VEGYIPARI TECHNOLÓGI ÉS GÉPEIK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VEGYIPARI TECHNOLÓGI ÉS GÉPEIK"

Átírás

1 ÁK ÉS GÉPEIK 2006/2007. II.fé. GEVGT001B Előadó: Dr. Siménfalvi Zoltán, egyetemi docens Gyakorlatvezetők: Bokros István, Szepesi Gábor, Völgyes Lajos Követelmények: Aláírás, feltétele 1 db zárthelyi dolgozat sikeres megírása (10. hét) Kollokvium, feltétele az aláírás megszerzése 1

2 TÉMAKÖRÖK Hét Téma Bevezetés, a vegyipar története, a mai vegyipar Vegyipari és rokonipari műveletek alapjai, csoportosítása Hidrodinamikai és mechanikai vegyipari műveletek I. Hidrodinamikai és mechanikai vegyipari műveletek II. Oktatási szünet (Nemzeti ünnep) Oktatási szünet (MicroCAD 2007) Hőátadási műveletek Anyagátadási műveletek I. Anyagátadási műveletek II. Nyomástartó edények I. Oktatási szünet (OTDK) Nyomástartó edények II. Nyomástartó edények III. Nyomástartó rendszerek túlnyomás elleni védelme I. Nyomástartó rendszerek túlnyomás elleni védelme II. 2

3 TÉMAKÖRÖK Tanszék 3

4 AJÁNLOTT IRODALOM 1. Fonyó-Fábry: Vegyipari művelettani alapismeretek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Somló: Vegyipari eljárások. Tankönyvkiadó, Budapest, Coulson-Richardson: Chemical engineering. New York, Wiley, MSZ EN Unfired Pressure Vessels 5. Fábry: Vegyipari gépészek kézikönyve. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Eckhoff: Dust explosions in the process industries. Reed, Bozóki: Nyomástartó rendszerek túlnyomáshatárolása. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, MSZ EN ISO 4126 Safety devices for protection against excessive pressure 4

5 VEGYIPARI VILÁGTÖRTÉNELEM A vegyipar tevékenységének tárgya az anyag. A termékek használati értéke részben az anyag-, részben a formai sajátosságokban gyökerezik (üveg). A korszerű ipari megosztásban elválik az anyagelőállítás és az alakrahozás (fa cellulóz viszkóz műszál műselyem fehérnemű) Már az ősi társadalmakban ismertek és használtak kémiai eljárásokat, de ezek tapasztalati technológiák voltak. A kémiai eljárások során eleinte a természetes anyagokat csak kismértékben alakították át, míg a korszerű vegyiparban teljesen eltérő sajátságú anyagokat állítanak elő természetes anyagokból (TDI, MDI, stb.). Emberi társadalom anyagszükséglete: élelmiszerek energiahordozók szerkezeti anyagok Az ember kiemelkedése az állatvilágból: létfenntartás szervezett, eszközökkel végzett tevékenység gép, kémiai eljárás, vegyszer, stb 5

6 VEGYIPARI VILÁGTÖRTÉNELEM A kémiai termelőfolyamatok egyidősek az emberi társadalommal (őskorban szeszesital, testfestékek). A fejlődés fordulópontja a tűz céltudatos hasznosítása volt (hőenergia termelés érdekében levezetett oxidációs folyamat) égetett cserép készítése (építőanyag). Az ókorban növényi rostokból textilszálakat állítottak elő, kelméket festettek, kozmetikumokat, gyógyszereket készítettek, bőröket csereztek, stb. A vaskorszakot a vasérc kohósítási folyamatának feltalálása vezette be (vas-oxid redukálása a faszén karbonjával). A mai vegyipar a Földközi-tenger mentén alakult ki (Egyiptomot tekintjük a vegyipari termelőfolyamatok hazájának). A chemi, kemi szó egyiptomi eredetű. Itt találták fel a balzsamozást, papirusz erjesztését, az üveget, a hamuzsírt, a szappant. Az ókori görög társadalomban jelenik meg a kén és a kátrány, a felhasználásukkal készült görögtűz, ami a lőpor őse volt. Az ókori római társadalom nagy felfedezése a cement, az építéstechnika alapja (kövek, téglák egyesítése óriási áthidalásokkal - Pantheon). A népvándorlás az északi parti társadalommal együtt a technikát is elpusztította, amelyet a IX. századig az arab hódítók őriznek és lényegesen továbbfejlesztenek. A technika a mór birodalom közvetítésével Spanyolországon keresztül jut vissza Európába. 6

7 VEGYIPARI VILÁGTÖRTÉNELEM VIII - XII. század: desztillációs retorta, alkohol, nemesfém kohászat, salétrom, ammónia, szóda, királyvíz XIII-XVIII. század: fekete lőpor, Agricola fémkohászat, Paracelsus gyógyszervegyészet, Böttger porcelán A vegyipar az újkori ipar részeként alakult ki. Az első vegyi gyár Leblanc párizsi szódagyára. A XIX. század a vegyipar első virágzásának kora (1827 Liebig műtrágyagyár, 1856 Perkin szintetikus szerves kátrányfesték, 1864 Chardonnet nitrátselyem, 1876 Nobel első modern robbanóanyag) XX. században alakul ki a korszerű vegyipar (BASF kénsavgyártás, 1909 az első műanyag és a Haber-Bosch ammóniaszintézis, 1913 Burton ásványolajok hőbontása, 1928 Lebegyev szintetikus kaucsuk, 1938 Dupont szintetikus szál nylon, 1938 ICI polietilén PVC, Ziegler polimerek előállítása, petrolkémia és a szerves szintetikus szerkezeti anyagok iparának fejlődése, etiléngyártás és ammóniaszintézis óriásüzemeinek létrehozása, atomerőművek, biokémia) 7

8 A MAGYAR VEGYIPAR TÖRTÉNELME A magyar vegyipar a történelem során a társadalmi fejlettség fokának volt megfelelő. A sokáig fennmaradó hűbériség csak a háziipart igényelte (olajütés, faszénkészítés, viaszöntés, mészégetés, szappanfőzés, kékfestés, szeszfőzés, cserépégetés, fazekasság, gyógyfőzetek, kozmetikai szerek) Ipari manufaktúrák a bányavidékeken fejlődtek ki (Felvidék, Erdély, Bécs) és ma is működnek. Az első vegyi üzemek: 1778 Diósgyőri Papírgyár, 1790 Esztergom pipereszappangyár, 1800 Sopron cukorfinomító, 1830 Herendi Porcelángyár, 1847 Budapest szénsav- és festékgyár, 1856 Budapest gázgyár, 1860 Zsolnay Porcelángyár, 1870 Nyergesújfalu cementgyár) évi statisztika 104 vegyi gyár (11 műtrágya, 2 kénsav, 1 szóda, 9 kőolajfinomító) évi statisztika 299 vegyipari vállalat ( dolgozó), 1907 Richter Gedeon, 1912 Chinoin gyógyszergyár. 30-as évek Budapesti Vegyiművek, Nitrokémia, Kabai Cukorgyár, Alkaloida, kőolaj kitermelés Zalában, Péti Nitrogénművek, ajkai és almásfüzitői timföldgyár, szőnyi olajfinomító). A felszabadulás után újjá kellett építeni a lerombolt vegyipart, 1950-től Biogal Debrecen, TVM Szolnok, ÉVM Sajóbábony, BVK (BorsodChem) Kazincbarcika, TVK Tiszaújváros (Leninváros), Magyar Viscosa Gyár Nyergesújfalu, gumigyárak Budapest, Szeged, Nyíregyháza, földgázüzem Hajdúszoboszló, Dunai Finomító Százhalombatta, Kőbányai Gyógyszergyár. 8

9 A MAI VEGYIPAR Az EU vegyipari stratégiája Emberi egészség és a környezet védelme Az EU versenyképességének fenntartása A belső piac széttöredezettségének megelőzése Átláthatóság növelése A kémiai biztonság nemzetközi probléma Az állatkísérletek visszaszorítása a WTO és az EU közötti megállapodások teljesítése 9

10 A MAI VEGYIPAR Vegyipari termékek felhasználása EU 2003 A magyar vegyipar helyzete részarány: EU 0,6%, világ 0,16% a termelés értéke folyó áron: 7,30 millió EUR (2003) (6, ben) részaránya a hazai ipari termelésben: 2,182 Mrd Ft 14,0 % (2004), 15,0% (2000) 10

11 A MAI VEGYIPAR A magyar vegyipar helyzete A vegyipar szerkezete az előállított ipari termelési érték alapján A vegyi anyag és termék gyártás szerkezete az előállított ipari termelési érték alapján Az iparban foglalkoztatottak 10%-át a vegyipar adja (76 ezer fő) Az előállított termékek 70%-át exportra értékesítik A legfontosabb piac az EU (64%) Folyamatos, gyorsan javuló teljesítmény (2004-ben 7,6%) Beruházások értéke között milliárd Ft 11

12 A MAI VEGYIPAR A borsodi vegyipar helyzete Két 2000 fő felett foglalkoztató vegyipari vállalat, több leányvállalattal A teljes megyei ipari értékesítés 40%-át, a vegyipari értékesítés 95%-át adják 2004-ben a vegyipari beruházások jelentős részét a BC-nél (TDI, PVC és VCM kapacitás bővítés) és a TVK-nál (Petrolkémiai Fejlesztési Projekt) valósították meg. A műanyaggyártás területén indított beruházások befejezésével várhatóan a két vállalat a közép-kelet európai régió meghatározó vegyipari vállalataivá válik A magyar vegyipar fajlagos emissziója A zöld technológia alapelvei: Jobb megelőzni a hulladék kezelését Minimális segédanyag és oldószer felhasználás Energiafelhasználás csökkentése Megújuló nyersanyagok felhasználása Kémiai termékek ne maradjanak a környezetben 12

13 ÁK ALAPJAI CHEMICAL ENGINEERING Kémiai Technológia (Vegyipari Eljárástan) A nyersanyagtól/alapanyagtól a végtermékekig vezető út ismerete Vegyipari Művelettan A gyártási eljárások azonos jellegű berendezéseinek, készülékeinek, gépeinek konkrét eljárástól független elmélete Vegyipar Gazdaságtana A gyártási eljárások gazdasági és társadalmi vonatkozásainak elemzése (biztonság, energiafelhasználás, környezetvédelem) Célok, feladatok: Az egymás mellett létező eljárásokban fellelhető azonos vagy hasonló rendeltetésű berendezések, készülékek, vagyis a vegyipari műveletek ismertetése A technológiák megvalósítására szolgáló berendezések műveleti és szilárdsági tervezése, gyártása, szerelése, az ezekből megvalósított technológiai rendszerek üzemeltetése, karbantartása, intenzifikálása. Olyan gépészmérnökök képzése, akik tervezni, irányítani, gyártani, ellenőrizni és üzemeltetni tudnak olyan berendezéseket, készülékeket ill. ezekből álló üzemeket, technológiákat, amelyekben a folyamatok alapvetően környezettől elválasztott terekben mennek végbe. 13

14 ÁK ALAPJAI Szikvízgyártás a szén-dioxid elnyeletése (szaturálás) során a gáz a folyadékba diffundál, ott elnyelődik (f(t, P)) vízkezelés szükséges (szűrő, hűtő, lágyító, gáztalanító, vastalanító, mangántalanító, stb) szaturáló gépben 3 keverési szint van, teljesítménye l/h a töltés után a túlnyomás hatására, az egyensúly beálltáig a vízben további CO 2 nyelődik el (pihentetés 2-4 óra után 10%-kal (1 bar) csökken a nyomás) 14

15 ÁK ALAPJAI Kórházi veszélyes-hulladék égető berendezés 15

16 ÁK ALAPJAI PVC gyártás - anyagelőkészítés 16

17 ÁK ALAPJAI Vegyipari műveletek csoportosítása a különböző műveleteknek azonos fizikai és kémiai alapjai vannak: komponens-, hő- és impulzustranszport a csoportosítás alapja a folyamatok hajtóereje és a leíró törvényszerűségek 1. Hidrodinamikai műveletek: folyadékok, gázok mozgásával foglalkozik, a hidrodinamika törvényszerűségei határozzák meg (folyadékok, gázok áramlása, ülepítés, centrifugálás, szűrés, keverés) 2. Hőátadási műveletek: hőátadással foglalkozik, a hőtan törvényszerűségei határozzák meg (melegítés, hűtés, elpárologtatás, kondenzáció, hőcsere, bepárlás) 3. Anyagátadási műveletek: a kiindulási elegy komponenseinek fázishatáron keresztül történő áthaladása jellemzi, az anyagátadás törvényszerűségei határozzák meg (egyensúlyi műveletek: desztilláció, abszorpció, extrakció, adszorpció, szárítás; nem egyensúlyi műveletek: membránszűrés, ultraszűrés, reverz ozmózis) 4. Kémiai műveletek: a reakciókinetika törvényszerűségei határozzák meg, anyag- és energiaátvitellel járnak 5. Mechanikai műveletek: szilárdtest mechanika törvényszerűségei határozzák meg (aprítás, osztályozás, granulálás, szilárd anyagok keverése, szállítása) 17

18 ÁK ALAPJAI A vegyipari technológiák csak a vegyiparhoz kötődnek? gyógyszeripar épületgépészet (fűtés, vízellátás, klíma ) élelmiszeripar (cukor, szesz, sör, konzerv, tej, növényolaj, kenyérdagasztás, ) timföldgyártás energetika (gázüzem, olajlepárlás, atomerőmű, kazánház, megújuló energia ) hidegtechnológia (oxigén, ipari és orvosi gázok, hűtőházak, ) szilikátipar (cement, porcelán, üveg, ) biotechnológia (bioetanol, biofinomítás, ) környezetvédelem (szennyvíztisztítás, hulladékégetés, porleválasztás, ) 18

19 ÁK ALAPJAI A műveleti egység unit operation a vegyipari eljárások széles köre viszonylag kevés számú alapműveletből összeállítható a kezelendő anyag (a munka tárgya) átalakul, a készülék (a munka eszköze) az elhasználódástól eltekintve nem változik, az ember használati értéket termel a folyamatábrákon található készülékszimbólumok általában egy-egy műveletet képviselnek (kolonna-desztilláció, reaktor-reagálás, szűrő-szűrés, kondenzátorgőz-folyadék fázisváltás) a készülék nem mindig azonos a műveleti egység fogalmával (elágazás, rektifikálóoszlop) lehet egy-, két- vagy többfázisú (egyfázisú: a kémiai összetételt és a fizikai állapotot leíró függvények folytonosak) lehet szakaszos vagy folyamatos (szakaszos: a fázisokat jellemző paraméterek nyomás, hőmérséklet, sűrűség, koncentráció, stb. értéke egy rögzített helyen időben változó) a folyamatok leírásához öt SI mennyiség elegendő (bázisrendszer): hosszúság (m), idő (s), tömeg (kg), hőmérséklet (K), anyagmennyiség (mol) származtatott mennyiségek: erő (N), energia (J), nyomás (Pa), 19

20 ÁK ALAPJAI Anyagsajátságok a vegyipari tevékenység tárgya az anyag, célja az anyag átalakítása nagyobb használati értéket jelentő más anyaggá halmazállapotuk: szilárd, folyékony, gáz az állapotjelzők módosításával az anyag halmazállapota megváltoztatható, de ez költséggel jár (környezettől el kell zárni, energiaközlés, -elvonás) az elzárás eszköze az edény, amelynek ellen kell állnia mind az anyag, mind a környezet hatásának az edényrendszer zárt rendszer, az edényeket csővezetékek kötik össze, az anyagokat általában áramlástani munkagépek mozgatják az anyagok kezelésének célszerű állapota a cseppfolyós állapot (molekuláris eloszlás, áramoltatható, nagy sűrűségű) az állapotjelzők változásának műszaki (pl. szerkezeti anyag) és gazdasági korlátai lehetnek a vegyipar nagy anyagmennyiségeket kezel (nyersanyag, félkésztermék, késztermék) az anyagok veszélyt jelentenek a környezetre (illékonyság, gyúlékonyság, robbanóképesség, mérgező hatás, korrozív tulajdonság, stb.) 20

21 HIDRODINAMIKAI MŰVELETEK ÜLEPÍTÉS I. A szilárd-folyadék rendszer szétválasztásának egyik eszköze (+ szűrés, centrifugálás) Az ülepítés folyékony, diszperz heterogén rendszerek szétválasztásának hidrodinamikai művelete, amely nehézségi erő hatására jön létre Diszperz rendszerek: Belső fázis szilárd Külső fázis cseppfolyós gáz szilárd szemcsekeverék, porkeverék szuszpenzió, zagy poros gáz, füst cseppfolyós paszta, pép emulzió köd, permet A művelet célja lehet: zagy iszaptartalmának növelése tiszta folyadék elkülönítése, kinyerése Az ülepedő részecske sebessége az idő függvényében egy v 0 végső ülepedési sebesség értékhez tart 21

22 HIDRODINAMIKAI MŰVELETEK ÜLEPÍTÉS II. A süllyedő részecskére ható erő: v 0 az ülepedési sebesség G F f = F s C D ellenállási tényező (függ az alaktól gömbnél 1,0 és a Re számtól Re=dv 0 /ν) Lamináris ülepedési tartományban (Stokes-féle ülepedés Re<4) C D =24/Re Dorr-ülepítő 3 d π g 6 2 ( ρ ρ) = C v kisméretű szilárd részecskék szuszpenziójának szétválasztására folytonos üzemű, nagy átmérőjű tartály (1,5-100m) lassan forgó, kiemelhető mechanizmus (0,02 1/min fordulat) a derített tiszta folyadék a felső peremen ömlik át s D 2 d π 4 ρ

23 HIDRODINAMIKAI MŰVELETEK SZŰRÉS I. A szűrés nyomáskülönbség, mint hajtóerő hatására végbemenő mechanikai szétválasztási művelet. Célja a folyadék-szilárd rendszerek (szuszpenzió, zagy) vagy gáz-szilárd rendszerek (poros gáz) szétválasztása. A hajtóerő létrehozható: gravitációval, túlnyomással, vákuummal A szűrendő közeget egy porózus rétegen vezetik keresztül, amely a szilárd részecskék egy részét visszatartja. Felületi szűrés: a szűrő felületén (drótszövet, szűrővászon, szűrőpapír) kiváló szilárd anyag szűrőlepény a továbbiakban szűrőrétegként viselkedik Mélységi szűrés: a szűrt részecskék a szűrőközeg (kavics, homok) belsejébe hatolnak és ott lerakódnak A szűrők legfontosabb műszaki paraméterei: üzemmód: szakaszos vagy folyamatos szűrőfelület: A [m 2 ] 0, m 2 fajlagos szűrőfelület: A/V m 2 /m 3 alkalmazott nyomáskülönbség: Dp [bar] 0,2 15 bar lepényvastagság: L [mm] mm 23

24 HIDRODINAMIKAI MŰVELETEK SZŰRÉS II. A szűrő teljesítményét a szűrés sebessége jellemzi: A művelet során a szűrlet átáramlásához három ellenállás tényezőt kell legyőzni: a szűrőberendezés vezetékeinek, szerelvényeinek ellenállását a szűrőközeg ellenállását az iszaplepény ellenállását α η c V dv Az iszaplepény ellenállása: pl = ahol η [Pas] a szűrlet viszkozitása, 2 A dt c [kg/m 3 ] egységnyi térfogatú szűrletből felhalmozódó részecskék tömege, A [m 2 ] szűrőfelület, V [m 3 ] szűrletmennyiség, t [s] szűrési idő a fajlagos lepényellenállás az iszaplepényt alkotó részecskék tulajdonságaitól függ: k (1 ε) ω α = 2 ε ρsz ahol: ε porozitás, ω a szilárd szemcsék fajlagos felülete [m 2 /m 3 ], ρ sz a szilárd részecskék sűrűsége [kg/m 3 ], k állandó. Merev, nem deformálható részecskék esetén α független a nyomástól, nem változik a lepény keresztmetszetében dv m v = 2 A dt m s 24

25 A szűrőközeg ellenállása: HIDRODINAMIKAI MŰVELETEK SZŰRÉS III. p m = Rm A η dv dt ahol R m [1/m] a szűrőközeg ellenállása, így p = p l + p m = η A dv dt α c V A + R m, amelyből a szűrés alapegyenlete: dv dt = p A V η α c + A R m Szűrés állandó nyomáson: t 0 dt V V η α c = + VdV Rm dv p A A 0 0 t V = a V + b α és R m szűrési állandók, amelyek kísérleti úton határozhatók meg dv V Szűrés állandó sebességgel: = const = dt t p = η α c V η V R V + A t A t = a' V m + 2 b' 25

26 Szűrőközegek: HIDRODINAMIKAI MŰVELETEK SZŰRÉS IV. szűrőrácsok: durvaszűrésre (>0,5 mm), valamint szűrőközegek alátámasztására szűrőszövetek: fém-, textil-, üveg- és műszálakból állítják elő, a legfontosabb közegek Vászon Sávoly Atlasz folyadék áteresztés rossz közepes jó szemcse visszatartó képesség jó közepes rossz iszaplepény eltávolíthatóság nehéz közepes könnyű iszaplepény maradó nedvessége nagy közepes kicsi eltömődési hajlam nagy közepes kicsi 26

27 HIDRODINAMIKAI MŰVELETEK SZŰRÉS V. szűrőpapírok, szűrőlapok: cellulózszálakból préselik, finom és csírátlanító szűrésre használják, 20 C víz esetén 1D x =1 liter/min/m 2 1 bar nyomáskülönbség esetén (Dx = ) Szűrőkészülékek Folyadékszita Belső szűrésű vákuumszűrő Gyertyás szűrő Keretes szűrőprés 27

28 HIDRODINAMIKAI MŰVELETEK PORLEVÁLASZTÁS I. Cél füstgázokból, portartalmú véggázokból, levegőből a por leválasztása (környezetvédelem, értékes termék kinyerése). Porterhelés: a gázban található por mennyisége [mg/m 3 ] Határszemcse: az a legkisebb méretű szemcse, amelynél nagyobbat a porleválasztó készülék 100%-ban leválaszt (gyakorlatban 99,5%-ban) Fontos üzemi jellemző a belépés és a kilépés közötti nyomáskülönbség (ellenállás) Porrobbanás veszélye!! Portalanítási fok: - abszolút (a leválasztott por és belépő levegő portartalmának aránya) - relatív (valamely szemcsefrakcióból hány százalékot választ le; pl. 10µm-es szemcsékre vonatkoztatva 80%-os portalanítási fok) Gravitációs elven működő porleválasztók porkamrákat légvezetékbe iktatják a keresztmetszet növekedés eredményeként áramlási sebesség csökkenés jön létre 28

29 HIDRODINAMIKAI MŰVELETEK PORLEVÁLASZTÁS II. Centrifugális elven működő porleválasztók (ciklonok) a tangenciálisan belépő poros levegő körpályára kényszerül, a centrifugális erő hatására a szilárd szemcsék egy része kiválik a paláston és spirálisan a kúpos részbe távozik az örvénykereső cső átmérőjének megfelelő keringési sebességgel mozgó határszemcse mérete és az ülepedés sebessége meghatározható portalanítási fok javítható a gázmennyiség és a ciklon átmérőjének növelésével (nő a nyomásveszteség és az üzemköltség) multiciklont alkalmazunk a határszemcse méretének csökkentésére, a portalanítási fok javítására az ellenállás megnövelése nélkül 29

30 HIDRODINAMIKAI MŰVELETEK PORLEVÁLASZTÁS III. Egyéb gáztisztítók, szűrők Ütközéses porleválasztó Zsákos tömlős szűrő Venturi-gázmosó Szívótömlős szűrő 30

31 HIDRODINAMIKAI MŰVELETEK CENTRIFUGÁLÁS I. Elterjedten alkalmazzák a legkülönbözőbb iparágakban szűrésre, ülepítésre nem elegyedő folyadékok szétválasztására (emulzióbontás) nedves szilárd anyagból a nedvesség eltávolítására folyadékban lévő szilárd anyag eltávolítására Fő részei: hajtómotor perforált vagy telipalástú dob (hengeres, kúpos) elhelyezkedése lehet függőleges vagy vízszintes m tömegű testre ható centrifugális erő: 2 2 v C = m r ϖ = m r A centrifugák jelzőszáma a centrifugális és a nehézségi erőtér viszonyát fejezi ki: r ϖ j = g 2 2 v = r g r 4 n Normál centrifugáknál j= , nagy fordulatszámúaknál j= (j>100 felett a folyadékfelület koaxiális henger) 2 4 π = g n 2 2 r 31

32 Centrifuga konstrukciók HIDRODINAMIKAI MŰVELETEK CENTRIFUGÁLÁS II. Ingacentrifuga Függő centrifuga Hámozó centrifuga Folytonos üzemű pulzáló centrifuga 32

33 HIDRODINAMIKAI MŰVELETEK KEVERÉS I. A keverés során két vagy több anyagot kényszerített áramlással egyesítésünk homogén eloszlás elérése érdekében Elsődleges cél: finomdiszperz rendszer létrehozása Másodlagos cél: hőátvitel és/vagy anyagátvitel meggyorsítása, kémiai reakció elősegítése Keverési feladatok, célok: egyfázisú folyadék esetén koncentrációkiegyenlítés kétfázisú folyadék-folyadék rendszer esetén a két fázist emulgeáltatjuk folyadék-szilárd rendszer esetén szuszpenzió oldatok készítésekor növeli az oldódás sebességét diszpergáltatással gáz szétoszlatása folyadékban hőcsere (hűtés vagy fűtés) intenzifikálása A keverés telesítményszükséglete: P = ξ ρ n 3 d 5 az ellenállási tényezőt (ξ) a szakirodalom Euler (Eu) vagy Newton (Ne) számnak nevezi 33

34 HIDRODINAMIKAI MŰVELETEK KEVERÉS II. Az Eu értéke a keverési Re-szám függvénye: Tölcsérképződés esetén Eu=f(Re, Fr) érvényesül: Keverő típusok Lapátos keverők: lassú járásúak (n<100 1/min) áramlási irány tangenciális kis viszkozitású anyagokhoz (< 50 Pas) geometriai hasonlóság (D, w, h, H, h 1 = f(d)) Ívelt lapátú keverők: 2 n d Fr = g szuszpenziók keveréséhez keverőkarok emelkednek és hátrahajlanak ρ n d Re = η 2 2 n d = ν 34

35 Propellerkeverők: HIDRODINAMIKAI MŰVELETEK KEVERÉS III. nagy fordulatszám ( /min) kis viszkozitás (1-2 Pas) erős axiális áramlás nagy folyadék tömegek mozgatására (ferde, vízszintes helyzetű) Turbinakeverők zárt egyszeres vagy kettős beömléssel - axiális be-, radiális kiömlés - nagy fordulatszám ( /min) - lapátok száma 3-12 nyitott turbinakeverők - összetett sugár- és axiális irányú áramlást hoz létre 35

36 HŐÁTADÁSI MŰVELETEK HŐÁTVITEL FORMÁI Hőátvitel: különböző hőmérsékletű testek közötti energiaátvitel hőenergia formájában hővezetés: a hőátvitel a részecskék hőmozgásának következtében, azok helyváltoztatása nélkül megy végbe (molekulák, atomok, szabad elektronok) konvekció: a különböző hőmérsékletű részecskék sűrűségkülönbségéből adódóan hőáramlás alakul ki (természetes konvekció), kényszeráramlás esetén kényszerkonvekcióról beszélünk hősugárzás: a hőátvitel elektromágneses hullámok segítségével történik (Föld- Nap; számos gáz - pl. CO 2, H 2 O nem engedi át a hősugarakat) Hővezetés Fourier I. törvénye: Q& = λ A, hővezetési tényező: A folyadékok egy része, a gázok (ha az áramlást megakadályozzuk), a lerakódások (vízkő, olaj) rossz hővezetők (vörösréz 394, szénacél 50, saválló acél 25, vízkő 0,4 2,4, olajhártya 0,1, folyadékok 0,1 0,7, levegő 0,02 0,055 gázok 0,006 0,16 ) s 0 T Q& 2 dx = λ dt A T 1 Síkfal: Q& A dt dx λ = s ( T T ) 1 2 Többrétegű síkfal: Q & A λ T J msk T 1 n = n si λ i= 1 i 36

37 Konvektív hőátadás HŐÁTADÁSI MŰVELETEK HŐÁTVITEL FORMÁI Sík vagy görbült fal mentén áramló közeg hőátadását vizsgáljuk. Newton-féle lehűlési törvény:, a hőátadási tényező A hőátadási tényező értéke függ a szerkezet kialakításától, az áramló közeg sebességétől és fizikai jellemzőitől. Meghatározható empirikus képletekkel és hasonlósági kritériumok segítségével. ν c ρ η c Hőátadás fázisváltozás nélkül α = Nu λ Pr = = Pe X λ λ 0,5 0,23 d Csőben áramlás: lamináris Nu = C Pe L Köpenytéri áramlás: átmeneti turbulens Q& = α A Nu = 0,037 1 Nu = 0,023 1 ( T ) + + T fal d L d L Re 2 / 3 2 / 3 0,75 ( Re 180) 0,8 Pr 0,4 Pr η η fal 0,42 0,14 α η η fal W 2 m K = Re Pr 0,14 0,6 Nu = C2 Re Pr 0,33 η η fal 0,14 37

38 Hőátadás fázisváltozás közben HŐÁTADÁSI MŰVELETEK HŐÁTVITEL FORMÁI Gőz kondenzáció függőleges csövön: Gőz kondenzáció vízszintes csövön: α = 0,943 α = 0, λ η ρ ( T T ) 3 λ η g ρ 2 r g H fal ( T T ) g 2 r g d fal Gőz kondenzáció egymás alatti Z számú vízszintes csövön: α = 0,728 4 η Z λ 3 2 / 3 ρ 2 ( T T ) g r g fal d Folyadékok buborékoló forralása: α = C , 6 ( T T) p fal (víz C=1) Hőcserélők alapegyenlete Q = k A T k = n 1 α 1 + i= 1 s λ i i α 2 + R sz T = T n T T ln T n k k 38

39 Hőcserélő szerkezetek HŐÁTADÁSI MŰVELETEK HŐCSERÉLŐK felületi hőcserélők (a közegek közvetlenül nem érintkeznek egymással) általában folytonos üzemben működnek résztvevő közegek szerint: F-F, G-G, F-G szerkezeti anyaguk szerint: fém, üveg, műszén, teflon szerkezeti kialakítás szerint: csöves, csőköteges, lemezes, spirál-lemezes, bordázott csöves, stb. áramlási irány szerint: egyen-, ellen-, keresztáramú Merevcsőköteges hőcserélő (kétjáratú) U-csöves hőcserélő 39

40 HŐÁTADÁSI MŰVELETEK HŐCSERÉLŐK Lemezes hőcserélő Bordáscsöves hőcserélő Csavartcsöves hőcserélő Spirálcsöves hőcserélő Csőköteg meghibásodás 40

41 ANYAGÁTADÁSI MŰVELETEK ALAPOK I. A műveletek során két egymással érintkező fázis között anyagátvitel (anyagátbocsátás) megy végbe. Az anyagátvitel egy vagy több komponens átmenetét jelenti a fázisok között. Végbemehet: két egymással nem elegyedő fázis között szelektíven működő membránokkal elválasztott elegyedő fázisok között Célja a kiindulási elegy/oldat/stb. komponensek szerinti szétválasztása. Az anyagátbocsátás a hőátbocsátáshoz hasonlóan magában foglalja az egyes fázisokon belül, a fázishatár felé irányuló, vagy ezzel ellentétes irányú komponensáramokat és a komponensek átlépését a fázishatáron keresztül. Az anyagátbocsátás az érintkező fázisok határán kialakuló határrétegen (filmen) keresztül megy végbe, amelyek általában mozgásban vannak. Nyugalmi fázisok között molekuláris, áramló rendszereknél lamináris határrétegen keresztüli, vagy turbulens diffúziót különböztetünk meg. Anyagátadás főbb műveletei: Abszorpció: bizonyos komponensek kinyerése történik gázelegyekből, megfelelő folyadékfázisú abszorbens segítségével 41

42 ANYAGÁTADÁSI MŰVELETEK ALAPOK II. Desztilláció: homogén folyadékelegyek komponensek szerinti szétválasztása történik a folyadékfázis és annak részleges elgőzölögtetésével létrejövő gőzfázis közötti anyagátvitel alapján Extrakció: a kiindulási folyadék- vagy szilárd fázis egyik (vagy néhány) összetevőjét kioldását hajtjuk végre az eredeti kiindulási fázissal nem, vagy csak részben elegyedő folyadékfázisú oldószerrel (F-F, SZ-F) Adszorpció: gázok, gőzök vagy folyadékok bizonyos komponenseit nyeletjük el szilárd pórusos anyagokkal Szárítás: cél a szilárd anyagok nedvességtartalmának eltávolítása Kristályosítás: szilárd kristályos fázis kiválasztása oldatokból (túltelítéssel, hőelvonással), folyadékfázisból a szilárd fázisba történő anyagátmenet Membránszeparáció: a szétválasztandó elegyet a membrán egyik oldalára vezetjük és kémiai potenciálkülönbséget (nyomás-, koncentráció-, elktrokémiai potenciál-, hőmérséklet-különbség) hozunk létre a membránon keresztül 42

43 ANYAGÁTADÁSI MŰVELETEK DESZTILLÁCIÓ I. Folyadékelegyek szétválasztásának leggyakoribb művelete a gőz-folyadék egyensúlyon alapuló desztilláció, ill. az ismételt desztilláció (rektifikálás). A műveletek a szétválasztandó komponensek illékonyságának különbségén alapszik. A folyadékkal érintkező, vele termodinamikai egyensúlyban lévő gőzfázisban a nagyobb tenziójú (alacsonyabb forráspontú) komponensek koncentrációja nagyobb, mint a folyadékfázisban. Az egyik legfontosabb szétválasztási művelet a vegyiparban (kőolajfeldolgozás, élelmiszer és növényolajipar, gyógyszeripar, szerves anyagok szétválasztása). Gőz-folyadék egyensúlyok Gibbs-féle fázisszabály: SZ = K + 2 F (pl. SZ=2, ha a nyomás adott, akkor egyetlen további adat rögzíthető, ez lehet az összetétel, vagy a hőmérséklet). A műveletleírásához szükség van az elválasztandó komponensek egyensúlyi (x i, y i ) görbéjére. Ideális elegyekre érvényes a Raoult-törvény (F): Dalton-törvény (G): p p A A = p 0 A = p y x A A 43

44 ANYAGÁTADÁSI MŰVELETEK DESZTILLÁCIÓ II. Izoterm körülmények között kétkomponensű rendszernél meghatározható a gőz-folyadék egyensúly a p(x) liquidus és p(y) vapor görbe: p(x) = p A + p B = p 0 A x A + p 0 B (1 x A ) = p 0 B + (p 0 A p 0 B ) x A p pa pb (y) = 0 0 p + (p p 0 A ) y Definiáljuk a komponensek illékonyságának különbözőségét a relatív illékonyságot: 0 B 0 A α ij = y y i j x x i j Két komponensű rendszerben: α x y = 1 + ( α 1) x α=1 esetén a két komponens nem választható szét, α növekedésével könnyebb a szétválasztás 44

45 ANYAGÁTADÁSI MŰVELETEK DESZTILLÁCIÓ III. α=1 eset áll elő azeotróp elegyek képződésénél. Ezeket az elegyeket csak speciális desztillációs eljárásokkal, vagy kombinált műveletekkel lehet elválasztani egymástól. A szétválasztási műveleteket általában izobar rendszerben hajtjuk végre, az izobar egyensúlyi görbe (y-x) az izoterm vapor ás liquidus ismeretében előállítható. T A forráspontgörbék a nyomás változásával átalakulnak. A nyomás növekedésével a kétfázisú tartomány összeszűkül és a kritikus hőmérsékleten eltűnik. Többkomponensű rendszerek egyensúlyának meghatározása számításigényes, bonyolult feladat. Legtöbbször az elegyek úgy kezelhetők, hogy a fej- és fenéktermék kulcskomponenseit, mint binér rendszert modellezzük. x, y 45

46 ANYAGÁTADÁSI MŰVELETEK DESZTILLÁCIÓ IV. Egyensúlyi szakaszos desztilláció A berendezésbe bemért, adott mennyiségű és összetételű (L, x L ) szétválasztandó folyadékelegyet hőközléssel elpárologtatunk, a gőzt kondenzáltatjuk és a párlatokat (D, x D ) összegyűjtjük. A forráspont állandóan nő, mivel az illékonyabb komponens(ek) koncentrációja az üstben csökken. Az összegyűlt desztillátum és maradék összetételei folyamatosan változnak, összességében átlagos összetételekről beszélhetünk. Integrális mérlegegyenletek: tömegmérleg: L = W + komponensmérleg: D L x L = W x W + D x D A folyamatot a Rayleigh-egyenlet írja le, ahol 1/(y-x) grafikusan integrálható, vagy α=const esetén analitikusan is elvégezhető: dl L = dx y x 46

47 Rektifikálás ANYAGÁTADÁSI MŰVELETEK REKTIFIKÁLÁS I. Desztillációval elérhető, hogy a desztillátum összetétele különbözik a maradék összetételétől, de a teljes komponensszétválasztás nem valósul meg. További szeparációhoz a párlatot és a maradékot ismételt lepárlásnak kellene alávetni, amely energetikailag rendkívül rossz hatásfokú lenne, mivel minden fokozatot hűtéssel/fűtéssel kell ellátni. Ha az áramokat az előző és a következő fokozatba vezetjük, a berendezés egyensúlyi kaszkádrendszert alkot, amely csak egy helyen igényel fűtést és egy helyen hűtést. A gyakorlatban ezt a folyamatot egyetlen berendezésben, a nehézségi erőteret kihasználva oszlopszerű hengeres berendezésben (kolonnában) valósítjuk meg. Az oszlop a felfelé szálló gőz és a lefelé csurgó folyadék intenzív érintkeztetése céljából rendszerint vízszintes tálcaszerű ún. tányérokat tartalmaz. 47

48 ANYAGÁTADÁSI MŰVELETEK REKTIFIKÁLÁS II. A tányéros szerkezetek mellett a leggyakrabban alkalmazott fázisérintkeztető berendezések az ún. töltött, vagy töltetes oszlopok. A töltet nagy fajlagos felületű részecskék halmaza, amely a fázisérintkezésnek nagy felületet képes biztosítani. Szerkezeti kialakítások GLITSCH tányér FFV tányér Alagútsapkás tányér 48

49 ANYAGÁTADÁSI MŰVELETEK REKTIFIKÁLÁS III. 49

50 NYOMÁSTARTÓ RENDSZEREK ALAPFOGALMAK I. A vegyipari műveletek környezettől elzárt terekben mennek végbe, a környezeti állapottól eltérő paraméterek (nyomás, hőmérséklet) mellett. A nyomásos (túlnyomásos, vákuumos) technológiák berendezései a nyomástartó edények. A nyomástartó edények tervezésének előírásai: PED (Pressure Equipment Directive - 97/23/EC) - 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet MSZ EN , 2, 3, 4, 5, 6:2002 november Unfired Pressure Vessels 1.rész: Általános követelmények 2.rész: Szerkezeti anyagok 3.rész: Tervezés 4.rész: Gyártás 5.rész: Vizsgálatok 6.rész: Gömbgrafitos öntöttvasból kialakított nyomástartó edények és a nyomással terhelt részek tervezési és gyártási követelményei egyéb szabványok irányelvek (pl. AD, BS, ASME) 50

51 NYOMÁSTARTÓ RENDSZEREK ALAPFOGALMAK II. Nyomástartó berendezés: az edény, a csővezeték, a biztonsági szerelvény és a nyomással igénybe vett tartozék. A nyomástartó berendezéshez tartoznak a nyomással igénybe vett részekhez közvetlenül kapcsolódó elemek (pl. karimák, csonkok, csatlakozó elemek, alátámasztások, emelőfülek). Edény: nyomással igénybe vett töltet befogadására tervezett és arra gyártott zárt szerkezeti egység az első csatlakozásig, valamint a hozzá tartozó szerkezeti elemek. Egy edény több nyomással igénybe vett térből is állhat. Csővezeték: töltet szállítására szolgál. Csővezeték alatt különösen cső, csőrendszer, csőidom, szerelvény, csőkompenzátor, vagy egyéb nyomástartó elem értendő. Biztonsági szerelvény: a nyomástartó berendezést jellemző határérték túllépése elleni védelemre tervezett készülék. Ilyen: a közvetlen nyomáshatároló készülék (pl. biztonsági szelep, hasadó tárcsa); a határoló készülék, amely működésbe hoz szabályozó eszközöket, vagy rendelkezik a lezárásról, vagy a lezárásról és reteszelésről (pl. nyomás-, hőmérséklet- vagy szintkapcsoló). Nyomástartó tartozék: üzemeltetési feladattal és nyomástartó házzal rendelkező szerelvény. 51

52 NYOMÁSTARTÓ RENDSZEREK ALAPFOGALMAK III. Nyomástartó rendszer: a gyártó által összeszerelt több nyomástartó berendezés, amely összefüggő működési egységet alkot Nyomás: a légköri nyomáshoz viszonyított túlnyomás (itt a vákuum negatív értékű nyomás) Legnagyobb megengedhető nyomás (PS): az a legnagyobb nyomás, amelyre a berendezést tervezték, amelynek értékét és helyét a gyártó adja meg Megengedhető hőmérséklet (TS): az a legkisebb/legnagyobb hőmérséklet, amelyre a berendezést a gyártó méretezte Térfogat (V): a nyomással igénybe vett tér belső térfogata, beleértve a csonkok belső térfogatát - az első csatlakozási pontig (pl. karima, varrat) -, levonva az állandó belső szerkezeti elemek térfogatát Névleges méret (DN): a névleges méretet DN jellel és az azt követő számmal jelöljük. Ez hivatkozási célú, kerekített szám és csak közelítőleg azonos a gyártási méretekkel 52

53 NYOMÁSTARTÓ RENDSZEREK ALAPFOGALMAK IV. Töltettípusok: robbanásveszélyes, rendkívül gyúlékony, könnyen gyulladó, gyúlékony, mérgező, nagyon mérgező, oxidáló (1. csoport); minden más 2. csoport 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet (PED) Nyomástartó edények műszaki biztonsági követelményei szerint besorolás és megfelelőségértékelési modul rendszer töltet gáz, nyomás alatt oldott gáz, gőz és olyan folyadék, amelynek gőznyomása a megengedhető legnagyobb hőmérsékleten nagyobb, mint 0,5 bar túlnyomás, 1. csoportú anyag A gyártó köteles a forgalomba hozatal előtt minden egyes nyomástartó berendezést megfelelőségértékelési eljárások egyikének alávetni. 53

54 NYOMÁSTARTÓ RENDSZEREK ALAPFOGALMAK V. Az egyes kategóriákhoz rendelt megfelelőségértékelési eljárások: I. kategória: A modul II. kategória: A1, D1, E1 III. kategória: B1 + D, B1 + F, B + E, B + C1, H IV. kategória: B + D, B + F, G, H1 A modul (a gyártás belső ellenőrzése) B modul (EK-típusellenőrzés) C1 modul (típusazonossági vizsgálat) D modul (gyártás minőségbiztosítása) E modul (termék minőségbiztosítás) F modul (termékellenőrzés) G modul (EK egyedi ellenőrzés) H modul (teljes minőségbiztosítás) Más felügyelet hatálya alá tartozó nyomástartó rendszerek: Kazánok: nyomástartó edény+tüzelés és hősugárzás hatásának kitéve Nukleáris berendezések: nyomástartó, radioaktiv terhelés, földrengés, feszültséganalízis, fáradási élettartam, külön biztonsági szabályzat, osztályba sorolás (ABOS 1, 2, 3, 4) Veszélyes töltetű folyadéktárolók: Pop.=20-50 mbar; nagy űrtartalom, veszélyes töltet 54

55 Közös jellemzők NYOMÁSTARTÓ RENDSZEREK MÉRETEZÉSI ALAPOK I. Alapterhelés belső és/vagy külső nyomás Méretezési eljárások azonosak (MSZ EN 13445) Tervezés, gyártás, üzemeltetés engedélyhez kötött Időszakos vizsgálat kötelező Nyomáshatárolás Fogalmak: Nyomás (túlnyomás) PS max. megengedett nyomás, tervezési nyomás TS max. megengedett hőmérséklet V térfogat, nyomással igénybe vett rész DN névleges méret Alapterhelés a nyomás: Belső nyomás: homorú felületre hat; növekvő P, növekvő w; a geometriai jelleget nem változtatja meg; határérték a folyáshatár (R eh ), a törés (R m ) Külső nyomás: domború felületre hat; növekvő P, a görbületi sugár csökken; először arányos, majd P kr elérése után horpadás, stabilitás vesztés 55

56 NYOMÁSTARTÓ RENDSZEREK MÉRETEZÉSI ALAPOK II. Üzemi nyomás: P op, technológiai paraméter, egy üzemi ciklusban a legnagyobb normális technológiai nyomás. Gáztéri nyomás Méretezési nyomás: PS, alapterhelés a szilárdsági méretezéshez, PS Pop Próbanyomás: közeg víz (5-40 C), levegő esetén más eljárás Üzemi hőmérséklet: Top a technológiai töltet hőmérséklete, amelyen a folyamat lejátszódik Méretezési hőmérséklet: T d, a legnagyobb pozitív hőmérséklet a megengedett feszültség meghatározásához (hőtechnikai számítások, vagy mérési eredmények alapján). T d min = 20 C Geometriai adatok: fő méretek: e, R, D, L (szabványos átmérő) Hegesztett kötések szilárdsági tényezője (z, varratszilárdsági tényező): 1: teljes varratban roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálattal igazolt 0,85: roncsolásmentes vizsgálattal, szúrópróbaszerűen 0,7: szemrevételezés 56

57 NYOMÁSTARTÓ RENDSZEREK MÉRETEZÉSI ALAPOK III. Teherviselő képesség, megengedett feszültség: 57

58 NYOMÁSTARTÓ RENDSZEREK MÉRETEZÉSI ALAPOK IV. Fontosabb alapfogalmak nagy szerkezeti folytonossági hiány: feszültség- vagy alakváltozáscsúcs forrása, a szerkezet nagy részére van hatással. Pl. csatlakozási zóna, falvastagság változás, kivágások, csonkok környezete helyi szerkezeti folytonossági hiány: az anyag viszonylag kis térfogatára van hatással, éles sarkok, bemetszések, repedések membránfeszültség: a normálfeszültség azon egyenletes eloszlású komponense, amely az elem vastagság menti átlagfeszültség értékével egyenlő hajlítófeszültség: az elem vastagsága mentén ferdeszimmetrikusan eloszló normálfeszültség elsődleges feszültségek (P): mechanikus terhelések által okozott feszültség, amelynek eloszlása a szerkezetben olyan, hogy a terhelés következtében kialakuló megfolyás eredményeként nem jön létre a terhelés újraeloszlása elsődleges membránfeszültség (P m ): belső, külső nyomás, a szerkezet egészét terhelő erő nyomaték hatására kialakuló membránfeszültség elsődleges helyi membránfeszültség (P L ): koncentrált erőhatások közvetlen környezetében kialakuló membránfeszültség. Helyinek minősül az a membránfeszültség, amely legfeljebb hosszon haladja meg az 1,1 f D értéket elsődleges általános hajlítófeszültség (P b ): a szerkezeti elem valamely metszetében az egész metszet mentén megoszló hajlítófeszültség 58

59 NYOMÁSTARTÓ RENDSZEREK MÉRETEZÉSI ALAPOK V. másodlagos feszültségek (Q m, Q b ): korlátozott alakváltozások következtében kialakuló feszültség; önhatároló, azaz plasztikus alakváltozással kiegyenlítődik csúcsfeszültség (F): nem okoz torzulást, káros hatása, hogy a fáradásos vagy ridegtörés lehetséges forrása 59

60 NYOMÁSTARTÓ RENDSZEREK MÉRETEZÉSI ALAPOK VI. Méretezés szabványos eljárások (MSZ EN ) cél a szilárdságilag szükséges falvastagság (e) meghatározása az elsődleges feszültségek alapján falvastagság definíciók: e: szükséges falvastagság e n : névleges falvastagság e min : minimális gyártási falvastagság e a : számított falvastagság c: korróziós, eróziós pótlék δ e : névleges falvastagság negatív tűrése δ m :gyártástechnológiai pótlék e ex : falvastagságtöbblet a névleges falvastagság eléréséhez korróziós+eróziós élettartam: korrózió: a szerkezeti anyag roncsolódása kémiai hatásokra korrózió sebesség 0-0,35 mm/év; normális viszonyok esetén; tapasztalat, kísérlet falvastagság csökkenéssel jár (c) falvastagság csökkenést nem okoz: lyuk v. pont korrózió (kloridok) kristályközi korrózió (hidrogén metán+vas; térfogat nő, ridegedés, szén csökken) 60

61 MSZ EN Általános követelmények: NYOMÁSTARTÓ RENDSZEREK SZERKEZETI ANYAGOK Korrózióállóság: közeg és a szerkezeti anyag kölcsönhatása (pl. szénacél ellenáll a tömény kénsavnak, a száraz klórnak, Ti jó nedves savakkal szemben, de a száraz klórra nem) Teherviselőképesség: a feszültségkategóriáknak megfelelően a méretezési hőmérsékleten (elegendő képlékeny tartalékkal rendelkezzen az anyag; A>14%, régen 16%!) - Biztonság a ridegtörés ellen Gazdaságosság (pl. 18/8 plattírozott) Korlátozó előírások (D b, P, e min ) Gyárthatóság (hegesztés, alakítás) Méretezési anyagjellemzők (tervezés) anyagszabványok nem szabványos anyagoknál bizonylat a beépített anyagok jellemzőinek igazolása (vizsgálatok), gépkönyv (minden edényre) R m, R m/t, R eh, R eh/t, A, E, G, ν, α, λ, stb 61

62 BIZTONSÁGTECHNIKA 62

63 BIZTONSÁGTECHNIKA Túlnyomás elleni védelem - technológiai folyamatok, nyomásváltozás (kezelési hiba, alkatrész meghibásodás, technológiai zavar) - legnagyobb veszély a megengedettnél nagyobb vagy kisebb nyomás kialakulása cél a nyomásváltozás megállítása, ill. lehatárolása (kifúvatás, beszippantás) Tervezési irányelvek azért, hogy az alkalmazott védelmi berendezés (biztonsági szelep, tárcsa) a rendeltetésének megfelelően működjön * fel kell tárni a veszélyes túlnyomás, ill. vákuum fellépésének okai * stabil üzemmenet biztosított legyen (szabályozó, vezérlő berendezések) * ismertek legyenek a lefúvandó közeg fizikai jellemzői * figyelmet kell fordítani a legmegfelelőbb biztonsági szerelvény kiválasztására, a beépítési módok meghatározására, a fellépő reakcióerők számítására * figyelmet kell fordítani a szerkezeti anyagok megválasztására * helyesen kell illeszteni a védelmi berendezés nyitónyomását a védett berendezés üzemi és engedélyezési nyomásához * bizonyos esetekben foglalkozni kell a lefúvató vezetékek, fáklyák, gyűjtőtartályok, visszarobbanásgátló szerkezetek méretezésével 63

64 BIZTONSÁGTECHNIKA Nyomáshatárolók elhelyezése, beépítése előírás szerint minden olyan nyomástartó berendezésre, ill. a hozzá kapcsolódó csővezetékre nyomáshatárolót kell helyezni, amelyben veszélyes túlnyomás alakulhat ki egy berendezésből álló rendszerben (pl. légtartály) egyértelmű összetett rendszerekben a nyomáshatárolók elhelyezése, védendő rendszerre gyakorolt hatása szimulációs módszerekkel vizsgálható beépítés szempontjai: - erősen lüktető gázáramhoz csillapító edény vagy perem után kell beépíteni - gáz v gőz halmazállapotú közegek lefúvására tervezett nyomáshatárolókat a rendszer mindenkori gázteréhez kell csatlakoztatni - folyadékoknál a mindenkori folyadék szint alá kell elhelyezni - jól hozzáférhető és megközelítő helyre kell helyezni (karbantartás) Nyomáshatárolók típusának kiválasztásának szempontjai nyomásnövekedés karakterisztikája lefúvandó közeg tulajdonsága szükséges lefúvóteljesítmény és nyitónyomás nagysága gazdaságossági szempontok 64

65 BIZTONSÁGTECHNIKA BIZTONSÁGI SZELEPEK I. A biztonsági szelep a lefúvó vagy beszívó nyílását nyitni és zárni képes többszöri működésre alkalmas szerkezet. A beállított nyitónyomás elérésekor önműködően nyit, megengedett nyomásváltozással a szeleptányér elmozdulása révén bizonyos tömegáramú közeget átbocsát, majd önműködően zár. Osztályozás - a szelep záróelemének terhelési módja szerint * mechanikus terhelésű * pneumatikus vagy hidraulikus terhelésű * vegyes terhelésű (rugóterhelés+pneumatikus, hidraulikus, elektromágneses) - a szelep záróelemének emelkedése szerint * arányos emelkedésű (a nyitás után max. 10%-os nyomásnövekedésen belül eléri a max.emelkedést) * normál emelkedésű (mint az arányos, de nincs követelmény a nyitókarakterisztikára) * teljes emelkedésű (nyitást követően 5% nyomásnövekedésen belül lökésszerűen nyit, a lökésszerű nyitás pillanatáig elmozdulása nem haladhatja meg a telje löket 20%-át) 65

66 BIZTONSÁGTECHNIKA BIZTONSÁGI SZELEPEK II. 66

67 BIZTONSÁGTECHNIKA HASADÓTÁRCSÁK I. A hasadótárcsa a befogószerkezete peremén tömítetten rögzített roncsolódó elem a nyitónyomás elérésekor széthasad, széttörik, vagy elszakad, így a túlnyomást okozó közeget a keletkező nyíláson keresztül képes lefúvatni, vagy vákuum esetén a külső közeget az edénybe áramoltatni működés után a nyílás szabadon marad, egyszer használható alkalmazása indokolt ahol: * gyors a nyomásemelkedés * a legkisebb mértékű szivárgás sem engedhető meg * az üzemi körülmények miatt lerakódások, kiválások, lefagyások jöhetnek létre előnyös tulajdonságaik: * biztonsági szelepeknél olcsóbb, kisebb térfogatú, tömegű * tömören zár * megbízhatóan, gyorsan kis holtidővel működnek * mozgó alkatrészük nincs, karbantartást nem igényelnek * lefúváskor nem okoz lengést, csattogást * nagy felülettel, rendkívül kis és nagy nyitónyomással is készülhetnek * ajánlatos alkalmazni ahol működésükre ritkán van szükség * biztonsági szelep elé építve a szelep nyitónyomása ellenőrizhető leszerelés nélkül hátrányok: * cseppfolyós gáztartályokon kiáramláskor robbanás * tilos alkalmazni olyan helyen ahol a bejutó oxigén égést, robbanást okoz 67

68 BIZTONSÁGTECHNIKA HASADÓTÁRCSÁK II. 68

SZŰRÉS 2014.10.21. 1. Típusai: A vegyipari és vele rokonipari műveletek csoportosítása

SZŰRÉS 2014.10.21. 1. Típusai: A vegyipari és vele rokonipari műveletek csoportosítása SZŰRÉS A vegyipari és vele rokonipari műveletek csoportosítása Hidrodinamikai műveletek (folyadékok és gázok mozgatása) Folyadékok és gázok áramlása csőben, készülékben és szemcsehalmazon. Ülepítés, szűrés,

Részletesebben

Hidraulika. 5. előadás

Hidraulika. 5. előadás Hidraulika 5. előadás Automatizálás technika alapjai Hidraulika I. előadás Farkas Zsolt BME GT3 2014 1 Hidraulikus energiaátvitel 1. Előnyök kisméretű elemek alkalmazásával nagy erők átvitele, azaz a teljesítménysűrűség

Részletesebben

Vegyipari technológiák berendezései (MSc, levelező)

Vegyipari technológiák berendezései (MSc, levelező) Vegyipari technológiák berendezései (MSc, levelező) Tantárgyjegyző: Dr. Mannheim Viktória, egyetemi adjunktus Kötelező és ajánlott irodalmak: Órai előadásjegyzet Fejes, G. Tarján, G.: Vegyipari gépek és

Részletesebben

A tételsor a 12/2013. (III. 28.) NGM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/43

A tételsor a 12/2013. (III. 28.) NGM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/43 A vizsgafeladat ismertetése: Vegyipari technikus és vegyianyaggyártó szakképesítést szerzőknek Ismerteti a vegyipari technológiák anyag és energia ellátását. Bemutatja a vegyiparban szükséges fontosabb

Részletesebben

Bepárlás. Vegyipari és biomérnöki műveletek segédanyag Simándi Béla, Székely Edit BME, Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék

Bepárlás. Vegyipari és biomérnöki műveletek segédanyag Simándi Béla, Székely Edit BME, Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Bepárlás Vegyipari és biomérnöki műveletek segédanyag Simándi Béla, Székely Edit BME, Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Megköszönjük Szternácsik Klaudia és Wolowiec Szilvia hallgatóknak a diák

Részletesebben

MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT. 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu

MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT. 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu MAGYAR RÉZPIACI KÖZPONT 1241 Budapest, Pf. 62 Telefon 317-2421, Fax 266-6794 e-mail: hcpc.bp@euroweb.hu Tartalom 1. A villamos csatlakozások és érintkezôk fajtái............................5 2. Az érintkezések

Részletesebben

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Dr. Örvös Mária LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM (oktatási segédlet) Budapest, 2010 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés...

Részletesebben

Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés 6. MENETMEGMUNKÁLÁSOK A csavarfelületek egyrészt gépelemek összekapcsolására (kötő menetek), másrészt mechanizmusokban mozgás átadásra (kinematikai menetek) szolgálnak. 6.1. Gyártási eljárások a) Öntés

Részletesebben

Ellenőrző kérdések Vegyipari Géptan tárgyból a vizsgárakészüléshez

Ellenőrző kérdések Vegyipari Géptan tárgyból a vizsgárakészüléshez 2015. tavaszi/őszi félév A vizsgára hozni kell: 5 db A4-es lap, íróeszköz (ceruza!), radír, zsebszámológép, igazolvány. A vizsgán általában 5 kérdést kapnak, aminek a kidolgozására 90 perc áll rendelkezésükre.

Részletesebben

4. A FORGÁCSOLÁS ELMÉLETE. Az anyagleválasztás a munkadarab és szerszám viszonylagos elmozdulása révén valósul meg. A forgácsolási folyamat

4. A FORGÁCSOLÁS ELMÉLETE. Az anyagleválasztás a munkadarab és szerszám viszonylagos elmozdulása révén valósul meg. A forgácsolási folyamat 4. A FORGÁCSOLÁS ELMÉLETE Az anyagleválasztás a munkadarab és szerszám viszonylagos elmozdulása révén valósul meg. A forgácsolási folyamat M(W) - a munka tárgya, u. n. munkadarab, E - a munkaeszközök,

Részletesebben

Hogyan válasszunk ventilátort légtechnikai rendszerekhez?

Hogyan válasszunk ventilátort légtechnikai rendszerekhez? Próhászkáné Varga Erzsébet Hogyan válasszunk ventilátort légtechnikai rendszerekhez? A követelménymodul megnevezése: Fluidumszállítás A követelménymodul száma: 699-06 A tartalomelem azonosító száma és

Részletesebben

Halmazállapot változások. Folyadékok párolgása. Folyadékok párolgása

Halmazállapot változások. Folyadékok párolgása. Folyadékok párolgása Halmazállapot változások 6. hét Egy anyag különböző halmazállapotai közötti átmenet - elsőfajú fázisátalakulások A kémiai összetétel nem változik meg Adott nyomáson meghatározott hőmérsékleten megy végbe

Részletesebben

HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS HE 24-2012

HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS HE 24-2012 HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS GÉPJÁRMŰ-GUMIABRONCSNYOMÁS MÉRŐK HE 24-2012 TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ELŐÍRÁS HATÁLYA... 5 2. MÉRTÉKEGYSÉGEK, JELÖLÉSEK... 6 2.1 Használt mennyiségek... 6 2.2 Jellemző mennyiségi értékek

Részletesebben

A HÉJSZERKEZETEK TERVEZÉSÉNEK GYAKORLATI KÉRDÉSEI 1. A NYOMÁSTARTÓ EDÉNYEK TERVEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ELVEI

A HÉJSZERKEZETEK TERVEZÉSÉNEK GYAKORLATI KÉRDÉSEI 1. A NYOMÁSTARTÓ EDÉNYEK TERVEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS ELVEI Gépészeti szerkezetek tervezése (GEGEMGGT) Gyakorlati útmutató 1/55 A HÉJSZERKEZETEK TERVEZÉSÉNEK GYAKORLATI KÉRDÉSEI Kollár György tudományos munkatárs, BME Gép- és Terméktervezés Tanszék A lemez- és

Részletesebben

23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet. a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről

23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet. a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről KIVONAT Lezárva 2014. június 29. Fontos: a szövegben dőlt betűvel írt részletek

Részletesebben

Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán

Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán Utak földművei Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör Dr. Ambrus Kálmán 1. Az utak földműveiről általában 2. A talajok vizsgálatánál használatos fogalmak 3. A talajok

Részletesebben

MFI mérés BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK HŐRE LÁGYULÓ MŰANYAGOK FOLYÓKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA

MFI mérés BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK HŐRE LÁGYULÓ MŰANYAGOK FOLYÓKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA B1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK MFI mérés HŐRE LÁGYULÓ MŰANYAGOK FOLYÓKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A JEGYZET ÉRVÉNYESSÉGÉT A TANSZÉKI WEB OLDALON

Részletesebben

Felügyelet nélküli, távtáplált erősítő állomások tartályainak általánosított tömítettségvizsgálati módszerei

Felügyelet nélküli, távtáplált erősítő állomások tartályainak általánosított tömítettségvizsgálati módszerei Felügyelet nélküli, távtáplált erősítő állomások tartályainak általánosított tömítettségvizsgálati módszerei A félvezető elemek bevezetése, illetve alkalmazása forradalmi változást idézett elő a vivőfrekvenciás

Részletesebben

MUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése: Szabó László Szilárdságtan A követelménymodul megnevezése: Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője és vegyipari technikus feladatok A követelménymodul száma: 047-06 A tartalomelem azonosító száma

Részletesebben

Alkalmazott kémia. Tantárgy neve Alkalmazott kémia 1.

Alkalmazott kémia. Tantárgy neve Alkalmazott kémia 1. Alkalmazott kémia A tárgy a kémia alapszak (BSC) szakmai törzsanyagának része, melynek teljesítésével két szemeszter alatt 8 kreditet lehet összegyűjteni. Az előadások száma 8. Tantárgy neve Alkalmazott

Részletesebben

Villamos kapcsolókészülékek BMEVIVEA336

Villamos kapcsolókészülékek BMEVIVEA336 Villamos kapcsolókészülékek BMEVIVEA336 Szigetelések feladatai, igénybevételei A villamos szigetelés feladata: Az üzemszerűen vagy időszakosan különböző potenciálon lévő vezető részek (fém alkatrészek

Részletesebben

KBE-1 típusú biztonsági lefúvató szelep család

KBE-1 típusú biztonsági lefúvató szelep család Kód: 485-0000.03g G É P K Ö N Y V KBE-1 típusú biztonsági lefúvató szelep család Készült: 2002.07.01. TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános ismertetés 2. Műszaki adatok 3. Szerkezeti felépítés, működés 4. Átvétel,

Részletesebben

SZERVETLEN KÉMIAI TECHNOLÓGIA

SZERVETLEN KÉMIAI TECHNOLÓGIA SZERVETLEN KÉMIAI TECHNOLÓGIA ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS VEGYIPARI TECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2012/2013 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A szűrgépek feladata: A szilárd szennyeződések eltávolítása, technológiai tisztaságú folyadék előállítása

A szűrgépek feladata: A szilárd szennyeződések eltávolítása, technológiai tisztaságú folyadék előállítása A szűrgépek feladata: A szilárd szennyeződések eltávolítása, technológiai tisztaságú folyadék előállítása A szűrés elve: Szűréssel szilárd szennyeződések választunk ki a folyadékból valamilyen szűrőközeg

Részletesebben

Csövek, Tartályok, Szelepek. Készítette: Wieser Melinda, Smudla Katalin 2016. 05. 17

Csövek, Tartályok, Szelepek. Készítette: Wieser Melinda, Smudla Katalin 2016. 05. 17 Csövek, Tartályok, Szelepek Készítette: Wieser Melinda, Smudla Katalin 2016. 05. 17 Tartályok a biotechnológiában Gyártás Tárolás Szállítás Tartályok kialakítása Hengeres alakú Domború fenekű Kúp fenekű

Részletesebben

Kazánok és Tüzelőberendezések

Kazánok és Tüzelőberendezések Kazánok és Tüzelőberendezések Irodalom Az ftp://ftp.energia.bme.hu/pub/kazanok_es_tuzeloberendezesek/ szerveren Az előadások és gyakorlati példák pdf formátumban Jegyzet (ugyancsak az ftp-n): Dr. Lezsovits

Részletesebben

Geberit HDPE lefolyórendszerek katalógus

Geberit HDPE lefolyórendszerek katalógus lefolyórendszerek katalógus 2006-2007 lefolyórendszerek katalógus - 2006-2007 Geberit Kft. 1117 Budapest Budafoki út 97. Tel.: 204-4187 Fax: 204-4190 sales.hu@geberit.com www.geberit.hu Geberit Kft. 0612

Részletesebben

Öntözés gépesítése V. Előadás anyag

Öntözés gépesítése V. Előadás anyag TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Növénytermesztés gépei I. Öntözés gépesítése V. Előadás anyag Dr. Molnár Tamás Géza Ph.D főiskolai docens SZTE MK Műszaki Intézet Agrotechnikai követelmények Az öntözéshez

Részletesebben

Hőtechnikai berendezések 2015/16. II. félév Minimum kérdéssor.

Hőtechnikai berendezések 2015/16. II. félév Minimum kérdéssor. 1. Biomassza (szilárd) esetében miért veszélyes a 16 % feletti nedvességtartalom? Mert biológiai folyamatok kiváltója lehet, öngyulladásra hajlamos, fűtőértéke csökken. 2. Folyékony tüzelőanyagok tulajdonságai

Részletesebben

Szerszámgépek. 1999/2000 II. félév Dr. Lipóth András által leadott anyagrész vázlata

Szerszámgépek. 1999/2000 II. félév Dr. Lipóth András által leadott anyagrész vázlata Szerszámgépek 1999/000 II. félév Dr. Lipóth András által leadott anyagrész vázlata Megjegyzés: További információ a View/Notes Page módban olvasható. Korszerű szerszámgép Gépészeti szempontból a CNC szerszámgép

Részletesebben

Oktatási segédlet. Acél- és alumínium-szerkezetek hegesztett kapcsolatainak méretezése fáradásra. Dr. Jármai Károly.

Oktatási segédlet. Acél- és alumínium-szerkezetek hegesztett kapcsolatainak méretezése fáradásra. Dr. Jármai Károly. Oktatási segédlet Acél- és alumínium-szerkezetek hegesztett kapcsolatainak méretezése fáradásra a Létesítmények acélszerkezetei tárgy hallgatóinak Dr. Jármai Károly Miskolci Egyetem 013 1 Acél- és alumínium-szerkezetek

Részletesebben

A tételekhez segédeszköz nem használható.

A tételekhez segédeszköz nem használható. A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben szereplő szakmai követelménymodulok témaköreit tartalmazza A tételekhez

Részletesebben

Tárgyszavak: autógyártás; műszaki követelmények; permeáció; üzemanyag-emisszió; mérési módszer; áteresztés csökkentése.

Tárgyszavak: autógyártás; műszaki követelmények; permeáció; üzemanyag-emisszió; mérési módszer; áteresztés csökkentése. A MÛANYAGOK TULAJDONSÁGAI Tömítések áteresztőképessége Tárgyszavak: autógyártás; műszaki követelmények; permeáció; üzemanyag-emisszió; mérési módszer; áteresztés csökkentése. Szigorodó előírások Áteresztésnek

Részletesebben

Kazánok. Hőigények csoportosítása és jellemzőik. Hőhordozó közegek, jellemzőik és főbb alkalmazási területeik

Kazánok. Hőigények csoportosítása és jellemzőik. Hőhordozó közegek, jellemzőik és főbb alkalmazási területeik Kazánok Kazánnak nevezzük azt a berendezést, amely tüzelőanyag oxidációjával, vagyis elégetésével felszabadítja a tüzelőanyag kötött kémiai energiáját, és a keletkezett hőt hőhordozó közeg felmelegítésével

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: Épületrész (lakás): Megrendelő: Tanúsító: 6. emelet 25. lakás Vértesy Mónika TÉ-01-63747 Az épület(rész) fajlagos primer

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: Megrendelő: Tanúsító: Kovács Pál és Társa. Kft. 06-1-388-9793 (munkaidőben) 06-20-565-8778 (munkaidőben) Az épület(rész)

Részletesebben

Kompromisszum. Levegőtisztaság-védelem. Lehetséges tisztítási módszerek. Légszennyezettség csökkentésére ismert alternatív lehetőségek

Kompromisszum. Levegőtisztaság-védelem. Lehetséges tisztítási módszerek. Légszennyezettség csökkentésére ismert alternatív lehetőségek Kompromisszum Levegőtisztaság-védelem A levegőszennyezés elleni védekezés lehetőségei Az emissziók szabályozásának mértéke: A környezet minőségére vonatkozó társadalmi igény Az ország gazdasági lehetőségei

Részletesebben

Környezetvédelmi technika és menedzsment oktatási segédlet

Környezetvédelmi technika és menedzsment oktatási segédlet BUDAPESTI MŰSZAKI és GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Környezetgazdaságtan Tanszék Környezetvédelmi technika és menedzsment oktatási segédlet Készítette: Dr. Molnár Károly

Részletesebben

79/2005. (X. 11.) GKM rendelet

79/2005. (X. 11.) GKM rendelet 79/2005. (X. 11.) GKM rendelet a szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről és a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről KIVONAT Lezárva 2014. június 29. Fontos:

Részletesebben

M é r é s é s s z a b á l y o z á s

M é r é s é s s z a b á l y o z á s 1. Méréstechnikai ismeretek KLÍMABERENDEZÉSEK SZABÁLYOZÁSA M é r é s é s s z a b á l y o z á s a. Mérőműszerek méréstechnikai jellemzői Pontosság: a műszer jelzésének hibája nem lehet nagyobb, mint a felső

Részletesebben

A tételsor a 12/2013. (III. 28.) NGM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/47

A tételsor a 12/2013. (III. 28.) NGM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/47 A vizsgafeladat ismertetése: Növényi-, állati eredetű és szintetikus gyógyszerhatóanyagok gyártásának bemutatása. Gyógyszer kiszerelési eljárások ismertetése Amennyiben a tétel kidolgozásához segédeszköz

Részletesebben

KULCS_GÉPELEMEKBŐL III.

KULCS_GÉPELEMEKBŐL III. KULCS_GÉPELEMEKBŐL III. 1.Tűréseknek nevezzük: 2 a) az anyagkiválasztás és a megmunkálási eljárások előírásait b) a gépelemek nagyságának és alakjának előírásai c) a megengedett eltéréseket az adott mérettől

Részletesebben

K özponti klím atechnikai rendszerek

K özponti klím atechnikai rendszerek K L Í M A T I Z Á L Á S Klímaberendezés feladata: a szellőztetés mellett a helyiség hőmérséklet és páratartalom bizonyos határok között tartása az egész év folyamán. Klímatizálás célja: a klímatizált térben

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület: Épületrész (lakás): 1 emelet 4. Megrendelő: Tanúsító: Vértesy Mónika TÉ-01-63747 Az épület(rész) fajlagos primer energiafogyasztása:

Részletesebben

A tompahegesztés hatása a polietilén csövek szerkezetére és tulajdonságaira

A tompahegesztés hatása a polietilén csövek szerkezetére és tulajdonságaira Doktori értekezés tézisei A tompahegesztés hatása a polietilén csövek szerkezetére és tulajdonságaira Leskovics Katalin okleveles anyagmérnök Tudományos vezetők: Lenkeyné Dr. Biró Gyöngyvér egyetemi docens

Részletesebben

MFI mérés BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK HŐRE LÁGYULÓ MŰANYAGOK FOLYÓKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA

MFI mérés BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK HŐRE LÁGYULÓ MŰANYAGOK FOLYÓKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA B2 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR POLIMERTECHNIKA TANSZÉK MFI mérés HŐRE LÁGYULÓ MŰANYAGOK FOLYÓKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A JEGYZET ÉRVÉNYESSÉGÉT A TANSZÉKI WEB OLDALON

Részletesebben

Kémiai és fizikai kémiai ismeretek és számítások

Kémiai és fizikai kémiai ismeretek és számítások Kémiai és fizikai kémiai ismeretek és számítások 1. A) A hidrogén és vegyületei a hidrogén atomszerkezete, molekulaszerkezete, izotópjai színe, halmazállapota, oldhatósága, sűrűsége reakciója halogénekkel,

Részletesebben

MUNKAANYAG. Macher Zoltán. 3500 kilogramm alatti összgördülő súlyú. járművek kormányberendezéseinek. diagnosztikája, javítása, beállítása

MUNKAANYAG. Macher Zoltán. 3500 kilogramm alatti összgördülő súlyú. járművek kormányberendezéseinek. diagnosztikája, javítása, beállítása Macher Zoltán 3500 kilogramm alatti összgördülő súlyú járművek kormányberendezéseinek diagnosztikája, javítása, beállítása A követelménymodul megnevezése: Gépjárműjavítás I. A követelménymodul száma: 0675-06

Részletesebben

ÚJ ELJÁRÁS KATONAI IMPREGNÁLT SZENEK ELŐÁLLÍTÁSÁRA

ÚJ ELJÁRÁS KATONAI IMPREGNÁLT SZENEK ELŐÁLLÍTÁSÁRA III. Évfolyam 2. szám - 2008. június Halász László Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, egyetemi tanár halasz.laszlo@zmne.hu Vincze Árpád Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, egyetemi docens vincze.arpad@zmne.hu

Részletesebben

ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 2012.11.13-tól hatályos szöveg! 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT Hatályos: 2011. október 06 - T A R T A L O M J E G Y Z É K ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK... 11 1. Éghető folyadékok

Részletesebben

Elméleti tribológia és méréstechnika Összefüggések felület- és kenőanyag-minőség, súrlódás és kopás között

Elméleti tribológia és méréstechnika Összefüggések felület- és kenőanyag-minőség, súrlódás és kopás között ÜZEMFENNTARTÁSI TEVÉKENYSÉGEK 3.03 Elméleti tribológia és méréstechnika Összefüggések felület- és kenőanyag-minőség, súrlódás és kopás között Tárgyszavak: tribológia; kenés; kenőanyag; mérés; kenőolaj.

Részletesebben

? Az adszorbens által megkötött mennyiség = x, X: telítettség, töltés, kapacitás. Adszorpció. m kg. A kötőerők

? Az adszorbens által megkötött mennyiség = x, X: telítettség, töltés, kapacitás. Adszorpció. m kg. A kötőerők Adszorpció A kötőerők Szilárd anyagok felületén történő komponensmegkötés (oldatokból és gázelegyekből) Szilárd felületen történő sűrítés Fizikai~ Van der Waals-féle kötőerők Kondenzációs hő Könnyebb deszorpció

Részletesebben

Tevékenység: Olvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDEO (A ragasztás ereje)

Tevékenység: Olvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDEO (A ragasztás ereje) lvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDE (A ragasztás ereje) A ragasztás egyre gyakrabban alkalmazott kötéstechnológia az ipari gyakorlatban. Ennek oka,

Részletesebben

A GÁZ CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FOGYASZTÓI BERENDEZÉSEK LÉTESÍTÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI MŰSZAKI-BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA Lezárva: 2005. november 23. I.

A GÁZ CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FOGYASZTÓI BERENDEZÉSEK LÉTESÍTÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI MŰSZAKI-BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA Lezárva: 2005. november 23. I. 1 A GÁZ CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FOGYASZTÓI BERENDEZÉSEK LÉTESÍTÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI MŰSZAKI-BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA Lezárva: 2005. november 23. I. FEJEZET...5 A SZABÁLYZAT ALKALMAZÁSI TERÜLETE...5 II. FEJEZET...5

Részletesebben

Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától Hatály: 2016.I.1. 2017.XII.31. A jelek a bekezdések múltbeli és

Részletesebben

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA

MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA Ömledék homogenitásának javítási lehetőségei fröccsöntésnél és extrúziónál A reprodukálható termékminőséghez elengedhetetlen a homogén ömledék biztosítása. Színhibák elkerülése,

Részletesebben

Szakmai ismeret A V Í Z

Szakmai ismeret A V Í Z A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,

Részletesebben

KULCS_ FŰTŐ-ÉS HŰTŐ BERENDEZÉSEK

KULCS_ FŰTŐ-ÉS HŰTŐ BERENDEZÉSEK KULCS_ FŰTŐ-ÉS HŰTŐ BERENDEZÉSEK OKTATÁSI PROFIL: HŰTŐ-ÉS KÖZPONTIFŰTÉS SZERELŐ TANTÁRGY: FŰTŐ-ÉS HŰTŐ BERENDEZÉSEK OSZTÁLY: MÁSODIK és HARMADIK 1. A közeg termikus paraméterei: a) A levegő hőmérséklete

Részletesebben

HULLADÉK ÉGETÉS X. Előadás anyag

HULLADÉK ÉGETÉS X. Előadás anyag TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Az ipari hulladékgazdálkodás vállalati gyakorlata HULLADÉK ÉGETÉS X. Előadás anyag Dr. Molnár Tamás Géza Ph.D főiskolai docens SZTE MK Műszaki Intézet FŐBB TERMIKUS HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI

Részletesebben

Épületgépészeti csőanyagok kiválasztási szempontjai és szereléstechnikája. Épületgépészeti kivitelezési ismeretek 2012. szeptember 6.

Épületgépészeti csőanyagok kiválasztási szempontjai és szereléstechnikája. Épületgépészeti kivitelezési ismeretek 2012. szeptember 6. Épületgépészeti csőanyagok kiválasztási szempontjai és szereléstechnikája Épületgépészeti kivitelezési ismeretek 2012. szeptember 6. 1 Az anyagválasztás szempontjai: Rendszerkövetelmények: hőmérséklet

Részletesebben

1. táblázat. Szórt bevonatokhoz használható fémek és kerámiaanyagok jellemzői

1. táblázat. Szórt bevonatokhoz használható fémek és kerámiaanyagok jellemzői 5.3.1. Termikus szórási eljárások általános jellemzése Termikus szóráskor a por, granulátum, pálca vagy huzal formájában adagolt hozag (1 és 2. táblázatok) részleges vagy teljes megolvasztásával és így

Részletesebben

VÍZLÁGYÍTÓ ÉS IONCSERÉLŐ BERENDEZÉSEK A JÖVŐ VÍZKEZELÉSE!

VÍZLÁGYÍTÓ ÉS IONCSERÉLŐ BERENDEZÉSEK A JÖVŐ VÍZKEZELÉSE! VÍZLÁGYÍTÓ ÉS IONCSERÉLŐ BERENDEZÉSEK A JÖVŐ VÍZKEZELÉSE! Minden általunk használt víz esővízből származik, amelyről közismert, hogy eredetileg lágy. Természetes körforgása során a talajrétegekből ásványi

Részletesebben

Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai

Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGISMERETI ÉS JÁRMŰGYÁRTÁSI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai DR Hargitai Hajnalka Polimerek / Műanyagok monomer egységekből,

Részletesebben

Készült az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához a Mozaik Kiadó ajánlása alapján

Készült az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához a Mozaik Kiadó ajánlása alapján KÉMIA 7-8. Készült az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatához a Mozaik Kiadó ajánlása alapján A kémia tanításának célja és feladatai A kémia tanításának célja és feladata,

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék VARJU EVELIN

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék VARJU EVELIN BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék VARJU EVELIN Térfogati hőátadási tényező meghatározása fluidizációs szárításnál TDK

Részletesebben

14/1998. (XI. 27.) GM rendelet a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról

14/1998. (XI. 27.) GM rendelet a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról 14/1998. (XI. 7.) GM rendelet a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról 011.08.06-tól hatályos szöveg! A műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezetről szóló 166/199. (XII. 7.) Korm. rendelet 3. - ának

Részletesebben

A tételsor a szakmai és vizsgakövetelményeket módosító 12/2013. (III. 28.) NGM rendelet, alapján készült. 2/35

A tételsor a szakmai és vizsgakövetelményeket módosító 12/2013. (III. 28.) NGM rendelet, alapján készült. 2/35 A vizsgafeladat ismertetése: Égéstermék elvezető rendszerek csoportosítása, valamint szabványok, technológiai utasítás szerinti vezetési, kitorkollási és tűzvédelmi előírások A tételekhez segédeszköz nem

Részletesebben

Háromkomponensű, epoxigyantával javított cementbázisú önterülő padló 1,5-3 mm vastagságban

Háromkomponensű, epoxigyantával javított cementbázisú önterülő padló 1,5-3 mm vastagságban Termék Adatlap Kiadás dátuma: 2013.08.28. Termékazonosító szám: 02 08 02 01 001 0 000001 Sikafloor -81 EpoCem Sikafloor -81 EpoCem Háromkomponensű, epoxigyantával javított cementbázisú önterülő padló 1,5-3

Részletesebben

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő

Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Energetikai minőségtanúsítvány 1 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Épület Megrendelő Tanúsító Patkó iskola Kál Nagyközség Önkormányzat 335. Kál, Szent István tér 2. Vereb János 3368. Boconád, Lenin

Részletesebben

SolarHP 23 L 36 L 50 L MEGNÖVELT HATÁSFOKÚ, SÖTÉTEN SUGÁRZÓK

SolarHP 23 L 36 L 50 L MEGNÖVELT HATÁSFOKÚ, SÖTÉTEN SUGÁRZÓK SolarHP 23 L 36 L 50 L MEGNÖVELT HATÁSFOKÚ, SÖTÉTEN SUGÁRZÓK MŰSZAKI INFORMÁCIÓ A SZERELŐ ÉS A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA 2015.09.21. - 2 - Tartalom 1. Bevezetés... 3 1.1. Általános tudnivalók... 3 1.1.1. A gyártó

Részletesebben

Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása

Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Egy molekula nemcsak haladó mozgást végez, de az atomjai (atomcsoportjai) egymáshoz képest is állandó mozgásban vannak. Tételezzünk fel egy olyan mechanikai

Részletesebben

Kondenzátorok. Fizikai alapok

Kondenzátorok. Fizikai alapok Kondenzátorok Fizikai alapok A kapacitás A kondenzátorok a kapacitás áramköri elemet megvalósító alkatrészek. Ha a kondenzátorra feszültséget kapcsolunk, feltöltődik. Egyenfeszültség esetén a lemezeken

Részletesebben

VEGYIPARI MŰVELETEK II. Anyagátadó műveletek és kémiai reaktorok

VEGYIPARI MŰVELETEK II. Anyagátadó műveletek és kémiai reaktorok Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Szerkesztette: SIMÁNDI BÉLA Írta: CSÉFALVAY EDIT, DEÁK ANDRÁS, FARKAS TIVADAR,

Részletesebben

FÖLDMŰVEK ÉPÍTÉSE Rézsűk kialakításának tervezési szempontjai

FÖLDMŰVEK ÉPÍTÉSE Rézsűk kialakításának tervezési szempontjai FÖLDMŰVEK ÉPÍTÉSE Rézsűk kialakításának tervezési szempontjai -6-8m töltés rézsűmagasságig a rézsűhajlásokat általában táblázatból adjuk meg a talajminőség függvényében vízzel nem érintkező rézsűként.

Részletesebben

MŰSZAKI ISMERETEK, VEGYIPARI GÉPEK II.

MŰSZAKI ISMERETEK, VEGYIPARI GÉPEK II. MŰSZAKI ISMERETEK, VEGYIPARI GÉPEK II. Vegyipari szakmacsoportos alapozásban résztvevő tanulók részére Ez a tankönyvpótló jegyzet a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai

Részletesebben

A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelıs. tárca nélküli miniszter 7./2006. (V. 24.) TNM. r e n d e l e t e

A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelıs. tárca nélküli miniszter 7./2006. (V. 24.) TNM. r e n d e l e t e A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelıs tárca nélküli miniszter 7./2006. (V. 24.) TNM r e n d e l e t e az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról Az épített környezet alakításáról

Részletesebben

GÉPÉSZETI ÉS AUTOMATIZÁLÁSI MÉRÉSEK

GÉPÉSZETI ÉS AUTOMATIZÁLÁSI MÉRÉSEK GÉPÉSZETI ÉS AUTOMATIZÁLÁSI MÉRÉSEK Környezetvédelmi technikus tanulók részére Ez a tankönyvpótló jegyzet a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

Részletesebben

Az építményt érő vízhatások

Az építményt érő vízhatások Általános információk, alapfogalmak ACO Fränkische ACO MARKANT ACO ACO DRAIN DRAIN A megbízható szivárgórendszertõl biztonságot, ellenõrizhetõséget és nagy élettartamot várunk el. Ehhez szükséges a földdel

Részletesebben

HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS VÍZMÉRŐ HITELESÍTŐ BERENDEZÉS HE 111-2003

HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS VÍZMÉRŐ HITELESÍTŐ BERENDEZÉS HE 111-2003 1/oldal HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS VÍZMÉRŐ HITELESÍTŐ BERENDEZÉS HE 111-2003 FIGYELEM! Az előírás kinyomtatott formája tájékoztató jellegű. Érvényes változata Az OMH minőségirányítási rendszerének elektronikus

Részletesebben

A projekt címe: Egységesített Jármű- és mobilgépek képzés- és tananyagfejlesztés

A projekt címe: Egységesített Jármű- és mobilgépek képzés- és tananyagfejlesztés FÖLDMUNKAGÉPEK A projekt címe: Egységesített Jármű- és mobilgépek képzés- és tananyagfejlesztés A megvalósítás érdekében létrehozott konzorcium résztvevői: KECSKEMÉTI FŐISKOLA BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

7. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL

7. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL 7. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL Számos technológiai folyamat, kémiai reakció színtere gáz, vagy folyékony közeg (fluid közeg). Gondoljunk csak a fémek előállításakor

Részletesebben

MUNKABIZTONSÁG. Robbanás elleni védelem az alumínium csiszolásakor. Kockázatok az alumínium csiszolása során. Rendeletek és irányelvek

MUNKABIZTONSÁG. Robbanás elleni védelem az alumínium csiszolásakor. Kockázatok az alumínium csiszolása során. Rendeletek és irányelvek MUNKABIZTONSÁG 2.5 Robbanás elleni védelem az alumínium csiszolásakor Tárgyszavak: porrobbanás; alumínium; csiszolás; robbanásvédelem; rendelet. Az alumínium anyagok feldolgozása során keletkező port össze

Részletesebben

A termékdíj törvény hatása a vállalatok működésére A Henkel Magyarország Kft esete 1

A termékdíj törvény hatása a vállalatok működésére A Henkel Magyarország Kft esete 1 A termékdíj törvény hatása a vállalatok működésére A Henkel Magyarország Kft esete 1 Áttekintés a Henkel Konszernről A Henkel céget 1876-ban alapította Fritz Henkel a németországi Düsseldorfban és a vállalatcsoport

Részletesebben

BIZTONSÁGI ADATLAP készült az 1907/2006/EK és az 1272/2008/EK és a 2015/830/EU rendelet szerint

BIZTONSÁGI ADATLAP készült az 1907/2006/EK és az 1272/2008/EK és a 2015/830/EU rendelet szerint 1/7 Cargo 3000 BIZTONSÁGI ADATLAP készült az 1907/2006/EK és az 1272/2008/EK és a 2015/830/EU rendelet szerint 1. szakasz: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása 1.1. Termékazonosító: CARGO

Részletesebben

JÁRMŰ HIDRAULIKA ÉS PNEUMATIKA

JÁRMŰ HIDRAULIKA ÉS PNEUMATIKA BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR JÁRMŰ HIDRAULIKA ÉS PNEUMATIKA SZERZŐK: DR. BALPATAKI ANTAL DR. BÉCSI TAMÁS KÁROLY JÓZSEF RAJZOLÓK: MÁRTON GERGELY SZENTANNAI GÁBOR

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az öntözés alapfogalmai. 34.lecke Az öntözés kialakulása hazánkban 1937 Öntözésügyi

Részletesebben

Erőátvitel tervezése. Tengelykapcsoló. Magdics G. (LuK Savaria) Trencséni B. (BME)

Erőátvitel tervezése. Tengelykapcsoló. Magdics G. (LuK Savaria) Trencséni B. (BME) Erőátvitel tervezése Tengelykapcsoló Magdics G. (LuK Savaria) Trencséni B. (BME) 1 Tervezési feladat 1. Méretezéshez szükséges járműadatok meghatározása: Motornyomaték, beépítési környezet, csatlakozó

Részletesebben

33 814 02 0000 00 00 Vegytisztító, kelmefestő, mosodás. Vegytisztító, kelmefestő, mosodás 2/42

33 814 02 0000 00 00 Vegytisztító, kelmefestő, mosodás. Vegytisztító, kelmefestő, mosodás 2/42 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról 1. oldal 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. -a (2) bekezdésének h)

Részletesebben

Szálerősített cementhabarcs rugalmas vízszigeteléshez és betonvédelemhez

Szálerősített cementhabarcs rugalmas vízszigeteléshez és betonvédelemhez Construction Termék Adatlap Kiadás dátuma: 2015/09/21 Termékazonosító szám: 02 07 01 01 002 0 000043 Szálerősített cementhabarcs rugalmas vízszigeteléshez és betonvédelemhez Termékleírás A Sikalastic -152

Részletesebben

15. Energiamenedzsment rendszerek a közlekedésben II.

15. Energiamenedzsment rendszerek a közlekedésben II. Energetika 177 15. Energiamenedzsment rendszerek a közlekedésben II. A közlekedés és ezen belül a gépjármű közlekedés növekedése kedvezőtlen társadalmi és környezeti hatásokat generált. Ezek közül kiemelhetők

Részletesebben

Diagram a serleges elevátorok póluspontjának meghatározásához

Diagram a serleges elevátorok póluspontjának meghatározásához 1 iagram a serleges elevátorok póluspontjának meghatározásához iagram a serleges elevátorok póluspontjának meghatározásához R ENKŐJÁNOS, egy tanár SZIE, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Regionális

Részletesebben

MUNKAANYAG. Dabi Ágnes. A villamos ívhegesztés fajtái, berendezései, anyagai, segédanyagai, berendezésének alkalmazása

MUNKAANYAG. Dabi Ágnes. A villamos ívhegesztés fajtái, berendezései, anyagai, segédanyagai, berendezésének alkalmazása Dabi Ágnes A villamos ívhegesztés fajtái, berendezései, anyagai, segédanyagai, berendezésének alkalmazása A követelménymodul megnevezése: Gépészeti kötési feladatok A követelménymodul száma: 0220-06 A

Részletesebben

KULCS_GÉPELEMEKBŐL_III._FOKOZAT_2016.

KULCS_GÉPELEMEKBŐL_III._FOKOZAT_2016. KULCS_GÉPELEMEKBŐL_III._FOKOZAT_2016. 1.Tűréseknek nevezzük: 2 a) az anyagkiválasztás és a megmunkálási eljárások előírásait b) a gépelemek nagyságának és alakjának előírásai c) a megengedett eltéréseket

Részletesebben

A.14. Oldalirányban megtámasztott gerendák

A.14. Oldalirányban megtámasztott gerendák A.14. Oldalirányban megtámasztott gerendák A.14.1. Bevezetés A gerendák talán a legalapvetőbb szerkezeti elemek. A gerendák különböző típusúak lehetnek és sokféle alakú keresztmetszettel rendelkezhetnek

Részletesebben

A vizsgafeladat ismertetése: Gyártósori gépbeállító feladatok ismeretanyag

A vizsgafeladat ismertetése: Gyártósori gépbeállító feladatok ismeretanyag A vizsgafeladat ismertetése: Gyártósori gépbeállító feladatok ismeretanyag A tételhez segédeszköz nem használható. A feladatsor első részében található 1-20-ig számozott vizsgakérdéseket ki kell nyomtatni,

Részletesebben

Polimer lemez lapostetők csapadékvíz elleni szigetelésére

Polimer lemez lapostetők csapadékvíz elleni szigetelésére Construction Termék Adatlap Kiadás időpontja: 2011.03. Verzió: 04 Sikaplan SGmA 2.0 Sikaplan -SGmA 2.0 (Trocal SGmA 2.0 mm) Polimer lemez lapostetők csapadékvíz elleni szigetelésére Termékleírás Alkalmazási

Részletesebben

Vegyipari Műveletek I 2009/10-II

Vegyipari Műveletek I 2009/10-II Vegyipari Műveletek I 2009/10-II 1 Előszó: Kedves Hallgató társaim! A vegyipari műveletek elsajátítása elengedhetetlen ahhoz, hogy mérnökké váljatok. Számomra nagyon érdekes tantárgy volt, egyfajta felüdülés

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az MSZ EN 1998-5 (EC8-5) szerinti földrengésre történő alapozás tervezéshez. Összeállította: Dr. Dulácska Endre

TÁJÉKOZTATÓ. az MSZ EN 1998-5 (EC8-5) szerinti földrengésre történő alapozás tervezéshez. Összeállította: Dr. Dulácska Endre Magyar Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozat TÁJÉKOZTATÓ az MSZ EN 1998-5 (EC8-5) szerinti földrengésre történő alapozás tervezéshez Összeállította: Dr. Dulácska Endre A tájékoztatót a MMK-TT következő

Részletesebben