1. Á L T A L Á N O S I S M E R T E T É S. (Bognár Anikó és Cserép Szilvia)

Átírás

1 1. Á L T A L Á N O S I S M E R T E T É S (Bognár Anikó és Cserép Szilvia) Diplomaosztó 2010 szeptemberében Cserép Szilvia osztályfőnök IB koordinátorral A kezdetektől TARTALOM Az IB Program általános ismertetése Az IB missziója (mission statement) Az IB-s diák (learner s profile), célkitűzés A vizsgák nyelve Az IB felépítése Oktatási formák Tananyagokról (röviden) A Diploma Program általános felépítése A Diploma Program a Karinthy Frigyes Gimnáziumban Tantárgyi csoportok Tantárgyak szintjei és választása A regisztráció Az értékelés Az eredmények közlése és a diplomaosztás Diákok véleménye Összegzés, összehasonlítás a magyar rendszerrel

2 IBIBIBIBIB ben kapták meg az IB Diplomát ben már a kezükben a diploma

3 A K E Z D E T E K T Ő L lásd: Az IB (International Baccalaureate) nemzetközi, non-profit szervezet, melynek a célja, hogy olyan oktatási formát honosítson meg a világ egyre több országában, amely ma már több korosztály számára, 3-19 éves korig, magas színvonalú, igényes és egységes képzést biztosít. Ezért gondoljuk, hogy a magyar közoktatás és vizsgáztatás fejlesztéséhez kiváló mintaként szolgálhat. Az IB Programban tanítók a megszerzett több mint két évtizedes tapasztalatot mind publikációk formájában (lásd és Húszévesek lettünk A Karinthy Frigyes Gimnázium jubileumi évkönyve, Karinthy Frigyes Gimnázium Kiadó 2007, szerk. Bognár Anikó), mind tanári továbbképzéseken adták át az érdeklődő szakmabelieknek. Az IB anyagai a magyar kétszintű érettségi kidolgozásában is nagy szerepet játszottak, ahogy a további finomításokhoz is sokoldalú segítséget jelenthet még, hiszen negyvenöt év és több mint száznegyven ország tapasztalata áll az IB mögött! Jelenleg már a világ 144 országában folyik IB oktatás és számtalan egyetem fogadja el felvételi vizsgaként, köztük a legrangosabbak is, mint például az angliai Oxford, az amerikai Harvard, a német Humboldt, a francia Sorbonne, köztük a magyar intézmények is (megfelelő pontszám-konvertálással). Szakmailag, pedagógiailag, módszertanilag a tudományágak legjobb hagyományait és legfrissebb eredményeit ötvözi a program. Ezért értékeli olyan sokra a világ felsőoktatása is ezt a tanulmányi és vizsgarendszert. Van olyan intézmény, ahol kreditként beszámítják az IB eredményeket. Magyar tanulók eleinte (az 1970-es évektől kezdve) külföldi iskolákban tehették le az International Baccalaureate vizsgát. A magyar felsőoktatási intézmények évtizedeken át, 2002-ig általában mentesítették a jelentkezőt a felvételi vizsga alól, ha az International Baccalaureate Office által kiadott nemzetközi érettségi bizonyítvánnyal rendelkezett (lásd Felsőoktatási felvételi tájékoztató könyveket). Az IBO már 1989-ben elismerte a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumot, mint potenciális IB programot tanító intézményt, de anyagi okok miatt a kezdésre csak 1992-ben került sor. Akkor a Világbank FEFA pályázatán 34 egyetem és 2 középiskola közül 9 egyetem és a KFG kapott támogatást. Az első diákok 1994 májusában kiváló eredménnyel vizsgáztak, a világon a legjobb iskolai átlagot érték el. Ma már négy iskolában folyik IB Diploma Program Magyarországon: (i) Karinthy Frigyes Gimnázium; (ii) Amerikai Nemzetközi Iskola; (iii) Brit Nemzetközi Iskola; (iv) SEK (spanyol nemzetközi) Iskola. A magyar közoktatásban a két tanítási nyelvű iskolákhoz kapcsolódik az IB felkészítés. Az ötlet, hogy ezt a vizsgát kellene letenni az angol program végén, már felmerült az angol két tanítási nyelvű tagozat leendő vezetője és a British Council magyarországi igazgatója között, amikor még javában folyt a legelső kéttannyelvű évfolyam szervezése, tervezése 1987 elején. Akkor még messzinek tűnt a lehetőség, hiszen az IB a gimnazistáknak az érettségi előtti két utolsó tanévében jöhet szóba. Legkorábban 1990-ben lehetett volna indítani a kétéves programot. Érdekes módon, ettől teljesen függetlenül, 1989-ben a Minisztériumban is hasonló véleményen voltak. A gimnáziumi osztály vezetője és az International Baccalaureate Európai Központjának igazgatója, Monica Flodman végigjárták a magyar két tanítási nyelvű gimnáziumokat, ahol az International Baccalaureate valamelyik hivatalos vizsganyelvén (angolul, franciául vagy spanyolul) folyt az oktatás. Nagyon alaposan felmérték a helyzetet az iskolákban, a tanárok szakmai tudásától, diplomáitól kezdve a könyvtári állományon keresztül a kémia laborban

4 található Petri-csészék számáig szinte mindent megvizsgáltak, hogy várható-e a sikeres vizsgázás, ami mindannyiunk közös érdeke, természetesen az IB Szervezeté is. Csak a Karinthy Frigyes Gimnáziumot találták alkalmasnak arra, hogy remélhetőleg biztonságosan, kudarcok nélkül elindulhasson az International Baccalaureate-ra való felkészülés. Bár a kezdéshez az engedélyek és az akkreditáció megvoltak, a pénz viszont hiányzott. Csupán három év múlva, 1992-ben javult a helyzet, amikor világbanki támogatást sikerült elnyerni egy felsőoktatási pályázaton (hiszen az International Baccalaureate érettségi egyben felvételi vizsgát jelentett már akkor is), ami részben fedezte a költségeket, de még mindig komoly hiányok voltak, hiába volt miniszteri és világbanki aláírás a hivatalos papírokon. A Fővárosi Önkormányzat segítsége további három hónap múlva érkezett, elindulhatott tehát az első, kísérleti évfolyam. Egy iskola IB-tagsága, a vizsgadíjak, a kötelező tanári továbbképzések, a tananyagok és taneszközök beszerzése mind nagyon nagy költséggel járt. Ezeknek a fedezésére a Karinthy Frigyes Gimnázium pályázatot adott be a Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz alap (FEFA) Felsőoktatási reformprogramjának Idegennyelv-oktatási projektjébe a nemzetközi érettségi bevezetésével. Ez a program megfelelt a kritériumoknak, mivel idegen nyelven folyó oktatás végén nemcsak érettségiről, hanem egyetemi felvételi vizsgáról volt szó. A harmincnégy egyetem és két középiskola közül kilenc egyetem és a KFG pályázatát tekintette a kuratórium világbanki támogatásra méltónak. Ezzel a jelentősebb összeggel elindulhatott a Nemzetközi Érettségi Program Magyarországon. A kétéves felkészítő programot 1992 őszén kezdték el az iskolában, és az első diákjaik 1994 májusában vizsgáztak. Minden tanár, diák, szülő nagyon szorított a sikerért, pedig az International Baccalaureate Központból csak bíztatást kaptak. Amikor az első vizsgaeredményeket szorongva várták az iskolában, és csak nagyon bonyolult számítógépes fax-kapcsolattal sikerült megkapni az összesítést (még éppen időben a hazai egyetemek pontszám-meghatározásáig), a telefonvonal túlsó végén dolgozó IB-s munkatárs hangosan nevetett, amikor remegő hangon azt kérdezték tőle, hogy van-e bukás a magyar diákok között. Szerintük a világ legjobb iskolai eredményét érték el! (lásd ) Szinte évente változik az anyagi feltételek biztosításának módja. Az induláshoz a Világbank és a Minisztérium is nyújtott támogatást. A Fővárosi Önkormányzat folyamatosan támogatta a programot 2010-ig. Amikor ezek nem elegendőek a költségek fedezésére, a szülőktől kell kiegészítést kérni. Az iskola az alapítványából eleinte csupán

5 egy-egy kiváló tanulónak nyújthatott ösztöndíjat, illetve több rászoruló jelentkezőnek kisebb összegeket, azóta egyre többen igénylik a támogatást. Az IB Diplomát szerzett diákok mindegyike kiváló felsőoktatási intézményben folytatja a tanulmányait. Részben anyagi források hiánya miatt elsősorban Magyarországon, de felvettek tanulókat Cambridge-be, a Sorbonne-ra, Münchenbe, Madridba, Harvardra és számos más élvonalbeli egyetemre is. Az utóbbi években az IB-osztályok (20-30 diák évfolyamonként) 50-60%-a külföldön tanul tovább ban a diplomaátadás Sándor Éva osztályfőnökkel az élen (a többi diák már az egyetemi órákon van vagy Magyarországon, vagy külföldön) (Lásd még: fotók a cikk végén, amelyeken az IB-s diákok diplomaosztását ünnepelik, a hazai oktatás kiemelkedő személyiségei adták át a Diplomákat.) Az IB Programban folyó oktatás iránti rendkívüli érdeklődés hatására mind a nyomtatott sajtó, mind az elektronikus média folyamatosan közöl információkat, ez a húsz év alatt több mint kétszáz esetben történt (lásd és A nemzetközi érettségi oktatása során szerzett tapasztalatokat folyamatosan felhasználják a közoktatás fejlesztésében, a magyar érettségi koncepciójának kidolgozásához, tanári továbbképzési programokban, hazai és külföldi konferenciákon tartott előadásokon stb. IBIBIBIBIB

6 A Z I B P R O G R A M lásd I S M E R T E T É S E Az IB missziója, Mission Statement -je Az International Baccalaureate azt a célt tűzte ki, hogy olyan fiatalokká neveli a diákokat, akik érdeklődőek, gondoskodóak és sokat tudnak, akik a kultúrák közti megértés és az egymás iránti tisztelet révén segítenek egy jobb és békésebb világot létrehozni. Az IB Szervezet iskolákkal, kormányokkal és nemzetközi intézményekkel működik együtt, hogy igényes programokat fejlesszen a nemzetközi oktatás és a szigorú, következetes értékelési rendszer számára. Ezek a programok a világ minden táján arra bíztatják a diákokat, hogy legyenek olyan aktív, együttérző és egész életen át tanuló emberek, akik megértik, hogy a különbözőségeikkel együtt, másoknak is lehet igazuk. Az iskolában, a Ficak galériában készül a mű a távoli tájakról Célkitűzések Milyenek legyenek a programot elvégzett diákok? (IB learner profile) Az ideális IB-s diák becsületes, nyitott, gondolkodó, tudásvágyó és művelt, vállalkozó szellemű, érvelni tudó, jól kommunikáló, együttműködő és együttérző, áldozat- és felelősségvállaló, fegyelmezett, szellemileg és fizikailag is kiegyensúlyozott, önértékelésre képes és tudatosan fejlődő ember. A felkészítés nagyon sokat vár el mind tanártól, mind diáktól. (Lásd Tanárok véleménye, Diákok véleménye) Konkrét tankönyveket, tananyagokat az IB-Szervezet nem ír elő, csupán a vizsgakövetelményeket adja meg. A felkészítő tanároknak, az iskoláknak ezekhez kell megtalálni a megfelelő szakmai forrásokat. Már ez sem könnyű feladat, bár manapság sok jelentős nemzetközi könyvkiadó készít kifejezetten az IB anyagához illeszkedő tankönyveket. Nagy öröm hallani, amint a tanár meséli, hogy milyen csodálatos élmény az IB-programban tanítani, a tananyag mennyire stimuláló mind pedagógusnak, mind diáknak. Az egyik tanár azt mondta, hogy örömmel kel fel aznap, amikor IB-csoporttal van órája. A másik bevallotta, hogy ő azt hitte: a szakmája csúcsa a Két Tanítási Nyelvű Tagozaton a fakultatív csoportokat tanítani, de amióta IB Program is van, tudja, hogy tévedett, ez utóbbi jelenti a legtöbbet. IBIBIBIBIB

7 1. AZ IB-RŐL ÁLTALÁBAN 1.1. A vizsgák nyelve, így a kétéves tanítás/tanulásé is az egész világon angol, francia vagy spanyol lehet (természetesen az anyanyelvet és az idegen nyelveket kivéve). A három nyelv egyikén folyik a többi tárgy oktatása, például a biológiáé, matematikáé vagy történelemé, a diákok ezen a nyelven kapják a vizsgakérdéseket is. Az IB Programban az évek során tanított tárgyak a KFG-ben (angolul folyik az oktatás a nyelveket kivéve): 1. angol irodalom és nyelv 2. angol, mint idegen nyelv 3. biológia 4. filozófia 5. fizika 6. földrajz 7. francia, mint idegen nyelv 8. kémia 9. környezeti tanulmányok 10. közgazdaságtan 11. magyar (irodalom és nyelv, világirodalom) 12. matematika 13. német, mint idegen nyelv 14. orosz, mint idegen nyelv 15. pszichológia 16. spanyol, mint idegen nyelv 17. számítástechnika 18. történelem 19. tudáselmélet 1.2. Az IB felépítése Az IB-nak, mint világszervezetnek az alapító központja Svájcban, Genfben van. Földrajzi szempontok szerint a világot három különböző régióra osztották fel (Ázsia és csendes-óceáni térség = Asia Pacific; Afrika Európa Közel-Kelet = Europe Africa Middle East; Amerikai államok = Americas), melyek mindegyikének megvan a saját regionális központja. Az Afrika Európa Közel-Kelet (IBAEM = Africa Europe Middle East) nevű régiónak (ahová természetesen mi is tartozunk) a központja a hollandiai Hágában található. Az IB Vizsgaközpont (IBCA = IB Curriculum & Assessment Centre) székhelye Cardiff az Egyesült Királyságban Oktatási formák Az IB rendszerben három oktatási forma létezik: (i) Elemi Oktatási Program, 3-12 évesek számára (PYP, Primary Years Program); (ii) Középiskolai Program, évesek számára (MYP, Middle Years Program); (iii) Nemzetközi Érettségi Program, évesek számára (DP, Diploma Program); (iv) Szakképzési program, évesek számára (IBCC, IB Career-related Certificate). Az egyes programokhoz az IB Központ biztosítja a tanárok számára a Tantárgyi Ismertetőket (Subject Guide), melyek az adott kurzus átfogó ismertetésén kívül a tananyag részletezését (Syllabus), valamint az értékelés módjának leírását (Assessment) is tartalmazzák. A DP esetében a külső, illetve végső értékelési teendőket szintén az IB végzi a cardiffi Vizsgaközpont és a nagyszámú, a világ szinte minden sarkából kiválasztott, egységes, objektív rendszer alapján dolgozó vizsgáztató (examiner) és az őket moderáló vezetőik segítségével. Az iskolán belül a program ügyeinek az intézése és az IB-val való kapcsolattartás az iskolai IB koordinátor feladata.

8 A tananyagokról általában (részletesen 1-1 külön cikkben, a feltöltés folyamatos) Az IB-s diákoknak valószínűleg kevesebb konkrét adatot kell megtanulniuk, mint a magyar tananyagot tanuló társaiknak. Ugyanakkor íráskészségük, a tantárgyakon belüli gyakorlatiasabb tudásuk, kapcsolatteremtő képességük, nemzetközi kérdésekben a nyitottságuk jóval magasabb szintűvé válik, nyelvismeretükről nem is beszélve. Ez utóbbiakhoz sokat segít az azonos anyagot tanító külföldi iskolákkal való kapcsolatok sora és a CASprogram (lásd alább; 2.; külön cikkben is). Sok új vonást tartalmaznak az anyagok. Amikor először felmerült, hogy az IB-követelmények szerint tanítsanak a Karinthy Frigyes Gimnáziumban, minden szaktanár, illetve munkaközösség felmérte, hogy mit is jelent az IB és a magyar tananyag közti különbség. Tantárgyanként nagyon változó az eltérés mennyisége és minősége. Van olyan tárgy, amelyet egyáltalán nem tanítunk a magyar közoktatás keretei között (ilyen például a tudáselmélet). Más tárgy esetében viszonylag kevés az eltérés, mint például a fizikában. Az átlagos magyar gimnáziumi tanterven kívüli tárgyak tanulására is mód van. Közgazdaságtanra, annak alapelemeire ma már szinte mindenkinek szüksége lehet. A tanulók ismereteket kapnak mind a mikro-, mind a makroökonómia területéről, nemzeti és nemzetközi vonatkozásokról. Talán ezért is választják egyre többen az IB-programban, bár a magyar közoktatásban a gimnáziumok tananyagai között csak a legritkább esetben fordul elő. Volt olyan gondos tanár, aki pontosan kiszámította, hogy mennyi a különbség; hány óra, hány perc, amennyit az egyik tananyag igényel, és mennyire van szükség a másik rendszerben. Néhol azonos témában a magyar anyagra kell például tizenhárom perccel több, másutt az IB-felkészítés tart egy fél órával tovább. A nyelveknél és a humán tárgyaknál az esszéírás nagy szerepe jelent eltérést a magyar követelményektől a négyezer szavas záródolgozatról nem is beszélve, amelyet bármelyik tárgyból lehet írni! A fogalmazás oktatására sokkal nagyobb súlyt fektetnek, mint nálunk. Diákoktól ilyen szintű munkát Magyarországon csak a felsőoktatásban, szemináriumi dolgozatként kérnek (lásd 3.1.). A reáltárgyaknál sokkal több a gyakorlat, kísérlet, a diákok megtanulnak laborjegyzőkönyvet is írni, ami a továbbtanulásnál szintén nagyon hasznos. A pszichológia 1982 óta nem szerepel a magyar gimnáziumi kötelező tantárgyak között, az IB-rendszerében viszont évről évre szívesen választják a diákok. Szisztematikusan rendezett ismereteket ad az emberi viselkedésről és tapasztalásról, hogy a tanulók megértsék az embert egyénként és szociális lényként egyaránt. Szemléletmód és érzékenység fejlődik ki a tanulmányok során, általános pszichológiai kultúrát biztosítva a diákoknak. Filozófiát is választottak a diákok az elmúlt évek során. A tanulmányaik kapcsán megértették, hogy a filozófia az emberi tudás és tapasztalás kritikája, hogy milyen elveken alapul a tudás szerkezete, és milyen értékeken alapul az emberi cselekvés. Módszereket kaptak az elméleti, racionális vita szerkesztéséhez és ahhoz, hogy elkerülhessék a szubjektivitást és az ideológiai elfogultságot. A nem vizsgatárgyat jelentő tudáselmélet sok örömet jelent mindenkinek bár nincs igazán tananyag hozzá, csak nagyon jó témaajánlás. A matematikai logika alapjait már tudottnak veszi, pedig azt sajnos a magyar diákok nem tanulják. Fejleszti a már megtanultakra épülő reflexiós képességet, az érvelési készséget, gondolkodási technikákat ad. Ezen a síkon eltünteti a különbséget tudomány és művészet között. A kreativitás aktivitás szociális munka (CAS) témái emberségre nevelnek.

9 A szociális munkavégzés (idősek otthonába való látogatás, játszóterek bútorainak, kerítésének festése stb.), vagy egyénileg megválasztott tevékenységgel térítésmentes támogatást nyújtanak a rászorulóknak. Mindez nyitottabbá, a társadalmi kérdések iránt érzékenyebbé teszi a fiatalokat. Ezen kívül olyan területekkel is foglalkozhatnak kreatívan, amelyek a magyar gimnáziumi oktatás konkrét tantárgyai, tananyagai közé a legkevésbé sem tartoznak, mint például a fényképezés vagy a selyemfestés. Nagy Judit Karola: Afrikai nő A sportok közül mindenki választhat, azzal foglalkozhat, amelyiket szereti, nem kell mindent tudni. Mindezt persze tanári irányítással, ellenőrzéssel. IBIBIBIBIB

10 2. A DIPLOMA PROGRAM ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSE Az IB Diploma Program felépítése legkönnyebben egy hatszög formájában szemléltethető (IB hexagon), ezt használta az IBO az elmúlt évtizedekben. A hatszög csúcsai egy-egy tantárgycsoportot jelentenek, belsejében pedig három további központi követelményt tüntetnek fel. 1. csoport Irodalmi és nyelvi tanulmányok (Language A) 2. csoport - hosszú esszé (E.E.); 3. csoport Idegen nyelv (Language B or Ab initio ) Egyén és társadalom (Individuals and Societies) - tudáselmélet (T.O.K.); - kreativitás, aktivitás/sport, 4. csoport szociális munka 5. csoport Természettudományok (C.A.S.) Matematika (Mathematics) (Experimental Sciences) 6. csoport Művészeti tantárgyak (The Arts ) vagy egy második tárgy az előző 5 csoport valamelyikéből A legutóbbi időben a hexagon helyett az alábbi kördiagramban foglalják össze a rendszert, amely azt hivatott szemléltetni, hogy az IB-ban az oktatás során nem válnak el olyan élesen a programok, kontinuumot képeznek. A legbelső körgyűrűben megjelennek a tanítási és tanulási módszerek, amelyek hangsúlyozását az IB fontosnak tartja. Az eddig használatos kísérleti tudományok (Experimental Sciences) kifejezést pedig az általánosabb természettudományok -ra módisították. A kép vízjelén levő világtérkép és a külső körön megjelenő nemzetközi tudatosság (international-mindedness) azt szimbolizálja, hogy a Diploma Program (DP) globális környezetben zajlik. A diagram középre természetesen a diákokat helyezték. IBIBIBIBIB

11 3.1. Tantárgyi csoportok 3. AZ IB DIPLOMA PROGRAM A KARINTHY GIMNÁZIUMBAN 1. csoport: Irodalmi és nyelvi tanulmányok (Language A) Irodalmi és nyelvi tanulmányok a diák által legjobban beszélt nyelven, ez általában a magyar irodalom tantárgy. Emellett lehet angol nyelv és irodalmat is választani, magas szintű angol nyelvtudással. Más anyanyelvű diák is tanulhat irodalmat anyanyelvén ún. önképző módon (self-taught). 2. csoport: Idegen nyelv (Language B or Ab initio ) Választható angol, francia, német, orosz és spanyol, nyelv. Egyik nyelvet sem ajánlják kezdő ( Ab initio ) szinten. Az iskolában mindenkinek kötelező az angol nyelv vagy az első, vagy második tantárgycsoportból választva. 3. csoport: Egyén és társadalom (Individuals and Societies) Ebben a csoportban jelenleg a közgazdaságtan, pszichológia és történelem tantárgyakat kínálják választásra. 4. csoport: Természettudományok (Sciences) Jelenleg a biológia, fizika, kémia, és számítástechnika tantárgyakat kínálják választásra. 5. csoport: Matematika (Mathematics) A matematika tanulása minden diák számára kötelező. 6. csoport: Művészeti tantárgyak (The Arts ) Az iskolában a hatodik tantárgyként az előző csoportok kínálatából lehet választani. Annak ellenére, hogy konkrét művészeti tárgyat nem tanítanak a programban, a diákok ilyen irányú tevékenységét nagyon bátorítják, és büszkék sikereikre. (Lásd 1. melléklet.) A központi alapkövetelmények: Hosszú esszé (Extended Essay - E.E.): kb szavas (de ezt nem meghaladó!) önálló kutatómunkát (könyvtárazás, kísérletek vagy felmérések tervezése, illetve kivitelezése és értékelése stb.) igénylő dolgozat, amely a diploma programban kínált bármely (tehát nem csak az iskolánkban tanított) tantárgyból írható. Az IB szándékai szerint ennek megírása összesen kb. 40 órát kell, hogy igénybe vegyen. A diák az iskola jelenlegi (esetleg volt) tanárai közül témavezetőt választ munkájához, akivel az írás során néhányszor (a javasolt idő 3-5 óra) konzultál. Egy ekkora dolgozat elkészítése során a diákok olyan esszéírási készségeket sajátítanak el, amilyeneket a magyar középiskola ma még nem fejleszt, ilyet majd csak a felsőoktatásban várnak el (szemináriumi, esetleg főiskolai szakdolgozat formájában). Tudáselmélet (Theory of Knowledge - T.O.K.): kétéves (heti 2 órás) átfogó jellegű képzés, melynek során a diáknak az IB által előre megadott több téma közül néhányból esszét kell írnia, és a tanulmányai végén előadást is kell tartania. Lásd külön cikk. Kreativitás, akció, szociális munka (Creativity, Action, Service - C.A.S.): a két év során 150 órában kötelező részvétel tanórán kívüli kreatív, sport, illetve szociális segítő tevékenységekben. Lásd külön cikk. Az E.E., T.O.K., illetve C.A.S. követelmények teljesítése minden diploma-jelölt számára kötelező Tantárgyak szintjei és választása

12 (a) Minden diáknak 6 tantárgyat kell választania, minden egyes tantárgycsoportból egyet. (b) Legalább 3 (de legfeljebb 4) tárgyat emelt szinten (Higher Level - HL) kell tanulnia a diáknak, ez heti 5 vagy 6 iskolai tanórát jelent, azaz a két év alatt legalább 240 órát; a többit alapszinten (Standard Level SL), magyar szövegben középszintként említjük, heti 3 vagy 4 iskolai tanórában, összesen legalább 150 órában tanulják. (A tanórát 60 percesnek számolják.) Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy 4 HL tárgy választása igen megterhelő lehet, ezért ezt alapos ok nélkül (például egyetemi felvételi követelmények) senkinek nem ajánlják. (c) A választás teljes szabadságát azonban a megfelelő számú (tantárgyanként legalább 9-10) jelentkező hiánya, illetve órarendi problémák korlátozhatják A regisztráció A regisztráció során az iskola megküldi minden egyes IB Diploma jelölt személyi adatait és tantárgyválasztását az IB Vizsgaközpontnak, amely ezt, amennyiben a szabályoknak megfelel, elfogadja, és a jelölt jelentkezését hivatalosan tudomásul veszi. Ennek határideje a kurzus második évében november Az értékelés A kétéves kurzus ideje alatt a tanulók nagyon sok és sokféle anyagot készítenek, amelyek mind az értékelés alapjául szolgálnak. Ezek tantárgycsoporttól és tantárgytól függően lehetnek például esszék, hosszú házi dolgozatok (például matematikából), nyelvi hangfelvételek, portfóliók (összeállított anyagok), részletes tanulmányok, projektek, labor jegyzőkönyvek és végül a legnagyobb súllyal számító vizsgadolgozatok. A diákok a május elején kezdődő és kb. három és fél hétig tartó vizsgaidőszak során, tantárgyválasztástól függően, írásbeli dolgozatot írnak (tehát egy tárgyból többet, akár különböző napokon). Ezek időtartama 45 perctől 2,5 óráig terjed. Az időbeli beosztása bizony nem kis feladat az IB szervezőinek. Nem fordulhat elő senkivel a világon, hogy két vizsgadolgozati időpont egybeessen, még ha olyan kis nyelvből vizsgázik is valaki, mint mondjuk a magyar,

13 amelynek az esetében nem sok diák igényét kell figyelembe venni. Sok éve átlag alapján kb. 220 nemzetiségű diák tesz IB vizsgát a Föld északi féltekéjén (novemberi a vizsgaidőszak a déli féltekén). A világban kb. 50 nyelvet tanulnak anyanyelvként albántól vietnamiig és 30-at idegen nyelvként. Svájci óramű pontosságával szervezett, szabályozott a folyamat. További információt jelent a Vizsgaközpont számára, hogy a kurzus végén a tanárok minden diák teljesítményét egy "jósolt" vagy "várható" érdemjeggyel (predicted grade) kell, hogy értékeljék. Ez az osztályzat tehát azt fejezi ki, hogy az illető jelölt az adott tárgyban a tanár megítélése szerint milyen vizsgaeredményt fog elérni. Sok külföldi egyetem ezek alapján ajánl meg helyeket a jelentkezőknek, és amennyiben teljesítik a megszabott eredményt, felvételt is nyernek. Az IB-ben kétféle módon értékelik a jelöltek munkáját. Külső értékelés (external assessment): az IB által kinevezett vizsgáztatók, illetve maga a Vizsgaközpont végzi, és a végső osztályzat nagyobb hányadát adja (70-80 %-át). Külső értékelés alá esik minden vizsgadolgozat, a hosszú esszé és még néhány beküldendő írásbeli munka. Számos ország jól felkészített szakemberei bírálnak, Chilétől Norvégiáig és Japántól az USA-ig, objektív, standardizált szempontok alapján. Az IB Programban tanító tanárok az IB Szervezettől vizsgáztatói megbízást is kaptak az évek során: Barcs Krisztina pszichológia Bruder Györgyi matematika (csoportvezető) Cserép Szilvia biológia Dvornik (Gergely) Zsuzsanna angol Gróf Andrea fizika Gazsó Melinda spanyol (csoportvezető) Jakobsenné Szentmihályi Rózsa magyar Paksi Tünde matematika Papp Lajos biológia Poór István politikai tudományok Santosné Blastik Margit spanyol Szabadkai Bernadett angol (csoportvezető) Belső értékelés (internal assessment): az iskola tanárai végzik, és a végső osztályzat kisebb hányadát adja (20-30%). Itt azonban a nagyon eltérő megítélések és a tanári szubjektivitás mérséklésére az IB korrekciós eljárást alkalmaz (moderation), melynek során az egyes tanári értékeléseket nemzetközi mércével vetik össze, és ha szükséges, arányosan módosítják azokat. Belső értékelésűek bizonyos évközi beadandó írásbeli munkák, illetve nyelvek esetében szóbeli (hangfelvételen rögzített!) feleletek. Minden értékelést több szinten moderálnak akár iskolai tanár, akár vizsgáztató végzi. Általában az első értékelőt moderátor ellenőrzi, vizsgáztatók esetén pedig a csoportvezető (team leader). Végül az adott vizsgakomponensért felelős vizsgáztatók (senior examiner) nézik át a dolgozatokat, akik már helyettes fővizsgáztató pozícióban lehetnek (deputy chief examiner), és felettük áll a tantárgy fővizsgáztatója (chief examiner). Fontos, új fejlemény az ún. e-marking rendszere. Az benne a forradalmi, hogy a vizsgáztatónak előbb ki kell javítania olyan dolgozatokat számítógépen online, amelyeket a fővizsgáztatók már lepontoztak (ezt ő természetesen nem látja a saját osztályozása előtt), és amíg a javító nem éri el az elvárt színvonalat, nem javíthat élesben. Aki nem felelt meg, nem tölthet le dolgozatokat javításra. Ezzel a vizsgáztató utólagos moderálása már

14 nem szükséges. Az e-marking postaköltsége alacsonyabb, csak egy megbízott szkennelő központba kell elküldeni a dolgozatokat, kisebb az adminisztrációs hiba lehetősége például pontösszeadásból, hiszen ezt a műveletet a használt javító-szoftver végzi. Könnyebb a logisztika is, ha egy vizsgáztató valamiért kiesik, gyorsan lehet mással javíttatni. Néhány beküldendő írásbeli munkát és a szóbeli feleletek hanganyagát postázás helyett egy jelszóval védett internetes felületre töltik fel már most is az iskolák, majd a vizsgáztatók és moderátorok itt férhetnek hozzá. Az IB Központ kitűzött célja, hogy pár éven belül teljesen megszűnjön az írásbeli feladatok papíralapú küldözgetése, és egy évtized múlva már a vizsgadolgozatok is számítógépen szülessenek. Az IB hétfokozatú skálát használ a tantárgyi teljesítmény végső értékelésére: 1 nagyon gyenge (very poor) 2 gyenge (poor) 3 közepes (mediocre) 4 megfelelő (satisfactory) 5 jó (good) 6 jeles (very good) 7 kitűnő (excellent) Az E.E. és a T.O.K. (lásd 3.1.) minősítése alapján legfeljebb 3 bónusz pont szerezhető, ami a 6 tantárgyra összesen kapható 42 ponttal együtt maximálisan 45 IB Diploma pont elérését teszi lehetővé. Egyenletes teljesítmény esetén a diploma odaítéléséhez legalább 24 pont szükséges. Esetleges (nem túlzottan) gyenge osztályzat valamely tárgyból még ellensúlyozható magasabb összpontszámmal, de nagyon gyenge osztályzat, illetve a három központi alapkövetelmény valamelyikének nem teljesítése a diploma megtagadását eredményezi Az eredmények közlése, diplomaosztás Az eredmények legkorábban július 5-én válnak ismertté az IB koordinátor számára, mégpedig az IB zárt, Interneten át működő hálózatán (IBIS) keresztül. Az IB által elküldött, az iskolában kinyomtatott eredményeket hitelesítjük, így a tanulók azokat a felsőoktatás felé azonnal továbbíthatják. Egy nappal később minden jelölt maga is megtekintheti kapott jegyeit és a diplomája minősítését a világhálón az IB által előre, személyre szólóan megküldött jelszó segítségével. Minden tárgy végső osztályzata, ami majd a Diplomába bekerül, több komponensből adódik össze (belső és külső értékelésűek egyaránt). Az egyes komponensekre adott pontszámok és az osztályzatra való átkonvertáláshoz szükséges ponthatárok jelennek meg pár nap múlva, a koordinátor megtekintheti. Arra jó ez, hogy látni lehet, hány pont szükséges a jobb jegyhez, és ez ad némi támpontot érdemes-e új értékelést kérni, ugyanis a diáknak lehetősége van újraosztályoztatni dolgozatait, amit egy tapasztalt vizsgáztató végez. Az újraosztályozás eredményezheti a jegy javulását, de a romlását is. Amennyiben a jegy javul, a korrektség jegyében, eljárási díjat nem számolnak fel. Az első érettségi vizsga után még két vizsgaidőszakban vizsgázhat egy diák, ha javítani szeretne az eredményén. A Diplomák megérkezésére augusztus végéig várni kell. Bognár Anikó és Cserép Szilvia IBIBIBIBIB

15 A D I P L O M A Á T A D Ó Ü N N E P S É G E K Fényképek ízelítőül szolgálhatnak az eddigi 19 diplomaátadó ünnepségről, amelyeket oktatásügy kiemelkedő személyei is megtiszteltek. (lásd Az első diplomaátadás, amely egyben fővárosi tanévnyitó ünnepség is volt. (Középen Dr. Demszky Gábor főpolgármester, a képen tőle jobbra: Honti Mária államtitkár, Hartai Sándor igazgató; balra Dr. Bognár Anikó igazgatóh., Monica Flodman az IB Organization területi A főpolgármester átadja a diplomát, és gratulál igazgatója, Sáska Géza a Fővárosi Oktatási Csiszár Villőnek, aki maximális pontszámot ért el, Bizottságnak vezetője.) Az első IB diplomás diákok ami világritkaságnak számit! Fodor Gábor miniszter a diplomaátadási ünnepségen Magyar Bálint miniszter osztja ki a diplomákat.

16 1998. Pokorni Zoltán miniszter a diplomaosztó ünnepségen Medgyes Péter professzor, nagykövet volt a vendég Mandur László, az Országgyűlés alelnöke köszönti a résztvevőket és átadja diplomákat Schmitt Pál, az Európai Parlament Oktatási és Kulturális Bizottságának alelnöke, 2010-től a Magyar Köztársaság elnöke kezéből vehetik át a diplomájukat a diákok

17 A D I Á K O K V É L E M É N Y E A FELKÉSZÜLÉSRŐL / FELKÉSZÍTÉSRŐL A kétéves tanulási folyamat második tanévének az elején a diákokkal beszélgetve négy kérdés köré csoportosíthatóak a gondolataik az IB első évéről. 1. Mit vártak igazán az IB-programtól, miért jelentkeztek rá a gimnázium második (a nyelvi évvel együtt harmadik) évének végén? 2. Megkapták-e eddig mindazt, amit akkor vártak a felkészítő oktatástól, legalábbis az első évtől? A tanulók egyértelműen a következő okok miatt pályáztak az IB-programra: Tudták, ők is, a szüleik is, hogy milyen nemzetközi és hazai értéke van a bizonyítványnak az egyetemi felvételik és a szakmai elismertség szempontjából. Tisztában voltak vele, hogy más tananyaggal kell megismerkedniük, mint a magyar. Ez vonzóan hatott. A tanulás kevesebb tantárgyra forgácsolja szét az erejüket, hiszen háromból kell magasabb szinten és háromból alacsonyabb szinten vizsgázniuk, a négyezer szavas esszé megírásán kívül. Más tantárgyuk nincs, a TOK és a CAS viszont inkább vonzerőt jelent. A két év alatt kisebb csoportokban, nagyobb intenzitással, oldottabb légkörben tudnak dolgozni. Érezték a kihívás csábító erejét. Tudták, hogy kemény feladat elé állítják önmagukat és majd őket a tanárok, meg a vizsgafeladatok, de kedvükre való volt a megmérettetés. 3. Milyen tapasztalatokat szereztek? Az első IB-s tanév újdonságai megfeleltek a várakozásnak. Nehéz munkával telt, de megérte, élvezték, tetszett nekik mind a tananyag, a feladatok, mind pedig maga a tanulási folyamat. Évkönyvet készítettek, környezetvédő zöld kört alakítottak, szociális munkát végeztek. Az esszéíráson, illetve az arra történő felkészülésen dolgoztak még nyáron is. Sokkal többet kellett könyvtárba járniuk, olvasniuk, önálló kutatómunkát végezniük, mint évfolyamtársaiknak. 4. Mit tanácsolnának a diákok a következő évfolyamra jelentkezetteknek, akik most kezdik a kétéves programot? Szinte minden diák az egyenletes, folyamatos tanulás fontosságára hívta fel a figyelmet. Itt nem lehet csak a dolgozat előtt készülni, mert hetente kell beadni őket. Ha valahol lazítanának, összecsapnak a fejük felett a hullámok. A kemény munka formális eredménye persze majd csak a vizsgák után válik láthatóvá, amikor a bizonyítványokat kézhez kapják a tanulók. Ebben az esetben a diákoknak sajnos nemcsak a részvétel számít, az eredmény is. Az előzőeket figyelembe véve azonban egészen biztos, hogy a felkészülés kétéves folyamatában való részvétel is igen sokat jelent. A vizsgák után levonható tanulságok még annál is többet. A második tanév végén pedig minden évben szinte valamennyi diák azt állítja, hogy jól döntött, amikor az IB-t választotta érettségiként. Ha újra kezdhetné, megint így tenne! IBIBIBIBIB

18 A TANULÓK JEI AZ IB-RÓL (szerkesztetlen változat!) Gellén Kata "Nekem azért érte meg elsõsorban a Karinthyba járnom, mert a Nemzetközi Érettségi Program elvégzésével lehetõségem nyílt arra, hogy külföldön tanuljak tovább. Az IB két éve alatt nagyon sokat önállósodtam, fõleg a tanulás terén, ami az egyetemen késõbb a hasznomra válik. A tanárok többsége úgy kezelt minket, mint érett felnõtteket, így sokkal barátibbá és élvezhetõbbé tették az órákat." Horváth Klaudia es tanévben érettségizett az IB-ban "Az IB fő éredeme, hogy megtanított rendszerezett tanulásra, gondolkodásra, kritikai vélemény formálására. Az elvárások minding transzparensek voltak, így az ember megtanulta, hova kell fektetni a hangsúlyt. Fontos volt a pedagógusok felkészültsége, elmélyült tudása, minden tárgy területén. Egyik legfontosabb erénye az IB-nak, hogy megtanít önálló tanulásra, önálló kisebb projectek elkészítésére, legyen szó lab-reportról vagy extended essay-ről. A sok írásos dokumentum fejlesztette az íráskészséget, megtanított idegesség, fölösleges erőfeszítés nélkül idegen nyelven fogalmazni. Ezek a készségek ma is sokat segítenek, akár csak ha rövidebb riportról, vagy hosszabb cikkről van szó." Czéh Eszter (2007-ben érettségizett) Szerintem a legnagyobb előnye az IB programnak az, hogy nagyon interaktív és fejleszti a feladatmegoldó képességet. Humán tárgyú órákon mindig volt alkalmunk kifejezni a véleményünket és érvelni mellette. Sok esszét írtunk, ami később egyetemen nagy előnynek bizonyult. Természettudományi órákon sok volt a kísérlet, a csoportos projekt, ami az anyag mélyebb megértésén kívül gyakorlati tudással is felruházott minket. Összességében az IB olyan tudást adott (csapatmunka, érvelés, kreatív feladatmegoldás, nyelvtudás!), amit nem csak az egyetemen, de az élet más területein is kamatoztatni tudtam. A spanyol órákat azért szerettem, mert jól tanítottál, sokat beszéltünk érdekesebb dolgokról, mint a nyelvtan és mindig jó volt órán a hangulat.: ) Azért nem szerettem, mert mindig 0-1 órában volt... : ))

19 Lipovics Dávid ( ) (45, azaz maximális pontszámú volt az IB Diplomája! A London School of Economics-ban végzett, jelenleg Londonban dolgozik egy világcégnél.) A nemzetközi érettségi program szakít azzal a szűklátókörűséggel és rugalmatlansággal, ami gyakran elmondható a magyar oktatási rendszerről. Példaképp említhetjük a nemzeti és világtörténelem bemutatását, amelyet, míg általában Magyarországon egyfajta kontextus nélküliség és önközpontúság jellemez, addig az IB képes hátteret és kiegyensúlyozott összképet biztosítani a világban ma is zajló események megértéséhez. Hasonló módon, az irodalmi (legyen szó a magyar vagy világirodalomról - magyar vagy angol nyelven) művek elemzésénél és megérttetésénél is képes elrugaszkodni attól a látásmódtól, hogy a tanár feladata megmondani, mely műveket kell elolvasni és azoknak milyen jelentést kell tulajdonítani. Beadandó munkáinkat és elemzéseinket olyan versekből, regényekből készíthettük, amelyek igazán közel álltak hozzánk. Összességében mégis talán az IB legfontosabb védjegye az önálló véleményformálásra való hajlandóság, majd pedig igény kialakítása. Az esszéalapú tanítás és számonkérés lényege tulajdonkeppen annak a gondolatnak az elültetése, hogy nem csak fekete és fehér létezik, hanem a szürkének még 100 árnyalata (és nem 50 - haha!) is létezik. Gyakorlatibb szempontból pedig elmondható, hogy a továbbtanulás terén olyan ajtókat nyit meg, amelyeknek sok esetben még a létezéséről sem tudnánk a magyar oktatási rendszerben. Én például egy olyan egyetemi szakon végeztem és most egy olyan állasban dolgozom, ami otthon nemes egyszerűséggel nem is vagy csak elvétve létezik! Ha nem az IB-ra jártam volna, sosem tudom meg, hogy ez a szakma lehet ideális számomra - vagy csak akkor tudom meg, amikor a lehetőségeim már túlságosan behatároltak ahhoz, hogy szakmát váltsak/átképezzem magam. Szászfai Brigitta ( ) (Az IB) Kinyitotta a világot, új horizontokat mutatott meg, egyszerűvé és egyértelművé tette a külföldi tanulás lehetőségét. Akadémiailag felkészített a nyugati oktatási rendszerre, az angolszász rendszer megismerése megkönnyítette a felvételit. Önállóvá tett és a TOK kritikus gondolkodást tanított, első sorban az élettel kapcsolatban. Lényegében ennek köszönhetem, hogy Európa 2. legjobb filmes sulijába járhatok mesterképzésre.

20 Boros Eszter ( ) Mit jelent az IB? Mindenképp segített, hogy megtudjuk, mire vagyunk képesek, hol vannak a határaink. Visszatekintve hihetetlennek tűnik, hogy egy-egy esszé vagy labor jegyzet miatt milyen sokat voltunk képesek dolgozni, milyen dolgokról lemondani és milyen keveset aludni. Azt biztos megtanultuk, hogy ha nagyon el akarunk érni valamit, tudunk tenni érte és sikerülni is fog. Persze akkor az esszé-határidők jelentették a legnagyobb gondot, a hangsúly mára másra helyeződik, de az változatlan, hogy ha akarjuk, el is érjük a célunkat. Dánielfy Csaba ( ) Az IB számos olyan előnyt nyújtott, amit hasznosnak véltem és vélek még mindig. Elsősorban megválaszthattam a saját tantárgyaimat (bizonyos kereteken belül), ami nagy előny annak, aki tudja, mit szeretne tanulni gimnáziumi tanulmányai után, hiszen ezzel időt és energiát spórol. Emellett olyan dolgokat is tanultunk és csináltunk szinte minden tantárgyból, amiből IB nélkül kimaradtunk volna. Erre példa a biológia labor, vagy a TOK tantárgy, ami egyszerűen fogalmazva megtanított gondolkodni, és rengeteg hasznát vettem és veszem az iskolán belül és kívül is. Nem utolsó sorban a high level tantárgyakat olyan mélységben volt lehetőségünk megtanulni, hogy én például másodéves közgazdász hallgatóként sem találkoztam még új matematikai anyaggal, pedig high level matematikából csak 4-esre vizsgáztam annak idején. Szerintem ezek a legfontosabb előnyei az IB kurzusnak, de semmiképp sem merül ki ennyiben. Liu Dan ( ) ld. 1. Melléklet "Az IB nagyban hozzájárult ahhoz, hogy nyitott és kíváncsi embereket formáljon a diákokból. Személy szerint, én az IB-nak köszönhetem, hogy kijutottam az Egyesült Királyságba tanulni, ahol persze mindenféle érdekes emberrel ismerkedtem meg, és egy olyan diplomát szereztem, amivel rengeteg irányba el tudok indulni. Ami szerintem különösen hasznos volt az IB tanításmódjában - így utólag visszagondolva - hogy nem csak tudás halmozásáról szólt, hanem analitikus gondolkodást tanított, ami a későbbiekben is nagyon hasznos volt. Demeter Adrienn ( )