A Nyugat-dunántúli régió munkaerő-piaci helyzete

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Nyugat-dunántúli régió munkaerő-piaci helyzete"

Átírás

1 A Nyugat-dunántúli régió munkaerő-piaci helyzete Elemző tanulmány Győr, 2009.

2 TARTALOM 1. FÖLDRAJZI JELLEMZŐK Földrajzi elhelyezkedés Természetföldrajz Településszerkezet GAZDASÁGI HELYZET Gazdasági teljesítmény Ágazatok Gazdasági szervezetek NÉPESSÉG, FOGLALKOZTATOTTSÁG, MUNKANÉLKÜLISÉG Népesség, demográfiai folyamatok Foglalkoztatás A foglakoztatás árnyoldala, a munkanélküliség Álláskeresők számának alakulása Az álláskeresők összetételének elemzése A keresleti oldal elemzése FELHASZNÁLT IRODALOM:

3 1. FÖLDRAJZI JELLEMZŐK 1.1. Földrajzi elhelyezkedés A Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régió az ország nyugati határszélének három megyéjét, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket foglalja magában. Az észak-dél irányban hosszan elnyúló régió egyedülálló módon négy országgal határos: Szlovákiával, Ausztriával, Szlovéniával és Horvátországgal. Keleti, illetve Déli határán Dél-Dunántúl és Közép-Dunántúl régiók helyezkednek el. A Nyugat-Dunántúl területén három nagytáj található: a Kisalföld, az Alpokalja és a Dunántúli-dombság egy része, kiegészülve a Dunántúli Középhegység északi és nyugati peremvidékeivel. A változatos felszínű táj vízfolyásokban és természetes, illetve mesterséges állóvizekben gazdag. A régió km2-es területével az ország területének a 12 %-át foglalja el, ennek 36%-át Győr-Moson-Sopron megye teszi ki, 30%-án Vas megye, 34%-án pedig Zala megye terül el Természetföldrajz Nyugat-Dunántúl földrajzi fekvéséből adódóan sokszínű tájegység, változatos felszínnel. Legmélyebben fekvő területe a gönyűi Duna-part (tszf 1085 m), legmagasabb pontja pedig a Kőszegi-hegységben található, a tengerszint fölé 884 méterrel magasodó Írottkő. A domborzati viszonyoknak megfelelően a jelentősebb vízfolyások iránya Ny K, DNy ÉK. Fő vízgyűjtői a Duna, és a Balaton. A régióban az országos jelentőségű védett területek 14%- a fedezhető fel. A Nyugat-Dunántúlon két nemzeti park található, melyek területe teljes egészében a régióban fekszik. A Fertő-Hansági a régió északi részén, az Őrségi pedig Vas és Zala megye határán helyezkedik el. Az Észak-Balaton Nemzeti Park a régió keleti területeit érinti. Talaja nagytájanként eltérő szerkezetű és minőségű. A Kisalföld területén a jó termőképességű csernozjom talajok jellemzőek, az Alpokalját az erőteljes kilúgozás uralja, ennek megfelelően alakultak ki területén a fejlődés különböző fokán álló barna erdőtalajok. A folyók völgyében öntéstalajok, a Cser és Kemeneshát vidékén kavicsteraszok terülnek el. A térség hagyományos energiahordozókban és ásványi anyagokban szegény. Kimerülőben vannak a zalai kőolajmezők, az őrségi földgáz-készlet nem hasznosítható. Jelentős viszont az alacsony fűtőértékű tőzeg (Hanság) és lignit (Szombathelytől nyugatra) kitermelhető mennyisége, valamint a természetes széndioxid-készlet. Fontos ásványi nyersanyag még a hordalékon lerakódott kavics és az agyag. A megújuló energiaforrások alapja lehet a szél, a geotermikus hő, amelyekben magyarországi viszonylatban a régió kedvező helyet foglal el. Gazdasági szempontból azonban minden kétséget kizárva legfontosabb természeti kincse a termál- és gyógyvíz-készlet, amely a régióban bőséges és viszonylag egyenletes területi eloszlásban található. A régió éghajlatát a kontinentális klíma jellemzi. Viszonylag ritka a zord tél és a száraz nyár, időjárási szélsőségek nem fordulnak elő. A kedvező környezeti adottságoknak köszönhetően a földterület 84 százaléka mezőgazdasági művelésre alkalmas, ami meghaladja az országos átlagot. Itt található az ország termőterületének 12 %-a, 939 ezer hektár. Az éghajlati és klimatikus viszonyok, a talajszerkezet befolyással vannak a művelés lehetséges módjára. A régióban mindezek alapján jóval magasabb az erdősültség foka, a szántóterületek aránya viszont alacsonyabb, mint országosan. A Kisalföld humuszos talaja kiváló alapot biztosít a kertészeti, szántóföldi kultúrák termesztéséhez. Az Alpokalján kiterjedt és minőségi 2

4 szőlőtermesztés, az Őrségben erdő- és vadgazdálkodás folyik. A Dunántúli-dombság területén a gyepgazdálkodásnak és a gyümölcstermesztésnek kedveznek az agroökológiai feltételek Településszerkezet Nyugat-Dunántúl az ország területének 12,2 százalékát foglalja el km2 nagyságú területével. Az ország településeinek ötöde, népességének mintegy tizede él a régióban. A Kisalföld kivételével településhálózatára a törpe- és az aprófalvak kiugróan magas száma jellemző. A sűrű településhálózat eredményeként a 100 km2-re jutó településszám a régiók közül itt a legmagasabb (5,8). A településhálózatot Nyugat-Dunántúlon 27 város és 628 község alkotja. A települések háromnegyedén a népességszám nem haladja meg az 1000 főt. Területi egység Győr- Moson- Sopron Terület km 2 1. táblázat: A régió településszerkezete, január 1. Települések száma Városok száma Lakosságszám (ezer fő) fős települések aránya, % ,1 29,7 25,8 41,8 0,5 2,7 Vas ,3 60,2 24,5 12,5 0,5 2,3 Zala ,7 59,9 22,2 16,0 0,8 1,1 Nyugat- Dunántúl ,1 51,6 24,0 21,7 0,7 2,0 Forrás: KSH Az urbanizációs szint, vagyis a városi térségekben élő lakosság aránya a Budapest és Pest megye nélkül számolt országos átlag közelében van (a régióban ez az arány 55,4%, míg a Budapest és Pest megye nélküli magyar átlag 57,3%). A városlakók aránya Vas megyében a legmagasabb és legalacsonyabb Zalában. Mindhárom megyében jelentős ezen túl a megyeszékhelyek népességkoncentrációja. A régió település szerkezete és az egyes települések is nagy múltra tekintenek vissza, hisz a legtöbb település a kőkortól az avarokon, rómaiakon át a honfoglaló magyarokig lakott hely volt, a tatár, török elnéptelenedést, osztrák majd szocialista nyomokat, mint történelmünket viseli magán a településszerkezet. A régió északi részén viszonylag magasabb népességszámú (2000 fő feletti) települések alakultak ki, középső és déli területein viszont zömmel kistelepülések fekszenek. A szétaprózódott településszerkezet kialakulásában a domborzati és topográfiai adottságoknak kiemelkedő szerepük volt. A Kisalföldön inkább az alföldi típusú településjellemzők figyelhetőek meg, itt a falvak népességszáma és alapterületük is nagyobb, mint a megye, sőt a régió más részein. A Kisalföld, győri és a mosonmagyaróvári kistérségek kivételével Győr-Moson-Sopron megyében is az fő alatti településnagyság dominál. A városi agglomeráció növekedése Győr és Mosonmagyaróvár gyűrűje mellett Sopron környékén is tapasztalható. Bár az egész régióban inkább városhiányról beszélhetünk, és vannak kifejezetten városhiányos kistérségek (például Őrség-Göcsej), ami nehezíti a közfunkciók megfelelő színvonalú szervezését. Vas, Zala megyében és Győr-Moson-Sopron megye déli részén megfigyelhető a városi funkciók részleges hiánya, valamint az aprófalvak elnéptelenedése. 3

5 Az egymás szomszédságában elhelyezkedő települések közti funkcionális kapcsolatokra irányuló vizsgálatok szerint a régióban Győr központtal alakult ki agglomeráció, a vonzáskörzetébe tartozó 28 településsel együtt. Szombathely, valamint Zalaegerszeg egy-egy agglomerálódó térség központja 30, illetve 28 vonzott településsel. Sopron közvetlen környezetében a települések közti kapcsolatok viszonylag laza rendszere mutatható ki, településegyüttest formálva. A áprilisától érvényes besorolás szerint a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségeket, illetve településeket három kategóriába sorolta a jogalkotó. A Nyugat-Dunántúlon hátrányosabb helyzetű a csornai, téti, celldömölki, vasvári, letenyei és zalaszentgróti kistérség, leghátrányosabb helyzetű az őriszentpéteri, kistérség. (NYDRFT, 2006) 4

6 2. GAZDASÁGI HELYZET A régió elmúlt évtizedben rendkívül dinamikusan fejlődő megyéi a XX. század történelme során többször is jelentős hátrányt szenvedtek. Az I. világháborút lezáró Trianoni Békeszerződés nyomán területük jelentős részét elveszítették. A II. világháború utáni évtizedekben fejlődésüknek a ma előnynek tekinthető határ menti fekvés vetett gátat. Az osztrák és a volt jugoszláv határvonal mentén, az eltérő politikai rendszerek miatt létrehozott határsávban lévő települések szigorú elzártsága együtt járt a fejlesztések elmaradásával. A rendszerváltozást követően, a határok megnyitása kedvező fordulatot eredményezett. Fellendült az idegenforgalom. A négy országhatár nemzetközi átmenő forgalma jelentős, az itt található átkelőkön bonyolódik hazánk határforgalmának mintegy fele. Erőteljes beruházási tevékenység indult meg, tőkeerős külföldi befektetők telepedtek le, amit a rendkívül kedvező földrajzi elhelyezkedés is segített. Győr-Moson-Sopron és Vas megye az Európai Unióval közvetlenül határos, ami fontos pozitív tényező volt a külföldi tőke régióba történő vonzásában. A három megye országos átlagot meghaladó fejlődésének eredményeképpen a Nyugat-Dunántúl, a fővárost is magába foglaló Közép-Magyarországot követően az ország második legfejlettebb régiójává vált. A gazdasági szerkezetátalakulás a régión belül eltérő módón zajlott. A legkedvezőbben Győr- Moson-Sopron megyében, a legkedvezőtlenebbül a zalai térségben alakult. Zala megye lemaradását részben magyarázza a természeti és gazdasági erőforrások kiaknázatlansága. A térséget több lábon álló gazdasági szerkezet jellemzi. Ebben meghatározó szerepe van a multinacionális cégeknek, a magas külföldi tőkearánynak és exporthányadnak. Az ezer lakosra jutó külföldi érdekeltségű vállalkozások száma és a jelen levő külföldi tőke fajlagos nagysága alapján országos szinten a közép-magyarországi régió után következik a sorban. A régióban a befektetések háromnegyede az iparba vándorolt. Ugyanakkor a külföldi tőke jelenléte igen differenciált a térségben, elsősorban az északi és középső területekre koncentrálódik. Mindegyik ágazatban jellemző, hogy a megtelepült külföldi érdekeltségű vállalkozások és a helyi vállalkozások közötti együttműködés, beszállítói kapcsolatok még gyengék. Elmondható, hogy a régióban működő ipar teljesítménye meghaladja az országos átlagot. A működő gazdasági szervezetek 9,7%-a a Nyugat-Dunántúlon található, állományuk az év kezdetétől 8,6%-kal bővült. Az itt működő gazdasági szervezetek 90%-a vállalkozás, ezek döntő többsége kis- és középvállalkozás, 60%-a egyéni vállalkozás, ami az országos adathoz mérten (53%) magasabb. Legdinamikusabban a termelés és értékesítés területei fejlődnek, a kivitel 40%-kal nőtt. Az ipari produktum egyötöde itt realizálódik, így országosan az ipari produktum vonatkozásában a harmadik helyen áll. A gépipari termelés országosan itt a legnagyobb (a régió 37%-át adja az ország kibocsátásának), a ruházati ipar termék-előállítás az országos termelésnek 27%-át biztosítja. A bányászati tevékenység is jelentős, az iparágon belüli 22%-át itt végzik. A régióban a gépipar szerepe meghatározó. Az építőipari termelés Vas megyében bővült leginkább (10%-kal). Győr-Moson-Sopron megye a legnagyobb termelési dinamikát érte el országosan, évben 138,1%-ot. (NYDRFT, 2006) 5

7 1. ábra: A gazdasági térszerkezet alakulása, Forrás: OTK, A gazdasági térszerkezet egészét figyelembe véve az elmúlt másfél évtizedben alapvetően pozitívnak mondható folyamatok zajlottak a régióban. Természetesen azonban ezek a folyamatok nem egyenletesen jelentkeztek a térségen belül. A 90-es években - különösen a külföldi működő tőke beáramlásának köszönhetően - elsősorban a megyeszékhelyek, az osztrák határhoz közel eső területek, valamint az M1-es autópálya mentén fekvő települések és a Balaton környéke alkották a dinamikusan fejlődő térségek csoportját, melyhez a régió 20 kistérsége közül 10 tartozott. Mellettük a Nagykanizsai kistérség alapvetően fejlődőnek mondható, míg a többi a felzárkózó térségek csoportjába sorolható. A 90-es évek végétől kezdve az országban a dinamikus fejlődés középpontja elsősorban a budapesti agglomerációra és a Győr-Budapest közötti térségre tevődött át. A Nyugat-Dunántúlon a gazdasági fejlődés érezhetően lelassult, aminek következtében az közötti időszakban a régió területének többségére a fejlett stagnálás volt a jellemző, míg a belső perifériákra és a déli határ menti térségekre a közepes fejlettség melletti stagnálás. Egyedül a Lenti kistérségben mutatkoztak meg leszakadásra utaló jelek. A megyeszékhelyek gazdasági szerkezetváltásban és dinamikus fejlődésben megfigyelhető vezető szerepét egyértelműen a humán erőforrások átlagosnál nagyobb iskolázottsági és képzettségi szintje, a stabil, relatív nagyméretű munkaerőpiac, a kedvezőbb infrastruktúra, valamint a térségközponti szerep biztosította Gazdasági teljesítmény A gazdasági tevékenységek mérésének, figyelemmel kísérésének egyik nem túl szerencsés és reális, mégis leggyakrabban alkalmazott módszere, a bruttó hozzáadott érték (GDP) nagyságának, illetve annak az egy főre vetített értékének vizsgálata. E mutatót bizonyos fenntartásokkal kell kezelni, hiszen nem biztos, hogy figyelembe veszi a termelési technológia okozta károkat, a növekvő társadalmi költségeket, valamint, hogy növekedése reális képet tud mutatni egy adott területről abban az esetben is, ha nagysága ugyan növekszik, de azzal a lakosság reáljövedelme nem tart lépést, az életszínvonal nem nő, a profitot nem a termelés helyén fektetik be. 6

8 2. ábra: Az egy főre jutó GDP folyóáron és változása, milliárd Ft, Forrás: KSH alapján saját szerkesztés A Nyugat-dunántúli régió bruttó hozzáadott értéke folyóáron 2003-ban meghaladta az milliárd forintot, ami a fővárost is magába foglaló Közép-magyarországi régiót leszámítva az országban a legmagasabb értéket képviselte. Ez 1994-hez képest azt jelenti, hogy a GDP - hasonlóan a Közép-magyarországi és a Közép-dunántúli régióhoz - megnégyszereződött, az országos átlag növekedésénél 30 százalékponttal magasabb dinamikát tudott felmutatni. Az ország GDP-jéből a Nyugat-dunántúli régió a rendszerváltás óta eltelt időszakban növekvő tendencia mellett átlagosan 10,5%-ban részesedett. Az 1 főre jutó GDP értéke tekintetében, mely 2003-ben 1,7 millió Ft körül alakult, a régió minden évben az országos átlag felett teljesített. A dinamikus gazdasági szerkezetváltás nem volt azonos mértékű a régión belül, a már meglévő területi különbségek (a fejlettebb Győr-Moson-Sopron és a kevésbé fejlett Zala között) további növekedése figyelhető meg. Az országos átlaghoz képest Győr-Moson-Sopron megyében az 1994-ben produkált plusz 5,6 százalékpontos előny 2003-ra több mint 20 százalékpontosra emelkedett, míg ben a 30 százalék-pontot is meghaladta. Győr- Moson-Sopron megye egy főre jutó GDP-je 2002-ben megközelítette a kibővített Európai Unió (EU-25) átlagának 69%-át, míg Vas 58%, Zala pedig 51% körül állt. A régió megyéi összességében Budapest nélkül az első, harmadik és ötödik helyen állnak a megyék rangsorában az egy főre jutó GDP tekintetében. A gazdasági térszerkezetet kistérségi szinten még ennél is heterogénebb képet mutat. A gazdasági teljesítményt tekintve a fejlődés motorját döntően a külföldi működő tőkét leginkább vonzani képes legfontosabb ipari központok képezték, így Győr, Szombathely, Sopron, Sárvár, Mosonmagyaróvár valamint Szentgotthárd és térsége. Valamivel alacsonyabb értékkel rendelkezik Zala megye két megyei jogú városa, akiket a belső perifériák követnek. A leggyengébb teljesítmény pedig két-két zalai és vasi kistérséghez köthető (Zalaszengrót, Letenye, Vasvár, Őriszentpéter). 7

9 3. ábra: A gazdasági teljesítmény területi szerkezete a bruttó hozzáadott érték egy főre jutó értéke alapján, 2002 Forrás: OTK, Viszonylag nagy területi különbségeket tapasztalhatunk a régióban akkor is, ha az egyes kistérségek versenyképességét vizsgáljuk. A gazdasági nyitottság, a globális hálózatok és gyorsforgalmi úthálózatok elérhetősége, az innovációs centrumok kapacitásai, valamint a humánerőforrás és az információs és kommunikációs technológiák jelenléte alapján a megyei jogú városok szűkebb vonzáskörzete; Sárvár, Szentgotthárd, valamint turisztikai adottságaik alapján a Keszthely-Hévízi kistérségek abszolút vagy viszonylag versenyképesnek tekinthetők. Ezzel szemben sajnos elég sok teljesen versenyképtelen kistérség is található a régióban, elsősorban a déli határ mentén, valamint a vasi-zalai belső periférián Ágazatok Az ágazati szerkezet sajátosságai között a mezőgazdaságra vonatkozóan fontos megemlíteni, hogy a strukturális változások ellenére a társas cégek maradtak a legfontosabb és legtöbb munkavállalót alkalmazó egységek. A vállalkozások között ugyanakkor szám szerint az egyéniek kerültek túlsúlyba, jórészt azért, mert a korábbi alkalmazottak munkahelyük elvesztése után speciális ismeretük, képzettségük és szoros vidéki kötődésük miatt magánvállalkozás keretei között kívánták biztosítani maguknak a megélhetést. Az elmúlt időszakban megkezdődött a termelők közti együttműködések, beszerzési, értékesítési szövetkezetek kialakulása. A tulajdonosi szerkezet átalakulása eredményeképpen módosult a földhasználatban az egyes gazdálkodási formák szerepe. A régióban a 939 ezer hektár kiterjedésű termőterület valamivel több, mint fele szántó, melyet 2003-ban közel azonos arányban vettek igénybe gazdálkodó szervezetek és egyéni gazdálkodók. A szántó aránya a régión belül a humuszban gazdag öntéstalaj nagyarányú kiterjedtségéből fakadó kitűnő termőhelyi adottságok miatt Győr- 8

10 Moson-Sopronban jóval magasabb (54%), Vas megyében csupán kissé (47%), ellenben Zalában (34%) számottevően alacsonyabb az országos átlagnál (49%). A szántóföldi növénytermesztés vázát a gabonafélék alkotják, közülük legnagyobb területen termelt növény a búza, amely kissé múlja felül a kukorica, jelentősebben az árpa területét. A régióra különösen annak északi és középső területére jellemző növény a cukorrépa és a tavaszi árpa, ami a feldolgozóüzemek (Petőházi Cukorgyár, Soproni Sörgyár, Győri Szeszipar) jelenlétével megyarázható. A zöldségtermelés szerepe csak néhány speciális termőhelyi adottságú térségben kiemelkedő (pl. uborka, gyökérzöldségek). A Vasi-Hegyháton és a Zalai-Dombságon a gyepgazdálkodás és a gyümölcstermesztés bír nagy jelentőséggel. Az ország legnagyobb egybefüggő körtése Zala megyében található, ahol az alma is egyre nagyobb területeket hódít meg. Értékesítési és jövedelmezőségi problémát jelent a gyümölcsfeldolgozók és hűtőház kapacitások csökkenése. Sopron, Pannonhalma és a Balaton melléke híres borvidékek, boraik egyre elismertebbek lesznek. A művelési ágak közül a legkevésbé az erdőbirtoklás aprózódott el, a 286 ezer hektár kiterjedésű erdő túlnyomó részét a korábbi állami erdő- és fafeldolgozó gazdaságok jogutódjai kezelik. Az állattenyésztés az 1990-es években sokat veszített szerepéből. Legnagyobb mértékben a szarvasmarhák száma esett vissza, de még így is a régió legfontosabb haszonállatfaja maradt. A sertéshízlalás más régiókkal ellentétben a Nyugat-Dunántúlon kevésbé jellemző, elsősorban nagyobb vágóhidak (Csorna, Győr, Zalaegerszeg) környékén összpontosul. A tyúkfélék tartása és a pulykahizlalás a feldolgozóüzemek sikeres magánosítása révén viszont meghatározó. A termelőtevékenységet folytató gazdasági ágak közül az ipar, ezen belül a feldolgozóipar szerepe kiemelkedő. A régió iparszerkezetében az elmúlt másfél évtizedben jelentős változások játszódtak le, az 1990-es évek elejétől elsősorban az olyan kínálat gazdaságfejlesztési politikai eszközök alkalmazásának köszönhetően, amelyek elsődleges célja a hatékony és gyors ipari és gazdasági szerkezetátalakítás, a foglalkoztatási problémák megelőzése és kezelése, egy dinamikus gazdasági fejlődés alapjainak a megteremtése. Ennek érdekében különös hangsúlyt kaptak a térségen kívüli erőforrások kihasználva a régió kedvező földrajzi elhelyezkedését, és a nyugati határhoz való közelségét, a külföldi működő tőke vonzása. Ennek letelepítése céljából egyfelől megindult az ipari és kereskedelmi tevékenységre alkalmas ipari telephelyek (ipari parkok) előkészítése, infrastruktúrával való ellátása és célzott értékesítése, másfelől pedig különböző helyi adókedvezményekkel és egyéb támogatásokkal próbálták megnyerni a beruházni szándékozókat. Az ipari termelésben ennek köszönhetően igen jelentős szerepet játszanak a megyében működő ipari parkok re a Nyugat-dunántúli régióban található 24 ipari park összes alapterülete meghaladta az 1300 hektárt. A betelepült vállalkozások száma évről-évre dinamikusan növekszik, jelenleg megközelíti a 350 céget. Egyes parkok (pl. Győr, Sárvár) már szinte teljesen megteltek, aminek következtében újabb területeket kellett bevonni a fejlesztésekbe. A szentgotthárdi Opel beruházásainak köszönhetően mely ugyancsak az egyik ipari parkban található több mint 400 milliárd forintot fektettek be a régió ipari parkjaiban működő vállalkozások. A parkok foglalkoztatotti létszáma megközelíti a 40 ezer főt, ami azt jelenti, hogy átlagosan 1800 fő jut egy ipari parkra, illetve a régióban alkalmazottak 12,5 százaléka valamely ipari parkban működő vállalkozásnál talál korszerű munkakörülményeket. Ha csak az ipari foglalkoztatottak számához viszonyítunk ami nyílván nem reális, hiszen sok ipari parkban kereskedelmi és szolgáltató tevékenységet végző vállalat is működik akkor ez az arány megközelíti a 32%-ot. 9

11 Ipari Park 2. táblázat: Ipari Parkok a Nyugat-dunántúli régióban Település Ipari park cím, év Terüle t (ha) Vállalkoz. száma, db Foglalkoz száma, fő Beruházás millió Ft Győri Ipari Park Győr Sárvári Ipari Park Sárvár Soproni Ipari és Innovációs Park Sopron Szentgotthárdi Ipari Park Szentgotthárd Claudius Ipari és Innovációs Park Szombathely Rédicsi Ipari Park Rédics Mura Ipari Park Letenye MILÜP Mosonmagyaróvári Ipari Mosonmagyaróvár Logisztikai és Üzleti Park Ganz Ipari Park Zalaegerszeg Zalaegerszegi Ipari Park Zalaegerszeg Celldömölki Ipari Logisztikai Park Celldömölk Kapuvári Ipari Park Kapuvár Nagykanizsai Ipari Park és Logisztikai Központ Nagykanizsa Térségi Ipari Park Pacsa Zalalövői Ipari Park Zalalövő Lébényi Ipari Övezet Lébény Türje Ipari Park Türje Lenti Ipari Park Lenti Csornai Ipari és Logisztikai Park Csorna Rába Ipari Park Győr Körmendi Ipari Park Körmend Répcelaki Ipari Park Répcelak Soproni Dél-Keleti Ipari Park Sopron Összesen Forrás: Ny-D RFT, Az ipari parkok között természetesen jelentős különbségek vannak, hiszen a közel másfél évtizede működő parkokban, a nagyobb ipari centrumokban a betelepült vállalkozások száma már meghaladja a 30-at (Győrben már 65 felett van számuk), míg a kisebb városok esetében jóval szerényebb, átlagosan egy tucat alatti a cégek száma, és nyílván a foglalkoztatásban játszott szerepük is csekélyebb. A régióban működő vállalatok kiszolgálására bővült a logisztikai, szállítmányozási tevékenységet végző vállalkozások száma. Előbbi jelentőségének növelése további fejlesztéseket igényel. A régióban mint ahogy az a közlekedési fejezetben is olvasható összhangban az országos területfejlesztési koncepcióban foglaltakkal három nemzeti szintű jelentőséggel bíró logisztikai központ kialakítása kezdődött meg a 90-es évek közepén. Ez a három logisztikai központ Győr, Sopron, valamint Nagykanizsa térsége. A Nyugat-dunántúli régióban egyértelmű az ipar meghatározó szerepe, az országban csak a Közép-dunántúli régió bír hasonló ipari teljesítménnyel a többi ágazathoz képest. A régión belül az ipar GDP-ből való részesedése 40%, amit Győr-Moson-Sopron megye és Vas megye kismértékben meghalad, de még a kevésbé iparosodott Zalában is 10 százalékponttal magasabb, mint az országos átlag. A szekunder szektor elsősorban a mezőgazdaság súlyának kárára a 90-es évek közepéhez képest 4 százalékponttal bővült. Az agrárszféra részaránya 8,3%-ról 3,8%-ra csökkent, így már majdnem az országos átlag szintjére ért. Ugyanakkor a szolgáltatások szerepe a GDP-ben az elmúlt évtizedben ellent mondóan az országos 10

12 tendenciának - nem igazán változott. Középtávon mindenképpen a jelenlegi folyamatokkal ellentétben az ipar részesedésének enyhe, de tartós csökkenése prognosztizálható, a tercier szféra folyamatos bővülés mellett. A térség egyes korábban hagyományosnak számító iparágai élelmiszer-, könnyűipar, textilipar leértékelődtek, és folyamatosan veszítettek szerepükből, míg az ugyancsak évszázados hagyománnyal rendelkező gépipar a 90-es évtized elején, a keleti piacok összeomlása után megtorpant, majd elsősorban a multinacionális befektetők (Audi, Opel, Flextronics, General Electric stb.) megjelenésével fokozatosan megújult. A gépiparon belül egyértelműen az autóipar, valamint a villamos gép, műszer, híradástechnikai eszközök gyártása a domináns. Dinamikusan fejlődő iparág a vegyipar ipari gázgyártás ágazata, amely természeti adottságra épül. (Répcelak környékén található Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű természetes széndioxid lelőhelye.) 3. táblázat: A GDP megoszlása ágazatonként térség Mezőgaz Szolgáltatások daság tatások Mezőgaz Szolgál- Ipar Építőipar Ipar Építőipar daság Győr-Moson-Sopron 8,7 32,0 5,7 53,5 3,6 41,0 4,7 50,7 Vas 7,6 42,5 4,0 45,9 3,6 41,5 4,7 50,3 Zala 8,2 33,4 4,6 53,8 4,4 34,8 5,1 55,6 Nyugat-Dunántúl 8,3 35,3 5,0 51,5 3,8 39,6 4,8 51,9 Magyarország 6,7 26,3 4,6 62,3 3,3 25,5 4,9 66,3 Forrás: KSH alapján saját szerkesztés. Az ipar dinamikus növekedésének egyértelmű alapja az erőteljes exportorientáció, mely ma már nem csak a régióba települt külföldi vállalkozásokat, de részben a hazai cégeket is jellemzi. Sajnos a külföldi beruházások egy része esetén (pl. elektronikai ipar) megfigyelhető, hogy alacsonyabb hozzáadott értékű összeszerelő tevékenységet honosítottak meg, valamint nem voltak képesek hazai beszállító láncok kiépítésével integrálódni a megye gazdaságába. A textilipari tevékenységre jórészt a nemzetközi bérmunka a jellemző, a sajátkollekciós termékek előállítása csekély mértékű. Emiatt a nemzetközi folyamatok változására igen érzékeny ez az ágazat. Jelenleg válsággal küzd, amelynek legfőbb oka a korábbi alacsony bérszínvonal által kínált versenyelőny elvesztése, a kereslet csökkenése és az egyre erőteljesebb távol-keleti dömping. Már a 90-es évek közepén kezdtek körvonalazódni azok a figyelmezető jelek, amelyek e dinamika hosszú távú fenntarthatóságát veszélyeztethetik. Az elsősorban az új cégek (főleg nagyvállalkozások) vonzására, letelepítésére koncentráló kínálati, ipar és szolgáltatás telepítési politika alapjai (pl. olcsó szakképzett munkaerő, termelési költségelőnyök, pénzügyi támogatások, adókedvezmények stb.) a régióban fokozatosan kimerülnek. A meglévő exportorientált ágazatok többsége magas importigényű, ugyanakkor viszonylag alacsony hozzáadott értékű, elsősorban kevésbé kvalifikált munkaerőre építő egyszerűbb összeszerelés, valamint bérmunka. A 2000-es évek elejétől fogva főként a textiliparban és az elektronikai iparban már egyre gyakrabban tapasztalható ezen alacsony hozzáadott értékű tevékenység területén a tőkekivonás, ami egyes kistérségekben komoly foglalkoztatási problémákat is okozhat. A hosszú távú dinamikus fejlődés szempontjából további problémaként értékelhető, hogy nagyon enyhe a vállalkozások közötti együttműködési készség, kevés a közös projektek, 11

13 fejlesztések száma, és különösen gyenge a gazdasági szféra és a felsőoktatási és kutatási szféra közötti kapcsolatok intenzitása. A K+F kapacitások, mind a felsőoktatási, kutatási, mind a vállalati szférában egyébként is jelentős mértékben elmaradnak a régió gazdaságfejlesztési teljesítményétől. A régió legfontosabb ágazatai mentén 2000-től folyamatosan indultak útjára olyan klaszter kezdeményezések, amelyek célja a vállalati együttműködések, kölcsönhatások elősegítése, a térség gazdaságában meghatározó kulcságazatok és azok kapcsolódó és háttéripara számára speciális szolgáltatások, valamint infrastruktúra nyújtása. Az együttműködések alapját elsősorban a klaszterek elvárásainak megfelelő magasan képzett munkaerő, a technológia és műszaki infrastruktúra képezi, és főként a térségben már működő gazdaság mobilizálását, új vállalkozások indítását kívánja elősegíteni ben az autóipar területén szerveződött meg az első (Győr központtal), aztán 2001-ben a fa- és bútoripar (Zalaegerszeg), a termálturizmus (Bük), valamint az elektronikai ipar (Szombathely) területén történt hasonló kezdeményezés ben tovább bővült a kör a textilipar, a logisztika, valamint a helyi termékek fejlesztése érdekében, míg 2006 elején megkezdődött egy hasonló szerveződés előkészítése a megújuló illetve alternatív energiaforrások területén. Ezen a területen ugyancsak jelentős potenciállal rendelkezik a régió, illetve a megújuló energia fontos kapcsolódási pontokat találhat mind a faipar mind az autóipar felé (mint alternatív hajtástechnológiák). A térség gazdaságszerkezetében jól kitapintható néhány - széleskörű kapcsolatrendszere által az egész régió gazdasági-társadalmi fejlődésére hosszú távon jelentős hatást gyakorló - kulcsszektor, vagy vezérágazat, melyek közül a legfontosabbak: a gépipar, elsősorban a járműipar, az elektronikai ipar, és az ezekhez kapcsolódó beszállítói háttéripar bázisán; a turizmus, különösen a termálturizmus és az egészséges életmódra szerveződő széleskörű szolgáltatások szektora; a környezettechnológiák, környezeti erőforrások és azok háttéripara, magába foglalva a faipart és az arra épülő bútoripart is, valamint a megújuló energiaforrásokat. Ezek közül is a meglévő tőkebefektetéseket, a termelési értéket, illetve az exporttevékenységet figyelembe véve különösen hangsúlyos a járműipar, és az elektronika. Ezek az iparágak azonban még igen sérülékenyek a régióban, aminek oka az alacsony hozzáadott érték. A gazdasági szolgáltatásokkal való ellátottság területén a régió helyzete az országos összehasonlításban alapvetően átlagosnak nevezhető, bár megint csak jelentős különbségek tapasztalhatók. A Nyugat-dunántúli régióból Győr és környéke az egyetlen terület, amely fejlett üzleti szolgáltatásaival kiemelkedik és országos viszonylatban is képes átlag feletti szolgáltatási feltételeket biztosítani. Győr mellett a régió magasan urbanizált területeinek, a nagyobb városoknak és vonzáskörzeteiknek ellátottsága átlagosnak mondható, míg a belső és határ menti perifériák átlag alatti, vagy kifejezetten rossz üzleti feltételeket tudnak csak nyújtani (Lentii, Letenyei, Őriszentpéteri, Körmendi, vagy Csepregi kistérség) Gazdasági szervezetek A nyugat-dunántúli régió gazdasági szervezeti struktúrája az 1990-es években az országos folyamatokkal összhangban gyökeresen átformálódott. A különböző vállalkozási formák elterjedésében döntő szerepet játszott a magánosítással együtt járó tulajdonszerzés, a termelési környezet változása, a piaci adottságok és lehetőségek kihasználása. Az alulról induló magánkezdeményezések élénkülése mellett a kedvező földrajzi fekvést kihasználva az ipari 12

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT Megbízó: Győr-Moson-Sopron Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Készítette: BFH Európa Kft. Győr, 2013. május 2.

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Régió Innovációs potenciál helyzetelemzése

A Nyugat-dunántúli Régió Innovációs potenciál helyzetelemzése South East Europe Transnational Cooperation Programme Jointly for our common future Project FIDIBE Development of Innovative Business Parks to Foster Innovation and Entrepreneurship in the SEE Area A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon 2010/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 77. szám 2010. július 6. Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezető 1 Bűnügyi helyzetkép

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

A szlovák-magyar határ menti migráció

A szlovák-magyar határ menti migráció A szlovák-magyar határ menti migráció Projekt vezető partnere: Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány Projekt partner: Kempelen Intézet Budapest 2015 Projekt száma: HUSK 1101/1.2.1/0171 Projekt címe: Szlovák-magyar

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata

Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata -tervezeti munkaanyag 2011. 03.04. 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. A LEADER Helyi Akciócsoport által

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Munkaerô-piaci információk

Munkaerô-piaci információk Munkaerô-piaci információk - fókuszban a hiányszakmák A Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ kiadványa A Nyugat-dunántúli régió fôbb jellemzôi A nyugat-dunántúli régió az ország területének harmadik

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 jában a regisztrált álláskeresők a 366 628 fő volt

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000-2010 2011 2012 A i zárónapon

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25.

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a magyar GDP-ben,

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A gazdasági környezet... 3 1.1 A gazdaság

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011.

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék Vizsgálati irányok A helyi társadalom rétegződésében

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁS, VALAMINT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET 2014-BEN VAS MEGYÉBEN

A FOGLALKOZTATÁS, VALAMINT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET 2014-BEN VAS MEGYÉBEN A FOGLALKOZTATÁS, VALAMINT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET 2014-BEN VAS MEGYÉBEN Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265 Telefon: (06 94) 520 400 Fax: (06

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben