Kobolka István 1. A bűnözés alakulása

Átírás

1 A BŰNÖZÉS ALAKULÁSA (A SZÁMOK TÜKRÉBEN) A JUGOSZLÁV UTÓDÁLLAMOK ÉS ROMÁNIA ÁLLAMHATÁRÁVAL SZOMSZÉDOS MEGYÉKBEN AZ ÉVEKBEN (az évi rendőrségi adatok alapján) Kobolka István 1 A bűnözés alakulása (A tanulmány segítséget próbál nyújtani mindazoknak, akik hasonló témával foglalkoznak, elemzéseket végeznek és az alábbi adatokra szükségük van munkájukhoz. Az alábbiak 105 oldalnyi táblázat elemzését tartalmazzák.) A vizsgált időszakban a befejezett nyomozásokban a Vas-, Zala-, Somogy-, Baranya-, Bács-Kiskun-, Csongrád-, Békés-, Hajdú-Bihar- és Szabolcs-Szatmár megyékben (továbbiakban jugoszláv és román határmenti régióban) az ismertté vált bűncselekmények száma az évi ról az évi dinamikus emelkedés után évenkénti csökkenéssel évre re mérséklődött. 1. ábra. A bűnözés alakulása a jugoszláv-román régióban jugoszláv - román régió A változás mértéke, dinamikája meghaladja az országban ismertté vált összes bűncselekmény számának változását. A növekedés nagyobb mértékű és már évben eléri a vizsgált öt év legnagyobb értékét, ezt követően a csökkenés dinamikája is nagyobb. 1 Kobolka István, doktorandusz, alezredes, Magyar Köztársaság Katonai Biztonsági Hivatala, PE 1

2 Kobolka István: A bűnözés alakulása 2. ábra. összesen összesen A bűnözési gyakoriság a százezer lakosra jutó bűncselekmények száma - a vizsgált időszak minden évében alacsonyabb az országos átlagnál. 3. ábra , , ,6 régió összesen , ,0 0,0 1000,0 2000,0 3000,0 4000,0 5000,0 6000,0 7000,0 A régión belül a bűnözési gyakoriság alakulása megyénként jelentősen eltérő. Somogy megyében az és években nagyobb az országos átlagos értéktől. A magasabb bűnözési gyakoriság a balatoni üdülőövezeti jellegből adódik. 2

3 1. táblázat. Összesen 4563,6 5055,8 5926,0 5011,2 4487,0 Baranya 4154,1 4745,7 4605,4 4081,9 4116,0 Bács 3478,8 4443,3 4442,7 4319,6 4072,3 Békés 3757,8 4272,3 3990,0 3830,7 3535,7 Csongrád 4880,7 5136,9 4467,5 4581,2 4230,9 Hajdú 5150,3 4898,6 4548,5 4273,5 4023,1 Somogy 4391,3 5606,3 5591,7 5559,1 4706,1 Szabolcs 3409,2 4081,4 3982,0 3813,4 3983,0 Vas 2847,7 3704,3 3899,5 4330,4 3372,2 Zala 3400,0 4599,8 4863,7 4911,5 4506,8 Vas- és Zala megyékben a bűnözési gyakoriság növekedése később fejeződik be, egészen 1999-ig tart, míg Vas megyében jóval az országos átlag alatti, Zala megyében az elmúlt évre meghaladja az országos átlagos mértéket. Az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények száma ról - 12,9 %-kal ra emelkedett öt év alatt. A növekedés mértéke kissé alacsonyabb az országos átlagos növekedésnél (16,7 %). 4. ábra. régió A bűncselekmény főcsoportok és egyes bűncselekmények alakulása Az egyes bűncselekmények elkövetési gyakoriságát vizsgálva számottevő különbségek észlelhetők régión belül is, ezért célszerű külön vizsgálni a jugoszláv utódállamok államhatárával szomszédos megyék, illetve a román államhatárral szomszédos megyék helyzetét. Ebből az egy tényből, hogy bizonyos bűncselekmények bűnözési gyakorisága megyénként eltérően alakul, nem szabad eleve összefüggést feltételezni a megye földrajzi elhelyezkedésével. 3

4 Kobolka István: A bűnözés alakulása Mivel Csongrád megye Jugoszláviával és Romániával is határos és a megyei bűnözési adatok nem oszthatók meg a szomszédos állam határszakasza arányában, így kényszerűségből a jugoszláv és a román régió esetében is szerepelnek. A személy elleni bűncselekmények A jugoszláv román régióban (teljes régió) él az ország lakosságának 37,3 %-a és itt követték el az elmúlt öt évben az ismertté vált személy elleni bűncselekmények 33,3 40,4 %-át. Ezen belül a jugoszláv régióban él a lakosság 22,4 %-a és itt követik el a bűncselekmények17,1 21,4 %-át. A román régióban él a lakosság 19,1 %-a és itt követik el a bűncselekmények 18,8 23,0 %-át. Az adatokból megállapítható, hogy az elmúlt öt évben a személy elleni bűncselekmények száma és elkövetési gyakorisága 1998-ig emelkedő tendenciájú, majd kissé csökkenő, továbbá az is érzékelhető, hogy a Jugoszlávia utódállamaival szomszédos megyékben a személy elleni bűncselekmények esetében a bűnözési gyakoriság kisebb, mint a román államhatárral szomszédos megyékben. A százezer lakosra jutó személy elleni bűncselekmények száma A személy elleni bűncselekményeken belül az emberölések (emberölés + kísérlet) száma országosan és a jugoszláv és román régióban is csökkenő tendenciájú és a csökkenés mértéke meghaladja az országos átlagot. Országosan 18,9 %, míg a jugoszláv régióban 32,4 %-os és a román régióban 31,0 %-os. A könnyű testi sértések száma országosan 29,7 %-kal emelkedett öt év alatt, a jugoszláv régióban csak 11,2 %-kal, míg a román régióban az emelkedés mértéke 32,2 %-os. A súlyos testi sértések számának alakulása megközelítőleg azonos az országos számmal, évben éri el a legnagyobb értéket, majd 2000-re visszacsökken az évi érték köré. A bűnözési gyakoriság a jugoszláv régióban alacsonyabb, míg a román régióban magasabb az országos átlagnál. A közlekedési bűncselekmények száma kisebb eltérésekkel hasonlóan alakul a régióban, mint az országban összesen. Ebben a bűncselekmény főcsoportban is az évben regisztrálták a legtöbb bűncselekményt, úgy országosan, mint a régióban. A százezer lakosra jutó közlekedési bűncselekmények száma Számottevően alacsonyabb a vasúti közlekedés biztonsága elleni bűncselekmények gyakorisága a jugoszláv régióban, mint a román régióban. Továbbá a jugoszláv régióban jóval alacsonyabb, míg a román régióban jóval magasabb az országos átlagnál. A közúti közlekedés biztonsága elleni bűncselekmények esetében nincs jelentős eltérés az országos számoktól. A közúti jármű ittas vezetése bűncselekmények gyakoriság a jugoszláv régióban magasabb a román régióénál és az országos átlagnál is. A román régióban növekvő tendenciájú, 1998-tól kismértékben meghaladja az országos átlagos gyakoriságot. A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények A főcsoportba tartozó bűncselekmények száma úgy a jugoszláv, mint a román régióban évig növekvő tendenciájú volt. Kismértékű csökkenés volt érzékelhető az előző évben. Országosan a bűncselekmények számának alakulása hullámzó. A százezer lakosra jutó házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények száma 4

5 A bűncselekmény-főcsoportba tartozó bűncselekmények gyakorisága összességében csak évben a jugoszláv régióban magasabb az országos gyakoriságszámnál. Az üzletszerű kéjelgés elősegítése bűncselekmények gyakorisága az években a jugoszláv régióban magasabb az országos gyakoriságszámnál. A kerítés bűncselekmények gyakoriságszáma a jugoszláv régióban az utőbbi négy évben, a román régióban 1997 és években volt magasabb az országos értéknél. Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és közélet tisztasága elleni bűncselekmények Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekményfőcsoportba tartozó bűncselekmények száma öt év alatt országosan 71,9 %-kal, a jugoszláv régióban 75,3 %-kal és a román régióban 117,4 %-kal növekedett. A jugoszláv régióban folyamatosan növekvő tendenciát mutat, míg a román régióban és országosan a növekedés csak 1999-ig tartott és évben már csökkent ezen bűncselekmények száma. Legdinamikusabban az embercsempészés emelkedett: országosan 36,8 %-kal, a jugoszláv régióban 365,1 %-kal és a román régióban 434,2 %-kal. A százezer lakosra jutó az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és közélet tisztasága elleni bűncselekmények száma A jogellenes belföldi tartózkodás bűncselekmények elkövetési gyakorisága a jugoszláv régióban 50 % körüli, és a román régióban 100 % körüli értékkel magasabb, mint az országos átlagos gyakoriság. Az embercsempészés elkövetésének gyakorisága a jugoszláv régióban években meghaladja az országos gyakoriságot, de döntő mértékben a Zala és a Vas megyében elkövetett bűncselekmények emelik magasra a gyakoriságszámot. A hivatalos személy elleni erőszak gyakorisága a jugoszláv régióban növekvő tendencia mellett 1998-tól kissé meghaladja az országos elkövetési gyakoriságot, míg a román régióban alacsonyabb az országosnál. A közrend elleni bűncselekmények A közrend elleni bűncselekmények számának növekedése közel azonosan alakult országosan, illetve a jugoszláv és a román régióban. A bűncselekmények száma országosan 57,0 %-kal, a jugoszláv régióban 61,2 %-kal és a román régióban 57,5 %-kal magasabb évben, mint 1996-ban volt. A visszaélés robbanóanyaggal és robbantószerrel és a visszaélés lőfegyverrel, lőszerrel bűncselekmények száma a növekedés tendenciájában hasonló az országos számmal, de a növekedés dinamikája nagyobb és az 1998-tól tartó csökkenés dinamikája kisebb mértékű a jugoszláv régióban. A román régióban a bűncselekmények számának változása nem éri el az országos mértéket. A garázdaság bűncselekmények száma a vizsgált időszakban a román régióban növekedett a legdinamikusabban (55,2 %-kal), meghaladva az országos növekedést (32,0 %). A jugoszláv régióban a növekedés 28,0 %-os volt. A közokirat-hamisítás bűncselekmények száma évben országosan 66,6 %-kal, a jugoszláv régióban 250,3 %-kal és a román régióban 236,0 %-kal emelkedett az előző évhez képest. Az országos szám 1998-tól folyamatosan csökkenő, évben 12,5 %-kal kevesebb az évinél. Ettől eltér a két régióiban bekövetkezett változás. A jugoszláv régióban az 1998-tól tartó csökkenés kisebb mértékű, a évben ismertté vált közokirat-hamisítás bűncselekmények száma 17,0 %-több az évinél. A román régióban következett be a legnagyobb csökkenés, itt évben 36,7 %-kal kevesebb bűncselekményt regisztráltak, mint 1996-ban. A magánokirat-hamisítás bűncselekmények számának évenkénti változása közel azonos tendenciával alakul a két régióban és országosan egyaránt. A visszaélés okirattal 5

6 Kobolka István: A bűnözés alakulása bűncselekmények esetében a változás tendenciája a jugoszláv régióban hasonló az országos száméhoz, de dinamikájában kisebb. A román régióban is növekvő a tendencia, de 1999-ben kissé megtörik. A visszaélés kábítószerrel bűncselekmények száma országosan öt év alatt 620,9 %-kal 440-ről re emelkedett. A jugoszláv régióban a növekedés kisebb mértékű, 484,3 %-os (180-ról 631-re).A román régióban volt a legnagyobb növekedés, az évi 54-ről 2000-re 549-re (916,7 %). A közrend elleni bűncselekmények bűnözési gyakorisága az elmúlt öt évben nem haladta meg az országos átlagot a jugoszláv régióban. Legjobban 1997-ben közelítette meg (az országos szám 648,3, a jugoszláv régióban 643,0 volt). Ugyanebben az évben egyetlen alkalommal az öt év alatt - a román régióban a százezer lakosra jutó bűncselekmények száma nagyobb volt az országos átlagos gyakoriságnál (722,2). Az országos átlagos gyakoriságnál magasabb volt a jugoszláv régióban az egyes közrend elleni bűncselekmények gyakorisága: visszaélés robbanóanyaggal, robbantószerrel (az és években), visszaélés lőfegyverrel, lőszerrel, fegyvercsempészetben, közokirat-hamisításban (1997 és években), hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisításban (1997. és években), visszaélés okirattal (1996. évben), és visszaélés kábítószerrel bűncselekményekben ( években) Az országos átlagos gyakoriságnál magasabb volt a román régióban az egyes közrend elleni bűncselekmények gyakorisága: visszaélés robbanóanyaggal, robbantószerrel (1996. évben), fegyvercsempészetben (1996 és években), garázdaságban (1999 és években), közokirat-hamisításban (1997. évben), hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisításban ( és években), visszaélés okirattal ( években). A gazdasági bűncselekmények Az országban ismertté vált gazdasági bűncselekmények száma az években ról 275,6 %-kal ra emelkedett, majd évre ra csökkent. A jugoszláv és a román régióban a növekedés dinamikája kisebb volt, de folyamatos és évben 105,6 illetve 143,1 %-kal volt magasabb az évi számoknál. A vizsgált időszakban a számviteli fegyelem megsértése és a csődbüntett bűncselekmények számának emelkedése folyamatos volt országosan, illetve a jugoszláv és román régióban egyaránt. A pénzhamisítások száma és években országosan 701-ről %-kal ra emelkedett és 2000-ben közel 50 %-kal csökkent, re. Mindkét régióban azonos a változás tendenciája, csak a jugoszláv régióban alacsonyabb, a román régióban magasabb a változás mértéke az országos átlagnál. Az előzőekhez közel hasonlóan alakult a hamis pénz kiadása bűncselekmények számának alakulása is, azzal az eltéréssel, hogy az évi alacsony bűncselekményszámot (9) jóval magasabb emelkedési ütem követte. Az adó és társadalombiztosítási csalások esetében országosan a növekedés 1999-ben megtörik, míg mindkét régióban folyamatosan emelkedik. A csempészet bűncselekmények számának változásában az eltérés a régiók között csupán annyi, hogy a román régióban a növekedés egy évvel később törik meg (1999-ben). A 6

7 vámorgazdaság bűncselekmények esetében országosan a növekedés folyamatos. A jugoszláv régióban a növekedés 1998-ig jóval dinamikusabb (435,1 %-os), amit 1999-től csökkenés vált fel. A román régióban az 1996-tól 2111-ig tartó növekedést 1998-ban egy visszaesés töri meg. A gazdasági bűncselekmények elkövetési gyakorisága országosan 1996-tól 1999-ig közel négyszeresére 53,0-ről 201,3-ra emelkedett, majd évben 109,4-re csökkent. A jugoszláv régióban a bűnözési gyakoriság 53,3-ról indul és 1999-ben megtorpan, már 0.1-del kisebb az évi 105,5-nél, majd ismét magasabb, évben 119,1 gazdasági bűncselekmény jut 100 ezer lakosra. A román régióban kissé alacsonyabbról indul (50,4) és évenként emelkedve 2000-ben 124,4-re nő. Az országos átlagos gyakoriságnál magasabb volt a jugoszláv régióban az egyes gazdasági bűncselekmények gyakorisága: számviteli fegyelem megsértése, csőd bűntett ( években), hamis pénz kiadása ( években), adó és tb. csalás ( és években), csempészet ( és években), vámorgazdaság bűncselekményekben ( években). Az országos átlagos gyakoriságnál magasabb volt a román régióban az egyes gazdasági bűncselekmények gyakorisága: számviteli fegyelem megsértése (2000. évben), csőd bűntett (1999. és években), hamis pénz kiadása, adó és tb. csalás (1999. és években), csempészet ( és években), vámorgazdaság bűncselekményekben ( , és években). A vagyon elleni bűncselekmények A vagyon elleni bűncselekmények száma az években változóan alakult, 1998-ig emelkedett, ekkor 25,2 %-kal volt több mint 1996-ban ben és évben csökkent, 14,7 %-kal volt ekkor kevesebb mint a vizsgált időszak első évében volt. Aránya az összes bűncselekményben országosan az évi 78,4 %-ról folyamatosan csökkenve 69,1 %-a változott. A jugoszláv régióban 1997-ben regisztrálták a legtöbb vagyon elleni bűncselekményt, 16,3 %-kal többet mint 1996-ban, az évi 8,8 %-os csökkenést követően 1999-ben számottevően nem változott,majd évben jelentősen csökkent, 6,7 %-kal volt kevesebb az évi bűncselekményszámnál. A vagyon elleni bűncselekmények aránya 76,8 és 68,6 % között változott. A román régióban a vagyon elleni bűncselekmények száma a vizsgált időszakban folyamatosan csökkent ra, ez az évi érték 76,7 %-a. Az arány is folyamatosan csökkenő volt, 77,7 %-ról 65,6 %-a mérséklődött. A lopások száma években növekvő, országosan 11,9%-kal, a jugoszláv régióban 16,3 %-kal és a román régióban 18,1 %-kal emelkedett. Az és években lecsökken, az évi szám 85,3 %-ára, a jugoszláv régióban 93,3 %-ra és a román régióban 76,7 %-ra. A betöréses lopások száma változásának tendenciája országosan és a régiókban is a lopások számához hasonlóan alakul. A sikkasztások száma országosan és a jugoszláv régióban hasonló tendenciával alakul, 1999-ben éri el a vizsgált időszak legnagyobb értékét és évben visszacsökken az évi bűncselekményszámra. A román régióban öt év alatt 24,2 %-kal csökken a sikkasztások száma úgy, hogy két lépcsőben, 1998-ban és 1999-ben mérséklődik jelentősen. A csalások száma évenként és régiónként jelentősen eltérően alakul. A hasonlóság 7

8 Kobolka István: A bűnözés alakulása annyi, hogy évben az évi érték 50 %-a köré csökken. A legmagasabb bűncselekményszámot országosan 1998-ban (az1996, évi 235,0 %-a), a jugoszláv régióban, 1999-ben (az1996, évi 14,8 %-a) és a román régióban 1996-ban regisztrálták. A rablások száma országosan eltérő dinamikával, de folyamatosan növekvő, évben 29,9%-kal magasabb, mint 1996-ban. A jugoszláv régióban a rablások száma csak kis mértékben változott, 1997-ben volt a legnagyobb növekedés (4,2 %), 1998-ban a csökkenés 3,5 %-os volt, 1999-ben és években +0,5 és 0,2 %-os volt az eltérés az évi rablások számától. A rongálások száma 1998-ig növekvő, majd 1999-től csökkenő tendenciájú. Országosan és a jugoszláv régióban évben 5,7 és 14,1 %-kal haladja meg az évi bűncselekményszámot. A román régióban 2000-re 1996-hoz képest 6,3 %-kal csökkent a rongálások száma. A jármű önkényes elvétele bűncselekmények száma országosan folyamatosan csökken, 2000-ben az évi szám 50,1 %-a. A jugoszláv és a román régióban közel hasonlóan alakul ezen bűncselekmények száma, 1997-ben még növekedés tapasztalható, majd évenkénti csökkenéssel az évi bűncselekményszám 71,9 72,9 %- ára mérséklődik. A szerzői vagy szomszédos jogok megsértése bűncselekmények száma dinamikusan változott. Öt év alatt országosan közel 5-szörösére, a jugoszláv régióban 11- szeresére, míg a román régióban csak valamivel több, mint kétszeresére emelkedett. A százezer lakosra jutó vagyon elleni bűncselekmények száma A vagyon elleni bűncselekmények elkövetési gyakorisága országosan az 1996.évi 3.576,4-ről 1998-ban 4.510,8-re emelkedik és 2000-re 3.102,5 vagyon elleni bűncselekmény jut 100 ezer lakosra. A jugoszláv és a román régióban ebben a bűncselekmény-főcsoportban a bűnözési gyakoriság számottevően alacsonyabb. A jugoszláv régióban 7,6 (1999-ben) és 27,7 % (1998-ban) közötti értékkel, a román régióban 6,8 (1996-ban) és 34,3 % (1998-ban) közötti értékkel alacsonyabb. Az országos átlagos gyakoriságnál magasabb volt a jugoszláv régióban az egyes vagyon ellni bűncselekmények gyakorisága: betöréses lopás (2000. évben), sikkasztás (1998. évben), csalás (1999. évben), szerzői vagy szomszédos jogok megsértése (2000. évben). Az országos átlagos gyakoriságnál magasabb volt a román régióban az egyes vagyon ellni bűncselekmények gyakorisága: sikkasztás ( években), csalás (1996. és években), szerzői vagy szomszédos jogok megsértése ( években). A vagyon elleni bűncselekményekkel okozott kár A vagyon elleni bűncselekményekkel okozott kár összege országosan és a két régióban is növekvő tendenciájú. A vizsgált időszakban a jugoszláv régióban okozott kár értéke emelkedett legjobban, 50,4 %-kal, a román régióban, 22,4 %-kal, míg országosan a növekedés mértéke csak 12,7 %-os volt. A megtérült kár összege országosan kiugróan magas 1998-ban, 1999-től csökkenő tendenciájú ben a megtérült kár összege 8,2 %-kal elmarad az évi megtérülési értéknél. A jugoszláv régióban a megtérült kár összege az okozott kár összegéhez igazodóan alakul, a évi összeg 49,1 %-kal magasabb az évinél. A román régióban a megtérül kár összege az évi összeghez viszonyítva csökkenő tendenciát mutat, 2000-ben 28,4 %-kal alacsonyabb az évinél. A kármegtérülés 8

9 évenkénti aránya országosan változó, 14,6 7,1 % közötti, a jugoszláv régióban stabilan 10 % feletti, míg a román régióban az évi 17,5 %-ról évre 10,3 %-ra mérséklődött. A gazdasági bűncselekmények elkövetési értéke A gazdasági bűncselekmények elkövetési értéke évtől az évi visszaeséstől eltekintve növekvő tendenciájú. Összege öt év alatt 45,3%-kal emelkedett. A jugoszláv régióban az elkövetési érték alakulásának tendenciája 1998-ig követi az országos tendenciát, majd évben lecsökken az évi érték 70,3%-ára. A román régióban évben volt a legmagasabb a gazdasági bűncselekmények elkövetési értéke, 1996-ban 61,5%-kal csökkent, majd években az évi érték 50 %-a körül alakul. A lefoglalással biztosított érték országosan és a jugoszláv régióban szinkronban változó, a jugoszláv régi dinamikája valamivel nagyobb. A román régióban eltérően alakul a lefoglalással biztosított érték összegének alakulása. Itt évben érik el az öt év legmagasabb összegét, ami 8,4 %- kal magasabb az évinél. Az értékbiztosítás aránya országosan némi hullámzással az évi 20,8 %-ról évben 13,7 %-ra csökken. A jugoszláv régióban az értékbiztosítás aránya számottevően meghaladja az országos átlagos értéket évig, 2000-re 9,4 %-ra esik vissza. A román régióban az értékbiztosítás arányának alakulásában - a jugoszláv régióhoz képest - fordított a tendencia, az évi 9,8 %-ról 2000-re 20,5 %-ra emelkedett a lefoglalással biztosított érték aránya. Az ismertté vált természetes személy sértettek száma A sértettek nem és korcsoport szerinti megoszlása nem tér el számottevően az országos megoszlástól. A sértettek számának állampolgárság szerinti megoszlása: A román-jugoszláv régióban vált ismertté a sértettek %-a. A külföldi állampolgárságú sértettek aránya - évenként jobban változva % közötti volt. A régióhoz tartozó országok állampolgárai országonként jelentős arányú eltéréssel, de összességében stabil 26,7 29,7 % közötti aránnyal szerepelnek a külföldi sértettek között a régióban. A bosnyák, mecedón, litván, lett, moldáv sértettek száma országosan nem éri el az évi ötven főt, létszámuk nem számottevő. A sértetté válás gyakoriságát állampolgárságonként vizsgálva a régióban megállapítható, hogy ellentétes tendencia tapasztalható a jugoszláv és a román régióban. A volt jugoszláv országhatárral szomszédos megyékben általában nagyobb arányban szerepelnek külföldi sértettek, illetve a szomszédos országok állampolgárai jóval nagyobb arányban szerepelnek a külföldi sértettek között. Ennek az oka a balatoni üdülőövezetben keresendő. A román régióban jóval alacsonyabb a külföldi sértettek aránya, és a román állampolgárságú sértettek gyakorisága sem magasabb a külföldi sértettek régióban tapasztalható - gyakoriságánál. 9

10 Kobolka István: A bűnözés alakulása Régió összesen Bosznia-Hercegovina 46,8 48,4 47,8 51,3 55,3 horvát 61,9 73,2 66,8 76,3 63,5 jugoszláv 27,4 26,7 28,5 35,0 25,0 macedón 39,3 40,0 33,3 25,0 28,6 szlovén 32,3 33,9 37,0 40,0 21,7 román 17,1 19,1 17,7 20,8 21,8 orosz 19,5 4,5 4,1 3,2 19,3 ukrán 38,1 36,7 30,0 26,0 31,8 litván 7,1 16,7 0,0 20,0 25,0 lett 0,0 30,0 0,0 0,0 66,7 moldáv 16,7 0,0 33,3 0,0 5,9 régióból összesen 27,7 28,4 26,7 29,7 26,8 egyéb külföldi 19,3 24,3 25,0 28,4 27,1 külföldi összesen 20,4 24,7 25,2 28,6 27,1 magyar 32,6 34,4 31,2 32,5 32,3 Összesen 31,9 33,9 30,8 32,3 32,1 Jugoszláv régió Bosznia-Hercegovina 38,3 45,2 47,8 46,2 53,2 horvát 61,0 72,2 65,9 73,7 61,9 jugoszláv 26,5 25,8 28,1 34,0 22,7 macedón 39,3 40,0 33,3 25,0 28,6 szlovén 27,7 33,9 32,9 35,0 20,0 román 9,3 10,3 8,1 12,1 11,4 orosz 6,5 1,8 1,6 3,2 6,8 ukrán 3,5 9,4 3,1 6,5 7,3 litván 0,0 16,7 0,0 0,0 25,0 lett 0,0 20,0 0,0 0,0 66,7 moldáv 11,1 0,0 16,7 0,0 5,9 régióból összesen 19,6 22,1 19,7 23,4 18,6 egyéb külföldi 17,5 22,8 23,7 27,1 25,8 külföldi összesen 17,7 22,7 23,2 26,6 24,8 magyar 19,7 20,7 18,5 20,3 19,8 Összesen 19,6 20,8 18,8 20,6 20,0 Román régió Bosznia-Hercegovina 12,8 3,2 2,2 5,1 6,4 horvát 0,9 1,5 1,9 3,2 3,2 jugoszláv 10,7 14,4 17,5 24,3 13,4 macedón 14,3 0,0 20,0 0,0 14,3 szlovén 4,6 0,0 9,6 6,7 1,7 román 11,2 11,5 13,0 14,3 13,9 orosz 14,8 2,7 2,4 0,0 13,6 ukrán 35,1 28,1 27,5 21,1 25,5 litván 7,1 0,0 0,0 20,0 0,0 lett 0,0 10,0 0,0 0,0 66,7 moldáv 11,1 0,0 16,7 0,0 0,0 régióból összesen 12,4 11,3 13,0 14,7 13,0 egyéb külföldi 2,8 2,2 2,1 2,4 2,4 külföldi összesen 3,9 3,2 3,5 4,0 3,9 magyar 18,2 17,4 15,9 16,0 16,4 Összesen 17,4 16,7 15,2 15,5 15,7 10

11 Ismertté vált bűnelkövetők száma A bűnelkövetők számának %-os megoszlása előélet szerint Az ismertté vált bűnelkövetők előélet szerinti megoszlásában nincs jelentős eltérés az országos és a régiónkénti megoszlás között. A büntetett előéletű bűnelkövetők aránya a jugoszláv régióban 0,5 2,1 %-ponttal magasabb volt a vizsgált időszakban az országos aránynál. A román régióban az eltérés 1,2 és +0,2 %-pont közötti. A többszörös és a különös visszaesők esetéban a jugoszláv régió alig tér el az országos megoszlástól, míg a román régióban a többszörös visszaesők aránya 0,8 1,9 %-ponttal alacsonyabb és a különös visszaesők aránya közel azonos. A visszaesők aránya mindkét régióban 0,2 1,8 %-ponttal magasabb az országos aránynál. A bűnelkövetők állampolgárság szerinti megoszlása: Az ismertté vált bűnelkövetők között a külföldiek aránya országosan 3,0 5,0 % közötti, a régióban kissé alacsonyabb, 3,6 és 4,4 % közötti. A vizsgált régióval szomszédos, illetve közeli államok állampolgárainak aránya a külföldi bűnelkövetőkön belül 66,0 és 72,0 % közötti országosan. A régióban vizsgálva ennél némileg magasabb, 72,6 és 76,6 % közötti. A jugoszláv régióban, csökkenő tendenciával 71,7 és 66,9 % között változott. A román régióban magasabb a régióhoz tartozó országok állampolgárainak aránya, 77,1 és 82,7 % között változott. Állampolgárságonként vizsgálva a külföldi bűnelkövetők arányát, általánosan megállapítható, hogy a szomszédos országok állampolgárainak aránya a régiókban ismertté vált bűnelkövetők között érzékelhetőn magasabb az adott állampolgárságú bűnelkövetők országosan ismertté vált arányánál. Irodalom ORFK Bűnügyi Főigazgatóság által biztosított ERÜBS adatok 11