Az epilepsziával való együttélés pszichoszociális kérdései

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az epilepsziával való együttélés pszichoszociális kérdései"

Átírás

1 Az epilepsziával való együttélés pszichoszociális kérdései Az epilepsziás betegek mintegy kétharmada a korszer gyógyszeres kezeléssel jól kontrollálható. A tartós rohammentes állapot szükséges, de nem elégséges feltétele a szociális funkciók megtartásának, illetve visszanyerésének. Az egészségmeg rz és -helyreállító tevékenység az orvosi tevékenységbe csak részben illeszthet, jelent s részben pedig azon túlmen en pszichoszociális kérdéseket érint. Az epilepsziával való együttélés adaptációs folyamat: alkalmazkodni kell a probléma krónikus és speciális jellegéhez, társadalmi jelentéséhez, az életvezetési nehézségekhez. 52

2 Az egészségmeg rzést szolgáló módszereknek ezt a folyamatot kell el segíteniük, a rehabilitációs módszerek az adaptációs zavarok miatt kialakult pszichoszociális hátrányok csökkentését, felszámolását célozzák. A betegek kétharmada a ma rendelkezésre álló kezelési eljárások szakszer használatával önállóan élhet, családot alapíthat, képességeinek és végzettségének megfelel munkát végezhet, gépjárm vet vezethet, vagyis a társadalom teljes érték tagjaként élhet. Mégis a vizsgálatok szerint még ezeknél a betegeknél is 20 30%-ban jelentkeznek szorongásos, depressziós tünetek, alkalmazkodási zavarok. Ugyanakkor ma hazánkban az epilepsziával él k jelent s hányada rokkantnyugdíjas, társ nélkül, eredeti családjával vagy egyedül él, jövedelmük indokolatlanul alacsony. Az utolsó öt évben epilepszia diagnózissal átlagosan évi betegnél állapítottak meg 67%-ot meghaladó munkaképesség-csökkenést. Ez azt jelenti, hogy a munkaképes korú epilepsziások mintegy 4%-a kerül évente rokkantosításra, vagyis 10 év alatt a jelenlegi munkaképes korú betegek 40%-a! Mindennek több oki tényez je van: 1. a társadalom nem kell elfogadása, a felvilágosítás hiánya, elavult nézetek fennmaradása; 2. a betegeknek róluk a társadalomban és a családban kialakult nézeteket tükröz csökkent önértékelése és az önérvényesítés módszereinek nem kell elsajátítása; 3. az egészségmeg rzés és a rehabilitáció igényének és feltételrendszerének elmaradottsága; 4. a munkalehet ségek, különösen vidéken, korlátozott volta és az ezzel kapcsolatos diszkriminációs prés. Az epilepsziával él k megfelel egészségmeg rzésének és rehabilitációjának hiánya anakronisztikus és elfogadhatatlan. Az epilepsziával kapcsolatos egészségmeg rzés és -helyreállítás problémaköre jól megközelíthet az életmin ség -nek manapság a krónikus betegségek vonatkozásában el térbe került fogalomrendszerével. Ismeretes, hogy a WHO már 1958-ban úgy határozta meg az egészség fogalmát, hogy az nem korlátozható a testi egészségre, hanem magában foglalja a lelki és szociális jólét fogalmát is. A testi és pszichoszociális jólét együttes mérésére vezették be az életmin ség fogalmát, és meghatározására számos kérd íves módszert dolgoztak ki. A krónikus neurológiai betegségek gondozásának módszerei és standardjai egyel re nem kell képen kidolgozottak hazánkban, és hiányzik az együttm ködés, az orvosi tevékenységnek és az oktatási és munkaügyi tevékenységnek az összehangolása a betegek életmin ségének javítására. Nyilvánvaló, hogy ezen a területen is csapatmunkára van szükség, amelyben az orvoson kívül, de vele együttm ködve pszichológus, pedagógus, szociális munkás és más szakemberek közös koncepció mentén dolgoznak. Példaképpen vegyünk egy fiatal embert, akinél a sérült önértékrendszert, a gyógyszerek által megviselt motoros funkciókat és a feln tt felel sségvállalást egyszerre kell javítani a megfelel szakmai ismeretek elsajátításával. Az orvos önmagában erre képtelen, nincs is erre kompetenciája, ugyanakkor az oktatás, nevelés és pszichoterápia, valamint szakmai képzés nem végezhet k az orvosi diagnózis képességeket és prognózist meghatározó ismerete, illetve az aktuális betegségállapot ismerete nélkül. Az epilepsziával él k rehabilitációjának igényrendszere az epilepsziaellátás nagy centrumaiban alakult ki világszerte és hazánkban is, ugyanakkor valószín, hogy a munka nagy része a közösségi pszichiátriai ellátás részeként lesz kivitelezhet orvosszakmai együttm ködéssel területi bontásban, és színvonalát is a pszichoszociális ellátás mindenkori szintje és szervezettsége fogja meghatározni. A rehabilitációs orvoslás fejl désével világszerte és az utóbbi években hazánkban is egyre inkább felmerült az igény, a fogyatékosságokon túlmen en a krónikus betegségekkel, illetve korlátozott egészségi állapotokkal kapcsolatban is, hogy felmérhet k és standardizálhatók legyenek a hátrányok, illetve csökkent képességek, amelyek objektív állapotfelméréseket tehetnek lehet vé, meghatározzák a rehabilitáció lehetséges célpontjait, az életvitel korlátait és lehet ségeit. Ilyen nemzetközi rendszer a WHO által már 2001-ben kidolgozott és hazánkban is 2004-ben magyar fordításban megjelent A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO), amely a mozgásszervi fogyatékosságoktól a krónikus elmezavarokig, a krónikus idegrendszeri megbetegedésekben is keretfeltételeket szolgáltathat mindehhez. Támpontként, hogy milyen tényez ket kell számításba venni egy ilyen felmérés kapcsán, az 1. táblázatban egy multidimenzionális szempontrendszert vázolunk fel. A krónikus idegrendszeri betegségek kezelése véleményünk szerint legjobban egy krónikus gondozási modellben valósítható meg. Ennek feltételrendszere és gyakorlata a nyolcvanas években a Magyar Epilepszia Liga munkája nyomán kialakulófélben volt hazánkban, azonban a továbbiakban az egészségügyi ellátás növekv gondjai, majd jelenlegi átszervezése során a progresszív ellátás és a szakmai szubspecialitások tisztázatlan helyzete miatt jelenleg válságban van. A gondozás igényeit és gyakorlatát külön fejezetben ismertetjük. 53

3 Vizsgáljuk most meg, milyen területeken okoz a betegség nehézségeket a társadalmi funkciók gyakorlásában, és milyen tipikus pszichológiai problémák keletkeznek a betegséggel való együttélés során. 54

4 Gyermek- és serdül kor A kora gyermekkori fejl dés egyes lépéseinek megvalósításához a gyermeknek önállóságra ösztönz légkörre van szüksége. Amennyiben a szül k a rohamoktól való félelmükben túlvédelmet tartanak fenn, nem engedik el a gyermek kezét, ez nem tud létrejönni, és hátrányba hozza az epilepsziával felnövekv gyermeket. Objektív vizsgálatok bizonyítják, hogy ez a helyzet gyakran megvalósul. Még inkább érvényes mindez a serdül korban, amikor a fiatalok természetes és önálló egyéniségüket felépít törekvése a szül kt l való egyre nagyobb függetlenség. Az epilepsziás serdül ket a szül k gyakran nem engedik el otthonról egyedül, nem vehetnek részt azokban a szórakozásokban, melyek kortársaik számára természetesek, nem vezethetnek kocsit, emiatt korcsoportjuk perifériájára kerülhetnek, és nemegyszer élcel dés és gúny céltábláivá válhatnak. Iskolázás Itt a legfontosabb alapelv az, hogy az epilepszia önmagában a szellemi teljesít képességet nem érinti, az epilepsziával él gyermekek túlnyomó többsége normál iskolába járhat. Kisegít iskolába helyezésük, amit sokszor tájékozatlan és az iskolában megjelen rohamoktól megzavart pedagógusok nemegyszer szül i nyomásra kezdeményeznek, méltatlanul szerencsétlen helyzetet teremthet számukra, és a kés bbi önmegvalósítási és munka-alkalmassági problémák forrásává válhat. Házasság Az epilepszia ismert módon rontja a pártalálás és házasság esélyeit, ami a n ket kevésbé, a férfiakat jobban sújtja. Ez mind a szexuális gátlásokat el térbe hozó gyakori önértékelési problémákkal, mind a betegséggel kapcsolatos társadalmi elutasítással magyarázható. Fogamzásgátlás, terhesség, szülés, gyermekvállalás Ma már kell n gyógyász-epileptológus együttm ködés esetén kell fogamzásgátlás biztosítható antiepilepsziás gyógyszeres kezelés mellett is. Az epilepsziával él n k a korszer gyógyszeres kezelés mellett már minimális teratogén kockázattal vállalhatnak gyermeket. Az örökl dés kockázata messze elmarad a korábbi tényleges ismeretek hiányában történt becslésekt l. A természetes úton történ szülés-szoptatás szinte minden esetben lehetséges. A szérum antiepileptikumszintjének ellen rzése mellett a terhesség nem rontja a rohamgyakoriságot. Gépjárm vezetés Epileptológus szakemberek bevonásával ma már a gyógyszerrel tartósan rohammentesíthet betegek számára lehetségessé vált a magángépjárm -vezetés. Ez azonban még mindig nem eléggé elfogadott azoknak a háziorvosoknak vagy akár neurológusoknak a körében, akik az epileptológiai haladást nem követik eléggé, és ez számos nehézség forrása még jelenleg is. Munkaalkalmasság, munkavállalás, képzettségnek megfelel alkalmazás Ma Magyarországon még mindig nem az adott munkafolyamatra vonatkozó képességeket és biztonsági körülményeket mérlegelik, hanem a betegség címke alapján utasítják el sokszor az epilepsziával él ket a munkaadók. Mindezt az epilepsziával kapcsolatos ismeretek hiánya és a megalapozatlan negatív el ítéletek által táplált defenzív szemlélet tartja fenn. A jelen periódusban a munkanélküliség és, különösen a vidéki, munkahelyek hiánya miatt a munkalehet ségek sz kek, és ez még inkább diszkriminációs présbe kényszeríti a korlátozott egészséggel él ket. Ezért alakult ki, hogy a reálishoz képest lényegesen több epilepsziás beteg van rokkantállományban. Prevenció, egészségmeg rzés és rehabilitáció epilepsziában Az epilepszia diagnosztikája és kezelése, járóbetegés kórházi ellátás szintjén országosan megszervezett, többé-kevésbé m köd rendszer. A szakrendelések, epilepsziaközpontok, az epilepsziasebészetet is magában foglaló központok akkreditációs rendszerét a Magyar Epilepszia Liga kidolgozta. A rehabilitációs ellátás viszont megoldatlan. Az OPNI bezárásával megsz nt Magyarország egyetlen epilepsziarehabilitációs központja, intézményi folytatására lehet séget nem kapott. Regionális szinten az epilepszia specifikus rehabilitációs ellátása ki sem alakult. Az epilepszia ugyan a neurológia kompetenciakörébe tartozó betegség, azonban egészségmeg rz és rehabilitációs vonatkozásaiban pszichiátriai, pszichológiai, neuropszichológiai jelleg eszköztárat is nagymértékben használ. Hangsúlyozni kell, hogy ideális esetben a pszichoszociális szöv dmények prevenciója, az egészségmeg- rzés és a rehabilitáció egységes ellátási formaként kell m ködjön. A prevenciós szemléletr l, és arról, hogy az orvosi ellátásnak milyen szorosan kell együttm ködni a pszichoszociális-rehabilitációs vonallal, Békés Judit cikke szól ebben a számban. 55

5 Az epilepszia-rehabilitáció szükségessége Az epilepszia a második leggyakoribb neurológiai megbetegedés a cerebrovaszkuláris megbetegedések után, a lakosság 0,5 1,0% -át érinti, mintegy ezer embert hazánkban. Minden 200. feln tt és 100. gyermek epilepsziás. Figyelembe kell venni azonban, hogy ún. alkalmi epilepsziás roham a nem epilepsziás populáció 5 6%-ában is el fordulhat, és ez speciális diagnosztikai tevékenységet tesz szükségessé. Tekintve a betegség krónikus, illetve egyéb speciális jellegzetességeit, legalább ennyi családot is érint a probléma. Az epilepsziás emberek családjában a pszichiátriai tünetek nagyobb arányban alakulnak ki. A leggyakoribb rehabilitációs feladatot a fennmaradó rohamokban szenved betegek (30 40%) jelentik, emellett a m tét után tünetmenetessé váló betegek és a tünetmentes, de szorongásos és önértékelési zavarokat mutató betegek is speciális ellátást igényelnek. Az epilepsziás betegek habilitációját és rehabilitációját els sorban a betegség következményeképpen kialakuló személyiségfejl dési zavarok, pszichopatológiai tünetek és a kognitív-mnesztikus deficittünetek teszik szükségessé. A betegek 20 30%-ánál depreszszió alakul ki, mely ugyancsak rehabilitációs eszközök alkalmazását (is) igényli. A prevenció, rehabilitáció és pszichoszociális ellátás megfelel m ködése jelent sen csökkentheti a pszichiátriai és pszichológiai szöv dmények miatti osztályos felvételek számát és az orvoshoz fordulás gyakoriságát, és jelent sen növelheti a mentális egészséget. Ezen a területen többféle egymást átfed és nem mindig egyértelm en használt definíció van forgalomban. Prevenció az epilepsziában: az epilepsziához esetlegesen társuló kognitív, pszichológiai, életvezetési zavarok kialakulásának megakadályozása medicinális és pszichoszociális eszköztár alkalmazásával. Az epilepszia fellépésének id pontjától függ en a prevenciós feladatok különböz mértékben, de mindenképpen nemcsak a beteggel, hanem a családjával való együttes foglalkozást is jelentik. A diagnózisalkotással és a kezeléssel való együttm ködés (compliance) kialakítása és a pszichés egyensúly biztosítása érdekében alapvet en fontos a betegedukáció, ennek speciális formája a pszichoedukáció. A habilitáció az epilepsziás gyermek és feln tt segítése a beilleszkedésben, a szociális funkciók megtartásában, az aktuális állapot figyelembevételével. A habilitáció egyik f célja, hogy az érintettet a f áramlatba tartozó oktatási, közösségi, munkahelyi intézményekben maradásban segítse. A rehabilitáció olyan szervezett segítség, amit a társadalom nyújt az egészségében, testi vagy szellemi épségében ideiglenes vagy végleges károsodás miatt fogyatékos személynek, hogy helyreállított vagy megmaradt képességei felhasználásával ismét elfoglalhassa helyét a közösségben. 4 Az epilepsziarehabilitáció az a folyamat, amely segíti az epilepsziás beteget lehet ségei teljes maximumának az elérésében az élet minden területén, az epilepszia jellemz inek és a kezelés hatásainak; a fizikai, valamint a sz kebb és tágabb társadalmi környezeti adottságoknak és az egyén képességeinek, személyiségének, vágyainak és az életr l alkotott elképzelésének figyelembevételével 2 történ adaptálása. Epilepsziában a betegség krónikus volta miatt többnyire nemcsak a betegségb l való teljes felgyógyulást (pl. m tét után) segíti a rehabilitáció, hanem az egy-egy részeredmény (pl. rohammentes állapot kialakulása) utáni teljesebb életlehet ségek kihasználását is. Az epilepsziarehabilitációba is bevonandó FNO korszer szemlélete szerint a rehabilitáció kétirányú szakmai tevékenység: kliensközpontú komplex és rugalmas tevékenységrendszerként a klienst és családját saját lakókörnyezetében segíti, emellett társadalomközpontú iránya is van: mivel a társadalom a problémás ember befogadására az adott állapotában nem képes, a rehabilitáció feladata nem csak a kliens rehabilitálása, hanem a társadalom, a közeg rehabilitálása: megfelel átalakítása. Ez a szemlélet az epilepszia esetében különösen igaz, és szükségszer en feladatokat is kijelöl. A folyamatba bekapcsolódó szakemberek (orvos, pszichológus, rehabilitációs tanácsadó, szociális munkás stb.) szerepe egyaránt fontos. A rehabilitáció folyamata Optimális esetben a rehabilitáció minden lépcs je megtervezett, ismételt értékelések által módosított folyamat. 1. Felmérés: A rehabilitációs folyamat értékeléssel, felméréssel indul. Ezek alapját orvosi, neuropszichológiai, pszichológiai tesztek képezik. A felmérésnek a következ területeket kell fednie: epileptológiai állapot és prognózis, a rehabilitációt befolyásoló esetlegesen tervezett további kivizsgálások és beavatkozások leírásával, pl. m tét el tti kivizsgálás és epilepsziam tét; az együttm ködés compliance szintje; kognítív károsodások és funkciózavarok; esetleges pszichiátriai tünetek, zavarok; életvezetési jellemz k, különös tekintettel az önálló életvezetés fokára; érzelmi, teljesítmény- és kapcsolódási jellemz k; 56

6 a család a rehabilitációt támogató vagy overprotektív attit dje, az esetleges rehabilitációt akadályozó családi diszfunkcionális folyamatok. Az epilepsziarehabilitáció folyamatába be kellene vonni az FNO szemléletét, és alkalmazni módszertanát. Az FNO használata epilepsziával él k korlátozott egészségállapotának megítélésére: A WHO ben A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO) címmel, többéves el készít munka után, egy olyan új osztályozási rendszert jelentetett meg, amely az egészségi állapot meghatározását nemcsak a betegségek (diagnózis) és fogyatékosságok szemszögéb l, hanem a tevékenységben való részvétel lehet ségeinek meghatározásával, a személy és környezete egész kapcsolatrendszerének figyelembevételével kategorizálja és teszi mérhet vé. 1 Ez a rendszer alapvet en a korlátozott egészségállapotokban is a meglév és használható (fejleszthet ) kapacitások oldaláról közelíti meg az egyén állapotát. Az állapot mérésére ötfokozatú értékel skálát használ. Az FNO reménybelien lehet vé teszi, hogy a különböz szempontokból korlátozott egészségi állapotú, illetve fogyatékos emberek deficitjeit és kapacitásait a környezetükkel való dinamikus egymásra hatásában, egymással összehasonlítható módon, a diagnózistól függetlenül ítéljük meg. További el nye és mozgósító hatása a rendszernek (modellnek), hogy a szükséges társadalmi feltételek oldaláról is definiálja az állapotokat, és ezáltal nemcsak az érintett egyén, hanem a tárgyi és humán környezet szerepét is figyelembe veszi. Az epilepsziával való élet olyan határhelyzetet jelent, amelyben régóta nélkülözünk olyan modellt és mér eszközt, amely anélkül, hogy negatívan min sítené és fogyatékossággá degradálná az állapotot, beemeli az epilepsziát azok közé a deficitállapotok közé, amelyek társadalmi figyelemre és támogatásra tarthatnak számot. Az FNO ideális eszköznek látszik az epilepsziások medicinális és pszichoszociális megítélésének egységes kezelésére, és egyúttal modellként szolgálhat más krónikus idegrendszeri megbetegedések hasonló megközelítésére is. Magyarországon egyel re az FNO jobbára csak a mozgáskorlátozottak megítélésében és rehabilitációjában került beépítésre. Jelent s lépés lehetne az FNO rendszer felhasználása az epilepsziával él populáció habilitációjában és rehabilitációjában. 2. A felmérések alapján el kell készíteni a beteggel és esetenként a családdal együtt a rehabilitációs tervet, mely tartalmazza a célokat, a hozzájuk vezet folyamatot és ennek mérföldköveit. A megtervezett célok között nemcsak a munkába állítás lehet a cél, ugyanilyen fontos a pszichés egyensúly, a társas beilleszkedés, a feladat vál lalás, a függetlenség és önállóság növekedése. A foglalkoztatottság különböz fokozatú lehet, de az értelmes és önbecsülést növel tevékenység is a rehabilitáció célja lehet. 3. A következ lépés a rehabilitációs szerz dés megkötése, mely rögzíti a rehabilitációs team által nyújtott segítség formáit és a rehabilitálandó személy feladatait, kötelezettségeit. 4. Ezt követi a rehabilitációs terv kivitelezése. Ennek során különböz részfeladatok jelölhet k ki, mint pl.: a szorongásos és hangulatzavarok, valamint a speciális problémák, pl. rohamfóbia kezelése; a kognitív funkciók fejlesztésének különböz formái, tartós károsodás esetén a kompenzatív technikák elsajátítása; az elmaradt szocializációs folyamatok pótlása; az alkalmazkodási, teljesítmény- és kapcsolódási zavarok kezelése; új készségek, ismeretek elsajátítása; a fizikai terhelhet ség növelése. 5. A rehabilitáció folyamatában az utánkövet gondozás a mentorálási folyamat része, és fontos eszköze az elért egyensúlyi állapot és önálló életvezetési eredmények, pl. a megszerzett munkahely megtartásának. A rehabilitációellátás szervezeti keretei Az epilepszia olyan agyi megbetegedés, amelynek kórismézése, kezelése több szakterület együttm ködését teszi szükségessé, integrált csapatmunkát igényel. A világ fejlett országaiban az epilepsziaellátásnak az a része, amely a nehezebben megoldható differenciáldiagnosztikai kérdésekkel, a határterületekkel és a m tét el tti kivizsgálással, m téti kezeléssel és egyéb terápiás technikák kidolgozásával és bevezetésével, rehabilitációval, illetve új gyógyszerek kipróbálásával foglalkozik, speciális ellátóegységekbe, komprehenzív centrumokba tömörül. Ezek a nemzetközi normák szerint 5 millió lakosonként szükségesek, és egyúttal módszertani m helyként, a továbbképzés és a kutatás központjaiként is m ködnek. 3 Ez jelenleg hazánkban nem megoldott. Az amerikai, ausztrál, angol és német rehabilitációs tapasztalatok azt mutatják, hogy a több, egymással összefügg problémával küzd feln ttek és gyerekek életmin ségét és általános funkcióit többszint inter- 57

7 vencióval lehet a leghatékonyabban megközelíteni. Ennek során a f nehézségeket szimultán, összehangolt és egyénileg kialakított beavatkozásokkal kezelik. A munka keretét specializált epilepsziarehabilitációs részlegek jelenthetnék. A teamben több szakma képvisel jének kellene lennie, ezek: orvos (epileptológus), epilepsziarehabilitációban jártas n vér, neuropszichológus, pszichoterapeuta, gyógyfoglalkoztató, szociális munkás és fizikai tréning oktató. 3 A pszichés állapot és a medicinális jellemz k (alapbetegség, rohamok, kezelés) kölcsönösen állandóan befolyásolják egymást így a medicinális és rehabilitációs kezelési folyamatok is csak egymással kölcsönhatásban tudnak jól m ködni. A különféle ellátási formák igazodhatnak a beteg gyakran változó állapota által meghatározott kezelési igényekhez. A gyermekepileptológiai ellátásban több olyan központ is van, ahol a 14 éves korcsoportig megfelel szakmai szemlélet, bár különböz mérték rehabilitációs tevékenység is van. Eszközök, források b vítésére, specializált rehabilitációs tevékenység kialakítására itt is szükség van. Komoly probléma azonban a nagyon speciális ellátási igény kamasz korosztály és a gyermek-feln tt gondozás összekapcsolása. Ideális esetben a gyermek-feln tt rehabilitációs ellátás egy részének közös intézményben való elhelyezése költséghatékony megoldás lehet. A feln ttrehabilitációban a nemzetközi szakirodalom mellett saját korábbi tapasztalataink (OPNI, Epilepszia Központ, Valentin Ház, rehabilitációs részleg) is igazolják az epilepsziaközpont szükségességét, mely m téti kivizsgáló részleggel is rendelkez osztály, ambulancia-rehabilitációs részleg egységéb l áll, és multidiszciplináris stábot alkalmaz. A rehabilitáció helyszíne lehet külön telephely, de kívánatos, hogy a személyzet nagyobb része legyen közös, és osztott munkaid ben lássa el az osztályos, ambuláns, illetve rehabilitációs feladatokat. M tét utáni rehabilitáció A m tét utáni rehabilitáció már a m tétre való felkészüléssel kezd dik. Rendkívül fontos, hogy tisztázódjanak a beteg szubjektív elvárásai, és az, hogy milyen objektív elvárások lehetségesek. A beteg tisztában kell hogy legyen a lehetséges szöv dményekkel, és azzal, hogy esetleg milyen kompromisszumot kell kötnie a rohammentesség érdekében, és hogy erre hajlandó-e (pl. látótérdeficit). Ugyanakkor ismerni kell, hogy az el történet, ill. a vizsgálati leletek milyen esékenységeket mutatnak (pl. pszichés dekompenzáció, illet leg akár pszichózis irányába). A m tét utáni rehabilitáció több vonalon haladhat. Egyrészt, amennyiben valamilyen deficittünet keletkezik (pl. paresis vagy érzékelési zavar, beszédzavar stb.), annak rehabilitációja. (Ezt a vonatkozást foglalja össze a gyermekepilepsziában Fogarasi András cikke egy kés bbi számban.) Másrészt az egyik legfontosabb dolog a m tét után a gyógyszerelés optimalizációja. Rohammentesség esetén egy év után megkíséreljük fokozatosan elhagyni az egyik gyógyszert, ha a beteg biterápián volt, majd további tartós rohammentesség esetén a fennmaradó gyógyszert is. Ez a folyamat sok pszichológiai vonatkozást is tartalmaz, és nemegyszer kompromisszumot kell kötni, mert a beteg fél teljesen elhagyni a megszokott gyógyszert. Amennyiben a rohamok a m tét után is fennmaradnak, akkor a rehabilitációs folyamat fontos feladata, hogy a szükségszer elkeseredettséget ellensúlyozza, és olyan gyógyszerelést találjunk, amely a m tét el ttihez képest javulást jelent, vagy akár gyógyszeres rohammentességet hoz létre. Ez a m tét által részlegesen eltávolított epilepsziás hálózat nagyobb gyógyszerérzékenysége miatt sokszor lehetséges is. A m tét utáni rehabilitáció egyik sajátos variációja az, amikor a beteg gyógyulása új pszichológiai és pszichoszociális helyzetet teremt, és kialakul az ún. gyógyulási krízis: a gyógyult állapotnak megfelel elvárásokat az esetleg egész el z életét beteg állapotban eltölt egyén nem tudja, vagy fél, hogy nem fogja tudni teljesíteni, és összeroppan. Ezt vagy meg kell tudni el zni, vagy ellensúlyozni kell. Ennek egyik ismert variánsa, amikor pszichogén rohamok keletkeznek, amelyek a korábban epilepsziás rohamok pszichoszociális funkcióját pótolják. Mindezekben szintén epileptológus, pszichológus, szociális segít k szoros együttm ködésével lehet csak eredményt elérni. 58

Az epilepszia mint krónikus betegség

Az epilepszia mint krónikus betegség Az epilepszia mint krónikus betegség Az epilepszia az egyik leggyakrabban el forduló krónikus betegség gyermekkorban. Az epilepsziát heterogén állapotnak tartják, mivel eltér okokra vezethet vissza, és

Részletesebben

Kapuk vagy falak? Afáziások a munkaerőpiacon. M L S Z S Z K O N F E R E N C I A 2 0 1 2. á p r i l i s 1 4.

Kapuk vagy falak? Afáziások a munkaerőpiacon. M L S Z S Z K O N F E R E N C I A 2 0 1 2. á p r i l i s 1 4. Kapuk vagy falak? Afáziások a munkaerőpiacon M É S Z Á R O S G A B R I E L L A M U N K A S Z A K P S Z I C H O L Ó G U S M L S Z S Z K O N F E R E N C I A 2 0 1 2. á p r i l i s 1 4. A munkapszichológia

Részletesebben

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Hirsch Anikó, Galgóczy Katalin MRE Bethesda Gyermekkórház, Pszichoszomatikus Részleg Mert az a legnagyobb hiba a betegségek kezelésénél,

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! Műhelymunka óvoda TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani

Részletesebben

Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika

Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika Neurológiai kórképek rehabilitációja - neurorehabilitáció Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika WHO meghatározások (1980-2013) Károsodás impairment: a szervezet biológiai működés zavara (pl.:

Részletesebben

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI

AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI Dr.Balázs Anna Autizmus Alapítvány, Budapest e-mail: abalazs@autizmus.hu www.autizmus.hu 2008.01.18. ALAPFOGALMAK, ALAPINFORMÁCIÓK ASD és autizmus: Lényege

Részletesebben

Egészségügyi rehabilitációs menedzser szakirányú továbbképzési szak

Egészségügyi rehabilitációs menedzser szakirányú továbbképzési szak Egészségügyi rehabilitációs menedzser szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. 1. KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni

Részletesebben

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermekrehabilitációs Osztály A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában Készítette: Magyarné Szabó Tímea 2013. Előadásom fő témája

Részletesebben

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla Gyógypedagógiai alapismeretek Mede Perla A téma aktualitása társadalmi szinten és a többségi oktatásban Az előadással kapcsolatos hallgatói elvárások A témával kapcsolatos előismeretek A témával kapcsolatos

Részletesebben

A gyógyíthatatlan betegek pszichodinamikus pszichoterápiája

A gyógyíthatatlan betegek pszichodinamikus pszichoterápiája A gyógyíthatatlan betegek pszichodinamikus pszichoterápiája Riskó Ágnes Klinikai szakpszichológus, pszichoanalitikus Országos Onkológiai Intézet, A kemoterápia Az onkopszichológia meghatározása Új tudományág

Részletesebben

Pszichiátriai Betegek Közösségi Ellátása Szakmai Programja

Pszichiátriai Betegek Közösségi Ellátása Szakmai Programja Pszichiátriai Betegek Közösségi Ellátása Szakmai Programja Az ellátás tevékenységét meghatározó jogszabályok és szabályzatok: - 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Részletesebben

Neurológiai betegek rehabilitáci

Neurológiai betegek rehabilitáci Neurológiai betegek rehabilitáci ciója A KÁROSODK ROSODÁS( S( IMPAIRMENT) IDİSZAKOS VAGY ÁLLANDÓ ANATOMIAI, ÉLETTANI VAGY PSZICHOLÓGIAI VESZTESÉGET JELENT A FOGYATÉKOSS KOSSÁG G (DISABILITY) AZ EMBER NORMÁLIS

Részletesebben

PSZICHOSZOCIÁLIS ELLÁTÁS Kríziskezelés és utógondozás

PSZICHOSZOCIÁLIS ELLÁTÁS Kríziskezelés és utógondozás PSZICHOSZOCIÁLIS ELLÁTÁS Kríziskezelés és utógondozás TÉNYEK - EREDMÉNYEK JAVASLATOK a vörösiszap-katasztrófa nyomán CSÉPE VALÉRIA ADÁNYI LÁSZLÓ V. KOMLÓSI ANNAMÁRIA Forrás: ABC News Az alkalmazkodási

Részletesebben

Egy betegszervezet hozzájárulása az egészségügyi,

Egy betegszervezet hozzájárulása az egészségügyi, képek Egy betegszervezet hozzájárulása az egészségügyi, oktatási és szociális szolgáltató-rendszerhez Értelmi fogyatékos gyermek családban nevelkedését és önálló felnőtt életét támogató holisztikus szemléletű

Részletesebben

Aphasia Centrum. Kommunikációs zavarok komplex logopédiai ellátása. Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Dr. Szabó Edina

Aphasia Centrum. Kommunikációs zavarok komplex logopédiai ellátása. Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Dr. Szabó Edina Aphasia Centrum Kommunikációs zavarok komplex logopédiai ellátása Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Dr. Szabó Edina Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXVII. Vándorgyűlése

Részletesebben

Mentális retardáció komplex kezelése. Készítette: Dr. Hódy Szilvia

Mentális retardáció komplex kezelése. Készítette: Dr. Hódy Szilvia Mentális retardáció komplex kezelése Készítette: Dr. Hódy Szilvia Mentális retardáció Az emberek között jelentős különbségek vannak értelmi képességeiket illetően. Korunk civilizációs társadalmában könnyebben

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG

Részletesebben

Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21.

Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21. Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21. Az orvoslás s a bizonytalanságok tudománya és s a valósz színűségek művészete. szete. William Osler Tények/ adatok Gyógyszeres

Részletesebben

PSZICHOTERÁPIÁS ÉS MŰVÉSZETTERÁPIÁS CSOPORT TERVEZETT, REHABILITÁCIÓS IRÁNYÚ SZAKMAI MŰKÖDÉSE

PSZICHOTERÁPIÁS ÉS MŰVÉSZETTERÁPIÁS CSOPORT TERVEZETT, REHABILITÁCIÓS IRÁNYÚ SZAKMAI MŰKÖDÉSE PSZICHOTERÁPIÁS ÉS MŰVÉSZETTERÁPIÁS CSOPORT TERVEZETT, REHABILITÁCIÓS IRÁNYÚ SZAKMAI MŰKÖDÉSE Pszichológus: Bujdosó Balázs Déri Barna Krekó Kata Művészetterapeuta: Giczi Andrea Horváth Judit Takács Marianna

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. György Annamária ETI-2011. Egészség (WHO): www.lemtrener.hu 1

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. György Annamária ETI-2011. Egészség (WHO): www.lemtrener.hu 1 György Annamária ETI-2011. 1 Egészség (WHO): 2 www.lemtrener.hu 1 Betegség: 3 Rehabilitáció, habilitáció Megváltozott egészségi állapotú egyén testi, lelki, és szociális körülményeinek minimalizálása Participáció!

Részletesebben

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése

Részletesebben

TÁMOGATOTT LAKHATÁS SEGÍTŐK KÉPZÉSE

TÁMOGATOTT LAKHATÁS SEGÍTŐK KÉPZÉSE TÁMOGATOTT LAKHATÁS SEGÍTŐK KÉPZÉSE Képzést végző szervezet: DOWN ALAPÍTVÁNY Székhely: 1145 Budapest, Amerikai út 14. Tel: 061 363 6353 Képzés helye: Lágymányosi Foglalkoztató Centrum, 1111 Budapest, Lágymányosi

Részletesebben

MUNKATERV Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

MUNKATERV Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Fejér Megyei Önkormányzat Kossuth Zsuzsanna Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye MUNKATERV Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2011-2012.

Részletesebben

Magyar Epilepsziával Élők Alapítványa Epilepsy Foundation of Hungary

Magyar Epilepsziával Élők Alapítványa Epilepsy Foundation of Hungary Szociális helyzet és az epilepsziával élők ügye 2010-ben 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról (egységes szerkezetben a 2003. évi IV., a 2001. évi

Részletesebben

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt?

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Az e-business menedzsment több, mint egy újabb oktatás az elektronikus kereskedelemr l. Ha meg akarunk felelni az elektronikus üzletvitel kihívásainak,

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ

FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ - a rehabilitációs orvos gondolatai - Dr. Pettyán Ilona, Dr. Weinhoffer Judit HM ÁEK Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet A foglalkoztatási rehabilitáció Egy folyamat,

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

Az osztályf nöki órák helyzetér l MÚLT-JELEN-JÖV

Az osztályf nöki órák helyzetér l MÚLT-JELEN-JÖV Az osztályf nöki órák helyzetér l MÚLT-JELEN-JÖV Az osztályf nöki órák közvetlen el dje a szabad beszélgetések" órája, 1947-ben került a tantervbe azzal a céllal, hogy a gyerekeket érdekl és érint kérdésekr

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetének javítására. NYÍREGYHÁZA 2010. december 14.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetének javítására. NYÍREGYHÁZA 2010. december 14. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetének javítására NYÍREGYHÁZA 2010. december 14. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja Ahogy a fogyatékosságról gondolkozunk,

Részletesebben

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,

Részletesebben

A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI

A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI NEMZETKÖZI KITEKINTÉS A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉRŐL SZÓLÓ ALAPVETŐ SZABÁLYOK (STANDARD RULES) 1993 A "rehabilitáció"

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók PSZI-INT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók PSZI-INT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV PSZI-INT PSZICHIÁTRIAI BETEGEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV Készítették: Bugarszki Zsolt Dr. Gárdos Júlia Gordos Erika Marketti Judit PSZI-INT.doc Létrehozás dátuma: 2007.01.13.

Részletesebben

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban Fejes Enikő Sport szakpszichológus Munka-és szervezet szakpszichológus Pszichológiai tudományok felosztása ALAPTUDOMÁNYOK Általános lélektan

Részletesebben

KÁROLYI ISTVÁN GYERMEKKÖZPONT KÜLÖNLEGES GYERMEKOTTHON FÓT

KÁROLYI ISTVÁN GYERMEKKÖZPONT KÜLÖNLEGES GYERMEKOTTHON FÓT KÁROLYI ISTVÁN GYERMEKKÖZPONT KÜLÖNLEGES GYERMEKOTTHON FÓT A hely, ahol nemcsak szeretik a gyermeket -bár az sem árt nekihanem a szükségleteihez igazodó viszonyulásban részesítik: ez az igazi otthon (

Részletesebben

Műhelymunka általános iskola/középiskola

Műhelymunka általános iskola/középiskola Műhelymunka általános iskola/középiskola TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai

Részletesebben

Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann

Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann e.boros@rehabint.hu FESZ kongresszus 2012. szept. 28-30. Velence Téma fontossága Rehabilitáció folyamat Ellátás minősége folyamatosság, egyenletes színvonal Gazdaságosság

Részletesebben

Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei

Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei Név : Születési név: Születési hely: Születési dátum Anyja neve: Lakcím: Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei Teljesítendő gyakorlatok: Óraszám: Szociális

Részletesebben

GYERMEKREHABILITÁCIÓS SZAKGYÓGYTORNÁSZ

GYERMEKREHABILITÁCIÓS SZAKGYÓGYTORNÁSZ MISKOLCI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI FİISKOLAI KAR GYERMEKREHABILITÁCIÓS SZAKGYÓGYTORNÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK 2009. Miskolc GYERMEKREHABILITÁCIÓS SZAKGYÓGYTORNÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI

Részletesebben

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

Beszámoló. a Révfülöpi Szociális Szolgálat 2011. évben végzett munkájáról VÁGÓÖRS

Beszámoló. a Révfülöpi Szociális Szolgálat 2011. évben végzett munkájáról VÁGÓÖRS Beszámoló a Révfülöpi Szociális Szolgálat 2011. évben végzett munkájáról K VÁGÓÖRS Tisztelt Polgármester Úr, Tisztelt Képvisel -testület! Révfülöp Szociális Alapszolgáltató Társulás Szociális Szolgálata

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

ki szeretne lépni. Minden más esetben utolsóként.. horderejű eseménykor, minimális alkalommal

ki szeretne lépni. Minden más esetben utolsóként.. horderejű eseménykor, minimális alkalommal Egyéni fejlesztési terv minta Általános rész Fejlesztési terv készítője: Fejlesztési tervért felelős személy neve: Kit Mikor Hogyan értesítek Egyéb Feljegyzések Projektmenedzser Projektben lévő fiatal

Részletesebben

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés)

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) 19. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2011 Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) Időpont: 2011. július 17 23. Helyszín: Szováta, Teleki Oktatási Központ Helyek száma: 25 fő Célcsoport:

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Alapszolgáltatások I. Étkeztetés Házi Segítségnyújtás Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás Családsegítés Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat

Részletesebben

A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március. Gondozás 2013 SZ2. Intézmény sorszáma: Intézmény neve:

A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március. Gondozás 2013 SZ2. Intézmény sorszáma: Intézmény neve: A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március Gondozás 2013 SZ2 Intézmény sorszáma: Intézmény neve: Kérdező neve:.. Kérdező száma: Instruktor neve:.. Instruktor száma: Interjú kezdete:

Részletesebben

Egy eset bemutatása komplex rehabilitációra

Egy eset bemutatása komplex rehabilitációra Egy eset bemutatása komplex rehabilitációra Gyula 33 éves központi idegrendszeri ( cerebral paresis) sérült fiatal, aki egy integrált Szociális Intézményben lakik szintén mozgássérült párjával Pécsen.

Részletesebben

Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül

Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Sorompó Anett, Dr.Paraicz Éva, Dr.Hegyi Márta, Dr.Hirsch Anikó MRE Bethesda Gyermekkórház, Budapest Kórházi szociális munka

Részletesebben

Egészségügyi javak előállítása: termékek, anyagi szolgáltatások Nem anyagi szolgáltatások mellérendelt intézmények. szakfeladatok

Egészségügyi javak előállítása: termékek, anyagi szolgáltatások Nem anyagi szolgáltatások mellérendelt intézmények. szakfeladatok Egészségügyi ellátás -állami költségvetésre alapoz -állampolgárok hozzájárulása -területi elv fontos, de nem kizárólagos -különböző ellátási szintek és szolgáltatások Egészségügyi javak előállítása: termékek,

Részletesebben

Pszichoszomatikus kórképek. Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika

Pszichoszomatikus kórképek. Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika Pszichoszomatikus kórképek Dr. Gallai Mária SE I.sz. Gyermekklinika Testi tünetek A testi tünetek nagyon gyakoriak a gyermekek között elmúlt 2 hétben a gyermekek 24%-nak volt valamilyen testi panasza (Saps

Részletesebben

e.) Megállapítja, megszünteti az ápolási díjat és kétévente legalább egyszer felülvizsgálja az ápolási díjra való jogosultságot.

e.) Megállapítja, megszünteti az ápolási díjat és kétévente legalább egyszer felülvizsgálja az ápolási díjra való jogosultságot. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 3/2002.(02.15.)sz. rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 50/1999.(11.25.) számú

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

54 762 01 0010 54 01 Rehabilitációs nevelő, segítő Szociális segítő

54 762 01 0010 54 01 Rehabilitációs nevelő, segítő Szociális segítő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2005. április 18-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2005. április 18-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. április 18-i ülésére Tárgy: A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 13/2000. (V.30.) ÖK. rendelet felülvizsgálata

Részletesebben

II./1. fejezet: Az első szakasz. A pszichoterápia indikációi

II./1. fejezet: Az első szakasz. A pszichoterápia indikációi II./1. fejezet: Az első szakasz. A pszichoterápia indikációi Bevezetés: A pszichoterápiás folyamat az első kapcsolatba lépéstől a terápia lezárásáig tart. A folyamatot három fő szakaszra szokás tagolni.

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁS SZENVEDÉLYBETEGEK RÉSZÉRE 8582 FARKASGYEPŰ, PETŐFI U. 42. Szakmai Beszámoló

KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁS SZENVEDÉLYBETEGEK RÉSZÉRE 8582 FARKASGYEPŰ, PETŐFI U. 42. Szakmai Beszámoló Alkohol - Drogsegély Ambulancia KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁS SZENVEDÉLYBETEGEK RÉSZÉRE 8582 FARKASGYEPŰ, PETŐFI U. 42. Szakmai Beszámoló Tárgy: Az Alkohol - Drogsegély Ambulancia Szenvedélybetegek közösségi ellátásának

Részletesebben

Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT)

Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT) Az Autizmussal élő Gyermekek Oktatási és Integrációs Szakértői Bizottsága (P-RR-AUT) Európa Tanács, Strasbourg 2004-2006. Őszi Tamásné - gyógypedagógus A bizottság létrejötte: A P-RR-AUT létrehozásáról

Részletesebben

Dr. MAGA György Speciális oktatási módszereket igénylő egyetemi hallgatók integrációja

Dr. MAGA György Speciális oktatási módszereket igénylő egyetemi hallgatók integrációja Dr. MAGA György Speciális oktatási módszereket igénylő egyetemi hallgatók integrációja A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században BEVEZETŐ "Minden emberi

Részletesebben

Munkaképességi index alkalmazás lehetőségei

Munkaképességi index alkalmazás lehetőségei Munkaképességi index alkalmazás lehetőségei Dr. Kudász Ferenc Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály E-mail cím: kudasz@omfi.hu Telefonszám: +36-1-459-3086 Ergonómiai

Részletesebben

Visszajelző kérdőív NYILVÁTARTÁSI SZÁMA 2014/OFŐ/I. KITÖLTÉS DÁTUMA 2014. február 14.

Visszajelző kérdőív NYILVÁTARTÁSI SZÁMA 2014/OFŐ/I. KITÖLTÉS DÁTUMA 2014. február 14. Visszajelző kérdőív "Fogadd el, fogadj el!" Pedagógusok felkészítése az értelmi sérült emberek társadalmi integrációját elősegítő osztályfőnöki órák vezetésére Kedves Hallgató! Az alábbi kérdéssornak az

Részletesebben

ÁLLAPOTJAVÍTÓ, SZEMÉLYISÉGZAVAROKAT KORRIGÁLÓ PROGRAM 5. SZ. MELLÉKLET

ÁLLAPOTJAVÍTÓ, SZEMÉLYISÉGZAVAROKAT KORRIGÁLÓ PROGRAM 5. SZ. MELLÉKLET ÁLLAPOTJAVÍTÓ, SZEMÉLYISÉGZAVAROKAT KORRIGÁLÓ PROGRAM 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TÉMA OKTATÓ/TRÉNER ÓRASZÁM 1. CSOPORTÉPÍTŐ TRÉNING MODUL 6 1.1 Önálló bemutatkozás 1.2 Névlánc- egymás nevének ismétlése

Részletesebben

Csibi Enikő 2012. április 11.

Csibi Enikő 2012. április 11. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a gyermekvédelem intézményeinek együttműködése A speciális szükségletű gyermekek felzárkóztatása érdekében Csibi Enikő 2012. április

Részletesebben

Az epilepsziabetegség neuropszichiátriai természetét

Az epilepsziabetegség neuropszichiátriai természetét 69 Az epilepsziabetegség neuropszichiátriai természetét a tudományos vizsgálatok sora támasztja alá. Ha egy kb. 100 évvel ezel tti elmegyógyászati intézmény orvosi dokumentációjába betekintünk, meglep

Részletesebben

A meddőség a páciensek szemszögéből. Borján Eszter Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Ápolástan Tanszék

A meddőség a páciensek szemszögéből. Borján Eszter Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Ápolástan Tanszék A meddőség a páciensek szemszögéből Borján Eszter Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Ápolástan Tanszék Egészség - betegség Az egészség nem csupán a betegség és nyomorékság hiánya, hanem a teljes

Részletesebben

Biztosítás orvostani ismeretek. 2015. január 20. Dr. Székely Ildikó NRSZH

Biztosítás orvostani ismeretek. 2015. január 20. Dr. Székely Ildikó NRSZH Biztosítás orvostani ismeretek 2015. január 20. Dr. Székely Ildikó NRSZH A társadalombiztosítás rendszere Egészségbiztosítás Természetbeni szolgáltatások (egészségügyi ellátások) Pénzbeli ellátások Keresőképtelenség

Részletesebben

Támogatott lakhatás. Serafin József EMMI. Hajléktalanellátás Országos Konferenciája 2013.

Támogatott lakhatás. Serafin József EMMI. Hajléktalanellátás Országos Konferenciája 2013. Támogatott lakhatás Serafin József EMMI SZOLGÁLTATÁSOK FŐOSZTÁLYA KÉPVISELŐJÉNEK KÖSZÖNTŐJE, ÉS ELŐADÁSA: TÁMOGATOTT LAKHATÁS 1 Jogszabályi háttér Törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Részletesebben

Tanácsok férfiaknak az egészséges szexuális élethez

Tanácsok férfiaknak az egészséges szexuális élethez Cialis/Betegtáj/148x105 2003/12/13 12:26 Page 1 További információért hívja a Sárga Info Vonalat: 06-40-24-00-00, vagy látogasson el a internetes honlapra. Tanácsok férfiaknak az egészséges szexuális élethez

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL

BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL TÁMOP-6.2.4.A-11/1-2012-0013 Létszámbővítés az egészségügyi ellátás fejlesztése érdekében a Kaposi Mór Oktató Kórházban Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház 7400

Részletesebben

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot A problémás diák Hiperaktivitás Hiperaktivitás okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy anoxiás agyi állapot, vagy agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot Hiperaktivitás Jellemzői: nagyfokú motoros

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély?

Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély? Sorompó Anett szociális munkás Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély? MRE Bethesda Gyermekkórház Rehabilitációs osztály Humántőke A humántőke fogalma azt fejezi ki, hogy az egyén szellemi és fizikai

Részletesebben

OEFI Ritka Betegség Központ

OEFI Ritka Betegség Központ OEFI Ritka Betegség Központ 19. Magyar Mukopoliszaccharidózis és társult betegségek konferencia 2013. aug. 23-25 Gödöllő-Máriabesnyő Dr. Béres Judit, Dr. Lengyel Zsuzsanna Miről lesz szó a következőkben?

Részletesebben

A támogatott lakhatás jogszabályi keretei

A támogatott lakhatás jogszabályi keretei A támogatott lakhatás jogszabályi keretei Csicsely Ágnes Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya Stratégia a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást

Részletesebben

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT

KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV. 2014. augusztus 20-tól 2015. december 31-ig terjedő időszakra

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV. 2014. augusztus 20-tól 2015. december 31-ig terjedő időszakra Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény OM: 038451 6300 Kalocsa, Tompa M. u. 10-14.. Tel.: 78/461-667, e-mail: nebulokalocsa@gmail.com ESÉLYEGYENLŐSÉGI

Részletesebben

Az interjú id pontja: Kezel hely kódszáma: Interjúkészít kódszáma: A kérdez súlyosság-értékelése. Név: A kliens kódja:

Az interjú id pontja: Kezel hely kódszáma: Interjúkészít kódszáma: A kérdez súlyosság-értékelése. Név: A kliens kódja: Név: A kliens kódja: Az interjú id pontja: Kezel hely kódszáma: Interjúkészít kódszáma: év hó nap A kérdez súlyosság-értékelése 0-1 Valódi probléma nem áll fenn /nincs szükség segítségre 2-3 Kevésbé súlyos

Részletesebben

Rehabilitációs tevékenység terapeuta szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei. I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

Rehabilitációs tevékenység terapeuta szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei. I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai Rehabilitációs tevékenység terapeuta szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai 1. Szakképesítés azonosító száma: 54 5008 01 2. Szakképesítés

Részletesebben

A gyógyult betegek reintegrációját mennyiben tudják segíteni a korszerűmédia eszközök, különös tekintettel a betegjogokra

A gyógyult betegek reintegrációját mennyiben tudják segíteni a korszerűmédia eszközök, különös tekintettel a betegjogokra Magyar Rákellenes Liga X. Betegjogi konferencia A gyógyult rákbetegek reintegrációja A gyógyult betegek reintegrációját mennyiben tudják segíteni a korszerűmédia eszközök, különös tekintettel a betegjogokra

Részletesebben

Étkeztetés. Házi segítségnyújtás

Étkeztetés. Házi segítségnyújtás Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodnak, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel

Részletesebben

Igazolás és szakvélemény* az ápolási díj megállapításához / kötelez felülvizsgálatához ( Az ápolt személy háziorvosa tölti ki)

Igazolás és szakvélemény* az ápolási díj megállapításához / kötelez felülvizsgálatához ( Az ápolt személy háziorvosa tölti ki) Igazolás és szakvélemény* az ápolási díj megállapításához / kötelez felülvizsgálatához ( Az ápolt személy háziorvosa tölti ki) I. Igazolom, hogy: Név:... Születési neve:. Anyja neve:... Szül. hely, év,

Részletesebben

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért CASTANEA Egyesület Középkorúak egészségéért CASTANEA 2007-ben alapított civil szervezet, melyet Vas megyei értelmiségiek alapítottak - felismerve azt a társadalmi kihívást, mely a lakónépesség egészségi

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

A multidiszciplináris kamaszambulancia. Dr. Erős Erika osztályvezető OGYEI

A multidiszciplináris kamaszambulancia. Dr. Erős Erika osztályvezető OGYEI A multidiszciplináris kamaszambulancia Dr. Erős Erika osztályvezető OGYEI Kamaszambulancia Idézet: A homár, amikor páncélt vált, előbb elhullatja az eredetit; amíg kialakul az új páncél, védtelenné és

Részletesebben

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem. Szombathely

Nyugat-magyarországi Egyetem. Szombathely Nyugat-magyarországi Egyetem REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ és KUTATÓ KÖZPONT Szombathely NEVELÉSI TANÁCSADÓ Nevelési tanácsadó logopédus szabadidő TKVSZRB civil szervezet tehetséggondozás Gyermekjóléti

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

Tárgy: Szociális rendelet módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet

Tárgy: Szociális rendelet módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-7115/2010. Témafelelős: Lencséné Szalontai Mária Tárgy: Szociális rendelet módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet Szentes Város Önkormányzata

Részletesebben

MFFLT Kongresszus Budapest 2009. június 19. IGÉNYEK ÉS LEHETŐSÉGEK. Felnőtt beszédfogyatékosok ellátása Székesfehérváron

MFFLT Kongresszus Budapest 2009. június 19. IGÉNYEK ÉS LEHETŐSÉGEK. Felnőtt beszédfogyatékosok ellátása Székesfehérváron MFFLT Kongresszus Budapest 2009. június 19. IGÉNYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Felnőtt beszédfogyatékosok ellátása Székesfehérváron MODELLKÍSÉRLETI PROGRAMUNK SPECIALITÁSAI SAI Már r működőm ellátásra és s a helyi

Részletesebben

AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE. (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban)

AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE. (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban) AZ ÖNGYILKOSSÁG MEGELŐZÉSÉNEK KÉZIKÖNYVE (Depresszió-felismerés és öngyilkosság megelőzés a háziorvosi gyakorlatban) Szerkesztette: Bitter István M.D, Ph.D., D. Sc. Kalmár M.D.,Ph.D. Németh Attila M.D.

Részletesebben

mint a cerebralis paresis komplex megközelítésének és ellátásának területe

mint a cerebralis paresis komplex megközelítésének és ellátásának területe A koragyermekkori intervenció, mint a cerebralis paresis komplex megközelítésének és ellátásának területe Szűcs Sándor gyógytornász A korai fejlesztés és intervenció Születéstől kezdve jogosultak rá azok,

Részletesebben

ESETTANULMÁNY. a REP alapú rehabilitációs ellátás kódolási szabályainak bemutatására

ESETTANULMÁNY. a REP alapú rehabilitációs ellátás kódolási szabályainak bemutatására ESETTANULMÁNY a REP alapú rehabilitációs ellátás kódolási szabályainak bemutatására Példa eset orvos-szakmai jellemzői: 58 éves friss stroke beteg, akit az akut ellátását végző kórházában a stroke akut

Részletesebben