KKV-k technológia fejlesztési célú beruházás támogatási alintézkedés (GVOP ) értékelése ÉRTÉKELŐ JELENTÉS

Átírás

1 alintézkedés (GVOP ) értékelése NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉG OPERATÍV PROGRAM 2. PRIORITÁS: KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSE ALINTÉZKEDÉS: A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MŰSZAKI-TECHNOLÓGIAI HÁTTERÉNEK FEJLESZTÉSE ÉRTÉKELŐ JELENTÉS március 31.

2 TARTALOM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 EXECUTIVE SUMMARY...10 I. AZ ÉRTÉKELÉS HÁTTERE...16 I.1. Előzmények a beszerzés háttere...16 I.2. A szerződéses feladat...16 I.3. Az értékelés tárgyát képező GVOP Kis- és közép-vállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése (al)intézkedés rövid bemutatása...17 II. AZ ÉRTÉKELÉS JELLEMZŐI: ÉRTÉKELÉSI KÉRDÉSEK, VIZSGÁLÓDÁSI TERÜLETEK...21 II.1. Az értékelés célja...21 II.2. Az értékelés hipotézisei...21 II.1.1. Relevancia...22 II.2.2. Szándékolt hatások...22 II.2.3. Nem szándékolt hatások...24 II.2.4. Az intézményrendszer célszerűsége...25 II.2.5. Pályázói elégedettség...26 III. AZ ÉRTÉKELÉS MÓDSZERTANA...27 IV. HIPOTÉZISVIZSGÁLAT EREDMÉNYEI ÉS AZOK INTERPRETÁCIÓJA...34 IV.1. Relevancia...34 IV.1.1. Illeszkedés a szakpolitikához...34 IV.1.2. Illeszkedés a pályázói igényekhez...36 IV.1.3. A vissza nem térítendő támogatás hatásossága...36 IV.2. Szándékolt hatások...38 IV.2.1. Módszertan-áttekintés...38 IV.2.2. A támogatás szándékolt hatásai, számszerűsítve...41 IV.3. Nem szándékolt hatások...50 IV.3.1. Pozitív nem szándékolt hatások...50 IV.3.2. Negatív nem szándékolt hatások...52 IV.4. Az intézményrendszer célszerűsége...54 IV.4.1. A pályázati konstrukció által kijelölt célcsoport megtalálása...54 IV.4.2. A végrehajtási folyamatok kiszámíthatósága...55 IV.4.3. A fenntartási kötelezettség megítélése...58 IV.5. Pályázói elégedettség...59 IV.5.1. A GVOP pályázatainak általános megítélése...59 IV.5.2. A GVOP pályázat illeszkedése a pályázói igényekhez

3 V. AZ ÉRTÉKELÉSI KÉRDÉSEK EGYÉRTELMŰ MEGVÁLASZOLÁSA...62 V.1. Relevancia és indokoltság...62 V.2. Szándékolt hatások...63 V.3. Nem szándékolt hatások...64 V.4. Intézményrendszer célszerűsége...65 V.5. Pályázói elégedettség...66 VI. ÖSSZEGZÉS ÉS JAVASLATOK A BEAVATKOZÁS EREDMÉNYEINEK JAVÍTÁSÁRA...67 VI.1. Az eredmények összegzése, értékelő megállapítások...67 VI.2. Az eredmények korábbi értékelések tükrében...70 VI.3. Javaslatok az intézkedés hatásosságának javítására...72 VII. MELLÉKLETEK...76 A DOKUMENTUMELEMZÉS EREDMÉNYEI...77 A KKV-FEJLESZTÉSI BEAVATKOZÁSOK STRATÉGIAI HÁTTERE...78 A GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉG OPERATÍV PROGRAM ÉS A GVOP INTÉZKEDÉS PÁLYÁZATI DOKUMENTUMAINAK ÁTTEKINTÉSE...84 HÁTTÉRELEMZÉSEK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA...99 A KKV-K MAGYARORSZÁGI HITELPIACÁNAK ÉRETTSÉGE, JELLEMZŐI A KKV-K TÁMOGATÁSÁRA IRÁNYULÓ BEAVATKOZÁSOK ÁLTALÁNOS INDOKAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ HAZAI ÁLLAMI ESZKÖZÖK ÁTTEKINTÉSE KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK UNIÓS FORRÁSOKRA ALAPOZOTT ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁNAK PÉLDÁI A IDŐSZAKBAN ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK HATÁSA A VÁLLALATOK TELJESÍTMÉNYÉRE KÉRDŐÍVES ELEMZÉS EREDMÉNYEI A HATÁSVIZSGÁLAT EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA PÁLYÁZÓI INTERJÚKRÓL KÉSZÜLT ÖSSZEFOGLALÁS AZ ALINTÉZKEDÉS KIDOLGOZÁSÁBAN ÉS VÉGREHAJTÁSÁBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK DÖNTÉSHOZÓIVAL FOLYTATOTT INTERJÚK GRAFIKONOK A VÉGREHAJTÁSRÓL

4 VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ Az értékelés háttere A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség augusztus március közötti időszakban elvégeztette a GVOP Mikro-, kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai háttere fejlesztése alintézkedés független szakértői csoport által történő, az alintézkedés által elért eredményekre fókuszáló értékelését azzal a céllal, hogy az értékelés megállapításai és az értékelők javaslatai hozzájárulhassanak a GOP 2. prioritásának évi akciótervébe foglalt hasonló konstrukciók eredményességének javításához. Az értékelt (al)intézkedés Az értékelés tárgyát képező GVOP Mikro-, kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai háttere fejlesztése című alintézkedés fejlődőképes mikro-, kis- és középvállalkozások gép- és eszközbeszerzéseihez, épület-fejlesztéseihez, valamint licensz és know-how vásárlásaihoz kapcsolódóan biztosított 1-25 millió Ft-ig terjedő, maximum 50%-os vissza nem térítendő támogatást között, 4 pályázati forduló keretében pályázat érkezett összesen pályázótól, a IH által támogatott projektből at valósított meg 2530 támogatott vállalkozás, összesen millió Ft megítélt és kifizetett támogatás mellett. Az értékelés során vizsgált témakörök Az értékelés célja elsősorban az intézkedés által elért eredmények és hatások kimutatása, számszerűsítése volt, továbbá vizsgáltuk a végrehajtó intézményrendszer hozzájárulását az eredmények eléréséhez és javaslatokat fogalmaztunk meg, javítandó a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődését elősegíteni hivatott szakpolitikai eszköztár eredményességét és a beavatkozások minőségét. Vizsgáltuk az intézkedés (szakpolitikai) relevanciáját és indokoltságát; a támogatás eredményeként a vállalkozások teljesítménymutatóiban (beruházások, árbevétel, hozzáadott érték, export-intenzitás, hosszú lejáratú kötelezettségek, foglalkoztatás) megragadható változásokat, számszerűsítettük az (al)intézkedés szándékolt hatásait; az intézkedés kidolgozói és megvalósításában közreműködők által nem szándékolt, de az (al)intézkedéshez köthető pozitív (pályázói aktivitás növekedése, szándékolt hatások érvényesülése a nem támogatott pályázók körében) és negatív (holtteher-veszteség, kereskedelmi banki hitelek állami támogatások által történő helyettesítése) hatásait; a végrehajtási rendszer célszerűségét, az eredmények megvalósulásához való hozzájárulását; a pályázók elégedettségét. Módszertan Vizsgálódásunk során áttekintettük a hazai és Uniós KKV-fejlesztési stratégiákat és programokat, valamint a vizsgált intézkedés és operatív program dokumentumait, továbbá metaelemzést 4

5 végeztünk az értékelési kérdések tekintetében releváns tanulmányokra, kutatási beszámolókra és tudományos publikációkra alapozva. Elemeztük az intézkedés végrehajtási (EMIR) adatait. A támogatás szándékolt és nem szándékolt hatásait a támogatás ténye és a vállalkozások fejlődése közötti oksági kapcsolat megragadására és támogatás hatásainak mérésére alkalmas (ökonometriai) módszerekkel, kontrollcsoport alkalmazásával vizsgáltuk a támogatott és nem támogatott vállalkozások ( évi vállalkozás-soros pénzügyi adatainak) nagy panel mintáján. Interjúkat készítettünk az intézkedés kidolgozói és végrehajtói körében, valamint 9 nyertes és 6 nem nyertes pályázót is megkérdeztünk személyes keretek között a támogatási konstrukcióval kapcsolatos véleményéről, attitűdjéről. A pályázók kérdőíves megkérdezésének eredményeként 503 kitöltött kérdőív információi segítettek megválaszolni az adatokon nem tesztelhető hipotéziseinket, valamint árnyalni az adatelemzés megállapításait. Az értékelés elsősorban a támogatott vállalkozások fejlődése és a támogatás közötti oksági kapcsolatok kimutatására és a szándékolt (és nem szándékolt) hatások számszerűsítésére irányult. Az eredmények tükrében vizsgáltuk az intézményrendszer célszerűségét, azaz a hatások eléréséhez való hozzájárulását, elsősorban a kiválasztási mechanizmus eredményességére koncentrálva. Eredmények Szakpolitikai relevancia és indokoltság A GVOP intézkedés olyan vállalkozások számára folyósít támogatást, amelyek nem szembesülnek a támogatás szükségességét indokoló tőkéhez jutási korlátokkal. Így a beavatkozást megalapozó érvelés alapján adódó szándékolt, és a megvalósult beavatkozás között inkonzisztencia adódik. Az intézkedés hatásossága így megkérdőjelezhető, amennyiben nem arra a vállalkozási körre alkalmazzuk, mint amelynek problémáit az megoldani hivatott. Bár e helyen kell megemlíteni, az eredményt nem magyarázza, hogy a GVOP (al)intézedés tervezésének időszakában hiányzott a KKV fejlesztés célját, célcsoportjait, valamint állami és nem állami, szabályozási és alternatív pénzügyi eszközeit konzisztens keretbe foglaltan definiáló hazai szakpolitikai háttér. Szándékolt hatások A támogatás ösztönözte és megnövelte a (fizikai tőkébe és immateriális javakba történő) beruházásokat. A támogatott vállalatok előrehozták beruházásaikat és átlagosan tárgyi eszközállományuk 34%-ának megfelelő (tehát igen jelentős) mértékű többletberuházást valósítottak meg. A (támogatott többlet)beruházás megvalósítása után azonban visszafogták a támogatás előtti években a KKV-átlagot jelentősen meghaladó beruházási aktivitásukat és a nem pályázó, nem támogatott vállalatokra jellemzőnél is kevesebbet ruháztak be. A GVOP intézkedés keretében nyújtott támogatás nem tud hozzájárulni a pályázás előtt az átlagot jelentősen meghaladó árbevétel- illetve hozzáadott érték növekedési dinamikával jellemezhető vállalkozói kör növekedéséhez, növekedési ütemének javításához. Nincs a támogatásnak kimutatható hatása az export-árbevétel alakulására sem. 5

6 A támogatás illetve vélelmezhetően a támogatás igénybevételéhez kapcsolt adminisztratív kényszer hatására nő a támogatott vállalkozások foglalkoztatottainak száma, ugyanakkor a foglalkoztatott-létszám növekedése mellett is javul termelésük (elvi) hatékonysága. Ezt a hatékonyság-javulást azonban nem tudták készpénzre váltani (azaz növelni árbevételüket és/vagy a hozzáadott értéküket) a támogatott vállalatok, ami arra utal, hogy a foglalkoztatottak létszámának növelése gazdaságilag nem volt indokolt. Az utófinanszírozással folyósított támogatást a nyertes pályázók leginkább nem a vállalkozáshoz köthető beruházásra, vásárlásokra, illetve a támogatott projekthez felvett hitel törlesztésére fordították, jóval kisebb azok aránya, akik újabb beruházások, fejlesztések finanszírozásához használták fel az így folyósított összegeket. Nem szándékolt hatások A pályázó, de nem támogatott vállalkozások is jelentős arányban megvalósították a pályázatban foglalt beruházásaikat, de beruházási aktivitásuk lecsökken az előrehozott beruházás után. Az immateriális javak állományában egyszeri és igen kis mértékű (többlet)növekedés is megfigyelhető a nem pályázók körében. A nem támogatott pályázók által megtermelt hozzáadott érték és árbevétel szintje nem változik, azok növekedésének üteme azonban a nem pályázókat jellemző átlagos növekedési ütem alá csökken a beruházásukat követően. Az export árbevétel vonatkozásában nem találunk érdemi hatást. Jelentősen megnő a nem támogatott pályázók hosszú lejáratú kötelezettség állománya a beruházás okán, ami közvetett bizonyítékul szolgál arra is, hogy a támogatott vállalkozások is kaptak volna hitelt támogatással megvalósított beruházásukhoz. A kedvezményezettek az alintézkedés támogatásával megvalósuló projektekhez felhasznált magánforrás 66%-át, az összes beruházási összeg 35%-át támogatás hiányában is beruházták volna. A támogatásnak ezen része azonban nem holtteher-veszteségként (ahogy meglátásunk szerint tévesen sokan azonosítják a támogatott beruházások ezen részét), hanem állami újraelosztásként értelmezendő. Holtteher-veszteséget csupán a támogatás nélkül is megvalósítandó beruházásokra folyósított támogatások elosztásához kapcsolódó intézményi, végrehajtási költségek, és a támogatások finanszírozásához összegyűjtött adók okoznak, valamint ha a pályázók támogatás esetén drágább projekteket valósítanak meg, mint támogatás nélkül tennék (a holtteher-veszteség csak az a nehezen számszerűsíthető összeg, amennyivel drágább projektet valósítanak meg a pályázók támogatással, mint támogatás nélkül). A GVOP (al)intézkedés költségvetése nem haladja meg a kereskedelmi banki KKVhitelállomány 1%-át, így nem valószínűsíthető, hogy az intézkedés a KKV-hitelek piacán érezhető és jelentős hitel-kiszorítási hatást gyakorolt volna, amely visszafogná a KKV-hitelpiac növekedését és ezzel párhuzamosan a KKV-k hitelhez jutási költségeinek, valamint a hitel árának pl: méretgazdaságossági okokra visszavezethető folyamatos csökkenését. Ugyanakkor amennyiben az intézkedés a prudensen működő, legkevésbé kockázatos beruházásokat megvalósító KKV-kat támogatja és ezáltal csökkenti az általuk igényelt hitelek állományát, a KKV hitelek átlagos kockázatának és a hitelek kamatának a relatív növekedését eredményezheti. 6

7 A végrehajtás célszerűsége A pályázati alkalmassági feltételek az átlagosnál jóval nagyobb és az átlagot meghaladó ütemben és mértékben növekedő KKV-kat azonosítottak célcsoportként. A pályázatok elbírálása során a pályázás előtti években a legdinamikusabban növekedő, leginkább export-orientált vállalkozások a jók közül is a legjobbak részesültek támogatásban. Ez a kimenet megfelel a pályázati kiírás elvárásainak, ugyanakkor inkonzisztencia vélelmezhető a támogatás eredeti célját tekintve. Az intézkedést végrehajtó intézményrendszer a forrásokat céljuknak megfelelően használta fel, azokból a támogatott KKV-k műszaki-technológiai fejlesztési beruházásokat valósítottak meg. A támogatáshoz kapcsolódó magántőkés beruházásokra vonatkozó, számszerűen is megfogalmazott elvárás teljesült. E tekintetben a végrehajtási rendszerrel kapcsolatosan megfogalmazható alapvető elvárásoknak az IH és a KSZ megfelelt. A pályázat-elbírálási, szerződéskötési és kifizetési folyamatok tekintetében az IH és a KSZ azonban alulmúlta saját maga számára határidők formájában megfogalmazott elvárásait, a szerződéskötés késlekedése miatt több IH által támogatott pályázó is visszalépett a támogatás felhasználásától. Az intézkedés elvárt eredményei eltekintve a többletberuházástól nem valósultak meg, e jelenség kapcsán felmerül és vélelmezhető, hogy az intézkedés eredményszintű céljainak konkrétabb megfogalmazása segíthette volna az eredményeket nagyban befolyásoló projektszelekciót. Ezt azonban már az intézkedés kidolgozásánál érvényre kell juttatni, ugyanis egyértelmű (számszerűen megfogalmazott) elvárások hiányában nem kérhetőek számon a végrehajtási rendszeren a nem definiálható tartalmú és mértékű (pl: KKV-k piaci pozíciójának javulása) eredmény-elvárások. Pályázói elégedettség A pályázati konstrukció illeszkedett a pályázói igényekhez: a támogatott projektekhez szükséges, de nem támogatható tevékenységek költségeinek a támogatott projekt költségvetéséhez viszonyított arányát a pályázók többsége nem érezte jelentősnek, a választ adó kedvezményezettek 73%-nál e költségek nagysága 2 millió Ft alatt maradt. Bár magas (22%) a támogatás megítélése után a támogatást nem lehívó visszalépők aránya, a pályázók döntő többsége (átlagosan 70%-a) jelenlegi tapasztalatai és információi ismeretében is újra pályázna a GVOP konstrukció keretében, ami a pályázat pályázók körében mért sikerességének legőszintébb indikátora. Javaslatok Megállapításainkat összegezve kijelenthetjük, hogy a támogatások eredményeként jelentős többlet-beruházást valósítottak meg a támogatott KKV-k, ami alapvetően technológiájuk modernizálására, fejlesztésére irányult. Megállapíthatjuk ugyanakkor, hogy a GVOP alintézkedés keretében megvalósított formában a vissza nem térítendő beruházási támogatások nem ösztönzik a vállalkozások piaci részesedésének és hozzáadott értékének növekedését. Kívánatos ezért átgondolni, lehetséges-e és ha igen, milyen változtatások szükségesek ahhoz, hogy a KKV-k beruházásaihoz folyósított vissza nem térítendő támogatás hatékonyan és eredményesen járulhasson hozzá a KKV-k fejlődéséhez. Három egymást nem kizáró alternatívára teszünk javaslatot. 7

8 1.) a vissza nem térítendő támogatások kiterjesztése a KKV-k szélesebb körére Normatív, újraelosztási jelleggel (a GOP /A konstrukció gyakorlatilag így működik) és a támogatottak körének kiszélesítésével több KKV számára folyósítható támogatás, ugyanakkor ez csak alacsonyabb támogatási intenzitás és összeg mellett valósítható meg. Alacsonyabb támogatási intenzitás mellett kevésbé torzulnak a KKV-k beruházási döntései, ami egyértelműen előnyös lehet annak ismeretében, hogy a GVOP esetében az előrehozott beruházások együtt jártak a beruházási aktivitás későbbi visszafogásával. Kisebb támogatások esetén és amennyiben a forrásokhoz való hozzáférés kiszámítható (folyamatos, vagy rendszeres periódusokkal jellemzett) - nem valószínűsíthető, hogy a KKV-k előrehozzák beruházásaikat. A támogatás célcsoportját képező KKV-k fejlesztéseiket így döntő részben hitelből finanszírozzák, ezért a támogatás leginkább a hitel költségeihez való állami hozzájárulásként lesz értelmezhető. Így ösztönözhető a KKV-k hitelfelvétele, ami segíti a KKV-hitelpiac további fejlődését és a méretgazdaságosságon, valamint az állami támogatás, mint kiegészítő finanszírozás okán adódó hitelkockázat-csökkenésen keresztül a hitelek árának csökkenéséhez vezethet. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy a minden KKV számára hozzáférhető állami támogatás beépül a befektetések megtérülésére irányuló várakozásokba (javítja a megtérülést), és akár növekedést is indukál a kamatokban (ugyanis magasabb hitelárak mellett is megtérülő marad adott befektetés), így az állami támogatás végül a magasabb hitelárakon keresztül a bankok nyereségeként csapódik le. 2.) a vissza nem térítendő támogatások célzottabb és célcsoport-specifikusabb alkalmazása A GVOP és a GOP 2.1. konstrukcióinak kidolgozása során a KKV-k támogatása önmagában jelent meg, mint cél. Sem a célcsoport szűkítésére, sem a támogatásoktól elvárható eredményekre és ebből adódóan a pályázatok kiválasztási mechanizmusának finomhangolására vonatkozóan nem adódott szakpolitikai iránymutatás. Emiatt nem várhatunk és nem is látunk érdemi eredményeket. A gazdasági szerkezet alakítására irányuló, a jelenleginél határozottabb gazdaságpolitikai, vagy konkrét szakmapolitikai szándék esetén megfogalmazásra kerülhetnek olyan célok, amelyek megvalósításához elengedhetetlen KKV-k egy jól körülhatárolható csoportjának egyértelmű célok mentén történő támogatása. Világosan definiált, a korábbi gyakorlatot jellemzőnél szűkebb célcsoport számára nyílhatna így mód specifikusabb támogatási konstrukciókat kidolgozni és ajánlani. Az egyes projekteknek a támogatási cél megvalósulásához való hozzájárulása jobban specifikálható és értékelhető lenne, ami növelné a támogatás hasznosulásának valószínűségét. A támogatás személyre szabásával, adott (szakpolitikai stratégiák által kiemelt) célcsoportok igényeihez jobban illeszkedő, ágazati beruházás-mértéket és megtérülési jellemzőket figyelembe véve kidolgozott, de csak kisebb célcsoport számára hozzáférhető támogatási konstrukciók esetén valószínűsíthető a fejlesztési források eredményesebb felhasználása. A támogatható célokat és célcsoportokat tehát ágazati stratégiákból levezetve kell és kívánatos meghatározni, ezek hiányában csupán kis léptékű, kísérleti konstrukciók indítása lehetséges egyegy szakpolitikai relevanciájú kiemelt célcsoport számára. 3.) a vissza nem térítendő beruházási támogatások alternatíváinak előtérbe helyezése A hazai KKV-fejlesztési politika több, a vissza nem térítendő támogatásokkal párhuzamosan elérhető pénzügyi konstrukcióval (pl: hitelgarancia, támogatott hitelek, stb.) segíti a KKV-k fejlesztési forrásokhoz jutását. Nem ismert azonban e konstrukciók eredményessége és hatékonysága, ezért nem megítélhető, hogy adott nagyságrendű forrásallokáció milyen eszközök 8

9 mellett eredményezheti adott célcsoport körében a szándékolt cél elérését hatékonyabban (adott nagyságrendű eredmény kisebb összegből valósítható meg), vagy eredményesebben (adott pénzösszegből nagyobb eredmény érhető el). Ezért kívánatos megvizsgálni a vissza nem térítendő támogatások alternatíváit jelentő pénzügyi konstrukciók eredményességét és hatékonyságát is. Az eredmények tükrében amennyiben alternatív eszközök hatékonyabban, vagy eredményesebben járulnak hozzá ugyanakkora nagyságrendű, technológiai modernizációs célú fejlesztés megvalósításához, vagy ugyanakkora forrásból tényleges növekedési hatásokat tudnak felmutatni a célcsoportjuk körében kívánatos lehet újragondolni a vissza nem térítendő támogatás, mint eszköz súlyát és szerepét a KKV-k fejlődését elősegítő szakpolitikai eszköztárban. A támogatott KKV-k nem tudták megfelelően kihasználni megnövekedett volumenű és/vagy minőségű termelési kapacitásaiban rejlő lehetőségeket piaci pozícióik javítására, árbevételük és/vagy hozzáadott értékük növelésére. Elképzelhető, hogy nem beruházási, hanem humán kapacitások és/vagy know-how jellegű fejlesztések pl: szervezeti fejlesztés, vállalatirányítás, marketing, stb. támogatásával inkább megvalósulhatnak a KKV-któl elvárt, piaci pozícióik javítására és növekedésükre vonatkozó célok. Ezt erősíti, hogy a támogatások vizsgált célcsoportja képes fejlesztéseit külső forrásokból finanszírozni, és inkább a fejlesztésekben rejlő lehetőségek kihasználásában mutathatóak ki hiányosságok. 9

10 EXECUTIVE SUMMARY Background of the evaluation In the period between August 2009 and March 2010 the National Development Agency had the ECOP Development of the technological background of micro, small and medium-sized enterprises measure evaluated by a team of independent evaluators. The evaluation focussed on the results achieved by the measure. Its main findings and the evaluators proposals contribute to increasing the effectiveness of future similar measures, especially of the EDOP s action plan. The evaluated measure The evaluated measure entitled ECOP Development of the technological background of micro, small and medium-sized enterprises provided a maximum of 50% non-refundable support amounting to HUF 1-25 million for purchase of machines, equipments, licence and know-how and the (re)construction of buildings of developing micro, small and medium-sized enterprises. Between , in the frame of 4 application rounds, 9,036 applications were submitted by a total of 7,076 applicants. The Managing Authority decided to support 3,526 projects, 2,738 of them were realised by 2,530 beneficiaries, with a total amount of disbursed support of HUF 32,456 million. Scope of the evaluation The primary aim of the evaluation was to demonstrate the results achieved by the intervention and measure its intended and unintended - impacts. We also examined to what extent the implementing institutional system contributed to the results being achieved. We have made proposals to improve the quality of future interventions and the efficiency of the policymeasures aimed at promoting the development of micro, small and medium-sized enterprises. We examined the (policy) relevance and justification of the measure; the changes in the performance indicators of the supported enterprises (investments, sales revenue, added value, export intensity, long-term liabilities, employment) resulting from the support, and we measured desired impacts of the intervention; the positive (increasing applicant s activity, assertion of desired impacts among non-granted applicants) and negative (deadweight loss, replacement of commercial bank loans by state supports) unintended impacts, related to the measure; the expediency of the implementation system, its contribution to the achievement of the results; the applicants satisfaction. 10

11 Methodology We studied local and European Union SME development strategies and programs as well as the documents of the examined measure and operational programme, and we performed a metaanalysis based on studies, research papers and scientific publications relevant from the aspect of the evaluation. We analysed the measure implementation data. We examined the intended and undesired impacts of the support on a large panel sample of supported and not-supported enterprises ( enterprise financial data). We identified causality between the fact of receiving support and the development of the supported enterprises and measured the effects of the support on the performance of the beneficiaries using a well-defined control group. We made interviews with the parties elaborating and implementing the measure, and in the scope of personal conversations we asked 9 supported and 6 not-supported applicants about their opinion on and attitude towards the system of supports. As a result of a survey among the applicants we had the information of 503 filled-in questionnaires to help us answer our hypotheses and to help us refine the statements based on the data analysis. Primarily the evaluation was aimed at identifying causality between the development of the supported enterprises and the support, and measuring the intended (and unintended) impacts. On the basis of the results we examined the expediency of the institutional system, concentrating on the effectiveness of the selection mechanism first of all. Results Policy relevance and justification The ECOP measure provided support for enterprises that do not encounter difficulties obtaining capital that would justify the necessity of the support. As a result of this, on the basis of the argumentation justifying the intervention, there is inconsistency between the desired and the realised intervention. In this way the efficiency of the measure can be questioned, if it is not applied to the group of enterprises whose problems it is supposed to solve. Although we must mention it here, the result is not explained by that during the planning period of the ECOP (sub)measure there was no domestic policy providing a consistent definition of the goals, target groups, regulation, state-support and alternative financial tools for SME development. Intended impacts The support encouraged and increased investments (into physical capital and immaterial assets). The beneficiaries brought forward their investments and realised extra investments amounting to 34% of their tangible asset portfolio on average (which is very significant). However, after realising (supported extra) investments they reduced their investment activity (which significantly exceeded the SME average in the years before receiving support), and they invested even less than non-applying, non-granted companies. The non-refundable support granted in the scope of the ECOP measure is unable to contribute to fostering beneficiaries development in terms of increasing the growth-dynamics 11

12 of their sales revenue and added value (that exceeded the average before applying for support). The support has no effect on the development of export sales revenue either. As a result of the support or presumably as a result of the administrative prescription related to the use of the support the number of employees of the granted enterprises increases and so does the (potential) efficiency of their production at the same time. However, the granted companies could not cash in this improvement in efficiency (there is a decrease in sales revenue and/or added value per employee), which indicates that increasing the number of employees was not economically justified. Support disbursed via subsequent financing was used rather for purchases that are not related to the company, or for repayment of loans. The proportion of those beneficiaries who used the amounts disbursed in this way for financing further investments, developments is much lower. Undesired impacts A significant proportion of non-supported applicants also realised their investments, but their investment activity drops following the investment brought forward. In the portfolio of immaterial assets a single and very slight (extra) increase can also be observed among parties not applying. The level of added value and sales revenue achieved by non-supported applicants does not change, but after the investment their rate of increase drops below the average rate of increase characteristic of parties not applying. In respect of export sales revenue we did not observe any impact. Non-supported applicants portfolio of long-term liabilities significantly increases as a result of the investment, which is indirect evidence of that granted enterprises would have also received loans for their investment realised with the support. Beneficiaries would have invested 66% of their own, private sources, 35% of the total investment amount even in the lack of the support. However, this part of the support is not to be interpreted as deadweight loss (as this part of the supported investment is often but improperly identified) but rather as state redistribution. Deadweight loss is caused rather by institutional, implementation costs related to the distribution of supports and by taxes collected for financing the grants, and if the applicants realise more expensive projects with the support than they would have without the support (deadweight loss is only the amount difficult to express in numbers by which amount the applicants realise a more expensive project with than without support). The budget of the ECOP measure remains below 1% of the commercial bank SME credit portfolio. So it is not likely that the measure had a significant crowding-out effect that can affect the market of SME credits, slowing down the increase of the SME credit market and at the same time the continuous decreasing of the costs of receiving SME credit or the price of the credit, e.g. due to reasons of economies of scale. At the same time, if the measure supports prudently operating SME-s realising the least risky investments and by this it reduces the portfolio of credits demanded by them, it may result in the relative increase of the average risk of SME credits and the interest of the credits. 12

13 The contribution of the implementation system to the results The application eligibility conditions have identified SME-s that are much larger than average and that are growing at an above-average extent and rate as the target group. During the evaluation of the applications those enterprises that were growing at the most dynamic rate in the years before the year of the application and that were the most export-oriented the best of the best were granted support. This outcome complies with the expectations of the call for applications, but an inconsistency may be presumed as regards the original goal of the support. The institutional system implementing the measure used the resources in accordance with their goal, from them the SME-s realised technological development investments. The expectation, also expressed in numbers, relating to the private capital investments connected to the grants was realised. In this respect the MA and the IB complied with the fundamental expectations conceived in connection with the implementation system. With respect to the project proposals evaluation, contract conclusion and disbursement processes the MA and the IB, however, failed to meet the expectations they set for themselves in the form of deadlines. Due to delays in concluding contracts several applicants supported by the MA withdrew their applications for the use of the support. The expected results with the exception of the extra investments were not realised, in connection with this phenomenon it occurs and it may be presumed that a more concrete setting of the result-level goals (indicators) of the measure would have helped the project selection, which has a great influence on the results. This, however, must be implemented when elaborating the measure, as in the lack of clear expectations (also stated in terms of concrete figures) result expectations with undefined content and degree (e.g. market position improvement of SME-s) cannot be called to account in the implementation system. Applicants satisfaction The call for proposals conformed with the applicant demands: the majority of the applicants did not find the proportion of the costs of non-supportable activities to be significant, 73% of responding beneficiaries said these costs had remained under HUF 2 million. Although the proportion of applicants not withdrawing the support after it had been awarded was high (22%), the large majority of applicants (70% on average) would apply again in the scope of the ECOP construction in the knowledge of their current experience and information, which is the most honest indicator of the success of the scheme among the applicants. Proposals Summarising our results we can state that as a result of the grants the beneficiary SME-s realised significant extra investments, which were basically aimed at the modernisation and development of their technology. We can also state that the non-refundable investment grants realised in the scope of the ECOP measure do not encourage growth of the market share or of the added value of the enterprises. It is desirable, therefore, to rethink whether it is possible to make changes and what changes would be required for the non-refundable support disbursed for the investments of the SME-s to effectively and successfully contribute to the development of the SME-s. We have made proposals for three non-mutually exclusive alternatives. 13

14 1.) the extension of non-refundable grants to a wider range of SME-s In a standard, redistributive form (the EDOP /A measure works in this way in practice) and with the widening of the scope of beneficiaries support can be awarded to more SME-s, however, this can only be realised with a lower support intensity and amount. With lower support intensity the investment decisions of SME-s are distorted to a lesser extent, which could be obviously advantageous in the knowledge of that in the case of the ECOP investments brought forward involve the later restraint of investment activity. In the case of smaller grants and if access to sources is predictable (continuous or characterised by regular periods) it is improbable that SME-s will bring forward their investments. Therefore, the large majority of the support target group SME-s finance their developments from credit, so the support can be rather interpreted as state contribution to the costs of the credit. In this way SME-s can be encouraged to take on loans, which will aid the further development of the SME credit market, and through the economies of scales and the credit risk reduction due to the state support as supplementary finance this may lead to a reduction in the cost of credit. On the other hand, we cannot exclude that state support accessible to all SME-s will be accommodated into the expectations directed at the return on the investments (improving return), and may even induce an increase of the interest rates (as even with higher credit prices given investments remain viable), therefore, in the end the state support precipitates out as profit for the banks via the higher credit prices. 2.) the more targeted and more target-group-specific use of non-refundable grants During the elaboration of the ECOP and the EDOP 2.1. measures, the support of SME-s on its own appeared as goal. No policy-guidelines were given with respect to the focussed target group nor with respect to the results expected from the grants and due to this nor with respect to the fine tuning of the application selection mechanism. Consequentially, we cannot expect nor do we see any real results. In the case of a more decisive economic policy than at present aimed at the transformation of the structure of the economy or a concrete political intent, goals could be identified the realisation of which would demand that a well-defined group of SME-s be supported towards the achieving of clear set objectives. In this way it would be possible to elaborate and offer more specific grant constructions for a clearly defined target group that is narrower than that of past practices. The contribution towards the realisation of the support goal of the individual projects could be more efficiently specified and evaluated, which would increase the probability of the effectiveness of the grant. With the customisation of support and in the case of support constructions that are better adapted to the demands of the given target groups (highlighted by policies, strategies) and drafted taking into consideration sector investment degree and return characteristics but which are only accessible to a smaller target group more successful use of development sources could be achievable. Therefore, it is essential and desirable to identify the goals and target groups that can be supported derived from sector strategies, in the lack of these it will only be possible to launch small scale, pilot constructions for one of two highlighted target groups that have political relevance. 3.) putting the alternatives to non-refundable investment grants into the foreground Domestic SME development policy helps SME-s gain access to development sources with a financial construction (e.g. credit guarantee, supported loans, etc.) that is available in parallel 14

15 with non-refundable grants. However, the effectiveness and efficiency of such constructions is not known, so it is not possible to determine those means with which a given size of source allocation can result in the intended goal being reached within the scope of a given target group more efficiently (a given size of result is achievable from a smaller amount) or more effectively (a greater result is achievable from a given amount of funding). Therefore, it is desirable to examine both the effectiveness and efficiency of the financial constructions that represent the alternatives to non-refundable grants. In the light of the results if alternative means contribute more effectively or efficiently to the realisation of a technological modernisation development of the same scale or from the same amount of sources actual growth effects can be shown within their target group it could be desirable to rethink the weight and role of non-refundable grants within the range of politicy instruments available aimed at the development of SME-s. The supported SME-s were unable to appropriately exploit the opportunities within production capacities of increase capacity and/or quality for the improvement of their market position, to increase their turnover and/or their added value. It is possible that it is not the support of investment but HR capacity and/or know-how developments e.g. organisational development, enterprise resource planning, marketing, etc. that would result in the realisation of the goals expected from SME-s relating to market position improvement and growth. This is strengthened by that the examined target group for the grants is able to finance its development from external sources and it is the exploitation of the opportunities within the developments where deficiencies can be seen. 15

16 I. AZ ÉRTÉKELÉS HÁTTERE I.1. Elızmények a beszerzés háttere Az Európai Unió Hivatalos Lapjának november 27-i számában megjelent, Keretmegállapodások értékelési feladatok ellátására tárgyú, TED 2008/S számon lefolytatott közösségi közbeszerzési eljárás eredményeként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), mint Ajánlatkérő 6 nyertes ajánlattevővel, köztük az AGENDA Consulting E.U. Üzleti Tanácsadó Kft, az Expanzió Humán Tanácsadó Kft és a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft alkotta konzorciummal (vezeti és képviseli: AGENDA Consulting E.U. Üzleti Tanácsadó Kft) írt alá 4 év határozott időtartamra szóló keretmegállapodást (NFÜ 32/2009 számmal) Keretmegállapodások kötése értékelési feladatok ellátására - 3. rész (gazdaságitársadalmi fejlesztés) tárgyban március 20-án. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint Ajánlatkérő, a keretmegállapodásos közbeszerzési eljárás második részében a Gazdasági-társadalmi fejlesztés részen belül a keretmegállapodásban részes ajánlattevők részére június 30-án közvetlen írásbeli ajánlattételi felhívást küldött meg KKV-k technológia fejlesztési célú beruházás támogatási alintézkedés (GVOP ) értékelése tárgyban. Ajánlatkérő a feladat ellátására az AGENDA Consulting E.U. Üzleti Tanácsadó Kft, az Expanzió Humán Tanácsadó Kft és a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft alkotta konzorciummal (vezeti és képviseli: AGENDA Consulting E.U. Üzleti Tanácsadó Kft), mint vállalkozóval (továbbiakban: Vállalkozó) kötött szerződést, mint az Ajánlatkérő számára legkedvezőbb (legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazó) érvényes ajánlatot benyújtó, keretmegállapodásban részes ajánlattevővel. A feladatvégzésre vonatkozó szerződés megkötésére augusztus 19-én került sor. I.2. A szerzıdéses feladat A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség azért végeztette el a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) alintézkedésében ( Mikro- kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai háttere fejlesztése ) kiírt négy pályázati kiírás eredményeinek és hatásainak független értékelő csoport által megvalósított, tényszerű, adatokon alapuló vizsgálatát, hogy eredményein, illetve további (belföldi és külföldi) szakirodalomban fellelhető tapasztalatokon alapuló, értékelő megállapítások javaslatok szülessenek az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának (GOP) 2. prioritása keretében a jövőben lebonyolítandó állami beavatkozások eredményesebbé és hatékonyabbá tételének megalapozása érdekében. Az értékelési feladat az alábbi fő témakörök vizsgálatára koncentrálódik: Volt-e, van-e az intézkedésnek hatása (az intézkedésben megfogalmazott célok és a vállalatok eredményessége szempontjából értelmezett hatások vizsgálata)? Az intézkedés valós igényekre kínál-e megoldást és azt megfelelő módon teszi-e? Milyen szükséges és/vagy kívánatos változtatási irányok lehetősége merül fel? Az értékelés az ajánlattételi felhívásban megfogalmazott és ajánlatkérővel folytatott egyeztetés során pontosított hipotézisek mentén megvizsgálta a kimutatható és megalapozottan az 16

17 alintézkedéshez köthető eredményeket, továbbá az alintézkedés végrehajtásának célszerűségét és minőségét. A hipotézisvizsgálat eredményei alapján értékelő megállapítások születtek a fent említett vizsgálandó témakörökben, illetve javaslatok kerültek megfogalmazásra, amelyeket jelen dokumentum tesz közzé. I.3. Az értékelés tárgyát képezı GVOP Kis- és középvállalkozások mőszaki-technológiai hátterének fejlesztése (al)intézkedés rövid bemutatása 1 A GVOP (al)intézkedés a Nemzeti Fejlesztési Terv 2 ( ) keretében a gazdaságfejlesztési tevékenységeket támogatni hivatott Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 3 ( ) részeként került megvalósításra. Az intézkedés indokoltsága: A GVOP kis- és középvállalkozások 4 (KKV-k) fejlesztése (2.) prioritásának megvalósítását elősegíteni hivatott műszaki-technológiai fejlesztési (2.1.) intézkedés szükségességét a Programkiegészítő Dokumentumban (PKD) megfogalmazott módon indokoló probléma: A kis- és középvállalkozások hatékonysága alacsony: a GDP-ből való részesedésük csak 45% annak ellenére, hogy ez a szektor a magángazdaságban foglalkoztatottak 60%-ának, azaz több mint másfélmillió embernek biztosít munkahelyet. Ugyancsak jelentős a hazai KKV szektor termelékenységének nagyvállalatokéhoz viszonyított lemaradása. A kis- és középvállalati szektor alacsony hatékonyságának, és termelékenységének egyik fő oka, hogy a vállalkozások jelentős hányada technológiailag elavult termelő-berendezésekkel rendelkezik, vagyona javarészt a privatizáció során szerzett ingatlanokban és technológiailag elavult termelő-berendezésekben testesül meg. Az intézkedés célja: A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program kis- és középvállalkozások (KKV-k) fejlesztése (2.) prioritásának megvalósítását elősegíteni hivatott műszaki-technológiai fejlesztési (2.1.) intézkedésének célja: A vállalkozások modernizációja és technikai, technológiai fejlesztése, különös tekintettel a feldolgozóipar területén működő mikro-, kis- és középvállalkozásokra (KKV). A KKV-k nemzetközi versenyképességét szolgáló új termékek kifejlesztésének, csúcstechnológia bevezetésének és a modernizációt eredményező innovatív eljárások elterjedésének, alkalmazásának támogatása. A pályázati konstrukció célja (pályázati útmutató alapján): Az (al)intézkedés céljainak elérését biztosítani hivatott pályázati konstrukció pályázati útmutatóiban megfogalmazott célja: 1 A programról és az intézkedésről az I. MELLÉKLET ad részletesebb bemutatást (1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. 17

18 A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai fejlesztése. Ennek érdekében célul tűzzük ki a fejlődésre képes mikro-, kis- és középvállalkozások piaci pozícióinak, illetve versenyképességének javítását, technológiai, infrastrukturális korszerűsítését, innovatív képességük növelését. Az intézkedés rövid bemutatása: Támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás Támogatás típusa: kis és középvállalkozásoknak (KKV) nyújtott (beruházási) támogatás Támogatás összege: 1-25 millió Ft Támogatás aránya: maximum 50% Saját forrás aránya: minimum 25% Támogatható tevékenységek: műszaki gépek, berendezések beszerzése (a pénzügyi lízing megengedett) és/vagy termeléshez/kereskedelemhez/szolgáltatáshoz kapcsolódó ingatlan építése, bővítése, átalakítása és/vagy licensz/know-how vásárlása. Az (al)intézkedés beavatkozási logikája: A GVOP (al)intézkedés beavatkozási logikája Kiinduló állapot Eszköz (input) Közvetlen eredmény (output) Közvetett eredmény (result) Hatás (impact) KKV-k nem, vagy kedvezőtlen feltételekkel jutnak tőkéhez beruházásaik finanszírozásához Vissza nem térítendő tőkejuttatás juttatása KKV-k számára fejlesztéseik megvalósításához KKV-k többlet-fejlesztést valósítanak meg (gépbeszerzés, technológiai fejlesztés, építés, know-how és licensz) Támogatott KKV-k jobban növekednek (árbevétel, hozzáadott-érték, foglalkoztatás) KKV-k többlet-növekedése hozzájárul a nemzetgazdaság (GDP, foglalkoztatás) növekedéséhez Kedvezményezettek (támogatásra jogosultak): Magyarországi székhelyű, jogi személyiségű gazdasági társaságok, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, 18

19 szövetkezetek, egyéni vállalkozók, amelyek KKV-nak minősülnek. (Kivételt képeznek nem támogathatóak azok a vállalkozások, amelyek nettó árbevételének több mint 50 %-át mezőgazdasági tevékenység teszi ki, valamint a pályázati kiírások útmutatóiban meghatározott körbe tartozó kézművesipari tevékenységet végző vállalkozások.) Számszerűen megfogalmazott célok (indikátorok): Eredeti (2004. dec. 14-én elfogadott PKD alapján) 1.) Támogatott KKV-k száma (output): db 2.) Közvetlen magánbefektetés a támogatott vállalkozásokban (eredmény): mrd Ft* * Az MB dec. 14-ig ülésén elfogadott PKD a 2.1. intézkedés mindkét komponensére együttesen határozott meg 42 mrd Ft-ot. Ha a forrás-megosztás (87% vs. 13%) arányait alkalmazzuk az elvárt magánbefektetés indikátor esetén, akkor a komponens támogatott vállalataitól kb. 36,5mrd Ft értékű közvetlen magánberuházás várható el. Módosított* (a Monitoring Bizottság szept. 29-i ülésén elfogadott PKD alapján) 1.) Támogatott KKV-k száma (output): db 2.) Közvetlen magánbefektetés a támogatott vállalkozásokban (eredmény): 50 mrd Ft * Az NFÜ honlapján az eredeti, az OP-val együttesen kidolgozott és a Monitoring Bizottság (MB) által dec. 14-én elfogadott PKD érhető el, ami az eredeti tervezői elgondolásokat mutatja. A szept. 29-i MB-ülésen 5,865 mrd Ft értékű forrás-átcsoportosítás történt (a 2. prioritás négy további intézkedésének keretéből) a komponenshez, ezzel párhuzamosan az elvárt indikátor-értékek is módosultak: a támogatott vállalkozások elvárt száma is ra nőtt, 55mrd Ft-ra a támogatott vállalatokban megvalósuló közvetlen magánbefektetés. Megváltoztak az intézkedésen belüli arányok is a komponens javára, amely immár a források 91%-át hivatott lekötni. Ily módon követve az előzőekben alkalmazott arányosítást a komponens a 2.1. intézkedés keretében támogatott vállalkozások által megvalósított magánberuházások 91%-ának megfelelő, 50 mrd Ft értékű magánberuházást hivatott elérni. Pályázói aktivitás és támogatások: A GVOP (al)intézkedésre 107,4 millió Euró, megközelítőleg 27,4 milliárd Ft kiosztandó támogatást allokált PKD eredetileg, majd a Monitoring Bizottság szeptember 29-i ülésén ez további 5,865 mrd Ft-tal került kiegészítésre. A végrehajtás közel 3 éve során 4 pályázati kiírás meghirdetésére került sor, amelynek eredményeit (pályázók és támogatás) az 1. és 2. táblázat mutatja be. 1. táblázat: Pályázók és eredményességük a GVOP intézkedés pályázati fordulóiban Pályázati forduló Kategória /1 2005/ Összesen Regisztrációs elutasítás / formai ellenőrzés sincs IH értékelés nélkül visszalépett Formai szempontok miatt elutasított IH elutasított IH támogatott IH támogatott, visszalépett IH támogatott, projektjét megvalósította Összes benyújtott Forrás: EMIR, június 30-i állapot 19

20 2. táblázat: Pályázók és eredmények a GVOP intézkedés pályázati fordulóiban Pályázati forduló Kategória /1 2005/ Összesen Igényelt támogatás (millió Ft), összesen IH által megítélt támogatás (millió Ft), összesen * Megvalósult projektek támogatása (millió Ft), összesen ** Igényelt támogatás (millió Ft), átlag 12,21 9,84 8,98 9,76 10,55 IH által megítélt támogatás (millió Ft), átlag 12,27 11,94 10,63 12,42 11,92 Megvalósult projektek támogatása (millió Ft), átlag 12,15 11,96 10,65 12,26 11,85 Forrás: EMIR, június 30-i állapot * Az egyes pályázati fordulók során IH-támogatott vállalkozások közül többen visszaléptek a szerződéskötés előtt, vagy a megítélthez képest alacsonyabb értékű projektet valósítottak meg, így a megítéltnél kisebb támogatási összegre szerződtek, emiatt források szabadultak fel a következő fordulókhoz (a megítélt forrásoknak akár 10%- a is felszabadult 1-1 forduló után), ezért az összesen megítélt összeg alacsonyabb, mint az egyes fordulókban megítélt támogatások összege. **A kedvezményezetteknek ténylegesen kifizetett támogatások összege. A fentiekben bemutatott (al)intézkedés és az arra pályázó vállalkozások képezik tehát az értékelés fókuszát, célcsoportját. 20