AZ ÁDÁM JENŐ ZENEISKOLA - ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013.

Átírás

1 AZ ÁDÁM JENŐ ZENEISKOLA - ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Az Ádám Jenő Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az iskola vezetősége készítette, elfogadta az iskola nevelőtestülete az 2/2013. (I.26.) számú határozatával. Azonosító: SZMSZm.5. Az iskola az SZMSZ módosítását a következő tanévben: szeptember elsejétől vezeti be.

2 Tartalomjegyzék Bevezetés:... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Bevezetés... 3 Az Ádám Jenő Zeneiskola - Alapfokú Művészeti Iskola célja és feladata:... 3 A pedagógusok oktató-nevelő munkájának általános szempontjai és irányelvei... 4 A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai... 5 Általános rendelkezések... 6 Alapító okirat... 6 Az alapító okiratok száma, kelte a kezdetektől napjainkig:... 9 Intézményi jogkörök Az intézmény fő tevékenysége Az évfolyamok száma Az alapfokú művészetoktatási intézmény tagozatai és tanszakai: I. Szervezeti és Működési Szabályzat a) Az alapfokú művészeti iskola működésének rendje, a gyermekek, a tanulók fogadásának és a vezetőknek a nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A gyermekek, tanulók fogadásának rendje, a nyitva tartás rendje A vezetők benntartózkodása b) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: A pedagógusok értékelése, az intézményi minőségirányítási program szerinti értékelő folyamatok Az ellenőrzés módszerei c) A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával: Kulcsnyilvántartás és kulcshasználat Az épület biztonságos működtetése A létesítmények és helyiségek használati rendje d) intézményegység esetén az intézményegységgel való kapcsolattartás rendje e) A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás is ugyanezek elvek szerint történik, az intézményegységek egymással is folyamatos kapcsolatban vannak f) Az intézményvezető, vagy az intézmény vezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje g) A vezetők és az intézményi tanács, szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái: h) A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések i) Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja j) Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok k) Szakmai (tanszaki) munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, módja, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében l) A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje m) Intézményi védő, óvó előírások: n) Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők: o) A Pedagógiai Programról való tájékoztatás lehetőségei p) Azon ügyek felsorolása, amelyekben a Szülői Tanácsot/szülői szervezetet az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel q) A fegyelmi eljárás részlet szabályai r) Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje: s) Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás minták Munkaköri leírás-minták t) Mindazon kérdések, amelyek meghatározását jogszabály előírja Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény vezetője, igazgatója Az általános igazgatóhelyettes Szervezési igazgató helyettes, PR menedzser Gazdasági vezető A telephelyi/intézményegységi kapcsolattartó A tanszakvezető, illetve az egyes intézményi közösségek együttműködése Iskolatitkár

3 A bélyegző használata: Az intézményi minőségirányítási program elfogadásának eljárásrendje, a nevelőtestület ehhez kapcsolódó döntési jogköre A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó területek A nevelőtestület határozathozatalának eljárásrendje: A nevelőtestület véleménynyilvánítása A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A pedagógusok alaptevékenysége, melyet ellátni kötelesek: A szaktanároknak alaptevékenység keretében ellátandó sajátos feladatai A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy: A pedagógusok megbízás alapján ellátandó feladatai A pedagógusok túlmunka, helyettesítés megbízásának elvei A pedagógusok munkarendje A pedagógusok munkaideje A helyettesítések rendje A pedagógusok munkaköri kötelezettségei közé nem sorolható feladatok Közéleti munka A közéleti, önkéntes munka lehet: A szülők jogai és kötelezettségei: Az iskola éves munkaterve A munkaterv elkészítése Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok, nyilvántartások vezetése Pedagógiai program A házirend eljárásrendje Minőségpolitika A különös közzétételi lista A telephelyekkel való kapcsolattartás rendje A tanév rendje Értekezletek a tanév folyamán Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet a) Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei Alkalmanként szervezett foglakozások A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és azok rendje Iskolán kívüli szervezett foglalkozások Tanulmányi kirándulások, művészeti táborok, külföldi utak, tanulmányi versenyek, fesztiválok, szakmai rendezvények Cserekapcsolatok, belföldi és külföldi tapasztalatcsere, látogatások b) A felnőttoktatás formái: c)A diák-önkormányzat,a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája, rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek d)Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái, rendje e) Az iskolai könyv-, kotta-, zenemű-, és eszköztár (hangszerek, lemezek) A tanulói jogviszony A tanulók jogai és kötelességei A tanulói jogviszony megszüntetése Záró rendelkezések (legitimációs záradék)... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Az SZMSZ célja, tartalma: Az SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogilag szabályozott magatartások minél hatékonyabban érvényesülnek a köznevelési intézményben. Az SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2

4 Bevezetés Az Ádám Jenő Zeneiskola - Alapfokú Művészeti Iskola célja és feladata: A zenei képzés lehetőségeinek szélesítésével biztosítani az alapfokú művészeti neveléstoktatást, valamint szakirányú továbbtanulásra felkészítést, kiemelt célként a tehetséggondozást/tehetségfejlesztést. - A választott szakon belül nyújtson speciális művészeti ismereteket, és az alkotómunkával együtt járó pozitív élmények segítségével járuljon hozzá a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. - Alakítsa ki a kultúra iránti nyitott magatartást, az esztétikai érzékenységet, neveljen a művészetek befogadására, értésére és művelésére. - Sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi érintkezésben és kommunikációban a toleráns magatartásra: A zene segíti a személyiség szabad kibontakozását. Értéket és látásmódot közvetít egy gyakran értéket elvesztő és felszínessé váló világban. A zenei érzékelés és a zenei kifejezés tágítják az ember önmegtapasztalását és világlátását. A zene fejleszti a kommunikációs képességet és elősegíti a szociális viselkedést. A zeneiskolák ennek a nevelési eszménynek vannak elkötelezve. A muzsikálás fontos másodlagos képességeket fejleszt ki az emberben, amelyek más életterületeken, pl. a munkában is szükségesek: koncentrálóképességet, kitartást és akaraterőt, kreativitást, kommunikációs és kifejező készséget, szociális viselkedést és csapatszellemet. A zeneiskolák a zenei képzéssel többletértéket nyújtanak. Ami Európát a legmélyebb szinten tartja össze, az nem más, mint kulturális területi jellege. Az európai zenekultúra egy minden európai nép számára érezhető zenei nyelvet hozott létre. A zenei képzés a kulturális különbözőségek megértéséhez vezet egy közös világban, hozzájárul az integrációhoz és a béke fenntartásához egy életen át tartó tanulási folyamatként. A zeneiskolák megnyitják a zene kapuit mindenféle életkorú ember számára. Szókratész: Ily módon a zenével való nevelés a legkiválóbb, mivel a ritmus és a harmónia a legmélyebben érinti a lélek központját, méltóságot és nagyszerűséget kölcsönözve annak. Feladata: Az alapfokú művészeti iskola feladata, hogy kibontakoztassa a művészi képességeket, fejlessze a művészi tehetségeket, igény esetén felkészítsen a szakirányú továbbtanulásra. - Ismertesse meg az egyes művészeti ágak alapvető ismeretanyagát és technikáit. - Alapozza meg a művészi kifejezőkészségeket, bontakoztassa ki a tanulók alkotó fantáziáját, és fejlessze improvizációs készségüket. - Készítse fel az átlagosnál jobb képességű növendékeket a szakirányú továbbtanulásra, illetve művészeti képzőkörök, együttesek munkájába való bekapcsolódásra. - Törekedjen a társművészetekkel való együttműködésre, kapcsolattartásra. - A hangszeres, vokális zenei műveltség megalapozása és fejlesztése, - Tanulói többségének tudását olyan szintre kell fejlesztenie, hogy képesek legyenek amatőr muzsikálásra kamaraegyüttesben vagy zenekarban, - A zeneiskola adjon rendszerezett zenei ismereteket, - Tanítsa meg tanulóit a zenei írásra és olvasásra, - Vezessen rá a zene logikájára, formai összefüggéseire, - Ismertessen meg a főbb zenei stílusok sajátosságaival, a zenetörténet összefüggéseivel, a zene és más művészeti ágak kapcsolatával, - Ösztönözze a tanulókat életkoruknak megfelelő, zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására, - A nemzeti kisebbségekhez tartozó növendékeket ismertesse meg népük zenéjével, - Fejlessze a tanulók zenei ízlését, stílusérzékét, a zenei karakterek iránti érzékenységét, 3

5 - Fejlessze a növendékek zenei képességeit: hallásukat, ritmusérzéküket, érzékenységüket a dinamika és a hangszín különbségeire, - Szoktassa tanulóit rendszeres, céltudatos munkára, - Értékes zenei anyag tanításával, korszerű, vonzó módszerekkel alakítson ki olyan érzelmi kapcsolatot a tanulókban a muzsikálás iránt, hogy az mindennapos szükségletükké váljék, - Az iskola tevékenysége irányuljon arra, hogy növendékei az életkoruknak és képességeiknek megfelelő zenei anyagot kotta-hűen, stílusosan, a zenei összefüggéseket visszaadva, értelmesen tagolva, árnyaltan és kifejezően szólaltassák meg, - Neveljen az értékes zene szeretetére, - Ösztönözze tanulóit rendszeres hangverseny- és operalátogatásra, a rádió és a televízió zenei műsorainak meghallgatására, a zenei élet eseményei iránti érdeklődésre, értékes hangfelvételek és videofelvételek gyűjtésére és meghallgatására, de mindenekelőtt aktív társas muzsikálásra, - Használja ki a lehetőségeket a közismereti iskolák zenei életének támogatására, Működjék együtt más intézményekkel a kulturális és művelődési feladatok ellátásában (hangversenyrendezés, ismeretterjesztés). - Támogassa az amatőr zenekarok és kamaraegyüttesek, a családi "együttmuzsikálás" működését, legyen nyitott az értékes könnyűzenére, - Lehetőség szerint létesítsen cserekapcsolatot más (esetleg külföldi) zeneoktatási intézményekkel, - Teremtsen lehetőséget a tehetségazonosítás, tehetséggondozás, tehetség-tanácsadás folyamatainak megvalósulására (Ádám Jenő Zeneiskola Tehetségpont). A pedagógusok oktató-nevelő munkájának általános szempontjai és irányelvei A művészeti iskolában, az oktató-nevelő munkát a helyi tantervben meghatározott szempontok alapján kell megtervezni. A művészeti tanszakok, szolfézs, kamarazene, zenekar, énekkar vagy egyéb csoportos foglalkozásokra történő tananyagtervezés egy-egy csoportra (osztályra) bontja le az adott tanév tantervi anyagát. A tervezés egy tanévre történik. Követelmény, hogy a tanár alaposan ismerje növendékei személyiségét, képességét, tehetségét. A nevelőnek különösen ügyelnie kell arra, hogy növendékeit ne terhelje túl. Ezért az oktatás módszerét a kívánalmaknak megfelelően tanulónként kell megválasztania. A zenei, művészeti nevelés az általános nevelésnek fontos része, azonban figyelembe kell venni, hogy a művészeti iskolai növendékek legnagyobb része nem lesz hivatásos művész, hanem a jó nevelőmunka alapján a zenét, a művészeteket szerető, értő egyén. Az iskolai munka során elsősorban meg kell kedveltetni a zenét, a művészeteket. Ügyelni kell arra, hogy az önként vállalt művészeti iskolai tanulással ne terheljük túl a gyermekeket és ne hajszoljuk teljesíthetetlen feladatokra, öncélú produkciókra. A "kirakat eredmények" helyét az elmélyült, tudatos, stílusos, szépen megformált muzsikálásnak, művészeti tevékenységnek kell elfoglalnia. Törekedni kell arra, hogy olyan feladatokat adjunk, olyan darabokat válasszunk - mindig a tanulók fejlettségi szintjének megfelelően - amelyek fejlesztik a tanulók művészi ízlését, stílusismeretét, látókörét. A szaktanárnak különös gonddal kell foglalkozni a művészeti pályákra készülő tanulókkal. Ezért rendszeres kapcsolatot kell tartania a tanszakvezetőkkel, a szaktanácsadóval, az illetékes művészeti szakközépiskola tanszakával, hogy megismerje az ott folyó munkát és felvételi követelményeket. Az utolsó éves, művészeti pályára, illetve továbbtanulásra jelentkező tanulók felvételi vizsgájához adjon meg minden segítséget, természetesen a szülők segítségét is figyelembe véve. Az iskola igazgatójának kérésére a pedagógus készítse el a továbbtanulásra jelentkezett tanulók főtárgyi és szolfézs elméleti jellemzését, ha arra a fogadó köziskola igényt tart. 4

6 A főtárgy tanára kísérje állandó figyelemmel növendékei szolfézs, kamarazenei, zeneirodalmi fejlődését és iskolai (közismereti) előmenetelét. A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai A tanulói jogokat és kötelességeket a Nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint az iskola tiszteletben tartja és betartja. A tanuló kötelessége, hogy megtartsa az iskolai SZMSZ-ben, továbbá a Házirendben foglaltakat h). A tanuló kötelessége továbbá: 46. a) - részt vegyen a kötelező és választott órákon, eleget tegyen rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének 46 b), 46. c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, a házirendben meghatározottak szerint, közreműködjön saját környezetének, és az általa használt eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, a rendezvények előkészítésében és lezárásában. 46. c) megtartsa az iskolai tanórai, az iskolához tartozó területek használati rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait. 46 e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, valamint haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak, vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, vagy balesetet észlelt. 46 g) megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit. Kiemelten a gyermeknek, tanulónak joga: 46 3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy képességeinek, adottságainak, megfelelő nevelésben, és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve a Knt. 2. (1) bekezdésben meghatározott jogát szabadon érvényesítve továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt. 46. (3. b) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, továbbá (46. (3) a) alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében. (2) A gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. 46. (3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy: a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve tovább tanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében; b) megfelelő zenei nevelésben és oktatásban részesüljön; d) részére az iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalúan történjék; e) egyházi, magánintézményben vegye igénybe az iskolai ellátást; f). személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakozásához való jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az iskola tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját, és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását; h) az oktatási jogok biztosához forduljon. 5

7 46. (4) A gyermek, a tanuló joga, hogy részben, vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítés halasztására, vagy a részletekben való fizetésre. 46 (6) b) A gyermek, a tanuló joga, hogy válasszon a Pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül, a 46. c) szerint igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit és az iskolai könyvtári szolgáltatásokat. A 46 e) pont szerint a tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, valamint a 46. f) pontja szerint részt vegyen a diákkörök munkájában, kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti köröknek. 46. g) szerint a tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon a személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz, és arra, a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ kapjon. Vallási, világnézeti és más meggyőződését, nemzeti önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, ha e jogának gyakorlása nem ütközik más jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának a gyakorlását. A 46. i) szerint a tanuló joga, hogy jogszabályokban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen, (46 j) jogai megsértése esetén jogszabályokban meghatározottak szerint eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot. A 46 k) pont szerint személyesen, vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő kérdések meghozatalában. A 46. l, m, n, o, p, q) pontok szerint kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, kérelmére jogszabályban meghatározottak szerint független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról, kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe, válaszható és választó legyen a diákképviseletbe, a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását. 46. (7) A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait. 46. (8) Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén a Nkt-nek a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai döntésekről a szülőt értesíteni kell. Általános rendelkezések Alapító okirat 1. Az iskola hivatalos neve: Ádám Jenő Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola (OM azonosító: ). Rövidített neve: Ádám Jenő Zeneiskola 2. Az iskola székhelye: 5000 Szolnok, Óvoda utca 5. Felvehető tanulólétszám a székhelyen: - alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban a nappali oktatás munkarendje szerint: 420 fő 3. Az alapító neve: Vajna Katalin zenepedagógus Az iskola alapításának éve: Az iskola képviseletére jogosult személy: Szabó Katalin igazgató 5. Az iskola fenntartója neve és székhelye: a) Vajna Katalin (5000. Szolnok, Eötvös tér 2.) szeptember 1-től augusztus 31-ig 6

8 b) Artis Honor Kht. (5000 Szolnok, Óvoda u. 5.): szeptember 1-től augusztus 31-ig c) Összhang Művészeti, Tehetséggondozó Közhasznú Alapítvány (5000 Szolnok, Óvoda u. 5.): szeptember 1-től 6. Az intézmény adószáma: Az intézmény pénzforgalmi számlaszáma: OTP Bank Nyrt Az iskola telephelyei, feladat-ellátási helyenként felvehető maximális tanulólétszám: 1. sz. telephely: 5055 Jászladány, Kossuth út 110. Felvehető tanulószám: 200 fő 2. sz. telephely: 5062 Kőtelek, Zrínyi út 3. Felvehető tanulószám: 100 fő 3. sz. telephely: 5435 Martfű, Május 1 út 2. Felvehető tanulószám: 300 fő 4. sz. telephely: 5065 Nagykörű, Rákóczi út Felvehető tanulószám: 150 fő 5. sz. telephely: 5000 Szolnok, Hild Viktor út 1. Felvehető tanulószám: 80 fő 6. sz. telephely: 5091 Tószeg, Szabadság út 17. Felvehető tanulószám: 200 fő 7. sz. telephely: 5052 Újszász, Szabadság tér 1. Felvehető tanulószám: 200 fő 8. sz. telephely: 5051 Zagyvarékas, Alkotmány út 20. Felvehető tanulószám: 100 fő 9. sz. telephely: 5000 Szolnok, Templom út 6. Felvehető tanulószám: 80 fő 10. sz. telephely: 5085 Rákóczifalva, Szabadság tér 1. Felvehető tanulószám: sz. telephely: 5053 Szászberek, Kossuth út 196. Felvehető tanulószám: 80 fő 9. A fenntartó felügyeleti szerve: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 10. Az iskola jogállása: önálló jogi személyiséggel rendelkező, közhasznú alapítvány által fenntartott, állami feladattal megbízott, humán szolgáltatást ellátó zeneiskola, alapfokú művészeti iskola. 11. Az iskola típusa, alapfeladata (minden feladat-ellátási helyen): alapfokú művészeti iskola, alapfokú művészetoktatás. 12. Az oktatás munkarendje: zeneiskola a nappali oktatás munkarendje szerint. 13. Az évfolyamok száma: Az alapfokú művészetoktatásban: 12 évfolyam (1-2. szolfézs, illetve hangszeres előképző, 1-6. alapfokú, továbbképző évfolyam) a székhelyen és valamennyi telephelyen. 14. Művészeti ágak, tanszakok zeneművészeti ágban (székhelyen és valamennyi telephelyen): Klasszikus zene művészeti ág: - Fafúvós tanszak - Rézfúvós tanszak 7

9 - Akkordikus tanszak/pengetős tanszak/ütős tanszak - Billentyűs tanszak - Vonós tanszak - Vokális tanszak - Zeneismeret tanszak - Kamarazene tanszak Elektroakusztikus zenei billentyűs tanszak Népzene művészeti ág: - Fúvós tanszak - Pengetős tanszak - Vonós és tekerős tanszak - Vokális tanszak 15. Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége: TEAOR alapfokú oktatás TEAOR alapfokú művészetoktatás TEAOR alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban 16. Az iskola célja: A zenei képzés lehetőségeinek szélesítésével biztosítani az alapfokú zenei művészeti nevelést és oktatást, valamint szakirányú továbbtanulásra felkészítést, kiemelt célként a tehetséggondozást/tehetségfejlesztést. 17. Alapfeladat, az oktatott ismeretek köre: - Az alapfokú művészeti iskola alapfeladata, hogy kibontakoztassa a művészi képességeket, fejlessze a művészi tehetségeket, igény esetén felkészítsen szakirányú továbbtanulásra. - Alapfokú zenei ismeretek elsajátíttatása, művészeti nevelés-oktatás, tehetséggondozás, felzárkóztatás. - A zenei érdeklődés felkeltése, amatőr muzsikusképzés, az általános műveltség fejlesztése, az átjárhatóság biztosítása, a kimeneteli követelményrendszer teljesítése, a művészeti alapvizsgára, illetve a művészeti záróvizsgára való felkészítés. - A zenei pályán továbbtanuló növendékek felkészítése. 18. Vállalt feladat: - Ádám Jenő munkásságával kapcsolatos adatok, információk gyűjtése. - Az "Ádám Jenő" Országos Dalverseny (országos tanulmányi verseny) hagyományt teremtő megrendezése - háromévenként a szakirányú minisztérium meghirdetésével. - Az alapfeladathoz illeszkedő nemzetközi kapcsolatok kiépítése. - Hangversenyszervezés, oktatási, közművelődési programokhoz kapcsolódva Szolnok Megyei Jogú Várossal, illetve a telephelyek önkormányzataival egyeztetetten. - A helyi kulturális értékek növelése, szakmai találkozók szervezése. - A tanítással összhangban lévő közművelődési tevékenység előmozdítása, szabadidős programok ajánlása, szervezése. - Fakultatív szakmai programok, táborok szervezése speciális igények szerint. - A kamarazenélés lehetőségeinek megteremtése. - A szolnoki "Ádám Jenő Zeneoktatásért" Alapítvány segítségével a zenei nevelés-oktatás lehetőségeinek szélesítése, bővítése. 19. A feladatellátást szolgáló vagyon: - Saját vagyon: a számviteli nyilvántartásban kimutatott mindenkori aktuális összegben. 8

10 - A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete, illetve A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló évi EMMI rendelet szerint meglévő, épületek, felszerelések. Az épületek kizárólagos rendelkezési, használati, működtetési és fenntartási jogát határozatlan idejű bérleti szerződéssel a művészeti iskola bírja (a székhely épülete, illetve a 3., 5., 6. sz. telephely, hangszerek, felszerelések), valamint önkormányzati tulajdonú, a KLIK és az egyházak által fenntartott/működtetett ingatlanok, eszközök, melyeket kizárólagos használati joggal, határozatlan időre, vagy öt évre szóló bérleti szerződéssel, együttműködési megállapodással biztosítottak a zeneiskola számára. (1., 2., 4., 7., 8., 9., 10., 11. számú telephely). 20. A saját vagyon feletti rendelkezési jog az Összhang Művészeti, Tehetséggondozó Közhasznú Alapítvány-t, mint fenntartót illeti meg. Az intézmény a rábízott vagyonnal részben rendelkezik. 21. A iskola működése: Az iskola a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerint működik. Az iskola igazgatóját a fenntartó bízza meg, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az iskola, vállalkozási tevékenységet nem folytat. 22. A gazdálkodás rendjét a Finanszírozási szabályzat, Pénzkezelési szabályzat, Számviteli politika, Eszközgazdálkodási szabályzat, Bizonylati Szabályzat, Térítési díj szabályzat, Az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata, Selejtezési eljárás szabályzata, Személygépkocsi használati szabályzat, Eszközök és források értékelési szabályzata, Számlarend határozza meg. Az alapfokú művészeti iskola gazdálkodását a számvitelben elkülönítetten kell kezelni. 23. Az iskola jogállása, gazdálkodással összefüggő jogosítványok: önállóan működő és gazdálkodó, jogi személyiséggel rendelkező iskola. Költségvetését a fenntartó Összhang Művészeti, Tehetséggondozó Közhasznú Alapítvány, fogadja el, határozza meg, illetve ellenőrzi. Az állami normatívát/ az állami költségvetésből juttatott támogatást, (bérfinanszírozást, stb.) a fenntartó az iskola elszámolási számlájára utalja át a jogszabályi rendelkezések szerint. A művészeti iskola a naptári év végén a fenntartónak beszámolási kötelezettséggel tartozik. Ez az alapító okirat szeptember elsejétől hatályos. A fenntartói határozat száma: 1/2013. (04.29.) Az alapító okiratok száma, kelte a kezdetektől napjainkig: 1. Az 1991-ben keltezett első alapító okirat 2. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése 71/1994 (III. 27.) sz. kelte: május 12. határozatával jóváhagyott alapító okirat november székhelymódosítás augusztus 25. a tiszasülyi telephely megszüntetésének engedélyezése július 12. a jászkiséri telephely megszüntetésének engedélyezése /2002. működési engedély módosítása, Alapító Okirat engedélyezési száma 6. Az iskola fenntartója szept. elsejétől az Összhang Művészeti, Tehetséggondozó Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány., melyre megyei főjegyző /2003. sz. határozata adta meg a működési engedélyt. 9

11 7. Az iskola nevének megváltoztatása szeptember 1-jétől: a megyei főjegyző /2004. sz. határozata és a /2004. sz. jogerősítő záradék. 8. Az intézmény névváltoztatása szeptember elsejétől Ádám Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézményről Ádám Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskolára (a normatív hozzájárulás jogcímei) /2005 számú főjegyzői határozat, /2005 számú jogerősítő záradék 9. Az Ádám Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola nevének, alapító okiratának módosítása, az Alapító okirat /2006 számon történő főjegyzői nyilvántartásba vétele és működési engedélye, illetve /2006 számú jogerősítő záradéka. 10. Az Ádám Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola és Szakiskola nevének (Ádám Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskoláról), alapító okiratának módosítása, főjegyzői nyilvántartásba vétele és működési engedélyéről szóló határozat száma /2006, a jogerősítő záradék száma / Az Ádám Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola és Szakiskola fenntartójának megváltozása, Összhang Művészeti, Tehetséggondozó Kiemelkedően Közhasznú Alapítványról Összhang Művészeti, Tehetséggondozó Kiemelkedően Közhasznú Alapítványra. (Módosító Alapító okirat főjegyzői nyilvántartásba vétele, illetve működési engedélye a /2006 számon és a /2006 számú jogerősítő határozat. 12. Az Ádám Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola és Szakiskola telephely bővítésének engedélyező főjegyzői határozatának száma /2007, a jogerősítő záradék száma / Az Ádám Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola és Szakiskola módosított alapító okiratának nyilvántartásba vétele és működési engedélye: határozat száma:1213-2/2008. Jogerősítő záradék: / Az Ádám Jenő Zeneiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény módosított alapító okiratának nyilvántartásba vétele és működési engedélye: határozat száma 819-2, / Az Ádám Jenő Zeneiskola, Alapfokú Művészeti Iskola alapító okiratának nyilvántartásba vétele és működési engedélye határozatának száma: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal, XI.-B-10/ /2012. Az alapító okirat rendelkezése szerint gazdálkodási szempontból az iskola önálló költségvetésű szerv. Feladata elsősorban az oktatás zavartalan működtetése. Éves költségvetés alapján gazdálkodik, amely az éves iskolai munkatervre épül. A költségvetést az érvényben lévő tervezési, gazdálkodási, pénzügyi szabályzatok alapján kell elkészíteni. A költségvetést a gazdasági vezető és az igazgató készíti el, melyet jóváhagyásra a fenntartó elé terjeszt. Intézményi jogkörök A fenntartó a normatívát illetve a térítési- és tandíj bevételt átutalja az intézmény bankszámlájára, mely összegből az intézmény biztosítja az éves költségvetése szerinti kiadásokat. Az intézmény alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat az intézmény igazgatója gyakorolja. A foglalkoztatással kapcsolatos adóbevallások, adatközlések aláírására az igazgató jogosult. A banki aláírásnál az igazgató az igazgatóhelyettessel, illetve az igazgató a gazdasági vezetővel, illetve az igazgató helyettes a gazdasági vezetővel együttesen ír alá. A feladat ellátást szolgáló vagyon Az iskola bérleményként használja a székhelyen és telephelyein lévő épületeket, eszközöket, berendezéseket, hosszú távú (bérleti), együttműködési szerződések szerint. A bérleményként használt vagyon felett az ingatlan tulajdonosa rendelkezik, illetve a bérleti szerződés megállapodásait betartva, - a használatba adott vagyon rendeltetésszerű használatáért az intézmény igazgatója a felelős. 10

12 Az intézmény fő tevékenysége Az intézmény, nevelési-oktatási tevékenységet folytat: zeneoktatás A gazdálkodással összefüggő jogosítványok Az intézmény éves költségvetésének jóváhagyása a fenntartó hatásköre. A gazdálkodással összefüggő jogosítványokat az intézményben az iskola igazgatója gyakorolja. Vállalkozási tevékenység Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Kiadásairól és bevételeiről az intézmény a fenntartónak havonta beszámol. Az évfolyamok száma Az alapfokú művészeti iskola sajátos iskola, amelyben két előképző illetve hangszeres előképző, 1-6 alapfokú évfolyamokon, osztályokban továbbképző szinten folyik az oktatás. Az iskolában felnőttoktatás is folyhat, a felnőttek tandíj hozzájárulása évenként kerül megállapításra, a 6 éven aluli gyermek és a felnőtt növendék esetében fejkvóta nem igényelhető. Az alapfokú művészetoktatási intézmény tagozatai és tanszakai: Klasszikus zenei tanszakok: Fafúvós tanszakon: - furulya, - fuvola, - oboa, - klarinét, - szaxofon, Rézfúvós tanszakon: - trombita - kürt - tenorkürt-baritonkürt Akkordikus tanszakon: - gitár - ütő Billentyűs tanszakon: - zongora Vonós tanszakon: - hegedű, Vokális tanszakon: - magánének Zeneismeret tanszakon: - szolfézs, - szolfézs kötelező tárgy Kamarazene tanszakon: - kamarazene - zenekar Elektroakusztikus zenei billentyűs tanszakon: - szintetizátor/keyboard Népzene tanszakon: Fúvós tanszak - Népi furulya Pengetős tanszak: - citera Vonós, tekerős tanszakon: - népi hegedű, brácsa Vokális tanszakon: - népi ének 11

13 I. Szervezeti és Működési Szabályzat A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza (Knt.25. (1). A zeneiskola SZMSZ-ét a nevelőtestület - a Szülői Tanács és a diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el, az intézményvezető hagyja jóvá (Knt.25 (4) és határozatlan időre szól. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybe léptetéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ a Házirend és Pedagógiai Program nyilvános, az érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben -, továbbá az iskola honlapján (adamjenozenesuli.try.hu). A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata, hogy megállapítsa az Ádám Jenő Zeneiskola, Alapfokú Művészeti Iskola működésének szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, az iskola tanulóinak. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén - az alkalmazottakkal szemben az igazgató, illetőleg illetékes helyettese - munkáltatói jogkörben eljárva - hozhat intézkedést. - a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség az igazgatóval történő egyeztetéssel, illetve a házirenddel összhangban. - a szülőt vagy más, nem az iskolában dolgozó, illetve tanuló személyt az iskola dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, az igazgatót kell értesíteni, aki felszólíthatja az illetőt, hogy hagyja el az iskola épületét. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről - 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről - 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról. 1.a) Az alapfokú művészeti iskola működésének rendje, a gyermekek, a tanulók fogadásának és a vezetőknek a nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A közoktatási intézmény biztonságos működése érdekében: 12

14 - Tanítási időben az iskola épületében (beleértve annak előterét is) az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.:hangverseny, helyiség átadása esetén). - Szülők és az iskolával jogviszonyban nem állók előre egyeztetett időpontban kereshetik fel a tanárokat illetve az iskola vezetőségét. - A tanárok munkaidejük alatt (tanítási órák, óraközi szünetek, csoportos foglalkozás, művészeti órák) nem tudnak rendelkezésre állni. - A szülők a gyermekeket a bejárati folyosókig kísérhetik, ugyanitt várhatják őket a tanítási óra, órák után. - Az a szülő, aki az iskolában agresszív viselkedést tanúsít akár pedagógussal, akár gyermekkel szemben, az intézményből kitiltható a tanítási idő alatt illetve gyermekek részére szervezett programokról. A közoktatási törvény értelmében a szülő kötelessége, hogy tiszteletben tartsa az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai és tanulói emberi méltóságát és jogait. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola épületében a hatályos jogszabályok tiltják a középületen belüli, illetve az iskola 5 méteres körzetében a dohányzást - ez az iskolánkra is vonatkozik. A gyermekek, tanulók fogadásának rendje, a nyitva tartás rendje A működés rendjét a 20/2012.(VIII. 31) számú EMMI rendelet 4. szabja meg. Nyitva tartás: - Az iskola szorgalmi időben hétfőtől szombatig reggel 8 órától 20 óráig tart nyitva. Az igazgató gondoskodik a mindenkori tanári felügyeletről, az épület zárásával megbízott tanár pedig a szakszerű villanyoltásról és a biztonságos zárásról. A vezetők oktatási épületben való tartózkodásának a rendjét az éves munkatervben tesszük közzé. Általános elvünk, hogy a nap minden szakaszában legyen elérhető vezető az intézményben. - Az iskolát - szombat kivételével - munkaszüneti napokon zárva kell tartani. - Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8-16 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. A nyári szünetben - az igazgatóság székhelyén - irodai ügyeleti napokat kell tartani. Ennek közzétételéről az igazgató gondoskodik. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg. Az ügyeleti időn kívül a beosztásuk szerint munkát végzők, takarító, stb. tartózkodhatnak az épületben. A növendékek a tanítási óra előtt 5 perccel jelenjenek meg az iskolában, az óra után 5 perccel pedig hagyják el az iskola épületét. Az alapfokú művészetoktatási intézménybe járó tanulók más művészeti iskolában folytatott tevékenységüket kötelesek a főtárgy tanáruknak bejelenteni, illetve az egyéb munkában (sportegyesület, művészeti együttes) való részvételükről előzetesen az alapfokú művészetoktatási intézmény igazgatóját tájékoztatni. Köteles azonban a szülő bejelenteni, ha gyermeke más művészeti oktatási intézményben is tanul. (szülői nyilatkozat). A tanulók szülei a jelentkezési lap aláírásakor nyilatkozhatnak arról, hogy gyermekük más művészetoktatási intézményben nem tanul. A tanulók óráit úgy kell beosztani, hogy azok ne ütközzenek az általános- és középiskolájuk tanítási óráival, illetőleg munkaidejével. A főtárgyi órák beosztásánál ügyelni kell arra, hogy a távolabb lakó tanulók óráit - ha lehetséges - kapcsoljuk a kötelező tárgyi órákhoz. 13

15 Ahol a tanulók többsége távol lakik az iskolától vagy a tanítás helyétől, illetőleg ha ezt a tanulók munkahelyi elfoglaltsága vagy teremhiány indokolja, a csoportos órák (a "B" tagozatosok óráinak kivételével) heti egy alkalommal összevonhatók. A megtartott hangszeres órákat a főtárgyi naplóban dátum szerint, a szolfézs, a művészeti tanszakok, illetőleg a kötelező tantárgyi órákat az említett tantárgyi naplókban sorszám és dátum szerint kell feltüntetni. Zeneművészeti ágban csak egyéni foglalkozás, illetve az egyéni és csoportos (szolfézs stb.) foglalkozásoknak minimum 150 percnek (négy foglalkozás, illetve összevontan tartva 2 foglalkozás) kell lennie. A tanítási órák zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulót az óráról kihívni vagy a tanítási órát más módon zavarni nem szabad. A tanár köteles a tanítási idő előtt 10 perccel a tanítás színhelyén megjelenni. A tanítási órákat 18 éven aluli tanulók számára 20 óráig lehet megtartani. Iskolánkban a szülői igény szerint szombati napokon is tanítunk. A gyermekek védelmét szolgáló előírásokat a növendékkel ismertetni és az ismertetést dokumentálni kell. A vezetők benntartózkodása Az iskola nyitvatartási idején belül általában 8-11 óráig, illetve óráig az igazgatónak vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. Az iskolavezetés tagjai úgy alakítják munkarendjüket, hogy munkaidőn belük valaki mindig az iskolában tartózkodjon, Az igazgató munkaideje: naponta (hétfőtől-péntekig) 8-16 óráig. A megjelölt időhatárok közt az intézményben tartózkodik, illetve eljár az intézmény ügyeiben, a nap minden szakaszában mobil elérhetőséggel rendelkezik, szükség szerint képviseli az intézményt személyesen, illetve fenntartóval vagy az igazgatóhelyettessel közösen. A média érdeklődése esetén a 06-20/ es telefonszámon az általános igazgató helyettes, elérhetetlensége esetén az igazgató (a 06-20/ os telefonszámon), távollétében az ig. helyettes, PR menedzser a 06/ es számon értesítendő. Ez érvényes ellenőrzés esetében is. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az irodában dolgozók, valamint a vezető távozásától az iskola zárásáig az intézmény rendjéért a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel, illetve 8-tól 16 óráig az iskolatitkár, és a gazdasági vezető. Az intézményben portaszolgálat nem működik, a kulccsal rendelkezők teljes felelősségel tartoznak. 1.b) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben a az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége A hatékony és jogszerű működéshez rendszeres és jól működtetett ellenőrzési rendszer szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A nevelési-oktatási intézmények szakmai tekintetben önállóak. Szervezetükkel és működésükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében jogszabályban meghatározottak szerint részt vesznek a pedagógusok, illetve a tanulók és a szülők- választott képviselőik útján. A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az iskola ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. 14

16 Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az évenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet minden pedagógus megismerheti. Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt szükség esetén. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: - az igazgató, - az igazgató helyettesek, - a gazdaságvezető, - a tanszakvezetők, bizonyos esetekben a pedagógusok (kizárólag szakmai jellegű ellenőrzés). Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Feladata a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásának szakszerű ellenőrzése és megszervezése. Az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következően saját területén végzi. A tanszakvezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken láthatják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest. A feladatokat tartalmazó munkaköri leírásokat háromévente át kell tekinteni. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettekkel alá kell íratni, az aláírt példányokat irattárban kell őrizni. Minden tanévben ellenőrizni szükséges a következő területeket: - a tanítási órák ellenőrzése, - a tanításai órákon kívüli foglalkozások, a beszámolók, a tanulmányi versenyek, egyéb versenyek látogatása (pl. Jászkun Világ Művészeti Szemle) - a belső dokumentumok vezetésének szabályosságát ellenőrizni szükséges, - az igazolt és igazolatlan hiányzások ellenőrzése, - az SZMSZ-ben foglaltak betartásának ellenőrzése a tanári intézkedések folyamán, - a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. A pedagógusok értékelése, az intézményi minőségirányítási program szerinti értékelő folyamatok A nevelő testület által elfogadott Teljesítmény-értékelési szabályzat (1/2009. ( ) számú tantestületi határozat) és a vonatkozó jogszabályok szerint történik az intézményi minőségirányítási-rendszer értékelő folyamatainak meghatározása, a pedagógusok értékelése. A minősítés alapja (három évenként) a következő: - A munkaköri leírásban megfogalmazottaknak hogyan felel meg a pedagógus, - Az éves munkatervben rögzített feladatokat hogyan végzi, végezte az adott tanévekben, - Az iskola minőségcéljait a dolgozó mennyire érzi kötelezőnek, fontosnak, illetve hogyan értékeli éves szinten a teljesítmény-értékeléskor (önértékelés), vagyis a munka eredményessége, illetve a vezetés/ önmagunk szemszögéből, a kettő esetleges eltérése, stb. - A teljesítménymutató/mutatók indikátorok alapján történő mérése az év végi vizsga, illetve a vizsga eredményességének pontozása a tanár és az igazgató értékelésével, az önértékelésben a tanév folyamán elvégzett feladatok, a növendékek szereplései, a tehetségfejlesztés eredményei, a továbbtanulási, felvételi mutatók, a versenyekre való felkészítés és annak sikeressége stb., az önértékeléssel kapcsolatos igazgatói megjegyzések. - Törekedni kell az értékelés tartalmi és a formai oldala egyensúlyára, realitására. 15

17 A tanév végi teljesítményértékeléskor a tanár önértékeléssel nyilatkozik, hogy a feladatait, a minőségcélokat hogyan teljesítette, a vezető, a vezetők pedig a dolgozó által rögzített célokat, azok önértékeléssel megállapított teljesítését, eredményeit összeveti az általa/általuk tapasztalt értékelhető eredményekkel. A vezető természetesen a legnagyobb felelősséggel, körültekintéssel értékel, az értékelés világos, valós és okszerű paramétereinek a betartásával. A 323/2008. (XII.28.) sz. kormányrendelet alapján a következő értékelési módot alkalmazzuk: 1. Számszerű (szummatív), illetve 2. Szöveges megfogalmazással (diagnosztikus) Kiemelkedő minősítés 3 pont % kiválóan alkalmas Megfelelő minősítés 2 pont % alkalmas Kevéssé megfelelő 1 pont % kevéssé alkalmas Nem megfelelő, alkalmatlan 0 pont 34 % alatt alkalmatlan Az ellenőrzés módszerei - a tanulói munka, a hangversenyeredmények vizsgálata - írásos dokumentumok vizsgálata (naplók, törzslapok, stb.) Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival kell megbeszélni. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 1.c) A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával: Egyéb esetekben (például rendezvény) az épületben való tartózkodásra az igazgató adhat engedélyt. Aki/akinek a gyermeke nem áll jogviszonyban az iskolával, nem tartózkodhat az épületben. Nyilvános hangversenyen a gyermekek által meghívottak részt vehetnek, a koncert ideje alatt az ügyelők gondoskodnak az iskola rendjéről. Párt vagy párthoz való szervezet nem tarthat ülést, nem működhet az intézményben. Kulcsnyilvántartás és kulcshasználat Az épületek kulcsainak kiadását a kulcsnyilvántartás tartalmazza, minden tanár/dolgozó anyagi felelősséggel tartozik az épület biztonságáért, bezárásáért. Az iskola, a kapu zárásáért, értékeiért minden pedagógus, illetve a kijelölt pedagógus a felelős, váratlan akadályoztatása esetén köteles az iskola vezetését értesíteni az esetleges problémáról. Az iskola zárásának rendjét minden évben újra nyilvánosságra hozzuk, Az iskola délutáni nyitva-és zárva-tartási rendjét évente aláírják a zárásért felelős tanárok. Az épület biztonságos működtetése A fűtési rendszert az igazgató, a helyettese és az iskolatitkár kezelik. A fűtőtestek lezárása, a fűtési rendszer hőmérsékletének szabályozása, csökkentése az iskolát záró tanár feladata is lehet az igazgatóhelyettessel történt előzetes egyeztetés és írásbeli rend szerint. A létesítmények és helyiségek használati rendje Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Az iskolát más célra csak kivételesen indokolt esetben lehet használni; ennek eldöntése az igazgató hatásköre. A szülők a gyermekük kísérése idején, órájuk alatt tartózkodhatnak az épületben, illetve hivatalos ügyek intézése esetén. A bejárati kapu zárva tartása esetén a felszerelt csengő használatával lehet az épületbe bejönni. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: 16

18 - az iskolai tulajdon védelméért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energiafelhasználással való takarékosságért, - a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, - az épület gondos bezárásáért (a kapu 2 zárral záródik a Biztosító kérése szerint). A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Idegen személy az intézmény területén csak ellenőrzés mellett tartózkodhat. Aki nincs tanulói jogviszonyban az iskolával, azért felelősséget nem vállal az intézmény. Tanítási idő után tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanár az órára érkező diákért az órát megelőző és az órát követő öt percben felelős. Az iskolában a jelzett időnél tovább csak a szülő felelősségére tartózkodhat a tanuló. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. Felelős a teremben utoljára tanító pedagógus. 1.d) intézményegység esetén az intézményegységgel való kapcsolattartás rendje Az intézményegységek tekintetében az intézményegység vezetőkkel napi kapcsolatban vagyunk. Ha a telephely nem a zeneiskola közvetlen működtetésében van, akkor a telephelyet működtető művelődési házzal, közismereti iskolával is közvetlen kapcsolatot tartunk, mely e- mailen, telefonon, faxon. SMS-ben is történhet. Az intézményegység-vezetők kötelesek beszámolni minden eseményről, változásról. Döntéshelyzetben egyeztetni kell az iskola vezetőjével, illetve az igazgató helyettesekkel a hiba, vagy probléma elhárítása érdekében. A begyakorlott folyamat eredményeképpen ez a kapcsolattartás olajozottan történik. Ugyancsak az iskolavezetés is a szükséges információkkal ellátja az intézményegységek vezetőit, az igazgató, illetve helyettesei gyakran, de szükség esetén mindenkor kimennek az adott telephelyre. 1.e) A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az iskola vezetése és a telephelyi kapcsolattartók között mobil telefon, segítségével állandó kapcsolat van. A telephelyi kapcsolattartó tanár köteles a telephelyen történő eseményekről beszámolni, az azonnali intézkedést igénylő ügyekben egyeztetni az iskola vezetésével, illetve a hibát elhárítani. Szükség esetén a vezető a helyszínre utazik. A nevelési-oktatási intézmény vezetője, beleértve a telephely vezetőjét is a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői, vezető-helyettesi feladatokat ellássák. Ha a nevelési-oktatási intézmény, illetve a telephely vezetője a szükséges intézkedéseket nem tudta megtenni, a vezetői feladatokat a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott (telephelyenként a rangidős tanár) köteles ellátni. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás is ugyanezek elvek szerint történik, az intézményegységek egymással is folyamatos kapcsolatban vannak. A bent tartózkodás vezetése, dokumentálása: Az iskola vezetői, az iskolatitkár és a takarítónő, illetve az Óvoda utcában tanító tanárok jelenléti ívet vezetnek, a vidéki telephelyeken tanító tanárok/pedagógusok benntartózkodását a naplóban vezetett órák igazolják. 1.f) Az intézményvezető, vagy az intézmény vezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörben, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. 17

19 Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a gazdasági vezető látja el az igazgatóval való egyeztetés szerint. A nevelési-oktatási intézmény vezetője, beleértve a telephely vezetőjét is a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői, vezető-helyettesi feladatokat ellássák. Ha a nevelési-oktatási intézmény, illetve a telephely vezetője a szükséges intézkedéseket nem tudta megtenni, a vezetői feladatokat a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott (telephelyenként a rangidős tanár) köteles ellátni. A telephely vezetőt távollétében a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező pedagógus helyettesíti. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató és a gazdaságvezető közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető vagy a gazdaságvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. 1.g) A vezetők és az intézményi tanács, szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái: Az intézmény szervezeti egységei valamint ezek kapcsolattartási rendjei és formái Intézményi tanács működtethető a következők szerint: Az igazgató pedagógiai, szakmai ügyekben döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete az iskolatanács, mely általában a nevelőtestületi és közalkalmazotti értekezletek előkészítésében segíti az intézményvezetés munkáját. A Intézményi Tanács tagjai: igazgató a székhely szerinti önkormányzat képviselője általános igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes tanszakvezetők (munkaközösség vezetők) esetenként az intézményegységek vezetői. Az Intézményi Tanács jogi személy, az Oktatási Hivatal veszi nyilvántartásba. Az ügyrendjét maga készíti el, melyet az alakuló ülést követő 15 napon belül be kell küldeni az Oktatási Hivatalnak. Az ülések összehívása az igazgató feladata. A tanács tagjai kezdeményezhetik a tanács összehívását, ha a javasolt napirend megtárgyalása ezt indokolja. Az ülésre - napirendi ponttól függően - tanácskozási joggal meghívható a gazdasági ügyekkel foglalkozó személy, a Diákönkormányzat vezetője, a Szülői Tanács elnöke, a fenntartó képviselője, a gazdasági vezető. A tanulói jogok érvényesülésének folyamatos figyelemmel való kísérése érdekében meghívást kaphat a Diákönkormányzat munkáját segítő tanár. A vezetői tanács tagjai az igazgató által megállapított munkaprogram alapján tanácskoznak. Az ülések összehívása az igazgató feladata. A vezetői tanács a megbízásokkal felkért tagokból áll és centralizált módon dönthet az egész intézményre vonatkozóan. Az operatív vezetési ügyekben az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a gazdasági vezető, iskolatitkár heti rendszerességgel és szükség szerint megbeszélést tart. Az iskola 18

20 tevékenységéről sajtónak, médiának csak a fenntartó, illetve az igazgató előzetes engedélye alapján lehet tájékoztatást adni Az iskolában a nevelő- és oktatómunka segítésére, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására szülői tanácsadó lehet létrehozni. Elnevezése: Szülői Tanács. Az iskola legfontosabb partnerei a tanulók és a szülők, ezért a velük való kapcsolat kialakításában a bizalom és a kölcsönös felelősség elvének gyakorlására helyezzük a hangsúlyt. A szülőkkel való együttműködés szervezése az igazgató feladata, illetve minden tanár kötelessége a napi kapcsolattartás. A szülők általában elkísérik gyermeküket a zeneiskolai főtárgyi órákra, így a tanárok és a szülők találkozása szinte mindennapos. Az iskolában Szülői Tanács működik, meghívást kap a nevelőtestület értekezleteire, ahol a tanulókkal kapcsolatos döntés születik (kivéve osztályozó értekezletek). A Szülői Tanács legalább évi egy alkalommal és szükség szerint találkozik, illetve tanácskozik, véleményt nyilvánít. Tájékoztatást kérhet az igazgatótól, az iskolai élettel kapcsolatosan tanácsadói joga van. A Szülői Tanács kezdeményezhet a tanulók érdekében fontos intézkedéseket. A Szülői Tanács az iskolában tanácskozásaihoz termet, infrastruktúrát kap. Az intézményben nem működik iskolaszék, intézményi tanács, de intézményi tanács életre hívható, ha a nevelőtestület legalább 20%-a, a zeneiskolába járó gyermekek szüleinek 20%.a, az iskolába járó tanulók 20%-a, a fenntartó képviselője jelölők/képviselője közül legalább kettő ezt kezdeményezi. 1.h) A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések. A nevelőtestület: A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, gazdasági vezetője, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. A nevelőtestületet a jogszabályokban és a Kölcsönös együttműködési szabályzatban foglaltak szerint véleményezési, egyetértési, stb. jog illeti meg. Ezen jogaival elsősorban a nevelőtestületi értekezleteken élhet, melyeken minden tag köteles megjelenni. Azok a tagok, akik nem teljes állásban tanítanak az intézményben, kötelesek a tanév folyamán az álláshelyüknek megfelelő arányban részt venni a nevelőtestületi értekezleteken. Indokolt esetben az értekezletekről való távollét előzetes egyeztetés alapján az intézményvezető engedélyével történhet. Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha az iskolaigazgató továbbá, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az iskolai szülői szervezet, diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nem főállásban alkalmazott tanárokat a tagozatvezetők kötelesek szóban tájékoztatni az értekezleteken elhangzottakról, illetve az igazgató írásban rögzített kéréseit számukra átadni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik - a pedagógiai program és módosításának elfogadása; - a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása; - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, 19