Hatékonyságjavítás de hogyan?

Átírás

1 VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA H Nagy László Lázár grafi kája XXII. évfolyam 4. szám Az Önkormányzat Képviselő-tesülete a április 21-i ülésén megtárgyalta a FLOWER PLANT Kft. tanulmányát, amelyet még az időközben lemondott Pákozdi Sándor gazdasági alpolgármester javaslatára rendeltek meg. Részlet az előterjesztésből: Már a vizsgálat ideje alatt, illetve a évi költségvetés elkészítése során, valamint az elmúlt hónapok testületi ülésein sor került egyes projektelemek megvalósítására. Ezek a lépések vitathatatlanul stabilabb pénzügyi helyzetet eredményeztek. Az anyag döntés-előkészítő, döntéstámogató szerepet tölthet be az elkövetkező Cegléd város honlapja: Hatékonyságjavítás de hogyan? 1-2 évben, amellett is, hogy vannak pontjai, amelyek jelenleg kivitelezhetetlenek, illetve más módon és formában valósíthatóak meg (központi óvodák átadása az egyházaknak, városvezetés 3 millió Ft-ért megbízott egy céget az önkormányzati intézmények és A társaságok átvilágításával. Az elkészült anyagot a képviselő testület csak most több hónapos csuszás után tárgyalta, a lakosság azonban még mindig nem ismerheti meg, mert a városvezetés álláspontja alapján az nem titkos csak bizalmas. Megjegyzem a közpénzből készült anyagnak nyilvánosnak, kellene lennie, és minden városlakónak joga van megismerni mire költik közös forintjainkat! A javaslatokat interjúk alapján fogalmazták meg, majd utána szakterületenként csoportosították. Sajnos az ötletek többsége olyan, melyek megvalósítása nem lehetséges, vagy nem jelent igazi megtakarítást önkormányzati szinten! Az elképzelések jelentős része megszorítás, mint például a lakossági távhő díjkedvezmény drasztikus csökkentése, a helyi adok brutális megemelése vagy az önkormányzati dolgozói létszám csökkentése. Számomra az látszik a javaslatokból, hogy nem ismerték meg eléggé a helyi viszonyokat és nem merültek el kellően az adott szakterület sajátosságaiban. Ezt bizonyítja, hogy több helyen az olvasható, hogy nem történt számszerűsítés és további vizsgálat szükséges. Természetesen van olyan része is az anyagnak, amellyel egyetértek, ilyen például a központi eszköz beszerzések bevezetése, a városi rendezvények költségeinek csökkentése, a felesleges külsős szerződések megszüntetése vagy az önkormányzati cégek Holdingba szervezése! Összességében akár azt is lehet mondani, hogy ez egy értékes tanulmány, hiszen a 3 millió Ft-ért kapott anyag oldalanként több tízezer forintba került. Nagy Tamás május 2. távhő díjkedvezmény átalakítása). Pákozdi Sándor gazdasági alpolgármester lemondása következtében a kivitelezés módja is átdolgozásra szorul. Az önkormányzat gazdasági szakértője dr. Pecsenye Tibor (Septimus Filius Kft.) áprilistól áll jogviszonyban az önkormányzattal. Ezért a javaslatok finomítására, a kivitelezés módjára, az esetleges strukturális változtatások döntéseinek előkészítésére a későbbiekben kerül sor. Jelen előterjesztés célja, hogy a Képviselő-testület megismerje és megvitassa az anyagot, az itt elhangzó javaslataival és elvi állásfoglalásával segítse az önkormányzat hatékonyságának növekedését. Az előterjesztésben megfogalmazott észrevételek is azt mutatják, hogy a tanulmány megállapításainak egy része nem kivitelezhető, illetve módosításra szorul, viszont sok hasznos javaslatot tartalmaz. Ezt erősítette meg szóban Földi László polgármester, Nagy Tamás (MSZP) felszólalására válaszolva: Ez az anyag csak iránymutatás, és nem szentírás. Vannak használható, de vannak nem megvalósítható elemei. A vitát követően a Képviselő-testület az alábbi határozatot hozta: 1. a FLOWER PLANT KFT által elkészített Cegléd Város Önkormányzatának költségvetési szervei és a többségi tulajdonába tartozó gazdasági társaságai működési és gazdasági hatékonyságának javítására tett javaslatok című tanulmányt iránymutatásként elfogadja. 2. felhívja a hatékonyságjavítási döntések előkészítésében résztvevők figyelmét a tanulmányban foglaltak tekintetbevételére. Tótin Lóránt

2 2 CEGLÉDI HÍRMONDÓ május 2.

3 2011. május 2. CEGLÉDI HÍRMONDÓ 3 Képviselőink mondják Takáts László (Fidesz) Tisztelettel köszöntöm az olvasókat! Mint a ceglédi képviselő testületben legrégebb óta dolgozó képviselő, nekem van lehetőségem az összehasonlításra! Az 1998-as állapotokhoz képest sokkal nehezebb helyzetben vagyunk. Az állami normatíva felét sem fedezi a működési kiadásainknak. A Sós-korszak Budai úti átgondolatlan fejlesztései és felelőtlen gazdálkodása súlyos milliárdos adósságot hagyott a 2006-ban hivatalba lépő Fideszes városvezetésre. Hiába ütemeztük át kötvénykibocsátással az adósságokat, a világgazdasági válság és a Gyurcsány korszak rossz gazdaságpolitikája városunkat is nehéz helyzetbe hozta. Éppen ezért az új képviselőtestületnek a már eddig is és ezután is több kemény lépést kell megtennie ahhoz, hogy megteremtse a felemelkedés alapjait! Elodázhatatlan a gazdasági struktúra teljes átszervezése, újragondolása. Az önkormányzat minden területén a takarékosabb, hatékonyabb működés! A kormányzat szándéka szerint kisebb képviselő testülettel dolgozunk, mely így is hatékony. A szocialista-liberális kormányzás alatt a feladataink majd duplájára növekedtek a forrásaink pedig közel a felére. Reményeim szerint a közigazgatás átszervezésével csökkennek a feladataink és ezzel a kiadásaink is. A képviselőtestületben kapott kétharmados többség, melyet ezúttal is köszönök a ceglédi választóknak, azonban óriási felelősség. Mert a városban élőknek járható utak kellenek, a gyerekeinknek óvodába, iskolába kell járnia, a szennyvizet el kell vezetni a város minden részéről! Ezt biztosítanunk kell! Emellett persze nem árt, ha jut pénz a civilek, a sport, a kultúra, a kikapcsolódás támogatására is! Ebben sem szégyenkezhetünk! Persze juthatna több ezekre a feladatokra, és persze lehetnének alacsonyabbak az adók, a közüzemi díjak. Hiszem, hogy a következő évek meghozzák a ceglédiek számára az idei esztendő sokszor kemény döntéseinek a gyümölcsét! Addig is köszönjük a megértésüket! In memoriam Antall József Kép és szöveg: Tánczos Hörömpő Annamária (Fidesz) Az elmúlt időszak eseményei alapján bebizonyosodott, hogy három részből álló körzetem a város szinte összes problémáját tükrözi. Volt ahol a belvíz miatt leomló házfal miatt kellett segédkezni. Felmerült a térfigyelő kamera kérdése is. Döntés született a szennyvízhálózat bővítésének kérdésében, mely a körzet egy részét érinti. Mindeközben az önkormányzatnál zajlott a munka. Fontos, hogy a szilárd hulladékkezelés esetében (magyarul a háztartási szemét elszállítása) július 1-től a 70 éven felülieknek a díjkedvezmény nem alanyi jogon jár, hanem egy formanyomtatványon kell igényelni, ha valaki jogosult rá (60 ezer Ft/hó alatti, illetve 60 és 80 ezer Ft/hó közötti jövedelem esetén). Ezen kívül kirajzolódott, hogy városi szinten melyek azok a pályázati témák, amelyek sajnos csak a későbbiekben kerülnek terítékre és mik azok, amiket a közeljövőben tervezünk megvalósítani. A kitűzött célok elérésére való törekvéskor mindvégig szem előtt kell tartanunk a költségvetési egyensúly megtartását. Úgy gondolom, hogy nem csak a kiadás oldalon kell majd átgondolnunk a költségeket, de ezek egyensúlyozására szükséges lesz többletbevételekre is. Remélem ennek elérése érdekében, együtt tud majd működni a város a helyi vállalkozókkal több vonatkozásban is. Ugyancsak ebbe az irányba mutat a Cegléd kártya bevezetése. Személy szerint én szükségesnek látnám a helyi gazdálkodók, mezőgazdaságból élők összefogását, segítését is. Előbb-utóbb rá kell jönnünk, hogy csak úgy tudunk kimozdulni az örök költségvetési hiányból, ha úgy fogunk gazdaságélénkítésbe, hogy a vállalkozókat és ezáltal a munkavállalókat segítjük, ösztönözzük. Mert a lakosság nélkül nincs város és nincs ország. Várom a körzet minden lakosát problémáikkal, javaslataikkal a Városházán minden második hétfőn óra között lévő fogadóórámon. Antall Józsefre, a rendszerváltás utáni Magyarország első miniszterelnökére emlékeztünk születésének 79. évfordulója alkalmából, április 8-án este a ceglédi művelődési ház kamaratermében. Immár tizennyolcadik alkalommal szervezett ilyen estet a házigazda dr. Csáky András, volt MDF-es országgyűlési képviselő, az Antall József Baráti Társaság alapító tagjaként. A megemlékezésen többek közt részt vett Antall József özvegye, Klára asszony, fia Antall Péter, Boros Péter miniszterelnök, Latorcai János, a jelenlegi országgyűlés alelnöke, és Földi László országgyűlési képviselő, Cegléd Város polgármestere. A megemlékező beszédeket követően dr. Csáky András Antall József özvegyének személyre szóló ajándékot adott át. Apáti-Tóth Sándor ceglédi fotóművész képét, amely egykori miniszterelnökünk jobb kezét ábrázolja művészi felfogásban.

4 4 Vetőmagot az Ugyerba Április 13-án Jakab János kisebbségi koordinátor, Hegedűs Ágota alpolgármester, és két kisteherautó indult Ugyerba, hogy vetőmagot vigyenek az ottani lakosoknak. A DPMG ZRT. által adományozott egységcsomagokban sárgarépa, zöldborsó, csemegekukorica, krumpli, hagyma, petrezselyem, és sárga hüvelyű bokorbab vetőmagok voltak. Az adományhoz ceglédi cigány vállalkozók is hozzájárultak, név szerint: Jakab Gusztáv, Jakab Beáta, Jakab István. Hegedűs Ágota pedig szintén a saját költségén, 3 mázsa vetőkrumplit adományozott. Az egységcsomagokat és a vetőkrumplit a X. dűlőben lakó Horvát Ernő portájára CEGLÉDI HÍRMONDÓ május 2. vitték ideiglenes tárolásra, innen osztják ki az igénylőknek. Jakab János és Hegedűs Ágota Kerékpárosok figyelmébe Két helyre még ellátogattak. Varga Zoltán igyekszik a maga erejéből talpon maradni, hiszen van lova és disznaja, ez a napokban fog elleni, és újabban vályogvetéssel is próbálkozik. H akad alkalmi munka., azt is elvállalja, télen pedig udvarsöprű készítéssel foglalkozik. A következő állomáson Horvát Tiborné is örült az ajándék vetőmagnak, mutatta a felszántott kertjét, ahová elveti majd ezeket. Jakab János elmondta, hogy csak azoknak adnak ingyen vetőmagot, akik már felszántották, előkészítették a kertjüket, ezzel is jelezve szándékuk komolyságát. Ha a kerteket rendesen gondozzák, akkor a ház körül megtermelt növényekkel a családi szükséglet egy részét bizonyosan fedezni tudják majd. Kép és szöveg: Előző számunkban megígértük, hogy megkeressük a Ceglédi Rendőrkapitányságot, hogy híreikkel, tanácsaikkal színesítsék lapunkat. Cegléd biciklis város, így mindnyájunknak hasznosak lehetnek az alábbi az alábbi tudnivalók. A kerékpárosnak: azt a helyet ahol a gyalogosnak elsőbbsége van, csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel szabad megközelíteni úgy, hogy a vezető elsőbbségadási kötelezettségének a szükségeshez képest megállással is eleget tudjon tenni és a gyalogosokat a jármű sebességével ne tévessze meg. A kijelölt gyalogos-átkelőhely előtt megálló vagy forgalmi okból álló jármű mellett meg kell állni, és továbbhaladni akkor szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy azt a gyalogosok elsőbbségének megsértése nélkül megteheti. Kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. Útkereszteződésnél a bekanyarodó járművel kijelölt gyalogos-átkelőhely hiányában is - elsőbbséget kell adni a gyalogosnak, ha azon az úttesten halad át, amelyre a jármű bekanyarodik. Nem szabad a kerékpárosnak: Kerékpárral a kerékpársávról kivéve, ha jelzőtábla erre utasítást ad, továbbá, ha a kerékpársávot a balra bekanyarodás céljából az úttest felező vonalának közelében helyezték el vagy lakott területen kívül a főútvonalról balra bekanyarodni vagy megfordulni, továbbá kerékpárútról a vele párhuzamos útra balra bekanyarodni. A kerékpárról le kell szállni és azt tolva - a gyalogosokra vonatkozó szabályok szerint kell az úttesten áthaladni. Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon, vagy erre utaló jelzés (kerékpárosok által is használható autóbusz-forgalmisáv tábla) esetében az autóbusz-forgalmisávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetve ha az út- és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik szorosan az úttest jobb szélén kell közlekedni. Lakott területen lévő olyan úton, ahol az úttest kerékpározásra alkalmatlan, továbbá, ahol főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kerékpározni tilos, kerékpárral a gyalogosok zavarása nélkül, legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is szabad közlekedni. Kerékpárral az útpadkán, az úttesten és a járdán csak egy sorban szabad haladni. Tilos: főútvonalon 12. életévét be nem töltött személvnek kerékpározni; elengedett kormánnyal kerékpározni; kerékpárhoz oldalkocsit, valamint kerékpárutánfutót kivéve egyéb vontatmányt kapcsolni; kerékpárt más járművel, illetve állattal vontatni; kerékpárral állatot vezetni; oldalra kinyúló, előre vagy hátra egy méternél hosszabban kinyúló, a vezetőt a vezetésben akadályozó vagy a személy- és vagyon biztonságot egyébként veszélyeztető tárgyat szállítani. Kerékpár pótülésén a 18. életévét betöltött vezető egy, tíz éven aluli gyermeket szállíthat. Egyébként személyt szállítani nem szabad. Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a kerékpárt jogszabályban meghatározott lámpákkal ki kell világítani. (A kerékpár kivilágításán túl a megfelelő fényvisszaverő anyagok alkalmazása tovább növeli a biztonságot, de ezek nem helyettesítik a kivilágítást.) Cigány János r.hdgy

5 2011. május 2. CEGLÉDI HÍRMONDÓ 5 ÖNKORMÁNYZATI HÍREK Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete április 21-én tartotta munkaterv szerint következő ülését. Elsőként Cegléd város Településszerkezeti Tervének, Helyi Építési Szabályzatának módosításáról alkották meg a 14/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendeletet. A 15/2011. (IV. 29.) rendelet a Cegléd Város Önkormányzatának évi költségvetéséről szóló 5/2010. (II. 18.) önkormányzati rendelet módosítása. Elfogadta a testület a évi költségvetési beszámoló könyvvizsgálói auditját, a hitelesítő záradékkal ellátott mérleget, pénzforgalmi jelentést, pénzmaradvány és eredménykimutatást. Megalkotta a testület a 16/2011. (IV.29.) önkormányzati rendeletet a évi költségvetési beszámolóról. A 17/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelet Cegléd Város Önkormányzatának évi költségvetéséről szóló 6/2011. (II. 21.) önkormányzati rendelet módosítására szolgál. A 18/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelet a lakások és helyiségek bérletéről szóló 23/2009. (V. 28.) KT. rendelet módosítása. A rendeletalkotás jogszabályi környezete jelentősen megváltozott. Emiatt felül kellett vizsgálni a Képviselőtestület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 35/2007. (XII. 20.) Ök. rendeletet. Megalkották a 19/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendeletet, mely a 35/2007. (XII. 20.) Ök. rendeletet váltja ki. Jelentősebb változás, hogy a Szociális Csoport szervezetileg a Gyámhivataltól a Közoktatási és Szervezési Irodához került, illetve az önkormányzati feladatok hatékonyabb ellátása érdekében megalakul a Polgármesteri Kabinet. A szervezeti átalakítások eredményeképp négy fővel csökkent a hivatali alkalmazottak létszáma. A 20/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelet az önkormányzati képviselők és a bizottsági tagok tiszteletdíjáról intézkedik, melynek mértéke nem emelkedett. A rendeletek a Ceglédi Hírmondó e számában olvasható. Elfogadták a Cegléd város I. negyedévi pénzügyi helyzetéről készült beszámolót. Előterjesztés készült Cegléd Város Önkormányzata gazdasági társaságainak első negyedévi gazdálkodásáról. A Képviselő-testület elfogadta a Toldy Ferenc Kórház-Rendelőintézet Kft., a Ceglédi Termálfürdő Üzemeltető Kft., az ÖKOVÍZ Kft., a VÁRVAG Kft., a MOBILPARK Kft., a Ceglédi Sportcsarnok Kft., a Városi Televízió Kft., és a Ceglédi Városfejlesztési Kft. beszámolóját. Elfogadták a képviselők a Ceglédi Termálfürdő Üzemeltető Kft. és az ÖKOVÍZ Kft évi mérlegbeszámolóját. Biztosítja a Képviselő-testület a Ceglédi Csatornamű Víziközmű Társulat évi működési költségeihez szükséges forint fedezetet. Megelőlegezi a lakástakarékpénztári szerződés számlanyitási díját és az első havi LTP díját legfeljebb forintban az érdekelt lakosok helyett, a sikeres pályázati elbírálásról szóló támogató értesítő levél megérkezését követően. A pályázat során a Ceglédi Csatornamű Víziközmű Társulat részére az önerőt kiváltó hitelhez 100 millió forint erejéig készfizető kezességet vállal a Képviselő-testület. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv. 96. (6) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról évente átfogó értékelést készít. A évről szóló beszámolót a Képviselőtestület elfogadta, és köszönetét fejezi ki a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásában részt vevő személyeknek. A VÁRVAG Kft. részére átadott önkormányzati feladatok pontosítására is sor került. Mint ismeretes, a FLOWER PLANT Kft. a Képviselő-testület megbízása alapján vizsgálatot végzett a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati költségvetési szerveinek, valamint a 100%-os és a többségi tulajdonú gazdasági társaságainak működéséről. A Cegléd Város Önkormányzatának költségvetési szervei és a többségi tulajdonába tartozó gazdasági társaságai működési és gazdasági hatékonyságának javítására tett javaslatok című tanulmányt elfogadták útmutatásként. Összefoglaló jelentést kaptak a képviselők a évi belső ellenőrzésről. A tevékenységről szóló beszámolót a testület elfogadta. Pályázat benyújtásának tervéről hozott határozatot a Képviselő-testület. Jóváhagyták a Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése című, KMOP kódjelű pályázat előkészítő munkáinak megindítását. Kifejezi szándékát a testület arra, hogy a fenntartásában lévő intézmények víztakarékos fejlesztésére vonatkozóan és jóváhagyja az előkészítő munka megindítását. Mindkét témakörben, a projektmenedzseri feladatokkal Szebeni Dávid ügyvezetőt bízták meg. A Ceglédi Termálfürdő Üzemeltető Kft. korábbi 25 millió forintos hitelének visszafizetési határideje lejár. A Raiffeisen Bank Zrt. kockázatelemzői nem a teljes összegre, de 15 millió forintra visszafizetési haladékot engedélyeztek. A hitel visszafizetésének új határideje szeptember 30., amelyhez szükséges az Önkormányzat további készfizető kezességvállalása. A Képviselő-testület hozzájárult a Termálfürdő Kft. bankszámla hitelfelvételéhez, 15 millió forint összegben. A Városvédő és Szépítő Egyesület javaslatára újabb Pantheon-tábla állításáról döntöttek. Gál József, a magyar birkózósport első világbajnoka nevével készül a következő tábla a Városháza díszudvarában. Az Önkormányzat igényt nyújt be a jelenleg állami tulajdonban lévő Dózsa György mellszobor végleges tulajdonba adása iránt. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től kerülne a város birtokába az alkotás. A felmerülő költségekre 50 ezer forintot biztosít az Önkormányzat. Beszámoló készült a felnőtt háziorvosi ellátás működéséről. Tizenöt körzet adatait, szöveges bemutatását kapta kézhez a Képviselő-testület. A beszámolót elfogadták, s köszönetet mondanak a háziorvosi praxisok dolgozóinak a végzett munkájukért. Korábbi testületi döntés alapján elkészült a Cegléd Kártya rendszer. Honlappal, megfelelő mögöttes infrastruktúrával áll az érdeklődők rendelkezésére. A kártya nyomtatásához és népszerűsítéséhez, valamint az azt működtető rendszer fejlesztéséhez további pénzügyi forrásra van szükség. E célra forint forrást biztosít a testület. **** Zárt ülésen határoztak a bírósági és pedagógus ülnökök megválasztásáról, a Várkonyi István Általános Iskola és Óvoda igazgatói pályázatáról, valamint a Báthory utcai és a Posta utcai óvodák átadásáról a Ceglédi Református Egyházközség fenntartásába. Tótin Lóránt kabinetvezető

6 6 CEGLÉDI HÍRMONDÓ május 2. Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete a város szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló 20/2004. (VII. 1.) Ök. rendelet módosításáról Cegléd Város Önkormányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 7. (3) bekezdésében c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 8. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településrendezés feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, élelmiszer-biztonság feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszer-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Ceglédi Kerületi Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala, a környezetvédelem, természetvédelem, tájvédelem, vízügy feladatkörében eljáró Közép-Tisza- vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, a közegészségügy feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala Ceglédi Kistérségi Népegészségügyi Intézet, a tűzvédelem, polgárvédelem feladatkörében eljáró Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a közlekedés feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége, a légi közlekedés feladatkörében eljáró Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, a műemlékvédelem, régészet feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája, a természet- és tájvédelem feladatkörében eljáró Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, földvédelem feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala, erdőrendezés, erdővédelem feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, talajvédelem feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, honvédelem feladatkörében eljáró Honvéd Vezérkar főnöke, bányászat, geológia, morfológia, csúszásveszély feladatkörében eljáró Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság, hírközlés feladatkörében eljáró Nemzeti Média és- és Hírközlési Hatóság, a településrendezési tervek és a megyei területrendezési tervek összhangjának előmozdítása feladatkörében eljáró Pest Megye Közgyűlésének Elnöke véleményének kikérésével, a következőket rendeli el: 1. A város szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló a 20/2004. (VII. 1.) Ök. rendelet (a továbbiakban: Ör.) 2. (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: h) A rendelet 8. melléklete: ha) SZT-mód / a rajzszámú tervlap az öregszőlői Szabadidőközpont szabályozási tervének módosítása (m=1:2000), hb) SZ-1 m / a rajzszámú tervlap a központi belterület szabályozási tervének módosítása (m=1:4000), hc) SZ-2-mód / a rajzszámú tervlap a Budai úti lakóterület és az Öregszőlők szabályozási tervének módosítása (m=1:4000), hd) 22. számú módosítás a külterület szabályozási tervének módosítása (m=1: ) 2. Az Ör. a következő 7/A. -sal egészül ki: 7/A. Lk-4 Volt Bem-pálya területe O 60% 7,5 m 550 m 2 3. Az Ör. a következő 19/C. -sal egészül ki: 19/C. Vt-6* K 80% K K szintterületi mutató maximum 2,4 4. Az Ör. a következő 19/D. -sal egészül ki: 19/D. Vt-6** K 40 % K K szintterületi mutató maximum 2,0 5. (1) Az Ör. 3. (10) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: (10) Oktatási-, egészségügyi intézmény telekhatára, élelmiszer előállítására, feldolgozására, fogyasztására szolgáló építmény és állattartás céljára szolgáló építmény között legalább 50 m távolságot kell tartani. (2) Az Ör. 3. (13) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: (13) A város közigazgatási területén reklámhordozókat elhelyezni az Önkormányzat külön rendelete alapján lehet. 6. Az Ör. 4. (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: (6) Az Öregszőlők, Kenderföld, Csengeri, Bede és a Szűcs telep lakóterületeknél tömör kerítés nem létesíthető. 7. Az Ör. 22/A. -a helyébe a következő rendelkezés lép: GKSZ-2* 22/A. Sz 60 % 7,5 m K Az övezet az üzemanyagtöltő állomások és a Pesti út melletti gazdasági fejlesztési terület övezete. 8. Az Ör. 28. (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) Az övezeten belül az OTÉK 1. számú melléklet 67. pontjában felsorolt melléképítmények helyezhetők el. 9. Az Ör. 30. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az övezeten belül az OTÉK 1. számú melléklet 67. pont a), b), c), d), e), i) és j) pontjaiban felsorolt melléképítmények helyezhetők el. 10. Az Ör. 32. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Az övezeten belül az OTÉK 1. számú melléklet 67. pont a), b), c), d), e) és j) pontjaiban felsorolt melléképítmények helyezhetők el. 11. Az Ör a helyébe a következő rendelkezés lép: 35. Kstr-mód SZ 40 % K K Szintterületi mutató maximum 2,0; a zöldfelület minimum 40 %. 12. Az Ör a helyébe a következő rendelkezés lép: 37. Khorgásztó SZ 15 % 7,5 m K A zöldfelület minimum 60%. 13. Az Ör. 38. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az övezeten belül az OTÉK 1. számú melléklet 67. pont a), b), c), i) és j) pontjaiban felsorolt melléképítmények helyezhetők el. 14. Az Ör. 39. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az övezeten belül az OTÉK 1. számú melléklet 67. pont a), b), c), i) és j) pontjaiban felsorolt melléképítmények helyezhetők el. 15. Az Ör. 42. (3) bekezdésének b) pont-

7 2011. május 2. CEGLÉDI HÍRMONDÓ 7 ja helyébe a következő rendelkezés lép: b) A gyeprács felületének 80%-a számítható be a zöldfelületi fedettségbe, a gyephézagos burkolat nem. 16. Az Ör. 43. (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (8) Az övezeten belül az OTÉK 1. számú melléklet 67. pont a), b), c), d), e) és j) pontjaiban felsorolt melléképítmények helyezhetők el. 17. Az Ör. 45. (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) Az övezeten belül az OTÉK 1. számú melléklet 67. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el. 18. (1) Az Ör. 48. (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (12) Az övezeten belül az OTÉK 1. számú melléklet 67. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el. (2) Az Ör a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki: (12a) A m 2 -nél kisebb telek ebben az övezetben nem építhető be. 19. Az Ör. 49. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Az övezeten belül az OTÉK 1. számú melléklet 67. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el. 20. Az Ör. 51. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Az övezeten belül az OTÉK 1. számú melléklet 67. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el. 21. Az Ör. 55. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) a) A régészeti lelőhelyek a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) értelmében általános védelmet élveznek. Amennyiben a régészeti lelőhely területén végzett építési vagy földmunka, telekalakítás során régészeti lelet kerül elő, a kulturális örökségvédelmi hatóságot szakhatóságként meg kell keresni. b) A Kötv.19. (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekre való tekintettel a létesítés földmunkáit régészeti megfigyelés mellett javasolt elvégezni. 22. (1) Az Ör. 56. (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Természeti területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját az engedélyezési eljárás során egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon. (2) Az Ör. 56. (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Helyi védettségű természeti területen bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése az adott területet védetté nyilvánító rendeletben és a kezelési tervekben foglaltak figyelembe vételével történhet. 23. Hatályát veszti az Ör /A. -a, 2. a 3. (12) bekezdése, 3. a 3. (14) bekezdése 4. a 40. (12) bekezdése, 5. a 41. (6) bekezdése 6. a 48. (14) bekezdése, 7. a 49. (5) bekezdése, 8. az 56 (3) bekezdése, 9. az 58 (3) bekezdése és 10. az 59 (1) bekezdése. 24. (1) Ez a rendelet év május hó 1-jén lép hatályba, és május 2-án hatályát veszti. (2) Ez a rendelet Cegléd Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának hirdetőtábláján, 2 napra történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. Dr. Diósgyőri Gitta sk. Földi László sk. jegyző polgármester Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete* Cegléd Város Önkormányzatának évi költségvetéséről szóló 5/2010. (II. 18.) Önkormányzati rendeletének módosításáról Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 65. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 1. (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Cegléd Város Önkormányzatának évi költségvetéséről szóló 5/2010. (II. 18.) KT. rendelet (a továbbiakban: Ör.) 3. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 3. (1) Cegléd Város Önkormányzata évi bevételét a rendelet 1., 3., 3/a., 4., 5., 7., és 8. mellékletei szerint forrásonként és intézményi bontásban e. Ft-ban határozza meg. (2) Cegléd Város Önkormányzata évi kiadási főösszegét a rendelet 1., 8., és 9. mellékletei szerint összesen e. Ft-ban határozza meg. (3) Cegléd Város Önkormányzata évi költségvetésének hiányát e. Ft-ban határozza meg. (4) Cegléd Város Önkormányzata évi költségvetését érintő hitel törlesztését e. Ft-ban határozza meg. (5) A bevételek és kiadások pénzügyi műveletekkel korrigált összegét e. Ft-ban hagyja jóvá a rendelet 1. melléklete szerint. (6) Az Önkormányzat bevételei forrásonként, a rendelet 8. melléklete szerint e. Ft: a) intézményi működési bevételek e Ft b) önkormányzatok sajátos működési bevétel e Ft c) központi költségvetési támogatások e Ft d) támogatásértékű működési bevétel e Ft e) felhalmozási és tőke jellegű bevétel e Ft f) felhalmozás célú támogatás értékű bevétel e Ft g) felhalmozási célú pénzeszköz átvétel e Ft h) előző évi pénzmaradvány igénybevétele: ha) működési e Ft hb) felhalmozási e Ft i) működési célú hitelfelvétel e Ft j) fejlesztési célú hitelfelvétel e Ft k) előző évi pénzmaradvány átvétel: ka) működési e Ft kb) felhalmozási e Ft l) működési kölcsön visszatérülés e Ft m) működési célú pénzeszköz átvétel e Ft (7) Az Önkormányzat kiadásai kiemelt előirányzatonként a rendelet 8. melléklete szerint: e. Ft a) személyi juttatás e Ft b) munkaadókat terhelő járulék e Ft c) dologi kiadások e Ft d) szociális ellátások e Ft e) ellátottak pénzbeli juttatása e Ft f) működési célú, támogatás értékű kiadások e Ft g) működési célú pénzeszköz átadás e Ft

8 8 CEGLÉDI HÍRMONDÓ május 2. h) beruházási kiadások e Ft i) felújítások e Ft j) céltartalék 310 e Ft k) általános tartalék e Ft l) hitel, kötvény-törlesztés e Ft m) előző évi pénzmaradvány átadás: ma) működési e Ft mb) felhalmozási e Ft n) működési kölcsön nyújtás e Ft 2. Az Ör. 4. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 4. A Polgármesteri Hivatal működési kiadását a rendelet 8., 9. és 10. mellékletei szerint e Ft-ban állapítja meg: a) személyi juttatás e Ft b) munkaadókat terhelő járulék e Ft c) dologi kiadások e Ft d) szociális ellátások e Ft e) működési célú, támogatás értékű kiadás e Ft f) működési célú pénzeszköz átadás e Ft g)előző évi pénzmaradvány átadás e Ft h) működési kölcsön nyújtás e Ft 3. Az Ör. 6. (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az önkormányzati szintű beruházási kiadásokat a rendelet 13. melléklete szerint e. Ft-ban állapítja meg: a) Polgármesteri Hivatal e Ft aa) Regionális Hulladéklerakó e Ft b) Intézmények e Ft 4. Az Ör. 1/a. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 5. Az Ör. 3. melléklete helyébe a 2. melléklet lép. 6. Az Ör. 3/A. melléklete helyébe a 3. melléklet lép. 7. Az Ör. 4. melléklete helyébe a 4. melléklet lép. 8. Az Ör. 5. melléklete helyébe az 5. melléklet lép. 9. Az Ör. 8. melléklete helyébe a 7. melléklet lép. 10. Az Ör. 9. melléklete helyébe a 8. melléklet lép. 11. Az Ör. 10. melléklete helyébe a 9. melléklet lép. 12. Az Ör. 13. melléklete helyébe a 10. melléklet lép. 13. (1) Ez a rendelet a2011. május 1-jén lép hatályba, és május 2-án hatályát veszti. (2) Ez a rendelet Cegléd Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának hirdetőtábláján, 2 napra történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. Dr. Diósgyőri Gitta sk. Földi László sk. jegyző polgármester * A rendeletben hivatkozott mellékeltek terjedelmi okokból a rendeletkeresőjében, valamint a Polgármesteri Hivatal jegyzői titkárságán tekinthetők meg. Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete a évi költségvetési beszámolóról Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 82. -ában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 8. - ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló bevételi adatait az 1. mellékletben foglaltak szerint fogadja el. 2. Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló kiadási adatait a 2. mellékletben foglaltak szerint fogadja el. 3. Az önkormányzati szintű december 31-i eszközállományának összesített mérlegadatait a Képviselő-testület a 3. mellékletben foglaltak szerint állapítja meg. 4. Az önkormányzati hivatalt terhelő hitelállomány záró adatát e Ft összegben a Képviselő-testület elfogadja. A likvidhitel összege e Ft, munkabérhitel összege e Ft. 5. Az önkormányzat évi módosított pénzmaradványát a Képviselő-testület e Ft-ban fogadja el. 6. A rendelet mellékletei: 1. melléklet: Bevételek alakulása 2. melléklet: Kiadások alakulása 3. melléklet: Önkormányzati mérleg eszköz oldal 4. melléklet: Bevételek-kiadások alakulása (mérleg) 5. melléklet: évi állami támogatások 6. melléklet: Bevételek forrásonként 7. melléklet: Önkormányzat felhalmozási bevételei 8. melléklet: Önkormányzat bevételeinek címrendje 9. melléklet: Polgármesteri Hivatal bevételei szakfeladatonként 10. melléklet: Intézmények bevételei 11. melléklet: Önkormányzat bevételei és kiadásai 12. melléklet: Önkormányzat kiadásainak címrendje 13. melléklet: Polgármesteri Hivatal kiadásai szakfeladatonként 14. melléklet: Intézmények kiadásai 15. melléklet: Önkormányzat tartalékai 16. melléklet: Önkormányzat beruházási kiadásai 17. melléklet: Önkormányzat felújítási kiadásai 18. melléklet: Önkormányzat létszámadatainak címrendje 19. melléklet: Önkormányzat hitelállományának alakulása 20. melléklet: Polgármesteri Hivatal működési célú támogatás értékű kiadásai pénzeszköz átadás 21. melléklet: Önkormányzat kezesség és garancia vállalásai 22. melléklet: Önkormányzat közvetett támogatásai 23. melléklet: Vagyonkimutatás az Önkormányzat befektetett eszközeiről 24. melléklet: önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségek 7. Hatályát veszti a Cegléd Város Önkormányzatának évi költségvetéséről szóló 5/2010. (II. 18.) önkormányzati rendelet. 8. (1) Ez a rendelet május 2-án lép hatályba. (2) Ez a rendelet Cegléd Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala hirdetőtábláján 2 napra történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. Dr. Diósgyőri Gitta sk. jegyző Földi László sk. polgármester * A rendeletben hivatkozott mellékeltek terjedelmi okokból a rendeletkeresőjében, valamint a Polgármesteri Hivatal jegyzői titkárságán tekinthetők meg.

9 2011. május 2. CEGLÉDI HÍRMONDÓ 9 Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete* Cegléd Város Önkormányzatának évi költségvetéséről szóló 6/2011. (II. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 65. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 1. (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: ac) dologi kiadások ad) ellátottak pénzbeli juttatásai ae) egyéb működési célú kiadások af) működési céltartalék ag) általános tartalék eft eft eft eft eft 1. (1) Cegléd Város Önkormányzatának évi költségvetéséről szóló 6/2011. (II. 21.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 3. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Cegléd Város Önkormányzata évi bevételi főösszegét a 3. melléklet szerint forrásonkénti és intézményenkénti bontásban, valamint a Polgármesteri Hivatalra vonatkozóan e Ft-ban határozza meg. (2) Az Ör. 3. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Cegléd Város Önkormányzata évi kiadási főösszegét a 3. melléklet szerint összesen e. Ft-ban határozza meg. (3) Az Ör. 3. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Cegléd Város Önkormányzata évi költségvetési hiányát e. Ft-ban határozza meg. (4) Az Ör. 3. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Cegléd Város Önkormányzata évi költségvetését érintő hitel törlesztését e. Ft-ban határozza meg. (5) Az Ör. 3. (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) A bevételek és kiadások pénzügyi műveletekkel korrigált összegét e. Ft-ban hagyja jóvá az 1., 2. és 3. mellékletek szerint. (6) Az Ör. 3. (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) Az Önkormányzat bevételei forrásonként az 1., 2., 3., 6. és 8. mellékletek szerint: a) Működési bevételek előirányzata: eft aa) közhatalmi, intézményi működési bevételek eft ab) önkormányzatok sajátos működési bevétel eft ac) központi költségvetési támogatások eft ad) támogatások, támogatás értékű bevételek eft ae) működési célú hitelfelvétel eft b) Felhalmozási bevételek előirányzata: eft ba) felhalmozási bevételek és felhalmozási átvett pénzeszközök eft bb) felhalmozás célú támogatások, támogatás értékű bevételek, kiegészítések eft bc) fejlesztési célú hitelfelvétel eft (7) Az Ör. 3. (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (7) Az Önkormányzat kiadásai kiemelt előirányzatonként az 1., 2., 3. és 12., mellékletek szerint: a) Működési kiadások előirányzatai: eft aa) személyi juttatás eft ab) munkaadókat terhelő járulék eft b) Felhalmozási kiadások előirányzatai: eft ba) beruházási kiadások eft bb) felújítások eft bc) egyéb felhalmozási célú kiadások eft bd) felhalmozási céltartalék eft be) hiteltörlesztés eft 2. Az Ör. 4. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 4. A Polgármesteri Hivatal működési kiadását az 1., 2., 3., 12. és 13. mellékletek szerint e. Ft-ban állapítja meg: a) személyi juttatás eft b) munkaadókat terhelő járulék eft c) dologi kiadások eft d) egyéb működési célú kiadások eft 3. Az Ör. 5. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 5. Az intézmények működési kiadását az 1., 2., 3., 12. és 14. mellékletek szerint e. Ft-ban állapítja meg: a) személyi juttatás eft b) munkaadókat terhelő járulék eft c) dologi kiadások eft d) ellátottak pénzbeli juttatásai eft e) egyéb működési célú kiadások eft 4. Az Ör. 6. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 6. (1) Az önkormányzati szintű beruházási kiadásokat az 1., 2., 3., 12. és 16. mellékletek szerint e. Ft-ban állapítja meg: a) Polgármesteri Hivatal e Ft b) intézmények e Ft (2) Az önkormányzati szintű felújítási kiadásokat az 1., 2., 3., 12. és 17. mellékletek szerint e. Ft-ban állapítja meg: a) Polgármesteri Hivatal e. Ft b) intézmények e. Ft (3) Az önkormányzati szintű egyéb felhalmozási célú kiadásokat az 1., 2., 3., 12. és 17. mellékletek szerint e. Ft-ban állapítja meg: a) Polgármesteri Hivatal e. Ft 5. Az Ör. 7. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 7. A tartalék összegét az 1., 2., 3., 12.és 15. mellékletek szerint e. Ft-ban hagyja jóvá: a) Céltartalék aa) Működési célú tartalék e. Ft ab) Felhalmozási célú tartalék e. Ft b) Általános tartalék e. Ft 6. Az Ör. 8. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 8. Az Önkormányzat hitelállományát, a lejárat és törlesztés szerinti bontását a 18. melléklet szerint hagyja jóvá a évi beszámoló könyvvizsgálói auditálása szerint. 7. Az Ör. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

10 10 CEGLÉDI HÍRMONDÓ május Az Ör. 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép. 9. Az Ör. 3. melléklete helyébe a 3. melléklet lép. 10. Az Ör. 6. melléklete helyébe a 4. melléklet lép. 11. Az Ör. 8. melléklete helyébe az 5. melléklet lép. 12. Az Ör. 9. melléklete helyébe a 6. melléklet lép. 13. Az Ör. 11. melléklete helyébe a 7. melléklet lép. 14. Az Ör. 12. melléklete helyébe a 8. melléklet lép. 15. Az Ör. 13. melléklete helyébe a 9. melléklet lép. 16. Az Ör. 14. melléklete helyébe a 10. melléklet lép. 17. Az Ör. 15. melléklete helyébe a 11. melléklet lép. 18. Az Ör. 16. melléklete helyébe a 12. melléklet lép. 19. Az Ör. 17. melléklete helyébe a 13. melléklet lép. 20. Az Ör. 18. melléklete helyébe a 14. melléklet lép. 21. (1) Ez a rendelet május 1-jén lép hatályba, és május 2-án hatályát veszti. (2) Ez a rendelet Cegléd Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának hirdetőtábláján, 2 napra történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. Dr. Diósgyőri Gitta sk. Földi László sk. jegyző polgármester * A rendeletben hivatkozott mellékeltek terjedelmi okokból a rendeletkeresőjében, valamint a Polgármesteri Hivatal jegyzői titkárságán tekinthetők meg. Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete* a lakások és helyiségek bérletéről szóló 23/2009. (V.28.) KT. rendelet módosításáról Cegléd Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egységes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény 3. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 8. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A lakások és helyiségek bérletéről szóló 23/2009.(V. 28.) KT. rendelet (a továbbiakban: Ör.) 3. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 2. Az Ör.3/A melléklet helyébe a 2. melléklet lép. 3. Az Ör. 4. számú mellékletének B.) pontjában a költségelven meghatározott lakbérű lakások bérleti díjai a 3. melléklet szerint módosulnak 4. Az Ör. 5. számú melléklete helyébe a 4. melléklet lép. 5. (1) Ez a rendelet május 1-jén lép hatályba és május 2-án hatályát veszti. (2) E rendelet rendelkezéseit első alkalommal a hatálybalépést követően megkötésre kerülő szerződésekre kell alkalmazni. (3) Ez a rendelet Cegléd Város Önkormányzata hivatalos hirdetőtábláján 2 napra történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. Dr. Diósgyőri Gitta sk. jegyző Földi László sk. polgármester * A rendeletben hivatkozott mellékeltek terjedelmi okokból a rendeletkeresőjében, valamint a Polgármesteri Hivatal jegyzői titkárságán tekinthetők meg. Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 18. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az önkormányzat hivatalos adatai, jelképei, elismerő díjak és az önkormányzat hivatalos lapja 1. Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvényben (a továbbiakban: Ötv.), és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: KT. SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. 2. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Cegléd Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) (2) Az önkormányzat székhelye, címe: 2700 Cegléd. Kossuth tér 1. (3) Az önkormányzat működési területe: Cegléd közigazgatási területe. (4) Az önkormányzat jogi személy. (5) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület). (6) A képviselő-testületet a polgármester képviseli. 3. (1) Az önkormányzat hivatalos jelképei: a címer és a zászló. (2) Az önkormányzat címere: arany szegélylyel egybefogott, azúrkék színű ívelt pajzsban, jobbra fordult, ágaskodó, mellső lábaival a pajzs szegélyének támaszkodó, nyelvét kiöltő, kétfarkú aranyszínű oroszlán. (3) Az önkormányzat zászlaja: téglalap alakú, azúrkék színű, közepén a város címere, alsó harmadában arany színnel Cegléd felirat. (4) Az önkormányzat címere és zászlaja használatának rendjére vonatkozó szabályokat, és azok képét külön önkormányzati rendelet állapítja meg. 4. Az önkormányzat bélyegzője: kör alakú, középen Cegléd város címere látható, a köríven Cegléd Város Önkormányzata felirat olvasható. 5. A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg. 6. (1) Az önkormányzat hivatalos lapja: a Ceglédi Hírmondó. (2) Az önkormányzat hivatalos lapja megjelenik: minden testületi ülést követő második hét hétfőn. (3) Az önkormányzat hivatalos lapja térítésmentesen jelenik meg, amelyre jogosultak: a) a lakóingatlanonként 1 példányt a település lakosai,

11 2011. május 2. CEGLÉDI HÍRMONDÓ 11 b) nem helyi lakosai, amennyiben: ba) a képviselő-testület tagjai, bb) a bizottságok nem képviselő tagjai bc) az önkormányzati költségvetési szervek vezetői (4) Az önkormányzat hivatalos lapja tartalmazza különösen: a) a képviselő-testület által alkotott rendeleteket; b) a képviselő-testület fontosabb döntéseit kivonatos formában; c) a közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat; d) a fontosabb társadalmi eseményeket; (5) Az önkormányzat hivatalos lapját évfolyamonként le kell fűzni, és évenként be kell köttetni, így is biztosítva a város történetének tudományos kutathatóságát. 7. Az önkormányzat hivatalos honlapja: 2. Helyi közügyek, az önkormányzat döntése és önkormányzati kapcsolatok 8. (1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. (2) A helyi önkormányzat a törvény keretei között önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. 9. (1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben a képviselő-testület a polgármester indítványára csak a közvetlenül érintett lakossági csoport (érdekképviseleti szerv, társadalmi, valamint civil szervezet stb.) meghallgatása után nyilvánít véleményt, tesz kezdeményezést. (2) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat Képviselő-testülete annak felhatalmazására bizottsága, a részönkormányzat testülete, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, társulása, a polgármester, illetőleg a helyi népszavazás hozhat. Törvény a polgármesternek, főpolgármesternek, megyei közgyűlés elnökének kivételesen önkormányzati feladat- és hatáskört állapíthat meg. 10. (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és gazdaságszervező munkában együttműködik a környékbeli önkormányzatokkal, a megyei önkormányzattal, valamint az önkormányzatok kistérségi társulásaival. Az együttműködés célja különösen a kistérségi tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való részvétel, és azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. (2) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat elsődlegesen a polgármester látja el, aki tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet. (3) Amennyiben az önkormányzat vállalkozásban való részvételéről tárgyal a Képviselő-testület, úgy ezt megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben szükséges tisztázni a részvétel anyagi, személyi és tárgyi feltételeit. Az eljárás során a Képviselő-testület illetékes bizottságai véleményt nyilvánítanak. Az eljárást a képviselőtestület döntésétől függően lefolytathatja a polgármester, az alpolgármesterek vagy az erre felkért eseti bizottság. Az eljárás során az önkormányzat szakértői véleményt kérhet, és közgazdasági költség-haszon elemzést végez, vagy végeztet. (4) Az előkészítő eljárás eredményét öszszegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a részvétellel elérendő célt és megoldásának a (3) bekezdésben említett részletes feltételeit. (5) A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt. II. fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI, ÉS AZOK GYAKORLÁSA 3. Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök 11. (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. (2) Az önkormányzat közszolgáltatási feladatai az Ötv. 8. (1) bekezdésében foglaltakkal azonosak. (3) Az önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik az Ötv. 8. (4) bekezdésében foglaltakról. 12. (1) Új önként vállalt (közszolgáltatási) feladat felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságait véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, az alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le. (2) Az előkészítő eljárás eredményét öszszegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és az (1) bekezdésben említett feltételeket. (3) Az önkormányzat önként vállalt önkormányzati feladatait az 1. melléklet tartalmazza. 4. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása 13. (1) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (2) A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az Ötv. 10. (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően: a) a Képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás esetén a személyi illetmény, vonatkozó jogszabályok keretei közötti meghatározása; b) új, önként vállalt feladat vállalása, vagy az arról történő lemondás; c) Hitelfelvétel kivéve, a Képviselő-testület költségvetési szerveinél foglalkoztatott dolgozók egyhavi munkabére és annak járulékainak megfelelő összegű és erre a célra szolgáló hitelfelvétel; d) Gazdasági társaság alapítása, vagy abban való részvétel, gazdasági társaságból való kilépés, vagy gazdasági társaság megszüntetése. (3) a) A Képviselő-testület feladat- és hatáskörét a 2. melléklet, b) a Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet, c) a bizottságokra átruházott hatásköröket a 4. melléklet, d) a Ceglédi Kistérségi Társulásra átruházott feladatokat pedig az 5. melléklet tartalmazza. III. fejezet A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

12 12 CEGLÉDI HÍRMONDÓ május A képviselő jogai és kötelességei 14. (1) A képviselő-testület tagjait törvényben és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, és terhelik. (3) A képviselő-testület tagja az eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja. 15. A képviselő főbb jogai: a) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében. b) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek a képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését. c) A képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. d) Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését, erre a hivatal 15 napon belül köteles érdemi választ adni. e) Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, elutasítás esetén a bizottsághoz vagy a tisztségviselőkhöz fordulhat. f) Igényt tarthat írásban benyújtott hozzászólásának jegyzőkönyvhöz csatolására, és kérheti véleményének jegyzőkönyvbe való rögzítését. g) A képviselő-testület vagy a tisztségviselők megbízása alapján képviselheti a képviselő-testületet. 16. (1) A képviselő főbb kötelességei: a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik; b) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban; c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni, amely kötelezettség a megbízatásának lejárta után is fennáll; d) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti; e) magasabb rendű jogszabályokban foglaltak szerint vagyonnyilatkozatot tenni; f) a képviselő-testület, és a bizottság(ok) munkájában való közreműködés, ennek során a testületi döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban való részvétel; g) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a képviselőt a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára és óvja a képviselő-testület, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét. (2) A polgármester és a települési képviselők vagyonnyilatkozatát a Jogi - Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság tartja nyilván, és kezdeményezés esetén ellenőrzi. 6. A képviselők és bizottsági tagok díjazása 17. (1) A képviselők és a bizottságok nem képviselő tagjai képviselői és bizottsági munkájukkal kapcsolatban, megbízatásuk időtartamára tiszteletdíjban részesülnek. (2) A tiszteletdíj mértékéről a Képviselőtestület minden évben a költségvetés elfogadásakor dönt. A tiszteletdíj mértékét külön önkormányzati rendelet állapítja meg. (3) Igazolatlan a képviselő, bizottsági tag távolléte valamely ülésről, amennyiben távollétét legkésőbb az ülés megnyitása előtt nem jelzi az ülés levezető elnökének, vagy a polgármesternek. (4) A hiányzás jellegének írásbeli, jelenléti íven történő minősítése a levezető elnök esetében a polgármester, tag esetében a levezető elnök feladata. IV. fejezet A TISZTSÉGVISELŐK 7. A polgármester 18. (1) A polgármester tagja a képviselőtestületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a testület tagjai előtt. (2) A polgármester illetményére, jutalmazására az alakuló ülés kivételével a Gazdasági Bizottság elnöke tesz javaslatot. (3) A polgármester illetményére az alakuló ülésen a korelnök tesz javaslatot. 19. (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai: a) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit; b) képviseli az önkormányzatot; c) segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját; d) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat; e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését; f) ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeivel ellentétesnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal az ülést követő három napon belül kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezésről a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt; (2) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően: a) ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat; b) véleményt nyilvánít a város életét érintő kérdésekben; c) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek; d) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az önkormányzat költségvetési szervei munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a város érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról; e) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét; f) ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat; g) koordinálja, segíti és összefogja a település civil kezdeményezéseit. (3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen: a) indítványozhatja a bizottság összehívását; b) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz. (4) A polgármesteri hivatallal összefüggő polgármesteri feladatok: a) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt; b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában; c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásnak, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására; d) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét; e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az ön-

13 2011. május 2. CEGLÉDI HÍRMONDÓ 13 kormányzati költségvetési szervek vezetői tekintetében. 8. Az alpolgármester 20. (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással egy főállású alpolgármestert választ, és további főállású alpolgármestereket választhat. (2) Az alpolgármester bérére és jutalmazására a 18. (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. 9. A tanácsnok 21. (1) A képviselő-testület bármely képviselő vagy a polgármester javaslatára, tagjai sorából tanácsnokokat választhat a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatok koordinálására, felügyeletére. (2) A tanácsnok köteles az általa felügyelt területen végzett tevékenységéről az illetékes bizottságot tájékoztatni, munkájáról a polgármesternek rendszeresen szóban, a Képviselő-testületnek félévente írásban beszámolni. (3) A tanácsnok tiszteletdíjra jogosult, melynek megállapítására a 18. (2) bekezdésében foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni. 10. Jegyző, aljegyző 22. (1) A képviselő-testület - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki, határozatlan időre, bérének egyidejű megállapításával. (2) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról az Ötv. 36. (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján. 23. (1) A jegyzői pályázat elbírálásának előkészítésére a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hoz létre. (2) A pályázat elbírálásának határideje a pályázati határidőt követő képviselő-testületi ülés napja. (3) A jegyző kinevezéséről a képviselőtestület minősített többséggel dönt, vagy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja és új pályázatot ír ki. 24. A Képviselő-testület a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - aljegyzőt nevez ki, a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól. V. fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI 11. A bizottságok típusai, feladatai és szervezete 25. (1) A Képviselő-testület bizottságai az Ötv ai alapján megalakított, előkészítő, véleményező, javaslattevő, szervező és ellenőrzési feladatokat ellátó az önkormányzat által döntési jogkörrel felruházható egymással mellérendeltségi viszonyban álló önkormányzati szervek. A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre. (2) A Képviselő-testület által szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladata elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. (3) A Képviselő-testület által létrehozott bizottságok létszámát, megnevezését, valamint az általuk ellátandó feladat- és hatáskörök részletes jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza. (4) A Képviselő-testület a bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről létrehozásakor dönt. A döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő indítványozhatja. (5) Egy képviselő egyidejűleg két állandó bizottságnak lehet tagja, vagy egy bizottságnak elnöke és egynek tagja. (6) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelességei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak. (7) A bizottság elnökének vagy valamely tagjának visszahívásáról a Képviselő-testület nyílt szavazással, minősített szótöbbséggel dönt. 26. (1) A bizottságok elnökeire, alelnökeire a polgármester tesz javaslatot. (2) A bizottság képviselő-testületi tagjaira a Képviselő-testület bármely tagja tehet javaslatot. (3) A bizottság nem képviselő-testületi tagjaira a bizottság elnöke tesz javaslatot. 12. A bizottság működése 27. (1) Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét az Ötv. és az SZMSZ keretei között maga állapítja meg, amelyet a megalakulását követő 3 hónapon belül tájékoztatás céljából a képviselő-testület elé terjeszt. (2) A bizottság féléves munkaterv alapján működik. A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni, és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen. (3) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt. (4) Szükség esetén vagy célszerűségi okokból a bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról. Együttes ülés esetén a bizottsági tagok közös meghívó útján értesítendők. A határozatképességet bizottságonként kell megállapítani. 28. (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 5 nappal kézhez kapják az érdekeltek. (2) A bizottságot a kezdeményezést követő 5 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, valamint a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára. (3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző. (4) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság elnöke esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt. (5) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. (6) A bizottság átruházott hatásköre gyakorlása során hozott döntését határozatként jeleníti meg, amelynek kiadmányozója a bizottság elnöke. A jegyzőkönyvben rögzítendő bizottsági határozatokat külön-külön évenként, az év elejétől kezdődően folyamatos arab számos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, elfogadásának évét, zárójel közt a hónapját és napját, valamint a bizottság rövidítését tartalmazó (pl. GB határozat ) megjelölést. 29. (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet

14 14 CEGLÉDI HÍRMONDÓ május 2. kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a hozzászólók véleményét tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. (2) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről. (4) A bizottság a tevékenységről évente beszámol a képviselő-testületnek. (5) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el. (7) Bármely képviselő-csoport vezetője a Képviselő-testület ülésén tanácskozási szünet iránti javaslatot terjeszthet elő. A javaslat alapján az ülést vezető elnök köteles szünetet elrendelni. A szünet időtartama 10 percnél hosszabb nem lehet. VI. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE 13. A munkaterv 30. (1) A Képviselő-testület működésének alapja a féléves időszakra elkészített munkaterv. (2) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé. A polgármester gondoskodik arról, hogy a Képviselő-testület és a bizottságok munkaterv tervezetei összhangban legyenek. A munkaterv tervezetét minden év június 15-ig és december 15-ig kell a képviselő-testület elé terjeszteni. (3) A munkatervnek tartalmaznia kell: a) a testületi ülések tervezett időpontját és a tárgyalni kívánt napirendi pontokat, b) a napirend előterjesztőjének megnevezését, c) a jogszabályban kötelezően előírt napirendi pontokat, (4) A Képviselő-testület munkatervéhez javaslatot kell kérni: a) az alpolgármestertől, b) a tanácsnoktól, c) a bizottságtól d) az önkormányzati képviselőktől, e) a jegyzőtől, mint a hivatal vezetőjétől, f) az önkormányzati költségvetési szervek vezetőitől, (5) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor ismertetni kell azokat a javaslatokat is, melyek a tervezetből kimaradtak. (6) Az elfogadott munkatervet az önkormányzat hivatalos lapjában kell megjelentetni. 14. Általános szabályok és a képviselő-testületi ülés összehívása 31. (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. (2) Az alakuló ülés összehívásáról a megválasztott polgármester gondoskodik. A polgármester eskütételét követően javaslatot tesz az alpolgármesterek megválasztására és illetményére. Javaslatot tesz továbbá a Jogi - Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság képviselő tagjainak, elnökének és alelnökének megválasztására. (3) A képviselő-testület a nyári ülésszünet kivételével minden hónap utolsó előtti csütörtökén tartja rendes ülését. (4) A képviselő-testület évente egy alkalommal nyári ülésszünetet tart, melyről a lakosságot hivatalos lapja útján értesíti. (5) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjaiból megválasztott alpolgármester, mindkét személy együttes akadályoztatása esetén a Jogi - Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze, legalább az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirendek tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval. 32. (1) A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának a kezdeményezésére. A rendkívüli képviselő-testületi ülés kezdeményezésére vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét is. (2) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni: a) a képviselőket; b) a választókerület országgyűlési képviselőjét, és a városban lakó országgyűlési képviselő(ke)t, c) a bizottságok nem képviselő tagjait; d) a jegyzőt; e) a polgármesteri hivatal vezető tisztségviselőit; f) a lakossági szervezetek képviselőit; g) az önkormányzati költségvetési szervek vezetőit; e) azokat a személyeket, akiknek a jelenléte az előterjesztés tárgyalásánál az előterjesztő, a polgármester, vagy az illetékes bizottság megítélése szerint szükséges, továbbá mindazokat a személyeket, akiknek meghívását egyéb jogszabályok teszik kötelezővé, speciális esetben a témához kapcsolódó szakelőadót, szakértőt. (3) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is. (4) Tanácskozási joggal kell meghívni: a) a választókerület országgyűlési képviselőjét, és a városban lakó országgyűlési képviselő(ke)t, b) a jegyzőt, c) a polgármesteri hivatal vezető köztisztviselőit, d) azokat a személyeket, akiknek a jelenléte az előterjesztés tárgyalásánál az előterjesztő, a polgármester, vagy az illetékes bizottság megítélése szerint szükséges, e) továbbá mindazokat a személyeket, akiknek meghívását egyéb jogszabályok teszik kötelezővé. f) A Képviselő-testület az Ötv. 8. (5) bekezdésében foglalt együttműködést valamennyi érintett önszerveződő közösség számára úgy biztosítja, hogy nyilvános ülésének meghívóját és előterjesztéseit, valamint állandó bizottságai nyilvános ülésének meghívóját és előterjesztéseit a város honlapján közzéteszi, és a tevékenységi körben érintett önszerveződő közösség képviselője számára az ülésen tanácskozási jogot biztosít. h) az önkormányzat által alapított gazdasági társaságok vezetőit; i) azokat a személyeket, akiknek a jelenléte az előterjesztés tárgyalásánál az előterjesztő, a polgármester vagy az illetékes bizottság megítélése szerint szükséges. 33. (1) A 32. (2) bekezdésének a) - d) pontjaiban feltüntetett meghívottak részére megküldött meghívónak mellékletként tartalmaznia kell az előterjesztéseket. A meghívót és az előterjesztéseket az ülés előtt legalább 5 nappal korábban kell kézbesíteni. Az egyéb meghívott részére csak annak a napirendnek az előterjesztését kell megküldeni, amelyre tekintettel a meghívót kapta, vagy amelynél közvetlenül érintett. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt közvetlenül is kiküldhető a meghívó (rendkívüli testületi ülés). Erre bármilyen célszerű értesítési mód (pl. telefon, ; hivatalsegéd, stb.) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell. (3) A Képviselő-testületi ülések időpontjáról és a várható napirendi pontokról a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal a hirdetőtáblán elhelyezett hirdetmény útján, és az önkormányzat hivatalos honlapján kell tájékoztatni azzal, hogy a nyilvános ülés anyagai letölthetőek a honlapról, valamint megtekinthetőek a Polgármesteri Hivatal jegyzői titkárságán.

15 2011. május 2. CEGLÉDI HÍRMONDÓ A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok 34. (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, melynek helyszíne a Városháza (2700 Cegléd, Kossuth tér 1.) I. emeleti Díszterme. A képviselő-testület kihelyezett ülést is tarthat. (2) A képviselő-testület a) zárt ülést tart az Ötv. 12. (4) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezések alapján, b) zárt ülést rendelhet el az Ötv. 12. (4) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezések alapján. (3) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. (4) Határozatképtelen testületi ülést változatlan napirendi pontokkal 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni. 35. (1) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyet foglalhatja el, véleménynyilvánításával azonban a testület munkáját nem zavarhatja. (2) Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, és azt felszólítás után is folytatja, az ülést vezető elnök a rend zavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja. (3) A hallgatóság részéről a hozzászólási szándékot az ülés megnyitása előtt az ülést vezető elnöknél szóban vagy írásban lehet kezdeményezni az érintett napirend kapcsán. A hozzászólás időtartama legfeljebb 1 perc, amennyiben az ülést vezető elnök szót ad. 36. (1) A Képviselő-testület ülését elnökként a polgármester vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az ülés vezetése a 31. (5) bekezdésében meghatározott sorrend szerint történik. (2) Az ülést vezető elnök feladatai és jogosítványai: a) megnyitja és berekeszti az ülést, b) megállapítja és az ülés folyamán figyelemmel kíséri a határozatképességet, c) napirend előtt tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről, beszámol az előző testületi ülés bejelentései nyomán tett intézkedésekről, melyről a képviselő-testület nem alakszerű határozattal dönt, d) írásbeli tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról; e) előterjeszti, szavazásra bocsátja a napirendi javaslatot, f) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, g) kiegészítést kérhet, ennek lehetőségét megadhatja az előterjesztőnek, h) hozzászóláskor megadja, vagy megvonja a szót, a képviselő-testület ezt vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel felülbírálhatja, i) hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását, j) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy ha ismétli az általa korábban már elmondottakat. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben nem szólalhat fel, k) ügyel a módosító indítványok és határozati javaslatok szövegszerű megfogalmaztatására, szavazásra bocsátásuk előtt felolvastatja azokat; l) napirendi pontonként szavazásra bocsátja előterjesztésük időrendjében először a módosító indítványokat, majd az eredeti, valamint a módosításokkal elfogadott határozati javaslatot; m) kihirdeti a határozatokat, n) biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását, o) tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja. 37. (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a képviselő-testületi ülést vezető elnök gondoskodik. (2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie: a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, vagy a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít; b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja; c) ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a Képviselő-testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse, amelyről a Képviselő-testület minősített többséggel dönt. (3) A képviselő-testületi ülést vezető elnök rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet. 16. A napirend, hozzászólás 38. (1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között vita nélkül tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, valamint az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról. (2) Az ülés napirendjét az ülést vezető elnök ismerteti a meghívó tartalmára, sürgősségi indítványra, visszavont előterjesztésre, valamint sorrend változásra tett indítványra való tekintettel. A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. (3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely testületi tag tehet javaslatot. A polgármester felszólíthatja a javaslattevőt az indoklásra. Amennyiben az indítványozó és a halasztást előterjesztő személy eltér, úgy az előterjesztőnek is lehetőséget kell adni véleménye rövid kifejtésére. Az indítvány elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. 39. (1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. (2) A tárgyalt napirendi ponttal kapcsolatban felmerült ügyrendi kérdésre a választ a hozzászólások, vita megkezdése előtt kell megadni. 40. (1) A hozzászólásokra a tárgyalt előterjesztést véleményező szakbizottságok elnöki hozzászólásait követően a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A hozzászólás időtartama legfeljebb 5 perc, a bizottsági elnöki minőségben hozzászólók azonban ezt az időtartamot legfeljebb 5 perccel túlléphetik. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 3 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a képviselőtől. (2) A vita lezárását, a hozzászólások további korlátozását bármely képviselő és a polgármester javasolhatja. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. (3) Személyes megjegyzésként - 2 perces időtartamra - bármely képviselő szót kaphat a vita lezárása után a hozzászólásával kapcsolatban felmerült esetleges félreértések eloszlatása érdekében. (4) A jegyzőnek soron kívül szót kell adni, amennyiben törvényességet érintő észrevételt kíván tenni. (5) Az ülés soron kívüli berekesztéséhez a képviselők egyszerű többségi szavazata szükséges. (6) Az előterjesztő a javaslatot, továbbá a települési képviselő a módosító határoza-

16 16 CEGLÉDI HÍRMONDÓ május 2. tát a vita bezárásáig meg változtathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. (7) A napirendi pont tárgyalása során bármely képviselő tárgyalási szünet elrendelését kérheti a polgár mestertől. A szünet időtartamát napirendenként legfeljebb 10 percben állapíthatja meg. Amennyiben a polgármester a kérést nem teljesíti, e döntését a Képviselő-testület egyszerű többséggel felülbírálhatja. 17. Előterjesztés 41. (1) A Képviselő-testület elé a következő megjelöléssel kerülhetnek előterjesztések: a) önkormányzati rendelet-tervezet, b) beszámoló, jelentés vagy javaslat, c) sürgősségi és egyéb ügyrendi indítvány, d) tájékoztató, e) interpelláció, f) kérdés, g) egyéb közlemények, információk, bejelentések. (2) A Képviselő-testület elé előterjesztést terjeszthet a) polgármester, alpolgármesterek, b) jegyző, c) a jegyző megbízásából a Polgármesteri Hivatal vezető köztisztviselői, d) a tanácsnok, e) bizottság, f) települési képviselő. (3) Döntést igénylő előterjesztést kizárólag írásban lehet benyújtani. (4) A (2) bekezdésben jelzett előterjesztők olyan ügyben, amelyben a képviselő-testület már döntött, lényeges új tény és körülmény felmerülése nélkül további előterjesztést, megismételt kérelem esetén sem terjeszthetnek a képviselő-testület elé. 18. A sürgősségi indítvány 42. (1) Egyes napirendek fontosságára tekintettel a (2) bekezdésének b) pontjában felsoroltak bármelyike sürgősségi indítványt terjeszthet elő, hogy a témát napirendi javaslattól eltérő sorrendben, vagy annak ellenére tárgyalja a Képviselő-testület, hogy az előzetesen kiküldött napirendben nem szerepel. A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, vagy elvetéséről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel soron kívül dönt. (2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei: a) Sürgősségi indítvány a sürgősség tényének rövid indokolásával legkésőbb a képviselő-testületi ülés kezdetéig írásban nyújtható be a polgármesternél. b) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be: ba) a polgármester, bb) az alpolgármesterek, bc) a témakör szerint illetékes bizottság- (ok) elnöke(i), bd) a képviselő-testület tagja, be) a jegyző. (3) A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására. (4) Amennyiben a testület nem ismeri el a sürgősséget, az ügyet egyszerű napirendként tárgyalja, vagy nem tűzi napirendre. 19. A Képviselő-testület döntései, a döntéshozatal módja 43. (1) A Képviselő-testület: a) rendeletet alkot, b) határozatot hoz. (2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű határozat nélkül dönt: a) a sürgősségi indítványról, b) a napirend előtti témák elfogadásáról, c) ügyrendi kérdésekről, d) a képviselői interpellációra adott válasz elfogadásáról, e) tájékoztató anyag elfogadásáról. 44. (1) A Képviselő-testület döntéseit rendszerint nyílt szavazással, általában egyszerű szótöbbséggel hozza, melyhez a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A képviselők igen, vagy nem szavazattal szavaznak, vagy élhetnek a tartózkodás lehetőségével. Szavazást megismételni csak az elektronikus szavazatszámláló rendszer üzemzavara esetén lehet. (2) Minősített többség a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges az Ötv ában foglalt rendelkezésen túlmenően az alábbi ügyek eldöntéséhez: a) az önkormányzat gazdasági programjának, és a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásához; b) az önkormányzati kitüntetések, címek adományozásához; c) hitelfelvételhez értékhatárra tekintet nélkül; d) kötvénykibocsátáshoz; e) minden nettó 3 millió forintot meghaladó összegű vagyonügylethez, kötelezettségvállaláshoz; f) a Képviselő-testületi munkaterv elfogadásához, és módosításához; g) jogszabályban meghatározott egyéb esetekben. (3) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, vagy zárt ülést tarthat. (4) Titkos szavazás esetén a Képviselő-testület tagjai sorából választja meg a szavazatszámláló bizottság elnökét és két tagját. (5) A titkos szavazás, írásban igazoltan átadott-átvett, borítékba helyezett, önkormányzati bélyegzővel ellátott szavazólapon, a szavazás titkosságának biztosításával és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza: a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét, b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét, c) a szavazás során felmerült körülményeket, d) a szavazás eredményét, a meghozott döntést. (6) A titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja. (7) A nyílt szavazást a Képviselő-testület elektronikus szavazatszámláló rendszer használatával teljesíti. 45. (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha a) azt törvény írja elő, b) nyolc képviselő írásban benyújtott javaslatában indítványozza. (2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet. (3) Névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak nevét, a jelenlévő tagok pedig nevük felolvasásakor igennel, nemmel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. (4) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A jegyző által hitelesített szavazási eredményt tartalmazó szavazatösszesítő számítógépes rendszer által készített névsort az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. 20. A rendeletalkotás szabályai 46. Rendelet alkotását kezdeményezheti: a) a képviselő-testület tagja b) a képviselő-testület bizottságai c) a polgármester, d) a jegyző, e) a szabályozandó tárgykörben érintett érdekképviseleti szervek f) népi kezdeményezés 47. (1) A rendelettervezet szakmai előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

17 2011. május 2. CEGLÉDI HÍRMONDÓ 17 (2) Az előkészítő munkába be kell vonni a tárgykör szerint illetékes bizottságot, a tárgykör szerint érdekelt önkormányzati és nem önkormányzati szerveket egyaránt. (3) A lakosság szélesebb körét érintő rendelettervezet szövegét társadalmi egyeztetésre kell bocsátani az önkormányzat honlapján történő közzététellel. A véleményezésre a közzétételt követő naptól számítva legalább 15 napot kell biztosítani. (4) A lakosság szélesebb körét érintő rendelettervezetről lakossági fórumot vagy közmeghallgatást lehet tartani. (5) A lakossági fórumról vagy közmeghallgatásról a tárgy szerint illetékes bizottság javaslata alapján a testület dönt. (6) Az érdemi véleményeket ismertetni kell a rendelettervezet indokolásában. 48. (1) Az önkormányzati rendelet a képviselő-testületi ülést követően a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján legalább 2 napra történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. A kifüggesztés időtartamába nem számít be a kifüggesztés és a levétel napja. A rendelet kihirdetésének időpontja a hirdetőtábláról való levétel napja. A kifüggesztéssel kihirdetett rendeletet a Ceglédi Hírmondó legközelebbi számában, és az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. (2) A rendelet hatályba léptető rendelkezésében fel kell tüntetni kihirdetésének módját. 49. (1) A hatályos önkormányzati rendeletek a Városi Könyvtárban, és az önkormányzat honlapján mindenki számára hozzáférhetőek. (2) A rendeletalkotással (értelemszerűen a módosítással, kiegészítéssel) nyilvántartással, kihirdetéssel kapcsolatos adminisztratív feladatok a Polgármesteri Hivatal feladatkörébe tartoznak. (3) A módosított rendelet egységes szerkezetbe foglalásáról legkésőbb a módosító rendelet hatályba lépését követő 10 munkanapon belül kell gondoskodni a rendelet előzőleg hatályos, teljes szövegének elektronikus formátumban történő megőrzése mellett. 50. (1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek a polgármester indítványára tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról. (2) Az önkormányzat rendeleteinek érvényesülését a tárgy szerint illetékes bizottság szükség szerint, de ciklusonként legalább egy alkalommal megvizsgálja, a vizsgálat eredményéről beszámol a testületnek, és amennyiben szükségesnek tartja, kezdeményezi a rendelet felülvizsgálatát. 21. Kérdés, interpelláció 51. (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítő jellegű felvetés, vagy tudakozódás. A kérdésre választ a polgármester, az alpolgármesterek, a bizottság elnöke, a jegyző valamint a jegyző megbízásából a képviselőtestület hivatalának vezető tisztségviselője adhat. A kérdések feltételére külön napirendi pont keretében kerül sor. (2) A kérdést maximum 3 perces időkeretben lehet feltenni, a válaszadás időtartama sem lehet több 3 percnél. A kérdésre a képviselő-testület ülésén vagy az azt követő 15 napon belül írásban köteles választ adni a megkérdezett. Az írásos választ a képviselő-testület valamennyi tagjának meg kell küldeni. A válasz elfogadásáról a képviselő minden további kiegészítés nélkül igennel, vagy nemmel nyilatkozik. 52. (1) Az interpelláció: olyan, önkormányzati ügyben benyújtott írásos felvilágosítás kérés, amely problémát tár fel, és arra kér választ, hogy az miként szűntethető meg, vagy valamilyen mulasztás, helytelen gyakorlat, panasz orvoslását kéri. (2) Az interpellációkat a Képviselő-testület ülését megelőző harmadik nap 15:00 óráig lehet írásban benyújtani a polgármesternél. A képviselő interpellációját a testület ülésén szóban megismételheti, kiegészítheti. (3) Az interpellációra a polgármester, az alpolgármesterek vagy a jegyző köteles a Képviselő-testület ülésén választ adni. A válaszadási kötelezettség az interpelláltat csak az előzetesen benyújtott interpelláció tekintetében terheli. (4) A szóban is elmondott interpelláció és az interpellációra adandó válasz időtartama nem lehet több 3 percnél. (5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, amennyiben válasza nemleges, a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. (6) Amennyiben az interpelláló képviselő nincs jelen az ülésen, a választ a Képviselő-testület soron következő ülésén kell megadni. (7) Amennyiben a Képviselő-testület nem fogadta el a választ, az interpelláció tárgyában a válaszadásra kötelezett köteles vizsgálatot folytatni és az arról szóló tájékoztatót a képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszteni. (8) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába lehetőleg be kell vonni az interpelláló képviselőt is. (9) Az interpelláció tartalmától függően a Képviselő-testület a vizsgálattal az illetékes bizottságot is megbízhatja. (10) A jegyző az interpellációkról, arra tett intézkedésekről folyamatos nyilvántartást vezet. 22. A jegyzőkönyv 53. (1) A Képviselő-testület üléséről számítógépes program használatával - hangfelvétel útján jegyzőkönyvet kell készíteni az Ötv ában meghatározott tartalommal. Ennek megfelelően a hangfelvétellel készülő jegyzőkönyv tartalmazza: a) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás), b) az ülés nyilvános vagy zárt ülési módját, c) az ülés helyét, időpontját, d) a megjelent képviselők nevét e) a távolmaradt képviselők nevét, távollét okát, vagy azt, hogy nem jelezték, f) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét, g) az ülés megnyitásának időpontját, h) az elfogadott napirendet, i) napirendenként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét, modanivalójuk lényegét, j) a határozathozatal módját, k) a szavazás eredményét és a határozat szövegét, külön indítványra a kisebbségi véleményt, l) a polgármester esetleges intézkedéseit (az ülésen történt fontosabb eseményeket), m) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, bejelentéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat, n) az ülés bezárásának az időpontját. (2) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írják alá. (3) A hangfelvétel útján történő jegyzőkönyvezés esetén is kérheti a képviselő, hogy hozzászólását az írásos jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza. (4) A Képviselő-testület üléséről készült hangfelvétel nem selejtezhető. 54. (1) A jegyzőkönyvet 3 példányban írásban kell elkészíteni, ebből a) az eredeti példányt évenként be kell kötni, b) egy példány munkapéldány, c) egy példányt az Ötv. alapján a Középmagyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjének kell megküldeni. (2) A jegyzőkönyv eredeti példányával együtt kell kezelni mellékletként:

18 18 CEGLÉDI HÍRMONDÓ május 2. a) a meghívót, b) az előterjesztéseket, c) az írásban benyújtott interpellációkat, d) a jelenléti ívet, e) a név szerinti szavazásról készült jegyzőkönyvet. (3) Zárt ülésről készült jegyzőkönyv vezetése megegyezik az általános szabályokkal, de kezeléséről a korlátozott betekintési jogra tekintettel a jegyzőnek külön kell gondoskodni. A zárt ülésen hozott határozatok sorszámozása folyamatosan történik. (4) A nyilvános ülések jegyzőkönyvét elektronikusan meg kell küldeni: a) a városi könyvtárnak, és egyidejűleg el kell helyezni az önkormányzat honlapján; b) mindazoknak a képviselőknek, akik ezt kérik, azon előterjesztésekkel együtt, amelyek a testületi ülésig nem álltak rendelkezésre. 55. (1) A jegyzőkönyvben rögzítendő képviselő-testületi határozatokat különkülön évenként, az év elejétől kezdődően folyamatos arab számos sorszámmal kell ellátni. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, elfogadásának évét, zárójel közt a hónapját és napját, valamint az Ök. határozat megjelölést. (2) A jegyzőkönyvből határozat-kivonatot kell készíteni. A kivonatot a képviselő-testületi ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni: a) a végrehajtásért felelősöknek, b) mindazoknak, akiket a határozat érint, c) minden képviselőnek (elektronikus úton). (3) A határozatokról időrendi sorrendben nyilvántartást kell vezetni, amelyben a jegyző által megadott szempontok szerinti adatok kerülnek feltüntetésre. A nyilvántartás kezelése a polgármesteri hivatal feladata. 23. A Képviselő-csoport 56. (1) A Képviselő-testületben képviselettel rendelkező jelölő szervezethez tartozó képviselők tevékenységük összehangolására képviselő-csoportot ( frakció ) hozhatnak létre. (2) A képviselő-csoport alakítás joga a feltételek megléte esetén a független képviselőket is megilleti. (3) Képviselő-csoportot legkevesebb 2 képviselő alakíthat. (4) Egy képviselő csak egy képviselő-csoportnak lehet a tagja. (5) A képviselő-csoport megalakulását legkésőbb 15 napon belül a polgármesterhez kell írásban bejelenteni, a következő tartalommal: a) a képviselő-csoport elnevezése, b) a képviselő-csoport vezetője, c) a képviselő-csoport vezetőjének helyettese, d) a képviselő-csoport névsora. (6) A képviselő-csoport megszűnését legkésőbb a következő képviselő-testület ülésére szóló meghívó kézbesítésének napján kell írásban a polgármesterhez bejelenteni. VII. fejezet A POLGÁRMESTERI HIVATAL 24. A képviselő-testület hivatalának működése 57. (1) A képviselő-testület egységes hivatalt működtet az önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. (2) A képviselő-testület hivatala költségvetési szempontból önálló jogi személy. Az önkormányzat éves költségvetése határozza meg a működéshez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási kötelezettségeket. (3) A képviselő-testület hivatalának elnevezése: Cegléd Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala. Székhelye: 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. (5) A polgármesteri hivatal ügyrendjét belső szervezeti felépítését, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét a 6. melléklet tartalmazza. 25. A polgármesteri hivatal feladatköre 58. (1) A polgármesteri hivatal ellátja a képviselő-testület és a polgármester által meghatározott, valamint a bizottságok működésével kapcsolatos feladatokat, a különös tekintettel azokra az esetekre, amikor a képviselő-testület által átruházott hatáskörben jár el a bizottság. (2) A települési képviselő a polgármesteri hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást és ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának az intézkedését, amelyre a hivatal köteles intézkedni, valamint tizenöt napon belül érdemi választ adni. (3) A polgármesteri hivatal igény szerint köteles az önkormányzat és a hivatal működésével, a város életével kapcsolatban adatokat szolgáltatni, és jelentést készíteni a képviselő-testületnek, valamint a bizottságoknak. VIII. fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSE 26. Az önkormányzat társulásai 59. (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat. (2) A Képviselő-testület a különböző társulási megállapodások megkötése során az Ötv ai, valamint a kapcsolódó egyéb jogszabályok rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el. (3) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak. (4) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése: a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése, b) lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése, c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása. IX. fejezet HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, KÖZMEGHALLGATÁS, LAKOSSÁGI FÓRUM 27. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés 60. A képviselő-testület a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés részletes eljárási rendjét külön önkormányzati rendeletben állapítja meg. 28. Közmeghallgatás 61. (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egyszer közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:

19 2011. május 2. CEGLÉDI HÍRMONDÓ 19 a) a közmeghallgatás alkalmával a lakosság és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, helyi civil szerveződések közérdekű kérdéseket intézhetnek, valamint közérdekű javaslatokat tehetnek; b) a közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a Képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor; c) a közmeghallgatás pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervével egyidejűleg terjeszti elő; d) a közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben a önkormányzati költségvetési szerv székhelyén is sor kerülhet; e) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben szokásos módon, hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel, lapzárta függvényében a hivatalos lap útján, valamint a hivatalos honlapon tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 15 nappal. (2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. (3) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni. (4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. 29. Lakossági fórumok 62. (1) A Képviselő-testület a különböző lakossági fórumok szervezéséről a féléves munkaterv elfogadásakor dönt. (2) A Képviselő-testület minősített többséggel elrendelheti a munkatervtől eltérő lakossági fórum tartását is. (3) A lakossági fórum meghirdetésére a közmeghallgatás szabályai vonatkoznak. X. fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA 30. A gazdasági program 63. (1) A polgármester az Ötv. 91. (6) (7) bekezdései alapján gazdasági programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat részére meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá a befektetés-támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit. (2) A gazdasági programot a Képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani. 31. Az önkormányzat vagyona 64. (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg. (2) A polgármester az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben jelen szabályzatban valamint a költségvetésben foglaltak alapján köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodást. (3) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról évente egy alkalommal köteles tájékoztatni a lakosságot. (4) Az önkormányzati törzsvagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes tárgyairól az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló hatályos rendelet feltételi szerint lehet rendelkezni. 32. Az önkormányzat költségvetése 65. (1) A Képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. (2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik: a) Az első forduló (koncepció) főbb elemei a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele, az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés, ezen belül: aa) a bevételi források, ab) azok bővítésének lehetőségei, ac) a kiadási szükségletek, azok gazdaságos (törvényes keretek között mozgó) célszerű megoldásainak meghatározása, ad) az igények és a célkitűzések egyeztetése, ae) a szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása, af) a várható döntések hatásainak előzetes felmérése. b) A második forduló főbb elemei a képviselő-testület a koncepció és az esetleges lakossági fórum után megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét, amely több változatban is készülhet. A költségvetési rendelet tartalmi követelményeit külön önkormányzati rendelet állapítja meg. 66. A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést valamennyi bizottság megtárgyalja. 67. A zárszámadási rendelet elkészítésére és előterjesztésére a 66. -ban rögzített szabályok az irányadók. 33. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai 68. (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatainak adminisztrációját a Polgármesteri Hivatal látja el. E körben különösen: a) a Pénzügyminisztérium által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési koncepciót, és az elemi költségvetést, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére, b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit, c) igénylést nyújt be a Magyar Államkincstár felé, a normatív állami támogatásokra, valamint a pályázatokból elnyerhető támogatásokra, d) felügyeli az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek (a továbbiakban: intézmény) tekintetében a bérgazdálkodási jogkört, ennek keretében gondoskodik azok pénzellátásáról, e) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű

20 20 CEGLÉDI HÍRMONDÓ május 2. vezetését, az önkormányzat törzsvagyonát elkülönített nyilvántartásban vezeti, f) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolójához, g) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat költségvetési szervei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, teljesítéséről a kiskincstári rendszer alkalmazásával. (2) Az önkormányzat által fenntartott intézmények önállóan, vagy részben önállóan gazdálkodnak, a költségvetéssel biztosított pénzeszközeiket a finanszírozási és az előirányzat felhasználási tervnek megfelelően a költségvetési rendeletben foglaltak szerint használhatja fel. Az intézmény vezetője egyszemélyben felelős az intézmény gazdálkodásának szabályszerűségéért, a jegyző gazdálkodásra vonatkozó utasításainak végrehajtásáért, az általa a jogszabályok és a képviselő-testület felhatalmazása alapján kiadott szabályzatokban foglaltak betartásáért, az intézmény számára előírt bevételi terv teljesítéséért. (3) A polgármesteri hivatal, valamint az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetői kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból a házipénztárra vonatkozó szabályok szerint teljesítik. 69. (1) Az önkormányzatnál külső ellenőrzést végezhetnek a) az Európai Unió különböző szervezetei, az Európai Unió által nyújtott támogatások tekintetében, b) a Pest Megyei Kormányhivatal, c) az Állami Számvevőszék, d) a Magyar Államkincstár, e) az uniós támogatások kezelését irányító hatóságok és a kifizető hatóságok. (2) Az önkormányzat saját intézményei ellenőrzéséről a képviselő-testület a) jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr tevékenysége, b) a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) kiépítése, c) könyvvizsgálat, valamint d) a Jogi Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság ellenőrzési tevékenysége útján gondoskodik. 70. (1) A Gazdasági Bizottság és a Jogi Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság egyebek között az önkormányzatnál és intézményeinél: a) Véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit, b) Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, vagyoncsökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat, c) Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését. (2) A Gazdasági Bizottság és a Jogi Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a képviselő- testülettel. Ha a Képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek. 34. Felterjesztési jog 71. A Képviselő-testület felterjesztési jogát az Ötv ában foglaltak szerint gyakorolja. A felterjesztési jog gyakorlása előtt ki kell kérni a tárgy szerint illetékes bizottságok és a Jogi - Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság véleményét. XI. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 35. Mellékletek, függelékek* 72. (1) A KT. SZMSZ mellékletei: 1. melléklet: Önként vállalt feladatok 2. melléklet: A Képviselő-testület feladat és hatásköre 3. melléklet: A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök 4. melléklet: A bizottságok elnevezése, rövidített elnevezése, létszáma, átruházott feladat- és hatáskörei 5. melléklet: A Képviselő-testület által a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulásra átruházott feladatok 6. melléklet: Cegléd Város Polgármesteri Hivatalának Ügyrendje (2) A KT. SZMSZ függelékei: 1. függelék: A képviselő-testület tagjainak névsora, jogállása 2. függelék: A Képviselő-testület állandó bizottságainak tagjai 3. függelék: Az önkormányzat által fenntartott intézmények, többségi, vagy kizárólagos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezetek jegyzéke 4. függelék: A Képviselő-testület döntéshozatalának módja elektronikus szavazatszámláló rendszer működése 5. függelék: Testvértelepülések névsora és az együttműködési megállapodások 6. függelék: Hatályos rendeletek jegyzéke 36. Hatálybalépés 73. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel május 1-jén lép hatályba. (2) A 6. melléklet pontja június 1-jén lép hatályba. (3) A rendelet Cegléd Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának hirdetőtábláján 2 napra történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. 74. Hatályát veszti 1. a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 35/2007. (XII. 20.) Ök. rendelet, 2. az Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 9/2001. (III. 29.) rendelet módosításáról szóló 2/2008. (II. 4.) KT. rendelet 2. -ának (3) bekezdése, 3. a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 35/2007. (XII. 20.) Ök. rendelet módosításáról szóló 18/2008. (V. 26.) KT. rendelet és 4. a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 35/2007. (XII. 20.) Ök. rendelet módosításáról szóló 22/2009. (V. 28.) KT. rendelet. Dr. Diósgyőri Gitta sk. jegyző Földi László sk. polgármester * A rendeletben hivatkozott mellékeltek terjedelmi okokból a rendeletkeresőjében, valamint a Polgármesteri Hivatal jegyzői titkárságán tekinthetők meg. Anyakönyvi statisztika SZÜLETÉS márciusban összesen 105 gyermek született, melyből 29 volt ceglédi. A ceglédi gyermekek közül 13 volt fiú és 16 leány. Márciusban a legkedveltebb fiú név a Péter volt, a legkedveltebb leánynév a Kata volt. HALÁLESETEK márciusban összesen 121 haláleset történt Cegléden, melyből 42-en voltak ceglédi lakosok. A ceglédi elhunytak közül 17 volt férfi és 25 volt a nő. HÁZASSÁGKÖTÉS 2011 márciusában összesen három házasságkötés volt, melyből mind a három pár ceglédi volt.