Balázs Bence, Káptalan Erna és Páll Gyöngyvér

Átírás

1 Báthory István Elméleti Líceum Báthory 1970 Csoport III. Gazdasági Esettanulmány-verseny április 5. A megújuló gazdaság kihívásai a XXI. század elején Üzleti terv Piaci szegmentáció Marketing Kiadja a Báthory Szülõi Bizottság Kolozsvár 94

2 Báthory István Elméleti Líceum III. Gazdasági Esettanulmányverseny április 5. 1

3 A III. Gazdasági Esettanulmány-verseny támogatói: Báthory István Elméleti Líceum Báthory 1970 csoport Rulmenþi Suedia Kft. Mendola Group A verseny szakmai támogatója: a Babeº-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézete Szerkesztõbizottság: Balázs Bence, Káptalan Erna és Páll Gyöngyvér Kiadja a Báthory Szülõi Szövetség 2

4 Diák breviárium Minden nemzedék azt képzeli magáról, hogy intelligensebb az elõtte járónál és bölcsebb az utána következõnél. George Orwell A éves diákoknak, mivel kiválóan uralják a digitális technikát, gyors ismeretszerzési lehetõségük van. Navigálnak az információs özönben, a szocializálódás új lehetõségeivel ismerkednek meg. De sokan felteszik a kérdést: miként használják, alkalmazzák a szerzett ismereteket a valós világban? Képesek-e önálló, alternatív megoldásokat találni a valós élethelyzetben? A Báthory 1970 csoport és a Báthory István Elméleti Líceum által szervezett III. Gazdasági Esettanulmány-verseny célja a diákok vállalkozó kedvének ösztönzése, a gazdasági kultúra fejlesztése. A megújuló gazdaság kihívásai a XXI. század elején címmel szervezett kétfordulós esettanulmány-verseny arra ösztönzi a versenyzõket, hogy találjanak gazdaságélénkítõ megoldásokat. A rendkívül bonyolult kérdésre a szakemberek, a politikusok is keresik megoldást. Azonban a diákoknak is lehet különbözõ szintû rálátásuk a kérdésre. A versenyre 9 csapat jelentkezett. A megmérettetés elsõ fordulójában Székely Imre egyetemi oktató által megfogalmazott, a Mesevilág államainak együttmûködési problémái címû esettanulmányra kell megfelelõ választ találni, vagyis független tanácsadó testület tagjaként alternatív megoldást kell megfogalmazni három ország kormánya számára. A szövegértelmezés során azonosítani kell a problémát. A mesevilág három állama, Sárkányföld, Tündérország, Törpeország gazdaságpolitikája lényegében valós helyzetet tükröz. Tehát a történetnek van valóságalapja. A tanulmány a diák problémamegoldó készségét és empátiaképességét is igénybe veszi. Tudva azt, hogy a nemzetgazdaság fejlõdése ciklikus jellegû, ennek megfelelõ gazdaságpolitikát dolgoznak ki a kormányok. Lévén, hogy a három ország gazdasági unióba szervezõdik, nemcsak a saját gazdasági prioritásaikat kell követniük, hanem az uniós 3

5 kötelezettségeknek is eleget kell tenniük. Felvetõdhet a kérdés: mivel magyarázható, hogy a kezdeti azonos gazdasági mutatók ellenére az egyik ország jobban fejlõdik, mint a másik? Mivel magyarázható az agyelszívás? Csak a jobb bérezési feltételeknek, vagy esetleg más tényezõk is befolyásolják? Melyek a gazdaságélénkítõ politika elemei? A versenyzõk több értékes javaslatot fogalmaztak meg, viszont olyan megoldásokat is indítványoztak, amelyek az infláció növekedését eredményeznék. Ellenben helyesen fogalmazták meg, hogy a humán erõforrásnak, a magasan képzett szakembereknek jelentõs szerepük van a gazdaság fejlesztésében. A diákok megfelelõ gazdasági szókinccsel rendelkeznek, ennek következtében szabatosan fogalmaznak. A verseny második fordulójában egy üzleti tervet kellett megfogalmazni. 8 csoport dolgozta ki az üzleti tervét, melybõl 7 a szolgáltatás területén képzelte el a vállalkozását. Benzinkút mûködtetésre, autókölcsönzõre, egészséges testmozgást eredményezõ fitness-terem létrehozására gondoltak, de olyan kávézó mûködtetését is el tudnák képzelni, ahol kulturáltan töltheti el az ember az idejét. Gondoltak munkavégzéssel kapcsolatos szolgáltatásokra is, az egyik cég pedig teafû termelésével, forgalmazásával is foglalkozna. Az üzleti terv elemei közül a marketing és a humán erõforrás terve helyes összefüggéseket mutatott. A pénzügyi tervben mutatkozik a legtöbb hiányosság. Pozitívnak tekinthetõ, hogy a diákok felmérik a piaci szereplõket, a versenytársakat. Alkalmazva a SWOT analízis módszerét, kimutatják, milyen erõs pontjai vannak a vállalkozásuknak, milyen lehetõségei vannak, és megfogalmazták a távlati tervet is. Az idei versenyen bemutatott üzleti tervek sokkal átgondoltabbak, szakszerûbbek, mint az elõzõ években, de ennek ellenére kijelenthetõ: több figyelmet lehetne szentelni a gazdasági folyamatok változásainak elemzésére, és ennek megfelelõ alternatív megoldásokat keresni. Páll Gyöngyvér 4

6 III. Gazdasági Esettanulmány-verseny a Báthory István Elméleti Líceumban A Báthory 1970 csoport és a Báthory István Elméleti Líceum hagyományteremtõ szándékkal megszervezi a III. gazdasági esettanulmány versenyét A megújuló gazdaság kihívásai a XXI. század elején címmel. A verseny a Báthory-napok keretében zajlik, célja: a diákok gazdasági kezdeményezésének, vállalkozói kedvének ösztönzése. A részvétel feltételei: a versenyre Kolozs megye magyar tannyelvû középiskolái, illetve tagozatai, így - a dézsi Andrei Mureºanu Nemzeti Kollégium - a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum, - a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum, - a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum, - a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium, - a tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum, - a Kolozsvári Református Kollégium, - a bánffyhunyadi Octavian Goga Elméleti Líceum, - a kolozsvári Onisifor Ghibu Elméleti Líceum, - a szamosújvári Petru Maior Elméleti Líceum IX XII. osztályos diákjaiból álló, 3 tagú csapatok jelentkezhetnek. Minden csapat egy általa választott csapatnévvel vesz részt a versenyen. Benevezni február 18-ig lehet a gazdasagiverseny2013@yahoo.com elektronikus postacímre elküldött és a Báthory István Elméleti Líceum titkárságán nyomtatott formában leadott esettanulmány megoldásával illetve jelentkezési lappal. A verseny lebonyolítása A verseny két fordulós. Az elsõ fordulóban a csapatoknak egy makrogazdasági témájú esettanulmányt kell feldolgozniuk (amelyet jelen felhíváshoz mellékelünk) a megadott szempontok alapján (terjedelme megközelítõleg 2000 karakter). Az esettanulmányt a versenyzõknek február 18-ig kell eljuttatniuk a gazdasagiverseny2013@yahoo. com elektronikus postacímre és a Báthory István Elméleti Líceum titkár- 5

7 ságára nyomtatott formában, a mellékelt jelentkezési lappal együtt. A beérkezett elemzéseket szakmai bizottság értékeli, amelynek tagjai a Báthory 1970 csoport, egyetemi- és középiskolai oktatók és gyakorló közgazdászok, vállalkozók. A verseny második fordulójában a versenyzõ csapatok Üzleti tervezés és finanszírozás megújuló gazdasági környezetben címmel 5 oldalas (A4-es oldal, max karakter, min karakter) önálló üzleti tervet kell bemutassanak (nyomtatott formában és PowerPoint-bemutatóval), 10 perces idõkeretben, amelyet rangos zsûri értékel. Az üzleti terveket a gazdasagiverseny2013@yahoo.com elektronikus postacímre és a Báthory István Elméleti Líceum titkárságára nyomtatott formában kell eljuttatni legkésõbb március 20-ig. Az üzleti tervek értékelési szempontjait a megvalósíthatóság és a személyes bemutató képezik. A helyszínen a 3 fõs csapatok bemutatóinak idõkerete: 10 perc. Ezt öt perces idõtartamban a zsûri tagjainak kérdései és a válaszok követik. A prezentációkhoz szükséges mûszaki felszerelést a Báthory István Elméleti Líceum biztosítja. A csapatok végsõ rangsorolását a két fordulón szerzett pontok öszszege határozza meg. A döntõ idõpontja: április 5., a Báthory napok alkalmával. A döntõ helyszíne: a Báthory István Elméleti Líceum épülete. A verseny díjazása: I. díj: 300 lej/csapat II. díj: 240 lej/csapat III díj: 180 lej/csapat A közönségnek lehetõsége van az összes versenyzõ csapat közül kiválasztani az általa legjobbnak ítélt csapatot, amely 50 lej/csapat értékû közönségdíjban részesül. Szintén a közönség szavazata alapján 30 lejes egyéni díjban részesül a legjobb bemutatót tartó versenyzõ (egy személy). A verseny támogatója a 42 évvel ezelõtt végzett volt 11-es Líceum, ma Báthory István Elméleti Líceum XII. B. osztálya és két vállalkozó. A verseny szakmai támogatója: a Babeº-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet. 6

8 A verseny szervezõi: Báthory 1970 csoport, Báthory István Elméleti Líceum és Páll Gyöngyvér tanárnõ A beadott megoldásokat és üzleti terveket a szervezõk a versenyfüzetben hozzák nyilvánosságra. A versennyel kapcsolatos további információ Páll Gyöngyvér tanárnõtõl igényelhetõ. Elérhetõsége: gyongyver.pall@gmail.com; tel: , Várjuk a csapatok jelentkezését! Tímár Ágnes, a Báthory István Elméleti Líceum igazgatója Székely Imre, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet oktatója, az Értékelõ Bizottság elnöke Kolozsvár, január 7. 7

9 A mesevilág államainak együttmûködési problémái (esettanulmány) Sárkányföld, Tündérország és Törpeország a mesevilág három egyforma lakosság-számú országa. Mindhárom országban egy-egy millió lény él. Ennek ellenére, mindhárom ország különbözõ mértékû bruttó hazai termékkel (GDP) rendelkezik. A leggazdagabb ország Sárkányország, amelynek (vásárlóerõvel korrigált) GDP-je 150 milliárd fabatka, õt követi Tündérország 120 milliárd fabatkával, majd Törpeország 80 milliárd fabatkával. Mindhárom ország államháztartása GDP-jének 30%-át vonta el adók és járulékok formájában, amelybõl azonos mennyiségû és minõségû oktatási-, egészségügyi- és közszolgáltatásokat tudott megvalósítani. A bemutatott három állam kormányai abban állapodtak meg, hogy saját önálló nemzeti piacaik helyett egy közös piacot alakítanak ki. Ennek érdekében eltöröltek mindenféle vámot, amely az egymás között fennálló kereskedelmet korlátozta volna. Közös kereskedelmi szabályokat alakítottak ki, és egységesítették más mesevilágbeli államokkal fennálló vámrendszerüket. Ezeknek az intézkedéseknek a hatására a fogyasztók szabadon vásárolhattak bármelyik három országban elõállított terméket vagy szabadon igénybe vehették ezen országokban nyújtott szolgáltatásokat. A vállalatok szabadon alkalmazhattak munkaerõt bármelyik három országból. Az új rendszer arra is lehetõséget adott, hogy a vállalatok befektetéseiket nemcsak saját országukban, hanem a másik két országban is megvalósíthassák. A rendszer kialakítását követõen, a szakosodásból és a kereskedelembõl származó elõnyöket kiaknázva, mindhárom országban nõtt az életszínvonal. Hiába nõtt gyorsabban az életszínvonal a két szegényebb országban, a leggazdagabb ország továbbra is Sárkányország maradt (vásárlóerõvel korrigált GDP-je 165 milliárd fabatka lett). Tündérország GDP-je 138 milliárd fabatkára, Törpeországé pedig 100 milliárd fabatkára emelkedett. A különbségek mérséklésének ellenére Törpeország ál- 8

10 lamháztartási bevétele nem tette lehetõvé, hogy saját alkalmazottainak akkora bért fizessen, mint Sárkányország (vagy Tündérország). A közös munkaerõpiac kialakítása lehetõvé tette, hogy a Törpeország államháztartásából fizetett alkalmazottak (tanárok, orvosok, hadászati szakemberek stb.) kivándoroljanak. Törpeország lakosságának 3%-a Tündérországba, 7%-a pedig Sárkányországba vándorolt. A kivándorlók elsõsorban azok a korábbi alkalmazottak voltak, akik a legjobb szakembereknek számítottak és a legtöbb munkatapasztalattal rendelkeztek. A kivándorlási hullám hatására visszaesett Törpeország közszolgáltatásainak minõsége, amelyet nehezményeztek azok a törpék, akik még az országban maradtak. Törpeország kormányának küldöttei bemutatták a kialakult helyzetet Tündérországnak és Sárkányországnak, és azzal fenyegették meg partnereiket, hogy ha közösen nem találnak elfogadható megoldást a helyzet kezelésére, akkor kilépnek a közös piaci megállapodásból. Ennek hallatán a két partnerország is elkezdett gondolkodni a megoldási lehetõségeken. A három ország kormányának képviselõi azt a döntést hozták, hogy több független tanácsadó testülettõl is véleményt kérnek a megoldási alternatívákat illetõen. A tanácsadó testületek, a megközelítõleg 2000 karakterbõl álló megoldási javaslataikat és a jelentkezési lapjukat február 18-ig nyújthatják be a gazdasagiverseny2013@yahoo.com elektronikus postacímen. Az elektronikusan elküldött anyagot nyomtatott formában is le kell adni a Báthory István Elméleti Líceum titkárságán a fenti határidõig. * A megadott jelentkezési határidõig a megmérettetésre 9 csapat jelentkezett. A III. gazdasági esettanulmány verseny elsõ fordulójának értékelési szempontjai a következõk: 1. Probléma azonosítása max. 2,5 pont - a vállalat reális problémáinak felismerése 2. Strukturált, megalapozott elemzés max. 3,5 pont - az adott csapat milyen mértékben képes logikai sémára építeni 9

11 az elemzését, gazdasági nyelvezet használatával, illetve gazdasági adatok-számítások felhasználásával 3. Megoldási javaslatok 4 pont - reális, megfelelõ érvekkel megalapozott kifejtés Összesen a maximálisan elérhetõ pontszám: 10 pont. Az elsõ forduló értékelését a következõ összetételû bizottság végzi: 1. Imecs Veronika, közgazdász 2. Káptalan Jenõ, vállalkozó 3. Lãpuºan Éva, közgazdász 4. Mezei Magda, közgazdász 5. Ördög Béla, közgazdász, Szabadság szerkesztõje 6. Páll Gyöngyvér, szaktanár 7. Szász Levente, a BBTE szaktanára 8. Székely Imre, a BBTE szaktanára, az értékelõ bizottság elnöke 9. Székely Tibor, vállalkozó 10. Timár Ágnes, iskolaigazgató 11. Valkai Ferenc, vállalkozó Az esettanulmány versenyének menedzsere, levezetõje dr. Káptalan Erna, a Báthory István Elmélet Líceum aligazgatónõje. A verseny második fordulójának értékelési szempontjai a következõk: I. rész: Az írott üzleti terv értékelése: 6 pont Az üzleti terv struktúrája, realitása és megvalósíthatósága: 1. az üzleti tervben szerepelnie kell: 1 pont - a tervezett vállalkozást azonosító adatoknak - a vállalkozás tevékenysége(i)nek - a vállalkozás indításának motivációja (miért azon a területen szeretnének vállalkozni a vállalkozók?) 2. marketing terv: 1,25 pont - piaci információk ismerete, termék vagy szolgáltatás jellemzõinek bemutatása, célcsoportok azonosítása, versenytársak feltérképezése, piacra való belépés stratégiája, árpolitika 3. mûködési keretek: 1,25 pont - a vállalkozás mûködésének infrastruktúrája, személyzeti keretek, beszállítók és fizetési feltételek 10

12 4. pénzügyi terv értékelése 1,5 pont - gazdasági költségek számítása (fix- és változó költségek azonosítása), árbevétel becslése, mûködési eredményszámítás, cash-flow kimutatás 5. Az üzleti terv formai feltételeinek való megfelelés: 1 pont - terjedelem, nyelvezet és nyelvhelyesség, formázás, külalak II. rész: Az üzleti terv bemutatójának értékelése: 3 pont 1. A bemutató értékelése: 2 pont - a verbális és nonverbális kommunikációs készség, a bemutató meggyõzõereje, a csapattagok magabiztossága, a releváns információk bemutatása, a csapatmunka mértéke 2. A feltett kérdésekre adott válaszok: 1 pont - a csapattagok helyzetjelenléte, saját álláspont megvédése A maximálisan elérhetõ összpontszám: 10 pont (9 pont + 1 pont hivatalból). A második forduló értékelését a következõ összetételû bizottság végzi: 1. Imecs Veronika, közgazdász 2. Káptalan Jenõ, vállalkozó 3. Lãpuºan Éva, közgazdász 4. Mezei Magda, közgazdász 5. Ördög Béla, közgazdász, Szabadság szerkesztõje 6. Páll Gyöngyvér, szaktanár 7. Szász Levente, a BBTE szaktanára 8. Székely Imre, a BBTE szaktanára, az értékelõ bizottság elnöke 9. Székely Tibor, vállalkozó 10. Timár Ágnes, iskolaigazgató 11. Valkai Ferenc, vállalkozó Székely Imre az értékelõ bizottság elnöke III. Gazdasági Esettanulmány-verseny 11

13 Az esettanulmány kidolgozása 1. Tanácsadó testület: Brockerek Ferencz Krisztina, Kovács Andrea, Kelemen Evelin; Apáczai Csere János Elméleti Líceum A BROCKEREK tanácsadó testülete számos gyûlés lebonyolítása után elfogadható megoldásokat talált Törpeország válságos helyzetének javítására. Elõször is tanulmányozzuk az ország jelenlegi helyzetét. A három ország szövetséget kötött, melynek következtében minden vámot eltöröltek, közös kereskedelmi szabályokat léptettek életbe. Törpeország helyzete mégsem változott, továbbra is hátrányban maradt a másik két országhoz képest. Legjobb szakemberei kivándoroltak és közszolgáltatásainak minõsége jelentõsen csökkent. A három ország kiutat keres a helyzet megoldására, amennyiben nem akarja Törpeország kilépését a szövetségbõl. A bekövetkezett válság legfõbb oka a lakosság kivándorlása, melynek következtében az ország munkaerõpiacán a kereslet-kínálat viszonya megváltozott: a munkaerõ iránti kereslet megnõtt, míg a kínálat csökkent. Ez azt jelenti, hogy az országban nincs megfelelõ munkaerõ: a legjobb szakemberek kivándoroltak a fejlettebb országokba. A hazai munkára való ösztönzés céljából, Törpeországnak meg kellene növelnie a minimálbért. Ez magasabb életszínvonalat jelentene, valamint az elsõ lépcsõfokot képezné Törpeország felzárkózásában a szövetségesek szintjéhez. Ehhez viszont pénzbeli hozzájárulásra is szükség van. Törpeország hiteleket vehetne fel a szövetségesektõl, valamint vissza nem térítendõ pénzügyi forrásokat, támogatásokat szerezhetne. Pályázatokat célozhatna meg, a kisvállalatok támogatásának érdekében. A kisvállalatok alkalmazottaik számának és teljesítményük függvényében kapnának meg egy adott pénzösszeget minden negyedévben, ugyanis a bérnövelés sem lenne hatékony, amennyiben a teljesítmény stagnálna. Az ország teljesítményét mindenféle szempontból meg kell megnövelni. Továbbá Törpeországnak nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az oktatás színvonalának emelésére. Ehhez komoly vizsgák, és a hangsúlyt 12

14 a gyakorlatra fektetõ képzések bevezetése szükséges. Hosszú távon fontos az, hogy megfelelõ értékrendet alakítsanak ki a fiatalokban, hogy a becsületes munka iránti tiszteletre neveljék õket. Ugyanakkor fontos, hogy alapvetõ gazdasági ismereteket sajátítsanak el, tanulják meg ésszerûen használni a pénzüket, és fejlesszék vállalkozói készségeiket. A kiemelkedõ képességû fiataloknak az oktatási intézmények megfelelõ képzési lehetõségeket, illetve munkahelyet kellene biztosítsanak, ahol az eredményeiknek megfelelõ elismerésben részesüljenek, meggátolva így a kivándorlást. A probléma megoldására visszatérve, lássuk a további lehetõségeket. Az életszínvonal növelésében fontos szerepet játszik az ipar. Az ipar fejlesztése nagy részben befolyásolja azt, hogy az ország fel tudja-e venni a versenyt a többi állammal vagy sem. Törpeország fejlettsége összefügg iparának versenyképességével is. Fontos az, hogy egy ország olyan termékeket gyártson. amelyek versenyképesek, eladhatók a külföldi piacon is. A legfejlettebb országok termelési technológiáira vonatkozó licencek megszerzése a hazai termékek minõségének növekedéséhez vezethet. A jó minõség következtében a hazai termékek iránti kereslet növekedésnek indul, aminek köszönhetõen az importált termékmennyiséget az exportmennyiség alá sikerülhet csökkenteni. A termékek import-exportjának szempontjából fontos megvizsgálnunk, mi a helyzet a mezõgazdasággal. Az ország adottságaitól függõen, hangsúlyt lehetne fektetni a hazai mezõgazdaság fellendítésére. Támogatni kellene a mezõgazdászokat, úgy pénzügyileg, mint jogilag. Bíztatni kellene õket külföldi pályázatok elnyerésére, melyekbõl fejlett mezõgazdasági gépeket tudnának beszerezni, így megkönnyítve saját munkájukat. Jogi szempontból pedig biztosítani kellene számukra a piacra való bejutást, így hazai termékek váltanák fel az importtermékeket Törpeország áruházainak polcain. Törvényt kellene alkotni, mely szerint elsõbbséget élveznének a hazai mezõgazdászok, mint beszállítók, ami az áruházak ellátását illeti az élelmiszerek terén. Amennyiben a pénzügyi keret még megengedi, csökkenteni kellene az alapélelmiszerekre számolt áfát. Szintén az ország adottságaira hivatkozunk, amikor azt mondjuk, hogy ki kellene használni Törpeország turisztikai látványosságait. A turizmus fejlesztésébe fektetett pénzösszegek hamar megtérülnének, és az 13

15 ország újabb bevételekre tehetne szert. Ahhoz, hogy turistákat vonzzon az ország, elõször is fontos az, hogy fejlett infrastruktúrával rendelkezzen. Amennyiben ez hiányos, Törpeországnak ki kell használnia a támogatásokat, és autópályákat kell létesítenie, valamint a nehezen megközelíthetõ látványosságaihoz vezetõ aszfaltozott utakat létrehoznia. Ide tartozik az is, hogy az országnak mennyire fejlettek a szolgáltatásai (szállodák, éttermek, üdülõhelyek, közszállítás stb.). Szolgáltatásai minõségének növelése érdekében a következõ intézkedéseket hozhatná: komoly minõségi szabványok bevezetése az élelmiszerekre és higiéniára vonatkozóan, az alkalmazottak jobb kiképzésben, udvariasságra való nevelésében. Ha már ezek megvannak, fontos részlet lehet a turisták eligazítására vonatkozóan az info cornerek létesítése a nagyobb városok forgalmasabb részeiben. Újabb lehetõséget jelentene a befektetések, befektetõk ösztönzése. A vállalatok és a kutatóközpontok együttmûködésének elõsegítésével szép eredményt lehetne elérni. Törpeország kedvezményekben részesíthetné a kisvállalatokat, vámkedvezményeket biztosíthatna, amennyiben olyan országokba exportálnak, amelyek nem tagjai a szövetségnek. A vállalatok állami támogatásokban is részesülhetnének, amennyiben frissen végzett szakembereket alkalmaznak. Ezek lennének azon megoldások, amelyeket a BROCKEREK tanácsadó testülete talált Törpeország helyzetének javítására. Amennyiben a szövetségesek támogatásával az ország kellõ komolysággal fog hozzá a problémák megoldásához, a fenti lehetséges megoldások alkalmazásával, sikerülhet elõrelendíteni gazdaságát olyannyira, hogy sikerül felzárkóznia a többi ország szintjére, és nem lesz szükség a szövetség felbontására. 2. Tanácsadó testület: Lumper Kundi Zoltán, Mózes Balázs, Bíró Botond; Apáczai Csere János Elméleti Líceum Törpeországnak ugyanaz a problémája van, ami sok más, hasonló helyzetbe került, való világbeli országnak az elsõdleges problémája: ez a brain drain vagy más néven agyelszívás. Az a lényege, hogy hiányzik 14

16 a magasan képzett munkaerõ, vagy ha van is, az sem a megfelelõ minõségû. És mivel romlik az egészségügy, a tanügy, meg egyéb közszolgáltatások, ezért romlik az életszínvonal, és még jobban nõ az emigráció, fõleg az értelmiségi rétegben. És ez így folytatódik, amíg, mondhatni, szinte senki nem marad az országban. Ezért pótolni kell a kivándorolt munkaerõt. Elsõsorban a tanügyet kell fellendíteni, fõleg a felsõoktatást. Meg kell növelni az egyetemi alkalmazottak, tanárok fizetését, így ezek nem fognak kivándorolni, sõt akár vissza is térhet egy részük. Több támogatott helyet kell meghirdetni, növelni az ösztöndíjakat, új egyetemeket létrehozni, mind állami pénzeken. És ami nagyon fontos: más, a szövetségen kívüli, elmaradottabb országokból fogadni diákokat, mind az ösztöndíjas, mind a fizetõs helyekre. Mivel ezek elmaradottabb országokból jönnek, egyrészt nem akarnak majd visszamenni, mert az életszínvonal Törpeországban még mindig nagyobb, mint a saját országukban, valamint az egyetemi évek során integrálódnak a törpék társadalmába: letelepednek, munkát vállalnak, családot alapítanak, és így nem akarnak majd elmenni sem Tündér-, sem Sárkányországba. Túlságosan megszokják az itteni életet ahhoz, hogy továbbálljanak. Betöltik annak a kivándorolt 10%-nyi lakosság helyét, de mivel itt tanultak, a munka minõsége nem lesz rosszabb. Nõ a közszolgáltatások minõsége, nõ az életszínvonal, elégedettebbek lesznek a polgárok. A munkahelyek száma nem fog csökkenni, nem veszíti el egy törpe sem a munkahelyét, mert a bevándorlást szabályozni lehet az egyetemi helyek csökkentésével, és nem foglalnák el csak a felszabadult munkahelyeket. Nem jönnének munkanélküliek, nyugdíjasok, senki aki az állam pénzén élne, mert nem adnának letelepedési engedélyt, vízumot is csak annak aki tanulni, vagy dolgozni jönne Törpeországba, és így egy idõ után mind adózó polgárokká válnának. A tandíjakból visszatérül a kiadások egy része, fellendül a gazdaság, betelnek az üres állások, és néhány éven belül az életszínvonal a másik két ország szintjére emelkedik. Az ország elégedett lesz. 15

17 3. Tanácsadó testület: TEM Tasnádi Márta, Tóth Evelyn, Dezméri Tünde; Apáczai Csere János Elméleti Líceum Sárkányföld, Tündérország és Törpeország a mesevilág három egyforma lakosú országa. Az országok bruttó hazai termékének mértéke különbözõ, azonban az adók és a járulékok azonosak mindhárom országban. Hiába lendült fel a kereskedelem a három országban amiatt, hogy törölték a vámokat, az országok között különbségek vannak bevételeik, valamint az életszínvonal szempontjából. Mivel Törpeország szegényebb, mint Sárkányföld és Tündérország, nincs lehetõsége arra, hogy a szakképzett alkalmazottainak ugyanakkora bért biztosítson, mint partnerországai. Emiatt kivándorlási hullám következett be, ami maga után vonta a minõségi munkaerõ csökkenését is, tekintve, hogy a legjobb szakemberek vándoroltak ki, egy jobb fizetés reményében. Ezen probléma következtében visszaesett Törpeország közszolgáltatásainak minõsége, amely újabb nehézséget jelentett az országban maradottaknak. Ezért Törpeország úgy döntött, hogy felbontja a partnerkapcsolatot Sárkányfölddel és Tündérországgal, ha közösen nem találnak megoldást problémáikra. Törpeország egyik fõ problémája az, hogy nem fektet nagy hangsúlyt a hazai termelésre, és az országon belül a hazai termékek iránti kereslet alacsony. Ennek a problémának a megoldása érdekében iparát és mezõgazdaságát fejlesztenie kell, ami lehetõséget nyújt az olcsóbb, hazai nyersanyag és energiaformák megszerzésére. Ez a megoldás a termelõ és az állam számára is elõnyös, a költségcsökkentés és bevétel növelése szempontjából. Ezenkívül az adót egyensúlyban kell tartani az életszínvonallal, annak érdekében, hogy ösztönözzék azokat a termelõket, akik hazai termékeket szeretnének gyártani, illetve forgalmazni. Amíg az adó nagyon magas, a termelõ számára nem éri meg a komolyabb befektetés, mert így az nem térülne meg. Törpeországnak nagy hangsúlyt kell fektetnie az exportra, a termékek promoválására és a minõségjavításra. Ennek elérése érdekében a termékeit Sárkányföldön és Tündérországban, különbözõ vásárok, kiál- 16

18 lítások, vagy különbözõ eseményeken való részvétele által ismertetheti, és ösztönözheti az export- tevékenységet adókedvezményekkel. Emellett, megfelelõ csomagolás, minõség kialakítása, valamint a termékek többnyelvû ismertetése ajánlott, annak érdekében, hogy megfeleljen a fogyasztó és a szövetség elvárásainak. Az emberek mentalitásán is javítania kell Törpeországnak. Ez a darabbér, és teljesítményfüggõ bérezés bevezetése által valósítható meg, ami ösztönözné az alkalmazottakat. Hatékonyabb motivációs stratégiákat kell kidolgozni annak érdekében, hogy az alkalmazottak ne érezzék tehernek a munkájukat. Ilyen például: olyan munkalégkör kialakítása, amelyben értékelik a munkát (dicséret, kitüntetések, díjak, diplomák) munkaruhára kitûzött jelek (pl. a hónap alkalmazottja) konstruktív karriervégek kialakítása (egy bizonyos szakmán belül eljutni a legmagasabb pozícióba) a munkafeladatok változatossá tétele úgy, hogy az alkalmazott teljes potenciálja érvényesüljön biztosítani a vállalaton belüli versengést, hogy elõsegítse a szakmai fejlõdést és a vállalaton belüli együttmûködést eltörölni a munkakörülményekre vonatkozó szervezési, bürokratikus korlátokat Ezek az intézkedések az agyelszívást is csökkenthetik. A mûszaki fellendítéssel együtt Törpeországnak a munkagépek, technológiák mûszaki színvonalát kellene növelnie a kutatási-fejlesztési tevékenységek ösztönzésével, a tudomány vívmányait kellene promoválja az idõsebb korosztály körében is, hogy felzárkózhassanak a fiatalabb alkalmazottak színvonalára, és érvényesíthessék munkatapasztalatukat. A technológia fejlesztésébe való befektetés azért elõnyös, mert hosszú távon megtérül, és lehetõségeket ad a termékek és az egész tevékenység minõségének javítására. Emellett Törpeországnak az állami bevételeit kell növelnie annak érdekében, hogy az alkalmazottaknak szánt béreket megnövelhesse. Mindez úgy valósulhatna meg, ha például Törpeországban a jövedelem és profitadó mértéke arányosan növekedne a bevételek, illetve a nyere- 17

19 ség mértékével. Ugyanakkor a luxusadók megnövelése is besegíthet az állam bevételeinek növelésébe. A hazai gazdaság fellendítésére egy újabb megoldás lehetnene franchise vállalatok nyitása, amelyek megkönnyítik és ösztönzik a vállalkozások beindítását, csökkentik a kockázatokat, mert a vevõkör biztosított a technológiával együtt, a termékimázs kialakította piacon. A franchise vállalatok indítását és mûködését a franchise-átadó szabja meg, így megkönnyíti az indulást. Az üzleti életben való sikeresség érdekében Törpeország vállalatai a vevõi elégedettséget kell elõtérbe helyezzék, ugyanakkor a konkurenciát nyomon kell követniük, és a versenyelõnyhöz vezetõ lehetõségeket ki kell aknázniuk. E néhány ötlet elõsegíthetné Törpeország felzárkózását a partnerei színvonalára és meggátolhatná a szövetség feloszlását. 4. Tanácsadó testület: Alpik csoport Báthory István Elméleti Líceum Sárkányföld, Tündérország és Törpeország lakossága egy-egy millió lény. Sárkányország 150 milliárd fabatkával, Tündérország 120 milliárd fabatkával, és Törpeország 80 milliárd fabatkával rendelkezett. A három állam kormánya eldöntötte, hogy egy közös piacot hoznak létre. Ennek érdekében eltörölték a vámokat, és közös kereskedelmi szabályokban állapodtak meg: a fogyasztók szabadon vásárolhatták meg a mindhárom ország által elõállított termékeket, igénybe vehették az itt levõ szolgáltatásokat, a vállalatok pedig szabadon alkalmazhatták a munkaerõt ezekben az országokban. A rendszer viszont nem elégítette ki mindhárom ország elvárásait: éppen ezért egy mindenkinek megfelelõ megoldásra volt szükség. A tanácsadó testület által javasolt egyik megoldás az lenne, hogy Törpeország, mivel pénzügyi problémákkal küszködik, kölcsönt vegyen fel a leggazdagabb országtól, Sárkányföldtõl, egy olyan megállapodás alapján, amelynek értelmében nem kell semmilyen kamatot, vagy egy minimális kamatot kell visszafizetnie. A kölcsön felvételével, Törpeor- 18

20 szág, biztosítani tudná lakosainak a nagyobb fizetést. Ez által remélhetné, hogy lakosai nem vándorolnak ki a gazdagabb országokba. Egy másik javaslat az lenne, hogy a leggazdagabb ország, Sárkányföld, egy gyárat létesítsen Törpeország területén. Így mindkét ország pénzügyi helyzete javulna. Sárkányországnak növelné a bevételét, Törpeország lakosainak pedig biztosítaná a munkalehetõséget, ezáltal is elkerülvén a lakosok elvesztését. A következõ megoldás abban állna, hogy a gazdagabb országok saját maguk képezzék az orvosokat, tanárokat, illetve a hadászati szakembereket. Ennek következtében a törpeországi, legtöbb munkatapasztalattal rendelkezõ személyek nem hagynák el országukat, mivel nem lenne a többi országban munkalehetõség. Mindezek után Törpeország színvonala fejlõdne és nõne gazdasági szempontból. Egy másik, itt született ötlet az lenne, hogy minden törpeországi kivándorló után, azon ország, amelyikbe az illetõ törpék bevándorolnak, egy bizonyos pénzösszeggel járuljon hozzá Törpeország állami bevételeihez. Így mindkét ország jól járna, mivel Törpeország az elveszített emberei után egy bizonyos pénzösszeghez juthatna, és így javíthatna kritikus helyzetén. A megfelelõ pénzösszeggel rendelkezõ ország szemszögébõl nézve pedig, a Törpeországnak kifizetett összeg tulajdonképpen befektetés lenne, mivel a bevándorolt szakemberek (azaz törpék), munkájuk által nagyobb nyereséget biztosíthatnának az adott országnak. Végül pedig a legutolsó, de ugyanakkor a legalkalmasabb ötlet Törpeország turizmusának fejlesztése volna. Ennek során a fejlett országok lényei lehetõségük szerint növelnék Törpeország bevételét. Ennek következtében Törpeország életszínvonala lényegesen emelkedne, és ezáltal javulna az ország gazdasági helyzete. 5. Tanácsadó testület: House Andonia Péter, Horváth Szilveszter, Pop Csaba; Báthory István Elméleti Líceum Véleményünk szerint Törpeország számára az volna a legjobb megoldás, hogy országos bevételeit másféleképpen ossza el, és ha ezen a dolgon változtatna, akkor remélhetõleg észlelhetõk lennének a javulások rövid, de fõképp hosszú távon. 19