GKI Gazdaságkutató Rt.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GKI Gazdaságkutató Rt."

Átírás

1 GKI Gazdaságkutató Rt. Az euróhoz vezető optimális út megtervezése Készült a Pénzügyminisztérium megrendelésére Budapest, április

2 2 GKI Gazdaságkutató Rt. Postacím: 1364 Budapest, Pf. 78. Internet hálózati cím: Székhely: 1052 Budapest, Semmelweis u. 9. Tel: ; Fax: Telephely: 1052 Budapest, Gerlóczy u. 11. Tel: ; Fax: Készítették: Akar László Balassa Ákos Barta Judit Karsai Gábor Losoncz Miklós Vértes András Copyright: GKI Gazdaságkutató Rt. A tanulmány megállapításai csak a forrás megjelölésével idézhetők.

3 3 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I BEVEZETÉS 1 I. A GMU KÖVETELMÉNYEIHEZ VALÓ ALKALMAZKODÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSÁNAK FŐ SZEMPONTJAI 3 1. A magyar gazdaság euró-övezeti csatlakozási kritériummal érintett jellemzőinek jelenlegi helyzete és a megfelelés elérésének mozgástere 3 2. A kritériumoknak való megfelelést szolgáló lehetséges lépések ellentmondásai A nemzetközi tapasztalatokból adódó fő következtetések A GMU csatlakozáshoz vezető program megvalósításának gazdaságpolitikai következményei 22 II. AZ EURÓ-CSATLAKOZÁS JAVASOLT FORGATÓKÖNYVE A lehetséges csatlakozási forgatókönyvek A as megfeleléshez tartozó gazdasági pálya különös tekintettel az államháztartásra A csatlakozási törekvés kommunikálási lehetőségei A program meghirdetésének következményei 43 III. AZ EURÓ BEVEZETÉSE UTÁNI IDŐSZAK GAZDASÁGPOLITIKÁJA A sokkok kezelése a fiskális politikával Az aszimmetrikus sokkok kezeléséhez szükséges változások az áru és munkaerő piacokon Az euró bevezetésének hatásai (verseny, átláthatóság, stb.) a gazdaság egyes szektoraiban, a lehetséges befolyásoló intézkedések 50

4 I VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. A magyar gazdaságpolitika fő törekvései nem önmagában a GMU csatlakozás szándékából vezethetőek le. A fő cél egy dinamikus és egyensúlyi szempontból megfelelő növekedési pálya követése, amely a versenyképes gazdaságon, a foglalkoztatás bővülésén, az EU csatlakozás adta lehetőségek maximális kihasználásán alapul. A GMU csatlakozás igazán mint e fő törekvés megvalósításának egyik jelentős eszköze került a napirendre. Abban a szakértők között jellemzően egyetértés van, hogy az euró-zónában Magyarország fejlődési lehetőségei jobbak, mint azon kívül. Ugyanakkor a GMU-hoz vezető út negatív hatásokkal, veszteségekkel is járhat, miközben a hosszúra nyúló alkalmazkodás is extra kockázatokat hordoz. Mindezek miatt olyan csatlakozási stratégia kialakítása kívánatos, amelyik elkerülhetővé teszi a komolyabb alkalmazkodási veszteségeket (puha landolást biztosít), miközben minimalizálja az alkalmazkodási időszak kockázatait is. 2. A GMU csatlakozás mellett szólnak különösen az alábbiak : A liberalizált devizagazdálkodást folytató, a világgazdaságra nyitott kis országok devizái nagyságrendi összefüggések miatt különösen alkalmas célpontok spekulációs támadásokra. A lehetséges árfolyamrendszerek elemzése arra enged következtetni, hogy nincs olyan árfolyamrendszer, amely teljes mértékben alkalmas e jelentős kockázatok kivédésére és a viszonylagos árfolyamstabilitás biztosítására. Ez az euró-övezethez való gyorsabb csatlakozást indokolja. Magyarország folyó fizetési mérlegének hiánya nemzetközi összehasonlításban viszonylag magas (bár a közgazdaságilag indokolt, de a befektetőknél nem szokásos módon, a vásárlóerő paritáson mért GDP-hez viszonyítva ez már kevésbé igaz). A klasszikus gazdaságpolitikai felfogás szerint a fizetési mérleg hiány csökkentéséhez az államháztartási deficit jelentős mérséklésére, a belső kereslet korlátozására lenne szükség. Az államháztartási hiány fokozatos csökkentése egy jó ideig mindenképpen elkerülhetetlen. Paradox módon a belátható időn belüli eurócsatlakozásból fakadó fizetési mérleg korlát gyengülés valószínűleg kisebb kiigazítást tesz szükségessé, mint a csatlakozás távoli jövőbe helyezése.

5 II A lakossági hitelállomány piacgazdaságokban szokásos GDP hányadra való felnövése hosszabb távon a teljesen liberalizált tőkepiacon, az EU tagjaként elkerülhetetlen, de már rövid távon is csak hellyel-közel, még leginkább a jövedelmek által behatárolt hitelfelvételi kapacitás révén fékezhető. Az ebből fakadó, a fizetési mérleg hiányában megjelenő kockázatok kezelésére is csak az euró közelebbi átvétele jelenthet biztos megoldást. Az euroizáció spontán módon is gyorsan halad előre. Jelenleg a vállalati hitelállomány mintegy 40%-a euróban áll fenn és az áruhitelezés egyes hagyományos területein túl meglódulóban van a devizában történő lakáshitelezés is. Mindez leszűkíti a monetáris politika hatókörét, ill. azért is gondot jelenthet, mert az egyoldalú euroizációhoz az EU nem járul hozzá. 3. A GMU csatlakozáshoz megkívánt feltételek teljesítése az államháztartási hiány, az infláció és az ERM-2 árfolyamrendszerben bizonyításra váró árfolyam-stabilitás területén igényel alkalmazkodási erőfeszítést. A 2004-re kialakuló 4,6%-os államháztartási hiány mögött - különösen a további költségvetési konszolidációs folyamat szempontjából - komoly feszültségek húzódnak meg, ezért a kritérium teljesítéséhez szükséges 1,7 százalékpontnyi hátralévő hiánycsökkentés a beruházási kiadások szükségszerű emelése, az adócsökkentések indokoltsága és a folyó kiadások racionalizálásának lassú előrehaladása miatt a jelzett számszerű eltérésnél jóval nagyobb feladatot jelent. További nehezítő tényező a politikai ciklusból fakadóan 1,5 évre beszűkülő mozgástér a költségvetés-politika számára elején az infláció várhatóan jelentősebben esik, márciusra 5% alatti értékek várhatóak. Egy görög-pálya másolására tett feltételezések mellett Magyarország akár 2006-ra is teljesíteni tudhatná az árstabilitási kritériumot, egy természetesebb pályán haladva viszont legkorábban 2007 elejétől lehetne egy 3% alatti inflációt elérni. A végső fázisban egyszeri (pl. hatósági árváltoztatásokat érintő ütemezési) tényezők is felhasználhatóak. Az ERM-2 csatlakozás önmagában is bizalomerősítő lépés lehet, de a bizalom erősödése jó eséllyel e nélkül is bekövetkezik. Így az ebbe a rendszerbe való belépés legkorábban 2005 elejétől, legkésőbb pedig a csatlakozási céldátumot 2,5-3 évvel megelőzően

6 III aktuális. A gyorsabb, 2005 évi belépés akkor előnyös, ha nem jár a forint túlzott felértékelődésével (azaz ha a jelenlegi sávközép alapvetően megőrizhető). 4. A GMU csatlakozás időzítésére vonatkozóan három markánsan eltérő forgatókönyv adódik. A kulcskérdés az államháztartási hiányra vonatkozó megfelelés időzítése. Ezek közül a fő, a GKI Rt. által javasolt változat a követelményeknek való évi megfelelés. Emellett nem javasolt lehetőségként adódik egy évi megfelelés, illetve egy távoli jövőbe (2010 utánra) kitolt megfelelés esete is. 5. A gazdasági növekedés a fő GMU alkalmazkodási változat mellett a közötti években várhatóan elsősorban a javuló külső konjunktúra hatására fokozatosan gyorsul, éves átlagban 4-4,5% között lesz. A foglalkoztatás évi 0,5-1%-kal emelkedik. A gazdasági egyensúly javul. Az államháztartási deficit számottevően csökken, de a választási évben nem lesz szükség erőltetett deficit-csökkentésre. A teljes belső felhasználás a GDP-vel párhuzamosan (de ezen belül a fogyasztás 3,5-4%-kal, a beruházás 10% feletti ütemben) nő. A bérpolitika a makroszintű termelékenység javulásával arányos, 3,5%- os reálkereset emelkedést enged meg. (A statisztikai adatok összehasonlítása alapján ezen felül nem indokolható a magyar munkajövedelmek még gyorsabb EU felzárkóztatásának igénye.) A folyó fizetési mérleg hiánya a korábbi elszámolási rend szerint is magas marad, de a GDP százalékában kisebb lesz. A külföldi adósságállomány nominálisan emelkedik, de a GDP-hez mérten ugyancsak mérséklődik. 6. A javasolt pálya mellett a GDP arányában az államháztartás hiánya évi 0,5 százalékponttal csökken, de a 2007 évi megfelelés esetén a 2007 évi javulási ütem 0,7 százalékpont. Ebből átlagosan évi 0,2 százalékpont származik a kamatkiadások mérséklődéséből. Az elsődleges egyenleg javulása a gazdasági növekedésből fakadó évi 1,6 százalékpont bevételi többlet egy kisebb részét igényli. Eközben az adóterhelés enyhén csökkenhet, a beruházási kiadások aránya nő, a folyó kiadásokat érintő racionalizálások és reformok lehetővé tehetik ezen kiadások csak mérsékelt reálérték-növekedését. Az adócsökkentést jelentős belső átrendezések eredőjeként, egy 2008-ig szóló adóreform program keretében lenne célszerű megvalósítani.

7 IV 7. Az infláció csökkenésének forgatókönyve felülvizsgálatot igényel, 2005 végére elégséges a különben is várható 4,5% megvalósulása. Innen is elérhető a 3% alatti infláció 2008 elejére. Az infláció csökkentésére nem alkalmas a túlzott felértékelődés és felértékelődés esetén különösen keresztező hatású a jelentős árfolyam volatilitás. 8. A céldátum kommunikációját tekintve előnyösebb a költségvetési megfelelési időpontra helyezni a hangsúlyt. A megfelelési és a csatlakozási céldátum egyidejű megjelölése is lehetséges. Az alkalmazkodási programot szélesebb összefüggésekben (gazdaságpolitikai elgondolások, államháztartási reformok, stb.) lenne előnyös bemutatni. A hitelességet növelné a minél nagyobb támogatottság (ÉT megállapodás, ideális esetben többpárti egyetértés kinyilvánítása pl. országgyűlési határozat elfogadásával is. ) 9. A évi megfelelési időszakon belül a GKI Rt. a évi költségvetési megfelelést javasolja. A megfelelésig hátralévő idő ebben az esetben lényegesen rövidebb, ami jótékonyan hathat a befektetők magatartására. A belépést követő, azonnali (az átváltási költségek és kockázatok megszűnéséből, a fokozódó működő tőke beáramlásból, stb. fakadó) növekedésgyorsító hatás így előbb jelentkezik. Ambiciózusabb célt jelent a visegrádi országokhoz viszonyítva, ami támogatja a működő tőke beáramlást.

8 1 BEVEZETÉS Az euró bevezetése nyilvánvaló előnyöket jelent a bevezetést követő időszakra nézve. Ugyanakkor az euróhoz, ill. egészen pontosan a Gazdasági és Monetáris Unióhoz (GMU) vezető út, a felvételi követelményekhez való alkalmazkodás megtervezése már egyáltalán nem tekinthető magától értetődőnek. A meghirdetett követelményekhez való alkalmazkodás során ugyanis különböző gazdaságpolitikai szempontok és maguk a követelmények is részben ütköznek, a követelmények között nem szereplő gazdaságpolitikai célok (növekedés, fizetési mérleg) sérülhetnek. Az alkalmazkodás közben ráadásul később maguk a felvételi kritériumok is változhatnak. Tovább nehezíti a folyamat tervezését, hogy az alkalmazkodási időszakra vonatkozóan ma még csak bizonytalanul jelezhető előre az európai gazdasági konjunktúra alakulása, márpedig ez alapvetően befolyásolja a magyar gazdaság fejlődését - és ezzel az alkalmazkodás nehézségeit - is. A GMU-hoz eddig csatlakozó országok tapasztalatai nyilván értékesek, ugyanakkor ezek az országok Görögország kivételével a sok tekintetben sajátos indulási hullám keretében váltak az euró-zóna részeivé. ( A kezdetben kimaradó 3 EU tagország viszont továbbra sem kíván belépni.) A magyar alkalmazkodás körülményei az ő példájuktól némileg eltérőek. Így pl. az alkalmazkodási folyamat által kiváltott reakciók (pl. a lakossági nettó megtakarítások változása vagy az euroizáció spontán előrehaladása) aligha vezethetőek le pusztán a nemzetközi tapasztalatokból. A magyar euró csatlakozás megvalósítása egy több évig tartó, bonyolult gazdaságpolitikai és kormányzati lépéssorozat eredményeként lehetséges, amit ezért is érdemes előre jól megtervezni. Ugyanakkor nem lehet mindent előre látni, az alkalmazkodást segítő innovatív döntésekre később is szükség lesz. A folyamat egy hajó kikötőbe kormányzásához hasonlítható, csak bonyolult kormánymozdulatok sokaságával vihető sikerre. Ezért is az alkalmazkodási program a későbbiekben folyamatos karbantartást igényel majd. A jelen tanulmány első része áttekinti az alkalmazkodási stratégia kialakításakor mérlegelendő fő szempontokat: az egyes jelenlegi csatlakozási kritériumoktól való 2004-es távolságot és a megfelelés elérésének mozgástereit, az egyes kritériumokhoz való közeledést szolgáló lépések esetenként máshol jelentkező ellentmondásos hatásait,

9 2 a nemzetközi tapasztalatokat és az euró-csatlakozási folyamat gazdaságpolitikai következményeit. A második rész az euró-csatlakozás elvileg lehetséges forgatókönyveit mutatja be, majd a reálisnak tekintett változatot fejti ki, kitérve ennek kommunikálási lehetőségeire és a döntés gazdaságpolitikai következményeire is. A harmadik rész az euró bevezetését követő időszak gazdaságpolitikájára vonatkozón fogalmaz meg néhány megállapítást.

10 3 I. A GMU KÖVETELMÉNYEIHEZ VALÓ ALKALMAZKODÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSÁNAK FŐ SZEMPONTJAI 1. A magyar gazdaság euró-övezeti csatlakozási kritériummal érintett jellemzőinek jelenlegi helyzete és a megfelelés elérésének mozgástere A GMU csatlakozás kritériumait tekintve az államháztartás hiányával, az államháztartás eladósodottságával, az inflációval, a hosszú-távú állampapírkamattal és az árfolyam ingadozással indokolt foglalkozni. A további felvételi kritériumok teljesítése nyilvánvalóan nem okozhat problémát, ill. ezek nem gazdaságpolitikai jellegűek. a) Az államháztartás tavalyi, a GDP-hez mérten 5,9%-os hiánya fenntarthatatlanul magas, 3 százalékponttal magasabb a maastrichti kritériumnál. A tavaly év végi pénzpiaci események, a vártnál nagyobb évi hiány, az ezekre reagáló kormánydöntések átírták az idei költségvetést. Az új idei cél a hiány leszorítása 4,6%- ra, miközben az eredeti költségvetéshez képest a bevételek tartósnak tekinthető elmaradása, a megugró kamatkiadások és több kritikus terület bizonyosra vehető túlköltése komoly feltételromlást jelentenek az államháztartásra nézve. Az adó- és járulékbevételek esetében idén a szokásosnál is sokkal jobban eltérnek a pénzforgalmi és az ESA-95-nek megfelelő eredményszemléletű adatok. (Ennek fő oka az áfa-szabályozás csatlakozáskor bekövetkező változása.) A 4,6%-os ESA-95 hiány 5,8%-os GFS hiánynak felel meg. A GKI Rt legújabb előrejelzése szerint idén (eredményszemléletben) az adó- és járulékbevételek legalább 150 milliárd forinttal elmaradnak a tervezettől, s mintegy milliárd forintos túllépés várható az eredményszemléletű nettó kamatkiadásoknál. Emellett számos más tételnél is (főleg a lakástámogatásoknál, a gyógyszer-támogatásoknál, a nyugdíjkiadásoknál, az önkormányzatok egyenlegében, valamint az agrártámogatásoknál) bizonyosra vehető az előirányzatok összesen további mintegy 150 milliárd forintos túlteljesülése. Ugyanakkor a februári (illetve a korábbi) korrekciós csomag mintegy 180 milliárd forintos bruttó kiadási megtakarítást eredményez. Mindez összesen az eredeti deficit-előirányzat mintegy 170 milliárd forintos túllépését jelenti, ami összhangban van a kormány által újonnan megcélzott

11 4 4,6%-os GDP-arányos deficit-céllal. Ha az évközi adatok ennél nagyobb hiány kialakulására utalnának, akkor várhatóan további bevételnövelő vagy kiadáscsökkentő lépésekre kerül sor. A 2004-re kialakuló 4,6%-os hiány mögött azonban - különösen a további költségvetési konszolidációs folyamat szempontjából - komoly feszültségek húzódnak meg. Az államháztartási beruházások egyensúlyi okokból végrehajtott évi jelentős megkurtítását a évi költségvetés eredetileg szerette volna visszakorrigálni, erre azonban a februári költségvetési csomag hatására alig kerül sor. Így az EU programokra, de a már folyamatban lévő hazai infrastruktúra fejlesztésekre is tekintettel- elkerülhetetlen lesz legalább jövőre az államháztartási beruházási kiadások lényeges emelése. Az újraelosztás kedvezőtlenül magas szintre emelkedett és idén várhatóan kissé emelkedik az adócentralizáció is. A beruházási tevékenység fellendülésének segítése, a foglalkoztatás bővítése, a versenyképesség erősítése a vállalkozások adóterheinek mérséklését sürgeti. Az államháztartás kiadásait tekintve a tartós megtakarításokat megalapozó, a működési színvonalat emelő reformok előkészítése az egyes kiadásokat érintő költségvetési üzemgazdasági megtakarításokat hozó intézkedések megtétele vontatottan halad. Ez behatárolja a tartós kiadáscsökkentések lehetőségeit után a folyó államháztartási hiányra vonatkozó kritérium teljesítéséhez szükséges hátralévő hiánycsökkentés a GDP arányában matematikailag csak 1,7 százalékpont, de ez az előzőekben említett belső feszültségek miatt a számszerű érték által jelzettnél jóval nagyobb feladatot jelent. Némi enyhülést csak a gyorsabb - bérekre és fogyasztásra is kiterjedő -gazdasági növekedés és a költségvetési kamatkiadások csökkenése hozhat. Mindehhez adódik a politikai ciklusból következő évi várható késztetés a kiadások felpörgetésére, ami az eddigi választások előtt mindig jellemző volt. Külön problémát jelent az önkormányzati szféra várható jelentősebb hiányt mutató mérlege 2006-ra, az őszi önkormányzati választásokra tekintettel. Ugyanakkor az EU tagságból következően Magyarországra már érvényesek a Növekedési és Stabilitási Paktum előírásai,

12 5 konvergencia-programot is kell Brüsszelnek benyújtani és annak végrehajtását a nyilvánosság előtt értékelni fogják. Az EU dokumentumok szerint a magas államháztartási hiánnyal rendelkező országoknak legalább évi 0,5 százalékpontos egyenlegjavulást kell megvalósítaniuk. Noha e követelmény nem teljesítésének nincs azonnali szankciója, de a programban ennél kisebb javulás aligha fogadtatható el, másrészt egy esetleges alulteljesítés kritikája kedvezőtlenül befolyásolná a befektetői magatartást is. A javulás kényszere a belső összefüggések oldaláról is jelentkezik, hiszen csak így lehet elfogadható fizetési mérleg hiány mellett helyet csinálni a vállalati beruházási expanziónak. Ezért az évi 0,5 százalékpontos javulásnál kevésbé szigorú politika nem vállalható, ennél számottevően gyorsabb alkalmazkodás viszont legalábbis a választások előtt kevéssé valószínű, de nem is szükségszerű. A 0,5%-os szabály alkalmazása esetén 2006-ra 3,6, 2007-re 3,1%-os hiány adódna (ami már könnyen 3% alatti értékké alakítható). Így költségvetési deficit oldalról legkorábban 2007-re várható a megfelelés a kritériumnak. b) Az államháztartás eladósodottsága 2003 végén az ESA-95 metodika szerint a GDP mintegy 59%-át érte el. Ez némi emelkedést jelent a megelőző évihez képest, amiben a magas folyó költségvetési hiány mellett a privatizációs bevételek tervezettől elmaradó teljesítése és a forint gyengülése miatt forintban növekvő devizaadósság játszott fontos szerepet. Várhatóan 2004 végén az adósságállomány ugyancsak 59% körül lesz. Amennyiben 2004 után sikerül a folyó államháztartási hiány fokozatos csökkentését elérni és a gazdasági növekedés gyorsul (további forint leértékelődés pedig nem várható), a ráta fokozatos javulására lehet számítani. Ezért az eladósodottságra vonatkozó 60%-os maastrichti kritérium teljesítése várhatóan nem okoz problémát. Ráadásul még abban az esetben is teljesíthető lenne az igazából árnyaltabban megfogalmazott kritérium, ha a mutató az egyik közeli évben átlépné a 60%-os arányt. Ugyanis ez is megengedett, ha a 60% feletti értékről a folyamatos határozott csökkenést tudja a GMU belépési kérelem elbírálásakor az adott ország bizonyítani (ami a megkövetelt folyó államháztartási hiány és a várható gazdasági növekedési ütem mellett Magyarországnak nem jelent gondot).

13 6 c) Az infláció 2003 közepén átmenetileg nem volt nagyon messze a maastrichti kritérium teljesítésétől második felében azonban fokozatos és jelentős árszínvonal-emelkedés bontakozott ki. A változás egyrészről külső eredetű (olajárak emelkedése), másrészről belső eredetű (mezőgazdasági, főképp növényi termékek árának emelkedése piaci oldalról, a korábban folyamatosan halogatott lépések végrehajtása miatt a villamos energia tarifáinak kétszeri és a földgáz tarifáinak egyszeri emelése a regulált árak oldaláról), harmadrészt a monetáris politikából, illetve a pénzpiaci helyzetből fakadó (külföldi utazások árának emelkedése, egyes szolgáltatások árának emelkedése) végén a 12 havi infláció 5,7%-ra emelkedett re további, de csak átmeneti gyorsulás várható, főképp a költségvetés hiányának mérséklése érdekében végrehajtott áfa és jövedéki adó mérték emelések, továbbá a szabályozott áraknál bekövetkezett további tarifa-emelések következtében. Ezek révén a költségvetés viszont bevételi többletet ér el, s az infláció segít a megelőző két év igen gyors jövedelem-emelkedését követő kiigazításban februárjában az euró-zónában az árstabilitási követelménykritériumnak megfelelő referencia-érték 1,1% volt (2002 március-2003 február között), a szabály szerint 1,1%+1,5%, azaz jelenleg 2,6% alatti infláció lenne szükséges a kritérium teljesítéséhez. A későbbi években viszont az EU infláció - a javuló konjunktúra vagy az erősödő dollár miatt - várhatóan enyhén emelkedhet, ezért a kritérium várhatóan néhány tizedponttal magasabb lesz. (A pontos érték ismeretének hiányában a 3% alatti inflációt tekintjük a követelménynek.) Ehhez képest a magyarországi infláció februárban 6,9%-os volt re a különböző előrejelzések szerint (Reuters) 6,5-7,7%-os éves átlagos fogyasztói árindex várhat. A GKI Rt. számításai szerint a várható éves áremelkedési mérték 6,7%-os lesz, a 2004 végi december/december index pedig 6% körül alakul. Az infláció jövőbeli alakulásának szempontjából az egyik legfontosabb tényező az, hogy az adóemelések, ill. a szabályozott árak változásai mennyire gyorsítják fel a piaci folyamatokat, illetve a piaci verseny árkorlátozó hatása mennyiben érvényesül elején az infláció várhatóan jelentősebben esik (hiszen kikerül a bázisból az idei adóemelések hatása és várhatóan hasonló adóemelésekre nem kerül sor), márciusra 5% alatti értékek várhatóak.

14 7 Az euró-övezeti csatlakozás történelem legmagasabb inflációjával Görögország rendelkezett: egy évvel a referencia-időszak előtt még 2 százalékponttal volt magasabb az infláció, s 3 évvel a referenciaidőszak előtt a különbség több mint 5 százalékpont volt. A görögpálya egyben azt is tartalmazza, hogy a referencia-időszak előtti évben igen jelentős mértékű mesterséges árcsökkentés történt (adócsökkentés, árszabályozás és informális alku). A fenti mértékek és egy görög-pálya másolására tett feltételezések mellett Magyarország akár 2006-ra is teljesíteni tudhatná az árstabilitási kritériumot, egy természetesebb pályán haladva viszont legkorábban 2007 elejétől lehetne egy 3% alatti inflációt elérni. Az infláció mesterséges eszközökkel való durva csökkentése a költségvetésnek és a hatékonysági folyamatoknak is árt. Emellett az EU álláspontja az euró-övezeti csatlakozásról jelenleg már más, mint az övezet megalakulása időszakában. Ma sokkal valószínűbb, hogy a folyamatok fenntarthatóságát is sokkal szigorúbban fogják vizsgálni és értékelni, egyszersmind kevésbé lesz fontos a taglétszám gyarapítása. Ezért is a 2007 tavasza előtti megfelelés nem látszik reálisnak. d) A hosszú lejáratú állampapírok hozama az elmúlt 1-1,5 évben igen viharosan változott elején a nagyfokú portfoliótőke beáramlás miatt a hozamok mélypontra süllyedtek, majd az év későbbi részében pénzpiaci problémák, valamint a forint leértékelődése miatt 3-4 százalékponttal emelkedtek. A 2002 végi eleji hozamok alakulásából arra lehetett következtetni, hogy a piac egy es euró-övezeti csatlakozást feltételezett. Idén év elején a megemelkedett hozamszint alapján inkább úgy látszott, hogy a befektetők 2010 utáni csatlakozást prognosztizáltak. Természetesen ez a piaci hangulat gyorsan változhat, majd a kormányzat által újra meghatározott csatlakozási menetrend is befolyásolja. A hosszú lejáratú hozamok alakulására jelentős mértékben hatnak a külföldi befektetők törekvései és várakozásai. Az eddigi euró-övezeti csatlakozásokból az a tapasztalat szűrhető le, hogy a befektetők várakozásai segítenek a hozamok csökkenésében és ez feltételezhetően Magyarországon is érvényesülni fog. A tavalyi pénzpiaci események egyben azt is jelzik, hogy a hosszú lejáratú kamatok (és a befektetett pénzmennyiség) alakulása viszonylag függetlenebb a rövidtávon befolyásoló tényezőktől, azonban igen érzékeny a monetáris politika változásaira és a bizalom megrendülése okozhatja a legsúlyosabb változásokat.

15 8 A kamat-konvergencia eddigi teljesítése tekintetében Magyarország viszonylag jól állt a korábban csatlakozott országok által befutott konvergencia-pálya szerint, bár az eltérés az utolsó időszakban megnőtt. Az elmúlt 3 hónap hozamalakulása alapján várható, hogy a befektetések ismételt megindulásával visszaáll a korábbi hozamszint különbség, természetesen az általános hozamszint és a jegybanki kamatok csökkentésétől függően. A magyarországi 10 éves lejáratú állampapírok hozama a következőképp alakult az elmúlt néhány évben: 12 A 10 éves lejáratú euró és magyar kötvény- referenciahozam alakulása dec.98 febr.99 ápr.99 jún.99 aug.99 okt.99 dec.99 febr.00 ápr.00 jún.00 aug.00 okt.00 dec.00 febr.01 ápr.01 jún.01 aug.01 okt.01 dec.01 febr.02 ápr.02 jún.02 aug.02 okt.02 dec.02 febr.03 ápr.03 jún.03 aug.03 okt.03 dec.03 febr.04 Forrás: ECB, ÁKK Euró-övezeti 10 éves lejáratú állampapír (benchmark) hozama Magyar állmpapírpiaci referenciahozam 10 éves lejárat Különbség A kritériumok teljesítésének évenkénti vizsgálata az EMU-ban azt jelzi, hogy legtöbbször ezen a területen nincs probléma a teljesítés tekintetében. Nyilvánvalóan a közösségen belül a kamat-konvergencia erős, másrészt a kritériumok szerint meghatározott eltérési lehetőség igen jelentős, 2 százalékpont. Az euró bevezetése óta az euró-övezeten kívüli EU tagországok sem tértek el 2 százalékpontnyi mértékben az euró-övezeti átlagtól.

16 9 A fenti jelenség azzal függ össze, hogy a hosszú távú hozamok alakulása az infláció, az árfolyam és a költségvetési hiány alakulásának függvénye. A várható inflációs kilátások befolyásolják főképp a hosszú távú hozamok szintjének alakulását, az árfolyamváltozások és a költségvetés helyzete pedig elsősorban rövid távú ingadozásokat okozhatnak. Magyarország stabilabb költségvetéssel és a mérséklődő infláció időszakában bizonyosan teljesíteni tudja a kamatkonvergenciakritériumot (ez 2002 tavaszán néhány hónapig már sikerült is), azonban arra érdemes felhívni a figyelmet, hogy a rövid lejáratú kamatoknál huzamosabb ideig az euró-övezetet jellemzőnél magasabb kamat lehet Magyarországon, ami főként az inflációs különbségekből és a pénzpiaci bizonytalanságokból fakadhat. (Ez a különbség azonban nyilvánvalóan jóval kisebb lesz a jelenleg rendkívüli okokból következően érvényesülőnél.) e) A Gazdasági és Monetáris Unióba belépni kívánó országoknak a konvergencia-folyamat keretében legalább két évet el kell tölteniük az ERM-2 árfolyamrendszerben. Az ERM-2 rendszerben való részvétel mellett a konvergencia további feltétele az árfolyam stabilitás, azaz az árfolyamot a központi paritás körüli normál ingadozási sávban (ez jelenleg ±15%), sőt esetleg azon belüli szűkebb tartományban kell tartani súlyos feszültségek, azaz jelentős intervenció és a sávközép leértékelése nélkül. Az árfolyam euróval szembeni stabilitásának értékelése elméletileg annak a vizsgálatára koncentrál, hogy a piaci árfolyam milyen messze helyezkedett el a központi paritástól. Az árfolyam erős sávszél felé történő elmozdulását kedvezőbben bírálják el, mint a gyenge irányba történő mozgást. Elképzelhető, hogy az ERM-2-be való belépéskor aszimmetrikus sávszéleket fognak kívánatosként meghatározni, gyenge irányban 2,25%-os, erős irányban pedig 15%-os értékkel. Ez minősülhet a széles sávon belüli nemzeti kérdésnek, de a standardnál szűkebb sávnak is. Mindkettő az ERM-2 rendszerben részt vevő országok és az EKB közötti megállapodás tárgya 1. Közös megállapodáson nyugvó szűk intervenciós sávot az eddigi gyakorlat szerint csak a konvergencia-folyamat vége felé lehetett alkalmazni. (Dánia például ±2,25%-os intervenciós sávval vesz részt az ERM-2-ben.) Az intervenciós sáv nagysága nem szerepel az árfolyam-stabilitás értékelési szempontjai között. A súlyos feszültség megállapításához a piaci árfolyamnak a központi paritástól való eltéréseit, a szóban forgó 1 European Central Bank: Policy position of the Governing Council of the European Central Bank on exchange rate issues relating to the acceding countries, December 2003

17 10 ország és az eurózóna rövid lejáratú kamatlábai közötti különbségeket, valamint a devizapiaci intervencióknak az árfolyam fenntartásában játszott szerepét vizsgálják. A közgazdasági elméletek tanításai és a megvalósult árfolyamrendszerek elemzése arra engednek következtetni, hogy nincs olyan árfolyamrendszer, amely teljes mértékben alkalmas egy világgazdaságra nyitott, kis ország devizája elleni támadások kivédésére és a viszonylagos árfolyam-stabilitás biztosítására. Az árfolyamrendszer megválasztásában Magyarország számára nincs számottevő mozgástér. A legfontosabb, hogy az árfolyamrendszer nem függetleníthető a monetáris politikától, azon belül a jegybanki kamatláb-politikától. Ebből az következik, hogy a januári felértékelődésre, illetve a júniusi és november-decemberi leértékelődésre játszó spekulációkhoz hasonló támadások, illetve a közép- és kelet-európai régió és az azt alkotó országok némelyike megítélésében bekövetkezett árfolyamhatások végleges kiiktatása érdekében Magyarországnak minél előbb célszerű csatlakoznia a Gazdasági és Monetáris Unióhoz. Természetesen igaz, hogy a spekulációs támadások oka nem kizárólag az árfolyamrendszer. Magyarország esetében a leglényegesebb gazdasági egyensúlyhiány, a fizetési mérleg deficitje és e mögött az államháztartás hiánya és a lakosság alacsony nettó megtakarítása. A spekulációs támadások alapját képező egyensúlytalanságok megszüntetéséhez jellegében ugyanazoknak a követelményeknek kell megfelelni, mint a GMU-csatlakozáshoz. A jelenlegi magyar és az ERM-2 szerinti árfolyamrendszer között két különbség van. Az egyik az, hogy a jelenlegi rendszerben a központi paritást (az intervenciós sáv közepét, amely jelenleg 1 euró = 282,36 Ft) a Magyar Nemzeti Bank nem az Európai Központi Bankkal együttműködve, hanem egyoldalúan határozta meg. A másik különbség az, hogy az intervenciós sáv szélein az MNB egyedül interveniál, azaz semmilyen esetben sem nem támaszkodhat az EKB támogatására. Az intervenciós sáv mindkét árfolyamrendszerben ±15% a központi paritás körül. (Az azonosságok miatt tekinthető a magyar árfolyamrendszer kvázi ERM-2 rezsimnek.) A forint / euró árfolyam ingadozása (10 napos átlagokkal számolva) igen jelentős, az ingadozások erőteljesen meghaladják az euró bevezetését már megvalósító országokban tapasztaltakat, az egyedüli kivétel Írország volt.

18 11 Az euró-csatlakozási, ill. a konvergencia-program elfogadása, ennek gyakorlati megvalósítása, a jegybank árfolyamkilengéseket nem gerjesztő rugalmas kamatpolitikája, majd az ERM-2-be való későbbi belépés nyomán valószínűleg a későbbiekben csökkenhet a volatilitás. Az árfolyam és az árfolyam-ingadozások alakulása Ft/euró 270 százalék árfolyam (bal tengely) ingadozás* (jobb tengely) *ingadozás= két 10 napos időszak közötti változás a bázis időszak százalékában Azt is érdemes hangsúlyozni, hogy az árfolyam-stabilitási kritérium pontos kidolgozására az ERM-2-ben még nem került sor. A jelenlegi meghatározás szerint a magyarországi árfolyamrendszer megfelel az ERM-2 elveinek, a sávközép közös meghatározása lehet a legnagyobb változás az övezetbe való belépéskor. Ha azonban bármikor leértékelés történik, a 2 éves mérési időszak ettől számítva újra kezdődik. A korábban csatlakozott országok esetében az árfolyam ingadozások mértékének változását először időszaki átlagokkal vizsgálták, s az akkor legerősebb valuta, a német márka ingadozásaihoz viszonyították.

19 12 Az euró bevezetésére való felkészülés során más mérési rendszert dolgoztak ki annak érdekében, hogy ne hangsúlyozzák egy valuta árfolyamát a többivel szemben. Minden nap kiszámították az ERM-2-ben résztvevő országok valutáinak az ECU-höz viszonyított középárfolyamától/sávközepétől való eltávolodását. Ezen százalékos mértékek közül kiválasztották azt a valutát, amelyik a medián értékű eltérést mutatta. Ezután nap mint nap megvizsgálták, hogy a többi valuta hogyan változott a medián valutához viszonyítva, a középárfolyamot/sávközepet most a medián valutában kifejezve. Azt vizsgálták, hogy ezek az eltérések a +/- 2,25%-os sávban maradtak-e. Az euró létrehozása előtti utolsó vizsgálati időszak az 1996 március-1998 február közötti időszak volt. A +/- 2,25% az ERM korábbi ingadozási sávja volt, 1993-ban szélesítették ki a sávot +/-15%-ra. A vizsgálatok azt is tudomásul vették, ha egy valuta huzamosabb időn keresztül pozitív irányban tért el a sávközéptől (pl. az ír font), a negatív irányban a 2,25%-ot meghaladó eltérést tekintették úgy, hogy az valamilyen pénzügyi feszültség indikátora. Kérdés, hogy az újonnan csatlakozó országok esetében bevezetik-e ugyanezt a mérési módszert, s együtt vizsgálják-e valutáik mozgásukat a dán, illetve svéd koronával a jövőben. Az ERM-ben között szerepelt valuták esetében előfordult többször és huzamosabb ideig, hogy egy-egy ország valutájának a medián valutához mért ingadozása meghaladta a 2,25%-ot. Főképp igaz volt ez az ír fontra, az olasz lírára és a finn márkára. Az is tény, hogy az ír font nélkül számított ingadozások 1997 őszétől kezdve folyamatosan mérséklődtek és a +/-2,25%-on belül maradtak. Az euró-övezetbe való csatlakozásnál egyetlen ország esetében sem merült fel az kizáró okként, hogy a vizsgált két év folyamán túlzott mértékű negatív irányú ingadozás jelentkezett. Formálisan csak a letöltött két évet vizsgálták, illetve azt, hogy történt-e leértékelés a vizsgált időn belül. (Sőt a finn márka és az olasz líra 2 évet sem töltött el az ERM-ben.) Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az újonnan csatlakozók távoltartása érdekében ne használnák ezt fel kizáró okként. Az EU jelenlegi döntései nem teszik kikerülhetővé az ERM-2 rendszerben való, legalább 2 éves részvételt, illetve nem engedélyezik az euró egyoldalú átvételét (ami pl. a potenciálisan tag Horvátországnál részben már megvalósult). Sajátos ellentmondás keletkezik azáltal, hogy egyes kevésbé fejlett, de potenciálisan EU és GMU-tag európai országok csendben egyoldalúan az eurót teszik fő valutájukká, a középső fejlettségi kategóriába tartozó új EU tag- országok az un. valutatanács intézményéből ugyancsak viszonylag könnyen juthatnak el az euró-övezetbe, míg a legfejlettebb új tagországok csak igen nehéz árfolyam-ingadozási szabályok teljesítése után lehetnek a GMU tagjai.

20 13 Az ERM-2-be való belépés az eddigiekhez képest csak annyiban jelent magyar kockázatot, hogy a középárfolyam elmozdulhat és ennek további változtatása már csak az EU intézményeivel együtt lesz lehetséges. Ha a középárfolyam a jelenlegihez közeli (pl. 280 forint/ euró), akkor nincs érdemi változás. Egy ilyen árfolyamot azonban nem lehet alátámasztani a mostani piaci folyamatokkal, lehet viszont hivatkozni a mesterségesen magasan tartott kamatok árfolyamot deformáló hatásaira, ill. a fizetési mérleg hiányára, az egyensúlyi árfolyamot közelítő egyes számításokra. Ha azonban a középárfolyam a jelenlegi piaci értékek közelében alakul (pl. 250 forint/euró), akkor csak a korábbiaktól lényegesen eltérő jegybanki kamatpolitika mellett válhat elkerülhetővé a forint esetleges, a konvergencia sikeres előrehaladása mellett túlzott megerősödése (hiszen a beavatkozási kényszert jelentő legerősebb árfolyam ekkor a mai 240 Ft helyett csak 212,50 Ft lenne.) Az ERM-2 csatlakozás önmagában is bizalomerősítő lépés lehet, de a bizalom erősödése jó eséllyel e nélkül is bekövetkezik. Így az ebbe a rendszerbe való belépés legkorábban 2005 elejétől, legkésőbb pedig a csatlakozási céldátumot 2,5-3 évvel megelőzően aktuális. Az államháztartási és az inflációs kritériumokkal szemben ugyanakkor az ERM-2 szabályrendszer alkalmazásának nincs igazi közgazdasági indokoltsága. A megkívánt követelménynek egyébként maga az euró sem tudott eleget tenni a dollárhoz képesti árfolyammozgásai során. A megfelelő átváltási árfolyam meghatározása az ERM-2 mechanizmusban való több mint 2 éves tesztelés nélkül is lehetséges lehetne. Ezért is érdemes felvetni e kritérium megváltoztatását az EU fórumain. 2. A kritériumoknak való megfelelést szolgáló lehetséges lépések ellentmondásai Az egyes előzőekben tárgyalt un. maastrichti kritériumoknak való megfelelést szolgáló lépések esetenként ellentmondásokkal, a megfelelést nehezítő mellékhatásokkal járnának más kritériumokra, vagy a gazdasági fejlődés egyes fontos céljainak alakulására nézve. Ezeket az összefüggéseket mindenképpen mérlegelni indokolt és a megfelelést szolgáló esetleges említett lépések kialakításakor józan kompromisszumok kialakítása szükséges a különböző szempontok és hatások figyelembe vételével. Különösen az alábbi lehetséges lépések ellentmondásos hatásainak számbavétele szükséges:

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Kovács Álmos Pénzügyminisztérium 27. november 6. Államháztartási konszolidáció - gazdaságpolitikai

Részletesebben

Monetáris Politika. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)

Monetáris Politika. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Monetáris Politika Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Monetáris politika vitele (árfolyampolitika, kamatpolitika, pénzmennyiség szabályozása, a monetáris rezsim kialakítása) Pénzügyi stabilitás biztosítása

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Van-e még értelme az önálló nemzeti valutáknak?

Van-e még értelme az önálló nemzeti valutáknak? Észtország, Magyarország, európai csatlakozás Van-e még értelme az önálló nemzeti valutáknak? Az észt miniszterelnök januárban bejelentette, hogy fel fogja kérni az EU brüsszeli bizottságát: vizsgálja

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. február 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe

A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió 2013. szeptember. 19. MAGYAR GAZDASÁG 2001-2013: AMIT A SZÁMOK MUTATNAK Három

Részletesebben

ELEMZÉS A UNIT-LINKED ALAPOKRÓL - HUNGÁRIA ALAP

ELEMZÉS A UNIT-LINKED ALAPOKRÓL - HUNGÁRIA ALAP ELEMZÉS A UNIT-LINKED ALAPOKRÓL - HUNGÁRIA ALAP 2014.IV. negyedév Makrogazdaság Magyarország Az Európai Bizottság legutóbbi előrejelzésében a magyar gazdaságra vonatkozóan 2,5%-os növekedést vár 2015-re,

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2011. december

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Valuta deviza - konvertibilitás

Valuta deviza - konvertibilitás Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes

Részletesebben

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András Magyarország 2009-ben A 2009-es válság a hazai gazdaságot legyengült állapotban érte A 2000-es évek elejétől folyamatosan

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december Havi elemzés az infláció alakulásáról. december A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség

Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség Domokos Lászlónak, az ÁSZ elnökének előadása Közgazdász Vándorgyűlés Eger 2012. szeptember 29. Hogyan segíti az ÁSZ a Költségvetési Tanács munkáját?

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Valuta, deviza, konvertibilitás 64. lecke Nemzetközi elszámolások

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt

Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd euró értékű készenléti hitelt Sajtóközlemény száma: 08/275 AZONNALI KIADÁSRA 2008. november 6. Nemzetközi Valutaalap Washington, D.C. 20431 Amerikai Egyesült Államok Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta Magyarország számára a 12,3 milliárd

Részletesebben

csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló Szerdán az európai részvényindexek növekedéssel zártak a megjelent euró zónás pozitív adatok hatására, míg az amerikai tőzsdék kismértékű negatív eredménnyel

Részletesebben

Az MNB javaslatának összefoglalása

Az MNB javaslatának összefoglalása Szakmai háttéranyag A devizahitelezéssel kapcsolatos kockázatok növekedésére a Magyar Nemzeti Bank már évek óta számos alkalommal felhívta a figyelmet. A devizahitelezés negatív következményei már jelentősen

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

szerda, 2015. május 27. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. május 27. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. május 27. Vezetői összefoglaló Tegnap veszteséggel zártak a vezető nemzetközi részvényindexek. A hazai fizetőeszköz gyengülést mutatott a dollárral és az euróval szemben is. Negatív tartományban

Részletesebben

péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló

péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló péntek, 2014. augusztus 1. Vezetői összefoglaló A csütörtöki kereskedési napot a vezető nyugat-európai és tengerentúli részvényindexek is komoly veszteséggel zárták. A forint tegnap jelentős mértékben

Részletesebben

Gáspár Pál: A hazai gazdaság versenyképességének változása. I. Bevezetés 3. II. Az ár-versenyképesség változása az elmúlt 2 évben 4

Gáspár Pál: A hazai gazdaság versenyképességének változása. I. Bevezetés 3. II. Az ár-versenyképesség változása az elmúlt 2 évben 4 GÁSPÁR PÁL: A HAZAI GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGÉNEK VÁLTOZÁSA KÖZÉP-EURÓPAI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN 2003. JÚLIUS TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés 3 II. Az ár-versenyképesség változása az elmúlt 2 évben 4 III. A költség-versenyképesség

Részletesebben

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások A fejezet a központi költségvetés devizában és a forintban fennálló adóssága kamat- és egyéb kiadásait, valamint a központi költségvetés egyes

Részletesebben

versenyképess Vértes András 2007. május 10.

versenyképess Vértes András 2007. május 10. Magyarország g hosszú távú versenyképess pessége: kihívások és s lehetőségek Vértes András 2007. május 10. Az elmúlt 10-15 év egészében Magyarország versenyképesnek bizonyult! az áruk és szolgáltatások

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

MAGYAR GAZDASÁG Jobban teljesít?

MAGYAR GAZDASÁG Jobban teljesít? MAGYAR GAZDASÁG Jobban teljesít? Dr. Surányi György egyetemi tanár Budapest 2015. szeptember 9. A MAGYAR GAZDASÁG KÜLSŐ KÖRNYEZETE 2 Összeomlás esélye számottevően mérséklődött, de jelentős kihívások Törékeny

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

csütörtök, 2014. november 27. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2014. november 27. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2014. november 27. Vezetői összefoglaló A vezető nyugat-európai részvényindexek vegyesen zártak, a tengerentúli börzék azonban pozitív tartományban fejezték be a kereskedést. Az euró/forint

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások

XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások A fejezet a központi költségvetés devizában és a forintban fennálló adóssága kamat- és egyéb kiadásait és bevételeit tartalmazza. KIADÁSOK Az

Részletesebben

állampapírpiac Magyarország hosszúlejáratú devizaadósságának hitelminôsítése: BBB+ / A1 / BBB+

állampapírpiac Magyarország hosszúlejáratú devizaadósságának hitelminôsítése: BBB+ / A1 / BBB+ A 2006. év elsô féléve során a kincstári kör hiánya 1284,9 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése címen kifizetett 14,8 milliárd

Részletesebben

péntek, 2014. március 28. Vezetői összefoglaló

péntek, 2014. március 28. Vezetői összefoglaló péntek, 2014. március 28. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek többsége eséssel zárta a csütörtöki tőzsdei kereskedést a vegyes makrogazdasági és vállalati hírek megjelenése után. Csütörtökön

Részletesebben

Az euró bevezetésének feltételei és kihívásai

Az euró bevezetésének feltételei és kihívásai Az euró bevezetésének feltételei és kihívásai Szapáry György Az euró tíz éves évfordulójának alkalmából az Európai Bizottság megbízásából Darvas Zsolttal készített tanulmány alapján Megválaszolandó kérdések

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

A MAGYAR GAZDASÁG 2013-BAN KITÖRÉSI PONTOK ÉS VESZÉLYEK A KÖZÉP-KELET EURÓPAI ORSZÁGOK FELZÁRKÓZÁSA A MAGYAR NÉZŐPONT

A MAGYAR GAZDASÁG 2013-BAN KITÖRÉSI PONTOK ÉS VESZÉLYEK A KÖZÉP-KELET EURÓPAI ORSZÁGOK FELZÁRKÓZÁSA A MAGYAR NÉZŐPONT KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A MAGYAR GAZDASÁG 2013-BAN KITÖRÉSI PONTOK ÉS VESZÉLYEK A KÖZÉP-KELET EURÓPAI ORSZÁGOK FELZÁRKÓZÁSA

Részletesebben

Budapest, 2007. február

Budapest, 2007. február EU-8 KONVERGENCIAINDEX 26 Budapest, 27. február 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 3 I. AZ EU-8 ÖSSZESÍTETT KONVERGENCIAINDEXE 26-BAN 4 II. REÁLKONVERGENCIA AZ EU-8-BAN 7 II.1. GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS, VÁSÁRLÓERŐ

Részletesebben

szerda, 2015. augusztus 12.

szerda, 2015. augusztus 12. szerda, 2015. augusztus 12. Kedden veszteséggel zártak a vezető nemzetközi részvényindexek. Szerda hajnalban ismét leértékelte a jüant a Kínai Központi Bank. Szerda reggel az euróval szemben a tegnapi

Részletesebben

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BEFEKTETÉSI POLITIKA

AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BEFEKTETÉSI POLITIKA AZ OTP EGÉSZSÉGPÉNZTÁR VAGYONKEZELŐJE, AZ OTP ALAPKEZELŐ ZRT. BESZÁMOLÓJA A PÉNZTÁR 2013. ÉVI VAGYONKEZELÉSÉRŐL Az OTP Alapkezelő Zrt. a 2004. november 15. napján kelt, legutóbb 2012. március 30-i hatállyal

Részletesebben

Stratégiai kutatások Magyarország 2015 TANULMÁNYOK MAGYARORSZÁG VERSENYKÉPESSÉGÉRÕL

Stratégiai kutatások Magyarország 2015 TANULMÁNYOK MAGYARORSZÁG VERSENYKÉPESSÉGÉRÕL Stratégiai kutatások Magyarország 2015 TANULMÁNYOK MAGYARORSZÁG VERSENYKÉPESSÉGÉRÕL Jelen kötet a Miniszterelnöki Hivatal Magyar Tudományos Akadémia Stratégiai Kutatások 2005 megállapodás keretében került

Részletesebben

szerda, 2015. június 3. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. június 3. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. június 3. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek negatív tartományban zárták a keddi napot. Az euró/forint kurzus ma reggel megközelítette a 312-es szintet. A BUX 0,3 százalékkal

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. február 11. Vezetői összefoglaló Többségében emelkedéssel zártak a vezető nemzetközi részvényindexek tegnap. Kedden gyengülést mutatott a hazai fizetőeszköz a főbb devizákkal szemben. A BUX

Részletesebben

Diófa Alapkezelő Zrt. Diófa Alapkezelő Zrt.

Diófa Alapkezelő Zrt. Diófa Alapkezelő Zrt. Diófa Alapkezelő Zrt. Évgyűrűk Abszolút Hozam Származtatott Alap I: 2010. éves jelentés 2011.03.17. I. Alapadatok: Nyilvántartásba vétel (PSZÁF) 2009. december 22. Lajstromszáma 1121-34 Tipusa Zártkörű,

Részletesebben

2003. évi éves jelentés a Budapest Pénzpiaci Befektetési Alapról

2003. évi éves jelentés a Budapest Pénzpiaci Befektetési Alapról 2003. évi éves jelentés a Budapest Pénzpiaci Befektetési Alapról Alap megnevezése: Budapest Pénzpiaci Befektetési Alap Típusa: nyíltvégű értékpapír alap Futamideje: nyilvántartásba vételtől határozatlan

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

É V E S J E L E N T É S 2002. évrõl

É V E S J E L E N T É S 2002. évrõl Skoglund Holding Befektetési Részvénytársaság 1064 Budapest, Vörösmarty u. 65. É V E S J E L E N T É S 2002. évrõl Készült: 2003. április 26. 2 A Skoglund Holding megalakulásától, 1994-tõl kezdve 2000.

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

A fenntartható adósságpálya problémái Mellár Tamás egyetemi tanár A magyar gazdasági válság jellege Vajon az adósságválság a legsúlyosabb problémánk? Sokan igennel válaszolnak erre a kérdésre A kormány

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

ÁLLAMPAPírpiac. negyedéves tájékoztató. 2010. elsô negyedév n

ÁLLAMPAPírpiac. negyedéves tájékoztató. 2010. elsô negyedév n ÁLLAMPAPírpiac negyedéves tájékoztató n 21. elsô negyedév n A 21. I. negyedéve során a kincstári kör hiánya, milliárd forintot ért el. Csökkentette ugyanakkor a finanszírozási igényt az EU transzferek

Részletesebben

KICSATTANÓ OPTIMIZMUS A LAKÁSOK ÉS IRODÁK PIACÁN (A GKI 2014. OKTÓBERI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI)

KICSATTANÓ OPTIMIZMUS A LAKÁSOK ÉS IRODÁK PIACÁN (A GKI 2014. OKTÓBERI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI) 2006. I. KICSATTANÓ OPTIMIZMUS A LAKÁSOK ÉS IRODÁK PIACÁN (A GKI 2014. OKTÓBERI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó cégek (fejlesztők,

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Befektetési politika kivonat

Befektetési politika kivonat Befektetési politika kivonat A PÉNZTÁRI BEFEKTETÉSEK IRÁNYELVEI A Pénztár elsődleges célja a befektetett vagyon biztonságos gyarapítása. A Pénztár lehetővé teszi tagjai számára, hogy megtakarításukat koruk,

Részletesebben

Bulgária és Románia: Az euróhoz vezető út

Bulgária és Románia: Az euróhoz vezető út Bulgária és Románia: Az euróhoz vezető út Bilek Péter Vélemény No 27. 2007. május 1 Bulgária és Románia: az euróhoz vezető út Az elemzést készítette: Bilek Péter Az elemzéshez használt adatbázis 2007.

Részletesebben

Szerbia bankrendszere és a válság

Szerbia bankrendszere és a válság Szerbia bankrendszere és a válság Jelasity Radován Elnök, Szerb Nemzeti Bank Budapest, 2009. November 5. Csak ha az dagály visszavonul, fog kiderülni ki úszott meztelenül * Alacsony állami rizikóbesorolás:

Részletesebben

ICEG VÉLEMÉNY I. A forint árfolyamáról: okok és következmények. Budapest, 2002. december

ICEG VÉLEMÉNY I. A forint árfolyamáról: okok és következmények. Budapest, 2002. december ICEG VÉLEMÉNY I. : okok és következmények Budapest, 2002. december Tartalomjegyzék 1 Bevezetés 3 I. A forint felértékelődésének okai 3 II. A gazdaságpolitika szerepe és a felértékelődés makrogazdasági

Részletesebben

ELEMZÉS A KONVERGENCIA- FOLYAMATOKRÓL 2006. DECEMBER

ELEMZÉS A KONVERGENCIA- FOLYAMATOKRÓL 2006. DECEMBER ELEMZÉS A KONVERGENCIA- FOLYAMATOKRÓL 2006. DECEMBER Elemzés a konvergenciafolyamatokról 2006. december Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Missura Gábor 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu

Részletesebben

21. Hét 2010. május 26. Szerda

21. Hét 2010. május 26. Szerda Napii Ellemzéss 21. Hét 2010. május 26. Szerda Összegzés A görög válság már a múlté, legalábbis ami a szalagcímeket illeti. Jelenleg a divatos kifejezés immár a déleurópai országok válsága. Ahogy azt már

Részletesebben

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon 1. A pénz fogalma és funkciói! 2. Mit nevezünk kamatnak, kamatlábnak és reálkamatlábnak? 3. Mi a jövőérték? Milyen kamatozási módok és módszerek

Részletesebben

péntek, 2014. augusztus 22. Vezetői összefoglaló

péntek, 2014. augusztus 22. Vezetői összefoglaló péntek, 2014. augusztus 22. Vezetői összefoglaló A tegnap közzétett makroadatok mellett az összes vezető nemzetközi részvényindex pluszban zárta a kereskedési napot. Csütörtök délután a hazai fizetőeszköz

Részletesebben

15. Hét 2010. április 13. Kedd

15. Hét 2010. április 13. Kedd Napii Ellemzéss 15. Hét 2010. április 13. Kedd Összegzés A hét első kereskedési napja meglehetősen nyögvenyelősre sikeredett. Az európai mutatók stagnáltak, vagy minimális emelkedéssel vették a napot.

Részletesebben

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu Újratervezés Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. Miért kell új gazdaságpolitika? Európában is sok változás kell, de nálunk is Magyarország: hitelesség-vesztés, finanszírozási

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 5 32 36 pont jeles 27,5 31,5 pont jó 23 27 pont közepes 18,5 22,5 pont elégséges 18 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Felcser Dániel- Lehmann Kristóf- Váradi Balázs: Az inflációs cél körüli toleranciasáv bevezetése

Felcser Dániel- Lehmann Kristóf- Váradi Balázs: Az inflációs cél körüli toleranciasáv bevezetése Felcser Dániel- Lehmann Kristóf- Váradi Balázs: Az inflációs cél körüli toleranciasáv bevezetése A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az inflációs cél esedékes felülvizsgálatának eredményeként márciusban

Részletesebben

STABIL KÖLTSÉGVETÉS, NÖVEKVŐ GAZDASÁG

STABIL KÖLTSÉGVETÉS, NÖVEKVŐ GAZDASÁG STABIL KÖLTSÉGVETÉS, NÖVEKVŐ GAZDASÁG NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM 2014. július VARGA MIHÁLY Tartalom 1. Helyzetértékelés Gazdasági folyamatok Költségvetés 2. Merre tovább? Útban a növekedés és a teljes

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK EUROÖVEZETI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK EUROÖVEZETI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA Keretes írás AZ SZAKÉRTŐINEK EUROÖVEZETI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA A 2013. augusztus 23-ig rendelkezésre álló információk alapján az szakértői elkészítették az euroövezet makrogazdasági folyamatainak prognózisát.

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III.

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III. ÚJ LEHETŐSÉGEK, ÚJ FORRÁSOK A BEFEKTETŐK ELŐTT KONFERENCIA Nagyvárad, 2008. április 4. Magyar tőkekivitel alakulása (millió euró) 1998-2007. 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 582,4 810,1

Részletesebben

Egyes választható portfóliókra vonatkozó prudenciális elvárások, befektetési előírások

Egyes választható portfóliókra vonatkozó prudenciális elvárások, befektetési előírások ARANYKOR ORSZÁGOS ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR BEFEKTETÉSI POLITIKA (KIVONAT) A Pénztár a Befektetési Politika rendelkezéseit a következő vagyonkezelési irányelvekben rögzíti: A Pénztár elsődleges célja a befektetett

Részletesebben

Csak az egészséges költségvetési fogyókúra hozhat tartós eredményt Simor András A magyar gazdaság rövid távú kilátásai és a 2013. évi költségvetés előzetes értékelése MKT Konferencia 2012. július 16. Tartalom

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAM-SÁVHOZ KÖTÖTT HOZAMFELHALMOZÓ (RANGE ACCRUAL) STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAM-SÁVHOZ KÖTÖTT HOZAMFELHALMOZÓ (RANGE ACCRUAL) STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DEVIZAÁRFOLYAM-SÁVHOZ KÖTÖTT HOZAMFELHALMOZÓ (RANGE ACCRUAL) STRUKTURÁLT BEFEKTETÉSEKRŐL Termékleírás A Hozamfelhalmozó (Range Accrual - RAC) strukturált befektetések esetében a hozam

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Várhegyi Judit: Mit mutatnak az inflációs alapfolyamat mutatóink?

Várhegyi Judit: Mit mutatnak az inflációs alapfolyamat mutatóink? Várhegyi Judit: Mit mutatnak az inflációs alapfolyamat mutatóink? Az alacsony infláció elérése és fenntartása eltérő hangsúllyal, de a világ szinte valamennyi jegybankjának a célfüggvényében szerepel.

Részletesebben

szerda, 2015. június 24. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. június 24. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. június 24. Vezetői összefoglaló Nyereséggel zártak az amerikai és a vezető nyugat-európai részvényindexek kedden. A 310-es szint alatt tartózkodott a forint az euróval szemben a 6 órás adatok

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍRPIAC. 2004. NEGYEDIK negyedév. negyedéves TÁJÉKOZTATÓ. ÁLLAMi garanciával

ÁLLAMPAPÍRPIAC. 2004. NEGYEDIK negyedév. negyedéves TÁJÉKOZTATÓ. ÁLLAMi garanciával ÁLLAMPAPÍRPIAC negyedéves TÁJÉKOZTATÓ 2004. NEGYEDIK negyedév ÁLLAMi garanciával A 2004. év során a kincstári kör hiánya hitelátvállalással együtt 1284 milliárd forintot, hitelvállalás nélkül 1252 milliárd

Részletesebben

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK Márciusban egy évvel ezelőtti egyébként elég alacsony szintjére emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

Részletesebben

A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu

A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu A határokon átnyúló pénzügyi kapcsolatok Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A nemzetközi fizetési mérlegelső megközelítés, fogalom Pénzforgalmi

Részletesebben