Történelmi város és kortárs művészet Vizuális művészet és mecenatúra

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Történelmi város és kortárs művészet Vizuális művészet és mecenatúra"

Átírás

1 Történelmi város és kortárs művészet Vizuális művészet és mecenatúra Konferencia a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Székházában november 15. Rendező: MKISZ Interdiszciplináris Szakosztálya

2 Tartalomjegyzék Történelmi város és kortárs művészet Vizuális művészet és mecenatúra Miskei László alelnök, MKISZ Bevezető 5 Dr. Finta József akadémikus, építész A kortárs építész gondolatai a változó városképről 6 Dévényi Sándor építész A város és építésze 11 Sersliné Kócsi Margit főépítész, Budapest, IX. ker. Önkormányzat Változó arculat a dunaparti kulturális negyed 15 Helembai Mihály ügyvezető igazgató, Budapest, XIII. ker. Környezetgazdálkodási Kht. Természeti környezet és a város koncepció és megvalósulás 21 Szende Pál építész, igazságügyi szakértő Új alkotói területek társadalmi és jogi státusza 24 Dr. Nemcsics Antal egyetemi tanár Színharmóniai összefüggések a környezetünkben 33 Dr. Winkler Gábor egyetemi tanár A történelmi város és a szín társművészetek 36 Fertőszögi Péter művészettörténész A KOGART Kortárs Művészeti Gyűjtemény elvek és gyakorlat 42 Tilless Béla szakosztályvezető, MKISZ Néhány mondat az interdiszciplináris alkotóterületről 47 3

3 Miskei László Bevezető A Magyar Képzőművészek és Iparművészek szövetsége, a Szövetség Interdiszciplinális szakosztálya nevében tisztelettel köszöntöm Önöket. Külön köszöntöm felkért előadóinkat. Köszönöm, hogy elfogadták meghívásunkat. Akik az elmúlt években figyelemmel kísérték szervezetünk programjait, azok számára bizonyára ismert lehet az a szándék, az az elhatározás is, hogy fórumot biztosítsunk vizuális kultúránk, benne a környezet kultúra problémáinak megvitatására, a megoldások keresésére. A mostani alkalom, az Interdiszciplinális szakosztály által szervezett konferenciák sorában immár a hatodik. Ahogy a korábbi években, úgy most is megpróbáltuk egy-egy fontos téma köré csoportosítani kérdéseinket, a bennünket is érintő fontos gondolatokat. Azt remélve, hogy a kérdésekre a programban szereplő előadások eligazító válaszokat adnak. A korábbi konferenciákon, de más alkalommal is sokszor megfogalmazódott épített környezetünkkel kapcsolatban a különböző vizuális alkotó területek együttműködésének szükségessége. Azt hiszem ez egy olyan igény, amelynek hiányában környezetünk megújítása nem képzelhető el. Ezeken konferenciákon a jelenlévők sok információt kaptak egy-egy alkotó területről, alkotói programról, de magáról az alkotóról az építészről, a képzőművészről vagy a tárgyművészről is. Megismerhettük vidéki városaink, településeink felelős szakembereinek gondolatait saját környezetükről. Megismerhettünk számos jól megvalósított konkrét környezetet is, ahol az építész, a társművész, a környezettervező harmonikus együttműködése hozta létre a magas színvonalú kortárs környezetet. Szervezetünk tagsága abban érdekelt, hogy a környezettel foglalkozó szakmai koncepciókba, a közgondolkodásba épüljön bele a társművészetek szerepének fontossága. Azt szeretnénk, hogy a kortárs művészeti alkotás, a közterületek tárgyai, tervezetten kerüljenek telepítésre. Fontos lenne, hogy városaink, településeink arculatát ne az esetlegesség, a szakmai ismeretek hiánya határozza meg. Az alkotói felelősség legyen számonkérhető az épített környezetünket létrehozó minden területen is és még sorolhatnám. Igen, azt hiszem, van még mit tenni. Végül röviden szeretnék szólni arról, hogy változatlanul fontos számunkra a környezetünkel kapcsolatos elméleti kérdések tisztázása. Életművek, kortárs művészeti alkotások megismertetése. A példaadóan megújított történelmi és kortárs környezet megmutatása, az információ szabad áramlása. Reményeim szerint mindez az együttgondolkodást is segítheti, mint ahogy a mai konferencia, is úgy gondolom, hozzájárul ehhez. Jó konferenciát kívánok előadónak és hallgatónak a mai napon. 5

4 Dr. Finta József A kortárs építész gondolatai a változó városképről I. A városképek olyan gyorsiramú, sokszor meghökkentően léptékváltó változásaihoz, amelyeket a világ manapság átél, legfeljebb a XIX. sz. második felének urbanizációs változásai, robbanásszerű átalakulásai hasonlíthatóak. E múltszázad előtti idők végén az eklektika néhol nagyonis brutális mozdulatai söpörtek el középkori, barokk és klasszicista várostesteket (gondoljunk Hausmann báró párizsi gesztusaira, vagy a pesti egykori városközpont struktúrájának eltüntetésére az Erzsébet híd építése ürügyével) most Európában, de elsősorban Arábiában, főképp pedig Ázsiában, jelesül Kínában élhetünk tapasztalhatunk meg nem évtizedekben, de években mérhető urbanisztikai detonációkat. E helyeken már nem csupán gyors átalakulásokról beszélhetünk, de sokmilliós városok tűnnek el s épülnek újjá vagy éppen fel (lásd Dubai). Nyilvánvaló persze, hogy bennünket Európa ilyetén átformálódásai érdekelhetnek igazán, eme átformálódások okai céljai, hatásai életformákra, mozgásformákra, magára a polgári létezésre, a közösségi tudatformálás (közösségformálás) felelősségére, e formálódások esztétikai minőségére, s ezen új esztétikai minőség hatásai egyénre, csoportokra, városi közösségekre, akár egész társadalmakra is. A XX. század egésze az építészeti útkeresések ideje a század eleji eklektikától a szecesszión, a premodernen, az avantgarde-on, a Bauhaus modern útkeresésein az új-brutalizmuson, a strukturalizmuson, a japán metabolista mozgalmakon a jelen újposztmodern, dekonstruktivista organikus új-avantgarde konstruktivista biomorf vagy épp legnagyobb hatású high-tech mozgásáig. Már e felsorolásból is érzékelhető, hogy maga az építész is azaz jómagam, a nagyonis gyakorló architekt, aki azért igencsak figyeli környezete szellemi és materiális alakulását igencsak bajba kerül, hogy e stílusfelsorolásából valamilyen irányzatot el ne hagyjon. Az az információs robbanás, amely a XX. sz. vége XXI. sz. fordulója táján egész életünk átformálását vállalta fel vagy előre nem is látható méretben deformálta át, az inputok olyan menynyiségével árasztott el bennünket, amely áramlást az emberi agy felfogni, s főleg szelektálni már egyáltalán nem képes, s a minőségi szelekció hiánya rányomja bélyegét mindenre, amit ez az említett robbanás érint; jelesül az építészet a városépítészet egészére. Ez az információs világ, ez a robbanás azután kiváló társat kapott átalakító mozdulataihoz a végtelenül nyereségorientált piac, az egész világot elárasztó absztrakt pénz, a jobbára lerabló, néha presztízstőke alakjában. A spekuláció, amely oly sok esetben (pl. értékes városközponti, vagy előnyös táji környezeti pozíciójú területeken) a telket területet eleve magasabb értékkel méri, mint a rá kerülő házakat, e mércéjével létrehozta az ún. eldobható építészet fogalmát és kategóriáját, azt ugyanis, hogy ha több nyereséggel kecsegtető funkciót talál saját telkére, azonnal lebont akár esztétikai értelemben értékesnek is mondható objektumokat, hogy azokat új értékhordozókkal cserélje fel. Ehhez az építészethez persze megtalálja azokat a korszerűnek kikiáltott építési technikákat és anyagokat is, amelyek első látásra, a használatba vétel pillanataiban akár lenyűgözőek is lehetnek ám testükbe bújtatva már ott él az elbonthatóság ígérete lehetősége trükkje. Nos, hogy ne keserítsek el mindenkit e meglehetősen pesszimista világképemmel, a jelen építészeti átalakulásai lehetnek lenyűgözően szép gesztusok is, új térvilág letéteményesei, új élet és közösségformák befogadói, soha nem látott aktusai az épített/tér horizontális és vertikális felszabadulásának, a derékszögű kordináták amorf-biomorf hullámvetéseinek, az építészet a táj-környezetépítés és a képzőművészetek egészen újmódi, léptékváltó találkozásainak (amely együvé tartozásokat az építészettörténet azért a múltból már nagyon jól ismer). Korábban felvázolt negatív urbanisztikai tapasztalataimból megemlítem pl. Brüsszelt ezt az egyébként igen-igen gazdag várost, aholis több utazásom során láttam, ahogyan a 60-as 70-es és 80-as évek függönyfalait, falhártyáit lebontják, s helyükre újmódi, korszerűbbnek nevezhető homlokzatokat függesztenek, a kulisszaépítészet bevált szabályai szerint. Ám, a rossz házak rossz arányain, az embertelen monokróm szürkeségen, a technicista monotónián ezek az akciók mit sem segítenek. Ám ez év szeptemberében módomban volt kb. egy hetet Barcelonában tölteni, s ez az egy hét visszaadta a mai építészet igazságaiba vetett (már-már veszendő) hitemet. Valamikor, a 70-es évek eleje-közepe táján voltunk feleségemmel együtt egy olyan spanyol körúton, amely épp Barcelonával fejeződött be, ám abból a másfél napból, amelyet akkor ott töltöttünk, szinte csak a Casa Milá, meg a Sagrada Familia halvány emléke maradt meg számunkra, no és valami fény az akkori Ramblas életéből. Most, e nyolc nap alatt épp a Ramblas-n laktunk, valahol félúton a Catalunya tér és a Columbus emlékoszlop, azaz a kikötő között. A Hotel Oriente valaha Picasso, Miro, Tapies, s a katalán művészvilág törzshelye volt, s az eklektika és a modernismo első találkozásából született igen szép ház, amely később mint szálló tönkrement, s most, épp jelenünkben kezdi új reneszánszát élni, teljes rekonstrukciójával. Gyönyörű ősz fogadott minket, a Ramblas m-es platánjai már erősen sárgultak, s e sárga-halványzöldarany fényen át néztük szobánkból a promenád fantasztikus, zsibongó életét, a sokezres tömeg ide-oda áramlását, a kávéházi-éttermi teraszok, virágárusbódék és állatkereskedők pavilonvilágát, az élő-szobrok bemázolt arany-ezüst-tarka testjeit, s a franciaerkélyről megpróbáltam néha leskiccelni ezt a lerajzolhatatlanul mozgó színpadi játékot. Barcelona új élete már az 1929-es világkiállítással elkezdődött ugyan, ám a polgárháború, Franco diktatúrája, a katalán mozgalmak megtorlásai ezt a fejlődést visszavetették. Új lendületet a város fejlődése az 1992-es olimpia megrendezési jogával kapott s ezidőben épültek meg immáron igen tudatos városfejlesztési akciók nyomán a Montjuic hegyen a sportlétesítmények, s épült meg a Port Olympic azaz a belváros új kikötői területe. A Rambla del Mar remek szerkezetű mozgó hídja, a World Trade Center, az egész terület távoli Jelét adó felhőkarcoló -pár (megjegyzem, jóval közelebb épülve a gótikus városhoz, mint pl. a még mindig magasháztilalom alá eső pesti Hungária körúti területek no de erről majd később), s újabban felépült Eric Miralles Marenostruma is, ez a gyönyörű, páros-üvegtestű torony, fantasztikusan megfaragott-meggyűrt ugyancsak üveghártyájú konzolaival, a tenger és az ég fényeivel játszva a Barcelonetta bejárata közelében. S még az olimpia idejére készült el Frank Gehry Hala is, ez a valóban halformájú nagy, rácsos szobor amely tényleg izgalmas és szép, s az ember egyáltalán nem gondolkodik el azon, hogy most szobrot vagy építészetet lát benne. S ott áll Roy Lichtenstein Barcelona Kapuja, Rebecca Horn dőlt torony-imitációja a strand homokjában, s folytathatnám az ezidőben született művek felsorolását. Ez a városfejlesztés ma is igen tudatos előtervezéssel tart még, és ez a tudatosság (épp Budapest negatív összehasonlításában) lenyűgöző. Hiszen, ma is épül a Diagonal Mar azaz a kikötő, Herzog és De Meuron Forumával, a süllyesztett sztrádákkal, s az elképesztő méretű parti létesítményekkel. És beljebb, immáron a várostestben, némi együttlátásban a Sagrada Familiával, épp manapság adták át Jean Nouvel Torre Agbar-ját ezt a 144 méteres high-tech kúpot, amely este, fénylő testével igen szép lehet, ám még igencsak lepukkant városi környezetével engem nem túlzottan fogott meg (Foster londoni uborkája jobb!). De bent, a város mélyén a Ramblas melletti Garcia negyedben ott él Richard Meier gyönyörű, fehér testű, transzparens, átlátható és mégis igen rafinált térstruktúrájú Kortárs Katalán Múzeuma, az ugyancsak üvegtestű Katalán Kultúra Háza egy szikár, barokk egyetemi udvar mellett, azzal egymatériájú, eleven életet indukáló, sokrétű térvilágával. 6 7

5 Beszélhetünk persze más, s hasonlóképpen pozitív példákról a jelenkori városfejlesztések témaköréből. Igencsak érdekes utam volt igaz igen rövid, kétnapos Barcelona után közvetlenül Koppenhágába. Itt is szép, fényes ősz fogadott, de erős, harapós széllel. Szakmai út volt, így a régi városból alig láttam valamit ám az újból, a ma fejlesztettből annál többet. Koppenhága, ha lehet, még jobban együtt él a tengerrel, mint Barcelona így a városfejlesztés főbb irányai is a partokhoz, a kikötőkhöz, az öblökhöz tapadnak. Végtelenül tudatos koncepcióval épülnek az új negyedek s ezek messze nem az eldobható építészet kategóriájába tartozó építések. Feszes, értelmes, s a Barcelonainál talán keményebben fogalmazott, akár azt is mondhatnám, kevesebb érzelemmel, invencióval szervezett urbanisztikai gesztusok ezek, de magasrendű, érinthetetlenül biztos minőségű házakkal sok üveggel és acéllal, fémmel, kővel, visszafogott, szép high-tech hangulattal, s néhány kiemelkedő gyönyörűséggel! Új városrész, aholis előbb megépítik a számítógép vezérlésű, azaz emberi vezetés nélküli gyorsvasutat, metrót (jaj, Budapest 5-ös metrója!), a sztrádát, a teljes infrastruktúrát, s majd mindezután a lakó és irodatömböket. Ahogyan említettem, az üveg itt is meghatározó homlokzatképző anyag (szemben Budapest üveg-ellenes elméleteivel) s néhol ez a high-tech világ hullámot ver, épületszobrokat alkot, művé és jellé, szimbólummá magasztosul! És, beszélhetünk persze a lisszaboni Expo tengerpartjáról, e part képzőművészeti alkotás-szintű tájépítészete föld-hullámairól, a Land-art tudatos használatáról, és beszélhetünk a nyilván többek által ismert berlini, vagy párizsi városfejlesztési aktusokról Bécs új dunaparti negyedeiről, fémüveg tornyairól, amelyeket járva és szemlélve, Budapest leváltott főépítésze meghozta azt a törvényt, amely szerint Pesten bármely léptékű tornyot úgyszólván tilos építeni. És most, mindezek után, enyhén lehorgasztott fejjel jöjjünk haza! Budapest gyönyörű város messzi nézeteiben, ahogy a Savoyai szobor felől nézvést ragyog az őszi fényben, ahogy a Dunán hajókázva feltárulnak szépen komponált partszakaszai a hidak keretezéseiben, ahogy a Gellért-hegyről, a Gül Baba türbétől, a Halászbástyáról, a Rózsadombról mustrálva a város két teste rátapad a Dunára. És szép a Millenniumi városrész, a furcsa Nemzeti Színház vagy a Művészetek Palotája felől is, amint a partszakasz inflexiója rávezet a hidakra, a Gellért hegyre, a Várra, a budai hegyekre; igen, ilyen szépléptékű, ilyen kiegyensúlyozott formaiesztétikai feszültségben élő városa talán az egész világnak nincs. Ám ilyen álmok nélkül vezetett, ilyen dezorganizáltan szétszakított fejlesztésekkel tönkretett, ilyen roncsolóan, gyáván konzervatív szemléletű város is alig akad e földkerekén! Hogy mi az oka annak, hogy a magyar társadalom szelleme ennyire visszafogott, ennyire konzervatív, ennyire tájékozatlan urbanisztikai-építészeti-művészeti, vizuális-esztétikai ügyekben, arról talán nem egy gyakorló építész kellene beszéljen, hanem egy társadalomkutató, egy szociológus, várostörténész, esztéta, européer urbanista (ha van közöttünk ilyen!). Nem az építészet teremt városi életet, teremt közösségeket, teremt magának értő-befogadó polgárságot, hanem sajnos, fordítva. Egy emelkedettebb szellemű civil társadalom követelhetné ki a mindenkori városvezetéstől, hogy messze tekintő álmai legyenek, hogy fejlesztési elképzelései, ha egyáltalán volnának, tudatosak, up to date, maiak, egyben keresztülvihetők is legyenek, s hogy céljuk egy sokkal elevenebb életet élő, közösségi hatású város legyen. Mert, a Liszt Ferenc tér nyár-déli nyüzsgése, a Szt. István tér elevenedése, a Ráday utca oly sokat emlegetett életre keltése hol van Barcelona, Lisszabon, Bécs, vagy pl. Ljubjana, Prága, Varsó, s legújabban akár Pozsony közösségi életétől. Hol rontottuk el, hol a bajok gyökere, mennyire szakmai, gazdasági, társadalmi a botrány a csapás? Mostanság épp a Kormányzati Negyedről szólnak a hírek, folynak, mint csapból a víz. Legyen, ne legyen, mért legyen nos, ehhez nem szólnék hozzá. Az azonban biztos hitem, hogy ha csupán a Kormányzati Negyed 400 m-es monokróm, hatalmas tömbje épülne meg a Podmaniczky u. elején a maga teljes környezeti szervetlenségében, egy ilyen tett illegitim városi és kormányzati akció lenne. Ám, ha e negyeddel együtt megépülhetne az egész pályaudvar lefedésével együtt ez az új, majdnem városközpont léptékű sűrűsödés, amely egyesíteni lenne képes a szlömösödő Terézvárost az Újlipótvárossal, a Körutat és a Belvárost (az Eiffel csarnokon keresztül) a Városliget Állatkert Hősök tere Múzeumi negyed zónájával, nos egy ilyen léptékű cselekedet már legitimizálhatná még a talányos értékű és szükségességű Kormánynegyedet is! Azt, hogy bizonyos, óvatos, lokalizált területű ráncfelvarrások történtek, történnek nálunk is, nem tagadható. Néhány gyalogos utca kikövezése, a ferencvárosi tömbrehabilitációk, a budai Kopaszigát sikeres tájépítészeti-építészeti rendezése, a Szabadság tér újraparkosítása, a Szent István tér újjászületése, az Erzsébet téri Gödör formálása nos, ezek értelmes kis lépések, ám a legkevésbé sem alkalmasak arra, hogy végre újra megszülessen egy eleven életet élő, egységes Belváros. A rész-koncepciók öt évtizede, kiemelten pedig 90 óta, nem álltak össze egy akarattá. Ez az akarathiány legpregnánsabban a Duna kezelésében, értelmezésében, városi szerepe értékelésében (leértékelésében) jelentkezik. Micsoda új érték, európai cselekedet lehetne egy olyan egységes ívű, lendületű partszakasz, amely a Vigadó tértől a Belgrád rakparton, a Közgazdasági Egyetem előtti partszakaszon, a Közraktárak és a Nehru park területén, a még aluszékony Millenniumi Városközpont, s akár a Soroksári Duna-ág partja teljes hosszában a vízig vinné ki a gyalogosforgalmat (pl. az alsó rakpart részbeni lefedésével), a mögöttes városrészek életét kihozva a város főútvonalára, kávéházakkal, éttermekkel, galériákkal, parkokkal s ilyen léptékben gondolkodó képzőművészeti alkotásokkal teremtve egy egységes nagyvonalú gesztust, hatalmas teraszt, a kultúra, a szórakozás, a gasztronómia számára, amolyan barcelonai gondolkodással! S mi mindent lehetne kezdeni azzal a budai zöld zónával, amely a Gellért-hegytől a Tabánon át, a Horvát kertet magára fűzve, átértékelve s újra értelmezve a Vérmező szerepét, bekapcsolva struktúrájába a Mechwart ligetet, a Papkertet, a Millennáris parkot, a Marcibányi teret, kijutna a Városmajor, majd a Hűvösvölgy területéig. Nos, ilyen adottsága ugyancsak alig van a világ bármely más városának mi meg mit sem kezdünk ezzel az urbanisztikai, táji-környezeti csodával! Külön kérdése városi jövőnknek maga a városkontúr, a ma még oly csodált egységű m-es eklektika. Valóban ilyen féltékenyen őrzendő ez a pesti várostest, ilyen érinthetetlenek magassági viszonyai. Vajon, nem férne e testbe bele itt ott némi új feszültség, valami ritmusváltás, valami felhullámoztatása e túlnyugodt háztengernek? Semmiképp sem gondolok arra, hogy Budapest valamiféle Frankfurt London képletre vágyna, hogy azok a (szerintem hiányzó) vertikális hangsúlyok, amelyek nagyonis megférnének bizonyos léptékben a külső körút jelesül a Hungária gyűrű mentén, lopakodjanak be a Belvárosba is (ahogyan egyébként azt a Bauhaus gondolta egykoron, lásd a 30-as évek Városháza pályázatát). De az, hogy cca. hét-nyolc éve küzdök-küzdünk azért, hogy az Árpád hídi tengely részeként, a Váci út-róbert Károly körút sarkára, az eleve ott létező Rendőrségi Székház 93 m-es antennatartó építménye és a Nyugdíjbiztosító 75 m-es kubusa mellé két mini-tornyot tegyünk (a m közötti magasságig nyúlóan), egyben pedig egy kerület-központot is formáljunk alattukmellettük, s a minden mozdulatában átpolitizált város és kerület még az ilyen mozdulatoktól is megrémül megépítésüket gátolja, ez bizony már elgondolkodtatóan beteg gyávaság, komplex rémület bármely értelmes progresszióval szemben! Igen, ismétlem, a magyar társadalom, ez a polgári gondolkodástól, gondolati szabadságától megfosztott álmos massza, igen konzervatív módon él egyelőre, s azokat az építészeti-képzőművészeti- 8 9

6 urbanisztikai cselekedeteket, amelyeket külföldi útján esetleg megcsodál, itthon elképzelhetetlennek, befogadhatatlannak érzigondolja! A szemlélet, a nemzeti-városi közösségtudat, az élnivágyás ereje-hite kellene megváltozzon, s olyan humán tartalmú, egyben pedig újító szellemű és kísérletező bátorságú legyen, amely spirituális erő majd megteremtheti a maga új materiális környezetét. Hogy ez a változás mikor, milyen hatásra következik be majd nálunk, vagy hogy egyáltalán bekövetkezik e valaha, azt nem egy öreg építész kell Önöknek megjósolja! Dévényi Sándor A város és építésze Konferenciáinkon egy-egy jelentős eseményhez kapcsolódó művek, életművek bemutatásával az építészet és a környezettervezés egységére hívjuk fel a figyelmet. Ezúttal Pécs, Európa Kulturális Fővárosa terve indokolja, hogy a neves pécsi építész, Dévényi Sándor, a magyarországi szerves építészet ismert alakja munkásságát mutassuk be ban Pécsett született. A középiskolát a pécsi, Újmecsekaljai Gimnáziumban végzi. Építészmérnöki diplomáját 1973-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerzi. Nős, négy gyermek apja között az IPARTERV-ben dolgozik, között Pécsett a BARANYATERV-ben a BME műemlékvédelmi szakmérnöki továbbképzését végzi között a DTV (Dél-dunántúli Tervező Vállalat) dolgozója tól 82-ig a Magyar Építőművészek Szövetsége Mesteriskolája hallgatója ig legfontosabb tevékenysége Pécs történelmi belvárosának rehabilitációjában való részvétel ben a Lakásépítő Mérnöki Irodában dolgozik, majd a Pécsi Építész Iroda Kisszövetkezet alapítója, alelnöke től a Dévényi és Társa Építész Kft ügyvezetője. A Kós Károly Egyesülés alapító tagja, az Aradi Vértanúk szobrai Alapítvány alapítója és vezetője, a Dunántúl Autópálya Kht (DUTAP Kht) ügyvezető igazgatója. A Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola címzetes főiskolai tanára. A Dél-dunántúli Építész Kamara elnöke, tagja a Magyar Építőművész Szövetség elnökségének és a Magyar Művészeti Akadémiának. Díjak: 1988-ban Ybl Miklós díj Pécs történeti belvárosában végzett építészi tevékenységéért ben Pro Architektúra díj a pécsi Munkácsy-udvar tervezéséért ban Pécs város Millecentenáriumi Díja ben Kossuth-díj. Fontosabb publikációk a munkásságáról: Magyar Építőművészet: 1985/1.; 1987/2.; 1989/6.; 1993.; Műemlékvédelem:1987.; Art (Németország)1987/2.; Architecture (USA)1987/9.; Project (Csehszlovákia) 1987/1. Mozgó Világ 1987.; L Architecture d Anjours d Hui (Franciaország) 1992/4. The New Hungarian Quarterly 1992/2.; Balkon 1994/7.; Word Architecture 1993/3. Családi Ház 1992/3.; Szép Házak 1993/3; /6; 1994/1; /3; 1995/4; /5; 1996/1; /3; /4; /6; 1998/2 Széplak 98/4. Magyar Televízió: Unokáink is látni fogják ; 1996 Donátor: A Tábornokok Szobrai 1996.; Die Kompromittierte moderne (Anna M. Eifert- Körnig, Budapest 1994) 581 Architects in the Word (Japan, 1995, Tato Shuppan) Évek, művek, alkotók (Ybl díjasok és Műveik ÉTK. Budapest, 1995.) A Dunántúl Autópálya koncepcióját ismertető publikációk különböző lapokban és folyóiratokban, stb. Könyv: Vallomások... Dévényi Sándor (Bp., Kijárat kiadó 1996.) 10 11

7 Főbb munkák: Városrehabilitáció, Műemlékhelyreállítás: Részvétel a pécsi belváros rehabilitációs munkáiban ( ) Tömbtervek: Líceum-tömb, Kazinczy-tömb, 05-ös, 47; 48-as tömb Pécs, Északi érintő út (Aradi vértanúk útja) Kálvária alagút építészeti tervezése (Kistelegdi Istvánnal) ( ) Pécs, pincemegerősítések építészeti tervezése (1975-) Utcaburkolatok tervezése: Pécs, Citrom utca; Király utca, Színház tér; Keszthely, Fő tér, stb. Pécs, Ágoston tér, Kálvária utca útátvezetés, műemlékvédelem és építészeti tervezés (1998) Műemlékhelyreállítási munkák: Pécs, Tímárház ( ), Felsőmalom u. 9.; 11.; 16., Király u. 40.; 27. Szentegát: Kiskastély (1996) Lakóépületek: Pécs, Lakodalmas ház (Hunyadi út 2.) (1984) Villámsújtotta ház (Felsőmalom u. 2.) ( ) Bikafejes ház (Kazinczy u. 3.) ( ) Villa a Mecsekoldalban (1986) Makár Tanya együttes (Középmakár dűlő) ( ) Családi házak, társasházak. Paks, Nyugdíjasház (1987) Társasházak és családi házak Budapesten, Érden, Telkiben, Szekszárdon, Siófokon, Nyíregyházán, Budakeszin, Nagykanizsán, Mohácson, stb. Iroda és középületek: Pécs, Római udvar (Teréz utca 11.) (1991) Munkácsy udvar (Munkácsy u. 9.) (1992) Hungária irodaház (Hungária út 45.) (1993) Bagolyvár étterem (Felsőhavi dűlő) (1992) Budapest, Corvinus Szálloda (IX. ker. Angyal utca) Gyógyszállók tervezése (Harkány 634 ágyas szálló (1990), Csongrád (400 ágyas 1990), Szigetvár (400 ágyas 1991), Budapest- Sasad ( ágyas, konferencia központtal) Marcali (400 ágyas, 1998) Budapest, Szent Gellért Gyógyszálló rekonstrukciós tervezése (1995-) Városrendezési tervek: Pécs, történeti belváros tömbrehabilitációs tervek Pécs, Újpatacs beépítési terv Paks, Óváros RRT. Nagykanizsa, Téglagyári lakónegyed beépítési terv Szekszárd, Csatári lakónegyed Pécs, Kálvária-domb rendezése Pécs, Kálvária utca új nyomvonala (sétány és forgalmi út, városfal helyreállítással) engedélyezési és kiviteli terve Egyéb tervek: Budapest EXPO 96. beépítési-, arculat- és épülettervezéseiben részvétel, ( ) Budapest, Lágymányosi Szent László Duna-híd hídszerkezet építészeti formatervezése, hídfők, lépcsőfeljárók építész tervei. ( ) Dunántúl Autópálya koncepciótervének szerkesztése, tanulmányterv készítésének irányítása 1991-től, folyamatosan publikációk szervezése, előadások tartása a témáról. Budapest, Szent Gellért tér, Forrásház, 2002 (társalkotók: Hales Iván, Baranyi Bálint, Dobány Sándor Villámsújtotta ház, 1984 Jókai tér felújítása, 2002 (társalkotók: Hales Iván, Baranyi Bálint) 12 13

8 Sersliné Kócsi Margit Változó arculat a dunaparti kulturális negyed Szemelvények a Budapest című könyvből Dr. Borsos Béla Budapest városképe című fejezetéből A város önálló műalkotás, a város életének, lényegének sajátos tükörképe. Várostörténet jelentősége a város szerzői az évszázadok. A város kerete a táj, a város arculata elválaszthatatlan ettől. Megye u. 4., 2002 (társalkotók: Papp László, Dobány Sándor) Rákóczi u. 67., (társalkotó: Hales Iván) Római udvar, 1991 (társalkotó: Masszi Pál) Budapest táj Duna (elválasztó, védelmi, határjellegű) domborzat Buda Pest (Hegyvidék Alföld) kettőssége a városban mindenütt érzékelhető Állandóan változó városi élet a táj állandósága Budapest a Duna gyöngye Budapest főútvonala a Duna Kettősség a folyam a partokról a vízről a város m optimális szélesség: még van vizuális kapcsolat de elég nagy ahhoz, hogy meghatározó elem legyen A hidak ritmusa, sűrűsége szinte minden híd elhelyezése vitatott. Hild János (Salesl, 1761 Pest, 1811) építőmester, 1786 építésvezető Bécsben. József nádor idején Szépítési Bizottmány elnökeként a XIX sz. elején (1805) megpróbálják Pest városszerkezetét rendezni es évekig ők a városfejlesztés gazdái. Ők alapozták meg a sugárutakat, pl. megtervezték az Üllői úti fasort, a Vigadó építése, a pesti városfalak és kapuk lebontása is e szervezet nevéhez köthető. Hild József (Pest, 1789 Pest, 1867) építész Apjának, Hild Jánosnak irodájában dolgozott, aki Pest nevezetes városrendezési tervének készítője volt től 1859-ig több mint 100 épületet tervezett a kerületben. Vidéki templomai mellett fő működési területe neki is Pest, ahol számos palota és lakóház építkezése döntően hozzájárult a klasszicista városkép kialakulásához. Hild József építette az egykori pesti Duna-part klasszicista Alsó- ésfelső - Duna-sor legszebb épületét, a Rak-téri (ma Roosevelt tér) Lloyd-palotát (1945-ben rommá lett), és a régi pesti városházát. 917 db. épületterv, Valero Gyár HM, Császár-fürdő. Jellegzetes pesti bérház, bérpalota kitalálója. Hild Károly (Pest, 1803 Pest, 1863) építész Hild János fia. Pallérként dolgozott. Hild Vencel (Klattrau, 1770 Sopron, 1834) Hild János testvére. Sopronban a Hild család egyik ágának képviselője, Vencel szerzett hírnevet. Soproni megyeháza

9 Hild Ferenc Hild Vencel fia, soproni építész. Nagycenk Széchenyi kastély 1820-ban, apja halála után Széchenyi István lett a kastély ura, aki Hild Ferenc soproni építész vezetésével között ismét átépíti a kastélyt. Klasszicista térképzés Hild József által tervezett épületek. Új városrész: a Dunára néző házaknál egységes építménymagasságot ír elő, hogy több ház együttesen nagyobb szabású homlokzatot alkosson. Így lett az európai hírű egységes klasszicista pesti Duna-part tervének legjelentősebb ténylegesen megvalósult részlete. Terv jelentősége Ferencvárosra nézve Hild három részre osztotta tervezetét: a régi városban, az új városban (Lipótváros) és a külvárosban végrehajtandó szabályozásokra és intézkedésekre. A régi városban csupán kisebb utca-igazításokat javasolt. A Kálvin tér mai alakját ő szabta meg. Az Üllői utat ugyancsak kiegyenesíteni és szűkíteni kívánta K-i öblösödése megszüntetésével, ennek eredménye lett a Kálvin tér felé keskenyedő belső Üllői út. A József- és a Ferencváros külső részeinek városszabályozási és parcellázási javaslatai a legjelentősebbek. Értékes, meg nem valósult gondolata volt a Duna vonalának szabályozása és a Duna-parti sétányon hatsoros fasor létesítése. Szerepelt még tervében a Dunába vezető csatornák létesítése, az Üllői út fásított vonalvezetése, a későbbi Teleki tér és Kálvária tér körvonalai. Szépészeti Bizottmányról (1808) Városrendezési terve (1805) Pest kialakulása szempontjából az első olyan terv volt, mely az egész városra vonatkozóan a mai értelemben vett szerkezeti terv fogalmát közelíti meg. Szabályozási elgondolásokon túlmenően intézkedési javaslatokat is tartalmazott ben meghalt József nádor. Huszonhárom évvel József nádor halála után megszületik a második Szépítő Bizottmány, ezt a Bizottságot Közmunkák Tanácsának hívják és gróf Andrássy Gyula az elnöke es szabályozási terv Hild József: Kirakodó (Roosevelt) tér és az új városrész Budapesti Corvinus Egyetem Belső Ferencváros 16 17

10 Közraktárak Millenniumi városközpont Közraktárak látványtervek Nehru park Nagyvásártelep és környéke KSZT 18 19

11 Nagyvásártelep és környéke Kvassay út menti terület városépítészeti pályázati tervei Helembai Mihály Természeti környezet és a város koncepció és megvalósulás Előadásom célja, hogy bemutassam Angyalföldet, mint dinamikusan fejlődő társadalmi környezetet, kiemelve annak jelentőségét, hogy az épített és a természeti környezet fejlesztése egymástól elválaszthatatlan, nem létezhet, nem működhet hosszú távú együttműködés nélkül. Azt a szándékot kívánom nyilvánossá tenni, hogy minden olyan partnerrel szeretnék szövetséget kötni és együttműködni, aki a közterületek, a vizuális kultúra alakításában, élhetőbb városi környezet megteremtésében partner, segítőtárs lehet. Egy társaságot vezetek, melynek feladata - ez küldetéséből ki is derül - az önkormányzati közterületek és zöldterületek, intézményudvarok fenntartása és fejlesztése. Munkám során a vizuális kultúra, az életmód, a köztisztasági állapotok nyomon követhetők. Ezek változásaira a lakosság roppant érzékenyen reagál. Ezért masszívabb hidat szeretnék verni a különféle szakmák képviselői, különösen az építészek és a környezetvédők között. Egy kis időutazásra hívom Önöket. Képzeljenek el egy korai kort, ahol a Duna és Rákos-patak összefolyását egy ősi, érintetlen környezet jellemzi. Itt honos a rákosi vipera, a patakban hemzsegnek a rákok és óriási a természeti gazdagság. Könnyű átkelést biztosító szigetek vannak a Dunában ívóhelyet biztosítva az értékes vizáknak. Hadak seregelnek erre és a Váci útról indulnak a fontosabb kereskedelmi utak. Ez az ősi természeti környezet, a maga bájával és természetességével vonzotta az utazókat, többen meg is telepedtek itt. A Rákos mezeje számtalan történelmi esemény helyszíne, birodalmak határa volt. Itt épültek ki azok a települések, amelyek előképei voltak a mostani Angyalföldnek. A kiegyezés kora utáni időszakban, a korábbi települések helyén megtelepedett az ipar. A századforduló után, a 30-as években a polgári fejlődés építészeti környezeteként kialakult az Újlipótváros. Később a gyáripar és a szocialista ipari kultúra fellegvára volt a Váci út. Jelentős környezetszenynyező iparok, vállalatok jellemezték a kerületet. Kialakult Angyalföld struktúrája mely már közelített a maihoz, ahol több eltérő karakterű településrész város él együtt. A természeti környezet is jelentős változáson ment keresztül. A korábbi ősi természeti táj jelentősen megváltozott, eredeti formájában eltűnt. Íme az urbanizáció hatása, mely az állandó konfliktus és folyamatos kompromisszum a természet és az épített környezet világa között. Ez valószínű az ember természetéből adódik aki egyrészt maga is természeti lény, része a természetnek melyhez ösztönösen vonzódik. Másrészt, mint társadalmi lény fokozatosan elidegenedik attól, előbb-utóbb megteremtve magának izolált, teljesen művi környezetét. A kettő között óriási ellentét van és itt kell harmóniát, szinkront teremteni. A megváltozott természeti környezet legfőbb, megőrzött jellemzője a két vízfolyás, Duna és a Rákospatak, amely ma is meghatározza a zöldterületek struktúráját. A bemutatott légi felvétel, a zöldterületi intenzitást mutatja. Természeti kincseink közé tartoznak az olyan fővárosi és európai értékek, mint a Margit-sziget és a Szent István park. A fejlesztési tartalékok közé tartozik a Népsziget és a vízfolyások mentén kialakuló zöldterületek. 13 millió m 2 összterületből a légifelvételek alapján 3 millió m 2 a zöldfelület. A Margit-sziget mellett több mint száz összefüggő zöldterület található. 57 játszótér, 20 labdapálya, rengeteg műtárgy, játék és olyan eszköz, amely napi fenntartást igényel. Ide tartozik 60 intézmény, melynek az udvarait is mi tartjuk fenn, tehát szervesen kezelhetjük a többi zöldterületekkel. Angyalföld lakossága jelenleg százhatezer fő. A fajlagosok alapján elmondható, hogy kerületünk zöldterületekkel viszonylag jól ellátott. A fővárosi átlag 8,6 m 2 /fő. Nekünk 20 21

12 ettől jobb adottságaink vannak. A kerület eltérő karakterű lakókörzetekre osztható. Teljesen más Angyalföld világa, kertvárosi részeivel és az ott megtelepedett barnamezős fejlesztési lehetőségekkel. Megint más a Vizafogó, a Hajó gyári öböl és a Foka öböl környéke, ahol az Észak-pesti városközpont van kialakulóban. A belső kerületek zöldterületekben szegények és a területek fokozott igénybevételnek vannak kitéve. A külső területeken viszont jó fejlesztési lehetőségeink vannak. A rendszerváltást követően óriási átalakuláson ment át a kerület. Nagy szerencsénk volt, hogy a rozsdaövezet korszerű infrastruktúrát, jó lehetőséget biztosított számunkra, amelyet az építészet ki is használt. A kedvező adottságok vonzották a tőkét és ma is óriási fejlődés tapasztalható. Jelentős életmódbeli változások következtek be. Angyalföld az egyik olyan kerület, ahol a korábbi gyáripar helyére teljesen más kultúra települt. Nézzék meg a Váci út változásait, ahol a kereskedelmi és szolgáltató szervezetek mellett jellemzőek az irodaépületek. Ez másfajta követelményeket támasztott a zöldfelületek, zöldterületek és a közösségi terek fenntartása, fejlesztése területén is. Megváltoztak a demográfiai mutatók, a lakótelepek kicsit elöregedtek, az új beruházások környékén pedig örvendetes jelenségekkel találkozunk. A fiatal beköltözők másfajta igényeket támasztanak melyeket igyekszünk figyelembe venni. Erősödik az a tapasztalatunk, hogy a közterületek állapota, a környezet színvonala nagymértékben visszahat az emberek közérzetére. Az emberek közérzete pedig politikai tényező. Ezért abban bízom, hogy a környezet állapotának javításában a közgazdaság-politikai kényszerek is erősebben hatnak a jövőben. Angyalföld építészete válaszolt a kihívásokra. A népsűrűségi adatokból is látszik, hogy nem tartozunk a sűrűn lakott területek közé, így az építészet számára még mindig kellő mozgástér marad, mely kedvező infrastruktúrával párosul. A fejlődésről együtt gondolkodunk az építészekkel, a helyi tervezőkkel és megfelelő stratégiákat alkalmazunk. A rendező elveket az Európa 13 fejlesztési koncepció összegzi, melyben az építészek elképzeléseiket foglalták rendszerbe. A földrajzi rendező itt is a Duna és a Rákos-patak. Különböző klasztereket jelöltek ki és fejlesztési funkciókat adtak egyes területeknek. A tudatos gondolkodás és a befektetők meglévő igényei alapozzák meg a tudatos fejlődést. A környezettervezés és gazdálkodás területén mi is rendszerbe foglaljuk a zöldterületekkel kapcsolatos elképzeléseinket. Ezeknek a terveknek különböző elemei vannak, így van illeszkedési programunk. A kerület korábban is lehetőséget biztosított fővárosi jelentőségű kiemelt fejlesztésekre. A Margit-sziget, a Szent István park korábbi fejlesztések eredményei, melyek nagyon jól funkcionálnak ma is. A Rákos-patak, az Észak-pesti városközpont és a Duna vonala mind olyan területek, ahol akár a Közép-Magyarországi Régió programjaiban, akár a főváros fejlesztési elképzeléseiben megfogalmazott célok és konkrét projektek, is megvalósulhatnak. Ezek lehetőséget biztosítanak kistérségi, vagy kerületek közötti együttműködésre, összefogásra. Vannak kiemelt fejlesztési programjaink, olyan pontszerű fejlesztések, melyek során az egyes parkokat megfelelően átalakítva, az adott lakókörnyezet központi zöldterületeivé, rendezvénytereivé fejlesztjük. Ilyenek a Gyöngyösi sétány, a Gyermek tér és további több mint 30 ilyen célterület. Rendelkezünk komplex fejlesztési programmal is, melynek keretében a nagy lakótelepeket, az úszótelkeket körülvevő összefüggő zöldfelületeket korszerűsítjük. Terveink között szerepel a gyermekintézményekben és a közterületeken található játékok fejlesztése. Ismert, hogy az Európai Unió szabványosítási előírásai szerint a játékoknak 2008 végére szabványosnak kell lenniük. Ezek csak előképek, meglévő programtöredékek, melyek keretbe foglalják elképzeléseinket. Az igazi válasz a zöldterületi stratégia kialakítása lesz, melyben az épített környezet már meglévő stratégiai elképzeléseinkhez hozzá tudjuk igazítani a kerület zöldterületi-közterületi hálózatát, rendszerét. Meg tudjuk mondani, hogy azok a társadalmi, életmódbeli változások, amelyek főleg a rendszerváltás időszakában következtek be, milyen fejlesztéseket igényelnek a zöldterületi rendszerben. Az a célunk, hogy a stratégiában mennyiségi paramétereket is megfogalmazunk, hogy megállítsuk a zöldterületek csökkenését. Ez nagyon nehéz, mivel minden egyes zöld négyzetméterért óriási csatákat kell vívni. Ennek ellenére mi az elkövetkező években ötvenezer m 2 növekedést tervezünk. Az építészet most már lehetővé teszi, hogy a biológiailag aktív felületek növelése is hozzájáruljon a lakók közérzetének javításához. Javítjuk a fenntartási színvonalat. Az önkormányzatok forráslehetőségei nem bővülnek, ezért megpróbálunk mindenféle társadalmi összefogással, részvétellel segítséget, külső forrásokat bevonni. Végső célunk, hogy létrejöjjön az a zöldterületi hálózat, mely szervesen és folyamatosan alkalmazkodik a lakosság igényeihez. Ez része lehet annak az integrált városfejlesztési stratégiának mely a kerület komplex fejlesztését rendszerbe foglalja és a jövőben kulcsot jelent az EU forrásokhoz is. Kiemelt figyelmet fordítunk a vizuális kultúra fejlesztésére ben az önkormányzat elfogadta közterületi arculattervét. Eredményeként működtetjük a tájékoztatást szolgáló köztéri tájékoztató infrastruktúránkat. Bár a terv korszerű, értékrendje még nem eléggé épült be a köztudatba. Úgy tűnik, ez is olyan terület, mint a színdinamika és vizuális kultúra, el kell telnie még néhány évnek addig, amíg a befektetők lehetőségei és a döntéshozók engedik ezeket az értékeket érvényre jutni. A műalkotások szintén hozzájárulnak a közterületek arculatának alakításához. Szökőkutak, csobogók, művészeti alkotások szép számban gazdagítják kerületünket. Fontosnak tartjuk a társadalmi együttműködést, mivel a környezet- gazdálkodás és a környezetvédelem olyan horizontális érték, mely minden társadalmi szereplő tevékenységét át kell, hogy hassa. Vannak szövetségeseink és vannak jó példáink. Ilyen az a védnökségi mozgalom, melybe bevontuk azokat a lakóközösségeket melyek a közterületek fenntartásában segítségünkre lehetnek. Vissza nem téríthető támogatással ösztönözzük, hogy tekintsék magukénak a velük határos közösségi zöldterületeket. Ezeket szépítik és óvják, megkímélve az adófizetők drága pénzét, melyet a fenntartásokra, a rongálások helyreállítására fordítunk. A tulajdonosi szemlélet, az együttműködés ezen a területen önmagában is értékteremtő erő. Parkgondnoki rendszert működtetünk, amely egy sajátos szocializáció is egyben. A szociális munkásokkal és az olyan emberekkel, akik ideiglenesen kiszorulnak a munkaerő piacról, a közparkokat tisztán tudják tartani. Tevékenységük közmegbecsülésnek örvend és kölcsönös előnyökkel jár. Az embereket vissza tudjuk vezetni a munkavállalók világába és segítségünkre is vannak. Kapcsolatban vagyunk a beruházókkal mivel növelni akarjuk a zöldterületek nagyságát és fejleszteni akarjuk azok színvonalát. A Foka öbölben, a Marina-parton, ahol zöldterület várományos területeink vannak, szoros kapcsolatot tartunk fenn az építőkkel annak érdekében, hogy a majdani, átadott területek megfelelő színvonalúak legyenek. Több közterületi rendezvényt tartunk. A föld, a fák és madarak napján az óvodás korosztálytól kezdődően az idősekig megpróbálunk minél több embert bevonni. Használjuk az informatika lehetőségeit is, hisz úgy gondoljuk, hogy ami ebben a kerületben zajlik, egyfajta társadalmi kommunikáció, amelyben mindenki részvételére számítunk. Azt szeretnénk, ha ez a kommunikáció interaktív lehetne. Katasztereket készítünk, felmérjük a rendelkezésünkre álló vagyonelemeket. Megpróbáljuk a meglévő eszközeinket, hálózatainkat széleskörűen használhatóvá tenni. Weblapokon térinformatikai eszközökkel közzétesszük, hogy hol, milyen korosztály számára, milyen lehetőségek érhetők el köztereinken. Számítunk a visszajelzésekre is, hogy az emberek elmondják véleményüket a közterületek minőségéről, a fejlesztéseinkről, elképzeléseikről. Úgy gondolom tehát, hogy ezen a területen van egyfajta társadalmi összefogás, akiket eddig megszólítottunk, nem utasítottak el bennünket. Valószínű, hogy e tanácskozás résztvevőihez hasonlóan Ők is felismerték: együtt sokkal többre mehetünk! 22 23

13 Szende Árpád Új alkotói területek társadalmi és jogi státusza A színes környezet szakértése, tervezése Jogszabályi környezete Jogi szabályozás Mikor kell színtervet, szakvéleményt készíteni? Jogosultság Ki végezhet ilyen munkát? Szakértői, tervezői díj, honorárium Mennyibe kerül? Hogy kell elkészíteni a színszakértői, színtervezői munkát? Szabványossági környezete Alkalmazás Kötelező-e a szabványok alkalmazása? MSZ Coloroid -színrendszer A színszakértés metodikája A színszakértés metodikája, tartalmi követelményrendszere, példák A színtervezés metodikája A színtervezés metodikája, tartalmi követelményrendszere, példák Esettanulmányok Mi lesz, ha az előzőeket nem tartjuk be? Jogi szabályozás A színtervezést főleg az építészeti területen számos jogszabály is kötelezővé teszi, bizonyos területeken, és bizonyos vonatkozásokban: a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet, az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről, 4. (2) pontja, mely már az elvi engedélyezési tervdokumentáció tartalmaként írja elő a színezést, a településképi követelmények tisztázására, és a tervezett építmény környezetbe illesztése, megjelenése bemutatása érdekében. 5. az építési engedélyezési tervdokumentáció tartalmául a 6. c) pontjában előírja, hogy a homlokzati felületek kiképzését, anyagát, színét meg kell határozni. A Budapest Főváros Közgyűlésének 46/1998. (X. 15.) számú önkormányzati rendelete a Fővárosi Szabályozási Kerettervről, 9. (4) pontja úgy szabályozza a városkép szempontjából kiemelt területeket, hogy az épületek közterületről látható homlokzatait színezni csak színezési terv szerint szabad. A (XII.20.) az Országos Településrendezési, és Építési Követelményekről, 50. (2) g); és (4) általános megfelelőséget, rendeltetésszerű használatot, a környező beépítésbe való illeszkedést, és a településkép esztétikus alakítását írja elő. Az Évi LXXVIII tv. Az épített környezet alakításáról, és védelméről általános rendelkezéseket tesz, valamint definiálja a tervezői, és a kivitelezői felelősséget is. A Ptk. szomszédjogokra, és kártérítésre vonatkozó rendelkezései. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy jogszabály mindez ideig nem definiálta, hogy mi a színezési terv (helyesebben színdinamikai terv), és hogy az így jelzett tervdokumentációnak milyen tartalmi és formai, netán technikai követelményei vannak. A színtudomány történetében már viszonylag korán foglalkozott e kérdésekkel, de országonként némileg eltérően fogalmazta meg a színdinamikai tervdokumentációk követelményrendszerét. Jogosultság Az engedélyhez kötött tevékenységeknél: szakértői jogosultság (jogszabály rendelkezései szerint! - a szakértői cím védett!) szakági szakértői engedély igazságügyi szakértői engedély tervezői jogosultság (jogszabály rendelkezései szerint!) építészeti tervezői engedély mérnöki tervezői engedély bizonyos művészeti, restaurátori engedély Az engedélyhez nem kötött tevékenységeknél: bárki! A tevékenységet a jogosultság szabályozza! Szakértői, tervezői díj, honorárium Szakértői díjak: MÉDI, Mérnöki Szolgáltatások Díjszabása/Mérnöki Kamara Bp /, a MK által aktualizálva A 33/2002. (XII.23.) IM sz., a 6/2002. (III.30.) IM sz., az 5/2000. (II.29.)IMsz, a 13/1998.(VI.10.) IMsz, a 10/1995.(III.28.) IMsz, a 2/1992. (I.23) IM sz., a 2/1990. (I.11.) IM sz., és az 5/1988. (VI.15) IM. sz., rendelettel módosított 3/1986. (II.21.) IM sz. rendelet az igazságügyi szakértők díjazásáról FEHÉR KÖNYV, útmutató/fidic Federation International Des Ingenieurs -Conseils (Tanácsadó Mérnökök Nemzetközi Egyesülete) 1991., és a TMSZ (Tanácsadó Mérnökök Magyarországi Szövetsége) 1993./ ÉPÍTÉSZETI ALKOTÁSOK és SZOLGÁLTATÁSOK DÍJSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATA/Magyar Építész Kamara, Bp., 2003./ Tervezői díjak (külön szolgáltatás): ÉPÍTÉSZETI ALKOTÁSOK és SZOLGÁLTATÁSOK DÍJSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATA/Magyar Építész Kamara, Bp., 2003./ MÉDI, Mérnöki Szolgáltatások Díjszabása/Mérnöki Kamara Bp /, a MK által aktualizálva Művészeti zsűri által meghatározott díj Elszámolási módok: Díjalap alapján számított díj Időráfordítás alapján számított díj (pl.: mérnöknap, mérnökóra) Szabványossági környezet A 2283/2001. (X.5.) korm. Határozat, a nemzeti szabványok kötelező alkalmazásának megszűntetéséről, követően a évi CXII. törvény a mérésügyről szóló évi XLV. törvény és a nemzeti szabványosításról szóló évi XXVIII. törvény módosításáról, 4. (1) A nemzeti szabványosításról szóló évi XXVIII. törvény (a továbbiakban:sztv.) 6. -ának(1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes. Az önkéntesség nem azt jelenti, hogy alacsonyabb színvonalat (negatív eltérési lehetőség) teljesíthet a szállító/szolgáltató, hanem legalább a nemzeti szabványban kikötött színvonalat, vagy annál magasabb színvonalat (pl. más nemzeti szabványban, EU szabványban, nemzetközi szabványban előírt színvonalat), csak nem akar gátja lenni a műszaki fejlődésnek! Az alábbi esetekben kötelezően alkalmazni kell: Jogszabály szabványra hivatkozik, hiszen a jogszabály alkalmazása kötelező évi CXII. törvény a mérésügyről szóló évi XLV. törvény és a nemzeti szabványosításról szóló évi XXVIII. Törvény módosításáról, (2) Az Sztv. 6. -ának(2) bekezdése helyébe a következő rendelke

14 zés lép: (2) Műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozókövetelményei is teljesülnek. A szabványokra való hivatkozás módjai: Dátummal (merev hivatkozás): évszámmal jelzett konkrét változatát kell alkalmazni Dátum nélkül (rugalmas hivatkozás): a vizsgált időszakra érvényes változatot kell alkalmazni Általános hivatkozás (szövegszerű utalással): a vonatkozó MSZ-ek szerint kell kialakítani Szerződés keretében (hivatkozás: pl. mellékletben) Szabvány szabványra hivatkozik (egymásra épülés) Bírósági perek esetén, ha olyan műszaki kérdésben kell állást foglalni amelyről a szerződő felek külön nem állapodtak meg: A teljesítés: Ptk.277. (1) A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy azt rendeltetésének, illetőleg a szerződésben kikötött vagy egyébként a szerződéskötéskor a kötelezett által ismert célnak megfelelően lehessen felhasználni. (2) A felek a szerződés teljesítésében együttműködésre kötelesek. A kötelezettnek a szerződés teljesítése érdekében úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a jogosultnak pedig ugyanilyen módon előkell segítenie a teljesítést. Ez azt jelenti, hogy a kötelezett a teljesítéskor megfelelő gondossággal, a társadalmilag elfogadott gazdasági szinten teljesítsen, mely átlagos gazdálkodótól (résztvevőtől) elvárható! Ilyenkor a bíróság a szabványosságot vizsgálja, hiszen a szabványosítással elérendő legfontosabb célok között az egyik legfontosabb: alkalmazkodás a tudomány és a műszaki gyakorlat elismert eredményeihez: a tudomány és a technika élenjáró eredményei általában csak szűk körben ismertek és használatosak, ezért a szabványok a tudomány és a technika olyan elismert eredményeit tükrözik, amelyek már átmentek a gyakorlatba és általánosan megkövetelhetők, figyelemmel a gazdasági adottságokra is. Összefoglalva: de jure: önkéntes, defacto: kötelező szabványalkalmazás ( gyakorlatilag kötelezőalkalmazás ) MSZ COLOROID -SZÍNRENDSZER (2002. AUGUSZTUS 1.) Fogalom meghatározások A színek jelölése a COLOROID-színrendszerben COLOROID-színjellemzők társítása színmintákhoz A COLOROID-színjellemzők gyakorlatban való alkalmazása 4.5. Harmonikus színegyüttesek létrehozása COLOROID-színjellemzők segítségével 4.7. Színtervezés módszere COLOROID-színjellemzők használatával Létesítmények, épületek, épületegyüttesek, külsők és belsők színeinek meghatározott vizuális megjelenés céljából valótervezése célszerűen a következőlépésekben valósuljon meg: 1. A létesítmény helyszínére, környezetére, a használni kívánt építőanyagokra vonatkozó, színmérés útján kapott adatok COLOROID-színjellemzőkkel valórögzítése. 2. A létesítmény majdani használóinak igényeire és majdani funkciójára vonatkozó színkövetelmények COLOROID-színjellemzőkkel valórögzítése. 3. A rögzített adatok és igények elemzése és összegezése után a létesítmény számára kiválasztott színtartományok COLOROID-színjellemzőkkel valóbehatárolása. 4. A behatárolt színtartományokból a létesítmény különböző színmegjelenései számára a tervező művészi szándékának megfelelően kiválasztott harmóniaegyüttesek, színcsoportok COLOROID-színjellemzőkkel való rögzítése. 5. A színdinamikai tervdokumentáció elkészítése a COLOROID-színjellemzőkkel való dokumentálás Egyéb színtervezési feladatok esetén a tervezés célszerűen a következő lépésekben valósuljon meg: értelemszerűen lásd mint SZÍNDINAMIKAI SZAKÉRTŐI METODIKA A szakértői tevékenység társadalmilag szükséges, indokolt, és definiált tevékenység: hiány, meghibásodás, árvita, jogvita keletkezése esetén műszaki, gazdasági, művészeti, technológiai, ár probléma megoldása, elkerülendő a hiba bekövetkeztét (preventió-előkészítés): szakértői tevékenység eredményeinek tudományos, és oktatási célra történő felhasználásakor, szakmai közvélemény alakításakor társadalmi véleményformálás (nagyközönség) alakításának esetén A szakértői megbízatás, kirendelés elemzése: Alapadatok meghatározása Felvetett kérdések elemzése Egyéb adatok elemzése A szakértői tevékenység megvalósítási feltételeinek biztosítása Vizsgálatok végzése: Dokumentumok vizsgálata Vizsgálatokra átadott dokumentumok Adatgyűjtéssel, kutatással beszerzett dokumentumok Diagnosztikai vizsgálatok Vizsgálatokra átadott dokumentumok A diagnosztikai vizsgálatok, eljárások használatának meghatározása A vizsgálat kiterjedtségi foka szerint A vizsgálat tárgya szerint A vizsgálat tárgyának tulajdonságai szerint A vizsgálat módja szerint A vizsgálati beavatkozás mértéke szerint A végrehajtás helye szerint Laboratóriumi, speciális intézeti vizsgálatok Helyszíni vizsgálatok ( in situ ) Felmérés, ellenőrzőmérés, funkcionális, geometriai, szerkezeti beazonosítások, meghatározások Feltárás módjának meghatározása,végrehaj(ta)tása (elkészítés, biztosítás, vizsgálat, intézkedés a feltárás megszüntetéséről) Mintavétel Érzékszervi vizsgálatok Mechanikai vizsgálatok Kormeghatározás A negyedik dimenzió, az időfüggvényében való anyagra és szerkezetre vonatkozó, anyagi tulajdonságoknak, teherbírásnak és geometriának, valamint ezek, a terhelésre bekövetkező változásainak vizsgálata Vizsgálatok végzése (geometriai méretek, szintek, repedéstágasság, hőmérséklet, relatív páratartalom, harmatpont, nedvességtartalom, keménység, szilárdság, tapadás) Dokumentálás Az összehasonlító analízis vizsgálatai Elméleti modellkísérletek a diagnosztikai vizsgálat szükségtelensége, illetve elvégzésének lehetetlensége miatt Megfelelőségi vizsgálatok Az értékegyensúly megbomlásának vizsgálata 26 27

15 Vizsgálati dokumentációk elkészítése A kiértékelés Szakmai ténymegállapítás, értékelés A vizsgálatok eredményeinek elemzéséből, ténymegállapításaiból levont következtetések konzekvenciák levonása Összefoglalás, a szakértőhöz intézett kérdések megválaszolása Szerkesztés, dokumentálás, adminisztráció, expediálás Kiegészítőtevékenységek Metodikai analízis SZÍNDINAMIKAI SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY TARTALMI KÖVETELMÉNYRENDSZERE Címlap Alapadatok, az eljárás tárgya, a felek adatai Felvetett kérdések, külön intézkedések Felhasznált dokumentumok Vizsgálati metodika, eszközök, eljárások, módszerek Helyszíni szemle Az ingatlan, az épület, a környezet rövid leírása Ingatlan nyilvántartási adatok-környezeti adatok-terület adatai Felépítmény(ek) adatai Tárgyban végzett vizsgálatok, megállapítások, elemzések, a következtetések levonása Összefoglalás A szakértőhöz intézett kérdések megválaszolása Javaslatok Mellékletek Iratok, dokumentumok Helyszínrajz(ok) Meglévő tervdokumentációk vonatkozó tervrészei A minősítés szabályozása Vizsgálati, mérési jegyzőkönyvek Összesítő számítások, összehasonlító adatok Költségelemzés Fotódokumentáció Irodalom, és dokumentumjegyzék SZÍNDINAMIKAI TERVEZÉSI METODIKA A színtervezés a színtudomány eredményeinek felhasználásával, a mindennapi élet kérdéseire adott adekvát válaszokkal, gyakorlati problémák megoldásával foglalkozik. A színtervezés tehát, a színtudomány alkalmazása, melynek fő területei: az ipari-, és a művészeti alkalmazások. Léptéke változó, hiszen e tevékenység magába foglalja a város(rész), utcakép, az egyes épületek homlokzatainak, belsőterek igényes kialakításának, tárgyak, berendezések, vezetékek, képző-, és iparművészeti műtárgyak színtervezését. Előírás: Msz-7300 Coloroid-színrendszer: 4.7. Színtervezés módszere Coloroid-színjellemzők használatával! Három ELŐKÉSZÍTŐ SZAKASZA az adatrögzítés, az igényfelmérés, és az elemzés, az alábbi szempontok figyelembe vételével: Környezeti adatok: a tágabb és szűkebb környezet, a beépítés és környezettel való kapcsolat, térarány és formai elemek, az architekturális elemek, és a meglévő anyagok, szerkezetek adatai- nak felvételezése, elemzése, hangsúlyanalízis (hangsúlydiagram faktorozva), ki-, és rálátás (kitakarás) analízise a sebesség függvényében. Funkcionális adatok: a fő-, és melléktevékenység (konkurencia-, forgalmazás kutatás), szervezés elemzése, a környezeti hatások, funkciót kifejező színasszociációk (használati, esztétikai, informatív), és a színadottságok ismertetése, környezeti hatáskompenzálás. Populációs adatok: a létszám, nem megoszlási, életkor statisztikai és átlag adatok, valamint a populációs jellemzők, tulajdonságok, színpreferencia, pszichoszomatikus és esztétikai igény összefoglalása. Ergonómiai, esztétikai kívánalmak, szociális elvárások megfogalmazása. Világítási adatok: a tájolás, világítási jelleg, mennyiség, minőség, karakter, fajta, irány, fénysűrűség, spektrális energia-eloszlás leírása. Megjelenésre vonatkozóadatok: a tér-, kubatúra hatás, szerkezet, környezeti hatások, és a stílus összefoglalása. A SZÍNBEHATÁROLÁS a tervezés tárgyának egészére, a jól elkülöníthető részekre, és a színhordó felületekre vonatkozóan, a színezet, a telítettség, és a világosság paramétereinek behatárolását jelenti. A SZÍNVÁLASZTÁS során, a vizuális koncepció felállítása (felületi, formai, kontraszt, szerkezeti, funkcióvezetési, hangulati hatásokra épülő), és a harmóniafajták kiválasztása (színezeti, skálaszerű összefüggések alapján) történik meg. A harmónia lehetőségek szűkítése (kontraszt, preferáltság, vagy esztétikai funkció szerint), valamint a harmónia együttesek egységenkénti és színhordó felületenkénti kiválasztása (adaptáció, színemlékezet, érzelmi tartalom, színesztéziás hatás dominanciája, téri helyzet, vagy a megvilágítottság messzemenő figyelembevételével) szintén e tervfázis szerves része. SZÍNDINAMIKAI TERVDOKUMENTÁCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYRENDSZERE SZAKVÉLEMÉNYEK: vizsgálati eredmények összefoglaló szakvéleménye, meglévő állapotok műszaki tervei, helyszínrajzai, tervjegyzékkel, meglévő állapotok állagvizsgálati, történeti, stiláris szakvéleményei, meglévő funkciók, technológia szakvéleménye, populációs vizsgálatok szakvéleménye, statisztikai adatokkal, konkurenciakutatás, piaci adatok, technológiák elemzése, meglévő színek, színmérési jegyzőkönyvei (színtani adatokkal, színmintákkal), fénymérési vizsgálatok jegyzőkönyvei, színpreferencia és színasszociációs vizsgálatok jegyzőkönyvei, hangsúlydiagram faktorozva, fotódokumentáció. SZABVÁNYOS IRATANYAG: címlap, aláírólap, tartalom-, és tervjegyzék, műleírások, tervezői nyilatkozat, egyeztetési jegyzőkönyvek (hatósági, üzemeltetői, kivitelezői), jóváhagyott tanulmányterv. SZÍNKONCEPCIÓ HARMÓNIARENDSZERE vizuális, geometriai megjelenítése, a meglévő és tervezett színpontok összefoglaló táblázatával. SZÍNES TERVEK: alaprajzok, metszetek, nézetek (homlokzatok), belső és tárgy színtervek térbeli ábrák, színbehatárolás. SZÍN-, ÉS ANYAGMINTA GYŰJTEMÉNY: eredeti és festett vagy nyomtatott jelölt mintákkal, összefoglaló táblázattal. SZÍNKONSZIGNÁCIÓ: tartalmazza a színjelet, színnevet, színmintákat (mérhető eredeti anyagminta, festett, nyomtatott színminta), CIE Lab, és Coloroid színösszetevők, szükség esetén egyéb színrendszerbeli színszámok, színhordó felület és környezetének meghatározásait, technológiáját, gyártóját, forgalmazóját, költségvetési sorszámát, megvilágítását, korát, stílusát, színválasztási és harmónia szempontjait. Grafikus ábrázolás színkörben, színmetszetben (színtérben), tűrés (ΔE*ab) meghatározása, egyéb adatok, mérési körülmények, megjegyzések. RÉSZLETTERVEK: anyagok, szerkezetek összeépítése, csatlakozások megoldásai színhatárok képzése. TECHNOLÓGIAI ELŐÍRÁSOK: tervezett és felhasználható, kiegészítő és kapcsolódó anyagok és technológiák, keverési receptek

16 ANYAGKIMUTATÁSOK: technológiánként, színhordófelületenként, színenként, megvalósítási egységenként. KÖLTSÉGVETÉSI KIÍRÁS, MÉRETKIMUTATÁS, árelemzés, költségelemzés. BIZTONSÁGTECHNIKAI, MUNKAVÉDELMI ELŐÍRÁSOK: különös tekintettel a technológiához tartozóvédelmi berendezésekre és szabályokra, valamint a kiegészítőés segédszerkezetekre (pl: állványok). ALKALMAZANDÓ ELŐÍRÁSOK, SZAKIRODALOM. A sebesség hatásának vizsgálata a színhasználatra FELÜLETI ARÁNYOK VIZSGÁLATA Homlokzatképző elemek felületi arányai és kis felületű befolyásoló tényezők hatásai (ablakpárna, árnyékoló) Színmérőállomás (spektrofotóméter, színátszámító rendszer, note book) Maxwell tárcsa színminta tartóval Col: 59 Wh: 30 Blk 11 Col: 55 Wh: 35 Blk 10 Col: 45 Wh: 10 Blk 45 A vizuális színbehatárolás módszere: térben Bp., V. Magyar u. 52. Társasház, és tetőtérbeépítés Színdinamikai tervező: Szende Árpád, Ürmös Péter 30 31

17 Színes térbeli robbantott részletterv A Magyar Köztársaság Informatikai, és Hírközlési Minisztériuma, Székház-könyvtár galériája (1078 Bp., Dob u * műemlék tervező: Szende Árpád, Rainer Péter) Tiszalök, 700 fh Büntetés-végrehajtási Intézet Színes környezet alakítás : belső terekben Színes környezet alakítás : külsőben Dr. Nemcsics Antal Színharmóniai összefüggések a környetezünkben Úgy a természeti környezet mint az épített környezet, s ezen belül a történelmi város VIZUÁLIS RENDSZERT ALKOT. A történelmi város mint vizuális rendszer elemei: Utcák szövete Épületek, műtárgyak Pavilonok, utcabútorok Parkok, zöld területek, virágok Portálok, cégérek Út és térburkolatok Információs és reklám táblák Képzőművészeti alkotások A vizuális rendszer elemei közötti kapcsolatok: Környezet térarányai Környezet térkapcsolatai Környezeti elemek formája Környezeti elemek strukturáltsága Környezeti elemek színe Környezeti elemek textúrája Környezeti elemek tér, forma, szín Viszonyrendszere Környezet elemek színének funkciói: Használati funkció Esztétikai funkció Informatív funkció A szín esztétikai funkcióját, a környezeti elemek színei közötti harmónia összefüggéseken keresztül fejti ki. A harmónia összefüggések a színharmónia élmény létrejöttének feltételeitől függnek. KÖRNYEZETÜNKBEN A SZÍNHARMÓNIA ÉLMÉNY LÉTREJÖTTÉNEK FELTÉTELÉT JELENTŐ SZÍNHARMÓNIA ÖSSZEFÜGGÉSEK 1. CSOPORTJA Környezetünk elemei színeinek színezetei közötti összefüggések KÖRNYEZETÜNKBEN A SZÍNHARMÓNIA ÉLMÉNY LÉTREJÖTTÉNEK FELTÉTELÉT JELENTŐ SZÍNHARMÓNIA ÖSSZEFÜGGÉSEK 2. CSOPORTJA Környezetünk elemei színeinek telítettségei és világosságai közötti összefüggések 32 33

18 KÖRNYEZETÜNKBEN A SZÍNHARMÓNIA ÉLMÉNY LÉTREJÖTTÉNEK FELTÉTELÉT JELENTŐ SZÍNHARMÓNIA ÖSSZEFÜGGÉSEK 3. CSOPORTJA Környezetünk színeinek preferáltsága. KÖRNYEZETÜNKBEN A SZÍNHARMÓNIA ÉLMÉNY LÉTREJÖTTÉNEK FELTÉTELÉT JELENTŐ SZÍNHARMÓNIA ÖSSZEFÜGGÉSEK 4. CSOPORTJA A szomszédos környezetek jellemző színei közötti kapcsolat figyelembe vétele. KÖRNYEZETÜNKBEN A SZÍNHARMÓNIA ÉLMÉNY LÉTREJÖTTÉNEK FELTÉTELÉT JELENTŐ SZÍNHARMÓNIA ÖSSZEFÜGGÉSEK 5. CSOPORTJA A színek kifejező erejének figyelembe vétele KÖRNYEZETÜNKBEN A SZÍNHARMÓNIA ÉLMÉNY LÉTREJÖTTÉNEK FELTÉTELÉT JELENTŐ SZÍNHARMÓNIA ÖSSZEFÜGGÉSEK 6. CSOPORTJA A környezeti elemek téri helyzetének figyelembe vétele KÖRNYEZETÜNKBEN A SZÍNHARMÓNIA ÉLMÉNY LÉTREJÖTTÉNEK FELTÉTELÉT JELENTŐ SZÍNHARMÓNIA ÖSSZEFÜGGÉSEK 7. CSOPORTJA A környezeti elemeken lévő színek megvilágítottságának figyelembe vétele KÖRNYEZETÜNKBEN A SZÍNHARMÓNIA ÉLMÉNY LÉTREJÖTTÉNEK FELTÉTELÉT JELENTŐ SZÍNHARMÓNIA ÖSSZEFÜGGÉSEK 8. CSOPORTJA A környezeti elemek funkciójának figyelembe vétele KÖRNYEZETÜNKBEN A SZÍNHARMÓNIA ÉLMÉNY LÉTREJÖTTÉNEK FELTÉTELÉT JELENTŐ SZÍNHARMÓNIA ÖSSZEFÜGGÉSEK 9. CSOPORTJA A környezeti elemeken szereplő színek élettani és szinesztéziás hatásainak figyelembe vétele KÖRNYEZETÜNKBEN A SZÍNHARMÓNIA ÉLMÉNY LÉTREJÖTTÉNEK FELTÉTELÉT JELENTŐ SZÍNHARMÓNIA ÖSSZEFÜGGÉSEK 10. CSOPORTJA A térelemek színére vonatkozó színemlékezet figyelembe vétele 34 35

19 Dr. Winkler Gábor A történelmi város és a szín társművészetek Az 1980-as években szerencsés módon egyre több szó esett a történeti városok megújításáról. Az első időkben a települések anyagi értékei, az építészeti emlékek megmentése állt az érdeklődés központjában. Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb figyelmet fordítunk a történeti városok immateriális nem anyagi értékeinek megmentésére is. Az örökség fogalmának kiterjesztésében egyre nagyobb szerepet játszik az örökségturizmus térnyerése is. Minden évben az emberek milliói kelnek útra, hogy idegen városokkal ismerkedjenek. A turisták nem kizárólag a műemlékek kedvéért utaznak. Utazásuk során ennél többre vágynak: a régi települések, építészeti együttesek történeti légkörét szeretnék megtapasztalni, összetéveszthetetlen és megismételhetetlen benyomásokat szerezni. A történelmet a maga valóságában és teljességében kívánják átélni. Vajon melyik kategóriába sorolhatjuk ilyen szempontból a történeti városok színeit? Maga a homlokzatok és az épületbelsők festése természetesen anyagi jellegű művelet. A végeredmény, a szín azonban már nem kizárólag materiális jelenség. A színes ház épített és természetes környezetével együtt érvényesül igazán. Nem is beszélve arról, milyen fontos a teret keretező épületek színezése magának az építészeti térnek a városok utcáinak, tereinek érvényesülése szempontjából. Maga a tér anyagtalan valóság. Mitől tér a tér és milyen szerepe van a térérzet kialakulásában a színeknek? A tér titkainak megfejtése régóta izgatja a képzőművészeket és építészeket. A tér érzékelésének módját Szentkirályi Zoltán magyarázza egyik fontos írásában (Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete. I-II. kötet. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat Budapest, oldal). Két kötetes, híres könyvében azt írja: Valójában nem is a teret, hanem csak a dolgok térbeliségét érzékeljük, tapintható anyagi tárgyakat és azok térbeli kapcsolatát. S hogy ezt a térbeliséget érzékelt térként fogjuk fel, az tulajdonképpen nem egyéb beidegződött tapasztalatnál. A tér élményét emlékeink, tapasztalataink, hangulatunk erősen befolyásolják. E hangulat kialakulásában van nagy szerepe a színnek. És nem csupán maguknak a falfelületek színeinek, hiszen a falak megszínezik a tér levegőjét. Atmoszférát teremtenek. Ilyen értelemben a történeti városok színe is anyagtalan valóság, a történeti város egyik legfontosabb immateriális eleme. Beszélgetéseink során mindig szívesen idézem tanítómesteremet, Pogány Frigyes építész profeszszort, aki feledhetetlen egyetemi előadásain gyakran emlegette, hogy Európa minden fontos történeti városnak megvan a maga sajátos, utánozhatatlan alapszíne. Más Párizs házainak alaptónusa, más Rómáé és megint más Londoné. Szavait igazán csak akkor értettem meg, amikor személyesen is eljutottam ezekbe a városokba. De lehetett-e egykor a magyar történeti városoknak is egymástól jól megkülönböztethető, sajátos színe? Egykori festményeket, színezett levelezőlapokat tanulmányozva döbbenünk rá, hogy bizony, igen: történeti városainknak is volt jellegzetes színe. De milyen volt a színe Sopronnak, milyen Győrnek vagy Pápának? És változott-e a történeti települések színeinek skálája a középkorban, és változott-e az újkorban? Elmondhatjuk-e vajon, hogy ebből a színvilágból, a települések történeti hangulatából napjainkra is megmaradt valami? Beleszólhat-e a színekhez értő szakember a város házainak színezésébe? Befolyásolhatja-e a város főépítésze a városok színes összképének alakulását? Ezek a kérdések élénken foglalkoztatnak minket. A kérdésekre választ keresve első sorban szűkebb hazám, Nyugat-Dunántúl épített környezetének színeiről szeretnék beszélni. Előre kell bocsátanom, hogy vidékünkön nem csak a házak változa- tosak, de barátságos maga a táj is. A térséget északról és nyugatról a Lajta hegység vonulatai keretezik: a síkságot és a lankás domboldalakat védőpajzsként körülölelő hegyek derűs, mediterrán hangulatot kölcsönöznek a Fertő-vidéknek és a tőle keletre elterülő Hanság, Kisalföld és Rábaköz térségének. A kedvező természeti adottságokkal összhangban az ókortól kezdve színes és derűs volt a települések építészete is. De látogassuk végig kiválasztott három városunkat. Legelőbb Sopronba invitálom hallgatóimat. Hogy pontosan milyen volt az előkelő római polgárváros, Scarbantia nyüzsgő piactere, négyzet alaprajzú, szabályos fóruma, nem tudjuk. Gömöri János régész, a római kor kiváló kutatója a Sopron melletti Mithras-szentély domborművéről említi, hogy a kultuszkép eredeti festés nyomait viseli. Hogy milyen volt e festett faragvány összhatása, talán örökre titok marad. Csupán a közeli ókori vallási központ, Savaria színeiből őriztek meg valamit az egykori templomok földrengésgyűrte mozaikpadlói. A középkorból igaz, nem túl nagy számban maradtak már színes emlékek. Sopront az akkori Magyarország egyik leggazdagabb, jelentős településeként tartották számon. A középkori város eredeti formájában nem maradt fenn: építészetének kiemelkedő emlékeit és ezek eredeti színeit ma jobbára barokk házak öles falai rejtegetik. A legutóbbi évtizedek gondos épületkutatása az elfalazott gótikus részletekkel együtt felderítette a középkori házak eredeti színeit is: a kutatás tanúsága szerint legtöbbjük tört fehér színben díszelgett, sarkain szürkésfekete vonalrajzú armírozással (Új utca 2. számú ház). Ugyancsak gótikus falfestés maradványait tárták fel a Kolostor utca 5. számú ház kőkonzolokkal és zárterkéllyel díszített homlokzatán. A középkori eredetű Hátsókapu utca 2. számú Caesar-ház a nagy tűzvész után az 1681-es országgyűlés főrendjeinek adott otthont, ezért is nevezték el a szóhagyomány szerint pozsonyi mintára Zöld-háznak. A középkori épület formáját a meredeken emelkedő déli gótikus oromfal őrzi: ennek kő falazatán azonban az eredeti színezés nyomait nem sikerült felfedezni. Az Új utca 16. számú középkori ház helyreállítása műemlékvédelmünk korai dokumentuma. Ahogy később kiderült, a homlokzat északi mérműves ablaka csupán feltételezés alapján született rekonstrukció. De hasonló módon nem érezzük igazán hitelesnek a ház utcai homlokzatának mély, meggypiros műanyag színét sem. A középkor soproni templomainak belsejét is festették. A volt ferences- majd bencéstemplom melletti Káptalanterem kőbordáin és az ablakok béleletében bordó-fekete, ornamentális és figurális festés nyomait találtak meg: a mérműves ablakokon beömlő fény szelíd ragyogása ma is betölti a teret. A bánfalvi Mária-Magdaléna templom külső kő felületeit a középkorban valószínűleg nyersen hagyták, csupán a gótikus támpillérek kaptak meszelt vakolatot. A reneszánsz soproni loggiás udvarai törtfehér meszelést kaptak; a fertőrákosi kőből faragott tömzsi toszkán oszlopokat eredeti, mészkő színükben hagyták meg. A reneszánsz kor művészetét őrzik a szomszédos kisváros, Kőszeg. Az ottani Jurisich tér sgrafittós házai (5-7. és 8. szám) még középkori szokás szerint festett díszítést kaptak. A 14. számú ház loggiás udvari homlokzatát virágok dús szövedéke fonja be. A reneszánsz idején Sopronban a fa födémek faragott gerendáit is színezték. A Sopron körüli falvak utcára merőleges, keskeny, oromfalas homlokzatait évente többször újrameszelték. Vakító fehérségüket fokozta a korommal sötétített, festett lábazat (Fertőrákos, Fő utca 139. számú ház, előtte 17. századi kő pellengérrel: utóbbit korábban ugyancsak fehérre meszeltek.) A fertőszéplaki Nagy Lajos utcában egész házsor maradt fenn ( számú házak): a homlokzatokat és nehéz, boltozott tornácokat itt is fehér színre meszelték. De nagyobb részt fehérek voltak a soproni gazdapolgárok és kisiparosok külvárosi lakóházai, így a híres Két Mór-ház a Szent Mihály úton (9. szám)

20 A barokk kor elején a protestáns családok lakóházai jobbára még fehérek voltak ahogy a protestánsok által használt középkori templomok belsői is ilyen színezést kaptak (Szent Mihály templom, Szent Mihály út). A barokk kor katolikus templomépítészete e vidéken is kedvelte az élénk színeket: a mély és meleg tónusok, bordó és arany felületek előkelő hatásuk mellett az összkép színpadias hatását is erősítették. A katolikus hitre visszatért arisztokrácia nemesi palotái is élénk, mély homlokzati színeikkel tűntek ki környezetükből: a homlokzatokra a mélybarna és bordó alkalmazása volt a jellemző (Sopron, Fő téri barokk házsor, közöttük a 7. számú Tábornok-ház helyreállított barokk architektúrája). A gondosan helyreállított soproni Esterházy-palota (2-4. szám) mély, azúrkék, műanyag színe kissé eltúlzottnak tűnnek. A templomépítészet is hasonló színeket használhatott. A Szent György utcai dóm templomtorony nélküli utcai homlokzata a római Il Gesú rendszerét követi: tagozatai mély vörös színt kaptak. A Sopron melletti Fertőd híres Esterházy-kastélya csupán a század fordulóján lezajlott helyreállítássorán nyerte el barokk-sárga színét. Az elmúlt években folytatott kutatások szerint a hatalmas kastély színe valószínűleg a terrakotta valamelyik árnyalata lehetett. Sajnálatunkra a kastély sajátos barokk megjelenését mégsem kapta vissza, helyette egy későbbi átfestés kőszerű színei mellett döntöttek. A belső udvar ezzel sokat veszített eredeti, barokk hangulatából. A historizmus korában (19. század) Sopron házainak színét jobbára a fertőrákosi kőbányában fejtett édesvízi mészkő jellegzetes papír-sárga tónusa határozta meg. A Sopron, Kossuth Lajos utca 8. számú, érdekes romantizáló egzotizáló háznak egykor Hild Károly emeletes kőfaragó műhelye volt helyreállításához tört-fehér alapszínt kerestünk. Áttetsző pasztell színezés jellemezte a lakóházak enteriőreinek ornamentikus és alakos falfestését (Sopron, Fő tér 3. számú Gambrinus-ház). A neogótika romantikus stílusában épült városi polgárházak közöttük a Várkerületen emelt kereskedő-házak alapszíne gyakran élénk volt. E korszakban az építészek és belsőépítészek közül jó néhányan szívesen alkalmaztak tiszta alapszíneket. A Soproni Levéltár számtalan színtervet vízfestékkel festett homlokzati ceruzarajzott őriztek meg ezek segítenek a házak hiteles helyreállításánál. A Várkerület 74. szám bordó tónusait is a levéltárban őrzött tervek alapján sikerült helyreállítani. Megmaradt az Orsolyiták iskolájának és zárdájának eredeti tervrajza is ( , Handler Nándor építész terve). A jelentős városi együttes jellemző alapszíne csontfehér volt, tagozatainak kő árnyalatait nem takarták el festéssel. A soproni Városháza a Fő téren a historizmus szigorú neoreneszánsz stílusában épült. Az eklektikusnak bélyegzett szép középületet az 1950-es években rab-szürkére festették, ezzel igyekeztek fontos városképi szerepét csökkenteni. A helyreállításkor az épület bécsi hangulatú architektúrája visszakapta a korabeli vízfestményekről jól ismert pasztell-sárga színét. A soproniak miután a reprezentatív épület visszanyerte eredeti megjelenését megbocsátottak ennek a korábban gyakran bírált középületnek. A Városházával egy időben kapta vissza elegáns, papír-sárga, mészglettelt felületét a Vármegyeháza is (Fő tér. 5. szám). A rövid életű szecesszió Sopronban is leginkább a meleg árnyatokat kedvelte. Az építészek gyakran a homlokzat egy-egy kiemelt pontjára összpontosították a homlokzatot élénkítő, meleg, mély színezést. Erre példa a Medgyaszay István által átépített Soproni Színház König Tamás és Wagner Péter által mintaszerűen helyreállított, sgrafittós főhomlokzata és a színház újjávarázsolt, bordóvörös hangulatú enteriőrjei. De hasonló módon színezték a szerényebb lakóházakat is (Sopron, Várkerület 114. számú gyógyszertár és lakóház). A korai modern előszeretettel használta a fehéren villogó nemesvakolatot (Winkler Oszkár tervezte társasház Sopronban, a Frankenburg út 7. szám alatt), ugyanakkor a fém és fa szerkezeteket gyakran festették meggypirosra vagy kékeszöldre. A korai modern szikrázó üvegzúzalékkal vegyített, vakító nemesvakolat-fehérségét máig nem sikerült újrateremteni. Az 1960-as években lassan meginduló műemlék helyreállításai során a házak homlokzatát szakszerűen megújították és kifestették. Ebben az időben jelentek meg az élénk tónusú műanyag festékek. A kísértés nagy volt: a házakat szinte kivétel nélkül élénk színűre festették. A Fegyvertár utcai egykori posta-háznak a műemlékesek a terveknek megfelelően fekete alapszínt adtak. A soproniak nem tudtak belenyugodni az építészek furcsa választásába. Az épületet sietve kedvesebb színnel festették át. A város történeti házainak nagyobb része megszínesedett, a házak együttesének összhangja mégis szerencsésen fennmaradt. * Képzeletbeli történeti utazásunk második állomása Győr. Arrabonáról, a zord ókori kővárról egyenlőre nincsen adatunk. Nem ismerjük, milyenek voltak castruma, hogyan néztek ki egyenes tábori utcái, polgárvárosának szűk sikátorai. Győr a középkorban is szerény, falusias település volt. A városias fejlődés bölcsője a fellegvár, a Káptalandomb püspöki és ispáni központja volt. A Püspökvár egykori felvonótornyának konzolsoros párkányzata alatt gótikus sgraffito bordó-szürke, geometrikus mintáira lelt rá a mintaszerűen végrehajtott műemléki kutatás. A középkor megnövekedett építészeti feladatait már e vidéken sem tudták mindig gondosan megfaragott kváderkövekből összerakott épületekkel kielégíteni. Gyakran csak a homlokzatok sérülésnek leginkább kitett sarkai kaptak kőszegést u. n. armírozást. A győri székesegyház ma bazilika gótikus támpilléreinek kőszegését faragott római kövekből állították össze, az apróra tört kőből falazott, egyenetlen homlokzatfelületeket ezzel szemben csupán vakolták. Más esetben a kő armírozást utánzó sávozást egyszerűen ráfestették a durván vakolt és fehérre meszelt falfületekre. A reneszánszból Győrben nem maradt színes emlék. Úgy tűnik, hogy később, a barokk korban a rózsaszín uralta Győr belvárosi utcáit. A Kazinczy Ferenc utcai késő barokk Rozália-ház utcai homlokzatát (21. szám) ennek megfelelően állították helyre. Hasonlóan élénk, mély színezést kapott a barokk formában helyreállított Jedlik Ányos utca sarkán álló emeletes barokk ház is. A barokk templomokat az egészen egyszerű, dísztelen falusi plébániatemplomoktól eltekintve ugyancsak bátran színezték. Sedlmayr János tanulmányaiból tudjuk, hogy a barokkban a falmező sötétebb volt, a tagozatok pedig a falsíkból kiállóan egyre világosabbak (Sedlmayr János: Egyházi épületek helyreállítása. = A műemlékvédelem Magyarországon. Budapest, oldal). Ennek ellenére a legutóbbi helyreállítás során a Széchenyi téri Szent Ignác templom tagozatait sötétebbre festették és alapsíkja maradt világosabb. A templomtér belseje éppen napjainkban nyerte vissza mély, meleg színeinek egykori ragyogását. A helyreállítások kapcsán ma szívesen festik fehérre a díszes barokk homlokzatokat (Győr: Rác-templom a Bálint Mihály utcában); pedig ismereteink szerint ezek építésükkor színesek voltak. Győr századi épületei közül nem egy enyhén penész-zöld árnyalatú volt: a szokatlan, igazán nem mindennapi színezés összetéveszthetetlen, sajátos hangulatot kölcsönzött a városképnek. Visszaemlékezéseiben Borsos Miklós ezüst-zöld színű utcákat emleget. Az e korból származó festmények mindenben a győri neveltetésű szobrászt igazolták. A kora historizmus épületeit ma is szívesen festjük a zöld valamelyik pasztelles árnyalatára. Ilyen a Király utca 8. számú ház, a győri rajztanár és építész, Fruhman Antal alkotása

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala pályázatot hirdet a főváros közösségi tereinek fejlesztésére:

Részletesebben

konzultáció V. A feladat beadása a félév értékelése

konzultáció V. A feladat beadása a félév értékelése T6-L ÉPÜLETTERVEZÉS VI. (ÉPÍTÉSZ BSC-LEVELEZŐ) Budapesti projektek ALAPADATOK FÉLÉV VEZETŐJE OKTATÓK, ELŐADÓK LEÍRÁS ELŐADÁSOK SZÁMA (HETENTE) GYAKORLATOK SZÁMA (HETENTE) VIZSGA / ZH : dr. A SZIE YMÉK

Részletesebben

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás Referencia Album WARD MÁRIA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉLETÖRÖM IDoSEK OTTHONA ÉS GIMNÁZIUM Veszprém, Sólyi utca 20. Budapest, V. ker., Molnár utca 4. 2005-ben Dinamikusan nyitotta fejlődő meg iskola, kapuit melyet

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

Készítette a Főépítészi Iroda * 2008. november

Készítette a Főépítészi Iroda * 2008. november BELSŐ FERENCVÁROS REHABILITÁCIÓ 2008. ÉVI ÉRTÉKELÉS 2009. ÉVI PROGRAM Készítette a Főépítészi Iroda * 2008. november TARTALOMJEGYZÉK 2008. ÉVI ÉRTÉKELÉS Változások a városrészben Önkormányzati feladatok

Részletesebben

Farkas Ágnes okl. táj- és kertépítész parképítési és zöldfelület fenntartási igazságügyi szakértö 2008. március

Farkas Ágnes okl. táj- és kertépítész parképítési és zöldfelület fenntartási igazságügyi szakértö 2008. március Farkas Ágnes okl. táj- és kertépítész parképítési és zöldfelület fenntartási igazságügyi szakértö 2008. március Szabványos játszószerek halmaza = játszótér??? Játszótér = a zöldfelület játszószerekkel

Részletesebben

Széchenyi és Budapest

Széchenyi és Budapest Közös Dolgaink rendezvénysorozat 2010. szeptember 22. Széchenyi emlékére Széchenyi és Budapest Dr. Berényi János tud. tanácsadó Széchenyi és Pest-Buda 1826-ban Pestre költözik, 1829-ben polgárjogot

Részletesebben

KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete

KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete 1 KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete Az épített örökség és természeti környezet helyi védelméről Kengyel Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Véleményezési dokumentáció

Véleményezési dokumentáció Véleményezési dokumentáció a 17/2004 (II.12) sz. közgyűlési határozattal megállapított Székesfehérvár Megyei Jogú Város településszerkezeti tervének, a 8/2004.(II.24.) sz. önk. rendelettel jóváhagyott,

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

Pályázati figyelő 2014. augusztus

Pályázati figyelő 2014. augusztus Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok kapcsolódó 1 ot Budapest Főváros Közgyűlése Műemléki Keret 2014 A főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukciójára. A pályázat keretében

Részletesebben

CSELOVSZKI ZOLTÁN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. SZEMÉLYI ADATOK: Magyar állampolgár vagyok. 1959-ben születtem Békéscsabán, 1980 óta élek Budapesten.

CSELOVSZKI ZOLTÁN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. SZEMÉLYI ADATOK: Magyar állampolgár vagyok. 1959-ben születtem Békéscsabán, 1980 óta élek Budapesten. CSELOVSZKI ZOLTÁN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ SZEMÉLYI ADATOK: Magyar állampolgár vagyok. 1959-ben születtem Békéscsabán, 1980 óta élek Budapesten. TANULMÁNYOK: 1981-1988 BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM, ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI

Részletesebben

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK JÁSZBERÉNY KÖZPONT 2014-2015-2 MSC ÉPÍTÉSZ BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK BEADANDÓ TARTALOM 2.KONZULTÁCIÓ/2015.02.25. 1. LAP / BORÍTÓ FELIRAT hallgató neve / neptun-kód tantárgy megnevezése terv címe

Részletesebben

BELSŐ FERENCVÁROS REHABILITÁCIÓ

BELSŐ FERENCVÁROS REHABILITÁCIÓ BELSŐ FERENCVÁROS REHABILITÁCIÓ 2004. ÉVI ÉRTÉKELÉS 2005. ÉVI PROGRAM 2004. december hó Készítette: Főépítészi Iroda 1 TARTALOMJEGYZÉK ÖSSZEFOGLALÁS 2004. ÉVI ÉRTÉKELÉS A városrészt érintő változások,

Részletesebben

ALÁÍRÓLAP. Tervező: Korényi és Társai Építész Kft. 1113 Budapest, Edömér u. 4. TT1 01-2590. Nagy Csilla TT1 01-1210 K1 1-01-3157. 2013.

ALÁÍRÓLAP. Tervező: Korényi és Társai Építész Kft. 1113 Budapest, Edömér u. 4. TT1 01-2590. Nagy Csilla TT1 01-1210 K1 1-01-3157. 2013. ALÁÍRÓLAP KÖZÉPSŐ FERENCVÁROS REHABILITÁCIÓS TERÜLET (Budapest, IX. ker. Ferenc körút - Üllői út - Haller utca - Mester utca által határolt területre vonatkozó) a Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

A pályázat célja A kiemelkedő színvonalú teljesítmények szakmai elismerése.

A pályázat célja A kiemelkedő színvonalú teljesítmények szakmai elismerése. ALUTA NÍVÓDÍJ 2010 A pályázat kiírója Az ALUTA (Alumínium Ablak és Homlokzat Egyesület) hagyományainak megfelelően nyilvános pályázatot hirdet a tevékenységének célkitűzéseiben megfogalmazott szakmai elvárásoknak

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi Célegyenesben a Bubi 1 Közlekedés Koordinációs Központ Kerékpáros Konferencia 2013. szeptember 19. A budapesti közbringa rendszer előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

8. számú előterjesztés Minősített többség. ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. július 4-i rendkívüli ülésére

8. számú előterjesztés Minősített többség. ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. július 4-i rendkívüli ülésére 8. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. július 4-i rendkívüli ülésére Tárgy: A településképi véleményezési, bejelentési és a településképi

Részletesebben

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV VÁROSFEJLESZTÉS AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG INTEGRÁLT VÉDELMÉNEK SZOLGÁLATÁBAN BAJNAI LÁSZLÓ PhD EGYETEMI ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület részére. Tisztelt Képviselő-testület!

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület részére. Tisztelt Képviselő-testület! Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Alpolgármester A Képviselő-testület nyilvános ülésének anyaga (SZMSZ 17. (1) bek.). ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére Tárgy: A Fővárosi Szabályozási

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI ÉSZREVÉTELEI ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT VERZIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi

Részletesebben

Keleti kikötő negyed, Amszterdam

Keleti kikötő negyed, Amszterdam Amszterdam Keleti kikötő negyede néhány mesterséges félszigeten helyezkedik el, melyeket 1900 körül létesítettek az intenzív hajó- és áruforgalom kiszolgálására. A kikötői funkció jellege azóta megváltozott,

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA V Á R O S I FŐÉPÍTÉSZ

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA V Á R O S I FŐÉPÍTÉSZ Ügyiratszám: 47240/2008.X. Ügyintéző: Mándi-Hajnal Brigitta / Jné NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA V Á R O S I FŐÉPÍTÉSZ 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-524/292

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. február 23-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat településfejlesztési koncepciója, mint a településrendezési terv módosítás folyamatában

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

Körjegyzõség Markotabödöge-Rábcakapi-Cakóháza

Körjegyzõség Markotabödöge-Rábcakapi-Cakóháza Ügytípus Elvi építési, építési, bontási, használatbavételi, rendeltetésváltozási, fennmaradási engedélyezési, továbbá az azokkal összefüggésben keletkezett ellenõrzési és kötelezési ügyek Az ügyet intézõ

Részletesebben

Földrajztudományi Kutatóintézet

Földrajztudományi Kutatóintézet VÁROSREHABILITÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM 1 Tartalomjegyzék.pmd 1 Szerkesztõ: Lektor: EGEDY TAMÁS BERÉNYI ISTVÁN Technikai szerkesztõ: Technikai munkatárs: GARAI-ÉDLER ESZTER POÓR ISTVÁN A tanulmánykötet az OTKA

Részletesebben

AJKA VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV

AJKA VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV Tisztelt Hölgyem, Uram! Ajka város Önkormányzata 2008-ban elkészítette első Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, erre alapozva jelentős fejlesztéseket sikerült megvalósítani a városban. A stratégia

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

MOSONMAGYARÓVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 51/2011.(XII.9.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

MOSONMAGYARÓVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 51/2011.(XII.9.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE MOSONMAGYARÓVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 51/2011.(XII.9.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A MŰEMLÉKI ÉS HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK FELÚJÍTÁSÁNAK ANYAGI TÁMOGATÁSÁRÓL Mosonmagyaróvár

Részletesebben

Szakmai tapasztalat, jelentősebb festmény restaurátori munkák:

Szakmai tapasztalat, jelentősebb festmény restaurátori munkák: Jébert Katalin Festőres-taurátor művész Oklevél száma: I-17/1986 Restaurátorkamara névjegyzéki száma: F1-373 Tel.: 06 20 77-19-2-19 jebertka@gmail.com Szakirányú képesítés 1986-1991 Magyar Képzőművészeti

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

Információbiztonság irányítása

Információbiztonság irányítása Információbiztonság irányítása Felső vezetői felelősség MKT szakosztályi előadás 2013.02.22 BGF Horváth Gergely Krisztián, CISA CISM gerhorvath@gmail.com Találós kérdés! Miért van fék az autókon? Biztonság

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 15/2003. (IV.07.) számú rendelete

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 15/2003. (IV.07.) számú rendelete MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 15/2003. (IV.07.) számú rendelete a közterületek elnevezéséről és a művészeti alkotások közterületen történő elhelyezésének szabályairól (Egységes szerkezetben a

Részletesebben

MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS. amely létrejött egyrészről.. polgármester (Cím), mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó)

MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS. amely létrejött egyrészről.. polgármester (Cím), mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó) Polgármesteri fejléc MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről.. polgármester (Cím), mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó) másrészről építész (Cím) mint megbízott (a továbbiakban: Megbízott) között,

Részletesebben

Okos Városok T-City Szolnok. HTE INFOKOM 2014 Smart Metering & Environment

Okos Városok T-City Szolnok. HTE INFOKOM 2014 Smart Metering & Environment Okos Városok T-City Szolnok HTE INFOKOM 2014 Smart Metering & Environment OKOS VÁROS Az angol nyelvű Smart City elnevezést fordíthatnánk korszerű városra, emberközpontú városra, vagy egyszerűen: élhetőbb

Részletesebben

Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv

Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv Fenyvesi Zsolt Tűzvédelmi mérnök Tűzvédelmi tervező szakmérnök Előzmények-problémák Mi indokolta az új követelményt? Információ hiány az üzemeltetésnél - a megvalósult

Részletesebben

Kormányzati és innovációs negyed

Kormányzati és innovációs negyed Kormányzati és innovációs negyed a felvirágzó, új belvárosban www.corvinsetany.hu Corvin Sétány pályázati előnyök Már meglévő koncepció Az előírt irodai nagyságot tudjuk biztosítani Megvalósítás indulásra

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA CSAPÓ TAMÁS LENNER TIBOR DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA PÉCS 2014. év lakosság 1949 3949 1960 30976 1970 44721 1980 59559 1990 58887 2001 53036 2011 46508 Dunaújváros

Részletesebben

RÉSZLETES SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Dr. habil. Winkler Gábor okl. építészmérnök az MTA doktora

RÉSZLETES SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Dr. habil. Winkler Gábor okl. építészmérnök az MTA doktora RÉSZLETES SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Dr. habil. Winkler Gábor okl. építészmérnök az MTA doktora Név: Winkler Gábor Született: Szombathely, 1941. május 16. Anyja neve: Lovas Anna Apja neve: Dr. Winkler Oszkár Család:

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1.

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Tárgy: Roma Parlament (VIII. Tavaszmező u.6.) és Műteremház és Művészkert (VIII. József u. 37.) műemlékvédelmi

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

Szolidaritás - Ma Konferencia 2007. február 22-23. Programtervezet. 1. nap

Szolidaritás - Ma Konferencia 2007. február 22-23. Programtervezet. 1. nap "Hogy míg nyomorra milliók születnek, Néhány ezernek jutna üdv a földön, Ha istenésszel, angyal érzelemmel Használni tudnák éltök napjait." Szolidaritás - Ma Konferencia 2007. február 22-23. Programtervezet

Részletesebben

PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6. 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail.

PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6. 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail. L~. PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail.hu OPPONENSIVÉLEMÉNY a Fürged-Felsonyék-Magyarkeszi külterület,

Részletesebben

Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2013. (VIII.29.) önkormányzati rendelete. a városkép alakításáról és védelméről

Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2013. (VIII.29.) önkormányzati rendelete. a városkép alakításáról és védelméről Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2013. (VIII.29.) önkormányzati rendelete a városkép alakításáról és védelméről Mezőkövesd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített

Részletesebben

Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1.

Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1. Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Tel.,fax: (53) 360-010 Kossuth tér 1. Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály Az előterjesztést megtárgyalta: Gazdasági

Részletesebben

Budapest III. kerület, Békásmegyeri lakótelep keleti oldal Kerületi Szabályozási Terve. - 38/2008. (VI. 30.) ÖK. számú rendelet -

Budapest III. kerület, Békásmegyeri lakótelep keleti oldal Kerületi Szabályozási Terve. - 38/2008. (VI. 30.) ÖK. számú rendelet - Megrendelő: Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 1033 Budapest, Fő tér 3. Terv: Budapest III. kerület, Békásmegyeri lakótelep keleti oldal Kerületi Szabályozási Terve

Részletesebben

BUDAPEST XIII. KERÜLET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BUDAPEST XIII. KERÜLET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST XIII. KERÜLET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA III. MONITORING ÉS FELÜLVIZSGÁLAT (Tervezet) Készítette: Városkutatás Kft. Ekés András Horváth Vera Petrovácz Rózsa Rita Sipos Zsófia Somogyi

Részletesebben

Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91

Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91 Wéber Antal Díj 2015 Szuromi Imre Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91 1973-ban szereztem diplomát a BME Építész karán. Ezt követően

Részletesebben

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Javaslat a településfejlesztéssel és településrendezéssel

Részletesebben

Az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészhez 2009. évben benyújtott ÉAOP és TIOP pályázatokkal kapcsolatos észrevételek

Az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészhez 2009. évben benyújtott ÉAOP és TIOP pályázatokkal kapcsolatos észrevételek Az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészhez 2009. évben benyújtott ÉAOP és TIOP pályázatokkal kapcsolatos észrevételek I. PLANNET Konferencia 2010. január 22. - Nyíregyháza

Részletesebben

Konzultáció és szakmai, műszaki tanácsadás

Konzultáció és szakmai, műszaki tanácsadás Konzultáció és szakmai, műszaki tanácsadás Tevékenységünk A C2C Kft. az elmúlt években számos jelentős beruházás megvalósításában vett részt, mint a projekt lebonyolítója, irányítója, műszaki ellenőre.

Részletesebben

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya

12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete. a helyi építészeti értékek védelmérıl. I. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/2013. (IX.02.) önkormányzati rendelete a helyi építészeti értékek védelmérıl Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII.

Részletesebben

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja

Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja Az MO útgyűrű jelentősége és fejlesztési programja 2006. Május 16. Az MO jelentősége, szerepe - 1976 OMFB koncepció a magyarországi autópálya hálózatról - 1976-77 UVATERV részletes tanulmányterv a teljes

Részletesebben

Kik gyakorolják? Mi is a szabadtérépítészet? SZABADTÉRÉPÍTÉSZET ÉPÍTÉSZ SZEMMEL 2015.07.17.

Kik gyakorolják? Mi is a szabadtérépítészet? SZABADTÉRÉPÍTÉSZET ÉPÍTÉSZ SZEMMEL 2015.07.17. Mi is a szabadtérépítészet? SZABADTÉRÉPÍTÉSZET ÉPÍTÉSZ SZEMMEL Előadó: Végh József Okl. építészmérnök Városépítési szakmérnök Építész vezető tervező Szinonimák: Tájépítészet? Kertépítészet? Környezetrendezés?

Részletesebben

KIRÁLYUTCA-DESIGNUTCA Klaszter és társszervezetei 2012-es tervek. Előadó: Landwehr Klára 2012. 02. 23.

KIRÁLYUTCA-DESIGNUTCA Klaszter és társszervezetei 2012-es tervek. Előadó: Landwehr Klára 2012. 02. 23. KIRÁLYUTCA-DESIGNUTCA Klaszter és társszervezetei 2012-es tervek Előadó: Landwehr Klára 2012. 02. 23. Főbb témák KIRÁLYUTCA-DESIGNUTCA Klaszter KultUnio Budapest Multikulturális Negyede Tematikus Utcák

Részletesebben

ÖKO Közösségek a Fenntartható Jövőért Klaszter bemutatása

ÖKO Közösségek a Fenntartható Jövőért Klaszter bemutatása ÖKO Közösségek a Fenntartható Jövőért Klaszter bemutatása 2010. március 3. ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. Karikás György vezérigazgató, a Klaszter bizottságának elnöke Tartalom

Részletesebben

Városfejlesztési Kerekasztal - Elképzelések Budafok Belváros fejlesztéséről -

Városfejlesztési Kerekasztal - Elképzelések Budafok Belváros fejlesztéséről - Városfejlesztési Kerekasztal - Elképzelések Budafok Belváros fejlesztéséről - 2012. november 6. Promontorium Polgári Casino Somfai Ágnes: somfai.agnes@lehetmas.hu Tervek Remélhetően 1998-ban megkezdődik

Részletesebben

Fókuszban az építkezés résztvevőinek jogosultsága

Fókuszban az építkezés résztvevőinek jogosultsága Fókuszban az építkezés résztvevőinek jogosultsága Takács Zsuzsanna, titkár KEM Mérnöki és Építész Kamara Tatabánya, 2011. október 19. Akiben zűrzavar van, az zűrzavart hoz létre környezetében. Akiben rend

Részletesebben

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23.

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Állandó és ideiglenes sebességkorlátozások alakulása A pályafelügyeleti

Részletesebben

TERVEZŐI NYILATKOZAT

TERVEZŐI NYILATKOZAT TERVEZŐI NYILATKOZAT ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYHEZ 1. Az építtető(k) neve (megnevezése) és címe (székhelye): a). b). 2. A tervezők adatai: a) felelős tervező neve, címe, jogosultsági száma: b) szakági

Részletesebben

I. A rendelet hatálya, általános rendelkezések

I. A rendelet hatálya, általános rendelkezések Bucsuszentlászlói Községi Önkormányzat 9/2004.(VII.08.) sz. Önk. rendelete az épített és természeti értékek helyi védelmére vonatkozó szabályokról Búcsúszentlászló Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

FŐKERT amit a zöldterületek takarnak című előadás

FŐKERT amit a zöldterületek takarnak című előadás FŐKERT amit a zöldterületek takarnak című előadás Előadó: Erdélyi Krisztina Marketing és Pr csoportvezető Tudta-e Ön a FŐKERT Nonprofit Zrt. 1867. évi alapítása óta áll a főváros szolgálatában? a zöldterületek

Részletesebben

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés 3., 4., 7., 9., 19. és 32. pontjában, 62. (1b) bekezdésében,

Részletesebben

A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai

A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai Paksi Adrienn A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai Partnerség és kommunikáció a területi tervezésben - Elmélet és gyakorlat Lechner Lajos Tudásközpont 2014. december 15. Az energikus 314-es

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

AZ YBL MIKLÓS-DÍJ FÉL ÉVSZÁZADA

AZ YBL MIKLÓS-DÍJ FÉL ÉVSZÁZADA Megjelent: a Széchenyi István Egyetem házi email-hírlevelében, 2004. szeptember 5. AZ YBL MIKLÓS-DÍJ FÉL ÉVSZÁZADA Winkler Csaba kommunikációs titkárságvezető Az Ybl Miklós-díj az 1953-as megalapítása

Részletesebben

POLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és fogadja el a határozati javaslatot.

POLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és fogadja el a határozati javaslatot. 1 0 1 I C 1 0 BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI POLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZAT Tárgy: Budapest, XVII. kerület, Pesti út - (1398004) hrsz-ú út - Gyergyószentmiklós u. - (1398007) hrsz-ú út által határolt terület

Részletesebben

TERÜLETFELHASZNÁLÁS, LÉTREHOZÁS, SZABÁLYOZÁS. 3. Előadás (Dr Lányi Erzsébet) Az múlt és jelen civilizációs modell térbeli megjelenése.

TERÜLETFELHASZNÁLÁS, LÉTREHOZÁS, SZABÁLYOZÁS. 3. Előadás (Dr Lányi Erzsébet) Az múlt és jelen civilizációs modell térbeli megjelenése. TERÜLETFELHASZNÁLÁS, LÉTREHOZÁS, SZABÁLYOZÁS 3. Előadás 2007.02.27. (Dr Lányi Erzsébet) 1. Az épített környezet-mesterséges környezet. Az múlt és jelen civilizációs modell térbeli megjelenése. Elemei (újra):

Részletesebben

SZENTENDRE VÁROS ÉS TÉRSÉGE

SZENTENDRE VÁROS ÉS TÉRSÉGE SZENTENDRE VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK ÉS IRÁNYOK DR. DIETZ FERENC SZENTENDRE VÁROS POLGÁRMESTERE 2013. OKTÓBER 26. ÁTTEKINTÉS I. A 2014-2020-as programozási ciklus II. Térségi együttműködés

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

Vital Pro Kft. 1082 Budapest, Üllői út 66a. Tel.: 210-0827 Fax: 785-5176 www.vitalpro.hu

Vital Pro Kft. 1082 Budapest, Üllői út 66a. Tel.: 210-0827 Fax: 785-5176 www.vitalpro.hu BUDAPEST, III. KER. ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. KÖTET - STRATÉGIA, ANTISZEGREGÁCIÓS TERV DÓM ÉPÍTÉSZMŰTEREM KFT. 1052 Budapest, Régiposta u. 5. V/2. Tel.: 235-0814 Fax: 235-0815

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

IPARTANSZÉK SZAKIRÁNYVÁLASZTÁS 2016. Dobai János DLA egyetemi docens, tanszékvezető www.ipar.bme.hu

IPARTANSZÉK SZAKIRÁNYVÁLASZTÁS 2016. Dobai János DLA egyetemi docens, tanszékvezető www.ipar.bme.hu Dobai János DLA egyetemi docens, tanszékvezető Az IPARTANSZÉK Az IPARTANSZÉK nem gyártervezési tanszék Úgy gondoljuk és hogy az építészmérnök, az építészmérnöki gondolkodás a tervezés gyakorlatának elsajátítása

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

BELSŐ FERENCVÁROS REHABILITÁCIÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BELSŐ FERENCVÁROS REHABILITÁCIÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BELSŐ FERENCVÁROS REHABILITÁCIÓS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Készült: 2004. január hó Készítette: Főépítészi Iroda 1 BEVEZETŐ Belső Ferencváros a kerület legrégibb, legértékesebb épületeket magába foglaló része,

Részletesebben

ÓBUDA - BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEKŰ 39/2005. (IX.20.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE

ÓBUDA - BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEKŰ 39/2005. (IX.20.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE ÓBUDA - BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEKŰ 39/2005. (IX.20.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE BUDAPEST, III. KERÜLET MIKOVINY U. - FOLYONDÁR U. - PODOLIN U. - DOBERDÓ ÚT KÖZÖTTI TERÜLET KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI

Részletesebben

BIM RENDSZER KIALAKÍTÁSA A KORMÁNYABLAK PROJEKT LEBONYOLÍTÁSÁBAN

BIM RENDSZER KIALAKÍTÁSA A KORMÁNYABLAK PROJEKT LEBONYOLÍTÁSÁBAN BEMUTATKOZÁS DUBECZ GYÖRGY BIM manager BIM Consulting Services Kft. ügyvezető A FELADAT MEGHATÁROZÁSA 40/2012 (XII. 21.) KIM utasítása a kormányablakok fizikai kialakításával összefüggő feladatokról 4.

Részletesebben

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. a településkép bejelentési eljárásról szóló. 11/2014. (VII. 02.) sz.

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. a településkép bejelentési eljárásról szóló. 11/2014. (VII. 02.) sz. 0 MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK a településkép bejelentési eljárásról szóló 11/2014. (VII. 02.) sz. önkormányzati R E N D E L E T E 1 Mezőkovácsháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója

Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója Az egyesület 1991 októbere óta működik, a Fővárosi Bíróság közhasznú szervezeteként a Pk.66925/1991/1 számú végzése alapján jegyezte be. Az Andaxínház a különböző

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztály Feladat- és hatásköri jegyzék

Részletesebben

urb/bme DUNA MENTI TERÜLETEK Periféria+ Kopaszi gát, Újbuda

urb/bme DUNA MENTI TERÜLETEK Periféria+ Kopaszi gát, Újbuda Periféria+ Kopaszi gát, Újbuda BAKAY DOMONKOS ÁRPÁD, FURMANN LŐRINC tantárgy: Városépítészet 2 konzulens: Kissfazekas Kornélia, Kádár Bálint, Losonczi Anna 2013 A szerzők megállapítása szerint a Kopaszi-öbölben

Részletesebben

MUNDO Zugló Kerületközpont Kezdődhet az építkezés Sajtóközlemény

MUNDO Zugló Kerületközpont Kezdődhet az építkezés Sajtóközlemény MUNDO Zugló Kerületközpont Kezdődhet az építkezés Sajtóközlemény Budapest, 2008. október 15. A lengyel ingatlanberuházó- és fejlesztő Echo Investment a mai napon bemutatta a MUNDO Zugló Kerületközpont

Részletesebben

Városfejlesztés a Duna mentén az ingatlanfejlesztő szemszögéből

Városfejlesztés a Duna mentén az ingatlanfejlesztő szemszögéből Városfejlesztés a Duna mentén az ingatlanfejlesztő szemszögéből Noah M. Steinberg elnök-vezérigazgató VÁROSFEJLESZTÉS A DUNA MENTÉN 2010. május 6. BEMUTATKOZÁS A WING Zrt. az egyik legnagyobb magyar ingatlanvállalkozás.

Részletesebben

2012. február 24. Kézdivásárhely, EMI, Pro Historia rendezvénysorozat: Kézdivásárhely egyesületi élete 1842 1948 között

2012. február 24. Kézdivásárhely, EMI, Pro Historia rendezvénysorozat: Kézdivásárhely egyesületi élete 1842 1948 között Dimény Attila - Szakmai tevékenységek 1. Előadások 2012. július 11. Zabola, BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet Csángó Néprajzi Múzeum, Fiatal Néprajzkutatók IX. Szemináriuma: Tér és társadalom

Részletesebben

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Partvonal értelmezései: Hazai értelmezés: - Vízgazdálkodási lexikon (1970): A folyó v. tó középvízi medrének és a környező

Részletesebben

Felkészülés a kivitelezésre

Felkészülés a kivitelezésre Budapest, 2015. március 26. Tóth Balázs okleveles építészmérnök Értékesítési Csoport vezető ÉMI Nonprofit Kft. Az építés titka Tóth Balázs 2 Kazinczy Ferenc (1759-1831) A nagy titok (1808) Jót s jól! Ebben

Részletesebben

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és 26. Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország 2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának

Részletesebben