A MODUL TANANYAGA NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK FINANSZÍROZÁS ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁS

Átírás

1 Erasmus Multilateral Projects Virtual campuses A projekt referenciaszáma: LLP HU-ERASMUS-EVC A projekt címe: Virtual campus for SMEs in a multicultural milieu ( SMEdigcamp ) Ez a kiadvány (közlemény) a szerzı nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetı felelıssé az abban foglaltak bárminemő felhasználásért. A MODUL TANANYAGA NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK FINANSZÍROZÁS ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁS Modulvezetı: József PUCSEK (HU) További modultagok: Marie PEREZ (FR-UPX) Jay MITRA (UK) Michael SCHLEICHER (DE) Isabelle Klein (FR-ESCEM) Erwan Le Saout (FR-ESCEM) 1

2 TARTALOMJEGYZÉK I. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK... 5 A) MODUL SPECIFIKÁCIÓ... 5 B) INDIKATÍV TARTALOM FEJEZET: A GLOBALIZÁCIÓS ÉS A NEMZETKÖZI MONETÁRIS RENDSZER Bevezetés Pénzügyi globalizáció Nemzetközi tıkeáramlás Pénzügyi válságok A hatékony piacok hipotézise és a spekuláció A pénzügyi piacok szabályozása Gyakorlatok, ellenırzı kérdések FEJEZET: DEVIZAPIACOK Bevezetés Azonnali és határidıs devizapiacok Származékos devizapiacok és a devizapiaci ügyletek Devizaswap (cross currency swap) Devizaopció FRA s Kamatswap (interest rate swap) Kamatopció Gyakorlatok, ellenırzı kérdések FEJEZET: A DEVIZAÁRFOLYAM BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZİI Bevezetés A devizapiacok egyensúlya és a fizetési mérleg Devizaszabályozás és ellenırzés A devizaárfolyam alapvetı meghatározó tényezıi A vásárlóerı-paritás elmélete A kamatparitás elmélete A fizetési mérleg elmélet Az árfolyamok elırejelzése A technikai elemzés Fundamentális elemzés Gyakorlatok, ellenırzı kérdések FEJEZET: A NEMZETKÖZI KOCKÁZATOK KEZELÉSE Bevezetés Devizakockázat A devizakockázat fogalma A devizakockázat lefedésének eszközei Kamatkockázat (kamatláb-kockázat) A kamatkockázat fogalma A kamatkockázat lefedésének eszközei Hitelkockázat Gyakorlatok, ellenırzı kérdések

3 5. FEJEZET: NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK A VÁLLALKOZÁSOK GAZDÁLKODÁSÁBAN Bevezetés Bankgaranciák és a nemzetközi fizetési eszközök Bankgaranciák A nemzetközi fizetések eszközei Exportfinanszírozás Rövid lejáratú finanszírozás Közép- és hosszú lejáratú finanszírozás Külföldi beruházások (FDI Foreign Direct Investment) finanszírozása és projektfinanszírozás Tızsdei bevezetés Gyakorlatok, ellenırzı kérdések II. FINANSZÍROZÁS ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁS A) MODUL SPECIFIKÁCIÓ B) INDIKATÍV TARTALOM FEJEZET: A SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ TARTALMÁNAK ELEMZÉSE Bevezetés A mérleg elemzése A források szerkezete Az eszközök struktúrája Az eredménykimutatás és a közbensı eredménykategóriák Számviteli konszolidáció A pénzügyi folyamatok kimutatásai Finanszírozási tábla Felhasználás-forrás táblázat A forgótıke változásának táblája: Cash flow kimutatás Gyakorlatok, ellenırzı kérdések FEJEZET: A CASH FLOW KIMUTATÁS (IAS/IFRS) Bevezetés A mőködési tevékenységhez kapcsolódó pénzáramok Befektetési tevékenységgel összefüggı pénzáramok A finanszírozási tevékenységgel összefüggı pénzáramok A cash flow kimutatás elemzése Gyakorlatok, ellenırzı kérdések FEJEZET: FINANSZIROZÁSI DÖNTÉSEK Bevezetés Saját (belsı) finanszírozás és külsı finanszírozás Pénzügyi tıkeáttétel F. Modigliani és M. Miller tétele Hosszú távú eladósodás Hosszú lejáratú bankhitel Kötelezvényhitel (kötvényhitel)

4 Lízing Rövid távú eladósodás Rövid lejáratú hitelek Egyéb rövid lejáratú finanszírozási technikák Pénzgazdálkodás cash menedzsment Gyakorlatok, ellenırzı kérdések FEJEZET: BEFEKTETÉSI DÖNTÉSEK Bevezetés Feltételezések Nettó cash flow Aktualizálási ráta (diszkontráta) Beruházási döntések kritériumai biztos jövı feltételezése mellett Nettó jelenérték (NPV) Belsı megtérülési ráta Egyéb hagyományos módszerek Jövedelmezıségi index (profitability value index) Megtérülési idı A hagyományos módszerek korlátai Beruházási döntések bizonytalan (nem kockázatmentes) jövı esetén Gyakorlatok, ellenırzı kérdések FEJEZET: A VÁLLALAT ÉRTÉKELÉSE Bevezetés A saját tıke költsége Az adósság költsége Súlyozott átlagos tıkeköltség (WACC Weighted Average Cost of Capital) Gyakorlatok, ellenırzı kérdések C) NEMZETI SAJÁTOSSÁGOK NÉMETORSZÁG FRANCIAORSZÁG NAGY-BRITANNIA MAGYARORSZÁG

5 A) MODUL SPECIFIKÁCIÓ I. NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK A MODUL PEDAGÓGIAI CÉLKITŐZÉSEI A nemzetközi monetáris rendszer mőködésének alapos megismerése A devizapiacok mőködésének, és az ott folyó tranzakciók megértése A különbözı kockázattípusok és fedezésük lehetséges eszközeinek megismertetése Megérteni és elsajátítani a vállalkozás nemzetközi pénzgazdálkodásával kapcsolatos eszközöket 1. FEJEZET A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A NEMZETKÖZI MONETÁRIS RENDSZER A fejezet célja a pénzügyi globalizáció folyamatának áttekintése, rámutatva annak pozitív és negatív következményeire. Ugyancsak ez a fejezet tárgyalja a pénzügyi és monetáris válságok kialakulásának okait. Végül a fejezet célul tőzi ki a nemzetközi pénzügyi piacok megismertetését. A fejezet tartalma: 1. Bevezetés 2. Pénzügyi globalizáció 3. Nemzetközi tıkeáramlás 4. Pénzügyi válságok 5. A hatékony piacok elmélete és a spekulációk 6. A pénzügyi piacok szabályozása 7. Gyakorlatok 2. FEJEZET DEVIZAPIACOK Ezen második fejezet két fı részre tagolódik: az elsı a devizapiacok, a második a devizapiacokon folyó tranzakciók bemutatását célozza. A fejezet tartalma: 1. Bevezetés 2. Azonnali és határidıs devizapiacok 3. Származékos devizapiacok és a devizapiaci ügyletek 4. Gyakorlatok 3. FEJEZET A DEVIZAÁRFOLYAM BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZİI A fejezet fı célkitőzése a devizaárfolyam változásainak megmagyarázása. Így bemutatjuk az árfolyam legfontosabb meghatározóit, mint a fizetési mérleg, a folyó fizetési mérleg egyenlege, a vásárlóerı-paritás és a kamatláb. Ez a fejezet tárgyalja az árfolyam más befolyásolóit is, mint például a portfolió-elmélet. 5

6 A fejezet tartalma: 1. Bevezetés 2. A devizapiacok egyensúlya és a fizetési mérleg 3. Devizaszabályozás és ellenırzés 4. A devizaárfolyam alapvetı meghatározó tényezıi 5. Az árfolyamok elırejelzése 6. Gyakorlatok 4. FEJEZET A NEMZETKÖZI KOCKÁZATOK KEZELÉSE A fejezet elsıdleges célja a nemzetközi pénzügyi piacok kockázatainak bemutatása. Így a «pozíció»-hoz kapcsolódó kockázatok, az árfolyam emelkedésének, illetve csökkenésének kockázatai és egyéb kockázatok. A fejezet ugyancsak foglalkozik az egyes kockázatok lefedésének eszközeivel. A fejezet tartalma: 1. Bevezetés 2. Devizakockázat 3. Kamatkockázat 4. Hitelkockázat 5. Gyakorlatok 5. FEJEZET NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK A VÁLLALKOZÁSOK GAZDÁLKODÁSÁBAN A fejezet célja, hogy összefoglaló képet adjon a vállalkozás legfontosabb gazdálkodási elemeirıl a nemzetközi pénzügyek területén. Kiemelt figyelmet szentelünk a vállalkozás nemzetközi tevékenysége (export, import, finanszírozás stb.) kockázatainak csakúgy, mint azok kivédésének. A fejezet tartalma: 1. Bevezetés 2. A bankgaranciák és a nemzetközi fizetési eszközök 3. Exportfinanszírozás 4. A külföldi beruházások finanszírozása és projektfinanszírozás 5. A tızsdei bevezetés 6. Gyakorlatok Szakirodalom 6

7 B) INDIKATÍV TARTALOM 1. FEJEZET: A GLOBALIZÁCIÓS ÉS A NEMZETKÖZI MONETÁRIS RENDSZER A fejezet célja a pénzügyi globalizáció folyamatának áttekintése, rámutatva annak pozitív és negatív következményeire. Ugyancsak ez a fejezet tárgyalja a pénzügyi és monetáris válságok kialakulásának okait. Végül a fejezet célul tőzi ki a nemzetközi pénzügyi piacok megismertetését. A fejezet tartalma: 1. Bevezetés 2. Pénzügyi globalizáció 3. Nemzetközi tıkeáramlás 4. Pénzügyi válságok 5. A hatékony piacok elmélete és a spekulációk 6. A pénzügyi piacok szabályozása 7. Gyakorlatok 1.1. Bevezetés Az egyes nemzetek egymás között mindig tartottak fenn, és fejlesztettek gazdasági kapcsolatokat. A nemzetközi kereskedelem elmélete századokon keresztül (a XVI. Századi merkantilista iskoláktól napjainkig) folyamatosan fejlıdött a protekcionista közelítéstıl a szabad-kereskedelem felé a komparatív elınyök szabályai alapján. Nyilvánvalóan a javak, a szolgáltatások és a termelési tényezık reálcseréje egyúttal pénzügyi folyamatokat, mozgásokat idézett elı. Következésképpen amennyire az egyes országok függetlenek a javak piacán, annyira függetlenek a monetáris piacon. A nemzetközi gazdasági kapcsolatokat tehát két aspektusból szemlélhetjük : reálfolyamatok (javak, szolgáltatások, termelési tényezık) és pénzügyi tényezık (fizetési rendszer, devizaválasztás stb.) szempontjából. A kereskedelem ez utóbbi komponense, amit nemzetközi pénzügyeknek nevezünk Pénzügyi globalizáció Mit értünk pénzügyi globalizáció alatt? Ez tulajdonképpen egy dinamikus folyamat vége, amely radikálisan átalakítja a nemzetközi pénzügyi rendszer szabályait. 7

8 Azt mondhatjuk, hogy a 70-es évek elejére tehetı a kezdete, és a 90-es évek elejére a kiteljesedése. Ez a folyamat átalakítja a szigorú, pontos, részletekbe menı, a legbefolyásosabb államok által diktált és ellenırzött szabályozást egy olyan rendszerré, amelynek a leglényegesebb jellemzıje a szabályok hiánya szokás pénzügyi deregulációról beszélni és amelyben az államoknak nincs többé ellenırzési hatalma. İk ugyanolyan privát szereplıivé válnak a rendszernek, mint a többi szereplı. Melyek ezek a szabályok? - A devizaárfolyam (az egyes pénznemek átváltási árfolyama) fixl (A második világháborút követıen az amerikai dollár kulcsvalutává válik. Ez az egyetlen valuta, amely közvetlenül aranyra váltható; 35 dolláros unciánként áron rögzítve. Minden más valuta a dollárral szemben átváltható (konvertibilis) rögzített árfolyamon. A megállapodás egyes tagországainak nemzeti bankjai hivatottak ezt az átváltási árfolyamot garantálni.) - a pénzügyi közvetítık jelenléte, akik a hitelezık és kölcsönfelvevık közötti tranzakciókat végzik (ez a funkció kizárólag a bankok számára fenntartott). - a feltételrendszer, amely mellett elıbbiek a pénzügyi tranzakciókat végzik. A pénzügyi intézmények és bankok többsége állami ellenırzés alatt áll. A hitelezés tehát keretek közé szorított, a hitelkamat «irányított». - a tıkepiac «rekeszekre osztott». Az egyes rekeszekbe tartozó funkciók (rövid lejáratú, hosszú lejáratú, határidıs stb. «termékek») csak a megfelelı (kijelölt) bankok számára elérhetık, fenntartottak és az egyes rekeszek elszigeteltek. Ez a szervezés nem tette lehetıvé a tıkekínálat és kereslet globális konfrontációját. - a tıkemozgások szigorúan ellenırzöttek. Könnyen megérthetı, hogy egy olyan rendszerben, ahol az árfolyamok és a kamatok rögzítettek, és amelyben a fizetési mérlegek kötelezı jelleggel kiegyensúlyozandók amelynek biztosítása egyébként a Nemzetközi Valutaalap alapvetı funkciója a nemzetközi tıkemozgások szintén törvényszerően szigorú szabályok alá esnek. Ezeknek a szabályoknak az és közötti gyors eltőnése teremtette meg a pénzügyi globalizáció feltételeit. A pénzügyi globalizáció tehát a pénz egy világmérető egységes piacának létrejöttét jelenti A globalizáció folyamatát a három «D» szabályára szokták visszavezetni (a francia elnevezések kezdıbetőjébıl kiindulva): «désintermédiation», «décloisonnement» és «déréglementation» A désintermédiation-t úgy értelmezhetjük, mint a «hitelt felvevı» gazdaságából a pénzügyi piacok gazdaságába történı áttérést. Ebben az esetben a vállalkozások finanszírozása és a kihelyezései közvetlenül a pénzügyi piacon bonyolódnak a pénzügyi közvetítık bekapcsolódása nélkül. A décloisonnement azt jelenti, hogy a piacok ettıl kezdve nincsenek «rekeszelve», tehát a pénzpiaci szereplık különbözı piacokon is tevékenykedhetnek. 8

9 A déréglementation a piacot (vagy egy tevékenységi szektort) meghatározó, korlátozó szabályok «felpuhulását» jelenti. A pénzügyi globalizáció következményei : A pénzügyi globalizáció pozitív hatásai : - alacsonyabb költségő finanszírozás - a források jobb allokációja - a világmérető növekedés finanszírozása le A pénzügyi globalizáció negatív hatásai : - a nemzetgazdaságok önállóságának elvesztése - az árfolyamok ingadozása - rendszeresen jelentkezı kockázatok 1.3. Nemzetközi tıkeáramlás A nemzetközi tıkeáramlás leggyakoribb formái a következık : - Közvetlen befektetések a vállalat ellenırzése érdekében (külföldi vállalkozásban történı részesedés-szerzés) - Portfolió-befektetések kihelyezési céllal (részvények, kötvények) - Egyéb befektetések (export-import-hoz kapcsolódó kereskedelmi hitelek + nem kereskedelmi célú hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök) A közvetlen tıkebefektetés a következıkrıl történı lemondás alternatívája : - javak exportálása - a termelési engedély, licenc átadása külföldi termelı részére (hitelnyújtás a külföldi termelı számára) Ugyanakkor jelentıs elınyökkel is jár : - lokalizáció a termelési tényezık árának és a szállítási költségek alacsonyabb szintje - internalizáció a technológia-transzfer hatékonyabb ellenırzését teszi lehetıvé, csökkenti az információ-torzulás, bizonytalanság szintjét Pénzügyi válságok A monetáris és pénzügyi válság egyszerre érinti a devizapiacokat és a tızsdét. A monetáris válság egy ország vagy egy országcsoport valutáját érinti. Ennek a valutának az árfolyama más devizákhoz képest jelentıs ingadozást mutat. A pénzügyi válság egy ország vagy országcsoport tızsdei- és hitelpiacát érinti. A pénzügyi válságot egy a piac szereplıi által érzékelt következı kockázatok egyikének érvényesülése okozza : 9

10 - piaci kockázatok (árfolyam- és devizakockázat) - hitelkockázat (a partner vagy egy egész ország fizetésképtelenségével kapcsolatos) - likviditási kockázat Ezek a kockázatok önmagukban nem rendkívüliek, de abban a pillanatban, hogy egyikük felbukkanása rendszeres hatást fejt ki, különbözı pénzügyi válságjelenségek jelentkezhetnek, mint például : - hitelszőkülés (credit crunch) - a minıség felé menekülés (flight to quality) - a likviditás irányába történı menekülés (flight to liquidity) - monetáris válság - likviditási válság (liquidity squeeze) A monetáris és pénzügyi válságot tehát több tényezı magyarázza : - maguk a pénzügyi piacok (endogén válságok) - piacon kívüli tényezık (exogén válságok) Az 1980-an követı pénzügyi legjelentısebb válságok : bankválság (Mexikó) tızsdekrach (USA) az európai monetáris rendszer válsága mexikói gazdasági és pénzügyi válság ázsiai válság pénzügyi válság (Oroszország) és gazdasági és pénzügyi válság (Brazília) tızsdekrach (Törökország) gazdasági és pénzügyi válság (Argentína) ingatlanpiaci válság (USA) (A pénzügyi válságok részletes listája megtalálható a honlapon: «Liste des crises monétaires et financières» francia nyelven) 1.5. A hatékony piacok hipotézise és a spekuláció A tızsdei piacok hatékonysága a pénzügyi szakirodalomban bıségesen tárgyalt téma. Így a hatvanas évek elején megszületett a pénzügyi piacok elmélete a modern pénzügyek úttörı munkáinak eredményeként. A hatékony piacok elmélete a modern pénzügyekkel együtt született a hatvanas években, és a hatékonyságot egy szervezet funkcióinak megvalósítására való általános alkalmasságaként értelmezi. Egy piac tehát hatékony, ha az ott kialakuló árak megbízható információként szolgálnak a befektetési döntések meghozatalához : Ebben a hipotézisben az információ egy lényeges változó. Általában hatékonynak tekintünk egy piacot, amennyiben megvalósítja : - a források optimális allokációját, - a tıke-kereslet / -kínálat egyensúlyát a lehetı legalacsonyabb költség mellett 10

11 Egy másik megközelítés szerint a hatékony piac az, amely minden rendelkezésre álló, releváns információt visszatükröz. Az elmélet pontosítja, hogy a hatékony piac három típusa létezik a rendelkezésre álló információk függvényében : A hatékony piacok hipotézise «enyhe» változatában feltételezi, hogy az árak minden információt visszatükröznek, amit az árak idısora (fejlıdési folyamata) tartalmaz. A hatékony piacok hipotézise «közepesen erıs» változatában feltételezi, hogy az árak minden rendelkezésre álló nyilvános információt visszatükröznek. A hatékony piacok hipotézise «erıs» változatában arra épít, hogy a részvények (értékpapírok) árában minden nyilvános és magánjellegő információ visszatükrözıdik. Allokációs hatékonyságról beszélünk, amennyiben a piac képes a tıkét a leghatékonyabb felhasználás felé irányítani, és ezáltal a gazdaság megfelelı fejlıdését biztosítani. Lehetetlen tehát egy egyén gazdagságát növelni anélkül, hogy egy másiké csökkenne. Az általános egyensúly tiszta és tökéletes versenypiacon értelmezhetı. Mindemellett miután ez a változat nem «tesztelhetı» - a kutatók kénytelenek voltak más, tesztelhetı definíciót felállítani, ami a hatékonyság két újabb értelmezésének megszületését eredményezte. Operatív (gyakorlati) hatékonyságról beszélünk, amennyiben a pénzügyi közvetítık a tıke kínálói és keresıi között minden lehetséges konvergenciát megkeresnek. Ez a kapcsolatteremtés a legalacsonyabb költségek mellett kell, hogy történjen, azonban a közvetítık számára jövedelmet kell, hogy eredményezzen. Ebben az esetben különösen a piacon érvényesülı likviditást és atomizálódást tartjuk szem elıtt. Végül, információs hatékonyságról beszélünk, amikor egy részvényre vonatkozó információk összessége tükrözıdik a részvények árában abban a pillanatban, amikor az információ nyilvánosságra kerül. Feltételezett, de nem bizonyított, hogy az információs hatékonyság a piacok allokációs hatékonyságának elengedhetetlen feltétele. Ez utóbbi hatékonysági forma érdekel közelebbrıl minket. A hatékonyság keresése gyakran vezet a piac tökéletlenségeinek, a piaci szereplık gyakran kevéssé racionális viselkedésébıl adódó információs anomáliák elemzéséhez, Úgy tőnik, a pénzügyi piacok hatékonyságának hiánya a legkedvezıbb helyzet a spekulánsok számára, mivel a szokásosnál magasabb jövedelem megszerzésének lehetıségével kecsegtetnek, Azonban a piaci közremőködık bármilyen természetőek legyenek nem érdekeltek ebben, mivel a piacok hatékonyságának teljes hiánya gazdasági káoszhoz és magának a piacnak az eltőnéséhez vezethet. A pénzügyi spekuláció értékpapírok (részvények, kötvények, másodlagos pénzügyi termékek) eladását vagy vételét jelenti a tızsde szervezett piacán annak reményében, hogy az árfolyamok jövıbeni alakulása nyereséget eredményez, ugyanakkor elfogadva azt a lehetıséget is, hogy ez végsı eredmény veszteségként jelentkezik. A spekuláns tehát az idıbeni eltérésekkel játszik, amely különbözı tranzakciók formájában testesül meg a nyereség realizálása érdekében (a jövıre vonatkozó elırelátása függvényében. 11

12 1.6. A pénzügyi piacok szabályozása A pénzügyi piacok és a pénzügyi intézmények utóbbi években bekövetkezett gyors fejlıdése mind nemzetközi, mind nemzeti szinten szükségessé teszi a pénzügyi szabályozás folyamatos fejlesztését, átalakítását. A banki szabályozás vonatkozásában kiemelkedı jelentıségőek a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által kibocsátott ún. tıkeszabványok, amelyek több EU direktíva alapját is képezik. A bázeli tıkeszabványok célja, hogy nemzetközi szinten is versenysemleges szabályozási alapelveket fogalmazzon meg és érvényesítsen, ezáltal erısítse a bankok biztonságát és egyúttal védje az ügyfelek érdekeit. A 2004-ben megalkotott új bázeli szabályok (Bázel II.) alapvetıen megváltoztatják a banki szabályozás elveit és gyakorlatát egyaránt. A Bázel II-n alapuló EU-direktívák hazai jogba történı beillesztése nyarán történt meg.(a Bázel II-n alapuló 2006/48/EC direktívát a évi LI. Törvény ülteti át a hazai jogba.) A banki szabályozás kulcseleme a vállalt kockázatokkal arányos tıkeszükséglet meghatározása, a tıke szolgál ugyanis a keletkezı veszteségek forrásául, ezáltal védve a betéteseket és egyéb ügyfeleket. Kiemelten fontos tehát a kockázatok pontos mérése és a veszteségek lehetséges fedezetéül szolgáló tıkeszükséglet meghatározása. Magyarországon a pénzügyi piacok szabályozásának központi szereplıje a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. A Felügyelet céljai, feladatai: A Felügyelet az Európai Unió felügyeleti közösségének tagjaként, az integrálódó pénzügyi piacon - biztosítja a pénzügyi piacok megbízható, folyamatos és átlátható mőködését; - erısíti a pénzügyi piacok iránti bizalmat; - elımozdítja a pénzügyi piacok tisztességes versenyen alapuló fejlıdését; - védi a piaci szereplık jogos érdekeit; - szolgálja a fogyasztói döntések kockázatának csökkentését a szükséges információk hozzáférhetıségének biztosításával; - aktívan részt vesz a pénzügyi bőnözés visszaszorításában. Forrás: PSZÁF honlapja nyitólap: A pénzügyi szolgáltatási szektor szabályozásának aktuális kérdéseirıl további részletes információk olvashatók a következı honlapon: Gyakorlatok, ellenırzı kérdések Feleletválasztós kérdések: 1. Válassza ki a következı megállapítások közül az igazat (igazakat)! a) A pénzügyi globalizáció a pénz egy világmérető egységes piacának létrejöttét jelenti. 12

13 b) A pénzügyi globalizáció egyik pozitív hatása, hogy megszőnik az árfolyamok ingadozása. c) A pénzügyi globalizáció egyik pozitív hatása az alacsonyabb költségő finanszírozás. d) A pénzügyi globalizáció együtt járt a piacot (vagy egy tevékenységi szektort) meghatározó, korlátozó szabályok «felpuhulásával». Megoldás: a), c) és d) 2. Válassza ki a következı megállapítások közül az igazat (igazakat)! a) A nemzetközi tıkeáramlás leggyakoribb formái között találjuk a külföldi vállalkozásban történı részesedés-szerzést. b) A közvetlen tıkebefektetés a javak exportálásáról történı lemondás alternatívája. c) A közvetlen tıkebefektetés a termelési tényezık árának és a szállítási költségek magasabb szintjét eredményezi. d) A közvetlen tıkebefektetés a technológia-transzfer hatékonyabb ellenırzését teszi lehetıvé. Megoldás: a), b) és d) 3. Válassza ki a következı megállapítások közül az igazat (igazakat)! a) A monetáris válság egy ország vagy egy ország csoport valutáját érinti. b) A pénzügyi válság egy ország vagy ország csoport tızsdei- és hitelpiacát érinti. c) A monetáris és pénzügyi válság egyszerre érinti a devizapiacokat és a tızsdét. d) A monetáris és pénzügyi válságot csak a piacon kívüli tényezık magyarázzák Megoldás: a), b) és c) 4. Válassza ki a következı megállapítások közül az igazat (igazakat)! a) A hatékony piacok elmélete szerint egy hatékony, ha az ott kialakuló árak megbízható információként szolgálnak a befektetési döntések meghozatalához. b) Allokációs hatékonyságról beszélünk, amennyiben a piac nem képes a tıkét a leghatékonyabb felhasználás felé irányítani. c) Operatív (gyakorlati) hatékonyságról beszélünk, amennyiben a pénzügyi közvetítık a tıke kínálói és keresıi között minden lehetséges konvergenciát megkeresnek. d) Információs hatékonyságról beszélünk, amikor egy részvényre vonatkozó információk összessége tükrözıdik a részvények árában abban a pillanatban, amikor az információ nyilvánosságra kerül. Megoldás: a), c) és d) 5. Válassza ki a következı megállapítások közül az igazat (igazakat)! a) A bázeli tıkeszabványok célja, hogy nemzetközi szinten is versenysemleges szabályozási alapelveket fogalmazzon meg. b) A banki szabályozás kulcseleme a vállalt kockázatokkal arányos tıkeszükséglet meghatározása. c) Az EU szabályozása lényegében független a bázeli tıkeszabványoktól. d) Magyarországon a pénzügyi piacok szabályozásának központi szereplıje a Központi Bankfelügyelet. Megoldás: a) és b) 13

14 Esszékérdések: 1. Mutassa be a pénzügyi és monetáris válságok kialakulásának folyamatát, okait, tényezıit, különös tekintettel a jelenlegi válságra! 2. Fejtse ki a pénzügyi globalizáció és a világmérető válság kibontakozásának összefüggéseit! 14

15 2. FEJEZET: DEVIZAPIACOK Ezen második fejezet két fı részre tagolódik: az elsı a devizapiacok, a második a devizapiacokon folyó tranzakciók bemutatását célozza. A fejezet tartalma: 1. Bevezetés 2. Azonnali és határidıs devizapiacok 3. Származékos devizapiacok és a devizapiaci ügyletek 4. Gyakorlatok 2.1. Bevezetés A pénzügyi folyamatok sokkal erıteljesebben mint mások mintegy harminc éve különösen érintettek a gazdaság világméretıvé válásának folyamata által. A devizaellenırzés, és a tıkepiacra nehezedı kényszerek eltőnése, a verseny erısödése radikálisan átalakította a nemzetközi kockázatok kezelését és a finanszírozást. Ez magyarázza a azt a kiemelt szerepet, amit ebben a fejezetben a devizapiacokkal kapcsolatos ismereteknek szentelünk. A pénzügyi piacok azt a helyet jelölik, ahol a tıke és a származékos termékek kereslete és kínálata materializálódik. A pénzügyi instrumentumok azok az értékesíthetı értékhordozók, amelyek ezeken a piacokon megvalósuló cserét lehetıvé teszik. Mindegyikük egy speciális piac kereskedésének tárgyát képezi: - a pénzpiac, ahol a rövid lejáratú kölcsön- és betétinstrumentumok, kincstárjegyek stb. kereskedése folyik ; - a tıkepiac, ahol a közép- és hosszú lejáratú finanszírozási eszközök kereskedése folyik, mint a részvények és a kötvények ; - a devizapiacon a devizák kereskedése zajlik ; - származékos termékek piaca, ahol a különbözı piacokon érvényesülı kockázatok lefedését lehetıvé tevı eszközök kereskedése folyik. Ilyen kockázatok : az árfolyamkockázat, a kamatok változásával összefüggı kockázat vagy a részvények árfolyamváltozásának kockázata. A devizapiacon amelynek «ritmusát» alapvetıen a világgazdaság hullámzó fejlıdése adja a külföldi devizák mindennapos cseréje zajlik. A devizapiac lényegében egy bankközi háló, amelyet a sokszoros elágazódás és az abszolút nemzetköziesedés jellemez. A többi pénzügyi piaccal ellentétben itt nem létezik szabályozó «hatóság», a devizapiac folyamatosan funkcionál. Egy devizaügylet lényege nem más, mint egy pénznemet vásárolni és egy másik pénznemben kifizetni az ellenértéket. Az árfolyam a két pénznem közötti viszony. Azt jelzi, hogy egy adott pénznem egységéért hány egységet kell adni a másik pénznembıl. 15

16 A deviza egy adott pénznem a többi pénznemhez valóviszonyában. Egy deviza teljes konvertibilitásáról beszélünk, ha azt minden korlátozás nélkül elcserélhetjük (átválthatjuk) egy másik teljes konvertibilitású devizára Azonnali és határidıs devizapiacok Az azonnali (vagy prompt devizapiacon (spot) a vásárolt deviza azonnali «leszállítása» és ellenértékének azonnali kiegyenlítése történik. Másképpen fogalmazva, ha valaki egy devizát kíván ma vásárolni mai átvétellel, napi áron, akkor ı az azonnali devizapiacon vásárol. Az azonnali árfolyam igen érzékenyen reagál a gazdasági konjunktúra változásaira. Ez egészen egyszerően azért van így, mert a nemzetközi folyamatok elsı szakaszáról van szó, és az ügylet néhány másodperc alatt létrejön. A legjelentısebb azonnali devizapiacok a leglikvidebb piacok, és az árfolyamok egy nap leforgása alatt milliószor változhatnak annak függvényében, hogy új vételi vagy eladási szándékok érkezte-e. Az azonnali ügyletek értéknapja Az azonnali piacon az árfolyam a tranzakció napján rögzített («effektív» nap), és a tényleges átváltás a lehetı legrövidebb idın belül megtörténik. Egy «azonnali» lebonyolítás standard ideje az ügylet megkötését követı két nap. Ezt az azonnali ügyletek értéknapjának nevezzük, amely tehát az a naptári idıpont, amelytıl kezdve az új tulajdonos a devizával ténylegesen rendelkezik. Ez csökkenti a lebonyolítás kockázatát és elegendı idıt biztosít az ügylet részleteinek megerısítésére és arra, hogy a szerzıdı felek a lebonyolítással kapcsolatos rendelkezéseiket egymásnak megadják. Például, azt mondhatjuk, hogy egy standard azonnali ügyletnek, amelyet június 13-án kötöttek az értéknapja június 15., kivéve azt az esetet, amikor az egyik pénzügyi piac esetében a június 14. vagy 15. munkaszüneti nap, amikor az értéknap június 16. lesz. Amennyiben a standard azonnali ügylet megkötését követı második nyitvatartási napon nem történik meg a rendezés, kamatkötelezettség lép fel annál a félnél, amelyik «szállítási» kötelezettségének nem tett eleget. A napon belüli rendezés rendszerének 1990-es években végbement fejlıdésével (a valós idıben történı rendezés rendszere Real Time Gross Settlement RTGS) az ügylet realizálható másnapi értéknappal és akár aznapi értéknappal is. Az azonnali piac lényegében a következıkkel jellemezhetı: - bankközi piac (a bankok a piac legfontosabb szereplıi), - folyamatos piac (a konvertibilis devizák jegyzése minden nap 24 órában mőködı piacon történik), - kölcsönös megegyezés alapján mőködik (a két közremőködı szabadon állapodik meg az árfolyamot és az ügylet összegét illetıen) Ezek a feltételezések szükségessé teszik, hogy az azonnali piac likvid és átlátható legyen. A jegyzés két ár formájában történik : egy vételi ár és egy eladási ár formájában. Így a Párizsban közzétett 1,5810/1,5820 EUR/USD árfolyam alatt azt kell érteni, hogy a jegyzı 1,5810 euróért kész dollárt vásárolni, és a 1,5820 euróért kész azt eladni. A két árfolyam 16

17 közötti különbség a spread (vagy marge), esetünkben 10 pont. Az esetünkben 10 pontot elérı spread általában igen alacsony a jelentıs verseny következtében. Ugyanakkor a spread tágulhat például a devizapiacok feszültségének vagy jelentıs bizonytalanságának periódusaiban A határidıs devizapiac a határidıs ügyletek (forward) realizálásának színhelye. Ezek az ügyletek az azonnali ügyletektıl abban különböznek, hogy a pénzek cseréjére egy késıbbi, meghatározott idıpontban kerül sor, miközben a csere feltételeit az ügylet megkötésének idıpontjában rögzítik. A lejárat néhány naptól akár több mint egy évig is terjedhet. A standard lejáratok a 30 nap, 60 nap, 90 nap, 180 nap és egy év. A határidıs piacokon két típusú ügyeletet különböztethetünk meg: - outright forward devizaátváltás, amely egy határidıs devizaügylet az árfolyam garantálása érdekében. A devizakereskedı és ügyfele megállapodik egy meghatározott mennyiségő deviza meghatározott árfolyamon történı vételérıl vagy eladásáról, amelynek teljesítése egy késıbbi idıpontban történik. Nevezhetjük még direkt vagy sima határidıs konverziónak is - megkülönböztetve a swaptól hiszen itt egyetlen konverzióról van szó. Az outright forward ügylet felhasználásának legjellemzıbb esetei: o Az importkifizetéshez szükséges deviza megvétele o A jövıbeli exportbefolyás eladása o Az idegen deviza-befektetés értékének védelme o Az idegen deviza-hiteltörlesztés nagyságának rögzítése - a másik devizaügylet keretében egy külföldi deviza azonnali vételérıl és annak ezzel egyidejő határidıs eladásáról van szó (vagy fordítva), egyfajta árfolyamgarancia megszerzése érdekében. Ebben az esetben deviza swap-ról beszélünk. A deviza swap tehát nem más, mint egy spot, és egy ellentétes irányú, éven belüli outright ügylet összekapcsolása, tehát két azonos devizanemre szóló, de ellentétes irányú és eltérı idıpontban megvalósuló ügylet. valójában annyi történik, hogy az ügylet során két résztvevı fél meghatározott idıszakra pénzt cserél meghatározott visszaváltási árfolyamon. Egy deviza késıbbi idıpontra vonatkozó (határidıs) árfolyama általában nem azonos az azonnali (spot) árfolyammal. A lehetséges eltérés : - prémium, amennyiben a határidıs árfolyam magasabb, mint a spot árfolyam - diszkont, amennyiben a határidıs árfolyam alacsonyabb, mint a spot árfolyam. Kivételes esetben a két árfolyam azonos is lehet, ilyenkor «par»-ról beszélünk. 17

18 2.3. Származékos devizapiacok és a devizapiaci ügyletek A származékos termék egy szerzıdés, amelynek értéke egy másik dolog általában az «azonnali befektetések», pl. részvény, kötvény, pénzügyi instrumentumok, alapanyagok árából «származtatott» érték. Mint korábban már láttuk, a devizapiacokon kétféle tevékenység különböztethetı meg : A «hagyományos» devizapiaci ügyletek : azonnali és határidıs átváltás, átváltási swap Származékos termékekkel kapcsolatos ügyletek : deviza swap, devizaopció, kamat swap, kamatopció, FRA s (Forward Rate Agreement) A következı tábla a devizapiacokon realizált ügyletek nagyságrendjét mutatja: A devizapiacokon és származékos piacokon realizált ügyletek volumene Április havi napi átlag milliárd dollárban világviszonylatban DEVIZAPIACOK azonnali határidıs Swap Egyéb SZÁRMAZÉKOS TERMÉKEK devizaswap devizaopció FRA's kamatswap kamatopció egyéb összesen Forrás: Devizaswap (cross currency swap) A devizaswap egy idegen valuta azonnali vétele és ezzel egyidıben határidıs eladása (vagy fordítva) árfolyamgarancia megszerzése érdekében. Elınyei Rugalmasság és likviditás : az összegek és határidık a kereskedelmi ügylethez igazíthatók, ami lehetıvé teszi valamennyi kockázat lefedését. Segít a többdevizás cash menedzsment optimalizálásában. Lehetséges megoldás lehet, ha ugyanabban a pénznemben fennálló vevıköveteléssel és szállítói tartozással rendelkezünk, de eltérı határidıre. 18

19 Devizaopció Az opció (call vagy put) egy olyan szerzıdés, amely megvásárlójának opciós díj (prémium) megfizetése ellenében jogot biztosít (kötelezettséget nem) meghatározott tétel elıre meghatározott árfolyamon és idıben történı megvételére. - Vételi opció (call) és eladási opció (put) : X deviza vételére vonatkozó jogot «Call X»-nek nevezzük. Y deviza eladására vonatkozó jogot «put Y»-nak nevezzük. Úgy az X deviza vétele, mint eladása feltételezi az Y devizában fennálló ellenoldalt, X devizára vonatkozó vételi (eladási) opció egyidejőleg Y deviza eladási (vételi) opcióját jelenti. - Európai és amerikai opció : Európai opció esetében az opció csak a lejárat idıpontjában érvényesíthetı, miközben az amerikai opció esetében a szerzıdés teljes idıtartama alatt, egészen a lejárat idıpontjáig. További részletekben alapvetıen megegyezik a két opció, még azzal az eltéréssel, hogy az amerikai opció prémiuma magasabb, mint az európaié. A következıkben két példát láthatunk arra, hogyan tud az exportır vagy az importır az árfolyamkockázat ellen védekezni opciós ügyletek segítségével : A./ Importügylet árfolyamkockázatának kivédése vételi opció segítségével Az európai «Market» vállalkozás árut importál az USA-ból 1 millió USD értékben június 1-jén. Az áru három hónap múlva fizetendı. Az importır vállalkozás szeretné kivédeni (lefedezni) a dollár euróhoz viszonyított árfolyam-emelkedésébıl adódó kockázatát. Azonnali árfolyam 1 EUR = 1,49 USD. A bank a következı eladási opciót javasolja a Market -nek: - Ügyleti árfolyam: 1 EUR = 1,49 USD ; - lejárat = szeptember - prémium = 3 %. Az eladási opció megszerzésekor az importır az összeg 3 %-át fizeti meg opciós díjként : ,03= USD, azaz USD/1,49= EUR-t. Így az importırnek biztosítéka van a maximális költségeire vonatkozóan, az három hónap múlva (az ellenérték kiegyenlítésekor) nem lesz magasabb, mint / 1, = EUR. Lejáratkor a következı három eset merülhet fel: - a dollár felértékelıdött: 1 EUR = 1,39 USD. Az importır él opciós jogával, és a vételár EUR lesz; - a dollár leértékelıdött: 1 EUR = 1,55 USD. Az importır nem él opciós jogával, és euróban számított vételára így (az opciós díjat figyelembe véve) / 1, = EUR, azaz az elızıekben kalkuláltnál alacsonyabb; - a dollár értéke változatlan: 1 EUR = 1,49 USD. Lényegtelen, hogy az importır érvényesíti-e opciós jogát vagy sem. Az import bekerülési értéke így EUR. 19

20 Az importır számára az eladási opció megszerzése garantálja a maximális költséget, de esetleges árfolyamcsökkenés esetén nyereséget is eredményezhet. B./ Exportügylet árfolyamkockázatának kivédése vételi opció megszerzésével A Market árut exportál január 1-jén egy angol vállalkozásnak GBP értékben. A fizetési határidı három hónap. Az exportır szeretné kivédeni az angol font euróhoz viszonyított leértékelıdésébıl eredı kockázatát. Az azonnali árfolyam 1 EUR = 0,78 GBP A bank a következı eladási opciót ajánlja Market-nek: - ügyleti árfolyam: 1 EUR = 0,79 GBP - lejárat = mars prémium = 2,5 %. Az eladási opció megszerzésekor az exportır a következı opciós díjat fizeti : x 0,02 = GBP, azaz / 0,78 = EUR összeget. Így az exportırnek biztosítéka van arra, hogy a GBP EUR-ban számított minimális bevétele ( / 0,79) = EUR lesz. Lejáratkor a következı három eset merülhet fel : - A font leértékelıdik: 1 EUR = 0,82 GBP. Az exportırnek érdeke az opció érvényesítése, így exportja ellenértékeként EUR-t kap; - A font felértékelıdik: 1 EUR = 0,75 GBP.Az exportır nem él opciós jogával. A fontot értékesíti az azonnali devizapiacon, amibıl bevétele /0,75 = EUR lesz. Figyelembe véve az opciós díjból eredı költségeit, nettó bevétele az export után = EUR; - A font változatlan: Közömbös, hogy az exportır él-e opciós jogával vagy nem. A vételi opció megszerzése az exportır számára garantálja a minimális veszteséget, de kedvezı árfolyamváltozás esetén nyereséget is eredményezhet FRA s A Forward Rate Agreement, vagy FRA (Határidıs Kamatláb Megállapodás) egy a monetáris piacon alkalmazott származékos termék. Az FRA egy kamatgarancia eszköz A határidıs kamat-megállapodás a határidıs devizaügylet kamatoldali megfelelıje. Az ügyfél egy elıre meghatározott jövıbeli idıpontra és összegre megállapított kamatot vásárolhat, így a fizetés idıpontjában ezt a kamatot kell fizetnie, nem pedig az elıre nem ismert, változó kamatot. A forward kamatláb megvételének természetesen díja van, és egyáltalán nem biztos, hogy kedvezıbb fizetési kondíciókat nyújt, mint a hitelbıl adódó valóságos, változó kamat. Viszont a kamatláb esetleges ingadozásai kiküszöbölhetık vele, így jövıbeli pénzáramlás kockázat nélkül kalkulálható. Ha a vállalat a nemzetközi környezet hirtelen változására 20