Pedagógiai Programja 2013.

Átírás

1 B U D A P E S T I. K E R Ü L E T C S E P E L Ö N K O R M Á N Y Z A TA A P R A J A F A L V A - G Y E R M E K S Z I G E T Ó V O D A O M a z o n o s í t ó : Budapest I. ker. Béke tér Budapest Völgy u Kossuth Lajos utca 140 Tel.: , , Tel: , Tel: ovoda@aprajafalva.t-online.hu gyermeksziget1@csepeloszi.hu Aprajafalva Gyermeksziget Óvoda 1214 Budapest, Béke tér 13. Pedagógiai Programja Jóváhagyta: Nász Erzsébet óvodavezető Budapest, augusztus 29. Határozat száma:286/70/2013

2 Tartalomjegyzék I. A mi Óvodánk... 4 II. Programunk küldetése, filozófiánk... 4 III. Gyermekkép Óvodakép... 5 III.1. Óvodai nevelésünk alapelvei... 7 III.2. Óvodai nevelésünk célkitűzései... 7 IV. A program nevelési feladatrendszere... 8 IV.1. Az egészség és környezeti nevelés alapelvei... 8 IV.2. Az egészséges életmód alakítása... 9 IV.3. Érzelmi és erkölcsi nevelés, szocializáció biztosítása Az óvoda hagyományos ünnepei IV.4. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés V. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai V.1. Játék V.2. Mozgás V.3. Verselés, mesélés V.4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc V.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka V.6. Külső világ tevékeny megismerése V.7. Munka jellegű tevékenységek V.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás VI. Inkluzív pedagógia kiemelt figyelem, különleges bánásmód biztosítása VI.1. A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek VI.2. Az esélyegyenlőtlenségek csökkentését szolgáló intézkedések VI.3. Tehetséggondozás VI.4. Integráció - sajátos nevelési igényű gyermekek befogadása és fejlesztése, integrált nevelése VII. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek VIII. Az óvoda kapcsolatrendszere VIII.1. A család óvoda kapcsolata - Az óvoda családsegítő és családokat támogató tevékenysége VIII.2. A pedagógiai program megvalósítását szolgáló egyéb kapcsolatok... 58

3 VIII.3. A nevelési oktatási intézmények közötti új horizontális kapcsolatok VIII.4. Az intézmény fenntartójával való együttműködés I. A gyermekek fejlettségi állapotának mérése A pedagógiai munka dokumentációi A program megvalósításának személyi és tárgyi feltételei Személyi feltételek Tárgyi feltételek Az óvodai élet szervezése, szervezeti és időkeretek I. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések - Aprajafalva Óvoda Legitimációs eljárás Mellékletek... 91

4 Pedagógiai Program I. A mi Óvodánk Intézményünk Budapesten, Csepel központjához közel, könnyen megközelíthető helyen található. Óvodánk három épületből áll, melynek bázisa az Aprajafalva Óvoda, tagintézménye a Gyermeksziget Óvoda. Mindkét intézményt csodálatos zöld udvarok ölelik körül, melyekben megnyugtató hűvös árnyat adnak a nagyra nőtt öreg fák, sűrű cserjék, bokrok, a zöldellő fű. Környezetünk szépsége harmóniát, nyugalmat áraszt, ahol a gyermekek szeretetben, biztonságban érezhetik magukat óvodás éveik alatt. II. Programunk küldetése, filozófiánk Mi azt valljuk, hogy: A gyermekek harmonikus, kiegyensúlyozott testi-lelki fejlődésének elősegítésével, megerősítésével hozzásegítjük őket ahhoz, hogy a későbbiekben önmagukhoz és lehetőségeikhez mérten a legjobb teljesítményre legyenek képesek. Minden gyermeket önmagához képest fejlesztünk, nevelünk, biztosítva számukra az esélyegyenlőséget. Az érzelmi nevelés, a dramatikus szituációs játékok, a tanulási hatékonyságot segítő játékok, mozgásos gyakorlatok sokszínűsége, hozzásegítenek bennünket és gyermekeinket az egészséges életmód alapjainak megteremtéséhez. Tudatos, következetes, odafigyelő magatartással, pozitív modell nyújtásával az iskola sikeres megkezdését, kiegyensúlyozott, boldog személyiségek kibontakozását segítjük elő, akikben megteremtődnek a következő életszakaszba való átlépés belső pszichikus feltételei.

5 III. Gyermekkép Óvodakép Milyen embert is akarunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, tettre kész, szép célokért hevülő és álmodozó embereket, akik megtudják építeni és élni a szépet és nagyot minden téren, akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, amely csak a kölcsönösségen, méltányosságon és jóakaraton épülhet. Szent-Györgyi Albert Gyermekkép Programunk az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő egyéniség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Mindezek ismeretében a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszünk, előítélet mentes miliőben, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön - meglévő hátrányai csökkenjenek, tehetségük kibontakozhasson. Biztosítjuk minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést a minőségi óvodai neveléshez a hátrányok kompenzálását, valamint a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek csökkenését, kialakulásának megelőzését.

6 Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család, melyben az óvodai nevelés kiegészítő szerepet tölt be a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Nevelésünk célja, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, ide értve a kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő gyermekek között a sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos gyermekek ellátását is. Óvodai nevelésünk világnézeti és vallási kérdésekben semleges. Elengedhetetlennek tartjuk nevelésünk során, hogy hazánk és szűkebb környezetünk értékeit, hagyományainkat megismertessük és megszerettessük óvodásainkkal, mely által hazaszeretetüket, nemzeti öntudatukat megalapozzuk. A nemzetiségekhez tartozó gyermekek óvodai nevelésében lehetővé tesszük az önazonosság megőrzését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. Nevelésünkben alapelv, hogy: A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze. A gyermeki személyiség fejlődését, egyéni készségeinek és képességeinek kibontakozását elősegítsük. Alkalmazott pedagógiai módszereink a gyermekek személyiségéhez igazodjanak. Az óvodai nevelésünk az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: A gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről. A testi, szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról. A gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról. A fenti tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről. A gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.

7 III.1. Óvodai nevelésünk alapelvei Tiszteletben tartjuk és hangsúlyozzuk, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvodai nevelés kiegészíti azt, miközben érvényesíti az együttműködés során a családhoz illeszkedő intervenciós gyakorlat alkalmazását. Olyan nevelői környezet kialakítására törekszünk, melyben a befogadó attitűd természetes a pedagógusok, a nevelőmunkát segítők, szülők, gyermekek számára. A gyermek mindenek felett álló érdeke megalapozza, hogy egyéniségéhez maximálisan illeszkedő, elfogadó nevelői rendszerben, szegregáció nélkül, másságának, egyediségének, elfogadásával fejlődjön. Minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez. Tiszteletben tartjuk a gyermekek személyiségét, emberi méltóságát, jogait, védelmet biztosítunk számukra a fizikai és lelki erőszakkal szemben, megóvjuk idegrendszerüket a lelki életükre káros túlzásoktól, megterhelésektől. Nevelőmunkánk során elősegítjük és támogatjuk a multikulturális és interkulturális nevelésen alapuló integrációt, biztosítjuk az esélyegyenlőtlenségek csökkentését az egyenlő hozzáférés lehetőségét. Pedagógiai munkánk során a személyes bánásmód alapelveinek alkalmazásával, elfogadó attitűddel, elismerő szavakkal, feltétel nélküli szeretettel, a gyermekek egyéni szabadságának, önmegvalósításának, önfejlődésének elősegítésével, adottságaikra alapozva biztosítjuk készségeik fejlődését, képességeik, tehetségük kibontakozását. A sajátos nevelési igényű, beszédfogyatékos, hátrányos helyzetű gyermekek nevelése során megvalósítjuk a tolerancia, a különbözőségek elfogadásának elvét, a differenciált képességfejlesztést, integrált nevelést. Érvényesítjük az életkorhoz és az egyéni képességekhez igazodó pedagógiai intézkedéseket, a korszerű műveltségtartalmak közvetítését, a gyermekek személyiségfejlődésének és egyéni képességeinek kibontakoztatását, az egyéni bánásmód elvét és az esélyegyenlőség előmozdítását. III.2. Óvodai nevelésünk célkitűzései Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló része, nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig, legfeljebb hét éves korig, ill. az iskolaérettség eléréséig.

8 Nevelésünk legfőbb célja, hogy elősegítsük a gyermekek egészséges, sokoldalú, harmonikus fejlődését, személyiségének kibontakozását, erkölcsi normáik, környezettudatos szemléletük megalapozását a játék elsődlegességének biztosításával. A gyermek iskolai beilleszkedéséhez szükséges testi, szociális, értelmi érettség, valamint az életben való sikeresség elősegítése. Speciális céljaink: Az érzelmi nevelés, az érzelmi intelligencia fejlesztése, a szocializáció biztosítása, a lelki szellemi egészség megóvása, védelme speciális módszertani kultúrával. Drámajáték elemeinek felhasználásával Aprajafalva Óvoda A hátrányos helyzetű gyermekek összehangolt, integrált nevelése, az esélyegyenlőség növelése, az indulási hátrányok csökkentése, zökkenőmentes iskolába való átmenet elősegítése. Sajátos nevelési igényű beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelése az Aprajafalva Óvodában. Tehetséggondozás csoporton belüli differenciált fejlesztéssel mindkét intézményben és a nagycsoportosok számára tehetséggondozó műhelyek szervezésével az Aprajafalva Óvodában. A tehetséges gyermekek fejlődésének biztosítása az egyéni képességek figyelembevételével. IV. A program nevelési feladatrendszere IV.1. Az egészség és környezeti nevelés alapelvei Az egészség alapvető emberi jog Az embernek önmagával harmóniában kell élnie. Ennek feltétele, hogy testileg-lelkileg egészséges legyen: meg tudja őrizni, helyre tudja állítani jó közérzetét, stabilizálni, védeni tudja önmagát - optimális legyen személyiségének működése, fejlődése. Ezen célok eredményes és hatékony megvalósítása azt feltételezi, hogy képes lesz a személyes érdekeket szolgáló döntéseket meghozni, azokat végrehajtani és megvalósítani. Olyan gyermekeket nevelünk, akik az egészségük megvédésére, a természetes környezet szépségeire nyitottak, ezeket értékelni tudják és a természettel, környezetükkel harmóniában tudnak együtt élni. A környezetvédelemhez, az egészség védelméhez szükséges tudást, készséget, értékrendet, pozitív érzelmi hozzáállást, az elkötelezettség, felelősségvállalás alapjait sajátítják el óvodai életük során.

9 Belső értékké válva az egészség megóvása és a környezettudatos magatartás határozza meg a mindennapjaikat, életvitelüket, gondolkodásukat, jövőképüket. A környezet és egészséges életmódra nevelés rendszerszemléletű, holisztikus látásmódú, minden mindennel összefügg. Élethosszig tartó folyamat, melynek óvodán kívüli színtere elsődlegesen a család, egyéb intézmények és intézményen kívüli területek. Szem előtt tartjuk, hogy az egészséges testi lelki és szellemi fejlődés alapfeltétele a helyes életritmus kialakítása, melynek elsődleges színtere a család, másodlagos színtere az óvodai nevelés. Törekszünk a családdal való együttműködésre, a család és az óvodai gondozási szokások, életritmus összehangolására, környezettudatos világkép alakítására. Lehetőleg természetes anyagokból készült eszközöket használunk a környezetünk kialakítása során (fa mászókák, építők, játéktartó kosarak, játékok, kézműves eszközök, stb.). Gondolkodásunk, nevelői attitűdünk helyi és globális, jövő orientált, rendszerszemléletű. IV.2. Az egészséges életmód alakítása Célunk feladatunk: Az önfejlesztő személyiség, az önfejlesztésre nevelés, mely magában foglalja az önállóságra nevelést, az egyéniségfejlesztését és az ÉN, a személyes tudat kialakulásának, fejlődésének segítését, ezen képességek megalapozását. Az egészséges életmód szokásainak kialakítása, az életkornak megfelelő higiéniai elvárások és a mozgás belső igénnyé alakítása, ezáltal a szervezet edzettségének növelése. A gyermekek testi lelki egészségének óvása, megőrzése, megerősítése és szükségleteinek kielégítése, az egészséges életmód szokásainak megalapozása. Az egészséges életvitel igényének kialakítása. A gyermek belső érésen alapuló szabad mozgásigényének kielégítése. Egészséges és kulturált személyiség fejlesztése az önkiszolgálási motívumok (biológiai-, komfortszükségletek, mozgás és élményszükséglet), önvédelmi motívumok (konfliktusok kezelésére törekvés), a szuverenitás motívumainak kialakítása (önállósulási és öntevékenységi vágy), az önértékelési motívumok fejlesztése (önbizalom, önbecsülés, reális, a képességeket is figyelembe vevő teljesítményértékelés).

10 A személyes képességek fejlesztése az önellátási képességek megfelelő szintű fejlesztése (egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás. Módszertani alapelveink: A didaktikai alapelvek szem előtt tartása: motiváció elve, aktivizálás elve, érthetőség elve, fokozatosság és rendszeresség elve, szemléletesség elve, differenciálás elve, játékosság és megerősítés elve. Az egészséges életmód értékrendjével való azonosulás, ezen értékek közvetítése, helyes felnőtt modell nyújtása. a) Az egészséges életmód szokásainak alakítása Személyes képességek fejlesztése: Az önellátási képességek megfelelő fejlesztése (+ rendszeretet, munkatevékenységek). A testi képességek fejlesztése (kondicionálás, koordinációs képességek). Az önvédelmi képesség fejlesztése (egészségvédő és identitásvédő képesség). Az önreflexív képességek fejlesztése (önértékelés, önmegismerés, önfejlesztés képességeinek megalapozásával). Feladataink: Az egészséges testi-lelki-szellemi fejlődés, a helyes életritmus kialakítása. A testápolási szokások tudatos, rendszeres gyakoroltatásával a gyermekek tisztaságigényének megalapozása. (A gondozási tevékenységek végrehajtása során fontos, hogy a gyermek-felnőtt kapcsolatát pozitív attitűd jellemezze; pozitív érzelmekkel, értékeléssel erősítjük a szokások kialakulását.) Higiénikus, tiszta, ápolt, rendezett környezeti, tárgyi feltételek biztosítása. Az óvodapedagógus és a nevelőmunkát segítők közötti együttműködés, a modellértékű viselkedés, bánásmód, kommunikáció megvalósítása a nevelő hatások kedvező érvényesülése érdekében. A gondozási tevékenységben résztvevő felnőttek elfogadással, megértéssel, tapintatos, segítő együttműködéssel fokozzák a gyermekek biztonságérzetét, jó közérzetét, erősítik önbizalmukat. Elegendő idő, nyugodt, kiegyensúlyozott légkör biztosítása ahhoz, hogy a gyermek saját fejlettségének megfelelően végezhesse az önkiszolgálást.

11 Fokozatosság betartása a tevékenységek egyre önállóbb végzésére szoktatásban, a tiszta rendezett megjelenés és a környezet iránti igény kialakításában. Az egyes gyermekek eljuttatása a saját teljesítő képességéhez viszonyított optimális szintre. Testápolás Párbeszédes, bensőséges kapcsolat kialakítása, a gyermek egyéni igényeihez való alkalmazkodás. A természetes higiénia igényének jelzésére, azok bármikor történő kielégítésére szoktatás. Praktikus technikák tanítása, differenciált segítségnyújtás, teendők egyre önállóbb végzésére motiválás. Szokás és szabályrendszer kialakítása, fejlesztése (folyékony szappan, körömkefe, törölköző, fésű, fogkefe, fogkrém, intim toalett használat, zsebkendő használat, megfelelő orrfújás). A családi és az óvodai gondozási szokások, szabályok összehangolása. Víz és papírtakarékos szemlélet és gyakorlat kialakítása. Étkezés Elegendő idő, esztétikus környezet, eszközök biztosítása az étkezéshez, az egyéni szükségletek, érzékenységek figyelembevétele. A kulturált táplálkozás szokásai eszközhasználat, halk beszéd, testtartás kialakulásának elősegítése, elsajátíttatása. Egészséges táplálkozás fontossága a betegségek megelőzésében. Az étel megkóstolására, elfogyasztására, megfelelő rágásra ösztönzés. Az egész nap folyamán megfelelő folyadék állandó biztosítása a csoportszobákban. Gyümölcs és zöldségfélék otthoni fogyasztásának javasolása a szülők részére. Kirándulások alkalmával az élelem higiénikus csomagolása, megfelelő folyadékról való gondoskodás, minta nyújtásával és a gyermekek cselekvő együttműködésével a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása.

12 Öltözködés Pihenés Az öltözködés szokásainak kialakítása a családdal együttműködve történik. Türelmes kivárással, a kellő mértékű segítségadással elegendő idő biztosítása arra, hogy a gyermek saját tempójának megfelelően végezhesse az öltözködési feladatokat, hogy tapasztalatokat szerezhessen az öltözködés helyes sorrendjéről, a testsémáról. Megkérjük a szülőket, hogy gondoskodjanak a gyermekeik számára az időjárásnak megfelelő, réteges öltözékről, az udvari játékhoz melegítőről, bentre könnyű, kényelmes ruházatról, megfelelő benti és udvari cipőről, tornaruháról, váltó fehérneműről. Gyermekeink számára a friss levegő, a tiszta környezet, higiénikus eszközök, biztosítása. Törekszünk a stressz hatású élethelyzetek, körülmények elkerülésére, a balesetek megelőzésére. Az egyéni szükséglet szerinti pihenés feltételeinek (elkülönülésre alkalmas kuckó, párnák, stb.) biztosítása az egész nap folyamán. Az ebéd utáni alvás, pihenés optimális feltételeinek (saját ágynemű, nyugodt légkör, természetes testhelyzet, mesélés, simogatás, kedvenc alvókák, halk zene, illóolajok, gyertyafény) biztosítása. Egyéni alvásigény figyelembevétele, egy órai pihenés után a felkelés és csendes tevékenység felkínálása. A szülők figyelmének ráirányítása az éjszakai alvásigény biztosításának fontosságára. Környezettudatos magatartás megalapozása Céltudatos tevékenységekkel, sokoldalúan közvetített ismeretekkel segítjük megalapozni a gyermekek környezettudatos magatartását. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, különösen a személyi higiéné és az egészség szoros kapcsolata összefüggéseinek megismertetése, a társas kapcsolatokban a konfliktusok szociálisan elfogadható módon történő megoldásaira, szép beszédre, az élővilág védelmére, az élettelen tárgyak gondos használatára szoktatás. A víz, papír gazdaságos használatának, a hulladékkezelés szelektív lehetőséginek megismertetésével a környezettudatosság életkornak megfelelő alakítása. Energiatakarékosság, szelektív hulladékgyűjtés fontossága.

13 Szobai és udvari növények ápolása, gondozása csíráztatás, palántázás, ültetés, fák, bokrok metszése, virágzása, gyümölcsök érése, elfogyasztása közösen. Téli időszakban gondoskodás a madarakról madáretetők, madáritatók készítése, vásárlása, felszerelése, folyamatos madáretetés. b) A gyermek testi épségének védelme, a balesetek megelőzése A gyermekek fejlődéséhez, fejlesztéséhez nyugodt, biztonságos, balesetmentes környezet megteremtése, a hibaforrások megszűntetése, a felszerelési tárgyak, eszközök praktikus, biztonságos használatának elsajátíttatása. A csoportszoba és a játszóudvar biztonságosságának megteremtése minden nap, az esetleges veszélyforrások megszüntetése. A gyermekek megismertetése a lehetséges baleseti forrásokkal az épületben és az udvaron. A balesetek elkerülésére állandó felnőtt kontroll biztosítása, balesetmegelőző szokások kialakítása, azok belsővé válásának motiválása rendszeres balesetvédelmi tájékoztatással (balesetvédelmi szabályok rögzítése a csoportnaplókban). A pedagógusok elsősegély nyújtási ismereteinek szinten tartása, fejlesztése, az elsősegély nyújtás alapvető eszközeinek biztosítása. c) Betegség megelőzés, a gyermek egészségének védelme, megóvása Figyelmet fordítunk arra, hogy a csoportszobák fala, a textíliák, a berendezési tárgyak színben harmonizáló, megnyugtató hatásúak legyenek, kellemes, esztétikus környezetet biztosítsanak. Személyi és tárgyi higiéné biztosítása (felnőttek személyi higiénéje, a környezet tisztasága, megfelelő világítás, fény, levegőcsere, páratartalom, zöld növények, akváriumok). Az óvoda udvarán egészséges, biztonságos, esztétikus, mozgásra serkentő környezetet teremtünk, különböző talajfelületekkel: lejtős, dombos, napos, árnyékos részek, homokozók, víznyerő helyek kialakításával, természetes anyagból készült udvari mászókákkal, hintákkal, egyensúlyérzéket fejlesztő játékokkal. A gyermek biztonságérzetének, lelki nyugalmának fokozása az otthoni kedvenc játékával. A csoportszobákban lehetőséghez mérten nagy, szabad, tágas tér kialakítása.

14 Lehetőség biztosítása a gyermekek számára egyszemélyes pihenőhely kialakítására, elvonulásra párnákkal, puha takarókkal, plüss játékokkal, kedvenc alvókájukkal mindkét óvodában. A nevelésben résztvevő felnőttek elfogadással, megértéssel, tapintatos, segítő együttműködéssel fokozzák a gyermekek biztonságérzetét, jó közérzetét. Az óvodapedagógus és a nevelőmunkát segítők közötti együttműködés modell értékű kommunikáció és bánásmód megvalósítása a nevelő hatások kedvezőbb érvényesülése érdekében. Feszültség, fáradtság, nyugtalanság feloldása érdekében a gyermekek megismertetése a különböző, ellazulást segítő technikákkal a pszichés immunrendszerük erősítéséhez. A lelki egészség megőrzése, erősítése drámajátékokkal. A gyermek lelki egészségnek védelme - érzelmi szükségleteik, érzelmeik kifejezése; örömkészség, alkalmazkodás, énkép, ön- és társismeret, önérvényesítés, önuralom, elfogadás, konfliktuskezelés készségeinek elsajátíttatása. A homokozóban lévő homok karbantartása, rendszeres fellazítása, tisztaságának ellenőrzése. A szabadban való mozgás sokszínűségéhez biztonságos, mozdítható eszközök elérhető módon való tárolása, felkínálása a gyermekek számára. Időjárás függvényében a rendszeres nap, lég- és vízfürdőzés, zuhanyozás biztosítása. Minél hosszabb idő eltöltése a szabad levegőn, évszak és időjárás függően mozgás, edzés, étkezés, kirándulások szervezése a szabadban. A gyermek óvodába érkezésekor, az anamnézis felvételénél információt kérünk a szülőktől a gyermek egészségügyi általános állapotáról, esetleges érzékenységéről, betegségre való hajlamáról; kedvenc időtöltéséről, játékáról, meséjéről, esetleges félelmeiről. Megkérjük a szülőket, hogy gyermeküket egészségesen hozzák óvodába. Lázas, beteg, balesetet ért gyermek szüleit azonnal értesítjük, szükség szerint elsősegélyben részesítjük, lázát borogatással csillapítjuk, illetve orvosi ellátást kezdeményezünk.

15 A kisebb testi lelki rendellenességek prevenciója, korrekciója A szülő által megadott anamnézis alapján a gyermek egészségügyi, lelki problémáinak megismerése felkészülés előfordulás esetén a teendőkre. Az egészségügyi állapot, a lelki állapot, a személyes gondozottság folyamatos figyelemmel kísérése, szülővel való folyamatos megbeszéléssel. Egészségügyi szűrések szervezése: fogászat, látás, hallás vizsgálat. A prevenció, korrekció elősegítése szakmai továbbképzéssel, pedagógiai, pszichológiai szakszolgáltatás igénylésével. A gyermekek érzelmi feszültségeiben jelentkező szomatikus, pszichoszomatikus betegségek tüneteinek felismerése speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi lelki nevelési feladatok ellátása a megfelelő szakemberek bevonásával, a családdal, szülőkkel együttműködve. d) Helyes életritmus, a napirend kialakítása Gyermekeink egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirendet és a heti rendet tudatosan, a játék elsődlegességét szem előtt tartva alakítjuk ki. Napirendünk tervezésénél figyelembe vesszük a gyermek egyéni szükségleteit, a kialakított szokásokat. Napirendünk rugalmas, részben folyamatos. A rendszerességgel, ismétlődéssel megteremtjük a gyermekek érzelmi biztonságát. Párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységeket tervezünk, szervezünk. A tevékenységek között belső, harmonikus arányokat alakítunk ki, szem előtt tartva a játék elsődlegességét. Időjárástól függően gondoskodunk a délelőtti és délutáni szabadlevegőn való tartózkodásról (télen napi 1 1,5 óra, tavasztólőszig a lehetőségekhez mérten). Anyanyelvi nevelés az egészséges életmódra nevelésen belül Az önkiszolgálás során a tevékenységeket szókincsbővítő magyarázattal, beszéddel kísérjük (testrészek, ruhadarabok, eszközök megnevezése). A gyermekeket motiváljuk szükségleteik szóbeli kifejezésére. Gazdagítjuk a gyermekek aktív és passzív szókincsét a tisztálkodás, az egészségnevelés témakörében, tisztázzuk a meg nem értett fogalmakat.

16 Az önkiszolgálás során adódó lehetőségeket kihasználjuk a gyermeki beszédkedv felkeltésére, fenntartására. A tevékenységekben példát mutatunk a szóbeli kapcsolatteremtésre, a kommunikációs helyzetekhez való alkalmazkodásra, a kommunikáció különböző formáinak alkalmazására, a gyermek motiválására, mindezek gyakorlására, elsajátítására. IV.3. Érzelmi és erkölcsi nevelés, szocializáció biztosítása Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Célunk: Az érzelmi nevelés és szocializáció személyiségfejlődésben betöltött szerepének kiemelt érvényesítése. Az ÉN-kép önismeret önértékelés fejlesztése, melynek során a gyermekek képessé válnak önálló helyzetmegoldásokra, a konfliktusos helyzet kivédésére, hatékonynak, sikeresnek érzik magukat, így önérvényesítésük szociálisan, elfogadható módon, színvonalas teljesítményen keresztül valósul meg. A szocializáció feltételeinek optimalizálásával a világra nyitott, kiegyensúlyozott, egészséges öntudattal, pozitív ÉN-képpel rendelkező gyermekek formálása, a gyermekek lelki harmóniájának elősegítése, az erkölcsi szokás és normarendszer megalapozása. Módszertani alapelvek Minden gyermeknek joga van a kiegyensúlyozott, harmonikus, boldog évekre. A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Nevelésünk során a gyermek érzelmi dominanciájára alapozunk. Figyelembe vesszük a gyermek szociális kapcsolatrendszerét és szem előtt tartjuk a differenciált bánásmód elvét. Feladataink: Érzelmi biztonságot nyújtó, befogadó, állandó értékrendet képviselő, derűs, nyugodt, szeretetteljes, otthonos óvodai légkört megteremtése. Érzelmi nevelésünk alapfeltétele, hogy a gyermeket már az óvodába lépéstől kedvező érzelmi hatások érjék; az óvoda alkalmazottai és a gyermekek, a gyermekek, valamint az óvoda dolgozói közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés (bizalom, szeretet, megértés, elfogadás) jellemezze.

17 Az érzelmi híd megteremtése, az anyás beilleszkedés lehetőségének biztosítása. Segítjük a családból kikerülő gyermek harmonikus beilleszkedését az érzelmi biztonságot adó légkör megteremtésével, valamint szülői jelenléttel a beszoktatás, egymásra hangolódás első két hetében. A személyes kapcsolatok, érzelmi kötődések alakítása, a gyermekek figyelmes, szeretetteljes fogadásával, ölbéli játékokkal, személyre szóló elismeréssel, megerősítéssel, egymás elfogadásának tapintatos formálásával. Lehetőség biztosítása az otthonról hozott, a gyermekek biztonságérzetét erősítő, vigaszt nyújtó eszközök (párna, maci, takaró, stb.) használatára az egész nap folyamán. A gyermeki félelmek, szorongások, az idegrendszeri pszichés feszültségek oldódásának elősegítése, a szociálisan elfogadható viselkedés egyre magasabb szintjének alakítása a felnőttek együttműködésével, modell értékű bánásmódjával, kommunikációjával. Élmények biztosításával, az érzelmi átélés, az érzelmek pontos felismerésének és kifejezésének alakítása, az érzelmek feletti életkornak megfelelő kontrol erősítése, az önérvényesítő törekvések segítése. Törekszünk a felnőttekhez és a társakhoz való pozitív érzelmi viszony, helyes erkölcsi és szociális viselkedési normák kialakítására; segítjük a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, ÉN-tudatának alakulását, teret engedünk önkifejező törekvéseinek. A harmonikus érzelmi élet alakítása esztétikai, erkölcsi, intellektuális érzelmek (érdeklődés, tolerancia, kedvesség, öröm, kezdeményezőkészség) valamint akarati tulajdonságok fejlesztése, formálása. A gyermekek érzelmi megerősítésével (önismeret, önbizalom, bizalom, tisztelet, kölcsönösség, szívélyesség) a testi-lelki harmónia kiegyensúlyozott belső ritmus megteremtése, a gyermeki képzelet, önkifejezés, kreativitás kibontakoztatása. Eltérő módszerekkel és egyénre szabott mértékben a gyermek egyediségének erősítése, természetes társas szükségletei kielégítésének biztosítása, a különbözőségek, a másság elfogadására, a társakkal való együttműködésre nevelés. Az óvoda valamennyi alkalmazottjának modellértékű magatartásával, bánásmódjával, kommunikációjával a szokás és normarendszer megalapozásával a gyermekek pozitív erkölcsi tulajdonságai kialakulásának, fejlődésének elősegítése. Az alapvető erkölcsi szokások, szabályok, magatartás formák, szokások, szabályok és normák kialakítása (udvariasság, tisztelet, segítőkészség, figyelmesség, önzetlenség, együttérzés), az udvariassági formák használata. Kiemelten fontos az egymás iránti szociális érzékenység formálása, egymás segítésére, együttműködésre, kérésre, türelemre szoktatás.

18 Az egyéni és közösségi szabadság tiszteletben tartása megfelelő keretek kialakításával. Az egymásra figyelés, az együttérzés, az egymáshoz alkalmazkodás, egymás segítése, a különbözőség elfogadása, tisztelete. A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlődését, a közösségi élet tevékenységi és kapcsolatrendszerében a személyes érintkezést, az együttélést segítő erkölcsi szokás és normarendszer megalapozását. A gyermekek szociális érzékenységének fejlesztése, ezzel párhuzamosan ÉNtudatának formálása, önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek elősegítése, társas szükségleteinek kielégítése, kedvező társas miliő működtetése. A gyermeki személyiség fejlődésének eljuttatása az ÉN központúságtól a MI tudatának kialakulásáig. Az összetartozás érzésének létrehozása, megerősítése, a szülőföldhöz való érzelmi kötődés, nemzeti öntudat kialakítása a népi hagyományaink ápolásával, az ünnepek, jeles napok lebonyolításával. Jóra, szépre, a természet és a rend tiszteletére, védelmére, megbecsülésére nevelés. A szocializáció feltételinek optimális megteremtésével a világra nyitott, kiegyensúlyozott, egészséges öntudattal, pozitív énképpel rendelkező, magabiztos személyiségek formálása, a gyermekek lelki harmóniájának elősegítése, az erkölcsi szokás és normarendszer megalapozása. Az erkölcsi értékek, normák alakítása: a jó és a rossz felismerése, az őszinteség, az igazmondás, igazságosság, felelősségvállalás, a gyengébbek védelme, segítése, saját élethelyzetbe való megtapasztalása, a különbözőségek tisztelet a felnőttek modell értékű bánásmódja alapján. Szorgalmazzuk a szocializáció szempontjából meghatározó közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlását, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (ezen belül önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és normarendszerének megalapozását. Arra törekszünk, hogy minden tevékenységében sikerélményhez jusson, a társakat segítő, érdekeiket védő magatartás alakuljon ki a gyermekeknél. A gyermeki sikerek, kisebb előrelépések elismerése, a sikertelenség elviselésének segítése, bátortalanság, görcsösség oldása. A nehezen szocializálható gyermekek optimális fejlesztését segítő egyéni bánásmód alkalmazása, érzelmi állapot, viselkedés, társas kapcsolatok alakulásának figyelemmel kísérése pozitív mintaadás, kapcsolatteremtő, bizalomerősítő, feszültségoldó technikák alkalmazása. A hátrányos helyzetű és tehetséges gyermekek nevelésével elősegítjük, elmélyítjük az óvodásaink és a nevelők szociális érzékenységét.

19 A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismeretekkel, személyre szabott törődéssel, szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködésével (pszichológus, logopédus, szociális gondozó, családsegítő, gyógypedagógus). A konfliktust okozó gyermekek önálló problémamegoldásra, konfliktus feloldásra irányuló törekvéseinek bizalommal történő támogatása, a konfliktusok verbális úton történő rendezésére ösztönzés. A kiemelt figyelmet igénylő (SNI beszéd) gyermekek esetében óvodánk együttműködő szerepe biztosított, meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberek alkalmazásával. Az óvoda hagyományos ünnepei Feladataink: Hagyományainkat, ünnepeinket a gyermekek életkorának és a csoportok sajátosságainak figyelembevételével szervezzük. Az ünnepi előkészületekbe bevonjuk a családokat. Közös, örömmel végzett ünnepi tevékenységek szervezésével segítjük elő a közösségi tudat kialakítását a segítő- és együttműködő készséget, az összetartozás, a MI örömét.

20 Hagyományos ünnepeink, jeles napjaink, rendezvényeink: Nyitott Zárt Aprajafalva Óvoda Szüreti mulatság Családos kirándulás ősszel Karácsonyi, adventi kézműves du. Farsang Családos sportvetélkedő Húsvéti kézműves du. Anyák napja Családos tavaszi kirándulás Gyermeknapi majális Évzáró és nagyok búcsúztatója Nyári közös kirándulás Szülők Klubja programjai Játszódélutánok Mikulás Márton-nap Lucázás Karácsony ünnepe Medve ünnep Március 15. Állatok napja Madarak, fák napja Föld napja Víz világnapja Húsvétolás Könyvtár látogatása Iskola látogatás Születésnapok megünneplése Bábszínház látogatása Gyermeksziget óvoda Őszi családos sportnap Karácsonyi játszódélután Húsvéti kézműves du. Anyák napja Családi majális Évzáró és nagyok búcsúztatója Évzáró kirándulás Szülők Klubja programjai Mikulás Adventi készülődés Karácsonyi ünnepség Farsang Ovi születésnapja Kiszézés Március 15. Húsvét Állatok napja Föld napja Mozgás napja Gyermeknap Könyvtár látogatása Iskola látogatása Születésnapok ünneplése Kirándulás a nagycsoportos gyermekekkel barlangba, a Planetáriumba.