ÖSSZEFOGLALÓ AZ ELSŐ MEZŐSÉGI CIVIL MŰHELYRŐL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÖSSZEFOGLALÓ AZ ELSŐ MEZŐSÉGI CIVIL MŰHELYRŐL"

Átírás

1 ÖSSZEFOGLALÓ AZ ELSŐ MEZŐSÉGI CIVIL MŰHELYRŐL Szamosújvár, Téka Kollégium május MEZŐSÉGI MINIKONFERENCIA A május 16-i program egy mini konferenciával kezdődött. A konferencia célja az volt, hogy egyrészt rávilágítson a Mezőség problémáinak legfontosabb okaira, másrészt hogy kezdődjön el egy közös gondolkodás a Mezőség jövőjéről. Az első szekciót Németh Attila újságíró (Kallós Zoltán Alapítvány) moderálta végig. Elsőként a házigazda, Balázs-Bécsi Attila köszöntötte a szép számú megjelentet. Ezután Kiss Tamás előadása következett. Kiss Tamás: Demográfiai körkép és a magyar oktatás perspektívái a Mezőségen A kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa előadásában egy demográfiai kutatásról számolt be, amelynek célja az volt, hogy mintegy 25 éves távlatban megbecsülje az iskolás korú magyar gyermekek várható létszámát. Regionálisan bontott népesség-előreszámítást végeztek el ig és 2032-ig várható népességet számolták előre Erdélyre, megyékre, oktatási régiókra, teljes népességre és a magyarságra is. Az oktatási régió a magyar nyelven oktató középiskolák vonzáskörzetét jelenti. Az előadó elmondta, hogy mintegy harmadával fog csökkenni a magyar gyermekek száma, és ez ki fog hatni a magyar oktatási intézmények számára is. A Mezőségen megfigyelhető demográfiai folyamatokkal kapcsolatban elmondta, hogy nincs központi jelentős települése a térségnek. A lakosság a nagy mértékű elvándorlás miatt folyamatosan fogy. A magyarok esetében az asszimiláció is erős. A terület két részre osztható: a székelyföldi magyar többségű rész mellett van egy szigetszerű vegyes lakosságú terület. * * * A következő hozzászóló László Attila, Kolozsvár alpolgármestere, az RMDSZ megyei elnöke volt. László Attila hozzászólása

2 A hozzászólásban elhangzott, hogy Kolozs megye PILOT-megye (9 ilyen van az egész országban), ahol az új oktatási törvényt kísérletezik ki óta a megyei oktatási intézmények kettős rendszerű könyvelést végeznek. Az intézmények a gyermekek száma alapján kapják a költségvetést (4200 új lejt kap gyerekenként egy 1000 fős iskola). Emiatt számos településen megszűnt a magyar nyelvű oktatás. Ahol nincs meg az RMDSZtöbbség az önkormányzatban, ott a magyar szempontok háttérbe szorulnak. Negatív példaként említette meg Magyarszovát esetét, ahol 2004-ben világbanki hitelből újítottak fel egy olyan oktatási intézményt, amelyben valaha 1000 gyerek tanult, ma 168 gyerek tanul ott. Kiskályánban egyházi kezdeményezés van egy ilyen központra, Mocson és Vajdakamaráson önkormányzati kezdeményezés létezik, holott a szováti központot ki lehetne használni. Az egész megyében magyar gyerek van, az iskolahálózat ezzel szemben mintegy 1800 gyereket tudna ellátni. Véleménye szerint egy gyerek 9. osztálytól mozdítható ki rizikó nélkül a családi körből. Minden magyarlakta településen kellene lennie 1-4. osztályos oktatásnak, hogy a kisgyermekeket ne kelljen kivenni a szülői házból. Ezen kívül oktatási központokat kell kialakítani. Probléma ezek esetében, hogy az önkormányzati iskolabusz nem lépheti át az adott önkormányzat közigazgatási határát (jogszabály miatt). László Attila végül kiemelte, hogy legyenek szakoktatási központok is. Nem kell mindenkinek leérettségizni, akinek ehhez a képességei nem megfelelőek. * * * Ezután Ocskay Gyula, az Eurohíd Alapítvány projektmenedzsere beszélt a kezdeményezés céljairól. Ocskay Gyula: Első mezőségi civil műhely. Miért is? A kezdeményezés elindítója azzal kezdte, hogy 2008-ban készült egy vitaindító tanulmány a Mezőségről mint esetleges fejlesztési térségről. A tanulmány vázlatosan áttekintette a mezőségi demográfiai, tájföldrajzi és gazdasági viszonyokat, és igen aggasztó következtetésekre jutott. Az előadó diagramok és térképek segítségével mutatta be a Mezőség elnéptelenedésének folyamatát. Ezek a következtetések keltették életre a civil műhely céljait: 1. A Mezőség mint önálló, organikus fejlesztési térség pozícionálása 2. Probléma- és értékleltár összeállítása 3. Emberi erőforrás adatbázis összeállítása 4. Egy közös fejlesztési stratégia alapjainak lerakása, a stratégiai tervezési folyamat

3 elindítása 5. Fejlesztési hálózat kialakítása, közösségépítés 6. Kapcsolatfelvétel, hasonló folyamatok generálása a mezőségi román szervezetekkel 7. Megyei és regionális fejlesztési stratégiák alakításában részvétel 8. Turisztikai, erdő- és mezőgazdasági beruházásélénkítés 9. A belső kohéziót erősítő fejlesztések elindítása 10. A mezőségi szórványmagyarság megmaradását segítő átfogó program kialakítása, megvalósítása * * * A következő előadó Vetési László lelkész, a Szórvány Tanács elnöke volt. Vetési László: Erdélyi Mezőség Az előadó elsőként olyan neves személyiségeket említett meg, akik révén a Mezőség bekerült a köztudatba. 46 kiemelt támogatású missziós közösséget tartanak számon a református egyházban. Ezek között sok a mezőségi. Kiemelt támogatást biztosítanak számukra. Fontos, hogy a lakosok ott tudjanak maradni. Ezért fontos, hogy az 1-4. osztályos gyermekeket ne szállítsák el a faluból, ezeknek a kis falusi iskoláknak a megtartása létkérdés. Ma minden szórványfaluban harc folyik a gyermekekért. A Lámpás program elindításával az egyház célja az volt, hogy kvalifikált munkaerő kerüljön ezekre a rossz infrastruktúrájú, ezért nem vonzó településekre. A lelkész és a tanító legyen újra a helyi közösség és kultúra szervező ereje is! Nincs gazdasági tervezés, tanácsadás a Mezőségen. 1. A helyi gazdasági erőforrásokból kell kiindulni. 2. A faluturizmus egy kitörési pont lehetne. (Pl. a magyarországi Wass Albert-kultusz ma még kihasználatlan.) 3. Mezőségi tavak mint kínálati elem. A mezőségi cselekvés első feltétele a személyi háttér. Széken, Bándon, Sármáson emiatt nem lehet mozdulni. Haldokolnak a magyar líceumok, pedig ezeken a településeken van magyar. * * * Az első szekció utolsó előadója Makkai Gergely geográfus volt. Makkai Gergely: A Mezőség tájföldrajza Az előadó néhány szóban bemutatta doktori disszertációját, amely a Mezőség

4 tájökológiáját dolgozza fel. A Mezőség legfőbb anyaga az agyag. A puha agyag a mezőségi jellemet is lágyra formálta. Emiatt nincsenek utak: sár. Erős szárazsághajlama van a térségnek. A korábbi tóvilág elnyomta ezt a szárazsághajlamot, ma egy fejlesztési stratégiában ezzel a szárazsággal számolni kell. A természeti feltételek mindig is alacsonyan tartották a lakosság lélekszámát. A római korban a posványos területet elkerülték az utak. A XIX. században a lakosság 83 %-a az agráriumban dolgozott. Itt nagyon sokáig maradt fenn a faluközösség, késett a tagosítás. Csak 1854-ben indult el. * * * A szekcióban elhangzottakra Kallós Zoltán reagált Kallós Zoltán hozzászólása Eredetileg egyházi keretek között szeretett volna indulni, de nem volt rá fogadókészség. 4 gyerekkel indult az oktatás a válaszúti szórványkollégiumban. Véleménye szerint a kisgyermekeket is be lehet adni a kollégiumokba, mivel a szülők nem tudnak foglalkozni a gyerekekkel, nincsenek otthon. 23 faluból vannak gyerekek a válaszúti kollégiumban, szeretnek ott. Rendszeresen fogadnak vegyes házasságból származó gyermekeket is. Megbíznak az intézményben, mivel a kolozsvári nagy iskolák felszippantják a gyerekeket. A székely Mezőségen más a helyzet, ők közelebb vannak a tömbmagyarsághoz. Valamikor ezek virágzó falvak voltak, összetartó társaság, mindenki ismerte a másikat. Németh Attila zárszavában azt mondta, hogy azokra kell alapozni, akik hajlandóak valamit tenni. * * * A szünetet követően a második szekciót Felföldi Zoltán (Mezőségi Őrzőkör Alapítvány) moderálta. A szekció keretében egy nagyobb közös előadás hangzott el, amelyben Bazsó Gabriella (Dörögdért Ifjúsági Egyesület) és Hoffner Tibor (éltető Balatonfelvidékért Egyesület) mutatta be, miként vált az egyszerű falusi közösségépítő programból egy 60 településre kiterjedő LEADER-közösség. Bazsó Gabriella elmondta, hogy Taliándörögd előtt is az elnéptelenedés veszélye merült fel a 90-es években ben önállósultak a társközségi státuszból. A kérdés az volt, hogy mivel lehet ott tartani a fiatalokat a faluban. A helyi népművelő azt javasolta, hogy a közösségi élmények miatt szeressenek ott maradni. Első lépés: életteret, helyiséget kaptak a fiatalok, ahol beszélgethettek. Keletkeztek ötletek, a népművelő segítette őket az ötletek megvalósításában. Ezekből a fiatalokból lettek a következő településvezető kampányharcosai.

5 Az önkormányzatoknak nem volt forrása, a civil szervezetek emiatt is fontosak voltak. Közösségi házat építettek, az ifjúság gondozza a mai napig. (A legfontosabb a közösségi színtér, ahol a kisközösségek találkozhatnak.) Ma már a többi szervezet pályázatait írják, rendezvényeket szerveznek, honlapot fejlesztenek. A fiatalok körbejárták a települést, összegyűjtötték az őshonos gyümölcsfákat, amiből telepítettek is. De a legfontosabb az volt, hogy emiatt muszáj volt beszélgetniük az idősekkel, ami megerősítette a belső közösséget. Az ifjúsági egyesületen kívül számos egyéb szervezet is működik a településen. A tanítóknak régen nagyon nagy szerepe volt egy falu életében. A népdalkört is egy tanító alapította Dörögdön. A nyugdíjas klubnak saját épülete van; a munkájukat a népművelő segítette, ők pedig szívesen főznek az egész falunak egy-egy nagyobb helyi rendezvényen. Ifjúsági önkormányzati választásokat 2000 óta tartanak. A gyermek önkormányzat betekintést kap a felnőtt önkormányzat munkájába is. Van még a településen polgárőrség, Színjátszó Kör és a nagycsaládosokat tömörítő Árvácska Egyesület. A Művészetek Völgye fesztivál is nagy szerepet játszott a népességmegtartó erő növelésében. Hoffner Tibor innen folytatta a történetet. A település eljutott arra a szintre, hogy ki kellett lépni a települési körből. A Völgyközpont (a Művészetek Völgye tette lehetővé) segített ebben: 6 települést vett rá az együttgondolkodásra. A központ célja: közös meglévő értékekre alapozva fejlesztési koncepciót elindítani, ehhez forrásokat szerezni, pályázatot írni. Egyben településközi információs központ is. A központ szervezte meg az első völgykonferenciát, a civilek, önkormányzatok és vállalkozók részvételével. Völgyadatbázist készítettek. Részt vettek a Közkincs programban, ami után természetes volt a LEADER-programozás elindítása. A programozás során több mint 100 fórumot tartottak. A kitartó munkának köszönhetően egy hónap alatt 500 projektötlet született. Szintén a programozás része volt, hogy a fiatalok is készítettek egy tanulmányt a térség jövőjéről, ahol a saját szerepüket is megjelölték. Mint az előadó elmondta, a LEADER-módszertan akkor is hasznos, ha az adott térséget nem akkreditálják akciócsoportként. * * * A konferencia hozzászólásokkal zárult. Dáné Tibor (EMKE): Az egyházi és szórványturizmus fejlesztése lehetne a cél. A Földön a legtöbbféle felekezet Erdélyben él egy helyen. Ez nagyon színes program lehetne. Turcsány Péter (Kráter Egyesület). Közös mezőségi múzeum lehetőségét vetette fel. Az itteni nemesség nagyon népszerető volt, Európában az egyik leghosszabb ideig maradt

6 meg. Mindent a kifelé eladhatóságra kell alapozni. A tórendszer több ezer éves mesterséges alkotás. Ezeket be kellene mutatni. Felajánlotta a Wass Albert Gyűjtemény egy részét a leendő múzeumhoz. Barticeli Krisztián lelkipásztor (Melegföldvár). A mezőségi ember lélekrajzával is kellene foglalkozni a következő műhelyen. Babonásak, idegenkednek a pantallós embertől, jobbágyként megalázkodnak. Vigyük közel a mezőségi emberhez a fejlesztést, mert különben könnyen bakot lőhetünk. Makkai Gergely: az itteni mentalitás rendkívül elszigetelt volt. A külső hatások ide mindig nagyon későn értek el, akkor viszont viharos volt a hatás. Németh Attila: a politikusok jelenléte nagyon fontos volna. Nincsenek Romániában kistérségi térképek. Nincsenek elfogadott stratégiáink. A megyei RMDSZ készíttetett olyan térképet, amely a javasolt kistérségeket teljesen ötletszerűen kötötte össze. Kis-Juhász Vilmos (Újvár): az óvodában a kiscsoportban a csoport fele vegyes házasságból jön, a szülők románul beszélgetnek. A család a legfontosabb forrás, ebből lesz a gyermek. Vetési László: a vasárnapi iskola is lehet egy jó modell. Kéthetente jönnek, közel 50-en. Ugyanezt a programot környékbeli vagy székelyföldi pedagógusokkal folytatnák Erdélyben. Lapohos András lelkész: egyházi és szórványmúzeum (Füzes). A mezőségi ember más törvények szerint él, mint máshol. A romos templomos falvakat kereste fel a 60-as évektől. A környék falvaiból is összegyűjtötték a lelkeket egy-egy istentiszteletre. Ez régen is szokás volt. Az istentiszteletek utáni beszélgetéseken egymást is erősítették. Nekünk is el kellene velük beszélgetni. 47 kis gyülekezetben járt. Be kell vonni a helyi embereket.

7 2. A JELENLÉVŐK BEMUTATKOZÁSA A délutáni program a jelenlévők bemutatkozásaival kezdődött. Barticel-Kiss Krisztián (lelkipásztor, Melegföldvár) Látja már azt, hogy mit kellene tenni, de nem látja, hogyan lehetne megvalósítani. Az agyag visszahúzza az embert. Nem mennek vissza az elszármazottak. Lelkipásztorként sok mindent felvállalnak (a népdalkörtől a kórházi szállításig), ami nem lenne feladatuk, de muszáj, mert más nincs. Melegföldváron 8 gyerek van az alsó tagozatra. Nehéz tanítót találni ennyi pénzért. Diakóniahálózatot szeretnének kialakítani. A legnehezebb a mezőségi embert meggyőzni, hogy érte dolgozunk. Mindent le kell fordítani mezőségi nyelvre, balatoni nyelven nem érti meg. Németh Attila (gazdasági igazgató, Kallós Zoltán Alapítvány, Válaszút) A bentlakás a legfontosabb feladatuk. Válaszúton 25 évig nem volt magyar nyelvű oktatás. 50 bentlakójuk van most, 48 iskolás, 27 óvodás, 10 fő 0.-os. Képzéseket is szerveznek (pl. gazdaképzés, pedagógus-továbbképzés). Nem mindet ők szervezik, számos kolozsvári képzést hoznak ki más szervezők. Kallós-hagyaték kezelése (múzeum). Ehhez épületet is felújítanak. Hagyományőrző táborokkal kezdődött (nemzetközi népzene, néptánc) az alapítvány tevékenysége. Mára fővel rendezik meg évente. Vincze Péter (Szentmártoni Mezőségi Alapítvány, Szépkenyerűszentmárton) Széken tanított óta Érden lakik, ott van vállalkozása. 200 lakos, 60 %-a magyar. Az egész községben viszont a magyarok aránya nagyon alacsony, emiatt a magyarországi modellek nem használhatóak. Földet vásárolt dollárt nyert Szentmártonban földvásárlásra. Nálunk semmit nem lehet mondja a mezőségi ember. Szabó Attila 1997-ben elindította az elszármazottak napját. Istentisztelet, este egy bál. Össze kéne fogni a közösséget. El kellene menni a helyszínekre is. Kotfász Ilona (Szentmáté Művelődési Egyesület, Szentmáté) 2002-ben alapították az egyesületet ben volt 610 éves a falu, de nem tudtak hozzá pénzt szerezni. Az elszármazottak örültek, de azóta se sikerült megszervezni. Az egyesület egy háromtagú családi vállalkozás.

8 Csak magyar nyelvű 1-8. osztályos iskola van. Jobban be kell vonni az oktatást, hogy el lehessen érni a következő generációt. Felföldi Zoltán (Mezőségi Őrzőkör Alapítvány, Bástya Alapítvány, Vice) A vicei iskola bezárása ellen kellett fellépni. Moldvai csángó gyerekeket hoztak a kollégiumba (22 csángó gyerek + 1 környékbeli). A kollégiumot Tiszti családi házában alakították ki. A kiürülés megakadályozása a cél, kollégiumi rendszerrel. Az Őrzőkör modellje ott alkalmazható, ahol kevés már a magyar, és a környéken meglévő iskolák fennmaradása is veszélyben van. Intézmény-fenntartási képességű közösségi méret kialakítását lehet elérni a csángók segítségével. Kerekes Zoltán (Bástya Egyesület, Vice) Tanár. A környéken működnek még 1-4. osztályos iskolák. Nem akarták, hogy azok megszűnjenek úgy, hogy az övék megmaradjon. Jövőre lesz 27 csángó gyermek. 3 továbbtanuló ezek közül. (Besztercén tanulnak tovább.) Kulturális életet is fellendítenék. A Hagyaték tánc- és népdaltalálkozónak és az angol nyelvi tábornak a társszervezői. Ifjúsági házat építenek. Testvériskolai kapcsolatuk van a lakiteleki általános iskolával. Balázs-Bécsi Attila (Téka Alapítvány, Szamosújvár) Idén volt 15 éves az alapítvány, amely több intézményt is működtet (Mezőségi Művelődési Központ, Néprajzi Múzeum, Feketelaki Tájház, Téka Kollégium). 1992: Kaláka együttes alapítása 1993: az alapítvány megalapítása (katolikusok fogadták be őket) : művelődési ház kialakítása (a táncházi szint meghaladása, 1997.: avatás) 2000: csatlakozás a mezőségi szórványprogramhoz (2000. nov. 29.: a mezőségi és szamosháti szórvány megmentése (válaszúti nyilatkozat)) 2002: a szórványkollégium megalapítása : 2,5 év alatt elkészül 2006: a feketelaki projekt elindítása (tánccsűr, közösségi és tájház kialakítása, táborok szervezése) 2006: a magyar iskola projektjének elindítása (600 gyerek számára nyújt majd oktatást, középiskola) Tóvidék projekt elindítása Fazakas Ildikó (EMKE Maros Megyei Szervezete, Marosvásárhely)

9 A Gyöngykoszorú találkozók és a Közkincs program révén került székely Mezőségre. 33 település tartozik oda. Szabéd unitárius falu. A mezőpaniti általános iskola a környék kulturális életének szervezésében is kulcsszerepet játszik. Kulturális stratégia nem készült. LEADER akciócsoportot szerveztek. Együtt kell dolgozni a románokkal, de még a magyarokkal is nehéz elfogadtatni. Nincs koordinátor. Székely Lajos (Bandi Dezső Kulturális Egyesület, Csittszentiván) Bandi Dezső a fafaragás hagyományát megalapozta a faluban. Az ő emlékére rendezik minden évben a fafaragótábort. Minden iskolás gyermekeket megtanítottak fafaragásra, kulturális eseményeket is szerveznek. Turcsány Péter (Kráter Műhely Egyesület, Pomáz) 1990 januárjában alapították az egyesületet. Az elhanyagolt, nem ismert kulturális emlékek felkarolása a céljuk. 85 könyvet jelentettek meg a Wass-kultusz keretében. Mára nagyon népszerű szerzővé vált. Dadai Lóránt, Székely Mózes életművét is elkezdték kiadni. Kövesdi Kiss István pótolhatatlan mezőségi anyagát jelentették meg ban rendeztek egy a jelenlegihez hasonló konferenciát, a Mezőség esélyei címmel. Mezőségi író-olvasó könyv kiadását javasolja. Tablókat és tárlókat ajánlott fel egy mezőségi Wass Albert Múzeum részére. Csete Örs (igazgató, Apáczai Közalapítvány, Budapest) 10 éves májusban a szervezet. 4 kormányt élt túl. 6 milliárd forintot osztottak ki határon túli magyar oktatásra. A hálózatépítés, kollégiumépítés régi terv, de sajnos csak hézagosan valósulnak meg a tervek. Ember nélkül ez nem megy. Nem elég a stratégia. Kb. 100 milliárd forintot fektetett Magyarország a határon túli ügyekbe a rendszerváltás óta. Gozner Károly (igazgató, Dési Szent Bonaventura Kollégium) 2001: a ferences atyák visszakapták a rendház egyik részét. 4 gyerekkel kezdték, az Apáczai támogatásával bővültek. Idén 34 gyerekük van. Programokat, táborokat is szerveznek a gyerekeknek. Magyarországi tanárok 8 napig oktatják a gyerekeket angolra. Demeter József (lelkipásztor, Dió Ház Alapítvány, Szászrégen) Az iskolaközpontok nagyon fontosak, de nem tudják visszaküldeni a gyerekeket a Mezőségre. Csak akkor megy vissza valaki, ha ott lesz munkahely. Téglagyár telepíthető az agyagra. Erdősíteni kellene. Turizmust kell fejleszteni, a tavakra

10 alapozva. A Mária-tövis lehetne egy húzótermék. Mezőségi szigeteket kellene építeni. Oda kell a hangsúlyt helyezni, ahol még van ember. Sükösd Sándor (lelkész, alelnök, Ördöngösfüzesi Kulturális Egyesület, Ördöngösfüzes) 2002-ben került oda. Ifjúsági táborokat szervezett ben 8 fiatal indította el az egészet. Egy év múlva belefáradtak. A szórványkollégiumokban meg kellene tanítani a diákokat, hogy vissza kell menniük. Különben elszippantják őket. Munkahelyekre van szükség. A román többség nem fogadja el a terveket. Diakóniai központot terveztek, de nehéz hozzá forrást találni. 5 éve méhészkedik. A falusi emberek nem tudják értékesíteni a megtermelt javakat. Helyben kellene csomagolni. Ehhez kellene menedzsereket bevonni. 3. ÉRTÉKLELTÁR A második délutáni foglalkozáson (az eredetileg tervezett négy helyett egy közös nagy csoportban) került sor a mezőségi értékleltár összeállítására. Minden jelenlévő háromhárom értéket jelölt meg egy-egy cédulán, majd ezeket csoportosították a jelenlévők három csoportba: szellemi, természeti-táji és holt anyag természetük alapján. A csomagolópapírra felragasztott értékeket ezt követően közösen rendszerezték az alábbiak szerint: Természeti értékek Egyedi, sajátságos tájkép Tóvidék Jellegzetes gyógynövények, gyümölcsök (homoktövis) Tiszta, iparmentes, nem forgalmas, csendes vidék Szellemi értékek A mezőségi ember értékei: egyszerűség, nyitottság, munkabírás, vendégszeretet, természetesség, Istennel való meghitt kapcsolat, melegség, termőföldhöz való ragaszkodás, talpra állás képessége Kulturális örökség: Wass Albert és más írók, neves személyiségek, önkritikus és természetszerető irodalom, történelem Népi hagyományok: néptánc, népzene, népi életmódhoz kapcsolódó mesterségek

11 Materiális értékek Kastélyok, kúriák, történelmi épületek, népi építészeti emlékek Templomok, haranglábak Történelmi helyszínek Híres személyiségek lakóházai NOKIA 4. PROBLÉMAFA Az első nap utolsó foglalkozásán egy problémafa összeállítására került sor. Elsőként a jelenlévők frontális közös munka keretében számba vették a Mezőség fejlődését gátló tényezőket. Ez egy közel kétórás, parázs vita során tisztázódott le. Azok a problémák, amelyek közül konszenzus látszott kialakulni, egy-egy A/4-es lapra kerültek, majd megkezdődött egy újabb birkózás, amelynek keretében az egyes problémákat próbálták a résztvevők hierarchikus rendbe szervezni. Ez nem ment könnyen, több verzió is megszületett, hiszen nem egyértelmű mindig, hogy melyik probléma melyik másiknak az előidézője. A problémafa összeállítása közben a Mezőség fejlődésének legfőbb akadályaként az alábbiak fogalmazódtak meg: nincsenek munkahelyek, emiatt nagy fokú az elvándorlás, ami a Mezőség további esélyeit is rontja; a Mezőségnek nincsenek saját termékei, amellyel megjelenhetne a piacon, és éppen ezért hiányzik a térségmarketing is, ami a további befektetői érdeklődés szempontjából lehetne fontos; végül a Mezőség fejlődését a megváltoztathatatlan természeti viszonyok is befolyásolják; ez utóbbiak hatásait gyengíteni lehet, de megszüntetni nem, illetve meg kell próbálni erénnyé alakítani. Munkahelyek hiánya Ha a fenti problémák gyökereit kutatjuk, első helyen kell megemlíteni a Mezőség társadalomtörténeti adottságait. A mezőségi ember mindig is jobbágyi sorban élt, nem alakult ki benne az a szabad, kvázi-polgári tudat, amely a székelységet jellemezte. Az itteni ember felülről várja a kezdeményezést, és onnan mindent el is fogad. Nehezen kezdeményez önmagától, ha valamelyikük kezdeményez, arra a többiek nem néznek jó szemmel. Mindez a mezőségi ember alap lelkiállapotát pesszimistává teszi. Ez a pesszimizmus az oka az általánosan tapasztalható önbizalomhiánynak, amely a kezdeményező készség hiányát idézi elő. A mezőségi ember nem szívesen vállalkozik, részben ez az oka a munkahelyeket teremteni hivatott vállalkozói aktivitás alacsony szintjének. Ehhez járul hozzá a mostoha infrastruktúra, ami kimondottan taszítja a vállalkozókat,

12 amikor gazdaságossági szempontokból választanak maguknak telephelyet. Ugyancsak kedvezőtlenül befolyásolja a munkahelyek számát a forráshiány. Az eleve alacsony népsűrűségű, gyenge gazdasági helyzetben lévő térség sajátforrás-termelő képessége is alacsony szintű, de forrásokat bevonni is nehezen tud. Az itteni magyar többségű településeket kétszeresen is sújtja a román állami fejlesztéspolitika etnikai diszkriminációja. Elhangzott, hogy az egyes községek infrastrukturális fejlesztéseiből csak a román többségű falvak részesülnek. Az egyik legnagyobb probléma a humán erőforrás hiánya. Jóllehet, Romániát is elsősorban a gyártósori összeszerelő cégek találták meg a közelmúltban, és ezek a cégek (mint a közelben megtelepedett Nokia) betanított munkásokkal dolgoztatnak, mégis szükség volna legalább a gazdálkodási és turisztikai ismereteket átadó képző intézményekre annak érdekében, hogy a humán erőforrás mobilitási képessége nőjön. A hiányos oktatási rendszer így közvetve, a saját értelmiség és szakképzett réteg hiányán keresztül hat a munkaerőhelyzetre. További problémát jelent ebből a szempontból a demográfiai helyzet, a magas fokú elvándorlás és az alacsony születésszám. Emiatt nincs elég humán erőforrás nagyobb üzemek megtelepedéséhez. A debrecennyi lakosságú Mezőségen nem várható, hogy jelentősebb vállalkozások megtelepedjenek, hiszen a kis lélekszámú települések nem képesek megfelelő létszámú munkaerőt biztosítani az ilyen fejlesztésekhez. Saját termékek hiánya Ez a probléma szorosan függ össze a vállalkozói aktivitás alacsony fokával, de itt kell megemlíteni a szövetkezés hiányát is. Nem léteznek az amúgy is rossz helyzetű Mezőségen helyi termékeket feldolgozó és értékesítő szövetkezetek. Egyáltalán nem alakultak ki társadalmi-gazdasági hálózatok, és ezt a közös fellépést nehezíti a helyi vezetők, a helyi értelmiség hozzáállása, amely kevés kivételtől eltekintve nem ösztönzi az itt élőket az együttműködésre. Emiatt hiányoznak a közös mezőségi termékek, amelyeket egy egységes térségi marketing keretein belül lehetne értékesíteni. Elhangzott, hogy a termék szó alatt nemcsak árukat kell érteni, hanem szellemi, turisztikai termékeket is. Kedvezőtlen természetföldrajzi viszonyok A problémafa összeállítása során vitát váltott ki a kérdés, hogy vajon mennyire lehet a problémák közé sorolni a megváltoztathatatlan természeti viszonyokat, hiszen ezeket nem tudjuk orvosolni egy stratégia keretében. Végül ezek a tényezők azért kerültek a problémafába, mert egyrészt a tájökológiai adottságok ma is éppúgy alakíthatóak, ahogy 300 éve (ehhez adalékként szolgálhat Makkai Gergely doktori disszertációja), másrészt számos tájföldrajzi tényező módosítható emberi beavatkozások segítségével (elég csak az útépítés hatásaira gondolnunk, amelynek a Mezőségen különösen nagy jelentősége van). A meglévő természetföldrajzi adottságok (ti. hogy egy sűrűn szabdalt dimbes-dombos térségről van szó) miatt az egyes települések között gyengék a kapcsolatok. Ezt a jelenséget erősíti az etnikai keveredés: a román és a magyar falvak homogenizálódása

13 egyben a szomszédos települések közötti együttműködés lehetőségi körét is szűkíti. Tovább nehezíti a belső hálózatosodás megindulását az, hogy a Mezőség három megyéhez és két fejlesztési régióhoz tartozik. Ez a tény rendkívüli módon megnehezíti egy egységes térségfejlesztési program megalkotását és megvalósítását. A fentiekben összefoglalt megállapításokat az alábbi problémafa keretében tudjuk összefoglalni (legfelül a Mezőség fejlődésének legfőbb akadályai, lefelé az ok-okozati viszonyok találhatóak meg). A 16-i program a Kaláka néptáncegyüttes műsorával ért véget. Május 17-én délelőtt két foglalkozásra került sor. Először egy vázlatos célrendszer készült egy későbbi stratégia alapjaként, majd a konkrét következő lépések megvitatására került sor. 5. CÉLKITŰZÉSEK A célkitűzések megfogalmazásánál a problémafa képezte a kiindulási alapot. A vita közben azonban bizonyos területek kiemelt hangsúlyt kaptak, mások kevésbé bizonyultak fontosnak. Elsősorban konkrét célkitűzések, beavatkozások kerültek szóba, ami egy konkrét operatív program megalapozásához is muníciót szolgáltathatnak. A foglalkozás során az alábbi célkitűzések fogalmazódtak meg. a) A mezőségi humán erőforrás fejlesztéséért Szakképzési rendszer kialakítása: képzési stratégia elkészítése intézményi hálózat kialakítása a képzési intézményekhez kapcsolódó kiegészítő infrastruktúra kialakítása (pl. a szállításhoz autóbuszok, kollégiumok stb.) központi magyar szakképző intézmény mezőgazdasági, turisztikai szakképzés elindítása. A szakképzési rendszer segítségével a versenyképes munkaerő biztosítása a cél annak érdekében, hogy a mezőségi lakosság helyben is megtalálhassa a boldogulását, ne költözzenek el a fiatalok. Integrált szórványközpontok kialakítása pályázati tanácsadó hálózat gazdálkodói tanácsadás szakképzés

14 kulturális és információs funkciók hálózatok kialakítása internetes közös fórumok kialakítása. Az integrált központok a mezőségi fejlesztések intézményi hálózati hátterét biztosíthatják. Nem célszerű külön párhuzamos hálózatokat létrehozni. A különféle információs-tanácsadó intézményeket integrálni kellene. Kapcsolódó értékek o Egyedi, sajátságos tájkép o Tóvidék o Kulturális örökség: Wass Albert és más írók, neves személyiségek, önkritikus és természetszerető irodalom, történelem o Népi hagyományok: néptánc, népzene, népi életmódhoz kapcsolódó mesterségek o Kastélyok, kúriák, történelmi épületek, népi építészeti emlékek o Templomok, haranglábak o Történelmi helyszínek o Híres személyiségek lakóházai b) A vállalkozói aktivitás növelése A vállalkozói aktivitás háttérfeltételeinek biztosítása infrastruktúra-fejlesztés (utak, vízvezeték, csatorna, stb.) befektetőközvetítés, térségmarketing térségi vállalkozásfejlesztési alap létrehozása az induló vállalkozások támogatására. Tudatformálás (a mentalitásváltás érdekében) tanácsadói hálózat kialakítása képzések, tanulmányutak szervezése vállalkozók részére igényfelmérés a szükséges képzések elindítása érdekében. A Mezőség mint a környező municípiumok éléskamrája értékesítési szövetkezetek, hálózatok kialakítása helyi termékek előállítása, marketingje, értékesítése. Kapcsolódó értékek o Tiszta, iparmentes, nem forgalmas, csendes vidék o Jellegzetes gyógynövények, gyümölcsök (homoktövis) o A mezőségi ember értékei: egyszerűség, nyitottság, munkabírás, vendégszeretet, természetesség, Istennel való meghitt kapcsolat, melegség, termőföldhöz való ragaszkodás, talpra állás képessége

15 o NOKIA 6. TOVÁBBI LÉPÉSEK A műhely zárásaként a folytatásra tettek konkrét javaslatokat a jelenlévők. Négy konkrét aktivitásra érkezett javaslat: konferenciát kell rendezni a mezőségi ember lelkéről: bármilyen értékes stratégiát alkossanak is meg a civilek, ha az a mezőségi ember lelkétől idegen, nem lesz megvalósítható; ezért meg kell először ismerni a mezőségi embert ahhoz, hogy a stratégiaalkotásba bele lehessen fogni; közös mezőségi szórványoktatási intézményi hálózat kialakítása: nem újabb szervezet, hanem egy egyeztetési fórum létrehozása a cél, közös brand (közös 1 %-os akcióhoz is jó); fontos, hogy a különböző mezőségi szórványkezdeményezések között állandó, legalább kvázi-intézményes kapcsolat jöjjön létre egy közös stratégia mentén; megfogalmazódott egy közös fórum kialakításának az igénye is; erősíteni a Székelyföld-szórvány kapcsolatokat, pl. meghívni székelyföldi szakembereket a következő akciókra; erre azért van szükség, mert a Székelyföldnek az utóbbi időben megromlott a kapcsolata a szórványtérségekkel; közös internetes felület kialakítása címlistával, anyagokkal. Felmerült ezen kívül egy mezőségi magyar vállalkozói műhely megrendezésének gondolata is, a civil műhelyhez hasonló módon.

TÉKA MŰVELŐDÉSI ÉS OKTATÁSI KÖZPONT - SZAMOSÚJVÁR

TÉKA MŰVELŐDÉSI ÉS OKTATÁSI KÖZPONT - SZAMOSÚJVÁR TÉKA MŰVELŐDÉSI ÉS OKTATÁSI KÖZPONT - SZAMOSÚJVÁR TÉKA ALAPÍTVÁNY- MÉRFÖLDKÖVEK 1993 - az alapítás éve 1995 -a Téka Művelődési Központ létrehozása 2000 - csatlakozás a szórvány oktatási programhoz 2001-2006

Részletesebben

TÉKA ALAPÍTVÁNY. Szamosújvár

TÉKA ALAPÍTVÁNY. Szamosújvár TÉKA ALAPÍTVÁNY Szamosújvár KÜLDETÉS Alapítványunk küldetése az, hogy civil intézményes kereteket biztosítson és korszerűen megszervezze városunk és régiónk közművelődési és oktatási életét, hozzájáruljon

Részletesebben

III. Kárpát-medencei Térségfejlesztési Fórum

III. Kárpát-medencei Térségfejlesztési Fórum III. Kárpát-medencei Térségfejlesztési Fórum 2010. április 16-18. között rendezte meg a III. Kárpát-medencei Térségfejlesztési Fórumot a CESCI, a zentai Ci-Fi Civil Központ segítségével. A találkozónak

Részletesebben

Kallós Zoltán Alapítvány oktatási tevékenységei

Kallós Zoltán Alapítvány oktatási tevékenységei Kallós Zoltán Alapítvány oktatási tevékenységei A Kallós Zoltán Alapítvány 1992. november 20án alakult. Első tevékenységei között nyári népművészeti táborok szervezése szerepelt. Tábori programjaink minden

Részletesebben

http://www.mezoseg.com.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=6:oesszefoglalo-az-elsmezsegi-civil-mhelyrl

http://www.mezoseg.com.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=6:oesszefoglalo-az-elsmezsegi-civil-mhelyrl II. Mezıségi civil mőhely Szamosújvár, 2011. április 15 17. Az erdélyi Mezőség egy demográfiai szakadék szélén áll. 1966 óta lakosságának 25 %-át (több mint 110 000 lakos!) veszítette el, több mint 6000

Részletesebben

MEZŐSÉGI SZÓRVÁNYOKTATÁSI PROGRAM KALLÓS ALAPÍTVÁNY - VÁLASZÚT TÉKA ALAPÍTVÁNY - SZAMOSÚJVÁR

MEZŐSÉGI SZÓRVÁNYOKTATÁSI PROGRAM KALLÓS ALAPÍTVÁNY - VÁLASZÚT TÉKA ALAPÍTVÁNY - SZAMOSÚJVÁR MEZŐSÉGI SZÓRVÁNYOKTATÁSI PROGRAM KALLÓS ALAPÍTVÁNY - VÁLASZÚT TÉKA ALAPÍTVÁNY - SZAMOSÚJVÁR MEZŐSÉGI VÉGVÁRAK A Kallós Alapítványt 1992- ben hozta létre Kallós Zoltán néprajzkutató A Szamosújvári Téka

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A mezőgazdasági képzés beindításának szükségessége

A mezőgazdasági képzés beindításának szükségessége A mezőgazdasági képzés beindításának szükségessége Intézményünk, a Kallós Zoltán Alapítvány 1992. november 20-án alakult. Első tevékenységei között nyári népművészeti táborok szervezése szerepelt. Tábori

Részletesebben

ÉVES JELENTÉS SZAMOSÚJVÁR

ÉVES JELENTÉS SZAMOSÚJVÁR ÉVES JELENTÉS 2014 SZAMOSÚJVÁR MÉRFÖLDKÖVEK: 1993 - az alapítás éve 1995 -a Téka Művelődési Központ létrehozása 2000 - csatlakozás a Mezőségi szórványoktatási programhoz 2005 a Tóvidék program elindítása

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia. Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök,

Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia. Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök, Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök, 2016.01.11. HFS műhelymunka I. Köszöntő, bemutatkozás II. Az eddigi műhelymunka eredményeinek

Részletesebben

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM NAGYENYED http://www.bethlengabor.ro SZILÁGYI RÓBERT tanár műhelyvezető A Bethlen Gábor Kollégium madártávlatból Mit kell tudni a Bethlen Gábor Kollégiumról? Óvodától posztliceális

Részletesebben

Magad uram, ha szolgád nincs

Magad uram, ha szolgád nincs Magad uram, ha szolgád nincs Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesület 1998-2015 2015.02.05. Szigetvár és térsége 45 kistelepülés 1 város 26.000 lakos Halmozottan hátrányos helyzet Nincs bejegyzett művelődési

Részletesebben

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére 6. napirend: Az Egyesület 2011-es tervei Tisztelt Közgyűlés! 2011-es tervezett

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Innovációs körök munkaprogramja

Innovációs körök munkaprogramja Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 3515 Miskolc Egyetemváros 1. Tel: +36-46-565-111/20-23 e-mail: t-modell@uni-miskolc.hu Innovációs körök

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. a Téka Művelődési Alapítvány 2003. évi tevékenységeiről

BESZÁMOLÓ. a Téka Művelődési Alapítvány 2003. évi tevékenységeiről BESZÁMOLÓ a Téka Művelődési Alapítvány 2003. évi tevékenységeiről Az eltelt évben, amely a tizedik az alapítvány megalakulásától kezdve, eredményeink alapján joggal mondhatjuk azt, hogy továbbra is betöltöttük

Részletesebben

Az IKSZT-k szerepe a vidékfejlesztésben

Az IKSZT-k szerepe a vidékfejlesztésben Az IKSZT-k szerepe a vidékfejlesztésben Dr. Eperjesi Tamás főigazgató-helyettes, NAKVI A TÖBBCÉLÚ KÖZÖSSÉGI TEREK FEJLESZTÉSE PROGRAM II. ORSZÁGOS SZAKMAI KONFERENCIA Lakitelek, 2015. május 20. Tanyafejlesztés

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader.

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader. Emlékeztető Tárgy: Projektlátogatások ECOSYAL program 2. Időpont: 2014. augusztus 28. Helyszín: Szokolya, IKSZT 2014. áprilisától a Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület bekapcsolódott egy már

Részletesebben

Összefoglaló a TÁMOP projekt Regionális Mentori Szakmai Találkozójának Gyulai rendezvényéről május 8.

Összefoglaló a TÁMOP projekt Regionális Mentori Szakmai Találkozójának Gyulai rendezvényéről május 8. Összefoglaló a TÁMOP 2.1.2 projekt Regionális Mentori Szakmai Találkozójának Gyulai rendezvényéről 2014. május 8. Készítette: Vári Barbara TÁMOP 2.1.2 kommunikációs munkatárs 1 A Intézet TÁMOP 2.1.2 projektirodája

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER-szerűség vizsgálatának kritérium rendszere a projekt javaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Ópályi a társadalomfejlődés új útjain

Ópályi a társadalomfejlődés új útjain Ópályi a társadalomfejlődés új útjain Ópályi, 2014.szeptember 12. Erdélyi Ilona vidékfejlesztő szociálismunkás Történeti visszatekintés 1995: egy baráti társaság, kocsmai beszélgetések során elhatározza,

Részletesebben

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program

23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015. Analitikus program 23. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2015 "A nyelv írja a szöveget, a beszéd szövi a szellemet" Kántor Zoltán A kommunikációs kompetenciák fejlesztése tanórán A. Curriculáris szempontok Analitikus program 1. Tanfolyam

Részletesebben

Innovatív Dél Zala Vidékfejlesztési Egyesület beérkezett projektötletek rendszerezve 2011.03.16.

Innovatív Dél Zala Vidékfejlesztési Egyesület beérkezett projektötletek rendszerezve 2011.03.16. A projektötlet-gyűjtés eredményei A projektötlet-gyűjtést honlapon és e-mailben is népszerűsítettük. A 70 projektötlet-adatlapból 19 érkezett e-mailben, 11-et adtak fel postai úton vagy faxon, és 40 készült

Részletesebben

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA SPIRA VERONIKA POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA FÜGGELÉK 1 Megjegyzések a Függelékhez A Politika, oktatáspolitika dokumentumgyűjteményt a függelék zárja, amely bemutatja, hogy az önkormányzati munka milyen járulékos

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A Zala Zöld Szíve HACS által meghatározott LEADER célterületek: A1 Helyi vállalkozások eszköz- és infrastrukturális fejlesztése A2 Helyi

Részletesebben

Magyar nyelvi hatáserősítő programok Temes megyében

Magyar nyelvi hatáserősítő programok Temes megyében Magyar nyelvi hatáserősítő programok Temes megyében dr. Erdei Ildikó 2012. április 13. Magyar nyelvoktatás és nyelvápolás a Kárpát-medence szórványvidékein Az előadás felépítése: Temes megye - szórványrégió

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével ---------------------------------------------- Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete február 03.

Helyi Fejlesztési Stratégia Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete február 03. Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 2016.február 03. A 2007 2013 as időszak eredményei: Közel 260 db nyertes pályázat, melynek támogatási összege több mint 6 millió euró! Támogatási döntéssel lekötött

Részletesebben

A Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Helyi népi, kulturális és művészeti értékek alkotó-, bemutató- és rendezvényhelyszíneinek

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban

A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban A regionális hálózatépítés fejlesztési eredményei a Dél-dunántúli régióban Csizmazia Sándorné szakmai vezető TÁMOP 3.2.2.Dél-dunántúli RHK Garay János Általános Iskola és AMI Záró konferencia a Dél-dunántúli

Részletesebben

22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014. Analitikus program

22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014. Analitikus program A nevelés egyet jelent azzal, hogy segítünk a gyermeknek valóra váltani lehetőségeit Kosztolányi Dezső 22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014 Differenciált oktatás, felzárkóztatás és tehetségápolás a A. Curriculáris

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

TEHETSÉGPONTOK MŰKÖDÉSE, EGYÜTTMŰKÖDÉSE. Dr. Török Istvánné Curie Tehetséggondozó és Oktatásfejlesztő Közhasznú Alapítvány

TEHETSÉGPONTOK MŰKÖDÉSE, EGYÜTTMŰKÖDÉSE. Dr. Török Istvánné Curie Tehetséggondozó és Oktatásfejlesztő Közhasznú Alapítvány TEHETSÉGPONTOK MŰKÖDÉSE, EGYÜTTMŰKÖDÉSE Dr. Török Istvánné Curie Tehetséggondozó és Oktatásfejlesztő Közhasznú Alapítvány A Curie Alapítvány tevékenysége Alapítás 1993. Közhasznú alapítvány 1998. Regisztrált

Részletesebben

Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával

Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával Az Egyesület bemutatása A DOWN Egyesületet 13 évvel ezelőtt olyan szülők hozták létre, akik fontosnak tartották, hogy a rendelkezésükre álló információkat és

Részletesebben

Az országos koncepció és a Pannontáj-Sokoró Natúrpark kapcsolódási pontjai. Székely Rita elnök Pannontáj-Sokoró Közhasznú Egyesület

Az országos koncepció és a Pannontáj-Sokoró Natúrpark kapcsolódási pontjai. Székely Rita elnök Pannontáj-Sokoró Közhasznú Egyesület Az országos koncepció és a Pannontáj-Sokoró Natúrpark kapcsolódási pontjai Székely Rita elnök Pannontáj-Sokoró Közhasznú Egyesület A natúrpark múltja - Sokoró Ökológiai Park Alapítvány kezdeményezése Enyingi

Részletesebben

Dévaványai Folkműhely Egyesület. Egyesületi beszámoló a Dévaványai Önkormányzat számára 2014.

Dévaványai Folkműhely Egyesület. Egyesületi beszámoló a Dévaványai Önkormányzat számára 2014. Dévaványai Folkműhely Egyesület Egyesületi beszámoló a Dévaványai Önkormányzat számára 2014. A Dévaványai Folkműhely Egyesület 2013. augusztus 12-én alakult azzal acéllal, hogy az alapszabályában lefektetett

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

KULTÚRA ÉS TÁRSADALOMSZERVEZÉS

KULTÚRA ÉS TÁRSADALOMSZERVEZÉS Minden magyar számít az RMDSZ szórvány cselekvési terve KULTÚRA ÉS TÁRSADALOMSZERVEZÉS 1. Magyar Napok A Magyar Napok eseménysorozat célja a szórványban élő magyar emberek összetartozásának erősítése,

Részletesebben

A SZEDER ( Szülők Egyesülete Diákokért Erdőkertesen) Közhasznú EGYESÜLET KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE A 2005. ÉVRŐL

A SZEDER ( Szülők Egyesülete Diákokért Erdőkertesen) Közhasznú EGYESÜLET KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE A 2005. ÉVRŐL A SZEDER ( Szülők Egyesülete Diákokért Erdőkertesen) Közhasznú EGYESÜLET KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE A 2005. ÉVRŐL 1. TAGTOBORZÁS, SZERVEZETÉPÍTÉS A 2003. évben 32 taggal és közel 60 támogató taggal működtünk.

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével. Závogyán Magdolna főigazgató

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével. Závogyán Magdolna főigazgató Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével Závogyán Magdolna főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet Az Emberi Erőforrások Minisztere alapította Részt vesz a közművelődési

Részletesebben

Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja

Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete a közmuvelodésrol A kulturális javak védelmérol és a muzeális intézményekrol, a nyilvános könyvtári ellátásról és

Részletesebben

Szórvány és tehetséggondozás. Szórvány és tehetség 2011. március 11-12.

Szórvány és tehetséggondozás. Szórvány és tehetség 2011. március 11-12. Szórvány és tehetséggondozás Szórvány és tehetség 2011. március 11-12. A szórványrégióról (Temes megyéről) néhány adatban A régió etnikai térképe (a 2002-es népszámlálási adatok alpján, Sebők L. térképgyűjteményéből)

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat

Jegyzőkönyvi kivonat Jegyzőkönyvi kivonat Készült: Demecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. október 22. napján a Demecser Város Önkormányzata (4516. Demecser, Gábor Áron út 4.) Ebédlőjében megtartott rendkívüli

Részletesebben

A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN

A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN A KÁRPÁTIKUM ALAPÍTVÁNY FONTOSABB CÉLJAI: 1. A kárpát-medencei magyar kulturális és természeti örökségek népszerűsítése. 2. Globalizálódó

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében

Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében Helyi termék fejlesztés a gyakorlatban Miért jó a helyi termék? szakmai konferencia- 2013.02.21., Szentgyörgyvár Zala Termálvölgye LEADER Helyi Akciócsoport

Részletesebben

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.

Generációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves. Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

Beszámoló a Nemesnádudvar-Érsekhalma Német Nemzetiségi Általános Iskolában végzett nemzetiségi nevelésről-oktatásról

Beszámoló a Nemesnádudvar-Érsekhalma Német Nemzetiségi Általános Iskolában végzett nemzetiségi nevelésről-oktatásról Beszámoló a Nemesnádudvar-Érsekhalma Német Nemzetiségi Általános Iskolában végzett nemzetiségi nevelésről-oktatásról Iskolánk sajátos arculatának hosszú évtizedek óta meghatározó eleme a német nemzetiségi

Részletesebben

2012. február 24. Kézdivásárhely, EMI, Pro Historia rendezvénysorozat: Kézdivásárhely egyesületi élete 1842 1948 között

2012. február 24. Kézdivásárhely, EMI, Pro Historia rendezvénysorozat: Kézdivásárhely egyesületi élete 1842 1948 között Dimény Attila - Szakmai tevékenységek 1. Előadások 2012. július 11. Zabola, BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet Csángó Néprajzi Múzeum, Fiatal Néprajzkutatók IX. Szemináriuma: Tér és társadalom

Részletesebben

A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja

A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja 2010. Az Oroszlányi Kistérség kulturális stratégia rövidtávú operatív programja 1 A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú operatív programja Közkincs kerekasztal

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat felállításáról

TÁJÉKOZTATÓ. a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat felállításáról TÁJÉKOZTATÓ a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat felállításáról I. Előzmények Az 1698/2005/EK rendelet 68. cikke előírja a tagállamok számára a nemzeti vidéki hálózatok létrehozását, melynek határideje 2008.

Részletesebben

ÉRTÉKFELTÁRÁS DÉL-BORSODBAN (DÉL-BORSOD ÉRTÉKTÁRA WWW.DBLE.HU)

ÉRTÉKFELTÁRÁS DÉL-BORSODBAN (DÉL-BORSOD ÉRTÉKTÁRA WWW.DBLE.HU) ÉRTÉKFELTÁRÁS DÉL-BORSODBAN (DÉL-BORSOD ÉRTÉKTÁRA WWW.DBLE.HU) TÁJ- ÉRTÉK- VIDÉK műhelykonferencia Előadó: Murányi Norbert, vidékfejlesztési menedzser Dél-borsodi LEADER Egyesület 2014. Május 21. DÉL-BORSOD

Részletesebben

LEADER Pályázati lehetőségek

LEADER Pályázati lehetőségek LEADER - 2017 Pályázati lehetőségek Helyi termék előállításának, fejlesztésének támogatása - Helyi termék: a LEADER HACS illetékességi területén honos, vagy ott megtermelt, előállított termék, vagy a LEADER

Részletesebben

Szerbiai szervezetek által benyújtott pályázatok. Érvénytelen pályázatok

Szerbiai szervezetek által benyújtott pályázatok. Érvénytelen pályázatok Szerbiai szervezetek által benyújtott pályázatok Érvénytelen pályázatok 3.6. 1604/2008 Vajdasági Rádió és Televízió Újvidék 3.6. 1377/2008 Temerini Kertbarátkör Temerin Újvidék Vágó berendezés beszerzése

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

A Homokhátság Nonprofit Kft a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Homokhátság Nonprofit Kft a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Homokhátság Nonprofit Kft a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER alapelvek: 1. térségi jellegzetességeken alapuló helyi fejlesztési stratégia, 2. a helyi fejlesztési

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Az ülés helye: Tét, Kisfaludy Panzió Jelen voltak: A csatolt jelenléti ív szerint. A Fejlesztési Tanács 12 fővel határozatképes volt.

JEGYZŐKÖNYV. Az ülés helye: Tét, Kisfaludy Panzió Jelen voltak: A csatolt jelenléti ív szerint. A Fejlesztési Tanács 12 fővel határozatképes volt. JEGYZŐKÖNYV A Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása 2009. május 21-én, Téten megtartott Kistérségi Fejlesztési Tanácsüléséről Az ülés helye: Tét, Kisfaludy Panzió Jelen voltak:

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása Jövőkép A megerősödött helyi közösségekben a családok meghatározó aránya, tudatos életvitelével őrzi és fenntarthatóan működteti a hagyományokat

Részletesebben

ünnepélyes avatása és megnyitására

ünnepélyes avatása és megnyitására Sajtóanyag sajtóanyag a Kistermelők Háza ünnepélyes avatása és megnyitására SZENTLŐRINC KIÁLLÍTÁSI CENTRUM 2015. április 16. 11 00 2 KISTERMELŐK HÁZA Az ötlet Egy speciális piac és közösségi tér létrehozása

Részletesebben

Magyarország Feladatai az Éghajlatvédelemben Előadó: Kovács Lajos

Magyarország Feladatai az Éghajlatvédelemben Előadó: Kovács Lajos Magyarország Feladatai az Éghajlatvédelemben Előadó: Kovács Lajos Klímabarát Települések Szövetsége elnök Gyakoribb szélsőségek a változó klímában Hőhullámok, extrém szárazság Szélsőséges csapadékviszonyok,

Részletesebben

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro A PROJEKTRŐL Integrált turisztikai humánerőforrás-fejlesztés a vidéki foglalkoztatás növelése érdekében című projektünk a Humánerőforrás-fejlesztési Szektoriális Operatív Program 2007-2013 keretében valósul

Részletesebben

Vállalkozónők Képviselőinek Hálózata

Vállalkozónők Képviselőinek Hálózata Vállalkozónők Képviselőinek Hálózata A siker útj tján 2012.04.26. Vállalkoz llalkozónők k Képvisel pviselőinek inek Hálózata MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt SEED Kisvállalkozás-fejlesztési

Részletesebben

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület A szervezet célja A Dél-Zalai civil szektor tevékenységének, érdekvédelmének, forrásteremtésének és környezetvédelmi,- karitatív akcióinak koordinálása. Térségfejlesztési

Részletesebben

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából Visszapillantó 2015. november 14 Visszapillantó 2015. november 14 A Debreceni Főnix

Részletesebben

Működő kapcsolatok a kistérség (volt járás) művelődési intézményei között

Működő kapcsolatok a kistérség (volt járás) művelődési intézményei között 1 Kiépült intézményhálózat a kistérségben Működő kapcsolatok a kistérség (volt járás) művelődési intézményei között Erős művelődési intézményhálózat Pakson, a kistérségi központban (művelődési központ,

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

Kulcsi Kemencés Kézműves Egyesület

Kulcsi Kemencés Kézműves Egyesület Kulcsi Kemencés Kézműves Egyesület a 10 évig sikeresen működő Mesterségek Bölcsője Alkotó napok elnevezésű rendezvény kapcsán jött létre 2008-ban, azokkal a segítőkkel, akik az évente egyszer megrendezésre

Részletesebben

A Mecsekvidék Helyi Közösség Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Mecsekvidék Helyi Közösség Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Mecsekvidék Helyi Közösség Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Egészséges, környezet-harmonikus életre és környezet-tudatos termelésre való szoktatást és nevelést

Részletesebben

Szakmai beszámoló. A program részletes leírása:

Szakmai beszámoló. A program részletes leírása: Szakmai beszámoló Az idei évben az ERASMUS+ adminisztratív dolgozói mobilitás keretében 2015.09.28. és 10.02. között szakmai úton vettem részt a portugáliai Portóban; a Portói Egyetem Sporttudományi Karán,

Részletesebben

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15.

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. Szakmai beszámoló a kerületi kortárssegítő képzésről 1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. 2. A képzés további időpontjai és helyszíne:

Részletesebben

Jedd- Livezeni. 2o14. o5.o2.

Jedd- Livezeni. 2o14. o5.o2. Jedd- Livezeni 2o14. o5.o2. Református parókia és a templom torony A falu bemutatása Jedd (román nevén Livezeni) az egykori Marosszék egyik faluja Erdélyben, a mai Maros megyében. A megye székhelytől 3

Részletesebben

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában 2007-2013 A mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása A környezet és a vidék minőségének javítása a termőföld-hasznosítás támogatása

Részletesebben