Az epilepsziával való együttélés pszichoszociális kérdései

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az epilepsziával való együttélés pszichoszociális kérdései"

Átírás

1 Az epilepsziával való együttélés pszichoszociális kérdései Az epilepsziás betegek mintegy kétharmada a korszer gyógyszeres kezeléssel jól kontrollálható. A tartós rohammentes állapot szükséges, de nem elégséges feltétele a szociális funkciók megtartásának, illetve visszanyerésének. Az egészségmeg rz és -helyreállító tevékenység az orvosi tevékenységbe csak részben illeszthet, jelent s részben pedig azon túlmen en pszichoszociális kérdéseket érint. Az epilepsziával való együttélés adaptációs folyamat: alkalmazkodni kell a probléma krónikus és speciális jellegéhez, társadalmi jelentéséhez, az életvezetési nehézségekhez. 52

2 Az egészségmeg rzést szolgáló módszereknek ezt a folyamatot kell el segíteniük, a rehabilitációs módszerek az adaptációs zavarok miatt kialakult pszichoszociális hátrányok csökkentését, felszámolását célozzák. A betegek kétharmada a ma rendelkezésre álló kezelési eljárások szakszer használatával önállóan élhet, családot alapíthat, képességeinek és végzettségének megfelel munkát végezhet, gépjárm vet vezethet, vagyis a társadalom teljes érték tagjaként élhet. Mégis a vizsgálatok szerint még ezeknél a betegeknél is 20 30%-ban jelentkeznek szorongásos, depressziós tünetek, alkalmazkodási zavarok. Ugyanakkor ma hazánkban az epilepsziával él k jelent s hányada rokkantnyugdíjas, társ nélkül, eredeti családjával vagy egyedül él, jövedelmük indokolatlanul alacsony. Az utolsó öt évben epilepszia diagnózissal átlagosan évi betegnél állapítottak meg 67%-ot meghaladó munkaképesség-csökkenést. Ez azt jelenti, hogy a munkaképes korú epilepsziások mintegy 4%-a kerül évente rokkantosításra, vagyis 10 év alatt a jelenlegi munkaképes korú betegek 40%-a! Mindennek több oki tényez je van: 1. a társadalom nem kell elfogadása, a felvilágosítás hiánya, elavult nézetek fennmaradása; 2. a betegeknek róluk a társadalomban és a családban kialakult nézeteket tükröz csökkent önértékelése és az önérvényesítés módszereinek nem kell elsajátítása; 3. az egészségmeg rzés és a rehabilitáció igényének és feltételrendszerének elmaradottsága; 4. a munkalehet ségek, különösen vidéken, korlátozott volta és az ezzel kapcsolatos diszkriminációs prés. Az epilepsziával él k megfelel egészségmeg rzésének és rehabilitációjának hiánya anakronisztikus és elfogadhatatlan. Az epilepsziával kapcsolatos egészségmeg rzés és -helyreállítás problémaköre jól megközelíthet az életmin ség -nek manapság a krónikus betegségek vonatkozásában el térbe került fogalomrendszerével. Ismeretes, hogy a WHO már 1958-ban úgy határozta meg az egészség fogalmát, hogy az nem korlátozható a testi egészségre, hanem magában foglalja a lelki és szociális jólét fogalmát is. A testi és pszichoszociális jólét együttes mérésére vezették be az életmin ség fogalmát, és meghatározására számos kérd íves módszert dolgoztak ki. A krónikus neurológiai betegségek gondozásának módszerei és standardjai egyel re nem kell képen kidolgozottak hazánkban, és hiányzik az együttm ködés, az orvosi tevékenységnek és az oktatási és munkaügyi tevékenységnek az összehangolása a betegek életmin ségének javítására. Nyilvánvaló, hogy ezen a területen is csapatmunkára van szükség, amelyben az orvoson kívül, de vele együttm ködve pszichológus, pedagógus, szociális munkás és más szakemberek közös koncepció mentén dolgoznak. Példaképpen vegyünk egy fiatal embert, akinél a sérült önértékrendszert, a gyógyszerek által megviselt motoros funkciókat és a feln tt felel sségvállalást egyszerre kell javítani a megfelel szakmai ismeretek elsajátításával. Az orvos önmagában erre képtelen, nincs is erre kompetenciája, ugyanakkor az oktatás, nevelés és pszichoterápia, valamint szakmai képzés nem végezhet k az orvosi diagnózis képességeket és prognózist meghatározó ismerete, illetve az aktuális betegségállapot ismerete nélkül. Az epilepsziával él k rehabilitációjának igényrendszere az epilepsziaellátás nagy centrumaiban alakult ki világszerte és hazánkban is, ugyanakkor valószín, hogy a munka nagy része a közösségi pszichiátriai ellátás részeként lesz kivitelezhet orvosszakmai együttm ködéssel területi bontásban, és színvonalát is a pszichoszociális ellátás mindenkori szintje és szervezettsége fogja meghatározni. A rehabilitációs orvoslás fejl désével világszerte és az utóbbi években hazánkban is egyre inkább felmerült az igény, a fogyatékosságokon túlmen en a krónikus betegségekkel, illetve korlátozott egészségi állapotokkal kapcsolatban is, hogy felmérhet k és standardizálhatók legyenek a hátrányok, illetve csökkent képességek, amelyek objektív állapotfelméréseket tehetnek lehet vé, meghatározzák a rehabilitáció lehetséges célpontjait, az életvitel korlátait és lehet ségeit. Ilyen nemzetközi rendszer a WHO által már 2001-ben kidolgozott és hazánkban is 2004-ben magyar fordításban megjelent A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO), amely a mozgásszervi fogyatékosságoktól a krónikus elmezavarokig, a krónikus idegrendszeri megbetegedésekben is keretfeltételeket szolgáltathat mindehhez. Támpontként, hogy milyen tényez ket kell számításba venni egy ilyen felmérés kapcsán, az 1. táblázatban egy multidimenzionális szempontrendszert vázolunk fel. A krónikus idegrendszeri betegségek kezelése véleményünk szerint legjobban egy krónikus gondozási modellben valósítható meg. Ennek feltételrendszere és gyakorlata a nyolcvanas években a Magyar Epilepszia Liga munkája nyomán kialakulófélben volt hazánkban, azonban a továbbiakban az egészségügyi ellátás növekv gondjai, majd jelenlegi átszervezése során a progresszív ellátás és a szakmai szubspecialitások tisztázatlan helyzete miatt jelenleg válságban van. A gondozás igényeit és gyakorlatát külön fejezetben ismertetjük. 53

3 Vizsgáljuk most meg, milyen területeken okoz a betegség nehézségeket a társadalmi funkciók gyakorlásában, és milyen tipikus pszichológiai problémák keletkeznek a betegséggel való együttélés során. 54

4 Gyermek- és serdül kor A kora gyermekkori fejl dés egyes lépéseinek megvalósításához a gyermeknek önállóságra ösztönz légkörre van szüksége. Amennyiben a szül k a rohamoktól való félelmükben túlvédelmet tartanak fenn, nem engedik el a gyermek kezét, ez nem tud létrejönni, és hátrányba hozza az epilepsziával felnövekv gyermeket. Objektív vizsgálatok bizonyítják, hogy ez a helyzet gyakran megvalósul. Még inkább érvényes mindez a serdül korban, amikor a fiatalok természetes és önálló egyéniségüket felépít törekvése a szül kt l való egyre nagyobb függetlenség. Az epilepsziás serdül ket a szül k gyakran nem engedik el otthonról egyedül, nem vehetnek részt azokban a szórakozásokban, melyek kortársaik számára természetesek, nem vezethetnek kocsit, emiatt korcsoportjuk perifériájára kerülhetnek, és nemegyszer élcel dés és gúny céltábláivá válhatnak. Iskolázás Itt a legfontosabb alapelv az, hogy az epilepszia önmagában a szellemi teljesít képességet nem érinti, az epilepsziával él gyermekek túlnyomó többsége normál iskolába járhat. Kisegít iskolába helyezésük, amit sokszor tájékozatlan és az iskolában megjelen rohamoktól megzavart pedagógusok nemegyszer szül i nyomásra kezdeményeznek, méltatlanul szerencsétlen helyzetet teremthet számukra, és a kés bbi önmegvalósítási és munka-alkalmassági problémák forrásává válhat. Házasság Az epilepszia ismert módon rontja a pártalálás és házasság esélyeit, ami a n ket kevésbé, a férfiakat jobban sújtja. Ez mind a szexuális gátlásokat el térbe hozó gyakori önértékelési problémákkal, mind a betegséggel kapcsolatos társadalmi elutasítással magyarázható. Fogamzásgátlás, terhesség, szülés, gyermekvállalás Ma már kell n gyógyász-epileptológus együttm ködés esetén kell fogamzásgátlás biztosítható antiepilepsziás gyógyszeres kezelés mellett is. Az epilepsziával él n k a korszer gyógyszeres kezelés mellett már minimális teratogén kockázattal vállalhatnak gyermeket. Az örökl dés kockázata messze elmarad a korábbi tényleges ismeretek hiányában történt becslésekt l. A természetes úton történ szülés-szoptatás szinte minden esetben lehetséges. A szérum antiepileptikumszintjének ellen rzése mellett a terhesség nem rontja a rohamgyakoriságot. Gépjárm vezetés Epileptológus szakemberek bevonásával ma már a gyógyszerrel tartósan rohammentesíthet betegek számára lehetségessé vált a magángépjárm -vezetés. Ez azonban még mindig nem eléggé elfogadott azoknak a háziorvosoknak vagy akár neurológusoknak a körében, akik az epileptológiai haladást nem követik eléggé, és ez számos nehézség forrása még jelenleg is. Munkaalkalmasság, munkavállalás, képzettségnek megfelel alkalmazás Ma Magyarországon még mindig nem az adott munkafolyamatra vonatkozó képességeket és biztonsági körülményeket mérlegelik, hanem a betegség címke alapján utasítják el sokszor az epilepsziával él ket a munkaadók. Mindezt az epilepsziával kapcsolatos ismeretek hiánya és a megalapozatlan negatív el ítéletek által táplált defenzív szemlélet tartja fenn. A jelen periódusban a munkanélküliség és, különösen a vidéki, munkahelyek hiánya miatt a munkalehet ségek sz kek, és ez még inkább diszkriminációs présbe kényszeríti a korlátozott egészséggel él ket. Ezért alakult ki, hogy a reálishoz képest lényegesen több epilepsziás beteg van rokkantállományban. Prevenció, egészségmeg rzés és rehabilitáció epilepsziában Az epilepszia diagnosztikája és kezelése, járóbetegés kórházi ellátás szintjén országosan megszervezett, többé-kevésbé m köd rendszer. A szakrendelések, epilepsziaközpontok, az epilepsziasebészetet is magában foglaló központok akkreditációs rendszerét a Magyar Epilepszia Liga kidolgozta. A rehabilitációs ellátás viszont megoldatlan. Az OPNI bezárásával megsz nt Magyarország egyetlen epilepsziarehabilitációs központja, intézményi folytatására lehet séget nem kapott. Regionális szinten az epilepszia specifikus rehabilitációs ellátása ki sem alakult. Az epilepszia ugyan a neurológia kompetenciakörébe tartozó betegség, azonban egészségmeg rz és rehabilitációs vonatkozásaiban pszichiátriai, pszichológiai, neuropszichológiai jelleg eszköztárat is nagymértékben használ. Hangsúlyozni kell, hogy ideális esetben a pszichoszociális szöv dmények prevenciója, az egészségmeg- rzés és a rehabilitáció egységes ellátási formaként kell m ködjön. A prevenciós szemléletr l, és arról, hogy az orvosi ellátásnak milyen szorosan kell együttm ködni a pszichoszociális-rehabilitációs vonallal, Békés Judit cikke szól ebben a számban. 55

5 Az epilepszia-rehabilitáció szükségessége Az epilepszia a második leggyakoribb neurológiai megbetegedés a cerebrovaszkuláris megbetegedések után, a lakosság 0,5 1,0% -át érinti, mintegy ezer embert hazánkban. Minden 200. feln tt és 100. gyermek epilepsziás. Figyelembe kell venni azonban, hogy ún. alkalmi epilepsziás roham a nem epilepsziás populáció 5 6%-ában is el fordulhat, és ez speciális diagnosztikai tevékenységet tesz szükségessé. Tekintve a betegség krónikus, illetve egyéb speciális jellegzetességeit, legalább ennyi családot is érint a probléma. Az epilepsziás emberek családjában a pszichiátriai tünetek nagyobb arányban alakulnak ki. A leggyakoribb rehabilitációs feladatot a fennmaradó rohamokban szenved betegek (30 40%) jelentik, emellett a m tét után tünetmenetessé váló betegek és a tünetmentes, de szorongásos és önértékelési zavarokat mutató betegek is speciális ellátást igényelnek. Az epilepsziás betegek habilitációját és rehabilitációját els sorban a betegség következményeképpen kialakuló személyiségfejl dési zavarok, pszichopatológiai tünetek és a kognitív-mnesztikus deficittünetek teszik szükségessé. A betegek 20 30%-ánál depreszszió alakul ki, mely ugyancsak rehabilitációs eszközök alkalmazását (is) igényli. A prevenció, rehabilitáció és pszichoszociális ellátás megfelel m ködése jelent sen csökkentheti a pszichiátriai és pszichológiai szöv dmények miatti osztályos felvételek számát és az orvoshoz fordulás gyakoriságát, és jelent sen növelheti a mentális egészséget. Ezen a területen többféle egymást átfed és nem mindig egyértelm en használt definíció van forgalomban. Prevenció az epilepsziában: az epilepsziához esetlegesen társuló kognitív, pszichológiai, életvezetési zavarok kialakulásának megakadályozása medicinális és pszichoszociális eszköztár alkalmazásával. Az epilepszia fellépésének id pontjától függ en a prevenciós feladatok különböz mértékben, de mindenképpen nemcsak a beteggel, hanem a családjával való együttes foglalkozást is jelentik. A diagnózisalkotással és a kezeléssel való együttm ködés (compliance) kialakítása és a pszichés egyensúly biztosítása érdekében alapvet en fontos a betegedukáció, ennek speciális formája a pszichoedukáció. A habilitáció az epilepsziás gyermek és feln tt segítése a beilleszkedésben, a szociális funkciók megtartásában, az aktuális állapot figyelembevételével. A habilitáció egyik f célja, hogy az érintettet a f áramlatba tartozó oktatási, közösségi, munkahelyi intézményekben maradásban segítse. A rehabilitáció olyan szervezett segítség, amit a társadalom nyújt az egészségében, testi vagy szellemi épségében ideiglenes vagy végleges károsodás miatt fogyatékos személynek, hogy helyreállított vagy megmaradt képességei felhasználásával ismét elfoglalhassa helyét a közösségben. 4 Az epilepsziarehabilitáció az a folyamat, amely segíti az epilepsziás beteget lehet ségei teljes maximumának az elérésében az élet minden területén, az epilepszia jellemz inek és a kezelés hatásainak; a fizikai, valamint a sz kebb és tágabb társadalmi környezeti adottságoknak és az egyén képességeinek, személyiségének, vágyainak és az életr l alkotott elképzelésének figyelembevételével 2 történ adaptálása. Epilepsziában a betegség krónikus volta miatt többnyire nemcsak a betegségb l való teljes felgyógyulást (pl. m tét után) segíti a rehabilitáció, hanem az egy-egy részeredmény (pl. rohammentes állapot kialakulása) utáni teljesebb életlehet ségek kihasználását is. Az epilepsziarehabilitációba is bevonandó FNO korszer szemlélete szerint a rehabilitáció kétirányú szakmai tevékenység: kliensközpontú komplex és rugalmas tevékenységrendszerként a klienst és családját saját lakókörnyezetében segíti, emellett társadalomközpontú iránya is van: mivel a társadalom a problémás ember befogadására az adott állapotában nem képes, a rehabilitáció feladata nem csak a kliens rehabilitálása, hanem a társadalom, a közeg rehabilitálása: megfelel átalakítása. Ez a szemlélet az epilepszia esetében különösen igaz, és szükségszer en feladatokat is kijelöl. A folyamatba bekapcsolódó szakemberek (orvos, pszichológus, rehabilitációs tanácsadó, szociális munkás stb.) szerepe egyaránt fontos. A rehabilitáció folyamata Optimális esetben a rehabilitáció minden lépcs je megtervezett, ismételt értékelések által módosított folyamat. 1. Felmérés: A rehabilitációs folyamat értékeléssel, felméréssel indul. Ezek alapját orvosi, neuropszichológiai, pszichológiai tesztek képezik. A felmérésnek a következ területeket kell fednie: epileptológiai állapot és prognózis, a rehabilitációt befolyásoló esetlegesen tervezett további kivizsgálások és beavatkozások leírásával, pl. m tét el tti kivizsgálás és epilepsziam tét; az együttm ködés compliance szintje; kognítív károsodások és funkciózavarok; esetleges pszichiátriai tünetek, zavarok; életvezetési jellemz k, különös tekintettel az önálló életvezetés fokára; érzelmi, teljesítmény- és kapcsolódási jellemz k; 56

6 a család a rehabilitációt támogató vagy overprotektív attit dje, az esetleges rehabilitációt akadályozó családi diszfunkcionális folyamatok. Az epilepsziarehabilitáció folyamatába be kellene vonni az FNO szemléletét, és alkalmazni módszertanát. Az FNO használata epilepsziával él k korlátozott egészségállapotának megítélésére: A WHO ben A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO) címmel, többéves el készít munka után, egy olyan új osztályozási rendszert jelentetett meg, amely az egészségi állapot meghatározását nemcsak a betegségek (diagnózis) és fogyatékosságok szemszögéb l, hanem a tevékenységben való részvétel lehet ségeinek meghatározásával, a személy és környezete egész kapcsolatrendszerének figyelembevételével kategorizálja és teszi mérhet vé. 1 Ez a rendszer alapvet en a korlátozott egészségállapotokban is a meglév és használható (fejleszthet ) kapacitások oldaláról közelíti meg az egyén állapotát. Az állapot mérésére ötfokozatú értékel skálát használ. Az FNO reménybelien lehet vé teszi, hogy a különböz szempontokból korlátozott egészségi állapotú, illetve fogyatékos emberek deficitjeit és kapacitásait a környezetükkel való dinamikus egymásra hatásában, egymással összehasonlítható módon, a diagnózistól függetlenül ítéljük meg. További el nye és mozgósító hatása a rendszernek (modellnek), hogy a szükséges társadalmi feltételek oldaláról is definiálja az állapotokat, és ezáltal nemcsak az érintett egyén, hanem a tárgyi és humán környezet szerepét is figyelembe veszi. Az epilepsziával való élet olyan határhelyzetet jelent, amelyben régóta nélkülözünk olyan modellt és mér eszközt, amely anélkül, hogy negatívan min sítené és fogyatékossággá degradálná az állapotot, beemeli az epilepsziát azok közé a deficitállapotok közé, amelyek társadalmi figyelemre és támogatásra tarthatnak számot. Az FNO ideális eszköznek látszik az epilepsziások medicinális és pszichoszociális megítélésének egységes kezelésére, és egyúttal modellként szolgálhat más krónikus idegrendszeri megbetegedések hasonló megközelítésére is. Magyarországon egyel re az FNO jobbára csak a mozgáskorlátozottak megítélésében és rehabilitációjában került beépítésre. Jelent s lépés lehetne az FNO rendszer felhasználása az epilepsziával él populáció habilitációjában és rehabilitációjában. 2. A felmérések alapján el kell készíteni a beteggel és esetenként a családdal együtt a rehabilitációs tervet, mely tartalmazza a célokat, a hozzájuk vezet folyamatot és ennek mérföldköveit. A megtervezett célok között nemcsak a munkába állítás lehet a cél, ugyanilyen fontos a pszichés egyensúly, a társas beilleszkedés, a feladat vál lalás, a függetlenség és önállóság növekedése. A foglalkoztatottság különböz fokozatú lehet, de az értelmes és önbecsülést növel tevékenység is a rehabilitáció célja lehet. 3. A következ lépés a rehabilitációs szerz dés megkötése, mely rögzíti a rehabilitációs team által nyújtott segítség formáit és a rehabilitálandó személy feladatait, kötelezettségeit. 4. Ezt követi a rehabilitációs terv kivitelezése. Ennek során különböz részfeladatok jelölhet k ki, mint pl.: a szorongásos és hangulatzavarok, valamint a speciális problémák, pl. rohamfóbia kezelése; a kognitív funkciók fejlesztésének különböz formái, tartós károsodás esetén a kompenzatív technikák elsajátítása; az elmaradt szocializációs folyamatok pótlása; az alkalmazkodási, teljesítmény- és kapcsolódási zavarok kezelése; új készségek, ismeretek elsajátítása; a fizikai terhelhet ség növelése. 5. A rehabilitáció folyamatában az utánkövet gondozás a mentorálási folyamat része, és fontos eszköze az elért egyensúlyi állapot és önálló életvezetési eredmények, pl. a megszerzett munkahely megtartásának. A rehabilitációellátás szervezeti keretei Az epilepszia olyan agyi megbetegedés, amelynek kórismézése, kezelése több szakterület együttm ködését teszi szükségessé, integrált csapatmunkát igényel. A világ fejlett országaiban az epilepsziaellátásnak az a része, amely a nehezebben megoldható differenciáldiagnosztikai kérdésekkel, a határterületekkel és a m tét el tti kivizsgálással, m téti kezeléssel és egyéb terápiás technikák kidolgozásával és bevezetésével, rehabilitációval, illetve új gyógyszerek kipróbálásával foglalkozik, speciális ellátóegységekbe, komprehenzív centrumokba tömörül. Ezek a nemzetközi normák szerint 5 millió lakosonként szükségesek, és egyúttal módszertani m helyként, a továbbképzés és a kutatás központjaiként is m ködnek. 3 Ez jelenleg hazánkban nem megoldott. Az amerikai, ausztrál, angol és német rehabilitációs tapasztalatok azt mutatják, hogy a több, egymással összefügg problémával küzd feln ttek és gyerekek életmin ségét és általános funkcióit többszint inter- 57

7 vencióval lehet a leghatékonyabban megközelíteni. Ennek során a f nehézségeket szimultán, összehangolt és egyénileg kialakított beavatkozásokkal kezelik. A munka keretét specializált epilepsziarehabilitációs részlegek jelenthetnék. A teamben több szakma képvisel jének kellene lennie, ezek: orvos (epileptológus), epilepsziarehabilitációban jártas n vér, neuropszichológus, pszichoterapeuta, gyógyfoglalkoztató, szociális munkás és fizikai tréning oktató. 3 A pszichés állapot és a medicinális jellemz k (alapbetegség, rohamok, kezelés) kölcsönösen állandóan befolyásolják egymást így a medicinális és rehabilitációs kezelési folyamatok is csak egymással kölcsönhatásban tudnak jól m ködni. A különféle ellátási formák igazodhatnak a beteg gyakran változó állapota által meghatározott kezelési igényekhez. A gyermekepileptológiai ellátásban több olyan központ is van, ahol a 14 éves korcsoportig megfelel szakmai szemlélet, bár különböz mérték rehabilitációs tevékenység is van. Eszközök, források b vítésére, specializált rehabilitációs tevékenység kialakítására itt is szükség van. Komoly probléma azonban a nagyon speciális ellátási igény kamasz korosztály és a gyermek-feln tt gondozás összekapcsolása. Ideális esetben a gyermek-feln tt rehabilitációs ellátás egy részének közös intézményben való elhelyezése költséghatékony megoldás lehet. A feln ttrehabilitációban a nemzetközi szakirodalom mellett saját korábbi tapasztalataink (OPNI, Epilepszia Központ, Valentin Ház, rehabilitációs részleg) is igazolják az epilepsziaközpont szükségességét, mely m téti kivizsgáló részleggel is rendelkez osztály, ambulancia-rehabilitációs részleg egységéb l áll, és multidiszciplináris stábot alkalmaz. A rehabilitáció helyszíne lehet külön telephely, de kívánatos, hogy a személyzet nagyobb része legyen közös, és osztott munkaid ben lássa el az osztályos, ambuláns, illetve rehabilitációs feladatokat. M tét utáni rehabilitáció A m tét utáni rehabilitáció már a m tétre való felkészüléssel kezd dik. Rendkívül fontos, hogy tisztázódjanak a beteg szubjektív elvárásai, és az, hogy milyen objektív elvárások lehetségesek. A beteg tisztában kell hogy legyen a lehetséges szöv dményekkel, és azzal, hogy esetleg milyen kompromisszumot kell kötnie a rohammentesség érdekében, és hogy erre hajlandó-e (pl. látótérdeficit). Ugyanakkor ismerni kell, hogy az el történet, ill. a vizsgálati leletek milyen esékenységeket mutatnak (pl. pszichés dekompenzáció, illet leg akár pszichózis irányába). A m tét utáni rehabilitáció több vonalon haladhat. Egyrészt, amennyiben valamilyen deficittünet keletkezik (pl. paresis vagy érzékelési zavar, beszédzavar stb.), annak rehabilitációja. (Ezt a vonatkozást foglalja össze a gyermekepilepsziában Fogarasi András cikke egy kés bbi számban.) Másrészt az egyik legfontosabb dolog a m tét után a gyógyszerelés optimalizációja. Rohammentesség esetén egy év után megkíséreljük fokozatosan elhagyni az egyik gyógyszert, ha a beteg biterápián volt, majd további tartós rohammentesség esetén a fennmaradó gyógyszert is. Ez a folyamat sok pszichológiai vonatkozást is tartalmaz, és nemegyszer kompromisszumot kell kötni, mert a beteg fél teljesen elhagyni a megszokott gyógyszert. Amennyiben a rohamok a m tét után is fennmaradnak, akkor a rehabilitációs folyamat fontos feladata, hogy a szükségszer elkeseredettséget ellensúlyozza, és olyan gyógyszerelést találjunk, amely a m tét el ttihez képest javulást jelent, vagy akár gyógyszeres rohammentességet hoz létre. Ez a m tét által részlegesen eltávolított epilepsziás hálózat nagyobb gyógyszerérzékenysége miatt sokszor lehetséges is. A m tét utáni rehabilitáció egyik sajátos variációja az, amikor a beteg gyógyulása új pszichológiai és pszichoszociális helyzetet teremt, és kialakul az ún. gyógyulási krízis: a gyógyult állapotnak megfelel elvárásokat az esetleg egész el z életét beteg állapotban eltölt egyén nem tudja, vagy fél, hogy nem fogja tudni teljesíteni, és összeroppan. Ezt vagy meg kell tudni el zni, vagy ellensúlyozni kell. Ennek egyik ismert variánsa, amikor pszichogén rohamok keletkeznek, amelyek a korábban epilepsziás rohamok pszichoszociális funkcióját pótolják. Mindezekben szintén epileptológus, pszichológus, szociális segít k szoros együttm ködésével lehet csak eredményt elérni. 58

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet

A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása

A pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Az epilepszia mint krónikus betegség

Az epilepszia mint krónikus betegség Az epilepszia mint krónikus betegség Az epilepszia az egyik leggyakrabban el forduló krónikus betegség gyermekkorban. Az epilepsziát heterogén állapotnak tartják, mivel eltér okokra vezethet vissza, és

Részletesebben

Rehabilitáció alatt azt a szervezett tevékenységet

Rehabilitáció alatt azt a szervezett tevékenységet Rehabilitáció alatt azt a szervezett tevékenységet értjük, amelyet a társadalom biztosít a huzamosan vagy véglegesen fogyatékos vagy rokkant embereknek, hogy megmaradt képességeikkel ismét elfoglalhassák

Részletesebben

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermekrehabilitációs Osztály A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában Készítette: Magyarné Szabó Tímea 2013. Előadásom fő témája

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében

Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Kognitív viselkedésterápiás elemek szomatizációs betegségek kezelésében Hirsch Anikó, Galgóczy Katalin MRE Bethesda Gyermekkórház, Pszichoszomatikus Részleg Mert az a legnagyobb hiba a betegségek kezelésénél,

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

Kapuk vagy falak? Afáziások a munkaerőpiacon. M L S Z S Z K O N F E R E N C I A 2 0 1 2. á p r i l i s 1 4.

Kapuk vagy falak? Afáziások a munkaerőpiacon. M L S Z S Z K O N F E R E N C I A 2 0 1 2. á p r i l i s 1 4. Kapuk vagy falak? Afáziások a munkaerőpiacon M É S Z Á R O S G A B R I E L L A M U N K A S Z A K P S Z I C H O L Ó G U S M L S Z S Z K O N F E R E N C I A 2 0 1 2. á p r i l i s 1 4. A munkapszichológia

Részletesebben

Az osztályf nöki órák helyzetér l MÚLT-JELEN-JÖV

Az osztályf nöki órák helyzetér l MÚLT-JELEN-JÖV Az osztályf nöki órák helyzetér l MÚLT-JELEN-JÖV Az osztályf nöki órák közvetlen el dje a szabad beszélgetések" órája, 1947-ben került a tantervbe azzal a céllal, hogy a gyerekeket érdekl és érint kérdésekr

Részletesebben

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,

Részletesebben

Kkv problémák: eltér hangsúlyok

Kkv problémák: eltér hangsúlyok Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika

Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika Neurológiai kórképek rehabilitációja - neurorehabilitáció Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika WHO meghatározások (1980-2013) Károsodás impairment: a szervezet biológiai működés zavara (pl.:

Részletesebben

I R Á N Y E LV E K. 1.1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében

I R Á N Y E LV E K. 1.1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében I R Á N Y E LV E K 1. Általános elvek A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 1.1. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésében

Részletesebben

Iskolai szexuális nevelés

Iskolai szexuális nevelés Iskolai szexuális nevelés Dr. Forrai Judit Dr. Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet Emberi kapcsolatok, szerelem, szex Szerelmi-szexuális vágyak motivációi Szerelmesnek lenni Tartozni valakihez Szexuális

Részletesebben

A projekt bemutatása. Készítette: Bartal Attila, projektvezető MEREK

A projekt bemutatása. Készítette: Bartal Attila, projektvezető MEREK A projekt bemutatása Készítette: Bartal Attila, projektvezető MEREK 1. Projektkörnyezet 2. A projekt céljai 3. Tanulságok 1. Környezet MEREK: Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja Nemzeti Erőforrás

Részletesebben

Aphasia Centrum. Kommunikációs zavarok komplex logopédiai ellátása. Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Dr. Szabó Edina

Aphasia Centrum. Kommunikációs zavarok komplex logopédiai ellátása. Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Dr. Szabó Edina Aphasia Centrum Kommunikációs zavarok komplex logopédiai ellátása Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Dr. Szabó Edina Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXVII. Vándorgyűlése

Részletesebben

Dr. Kullmann Lajos Az orvosi rehabilitáció szerepe és kapcsolatai

Dr. Kullmann Lajos Az orvosi rehabilitáció szerepe és kapcsolatai Dr. Kullmann Lajos Az orvosi rehabilitáció szerepe és kapcsolatai A fogyatékos emberek egészsége, egészségügyi szükségletei Az Egészségügyi Világszervezet fogyatékosság-értelmezése Az Egészségügyi Világszervezet

Részletesebben

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért CASTANEA Egyesület Középkorúak egészségéért CASTANEA 2007-ben alapított civil szervezet, melyet Vas megyei értelmiségiek alapítottak - felismerve azt a társadalmi kihívást, mely a lakónépesség egészségi

Részletesebben

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen

Részletesebben

Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált. Központja. Szakmai beszámoló. 2011. évről

Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált. Központja. Szakmai beszámoló. 2011. évről Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Zagyva menti Integrált Központja Szakmai beszámoló 2011. évről 2012. április 1 Szociális munka emberi mű, ezért mindig és mindenkor kudarccal fenyeget. Semmiféle módszertani

Részletesebben

Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21.

Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21. Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21. Az orvoslás s a bizonytalanságok tudománya és s a valósz színűségek művészete. szete. William Osler Tények/ adatok Gyógyszeres

Részletesebben

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit

ELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG

Részletesebben

Csibi Enikő 2012. április 11.

Csibi Enikő 2012. április 11. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a gyermekvédelem intézményeinek együttműködése A speciális szükségletű gyermekek felzárkóztatása érdekében Csibi Enikő 2012. április

Részletesebben

Neurológiai betegek rehabilitáci

Neurológiai betegek rehabilitáci Neurológiai betegek rehabilitáci ciója A KÁROSODK ROSODÁS( S( IMPAIRMENT) IDİSZAKOS VAGY ÁLLANDÓ ANATOMIAI, ÉLETTANI VAGY PSZICHOLÓGIAI VESZTESÉGET JELENT A FOGYATÉKOSS KOSSÁG G (DISABILITY) AZ EMBER NORMÁLIS

Részletesebben

A gyógyult betegek reintegrációját mennyiben tudják segíteni a korszerűmédia eszközök, különös tekintettel a betegjogokra

A gyógyult betegek reintegrációját mennyiben tudják segíteni a korszerűmédia eszközök, különös tekintettel a betegjogokra Magyar Rákellenes Liga X. Betegjogi konferencia A gyógyult rákbetegek reintegrációja A gyógyult betegek reintegrációját mennyiben tudják segíteni a korszerűmédia eszközök, különös tekintettel a betegjogokra

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum 10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új

Új Szöveges dokumentum 10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új 10/2006. (II. 16.) OGY HATÁROZAT AZ ÚJ ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAMRÓL 1 10/2006 (II. 16.) Országgyőlési Határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 1. Az Országgyőlés - a fogyatékos személyek

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA

Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Kedves Kollégák!

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt?

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Az e-business menedzsment több, mint egy újabb oktatás az elektronikus kereskedelemr l. Ha meg akarunk felelni az elektronikus üzletvitel kihívásainak,

Részletesebben

Az Országgy lés 2007-ben a krónikus betegek,

Az Országgy lés 2007-ben a krónikus betegek, Az Országgy lés 2007-ben a krónikus betegek, egészségkárosodottak reintegrációjának segítésére új törvényt alkotott a 2007. évi LXXXIV. törvényt a rehabilitációs járadékról. A törvény beterjesztése el

Részletesebben

Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély?

Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély? Sorompó Anett szociális munkás Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély? MRE Bethesda Gyermekkórház Rehabilitációs osztály Humántőke A humántőke fogalma azt fejezi ki, hogy az egyén szellemi és fizikai

Részletesebben

Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann

Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann e.boros@rehabint.hu FESZ kongresszus 2012. szept. 28-30. Velence Téma fontossága Rehabilitáció folyamat Ellátás minősége folyamatosság, egyenletes színvonal Gazdaságosság

Részletesebben

FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ

FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ - a rehabilitációs orvos gondolatai - Dr. Pettyán Ilona, Dr. Weinhoffer Judit HM ÁEK Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet A foglalkoztatási rehabilitáció Egy folyamat,

Részletesebben

A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből

A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése Miskolc, 2013.08.29-2013.08.31 A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből T E N K S Z A B I N A D R. U R B Á N E D I N A Kutatás

Részletesebben

Ferences Rendi Autista Segítő Központ, Általános Iskola, Fogyatékos Személyek Otthona, Gondozóháza, Lakóotthona és Nappali Ellátása

Ferences Rendi Autista Segítő Központ, Általános Iskola, Fogyatékos Személyek Otthona, Gondozóháza, Lakóotthona és Nappali Ellátása Ferences Rendi Autista Segítő Központ, Általános Iskola, Fogyatékos Személyek Otthona, Gondozóháza, Lakóotthona és Nappali Ellátása PEDAGÓGIAI PROGRAM Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány Autista

Részletesebben

A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI

A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI NEMZETKÖZI KITEKINTÉS A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉRŐL SZÓLÓ ALAPVETŐ SZABÁLYOK (STANDARD RULES) 1993 A "rehabilitáció"

Részletesebben

FOR EVER GURULÓ. XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály

FOR EVER GURULÓ. XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály FOR EVER GURULÓ XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály Tartalom 1. Szakmai hátér, a Merek szolgáltatásai 2. Alapelvek 3. A projekt célja 4. Kölcsönzés-Mit ért el a projekt? +

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Vác Város Önkormányzat Váci Család - és Gyermekjóléti Központ SZAKMAI PROGRAM 2016.

Vác Város Önkormányzat Váci Család - és Gyermekjóléti Központ SZAKMAI PROGRAM 2016. Váci Család- és Gyermekjóléti Központ 2600 Vác, Deákvári fasor 2. Telefon: 06-27/306-882; 06-27/502-300; 06-27/502-301; 06-30/381-9113 E-mail: vacicsalgyejokozp@gmail.com Vác Város Önkormányzat Váci Család

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

Különleges gondozást igénylő gyermekek, speciális szükségletek, átalakuló iskolák

Különleges gondozást igénylő gyermekek, speciális szükségletek, átalakuló iskolák Különleges gondozást igénylő gyermekek, speciális szükségletek, átalakuló iskolák Módszertani útmutató az átlagtól eltérő fejlődésmenetű tanulók egyénre szabott fejlesztéséhez Bevezetés Minden gyermeknek

Részletesebben

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! Műhelymunka óvoda TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani

Részletesebben

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

Egészségügyi rehabilitációs menedzser szakirányú továbbképzési szak

Egészségügyi rehabilitációs menedzser szakirányú továbbképzési szak Egészségügyi rehabilitációs menedzser szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. 1. KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni

Részletesebben

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely

Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely 2011.február Győr Tóthné Oláh Katalin NYME RPSZKK Szombathely Pedagógiai munkát segítık rendszere kulturális intézmények gyermekjóléti szolgálat iskola iskola pszichológus civilek szakszolgálatok tehetséggondozó

Részletesebben

Támogatott lakhatás. Serafin József EMMI. Hajléktalanellátás Országos Konferenciája 2013.

Támogatott lakhatás. Serafin József EMMI. Hajléktalanellátás Országos Konferenciája 2013. Támogatott lakhatás Serafin József EMMI SZOLGÁLTATÁSOK FŐOSZTÁLYA KÉPVISELŐJÉNEK KÖSZÖNTŐJE, ÉS ELŐADÁSA: TÁMOGATOTT LAKHATÁS 1 Jogszabályi háttér Törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Részletesebben

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla Gyógypedagógiai alapismeretek Mede Perla A téma aktualitása társadalmi szinten és a többségi oktatásban Az előadással kapcsolatos hallgatói elvárások A témával kapcsolatos előismeretek A témával kapcsolatos

Részletesebben

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Fizioterápiás Tanszék által a 2012/2013-as tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Fizioterápiás Tanszék által a 2012/2013-as tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Fizioterápiás Tanszék által a 2012/2013-as tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák V Védőnő szakos hallgatóknak, GY Gyógytornász szakos hallgatóknak,

Részletesebben

18. napirendi pont Megtárgyalta: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 01/555-2/2009. Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság

18. napirendi pont Megtárgyalta: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 01/555-2/2009. Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság 18. napirendi pont Megtárgyalta: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 01/555-2/2009. Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvosának előterjesztése

Részletesebben

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához 5. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához I. Igazolom, hogy (Az ápolt személy háziorvosa tölti ki.)

Részletesebben

Értelmi sérült fiatalok felnőtté válása. Ismerkedés a munka világával és a család

Értelmi sérült fiatalok felnőtté válása. Ismerkedés a munka világával és a család Értelmi sérült fiatalok felnőtté válása Ismerkedés a munka világával és a család Bevezetés Esettanulmány Értelmi sérült fiatalok sérülés szerinti alcsoport 16 és 20 éves kor között Bevezetés Intézménytelenítés

Részletesebben

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Fizioterápiás Tanszék által a 2013/2014-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Fizioterápiás Tanszék által a 2013/2014-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Fizioterápiás Tanszék által a 2013/2014-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák V Védőnő szakos hallgatóknak, GY Gyógytornász szakos hallgatóknak,

Részletesebben

A stratégiában egyszerre van jelen a küls környezethez való alkalmazkodás és az annak

A stratégiában egyszerre van jelen a küls környezethez való alkalmazkodás és az annak 1. feladat: Webes felület készít i a szervizelés és ügyfélszolgálat területén kívánják tevékenységeiket korszer síteni. A beruházás jelent s volumen költséget jelent, a cégvezetés SWOT elemzést végzett

Részletesebben

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele a traumákhoz kapcsolódó pszichés kórképek igazságügyi orvosszakértői véleményezéséről A különböző súlyosságú sérüléseket, különösen a

Részletesebben

Az Alsóvárosi Óvoda Pedagógiai Programja

Az Alsóvárosi Óvoda Pedagógiai Programja Alsóvárosi Óvoda OM 032742 * 2600. Vác, Vám u. 11. ( /Fax: 06-27/317-092 E-mail: ovoda.alsovarosi@gmail.com Az Alsóvárosi Óvoda Pedagógiai Programja I. BEVEZETŐ Az óvodai nevelés országos alapprogramja

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

A NEVELÉSI TANÁCSADÓ SZEREPE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK FOLYAMATÁBAN. 2010. November Nyárs Mária

A NEVELÉSI TANÁCSADÓ SZEREPE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK FOLYAMATÁBAN. 2010. November Nyárs Mária A NEVELÉSI TANÁCSADÓ SZEREPE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK FOLYAMATÁBAN 2010. November Nyárs Mária Korai fejlesztés és gondozás 0-5 éves korig 3 éves kortól csak abban az esetben, ha óvodába

Részletesebben

Foglalkoztatás és önálló közlekedés. Kaucsicsné Zsóri Katalin Down Alapítvány II. sz. Gondozóháza 06-20-260-2287

Foglalkoztatás és önálló közlekedés. Kaucsicsné Zsóri Katalin Down Alapítvány II. sz. Gondozóháza 06-20-260-2287 Foglalkoztatás és önálló közlekedés Kaucsicsné Zsóri Katalin Down Alapítvány II. sz. Gondozóháza 06-20-260-2287 Szociális foglalkoztatás 112/2006 (V.12.) Kormányrendelet alapján A szociális foglalkoztatás

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Veszprémi Edit és Kalapos Miklós Péter

Veszprémi Edit és Kalapos Miklós Péter Veszprémi Edit és Kalapos Miklós Péter Józsefvárosi Egészségügyi Szolgálat Addiktológiai Gondozó és Szakrendelés Az addiktológiai konzultáns szerepe a szenvedélybetegek járóbeteg ellátásában. Egy család

Részletesebben

A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében. Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória

A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében. Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória A Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület szerepe a társadalmi integráció elérésében Készítette: Bergmann Károly Áron Kócziánné Szalai Teréz Vajda Viktória Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület bemutatása A Figyelj

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Budapest IV. kerület Újpest Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2010.

Budapest IV. kerület Újpest Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2010. Budapest IV. kerület Újpest Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2010. 2 I. FEJEZET Bevezetés I/I. Jogszabályi háttér - A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció A legalább 2000

Részletesebben

Familiáris mediterrán láz

Familiáris mediterrán láz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Familiáris mediterrán láz Verzió 2016 1. MI AZ FMF 1.1 Mi ez? A familiáris mediterrán láz (Familial Mediterranean Fever, FMF) egy genetikailag öröklődő betegség.

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

KÖRÖSLADÁNYI EGYESÍTETT SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY CSALÁDSEGÍTŐ SZAKMAI PROGRAMJA

KÖRÖSLADÁNYI EGYESÍTETT SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY CSALÁDSEGÍTŐ SZAKMAI PROGRAMJA Körösladány Város Önkormányzat Körösladányi Egyesített Szociális Intézmény 5516 Körösladány, Simai út 2. Tel./fax.: 06 66 474 058 E-mail: keszi.kladany@gmail.hu KÖRÖSLADÁNYI EGYESÍTETT SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY

Részletesebben

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés

Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés. 2009. III. negyedév. Monitoring I. szakasz zárójelentés 3K CONSENS IRODA Szakiskolai Fejlesztési Program II. XII. Monitoring jelentés 2009. III. negyedév Monitoring I. szakasz zárójelentés 2009. október 30. Tartalom 1. Bevezetés... 4 2. A jelentés célja, hatóköre...

Részletesebben

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B M1854 FELADATOK Értelmezi az idősek társadalmi helyzetét, szociális 4 problémáit, a modern életforma hatásait életmódjukra Megtervezi a gondozási folyamatot, közreműködik az ápolási, rehabilitációs és

Részletesebben

Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben. Mentálisan akadálymentes közlekedés

Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben. Mentálisan akadálymentes közlekedés Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben Mentálisan akadálymentes közlekedés A gyógypedagógiai vizsgálatok, megfigyelések célja Az ügyfél megismerése (meglévő képességek, készségek;

Részletesebben

Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei

Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Neurorehabilitációs Osztály Dr.Hajnalka Imre Sztupa Márta Dr.Mód Gabriella Osztályos

Részletesebben

BÁRCZI GUSZTÁV ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY

BÁRCZI GUSZTÁV ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY BÁRCZI GUSZTÁV ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY Pedagógiai Program 2013 Tartalomjegyzék I PEDAGÓGIAI PROGRAM. 1. Helyzetértékelés

Részletesebben

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók PSZI-INT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók PSZI-INT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV PSZI-INT PSZICHIÁTRIAI BETEGEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV Készítették: Bugarszki Zsolt Dr. Gárdos Júlia Gordos Erika Marketti Judit PSZI-INT.doc Létrehozás dátuma: 2007.01.13.

Részletesebben

orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH

orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH Biztosítás orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH A társadalombiztost rsadalombiztosítás s rendszere Egészségbiztosítás Természetbeni szolgáltatások (egészségügyi ellátások) Pénzbeli

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

Az iskolapszichológusok helyzete a nevelési-oktatási intézményekben. A hőskor és a jelenlegi helyzet

Az iskolapszichológusok helyzete a nevelési-oktatási intézményekben. A hőskor és a jelenlegi helyzet Az iskolapszichológusok helyzete a nevelési-oktatási intézményekben A hőskor és a jelenlegi helyzet Az iskolapszichológiai hálózat kiépítésének kezdetei N. Kollár K.: Történeti áttekintés: az iskolapszichológusok

Részletesebben

A támogatott lakhatás jogszabályi keretei

A támogatott lakhatás jogszabályi keretei A támogatott lakhatás jogszabályi keretei Csicsely Ágnes Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya Stratégia a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást

Részletesebben

PSZICHOTERÁPIÁS ÉS MŰVÉSZETTERÁPIÁS CSOPORT TERVEZETT, REHABILITÁCIÓS IRÁNYÚ SZAKMAI MŰKÖDÉSE

PSZICHOTERÁPIÁS ÉS MŰVÉSZETTERÁPIÁS CSOPORT TERVEZETT, REHABILITÁCIÓS IRÁNYÚ SZAKMAI MŰKÖDÉSE PSZICHOTERÁPIÁS ÉS MŰVÉSZETTERÁPIÁS CSOPORT TERVEZETT, REHABILITÁCIÓS IRÁNYÚ SZAKMAI MŰKÖDÉSE Pszichológus: Bujdosó Balázs Déri Barna Krekó Kata Művészetterapeuta: Giczi Andrea Horváth Judit Takács Marianna

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője

Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető SNI program EDUCATIO Kft. HEFOP 2.1.2 HEFOP 2.1.6 TÁMOP 3.1.6. Óvoda HEFOP 3.1.4 Iskola HEFOP 3.1.3 TÁMOP 3.4.2. TÁMOP

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

Macsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár

Macsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár Macsinka Klára A területhasználati funkciókhoz tartozó tényleges parkolási igények modellezése (meghatározásának módszertana) a fenntartható közlekedés elvei szerint Doktori értekezés (tervezet) Témavezető:

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Gyógyszertári betegellátás minőségi kritériumai nemzetközi kitekintés. Egészségügyi ellátórendszerünk kihívásai, gyógyszerészet útkeresése

Gyógyszertári betegellátás minőségi kritériumai nemzetközi kitekintés. Egészségügyi ellátórendszerünk kihívásai, gyógyszerészet útkeresése Gyógyszertári betegellátás minőségi kritériumai nemzetközi kitekintés. Dr. Hankó Balázs (Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Gyógyszerügyi Szervezési Intézet) Egészségügyi ellátórendszerünk

Részletesebben