RIDENS SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA PEDAGÓGAI PROGRAM

Átírás

1 RIDENS SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA PEDAGÓGAI PROGRAM 2011

2 1. Az Intézmény bemutatása I. Az intézményről Tanulj meg mosolyogni. A mosolyban mágikus erő rejlik. Amíg az ember mosolyogni tud, addig képes a további harcra. És aki harcol, az győzhet is. (Marcus Aurelius) A szakképző és speciális szakképző iskola 1997-ben kezdte meg a működését egy komplex szakképző, rehabilitáló és foglalkoztató program keretében 1. A kormányhatározattal is támogatott program arra a felismerésre épült, hogy hazánkban több tízezerre tehető azoknak a éves fiataloknak a száma, akik egészségkárosodásuk miatt nem szerezhettek szakmai képesítést, így az önálló életvitelük nem biztosított, nem lehetnek autonóm személyek, eltartásra szorulnak; illetve hogy a közoktatási intézményrendszer addigi infrastrukturális feltételei nem teremtették meg számukra az akadálymentes tárgyi és védett pedagógiai körülményeket, a rehabilitációt és a munkaerő-piaci elhelyezkedés támogatását. Az iskola szakképzési évfolyamain szakmai vizsgára készít fel. A 14 és 25 éves korú, sajátos nevelési igényű fiatalok általánosan művelését és szakmai oktatását-képzését végzi. Az integrált nevelés pedagógiai, emberi előnyei érdekében szociálisan hátrányos helyzetű fiatalokat is felvesz. A nem fogyatékos, hátrányos helyzetű tanulók keretszámát tanévenként a fenntartó határozza meg. Az intézmény minden felvett fiatal számára, speciálisan kialakított körülmények között kollégiumi elhelyezést biztosít. Az elméleti és a gyakorlati képzés az intézményben (tanműhelyekben) folyik. Miután a fiatalok társadalmi integrálását segíti elő, a munkába állásra készít fel, az iskola nagy gondot fordít a kulcskompetenciák fejlesztésére. A helyi tanterv keretein belül olyan kiegészítő ismeretek oktatását vállalja, amelyek birtokában a végzett fiatalok sokoldalúbbak lesznek, összetettebb munkafeladatok megoldására lesznek képesek. 1 A pedagógiai program végén található azon alapdokumentumok felsorolása, amelyeket a pedagógiai program készítésekor alapul vettünk 1

3 1.1.Munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztése KOMP I. PROGRAM A KOMP program a Kompetencia központú oktatásfejlesztés, a munkavállalásra való felkészítés egyéni programja megszületését az inspirálta, hogy a fogyatékossággal élő emberek nyílt munkaerő-piaci szerepvállalása alacsony szintű. Ez azt eredményezi, hogy nem a munkabér, hanem elsősorban a segélyek és különböző szociális juttatások biztosítják számukra a mindennapi megélhetést. A munkavállalás nehézségei az iskolák befejezését követően jelentkeznek koncentráltan, azonban preventív jelleggel már az oktatási folyamathoz kapcsoltan elkezdődhet a felkészítés a munkavállalásra. A KOMP I. program általános célja, hogy a szakiskolákban szegregáltan vagy integráltan tanuló SNI tanulók munkaerő-piaci kompetenciáinak fejlesztését valósítsa meg, növelve ezzel érdekérvényesítő képességeiket, általános munkavállalói kompetenciáikat, munkavállalási esélyeiket. A program a 9. évfolyamon tanuló diákok fejlesztését vállalja fel, de a szakiskola valamennyi évfolyamát érintő fejlesztés kezdeteként is értelmezhető, hiszen hosszabb távon a SZAMSZ (Szakiskolai Alternatív Munkaerő-piaci Szolgáltatás) előkészítését is feladatának tekinti. A speciális szakiskolák 9. évfolyamán - majd a későbbiekben kiterjesztve ezt a 10. évfolyamra is - működtetett KOMP program lehetőséget biztosít arra, hogy a résztvevő tanulók felkészüljenek az iskolán kívüli munkatapasztalat szerzésre. Ellátja a tanulókat az alapvető kommunikációs és munkavállalói magatartással kapcsolatos ismeretekkel, fejleszti kapcsolatépítő- és problémamegoldó képességüket. A program célja: a tanuló szükségleteiből kiinduló fejlesztési modellt kínáljon, mely az egész intézményre hat, érintve az iskola egész működését, az SNI tanulók munkaerőpiacra való felkészítése a szakiskolába történő belépés pillanatától kezdve, a kompetencia alapú szakképzési struktúra-váltás támogatása azoknak a szakmai kereteknek a megteremtésével, amely a moduláris képzési rendszer céljait erősíti, aktív együttműködés kialakítása a tanulók képzésében érintett szereplők között, folyamatos dokumentálás a tanulói tevékenységekről (portfolió). 2

4 KOMP II. PROGRAM A KOMP II. program A speciális szakiskolákban folyó, a nevelési-oktatási folyamat egészére ható, munkára való felkészítés modelljének megalkotása (KOMP I. program) elnevezésű projekthez szorosan illeszkedik, tartalmát tekintve annak folytatásaként fogható fel. Figyelembe véve azt, hogy a KOMP I. program a szakiskolai fejlesztést elkezdte hiszen a cél megvalósítására maradéktalanul fókuszálva, de csak a szakiskolák 9. évfolyamára dolgoz ki programot, eszközt és próbálja azt ki indokolt a fejlesztés megvalósítása, kiterjesztése a szakiskola további évfolyamaira is. Ezen túlmenően a projekt célja több, már megvalósult fejlesztés eredményeként létrejött szolgáltatás összeillesztése a projekt önálló fejlesztési tevékenysége mellett oly módon, hogy a szakiskolai pályaorientációs tevékenység megteremtse és megalapozza a munkatapasztalat szerzésre és a nyílt munkaerő-piaci munkavállaláshoz szükséges alapvető munkavállalói kompetenciák fejlesztésére alkalmas tanulószerződéses szakmai gyakorlatok 11. évfolyamon történő bevezetését, ezzel biztosítva a képzés, a rehabilitáció és a foglalkoztatás összhangját. A KOMP II. célrendszere A KOMP program a 9. osztályban elsősorban az önismeretre és a pályaorientációra helyezi a hangsúlyt. Az intézményen belüli feladatok lehetőséget teremtenek a diákok munkavállalói kulcs-kompetenciáinak megismerésére, ezek fejlesztésére. A 10. osztályban előtérbe kerülnek a munkaerő-piaci ismeretek, illetve a munka világának megismerése a Job shadowing módszer segítségével. Az SNI tanulók munkaerőpiacra való belépésének tervszerű és tudatos előkészítése a szakiskolába történő belépéstől kezdve, biztosítva a foglalkoztatáshoz kapcsolódó esélyegyenlőséget. Az iskola sikerességének növelése, amely sikeresség mérőfoka a tanulók hatékony felkészítése az önálló munkavégzésre. Intézményi minőségfejlesztés (szervezeti és tanórai szintű) feltételeinek biztosítása a projektben részt vevő speciális szakiskolákban. Szakmai kompetencia fejlesztésével attitűdváltás elősegítése a programban részt vevő intézmények munkatársai körében, továbbá közvetett hatásként a programmal kapcsolatba kerülő munkáltatók, munkaerő-piaci szereplők, szülők szemléletének alakítása. 3

5 Hosszú távú célok: az SNI tanulók munkaerőpiacra való felkészítése a szakiskolába történő belépés pillanatától kezdve tudatos, tervezett tevékenység kell, hogy legyen, melynek a végső célja a munkaerőpiacra történő belépés, a kompetencia alapú szakképzési struktúra-váltás támogatásához való hozzájárulás azoknak a szakmai kereteknek a megteremtésével, amely a moduláris képzési rendszer céljait erősíti, aktív együttműködés kialakítása a tanulók képzésében érintett szereplők között. A program célja tehát egy tanulóközpontú szemlélettel rendelkező modell kialakítása, amely a sajátos nevelési igényű tanulók munkaerő-piaci integrációját segíti oly módon, hogy a munkaerőpiacon hasznosítható kompetenciák fejlesztését teszi lehetővé. SZAMSZ szolgáltatás A Szakiskolai Alternatív Munkaerő-piaci Szolgáltatás keretében az iskola, mint alternatív munkaerő-piaci szolgáltató segíti elő a programba bevont diákok elhelyezkedését, közvetlenül az iskolai éveik befejezése után. Ez a szolgáltatás olyan fiatalokat céloz meg, akiknek speciális támogatás nélkül nehézségeik lennének a munka megszerzésében és megtartásában a nyílt munkaerőpiacon. A Más Képességekkel Rendelkezők (MKR) támogatási igénye különböző lehet attól függően, hogy mekkora mértékben és milyen módon sérültek, valamint hogy milyenek a személyes körülményeik. A SZAMSZ szolgáltatás a végzős diákjainkat ügyfelének tekinti, és széleskörű, személyre szabott, hosszú távú támogatásban részesíti: igényfelmérést végez a szülők és a tanulók körében, begyűjti a pedagógusok, gyakorlati oktatók javaslatait, interjúkat készít az ügyfelekkel és szüleikkel, összefoglaló véleményt és egyéni munkavállalási tervet készít minden ügyfélről, egyéni és csoportos felkészítéseket szervez, munkahelyeket tár fel, összehangolja a potenciális munkáltatók és a programba bevont ügyfelek igényeit, munkapróbák segítségével biztosítja, hogy a megfelelő partnerekhez a megfelelő munkatársak kerüljenek, munkáltatói profilt készít munkakörelemzéssel, felkészít és elkíséri az ügyfelet az állásinterjúra, 4

6 együttműködik és szükség szerint felkészítést nyújt a család számára, egyéni és csoportos utókövetést végez, az iskola egy munkatársa (mentor) segíti a beilleszkedést és a munkafolyamatok begyakorlását, betanítását, kapcsolatot tart és tanácsot ad a munkáltatóknak. Az iskola az elhelyezést követően is kapcsolatot tart a munkavállalóval és munkáltatóval, probléma esetén segítséget nyújt annak megoldásában. A munkavégzés lehetősége alapvető emberi jog. A Más Képességekkel Rendelkezők ugyanúgy képesek fizetett munka elnyerésére és elvégzésére. Ha képességeiknek megfelelő munkakörben dolgozhatnak, termelékenységük ugyanakkora lehet, mint az ép munkavállalóknak. Az egyéni képességek kialakítására és a sérülésből adódó hátrányok kompenzálására megnövelt tanítási idő áll a rendelkezésünkre, sokféle egyéni igényt kielégítő rehabilitációval. A csoportbontások (idegen nyelv, számítástechnika gyakorlat, gépírás stb.) az intenzív elsajátítást, a lassabban haladók felzárkózását segítik. A gyógytestnevelés és a gyógytorna a testi és lelki egészség, a fizikai teljesítő képesség javítását szolgálja. A tanítási időn kívüli foglalkozások minden tanuló egyéni igényeihez, adottságaihoz, állapotához ad ekvátak: lehetőséget teremtenek a sportolására, a kulturális és művészeti igények és hajlamok kielégítésére. Rendezvényeinkkel tradíciók, hagyományok kialakítására törekszünk, illetve folyamatosan ápoljuk hagyományainkat, hiszen ezek szintén segítik a sérült ember beilleszkedését a társadalomba AZ INTÉZMÉNY TÁRSADALMI KÖRNYEZETE A székhely- és a tagintézmény az országos átlagnál magasabb munkanélküliségi és születési rátával, elmaradottabb szociokulturális környezettel és infrastruktúrával, történelmitársadalmi hátrányokkal rendelkező, nagyobb arányú megváltozott munkaképességű felnőtt lakosságot magába foglaló (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: %-os, Nógrád megyében: 8 %-ot meghaladó) megyében (régióban) van. Az intézményt választó tanulók családjának a többsége kedvezőtlen anyagi körülmények között él. Jellemző az egyszülős család, a munkanélküliség, s a tanulók jelentős része fogyatékossági járadékot kap, vagy rokkantnyugdíjas. A szociális és a sajátos nevelési igényekből adódó nehézségek problémát jelentenek a fiatalok és a pedagógusok számára. A tanulók mentális sérülése, az ingerszegény környezet vagy a 5

7 sérülést kompenzáló, túlóvó családi magatartás, meghatározzák az iskolával szembeni elvárásokat a választható pedagógiai és módszertani lehetőségeket. 2. Az intézmény jogállása Alapító Okirat A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Szakképző Iskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma július 31-i, többször módosított Alapító Okirata a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fenntartó által március 24. napján elhatározott módosításokkal egységes szerkezetben. Az egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okirat augusztus 1. napjával lép hatályba. A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány (1145 Budapest, Amerikai út 96.), mint alapító jogi személyiséggel rendelkező, többcélú közoktatási intézményt hoz létre. 1. A közoktatási intézmény típusa: Többcélú közoktatási intézmény (szakközépiskola, szakiskola, speciális szakiskola, kollégium, készségfejlesztő speciális szakiskola) 2. A közoktatási intézmény alapítója: Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány 1145 Budapest, Amerikai út A közoktatási intézmény fenntartója: Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány 1139 Budapest, Pap Károly u A közoktatási intézmény neve, székhelye, tagintézményei: a) Neve: RIDENS Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium b) Székhelye: 2660 Balassagyarmat-Nyírjes, Nyírjespuszta 5. Pf c) Tagintézménye: RIDENS Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Nyíregyházi tagintézmény 4400 Nyíregyháza, Széchenyi út A közoktatási intézmény alaptevékenysége: Sajátos nevelési igényű testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, 6

8 a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, valamint szociálisan vagy mentálisan hátrányos helyzetű vagy egészségkárosodott, nem fogyatékos tanulók nappali oktatás munkarendje szerinti nevelése, oktatása A szakiskola, speciális szakiskola, speciális készségfejlesztő szakiskola (TEÁOR száma: 8531, 8532) a) Általános műveltséget megalapozó évfolyamain: A szakiskola kilencedik, tizedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik, továbbá a kilencedik évfolyamán pályaorientáció, gyakorlati oktatás, tizedik évfolyamán szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik. b) Szakképzési évfolyamain, speciális szakiskolában ( évfolyamon): Munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismeretek oktatása 2 évfolyamon. Az alább megjelölt szakmák elméleti és gyakorlati oktatása. OKJ-szám Szakma megnevezése FEOR-szám Bőrtárgykészítő 7333 (részszakképesítés) Gépíró (részszakképesítés) 4193 Gépíró, szövegszerkesztő 4193 (részszakképesítés) Gyorséttermi-és ételeladó 5124 Informatikai rendszergazda 3131 Irodai asszisztens 4193 Konyhai kisegítő 5124 (részszakképesítés) Népi kézműves - Fazekas 3729 Népi kézműves -Takács 3729 Parkgondozó (részszakképesítés) Szakács 5124 Számítástechnikai szoftverüzemeltető 3131 (részszakképesítés) Számítógépes adatrögzítő (részszakképesítés) Számítógépes műszaki rajzoló (részszakképesítés) Számítógép-szerelő,

9 karbantartó Telefonos és elektronikus ügyfélkapcsolati asszisztens Ügyintéző titkár 4191 c. Készségfejlesztő speciális szakiskolai képzés évfolyamon A készségfejlesztő speciális szakiskola kilencedik, tizedik évfolyamán alapismereteket megerősítő nevelés-oktatás-képzés folyik, továbbá pályaorientációs gyakorlati oktatás a nem OKJ képzések területén. Középsúlyos értelmi fogyatékosok munkába állást és életkezdést elősegítő képzése Nem OKJ szerint szakmai program modulokl készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók számára Háztartástan Konyhai munka- konyhai kisegítő munka Számítástechnikai alapismeretek 5.2. Szakközépiskola (TEÁOR száma: 80.22) a) Általános műveltséget megalapozó évfolyamain érettségire készít fel, négy évfolyamon. A évfolyamokon szalmacsoportos oktatás folyhat. b) Tizenharmadik évfolyamon fejeződik be az oktatás, ha a 9. évfolyamon intenzív nyelvi előkészítést, a tizedik-tizenharmadik évfolyamon pedig emelt szintű nyelvi felkészítést végeznek Kollégiumi, speciális kollégiumi ellátás (TEÁOR száma: 5590) 5.4. A képzésben résztvevő tanulók szervezett étkeztetése (TEÁOR száma: 5629) 5.5. Iskolai sportkörök működtetése (TEÁOR száma: 9312) 5.6. Iskola-egészségügyi ellátás az iskolai és a kollégiumi tanulók részére (TEÁOR száma: 8690) 5.7. Testnevelés, könnyített és gyógy-testnevelés 5.8. Tanulók felügyelete, készenlét, ügyelet 5.9. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezése. Mentálhigiénés ellátás. Gyógytorna, fizikoterápiás ellátás (TEÁOR száma: 8690) Felzárkóztató oktatás Felnőttoktatás: Felnőttek szakmai képzése OKJ-s szakmákban (TEÁOR száma: 8559) Közös iskolai és kollégiumi könyvtár működtetése (TEÁOR száma: 9101) Tanműhelyek, tankonyha, taniroda, gyakorló és szaktanterem működtetése és fenntartása A képzésben résztvevő tanulók számára tankönyvek értékesítése (TEÁOR száma: 4761) 6. Kiegészítő tevékenységek: - Speciális szakoktatást végző szakemberek elméleti, gyakorlati képzése, továbbképzése (TEÁOR száma: 8532) - Képzési profil szerinti szolgáltatások - Helyiségek, szálláshelyek bérbeadása (TEÁOR száma: 5590) 8

10 - Egyéb nem melegkonyhás vendéglátóhely üzemeltetése és élelmiszerjellegű vegyes kiskereskedelem (TEÁOR száma: 5629) - Iskolarendszeren kívüli oktatás (TEÁOR száma: 8559) - Alapfeladatok során létrehozott áru és készlet értékesítése (TEÁOR száma: 4778) - Alaptevékenység körében végzett szolgáltatások nyújtása (TEÁOR száma: 8299) - Intézményi étkeztetés, gyermekek, tanulók kedvezményes és nem kedvezményes étkeztetése (TEÁOR száma: 5629) - Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos emberek nyílt munkaerőpiacra történő elhelyezésének segítése, magán-munkaerő közvetítői tevékenység (TEÁOR száma: 7810) 6.1. Általános rendelkezés: Az alap és kiegészítő tevékenységek során csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások, azok fokozott kihasználásával, az alapfeladatok jobb ellátása érdekében értékesíthetők. 7. A felvehető maximális létszám: Iskola Kollégium Balassagyarmat-Nyírjes székhelyintézmény Nyíregyháza tagintézmény Összesen: A többcélú közoktatási intézmény fenntartói irányítását a fenntartó látja el. 9. A nem fogyatékos, hátrányos helyzetű tanulók keretszámát tanévenként a fenntartó határozza meg. 10. Az intézmény működési területe: Az ország egész területe. 11. A működés részletes szabályait Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni. 12. Az intézmény működésének törvényességi ellenőrzését az intézmény székhelye illetve a tagintézmények székhelye szerinti illetékes főjegyző látja el. 13. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy. 14. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok: A Számvitelről szóló évi C. többször módosított törvény 6. (3) bekezdése értelmében a szervezet egyéb szervezet. Az intézménynek az egyéb szervezetekre vonatkozó számviteli rendet január 1-től kell alkalmaznia. Az intézmény a fenntartó által határozatban megállapított gazdálkodási szabályok szerint, az éves költségvetési keret betartásával, önállóan gazdálkodik. 15. Az intézmény igazgatóját a fenntartó bízza meg, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. 16. A feladat ellátását szolgáló vagyon: 9

11 Nyíregyháza: Széchenyi u szám alatt lévő 6252, 6253, helyrajzi számú ingatlanok, melyek 51/100 arányban, illetve a beruházások befejezésénél történő vagyonértékelés szerinti arányban a fenntartó tulajdonát képezik. Balassagyarmat-Nyírjes: helyrajzi számon lévő ingatlan, mely 50/100 arányban a fenntartó tulajdonát képezik. 17. A vagyon feletti rendelkezés joga: Nyíregyháza: A fenntartó rendelkezik a 16. pontban megjelölt tulajdoni hányad arányában az ingatlanok egészének használatáról. Balassagyarmat-Nyírjes: Az ingatlan egészének használatáról a fenntartó rendelkezik. Az intézet igazgatója az iskola használatába adott, illetve a tulajdonát képező vagyon felett csak a kuratórium által meghatározott gazdálkodási szabályok betartásával rendelkezhet. Budapest, március 24. a kuratórium elnöke Kovács Gábor 2.1. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI Az iskola működési feltételei megtalálhatók az 1. számú mellékletben. 10

12 II. Az iskola nevelési programja Az intézmény nevelőtestülete egységesen vallja: szűkebb és tágabb környezetünknek a tudás, a munka, önmagunk és mások megbecsülése a legfőbb értéke, a fogyatékos fiatalnak is teljes és megkérdőjelezhetetlen az emberi méltósága, a fogyatékos fiatalnak joga, nevelésének, oktatásának és képzésének pedig feltétele a különleges odafigyelés, a sajátos ellátás és a speciális módszerek alkalmazása. Mindennek érdekében tanulóinkat úgy neveljük, oktatjuk - képezzük, hogy: előmozdítsuk önfenntartásra, önálló életvezetésre való törekvéseiket képessé tegyük őket a teljes, aktív és önrendelkező életre lehetővé tegyük a közösségi életben való tevékeny részvételüket fejlesszük önismeretüket erősítsük felelősségtudatukat önmaguk és mások sorsának, testi-lelki egészségének és személyiségének alakításában Iskolánk gyermekideálja Mindenkinek, legyen bár más, joga van ahhoz, hogy szabadon és tudatosan élje életét. /B. Bettelheim/ A pedagóguspálya szépsége abban rejlik, hogy nap, mint nap gyerekek között lehetünk és részesei lehetünk személyiségük ezerféle megnyilvánulásának, testük, lelkük, értelmük fejlődésének, rövidebb-hosszabb idegig végigkísérhetjük őket azon az úton, amelynek a neve: Élet. Célunk, hogy a RIDENS tanulója Legyen nyitott, de ha zárkózott, akkor igyekszünk kinyitni. Legyen magabiztos, de ha bizonytalan önmagában, segítünk önbizalmat ébreszteni benne. Legyen kedves, de ha morcos, akkor kedvességgel közeledünk hozzá. Legyen barátkozó természetű, de ha magányos, igyekszünk magányát oldani. Legyen kíváncsi, de ha nem elég érdeklődő, igyekszünk kedvet ébreszteni benne a tanulás iránt. Legyen okos, de ha nem annyira az, keresünk benne más értékeket. Legyen tisztelettudó, de csak akkor, ha meg is érdemeljük. 11

13 Legyen szófogadó, de csak akkor, ha értelmes célokért kell szót fogadnia. Legyen kitartó, de ne legyen önfejű. Legyen ambiciózus, de ne legyen törtető. Legyen együttműködő, de ne legyen konformista. Saját magáért éljen, amihez megadjuk a szükséges segítséget. Szeretetből éljen, többet adjon, mint más, s ez alakítsa a körülötte élőket is, hogy emberibbnek érezzék magukat. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskola alapelvei Az iskolánk szellemiségét, mindennapi gyakorlatát meghatározó értékek között kiemelt helyen áll: az ember, az élet tisztelete, a felelősségtudat önmagunk és mások sorsának alakításában, adottságokhoz, igazított reális célkitűzések megfogalmazása, a tudás, a munka, önmagunk és mások megbecsülése a fogyatékosság, másság elfogadása mások segítése diákok és az iskola dolgozói közötti kölcsönös tisztelet alkotó pedagógiai légkör teremtése az eredményes nevelő-oktató munka érdekében, egyenrangúság a pedagógus és a tanuló között a pedagógiai folyamatban Intézményünk általános feladatai: a fogyatékos fiatalok képességeinek, adottságainak megfelelő nevelése, oktatása, képzése, rehabilitációja, szociális kompetenciák fejlesztése, munkába állás, foglalkoztatás segítése kulcskompetenciák, képesség együttes megalapozása, kompetenciaalapú fejlesztés gyakorlatorientált oktatás-képzés A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van; szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények 12

14 kialakítása és teljesítése; az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítik a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve az SNI tanulók munkaerő-piaci felkészítése A fogyatékosság egyes típusaival összefüggő feladatokról a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást. Részletesen megtalálható a III. és IV. fejezetben. Alapvető nevelési céljaink, feladataink Növendékeinket az élet tiszteletére, a természet szeretetére, az emberi munka, a kultúra megbecsülésére, az egészséges életvitel igényére és az ehhez szükséges önfegyelemre, az igazság feltétlen tiszteletére, az erkölcsös cselekvés feltétlen igenlésére és igényére, a természetben és az emberi alkotásokban megjelenő szépség értékelésére, valamint a tevékenység és alkotó életre kell nevelni." (NAT) A sajátos nevelési igényű fiatalokat olyan, társadalmilag és nemzetközileg is elfogadott értékekkel, normákkal kell felvérteznünk, hogy a munkaerőpiacon versenyképesek, szociális téren aktívak és értékesek lehessenek. Ezek között a legfontosabbak: felelősség önmagukért és másokért, autonómia, tudás, munkafegyelem, megbízhatóság, kreativitás, egészséges életmód, a környezet, az egyetemes emberi kultúra megbecsülése, védelme. szociális, digitális és kommunikációs kompetenciáik fejlesztése, Alapvető iskolai oktatási céljaink, feladataink Nevelési célkitűzéseinkkel összhangban a sajátos nevelési igényű fiatalokat a kor elvárásainak megfelelő általános műveltséggel, szakmai ismeretekkel kell felvérteznünk. Feladataink: az általánosan művelő évfolyamokon a szakmák elsajátításához szükséges kompetenciáik megalapozása szakképzettség megszerzése meghosszabbított képzési időben az adaptált tantervek követelményeinek érvényesítése a tanítás-tanulás folyamatában, 13

15 a tanulók gondolkodási, problémamegoldó képességének és kommunikációs készségének fejlesztése lehetőség biztosítása a permanens önképzésre, a tanulási motiváció fenntartása az eltérő életkorokból, egyéni képességekből, egészségi állapotokból és tudásszintből adódó különbségek kiegyenlítésére, hátránykompenzáció tehetséggondozás megalapozzuk az élethosszig tartó tanulás igényét, és az ehhez szükséges kompetenciákat fejlesztjük munkavállalói kompetenciák fejlesztése alkalmazásképes tudás középpontba helyezése továbbtanulás támogatása Az iskolai nevelés-oktatás alapvető célja a NAT-ban leírt kulcskompetenciák fejlesztése, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez. Ezek: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományi kompetencia, digitális kompetencia, a tanulás tanulása hatékony önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia, kulturális kompetencia. 14

16 Mindegyik egyformán fontos, hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudásalapú társadalomban. A kulcskompetenciákhoz szükséges ismeretek, képességek és attitűdök pontos leírását, az elsajátítás szintjeinek jellemzőit, a kiemelt fejlesztési feladatokat a 2. számú melléklet tartalmazza. A célok, feladatok megvalósítása érdekében: az új tanulók kompetenciáit (ismeret, képesség, attitűd) részletesen felmérjük összegyűjtjük a pedagógiailag fontos információkat a tanulók egészségi és pszichés állapotáról, szociális és családi helyzetéről a státuszfelmérések alapján a tanév első hónapjában egyénre szabott fejlesztési programot dolgozunk ki egységes nevelési célok és elvek mentén, a sajátos nevelési igényekhez igazodó, differenciált eszközökkel és módszerekkel neveljük és oktatjuk tanulóinkat következetes differenciálást alkalmazunk az ismeretszerzésben, ismeretfeldolgozásban, az ellenőrzésben és értékelésben motiváljuk tanulóinkat a tanulásra, a kreativitásra, a helyes viselkedésre, a közösségi életre, illetve bátorítjuk őket minden olyan tevékenységében, mely személyiségfejlődésükben pozitív hatású lehet közösen és következetesen alkalmazunk személyre szabott pedagógiai és komplex személyiségfejlesztési módszereket 15

17 a tanulási stratégiák megválasztásánál figyelembe vesszük: az életkori sajátosságokat a tanulók testi és mentális állapotát, egyéni tanulási stílusukat a kreativitás és a kompetenciák fejlesztésének igényét tanulóinknak megtanítjuk használni azokat a tanulást segítő speciális eszközöket és számítógépes programokat hozzásegítjük tanulóinkat az önálló életvitelük kialakításához, szükséges információkhoz, tapasztalatokhoz törekszünk a tanulók életkorának, kultúrájának, neveltetésének, származásának, társadalmi hovatartozásának, személyiségének és egészségi állapotának különbözőségeiből adódó feszültségek csökkentésére segítjük a továbbtanulni és elhelyezkedni szándékozókat pályázati programok segítségével is színházi előadásokat, kiállításokat, múzeumi foglalkozásokat, könyvtárórákat, művészeti, ismeretterjesztő, felvilágosító előadásokat, képzőművészeti foglalkozásokat, versenyeket, sportrendezvényeket, koncerteket, drámaórákat szervezünk, illetve látogatunk tanulóinkkal. együttműködünk a szülőkkel és más partnerekkel A szakközépiskolai 9-12 évfolyamokon folyó nevelő-oktató munka további pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai A szakközépiskolai általánosan művelő évfolyamokon a nevelés és oktatás alapelvei megegyeznek a szakiskolai évfolyamokra vonatkozókkal. Biztosítjuk az itt tanuló fiataloknak a tehetségük kibontakoztatásához szükséges speciális tárgyi, személyi, szociális és kulturális környezetet és feltételeket. Iskolánk a sikeres érettségi vizsgát követően, szakképző évfolyamain biztosítja tanulóinak a továbbtanulás lehetőségét, valamint felsőfokú tanintézetekben is. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési-pedagógiai feladatok, módszerek és színterek 2.1. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS FŐBB TERÜLETEI az énkép kialakítása, az önismeret fejlesztése, az identitástudat kialakítása, nemzeti és kisebb közösség (osztály) szintjén, 16

18 a szociális kompetenciák fejlesztése, gátlások feloldása, önbizalom erősítése, közösségi szellem kialakítása, a kognitív képességek fejlesztése, az érzelmi intelligencia fejlesztése 2.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS FONTOSABB CÉLJAI, FELADATAI, SZÍNTEREI, MÓD- SZEREI AZ ÉNKÉP KIALAKÍTÁSA, AZ ÖNISMERET FEJLESZTÉSE: önismereti tesztekkel, szocializációs tréningekkel, képességek, készségek tudatosítása és fejlesztése iskolai tanórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon és nem szervezett keretekben csoportos és egyéni pszichológiai, mentálhigiénés foglalkozásokon, drámapedagógiai foglalkozások segítségével Az identitástudat kialakítása: a csoportértékek, a szociális képességek fejlesztése osztályfőnöki óra keretében, csoportos és egyéni beszélgetéseken, a nemzeti ünnepekkel kapcsolatos események megismertetése, ünnepélyek, megemlékezések szervezése iskolai vagy osztályszinten, osztályfőnöki, valamint történelemórákon, a magyarságtudat, nemzeti hovatartozás erősítése történelem és társadalomismeret, földrajz, osztályfőnöki órákon, hagyományőrző foglalkozások hazánk, illetve különböző tájegységeinek hagyományairól, szokásairól (pl.: Palócföld, Szabolcs, Szatmár, Bereg, Tokaj és környéke nevezetességei) projektek segítségével, A szociális és társas kompetenciák fejlesztése tanítási órákon és tanítási órán kívüli tevékenységek során csoport- és osztályszinten a közösségért vállalt munkák, feladatok a tanórákon, iskolai rendezvényeken (pl.: RIDENS - nap, verébtábor, iskolai ünnepségek) tanulócsoporton belüli egyéni feladatmegosztás, az együttélés szabályainak kialakítása és megtartása (házirend, etikai kódex szabályainak betartása), 17

19 szociális, pszichológiai, szociometriai felmérések elvégzése osztályfőnöki órák, szocializációs napok keretében, a szociális készség fejlesztése a diákönkormányzat munkájában való részvétel preferálásával, csoportosan végzett tevékenységek szervezése iskolai és osztályszinten (sportversenyek, vetélkedők), egyéni vagy osztályszintű feladatvállalás a szemléletformálás alakításáért, iskolai programok megvalósítása során az elvégzett feladatok pozitív értékelése dicséretekkel, jutalmazásokkal (dicsőségtábla), egymásért és a közösségért való felelősség tudatosítása, tanulási segítségnyújtás vállalása, a kötelességtudat kialakítása példaértékű magatartásminták közvetítése a nevelés, oktatás szinterein a hétköznapi és művészi önkifejezés formáinak elsajátítása, szabályainak megismerései tanítási órák és tanórán kívüli tevékenységek keretében a kommunikációs és nyelvi készségek fejlesztése tanítási órák és tanórán kívüli tevékenységek keretében A kognitív képességek fejlesztése egyéni felkészítés, illetve felkészülés tanórai és egyéb foglalkozásokon, a gondolkodási műveletek folyamatos és fokozatos kondicionálása iskolai tanórákon és egyéb foglalkozásokon. Az érzelmek skálájának gazdagítása és elmélyítése művészeti, esztétikai, érzelmi nevelés tanítási órák és tanórán kívüli tevékenységek keretében, pozitív érzelmi viselkedési reakciók megerősítése Az életstílus fejlesztése, az élethez és a benne adódó problémákhoz való pozitív viszonyulás kialakítása a következetes életvezetés fontosságának tudatosítása, az egyéni értékrend és az önismeret vizsgálata, a személyiségjegyekkel kapcsolatos életvezetési kérdések tudatosítása osztályfőnöki, valamint társadalom- és önismeret órákon, mentálhigiénés és egyéb segítő beszélgetéseken, kommunikációs helyzetgyakorlatokon, drámapedagógiai foglalkozásokon, 18

20 reális (anyagi, családi, szociális helyzetre, a megfelelő szakma kiválasztására vonatkozó) vágyak és igények feltérképezése, megvalósítási lehetőségeinek tudatosítása az alkalmazkodó képesség fejlesztése. 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos célok, feladatok, módszerek 3.1. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEK ALAPELVEI Minden közösség ismérve, hogy társadalmi funkció szerinti közös tevékenységek révén jön létre és strukturálódik. A nevelő közösségeknek pedagógiai funkciójuknak megfelelően két alapvető egységük van: a pedagógiai közösség és a tanulóközösség. Ezek szoros együttműködésben vannak, fejlődésük pedig egymással kölcsönhatásban megy végbe. Mindkettőben értékes és építő normákra van szükség ahhoz, hogy szerveződésük és működésük minden tagjuk számára hasznos/, építő/ legyen A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEK CÉLJAI a tanulók normatudatának és normakövető magatartásának fejlesztése, a tanulók nyitottá, megértővé, elfogadóvá nevelése a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, a tanulók empátiájának, asszertivitásának és segítőkészségének fejlesztése, a tanulók önálló életre nevelése, alkalmazkodó képesség fejlesztése önismeret és önértékelés fejlesztése, a tanulók kommunikációs kultúrájának fejlesztése, központban a véleményformálás, kifejezés és egyeztetés, az érvelés, a konfliktuskezelés valamint az önérvényesítés képességével, harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel, építő és pozitív légkörű, értékorientált tanulócsoportok és baráti közösségek létrehozása, felelősségérzet és kezdeményezőkészség fejlesztése, a közösségi együttműködés kultúrájának fejlesztése, szociális kommunikációs képességek, értékrend fejlesztése érdekérvényesítő képesség fejlesztése lehetőség nyújtása a közösségi élet örömének megélésére. 19