GKI Gazdaságkutató Rt.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GKI Gazdaságkutató Rt."

Átírás

1 GKI Gazdaságkutató Rt. Az euróhoz vezető optimális út megtervezése Készült a Pénzügyminisztérium megrendelésére Budapest, április

2 2 GKI Gazdaságkutató Rt. Postacím: 1364 Budapest, Pf. 78. Internet hálózati cím: Székhely: 1052 Budapest, Semmelweis u. 9. Tel: ; Fax: Telephely: 1052 Budapest, Gerlóczy u. 11. Tel: ; Fax: Készítették: Akar László Balassa Ákos Barta Judit Karsai Gábor Losoncz Miklós Vértes András Copyright: GKI Gazdaságkutató Rt. A tanulmány megállapításai csak a forrás megjelölésével idézhetők.

3 3 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I BEVEZETÉS 1 I. A GMU KÖVETELMÉNYEIHEZ VALÓ ALKALMAZKODÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSÁNAK FŐ SZEMPONTJAI 3 1. A magyar gazdaság euró-övezeti csatlakozási kritériummal érintett jellemzőinek jelenlegi helyzete és a megfelelés elérésének mozgástere 3 2. A kritériumoknak való megfelelést szolgáló lehetséges lépések ellentmondásai A nemzetközi tapasztalatokból adódó fő következtetések A GMU csatlakozáshoz vezető program megvalósításának gazdaságpolitikai következményei 22 II. AZ EURÓ-CSATLAKOZÁS JAVASOLT FORGATÓKÖNYVE A lehetséges csatlakozási forgatókönyvek A as megfeleléshez tartozó gazdasági pálya különös tekintettel az államháztartásra A csatlakozási törekvés kommunikálási lehetőségei A program meghirdetésének következményei 43 III. AZ EURÓ BEVEZETÉSE UTÁNI IDŐSZAK GAZDASÁGPOLITIKÁJA A sokkok kezelése a fiskális politikával Az aszimmetrikus sokkok kezeléséhez szükséges változások az áru és munkaerő piacokon Az euró bevezetésének hatásai (verseny, átláthatóság, stb.) a gazdaság egyes szektoraiban, a lehetséges befolyásoló intézkedések 50

4 I VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. A magyar gazdaságpolitika fő törekvései nem önmagában a GMU csatlakozás szándékából vezethetőek le. A fő cél egy dinamikus és egyensúlyi szempontból megfelelő növekedési pálya követése, amely a versenyképes gazdaságon, a foglalkoztatás bővülésén, az EU csatlakozás adta lehetőségek maximális kihasználásán alapul. A GMU csatlakozás igazán mint e fő törekvés megvalósításának egyik jelentős eszköze került a napirendre. Abban a szakértők között jellemzően egyetértés van, hogy az euró-zónában Magyarország fejlődési lehetőségei jobbak, mint azon kívül. Ugyanakkor a GMU-hoz vezető út negatív hatásokkal, veszteségekkel is járhat, miközben a hosszúra nyúló alkalmazkodás is extra kockázatokat hordoz. Mindezek miatt olyan csatlakozási stratégia kialakítása kívánatos, amelyik elkerülhetővé teszi a komolyabb alkalmazkodási veszteségeket (puha landolást biztosít), miközben minimalizálja az alkalmazkodási időszak kockázatait is. 2. A GMU csatlakozás mellett szólnak különösen az alábbiak : A liberalizált devizagazdálkodást folytató, a világgazdaságra nyitott kis országok devizái nagyságrendi összefüggések miatt különösen alkalmas célpontok spekulációs támadásokra. A lehetséges árfolyamrendszerek elemzése arra enged következtetni, hogy nincs olyan árfolyamrendszer, amely teljes mértékben alkalmas e jelentős kockázatok kivédésére és a viszonylagos árfolyamstabilitás biztosítására. Ez az euró-övezethez való gyorsabb csatlakozást indokolja. Magyarország folyó fizetési mérlegének hiánya nemzetközi összehasonlításban viszonylag magas (bár a közgazdaságilag indokolt, de a befektetőknél nem szokásos módon, a vásárlóerő paritáson mért GDP-hez viszonyítva ez már kevésbé igaz). A klasszikus gazdaságpolitikai felfogás szerint a fizetési mérleg hiány csökkentéséhez az államháztartási deficit jelentős mérséklésére, a belső kereslet korlátozására lenne szükség. Az államháztartási hiány fokozatos csökkentése egy jó ideig mindenképpen elkerülhetetlen. Paradox módon a belátható időn belüli eurócsatlakozásból fakadó fizetési mérleg korlát gyengülés valószínűleg kisebb kiigazítást tesz szükségessé, mint a csatlakozás távoli jövőbe helyezése.

5 II A lakossági hitelállomány piacgazdaságokban szokásos GDP hányadra való felnövése hosszabb távon a teljesen liberalizált tőkepiacon, az EU tagjaként elkerülhetetlen, de már rövid távon is csak hellyel-közel, még leginkább a jövedelmek által behatárolt hitelfelvételi kapacitás révén fékezhető. Az ebből fakadó, a fizetési mérleg hiányában megjelenő kockázatok kezelésére is csak az euró közelebbi átvétele jelenthet biztos megoldást. Az euroizáció spontán módon is gyorsan halad előre. Jelenleg a vállalati hitelállomány mintegy 40%-a euróban áll fenn és az áruhitelezés egyes hagyományos területein túl meglódulóban van a devizában történő lakáshitelezés is. Mindez leszűkíti a monetáris politika hatókörét, ill. azért is gondot jelenthet, mert az egyoldalú euroizációhoz az EU nem járul hozzá. 3. A GMU csatlakozáshoz megkívánt feltételek teljesítése az államháztartási hiány, az infláció és az ERM-2 árfolyamrendszerben bizonyításra váró árfolyam-stabilitás területén igényel alkalmazkodási erőfeszítést. A 2004-re kialakuló 4,6%-os államháztartási hiány mögött - különösen a további költségvetési konszolidációs folyamat szempontjából - komoly feszültségek húzódnak meg, ezért a kritérium teljesítéséhez szükséges 1,7 százalékpontnyi hátralévő hiánycsökkentés a beruházási kiadások szükségszerű emelése, az adócsökkentések indokoltsága és a folyó kiadások racionalizálásának lassú előrehaladása miatt a jelzett számszerű eltérésnél jóval nagyobb feladatot jelent. További nehezítő tényező a politikai ciklusból fakadóan 1,5 évre beszűkülő mozgástér a költségvetés-politika számára elején az infláció várhatóan jelentősebben esik, márciusra 5% alatti értékek várhatóak. Egy görög-pálya másolására tett feltételezések mellett Magyarország akár 2006-ra is teljesíteni tudhatná az árstabilitási kritériumot, egy természetesebb pályán haladva viszont legkorábban 2007 elejétől lehetne egy 3% alatti inflációt elérni. A végső fázisban egyszeri (pl. hatósági árváltoztatásokat érintő ütemezési) tényezők is felhasználhatóak. Az ERM-2 csatlakozás önmagában is bizalomerősítő lépés lehet, de a bizalom erősödése jó eséllyel e nélkül is bekövetkezik. Így az ebbe a rendszerbe való belépés legkorábban 2005 elejétől, legkésőbb pedig a csatlakozási céldátumot 2,5-3 évvel megelőzően

6 III aktuális. A gyorsabb, 2005 évi belépés akkor előnyös, ha nem jár a forint túlzott felértékelődésével (azaz ha a jelenlegi sávközép alapvetően megőrizhető). 4. A GMU csatlakozás időzítésére vonatkozóan három markánsan eltérő forgatókönyv adódik. A kulcskérdés az államháztartási hiányra vonatkozó megfelelés időzítése. Ezek közül a fő, a GKI Rt. által javasolt változat a követelményeknek való évi megfelelés. Emellett nem javasolt lehetőségként adódik egy évi megfelelés, illetve egy távoli jövőbe (2010 utánra) kitolt megfelelés esete is. 5. A gazdasági növekedés a fő GMU alkalmazkodási változat mellett a közötti években várhatóan elsősorban a javuló külső konjunktúra hatására fokozatosan gyorsul, éves átlagban 4-4,5% között lesz. A foglalkoztatás évi 0,5-1%-kal emelkedik. A gazdasági egyensúly javul. Az államháztartási deficit számottevően csökken, de a választási évben nem lesz szükség erőltetett deficit-csökkentésre. A teljes belső felhasználás a GDP-vel párhuzamosan (de ezen belül a fogyasztás 3,5-4%-kal, a beruházás 10% feletti ütemben) nő. A bérpolitika a makroszintű termelékenység javulásával arányos, 3,5%- os reálkereset emelkedést enged meg. (A statisztikai adatok összehasonlítása alapján ezen felül nem indokolható a magyar munkajövedelmek még gyorsabb EU felzárkóztatásának igénye.) A folyó fizetési mérleg hiánya a korábbi elszámolási rend szerint is magas marad, de a GDP százalékában kisebb lesz. A külföldi adósságállomány nominálisan emelkedik, de a GDP-hez mérten ugyancsak mérséklődik. 6. A javasolt pálya mellett a GDP arányában az államháztartás hiánya évi 0,5 százalékponttal csökken, de a 2007 évi megfelelés esetén a 2007 évi javulási ütem 0,7 százalékpont. Ebből átlagosan évi 0,2 százalékpont származik a kamatkiadások mérséklődéséből. Az elsődleges egyenleg javulása a gazdasági növekedésből fakadó évi 1,6 százalékpont bevételi többlet egy kisebb részét igényli. Eközben az adóterhelés enyhén csökkenhet, a beruházási kiadások aránya nő, a folyó kiadásokat érintő racionalizálások és reformok lehetővé tehetik ezen kiadások csak mérsékelt reálérték-növekedését. Az adócsökkentést jelentős belső átrendezések eredőjeként, egy 2008-ig szóló adóreform program keretében lenne célszerű megvalósítani.

7 IV 7. Az infláció csökkenésének forgatókönyve felülvizsgálatot igényel, 2005 végére elégséges a különben is várható 4,5% megvalósulása. Innen is elérhető a 3% alatti infláció 2008 elejére. Az infláció csökkentésére nem alkalmas a túlzott felértékelődés és felértékelődés esetén különösen keresztező hatású a jelentős árfolyam volatilitás. 8. A céldátum kommunikációját tekintve előnyösebb a költségvetési megfelelési időpontra helyezni a hangsúlyt. A megfelelési és a csatlakozási céldátum egyidejű megjelölése is lehetséges. Az alkalmazkodási programot szélesebb összefüggésekben (gazdaságpolitikai elgondolások, államháztartási reformok, stb.) lenne előnyös bemutatni. A hitelességet növelné a minél nagyobb támogatottság (ÉT megállapodás, ideális esetben többpárti egyetértés kinyilvánítása pl. országgyűlési határozat elfogadásával is. ) 9. A évi megfelelési időszakon belül a GKI Rt. a évi költségvetési megfelelést javasolja. A megfelelésig hátralévő idő ebben az esetben lényegesen rövidebb, ami jótékonyan hathat a befektetők magatartására. A belépést követő, azonnali (az átváltási költségek és kockázatok megszűnéséből, a fokozódó működő tőke beáramlásból, stb. fakadó) növekedésgyorsító hatás így előbb jelentkezik. Ambiciózusabb célt jelent a visegrádi országokhoz viszonyítva, ami támogatja a működő tőke beáramlást.

8 1 BEVEZETÉS Az euró bevezetése nyilvánvaló előnyöket jelent a bevezetést követő időszakra nézve. Ugyanakkor az euróhoz, ill. egészen pontosan a Gazdasági és Monetáris Unióhoz (GMU) vezető út, a felvételi követelményekhez való alkalmazkodás megtervezése már egyáltalán nem tekinthető magától értetődőnek. A meghirdetett követelményekhez való alkalmazkodás során ugyanis különböző gazdaságpolitikai szempontok és maguk a követelmények is részben ütköznek, a követelmények között nem szereplő gazdaságpolitikai célok (növekedés, fizetési mérleg) sérülhetnek. Az alkalmazkodás közben ráadásul később maguk a felvételi kritériumok is változhatnak. Tovább nehezíti a folyamat tervezését, hogy az alkalmazkodási időszakra vonatkozóan ma még csak bizonytalanul jelezhető előre az európai gazdasági konjunktúra alakulása, márpedig ez alapvetően befolyásolja a magyar gazdaság fejlődését - és ezzel az alkalmazkodás nehézségeit - is. A GMU-hoz eddig csatlakozó országok tapasztalatai nyilván értékesek, ugyanakkor ezek az országok Görögország kivételével a sok tekintetben sajátos indulási hullám keretében váltak az euró-zóna részeivé. ( A kezdetben kimaradó 3 EU tagország viszont továbbra sem kíván belépni.) A magyar alkalmazkodás körülményei az ő példájuktól némileg eltérőek. Így pl. az alkalmazkodási folyamat által kiváltott reakciók (pl. a lakossági nettó megtakarítások változása vagy az euroizáció spontán előrehaladása) aligha vezethetőek le pusztán a nemzetközi tapasztalatokból. A magyar euró csatlakozás megvalósítása egy több évig tartó, bonyolult gazdaságpolitikai és kormányzati lépéssorozat eredményeként lehetséges, amit ezért is érdemes előre jól megtervezni. Ugyanakkor nem lehet mindent előre látni, az alkalmazkodást segítő innovatív döntésekre később is szükség lesz. A folyamat egy hajó kikötőbe kormányzásához hasonlítható, csak bonyolult kormánymozdulatok sokaságával vihető sikerre. Ezért is az alkalmazkodási program a későbbiekben folyamatos karbantartást igényel majd. A jelen tanulmány első része áttekinti az alkalmazkodási stratégia kialakításakor mérlegelendő fő szempontokat: az egyes jelenlegi csatlakozási kritériumoktól való 2004-es távolságot és a megfelelés elérésének mozgástereit, az egyes kritériumokhoz való közeledést szolgáló lépések esetenként máshol jelentkező ellentmondásos hatásait,

9 2 a nemzetközi tapasztalatokat és az euró-csatlakozási folyamat gazdaságpolitikai következményeit. A második rész az euró-csatlakozás elvileg lehetséges forgatókönyveit mutatja be, majd a reálisnak tekintett változatot fejti ki, kitérve ennek kommunikálási lehetőségeire és a döntés gazdaságpolitikai következményeire is. A harmadik rész az euró bevezetését követő időszak gazdaságpolitikájára vonatkozón fogalmaz meg néhány megállapítást.

10 3 I. A GMU KÖVETELMÉNYEIHEZ VALÓ ALKALMAZKODÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSÁNAK FŐ SZEMPONTJAI 1. A magyar gazdaság euró-övezeti csatlakozási kritériummal érintett jellemzőinek jelenlegi helyzete és a megfelelés elérésének mozgástere A GMU csatlakozás kritériumait tekintve az államháztartás hiányával, az államháztartás eladósodottságával, az inflációval, a hosszú-távú állampapírkamattal és az árfolyam ingadozással indokolt foglalkozni. A további felvételi kritériumok teljesítése nyilvánvalóan nem okozhat problémát, ill. ezek nem gazdaságpolitikai jellegűek. a) Az államháztartás tavalyi, a GDP-hez mérten 5,9%-os hiánya fenntarthatatlanul magas, 3 százalékponttal magasabb a maastrichti kritériumnál. A tavaly év végi pénzpiaci események, a vártnál nagyobb évi hiány, az ezekre reagáló kormánydöntések átírták az idei költségvetést. Az új idei cél a hiány leszorítása 4,6%- ra, miközben az eredeti költségvetéshez képest a bevételek tartósnak tekinthető elmaradása, a megugró kamatkiadások és több kritikus terület bizonyosra vehető túlköltése komoly feltételromlást jelentenek az államháztartásra nézve. Az adó- és járulékbevételek esetében idén a szokásosnál is sokkal jobban eltérnek a pénzforgalmi és az ESA-95-nek megfelelő eredményszemléletű adatok. (Ennek fő oka az áfa-szabályozás csatlakozáskor bekövetkező változása.) A 4,6%-os ESA-95 hiány 5,8%-os GFS hiánynak felel meg. A GKI Rt legújabb előrejelzése szerint idén (eredményszemléletben) az adó- és járulékbevételek legalább 150 milliárd forinttal elmaradnak a tervezettől, s mintegy milliárd forintos túllépés várható az eredményszemléletű nettó kamatkiadásoknál. Emellett számos más tételnél is (főleg a lakástámogatásoknál, a gyógyszer-támogatásoknál, a nyugdíjkiadásoknál, az önkormányzatok egyenlegében, valamint az agrártámogatásoknál) bizonyosra vehető az előirányzatok összesen további mintegy 150 milliárd forintos túlteljesülése. Ugyanakkor a februári (illetve a korábbi) korrekciós csomag mintegy 180 milliárd forintos bruttó kiadási megtakarítást eredményez. Mindez összesen az eredeti deficit-előirányzat mintegy 170 milliárd forintos túllépését jelenti, ami összhangban van a kormány által újonnan megcélzott

11 4 4,6%-os GDP-arányos deficit-céllal. Ha az évközi adatok ennél nagyobb hiány kialakulására utalnának, akkor várhatóan további bevételnövelő vagy kiadáscsökkentő lépésekre kerül sor. A 2004-re kialakuló 4,6%-os hiány mögött azonban - különösen a további költségvetési konszolidációs folyamat szempontjából - komoly feszültségek húzódnak meg. Az államháztartási beruházások egyensúlyi okokból végrehajtott évi jelentős megkurtítását a évi költségvetés eredetileg szerette volna visszakorrigálni, erre azonban a februári költségvetési csomag hatására alig kerül sor. Így az EU programokra, de a már folyamatban lévő hazai infrastruktúra fejlesztésekre is tekintettel- elkerülhetetlen lesz legalább jövőre az államháztartási beruházási kiadások lényeges emelése. Az újraelosztás kedvezőtlenül magas szintre emelkedett és idén várhatóan kissé emelkedik az adócentralizáció is. A beruházási tevékenység fellendülésének segítése, a foglalkoztatás bővítése, a versenyképesség erősítése a vállalkozások adóterheinek mérséklését sürgeti. Az államháztartás kiadásait tekintve a tartós megtakarításokat megalapozó, a működési színvonalat emelő reformok előkészítése az egyes kiadásokat érintő költségvetési üzemgazdasági megtakarításokat hozó intézkedések megtétele vontatottan halad. Ez behatárolja a tartós kiadáscsökkentések lehetőségeit után a folyó államháztartási hiányra vonatkozó kritérium teljesítéséhez szükséges hátralévő hiánycsökkentés a GDP arányában matematikailag csak 1,7 százalékpont, de ez az előzőekben említett belső feszültségek miatt a számszerű érték által jelzettnél jóval nagyobb feladatot jelent. Némi enyhülést csak a gyorsabb - bérekre és fogyasztásra is kiterjedő -gazdasági növekedés és a költségvetési kamatkiadások csökkenése hozhat. Mindehhez adódik a politikai ciklusból következő évi várható késztetés a kiadások felpörgetésére, ami az eddigi választások előtt mindig jellemző volt. Külön problémát jelent az önkormányzati szféra várható jelentősebb hiányt mutató mérlege 2006-ra, az őszi önkormányzati választásokra tekintettel. Ugyanakkor az EU tagságból következően Magyarországra már érvényesek a Növekedési és Stabilitási Paktum előírásai,

12 5 konvergencia-programot is kell Brüsszelnek benyújtani és annak végrehajtását a nyilvánosság előtt értékelni fogják. Az EU dokumentumok szerint a magas államháztartási hiánnyal rendelkező országoknak legalább évi 0,5 százalékpontos egyenlegjavulást kell megvalósítaniuk. Noha e követelmény nem teljesítésének nincs azonnali szankciója, de a programban ennél kisebb javulás aligha fogadtatható el, másrészt egy esetleges alulteljesítés kritikája kedvezőtlenül befolyásolná a befektetői magatartást is. A javulás kényszere a belső összefüggések oldaláról is jelentkezik, hiszen csak így lehet elfogadható fizetési mérleg hiány mellett helyet csinálni a vállalati beruházási expanziónak. Ezért az évi 0,5 százalékpontos javulásnál kevésbé szigorú politika nem vállalható, ennél számottevően gyorsabb alkalmazkodás viszont legalábbis a választások előtt kevéssé valószínű, de nem is szükségszerű. A 0,5%-os szabály alkalmazása esetén 2006-ra 3,6, 2007-re 3,1%-os hiány adódna (ami már könnyen 3% alatti értékké alakítható). Így költségvetési deficit oldalról legkorábban 2007-re várható a megfelelés a kritériumnak. b) Az államháztartás eladósodottsága 2003 végén az ESA-95 metodika szerint a GDP mintegy 59%-át érte el. Ez némi emelkedést jelent a megelőző évihez képest, amiben a magas folyó költségvetési hiány mellett a privatizációs bevételek tervezettől elmaradó teljesítése és a forint gyengülése miatt forintban növekvő devizaadósság játszott fontos szerepet. Várhatóan 2004 végén az adósságállomány ugyancsak 59% körül lesz. Amennyiben 2004 után sikerül a folyó államháztartási hiány fokozatos csökkentését elérni és a gazdasági növekedés gyorsul (további forint leértékelődés pedig nem várható), a ráta fokozatos javulására lehet számítani. Ezért az eladósodottságra vonatkozó 60%-os maastrichti kritérium teljesítése várhatóan nem okoz problémát. Ráadásul még abban az esetben is teljesíthető lenne az igazából árnyaltabban megfogalmazott kritérium, ha a mutató az egyik közeli évben átlépné a 60%-os arányt. Ugyanis ez is megengedett, ha a 60% feletti értékről a folyamatos határozott csökkenést tudja a GMU belépési kérelem elbírálásakor az adott ország bizonyítani (ami a megkövetelt folyó államháztartási hiány és a várható gazdasági növekedési ütem mellett Magyarországnak nem jelent gondot).

13 6 c) Az infláció 2003 közepén átmenetileg nem volt nagyon messze a maastrichti kritérium teljesítésétől második felében azonban fokozatos és jelentős árszínvonal-emelkedés bontakozott ki. A változás egyrészről külső eredetű (olajárak emelkedése), másrészről belső eredetű (mezőgazdasági, főképp növényi termékek árának emelkedése piaci oldalról, a korábban folyamatosan halogatott lépések végrehajtása miatt a villamos energia tarifáinak kétszeri és a földgáz tarifáinak egyszeri emelése a regulált árak oldaláról), harmadrészt a monetáris politikából, illetve a pénzpiaci helyzetből fakadó (külföldi utazások árának emelkedése, egyes szolgáltatások árának emelkedése) végén a 12 havi infláció 5,7%-ra emelkedett re további, de csak átmeneti gyorsulás várható, főképp a költségvetés hiányának mérséklése érdekében végrehajtott áfa és jövedéki adó mérték emelések, továbbá a szabályozott áraknál bekövetkezett további tarifa-emelések következtében. Ezek révén a költségvetés viszont bevételi többletet ér el, s az infláció segít a megelőző két év igen gyors jövedelem-emelkedését követő kiigazításban februárjában az euró-zónában az árstabilitási követelménykritériumnak megfelelő referencia-érték 1,1% volt (2002 március-2003 február között), a szabály szerint 1,1%+1,5%, azaz jelenleg 2,6% alatti infláció lenne szükséges a kritérium teljesítéséhez. A későbbi években viszont az EU infláció - a javuló konjunktúra vagy az erősödő dollár miatt - várhatóan enyhén emelkedhet, ezért a kritérium várhatóan néhány tizedponttal magasabb lesz. (A pontos érték ismeretének hiányában a 3% alatti inflációt tekintjük a követelménynek.) Ehhez képest a magyarországi infláció februárban 6,9%-os volt re a különböző előrejelzések szerint (Reuters) 6,5-7,7%-os éves átlagos fogyasztói árindex várhat. A GKI Rt. számításai szerint a várható éves áremelkedési mérték 6,7%-os lesz, a 2004 végi december/december index pedig 6% körül alakul. Az infláció jövőbeli alakulásának szempontjából az egyik legfontosabb tényező az, hogy az adóemelések, ill. a szabályozott árak változásai mennyire gyorsítják fel a piaci folyamatokat, illetve a piaci verseny árkorlátozó hatása mennyiben érvényesül elején az infláció várhatóan jelentősebben esik (hiszen kikerül a bázisból az idei adóemelések hatása és várhatóan hasonló adóemelésekre nem kerül sor), márciusra 5% alatti értékek várhatóak.

14 7 Az euró-övezeti csatlakozás történelem legmagasabb inflációjával Görögország rendelkezett: egy évvel a referencia-időszak előtt még 2 százalékponttal volt magasabb az infláció, s 3 évvel a referenciaidőszak előtt a különbség több mint 5 százalékpont volt. A görögpálya egyben azt is tartalmazza, hogy a referencia-időszak előtti évben igen jelentős mértékű mesterséges árcsökkentés történt (adócsökkentés, árszabályozás és informális alku). A fenti mértékek és egy görög-pálya másolására tett feltételezések mellett Magyarország akár 2006-ra is teljesíteni tudhatná az árstabilitási kritériumot, egy természetesebb pályán haladva viszont legkorábban 2007 elejétől lehetne egy 3% alatti inflációt elérni. Az infláció mesterséges eszközökkel való durva csökkentése a költségvetésnek és a hatékonysági folyamatoknak is árt. Emellett az EU álláspontja az euró-övezeti csatlakozásról jelenleg már más, mint az övezet megalakulása időszakában. Ma sokkal valószínűbb, hogy a folyamatok fenntarthatóságát is sokkal szigorúbban fogják vizsgálni és értékelni, egyszersmind kevésbé lesz fontos a taglétszám gyarapítása. Ezért is a 2007 tavasza előtti megfelelés nem látszik reálisnak. d) A hosszú lejáratú állampapírok hozama az elmúlt 1-1,5 évben igen viharosan változott elején a nagyfokú portfoliótőke beáramlás miatt a hozamok mélypontra süllyedtek, majd az év későbbi részében pénzpiaci problémák, valamint a forint leértékelődése miatt 3-4 százalékponttal emelkedtek. A 2002 végi eleji hozamok alakulásából arra lehetett következtetni, hogy a piac egy es euró-övezeti csatlakozást feltételezett. Idén év elején a megemelkedett hozamszint alapján inkább úgy látszott, hogy a befektetők 2010 utáni csatlakozást prognosztizáltak. Természetesen ez a piaci hangulat gyorsan változhat, majd a kormányzat által újra meghatározott csatlakozási menetrend is befolyásolja. A hosszú lejáratú hozamok alakulására jelentős mértékben hatnak a külföldi befektetők törekvései és várakozásai. Az eddigi euró-övezeti csatlakozásokból az a tapasztalat szűrhető le, hogy a befektetők várakozásai segítenek a hozamok csökkenésében és ez feltételezhetően Magyarországon is érvényesülni fog. A tavalyi pénzpiaci események egyben azt is jelzik, hogy a hosszú lejáratú kamatok (és a befektetett pénzmennyiség) alakulása viszonylag függetlenebb a rövidtávon befolyásoló tényezőktől, azonban igen érzékeny a monetáris politika változásaira és a bizalom megrendülése okozhatja a legsúlyosabb változásokat.

15 8 A kamat-konvergencia eddigi teljesítése tekintetében Magyarország viszonylag jól állt a korábban csatlakozott országok által befutott konvergencia-pálya szerint, bár az eltérés az utolsó időszakban megnőtt. Az elmúlt 3 hónap hozamalakulása alapján várható, hogy a befektetések ismételt megindulásával visszaáll a korábbi hozamszint különbség, természetesen az általános hozamszint és a jegybanki kamatok csökkentésétől függően. A magyarországi 10 éves lejáratú állampapírok hozama a következőképp alakult az elmúlt néhány évben: 12 A 10 éves lejáratú euró és magyar kötvény- referenciahozam alakulása dec.98 febr.99 ápr.99 jún.99 aug.99 okt.99 dec.99 febr.00 ápr.00 jún.00 aug.00 okt.00 dec.00 febr.01 ápr.01 jún.01 aug.01 okt.01 dec.01 febr.02 ápr.02 jún.02 aug.02 okt.02 dec.02 febr.03 ápr.03 jún.03 aug.03 okt.03 dec.03 febr.04 Forrás: ECB, ÁKK Euró-övezeti 10 éves lejáratú állampapír (benchmark) hozama Magyar állmpapírpiaci referenciahozam 10 éves lejárat Különbség A kritériumok teljesítésének évenkénti vizsgálata az EMU-ban azt jelzi, hogy legtöbbször ezen a területen nincs probléma a teljesítés tekintetében. Nyilvánvalóan a közösségen belül a kamat-konvergencia erős, másrészt a kritériumok szerint meghatározott eltérési lehetőség igen jelentős, 2 százalékpont. Az euró bevezetése óta az euró-övezeten kívüli EU tagországok sem tértek el 2 százalékpontnyi mértékben az euró-övezeti átlagtól.

16 9 A fenti jelenség azzal függ össze, hogy a hosszú távú hozamok alakulása az infláció, az árfolyam és a költségvetési hiány alakulásának függvénye. A várható inflációs kilátások befolyásolják főképp a hosszú távú hozamok szintjének alakulását, az árfolyamváltozások és a költségvetés helyzete pedig elsősorban rövid távú ingadozásokat okozhatnak. Magyarország stabilabb költségvetéssel és a mérséklődő infláció időszakában bizonyosan teljesíteni tudja a kamatkonvergenciakritériumot (ez 2002 tavaszán néhány hónapig már sikerült is), azonban arra érdemes felhívni a figyelmet, hogy a rövid lejáratú kamatoknál huzamosabb ideig az euró-övezetet jellemzőnél magasabb kamat lehet Magyarországon, ami főként az inflációs különbségekből és a pénzpiaci bizonytalanságokból fakadhat. (Ez a különbség azonban nyilvánvalóan jóval kisebb lesz a jelenleg rendkívüli okokból következően érvényesülőnél.) e) A Gazdasági és Monetáris Unióba belépni kívánó országoknak a konvergencia-folyamat keretében legalább két évet el kell tölteniük az ERM-2 árfolyamrendszerben. Az ERM-2 rendszerben való részvétel mellett a konvergencia további feltétele az árfolyam stabilitás, azaz az árfolyamot a központi paritás körüli normál ingadozási sávban (ez jelenleg ±15%), sőt esetleg azon belüli szűkebb tartományban kell tartani súlyos feszültségek, azaz jelentős intervenció és a sávközép leértékelése nélkül. Az árfolyam euróval szembeni stabilitásának értékelése elméletileg annak a vizsgálatára koncentrál, hogy a piaci árfolyam milyen messze helyezkedett el a központi paritástól. Az árfolyam erős sávszél felé történő elmozdulását kedvezőbben bírálják el, mint a gyenge irányba történő mozgást. Elképzelhető, hogy az ERM-2-be való belépéskor aszimmetrikus sávszéleket fognak kívánatosként meghatározni, gyenge irányban 2,25%-os, erős irányban pedig 15%-os értékkel. Ez minősülhet a széles sávon belüli nemzeti kérdésnek, de a standardnál szűkebb sávnak is. Mindkettő az ERM-2 rendszerben részt vevő országok és az EKB közötti megállapodás tárgya 1. Közös megállapodáson nyugvó szűk intervenciós sávot az eddigi gyakorlat szerint csak a konvergencia-folyamat vége felé lehetett alkalmazni. (Dánia például ±2,25%-os intervenciós sávval vesz részt az ERM-2-ben.) Az intervenciós sáv nagysága nem szerepel az árfolyam-stabilitás értékelési szempontjai között. A súlyos feszültség megállapításához a piaci árfolyamnak a központi paritástól való eltéréseit, a szóban forgó 1 European Central Bank: Policy position of the Governing Council of the European Central Bank on exchange rate issues relating to the acceding countries, December 2003

17 10 ország és az eurózóna rövid lejáratú kamatlábai közötti különbségeket, valamint a devizapiaci intervencióknak az árfolyam fenntartásában játszott szerepét vizsgálják. A közgazdasági elméletek tanításai és a megvalósult árfolyamrendszerek elemzése arra engednek következtetni, hogy nincs olyan árfolyamrendszer, amely teljes mértékben alkalmas egy világgazdaságra nyitott, kis ország devizája elleni támadások kivédésére és a viszonylagos árfolyam-stabilitás biztosítására. Az árfolyamrendszer megválasztásában Magyarország számára nincs számottevő mozgástér. A legfontosabb, hogy az árfolyamrendszer nem függetleníthető a monetáris politikától, azon belül a jegybanki kamatláb-politikától. Ebből az következik, hogy a januári felértékelődésre, illetve a júniusi és november-decemberi leértékelődésre játszó spekulációkhoz hasonló támadások, illetve a közép- és kelet-európai régió és az azt alkotó országok némelyike megítélésében bekövetkezett árfolyamhatások végleges kiiktatása érdekében Magyarországnak minél előbb célszerű csatlakoznia a Gazdasági és Monetáris Unióhoz. Természetesen igaz, hogy a spekulációs támadások oka nem kizárólag az árfolyamrendszer. Magyarország esetében a leglényegesebb gazdasági egyensúlyhiány, a fizetési mérleg deficitje és e mögött az államháztartás hiánya és a lakosság alacsony nettó megtakarítása. A spekulációs támadások alapját képező egyensúlytalanságok megszüntetéséhez jellegében ugyanazoknak a követelményeknek kell megfelelni, mint a GMU-csatlakozáshoz. A jelenlegi magyar és az ERM-2 szerinti árfolyamrendszer között két különbség van. Az egyik az, hogy a jelenlegi rendszerben a központi paritást (az intervenciós sáv közepét, amely jelenleg 1 euró = 282,36 Ft) a Magyar Nemzeti Bank nem az Európai Központi Bankkal együttműködve, hanem egyoldalúan határozta meg. A másik különbség az, hogy az intervenciós sáv szélein az MNB egyedül interveniál, azaz semmilyen esetben sem nem támaszkodhat az EKB támogatására. Az intervenciós sáv mindkét árfolyamrendszerben ±15% a központi paritás körül. (Az azonosságok miatt tekinthető a magyar árfolyamrendszer kvázi ERM-2 rezsimnek.) A forint / euró árfolyam ingadozása (10 napos átlagokkal számolva) igen jelentős, az ingadozások erőteljesen meghaladják az euró bevezetését már megvalósító országokban tapasztaltakat, az egyedüli kivétel Írország volt.

18 11 Az euró-csatlakozási, ill. a konvergencia-program elfogadása, ennek gyakorlati megvalósítása, a jegybank árfolyamkilengéseket nem gerjesztő rugalmas kamatpolitikája, majd az ERM-2-be való későbbi belépés nyomán valószínűleg a későbbiekben csökkenhet a volatilitás. Az árfolyam és az árfolyam-ingadozások alakulása Ft/euró 270 százalék árfolyam (bal tengely) ingadozás* (jobb tengely) *ingadozás= két 10 napos időszak közötti változás a bázis időszak százalékában Azt is érdemes hangsúlyozni, hogy az árfolyam-stabilitási kritérium pontos kidolgozására az ERM-2-ben még nem került sor. A jelenlegi meghatározás szerint a magyarországi árfolyamrendszer megfelel az ERM-2 elveinek, a sávközép közös meghatározása lehet a legnagyobb változás az övezetbe való belépéskor. Ha azonban bármikor leértékelés történik, a 2 éves mérési időszak ettől számítva újra kezdődik. A korábban csatlakozott országok esetében az árfolyam ingadozások mértékének változását először időszaki átlagokkal vizsgálták, s az akkor legerősebb valuta, a német márka ingadozásaihoz viszonyították.

19 12 Az euró bevezetésére való felkészülés során más mérési rendszert dolgoztak ki annak érdekében, hogy ne hangsúlyozzák egy valuta árfolyamát a többivel szemben. Minden nap kiszámították az ERM-2-ben résztvevő országok valutáinak az ECU-höz viszonyított középárfolyamától/sávközepétől való eltávolodását. Ezen százalékos mértékek közül kiválasztották azt a valutát, amelyik a medián értékű eltérést mutatta. Ezután nap mint nap megvizsgálták, hogy a többi valuta hogyan változott a medián valutához viszonyítva, a középárfolyamot/sávközepet most a medián valutában kifejezve. Azt vizsgálták, hogy ezek az eltérések a +/- 2,25%-os sávban maradtak-e. Az euró létrehozása előtti utolsó vizsgálati időszak az 1996 március-1998 február közötti időszak volt. A +/- 2,25% az ERM korábbi ingadozási sávja volt, 1993-ban szélesítették ki a sávot +/-15%-ra. A vizsgálatok azt is tudomásul vették, ha egy valuta huzamosabb időn keresztül pozitív irányban tért el a sávközéptől (pl. az ír font), a negatív irányban a 2,25%-ot meghaladó eltérést tekintették úgy, hogy az valamilyen pénzügyi feszültség indikátora. Kérdés, hogy az újonnan csatlakozó országok esetében bevezetik-e ugyanezt a mérési módszert, s együtt vizsgálják-e valutáik mozgásukat a dán, illetve svéd koronával a jövőben. Az ERM-ben között szerepelt valuták esetében előfordult többször és huzamosabb ideig, hogy egy-egy ország valutájának a medián valutához mért ingadozása meghaladta a 2,25%-ot. Főképp igaz volt ez az ír fontra, az olasz lírára és a finn márkára. Az is tény, hogy az ír font nélkül számított ingadozások 1997 őszétől kezdve folyamatosan mérséklődtek és a +/-2,25%-on belül maradtak. Az euró-övezetbe való csatlakozásnál egyetlen ország esetében sem merült fel az kizáró okként, hogy a vizsgált két év folyamán túlzott mértékű negatív irányú ingadozás jelentkezett. Formálisan csak a letöltött két évet vizsgálták, illetve azt, hogy történt-e leértékelés a vizsgált időn belül. (Sőt a finn márka és az olasz líra 2 évet sem töltött el az ERM-ben.) Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az újonnan csatlakozók távoltartása érdekében ne használnák ezt fel kizáró okként. Az EU jelenlegi döntései nem teszik kikerülhetővé az ERM-2 rendszerben való, legalább 2 éves részvételt, illetve nem engedélyezik az euró egyoldalú átvételét (ami pl. a potenciálisan tag Horvátországnál részben már megvalósult). Sajátos ellentmondás keletkezik azáltal, hogy egyes kevésbé fejlett, de potenciálisan EU és GMU-tag európai országok csendben egyoldalúan az eurót teszik fő valutájukká, a középső fejlettségi kategóriába tartozó új EU tag- országok az un. valutatanács intézményéből ugyancsak viszonylag könnyen juthatnak el az euró-övezetbe, míg a legfejlettebb új tagországok csak igen nehéz árfolyam-ingadozási szabályok teljesítése után lehetnek a GMU tagjai.

20 13 Az ERM-2-be való belépés az eddigiekhez képest csak annyiban jelent magyar kockázatot, hogy a középárfolyam elmozdulhat és ennek további változtatása már csak az EU intézményeivel együtt lesz lehetséges. Ha a középárfolyam a jelenlegihez közeli (pl. 280 forint/ euró), akkor nincs érdemi változás. Egy ilyen árfolyamot azonban nem lehet alátámasztani a mostani piaci folyamatokkal, lehet viszont hivatkozni a mesterségesen magasan tartott kamatok árfolyamot deformáló hatásaira, ill. a fizetési mérleg hiányára, az egyensúlyi árfolyamot közelítő egyes számításokra. Ha azonban a középárfolyam a jelenlegi piaci értékek közelében alakul (pl. 250 forint/euró), akkor csak a korábbiaktól lényegesen eltérő jegybanki kamatpolitika mellett válhat elkerülhetővé a forint esetleges, a konvergencia sikeres előrehaladása mellett túlzott megerősödése (hiszen a beavatkozási kényszert jelentő legerősebb árfolyam ekkor a mai 240 Ft helyett csak 212,50 Ft lenne.) Az ERM-2 csatlakozás önmagában is bizalomerősítő lépés lehet, de a bizalom erősödése jó eséllyel e nélkül is bekövetkezik. Így az ebbe a rendszerbe való belépés legkorábban 2005 elejétől, legkésőbb pedig a csatlakozási céldátumot 2,5-3 évvel megelőzően aktuális. Az államháztartási és az inflációs kritériumokkal szemben ugyanakkor az ERM-2 szabályrendszer alkalmazásának nincs igazi közgazdasági indokoltsága. A megkívánt követelménynek egyébként maga az euró sem tudott eleget tenni a dollárhoz képesti árfolyammozgásai során. A megfelelő átváltási árfolyam meghatározása az ERM-2 mechanizmusban való több mint 2 éves tesztelés nélkül is lehetséges lehetne. Ezért is érdemes felvetni e kritérium megváltoztatását az EU fórumain. 2. A kritériumoknak való megfelelést szolgáló lehetséges lépések ellentmondásai Az egyes előzőekben tárgyalt un. maastrichti kritériumoknak való megfelelést szolgáló lépések esetenként ellentmondásokkal, a megfelelést nehezítő mellékhatásokkal járnának más kritériumokra, vagy a gazdasági fejlődés egyes fontos céljainak alakulására nézve. Ezeket az összefüggéseket mindenképpen mérlegelni indokolt és a megfelelést szolgáló esetleges említett lépések kialakításakor józan kompromisszumok kialakítása szükséges a különböző szempontok és hatások figyelembe vételével. Különösen az alábbi lehetséges lépések ellentmondásos hatásainak számbavétele szükséges:

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban

Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban Mérséklődő inflációs nyomás régiónkban Az ICEG Európai Központ elemzése szerint előreláthatólag 2002-ben is folytatódik az inflációs ráta csökkenése a kelet-európai gazdaságok zömében. A mérséklődő inflációban

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. február 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti

Részletesebben

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Kovács Álmos Pénzügyminisztérium 27. november 6. Államháztartási konszolidáció - gazdaságpolitikai

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

INFLÁCIÓS FOLYAMATOK ÉS KIHÍVÁSOK KELET-EURÓPÁBAN

INFLÁCIÓS FOLYAMATOK ÉS KIHÍVÁSOK KELET-EURÓPÁBAN INFLÁCIÓS FOLYAMATOK ÉS KIHÍVÁSOK KELET-EURÓPÁBAN Rövid kiegészítés az ICEG Európai Központ által készített Patterns of Inflation and Disinflation című anyaghoz ICEG Európai Központ Budapest, 2002 május

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december Havi elemzés az infláció alakulásáról. december A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Monetáris Politika. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)

Monetáris Politika. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Monetáris Politika Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Monetáris politika vitele (árfolyampolitika, kamatpolitika, pénzmennyiség szabályozása, a monetáris rezsim kialakítása) Pénzügyi stabilitás biztosítása

Részletesebben

Az államháztartási folyamatok kockázatai

Az államháztartási folyamatok kockázatai Az államháztartási folyamatok kockázatai Karsai Gábor vezérigazgató-helyettes GKI Gazdaságkutató Zrt. A Költségvetési Tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciája Budapest, 2015. október

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása I. A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2005. december Az előzetes adatok

Részletesebben

Csatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3

Csatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 GÁSPÁR PÁL: CSATLAKOZÓ ÁLLAMOK: NÖVEKVŐ KÖLTSÉGVETÉSI PROBLÉMÁK 2002. OKTÓBER Tartalomjegyzék I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 II. A növekvő fiskális feszültségek okai 4 III. Az

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN

KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN KOVÁCS ÁRPÁD SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI ÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSI KILÁTÁSOK RÉGIÓNK ORSZÁGAIBAN 2015.02.10. előadás témái: éhány értelmezőgondolat arról,

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

Nemzetközi közgazdaságtan Árfolyam és kamatparitás

Nemzetközi közgazdaságtan Árfolyam és kamatparitás és kamatparitás Budapesti Corvinus Egyetem 2011. őszi félév, 9. hét 1. feladat Egy amerikai dollár 215,57 Ft-ba kerül, míg egy angol font 1,65 dollár. Mi a Ft/ árfolyam? 1 355,70 2 130,60 3 217,22 4 213,92

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Valuta deviza - konvertibilitás

Valuta deviza - konvertibilitás Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. augusztus 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 8. MÁJUS Jelentés az infláció alakulásáról 8. május Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 18 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN 119-9

Részletesebben

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Valuta, deviza, konvertibilitás 64. lecke Nemzetközi elszámolások

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta?

Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Új szelek a monetáris politikában - mi változott a válság óta? Matolcsy György 52. MKT Közgazdász-vándorgyűlés, Nyíregyháza 2014. szeptember 6. 1 Tartalom Örökségünk Inflációs célkövetés a válság után

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 2008-ban

Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 2008-ban Fő kérdések: Adósságkezelés a hitelpiaci válság időszakában Dr. Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes 1. Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 28- ban, 2. A forint államkötvény-piac

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl

Éves jelentés az államadósság kezelésérôl Éves jelentés az államadósság kezelésérôl 2007 Elôszó Az Államadósság Kezelô Központ Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság (ÁKK Zrt.) éves adósságkezelési beszámolója az elmúlt évi finanszírozás, az államadósság

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló Kedden az európai és amerikai vezető tőzsdeindexek vegyesen zárták a kereskedést, a legnagyobb csökkenés Londonban, a legnagyobb emelkedés Frankfurtban következett

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

08/10/2015 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT

08/10/2015 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT 2 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT ÚT A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ MEGVALÓSÍTÁSA FELÉ A GAZDASÁGI KORMÁNYZÁS MEGERŐSÍTÉSE KENGYEL ÁKOS Ph.D., Doc. Habil. EGYETEMI DOCENS BCE NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

Részletesebben

A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe

A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe A MAGYAR GAZDASÁG ELMÚLT ÉVTIZEDE A monetáris politika szerepe Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió 2013. szeptember. 19. MAGYAR GAZDASÁG 2001-2013: AMIT A SZÁMOK MUTATNAK Három

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség

Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség Domokos Lászlónak, az ÁSZ elnökének előadása Közgazdász Vándorgyűlés Eger 2012. szeptember 29. Hogyan segíti az ÁSZ a Költségvetési Tanács munkáját?

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

JeLenTés AZ InFLÁCIÓ ALAKULÁsÁRÓL 2010. november

JeLenTés AZ InFLÁCIÓ ALAKULÁsÁRÓL 2010. november JeLenTés AZ InFLÁCIÓ ALAKULÁsÁRÓL 21. november JeLenTés AZ InFLÁCIÓ ALAKULÁsÁRÓL 21. november Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Fe le lõs ki adó: dr. Simon András 185 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu

Részletesebben

Van-e még értelme az önálló nemzeti valutáknak?

Van-e még értelme az önálló nemzeti valutáknak? Észtország, Magyarország, európai csatlakozás Van-e még értelme az önálló nemzeti valutáknak? Az észt miniszterelnök januárban bejelentette, hogy fel fogja kérni az EU brüsszeli bizottságát: vizsgálja

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Egészségügyi monitor. 2015. február

Egészségügyi monitor. 2015. február Egészségügyi monitor 2015. február Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tanulmányt Sipos Júlia szerkesztette. A felhasznált adatbázisok 2015. február 5-én zárultak le. Tartalom Vezetői összefoglaló... 1 Az

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2005. FEBRUÁR

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2005. FEBRUÁR JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2005. FEBRUÁR Jelentés az infláció alakulásáról 2005. február Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Missura Gábor 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András Magyarország 2009-ben A 2009-es válság a hazai gazdaságot legyengült állapotban érte A 2000-es évek elejétől folyamatosan

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2011. december

Részletesebben

Ursprung János: Szükség van-e gazdaságpolitikai stratégiaváltásra?

Ursprung János: Szükség van-e gazdaságpolitikai stratégiaváltásra? Ursprung János: Szükség van-e gazdaságpolitikai stratégiaváltásra? Ursprung János: Szükség van-e gazdaságpolitikai stratégiaváltásra? Stabilitás mindenek felett: új prioritások a célokban: gyors növekedés

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

ELEMZÉS A KONVERGENCIA- FOLYAMATOKRÓL 2008. MÁRCIUS

ELEMZÉS A KONVERGENCIA- FOLYAMATOKRÓL 2008. MÁRCIUS ELEMZÉS A KONVERGENCIA- FOLYAMATOKRÓL 2008. MÁRCIUS Elemzés a konvergenciafolyamatokról 2008. március Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 1850 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Az árszínvonal emelkedés Infláció

Az árszínvonal emelkedés Infláció Az árszínvonal emelkedés Infláció Pénzügytan. Onyestyák Nikolett Infláció Az infláció a = árszínvonal tartós emelkedése. Defláció = Az árszínvonal csökkenése Árstabilitás = az árak változatlansága, egy

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu Újratervezés Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. Miért kell új gazdaságpolitika? Európában is sok változás kell, de nálunk is Magyarország: hitelesség-vesztés, finanszírozási

Részletesebben

Államadósság ellenőrzése

Államadósság ellenőrzése Államadósság ellenőrzése Készítette: Pongrácz Éva Szabályozási háttér 2 Magyarország Alaptörvénye Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény Az Állami Számvevőszékről szóló 2011.

Részletesebben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.

Részletesebben

Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005.

Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005. 1 ICEG VÉLEMÉNY XXI Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció? 2005. szeptember 2 Tartalom Bevezetés 4 1. A keynesiánus és nem

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG

A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2008-2011-IG 1. A kormányzat gazdaságpolitikája 1.1. Gazdaságpolitikai célok, cselekvési irányok A gazdasági egyensúly javításának

Részletesebben

csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló

csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló csütörtök, 2015. szeptember 24. Vezetői összefoglaló Szerdán az európai részvényindexek növekedéssel zártak a megjelent euró zónás pozitív adatok hatására, míg az amerikai tőzsdék kismértékű negatív eredménnyel

Részletesebben