Környezetvédelem. Az emberi környezet védelme. Kedves Collegisták!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Környezetvédelem. Az emberi környezet védelme. Kedves Collegisták!"

Átírás

1 A M a t h i a s C or vi n u s C o l le gi u m l a p j a TARTALOM már c i us 2 Szilágyi Gábor Környezetvédelem 4 Sári Attila Természetvédelm jog az Európai Unióban 5 Kelemen Eszter Dzsemfőzés felelősen A Sokoró Ökológia Park alapítvány példája 7 Gyetvai Alexandra Szellemi környezetszennyezés, avagy hogyan emlékezik a víz?

2 Kedves Collegisták! Környezetvédelmi számunk utolsó példánya annak a típusú Hegylakónak, amelyben a szakmaiság és a tanulmányjelleg dominált. Következő számunktól kezdve a Hegylakó rólunk szól, ezáltal is erősítve a Collegium közösségét, lakóinak Mathiasos identitását. A Hegylakó tavaszi számában a Collegium és szakirányai közösségi életét mutatjuk be, könnyedebb hangvétellel. Az arculatváltáshoz a Ti segítségetek nélkülözhetetlen, kérjük, ötleteiteket, kritikáitokat küldjétek el a Hegylakó címére: Forgassátok haszonnal és élvezettel kis újságunk legújabb számát! Környezetvédelem Szilágyi Gábor Az emberi környezet védelme mindig is az élet velejárója volt. A XX. század közepéig azonban nem érték olyan mértékű kihívások az emberi társadalmat, hogy szükségessé vált egy akkora mértékű érdekkifejezés, mint amilyet azóta tapasztalunk. Egészen az 1960-as évekig nem volt probléma az ipari gazdasági fejlődés és a környezetvédelem egyensúlya, a két célkitűzés kitűnően megfért egymás mellett. Ez igaz akkor is, ha tudjuk, hogy a környezetvédelem abban az időben még nem tudott távlati célokat megfogalmazni, csak egy-egy szimbolikus jogalkotási aktusban jutott kifejeződésre (pl ben Magyarországon rendelettel védetté nyilvánították a debreceni Nagyerdőt). Azt viszont leszögezhetjük, hogy a főbb prioritás a gazdaság fejlesztése, fejlődése volt. Ez a felfogás változott meg a hatvanas, majd főleg a hetvenes években. A változás folyamatát egy amerikai újságírónő 1962-ben megjelent könyve indította meg. Rachel Carson ( ) Néma tavasz (Silent Spring) című munkája (nem tudományos mű, talán közelebb áll a riport és a szépirodalmi stílusú művekhez) volt az, amely először figyelmeztetett arra, hogy diszkrepancia áll fenn a gazdaság fejlődése és a környezetvédelem igénye között. A mű a rovarirtó szerek helytelen alkalmazását dolgozza fel, mégpedig úgy, hogy a probléma valamennyi olvasó számára közvetlenül érzékelhetővé vált. A szöveg egyfajta látomás: a jövőről szóló mese, amelynek célja a vészharangok megkondítása, ahogy azt Láng István említette a Mindentudás Egyetemén elhangzott előadásán, amely során idéz is a könyvből: Aztán egyszer csak valami különös rontás támadt a vidékre, és többé semmi nem volt már olyan, mint azelőtt. Gonosz átok telepedett a tájra: megmagyarázhatatlan betegség vitte el a csirkéket, s a birkák és tehenek is megbetegedtek és elpusztultak. A halál árnyéka borult mindenre. A farmerek arról beszéltek, hogy a családokban sokféle nyavalya ütötte fel a fejét, s a városi doktorok egyre értetlenebbül álltak az embereket megtámadó újfajta betegségek előtt. Történt néhány hirtelen és érthetetlen haláleset is, és nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek között, akik játék közben hirtelen rosszul lettek, és néhány óra múlva meghaltak. És az a különös csend. Például a madarak hol vannak? Sokan beszélgettek róluk, zavartan és tanácstalanul. A 2 kertek hátsó végében felállított madáretetők elhagyottan álltak, s a néhány madár, melyet itt-ott még látni lehetett, minden ízében reszketett, kínosan vonszolta magát haldoklott. Hajnalonta, amikor máskor vörösbegy, gerle, szajkó, ökörszem és ezer másmadár köszöntötte a napot, most néma csönd ülte meg az erdőt, a földeket és a mocsarat. A farmokon hiába kotlottak a tyúkok: a tojásokból nem kelt ki csirke. A farmerek panaszkodtak, hogy nem tudnak disznót hízlalni: alig pár

3 malac születik, s néhány napnál nem élnek tovább. Az almafák virágba borultak, de a szirmok között nem sürögtek a méhek; s a megporozatlan virágokból nem termett gyümölcs. Az utakat szegélyező, valaha oly szépséges növényzet aszott és barna volt, mintha megégett volna és csend volt itt is, élettelen csend. A halott patakokat sem látogatták már a horgászok: elpusztultak a halak is mind. Az ereszek alatt, a csatornákban és a tetőzsindelyek közötti résekben még látszott egy kevéske abból a fehéres-szemcsés anyagból, ami pár hete, mint furcsa hó hullott az égből a házakra, a földekre és a vizekbe. Nem gonosz varázslat, nem valamiféle ellenséges hadtest némította el a vidéket. Az emberek mindent maguknak köszönhettek. [...] Főként ennek a műnek köszönhetően jöttek létre a hatvanas évek folyamán az Egyesült Államokban társadalmi mozgalmak, amelyek valamilyen környezetvédelmi célt tűztek ki zászlajukra. Törekvéseik első eredménye a Föld napjának megünneplése április 22- én nagy publicitás és nagyszámú résztvevő jelenléte mellett. Ebből azóta világszerte hagyomány lett. Nyugat-Európát a hetvenes években érte el a probléma felismerése. Ekkor itt is nagy számban jöttek létre környezetvédő mozgalmak (az ún. Zöldek). Esettanulmányként álljon itt a nyugatnémet fejlődés. A nyugatnémet zöldek mozgalma az 1970-es évek során alakult meg több, nem sokkal korábban létrejött új társadalmi mozgalom egyesülésével. Az 1979-es EPválasztásokon is indultak, majd január 13-án megalakult a Zöldek pártja, amely egy pártellenes párt volt, legalábbis vezéregyéniségük, Petra Kelly szavai szerint. Ez abban is kifejezésre jutott, hogy soraik között konzervatív politikus éppúgy megtalálható volt, mint például kommunista. Politikai arculatuk a szociális pacifista bázisdemokratikus háromszöggel írható le. A Zöldek nagyrészt vállaltak a nyolcvanas évek békemozgalmaiból, itt szerezve nevet maguknak ban bejutottak a Bundestagba. Innentől kezdve indult meg a párton belül egy belső differenciálódás. A bázisdemokratikus alapok (amelyek például abban manifesztálódtak, hogy a tervek szerint kétévente rotáció alapján cserélődik összes parlamenti képviselőjük) hamar devalválódtak, megindult a fundik és realók küzdelme, amelyből végül utóbbiak kerültek ki győztesen. (A Zöldek egyébként mára Németországban a szövetségi kormány egyik pártja lettek.) A hetvenes években nemcsak társadalmi mozgalmak alakultak, felelős személyiségek is elkezdtek gondolkodni a környezetvédelem témáin. Ennek első eredménye 1972-ben a Római Klub első jelentése volt, amely drámai hangon figyelmeztetett egy esetleg bekövetkező természeti katasztrófa esélyeire. (Ők ezt a XXI. század közepére jósolták.) A jelentés által hirdetett program ennek érdekében korlátozná a gazdasági növekedést (címe is ez: A növekedés határai), mégpedig annak érdekében, hogy megmaradjanak a meg nem újuló természeti erőforrások. E dokumentum és az általa gerjesztett vita során lépett be a köztudatba a fenntartható fejlődés gondolata. A program legnagyobb érdeme, hogy felrázta a felelősen gondolkodókat. Az ENSZ és szervezetei sem maradtak tétlenek. U Thant, a világszervezet főtitkára az 1968-as közgyűlésen kitért a problémára, azt globális veszélynek nevezve. U Thant e beszédében kezdeményezte, hogy az ENSZ szervezzen világkonferenciát a témáról. Ez 1972-ben következett el (Stockholmban), mégpedig június 5-én, ezt azóta környezetvédelmi világnapként ünneplik. Azóta több konferencia is lezajlott az ENSZ égisze alatt, ezekre a későbbiekben térek ki. Az ENSZ mellett további nemzetközi szervezetek is céljaik közé vették a környezetvédelmet. Itt csak az Európai Közösségre van módom kitérni mint ilyen szervezetre, ez viszont Magyarországra nézve is fontos. Az EGK mint elsősorban gazdasági integráció nem tért ki a környezetvédelemre célként. A hetvenes évektől azonban ő sem térhetett ki a probléma elől. Az 1972-ben megkötött Párizsi Egyezmény dolgozta ki az első környezetvédelmi akcióprogramot, ami a jogi szabályozás alapja lett (jelenleg a hatodik akcióprogram él az EU-ban). A jogalkotás újabb hullámát az 1976-os sevesói katasztrófa indította el, amelynek következtében számos balesetelhárítási szabályt fogadtak el. (NB óta van az EK-nak önálló környezetvédelmi politikája.) A nyolcvanas években hódított teret a fenntartható fejlődés koncepciója, amely 3 fel kívánta oldani a gazdasági növekedés és a környezet fenntartása közötti diszkrepanciát. Definíció szerint A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk hasonló igényeinek kielégítését. Ebből következően a program vissza kívánta fogni a gazdagabb államok további fejlődését, törekedve arra, hogy mindenkinek éppen annyi jusson, amennyi egy tisztességes életmódhoz kell. Az életmód, az életminőség, a tudatosság, az értékmegőrzés, a tradíciók mellett a mindennapi létszükségletet biztosító foglalkoztatás, az egészség megőrzése, továbbá az alapvető emberi jogok és a demokratikus intézményrendszer is elengedhetetlen feltétele a fenntartható fejlődésnek. E felfogás extrém példája az 1992-es riói konferencián felvetett zéró fejlődés elmélete, amely szerint az es fejlődési szinten kell a világnak megállnia, hogy megakadályozza a globális természeti katasztrófát. Ezt a nézetet a fejlődő országok természetesen megvétózták, hiszen ez számukra a végtelenségig tartó szegénységet jelentette volna. A 2002-es johannesburgi volt eddig az utolsó ENSZ-konferencia. Ez főleg a globalizáció által előidézett hatásokkal foglalkozott, illetve azt vizsgálta, hogy ez a nemzetköziesedő folyamat hogyan hasznosítható a környezetvédelem céljai érdekében. A megoldásig még nem sikerült eljutni ugyan, de a problémákat már világosan látjuk: 1. nem működik a környezetvédelem integrációjának elve; 2. a világ sokkal több erőforrást használ fel, mint amennyit az ökoszisztéma elviselne; 3. a pénzügy, kereskedelem, beruházás és technológia terén hiányoznak az összefüggő politikák és a hosszú távú szemlélet; 4. kevés a végrehajtáshoz szükséges pénzügyi erőforrás. Néhány szót szólnék a magyar fejlődésről a továbbiakban. A szocializmus évtizedeiben civil szerveződésre nem lehetett mód. A jogalkotásban vannak eredmények, ezek közül a legfontosabb az évi II. törvény az emberi környezet védelméről. A téma egyébként nem volt soha sem elsődleges, hiszen az adósságcsapdában vergődő országban sokkal inkább a gazdaságosság volt szempont, mint a környezet kímélete. A környezetvédelem egyik aspektusa azonban fontos szerepet játszott a magyar rendszerváltásban. A köztudatban hol elő-, hol pedig eltűnő Bős Nagymaros-

4 problematikáról van szó. A vízi erőmű megépítéséről még 1977-ben született magyar-csehszlovák megállapodás, majd a nyolcvanas években kezdődött az építkezés. A beruházás a Duna környékének élővilágára katasztrofális és részben visszafordíthatatlan hatással bírt. Ez adta az okot a Duna Kör megalakítására, amely a rendszerváltás során felfutó zöld mozgalmak közül az egyetlen hosszabb életű volt. A sokáig nemzetközi szinten is elismert szervezet mégsem Természetvédelmi jog az Európai Unióban tudott megoldást elérni a kérdésben, mint ahogy a magyar kormányok sem jeleskedtek e téren. Sári Attila Atermészetvédelmi jog a környezetvédelmi jog egyik területét képezi az Európai Unió joganyagában. A környezetvédelmi jog az Unió környezeti politikája keretében jött létre, melynek célja az alapító szerződések értelmében a fenntartható fejlődés, és a környezet minőségének megőrzése. Az uniós természetvédelmi jog jogforrásai a következők: a vadon élő madarak védelmére vonatkozó 79/409/EGK irányelv, a 92/43/EGK irányelv a természetes élőhelyek, illetve a vadon élő állat-és növényfajok védelméről (Élőhelyvédelmi Irányelv). Az ezen irányelvek által meghatározott speciális védett területek alkotják a Natura 2000 elnevezésű rendszert. A magyar jogban a természet védelméről szóló 1996:LIII. tv. és a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletek hajtják végre a két irányelvet. Megemlítendő továbbá, hogy az EU (egyben tagállamai nevében is) egyes nemzetközi szerződésekhez is csatlakozott, ilyen pl. a vadon élő állat-és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Egyezmény (CITES). Ebben a cikkben röviden számba vesszük, hogy az említett jogszabályok milyen fajokra, élőhelyekre terjesztik ki a védelmet. A madarak védelméről szóló irányelv az irányelvben felsorolt vadászható fajok kivételével valamennyi vadon élő madár szándékos elpusztítása, befogása tiltott. Az Élőhelyvédelmi Irányelv II. melléklete közösségi jelentőségűnek minősíti a veszélyeztetet, sérülékeny, ritka fajokat, ezek védelmét a Natura 2000 keretében kell megoldani különleges természetmegőrzési területek kijelölésével, melyek kijelölésének kritériumait a III. melléklet tartalmazza. A IV. melléklet a tiltott befogási, halászati módszereket, az V. pedig a korlátozással vagy egyáltalán nem hasznosítható fajok listáját foglalja magában. A csatlakozási tárgyalások eredményeként, magyar kezdeményezésre vették fel a II. mellékletre a leánykökörcsint, a különleges halfajtának tekinthető lápi pócot, valamint a tölgyeseinkben élő nagy szikibaglyot. Érdekesség, hogy az irányelv rendelkezései szerint védettnek számító hörcsög védelme alól megkaptuk a felmentést. A Natura 2000-hálózat magyarországi területeit a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet jelöli ki.55 különleges madárvédelmi területet, 467 Különleges természetmegõrzési területet határoz meg. Ezek különböző területűek: egyes legelők, hegyek, medencék, folyóvölgyek stb. Kollégiumunkhoz közel található ezek közül például a Budai-hegység, a Budaörsi kopárok, az Érd-Tétényi plató, a Ráckeveidunaág. A CITES, más néven Washingtoni Egyezmény március 3-án született, mára 163 tagországgal rendelkezik és a leghatékonyabb nemzetközi természetvédelmi megállapodásnak tekinthető. Hazánk 1985-ben csatlakozott hozzá. Úgynevezett első generációs természetvédelmi nemzetközi egyezmény, vagyis a veszélyeztetett fajokra koncentrálva a klasszikus természetvédelemre alapozza működését. Kezdetben elsősorban azokkal a fajokkal foglalkozott, amelyekért a közvélemény aggódott, napjainkra azonban ez megváltozott a második generációs egyezményekre jellemző tartalom megjelenésével. Így ma már az is célja, hogy a döntéshozatal az ökoszisztéma-szintű megközelítési módot is alkalmazza, a biodiverzitás egységeinek és interakcióinak figyelembevételével. A részes felek konferenciáin több, mint kétszáz határozatot hoztak az egyezmény végrehajtásával kapcsolatban. Kialakított egy nemzetközi hatósági engedélyezési rendszert a fajok védelmével, kereskedelmével kapcsolatban (pl. mahagóni, kaviár, cápák). Az egyezmény szerint a kipusztulóban levő fajok befogása és kereskedelme tilos, a kevésbé súlyos helyzetben levő állatok és növények korlátozott mennyiségben, hatósági engedéllyel hozhatók forgalomba. Az egyezmény hatálya felsorolt élőlények minden részére és származékára is kiterjed, így például engedélyköteles a vadásztrófea is. Az Európai Unióban rendelet hajtja végre a CITES-t. Ez a rendelet azonban az egyezménynél tágabb körben állapítja meg a hatálya alá tartozó fajok listáját, egységesen megoldja a kereskedelemmel összefüggő összes problémát. Magyarországon a CITES-engedélyeket a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala adja ki. (források: Kende Tamás (szerk.): Az Európai Unió Politikái; Természetbúvár 2003/6. sz o. 2003/ o.) 4

5 Dzsemfőzés felelősen A Sokoró Ökológiai Park Alapítvány példája Kelemen Eszter Dzsemfőzés, felelősen A Sokoró Ökológiai Park Alapítvány példája Lehet-e sikeres egy felelősen működő vállalat? Fenntartható-e a mai piaci viszonyok között egy, az érintettek érdekeit is szem előtt tartó termelőtevékenység? Napjainkban egyre több emberben merülnek fel hasonló kérdések, s keresnek maguknak példát, mellyel igazolni tudják az ezekre adott igeneket. Az alábbi cikkben talán sikerül egy példaértékű kezdeményezést bemutatnunk: a Sokoró Ökológiai Park Alapítvány komplex vidékfejlesztési programját. Azon belül is egy kis működési szegmensének, a dzsemfőzés folyamatának elemzésével próbálunk választ adni a feltett kérdésekre, remélve, hogy ezzel újabb megerősítést nyer az igen válaszokba vetett bizakodásunk. Az ötlettől a megvalósításig A Sokoró Ökológiai Park Alapítvány civil kezdeményezésre alakult január 6- án, Győrben. A szervezet létrehozása személyes indíttatáson alapult: az ötletgazda, s egyben kuratóriumi elnök, Enyingi Tibor szerint nem csupán kritikával akartak szolgálni a környezetszennyező ipari- és agrártevékenységet végző szervezeteknek, hanem példát akartak mutatni számukra, olyan minta felállítására törekedtek, amellyel népszerűsíteni tudják a környezettudatos termelést. Az Alapítvány elsődleges célkitűzése egy fenntartható fejlődési program kidolgozása és beindítása a Sokoró vidékén, ami a szervezet megalakulásakor még teljesen újszerű kezdeményezés volt: családi mintagazdaságok korábban is foglalkoztak ökogazdálkodással, a környezettudatos gazdálkodási módok kistérségben való meghonosításával azonban eddig senki nem próbálkozott. A szervezet alapítói okiratában e fő célnak megfelelően számos feladatot határoztak meg, többek között az ökológiai rehabilitációt, a talaj- és környezetkímélő gazdálkodási formák elterjesztését, a környezetbarát építési technika támogatását, a természetvédelmi területek kezelését, és a Sokoró kistérség természeti, kulturális értékeinek megóvását. 1 A szervezet tevékenysége négy pillérre támaszkodik, melyek közül a felnőttképzés az első. Ennek keretében rendszeresen szerveznek tanfolyamokat a térség lakóinak: eddig gyógynövénytermesztőés feldolgozó, valamint bortermeléssel kapcsolatos tanfolyamra került sor, ahol a gazdák megismerkedhettek a biobor- és pincekezeléssel, a turizmus fontosságával és hatásaival, a bioültetvények kialakításának módjával. A második pillér a gyerekek természetszemléletű nevelése, melyet a nyári táborok, a tanösvény és az erdei iskola biztosít, a győri megyei kórházzal való együttműködés gyümölcseként pedig sérült gyermekek gyógylovagoltatására is van már lehetőség. Harmadik pillérként a mezőgazdaság fejlesztését emelhetjük ki, melynek kapcsán a térség földrajzi adottságainak megfelelő növénykultúrák meghonosítása, a fenntartható termelés és a biotermelésre épülő helyi feldolgozóipar meg valósítása dominál. Végül az utolsó pillér, a turizmus, a térség kihasználatlan lehetőségeire, természeti szépségére épül, e területen az Alapítvány elsősorban az ökoturizmusra, valamint a borturizmusra helyezi a hangsúlyt. A tevékenység harmadik pillére gazdálkodás, felelősen Az Alapítvány a korábbi évek során a mezőgazdaságban és iparban tapasztalt dezintegráció ellensúlyozására együtt igyekszik kezelni a mezőgazdasági termelést és az arra épülő feldolgozóipart, a termelés minden fázisában szem előtt tartva a környezettudatos, a helyi társadalom felé felelősséget vállaló működést. Ennek biztosítására kialakított egy integrációs modellt (1. ábra), melynek gyakorlati megvalósítása jelenleg is folyik. A modell keretében a helyi termelőket összefogó termelőszövetkezet és a családi üzemekre épülő feldolgozók munkáját egy integrátor szerv hangolja össze, ami lehetőséget ad arra, hogy az integráció tagjai együtt lépjenek fel az input és output piacon, valamint a stratégiai partnerekkel és a hivatalos szervekkel való kapcsolatokban, így kedvezőbb alkupozíciót, jobb feltételeket, bizonyos esetekben költségmegtakarítást érhetnek el. Földművelés a zonális földhasználati koncepciónak megfelelően csak az átmeneti zónákban folyna, és ott is környezetbarát módon (vegyszerektől mentesen); a foltszerű ültetési rendszerben főleg gyümölcsök és gyógynövények kerülnének termelésre. A megtermelt termények egy részét az integrátor közvetlenül értékesítené, zömmel azonban a helyi családi üzemekben (dzsemüzemek, aszalók stb.) kerülnének feldolgozásra. A környezetbarát módon történő termelést, a késztermék kiváló minőségét és nagy hozzáadott értékét az üzemekre kötelező belső szabványok, közös recepturák biztosítanák. A modell teljes kiépülése után pedig sor kerülne a piaci alapokra helyezésére is: az integrátor szerepét egy kft. vagy rt. venné át, melynek tőkéjét a helyi emberek befektetései képeznék, a feldolgozó üzemek pedig mint családi vállalkozások, franchise rendszerben kapcsolódnának az integrációhoz. A felvázolt modellben számos helyen fellelhető a felelős működés szellemisége: a mezőgazdasági termelés során a környezetkímélő módszerekre fókuszálnak; a helybeliek foglalkoztatásával növelik a vidék népességmegtartó képességét; a családi üzemek kialakításával, valamint a későbbi rt.-ben való részesedéssel pedig a vidéki emberek vállalkozó kedvét, kockázatvállalási hajlandóságát fokozzák. Ha azonban az integráció egy még kisebb egységét tekintjük, 1 Forrás: a Sokoró Ökológiai Park Alapítvány alapító okirata 5

6 megbizonyosodhatunk a tényleges működésben fellelhető felelős gondolkodásmódról. Tekintsük ezért a modell jelenleg is működő feldolgozó üzemét, a sokorópátkai dzsemüzemet! Dzsemfőzés - egy kicsit másképp A sokorópátkai dzsemüzem 1998-ban kezdte meg működését, beindításának költségeit csaknem 30 millió forintos támogatásból fedezték, mely összeget többek között az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, a Megyei Területfejlesztési Tanács és a Megyei Munkaügyi Központ bocsátotta az Alapítvány rendelkezésére. 2 Rejtett üzenetet hordoz már önmagában a helyszín kiválasztása is: Sokorópátka ugyanis egy aprócska falu, kevés munkalehetőséggel, ahonnét az ingázó munkavállalók kora hajnalban indulnak a kb. 20 km-re fekvő Győrbe, hogy biztosítsák megélhetésüket. Az üzem e kistelepülés központjában, egy felújított, régi épületben kapott helyet. A dzsemüzem az állandó foglalkoztatás biztosítása és a szezonális hatások kiküszöbölése végett egész évben folyamatosan működik: késő tavasztól őszig az éppen érésben lévő, friss termést dolgozzák fel, míg télen és kora tavasszal a késő őszi szüretelésű, illetve nem romlandó gyümölcsök (birsalma, alma, kökény, csipkebogyó, galagonya) kerülnek feldolgozásra. A különböző gyümölcsökből 19 féle lekvár készül, a beérkező termés mennyiségétől függően átlagosan kg naponta. A termelési folyamat leginkább munka- és időigényes része a tisztítás és a válogatás. A főzés folyamata gépesített: a megtisztított, aprított gyümölcsök két üstbe kerülnek; a megfőtt gyümölcsök passzírozása után készre főzik a lekvárt; majd az üstből a töltőtartályba tölti a gép a dzsemet. Az elkészült lekvárt üvegekbe töltik, ezután 100ºC-on pasztőrözik. Utolsó fázisként a dzsemmel teli üvegeket felcímkézik, becsoma golják, végül az elkészült terméket az üzem melletti raktárhelyiségben tárolják, amíg elszállításra kerül. A befőzés során keletkező gyümölcspotyadékot a vadak etetésére használják fel. Mivel a termelés gépesítése minimális, nagy szerephez jut az emberi munkaerő, amit a gyümölcsök válogatása és mosása, a befőttes üvegek mosogatása, a passzírozás és a címkézés során alkalmaznak. A dolgozók valamennyien helybeli lányok, asszonyok ezeket a feladatokat közösen látják el, maguk osztják be, hogy az adott napon ki melyik munkafolyamatnál dolgozik, bár a gyümölcsök válogatásában mindenki részt vesz. Munkaerő felvételkor dominálnak a jelentkezők belső jellemzői, esetleges hátrányos helyzetük, de szem előtt tartják az üzemben dolgozók optimális kormegoszlását is. Bár a munkába állás előtt csak technikai jellegű, szorosan a munkafolyamathoz kapcsolódó képzésben részesülnek a munkavállalók, később folyamatosan kapcsolatban állnak az Alapítvánnyal, ami a közös beszélgetések kapcsán hozzájárul a szervezet felelős szemléletmódjának továbbadásához. Emellett segíti a dolgozók azonosulását az is, hogy nem csak a termelés folyamatában érintettek, hanem részt vesznek a termék értékesítésében is: az Alapítvány számos kiállításon megjelenik a Sokoró Dzsemekkel, ahol hostessek helyett a dzsemfőző asszonyok kóstoltatják a terméket az érdeklődőkkel. Ez a gyakorlat két szempontból is igen figyelemre méltó: gyrészt rend kívül hiteles a fogyasztók számára az így kapott információ, hiszen ki tudna többet a termékről, mint aki nap mint nap azzal foglalkozik; másrészt a dolgozók is láthatják munkájuk eredményét: megtapasztalva a fogyasztók érdeklődését, értékesebbnek ítélhetik meg munkájukat, s ez elvezethet oda, hogy 6 igazi elhivatottsággal végezzék azt. 2 Forrás: letöltve: március 10. Az elkészítés folyamatán túl maga a termék is különleges jellemzőkkel bír. Kiemelkedő a széles termékválaszték (19 fajta lekvár), amit azzal tudnak biztosítani, hogy évszaktól függően több mint harmincféle gyümölcsöt főznek be. A feldolgozott gyümölcsök között megtalálhatóak a hagyományos fajták, mint például a szamóca, a szilva, az őszibarack, az alma vagy a körte, de somból, csipkebogyóból, kökényből és berkenyéből is készül lekvár. Az elkészült termék biológiai értékét, vitamintartalmát gyakran fokozzák gyógynövények hozzáadásával (pl. hársfavirággal, bodzavirággal, galagonyával), így ezek a dzsemek pozitív hatással lehetnek többek között a meghűlésben, érelmeszesedésben, gyomor- és szívbetegségekben szenvedő fogyasztók állapotára. Ezek a lekvárok hagyomá nyos receptek alapján, nagyrészt biogyümölcsökből készülnek, színezék, tartósítószer és zselésítő hozzáadása nélkül, állaguk ezért folyósabb, színük esetleg kevésbé élénk, mint a kereskedelmi forgalomban kapható más termékeké, ízük azonban hamisíthatatlanul jó. A Sokoró Dzsemek értékes beltarta lmára a csomagolás hívja fel a fogyasztók figyelmét: a mellékelt rövid tájékoztató informálja a vásárlókat a termék jellemzőiről, elkészítésének folyamatáról, különleges összetevőiről és élettani hatá-

7 sairól. Eredmények és korlátok Elemzésünk végén valóban úgy látszik, hogy felelősen működő szervezetre bukkantunk a Sokoró Ökológiai Park Alapítványban. Megerősíti ezt, hogy felelős terméket állít elő, felelős termelési folyamat eredményeként, szem előtt tartva mind a környezet, mind a helyi társadalom érdekeit. Ez az eszmeiség megmutatkozik az Alapítvány többi tevékenységében is: a helyi közösséggel való jó kapcsolat kialakításában, a kulturális élet fellendítésében konferenciák, fesztiválok szervezése révén, vagy az egyszerű, mindennapi tevékenységek környezetkímélő módjában energiatakarékos izzók, napelemek használatában, vagy a fűrészporos hótalanításban. Mindez azonban nem könnyű feladat, s nem jár problémák nélkül. Miután a víznek lejátszották Elvis Presley «A tört szívek szállója» című dalát, a jégkristályok félbetörtek. (Masaru Emoto: A víz rejtett bölcsessége) A fenntartható vidékfejlesztési koncepció sikeres megvalósításának egyik legfontosabb feltétele minden bizonnyal a megfelelő tőkeerő. Az Alapítvány működésének finanszírozása ugyanakkor főleg pályázatok révén, kisebb mértékben a szervezettel szorosan összefonódó térségi önkormányzati társulás tagönkormányzatainak hozzájárulásaiból, valamint a működő mintaüzemek bevételeiből történik, ami korántsem garantálja az eltervezett programok biztos megvalósulását. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy a vidék fejlesztése a helyi lakosság aktív bevonásával kell, hogy megtörténjen, hisz valójában az ő életfeltételeikről, környezetükről születő döntések során megy végbe a fejlesztési folyamat. Mindez azonban magával vonja azt is, hogy az egyes programok megvalósítása nagymértékben függ a helyiek hozzáállásától: a vidéki ember túlzott kockázatkerülése, bizalmatlansága az újjal szemben bizony kerékkötője lehet a fejlesztési projekteknek. Végezetül az is előfordulhat, hogy a szervezet növekedésével, az elvégzendő feladatok gyarapodásával a szervezeti struktúra is gátjává válhat a hatékony működésnek: a növekedés szükségszerűen magával vonja új funkciók kialakítását, a munkamegosztás és a hatáskörök definiálását, s melynek elmaradása olyan problémákhoz vezethet, mint például a hiányos marketingtevékenység. Mindazonáltal elmondhatjuk, hogy a Sokoró Ökológiai Park Alapítvány követendő példával szolgálhat más szervezetek számára, s nem csupán a nonprofit szektorban, hiszen mint láttuk, egy teljesen profitorientált, piaci termelőtevékenységet a dzsemtermelést is lehet felelősen végezni. Szellemi környezetszennyezés, avagy hogyan emlékezik a víz? Gyetvai Alexandra Akörnyezetvédelem oktatásába újabban új fejezeteket iktatnak be: a szellemi környezetszennyezés témáját. A határok korántsem élesek, bár néhol nem okoz különösebb gondot a besorolás. Pár évvel ezelőtt például egy japán kutató, Masaru Emoto vizsgálni kezdte a víz tárolóképességét. Kijelentette, a gondolatok, a szavak, a zene és a különféle világtörténeti események vízre gyakorolt hatása megjeleníthető. Emoto vízmintákat vett és különféle szavakat ragasztott az üvegekre (szerelem, egészség, szenvedés, háború). Lefagyasztotta, majd elektronmikroszkóppal megvizsgálva geometriailag tökéletes kristályokat látott, természetesen akkor, ha pozitív jelentésű szavak szerepeltek az üvegen, s riasztó, kitekert, abnormális formák, ha nem. Az utolsó csapást a víz tánca jelenti. Emoto azt is észrevette, a vízmolekulák folyamatosan mozgásban vannak, s mintákba rendeződnek. Ezeket a mintákat clusternek nevezte, s hosszabb időn át figyelte őket. Így fedezte fel, hogy a vízmolekulák valójában táncot járnak, s ennek magas frekvencián rezgő struktúrák képezik az alapját nyarán Magyarország is elsőkézből értesülhetett erről a többek szerint tudományos világot megrengető felfedezésről (igaz, arról a beszámolók nem szóltak, miféle ez a bizonyos megrengetés ). Emoto könyvben adta ki elméletét a Víz rejtett bölcsessége címmel. A doktor több nyilatkozatában is hangsúlyozta a Föld iránti szeretetét, amely mozgatja a tudása továbbadásában, amúgy világszerte tartott szemináriumain nem nonprofit módon osztják a részvétel jogát. Vizsgáljuk meg még mélyebben a témát! Emoto honlapjáról kiderül, hogy nemzetközi kapcsolatok szakon szerzett diplomát (Department of Humanities and Sciences, Yokohama Municipal University) ben alternatív gyógyászatból szerzett doktori bizonyítványt egy nemzetközi nyitott egyetemen. Saját tevékenységét így jellemezte: A vizet 7 kutatom szerte a Földön, nem mint egy természettudományos kutató, hanem mint egy eredeti gondolkodó. Más kérdés, hogy a rá hivatkozó források már a tudósok között említi, például a Mi a csudát tudunk a világról? című film stáblistájában is így szerepel. A kísérletekkel komoly gond, hogy Emoto nem egyezett bele a kettős vakpróbába. A kreativitásuk alapján választott segítők szintén tovább színezik a helyzetet (elvárásként fejlett esztétikai érzék és személyiség szerepel). A James Randi Oktatási Alapítvány egymillió dollárt ajánlott Emotónak, ha kettős vakpróba során bizonyítani tudja az állításait. Emoto nem reagált az ajánlatra. Ettől még akár igaz is lehetne a hipotézis, viszont bizonyításról sem sok szó esik. Tucat kérdés közül kiragadva egyet, például felmerül, a víz mennyiben multifunkcionális. Meglepő, hogy senkiben sem motoszkált a kérdés, vajon milyen nyelven kommunikálnak a molekulák. Hogyan érti meg a víz a zenét,

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Magyar nyelv és irodalom középszint 0511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 9. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM SZÖVEGÉRTÉS Olvassa el

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

TÖRTÉNET. trehozása. (KAV-Farkaslaka,, Hargita. llalkozás. vállalkozv. mogatása. VállalkozV. Program keretében, amelynek szakmai támogatt.

TÖRTÉNET. trehozása. (KAV-Farkaslaka,, Hargita. llalkozás. vállalkozv. mogatása. VállalkozV. Program keretében, amelynek szakmai támogatt. TÖRTÉNET Az első közösségalapú vállalkozás s létrehozl trehozása (KAV-Farkaslaka,, Hargita megye) a FRUTRAD projekt keretében valósult meg a Norvég g Alap támogatásával 2009-2011 2011 időszakban. A második

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály

A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme. Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály A zöldítés, mint a KAP reform egyik legvitatottabb eleme Madarász István EU agrárpolitikai referens VM Agrárközgazdasági Főosztály KAP ÚJ CÉLKITŰZÉSEI 1. Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015

Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015 Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015 Kedves Kolléga! Kérem engedje meg, hogy tájékoztassuk az Államreform Operatív Program keretében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.)

A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) A Családi Gazdaságok Nemzetközi A rövid ellátási láncok jelene és jövője, az önkormányzatok lehetőségei (2014. 11. 13.) éve 2014 Szabadkai Andrea www.kisleptek.hu www.familyfarming2014.hu Budapesti Francia

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Vidékfejleszt bemutatkozása az ECOSYAL

Vidékfejleszt bemutatkozása az ECOSYAL A Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejleszt kfejlesztési si Egyesület bemutatkozása az ECOSYAL tükrében Bemutatkozás A Börzsöny lábainál, a Duna és az Ipoly által határolt terület 17 település Verőcétől Bernecebarátiig

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

INSIGHT (élesl( éért. a mezőgazdas. kfejlesztési si

INSIGHT (élesl( éért. a mezőgazdas. kfejlesztési si INSIGHT (élesl( leslátás, bepillantás) - pályázat a Hargita megyei gazdák k informáci ció-ellátására a mezőgazdas gazdaság és s vidékfejleszt kfejlesztés s fellendítéséé éért - Európai Bizottság, Mezőgazdas

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

(Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG

(Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG 2004.8.5. L 259/1 II (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁGA (2004. március 23.)

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Környezetvédelem Természetvédelem

Környezetvédelem Természetvédelem Környezetvédelem Természetvédelem Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak Szeged, 2011. Környezetvédelmi politika az EU-ban Az Európai Unió alapító tagjai az 1950-es években még nem érezték szükségesnek

Részletesebben

ünnepélyes avatása és megnyitására

ünnepélyes avatása és megnyitására Sajtóanyag sajtóanyag a Kistermelők Háza ünnepélyes avatása és megnyitására SZENTLŐRINC KIÁLLÍTÁSI CENTRUM 2015. április 16. 11 00 2 KISTERMELŐK HÁZA Az ötlet Egy speciális piac és közösségi tér létrehozása

Részletesebben

Környezet-tudatos gazdálkodás. A termelő, mint aktív környezetvédő

Környezet-tudatos gazdálkodás. A termelő, mint aktív környezetvédő Környezet-tudatos gazdálkodás A termelő, mint aktív környezetvédő Oktatási segédanyag felnőtt hallgatók részére Készült az Európai Unió INTERREG IIIC ALICERA projekt támogatásával Nyugat-Magyarországi

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Schmidt András Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály Natura 2000 területek az EU területén Jelenleg 26 106 Natura 2000 terület,

Részletesebben

XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság?

XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság? XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság? Koncepció: Galambos Sándor Szerkesztő: Zomborszky József Fenntarthatóság, fenntartható

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata Civil törvény változásai Péteri Község Önkormányzata Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény A civil szervezetek

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában Varga Ágnes ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskola Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék doktorandusz A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI

Részletesebben

26/2008. (III. 7.) FVM rendelet

26/2008. (III. 7.) FVM rendelet 1 26/2008. (III. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A mezőgazdasági,

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról 1 A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020 TERVEZÉS 2015. november 19. Teljes területtel jogosult települések száma: 18 db A támogatásra jogosult lakónépesség: 19633 fő Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település:

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben