XXII. kerületi Önkormányzat SZOCIÁLIS SZOLGÁLAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 XXII. kerületi Önkormányzat SZOCIÁLIS SZOLGÁLAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2011 május Az Önkormányzat Szociális és Egészségügyi Bizottsága, átruházott hatáskörben.. SZEB sz. határozatával hagyta jóvá intézményvezető

2 TARTALOMJEGYZÉK Tartalom 1.) A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA ) AZ INTÉZMÉNY LEGFONTOSABB ADATAI ) AZ INTÉZMÉNY TÍPUS SZERINTI BESOROLÁSA ÉS GAZDÁLKODÁSI JOGKÖRE ) A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA ) AZ INTÉZMÉNY FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE ) AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ) AZ INTÉZMÉNY BELSŐ SZERVEZETI EGYSÉGEINEK FŐBB FELADATAI ) MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK ) AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE ÉS A VEZETŐK FELADATAI ) AZ INTÉZMÉNY MUNKÁJÁT SEGÍTŐ TESTÜLETEK, SZERVEK, KÖZÖSSÉGEK ) AZ INTÉZMÉNY MUNKAVÉGZÉSSEL KAPCSOLATOS SZABÁLYAI ). UTASÍTÁSI RENDSZER (SZABÁLYZATOK, UTASÍTÁSOK) ) KÁRTÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG ) ANYAGI FELELŐSSÉG ) A MUNKATERV ) A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ) AZ INTÉZMÉNY ÜGYIRATKEZELÉSE )A KIADMÁNYOZÁS RENDJE ) BÉLYEGZŐK HASZNÁLATA, KEZELÉSE ) AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK RENDJE )A HELYETTESÍTÉS RENDJE ) MUNKAKÖRÖK ÁTADÁSA ) AZ SZMSZ HATÁLYBALÉPÉSE SZ. MELLÉKLET ALAPÍTÓ OKIRAT SZ. MELLÉKLET: A SZOCIÁLIS SZOLGÁLAT MŰKÖDÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ LEGFONTOSABB JOGSZABÁLYOK SZ. MELLÉKLET: A SZOCIÁLIS SZOLGÁLAT SZERVEZETE

3 I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.) A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) célja, hogy rögzítse az intézmény adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, az intézmény működési szabályait. 2.) Az intézmény legfontosabb adatai 2.1. Intézmény megnevezése, székhelye, címe: XXII. kerületi Önkormányzat SZOCIÁLIS SZOLGÁLAT 1221 Budapest, Anna u. 10 Telefon/Fax: Fax: Az intézmény telephelyeinek neve, címe, telefonszáma: 1221 Budapest, Anna u. 10. Központ, Szivárvány Idősek Klubja, Házi segítségnyújtás, Jelzőrendszeres HSNY, Étkezés helyben, elvitelre, Serapis Közösségi Ellátás Központ tel/fax: Budapest, Köd u Napraforgó Fogyatékosok Klubja Tel.: 06 (20) (1) Csigaház FTCS Tel.:06 (1) (20) Budapest, Nagytétényi út 266. Nagytétényi Idősek Klubja, Étkezés helyben, elvitelre és szállítással Tel: 06 (1) (20) Budapest, XVI. utca 22. Levendula Idősek klubja 06( 20) Étkeztetés helyben, elvitelre és szállítással Tel: 06 (1) (20) (20) Budapest, XII. utca 28. NAPPALI HANGULAT Lélekvédő Klub Tel:

4 2.2. A Szociális Szolgálat alapítására vonatkozó adatok: Az alapítás időpontja: Az alapító okirat száma: Az alapító okirat kelte: 2.3. Az intézmény tevékenységi köre Jogszabályban meghatározott feladata: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. tv. alapján: szerinti Étkeztetés szerinti Házi segítségnyújtás szerinti Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - 65/A szerinti Közösségi ellátások - 65/C. szerinti Támogató szolgáltatás - 65/E. szerinti Nappali ellátás Állami feladatként ellátandó alap- és kiegészítő tevékenységek (TEÁOR szerint) Alaptevékenysége: szakfeladat száma szakfeladat megnevezése idősek nappali ellátása fogyatékossággal élők nappali ellátása pszichiátriai betegek nappali ellátása szociális étkeztetés házi segítségnyújtás jelzőrendszeres házi segítségnyújtás támogató szolgáltatás közösségi szolgáltatások Kiegészítő tevékenysége: szakfeladat száma szakfeladat megnevezése munkahelyi étkeztetés nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése építményüzemeltetés adománygyűjtés és közvetítés egyéb máshová nem sorolható közösségi, társadalmi tevékenységek támogatása 2.4. Irányító szerv neve és székhelye: Budafok-Tétény Budapest XXII. Kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete, 1221 Budapest, Városház tér Az intézmény működési területe: Budapest XXII. kerületének közigazgatási területe 3.) Az intézmény típus szerinti besorolása és gazdálkodási jogköre 3.1 Típus szerinti besorolása: A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató Közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény 4

5 3.2 Gazdálkodási jogkör: Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő költségvetési szerv Önállóan gazdálkodik a béralappal és létszám előirányzattal valamint az intézményi hatáskörbe utalt beszerzési kerettel. Pénzügyi gazdasági feladatait ellátó önállóan működő és gazdálkodó közintézmény: Intézmények Gazdasági Irodája 4.) A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya Az intézmény számára jogszabályokban, testületi döntésekben megfogalmazott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. Az SZMSZ hatálya kiterjed: az intézmény vezetőire, az intézmény dolgozóira, az intézményben működő testületekre, szervekre, közösségekre, az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre. Az SZMSZ az önkormányzat Szociális és Egészségügyi Bizottsága jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. Az intézmény feladata és hatásköre II. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY FELADATA Az intézmény jogszabályok által előírt feladatait és hatáskörét az Alapító Okiratban és a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően végzi Az intézmény számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek az intézmény szervezeti egységei, dolgozói közötti megosztásáról az intézmény vezetője gondoskodik. A feladatok és hatáskörök megosztása nem lehet ellentétes a jogszabályok és az alapító, fenntartó által az intézmény egyes szervezeti egységeire, vezetőire és dolgozóira kötelezően előírt feladatokkal, hatáskörökkel. 1.) Az intézmény szervezeti felépítése III. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Az intézmény szervezeti felépítését alá- és fölérendeltség, illetőleg munkamegosztás szerint a melléklet tartalmazza. 2.) Az intézmény belső szervezeti egységeinek főbb feladatai 2.1. Szociális Szolgálat központ A Szolgálat ellátja az idősek klubja, az étkeztetés és a házi segítségnyújtás, a Jelzőrendszeres HSNY feladatait, Csigaház néven Fogyatékosokat Támogató Csoportot és Napraforgó néven fogyatékosok nappali ellátását 5

6 (klubját) működtet, továbbá Serapis néven közösségi ellátást, Nappali Hangulat Lélekvédő Klub néven nappali ellátást biztosít pszichiátriai betegek részére. E mellett végzi az ellátási területén jelentkező gondozási igények felmérését, valamint a gondozás megszervezését. A házi segítségnyújtásban a gondozói körzetek az önkormányzat rendeletében meghatározott házi orvosi körzetekhez igazodnak. A házi segítségnyújtás gondozói létszáma nem érte el a háziorvosi körzetek számát, ezért a házi segítségnyújtás szervezése összevont körzetekben folyik, az igénylők és a gondozói kapacitás figyelembe vételével. A Szolgálat a fentieken túl a) folyamatosan figyelemmel kíséri a lakosság körében felmerülő gondozási igényeket, b) javaslatot tesz az intézményvezető közreműködésével, egyes új gondozási módszerek alkalmazására, a meglevő szociális ellátások fejlesztésére, c) az intézményvezetőn keresztül kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, a működő ellátások szükség szerinti átalakítását, d) együttműködik a háziorvosi szolgálattal, körzeti védőnővel, otthonápoló szolgálattal, továbbá más személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménnyel, egészségügyi intézménnyel, e) igény esetén tájékoztatást ad a szociális ellátások biztosításának feltételeiről, f) segíti a támogató, önsegítő csoportok szervezését, működését, g) segítséget nyújt az ellátást igénybe vevőnek hivatalos ügyei intézéséhez, h) az intézményvezetőn keresztül javaslatot tesz a fenntartónak a képzés, továbbképzés rendszerére, szervezésére vonatkozóan. Gazdasági/adminisztratív feladata Az intézmény szociális valamint gazdasági ügyintézője, valamint a csoportvezetők végzik a szolgálat gazdálkodásával, normatíva igényléssel és elszámolással összefüggő feladatait, Pénzügyi- és számviteli feladata - közreműködés az éves költségvetés tervezésében (előkészítéstől a leadásig), - éves, féléves és időszaki beszámolók elkészítéséhez, értékeléséhez adatszolgáltatás begyűjtése, rendezése, összegzése - előirányzatok felhasználásának értékelése, a döntések előkészítése a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével, - pénz- és értékkezelés, a pénzellátás folyamatos biztosítása, - IGI-vel és más a fenntartó által meghatározott - szervezetekkel kapcsolattartás - pénzügyi és költséginformációk készítése, - a szakmailag önálló csoportok gazdasági tevékenységének koordinálása és ügyintézése Munkaerő és bérgazdálkodási feladata - az intézményben dolgozók személyi és bér ügyeinek adminisztrációja, felvételtől munkaviszony megszűnésig döntés előkészítés, - a MÁK Területi Igazgatóságával történő kapcsolattartás, esetenként az IGI-n keresztül is, - a nem rendszeres kifizetések előkészítése, - munkaköri leírások aktualizálásának előkészítése a csoportvezetők jelzései alapján - a gyakornoki megállapodások előkészítése - béren kívüli juttatásokról, kölcsönös - egészségpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekről nyilvántartások vezetése Műszaki feladata - az intézmény telephelyeit érintő karbantartási feladatainak előkészítése, összesítése, kapcsolattartás a részlegekkel és a Városüzemeltetési irodával, valamint az Önkormányzat egyéb- műszaki feladatok ellátására kijelölt egyéb szervezeteivel 6

7 - Hibabejelentő-lap kitöltése (kézbesítéssel vagy en a Városüzemeltetéshez való eljuttatás) a szociális/gazdasági ügyintézők/külső telephely esetén a csoportvezető részéről Munka- és tűzvédelmi előírásokból adódó feladatok végzése, döntés előkészítés 2.2 Köd utcai telephely E telephelyen működik a fogyatékosokat támogató csoport és a fogyatékosok nappali ellátása. Az FTCS(-..) vezetője szervezi és irányítja azt a szakmai munkát, melyet a személyi segítők és szállító szolgálat végez. 8.) Munkaköri leírások Az intézményben foglalkoztatott beosztott dolgozók feladatainak leírását a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírás tartalmazza, a foglalkoztatott dolgozó jogállását, munkakörnek megfelelően a feladatait, jogait és kötelezettségeit névre szólóan, egy példány a dolgozóé, egy példány a közvetlen felettesé, egy példány a személyi anyagba kerül. A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, személyi változás, valamint feladat változása esetén, azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül módosítani kell. A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért felelős: a) az intézményvezető, az intézményvezető helyettes, a részlegvezető b) egyebekben az intézményvezető helyettes 9.) Az intézmény vezetése és a vezetők feladatai A Szociális Szolgálat vezető munkatársai: - intézményvezető helyettes - klubvezetők - gondozásvezető - FT csoport vezető - Serapis koordinátor A vezető beosztású munkatársak jogai és felelőssége Joga: javaslatot tenni a beosztottak felvételére, elbocsátására, beosztására, besorolására, alapbérére, jutalmazására, illetve mulasztással kapcsolatos fegyelmi intézkedés megtételére, a vezetői értekezleten való részvételre, a tevékenységét érintő minden kérdésben önálló véleménynyilvánításra, egyet nem értés, vagy munkáját akadályozó kérdésekben intézményvezetői döntés kérésére. Felvethet minden olyan észlelt belső hiányosságot, melynek kiküszöbölése elősegíti a Szociális Szolgálat hatékony működését. Felelőssége, felel: az általa vezetett csoport, beosztott munkájának színvonaláért és minőségéért, a munkát érintő törvények, rendeletek, előírások, utasítások betartásáért és betartatásáért, a hozzá beosztott munkatársak munkájáért, a határidők betartásáért, a megfelelő munkahelyi légkör kialakításáért. Javaslattétel a munkatársak szakmai (kötelező és egyéb) továbbképzésére Szakmai műhelyeken való rendszeres részvétel, távollét esetén résztvevő delegálása Szakmai műhely szervezése 7

8 9. 1. Intézményvezető: A vezető megbízásának a rendje: A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 23. -a és annak végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII.26.) Korm. rendelet a figyelembe vételével. feladatai: vezeti az intézményt, felelős az intézmény működéséért és gazdálkodásáért, képviseli az intézményt külső szervek előtt, tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai és gazdasági működésének valamennyi területét, gyakorolja a munkáltatói jogokat, ellátja az intézmény működését érintő jogszabályokban, önkormányzati rendeletekben és döntésekben a vezető részére előírt feladatokat, meghatározza a részlegvezetők igazgatási, felügyeleti és ellenőrzési hatáskörét. A hatásköri jegyzéket a munkaköri leírásban adja ki, elkészíti, elkészítteti az intézmény SZMSZ-ét és más, kötelezően előírt szabályzatait, rendelkezéseit, kapcsolatot tart a társintézményekkel, helyi, területi és országos szakmai szervezetekkel, intézményekkel, támogatja az intézmény munkáját segítő testületek, szervezetek, közösségek tevékenységét, folyamatosan értékeli a vezetés, a szervezeti egységek, az intézmény tevékenységét, munkáját Intézményvezető-helyettes: az intézményvezető távolléte esetén annak kijelölése alapján - ellátja a vezetői feladatokat, részt vesz a költségvetés tervezésében, a csoportok ellátmánykezelését ellenőrzi ellátja a részlegek felügyeletét, irányítását, a részlegek vezetőit ellenőrzési terv szerint beszámoltatja a működésről,(feuve) az intézményvezető megbízása alapján képviseli az intézményt külső szervek előtt. a nyújtott szolgáltatások minőségellenőrzési feladatainak szervezése és felügyelete kialakítja, szervezi, irányítja és ellenőrzi - a jogszabályoknak megfelelően a részlegek csoportvezetőivel együttműködve a működésére vonatkozó szakmai célkitűzéseket, a megfelelő színvonalú adatszolgáltatást, a részlegek által végzett szolgáltatások eredményeit folyamatosan elemzi és megállapításairól az intézményvezetőt tájékoztatja 9. 3 Csoportvezetők: szervezi, irányítja és ellenőrzi a részleg szakmai munkáját, ezen belül: a gondozói körzetekben, nappali klubjaiban, szociális étkeztetésben, FT csoportban dolgozók munkájának szinvonalas az intézményi ellátás igénybevételének lebonyolítása, a szükséges nyilvántartások vezetése az egyes ellátások közötti koordináció biztosítása, beszámoló készítése az intézményvezetőn keresztül a fenntartó részére szükség esetén más típusú ellátás kezdeményezése, együttműködés, kapcsolattartás a területen működő egészségügyi intézményekkel, civil szervezetekkel, az ellátást igénybe vevők hozzátartozóival. 8

9 egy személyben felelős a részleg törvényes és teljes működéséért - a különböző szolgáltatások jogszabályban előírt minőségének biztosításáért, felelős az általa kiadott intézkedések, utasítások helyességéért, a rendelkezésére bocsátott intézményi vagyonért, a gondozottak és dolgozók biztonságáért, a jogszabályok és belső szabályzatok betartásáért, felelős az éves költségvetés előzetes adatgyűjtésének elkészítéséért, az intézményvezető által meghatározottak szerint való adatszolgáltatásért, a költségvetési tételek megalapozott tervezéséért Feladata a dologi előirányzat felhasználásának vezetése (egységes táblázat) Csoportra vonatkozó pénzfelhasználást követően utalvány elkészítése felelős azért, hogy a szociális szolgáltató munka színvonalának emeléséért minden lehetséges intézkedést megtegyen, gondoskodjon a hibák feltárásáról és kijavításáról, képviseli a részleget és dolgozóit, a különböző értekezleteken, külső szerveknél és fórumokon, közreműködik az irányítása alatt dolgozók munkaköri leírásainak elkészítésében, összeállítja a dolgozók munkarendjét és munkaidő beosztását, rendelkezési jogköre van a részleg valamennyi dolgozója és technikai dolgozója tekintetében, joga van az elvégzendő feladatoktól függően a dolgozók munkahelyen belüli átcsoportosítására, a dolgozót munkájából kiállítani, ha az munkavégzésre alkalmatlan, az intézményvezető utasításának megfelelően elkészíti a részleg éves (féléves/havi) munkaprogramját, belső továbbképzéseket szervez a szakmai dolgozók részére, vezeti, vezetteti az előírt nyilvántartásokat, leltárakat, elkészíti az éves és soron kívül kért jelentéseket, végzi a dolgozók előzetes balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatását, folyamatosan figyelemmel kíséri a biztonságos munkavégzés feltételeit és indokolt esetben intézkedést tesz, illetve kezdeményez, jogosult javaslatot tenni térítési díj csökkentésre, a dolgozók lakásépítési és vásárlási támogatására, a dolgozók jutalmazására, gondoskodik a térítési díjak beszedéséről, az intézményi vagyon védelméről, a gondozottak biztonságáról, a gondozási és technikai munka feltételeiről, közreműködik a karbantartási munkák előkészítésében és szervezésében, aláírja a feladatai ellátása során keletkezett iratokat (az ellátásról szóló, gondozottal kötött Megállapodás kivételével), használja a Szolgálat és csoportja nevét viselő bélyegzőt, ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok előírásainak betartását, a szakdolgozók és kisegítő személyzet munkáját és etikai magatartását, a gondozók által vezetett dokumentációt, segíti azok szakszerű vezetését, a részleg szakmai tevékenységéről rendszeresen beszámol az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető-helyettesnek, szervezi és levezeti a részleg munkaértekezleteit, segíti az intézményvezető személyzeti feladatainak ellátását, ellátja az ebben a körben rábízott feladatokat, felelőssége megállapítása az intézményvezető hatáskörébe tartozik. 9

10 10) Az intézmény munkáját segítő testületek, szervek, közösségek vezetői értekezlet, csoport (belső szervezeti egység) értekezlet, dolgozói munkaértekezlet/szakmai nap, Közalkalmazotti Tanács a gondozottak-kliensek bevonására irányuló megbeszélések szervezése, Vezetői értekezlet Az intézmény vezetője szükség szerint, de havonta legalább egy alkalommal vezetői értekezletet tart. A vezetői értekezleten részt vesz a szakmai intézményvezető-helyettes, a belső szervezeti egységek vezetői és szükség esetén a szociális/gazdasági ügyintéző.. A vezetői értekezlet feladata: tájékozódás a belső szervezeti egységek, szakmai közösségek munkájáról, az intézmény, valamint a belső szervezeti egységek, szakmai közösségek aktuális és konkrét tennivalóinak áttekintése. az aktuális negyedévet követő első csoportvezetői értekezleten értékeli az egyes szakfeladatot végrehajtó csoportok előirányzat-felhasználását A munkaértekezlet üléséről emlékeztetőt kell felvenni, melyet az intézmény vezetője, a munkaértekezlet bármely tagja, valamint az emlékeztetőt vezető ír alá. Csoport (belső szervezeti egység) értekezlet A csoport(ok) (belső szervezeti egységek) vezetői szükség szerint csoportértekezletet (team) tartanak. A csoport (belső szervezeti egység) értekezletét a vezetője hívja össze és vezeti. Az értekezletre meg kell hívni a csoport (belső szervezeti egység) valamennyi dolgozóját és az intézmény vezetőjét, illetve a felügyeletet gyakorló tisztségviselőjét. A csoport (belső szervezeti egység) értekezlet feladata: - a szervezeti egység eltelt időszak alatt végzett munkájának értékelése, - a szervezeti egység munkájában tapasztalt hiányosságok feltárása és azok megszüntetésére intézkedések megfogalmazása, - a munkafegyelem értékelése, - a szervezeti egység előtt álló feladatok megfogalmazása, - a szervezeti egység munkáját, munkaközösségeit érintő javaslatok megtárgyalása. Az értekezletről emlékeztető feljegyzést kell készíteni, melyet a csoportvezető (klubvezető stb.) vezető és egy dolgozó ír alá, ezt követően egy példányt meg kell küldeni az intézményvezetőnek, egy példányt helyben kell lefűzni. Dolgozói munkaértekezlet/szakmai nap/összejövetel Az intézmény vezetője szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal összdolgozói összejövetelt tart. 10

11 Az értekezletre meg kell hívni az intézmény valamennyi fő- és részfoglalkozású, valamint megbízásos dolgozóját. Az intézményvezető az összdolgozói összejövetelen: beszámol az intézmény eltelt időszak alatt végzett munkájáról, értékeli az intézmény programjának, munkatervének teljesítését, értékeli az intézményben dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását, ismerteti a következő időszak feladatait. A csoportok különböző formában beszámolnak a tevékenységükről Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel, és azokra választ kapjanak. Közalkalmazotti Tanács Az intézmény vezetése együttműködik az intézményi dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme. Az intézmény vezetése támogatja, segíti az érdekképviseleti szervezetek működését. Az intézmény vezetője a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjáról, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjéről, az érdekvédelmi szervezetek támogatásának mértékéről, a működési feltételek biztosításáról, jogszabályok idevonatkozó rendelkezései alapján megállapodást köt, ennek hiányában megállapodást köthet. A részlegek szakmai működésére irányuló megbeszélések Csoport - értekezlet, team: Fajtái: 1. házi segítségnyújtást érintő, naponta, 2. szakmai csoportokban hetente egyszer, Célja: a napi tevékenységek megbeszélése. Esetmegbeszélés, esetkonferencia: Az esetmegbeszélés célja a Szolgálat több szakma-csoportjánál is gondozásban lévő, közös kliensek esetének megbeszélése. Az esetmegbeszélőt az intézményvezető-helyettes vagy szakmai vezető hívja össze, havonta legalább egy alkalommal. Az esetkonferencia célja egy kliens esetének teljes körű vizsgálata, melyre meghívást kap minden olyan természetes és intézményi segítő, aki kapcsolatba került az esettel. Az esetkonferenciát az estegazda hívja össze, amikor csak szükséges. Szupervízió Célja, a munkatársak mentálhigiénének védelme. Az éves költségvetés függvényében lehetőség van egyéni vagy csoportos szupervízióra, mely történhet külsős vagy belsős szupervízor közreműködésével. Külön csoportos szupervízión vesznek részt: - a csoportvezetők (külsős szupervízor), - a házi segítségnyújtásban dolgozók, - az idősklubokban és a szociális étkeztetésben dolgozók, - a fogyatékosok nappali klubjában és a támogató szolgálatban dolgozók - a pszichiátriai betegek nappali klubjában és a közösségi ellátásban dolgozók. 11

12 Egyéni szupervízión vesz részt az intézményvezető (külsős szupervizor), és igény szerint bármely munkatárs, aki ennek szükségét érzi. Az intézmény működését segítő testületek, szervek és közösségek üléseiről jegyzőkönyvet (Feljegyzést) kell készíteni. Megőrzésükről a dokumentum jellegének megfelelőn kell gondoskodni. Kivételt képeznek a mentálhigiénés/szupervíziós megbeszélések. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: az ülés helyét, időpontját, a megjelentek nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a hozott döntéseket. IV. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK FŐBB SZABÁLYAI 11.) Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai a) Foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. Tv. alapján közalkalmazotti jogviszony. Az intézmény az alkalmazottak esetében a belépéskor kinevezésben, határozza meg, hogy az alkalmazottat milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen mértékű alapbérrel foglalkoztatja. b) A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése Adatvédelmi törvény és dolgozói tanúvédelem!! A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a szerződésben vagy a kinevezési okmányban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munka-/feladatkörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titok megőrzése A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt telephelyen, az adott csoportra vonatkozó szabályok szerint történik. A dolgozó köteles a munkaköréhez tartozó feladatokat képességei maximális kiaknázásával, a tőle elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni. A hivatali titkot, a gondozottakra vonatkozó, a személyiségi jogokat érintő adatokat, információkat kiszolgáltatni, illetéktelenek tudomására hozni szigorúan tilos! Az intézményben hivatali titoknak minősül minden olyan adat, amelynél jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, vagy személyiségi jogokat érintő vagy azt sértő az információ harmadik személy részére történő átadása. Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap. Az arra feljogosított szervnek a hivatás gyakorlása közben tudomásra jutott adatról vagy eseményről a közalkalmazott köteles felvilágosítást adni a felettese értesítése mellett. A hivatalos eljárás során a közalkalmazott már első meghallgatásakor kérje adatai zártan való kezelését. c) Nyilatkozattétel, információadás A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: 12

13 A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse. Külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat minden esetben csak az intézményvezető engedélyével adható. d) A munkaidő beosztása Az intézményben a hivatalos munkarend, mely a munkaidőt és a pihenőidőt (ebédidő, 20 perc) szabályozza - hétfőtől péntekig 7 40 órától 16 óráig A fenti munkarend 40 órás munkahétre vonatkozik. A Szociális Szolgálatnál a munkavégzés 2 havi munkaidőkeret alkalmazásával történik. A tényleges munkaidő-beosztást a munkavállalókkal legalább a beosztást megelőző 8 nappal közölni kell. A hivatalos munkarendtől eltérő lehet a kliensek igényeihez igazodva az egyes telephelyek és csoportok szolgáltatásra nyitva álló ideje. Ezen időket minden esetben a Házirend, illetve a Szolgáltatás rendje tartalmazza A dolgozók jelenléti ívet tartoznak vezetni. A jelenléti íven a szabadságot, betegséget, kiszállásokat stb. jelezni kell. e) Szabadság Az éves rendes és rendkívüli szabadság kivételéhez előzetesen a munkahelyi vezetőkkel egyeztetett tervet kell készíteni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az intézményvezető jogosult, egyéb esetekben a közvetlen munkahelyi vezető. A szabadságtervet minden év február 28-ig kell elkészíteni, s előzőleg a Közalkalmazotti tanáccsal egyeztetni. A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a közalkalmazottak, jogállásáról szóló, valamint a Munka Törvénykönyvében foglalt előírások szerint kell megállapítani. A dolgozókat megillető és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. Az intézményben a szabadság nyilvántartás vezetéséért a gazdasági ügyintéző a felelős. f) Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók díjazása A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat munkaszerződésben, vagy kinevezési okiratban kell rögzíteni. Ennek részletes szabályait a Kollektív Szerződés tartalmazza, ennek hiányában a Munkáltató és a Közalkalmazotti Tanács közötti megállapodások az irányadók az egyéb juttatások tekintetében. 13

14 12). Utasítási rendszer (szabályzatok, utasítások) A Szociális Szolgálat folyamatos, megfelelő színvonalú, előírásoknak megfelelő működését szabályzatok, utasítások kiadásával, a végrehajtás ellenőrzésével, a feltárt hiányosságok megszüntetésével lehet csak hatékonyan működtetni. Az utasítási rendszernek ki kell terjednie a Szociális Szolgálat teljes tevékenységére, alapvetően biztosítani kell, hogy az éves költségvetési előirányzatban megjelölt feladatokat végre lehessen hajtani. Legfontosabb dokumentumok: - Alapító Okirat - Szervezeti és Működési Szabályzat - Az SZMSZ-hez kapcsolódó ügyrendi szabályzatok - Az intézményvezető és más vezető beosztású dolgozó által kiadott írásbeli utasítások Utasítási jogkör Az egész Szociális Szolgálatra vonatkozóan az intézményvezető ad ki írásbeli utasításokat, melynek végrehajtása minden dolgozóra nézve kötelező. Egyéb vezető beosztású dolgozónak utasítást csak saját hatáskörükbe tartozó feladatokra, ill. dolgozóknak adhatnak. Ezen utasítások nem befolyásolhatják (kedvezőtlenül) más szervezeti egységek munkáját, csak az előírások betartására, a hatékony munkavégzésre irányulnak. A dolgozóknak munkával kapcsolatos utasítást általában csak közvetlen felettese adhat, ha ez sürgős ok miatt nem tartható, a dolgozó felettesét haladéktalanul tájékoztatni kell. Szóbeli utasítást csak olyan esetben lehet adni, amikor az nem befolyásolja lényegesen a gazdálkodást, nem ellentétes az érvényben lévő szabályzatokkal, utasításokkal, nem jár jogkövetkezményekkel. A kiadott írásbeli utasítások végrehajtása minden olyan dolgozóra nézve kötelező, aki az utasítás hatálya alá esik. A vezető beosztású dolgozóknak kötelességük gondoskodni arról, hogy a beosztott munkatársak az utasítások tartalmát és az abból rájuk háruló feladatokat, kötelezettségeket megismerjék. A kiadott utasítással kapcsolatban módosító indítványt tenni, egyet nem értés esetén ellenvéleményt bejelenteni mindig (írásban) a szolgálati út betartásával kell, ennek azonban az utasítás végrehajtására nézve halasztó hatálya nincsen. A vezető beosztású dolgozók kötelesek az utasítások végrehajtását folyamatosan ellenőrizni, az észlelet hiányosságokat megszüntetni, ellenőrzésük során a tapasztaltakról felettesüknek beszámolni Szabályzatok Az intézményvezető köteles írásban szabályozni a Szociális Szolgálat teljes tevékenységét. A szabályozás alapját az SZMSZ képezi, amely tartalmazza a működés alapelveit, előírja a főbb feladatokat. Az SZMSZ egyes fejezeteiben foglalt előírások részletesebb szabályzást igényelnek, ezeket külön szabályzatokban, utasításokban kell kiadni. Szabályzatok: (Függelékben) Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata az IGI által elkészítve és az intézmény részére átadva Gépjármű használati szabályzat Iratkezelési szabályzat Leltározási és leltárkészítési szabályzat az IGI által elkészítve és benne az intézmény (közalkalmazottja) felelősségi körébe utalt tevékenységek delegálva 14

15 Munkavédelmi szabályzat Pénzkezelési szabályzat - az IGI által elkészítve, intézményre kiterjesztve Rehabilitációs eszközök kölcsönadási szabályzata Tűzvédelmi szabályzat FEUVE szabályzat Szabályzatok készítése: Szociális Szolgálat összes területét érintő valamennyi Szabályzat készítésére az intézményvezető ad ki utasítást. A Szabályzatokat az intézményvezető hagyja jóvá és adja ki, vagy rendeli el kiadását. Amennyiben bármilyen oknál fogva (új jogszabályi előírás, vagy változás, felettes szerv utasításai stb.) a meglévő szabályzatot módosítani kell, vagy új szabályzatot, utasítást kell kiadni, az érintett szakterület vezetői kötelesek az intézményvezetőnek haladéktalanul javaslatot tenni a szabályozásra. A szabályzatokban rögzített feladatok végrehajtásáért az a vezető a felelős, akinek területét a szabályzat előírásai érintik. Az egyes egységek, önálló funkciók működésének rendjét eljárásrendben kell rögzíteni, mely tartalmazza az elvégzendő feladatokat, a feladatok végrehajtásának folyamatát, a használatos bizonylatok körét és annak kezelési módját, a munkafolyamatba épített (vezetői) ellenőrzés lényeges elemeit, az információ szükségletet, ill. az információ kötelezettséget, a továbbítás módjait és gyakoriságát, a társ csoportokkal való kapcsolatokat. Ezen utasításokat az intézményvezető rendelkezésére az érintett egységvezetők és előadók készítik el és szervezeti feletteseik jóváhagyásával kerülnek kiadásra, az intézményvezetővel történő egyeztetés után. Vitás kérdésekben a szakterület vezetőinek meghallgatásával az intézményvezető dönt Ellenőrzési rendszer A Szociális Szolgálat teljes tevékenységét átfogó belső ellenőrzési rendszert az Önkormányzat saját hatáskörben működteti Célja: - A költségvetési előirányzatban szereplő feladatok hatékony végrehajtásának elősegítése. - Az érvényben lévő rendeletek, szabályzatok, utasítások végrehajtásának vizsgálata. - Szervezésbeli hiányosságok feltárása. - A pénz és egyéb eszközökkel való gazdálkodás, elszámoltatás, vagyonvédelem helyzetének vizsgálata. - A Szociális Szolgálat szervezetén belül működő egységek közötti hatékony munkakapcsolatok kialakításának elősegítése, helyzetének folyamatos értékelése. - A Szociális Szolgálat és a felettes szervek, hatóságok közötti megfelelő szintű munkakapcsolat kiépítésének elősegítése. A Szociális Szolgálat belső ellenőrzéshez kacsolódó ellenőrzési rendszere magában foglalja: - a vezetők ellenőrzési tevékenységét - az intézményi tevékenység folyamatába épített ellenőrzést (FEUVE), melyet az egyes csoportvezetők által vezetett dokumentumokon az intézményvezető vagy helyettese dátummal, kézjegyével jelez. Az adott csoport szakmai dokumentációit havi bontásban tartalmazó dossziéban elhelyezett listán jelezni kell az ellenőrzés dátumát, tartalmát és a vezető/helyettes szignóját A vezetői ellenőrzés A Szociális Szolgálatnál minden vezető állású dolgozó (vezetési szintjének megfelelő) ellenőrzési tevékenysége folyamatos, melyet az érvényben lévő jogszabályok, rendeletek, felsőbb szerv utasításai, az érvényben lévő szabályzatok és utasítások figyelembevételével kell elvégezni. 15

16 Az ellenőrzés főbb módszerei: - A tevékenységünkhöz kapcsolódó beérkező információk, mások részére adott adatszolgáltatások ellenőrzése és értékelése. - Az irányításuk alá tartozó csoportok, beosztott munkatársak rendszeres beszámoltatása a végzett munkáról, javaslataik, észrevételeik értékelése, szükséges esetben intézkedés megtétele. - Az utalványozási jog, az ellenjegyzési jog, az aláírási jog, a költségvetési előirányzat egyes tételeivel kapcsolatos gazdálkodási jog gyakorlása során a kötelezettségvállalások előzetes ellenőrzése, a bizonylatok tartalmi és alaki ellenőrzése. - Személyes, helyszíni ellenőrzés. - Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére saját hatáskörben intézkedik, felettesének tesz javaslatot, súlyosabb esetben fegyelmi felelősségre vonást kezdeményez A tevékenység folyamatába épített ellenőrzés - A Szociális Szolgálat teljes tevékenységét átfogó, az egyes egységekre, önálló funkciókra lebontott FEUVE Szabályzat tartalmazza az ellenőrzési pontokat, illetve a szabálytalanság esetén követendő eljárást. - A munkaköri leírások tartalmazzák a dolgozó ellenőrzési kötelezettségét, ezzel biztosítható a munkafolyamat minden fázisában a személyi felelősség megállapítása Belső ellenőri tevékenység A Szociális Szolgálatnál a belső ellenőrzést az Intézmények Gazdasági irodája, mint önálló költségvetési szerv és a fenntartó Önkormányzat végzi. 13.) Kártérítési kötelezettség A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénzkezeléssel megbízott munkatársakat e nélkül is terheli felelősség az általuk kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében teljes mértékben. Amennyiben az intézménynél a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. A kár összegének meghatározásánál a Munka Törvénykönyve a az irányadó. 14.) Anyagi felelősség Az intézmény a dolgozó ruházatában, használati tárgyaiban a munkavégzés folyamán bekövetkezett kárért vétkességre tekintet nélkül felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén vagy más megőrzésre szolgáló helyen elhelyezett dolgokban keletkezett. A személyes tulajdonát képező tárgyakért a munkáltató felelőssége nem áll fenn. A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak az intézményvezető engedélyével hozhat be munkahelyére, illetve vihet ki onnan. (Pl. írógép, számítógép, stb.) Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek stb. megóvásáért. 16

17 15.) A munkaterv Az intézmény vezetője az intézmény feladatainak végrehajtására intézményi munkatervet készít. A munkaterv összeállításához, annak tervezésekor javaslatot kell kérni az intézményben működő, vezetést segítő testületektől, szervektől, közösségektől. 16.) A kapcsolattartás rendje Az intézmény feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a belső szervezeti egységek egymással szoros kapcsolatot tartanak. Az együttműködés során a szervezeti egységeknek minden olyan intézkedésnél, amely más szervezeti egység működési területét érinti, az intézkedést megelőzően egyeztetési kötelezettségük van. Az eredményesebb működés elősegítése érdekében az intézmény szakmai szervezetekkel, társintézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködési megállapodást köthet. 17.) Az intézmény ügyiratkezelése Az intézményben az ügyiratok kezelése központosított rendszerben történik. Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért az intézmény vezetője felelős. Az ügyiratkezelést az Iratkezelési Szabályzat-ban foglalt előírások alapján kell végezni. 18.)A kiadmányozás rendje Az intézményben a kiadmányozás rendjét az intézményvezető szabályozza. 19.) Bélyegzők használata, kezelése Valamennyi aláírásnál bélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent. Az intézmény bélyegzőit a gazdasági ügyintéző/szociális ügyintéző köteles naprakész állapotban nyilvántartani. Az intézményben bélyegző használatára a következők jogosultak: intézményvezető, intézményvezető helyettes, saját munkaterületük vonatkozásában, illetve levelezésnél a csoportvezetők Az átvevők személyesen felelősek a cégbélyegzők megőrzéséért. A cégbélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenkénti egyszeri leltározásáról a gazdasági vezető gondoskodik, illetve a bélyegző elvesztése esetén az előírások szerint jár el. 17

18 20.) Az intézmény gazdálkodásának rendje Az intézmény gazdálkodásával, ezen belül kiemelten a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, az intézmény kezelésében lévő vagyon hasznosításával összefüggő feladatok ellátása - a jogszabályok és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembevételével - az intézmény vezetőjének feladata. Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét az Intézmények Gazdasági irodájával, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szervvel megkötött megállapodás tartalmazza. 21.)A helyettesítés rendje Az intézményben folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása az intézmény vezetőjének, illetve felhatalmazása alapján az adott szervezeti egység vezetőjének feladata. A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban kell rögzíteni. Az intézményen belüli helyettesítés rendjét az intézmény vezetője belső utasításban szabályozhatja. A csoportvezetők helyettesítése a végzettségeknek és szakmai munkavégzés hasonlóságainak figyelembe vételével történik. Így a Napraforgó Klub vezetőjének helyettesítését elsősorban az FTCS csoportvezető és viszont látja el, illetve a klubvezetők egymást helyettesíthetik. Az intézményvezető a szakmai végzettségek figyelembe vételéve ettől eltérően is rendelkezhet. 22.) Munkakörök átadása Az intézmény vezető állású dolgozói, valamint az intézményvezető által kijelölt dolgozók munkakörének átadásáról, illetve átvételéről személyi változás esetén jegyzőkönyvet kell felvenni. Az átadásról és átvételről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: az átadás-átvétel időpontját, a munkakörrel kapcsolatos tájékoztatást, fontosabb adatokat, a folyamatban lévő konkrét ügyeket, az átadásra kerülő eszközöket (leltár) az IGI közreműködésével, az átadó és átvevő észrevételeit, a jelenlévők aláírását. Az átadás-átvételi eljárást a munkakörváltozást követően legkésőbb 15 napon belül be kell fejezni. A munkakör átadás-átvételével kapcsolatos eljárás lefolytatásáról a munkakör szerinti felettes vezető gondoskodik. V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 23.) Az SZMSZ hatálybalépése 18

19 Az SZMSZ.. -án napján lép hatályba. Az SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az a 378/20009 (09.29) SZEB számú jóváhagyott SZMSZ. Az SZMSZ mellékleteinek naprakész állapotban tartásáról az intézmény vezetője gondoskodik. VI. FEJEZET MELLÉKLETEK, FÜGGELÉKEK 19

20 1. sz. melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT 20