A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XII. évf. 9. szám, november Klaszter. A sokszínû akarat!

Átírás

1 A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XII. évf. 9. szám, november Klaszter A sokszínû akarat!

2 2 HIRDETÉS Dél-Dunántúli Gazdaság

3 Dél-Dunántúli Gazdaság AJÁNLÓ 3 TARTALOM Címlapsztori: 4 9 Klaszteresedünk Kamarai hírek 10 Kamarai hírek 11 Baranyai gazdaság 12 Innováció 13 Az RG Net bemutatja: Üzemi Információs Terminál Rendszer 14 Enterprise Europe Network EU: Pécsiek a Vállalkozások 19 Európai Parlamentjében Mesterképzés Hock János 20 Az igazi elismerés, ha elégedett a megrendelô Kávészünet Pálfi Imre szabó Tanulószerzôdés Deák József 21 A megfelelô érettség mellett fontos a jó szülôi háttér Új tagjaink: Teleky Bistro 22 Bank, vagy biztosító? 22 Legyen ön is a Pannon Filharmonikusok 23 Mecénása vagy Páholytagja! Pályázat 24 Akcióban a TÉDÉEM PÉCS 25 Autóteszt: Babracsán György Peugeot Hdi Féline Vendég-oldal 28 Elekronikus aláírás a pécsi kamaránál is! 29 Egészségipar 30 Stresszoldás, vállalkozóknak is Kulturális ipar 31 CinePécs Tanulószerzôdés A megfelelô érettség mellett fontos a jó szülôi háttér 21. oldal A tudás a növekedés hajtóereje Barroso Pécsett 10. oldal Az RG Net bemutatja: Üzemi Információs Terminál Rendszer 14. oldal Pécsiek a Vállalkozások Európai Parlamentjében 19. oldal A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapja ISSN Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft. Felelôs szerkesztô: Katona Petra A szerkesztôbizottság tagjai: Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb Szabolcs, Weller János Hirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, Pécs Nyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs Megjelenik havonta, a lap ára 475 Ft Kereskedelmi forgalomba nem kerül PBKIK honlap: Hock János Mesterképzés Az igazi elismerés, ha elégedett a megrendelô Autóteszt: Babracsán György Peugeot Hdi Féline 20. oldal Deák József oldal

4 4 CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság Az Európában mûködô 2000 klaszter meglehetôsen heterogén. Némelyek területileg koncentrálják az üzleti és kutatási központokat ezeket hívhatjuk tér-klaszter -eknek. Mások menedzsmenttel koordinálják a tagjaikat, hogy teljes értékláncot alakítsanak ki a növekvô piacon ezeket hívhatjuk erô-klaszter -eknek. A világszínvonalú európai klaszterek megjelenése a két megközelítés kialakításának és egyeztetésének mûvészetében rejlik, annak érdekében, hogy a globális szinten megjelenô kihívásokkal szembe tudjanak nézni. A három kulcs kihívás Klaszteresedünk Világszínvonalra lépés A klasztereknek képesnek kell lenniük magukat globális színtérre tervezni, felszerelkezve elég erôs stratégiai célokkal, hogy kialakítsák saját értékláncukat egy magas hozzáadott értékû, növekvô piacon. Ez különösen érvényes olyan területeken, mint például fenntartható közlekedés, nanotechnológia, új alapanyagok, zöld technológiák, kreatív ipar, szolgáltatás-orientált piacok. Belsô konszolidáció Ahhoz, hogy a klaszterek helyet találjanak a világpiacon, meg kell erôsíteniük a belsô mag -vukat. Ez magában foglalja a tudásháromszög elvének követését, és annak biztosítását, hogy kölcsönhatást alakítanak ki az innovációs eljárás (az eredeti ötlettôl a szabadalomig), az elôzetes marketing folyamatok (prototípustól a tervezésig) és a gyártási folyamatok (a gyártástól a piaci bevezetésig) között. Ezen belsô folyamatok minôsége teszi a klasztert valami nagyobbá, mint tagok egyszerû csoportosulása, és teszi teljes körû szereplôvé a világpiacon, ötvözve a regionális vonzerôt a világszínvonalú versenyképességgel. Európai potenciálok kiaknázása Figyelembe véve a globális stratégia és a belsô konszolidáció kettôs szükségességét, az európai klasztereknek, szemben a feltörekvô országok félelmetes versenyével, össze kell kovácsolódniuk, hogy fel tudják váltani a csere kultúráját elôször az együttmûködés kultúrájára, majd végül a közösség kultúrája. Ez az út vezet a világszínvonalú európai klaszterek kialakulásához és fejlôdéséhez. A globális piac egyik legnagyobb kihívása a folyamatos versenykényszer. A vállalatok kíméletlen harcot folytatnak, hogy minél elôbb piacra hozzák termékeiket, hogy versenytársaiknál jobb minôséget állítsanak elô. Küzdenek a piaci részesedésért és a fogyasztó megnyeréséért. Egy új módszertan és gazdaságfejlesztô eszközzel, a klaszterrel segíthetô a versenyelôny megszerzése, megôrzése. A klaszter kifejezést egyre inkább azonosítják valamiféle gazdaságfejlesztési csoda módszerrel, valamiféle misztikus tevékenységgel, amely a világgazdasági válságban is képes az eredményességet javítani és a hatékonyságot erôsíteni. A klaszter nem csodaszer, a klaszter egy gazdaságszervezési és fejlesztési módszertan, amely közgazdasági alapokon nyugszik és alapvetôen a klaszterben együttmûködô partnerek tevékenységén és aktivitásán alapul. A Pécs Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara évek óta a helyi klaszterfejlesztés elkötelezett híve, annak motorja. Saját eszközeivel, uniós projektjeivel igyekszik a klasztereket fejleszteni mondja dr. Síkfôi Tamás, a kamara titkára. A kamarának a klaszterkezdeményezésben nem közvetlen irányítói vagy tulajdonosi szerepet kell betöltenie, e funkciókat a piaci szereplôk eredményesebben és hatékonyabban képesek ellátni. A kamarának és a kamarák mellett mûködô fejlesztô intézményeknek sokkal inkább egyfajta katalizátorként kell elôsegítenie a legkülönbözôbb szereplôk egymásra találását és az újabb együttmûködések kialakulását. Emellett részt vesz a beszállítói rendszerek támogatásában, valamint a klaszterizációs és innovációs folyamatok ösztönzésében. A klaszterpolitikának nem szabad csak a már meglévô és sikeresen mûködô klaszterekre helyezni a hangsúlyt. Figyelemmel kell kísérnie, és támogatnia, ösztönöznie kell a kisebb, illetve a még kialakulófélben lévôket is. A kamara a Pólus program aktivitásai mentén igyekszik a klasztereket támogatni, így a biotechnológiai klaszter, a kreatív ipari klaszter, a kesztyûs klaszter, energia klaszter, környezetipari klaszter, informatikai klaszter, porcelán klaszter és a szervezôdô gépipari klaszter számára igyekszünk nemzetközi lehetôséget teremteni, megteremteni az egységes tudásbázist és építjük a klaszter akadémiát nemzetközi partnerségben. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara innovációs osztálya, a Dél- Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség, az INTERCLUSTER EURO- PA szakmai támogatásával és a Biotechnológiai Innovációs Bázis közremûködésével elindította az elsô magyar akkreditált klasztermenedzser képzését, melynek nyilvános nyitórendezvényét nagy érdeklôdés kísérte. Fabien Riolet igazgató tartott elôadást a Polepharma klaszterrôl, amely az egyik legjelentôsebb gyógyszeripari együttmûködés munkaszervezete Franciaországban. A klaszter tevékenységének és az irányító testület munkájának bemutatására számos hazai klaszter, oktatási és koordinációs szervezet képviselôje elôtt került sor.

5 Dél-Dunántúli Gazdaság Az Innomark pályázat és a klaszterek A Baross Gábor Innovációs Kompetencia- és Szolgáltatásfejlesztés regionális pályázaton sikerrel indult az elmúlt évben a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara májusában megkezdôdött a munka: az Innomark néven futó pályázat a dél-dunántúli régió klasztereinek fejlôdését, hálózatba kapcsolódását támogatja, testreszabott innovációs szolgáltatások nyújtásával. A klaszterek egyedi támogatása mellett az együttmûködés és a klaszterközi termék- és szolgáltatásforgalom ösztönzése is a program részét képezi. Az innovatív termékek és szolgáltatások fejlesztésének támogatása, külpiacra juttatása érdekében megkezdôdött az úgynevezett Klasszis szolgáltatáscsomagok fejlesztése, a Regionális Innovációs Stratégiának és a Pólus Program elsôdleges területeinek megfelelôen: 1. gépipar és rokon ágazatai 2. környezetipar 3. biotechnológia 4. energetika 5. kulturális ipar CÍMLAPSZTORI A szolgáltatáscsomagok tartalmazzák a határon átnyúló/külföldi klaszterekkel történô együttmûködést, információcserét (CBC), a konkrét együttmûködési lehetôségek feltárását (pályázat), a protokoll/termék megvalósítását (protokoll, tananyag) valamint a klasztertagság ösztönzését (toborzás). A program megvalósítását a kamara innovációs osztálya koordinálja. Hamar László projektmenedzser feladata a Klasszis szolgáltatáscsomagok összeállítása a szellemi tulajdonvédelem, pályázatok bevonása és a technológia transzferrel történô értékesítés vizsgálata képezik a csomagok fô elemeit. A klaszterek fejlesztése érdekében a nemzetközi tudás transzfer, a módszertani képzések, az együttmûködés ösztönzése segítheti a munka elvégzését. Ezt egészíti ki a Biotechnológiai Innovációs Bázis, mint akkreditált innovációs klaszter a tapasztalatok átadásával a régió további klaszterei részére. A kamara 15 éves innováció-ösztönzô munkája további szolgáltatásokkal teljesedik ki, mint a pályázati lehetôségek közzététele, iparjogvédelmi tanácsadás, projekt menedzsment, oktatás és rendezvényszervezés. A pályázat eredményeként elkészülhet egy módszertani protokoll (tanulmány), ami támogatja a klaszterek létrehozását, fejlesztését, az akkreditációs szint elérését, másrészt egy továbbadható tananyag a regionális klaszterek közötti együttmûködés javításához termékátadás, szolgáltatásnyújtás, a legjobb gyakorlat feltárása által. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2009-ben 5 kelet-közép európai ország szakmai szervezeteivel együtt klaszterfejlesztési pályázatot Folytatás a 6. oldalon 5 A klasztermenedzsment európai gyakorlata Francois-Xavier Level, az Europa Intercluster elnöke a nemzeti és nemzetközi kapcsolódás lehetôségeit vázolta fel nagysikerû elôadásában. Tájékoztatása szerint Európában közel 2000 klaszter mûködik, Kínában most dolgoznak az elsô 50 klaszter létrehozásán. A globális trendek felvázolásával érthetôvé vált, miért kezeli stratégiai kérdésként a klaszterek mûködését az Európai Unió, és miért lesz szükség arra, hogy az értékláncok mentén minél több klaszter alakuljon, majd fogjon össze egymással. Hajdu Vilmos, a Pólus Iroda ügyvezetô igazgatója általános tájékoztatót tartott az iroda jelenleg meglevô és tervezett jövôbeli szerepérôl, a klaszterek részére megnyíló támogatások módszertani munkájának megalapozásáról. Dr. Szekeres György, a Biotechnológiai Innovációs Bázis példáján felvezetve moderált konzultációt vezetett elsôsorban a tréningre érkezett klaszterek képviselôivel a francia vendégek számos kérdést kaptak a nagyvállalatok bekapcsolódásáról, szerepérôl, az irányító szervezet jogi státusától a tagok részére végzett munkafázisokig. A résztvevôk már a kerekasztal beszélgetés során sikeresnek és hasznosnak ítélték meg, hogy az elméleti elôadások után gyakorlati kérdésekre kaptak választ nemcsak az elôadóktól, hanem egymástól is. Az akkreditált klaszterképzés decemberben zárul, sokan csak a várhatóan februárban induló újabb képzésen kapnak lehetôséget az európai gyakorlat és a hazai környezet megismerésére, beleértve a klaszterek fogalmának tisztázását, a versenyképesség és stratégia életképességének vizsgálatát, a mûködés jogi és gazdasági kereteit, a fenntarthatóság és export kérdéskörét, valamint számos gyakorlati esettanulmányt. A képzés során a pécsi kamara munkatársai is bemutatják azokat a kezdeményezéseket, melyek a klaszter mûködtetésével, nemzetközi láthatóságuk növelésével, és számukra kialakítandó szolgáltatási csomagok kialakításával kapcsolatosak.

6 6 CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság nyert el Central Europe forrásból. Ennek részleteirôl a Kamara innovációs osztályvezetôje, Rabb Szabolcs adott tájékoztatást. A Cluster and Network Cooperation for Business Success in Central Europe 30 hónapos projekt, amelynek célja a helyi (partnerországok) klasztereinek felmérése, a felmérésre alapozott fejlesztésük. Cél a klaszterfejlesztés európai módszertanának kialakítása és annak EU bizottsággal történô elfogadtatása mint fehérkönyv. A PBKIK célja, hogy szervezetten történjen a gazdaság önszervezôdô egységeiként megjelenô klaszterek fejlesztése és a gazdasági potenciál kialakítása. Célunk a külpiaci tevékenység és a nemzetközi láthatóság megteremtése és elindítása. Európában 2000 darab klaszter mûködik az ezek közötti rendszerek megalkotatása stratégiai cél. Creative Cities A Creative Cities Kreatív Városok európai projektjét a Közép-Európai Program jóváhagyásával hozták létre. A Creative Cities program a Közép-Európai Városok kreatív gazdasági potenciáljainak fejlesztését és promócióját hivatott támogatni. Ennek a régóta várt projektnek a fô célja, hogy létrehozza a fontosabb Közép-Európai városok kreatív gazdasági klasztereinek határokon átnyúló hálózatát. Ez várhatóan a következô 5 közép-európai város együttmûködését jelenti: Lipcse (Németország), Genova (Olaszország), Gdansk (Lengyelország), Ljubljana (Szlovénia) és Pécs (Magyarország). A projekt elsôsorban azokkal a kreatív ipari térségekkel foglalkozik, amelyek eredete az egyéni kreativitás, készség és tehetség, és amelyek a generációs szellemi tulajdonok kiaknázása révén jólét- és munkahelyteremtô képességgel rendelkeznek. (UK Department of Culture, Media and Sport 2001). A Creative Cities program konkrét célja, hogy javítsa a keretfeltételeket, hangsúlyozza a kreatív ipari klasztereket, támogassa a kreatív iparágak szereplôinek vállalkozói képességeit és versenyképességeit, megteremtse a kedvezô légkört a befektetések vonzásához és know-how cseréhez, javítsa a szereplôk láthatóságát a nemzetközi marketing és a hálózatépítés eszközeivel, valamint dolgozza ki a leromlott városi területek fejlesztési lehetôségeit a vonatkozó városrészek kreatív iparának allokációja által. A Creative Cities program elindulásához szükség van a helyi gazdaság és városfejlesztés húzóerôinek tartott innováció és kreativitás támogatására. A projektötlet közvetlenül kapcsolódik a kreatív iparral kapcsolatban kialakult vitához, amely nagyobb figyelemben részesült a Kreativitás és Innováció Európai Éve 2009 során. Szintén jelentôs támogatást nyújt a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évének (2010), amely egybevág az EU tízéves stratégiájának következtetésével, miszerint a fejlôdés és munkahelyek érdekében elérhetôvé kell tenni az eddig kiaknázatlan munkalehetôségeket és javítani a helyi életminôséget a kreatív ipar meghonosításával a leromlott városi területeken. A projekt eredményeképpen útmutatót és ajánlásokat állítanak össze a szakemberek azon városok részére, melyek azonosulnak a projekt szemléletmódjával és támogatják a kreatív ipari lehetôségeiket. A projekt elsôsorban azokat a helyi önkormányzatokat tájékoztatja a kreatív ipar fontosságáról és elônyeirôl, amelyek lehetôvé teszik a Kreatív Ipari Klaszter Kontakt Pontok létrehozását és a közös akció terven alapuló szolgáltatások bevezetését. A Kreatív Városok projekt januárjában indult és három évig tart a megvalósítása. Energetikai klaszter az energikus régióért A Dél-Dunántúli Energetikai Klaszter 2008 óta végzi tevékenységét régiónk versenyképességének fokozása érdekében. Az együttmûködés 2005 óta történik szervezett formában, melyet az alapító tagok több mint egy évtizedes közös munkája elôzött meg. A klaszter innovatív motorja a PTE (kiemelkedôen a Pollack Mihály Mûszaki Kar) szakmai tevékenysége, amelyhez horizontális alapon kapcsolódnak a régió kis- és középvállalkozásai a nagyvállalatok gesztortevékenysége mellett. A szektoron belüli vertikális integráció folyamatban van, így a tevékenységek egymásra épülésével a termelési és szolgáltatási láncok kialakításával a klasztertagok közösen képesek a piaci igényekre rugalmasan reagálni. A közös munka eredményeként az utóbbi két évben több mint tíz, legalább három klasztertagot érintô projekt valósult meg. A klaszter kiemelten foglalkozik energiastratégiai kérdésekkel, megújuló energiaforrásokkal, villamos energia minôség vizsgálatával, valamint modern, energiahatékony épületgépészeti megoldásokkal. A klasztertagok számára nyújtott szolgáltatások közül kiemelkedô jelentôségû a közös megjelenés, amely a meglévô tevékenység költséghatékonyságát és új piaci rések elérését eredményezi. A partnerkeresésben és az üzleti bizalom kialakításában nagy szerepet kap a tagok tapasztalata, melyet megosztva az üzleti tárgyalások gördülékenyebbek. A szakmai találkozók és konferenciák szervezése és a részvétel lehetôséget nyújt az egyéni igények figyelembe vételére. A tagság jelenleg 28 szervezetet jelent, melyek között a civil szféra, a vállalkozói szféra, a kutatóhelyek mellett innovatív önkormányzatok is helyet kaptak. A klaszter koordinációjáért a PTE Pályázati Menedzsment közhasznú Nonprofit Kft. felel, amely a honlap ( és a nyilvánosság szervezését is végzi. Információmenedzsment Innovációs Klaszter Az Információmenedzsment Innovációs Klaszter 2008 októberében alakult azzal a céllal, hogy támogassa tagvállalkozásai egységes technológiaorientált fejlesztését, hazai-, illetve nemzetközi szintû versenyképességük fokozását, mind termékpiacaikon, mind a munkaerôpiac vonatkozásában. A klaszter a versenyképesség fokozását két kulcsterületen tartja a leginkább szükségszerûnek: a belsô versenyképesség mint a munkaerô-megtartási, munkaerô képzési képesség fejlesztése, valamint a külsô versenyképesség, azaz a termék-, illetve szolgáltatási piacokon történô versenyképesség fokozása.

7 Dél-Dunántúli Gazdaság CÍMLAPSZTORI 7 A klaszter további céljai: Az informatika-tudomány és határterületein létrehozzon egy olyan szolgáltatási, együttmûködési hálózatot, mely összefogja, integrálja és elôsegíti az adott tudományterületen mûködô szervezetek, vállalkozások és magánszemélyek mûködését. Hogy elôsegítse az azonos érdekkörbe tartozó szervezetek, vállalkozások és magánszemélyek együttmûködését. Mûködésével elôsegítse az adott területen a hatékonyság növelése mellett a költségek csökkentését. Egyeztetô és tanácsadó szerepet töltsön be az informatika tudományterületén a régióban tevékenykedô szervezetekkel, vállalkozásokkal és magánszemélyekkel. A piaci szereplôk tevékenységeinek összehangolása, projektek elôkészítése, megvalósítása. Tagjait hatékonyan képviselje különféle nemzeti és nemzetközi fórumokon egyaránt. A Klaszter kezdeti nyolc alapító tagja mellett további 16 taggal bôvült. A rendes tagok mellett stratégiai partnereink sorában tudhatják a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.-t (DDRIÜ) valamint az Informatikai Vezetôk Társasága Egyesületet (IVeTáR) is. Dél-Dunántúli Audiovizuális Ipari Klaszter A Dél-Dunántúli Audiovizuális Ipari klaszter 2010 júniusában alakult 14 taggal, amely ma már 18 tagot számlál. Az alapítók között elsôsorban a regionális televíziók, illetve a régió audiovizuális média szereplôi találhatók meg, többek között a Pécs Tv Médiaközpont Kft., a Paks Tv, a Szupra Tv Balatonboglár, de tagjai között vannak felsôoktatási intézmények is, mint pl. a PTE Pollack Mihály Mûszaki kara, vagy a Pannon Filharmonikusok. A Dél-Dunántúli Audiovizuális Ipari klaszter tagjainak közös céljai: Egyrészt az innováció: már maga az ötletgazda, a Dél-Dunántúli Filmalap Nonprofit Kft. megalapítása is az innovációs cselekvési terv részét jelenti, hiszen a meglévô kulturális értékek/kapacitások/eszközök újszerû, új módon való hasznosítása, ipari rendszerbe foglalása a cél. Másrészt a gazdasági fejlôdés: a klaszter tervez egy projektet, amely a Dél-Dunántúlra érkezô filmforgatások, filmzenei produkciók keretében a produkciók értékének többszörösét képes helyben megkötni, a helyi gazdaság számára hasznosítani, ún. helyi hatás (regional effect). Harmadrészt a foglalkoztatás, a KKV-k fejlôdése: a településeken mûködô vállalkozások megrendelésekhez jutnak, árbevételük-nyereségük nô, további munkahelyteremtésre nyílik lehetôség (díszlet-, jelmezkészítés, a rendezvényszervezés, a dekoráció és design, szállítás, ôrzés, takarítás és egyéb kisegítô szolgáltatások, vendéglátás, szállodaipar területén). Negyedrész a képzettségi szint növekedése: olyan speciális képzéseket indítanának, amelyek keretében a képzést elvégzôk munkaerô-piaci értékét az elôzetes felmérések szerint jelentôsen növelni fogják. Ötödrészt a külkapcsolati hatások: a KIKK egyesület tagja a CINEREGIO szervezetnek, mely a regionális filmalapok európai szervezete, azaz része az európai tudásbázisnak, amellyel folyamatos interakcióban van. A klaszter mûködésének várható eredményei abban mérhetôk, hogy létrejön a professzionális filmzenei ipari kapacitás a Konferencia és Koncertközpontban, filmzenei megrendelések érkeznek a régióba, filmforgatások valósulnak meg, melyeknek mérhetô helyi hatásai lesznek a kreatív és kulturális iparban. Emellett kialakul a regionális filmalap támogatási rendszere és forrásbázisa, az audiovizuális területen kulturális ipari termelés alakul ki vidéken, létrejönnek az iparágban újabb vidéki kisvállalkozások, és azok fenntartható mûködése biztosított lesz. Erôsödik a képzés és a foglalkoztatás az ágazatban. A klasztertôl várható, hogy újabb EU-s források jelennek meg a hazai filmgyártásban, ezzel erôsödik a határ menti koprodukció és a szakemberek együttmûködése EU régiós pályázatokon (SEE, CE, Interreg, stb.). Végül pedig tudásbázis jön létre, amely alkalmassá teszi a régiót nagy volumenû projektek fogadására és akár filmberuházások menedzselésére. Biotechnológiai Innovációs Bázis A Biotechnológiai Innovációs Bázis (BIB), az elsôk között (2008. szeptember 9.) akkreditált innovációs klasztert a Pécsi Orvostudományi Egyetem Immunológiai és Biotechnológiai Laboratóriumának (ma már Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Immunológiai és Biotechnológiai Intézete) kutatási eredményeit hasznosító kisvállalkozások spontán kialakult, immár 20 éves együttmûködése hozta létre. Ezek újabb ún. spin-off cégek alapítását generálták, ahogy a termék- és szolgáltatás lista fejlôdött. A évben meghirdetett versenyképességi pólus program kapcsán határoztak úgy a tagok, hogy klaszter irányba fejlesztik együtt- Folytatás a 8. oldalon

8 8 CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság mûködésüket. Elsô menedzsment szervezetük a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Regionális Innovációs Centrum Osztálya volt, mely az iniciálás fázisában nagyon hasznos partnerségnek bizonyult. A Pécsi Egészségipari Innovációs Központ (PEIK) program és az ezt vezénylô PEIK Zrt. (késôbb a klaszter menedzsment szervezeteként is) keretében sikeres akkreditáció, majd egy sikeres beruházási (közel 1,5 milliárd Ft) és számos kutatás-fejlesztési és innovációs, hasznosítási ( Ft) pályázati támogatás elnyerése vált lehetôvé a klaszternek köszönhetôen (ehhez a klaszter közel hasonló összegben vont be mûködô tôkét). Utóbbiak sikeresen zajlanak, három informatikai, egy komplex bio-informatikai és öt orvosi biotechnológiai, a tagvállalkozások által közösen végzett fejlesztés és hasznosítás került így támogatás bevonásával is finanszírozásra. További hat új projekt az elmúlt két év elôzetes piackutatásai és kutatás-fejlesztési eredményei alapján már szintén megkezdôdtek (közel 700 M Ft összköltséggel, pályázati támogatás nélkül). Új spin-off és projekt-cégek alakításával és egyre szélesedô, már nemzetközi (Csehország, Finnország, Románia) taglistával, nagyvállalat belépésével (Roche Magyarország Kft.) fejlôdik a klaszter. Azon kívül, hogy a gazdasági alapon létrejött együttmûködések biztosítják a kölcsönös elônyökön alapuló közös hasznosítást a tagvállalkozásoknak, nagyon jelentôs, hogy a klaszter megôrizte függetlenségét, így tud a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóság valamennyi követelményének megfelelni és tagjai számára biztosítani az értéklánc elemeinek lehetô legteljesebb körét, ill. a leggyorsabb reagálást a piaci kihívásokra. A nemzetközi kapcsolatok közül az Europa InterCluster keretein belül létrejött együttmûködések és kapcsolatok jelentôségét emelném ki, hazai szinten pedig a Pharm- Agora klaszterrel kialakított inter-klaszter szintû együttmûködés alapján létrejött közös fejlesztések példamutatók nyilatkozta lapunknak Dr. Szekeres György, a klaszter vezetôje. Dél-Dunántúli Épületgépészeti Energiahatékonysági Klaszter A Dél-Dunántúli Épületgépészeti Energiahatékonysági Klaszter 2008 októberében alakult 13 taggal, mára a taglétszám 30-ra bôvült. A tagok többsége az épületgépészet területén mûködô kis- és középvállalkozás. A klaszter céljait és munkáját támogatják a tagsági viszonyban álló oktatási intézmények is: a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Mûszaki Kar Gépszerkezettan Tanszéke, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Kar Marketing Tanszéke, a Pécsi Regionális Képzô Központ. A Dél-dunántúli Épületgépészeti Energiahatékonysági Klaszter megalakulásának célja az volt, hogy régiós szinten erôsítse a fûtési rendszerek felújítását, korszerûsítését és a kazánok biztonsági felülvizsgálatát a kis- és középvállalkozások fejlesztésével párosítva. A klaszter megalakulásakor vállalta, hogy komplex szolgáltatás- és vállalkozásfejlesztési projektjének keretében kifejleszti a fûtési rendszer felújító és tüzeléstechnikai biztonsági felülvizsgáló szolgáltatásokat, továbbá megszervezi ezek piaci bevezetését és fenntartását is. A szolgáltatások végzéséhez szükséges szaktudást a klaszterben kifejlesztett képzési program során sajátíthatják el az épületgépészek. A Pécsi Tudományegyetem marketing tanszéke meghatározza az új szolgáltatásokhoz szükséges marketingtevékenységeket és a témában marketingtréninget tart. Terveik szerint a klaszter tagvállalkozásai speciális internetes adatbázisba kerülnek, amelynek ismertté válását jelentôs médiatevékenység biztosítja. A klaszter célja, hogy a régióban növekedjen a fûtési rendszerek felújítása iránti igény és ebbôl a klasztertag vállalkozások profitáljanak. A két oktatásfejlesztésen, tanfolyamokon és marketingtréningen túl szakmai és marketing tanácsadással, pályázati és üzleti információkkal is segítik a tagok piaci tevékenységét de további szakma- és vállalkozásfejlesztési projekteket is terveznek. Kesztyûs klaszter A helyi kesztyûkészítô vállalkozások fogtak össze, hogy így érvényesítsék érdekeiket és gazdaságosabban mûködhessenek. A Hunor Pécsi Kesztyûgyár mûködése alatt több ezer alkalmazottal, sokmillió pár kesztyût állított elô, a világ számos piacára Japántól Kanadáig. Sajnos ugyanarra a sorsra jutott, mint a teljes magyar könnyûipar, viszont vannak Pécsett utódcégek, amelyek továbbvitték ezt a 160 éves tradíciót. Látva azt, hogy a globalizáció milyen versenyképességi hátrányokat okoz, egy klaszterbe tömörülnek, amelynek számos feladata lesz. Látszik, hogy a világ bôriparában jelentôs átrendezôdés következik be, vagyis szükséges fellépni a minôségi alapanyag megszerzéséért, hiszen monopolizálják ezt a piacot is. Magyarországon megszüntették a kesztyûs szakmák képzését ennek következménye ma már látszik, tehát a klaszter feladata lesz megoldani a megfelelô szintû szakmunkaerô megteremtését Magyarországon. Ugyanígy felelevenítik és egy branddé akarják fejleszteni a pécsi kesztyû nevet, amelyet védjeggyé

9 Dél-Dunántúli Gazdaság CÍMLAPSZTORI 9 formálva megkaphatnak a legjobb termékeket gyártó cégek, próbálják ezt a tradíciót piaci versenyképességgé formálni hosszabb távon. A klaszter tagjai felismerték, hogy a kesztyûs szakmában el kell indulni a magas minôség, a luxuskategória felé, hiszen teljesen átalakultak az öltözködési szokások. Elindult a Zsolnay gyárral egy együttgondolkodás, hogy a pécsi kesztyû és a Zsolnay márka egymást tudja erôsíteni a piacon. Október elején nyitott a pécsi belvárosban az egykori Hunor kesztyûbolt helyén az a különleges bemutatóterem, amelyet a klaszterbe tömörült három kesztyûgyártó cég hozott létre: az OK Magyar Kesztyû Kft., a Pécsi Gant kesztyûgyártó Kft., illetve a Szomor- Hornicz Kesztyûgyártó Kft. A klaszteregyüttmûködés kezdeteként létrehozott boltban mindegyik cég 24 modellje látható mondja Hornicz Bernadett, a Szomor Hornicz Kesztyûgyártó Kft. kereskedelmi és marketingvezetôje. Igyekeztünk az exkluzív termékeinket kiállítani. Mivel ezek a cégek elsôsorban exportra termelnek ez az elsô megjelenése Magyarországon pl. az OK Magyar Kesztyûnek, amely 100%-ig külföldre szállít, itt azokat a termékeket lehet látni, amelyeket a külföldi piacokon is értékesítünk. A bolt nyitása óta nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk, ez tükrözôdik az eladási adatokban is. Az érdeklôdés jelentôs, mivel a boltban van egy múzeumi sarkunk, ezt kifejezetten a turisták részére készítettük. Reméljük, hogy a hazai piac is felfigyel erre, a pécsieknek pedig egy újabb látványosságot jelenthet. Maguk a termékek azok, amelyek bevonzzák a nézôközönséget az üzletbe, hiszen olyan termékeket láthatnak, amelyeket csak külföldre termelünk és ott is csak kis mennyiségben kapható. A bolt az elsô lépése ennek klaszternek, amelyet három, egymással konkuráló vállalkozás hozott létre. Reméljük, hogy több kesztyûgyártó cég is csatlakozik ehhez az együttmûködéshez. Eddig ugyan csak szándéknyilatkozatot írtunk alá a klaszter jövô januárban jön létre, viszont úgy gondoljuk, hogy a példa ragadós lesz és több vállalkozás is csatlakozni fog a klaszterhez. Dél-dunántúli Kreatív Ipari Klaszter Kreatív iparágaknak nevezzük az UNIDO értelmezése szerint azokat az iparágakat, amelyek az egyéni kreativitásból, képességekbôl és tehetségbôl eredeztethetôek, és amelyek a szellemi tôke generálásán és hasznosításán keresztül magukban hordozzák az üzlet és a munkahelyteremtés lehetôségét. Ezek az iparágak egy komplex és heterogén közeget alkotnak, amelyben éppúgy helyet kap a kézmûvesipar, a vizuális és elôadómûvészet, a felvételkészítés, a mozi és audiovizuális média, mint a multimédia, a digitális mûvészet, a kiadói tevékenység és a szórakoztatóipar. Pécsett 700 olyan KKV van, amely a kreatív ipar valamelyik területén dolgozik. Ez a munkavállalói kör és a vállalkozások sokasága adja a helyi kreatív osztályt. Legfôbb motivációjuk ezért a régió versenyképességének növelése, valamint tudásalapú kreatív ipar kialakítása és fejlesztése. Közös érdekük a kreatív ipar fejlesztése, a kreatív ipar elsô közös piaci projektjeinek megszervezése. Legfontosabb céljaik és közös érdekeik olyan innovatív és gazdasági potenciállal bíró kreatív ipari folyamatok generálása, amelyek gazdaságfejlesztô hatásain keresztül az ágazat jövedelemtermelô képességét és a szolgáltatási rendszerek minôségi fejlesztését is eredményezheti. Továbbá a kreatív ipar elismertetése és megismertetése a társadalom széles rétegeivel és más fejlôdô és/vagy húzó iparágak képviselôivel. Fontosnak tartják a kreatív ipar hasznosítási és hasznosulási lehetôségeinek bemutatását, azaz a kreatív ipar kapcsolását az ipari termeléshez, biotechnológiához, környezetvédelmi projektekhez, kommunikációs és pénzügyi szolgáltatásokhoz. A célok közé tartozik egy rendszeresen kommunikáló és együttmûködô hálózat üzemeltetése, amely képes érdekeinek egységes megfogalmazására, a belsô értelmetlen piaci verseny csökkentésére, együttmûködésre valamint know-how rendszerek és azok transzfereinek kiépítése. Mint Rabb Szabolcs klasztermenedzsertôl megtudtuk, sikeres projekteket menedzselnek, amelyek közül kiemelendô a Pécs Lexikon projekt: több mint 100 szakszerkesztô és szakértô stáb 2 éves munkája. A Lexikon projekt 100 millió Ft feletti költségvetése egy nagyon komoly gazdasági és társadalmi összefogás eredménye. A klaszter megalakította a filmalapot, amely nemcsak a CinePécs filmfesztivál szervezésében, de új, az AV ipar területéhez tartozó projekteket generál, hasznosítja a régióban meglévô tudást és ismereteket. Munkájukban jelentôs szerepet játszik, hogy akkreditált kreatív ipari képzéseket fejlesztenek. Megszervezték az Évezredek Öröksége vetélkedôt, kreditpontos egyetemi kurzust indítottak, részt vettek nemzetközi kulturális projektekben. Megalakult a kreatív ipar stakeholder, azaz érdekcsoport szervezete a Dél-Dunántúli Kulturális Ipari Klaszter kezdeményezésére. A kreatív ipar különbözô alágazatainak megfelelôen a klaszter szakembereket választott, akik az egyes terület minden problémáját, potenciális lehetôségeit ismerik. A szervezet célja, hogy az érdekcsoport segítségével kreatív ipari katasztert és pécs kreatív iparának teljes körû SWOT elemzését elkészítse. A kataszter és a SWOT elemzés remélhetôleg alapot adhat a potenciális kreatív ipari fejlesztések és projektötletek eredményes menedzselésére, a kreatív iparban rejlô lehetôségek hatékony kiaknázására, új ágazatok közötti együttmûködésen alapuló összefogások kialakítására. Dr. Síkfôi Tamás a klaszter elnöke szerint: A véleményvezérek és a szakma vezetô egyéniségeinek hasonló feladatba bevonása csak eredményt hozhat. A szakértôk rálátása az egyes területekre és a potenciális projektlehetôségek ismerete olyan szakmai alapot ad a közös munkára, amely remélhetôleg mintául szolgál más, hasonló ágazati fejlesztésnek. Ipari módszertant alkalmazunk a kulturális szférában, ami a jövôbeni fejlôdés záloga.

10 10 A tudás a növekedés hajtóereje Az Európa Kulturális Fôvárosa program 25 éves évfordulója, valamint a Pécs2010 Európa Kulturális Fôvárosa év alkalmából megrendezett jubileumi rektorkonferenciának Pécsett a Tudásközpont adott helyet. A számos magyar és európai egyetem felsôvezetôinek, valamit közel száz rektorának részvételével megrendezett tanácskozás Magyarország uniós elnökségének elsô, elôkészítô eseménye is volt egyben, amelyen felszólalt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, valamint elôadást tartott a belga oktatási miniszter, a spanyol oktatási államtitkár. Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso arról beszélt, hogy a pécsi rektorkonferencia kiváló alkalmat teremt annak a fontos KAMARAI HÍREK együttmûködését teszik szükségessé. Ebben a helyzetben az egyetemek Európa innovatív jövôjének megformálói lehetnek. José Manuel Barroso és Orbán Viktor Pécsett a Munkácsy-kiállítás megtekintése közben Dél-Dunántúli Gazdaság Vállalkozói Fórum-sorozat a siklósi kistérségben A Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás többek között a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara közremûködésével Foglalkoztatási Paktumot hozott létre annak érdekében, hogy megoldásokat találjanak a kistérség foglalkoztatási gondjainak enyhítésére. A célok megvalósításának egyik eszköze a hat rendezvénybôl álló vállalkozói fórum sorozat, amely elôsegíti, hogy a kistérségben mûködô vállalkozások vezetôi, gazdasági döntéshozói értesüljenek minden olyan információról, mely a szervezetük fejlesztéséhez szükséges lehet. A szeptember végi fórumon tájékoztatták a helyi vállalkozókat a munkaerô-gazdálkodás aktuális kérdéseirôl, különös tekintettel a munkaerô kiválasztás technikáira. A résztvevôk információt kaptak az új siklósi fürdô foglalkoztatási céljairól és a helyben elôállított termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos igényekrôl. Elôadások hangzottak el az aktuális adójogszabály változásokról és a Széchenyi Kártya program új hiteleirôl, a Széchenyi forgóeszköz hitelrôl és a Széchenyi beruházási hitelrôl. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg, a támogatás mértéke közel 23 millió forint. További információ: problémának megvitatására, milyen szerepet töltenek be az egyetemek a foglalkoztatásban. Mint elmondta, az Európai Unió fennállásának egyik legnehezebb válságán van túl, amely kifejezetten nehéz helyzetbe hozta a fiatalokat. Az elfogadhatatlanul magas fiatalkori munkanélküliség felszámolása érdekében mielôbb lépni kell, a jövôben az unióban is a fenntartható fejlôdést kell a középpontba helyezni. Ezen belül is a képességek fejlesztésére és az élethosszig tartó tanulásra kell koncentrálni, hiszen a tudás a növekedés hajtóereje. Az elkövetkezendô évek feladata az unión belül a felsôoktatás modernizálása, az abban részt vevôk arányának növelése, ugyanis az elôrejelzések szerint 2020-ra a munkahelyek 35 százaléka diplomás munkaerôt igényel majd. Annak a véleményének is hangot adott, hogy az elôttünk álló kihívások, mint a globális felmelegedés, az éghajlatváltozás és az információs társadalom mind felkészültséget és tudást igényelnek, az egyetemek az üzleti élet és a kutatás Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjas szakképesítések a 2011/2012. tanévben február 1-jétôl indult a szakiskolai ösztöndíj fizetés rendszere. Alanyi jogon azok a diákok részesülnek tanulmányi ösztöndíjban, akik az adott régióban a gazdaság által igényelt szakmát tanulnak és félévi tanulmányi átlaguk meghaladja a 2,5-öt. Így mintegy 15 ezer tanuló számára válik elérhetôvé a juttatás. A támogatott szakmákat a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB) évente határozzák meg a következô tanévre. A Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési es Képzési Bizottság szeptember 24-i ülésén döntés született a 2011/2012-es tanévre vonatkozó ösztöndíjra jogosító hiányszakmákról, így szeptemberétôl az alábbi szakmákban tanuló diákok részesülnek ösztöndíjban: gazda, gépi forgácsoló, hegesztô, szerszámkészítô, kômûves, géplakatos, villanyszerelô, mezôgazdasági gépüzemeltetô, gépkarbantartó, borász, húsipari termékgyártó. Az ösztöndíjat differenciáltan, a tanulmányi eredmény függvényében állapítják meg félévente. Az ösztöndíj mértéke: 2,51-3-as átlag között 10 ezer forint, 3,1-3,5-es átlagnál 15 ezer, 3,51-4-es átlag között 20 ezer, 4,1-4,5-ös átlag között 25 ezer, 4,51-5 átlag közötti tanulmányi eredmény esetén 30 ezer forint. Az ösztöndíj folyósítása független a többi tanulói juttatástól, így például a tanulószerzôdés alapján járó összegtôl is.

11 Dél-Dunántúli Gazdaság KAMARAI HÍREK 11 Az ország minden pontjáról érkeztek versenyzôk A hagyományokhoz híven a Pécsi Örökségfesztivállal egy idôben zajlott a IX. Pécs Nagydíjáért az Ifj. Rónai László Emlékverseny. A kedvezôtlen idôjárás ellenére is szép számú versenyzô érkezett az ország minden részébôl a nemes megmérettetésre, amelyen részt vett a magyar válogatott két férfifodrász tagja is. Idén elsô alkalommal a versenyt a Thank- Cash Kft. Party-Boom party-kellék és ajándéküzlet szervezte meg, a pécsi kozmetikus és fodrász mesterek szakmai irányítása mellett. Annak idején Hesz János fodrászmester kezdeményezésére indult útjára az Ifj. Rónai László Emlékverseny, amely az évek során rangos országos versennyé nôtte ki magát. A verseny egyben egy újabb számmal, az úgynevezett full-fashion-nal is bôvült, amelyben a teljes megjelenés, annak összhangja a cipô, ruha, smink frizura egysége alapján választotta ki a zsûri a legjobbakat. Az Expo Centerben megrendezett versenyen több mint nyolcvan fodrász és kozmetikus felnôtt és tanuló vett részt. Érdeklôdôk gyûrûjében készítették el az egyedi, meghökkentô frizurákat, sminkeket. A férfi fodrászok klasszikus és divat hajvágásban mérték össze tudásukat. A nôi fodrászok versenyszámai között egyaránt szerepelt az extrém és divat hajvágás, ugyanúgy mint a hosszú, leengedett hajból készített fantázia frizura. A tanulók versenymunkáikban a szalon technika magas színvonalú alkalmazásáról tettek tanúbizonyságot. A kozmetikus tanulók esküvôi sminket és a törökkori Pécset megidézô kisfantáziát készítettek, míg a felnôtt versenyzôk a Pécsi hangulatok címet viselô nagy fantázia sminkjükkel kápráztatták el a nézôközönséget. Fiatal üzletemberek a Sziget Fesztiválról A Kisújbányai vadászházban tartotta október havi összejövetelét a Fiatal Üzletemberek Gazdasági Egyesülete. A rendezvény vendége volt Gerendai Károly, aki többek között a Sziget Kft. és a Costes étterem tulajdonos ügyvezetôje. A rendkívül érdekes és interaktív beszélgetés során a résztvevôk belepillanthattak Közép-kelet Európa és Magyarország egyik legnagyobb turisztikai vonzerejévé vált Sziget Fesztivál történetébe kezdetektôl a napjainkig, és ízelítôt kaptunk a régió egyetlen Michelin csillagos étteremének üzemeltetésébôl és a vendéglátó kultúrájából. Az élvezetes beszélgetés közben a helyi specialitásnak számító vadas sültet és a hosszúhetényi borvidék borait kóstolhatták az egyesület tagjai. A látogatóknak és a résztvevôknek egyaránt tetszett a verseny mondja Rendeczki Lajos mesterfodrász. A korábbi népszerûségét is sikerült megôriznie három év kihagyás után került ismét megrendezésre, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy Orosházától, Szegedig, az egész Dunántúlról érkeztek versenyzôk, e mellett a magyar válogatott két tagja is részt vett rajta. Magas színvonalú versenyt láthatott a szakma és a közönség egyaránt. Annak különösen örültünk, hogy sok tanuló vállalta a megmérettetést, s a felnôtt versenyzôk között is nagy számban voltak a fiatal korosztályhoz tartozók. Pécs Város Nagydíját, az Ifj. Rónai László Emlékverseny vándorserlegét a nôi fodrászok összetett versenyének gyôztese, a pécsi Gunszt Ildikó vehette át a neves fodrász testvérétôl, Rónai Klárától. A tanulók versenyében a férfi fodrásznak készülô pécsi Csorbics Benjamin Szél István tanulója végzett az elsô helyen. A kozmetikusok versenyében a felnôttek között az abszolút második helyen Szabó Tünde, míg a tanulóknál Kuruc Gyöngyi végzett. Az ön cégétôl loptak már adatokat? Egy, a dolgozókról készített tavalyi felmérés szerint tíz eltávozott alkalmazottból hat lopott el cégadatokat, amikor otthagyta munkahelyét. A Know-how a cég szellemi tulajdona, a koronaékszer, és nagyobb értéket képviselhet, mint az épület, amelyikben mûködik. Ez a cég veleje, és bármilyen veszteség ezen a téren nagyon sokba kerülhet. A legtöbb cégnél a védelemre fordított összeget szinte kizárólag a számítástechnikai és a mechanikai védelemre használják fel (az adattárolókat jobban védik, mint az adatokat), ez a legnagyobb tévedés a legtöbb biztonsági eljárásban. A megkérdezett vállalatoknak csak 15 százaléka ellenôrizte, milyen nyomtatott vagy file formátumú dokumentumokat visz magával a távozó alkalmazott. Sok cég úgy gondolja, az adatok elvesztése az üzletmenettel jár, amivel együtt kell élni. Ez nem így van. Egy szervezet biztonságában a legnagyobb kockázatot mindig az emberi erôforrás jelenti, és a mechanikai védelemre költött összegek töredékébôl lehet kialakítani egy vállalatbiztonsági kultúrát. Az innovációs osztály díjmentes vállalatbiztonsági helyzetfelismerô bemutatót szervez november végén az emberi erôforrás kockázatainak megismerésére, melynek résztvevôi betekintést kaphatnak a védelem további szintjeibe is. Elôzetes jelentkezés és további információ: Hamar László projektmendzser, hamar@pbkik.hu,

12 12 BARANYAI GAZDASÁG Dél-Dunántúli Gazdaság Csoportos energia beszerzés a Sourcing Kft. segítségével A Sourcing Kft. által létrehozott Magyar Energia Beszerzési Közösség csoportos energia beszerzésének elônyeirôl Benke Zsolttól kaphattak tájékoztatást a résztvevôk a kamarában szeptember végén. A Sourcing Hungary Kft. egy beszerzésekre szakosodott, független beszerzési szakértô szervezet. Célja, hogy beszerzési szolgáltatások keretében a piacon elérhetô módszerek, technikák, eszközök és piaci információk birtokában partnerei számára megtakarításokat érjen el január 1-tôl megszûnt a közüzemi rendszer és a vállalatok kötelezôen a szabadpiacról vételezik az energiát. Azokat a társaságokat, akik saját hatáskörben nem választottak kereskedôt, nem kértek be ajánlatokat szabadpiaci kereskedôktôl, korábbi közüzemi szolgáltatójuk látja el energiával az érdekeltségéhez tartozó energiakereskedô társaság bevonásával, jogfolytonos örökletes szerzôdés keretében. Az elôzetes várakozásokkal ellentétben az energiaárak az elmúlt idôszakban drasztikusan emelkedtek. A rendkívül magas árak mellett a gazdasági társaságok egyre érzékenyebbek az energia költségekre, szeretnék elérni, hogy a legalacsonyabb árakat érjék el. Nagyon nehéz összehasonlítani a beérkezô árajánlatokat az egyes szolgáltatóktól, ha egyáltalán beérkeznek. A közép- és kisfogyasztók nagyon kevés ajánlatot kapnak, azokat is eltérô idôben, az összehasonlítás így még nehezebb. A Sourcing Hungary Kft. az energia költségek csökkentésére nemzetközileg is népszerû modellt kínál a fogyasztók számára. A társaság létrehozta a Magyar Energia Beszerzési Közösséget, hogy a csatlakozó tagok számára kedvezôbb pozíciókat érjen el, mint ha a szervezetek önállóan tartanák a kapcsolatot az energiapiac 16 szolgáltatójával (9 áram- és 7 gázszolgáltató). A közösség célja, hogy a tagok földgáz és villamos energia beszerzését együttesen kezelve, kihasználja a mennyiségbôl és portfolióhatásból fakadó elônyöket. A fogyasztók egyedi érdekeit szem elôtt tartva a tagokat a fogyasztási nagyságrend, valamint fogyasztási jellemzôk alapján fogyasztói csoportokba sorolják be, így biztosítva az optimális árszintet. Ezután elektronikus tendert szerveznek, és elektronikus aukción érik el a legalacsonyabb árat. Az elektronikus aukció egy zárt elektronikus piactéren keresztül szervezett, valós idejû versenyeztetés. A pályázók az elektronikus aukció koncentrált idôtartamában (1 3 óra) versenyeznek egymással internet kapcsolaton keresztül, saját környezetbôl. Az aukció során a pályázóknak többszöri ajánlattételre van lehetôségük, így a klasszikus aukcióban ismert szabályok szerint folyamatos licitálás mellett kialakulhatnak éles versenyek. Az elektronikus aukció iránya fordított (beszerzési aukció esetén), hiszen a cél a legalacsonyabb árszint elérése. Az aukció feltételrendszere rögzített, csak az ár nyitott (földgázszolgáltatás esetén a rendszerhasználati díj RHD is), ezt versenyeztetik. A hazai tapasztalatok szerint a költségek a korábbi értékekhez képest átlagosan 10 15%-kal csökkennek. Az elmúlt idôszakban több mint 550 vállalat és intézmény megbízásából 800 projekt esetében bonyolítottak le ajánlatkéréseket és tendereket különbözô beszerzési szegmensekben, ahol jellemzôen 2 25%-os megtakarítást értek el. A közösség vállalkozó tagot szeretne bevonni soraiba. Belépni csatlakozási nyilatkozat tételével lehet. A csatlakozás feltételeirôl, a szolgáltatások díjáról, és a csoportos energia beszerzésrôl a kamara honlapján kaphat további információt: Szlovén-magyar gazdasági fórum és üzletember találkozó a kamarában jövô információkat kaphattak a Szlovén Nagykövetség jóvoltából a gazdasági környezetrôl, cégalapítási lehetôségekrôl, másrészt kétoldalú tárgyalásokra volt lehetôségük az ideérkezô cégekkel. A 65 regisztrált tárgyalás a szervezôk részére azt az üzenet hordozza, hogy szükség van ilyen jellegû, közvetlen kapcsolatfelvételi lehetôségekre, így ezt a találkozót éves szinten egyszer meg fogjuk tartani. November végére már szervezés alatt áll a hasonló lengyel és román piacot célzó rendezvény. Az Enterprise Europe Network pécsi irodája és a Szlovén-Magyar Üzletemberek Egyesületének szervezésében október 20-án tartott rendezvény komoly eredményeket hozott a résztvevô 16 szlovén és 24 magyar kis- és középvállalkozás számára. Egyrészt naprakész és elsô kézbôl

13 Dél-Dunántúli Gazdaság INNOVÁCIÓ 13 Einstein és az üzleti internet világa A Kamara Tagja védjegy Az 1920-as években Einstein egy gyakornokával készült egy vizsgáztatásra, aki átnézte a következô napi vizsgák kérdéseit és így kiáltott fel: Albert! Ugyanezek a vizsgatételek voltak tavaly! Igen válaszolta Einstein. Mi értelme ennek? A kérdések ugyanazok felelte Einstein, de a válaszok már mások! Ez érvényes ma is, 100 évvel késôbb, az internet kapcsán is. Ami tegnap jó volt, az ma már elavult, nincs értelme alkalmazni. Cégünk versenyképessége érdekében létfontosságú, hogy naprakészek legyünk az üzleti életben. Ebben segít a november 18-án megrendezésre kerülô Üzleti Internet szimpózium, a 10 éves RG Stúdió és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében. Az RG Stúdió az elmúlt évek során olyan cégek online piaci bevezetésében volt tanácsadó, mint a DIEGO, DRB Bank, Szigetvári Takarék, SYMA rendezvényközpont, SENSEO kávé, továbbá számos kisvállalkozás. Számos kérdés felmerült a partnerek részérôl, de lényegében mindegyik háromra volt visszavezethetô: 1. Hogyan juthat el egy vállalkozás az ügyfelekhez online? 2. Hogyan lehet pénzt csinálni az interneten? 3. Milyen internetes megoldások hatékonyak a vállalkozásomnak? Einsteinhez hasonlóan az RG Stúdió is minden évben és minden ügyfélnek más-más választ tudott adni ezekre a kérdésekre. Az internet naponta változik a szemünk elôtt. A semmibôl tûnnek elô és válnak meghatározóvá olyan cégek, mint a Google vagy a Facebook, és naponta tûnnek el vagy kerülnek veszélybe olyan nagynevû, nagy látogatottságú internetes felületek, mint például az IWIW. Manapság naponta kérdôjelezôdnek meg évek óta elfogadott elvek. Biztos, hogy a mai interneten is a Google keresôbôl érkezhetnek a legjobb ügyfelek? Biztos, hogy a hírlevelezés az egyetlen megoldás a rendszeres és hatékony kapcsolattartásra? Hogyan tud ilyen körülmények között nem csak naprakész, de versenyképes is lenni egy vállalkozás? Melyek azok a korszerû megoldások, amelyek nem csak a túlélésben, de a fejlôdésben és az üzleti sikerekben is tudnak segíteni egy cégnek? A jelenlegi válságos gazdasági helyzetben kiemelt jelentôséget kap a bizalomépítés az üzleti életben. Ennek egyik eszköze lehet tagjaink számára A Kamara Tagja védjegy. Az a védjegy, amelynek használatára a tagok részérôl is többször érkezett igény, illetve több tagcég alkalmazza is, csak még nem egységes formában. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara tagja védjegy bevezetése és mûködtetése több szinten nyújt pozitív lehetôségeket. Minôsítést közvetít a potenciális fogyasztók irányában Elôsegíti és ösztönzi a kamara tagjainak egymásra találását, üzleti kapcsolatainak építését Kölcsönös bizalmat jelent Erôsíti az együttmûködést a kamarai tagok között Pozitív módon befolyásolja a fogyasztókat, szervezeteket, szövetségeket, szakembereket A kamara hivatala elkészítette a védjegy használatát szabályozó Védjegyhasználati szerzôdést, mely tartalmazza a védjegy használatának szabályait. Eszerint a védjegyet olyan kamarai tagvállalkozás használhatja, aki/amely részére az elnökség a szakmai testület írásos javaslata alapján engedélyt ad. Az engedélyt az a tagvállalkozás kaphatja meg, amely/aki a kamarai tagok számára elôírt fizetési és egyéb kötelezettségének eleget tesz és vele szemben sem a Békéltetô Testület, sem az Etikai Bizottság nem hozott elmarasztaló határozatot az elmúlt két évben. További feltétel, hogy a tagvállalkozás nem áll sem végelszámolás, sem felszámolási, sem csôdeljárás alatt, illetve nem jelentkezik nála olyan körülmény, mely a védjegy általános társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolja. A védjegyhasználatra jogosított tagvállalkozásnak lehetôsége van Díjmentes Alap Szolgáltatási Csomag igénybevételére, mely a védjegynek saját levélpapíron és weboldalon történô feltüntetését biztosítja. Emellett választhatja a Térítéses Üzleti Csomagot, mely e fentieken felül akár a védjegy lenyomatával rendelkezô bélyegzô, szárazbélyegzô, tábla, zászló és matrica használatára jogosítja fel. További információ: A Kamara Tagja védjegy menüpont Várjuk a november 18-án megrendezésre kerülô Üzleti Internet szimpóziumon, hogy új, hatékony választ kapjon kérdéseire! Olyan információk birtokába juthat, melyekkel még aznap délután új üzleti lehetôségeket teremthet cégének a korszerû interneten! További információ: gcsaszar@pbkik.hu

14 14 INNOVÁCIÓ Dél-Dunántúli Gazdaság Az RG Net bemutatja: Üzemi Információs Terminál Rendszer Az RG Net Kft. képviseletében Herbály István igazgató mutatta be a vállalkozás legújabb, egyedi fejlesztését a kamara Zsolnay-termében. A rendezvény résztvevôit Rabb Szabolcs innovációs osztályvezetô, valamint Lakics Péter kamarai alelnök, a Lakics Gépgyártó Kft. vezetôje köszöntötte. Tette ezt nagy örömmel, hiszen a Lakics Kft. jelentôs szerepet vállalt a rendszer kialakításában és fejlesztésében. Az RG Net Kft. számos innovációs és minôségi díjat kapott az elmúlt években. A cégalapítás óta jelentôs növekedésen mentek keresztül, egy kreatív, innovatív, gyorsan fejlôdô és flexibilis vállalat alakult ki. A cég fôként gyengeáramú rendszerek tervezésével és kivitelezésével foglalkozik. Legyen szó megfigyelô rendszerek telepítésérôl, vagy beléptetô rendszerek elhelyezésérôl, ügyfélhívók, illetve -irányítók felszerelésérôl, a legkisebb munkától a legnagyobb projektekig mindig törekszik a legmagasabb színvonal elérésére. Egyedi fejlesztésû rendszereket korábban is készítettek, mint például az Írisz megfigyelô rendszer. Az üzemi terminál rendszer bevezetésével a kontrolling egyszerûvé és hatékonnyá válik, pontosan nyomon követhetô, hogy egy termék elôállítása mennyi munkaórát vett igénybe, tevékenységekre bontva. Hogyan mûködik a rendszer? A Lakics Kft. több telephelyen foglalkozik bonyolult, hegesztett acélszerkezetek, például motorgenerátor házak gyártásával. Azt kérték a fejlesztôtôl, hogy nyomon követhessék a termelési folyamatokat úgy, hogy a kapott információkat a meglévô ügyviteli rendszerbe lehessen illeszteni. A piacon nem található hasonló rendszer, csak olyanok, melyeket esetlegesen, vagy nagyon bonyolultan lehet az adott céllal összeegyeztetni, a mûködésük akkor sem garantált. Az egyszerûbben is lehet mottó szellemében az RG Net egyedi fejlesztésbe kezdett. A kizárólag pécsi gyártású és összeszerelésû terméket ipari kivitelben, acél házba burkolva mutatták be mûködés közben a bemutatón. A rendszer része a hardver, mely képes kommunikálni a központi adatbázis szerverrel, és a szoftver, mely vezérli a megjelenítôt, az olvasót és elvégzi a szükséges adatbázis lekérdezését és a mûveleteket. A terminál gyengeáramú mûködését az érintésvédelmi problémák elkerülése miatt biztosították, érintôképernyôs LCD TFT kijelzôvel és beépített proximity olvasóval rendelkezik. A munkatársakat és a munkadarabokat egyedi azonosítóval látják el. A dolgozó bejelentkezik, a munkadarab kódjának beírásával megkezdi a munkafolyamatot, majd ennek végeztével átjelentkezik másik munkafolyamatra, vagy kijelentkezik. Ennek segítségével gyorsan megtudjuk, hogy ki, melyik munkadarabon, milyen munkanemben, menynyi idô alatt teljesítette az adott munkafolyamatot. Az üzemi információs terminál rendszer legnagyobb erôssége, hogy meglévô ügyviteli rendszerbôl olvassa ki és írja vissza az adatokat. Bármely vállalatirányítási vagy kontrolling szoftverrel képes együttmûködni, meglévô beléptetô rendszerhez is hozzá lehet illeszteni. Könnyen bôvíthetô, kiegészíthetô. Tapasztalatok alapján a proximity olvasó a legjobb, de kombinálható vonalkód-, kártyaleolvasóval, illetve RFID kiegészítéssel. A tesztelés a Lakics Kft. komlói gyárépületében történt három hónapon keresztül, melynek során tíz üzemi terminált helyeztek el az üzem területén. A gyár legnagyobb nehézségét az jelentette, hogy eddig a technológiai mûveleti idôket a mûvezetôk összesítették. Ez a napi adminisztráció a munkaidô 13%-a, termelési szempontból nem produktív tevékenység. A tesztelés alatt párhuzamosan jelentettek a dolgozók a terminálon keresztül és a mûvezetôk a megszokott módon. Az eredmény szerint a munkafolyamatok tovább tartanak, mint ahogy eddig nyilvántartották. Egyéb részfolyamatokra vonatkozó információk is a felszínre kerültek, amelyek további fejlesztési irányvonalat mutattak. A gépgyár elégedetten tekint a terminálra, sôt a Lakics Gépgyártó Kft. mindegyik telephelyére tervezik kiterjeszteni a rendszert. A fejlesztés javítja a lejelentések pontosságát, növeli a mûvezetôi hatékonyságot, elôsegíti a nyomon követhetôséget (alapot ad az ISO 9001 alapú minôségirányítási rendszer követelményeinek teljesítéséhez), és lelkiismeretesebbé teszi a munkavégzést. A dolgozók felelôsségvállalása növekszik, mivel nem a mûvezetô jelent a munkafolyamatokról, hanem a dolgozó lesz saját munkájának felelôse. A terminál egyedi igényekre szabható, legyen az gyártó nagyvállalat vagy kisvállalkozás. A rendszer kiépítése innovációs járulékból finanszírozható (egyedi igényekre szabhatósága miatt), rugalmassága alapján bátran ajánljuk minden hatékonyságra törekvô vállalkozásnak. További információ az RG Net honlapján: Bálint Balázs

15 Dél-Dunántúli Gazdaság ENTERPRISE EUROPE NETWORK 15 Új lendület Európa belsô piacának Az egységes belsô piac fontos mérföldköve az európai gazdasági integrációnak, azonban még mindig sok szempontból töredezett. A munkaerô szabad áramlása nem valósult meg teljes mértékben és a tagállamonként eltérô adózási rendszerek komoly adminisztratív korlátot jelentenek mind a vállalkozások, mind az állampolgárok számára. A belsô piac fejlesztése kiemelkedô fontosságú európai érdek, hiszen a növekedés és munkahelyteremtés hajtómotorját jelenti. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, 2009 októberében felkérte Mario Monti, korábbi belsô piaci és versenypolitikai biztost, hogy készítsen átfogó tanulmányt és stratégiát az egységes belsô piac fellendítésének lehetôségeirôl. A Bizottság által kidolgozott Belsô Piaci Törvény (SMA) tervezetének a Monti-jelentés szolgált alapjául, de a Bizottság javaslata annál kevésbé ambiciózus. Az átfogó reformtervezetet kidolgozó kilenc uniós biztosból álló munkacsoportot köztük a foglalkoztatási tárcáért felelôs Andor László Michel Barnier, az Európai Unió belsô piacáért felelôs biztosa vezeti. Az Európai Bizottság 2010 augusztusában megjelent közleményében mutatta be a tervezetet, amelynek három fô fejezete az állampolgárokat, a vállalkozásokat és a belsô piaci kormányzást helyezi a középpontba. Az állampolgárokra fókuszáló fejezet egyszerûsítené a banki szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a szakmai képesítések EU szintû elismerését, az EU szintû vitarendezést, illetve javaslatokat tesz egy határokon átnyúló nyugdíjés egészségügyi rendszer kidolgozására. A Bizottság továbbá hatékonyabb belsô piaci kormányzást szeretne, és egy évente megrendezésre kerülô belsô piaci fórum bevezetését is javasolja. A Belsô Piaci Törvény (Single Market Act/SMA) középpontban a kkv-k Az Európai Unió versenyelônyét elsôsorban az egységes belsô piacban rejlô lehetôségek növelhetik, ugyanakkor ezek kiaknázását még számos korlát akadályozza. A belsô piac fellendítésére és akadályainak megszüntetésére az Európai Bizottság 30 pontból álló javaslatot készített. Az európai piac reformját célzó úgynevezett Belsô Piaci Törvény (Single Market Act/SMA) várhatóan októberben kerül bemutatásra. A kezdeményezés az Egységes Európai Okmányt (Single European Act) váltja fel, amely az új szabályozás tervezett életbe lépésekor (2012 decemberében) lenne éppen 25 éves. A reform szimbolikus jelentôségét erôsíti, hogy 2012-ben lesz az EU belsô piac létrejöttének 20. évfordulója is. Középpontban a kkv-k Az Európai Unió közel 21 millió vállalkozása 175 millió munkahelyet biztosít, és 500 millió fogyasztót lát el termékekkel és szolgáltatásokkal. Számos akadály (magas adminisztratív költségek, korlátozott pénzügyi források stb.) leküzdésére van ugyanakkor szükség ahhoz, hogy a kkv-k a belsô piac nyújtotta lehetôségeket valóban fejlôdésük javára fordíthassák. A Bizottság javaslatai több ponton összhangban vannak a kisvállalkozói intézkedéscsomag (Small Business Act) célkitûzéseivel: növekedés-barát üzleti környezetet, gördülékenyebb finanszírozást, adminisztratív terhek csökkentését, modern infrastruktúrát és a vállalkozások nemzetközi lehetôségeinek szélesítését állítja a középpontba. A belsô piaci törvénycsomag célja ugyanakkor az SBA felülvizsgálata is. A belsô piaci törvény (SMA) vállalkozásokra vonatkozó részeiért Antonio Tajani, vállalkozáspolitikai biztos felelôs. Az intézkedések keretében többek között könnyítenék a kisvállalkozások közbeszerzési pályázatokon való részvételét és a határokon átnyúló kereskedelmet. Az ipari tulajdonjogok területén még mindig hiányzik egy EU szintû egységes szabadalmi rendszer és egy egységes szabadalmi bíróság. Szabadalmi jogot kapni az EU 27 tagállamában legalább 15-ször drágább, mint az Egyesült Államokban. A bonyolult hitelesítési eljárások és magas költségek megakadályozzák az innovatív vállalkozások fejlôdését. A Belsô Piaci Törvény (SMA) javaslatot tesz egy uniós szabadalmi rendszer bevezetésére, hogy a kisvállalkozásoknak is megérje az innovatív termékek és eljárások fejlesztése. Az elektronikus hitelesítési és azonosító szolgáltatások, valamint azok kölcsönös elismerésének hiánya jelentôs problémát jelent a különbözô tagállamokban üzleti tevékenységet folytató vállalkozások kapcsolatainak kialakításában és a határon átnyúló kereskedelemben. Ezért a Bizottság sürgeti az internethasználat reformját a közbeszerzési folyamatok gyorsítására. A határon átnyúló kereskedelmet jelentôsen akadályozza az EU-ban jelenleg hatályban lévô 27 különbözô adózási rendszer is. A Bizottság javaslata szerint a nemzeti adópolitikák megfelelô EU szintû koordinációjára és az adminisztratív korlátok lebontására van szükség. Tervben van egy új ÁFA stratégiára vonatkozó szabályozás elkészítése is. A törvénytervezetben az Európai Bizottság hamisítás és szerzôi jogi kalózkodás elleni akciótervet dolgozott ki. A pénzügyi piacok stabilitásának megôrzése, illetve a gazdasági szereplôk forráshoz jutása szintén fontos feltétele a belsô piac zavartalan mûködésének és kiemelkedôen fontos a kkv-k számára, hiszen közvetlen ösztönzôként hat tevékenységükre. Az Európai Bizottság ezért 2012-re a kockázati tôkeforrások könynyebb hozzáférését tenné lehetôvé, és egy regionális tôzsdehálózat bevezetésének feltételeit is vizsgálja. Források: Európai Bizottság közleménye: Monti-jelentés: További források: Készítette: MKIK Brüsszeli Képviselete Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) Fax (72) een@pbkik.hu

16 16 HIRDETÉS Dél-Dunántúli Gazdaság Egyre fontosabb az emberi élet és az értékek védelme, ezért dinamikusan terjednek a kamerás megfigyelô és térfigyelô rendszerek. Azonban ma már az is elvárás, hogy szinte bárhol létrehozhatók legyenek és ne terheljék a környezetet vezetékekkel, esztétikailag zavaró berendezésekkel, és bárhonnan elérhetô legyen az általuk szolgáltatott kép is. Ezért egyre nagyobb teret hódítanak az IP-kamerás rendszerek, amelyek az elmúlt évtizedekben alkalmazott analóg rendszert váltják fel. Több elônye is van az IP-kamerás rendszernek az analóggal szemben. Számos intelligens funkciót képes nyújtani, ami tehermentesíti az operátorokat, sokkal nagyobb a képfelbontása, ezért jóval részletesebbek az általa rögzített képek. Az analóg rendszerekhez viszonyítva jelentôsen nagyobb méretû hálózatok hozhatók létre az IP alapú eszközökkel. Az adatátviteli út hibáira vagy zavaraira kevésbé érzékeny, pl.: erôsáramú berendezések közelsége, földhurkok, stb. Az ip-kamerás rendszer mellett szól az is, hogy a felvett képeket nagy távolságról (akár 5 6 km) mikrohullámú technológiával lehet továbbítani, így nagy területek is lefedhetôk anélkül, hogy kábelezni kellene, ezért sokkal költséghatékonyabban építhetô ki ez a rendszer. Az IP-kamerák és a rögzítô egy elosztott rendszert képeznek, ami azt jelenti, hogy már a kamerában megtörténik a kép feldolgozása, így a rögzítôt tehermentesíteni tudja. Emellett az eltárolt képek felbontása, részletessége többszöröse (4 16 szorosa), mint a hagyományos, analóg rendszer esetén. Széles körû a felhasználási területe az IP-kamerás rendszereknek. A két-három felvevôs, magántulajdont óvó hálózattól kezdve a nagyobb települések térfigyelô rendszerén át a lakott területtôl távol esô vagyontárgyak védelméig, a munkafolyamatok ellenôrzéséig szinte minden megvalósítható, hiszen a rendszer nagyon rugalmasan skálázható. Az IP-kamerákat több intelligens funkcióval is ellátták, ezért nem okozhat gondot például adott esetben a rendszámok felismerése sem, segítve a rendôrség munkáját. A rendszer vagyonvédelemre is használható, a nagyobb képméret, a képtartalom minôsége lehetôvé teszi a jóval apróbb részletek felismerését. A pécsi RG Net Kft. számos IP-kamerás rendszert épített ki és nemcsak alkalmazta, de tovább is fejlesztette a technológiát. Herbály István ügyvezetô véleménye szerint a jövô technikája már ma rendelkezésünkre áll. Az egyik kihívást cégünknek az ELMÛ számára kiépített rendszer jelentette. Három kamerát telepítettünk három különbözô transzformátor-állomásra, hogy azokat védjük velük. Ezek lakott településektôl távol esô objektumok, csak áram van a területen és mobil lefedettség, így mobil adatátviteli hálózattal oldottuk meg a feladatot. Teljesen zárt hálózatot hoztunk létre, tehát kívülrôl nem lehet a rögzített A jövô már a jelen Intelligens kamerák a biztonságért képeket manipulálni vagy elérni. Olyan kamerákat alkalmaztunk, amelyek 360 fokos felbontásra képesek, tehát egy teljes félgömböt látnak a transzformátor alatt. Nemcsak azt tudják érzékelni, ha valaki felmászott az építményre, már azt is észlelik, ha megközelítik az oszlopot. Különbözô küszöbszintû mozgásérzékelésre is képesek a kép különbözô területein, tehát mi állíthatjuk be, hogy mire figyelmeztessenek. A másik különleges rendszert a dombóvári Rutin Kft.-nek építettük ki, mintegy 80 kamerát telepítettünk az egész üzem területére. Ez annyira összetett feladat volt, hogy még a tajvani gyártó is eljött megnézni: miként mûködik ennyi kamera, különbözô adatátviteli csatornákon összehangolva. Több szerveren kapcsoltuk össze ôket és mikrohullámú, vezetékes hálózatot hoztunk létre, hogy az egész üzemterület lefedhetô legyen. Ugyanezt a rendszert alkalmaztuk a Lakics Kft. újonnan épülô kaposvári üzemcsarnokánál. Ennek az a különlegessége, hogy ugyan itt kevesebb kamerát kötöttünk össze kábelekkel, de nagyon sok intelligens funkció használható. Például elhagyott, eltûnt tárgyakat lehet érzékelni, vagy a rendszer képes jelezni a tiltott területre való belépést. Az eszköz képes a kamera szabotázsára jelzést adni, például ha elforgatják, vagy festékkel lefújják, így lehetôvé válik a diszpécser tehermentesítése, hogy ne kelljen folyamatosan kamerát figyelnie. Az IP-kamerás rendszer arra is képes, hogy ha valaki távol van a cégtôl és szeretné látni, hogy mi történik, interneten keresztül megtekintheti a kamerák képét bárhol legyen is a világon. Ez a funkció a térfigyelésben is jól alkalmazható. Az Alföldön olyan kistérségeket lefedô térfigyelô rendszereket telepítettünk, melyek felügyeletét egy településrôl oldja meg a rendôrség. A képek átvitele itt is az internet segítségével valósul meg. A ma létezô gyengeáramú rendszerek az IP technológia felé tolódnak el, legyen szó beléptetô rendszerekrôl, telefonokról vagy kamerákról. Egy egységes hálózat kialakítása a cél, hogy ne kelljen különbözô kábeleket behúzni, hogy sokkal rugalmasabb legyen az egész rendszer ebbe nagyon jól illik az IP-kamera koncepciója. Mivel cégünk az informatika világából közelíti meg a problémát, így jóval nagyobb tapasztalatunk van az IP rendszerekben, mint a hagyományosan vagyonvédelembôl érkezô konkurenciának. A már meglévô rendszereket cégünk továbbfejlesztette, így megoldható, hogy ne alkalmazzunk vezetéket a kamerákhoz, hogy ne csak az adatátvitel, hanem az energiaellátás is vezeték nélkül mûködhessen és bárhová telepíthetôk legyenek. Ezzel a fejlesztéssel számos díjat nyertünk a kamarától és egyéb innovációs szervezetektôl is. Az IP-kamerás rendszer továbbfejleszthetô, hosszabb távon olcsóbb az üzemeltetése és a rendszer jobban tûri a hibákat, mint az analóg hálózat teszi hozzá Herbály István.

17 Dél-Dunántúli Gazdaság HIRDETÉS 17

18 18 ENTERPRISE EUROPE NETWORK Dél-Dunántúli Gazdaság Technológiai és K+F együttmûködési profilok az Enterprise Europe Network ajánlásával Separation technology to remove starch, protein and other plant solids from water based slurry (10 SE 672E 3IUB) A Swedish company is looking for a separation technology to remove starch, protein and plant solids from a milled feedstock in a water based slurry. The technology should manage up to 50 tons of slurry per 8 hour day. The technology requested, which can include the milling stage, should be fully developed although adaptations or modifications may be necessary. The company is looking for a license, equipment with technical support or a partner with a suitable technology for joint exploration. Building design in order to minimize the effect of explosions (10 IT 56Z4 3IQZ) A Structural engineering company based in Venice (Italy) has developed core competencies on security analysis for buildings in case of explosions (flammable products, explosives etc.). These capabilities cover almost every kind of building existing or under construction for which security, reactions and protection strategies need to be analysed in case of explosion. The company is interested in joint venture or agreements with public / private companies interested in these competencies. Biomass cogeneration plant for heat and power generation from wood, wood residuals and agricultural residuals (10 IT 54W2 3ITX) An Italian company is looking for a CHP (Cogenerator of Heat and Power) system to be fed by chipped wood, wood industry residuals or agricultural residuals. The maximum size of the plant has to be 1 MW (electric power), with a efficiency of 20% or better (about 1 ton per hour of chipped wood). The technology requested has to be fully developed. Efficient technology for hard cheese production (09 MK 82EW 3FAB) Macedonian SME specialized in milk processing and production of different dairy products is looking for technology for producing hard cheese type gouda, for the purpose of introducing new products and approaching new regional markets. The company is searching for industry partners experienced in producing milk processing technology for manufacturing and commercial agreement (transfer of new technology, consultancy in engineering, installation and maintenance). PS-FP7 Sustainable Materials for Energy-Efficient Buildings (10 IT 55X2 3IRI) An Italian university research organization seeks partners to join in an FP7 project proposal. The research will focus on the development and testing of renewable and/or sustainable materials for acoustic and thermal insulation of buildings. SMEs in the field of materials manufacturing and SMEs, universities or resarch centres with expertise in thermal and acoustic engineering are sought. Call deadline is December 2. Ezer szállal a határon át a kamarával Talán nem nagyzolás a cím: a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara idejekorán felismerte a határon átnyúló projektek jelentôségét, a gazdasági kapcsolatok élénkítését központi célként kezelte és kezeli. Alapító tagja a magyar-horvát kamarának, számtalan projektet koordinált és bonyolított le. Az uniós csatlakozás után Horvátországban is megnyílnak a Strukturális Alapok, erôsítve az EU-hoz való kötôdést ebben a pécsi kamara is támogatja majd a horvát vállalkozásokat. Az Enterprise Europe Network-höz való csatlakozással a kamara újabb fontos kapcsolatokat tudott kiépíteni. A projekt keretein belül került sor október elsején az Eszéki Vásáron megszervezett üzleti tárgyalásokra is. Fazekas Tiborné, a Fekoral International Kft. marketing referense így nyilatkozott: A vásár keretein belül szervezett üzletember találkozón a társaság képviselôi reményt keltô tárgyalásokat folytattak a vásáron kiállító Több információra van szüksége? Császár Gergely gcsaszar@pbkik.hu; Automatikus szektorspecifikus hírlevél: További üzleti ajánlatok A Polish company, producer of wide range of adhesives and resin, is looking for trade intermediary services, especially distributors for the company s products (adhesives used in packaging) Catalan company (Spain) with more than 60 years of experience on hair and cosmetic products is looking for trade partners to distribute its products abroad. Companies coming from Finland, Hungary, Latvia, Lithuania, Poland, Romania, Sweden, China, Croatia, Egypt, Israel, Norway, Russia, Switzerland, Syria and Turkey are welcomed Italian company specialised in construction of ships and boats is looking for trade intermediaries Turkish company manufacturing agricultural machineries is looking for trade intermediary services and offers subcontracting agreement for the mentioned sector Turkish company specialized in PVC door - window, aluminium joinery, gasket offers subcontracting agreement for the mentioned sector A Lithuanian company manufacturing wood products (poles, posts, fences, sawn timber, etc.) is looking for trade intermediaries and offering subcontracting services. háztáji biogáz termelô berendezéseket elôállító, valamint a mézfeldolgozást végzô horvát vállalkozások üzletembereivel. A rendezvény kiváló alkalom volt a Horvátországgal már meglévô üzleti kapcsolatok bôvítésére, a további együttmûködési lehetôségek feltérképezésére, különös tekintettel Horvátország közelgô EU csatlakozására. A Pécsi Tudományegyetemmel hosszú ideje mûködik együtt a kamara. Kiss Tamást, a PTE Mûvészeti Kar Inno- Pont menedzserét a találkozók hasznosságáról kérdeztük: Egy október 1-jére meghirdetett horvátországi üzletember találkozóról kaptam hírt szeptemberben a Pécsi Tudományegyetem Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központjának kollégájától. Mivel a kari Inno- Pont menedzseri munkakörbôl fakadóan folyamatosan keresem azokat a lehetôségeket, amelyekkel a Pécsi Tudományegyetem Mûvészeti Kar innovációs portfólióját sikeresen össze tudom kapcsolni a piaci lehetôségekkel, ezért röviden elküldtem két mobil platformokon tevékenykedô cég felé a jelentkezésemet. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara munkatársaival érkeztem a találkozóra, ahol kifejezetten operatív módon, rövid bemutatkozásokkal felvezetett találkozón vehettem részt. Kétszer fél órába belefértek a fontosabb egyeztetések, valamint a kölcsönös lehetôségek tisztázása. Mindez kibôvített szakmai, kapcsolati hálót biztosított. CsG Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) Fax (72) een@pbkik.hu

19 Dél-Dunántúli Gazdaság Második alkalommal került megrendezésre a Vállalkozások Európai Parlamentje Brüsszelben, október 14-én. Ezen két küldött is képviselte a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara részérôl hazánkat (a teljes magyar küldöttség 22 fô), Lakics Péter (Lakics Gépgyártó Kft.) és Szekeres György (Hisztopatológia Kft.). Elôzô napon a Brüsszeli Magyar Gazdasági Klub találkozójára kaptunk meghívást, ahol az Európai Unió belsô piaci reformjának elôkészítésérôl folytatott beszélgetéshez asszisztálhattunk. A parlamenti összejövetel elôtt az EUROCHAMBERS a keleti kapcsolatok és terjeszkedés témájában tartott délelôtti konferenciát jelentôs török részvétellel. A parlament három fô téma köré szervezte a megbeszéléseket: 1. Feltételek: Ezen belül az alábbi kérdésekben lehetett hozzászólni és szavazni: Jelen gazdasági háttérben támogatjuk-e az EU erôsebb szerepvállalását a gazdaságirányításban? Parlament válasza: igen. EU politika kielégítôen veszi figyelembe a KKV érdekeket? Parlament válasza: nem. Az EU biztosítsa az Európán át átjárható nemzeti e-aláírás rendszer akadályainak megszüntetését? Parlament válasza: igen. Helyeselnénk-e egy kollektív jogorvoslat rendszerének bevezetését? Parlament válasza: igen. EU harmonizálja teljes mértékben a fogyasztói törvényt? Parlament válasza: igen. 2. Források: Ezen belül az alábbi kérdésekben lehetett hozzászólni és szavazni: A késôi kifizetések szabályozása szigorúbb legyen a közszféra, mint a gazdasági számára? Parlament válasza: igen. Jelenleg nehezebb alkalmazottakat találni, mint öt éve? Parlament válasza: igen. A munkavállalási törvények rugalmatlansága jelentôs forrása a foglalkoztatás hiányának? Parlament válasza: igen. A termékek és a termelés környezetvédelmi standardjai növelik az EU EURÓPAI UNIÓ 19 Pécsiek a Vállalkozások Európai Parlamentjében vállalatok versenyképességét? Parlament válasza: nem. Finanszírozási kényszerek a fô akadályai az energiatakarékosság érvényesítésének? Parlament válasza: igen. 3. Piacok: Ezen belül az alábbi kérdésekben lehetett hozzászólni és szavazni: Támogat egy opcionális európai magántársaság státuszt? Parlament válasza: igen. Jó ötlet egy kötelezô eredet-jelzés az EU-n kívülrôl importált termékeken? Parlament válasza: igen. A mai globalizált piacon az EU erôsítse gazdasági diplomáciáját a cégek, fôleg a KKV-k nemzetköziesítésének támogatására? Parlament válasza: igen. Szabadkereskedelmi egyezmények az EU és harmadik országok között befolyásolja, hogy mely országokkal kereskedik az ön cége? Parlament válasza: igen. EU növelje az EU technikai standardok promócióját új piacok megnyitása érdekében harmadik országokban? Parlament válasza: igen. Szekeres György és Lakics Péter munkában Az külön kérdés, hogy a kérdések jól lettek-e megfogalmazva, pláne, hogy a parlamenterek mennyire észlelték az egyes kérdések mögött rejlô politikai taposóaknákat. A kritikai érzék a két évvel ezelôtti ülés óta a KKV támogatása és a környezetvédelem szabványainak kérdésében nem változott. Viszont az akkor látható válságjelek ellenére optimistább hangok hallatszottak a kihívásokkal szemben. Másnap a delegáció tagjai az Európai Unió Bizottságának Foglalkoztatáspolitikai és Szociális ügyekért felelôs minisztériumában tettek látogatást, ahol Andor László biztos kabinetjének vezetôje tájékoztatójának keretében elmondta, hogy az Európai Unió tízéves tervében hangsúlyos elemként szerepelnek a foglalkoztatás bôvítését és a szegénység leküzdését célzó elképzelések. Példaként hozta fel a nyáron elfogadott Európa 2020 elnevezésû foglalkoztatási és növekedési stratégiát, valamint a szeptemberben megjelent Mozgásban az ifjúság címû kiadványt, amely a kritikus méreteket öltô ifjúsági munkanélküliség leküzdéséhez szükséges feladatokat határozza meg, a következô hónapokra pedig új foglalkoztatáspolitikai dokumentum, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni új program elkészítését vetítette elôre.

20 20 MESTERKÉPZÉS Az igazi elismerés, ha elégedett a megrendelô A mesterképzés a céhek megalakulásával fonódik össze. A kézmûves szakmákban mindig is jelen volt a mesterségét magas színvonalon mûvelô, tudását nemzedékrôl nemzedékre továbbadó szakember. A mai mesterekkel szemben ugyan korunk már más követelményeket állít, azonban egyetlen dolog mára sem vesztett érvényességébôl, az e címmel rendelkezôk magas szakmai és etikai normák szerint végzik tevékenységüket. Szederkényben a szülôházánál alakította ki több mint három évtizeddel ezelôtt mûhelyét idôsebb Hock János asztalos mester. Az évek során folyamatosan fejlesztette, újabb és újabb épületekkel bôvítette. A legkorszerûbb berendezésekkel készítik ma már fiaival közösen egyedi megrendelésre a bútorokat. Ötvenéves korában egy súlyos betegség miatt arra kényszerült, hogy egy kicsit háttérbe vonuljon. Azóta a mûhelyt a fiai vezetik, a napi munkában és a tanulók képzésében azonban a mai napig aktívan részt vesz. Miközben végigjárjuk az épületeket, idôsebb Hock János a kezdetekrôl mesél. Mint mondja, annak idején az egész családját kitelepítették, de a nagyanyjával és az édesanyjával együtt, amikor ötéves volt visszajöttek a faluba, ahol 1724-ig nyúlnak vissza a gyökereik. Sokáig kellett várnia arra, mire a régi családi házat vissza tudta vásárolni, a egykori pincéjükkel egyetemben. Mind a kettôt felújította, az utóbbit elsôsorban nosztalgiából. A szüleim földmûvesek voltak kezdi beszélgetésünket, a néhány éve felépített házában. Bólyban Trischler Károly asztalosmesternél voltam inas, ahova családi ismeretség révén kerültem, ugyanis ô készítette el annak idején a szüleim bútorait. A szakmunkásvizsga letétele után, 1961-ben Pécsett, a Faipari KTSz-nél helyezkedett el, ahol már 22 évesen brigádvezetô, 30 évesen mûvezetô lett. Nem volt könnyû, mert be kellett bizonyítanom, hogy értem és tudom a szakmámat, jó mesterem volt, aki mindenre megtanított mondja. A faipari szövetkezetben eltöltött éveknek is sokat köszönhetek. Ott ismerkedtem meg a mûbútor asztalossággal, ugyanis akkoriban hajlított holland tálalószekrényeket is készítettünk. A munka mellett tanultam, leérettségiztem. A szövetkezetnél ügyintézôként ténykedett, amikor úgy döntött, önállósítja magát. Elôször másodállásban lett iparos, azonban egyre többen keresték, rendeltek tôle bútorokat, végül annyi munkája lett, hogy már szinte éjjel-nappal dolgozott. Ekkor határozta el, a maga ura lesz. kávészünet Hock János Dél-Dunántúli Gazdaság A szülôi háznál ahol akkoriban lakott kezdett el a szövetkezettôl vásárolt leselejtezett gépekkel dolgozni 1974-ben. Az ipart 1978-ban váltotta ki. Ajtót, ablakot készített, meg bútorokat nagy tételben, egyebek mellett a pécsi Domus Áruháznak. A mûhely azóta is ott mûködik. Elôször a házhoz csatlakozó gazdasági épület alját, majd tetejét építették be, aztán folyamatosan kapott külön helyet a szabászat, majd az esztergagép, a lakkozó, majd a raktárak készültek el bútorok, s a fa tárolására. Most a kisebbik fiam él ott a családjával jegyzi meg, aki szintén asztalos lett, meg nagyon jó sváb zenész, énekkart vezet, és saját zenekara is van. A mestervizsgát még a szövetkezetnél tette le 1976-ban, ugyanis abban az idôben az iparengedély kiváltásának feltételei között szerepelt. Mint mondja, nem csak ezért vállalkozott rá, már korábban foglalkozott a gondolattal, hogy megszerzi a mestercímet, s amikor az újságban olvasott a lehetôségrôl, jelentkezett. A mestermunkám egy ablak volt, ugyanis arra volt akkor szükségem mondja nevetve. A vizsgabizottság tagjai maguk is mesterei voltak a szakmának. Közülük Exner Lajostól, aki a szövetkezetben a fafaragók vezetôje volt a felkészülés ideje alatt sokat tanultam, a gyakorlati vizsga pedig Kiss Kálmán mûhelyében volt. A fiaim is mesterek, ôk egyszerre szerezték meg ezt a címet. Azt gondolom, hogy az igényességnek belülrôl kell fakadnia, a megrendelôk nem azt nézik elsôdlegesen, hogy rendelkezik-e valaki ezzel a címmel, hanem, a munkát, ami keze alól kikerül. Meg azt, hogy tartja e magát a megállapodásokhoz, a határidôkhöz. Az igazi elismerés az, ha valakit huszonöt, harminc év után is ajánlanak a régi megrendelôi másoknak. Magam nem hirdettem soha, szájhagyomány útján terjedt hírem, a kuncsaftjaim adták és adják tovább a nevet és a címet az ismerôseiknek, barátaiknak. A tudását, az életszemléletét szinte az elsô pillanattól igyekezett átadni másoknak, már a szövetkezetben is foglalkozott tanulók képzésével, s amióta önálló iparos, azóta is mindig van tanulója. Az elsô a saját fia volt. A tanulóim közül voltak olyanok, akik országos versenyeken vettek rész, ahol szép eredményeket értek el. Magam is fiatalon számos versenyen indultam, többször elnyertem a Szakma Ifjú Mestere címet. A volt alkalmazottaim, mind nálam tanultak, van akivel már húsz éve együtt dolgozunk. Most is van a tanulók között olyan, akit szeretném, ha nálam maradna. Arra különösen büszke vagyok, hogy a tanulóim mind a szakmában vannak, nagy részük már maga is iparos, fejezi be beszélgetésünket. Pálfi Imre házánál csengetek, megbeszéltük, hogy nagyot dumálunk, ez az este a miénk lesz. Szevasz, jókor jöttem? Régen is láttalak, meg jól is esik a látogatás. Szeretek kérdezôsködni az iparosok élettörténetérôl, küzdelmeirôl. Mivel szeretnéd kezdeni? kérdezi Imre, a jól ismert szabómester, aki gyerekkora óta szabás-varrással foglalkozik. Talán azzal, hogy ki találta ki a szabó szakmát, hiszen szüleid egész mással foglalkoztak, ott is elkelt volna a segítô kéz. Ennek egy akadálya volt. Apám ugyanis molnár mester volt. Én pedig olyan kicsi, vézna gyerek voltam, nem bírtam volna el a zsákokat. Nagymama azt mondta, legyen az unoka is iparos, legyen szabó. Hova kerültél inasnak?