Körzeti Egészségügyi Szervek. Hollandia a nagymértékben liberalizált egészségügyi kapacitástervezési rendszerével eltér a fentiekben vázolt általános képtől. Hollandia esetében, míg az egészségügyi rendszer egésze felett a felelősség megmaradt a nemzeti kormányzat kezében, a regionális és helyi szintek közvetlenül részt vesznek az egészségügyi kapacitás tervezésben. A kormányzat fokozatos kivonása a tervezésből az 1980-as években kezdődött, összhangban a szabályozott piaci folyamatoknak kedvező politikai légkör megjelenésével a központi ellenőrzéssel szemben. Az általánosan kötelező egészségbiztosítási rendszer 16

17 2006-os bevezetését követően az akut egészségügyi ellátás tervezése átkerült az egészségügyi biztosítókkal együttműködő regionális kórházi szervezetekhez és a kormány jóváhagyása csak a nagyobb beruházást igénylő tervek (pl. új kórház építése) esetében szükséges. Az ellátó szervezetek aktív bevonása a tervezésbe jellemző Franciaországra és Németországra is, amely két országnak erőteljes korporatista hagyományai vannak. A köz és egyéb érintettek, mint az egészségügyi szakemberek, konzultáció formájában történő bevonása a tervezés folyamatába jellemző Angliában, Olaszországban és Új- Zélandon. Dániában és Finnországban a közszereplők bevonása a tervezésbe a regionális és helyi testületek képviselőinek bevonását jelenti. Az egészségtervek és a tervezés típusát tekintve elmondható, hogy talán Hollandiát kivéve minden ország alkalmazza az egészségtervet, mint a tervezés fő eszközét. Összhangban a különböző adminisztrációs szintek tervezésbe való bevonásával, az egészségtervek kidolgozása történhet nemzeti, regionális vagy helyi szinten. Alapvetően a tervezésnek két funkciója van a stratégiai tervezés és az operatív tervezés. A stratégiai tervezés a kertetek kialakítását, az egészségügyi rendszer elveinek és általános irányvonalainak meghatározását jelenti, amit leggyakrabban az egészségügyi rendszeren belüli legmagasabb szintű hatóságok határoznak meg, úgy mint a központi egészségügyi minisztérium Angliában, Franciaországban, Olaszországban és Új-Zélandon, vagy az adott regionális és helyi szintek a decentralizált rendszerekben, úgy mint a tartományi/területi önkormányzatok és regionális egészségügyi hatóságok Kanadában vagy a szövetségi államok Németországban (de csak a kórházi ellátás esetén.). Ezzel ellentétben Dániában és Finnországban a stratégiai tervezés a regionális és helyi 17

18 hatóságokhoz van átruházva. Az alacsonyabb szintű adminisztrációs szervek részvételét a stratégiai tervezésben nagymértékben meghatározza az autonómia szintje és a döntéshozatali hatáskörük. Az operatív tervezés a stratégia terv lefordítását jelenti konkrét cselekvéssekké, ami kiterjed az egészségügyi szolgáltatások teljes körére és magában foglalja a költségvetést és az erőforrások elosztását, a szolgáltatások szervezését a személyzet és létesítmények és berendezések fenntartását. Az operatív tervezés leggyakrabban a regionális hatóságok feladata, de végezhetik a helyi hatóságok is, mint a regionális egészségügyi hatóságok Kanadában, a helyi önkormányzatok Dániában és Finnországban, valamint az elsődleges ellátást biztosító szervek Angliában. Egyes országokban a regionális/helyi tervek közvetlenül a nemzeti egészségügyi terven alapulnak és a regionális hatóságok felelőssége, hogy integrálják a nemzeti irányelveket a regionális egészségügyi tervekbe (vertikális integráció). Általában ez a jellemző Angliában, Franciaországban, Olaszországban, Új-Zélandon, valamint Kanadában, ahol a regionális egészségügyi hatóságoknak el kell fogadniuk és végre kell hajtaniuk a területi vagy tartományi kormányzatok által kidolgozott egészségterveket. A regionális és helyi tervezés Dániában és Finnországban elsősorban operatív tervezést jelent. Dániában a rendszer különböző szintű szereplői felelősek a különböző egészségügyi ágazatokért: a régiók tervezik a kórházi ellátást és néhány alapellátási típust, míg a helyi önkormányzatok tervezik a rehabilitációt, a hosszú távú ellátást és néhány alapellátást. Bár kevés vertikális integráció jelenleg még itt is megfigyelhető, ez alapvetően változóban van a közelmúltban lezajlott adminisztratív átszervezés eredményeként, ami a felelősségi körök újraelosztására is kiterjedt. 18

19 A tervezés hatóköre és ágazatai kapcsán elmondható, hogy minden vizsgált országban a tervezés középpontjában a kórházi ellátás áll. Szisztematikus tervezés az ambuláns ellátás területén csak Dániában, Angliában és Új-Zélandon figyelhető meg és bizonyos mértékig Finnországban. Az országok nagymértékben különböznek abban a tekintetben, hogy a tervezés milyen mértékben vonatkozik az állami és a nem állami szolgáltatókra, ami általában azon alapul, hogy a magánszolgáltatók az adott ország gyakorlatában jogosultak-e a állami finanszírozásra a szolgáltatásaikért. A kórházi és egészségügyi tervek Kanadában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban egyaránt kiterjednek a köz és magánkórházakra, beleértve, ha a tulajdonosa és ha az üzemeltetője a magánvállalkozás, de a szolgáltatásaik növelése minden esetben engedélyhez kötött. Ezzel szemben Dániában, Angliában, Finnországban és Új-Zélandon a tervezés főleg a közintézményekre vonatkozik. A kórházai kapacitástervezés esetében a nemzetközi vizsgálat megállapította, hogy a kórházi kapacitástervezés több dimenziót foglal magába: a meglévő intézmények és az új fejlesztésekre vonatkozó beruházásokat, a drága berendezésekre és technológiákra vonatkozó beruházásokat, a szolgáltatásszervezést, valamint az emberi és pénzügyi erőforrás tervezést. Az egészségügy szervezésének különböző megközelítésit figyelembe véve nem meglepő, hogy a tervezés intenzitása a különböző területeken országonként nagy változatosságot mutat. A legtöbb ország tervezi a kórházak számát, de a kidolgozottság hatóköre és szintje különböző. Néhány esetben a tervek csak a kórházak számát és elhelyezkedését tartalmazzák a meglévő infrastruktúrát alapul véve, míg máshol a tervezés sokkal tovább megy és részletesen meghatározza a számát és formáját a speciális részlegeknek, valamint a földrajzi elhelyezkedésüket is. Hagyományosan a kórházi ágyak tervezése a legfőbb feladata a kórházi ellátás tervezésnek. Ez megmaradt kiemelt területnek ma is Finnországban, Olaszországban, Új- Zélandon és a legtöbb kanadai tartományban és német tartományi államban. Ezzel 19

20 szemben Angliában és Franciaországban nagymértékben eltérnek ettől a megközelítéstől és nagy figyelmet fordítanak a tervezésben a szolgáltatás volumenére és aktivitására. A tőkebefektetés-tervezés kapcsán a vizsgálat eredményei szerint a jelentős kórházi infrastruktúra beruházást az operatív ügyektől és működési költségektől elkülönítve tervezik. Dániában, Finnországban és Németországban (főleg az állami kórházak esetében) és Olaszországban az új kórházi fejlesztéseket és a jelentős átalakítási projekteket regionális szinten tervezik és finanszírozzák. Míg Franciaországban, Új- Zélandon és Hollandiában az új kórházi fejlesztésekhez a központi kormányzat jóváhagyása szükséges. A legtöbb országban a regionális (és sokszor a nemzeti) hatóságok is részt vesznek a nagyobb kórházi beruházások finanszírozásában, míg Hollandiában a kórházi fejlesztéseket teljes mértékben magántőkéből fedezik. A magánberuházások egyre növekvő jelentősége más országokban is megfigyelhető, Kanadában például a kórházi beruházásokat gyakran támogatják az egyes kórházakhoz kapcsolódó jótékonysági szervezetek. A tőkebefektetés-tervezés folyamata országonként eltérő képet mutat a hosszú és rövid távú befektetések tervezése vonatkozásában. Finnországban például a hosszú távú beruházások (10 évet meghaladó) tervezése és felügyelete a kórházi körzetek feladata, míg a rövid távú beruházások (ami kisebb beruházást is jelent) az alsóbb egészségügyi szintekhez kerülnek és csak a kórházi körzetek jóváhagyása szükséges hozzá. Angliában pedig a kisebb beruházások tervezése a helyi alapellátási szervek feladata, az Egyesült Királyság Egészségügyi Minisztériuma által meghatározott keretek figyelembe vétele mellett. 20

Az Igénybevevői Nyilvántartás bevezetése, szerepe a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások nyilvántartásában

Az Igénybevevői Nyilvántartás bevezetése, szerepe a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások nyilvántartásában Az Igénybevevői Nyilvántartás bevezetése, szerepe a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások nyilvántartásában dr. Kása Karolina, osztályvezető, NRSZH Siófok, 2013. május 16. 4. Az Igénybevevői Nyilvántartás

Részletesebben

Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel

Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel Információbiztonság fejlesztése önértékeléssel Fábián Zoltán Dr. Horváth Zsolt, 2011 Kiindulás SZTE SZAKK információ információ adatvédelmi szabályozás napi gyakorlat információ Milyen az összhang? belső

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

Az örökbefogadás adminisztrációs és nyilvántartási rendszerének fejlesztése. Szakszolgálatok számára

Az örökbefogadás adminisztrációs és nyilvántartási rendszerének fejlesztése. Szakszolgálatok számára Az örökbefogadás adminisztrációs és nyilvántartási rendszerének fejlesztése Tájékoztató nap a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatok számára Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Projektigazgatóság

Részletesebben

A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK NYILVÁNTARTÁSA

A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK NYILVÁNTARTÁSA A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK NYILVÁNTARTÁSA Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ DR. VERES GÁBOR 2015.05.14. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

Központi szociális információs fejlesztések

Központi szociális információs fejlesztések TÁMOP 5.4.2 kiemelt projekt Központi szociális információs fejlesztések Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal AZ NRSZH FELADATAI A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának

Részletesebben

Pénzbeli és természetbeni ellátások rendszerének. Felkészítő nap

Pénzbeli és természetbeni ellátások rendszerének. Felkészítő nap TÁMOP-5.4.2.-12/1-2012-0001 Központi szociális információs fejlesztések Pénzbeli és természetbeni ellátások rendszerének bevezetése (PTR) Felkészítő nap 2013. október 28. 2013. november 15. Tervezett napirend

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben

Részletesebben

T/4448. számú törvényjavaslat

T/4448. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4448. számú törvényjavaslat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében

Részletesebben

Nemzetközi és hazai HRH projektek. Dr. Eke Edit Girasek Edmond

Nemzetközi és hazai HRH projektek. Dr. Eke Edit Girasek Edmond Nemzetközi és hazai HRH projektek Dr. Eke Edit Girasek Edmond Joint Action on European Health Workforce Planning and Forecasting (JAHWF) Nagyívű nemzetközi összefogás (közös fellépés) az Európai Unió egészségügyi

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015

Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015 Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015 2015. január 1-től több jogszabály tételesen rendelkezik arról, hogy az egyes szociális, és gyermekjóléti szolgáltatások, valamint a gyermekvédelmi szakellátás

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B.

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

HISCOM GOP-1.2.1-08-2009-0002

HISCOM GOP-1.2.1-08-2009-0002 Pan-Inform Kutatás-fejlesztési és Innovációs Kft. HISCOM GOP-1.2.1-08-2009-0002 K+F EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA Budapest, 2011. május Náray Gábor Zsolt Egészségügyi informatikai kutató-fejlesztő központ Megalapítás:

Részletesebben

A rendelet hatálya. Az eljárás alapja

A rendelet hatálya. Az eljárás alapja Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. február 3. Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2003.(VI.25.) számú rendelete a

Részletesebben

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek

Részletesebben

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com Iktatószám:../2015. FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com 3. E L Ő T E R J E S Z T É S - A Képviselő-testülethez

Részletesebben

PR4 dokumentum A.I.M. 2011 KONZORCIUM

PR4 dokumentum A.I.M. 2011 KONZORCIUM PR4 dokumentum A kora gyermekkori ellátásban résztvevő intézmények által használt adatgyűjtő kérdőívek egységes struktúrájára és tartalmi elemeire tett javaslat(ok), amely a kora gyermekkori ellátásban

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu

AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu Integrált (Elektronikus) Nyomonkövető Rendszer Miért használjuk? Hogyan használjuk?

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. január 26-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. január 26-i ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 26/2012. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. január 26-i ülésére Tárgy: Módosító indítvány a Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros

Részletesebben

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról 1 1 Módosította: 5/2012.(II.14.) számú

Részletesebben

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra dr. Kópiás Bence főosztályvezető-helyettes E-közigazgatási Főosztály 2009. március 20. Az elmúlt évek fejlesztései a jogi

Részletesebben

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

KÖZPONTI SZOCIÁLIS INFORMÁCIÓS FEJLESZTÉSEK

KÖZPONTI SZOCIÁLIS INFORMÁCIÓS FEJLESZTÉSEK KÖZPONTI SZOCIÁLIS INFORMÁCIÓS FEJLESZTÉSEK Dr. Magyar Gyöngyvér Szakmai vezető, 5.4.2-12/1-2012-0001 Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Keszthely 2014. november 14. ELŐADÁS TÉMÁI TÁMOP 5.4.2-12

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Oktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt

Oktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt 1 Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt 1 Közigazgatás jelene 2 Problémák Lassú ügyintézési folyamat Államháztartásnak költséges működés Cél Hatékonyság növelése Legyen gyorsabb, egyszerűbb Költség csökkentés

Részletesebben

Szálkai Önkormányzat 9/2006. (VI.14.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról, a módosításokkal egységes szerkezetben

Szálkai Önkormányzat 9/2006. (VI.14.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról, a módosításokkal egységes szerkezetben Szálkai Önkormányzat 9/2006. (VI.14.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról, a módosításokkal egységes szerkezetben Bevezető rész Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és

Részletesebben

KIR 2.0 A KIR MEGÚJÍTÁSÁNAK ELSŐ LÉPÉSEI BARCSÁNSZKY PÉTER OKTATÁSI HIVATAL. TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS Támogatása

KIR 2.0 A KIR MEGÚJÍTÁSÁNAK ELSŐ LÉPÉSEI BARCSÁNSZKY PÉTER OKTATÁSI HIVATAL. TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS Támogatása A KIR MEGÚJÍTÁSÁNAK ELSŐ LÉPÉSEI BARCSÁNSZKY PÉTER OKTATÁSI HIVATAL TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS Támogatása A köznevelés információs rendszere Jogszabályi környezet határozza meg a kapcsolódó

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE Minta projekt a gördülékenyebb együttműködés reményében 1. Intézményközi Információs Rendszer Adatkommunikációs központ Elektronikusan elérhető tájékoztató és adatszolgáltató

Részletesebben

Javaslat Dél- Borsodi Egészségügyi- Szociális Klaszter létrehozására és az ahhoz való csatlakozására

Javaslat Dél- Borsodi Egészségügyi- Szociális Klaszter létrehozására és az ahhoz való csatlakozására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ:746.273/2006. Javaslat Dél- Borsodi Egészségügyi- Szociális Klaszter létrehozására és az ahhoz való csatlakozására Összeállította: Egyeztetve: Jirkovszkyné

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ Ülés időpontja: a Képviselő-testület 2013. június 25-i ülésére Előterjesztés tárgya: Javaslat Vecsés Város Önkormányzatának részvételére az ÁROP-3.A.2-2013 kódszámú, Szervezetfejlesztés

Részletesebben

A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3)

A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3) A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3) 2011. december 7. Fejlesztés a minőségi oktatásért Minőség a felsőoktatásban

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI HATÓSÁG. A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság

NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI HATÓSÁG. A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság (NEIH) A 2013. évi L. törvény hatálya alá tartozó elektronikus

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 2/2006.(II.10.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról

Részletesebben

A TakarNet24 projekt

A TakarNet24 projekt országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

dr. Barta László J A V A S L A T

dr. Barta László J A V A S L A T NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE.. sz. napirend 53-59/2011. ikt. szám Az előterjesztés törvényes dr. Barta László J A V A S L A T a megyei önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást

Részletesebben

Stratégiai döntés előkészítő

Stratégiai döntés előkészítő DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje 2014. június 30. DOKUMENTUM ADATLAP A projekt címe: A pályázat kódszáma: Fejlesztési

Részletesebben

Fővárosi Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat 2010. évi módszertani feladatellátásának munkaterve

Fővárosi Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat 2010. évi módszertani feladatellátásának munkaterve 1 Fővárosi Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat 2010. évi módszertani feladatellátásának munkaterve 2010. évben folyamatosan végzett feladatok: A területi gyermekvédelmi szakszolgálatok nyilvántartási

Részletesebben

II. fejezet. Gyermekjóléti Szolgálat működtetése

II. fejezet. Gyermekjóléti Szolgálat működtetése 2. sz. melléklet II. fejezet Gyermekjóléti Szolgálat működtetése Jogszabályok és a fenntartó által előírt feladatok. A gyermekjóléti szolgálat feladatai: 1997. évi XXXI. tv., a 235/1997 ( XII.17.) sz.

Részletesebben

A normatív elszámolás feladatai, az ellenőrzések tapasztalatai, várható jogszabályi változások

A normatív elszámolás feladatai, az ellenőrzések tapasztalatai, várható jogszabályi változások A normatív elszámolás feladatai, az ellenőrzések tapasztalatai, várható jogszabályi változások Előadó: Imre Ildikó referens Magyar Államkincstár Önkormányzati Főosztály Humánszolgáltatások Osztálya Tel:

Részletesebben

Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél 1. A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20.

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20. AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE dr. Juhász Péter 2008. november 20. Akadálymentesítés akadálymentesítés = rámpa Az akadálymentesség értelmezhető fizikai szempontból rámpa térdszabad

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére 6. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok

Részletesebben

A közösségi kapcsolatépítés módszerei és eszközei a rákmegelőzés hatékonyabbá tételében

A közösségi kapcsolatépítés módszerei és eszközei a rákmegelőzés hatékonyabbá tételében A közösségi kapcsolatépítés módszerei és eszközei a rákmegelőzés hatékonyabbá tételében Kovács Zsuzsanna 2014. február 26. OEFI TÁMOP 6.1.1 - Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása Népegészségügyi

Részletesebben

A támogatott lakhatás jogszabályi keretei

A támogatott lakhatás jogszabályi keretei A támogatott lakhatás jogszabályi keretei Csicsely Ágnes Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya Stratégia a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást

Részletesebben

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt Kapcsolat a Programmal II. cél: Gyermek alapellátás egységesebbé tétele az esélyegyenlőség javítása érdekében a hozzáférhetőség javításával és a jobb

Részletesebben

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere 20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere Keringer Zsolt Irodavezető E-mail: keringer@szombathely.hu Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Első lépések Döntés a Digitális Földmérési alaptérkép

Részletesebben

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők

Részletesebben

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben)

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben) Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2004. (IX. 29.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12,13,14,15,

Részletesebben

A minisztériumok és háttérintézményeik központi ellátását támogató web-es portál és munkafolyamat menedzsment-rendszer funkcionális működése

A minisztériumok és háttérintézményeik központi ellátását támogató web-es portál és munkafolyamat menedzsment-rendszer funkcionális működése A minisztériumok és háttérintézményeik központi ellátását támogató web-es portál és munkafolyamat menedzsment-rendszer funkcionális működése Workflow - Tájékoztató 2014. november 250/2014. (X. 2.) Korm.

Részletesebben

a Képviselő-testülethez

a Képviselő-testülethez 1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5./Fax: (54) 531 000 ; 531 001 Email: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 10. E LŐTERJESZTÉS a Képviselőtestülethez a Segítő Kezek Szociális

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

M E G Á L L A P O D Á S

M E G Á L L A P O D Á S Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. E L Ő T E R J E S Z T É S szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátási feladatok intézményi társulás keretében történő

Részletesebben

TAKARNET24 szolgáltatásai

TAKARNET24 szolgáltatásai TAKARNET24 szolgáltatásai Szilvay Gergely Földmérési és Távérzékelési Intézet ÖSSZEFOGLALÁS A Digitális Földhivatal k özéptávú fejlesztési terv első lépések ént a befejezéséhez k özeledik az EKOP-1.1.3

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23.

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23. A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében 2014. szeptember 23. Szempontsor Eddigi tapasztalatok: Teljes körű adatszolgáltatás a gyámhivatalok felé Egyre jobb minőségű,

Részletesebben

A statisztikai rendszer korszerűsítése

A statisztikai rendszer korszerűsítése Migráció és integráció Magyarországon A statisztikai rendszer korszerűsítése Gárdos Éva Szakmai főtanácsadó 2010. május 17. Transznacionalizmus és integráció Migráció Magyarországon a második évezred első

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások

Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások Az ITSource Kft. célja ügyfelei költséghatékony és rugalmas kiszolgálása. Cégünk olyan hosszú távú együttműködés megvalósítására törekszik, melynek során

Részletesebben

DARU KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

DARU KÖZHASZNÚ EGYESÜLET DARU KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Bemutatkozás: A DARU Közhasznú Egyesületet (a Bács-Kiskun Megyei Roma Ifjúsági Egyesület jogutódjaként) 2002.02. 23-án alapították meg többségében mélykúti roma/cigány személyek,

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

53-60/2011. ikt. szám Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László. Javaslat

53-60/2011. ikt. szám Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László. Javaslat Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 4. sz. napirendi pont 53-60/2011. ikt. szám Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László Javaslat az étkeztetési tevékenységet végző intézmények 2011. évi

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság Dudás Zoltán Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály Új Megegyezés 2010 Nemzeti Együttműködés Programja Szociális

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok Vinczellér Gábor AAM Technologies Kft. Tartalom 2 Bevezetés Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt Adatbázis szerkezet Adatbázis feltöltés

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23.

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Állandó és ideiglenes sebességkorlátozások alakulása A pályafelügyeleti

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

Módszertani feladatellátás

Módszertani feladatellátás Sidlovics Ferenc Módszertani feladatellátás A korábban kijelölt módszertani intézmények kijelölése 2012. december 31-én megszűnt. 2013. január 1-től a Főigazgatóság látja el az országos szociális, illetve

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006. (IV. 25.) Hö. r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi rendszeréről 1 (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület a helyi

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Előterjesztés. - a Közgyűléshez. a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételi

Előterjesztés. - a Közgyűléshez. a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételi Ügyiratszám: 30.004/2012.05 Ügyintéző: dr. Krizsai Anita NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA HUMÁN FÓOSZTÁL Y _~,,~~... SZOCIÁLIS OSZTÁLY ~., _... ~_~_~»..m"_h _. ~...._ 4401 Nyíregyháza,

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Népjóléti Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Népjóléti Iroda Ikt.szám: 5293/2014. Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Népjóléti Iroda J a v a s l a t a Salgótarján és Térsége Önkormányzatainak Társulása által biztosított személyes gondoskodást nyújtó

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Belváros-Lipótváros Önkormányzatának 16/2003. (V.15.) rendelete a 20/2004. (IV.19.) rendelettel és a 15/2008. (III.19.) rendelettel és a 21/2009. (VI. 02.) rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

Jogalkotási előzmények

Jogalkotási előzmények Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény jogalkotási tapasztalatai és a tervezett felülvizsgálat főbb irányai Dr. Bodó Attila Pál főosztályvezető-helyettes

Részletesebben