KIADVÁNY ÖNKORMÁNYZATOKNAK 4.szám 2011/4

Átírás

1 HAVONTA MEGJELEN INGYENES TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY ÖNKORMÁNYZATOKNAK 4.szám 2011/4 A tartalomból: Bencsik János: Korszakváltás hazánk energiapolitikájában Kisk rös Város Önkormányzata pályázni készül Él energiával a Kiskunság kiszáradása ellen

2 Tisztelt Polgármester társaim, kedves barátaim! Utat kell mutatnunk. Magam nagyon er s és mély nemzeti érzést kaptam útravalóul négygenerációs, vallásos családomban. Szüleim, nagyszüleim a föld emberei voltak, gyermekként ismertem meg a föld- veléssel járó kemény, fizikai munkát. Úgy gondolom, hogy a Zöld Áram kiadvány szellemisége is jórészt ebb l a gondolatkörb l táplálkozik. Erkölcsi és pénzügyi aspektusai is vannak a dolognak. Pozitív, hogy ebben a kiadványban ezekr l a fontos, jöv nket, megmaradásunkat érint kérdésr l olvashatunk. Biztatom polgármester társaimat, hogy k vagy munkatársaik éljenek a lehet séggel és fogalmazzák meg véleményüket, vagy tegyék fel kérdéseiket a szerkeszt knek. Kívánom, hogy hasznosan forgassák ezt a számot is. Áldott, Békés Karácsonyi Ünnepeket kívánok! Koncz Ferenc Országgy lési képvisel Szerencs város polgármestere a Fenntartható Fejl dés Bizottság tagja, az Energiaügyi Albizottság elnöke 2

3 Tartalom Tisztelt Olvasóink! Kérjük Önöket, hogy a kiadvánnyal kapcsolatos észrevételeiket, kérdéseiket az alábbi címre küldjék: zold.aramlat@gmail.com Szakmai kérdésekben szakért csapatunk szívesen áll rendelkezésükre. Tervezett vagy véghezvitt projektjeikr l örömmel beszámolunk, kérjük, hogy írják meg, vagy jelentkezzenek telefonon, ha megosztanák velünk. Köszönettel: a szerkeszt bizottság Impresszum: Zöld Áram Havonta megjelen ingyenes kiadvány (Az Él Energia rendezvénysorozat kiadványa) Kiadja: Zöld Áramlat Közhasznú Alapítvány Honlap: . zold.aramlat@gmail.com Szerkeszt bizottság: Kékesi Márton, Vargha Ildikó, Dr. Zámbó Béla, Tábori Ferenc, Piedl Petra Szakért k: Bohoczky Ferenc, Prof. Dr. Gö z Lajos, Tímár Lajos, Dr. Badacsonyi Tamás Dr. Paál Sándor, Dr. Solti Gábor, Tóth László, Farkas Antal, Ze ke Gabriella, Dudás Lajos 3

4 BENCSIK JÁNOS - KORSZAKVÁLTÁS HAZÁNK ENERGIAPOLITIKÁJÁBAN A Nemzeti Energiastratégia a fentiekhez kapcsolódóan a következ számszer célokat fogalmazta meg, 2030-ig: - a primer energiahordozó felhasználás nem n het 5%- nál többel (amely teljesítéséhez az energiahatékonyságot 23%-kal kell javítani); - megújuló energiaforrások felhasználásának részarányát legalább 20%-ra kell növelni. A világ energiagazdálkodása korszakváltás küszöbén áll, ennek során a jöv ben mind inkább felértékel dik a hosszú távú fenntarthatóság. Magyarország a saját nemzetgazdasági érdekeinek figyelembe vételével ugyanezen az úton jár, a jöv ben az ellátásbiztonság, a fenntarthatóság és a versenyképesség jelentik az energiapolitika f fókuszait. Ennek részeként alapvet nemzeti érdekünk a belföldi energiakincs versenyképes áron történ mind nagyobb arányú alkalmazása, ezáltal csökkentve a küls kiszolgáltatottságot és az energia vételárának országhatáron belül történ tartásával hozzájárulni a nemzetgazdaság fejl déséhez. Az Országgy lés a fenti szempontok szem el tt tartásával fogadta el a Nemzeti Energiastratégiát, ami a szén atom zöld forgatókönyv mentén a következ f bb célkit zéseket fogalmazta meg: - energiahatékonyság, energiatakarékosság fokozása; - megújuló energiaforrások lehet legnagyobb arányú felhasználása; - biztonságos atomenergia, erre épül en a közlekedés területén az elektrifikáció; - a hazai szén- és lignitvagyon fenntartható, környezetbarát felhasználása; - kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához. A megújuló energiaforrások hasznosítása nem csak az energiaimport-függ ség csökkenéséhez, az Európai Unió által meghatározott vonatkozó kötelezettségek teljesítéséhez, de a nemzetgazdaság fejl déséhez is hozzájárulhat. A szakpolitika célja olyan megújuló energiaforrás mix összeállítása, ami a hazai adottságokhoz igazodva az er sségekre építve a munkahelyteremtés és a gazdaságfejlesztés céljaihoz a lehet legnagyobb mértékben hozzájárul. Ugyanakkor nem hagyhatóak figyelmen kívül a versenyképes áron elérhet energiára vonatkozó igények, a fogyasztók teherbíró képességének határai sem. Ez alapján a megújuló energiaforrások területén a legnagyobb lehet ségek a h felhasználás területén, azon belül is az épületek f tése és a közösségi célú f tés (távh ) területén mutatkoznak. A kit zött célok elérését a szakpolitika számos eszközzel, komplex, egymásra épül intézkedésekb l álló ösztönzési rendszerrel segíti el. A beruházási támogatások mellett a szabályozás, a horizontális intézkedések is fontos szerepet töltenek be. Beruházási támogatások területén a Zöld Beruházási Rendszer konstrukciói több tízezer lakás korszer sítéséhez nyújtottak az idei évben támogatást. Ezek közül önmagában csak az iparosított technológiával épült (panel) lakások felújítására kiírt konstrukciókban közel lakás korsze- sítésére került támogatás megítélésre. Ugyancsak jelent s érdekl dés kísérte az egyedi épületek (családi házak, kis társasházak) korszer sítésére nyitott ZBR-EH és Mi otthonunk pályázatokat. A ZBR-en belül a napkollektorok beszerzésének támogatására megnyitott pályázati ablak jelenleg is nyitva áll. Az idei év szeptemberében meghirdetett Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázati jogcímeire ezernél is több pályázat érkezett be. Ennek egyik eredménye, hogy a végén meghatározott célok id arányosan sokszorosan túlteljesítésre kerültek a napenergia vonatkozásában. A beépített fotovillamos kapacitások a év végi 0,88 MW-ról 11,5 MW-ra növekedhetnek a támogatásoknak köszönhet en. 4

5 A megújuló energiaforrásokból el állított villamos energia ösztönzésére az EU más tagországai által is leggyakrabban alkalmazott ösztönzési forma a zöldáram emelt áron történ kötelez átvétele. Ennek során is szükséges a fenntarthatóság és a nemzetgazdasági szempontok végs soron a társadalmi hasznosság érvényesítése. Ezért a hatályos villamos energia kötelez átvételi rendszer (KÁT) újraszabályozása és új alapokra helyezése szükséges. Az új megújuló és alternatív energiaforrásokból történ h - és villamos energia kötelez átvételi rendszer (METÁR) bevezetésére vonatkozó szabályozási koncepció elkészült. A társadalmi és civil partnerek a tervezet közigazgatási egyeztetése során egyetértettek a koncepció alapelveivel, a szabályozás irányvonalával. Az új METÁR rendszer egyik célkit zése a hazai sajátosságok és igények figyelembevételével a nyugateurópai pozitív és negatív tapasztalatokra építve, hogy a társadalmi és nemzetgazdasági hasznosság, valamint a fenntarthatóság alapértékei jelenjenek meg a szabályozásban. Az új átvételi rendszer ösztönözni fogja a hasznos h termelést, egyértelm, kiszámítható szabályokat fektet le az átvételi árak kiszámításának és futamidejének jogszabályban történ rögzítésével. A szabályozás eredményeképpen a megújuló energiák el állításához és hasznosításához kapcsolódó beruházások számára hosszútávon kiszámítható és biztonságos, végs soron versenyképes befektet i környezet jön létre. Az energetikai szakpolitikai célok teljesítésében kiemelt szerepet töltenek be az önkormányzatok. Egyrészr l az önkormányzatok feladataik ellátása, az intézmények fenntartása során jelent s energiafogyasztók, másrészr l az önkormányzatok jelenthetik az egyik kulcsot a helyi, térségi adottságokra alapozott integrált energiafejlesztési programokhoz. Az energiagazdálkodás területén közösek a szakpolitika és az önkormányzatok céljai: az energiahatékonyság fokozásával csökkenteni az energiafelhasználást (ez által az önkormányzatok energiaköltségeit), és mind nagyobb arányban támaszkodni a helyi, térségi megújuló energiaforrásokra (ez által az energia ára helyi gazdasági szerepl knél marad). Ezért az önkormányzatok energiagazdálkodását a szakmapolitika számos eszközzel tervezi el segíteni. Az energetikai és a fejlesztési szakpolitika az önkormányzatokat kiemelt partnerként kezeli, ezt támasztja alá annak ténye is, hogy a márciusában megnyitott ÚSzT-KEOP energetikai konstrukciókban az önkormányzatok részére a támogatási intenzitás egységesen 85%-os szintre megemelésre került. A partnerség további er sítésének szellemében a tervezett 160 Mrd. Ft összeg ÚSzT- KEOP forrásátcsoportosítás keretösszegéb l számos, az önkormányzatokat érint pályázati ablak megnyitása tervezett. A tervek között olyan új pályázati konstrukciók meghirdetése is szerepel, amelyek célcsoportja, kedvezményezettei kifejezetten az önkormányzatok (önkormányzati létesítmények épületenergetikai felújítása, komplex térségi megújuló energiaforrás bázisú energiaellátási rendszerek) lesznek. Szakmai szempontból az önkormányzatok esetében is az energiaköltségek csökkentésének legfontosabb eszköze tervszer energiagazdálkodási rendszer keretében az energiaigény és energiafelhasználás egyensúlyának biztosítása során az átgondolt tervezés és a folyamatos nyomon követés. Ezért a felújítások mellett a tervszer energiagazdálkodási rendszer mindhárom elemére hangsúlyt kell fektetni, úgymint: 1. energiakontroll, 2. kisösszeg pótló beruházások, felújítások, 3. komplex energiahatékonysági beruházások. Az energiakontroll keretében az energiafogyasztás folyamatos nyomon követése, a veszteségforrásokat csökkent intézkedések (pl. egy rosszul beállított, nem megfelel en karbantartott tüzel berendezés akár 15-20%-kal magasabb fogyasztást eredményezhet) és a mindennapi m ködés során alkalmazott fogyasztáscsökkentési eljárások (pl. h fok, szell zés módjának megválasztása) az energiaköltségek azonnali csökkenésével járhatnak. A veszteségforrások feltárásával meghatározott, annak további csökkentésére irányuló kisösszeg pótló beruházások, felújítások (pl. h függönyök alkalmazása, küls határoló szerkezet illesztési hézagainak megsz ntetése) többsége egy éven belül megtérül, szintén az energiaköltségek gyors csökkenését eredményezve. A nagyobb összeg energiahatékonysági beruházások során fontos a komplex szemléletmód, a küls épületburkot érint felújítás mellett (küls szigetelés, nyílászáró csere) az energiaellátási rendszer rekonstrukciójában, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazásában rejl energiaköltség megtakarítási lehet ségek figyelembevétele. Bencsik János Klíma- és energiaügyi államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 5

6 Kisk rös Város Önkormányzata pályázni készül Aligha találunk embert Magyarországon, aki ne hallott volna már Kisk rösr l. Pet fi Sándor szül városa az irodalomkönyvekben és a magyar emberek fejében, a költ vel együtt soká, örökkön él. De Kisk röst nemcsak a költészet kapcsán tartják számon, valamivel mindig felhívja magára a figyelmet. Legutóbb ízletes homoki boraival, amikor elnyerte a Magyarország legkedveltebb borvidéke címet. A város szüntelenül fejl dik, Domonyi László polgármester az itt él k miatt tartja fontosnak, hogy az uniós projektek Kisk rös vérkeringését is fokozzák. Kisk rös Város vezetése hát úgy határozott, hogy a legközelebbi pályázati lehet séget megragadva, a lehet leggazdaságosabb módon átalakítja az Önkormányzat tulajdonában és használatában lév ingatlanok tési energiafelhasználását. A tervezésnél azt is figyelembe vették, hogy Kisk rösön és környékén több ezer hektáron sz és gyümölcs van telepítve, a helyi gazdák els sorban ezt a két növényi kultúrát gondozzák, amelyeknek a mez gazdasági mellékterméke sz venyige és gyümölcsfa nyesedék kit energiahordozó, apríték, pellet vagy brikett formájában hatékony tüzel anyagot lehet bel le el állítani. Ennek tudatában egy, a helyi mez gazdasági melléktermékeket tároló, feldolgozó és gyártó üzem létrehozására kívánnak pályázatot benyújtani, mivel a végtermék biztosítaná az önkormányzat tulajdonában és üzemeltetésében lév intézmények f tését. A pályázat részeként lecserélnék az intézményekben lév, gazdaságtalan gázkazánokat és elvégeznék az intézmények korszer szigetelését. A fenti program lehet séget teremt a helyi mez gazdaságban dolgozó gazdák részére, hogy melléktermékeiket is értékesíteni tudják (venyige, gyümölcsfaág, nyesedék), továbbá az üzem m ködtetése során jelent s közhasznú munkaer nek lehet majd munkahelyet biztosítani. Összességében a helyben termel hulladék tüzel anyagot helyben hasznosítanák, kiváltva a költségesen üzemel gázkazánokat. Az önkormányzat a beruházást Kisk rös területén szeretné kialakítani, a mez gazdasági melléktermék alapanyagot Kisk rös 30 km-es vonzáskörzetéb l szándékozik beszállítani és feldolgozni. A fenti programmal Kisk rös Önkormányzata éves szinten millió Forint energia-megtakarítást érne el. A pelletgyártó üzem m ködtetése során idényjelleggel 30, állandó jelleggel 10 f alacsony képzettség munkaer t tudna foglalkoztatni. A tervek elkészültek. A városatyák fejében meg talán éppen Pet fi gondolatai járnak: Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessek Az emberiségért valamit! Ne hamvadjon ki haszon nélk l e Nemes láng, amely úgy hevit. 6

7 Több mint 28 millió forintos megtakarítás Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának villamos energia beszerzésében november végén nagy sikerrel zárult a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata által kezdeményezett általános felhasználású és közvilágítási célú villamos energia közbeszerzési eljárás. A beszerzést lebonyolító Sourcing Hungary Kft. által szervezett villamos energia közbeszerzéshez a Polgármesteri Hivatal és további 26 intézmény csatlakozott így kihasználva az együttes fellépésb l származó el nyöket és alacsonyabb árszintet. A két jogszer beszerzési lehet ség közül az egyetemes szolgáltatás helyett az Önkormányzat és intézményei a kedvez bb árakat nyújtó szabadpiacról történ vételezést választotta a villamos energia évre, amely árszintjét közbeszerzési eljárás lefolytatásával érték el. A jelenlegi szerz déses villamos energia átlagárhoz képest a közbeszerzési eljárás közel több mint 28 millió forintos megtakarítással zárult az intézmények számára. Ezen belül els ként az általános felhasználási célú villamos energia beszerzés Ft (15,43 %) megtakarítást hozott, ami átlagosan 3,75 Ft/kWh megtakarításnak felel meg. Az eljárás második, közvilágítási célú villamos energia beszerzésére irányuló részében kimagasló, forintos (24,53 %) megtakarítás keletkezett, ez pedig átlagosan 5,12 Ft/kWh-t jelent. A közbeszerzési eljárás becsült értéke összesen ,- forint volt. Tények, eredmények Versenyeztetett mennyiség: 6 és fél millió kwh Versenyeztetett id szak: 12 hónap Beszerzési érték: 121 és fél millió Ft Elért megtakarítás az aktuális árakhoz képest: összesen 28 és fél millió Ft Általános felhasználású villamos energia: 14 millió Ft (15,43 %) Közvilágítási célú villamos energia: 14 millió Ft (24,53 %) Fajlagos megtakarítás: 3,75 Ft/kWh (általános) és 5,12 Ft/kWh (közvilágítás) Intézmények száma: 27 Fogyasztási helyek száma: 181 Pályázók száma: 3 villamos energiakeresked Pénznem: HUF Szervez Sourcing Hungary Kft. A Sourcing Hungary Kft. beszerzésekre szakosodott független beszerzési szakért szervezet, amely a piacon elérhet módszerek, technikák, eszközök és piaci információk birtokában partnerei számára megtakarításokat ér el, továbbá a közép- és nagyvállalatok számára támogatást biztosít a beszerzési folyamatok racionalizálásában, automatizálásában és a költségek optimalizálásában. A cég az elmúlt három évben több mint 1200 vállalat és intézmény megbízásából 1700 beszerzési projekt esetében bonyolított le ajánlatkéréseket és tendereket különböz beszerzési szegmensekben mintegy 127 milliárd forintos beszerzési értékben. Energia beszerzés témakörében 2400 GWh villamos energia és 710 millió m3 földgáz mennyiség került pályáztatásra. A társaság által szervezett Magyar Energia Beszerzési Közösség keretében a csoportos energia beszerzések el nyeit élvezhetik a csatlakozók, fogyasztók. Elektronikus árlejtés A siker záloga a versenyeztetésben (villamos energia) A Sourcing Hungary gyakorlatának megfelel en az elektronikus árlejtés is helyet kapott az eljárásban, ezzel biztosítva a legjobb eredményeket. Az árlejtést megel en a keresked k megkapták a bejelentkezéshez szükséges felhasználói jogosultságokat és oktatást, amelynek keretében egy próba aukción vettek részt. A felkészülést követ en az el re meghatározott id pontban az elektronikus aukció 30 perces id tartamra lett kiírva automatikus meghosszabbítási lehet séggel (amennyiben a vége el tt 5 perccel érkezik licit, az aukció automatikusan hosszabbodik). A nyertes ajánlatot mind az általános felhasználású, mind pedig a közvilágítási célú rész esetén az E.ON Energiaszolgáltató Kft. tette. A verseny eredményeképpen a jelenlegi szerz déses villamos energia átlagárhoz képest az els rész tekintetében 15,43 %-os, a második rész esetén pedig 24,53 %-os megtakarítás realizálódott, ami az ajánlatkér számára összesen 28 és fél millió forintos megtakarítást jelentett. Az elektronikus tender technikai hátterét a Sourcing stratégiai partnere az eeebid Kft. biztosította. 7

8 Energia hatékonyság és megújuló energia felhasználás beruházásainak támogatása A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 4-es és 5-ös és 6-os intézkedési körébe tartoznak az energiahatékonysággal kapcsolatos beruházások és a megújuló energiaforrások használatának kib vítését el segít intézkedések. A KEOP akciótervéb l már korábban is jól látszott, hogy a 4-es és 5-ös intézkedésbe, pályázati forrás csak 2011-es évig volt tervezve, a 6-osba valamennyi volt még 2012-re is. A KEOP energia pályázatok közötti kiírásai nehezen kezelhe- ek voltak és túlzó feltételeket támasztottak a pályázók elé. A 2010-ben megjelent kiírások jobban figyelembe vették az energetikai szakma sajátosságait. Pont az energetikai pályázatok nagyobb el készítési igénye miatt 2010-ben viszonylag lassan érkeztek be a pályázatok az ENERGIAKÖZPONT Kht.-ba. Ami a pályázói szakmában szokatlan volt, hogy még szén is, több szakmai fórumon a KEOP IH delegáltjai arra kérték a pályázatok készít it, hogy gyorsítsák fel a projektek el készítését, generáljanak projekteket, nehogy a rendelkezésre álló forrás ne kerüljön felhasználásra. Ez év elején már látszott, amit az energetikai-, és pályázatírói szakma korábban is jelzett, hogy b ven lesz projekt a források hatékony felhasználásra, csak a nagyobb el készítési igény miatt lassabban jut el egyegy projekt a pályázhatósági állapotba. Az év közepét l az NFÜ sorozatosan jelentette be az egyes pályázati ablakok lezárását, forráskimerülésre hivatkozva. Ma már csak a Távh -szektor energetikai korszer sítése és a Megújuló energia alapú térségfejlesztés pályázatokra lehet pályázni. Nagyon sok pályázó pont az igen hosszadalmas el készítés miatt csúszott le pályázata benyújtásáról. Különösen nagy volt az igény az épületenergetikai fejlesztésekkel kapcsolatosan, de a megújuló energia, els sorban napenergia hasznosítására is. Az igények fennmaradtak, s t egyre több Önkormányzat szeretné energia költségeit csökkenteni. Nagyon rossz kilátás volt ra, hogy az akcióterv egyetlen fillér pályázható forrást sem tartalmazott. Év közepe óta lehetett tudni, hogy az ENERGIAKÖZPONT és az NFÜ is forrás átcsoportosítást tervez a KEOP energia pályázatokhoz. Szeptember óta, különböz konferenciákon már arról is szó eset, hogy 170 milliárd körüli forrás átcsoportosításáról lehet szó. Végül 163 milliárd forint átcsoportosításáról szóló döntési javaslat került a Kormány elé. Fellegi Miniszter Úr és Bencsik Államtitkár Úr elmúlt heti konferencia el adásiban és rádió interjúiban már az is elhangzott, hogy a forrás átcsoportosításhoz Brüsszel jóváhagyása szükséges. Ismerve a brüsszeli illetékesek reakció idejét, jelenleg az látszik valószín nek, hogy valamikor els félév közepén jelenhetnek meg az els, új KEOP energia pályázati kiírások. Azoknak akik ebben, vagy a következ évben terveznek energia hatékonysági, energetikai korsze- sítési, megújuló energia felhasználási beruházást elindítani, már most célszer a projekt el készítést elkezdeni, hogy az új forrásokat le ne késsék. Az átcsoportosításra kerül forrás jelent s része az épületenergetikai pályázatoknál várható és kisebb hányada a megújuló energia felhasználások terén. Arról egyel re nincs hír, hogy az átcsoportosításból mekkora összeg kerül felhasználásra a korábban lezárt pályázatokhoz, mert pl. az épületenergetikai fejlesztésekre a forráshoz képest több mint hétszeres igény érkezett be, miel tt a pályázatot lezárták. Tímár Lajos Linkajánló 8 Pafi.hu Pályázatfigyel Portfolio.hu Kormányportál -Vidékfejlesztési Minisztérium Zöldtech Magazin Zöld Áramlat Közhasznú Alapítvány Nagyréti Erdei Iskola Közhasznú Alapítvány

9 Az ESCO-ról általában ESCO- 1: Energy Service Company ESCO- 2: Energy Saving Company Az 1900-as évek elejét l létez francia találmány, mely az 1980-as években az EU-ban újra er re kapott, es évekt l intenzíven terjed konstrukció. Az ESCO-k f tési, világítási rendszerek, illetve épületek energetikai korszer sítését végzik. Cothec, mint ESCO vállalat - ESCO vállalat hosszú távú szolgáltatási szerz dés keretében vállalja az épületek energetikai rendszerének felújítását és üzemeltetését - A felújítás során a megrendel önereje nélkül energia és költségmegtakarítást eredményez beruházásokra kerül sor - Az éves költségek a szerz dés id tartamának megfelel en változhatnak. Tervezés Kivitelezés Finanszírozás Üzemeltetés Javítás-Karbantartás A megrendel önereje nélküli energia és költségmegtakarítást eredményez beruházások A megrendel a korszer rendszernek és hozzáért üzemeltetésnek köszönhet megtakarításból fizeti az ESCO vállalatot. ESCO cégek (az Energiaközpont megfogalmazása szerint): Energetikai szolgáltató vállalat az a természetes vagy jogi személy, aki energetikai szolgáltatásokat nyújt és/vagy egyéb energiahatékonyságot javító intézkedéseket tesz a felhasználók berendezéseiben vagy helyiségeiben, és ezzel bizonyos fokú pénzügyi kockázatot vállal. A nyújtott szolgáltatás kifizetése (részben vagy egészben) az energiahatékonyság javulásának elérésén és az egyéb megállapodott teljesítménykritériumok teljesítésén alapul. ESCO nélkül Szolgáltatási konstrukció el nyei - Saját beruházási forrást nem igényel - Energia és költségmegtakarítást eredményez - Gyors, rugalmas, biztonságos, kényelmes és környezetbarát - A legkorszer bb m szaki berendezések alkalmazása - Helyi vállalkozók foglalkoztatása - Egyedi igényekre szabott - Az összes f tési energiaköltséget korszer sítésre felhasználni képes ellátó rendszer üzemeltetése ESCO-val 9

10 10 A bioenergia, ezen belül a biogáz termelés csak akkor versenyképes a hagyományos energiahordozókkal szemben, ha azt komplex el nyeivel együtt vesszük figyelembe. Mindezen el nyök kihasználtságát már egy biogáz üzem tervezésekor el térbe helyezett tapasztalati feltételrendszer szabja meg. Ezen feltételrendszer alapjai, az eredményességet befolyásoló tényez k: Biogáz üzem helyének kiválasztása: Alapanyagokhoz közel Energia felhasználók mellé Energiaszolgáltatók által megadott rácsatlakozási helyhez közel Biotrágya hasznosítási hely mellé Megfelel távolságra lakott területhez Üzemi méretek 150 KW-nál kisebb KW között KW-ig 5-20 MW-ig 20 MW felett A rendelkezésre álló alapanyag mennyiségének és összetételének meghatározása. Els dleges Növényi f termék Növényi melléktermék Másodlagos Állati f termék Állati melléktermék (pl.:szervestrágya) Harmadlagos Feldolgozásból származó f termék Feldolgozásból származó melléktermék Feldolgozásból származó hulladék A nyírbátori biogáz üzemben rendelkezésre álló alapanyag A megtermelt biogáz hasznosítás lehet ségei, energia értékesítés Közvetlen h termelésre gázég kkel történ elégetése Gázmotorokban való felhasználása villamos és h energia termelésre Üzemanyag cellás felhasználás, mely tisztán elektromos áramot állít el Gépjárm üzemanyagként való hasznosítás Biometán- betáplálás a földgáz hálózatba A biogáz földgáz hálózatba történ betáplálásának elvárásai: Szabványoknak feleljen meg A kidolgozott el állítási technika és technológia biztosítsa a min séget A betáplált biogáz ne legyen káros a fogyasztási berendezésekre Fontos feltétel, hogy a biogáz üzem üzemeltetésével megvalósítható legyen az EU Integrált szennyezés megel zésr l és csökkentésér l szóló 96/61/EK Irányelve (IPPC) vagyis: a szennyez anyagok kibocsátásának megel zése a leveg be, vízbe vagy a talajba történ kibocsátások csökkentése a hulladékokkal kapcsolatos intézkedések a környezet egészének magas szint védelme Mindezen elvárások a megújuló energiaforrásokat hasznosító rendszerek tekintetében igénylik: a megfelel színvonalú és érdekelt kutatásfejlesztés eredményeinek hasznosíthatóságát a közvetlen társadalmi el nyök elismerését - alternatív földhasználat, - munkahely meg rzés, vidékfejlesztés, - alternatív energiatermelés, - környezeti ártalmak csökkentése, - napenergia hasznosítása, - emisszió csökkentése, - bio tápanyag el állítás,stb., költségvetési támogatásokat - beruházási támogatás - bioenergia átvételi árak mértéke és garanciája - emissziós értékesítések lehet ségét és bevételeit A nyírbátori biogáz üzem fejlesztési és üzemeltetési tapasztalatainak sorában legfontosabb alap megállapításként összegezhetjük az alábbiakat. A közös kutatásaink legfontosabb alap megállapításai: A gazdaság fejlesztést ezen belül a biogáz fejlesztést azzal segíthetjük a legjobban ha elfogadjuk a legfejlettebb országok bürokratikus rendszerét (Anglia,Hollandia, Németország) és nem próbáljuk azt túl szárnyalni. Az alapanyag min. 80 %-ban helyben rendelkezésre kell álljon. A receptúra CN aránya 20 felett legyen. Magas kén tartalmú alapanyagokat csak 200 ppm-ig

11 szabad hozzáadni. Magas cellulóz tartalmú alapanyagokat csak hidrolizálás után szabad felhasználni. Olyan min ség biogázt kell termelni melyet tisztítás nélkül lehet hasznosítani A többlet h hasznosításához gazdaságos fogyasztók beállítása. A fermentlé tápanyag utánpótlásra és öntözésre történ hasznosításának engedélyezése A biogáz el állítása során ahhoz, hogy az általuk megcélzott nettó energia növelés megvalósuljon, az 1 m3 fermentor tárfogatban el állítható biogáz mennyiségének növelését a fermentáció feltételeinek mindenkori magas szint biztosításával a biogázhozam metántartalmának stabilizálásával tudtuk elérni. A termelési volumen célzott növelése mellett a min ség biztosítás irányadó, valamint a hasznosíthatósági célok mellett a költségtakarékosság meghatározó gazdasági feltétel. Ennek eléréséhez eredménynövelést célzó kutatások sorát indítottuk el, valamint igyekszünk feltárni a m ködést nehezít közgazdasági tényez ket és azokra a szakmai környezet figyelmét felhívni. Mire irányultak az eredménynövelést célzó kutatások: A baktériumok létfenntartásához szükséges energia csökkentése. A toxikus anyagok hatása a metanogén baktériumok szaporodására és biogáz termelésére. A metanogén baktériumok kiegyensúlyozott tápanyag ellátását segít eljárások kidolgozása. A biogáz tisztitási (kéntelenítési) költségének csökkentése. A többlet melegvíz h tési költségének csökkentése. A biogázból kikerül fermentlé öntözési célra történ felhasználásához szükséges engedélyek megalkotása. A 10 MW alatti biogáz üzemek adminisztrációs és jelentési kötelezettségének csökkentése. A különböz típusú Biogáz Üzemekre egységes termelési rendszerek kidolgozása. A Biogáz termelés során keletkez nagyérték kierjedt fermentlé (biotrágya) hasznosítását több éves kísérlet sorozat eredményeként kiváló tápanyag utánpótló anyagként tudjuk hasznosítani. Fermentlé hasznosítási kísérlet öntözési eredményei %-al nagyobb termés mennyiség: - Nem mosódik ki a talajvízbe, így a növény biztosan fel tudja venni. - Jobb a csirázás. - Akkor áll a növény rendelkezésére amikor szüksége van rá. - Jelent s mennyiség vizet is kijutattunk így jobb a szárazságt rés. Stimulálja a talajban lév míkroorganizmusok számát és aktivitását. 2. Gazdasági el nyei: ezer Ft/ha nettó tápanyag érték növelés. - Kiváltható a m trágya költség jelent s része.(talajlakó baktérium kiegészítéssel.) - Id járástól függ en többszöri fermentlé öntözéssel javítható a talaj élet. Eredményeinket a biogáz el állítás és hasznosítás terén vállalatcsoportunk adottságainak legoptimálisabb kihasználásával a termelési rendszerek egymásra építésével, a kölcsönös el nyök feltárásával és optimalizált költséghatékonyság kialakításával értük el. A vállalatcsoport tevékenységei: 3000 ha növénytermesztés 5000 ha integrációs termeltetés 9 millió liter tejtermelés 5 millió db brojlercsirke nevelés 10 millió db brojlercsirke feldolgozás Biogáz üzem Épít ipar 700 f dolgozó Kutatás fejlesztés Dr. Petis Mihály 11

12 Része kívánunk lenni a megoldásnak A Prímagáz 20 éve kezdte meg m ködését, a három állami gázszolgáltató vállalat, a Dél-Dunántúli Gázszolgáltató Vállalat, a Dél-Alföldi Gázszolgáltató Vállalat és a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat PB-gáz szolgáltatási tevékenységének átvételét követ en. Ma is piacvezet k a PB gázpiacon. Kolos Gáborral beszélgetünk, aki 1994 óta dolgozik az energiaiparban és 7 éve a Prímagáz kereskedelmi és marketing igazgatója. - A Prímagáz régi, jól ismert név a piacon, a megújuló energia területe hogyan került el térbe? - Kezdjük azzal, hogy a PB gáz ugyan fosszilis, de tiszta energiahordozó, amellyel csökkenthet a CO2 kibocsátás, ez már magában el remutató, például a f olajjal szemben. Az európai, de a globális energiapiacon is egy jól látható változás, átrendez dés figyelhet meg. Sokan keresik, az új megoldásokat, mi is ezt tesszük. Mind a PB üzletág, mind a megújuló energia az úgynevezett réspiac kategóriába tartoznak, így nekünk ez nem jelent újdonságot. Cégünk mintegy 4 éve lépett a megújuló energiák piacára. - Hogy látja a mai piaci helyzetet? - A klímaváltozás és egyéb szempontok miatt is a világ egyre inkább a megújuló energiák irányába megy, az alternatív energia térhódítása jelent s, de hozzá teszem, hogy er sen az egyes államok támogatási rendszerét l függ. A megújuló energiákkal kapcsolatban el kell mondanom, hogy egy folyamatosan növekv piacról van szó, amely azonban komoly invesztációt igényel, erre már a pénzpiac is felfigyelt. Magyarországon pillanatnyilag, az önkormányzatok egy része anyagi problémákkal küzd, így körültekint en kell keresniük a megfelel lehet séget. Az energiapiacon szerzett b séges tapasztalatunkkal, felkészültségünkkel mi is része kívánunk lenni a megoldásnak. - Hogyan csökkenthetik az Önkormányzatok a közintézmények energiaköltségét? - Ehhez jelent sen csökkenteni kell a folyamatosan dráguló hálózati energia felhasználást. Az intézmények üzemeltetéséhez szükséges f tési- tési és meleg víz ellátó rendszerek jelent s többségben elavultak, pazarlóak. A hálózati energia felhasználás azonnali és jelent s csökkentését energetikai korsze- sítéssel, kondenzációs gázkazánok beépítésével lehet legkönnyebben elérni. A költség- és CO2 kibocsátás megtakarítás közel azonos, mint megújuló energiára történ teljes átállással (h szivattyú, szilárd biomassza, stb.) El nye, hogy a fajlagosan kicsi beruházás gyorsan megtérül, hátránya, hogy marad a hálózati függ ség. Ez a hátrány a napjainkban kicsit túldimenzionált, mert azt persze mindenki tudja, hogy a hálózati gázellátásról nem válhat le az egész ország intézményrendszere, de ett l még spórolni lehet, s t kötelez. Kiváló min ség és árfekvés holland-német-olasz kooperációban készül kondenzációs kazáncsaládot forgalmazunk a néhány kw-os kazántól a MW-os nagyságrendig. A beruházás szakszer, közbeszereztetésig történ el készítését, közbeszereztetésben nyertesként pedig a beruházás teljes lebonyolítását, generál kivitelezését is vállaljuk. - Ajánlanak-e egyéb kazánt a költségmegtakarításra? - A szilárd biomassza tüzelés jó megoldás lehet a települést l távolabb es esetekben. Az árérzékenység szempontjából az a jó stratégia, ha a lehet legkisebb ipari feldolgozottságú, fa-alapú tüzelést választják. Ez a rönkfa. Az automatizált, nagy hatásfokú faelgázosító kazánokban komfortosan és költséghatékonyan tüzelhet el a rönkfa. Forgalmazzuk ezeket is. Jó stratégia a munkahely teremtés szempontjából, ha a tüzel fát a helyi, esetleg önkormányzati, vagy magántulajdonú erd kben, önkormányzati felhasználásra vagy vásárlásra a helyi lakosokkal m veltetik és termeltetik ki. - Mi a véleményük a faapríték tüzelésr l? - A faapríték kicsit hasonlít a pattogatott kukoricára, legalábbis az energias sége szempontjából. Olyan, mintha teherautóval pattogatott kukoricát szállítanánk ahelyett, hogy szállítást követ en helyben pattogtatnánk. Ára a feldolgozottsági foka miatt rendkívül érzékeny lesz a gyártókapacitásra, az energias sége miatt pedig 12

13 a szállítási költségekre. Ha esetleg faapríték tüzelési mód mellett dönt egy önkormányzat, akkor az ellátási- és árfekvési biztonság érdekében sok évre el re szükséges szerz dni maximum 30 km-es körzeten belül lév faapríték beszállítóval. Különben könnyen pórul jár az önkormányzat ezzel a divatos energiahordozóval. - A napenergia hasznosítását megfelel bbnek találja? - Szinte elengedhetetlen lépés a megtakarítás útján a fosszilis-, villamos- vagy biomassza energia részbeni kiváltása ingyenes napenergiával. A Príma Energia koncepciónk szerves része a Príma Szolár palettánk. Vákumcsöves- és sík kollektorok több változatát forgalmazzuk és építjük be az energetikai feladathoz illesztve. Kifejlesztettünk egy komplex m szaki kalkulációs- és ajánlatadó rendszert, mellyel egyszer en és gyorsan tudunk többféle alternatívát kínálni ugyanarra a szolár energetikai feladatra. A végs döntést, a szakmai irányításunk mellett, mindig az önkormányzat anyagi lehet sége határozza meg. Ebben az esetben is ki kell hangsúlyoznom, hogy a szolár rendszereink kivitelezését - szinte egyedülállóan a piacon - minden esetben szaki Felülvizsgálattal zárjuk. Ez feltétele a teljes rendszer megvalósítására adott garanciánknak, ami lényeges többletérték a gyártói eszköz garanciához képest. - Mennyivel van nagyobb biztonságban a megrendel, ha a Prímagázt választja? - El ször is a Prímagáz már két évtizede megbízható közszerepl je az energetikai piacnak. Saját szakembereink végzik a m szaki átvételt mind a gázellátó, mind az energetikai rendszerekben. További biztonságot emel szolgáltatásként tervezzük egy független min sít intézet, a jól ismert TÜV Rheinland Min ségvizsgáló Intézet közrem ködését a helyi energetikai koncepcióink min sítésében és a kivitelezés m szaki ellen rzésében. Azt gondolom ez kiemelked en nagy biztonság mindenki számára. - Miben tudnak még részt vállalni egy beruházás elindításánál? - A költségvetési szférában újabb pályázatok kiírása várhatók els felében, ezért els sorban az erre történ felkészülést támogatjuk. Az energetikai pályázatokkal az a legnagyobb baj, hogy lassan jönnek, és gyorsan mennek. További gondja az önkormányzatoknak, hogy az el készítésükhöz a szakértelmet többségében kívülr l kell igénybe venniük, ami megel legezett költséget jelent. Sokszor nem is keveset. A Prímagáz adottságaiból és nagyságrendjéb l ered en ezen a problémán is akar és tud segíteni partnereinek. A pályázati projekt el készítését teljes egészében magunkra vállaljuk, úgy hogy ennek költségeit megfinanszírozzuk. Ezzel áthidaltuk mindkét el bb említett problémáját az önkormányzatnak. Természetesen nem ingyen dolgozunk, csak van lehet ségünk az átmeneti finanszírozásra, a pályázat teljes el készítésére és a pályázati ablak megnyitásának kivárására. A pályázat el készítésének költsége az önrész hányadának kivételével a pályázati forrásokból fedezhet. Így sokkal ambiciózusabbak az önkormányzati partnereink az energetikai pályázatok el készítésében. Megbízásunk esetén az önkormányzati energetikai beruházások közbeszereztetéséhez szükséges összes dokumentációt el állítjuk és megfinanszírozzuk. Ilyenek az energetikai tanúsítások kezdeti és végállapotban, az energetikai tanulmány- és koncepció terv, a m szaki terv és az árazatlan költségvetési kiírás. A közbeszereztetéshez - igény esetén -, energetikában jártas szakközbeszerz t tudunk ajánlani, de a folyamatban a Prímagáz már nem vesz részt. Ezt az egy dolgot az önkormányzatnak kell elvégeznie és finanszíroznia. A Prímagáz verseng ajánlatot tesz a közbeszerzés keretén belül. Az el készítés szerz dött díjának pénzügyi elszámolását vagy a projekt beruházás közbüls és végelszámolására halasztjuk, vagy a közbeszerzés nyertese fizeti azt meg, mentesítve az el készítés el finanszírozásától az önkormányzatot. - A pályázatok megírásában is tudnak partnerek lenni? - Tudjuk, hogy az esetek többségében erre a feladatra sincs meg a megfelel szakember az önkormányzatnál. Amennyiben az el zetes közbeszerzésen a Prímagáz nyer, és erre igény van úgy az energetikai pályázat gyors, szakszer megírását is felvállaljuk. Fontos alapelvünk, hogy az önkormányzatnak ebben a fázisban se kelljen el finanszíroznia, ezért a pályázatot kizárólag sikerdíjért írjuk. Így az elvégzett munka anyagi kockázatát a Prímagáz vállalja magára. Cserébe 2 év opciós jogot kérünk ugyanarra az energetikai projektre, hogy a pályázati támogatás bármilyen okból történ meghiúsulása esetén újabb megoldást találjunk a megvalósításra. - Pályázati forrás nélkül hogyan tud a Prímagáz segíteni az Önkormányzatoknak? - Tudunk segíteni. Többek között éppen ezért indítottuk az együttm ködést a jól ismert TÜV Rheinland Min ségvizsgáló Intézettel. Az általuk min sített energetikai koncepció, valamint a kivitelezés általuk elvégzett m szaki ellen rzése, nemcsak a beruházónak, hanem a beruházás finanszírozójának is megfelel garanciát ad a megtakarításokra, megtérülésekre. Számunkra is visszajelzés, hogy jó úton járunk. Meggy désünk, hogy az energiaracionalizálási projekteket, nemcsak lehet, hanem szükséges is megtérülés alapon finanszírozni. Ennek is eljön az ideje. - szerk - 13

14 A biomassza - mint megújuló energiaforrás - hazai hasznosítása A világ energia igénye folyamatosan növekszik és középtávon a világméret válság ellenére sem - várható a fosszilis energiafelhasználás csökkenése. Magyarország energiaellátása er sen függ a külföldr l vásárolt fosszilis energiahordozóktól. Csökkenthet a veszély, ha az energiatermelés kis, független gazdasági egységekben megy végbe, helyi fogyasztásra optimalizálva. Az energiatermelés új útja a kevesebb szállítással érkez vagy helyben található energiaforrás, mely kisebb er vi rendszerekben használódik fel és helyben ad áramot, illetve h t. Decentralizált, kicsi, lokális igényeket kielégít kombinált er vek létrehozása is segíthet. Az import energiahordozók aránya és ezen belül a földgáz hazai felhasználásában az import részaránya az utóbbi tíz évben jelent sen növekedett. Két területen a lakossági h hasznosításban, valamint a hazai villamosenergia termelésben mutatható ki számottev változás. A mai helyzetünk felértékeli a megújuló energia alkalmazását, különösen az önkormányzatoknál. A magyarországi települések jelent s részén meghatározó a mez gazdasági termelési tevékenység. Ezeken a településeken érdemes megvizsgálni a biomassza energetikai hasznosításának lehet ségeit - ezen keresztül csökkenteni a hazai fosszilis import energiafelhasználást. Mindemellett az Európai Unió a tagállamokra kötelez en el írt feladatokat ró irányelvek formájában, melyek teljesítése a tagországok kormányaira és irányító szervezeteire hárul. A 2009/28 EK Irányelv írja el a tagállamok részére, hogy 2020-ig milyen megújuló energiahordozó részarányt kell elérni a bruttó energia-felhasználáson belül, hogy a végeredmény kiadja az EU átlagában a 20% megújuló arányt. Magyarország esetében a megszabott a 13%-os megújuló részarány, ehhez képest a Kormány által vállalt mérték a 14,65%. Jelenleg ez szám 7,3-8 % között mozog, melynek közel 80%-a a biomassza, javarészt erdei fa. Hazánkban az összes energiafelhasználáson belül a megújuló energia felhasználást és a takarékoskodást akadályozza, hogy kevés a pályázati támogatás és a szükséges öner el teremtése is nehézkes. A küls energiafügg ség csökkentése mellett a következ célok megvalósítását segítheti el a megújuló energiák nagyobb arányú hasznosítása: - munkahelyteremtés - versenyképesség fokozása - vidékfejlesztés - fentiekkel összefüggésben, az életkörülmények javítása. Helyi energiatermelés, megújulók integrálása: A megújuló energiaforrások felhasználásával termelt villamosenergia mennyisége meghaladja a 1600 GWh értéket. Ez a növekedés a biomassza-együttégetésre történ átalakítása után, az amúgy korszer tlen környezetszennyez, széntüzelés er vekben indult meg. Az átalakított er vek hatásfoka alacsony, korszer tlen technológiát képviselnek. A megújuló energiaforrásra épül rendszerek integrálása a villamosenergia-termel rendszerbe a pufferel er vek hiánya miatt nem valósult meg. A sztochasztikusan termel széler vek és kés bbiekben a naper vek csak akkor integrálhatók, ha a betáplált teljesítményük tervezhet vé válik. Ebben az esetben szivattyús-tározós (SZET) er vek biztosítanák a pufferel kapacitást. A biomassza termelésének és felhasználásának lehet ségei A biomassza esetében is a Nap energiáját hasznosítjuk a fotoszintézis eredményeképpen. Magyarország természeti adottságai kedvez ek a biomassza hasznosítás terén. A biomasszából származó h - és villamosenergia-termelés alapanyaga nagyobb részben t zifa, amelyet jellemz en közvetlen eltüzeléssel, esetenként együttégetéssel használnak fel, túlnyomórészt h termelés, kisebb részben villamosenergia-termelés céljából. T zifát nagy mennyiségben használ a lakosság is, általában alacsonyabb hatásfokú kazánokban. Az átalakított er vek jelent s részében a biomassza felhasználás, els sorban fa felhasználását jelenti, ezáltal azonban a kiskereskedelmi t zifa ára jelent sen emelkedett az elmúlt években. A biomassza energetikai célú felhasználásának alapanyagát adja továbbá az összes egyéb szántóföldi és kertészeti növényi melléktermék és hulladék, mint pl. az er vekben égetésre kerül sz venyige és törköly, maghéjak stb., továbbá a célirányosan termelt fás és lágyszárú energianövények. Önkormányzatok esetében apríték és pelletf tési rend- 14

15 szerekkel intézmények, teljes településrészek, falvak igényét lehet biztosítani. A szilárd biomassza felhasználás kiemelt szerepet kap a Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve/ dokumentumban. E szerint a magyar mez gazdaság hosszú távon is képes az élelmezési és takarmányszükségletet meghaladóan az energetikai célra felhasználható biomassza fenntartható, versenyképes áron történ el állítására. A program nagy er vi energiatermelés helyett helyi h el állítást tervez támogatni, ami er s vidékfejleszt hatást is kifejt. A faapríték, illetve fapelletf tés függetlenséget, gazdasági és környezetvédelmi értelemben is fenntartható üzemeltetést nyújthat. Kiemelt figyelmet érdemel viszont a term földnek élelmiszertermelésre, illetve energetikai célra való hasznosításának aránya, konkrétan meg kell határozni, hogy milyen területeken, milyen mennyiségben szabad és lehet biomasszában gondolkodni. A megújuló energiahasznosítás megvalósításának két f területe, a lakossági és az önkormányzati, mindkét esetben számba kell venni a biomassza alapanyagforrásokat, s azok folyamatos biztosításának lehet ségét. A felhasználni kívánt biomassza mennyiségét úgy kell meghatározni, hogy a f üzemidejében az alapanyaggal való ellátása biztosított legyen. Az energetikai faültetvények gazdaságos és fenntartható kezeléséhez szakértelemre és alapos el készületekre van szükség, ezt számos vállalat kínálja. A megtermelt anyag hasznosításánál alapvet kérdés a f anyag, annak nedvességtartalma, a f kazán és a h hasznosító rendszer, ennek h leadó és szabályozó elemeivel együtt. Megfelel mennyiség biomassza rendelkezésre állása esetén a kett s hasznosítású er vek kihasználtsága kedvez bb. A tüzelhet faféleségekb l önkormányzati és gazdasági tevékenységeknél az apríték formájú felhasználás a legegyszer bb h termelésre. Az ellátási- és árfekvési biztonság érdekében legalább 10 évre el re szükséges szerz dni maximum 30 km-es körzeten belül lév faapríték beszállítóval. Hazai biomassza-potenciál (forrás:dr. Marosvölgyi Béla) Anyagfajta Potenciális energiatartalom PJ/év Összes potenciális energiatartalom PJ/év Fabiomassza 56,5-63 zifa Energiafa ültetvény Vágástéri hulladék 5-7 Els dleges faipari hulladék 1,5-2 Növényi f - és melléktermékek Gabonanövényi melléktermékek Egyéb növényi melléktermékek (szárak, venyige, levélzet,stb) Termesztett energianövények Biohajtóanyagok el állításának melléktermékei 4-6 Másodlagos biomasszák 18,7-23 Hígtrágya 0,7-1 Állati hulladék melléktermékek Feldolgozási hulladékok 5-7 Harmadlagos biomasszák Élelmiszer-ipari hulladékok 3-5 Élelmezési hulladékok 6-9 Szennyvízkezelés iszapjai Kommunális biohulladékok Mindösszesen 203,

16 Energiaültetvény - kiút az energiafügg ségb l Az energiaültetvények jogszabályozása 2007-ben kezd dött el Magyarországon, azt megel en a gazdálkodók és a tevékenységgel foglalkozó személyek, társaságok tulajdonképpen lényegi szabályozás nélkül végezték tevékenységüket. Az agrártárca, megismerve a termelés el nyeit, 2007-ben jogszabályi keretek közé terelte a tevékenységet és a fás és lágyszárú energiaültetvények telepítésének támogatására rendeletet hozott, ily módon el segítve ezt, az egész EU-ban újnak számító és- az eddigi eredmények alapján is - el nyös termelési lehet séget. Magyari Csabát az ültetvény technológiák, termel i rendszerek szakért jét kerestük meg az energiaültetvényekkel kapcsolatban felmerült kérdéseinkkel. - El mozdította a rendelet az energiaültetvények szaporodását? - A 72/2007 és 71/2007 FVM rendeletetet mintegy 7 alkalommal módosították, a módosítások f ként a telepítési támogatási pályázatok beadási határidejét érintették. Ezáltal a gazdálkodók, érdekl k és termel k részére az egyszeri telepítési támogatás kiszámíthatatlanná vált, így a tevékenységgel kapcsolatban a tervezés ellehetetlenült. - Támogatás nélkül nem éri meg ilyen tevékenységbe kezdeni? - Talán érdemes egy konkrét számolással alátámasztani a termesztés indokoltságát: egy Hajdú-Bihar megyei, 2007-ben, támogatás nélkül létesített ültetvény februári, 2.betakarításakor mintegy 89 t faapríték termett. Az 1 hektárra vetített nedves hozam ezek alapján mintegy 50,8 t (a terület 1,75 ha), ez ~50% nedvességtartalmú anyag, tehát mintegy 25,4 atrotonna aprítékot jelent. A faapríték f értéke 1 atrotonna ( 0% víztartalom) esetében mintegy 18 GJ. Ezen a területen, 1 hektáron tehát 25,4 atrotonna apríték termelésével mintegy 457 GJ f érték energiahordozót termelt a termel, evvel kb. (3500 Ft/GJ gázárral számolva) Ft érték gáz felhasználását lehet kiváltani (az egész ültetvényre számolva pedig Ft) az ilyen típusú f anyag elégetésére alkalmas berendezésekben. És ez az ültetvény egy betakarítását jelenti, a tervezett 5-7-b l. Az EMVA támogatás átlagosan ~ Ft/ha egyszeri (de nem egy összegben kifizetett) támogatást jelent a termel nek. Így, óvatosan számolva, 8 atrotonna/év aprítékhozam esetében csak 10 éves ültetvény élettartamot számolva is a fent említett számolást követve mintegy Ft nettó érték földgáz kiváltására van lehet ség hektáronként, úgy, hogy emellett valóban szükség van a termelésben munkaer re, innovációra, tehát a termel fejl dése biztosított. A fenti számolás adott ültetényekre vetíthet, de sokféle termelési mód, faj, fajta szóba jöhet. - Az energetikai célú ültetvényekkel az önkormányzatok önellátóak lehetnek f tési, esetleg használati meleg vízel állítás szempontjából? - Egyértelm en. Egyre több önkormányzat érdekl dik a telepítések mikéntje és eredményei iránt: nagy problémát jelent az energiaszámlák mellett a közmunkaprogram megszervezései is. A telepítések révén ésszer, nem túl bonyolult, mindenki által elvégezhet, értelmes közmunkával tulajdonképpen saját költségeiket tudnák csökkenteni. A meglév f berendezések - túlnyomó többségben gázkazánok - hatékonysága már alacsony szint, sok helyen emiatt is indokolt ezek cseréje. A különböz pályázatok (Új Széchenyi-terv, KEOP, GOP stb.) segítségével elvégezhet f téskorszer sítés akkor igazán célravezet, ha evvel a jöv ben valóban költségeket tudunk hosszútávon csökkenteni, megtérül és még emellett egy komplex rendszer részeként egyéb jótékony hatásai lehetnek (foglalkoztatás, innováció, tanulás). Jó hatékonyságú apríték-kazánokba, saját vagy bérelt területen, közmunkások bevonásával saját tüzel anyagot termelni elérhet cél. - Milyen növényekb l létesíthet energiaültetvény? - Például a rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai faültetvényekb l, amelyek az elmúlt években jelentek meg a hazai növénytermesztési palettán. Általánosságban elmondható, hogy az ültetvények gyorsan növ fafajokból létesíthet k, melyek újrasarjadzásra képesek, tehát egy telepítés jó néhány (5-10) betakarítást tesz lehet vé. A gyakorlatban legelterjedtebb fafajok: nemes nyarak és füzek, továbbá az akác. Közös jellemz jük, hogy a telepítést követ 2-5 éven belül a betakarítás 16

17 elvégezhet a megfelel technológiát betartva. A szóban forgó termesztési mód a termelés ideje alatt is szántó min sítés területeken folyik, nem kerül erd m velési ágba a telepített terület. Kísérleteink során meggy dtünk róla, hogy az általunk bevizsgált, és most már forgalmazott, nagyon gyors növekedés nyár fajták (AF2,Monviso) a hazai körülmények között is kiválóan teljesítenek. A fejlesztések a még jobb eredmények érdekében folyamatosan történnek (újabb fajták, termesztés-technológia, gépek stb.).az elmúlt 6-8 évben a nyár fajtáinkból kb.40 helyen létesítettünk összehasonlító kísérleteket, és mintegy 1500 ha energiaültetvény valósult meg az ország területén. Részt veszünk a devecseri tájrehabilitációs munkákban és jó néhány szakmai hellyel, fels oktatási intézménnyel közösen K+F tevékenységekben. Az energia-ültetvények létesítése némileg hasonlít az erd telepítéshez. Bár a vonatkozó jogszabályok nem kötelezik a rá a gazdálkodót, de term hely feltárás és min sítés nélkül nem szabad ültetvényt telepíteni! Nem elég az AKG-ban kért talajminta, erdészeti típusú feltárás és szakvéleményezés szükséges. A term hely ismeretében lehet eldönteni, hogy az adott területre telepíthet -e fás szárú kultúra, illetve milyen fafajt és technológiát alkalmazzunk. Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy ezeket a növényeket minden talajra lehet telepíteni (gyakran gondolják, hogy még ápolni sem kell). A telepítési támogatással a telepítés során az els betakarításig felmerül, számlákkal igazolt költségeink %-át kaphatjuk meg. Magyarországon néhány tízezer hektár nyár energiaültetvény telepítésére van reális esély az elkövetkez években. A telepítések semmiképpen nem veszélyeztetik az erd sítési célokat, az elmúlt években történt fejlesztésekb l az erd gazdálkodás is profitálhat (új fajták, gépek, technológiák átemelése az erd gazdálkodási folyamatokba). A termelési tevékenység beindítását követ en az intézmények néhány éven belül önellátóak lehetnek az energiahordozó szempontjából: ez a jöv re nézve számukra igen jelent s megtakarításokat fog eredményezni. További információ: Magyari Csaba ügyvezet Afforest Kft. Telefon: Gy ri Tibor ügyvezet Gy ri-kert Kft. Telefon: Cégregiszter Cothec Energetikai Üzemeltet Kft Gy r, Aradi vértanúk u. 18/1.Telefon: Fax: , Mobil: Szigeti László energetikai szaktanácsadó cothec@cothec.hu Web: Sourcing Hungary Kft Budapest, Meder u. 8. Telefon: Fax: , Mobil: Benke Zsolt Kiemelt ügyfél menedzser zsbenke@sourcing.hu Web: Thonauer Kft Budapest, Daróczi út 36. Telefon: , Alföldy-Boruss Márk területi képvisel hungary@thonauer.net Web: Gy ri-kert Agrárenergetikai Kft Sárkeresztes, József Attila utca 24. Telefon: Gy ri Tibor szaporítóanyagok, ültetvény technológiák, gépek tibor.gyori@energyforest.eu Web: Prímagáz Zrt Budapest, Alíz u. 2. Telefon: +36-1/ Fax: , Mobil: Szikszai Attila kereskedelemfejlesztési f munkatárs primagaz@primagaz.hu Web: Columbus Klíma Cégcsoport 1163 Budapest, Kövirózsa u.6. Mobil: Tóth Tamás gépészmérnök, m szaki tanácsadó totht@columbus-klima.hu Web: NLC Tanácsadói Csoport Kft. 1055, Budapest, Kossuth Lajos tér 18. Telefon: Dr. Badacsonyi Tamás közbeszerzési tanácsadó info@nlctanacsadas.com Web: Afforest Agrárenergetikai Kft Derecske, Dobó István u. 6.Telefon: Magyari Csaba ültetvény technológiák, termel i rendszerek, szaporítóanyagok csaba.magyari@energyforest.eu Web: 17

18 Biomassza f tés a gyakorlatban 18 Szilárd biomassza hasznosítási potenciál Magyarországon Hazai adottságaink figyelembevételével jelen tanulmány a szilárd biomassza energetikai hasznosítására összpontosít. Az automatizálhatóság figyelembevételével, valamint a f anyag el állításához szükséges segédenergia minimalizálása szempontjából a faapríték jelenti hazánk számára a biomassza f tés kitörési pontját. A magyarországi szilárd biomassza termelési érték az erd gazdálkodásból, jelenleg meg nem m velt szántóföldön telepíthet, rövid vágásfordulójú faültetvények- l, illetve egyéb begy jtésekb l állhat össze. Az élelmiszertermelés veszélyeztetése nélkül rendelkezésre áll minimum ha terület, ami alkalmas energetikai faültetvények telepítésére. 1 Beruházás tekintetében javasolt az 1500 f nél kevesebb lakosú települések felmérése, ahol optimalizálhatók a termelési költségek, és emellett rövid szállítási, ill. h ellátási útvonalakkal lehet számolni. A fent említett területnagyság hozama önmagában képes azon 1700 település teljes f tési energiájának ellátására, amelyek településenkénti lakosainak száma maximum 1500 f. 2 Kiindulási alap lehet a javasolt települések térinformatikai elemzése, ezzel együtt az alapanyag ellátás biztosíthatóságának megvizsgálása, ezt követ en pedig a lehetséges projekt energetikai, gazdasági, környezeti és társadalmi szempontok szerinti tanulmányozása. termelési biomassza beruházások gazdaságossága, üzemeltetése 1. %B3%20Energia%20Hasznos%C3%ADt%C3%A1si%20Cselekv%C3%A9si%20Terve.pdf 2.Saját kutatás 3.A Gy ri-kert Agrárenergetikai Kft és az Afforest Agrárenergetikai Kft számítása alapján. A fogyasztó számára realizálható anyagi haszon kimutatására törekszem az alábbi számítással. Tehát a fosszilis és megújuló energiaforrások használata közötti környezeti és makrogazdasági hatások nem érvényesülnek az elemzésben, csupán az önkormányzati szinten megtermelhet, illetve kereskedelmi forgalomban kapható apríték beszerzési ára és az aktuális vezetékes földgáz ára, egyszer sített megtérülési id vel jelentkeznek itt. A term föld bérleti díja nélkül ca. 0,7 Ft/MJ az apríték el állításának önköltsége, 3 ez önkormányzati termelés és felhasználás esetén a közhasznú foglalkoztatás lehet ségének kedvez költségkorrekciója nélkül is a jelenlegi vezetékes földgáz egységárának mindössze 20 % -a. Kereskedelmi forgalomból beszerezve reálisan 40 %-os fajlagos h energiaköltség számítható, szintén földgáz árához viszonyítva. A beszerzési forrás függvényében, az elérhet legmagasabb m szaki színvonalon kialakított beruházás egyszer sített megtérülési ideje 1-3 év lehet a KEOPtámogatott projektek esetén. 4 Az egyértelm en jelent s energiaköltség megtakarítással járó faaprítékos f tés mellett érdemes megvizsgálni a fosszilis és megújuló energiaforrások alkalmazásával járó vidékfejlesztési hatás különbségét. A megújuló energiák használata gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait tekintve is dominánsabb a vidékfejlesztés szempontjából. 5 Apríték tárolás és automata behordó rendszerek A f anyag kitermeléskori nedvességtartalma %, ezt az ideális égés eléréséhez %-ra kell csökkenteni. Az aprítékot halmokba rakva javasolt passzív szárítást végezni. Az aprítékkupacokat légcsatornákkal ellátva, lehet leg légátereszt, de vízleperget fóliával letakarva el lehet érni 23 %-os nedvességtartalmat hat hónap alatt. 6 Aktív szárítással, a gabonaszárítók mintájára, forró leveg befúvással lehet elérni a kívánt nedvességtartalmat. A kazánokhoz el szárító berendezést csatolva, illetve ipari méret, vándorrostélyos kazánoknál a kazántesten belüli szárítással szintén optimalizálható a f anyag nedvessége. A faapríték min ségének függvényében, minden névleges teljesítményegységre (kw) 2-3 m³ mennyiséget érdemes betárazni, így elegend egy feltöltés f tési szezononként.a faaprítékot praktikusan a kazán közvetlen szomszéd helyiségében érdemes tárolni, a laprugós, kaparókaros, vagy hidraulikus éklétrás alapegységre halmozva. A f anyag automata adagolása innét történik, csigás behordó szerkezet segítségével. A behordó csiga és az ég fej közti kapcsolatnak szabályozottnak kell lennie. Biztonsági berendezésként a zsilipes cellakerék alkalmazása javasolt (1. ábra), ami a mennyiségében maximált f anyag továbbítását, a nagyobb fadarabok utánvágását és a visszaégés kizárását garantálja. A behordó csigára t zvédelmi szempontból ajánlott a sprinkler csatlakozás kialakítása Saját számítás, 50 kw névleges teljesítmény kazán teljeskör kialakítása esetén. 5. Dr. Gergely Sándor: A kistérségi/települési energiaellátás új rendszerei c. tanulmánya alapján 6.

19 Faapríték kazánok jellemz i Az önkormányzati, támogatott energetikai korsze- sítéseknél alkalmazható tüzel berendezések fontosabb m szaki jellemz i az Új Széchenyi Terv pályázati rendszere alapján a következ táblázatban láthatók. Kazánrendszerre vonatkozó követelmények: H álló acélból készült Acél kazántest, borítása és szigetelése minimum 50 mm Hamutároló Legalább egy hetes aprítéktárolási kapacitás F tési puffertároló, melynek mérete legalább 20 liter/kw kazán névleges teljesítmény T zoltó berendezés Beépített biztonsági termosztát és beépített biztonsági h cserél Túlterhelés elleni védelemmel ellátott villanymotorok Visszaégést meggátló berendezés Külön primer és szekunder leveg -szabályozás Kapcsolódó szolgáltatási követelmények: Magyar szervizháttér ködési követelmények: Automatizált adagoló rendszer Automata begyújtás felügyelet Automatizált rostélytisztítás Automatikus, id közönként beállítható h cserél tisztítás A meghatározott min ség apríték mellet a kazán hatásfoka nagyobb, mint 85 százalék Engedélyezett max. el remen mérséklet 95 C Zárt rendszerbe köthet ; minimális üzemi nyomás 1 bar; maximális üzemi nyomás 3 bar Teljesítmény moduláció legalább 3 fokozatban Lambdaszonda felügyelet és ezzel kapcsolatos automatikus irányítástechnika Üzemzavar szöveges megjelenítése, vagy magyarázattal ellátott lámpás kijelz rendszer Intelligens, (magyar nyelv ) kijelz vel ellátott vezérlés a rendszer irányításához és felügyeletéhez 3. - fekv h cserél k a hatékonyabb h átadás érdekében - darabfás vész-üzemeltetési lehet ség, átépítés és egyéb beállítások nélkül - távfelügyelet - fordulatszámszabályzott füstgázventiláció - tömör behordócsigatengely, folytonosan hegesztett csigalapokkal, masszív konstrukcióban Nagyobb h igényre az ún. ipari berendezések szolgálnak, kw teljesítménytartományban. Ezek kialakítása jellemz en alátoló, vagy vándorrostélyos tüzeléses (3.ábra), ami a kevésbé homogén összetétel, illetve magasabb nedvességtartalmú apríték megfelel hatásfokú elégetését is lehet vé teszi, ezzel lehet séget kínálva pl. faluf vek gazdaságos kialakításához és üzemeltetéséhez. Alföldy-Boruss Márk, Thonauer Kft. MEGJELENT a XXI. századi Szennyvíztechnológiák cím kiadvány. Megrendelhet a kiadónál: MGMK Kiadó Kkt Budapest, Kondorosi út 11. VI/25. telefon: órás hibaelhárítási szolgáltatás Kisebb h igény kielégítésére a 12,5 160 kw névleges teljesítmény berendezések jellemz ek, a 2. ábra szerinti felépítéssel. Ebben a kategóriában a kötelez szaki tartalmon túl javasolt a következ tartalom szerint választás: - teljesítménymoduláció a névleges teljesítmény 30 %-áig 19

20 Él energiával a Kiskunság kiszáradása ellen Magyarország középs, - nyugatról a Duna, keletr l a Tisza által határolt vidékén, év decemberére a sivataggá válás összes tünetét mutató vízgazdálkodási helyzet alakult ki. Ez a jelenség több ezer négyzetkilométerre terjed ki, ma már veszélyeztetve a mez gazdaság, s t még az ott él lakosság létét is. Úgy t nik, hogy a tájegység vízpótlásának ügye nem halogatható tovább. Szolnok város egykori katonai vezet je, báró Dillher vetette fel 1715-ben el ször a két folyónak valamiféle összekötését hajózható csatornával. De, irreálisnak nt a terv, és az Udvar csakhamar el is utasította Bécsben. 70 évvel kés bb, 1789-ben Sch nstem Ferenc udvari tanácsos ismét el vette báró Dillher tervét, de az 1715-ben javasolt nyomvonal ismét kivitelezhetetlennek nt. Ugyanakkor jóval délebbre, a mai Vajdaság területén 1802-ben Kiss Gábor és Kiss József mérnökök tervei alapján átadták a hajóforgalomnak a két folyót összeköt Ferenc-csatornát, ami nem csak, hogy kivitelezhet volt és a hajóutat már akkor 227 kilométerrel rövidítette, hanem üzletileg is rendkívül sikeres vállalkozásnak bizonyult, valamint soha nem látott gazdasági fellendülést eredményezett a Dél-vidéken. A csatorna éves áruforgalma az átadást követ esztend kben átlagosan mintegy tonna volt. A 2014-ben induló új EU költségvetés keretei között ismét célszer lenne fölvetni a Duna-Tisza közének vízpótlási ügyét. A szakemberek számára világos az a geológiai-állapot, ami miatt a jelenlegi Duna-Tisza csatorna továbbépítése nem kivitelezhet. Dabastól délkeletre az altalaj olyan magas arányban tartalmaz homok-frakciót, hogy csak nagyon költséges mederfenék-szigeteléssel lehetne megakadályozni a víz elszivárgását. Ugyanakkor kézenfekv nek látszik a rendelkezésre álló, meglév nyomvonalak kiépítése megfelel méret gabaritokra, azaz térmértékekre. A meglév vízfolyások alatt a talaj-rétegek ugyanis zömmel vízzáróak. Az így, a hossz-szelvény tekintetében vízszintesen kialakított mederszakaszokat hajó, és vízereszt zsilipek választhatnák el egymástól. A vízszintes mederszakaszok folyamatos vízzel történ feltöltését elektromos motorokkal meghajtott szivattyútelepek segítségével lehetne elvégezni. A megoldást az ÉL ENERGIA alkalmazása jelentené Ehhez az él energiát a tervezett csatorna két végpontja közelében a Dunán, illetve a Tiszán horgonyzó, és az egykori hajómalmok elvén m köd, de az igényekhez méretezett üzemi áramtermel telepek adhatnák, és táplálhatnák be a szintén erre a célra kiépített üzemi elektromos hálózaton át az egyes vízemel szivattyútelepek elektromos rendszerébe. Az általam javasolt nyomvonal kiinduló pontja Budapesten, a Kvassay-zsilipnél lenne, majd a Soroksári- Dunaágban folytatódna a meglév Duna-Tisza csatorna kiágazásáig. Onnan pedig a szintén meglév, Dunavölgyi-csatorna nyomvonalát követve haladna déli irányba. A Dunavölgyi-csatornából történ leágazást Akasztótól délre lehetne kialakítani és ugyancsak meglév, vízfolyás nyomvonalat követve el lehetne jutni Kisk röst l és Soltvadkertt l északabbra es vonalon Tázlárig. Itt valóban meg kellene építeni egy nagyon rövid, mintegy másfél kilométer hosszú gondosan szigetelt medret, majd a csatorna-nyomvonal folytatódhatna Bócsától keletre Jászszentlászló felé ismét meglév, vízfolyás nyomvonalakon, majd Bakstól kissé északabbra es Mária-telep alatt el lehetne érni a Tiszát. A sokak által milliószor elmondott érveket, - a Fels - Dunán kialakított vízlépcs k miatt elmaradó görgetett hordalék hiánya és ennek következtében kialakuló dunai mederfenék süllyedés, és az ezért kialakult talajvízsüllyedés a Kiskunságban. Továbbá, az éghajlatváltozás miatt még tovább fokozódó mez gazdasági vízhiány, az öntözés elkerülhetetlensége és végül a nagytömeg, de viszonylag költségtakarékos szállítást igényl, az Alföld keleti régióiban term mez gazdasági tömegáruk bekapcsolása Nyugat-Európa vízi-útrendszerébe stb. ezeket valóban nem szeretném újra ismételni és magyarázni, mert már mind közismert gondolatok. Ma már a feladat adott a magyar mérnök-társadalom számára, az hogy báró Dillher felvetése után közel 300 évvel elkezd djön egy használható és komolyan vehet tanulmányterv készítése környezeti hatástanulmánnyal, és értékelhet pénzügyi tervvel, ami a szükséges és reálisan elérhet európai közösségi költségvetési forrásokat is megjelöl. Akárhonnan is nézzük ezt az elképzelést, a tény az, hogy 1802-ben, a mai Vajdaság területén mégis csak megindult a hajóforgalom a Ferenc-csatornán. És! B 200 évvel ezel tt nem csak kivitelezhet volt a Ferenccsatorna, hanem mindez sikeres üzleti vállalkozássá is lett. Olyan sikeres üzleti vállalkozássá, ami kedvez en befolyásolta a környék vízgazdálkodását, és ennek következtében váltak fogalommá a bácskai és bánáti búzák, jólétet és gyarapodást hozva a környék lakóinak. A feladat tehát adott, javaslom, kezdjünk el mérni, méretezni és számolni. Megéri! (Dr. Paál Sándor PhD) 20