Turnaround time : a laboratóriumi eredménykiadás hatékonyságának új paramétere

Átírás

1 Turnaround time : a laboratóriumi eredménykiadás hatékonyságának új paramétere ANTAL-SZALMÁS PÉTER DR., IVÁDY GERGELY DR., MOLNÁR ATTILA, HEVESSY ZSUZSA DR., KISSNÉ SZIRÁKI VALÉRIA, V. OLÁH ANNA DR., LENKEY ÁGOTA DR. és KAPPELMAYER JÁNOS DR. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Klinikai Biokémiai és Molekuláris Patológiai Intézet, Debrecen International System House Kft., Budapest Bevezetés: A szerzôk a laboratóriumi diagnosztikai tevékenység hatékonyságát jellemzô paraméter, az ún. turnaround time meghatározására alkalmas számítógépes programot dolgoztak ki laboratóriumukban. A turnaround time a minta laboratóriumba való beérkezése és az orvosi validálást követô eredménykiadás között eltelt idô, mely jól jellemzi az eredménykiadás hatékonyságát, és ezért a laboratóriumok mûködésének fontos minôségügyi paramétere. Módszer: Analízisük során a sürgôs, rutin- és speciális vizsgálatokat külön kezelve hónap adatait dolgozták fel, és a turnaround time medián, - és 9-percentil értékeit adták meg. Meghatározták emellett a maximálisnak definiált turnaround time értéket (sürgôs óra, rutin óra, speciális nap) meghaladó turnaround time értékû vizsgálatok ( kiesôk ) arányát is az összes vizsgálati számra vonatkoztatva. Eredmények: A sürgôs vizsgálatok esetében a medián turnaround time 9 7 perc, a rutinvizsgálatoknál pedig 9 perc között volt. A speciális vizsgálatok jóval heterogénebb képet mutattak, és általában megállapítható volt, hogy a kis mintaszámú, nem automatizált, immunkémiai és hemosztázis-tesztek esetében magas a turnaround time értéke és a kiesôk aránya. A rutinvizsgálatok longitudinális analízise egyértelmûen mutatta, hogy elsô félévében javultak a vizsgálatok turnaround time értékei a laboratórium valamennyi részlegén. A turnaround time hosszát befolyásoló egyik lényeges paraméter az orvosi validálás ideje, ami jelentôsen csökkenthetô egy autovalidáló program segítségével. A szerzôk adatai alapján az autovalidálás bevezetése akár órával is csökkentette a rutinvizsgálatok medián turnaround time értékeit. Az alkalmazott számítógépes program alkalmas akár a mintaszállítás effektivitásának jellemzésére is, amit a szerzôk két különbözô mintaszállítási infrastruktúrával rendelkezô sürgôsségi részlegük összevetésével mutattak be. Következtetések: Az itt ismertetett turnaround time analízis az általános rutin része a világ fejlettebb országaiban tevékenykedô diagnosztikai laboratóriumokban, ugyanakkor az elsô ilyen próbálkozást jelenti Magyarországon. Kulcsszavak: autovalidálás, laboratóriumi diagnosztika, minôség-ellenôrzés, turnaround time Turnaround time : a new parameter for the characterization of the overall efficacy of laboratory diagnostic processes. Introduction: The authors developed a special computer-aided routine in their laboratory for the calculation of turnaround time which parameter is suitable for the characterization of the overall efficacy of laboratory diagnostic processes. The turnaround time is defined as the interval between the arrival time of a sample in the laboratory and the time of clinical validation. It characterizes the efficacy of the result generation process very well, and therefore, is considered as an important parameter of laboratory quality control. Methods: In their present study the authors analyzed the data of the urgent (stat), routine and special laboratory tests of months and presented the median, - and 9-percentil values of turnaround time. Beside this, they calculated the rate of outliers : the number of tests having a longer turnaround time value, than the defined maximal turnaround time (stat hour, routine hours, special days). Results: The median turnaround time values were 9 7 minutes for the stat tests and 9 minutes for the routine analytes. In case of special tests, the results were much more heterogeneous, in general non-automated hemostasis and immunochemistry assays, with low sample numbers had longer turnaround time values and higher number of outliers. Longitudinal analysis of routine tests showed clearly that turnaround time values became shorter in every unit during the st months of. Clinical validation is an important component altering turnaround time that can be shortened substantially with the installation of an autovalidaton program. Based on the data of the authors the median turnaround time values of routine assays were shortened by hours after introduction of autovalidation. The applied program for turnaround time analysis is suitable for evaluation of sample transfer times, too, that was presented by comparison of two emergency units having different sample transfer facilities. Conclusions: The described turnaround time analysis is part of the general routine processes in laboratories of the developed countries but is the first such trial in Hungary. Keywords: autovalidation, laboratory diagnostics, quality control, turnaround time (Beérkezett: 7. január.; elfogadva: 7. május.) 7 n DOI:./OH n n 7 7.

2 Rövidítések ACA IgG = antikardiolipin IgG; AFP = alfa-fetoprotein; Anti-TG = tireoglobulin-ellenes autoantitest; Antitrombin III Ag = antitrombin III antigén; AP = alkalikus foszfatáz; ApoBT = apolipoprotein B; APTI = aktivált parciális tromboplasztin idô; ASO = Anti-streptolysin O titer; AV = autovalidálás; C/Chol. = koleszterin; CAP = College of American Pathologists; CEA = carcino-embrionális antigén; CK = kreatin-kináz; COLA = kollagén I α-lánc GT polimorfizmusának genotipizálása; CRP = C-reaktív protein; ctni = kardiális troponin I; FII = Faktor II A allél kimutatása; FV Leiden = Leiden-mutáció; FDP = fibrin(ogén) degradációs termékek; Fibr = fibrinogén; FM = fibrinmonomer; FVS = fehérvérsejt; GLIMS = General Laboratory Information Management System; GOT = glutamát-oxálacetát-transzamináz; GPT = glutamát-piruvát-transzamináz; HbAC = hemoglobin Ac; Hemochr. = öröklött hemokromatózis vizsgálata (C8Y mutáció); ica = normalizált ionizált kalcium; KEI = kolinészteráz; KIR = klinikai informatikai rendszer; KREA = kreatinin; LDH = laktát-dehidrogenáz; LIR = laboratóriumi informatikai rendszer; OGTT = orális glükóztolerancia-teszt; OSC = oszteokalcin; PCT = prokalcitonin; PI = protrombinidô; Pl. Noradr. = plazma-noradrenalin; POCT = Point of Care Testing; Protein elfo = fehérje-elektroforézis; stsh = tireoidea-stimuláló hormon (tireotropin); Rist. aggr. = risztocetinaggregáció; TAT = turnaround time; TCa = totál kalcium; TFRS = transzferrinszaturáció; TI = trombinidô; TP = totál protein; vwf Ag = von Willebrand-faktor antigén A betegellátás folyamata a beteg-orvos találkozással kezdôdik, ami a beteg kikérdezését és fizikális vizsgálatát jelenti, majd laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok sora szolgáltat további információkat, amelyek alapján megszületik a diagnózis, és a megfelelô terápia megkezdése után a beteg állapota javul (. ábra). Ennek a folyamatnak a lerövidítése nyilvánvalóan mind a beteg, mind az egészségügyi ellátórendszer célja, de általános gazdasági érdek is az egyén munkavégzô képességének minél elôbbi helyreállítása. Az esetek egy bizonyos részében (pl. akut miokardiális infarktus) ennek a folyamatnak kulcsfontosságú lépése a diagnózis felállítását vagy a szükséges terápia megválasztását döntôen elôsegítô laboratóriumi diagnosztika. Más esetekben nem a laboratóriumi vizsgálatok a gyógyítás folyamatának sebességét alapvetôen befolyásoló tényezôk, de ez nem jelenti azt, hogy bizonyos maximális eredménykiadási idôt a laboratóriumoknak ne kellene ilyenkor is betartaniuk [9]. A laboratóriumok diagnosztikus tevékenységének hatékonyságát jellemzô egyik paraméter, amely éppen ezt az eredménykiadási idôt jellemzi, az ún. turnaround time (TAT). Definíció szerint a szûkebb értelemben vett, laboratóriumi TAT a minta laboratóriumba való beérkezése és az orvosi validálást követô eredménykiadás között eltelt idô, de ahogy az. ábrán látható, a folyamat többi lépése is tanulmányozható: a vizsgálatkéréstôl az eredménykiadásig eltelt idô (teljes TAT), a vérvételtôl a laboratóriumba való beérkezésig tartó idôintervallum (mintaszállítás TAT) vagy a rendeléstôl a vérvételig eltelt idô []. Miután a mintaszállítás feladata esetünkben nem a laboratóriumunkhoz tartozik, ezért az analitikai folyamat jellemzésére legalkalmasabbnak a szûkebb értelemben vett laboratóriumi TAT meghatározása tûnt. A laboratóriumi TAT számításához a minta beérkezési idejének és az eredménykiadás idejének rögzítése szükséges [, ]. Anamnézis, fizikális vizsgálat Vérvétel (nôvér) Minta átvétele a laboratóriumban (asszisztens) Eredmények átadása KIR-be Terápia kezdete Mintaszállítás Laboratóriumi TAT Vizsgálat elrendelése (orvos) Vizsgálatkérés elektronikus feladása (adminisztrátor, nôvér) Eredmények áttekintése, diagnózis felállítása (rendelô orvos) Állapotjavulás Technikai validálás (asszisztens) Centrifugálás, aliquotozás Mérés Bekerülés a LIR-be Azonosítás a készülékben Adatátadás a LIR-be Orvosi validálás (labororvos/av). ábra Az orvosi gyógyító tevékenység fontosabb állomásai és a laboratóriumi diagnosztika helye ebben a folyamatban. Az ábra felsô részén az orvos-beteg találkozástól kezdve tüntettük fel a beteg állapotának javulásához vezetô folyamat fôbb lépéseit, az ábra alsó részén pedig a laboratóriumon belül az eredménykiadás effektivitását befolyásoló legfontosabb tényezôk láthatóak n 8 n ORVOSI HETILAP

3 Elméletileg a két említett idôpont rögzítése elképzelhetô manuális módon is [, ], de a nagy mintaszámmal és vizsgálati profillal dolgozó laboratóriumokban megvalósíthatatlan megfelelôen mûködô laboratóriumi informatikai rendszer ( laborprogram ; LIR) nélkül. Ez tehát a modern TAT-analízis elsô és alapvetô feltétele [,,, ]. Egy ilyen program képes online kommunikálni a mérômûszerekkel, és folyamatosan naplózza a mintával, ill. a vizsgálatokkal kapcsolatos eseményeket (így pl. a technikai és orvosi validálás, eredményközlés idôpontját is). A minta beérkezésének idejét szintén bevihetik manuálisan a mintát átvevô asszisztensek a LIR-be, de az effektivitást nagymértékben növeli, ha a minták bárkóddal érkeznek a beküldôk felôl, másrészt önálló mintaátvevô részleg végzi a minták átvételét és becsipogtatását (a beérkezésük LIR-ben való rögzítését). Már egy átlagos, nem túl nagy mintaszám esetében is a manuális idôpontrögzítés plusz saját laboratóriumi bárkód felragasztása rendkívül idô- és munkaigényes, ami meghamisíthatja a TAT-értékeket. Ezért a TAT-analízis második és harmadik alapvetô feltétele egy általános bárkódhasználati rendszer kiépítése a beküldôk oldalán, illetve az említett mintaátvevô részleg mûködése a laboratóriumban []. A hazai számítógépes infrastruktúra ismerete és saját tapasztalataink alapján, a modern TAT-analízis hazai megvalósításának további lényeges feltétele legalább egy, a számítógépes hálózatot és LIR-t folyamatosan ellenôrzô és karbantartó, megbízhatóan és kiemelten csak a laboratóriumi informatikával foglalkozó rendszergazda alkalmazása a laboratóriumban, illetve a hálózatot üzemeltetô szolgáltatónál. A TAT-analízis gyakorlati megvalósítása alapvetôen két fô paraméter vizsgálatát jelenti. Az egyik a tényleges TAT-érték és ennek átlaga! szórása [9]. A TAT-értékek eloszlásának jellege egy-egy vizsgálat esetében azonban leggyakrabban nem mutat normális eloszlást, emiatt célszerûbb a medián és az -, valamint a 9 9-percentil értékeket meghatározni [,,,,, 7, 9]. A másik vizsgálható paraméter az adott analitra definiált maximális TAT-értéket meghaladó TAT-tal bíró ( kiesô ) vizsgálatok arányának (százalékának) meghatározása az összes vizsgálat számához viszonyítva az adott analit esetében [9,, 7]. Bár a TAT-értékek meghatározása az elterjedtebb, a kiesôk százalékának analízise is rendkívül informatív lehet, különösen a TAT megnyúlását okozó hibák felderítésében []. A TAT-analízis mára a nyugat-európai és az egyesült államokbeli laboratóriumok mûködésének lényeges minôségi mutatójává vált []. Ebben a tárgykörben az elsô részletes amerikai publikációk a 8-as évek végén jelentek meg. Hilborne és munkatársai 989-ben, rutin és sürgôs analit TAT idejét analizálták és javasolták ennek az új paraméternek az alkalmazását a laboratóriumok külsô és belsô minôségi programjaiban. Az általuk megállapított medián TAT-érték perc volt a sürgôs, és 9 a rutinvizsgálatok esetében [7, 8]. Az elsô nagyobb tanulmányok ( Q-Probes program) az Amerikai Patológiai Társaság (College of American Pathologists CAP) nevéhez fûzôdnek: 99-ben 7, míg 99-ban laboratórium TAT-adatait vetették össze. Ebben a két vizsgálatban a sürgôsségi vizsgálatok eredményközlési effektivitását analizálták, és a kálium esetében a TAT 9-percentil perc (99), illetve perc (99), míg a hemoglobin esetében ezek az értékek perc (99) és 9 perc (99) voltak []. Nagyban befolyásolta a mintavétel és az eredményközlés közötti idôt a mintaszállítás módja is []. A rutin- (járóbeteg-) tesztek esetében végzett analízist -ben publikálta a CAP. Összesen laboratórium szolgáltatott adatokat, és a nagyvérkép, egy rutin-kémia panel és a TSH TAT-értékeit analizálták. A TAT 9-percentil érték a három analitcsoportban kb. perc, kb. 9 perc és kb. óra volt. A mintavétel és mintaszállítás helye és módja ebben a tanulmányban is jelentôsen befolyásolta a teljes (vizsgálat rendelésétôl az eredmény kiadásáig tartó) TAT-értéket []. A kiesô vizsgálatok százalékának analízisét és ennek jelentôségét 999-es publikációjában vizsgálta a CAP. Összesen 9 laboratórium adatai alapján a 7 perces TAT-maximumot (rendeléstôl az eredményközlésig) az összes sürgôsségi vizsgálat,%- ában haladták meg a beküldô laboratóriumok. Az analitikai fázisban a legtöbb késleltetô tényezô a munkaerôhiánnyal, a mintakezelés problémáival és mûszerhibákkal függött össze []. A CAP -ben indított egy új programot ( Q- Tracks ), amely során 9 laboratórium folyamatosan követte két éven keresztül a sürgôsségi kálium, valamint a reggeli rutinvizsgálatok kiesôinek arányát. Egyértelmû volt, hogy a felmérés elôrehaladtával minden résztvevônél jelentôsen csökkent a kiesôk százaléka, és minél hosszabb ideig vett részt valaki a programban, annál jelentôsebb volt ez a csökkenés, jelezve ezzel a folyamatos TAT-analízis jelentôségét [7]. Az európai publikációk az amerikaiakhoz képest sporadikusabbak. A Working Group for the Standardization and Promotion of Turnaround Time Control nevû szervezet 998-ban laboratórium sürgôs vizsgálatainak adatait gyûjtötte össze, de a program eredményeirôl csak egyetlen publikáció számolt be []. Az általuk közölt átlagos TAT-értékek: hemoglobin perc, kálium perc, protrombinidô perc. Carraro és mtsai -ben a laboratóriumukban végzett sürgôs vizsgálatok eredménykiadási effektivitását analizálták a folyamat kontrolljaként használt kálium TAT 9-perecentil meghatározásával, heti bontásban. Ez az érték 9 perc között változott, amit aztán egy új LIR bevezetése 7 8 percre csökkentett []. DiSerio és mtsai a ctni TAT adatait analizálták laboratóriumukban, és a medián TAT 9 perc volt 999-ben, 9, perc volt -ben, majd 8, percre csökkent -ben []. Az elmúlt év fejlesztéseinek következtében a számítógépes TAT-analízis feltételei megteremtôdtek laboratóriumunkban. Vizsgálataink során Magyarországon elsô ízben a sürgôs, rutin- és speciális laboratóriumi tesztek TAT-értékeit és a kiesôk százalékait analizáltuk, és vizsgáltuk az ezeket befolyásoló tényezôket a /-os év adatai alapján. Anyag és módszer A számítógépes TAT-analízis feltételeinek megvalósulása laboratóriumunkban A bevezetésben felsorolt, a modern, automatizált TAT-analízis elvégzéséhez szükséges feltételek kialakítása a DEOEC Klinikai Biokémiai és Molekuláris Patológiai Intézetében az elmúlt év során maradéktalanul megvalósult. A General Laborato- ORVOSI HETILAP n 9 n

4 ry Information Management System (GLIMS, MIPS Belgium) LIR -ben kezdett el mûködni laboratóriumunkban és a TAT-analízis elvégzéséhez szükséges valamennyi funkcióval rendelkezik. A program hardware-es és software-es mûködtetôje és karbantartója az ISH Kft. Egy munkatársuk -óta folyamatosan ennek a programnak a felügyeletével foglalkozik, rendszeresen részt vesz a laboratóriumi megbeszéléseken és közremûködik a laboratórium oldaláról megjelenô szakmai igények számítástechnikai megvalósításában. A minták kezelése is rendkívül hatékony, júniusa óta önálló mintaátvevô részleg végzi a laboratóriumba érkezô minták kezelését, januárjában kezdtük meg a bárkódrendszer kiépítését, és szeptembere óta csak a beküldôk által bárkóddal ellátott mintákat vesszük át az OEC klinikáitól. Ennek megfelelôen a rutinminták TAT-analízise januárja óta korlátozottan, szeptembere óta pedig teljes körben lehetséges. A sürgôs vizsgálatok esetében a TAT-analízis csak áprilisában vált lehetségessé, ekkor került ugyanis bevezetésre, hogy a sürgôs vizsgálatok eredménye a technikai validálást követôen azonnal megjelenik a rendelôi oldalon a KIR-ben. Ezt megelôzôen az eredményeket az asszisztensek mondták be telefonon, de ennek az idôpontját rögzíteni meglehetôsen nehézkes volt. Az új rendszer tehát egyrészt lehetôvé tette a sürgôs vizsgálatok TAT-értékének korszerû és megbízható analízisét, másrészt kiváltotta az eredmények telefonos közlését. A TAT-analízis kritériumrendszere Az analízis során általában a. január. és. június. közötti idôszak adatait vettük figyelembe. Minden vizsgálat esetében a TAT-értéket a GLIMS-programban rögzített mintabeérkezési és orvosi validálási idô alapján kalkuláltuk. Az analízist vizsgálatkategória valamennyi vizsgálatán elvégeztük. Az elsô kategória db sürgôs vizsgálatot jelent, ezeket soron kívül a lehetô legrövidebb idô alatt végezzük el, a maximálisnak elfogadott TAT ebben a csoportban óra. A rutinvizsgálatok fajta paramétert jelentenek, amelyek esetében a beérkezés napján kiadjuk az eredményt. A maximálisan elfogadott TAT-érték itt óra. A speciális vizsgálatok esetében, amelyekbôl laboratóriumunkban összesen 9 fajta tesztet végzünk, a maximális TAT nap. Az analízis során mindhárom csoport valamennyi vizsgálata esetében két-két paramétert határoztunk meg. Az egyik a hónap adatai alapján számított átlagos TAT-érték és ennek szórása (medián, - és 9-percentil), a másik pedig a TATmax-ot meghaladó TAT-értékû ( kiesô ) eredmények százaléka az adott vizsgálatból közölt összes eredmény számához viszonyítva. A rutinvizsgálatok közül négy esetében longitudinális analízist is végeztünk. Mindkét említett paramétert (TAT-medián, - és 9-percentil, valamint a maximális TAT-nál nagyobb TAT-értékû vizsgálatok százalékos aránya) heti bontásban is meghatároztuk elsô félévében. Így heti érték alapján lehet követni az eredményközlés hatékonyságának változását az idô függvényében. Statisztikailag az 7. és a. hét TAT-mediánjainak átlagát Mann Whitney U-teszt segítségével vetettük össze. Az autovalidálás bevezetésének hatása a TAT alakulására A TAT javításának egy rendkívül effektív módja a manuális orvosi validálás kiváltása megfelelô szakmai algoritmus alapján mûködô számítógépes autovalidálással. Intézetünkben decembere óta a rutin hematológiai, kémiai, immunkémiai, tumormarker, endokrinológiai és kromatográfiás vizsgálatok esetében a GLIMS-programban kialakított autovalidáló modul hagyja jóvá az eredmények jelentôs részét. Ez a hematológia esetében > 9%-os, a kromatográfián 8 8%-os, a tumormarkereknél %-os, az immunkémiai leletek esetében %-os, míg a kémiai leletek körében %-os autovalidálási arányt jelent. Az autovalidáló rutin minden vizsgálat esetében autovalidálási határértékekkel dolgozik, figyelembe veszi az elôzô vizsgálatoktól való eltérés százalékát ( delta-check ) és ún. pánikhatár -ok beállítása biztosítja az extrém értékek kiszûrését. Ezeknek az értékeknek a definiálása intézetünk munkatársai által történt, és több tízezer vizsgálaton teszteltük az autovalidálás mûködését, mielôtt rutinszerû alkalmazását megkezdtük volna. Az analízis során elsô hónapjának rutinvizsgálati adatait vetettük össze a májusa és októbere közötti idôszak hasonló adataival, a korábban leírtaknak megfelelôen meghatározva valamennyi vizsgálat esetében a TAT-medián, - és 9-percentil értékét. A -ös és -os adatok közötti különbség statisztikai analízise Wilcoxon párosított teszt segítségével történt. A mintaszállítás effektivitásának vizsgálata Ahogy korábban már leírtuk, a GLIMS-program képes naplózni az adott vizsgálattal kapcsolatos bármilyen történést, így a vizsgálatkérésnek, a mintához tartozó bárkód definiálásának ( vérvétel ) és a mintaátvételnek (a minta becsipogtatása ) idôpontját is. Miután a vizsgálatok feladása akár több nappal korábban is megtörténhet a tényleges vérvétel idôpontjához képest, ezért a feladás és laboratóriumba érkezés idôpontja közötti különbség a rutin- vagy speciális vizsgálatok esetében nem bír nagy jelentôséggel. Más a helyzet a járóbetegek sürgôs vizsgálatai esetében, ahol a bárkód definiálása ( vérvétel) és a minta beérkezésének idôpontja között eltelt idô a mintaszállítás effektivitásának lehet értékes jellemzôje. Ezek alapján elsô félévének adatait figyelembe véve két sürgôsségi részlegünk esetében meghatároztuk és összevetettük ezt a paramétert, ily módon megpróbáltuk elemezni a két laboratórium által ellátott beküldôk mintaszállítási hatékonyságát. A két sürgôsségi részleg mintaszállítási ideje közötti különbséget statisztikailag Mann Whitney U-teszt segítségével analizáltuk. n n ORVOSI HETILAP

5 A TAT-analízis számítástechnikai paraméterei A GLIMS valamennyi vizsgálat eredményét eredménytôl függôen numerikus vagy szöveges formátumban, illetve az ehhez tartozó naplóbejegyzések (eredménybeírás, technikai validálás, orvosi validálás, módosítás, mintaérkeztetés) idôpontját decimális formátumban másodperc pontossággal Progress adatbázisban tárolja. Ezen adatbázison belül az adatok rendezése és statisztikák kalkulálása a Progress GL programnyelv segítségével lehetséges. Az így megírt rutin a szakmai kritériumoknak megfelelôen válogatja ki az egyes vizsgálatok mintabeérkezési és eredménykiadási idejét, ezek különbségébôl TAT-értéket számol majd a megadott idôintervallumba esô vizsgálatok értékeibôl mediánt, - és 9-percentilt kalkulál. Megadja továbbá az összes adott intevallumba esô vizsgálat számát, valamint a maximálisnak definiált TAT-értéket meghaladó TAT-értékû vizsgálatok (kiesôk) számát. A programban beállítható az is, hogy az analízis például csak az adott napon beérkezett és aznap kiadott eredményeket vegye figyelembe, vagy csak munkaórákkal számoljon a TAT kalkulálásánál, vagy hogy a kiesôk listáját esetrészletesen is legyûjtse, így segítve a késôbbi hibakeresést. A software a kapott eredményt Microsoft Excel file formátumban prezentálja a laboratóriumi felhasználók felé, és így válik lehetségessé az adatok további analízise, kiválogatása és grafikus ábrázolása. Eredmények A TAT-értékek alakulása a sürgôs, rutinés speciális vizsgálatok esetében A sürgôs vizsgálatok esetében a... és... közötti idôszak adatait vettük figyelembe. Az ebben az idôintervallumban végzett féle vizsgálatból esetében (ciklosporin, digoxin, mioglobin, vizeletamiláz) volt a medián TAT-érték óránál hosszabb, 9 tesztnél volt, és óra között, míg vizsgálat esetében volt, óránál rövidebb. A TAT 9-percentil értékek analit esetében haladták meg a maximálisnak tekintett órát, amelyek alapvetôen a hemosztázis tesztjei (APTI, TI, keveréses vizsgálatok, FM, PFA- stb.) és a hosszabb mérési idôvel jellemezhetô immunkémiai vizsgálatok (ctni, D-dimer, prokalcitonin) voltak. A kémiai vizsgálatok közül csak az ammónia, CK, CK-MB, Mg + és direkt bilirubin TAT 9-percentil értéke haladta meg kismértékben az órát. Az n = 8-nél nagyobb mintaszámú kémia és hemosztázisvizsgálatok (kivéve KEI: 9 és lipáz: 7) és az ügyeleti vérkép (Fvs), illetve immunkémiai tesztek TAT-adatai a A. ábrán láthatóak. A rutin- és speciális vizsgálatok esetében a... és... közötti idôszak adatait analizáltuk. A GLIMS LIR-ben definiált rutinvizsgálat közül egyetlen esetben sem volt a TAT medián hosszabb, mint a maximálisnak elfogadott óra, esetben kaptunk óránál, vizsgálatnál pedig óránál hosszabb medián TAT-értéket, 8 teszt esetében és óra között, míg esetben óra alatt volt a TAT mediánja. A TAT 9- percentil értékek azonban 7 vizsgálatnál voltak óránál hosszabbak. Ezek a vizsgálatok elsôsorban a vizelettesztek (ionok, kreatinin stb.), terheléses vizsgálatok paraméterei (OGTT, inzulin terhelés), az immunkémiai vizsgálatok (ASO, cisztatin C, transzferrin, ferritin, haptoglobin stb.), valamint a hemosztázis alap- és speciális tesztjei (keveréses vizsgálatok, lupusz antikoaguláns kivizsgálás) voltak. A B. ábrán az n = -nél nagyobb mintaszámú rutin kémiai vizsgálatok (kivéve ica: 8 és ApoB: 9), az n = 8-nál nagyobb mintaszámú rutin immunkémiai vizsgálatok (kivéve digoxin: 9) és az n = 8-nél nagyobb mintaszámú rutin hemosztázis-vizsgálatok (kivéve FDP: ) TAT-adatai láthatóak. A speciális vizsgálatok esetében általános szabály, hogy a maximálisan elfogadható TAT-érték nap, azonban számos teszt esetében mi ennél rövidebb értéket alkalmazunk. A tumormarkerek esetében munkanap, az áramlási citometriás vizsgálatok, a csontmarkerek, a HbAC és a fehérje-elektroforézis esetében munkanap, az egyéb elektroforézis, allergia, kromatográfiás és endokrinológiai tesztek esetében hét, míg a speciális hemosztázis- és molekuláris biológiai vizsgálatok esetében nap a maximális TAT. A A. és B. ábrán feltüntetett reprezentatív vizsgálatok esetében ezek a maximális TAT-határok lényegében betarthatóak. A C. ábra reprezentálja az optimálisnál jóval hosszabb idô alatt kiadott teszteredményeket. Összesen elektroforézis, kromatográfiás, 8 molekuláris onkológiai, 8 molekuláris patológiai, endokrinológiai és speciális hemosztázisteszt sorolható ide az általunk végzett 9 speciális vizsgálatból. A TAT-értékek változása elsô féléve során Valamennyi rutin- és speciális vizsgálat esetében longitudinális analízist is végeztünk, és a TAT-értékek mediánját, - és 9-percentiljét heti bontásban is meghatároztuk. Így követhetô volt, hogy a félév során van-e valamilyen irányú változás az egyes részlegek mûködésének teljesítményében, az esetlegesen feltárt mûködési problémák orvoslásra kerülnek-e. A. ábrán a alapvetô rutinrészlegünk - reprezentatív tesztjének (glükóz, CRP, fehérvérsejtszám és protrombinidô) TAT-eredményei szerepelnek. A fehérvérsejtszám kivételével valamennyi teszt esetében jól látható, hogy a TAT-értékek csökkenô tendenciát mutatnak. Az 7. és a. hét TAT-mediánjainak átlaga szignifikánsan különbözött a glükóz (,! 8, vs. 8,!, perc; p <,7), a CRP (,!, vs. 7,!, perc; p <,) és a protrombin idô (,8!,8 vs. 9,!, perc; p <,) esetében, de nem volt szignifikáns az eltérés a fehérvérsejtszám TATmedián átlagokban (,!,9 vs.,!, perc; p =,). Hasonló változást mutatatott a TAT - és 9-percentiljeinek átlaga a két összevetett 7 hetes idôintervallumban. A CRP esetében a 8. és a. héten extrémen magas, kiugró TAT 9-percentil értékeket észleltünk (,, illetve óra) átlagosnak mondható TAT-medián értékek (98, illetve 89 perc) mellett. A részleg mûködési naplóját átnézve mindkét héten ORVOSI HETILAP n n

6 , Sürgôs A,,8,,,,,8,,,, AP Rutin B TP Glükóz Urea KREA Kálium TCa ica AP GPT CK C ApoBT CRP IgG TFRS Digoxin stsh INR APTI Fibr FDP CK Glükóz GOT Kálium KEI KREA LDH Lipáz TCa TP Ulea CRP ctnl PCT D-dimer APTI INR FVS. ábra Reprezentatív sürgôs és rutinvizsgálatok TAT-értékei. A sürgôs vizsgálatok (A) esetében a... és... közötti, míg a rutinteszteknél (B) a... és... közötti intervallum adatait analizáltuk. Valamennyi ábrán a feltüntetett analitok TAT-jának medián ([), - és 9-percentil értékei láthatóak. Az analízisbe bevont esetek számát az. táblázatban tüntettük fel, analitonként - nap szinte egész napos mûszerhiba hátráltatta a munkát, a reggel beérkezett minták mérése csak este kezdôdött el, és az éjszakás ügyeletes diplomás validálta ezeket az eredményeket. A maximális TAT-ot meghaladó TAT-értékû ( kiesô ) vizsgálatok aránya A TAT-analízis elvégzésének másik lehetséges módja a konkrét TAT-értékek kiszámolása helyett a maximálisnak tekintett TATértéket meghaladó TAT-tal rendelkezô vizsgálatok ( kiesôk ) százalékos arányának meghatározása az összes vizsgálat számához viszonyítva. Vizsgálataink során ezt az analízist is elvégeztük mind a sürgôs, mind a rutin-, mind a speciális vizsgálatok körében (. táblázat). A két típusú analízis jó egyezést mutatott. A kiesô vizsgálatok analízise ugyanúgy elvégezhetô longitudinálisan is, mint a konkrét TAT-értékek meghatározása. A -os év elsô hetének adatait analizáltuk a glükóz, CRP, fehérvérsejtszám és protrombinidô esetében, és a kiesô vizsgálatok arányának változása jó korrelációt mutat a 9-percentil TAT-értékek változásaival. Hasonlóan a konkrét TAT-értékekhez, a kiesô vizsgálatok százalékában is kimutatható volt a csökkenés a hetek függvényében. n n ORVOSI HETILAP

7 Speciális A Speciális B AFP CEA OSC HbAC CD CD8 FII FVLeiden Protein Elfo Spec. IgE Rist. Aggr. Anti-TG Inzulin Speciális C Hemochr. COLA Pl. Noradr. ACA IgG Antirombin III Ag. vwf Ag. ábra Reprezentatív speciális vizsgálatok TAT -értékei. A speciális teszteknél a... és... közötti intervallum adatait analizáltuk. Valamennyi ábrán a feltüntetett analitok TAT-jának medián ([), - és 9-percentil értékei láthatóak. Az analízisbe bevont esetek számát az. táblázatban tüntettük fel, analitonként Glükóz -percentil Medián 9-percentil 8 8 Hét () A 8 CRP 8 8 Hét () B Fehérvérsejt 8 8 Hét () C 8 7 Protrombin idô 8 8 Hét () D. ábra Négy reprezentatív rutin analit TAT-értékeinek változása az idô függvényében. Laboratóriumunk négy alapvetô részlegének egy-egy tesztjét mutatjuk be. Az analízis a... és... közötti adatokat veszi figyelembe, és heti bontásban mutatja be a TAT-medián (négyzet), -percentil (rombusz) és 9-percentil (háromszög) alakulását. Az analízisbe bevont esetek heti száma glükóz: n = 7, CRP: n = 79 7, fehérvérsejtszám: n = 7 88, protrombin idô: n = ORVOSI HETILAP n n

8 . táblázat Reprezentatív sürgôs, rutin- és speciális vizsgálatok TATmax-ot meghaladó TAT-értékû ( kiesô ) vizsgálatainak aránya. A sürgôs vizsgálatok esetében a... és... közötti, míg a rutin- és speciális teszteknél a... és... közötti intervallum adatait analizáltuk. Minden analit esetében a feltüntetett százalékok ( Kiesô % ) a TATmax-ot meghaladó TAT-értékû vizsgálatok ( kiesôk ) arányát jelentik az összes vizsgálat számához viszonyítva, melyet szintén megadtunk ( Összes ) Sürgôs Rutin Speciális Teszt Összes Kiesô % Teszt Összes Kiesô % Teszt Összes Kiesô % Fvs, TCa 7, Spec. IgE, TCa 889,7 AP 97, FVLeiden, Glükóz 87,9 Kálium 89,8 FII 8,7 AP 7, Glükóz 8 8, CEA 9,9 Kálium, Digoxin 9, OSC 98,8 GOT 78, stsh 7, HbAC 79, CRP 8, Kreat. 8,7 Anti-TG 9 7,8 Kreat. 9,9 Cholest., Inzulin 7 9,7 D-dimer, CRP, CD8 7, APTI 9 7, APTI 9,9 Hemoch. 8,8 ctni 9, INR 9 7, vwf Ag 78,7 PCT 7, TFRS 7 8, Pl. Noradr. 7, Az autovalidálás bevezetésének hatása a TAT-értékek alakulására A vizsgálatok laboratóriumi TAT-értékének alakulásában egy számottevô faktor a technikai és orvosi validálás között eltelt idô (. ábra). Az orvosi validálás történhet valóban laboratóriumi orvos által, de megvalósulhat megfelelô szakmai algoritmus alapján mûködô számítógépes autovalidálással (AV). Laboratóriumunkban decembere óta mûködik egy saját fejlesztésû autovalidáló program, és ennek hatását is megvizsgáltuk a TAT-értékek alakulására. elsô félévének és a. május október közötti idôszak TAT-adatait összevetve valamennyi vizsgálat esetén jelentôs TAT-idô-csökkenést tapasztaltunk (mind a medián, mind az - és 9-percentil értékekben,. ábra). Ez az eltérés statisztikailag is szignifikánsnak mutatkozott, ha valamennyi vizsgálat ( paraméter) adatait analizáltuk együttesen, összevetve az autovalidálás elôtti és utáni TAT medián, - és 9-percentil értékeket Wilcoxon-féle párosított teszt segítségével (TAT medián p <,; -percentil p <,; 9-percentil; p <,). A mintaszállítás effektivitásának analízise két sürgôsségi részlegünk esetében Bár közvetlenül nem a laboratóriumi TAT-analízis része, de a laboratóriumi vizsgálatok gyors elvégzésének meghatározó feltétele lehet a mintaszállítás effektivitása (. ábra). A GLIMS adatbázisára épülô TAT-analízis-program bizonyos korlátok között ennek jellemzésére is alkalmas lehet. Az intézetünkben mûködô két sürgôsségi részleg mintabeszállítási rutinjában alapvetô különbség van. A II-es telepi részleg egy épületben helyezkedik el a vizsgálatokat kérô négy klinikával, és itt a nôvérek viszik a mintákat a laboratóriumba. Az I-es telepi részleg beszállítói a laboratóriumtól függetlenül, külön épületben elhelyezkedô klinikák és itt eljárók (kézbesítôk) szállítják a mintákat a laboratóriumba. A. év elsô félévének adatait analizálva megállapítható, hogy a járóbetegek sürgôs mintáihoz tartozó bárkódok definiálása (lényegében azonos a mintavétel idejével), és a minták laboratóriumba való beérkezése közötti idô szignifikánsan (p <,) nagyobb az I-es telepi részleg esetében (7, [,7 9,] perc, n = 78) a II-es telepi részleg adataihoz (, [,8 7,] perc, n = 8) viszonyítva, ami különösen a 9-percentil értékekben észlelhetô. Megbeszélés Az elvégzett TAT-analízis legfontosabb konklúziói A DE OEC Klinikai Biokémiai és Molekuláris Patológiai Intézetében és között megteremtôdtek az automatizált, számítógépes TAT-analízis lehetôségei azzal, hogy a KIRhez illeszkedô modern laboratóriumi informatikai rendszer került bevezetésre, továbbá hogy szeptemberére megoldottuk a beérkezô minták teljes körû bárkódos azonosítását. Az ekkorra már jól mûködô mintaátvevô részleg azonosítja és rögzíti a számítógépes rendszerben a minták beérkezén n ORVOSI HETILAP

9 TP TP (AV) Glükóz Glükóz (AV) KREA KREA (AV) Kálium Kálium (AV) AP AP (AV) Chol. Chol. (AV) CRP CRP (AV) stsh stsh (AV). ábra Az autovalidálás (AV) bevezetésének hatása reprezentatív rutintesztek TAT-értékeire. A rutinvizsgálatok TAT-medián, - és 9-percentil értékeit tüntettük fel egy az autovalidálás bevezetése elôtti (......, rombuszok) és utáni (......, rombuszok) idôszak adatai alapján. Az analízisbe bevont esetek száma az autovalidálás bevezetése elôtt és után: TP, 9 és 988; glükóz, és 8; KREA, 9 és 99; kálium, és 97; AP, és 87; Chol, és 997; CRP, és 97; stsh, 87 és 87 sének idejét, míg a klinikai validálás pillanata jelenti az eredmények kiadásának idôpontját. A klinikai és laboratóriumi informatikai rendszereket karbantartó ISH Kft. munkatársainak segítségével az intézet dolgozói által megadott szakmai elvek szerint olyan TAT-analizáló program készült, amellyel egyrészt meg tudjuk határozni valamennyi sürgôs, rutin- és speciális vizsgálat tetszôleges idôintervallumra vonatkoztatott átlagos TAT-értékét, valamint ennek és 9 percentilis értékét. Másrészt lehetôség van azon konkrét esetek és eredmények listázására, amelyek az egyes vizsgálattípusokra definiált maximális TAT-értéket (sürgôs: óra, rutin: óra, speciális: nap) meghaladó idô alatt kerültek kiadásra. A. május október közötti sürgôs vizsgálatok adatait analizálva a vizsgálatok nagy részénél sikerült az órás eredménykiadást tartani. Ennél hosszabb TAT egyrészt a hemosztázis-vizsgálatok, másrészt az immunkémiai módszerekkel mért analitok esetében látható (PCT, ctni, D-dimer), vagy az olyan ritka kémiai teszteknél, mint az ammónia, direkt bilirubin vagy Mg +, ahol kontrollmérés csak akkor történik, ha betegminta érkezik, és ez meghosszabbítja az eredménykiadási idôt. A nemzetközi irodalomban publikált TAT-értékek meglehetôsen hasonlóak. Különbözô sürgôsségi vizsgálatok esetében perc [8], (vérkép), (kálium) és (protrombinidô) perc [], 9 (vérkép) és (kálium) perc [],, perc (ctni) [], 7 8 perc (kálium) [], perc (vérkép) [9], valamint 7 (ctni), (vérkép) és (kémia) perc [9] volt a medián TAT érték. A rutinvizsgálatoknál szinte valamennyi analit esetében tartható az átlagosan órán belüli eredménykiadás. A leggyorsabban a hematológiai részleg adja ki a vérképek eredményeit, ahol a mintákat nem kell centrifugálni, és ahol a technikai konfirmálást követôen az eredmények 9%-a azonnal átjut a KIR-be. A kémia részlegen a TAT 9 percentile, óra között van, kivéve vizeletvizsgálatot, valamint az immunkémia módszerrel végzett vizsgálatokat (pl. ApoA és ApoB), ahol az inkubációs és mérési idôk hosszabbak. Hasonló okból esik a TAT 9-percentil inkább a,, óra tartományba az immunkémiai, gyógyszerszint- és az endokrinrészlegeken. A transzferrin-szaturáció esetében ennél még hosszabb a TAT-érték, amit az magyaráz, hogy ez két eredménybôl (vas- és transzferrinkoncentráció) számolt érték. A hemosztázistesztek esetében is tartható az átlagos órás TAT az alapvizsgálatok (PI, APTI, TI) esetében. Megnyúlt TAT-értéket azon esetekben láttunk, ahol a vizsgálat elvégzése manuálisan történik (pl. FDP), vagy ahol az alaptesztek lemérése után klinikussal történô konzultációt követôen történik meg a vizsgálat indikációja és elvégzése (keveréses vizsgálatok, lupusz antikoaguláns kivizsgálása). A rutinvizsgálatoknál leírt nemzetközi medián TAT-értékek 9 perc [8], 9 perc (vérkép) [9], valamint perc (vérkép), 9 perc (kémia) és óra (TSH) [] voltak. A TSH kivételével saját eredményeink ennél hosszabbak. A legnagyobb európai és amerikai laboratóriumokban ugyanakkor, a rutin TAT-célok fokozatosan közelítik a sürgôs vizsgálatok TATértékeit, és egyre inkább elmosódik a két vizsgálattípus közötti határ []. A speciális vizsgálatok esetében a maximálisnak definiált napos TAT tartásának legfôbb limitáló tényezôje az alacsony mintaszám és az ezzel összefüggô gazdaságosság. A megfelelô mintaszámban érkezô vizsgálatok hetente minimum egyszer elvégezhetôek és még egy esetleges ismétlés esetén is kiadásra kerül az eredmény napon belül. Egy olyan vizsgálat esetében azonban, mint pl. a Protein S vagy Protein C antigén koncentrációjának mérése, ahol egy ELISA-lemez megtöltéséhez minimum minta kell, akár a havi eredményközlés lehet gazdaságilag optimális. Ugyanis minden lemezre fel kell helyezni standardet és kontrollt duplikátumban, és nem mindegy, hogy ez mintára esik, vagy -re. A speciális vizsgálatok egy részében (pl. immunfenotipizálás, trombofilia diagnosztika) további TAT-növekedést eredményezhet az is, hogy nem egyszerûen a vizsgálat (vagy a vizsgálati panel) numerikus eredménye(i) kerül(nek) kiadásra, hanem a laboratórium leletet bocsát ki. Ez azt jelenti, hogy a kapott laboratóriumi adatok alapján a validáló diplomás szakorvosi véleményt is megfogalmaz és feltüntet a számszerû eredmények mellett, megkönnyítve ezzel azok értelmezését. Ez megnöveli a laboratóriumi TAT értékét, de ugyanakkor jelentôsen meggyorsíthatja a klinikai döntéshozatal folyamatát. ORVOSI HETILAP n n

10 A longitudinális vizsgálatok esetében is számos hasznos információt sikerült nyerni egy-egy részleg mûködésével kapcsolatban, ami jelentôs mértékben elôsegítette a részlegek mûködésének optimalizálását. A kémia-, immunkémia- és hemosztázis-részlegek egy-egy kiragadott vizsgálatának analízise jól mutatta a TAT-érték csökkenését, ami különösen a 9 percentil értékek csökkenésében volt észlelhetô, leglátványosabban talán a hemosztázis-részlegen, ahol óráról óra közé csökkent a protrombinidô-meghatározás TAT 9-percentile. Ez az analízis tárt fel olyan eredménykiadást befolyásoló hibákat, mint például a 8. és. héten észlelt mûszerhiba az immunkémia-részlegen, ami jelentôsen megnövelte aznap a CRP TAT-értékeit. Egy másik feltárt hiba, amikor a validáló diplomás a nap során csak komplett, teljesen kész leleteket kért fel a hemosztázisesetek validálása során. Ily módon a speciális és rutin hemosztáziskéréseket is tartalmazó esetek csak a nap végén kerültek kiadásra jelentôsen megnövelve ezzel az alaptesztek TAT-értékeit. Az elvégzett analízis alapján egyelôre nem tudjuk megítélni, hogy a TAT-értékek számítása mellett a kiesôk százalékának analízise jelent-e valamilyen többletinformációt, ez további adatgyûjtést és vizsgálatokat igényel. Mindenképpen lényeges a kiesô esetek egyedi analízise, mert ez alapján lehet felderíteni azokat a mûködési hibákat, melyek orvoslása a TAT javulását eredményezi, ahogy ezt elsô félévében is láthattuk. Ugyanakkor önmagában már az a tény, hogy egy laboratóriumban folyamatosan TAT-adatok analízise történik, nagyobb odafigyelést eredményezhet az asszisztensek és diplomások részérôl és javíthatja az eredménykiadás hatékonyságát [7, ]. A TAT-analízis eredményei számos laboratórium esetében az adott intézet honlapjára is felkerülnek, tájékoztatva és irányítva ezzel a rendelôi oldalt és annak igényeit []. A TAT javításának további lehetôségei A TAT-analízis alapvetô célja azoknak a hibák -nak a feltárása, amelyek orvoslása tovább csökkentheti az eredménykiadás effektivitását []. Milyen változtatásokkal lehet ezt a célt elérni? Bár csak közvetve kapcsolódik a laboratóriumi TAT-analízishez, de a laboratóriumi vizsgálatok elvégzésének elôfeltétele a vizsgálatkérés és a vizsgálat elektronikus feladása (. ábra). A klinikai osztályokon a megfelelô személyi és számítástechnikai feltételek megteremtése (elegendô adminisztrátor, nôvér, számítógépes terminál) jelentôsen elôsegítheti és lerövidítheti ezt a folyamatot []. Még jelentôsebb a mintaszállítás effektivitásának a hatása a gyors eredményközlésre. Az irodalmi adatok és saját tapasztalataink szerint modern, nagy mintaszámú, egyetemi vagy regionális központi laboratórium gyakorlatilag nem mûködik Európa fejlettebb részein és az Egyesült Államokban a minták szállítására alkalmas pneumatikus csôrendszer nélkül [,,, ]. A sürgôsségi vizsgálatoknál alternatív megoldást jelenthet az ágy melletti, a klinikai sürgôsségi osztályokon elhelyezett (POCT-) készülékek alkalmazása [,, 9,,, 9]. Ezek esetében, tapasztalatunk szerint, a legfôbb gond ma Magyarországon az, ami az Egyesült Államokban kb. éve volt: a vizsgálatok minôségi ellenôrzését biztosító belsô és külsô kontrollok megfelelô alkalmazása, illetve a vizsgálati eredmények validálása, megfelelô rögzítése, archiválása és integrálása a központi LIR-ben [,, ]. A laboratóriumba érkezô minták átvételét és kezelését rendkívüli módon megkönnyíti és leegyszerûsíti a beküldôi oldalon érvényesülô bárkódozás rendszere. Természetesen ebben a folyamatban is jelentkezhetnek problémák (hibás vagy rosszul felragasztott, esetleg nem olvasható bárkódok), de saját tapasztalataink rendkívül pozitívak ezen a téren. A hibásan bárkódozott minták aránya jóval % alatti a laboratóriumunkban, ami a klinikák kitûnô elôkészítô tevékenységét jelzi. Tovább egyszerûsíti a mintaátvétel folyamatát az is, hogy a vérvételi csövekkel együtt nem érkezik egyedi kérôlap. A jelenleg érvényes jogszabályok által elôírtaknak is megfelelünk ugyanakkor, mert a nap végén, minden beküldô valamennyi minta adatait tartalmazó tömörített kérôlaplistát küld el laboratóriumunkba. A TAT további csökkenését segítheti elô a minták átvételét, kezelését, centrifugálását, szortírozását végzô önálló mintaátvételi részleg mûködése [, ]. A mintakezelés egy kritikus pontja lehet a minták több analizátorra való kiosztása, amit egy modern aliquotozó automata oldhat meg a legeffektívebben [, ]. A modern laboratóriumokban egy-egy vizsgálat TAT-értékében a mintának a mérômûszerben töltött ideje általában nem a meghatározó komponens. Ugyanakkor a folyamatnak ezen szegmense is gyorsítható. A legkorszerûbb, több típusú és nagyobb számú mérôhellyel ellátott integrált rendszerek képesek az analízis folyamatát is minimálisra csökkenteni, ráadásul jelentôs költségmegtakarítást is eredményezhetnek [,,,, 8, 8, ]. Esetenként a minták útja ilyenkor már olyan bonyolult, hogy az egyes vizsgálatok kiosztása és a mérési folyamat optimalizálása a rendszer véglegesítése elôtt számítógépes modellezést igényel [, ]. A technikai és orvosi validálás effektivitása is nyilvánvalóan az alapvetô személyi és számítógépes feltételrendszer függvénye, ennek optimalizálása elengedhetetlen a megfelelô mûködéshez. Az orvosi validálás folyamatát igen nagy mértékben meggyorsíthatja egy autovalidáló rutin beiktatása. Saját adataink szerint az autovalidálás bevezetése órával csökkentette a TAT-medián, míg órával a TAT 9-percentilis értékeit a rutinvizsgálatok esetében. A jelenlegi munkánkban leírt TAT-analízis az általános rutinmûködés része a világ fejlettebb részein tevékenykedô diagnosztikai laboratóriumokban, ugyanakkor az elsô ilyen próbálkozást jelenti Magyarországon. Az analízis TAT-értékei összevethetôek a külföldi adatokkal és a elsô félévét feldolgozó eredmények a TAT-értékek javulását mutatják. Úgy látjuk, hogy a TAT-analízis bevezetése hosszabb távon valamennyi rutindiagnosztikai laboratóriumban elkerülhetetlen lesz, hasonlóan a már rutinná vált külsô és belsô minôségi kontrollok alkalmazásához, hiszen a TAT-értékek is a laboratórium mûködésének minôségi mutatói. Még ennél is tovább menve a finanszírozó oldaláról is felmerülhet az igény ilyen adatok analízisére, vagy ad absurdum akár a laboratóriumok maguk mondhatnak le a vizsgálatok ellenértékérôl (vagy annak egy részérôl), ha ezek eredményét a vállalt határidôt jelentôsen meghaladva adták ki. Ez utóbbi bevezetését, hosszabb távon, mi is tervezzük. n n ORVOSI HETILAP

11 Irodalom [] Baier, K. A., Markham, L. E., Flaigle, S. P. és mtsai: Point-ofcare testing in an organ procurement organization donor management setting. Clin. Transplant.,, 7 Suppl. 9, 8. [] Bieglmayer, C., Chan, D. W., Sokoll, L. és mtsai: Multicentre performance evaluation of the E7 module for modular analytics. Clin. Chem. Lab. Med.,,, 8. [] Carraro, P., Plebani, M.: Process control reduces the laboratory turnaround time. Clin. Chem. Lab. Med.,,,. [] Di Serio, F., Antonelli, G., Trerotoli, P. és mtsai: Appropriateness of point-of-care testing (POCT) in an emergency department. Clin. Chim. Acta,,, [] Fowler, D. G.: Development of a computer simulation for laboratory planning. Clin. Lab. Sci., 998,, 8 8. [] Groothuis, S., Goldschmidt, H. M., Drupsteen, E. J. és mtsai: Turn-around time for chemical and endocrinology analyzers studied using simulation. Clin. Chem. Lab. Med.,,, 7 8. [7] Hilborne, L. H., Oye, R. K., McArdle, J. E. és mtsai: Evaluation of stat and routine turnaround times as a component of laboratory quality. Am. J. Clin. Pathol., 989, 9,. [8] Hilborne, L. H., Oye, R. K., McArdle, J. E. és mtsai: Use of specimen turnaround time as a component of laboratory quality. A comparison of clinician expectations with laboratory performance. Am. J. Clin. Pathol., 989, 9, 8. [9] Holland, L. L., Smith, L. L., Blick, K. E.: Reducing laboratory turnaround time outliers can reduce emergency department patient length of stay. Am. J. Clin. Pathol.,,, 7 7. [] Holman, J. W., Mifflin, T. E., Felder, R. A. és mtsa: Evaluation of an automated preanalytical robotic workstation at two academic health centers. Clin. Chem.,, 8, 8. [] Howanitz, P. J.: Errors in laboratory medicine: practical lessons to improve patient safety. Arch. Pathol. Lab. Med.,, 9,. [] Hubl, W., Zogbaum, M., Boyd, J. C. és mtsai: Evaluation of analytical methods and workflow performance of the Architect ci8 integrated serum/plasma analyzer system. Clin. Chim. Acta,, 7,. [] Jacobs, E., Laudin, A. G.: The satellite laboratory and pointof-care testing. Integration of information. Am. J. Clin. Pathol., 99,, S 9. [] Manor, P. G.: Turnaround times in the laboratory: a review of the literature. Clin. Lab. Sci., 999,, [] Morris, D. J., Smeal, S.: Benefits of laboratory automation: safety and accuracy. Med. Health R. I.,, 88,. [] Negri, M., Carraro, P., Caenaro, G. és mtsai: External Quality Assessment of stat test intralaboratory turnaround times. Pilot study from the Members of the Working Group for the Standardization and Promotion of Turnaround Time Control under the Auspices of the Comitato Italiano per la Standardizzazione dei Metodi Ematologici e di Laboratorio. Clin. Chem. Lab. Med., 998,, [7] Novis, D. A., Walsh, M. K., Dale, J. C.: Continuous monitoring of stat and routine outlier turnaround times: two College of American Pathologists Q-Tracks monitors in 9 hospitals. Arch. Pathol. Lab. Med.,, 8,. [8] Park, J. W., Koo, S. H., Park, B. K. és mtsa: Three-year experience in using total laboratory automation system. Southeast Asian J. Trop. Med. Public Health,, Suppl., 8 7. [9] Rossi, A. F., Khan, D.: Point of care testing: improving pediatric outcomes. Clin. Biochem.,, 7,. [] Schiller, L., Tiffany, D.: Reducing turnaround time for ABGs in the ICCU. Med. Lab. Obs., 99,,. [] Seamonds, B.: Medical, economic, and regulatory factors affecting point-of-care testing. A report of the conference on factors affecting point-of-care testing, Philadelphia, PA 7 May 99. Clin. Chim. Acta, 99, 9, 9. [] Spraberry, M. N., Fretz, P., Gascho, T. és mtsa: A computerized data management system for the clinical laboratory. Am. J. Med. Technol., 97,, 8. [] Steindel, S. J.: Changes in emergency department turnaround time performance from 99 to 99: A comparison of two College of American Pathologists Q-probes studies. Arch. Pathol. Lab. Med., 997,,. [] Steindel, S. J., Novis, D. A.: Using outlier events to monitor test turnaround time. Arch. Pathol. Lab. Med., 999,, 7. [] Steindel, S. J., Jones, B. A.: Routine outpatient laboratory test turnaround times and practice patterns: a College of American Pathologists Q-Probes study. Arch. Pathol. Lab. Med.,,, 8. [] Valenstein, P. N.: Laboratory turnaround time. Am. J. Clin. Pathol., 99,, [7] Valenstein, P. N., Emancipator, K.: Sensitivity, specificity, and reproducibility of four measures of laboratory turnaround time. Am. J. Clin. Pathol., 989, 9, 7. [8] Wan, B., Augustin, R., Chan, M. K. és mtsai: Analytical performance and workflow evaluation of the Roche E7 modular immunoassay analyzer in a pediatric setting. Clin. Biochem.,, 8, 7. [9] Winkelman, J. W., Tanasijevic, M. J., Wybenga, D. R. és mtsai: How fast is fast enough for clinical laboratory turnaround time? Measurement of the interval between result entry and inquiries for reports. Am. J. Clin. Pathol., 997, 8,. [] ctcategoryid=gen, (Coulter Bulletin 97) [] (Antal-Szalmás Péter dr., Debrecen, Nagyerdei körút 98., alumni@dote.hu) ORVOSI HETILAP n 7 n