Kistérségi erőforrástérkép

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kistérségi erőforrástérkép"

Átírás

1 Kistérségi erőforrástérkép Megvalósíthatósági tanulmány (Második változat) október

2 Az MTA KTI kutatócsoportjának tagja: Németh Nándor, kutató Lőcsei Hajnalka, kutató Kis Judit, kutatásszervező Uhrin Tamás, programozó Alvállalkozók: Multiráció kft. Nextra Bt. Kutatásvezető: Dr. Tóth István János, tudományos főmunkatárs A kézirat lezárva: október 31. MTA KTI 1112 Budapest, Budaörsi út internet: 2 / 129

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Bevezetés Nemzetközi és hazai tapasztalatok Erőforrástérképek a befektetés ösztönzés szolgálatában Erőforrástérképek nemzetközi perspektívában A lengyel példa A cseh példa A szlovák példa A francia példa Az BEA (USA) on-line lekérdezési rendszere Egyéb példák Összegzés Erőforrástérképek, mint kutatási célú adatbázisok A nyilvánosság számára elérhető hazai területi adatbázisok A DSS Az MMPP Az Iloma Létező adatbázisok Az erőforrástérkép kialakításának feltételei Az adatbázisok csoportosítása Az adatbázis csoportok jellemzése: Rendelkezésre álló és feldolgozott adatbázisok Rendelkezésre álló, de a KET számára átalakítandó adatbázisok Létező, de korlátozottan hozzáférhető adatbázisok Létező, de nem hozzáférhető adatbázisok Befektetői igények és az erőforrástérkép Az erőforrástérkép szerkezete és fontosabb indikátorai Az adatok csoportosítása Alapindikátorok Természeti erőforrások, a környezet állapota Infrastruktúra, elérhetőség Társadalmi jelzőszámok / 129

4 4.6. Gazdaság Támogatások A KET megvalósításának lehetőségei, technikai feltételei és költségei Lehetséges utak Technikai és személyi feltételek Rendszerkövetelmények és beállítások A KET létrehozásának technikai követelményei Az erőforrástérkép demo változata A KET lehetséges internetes eléréséről Az erőforrástérkép demo főbb funkciói Az erőforrástérkép demo használata A Mutatók menü (A2) A Kistérségek menü (A3) Mellékletek M1. A KMSR rendszer részletes leírása M1.1. A bemenő adatok M1.2. A kimenő adatok M1.3. A KMSR-ben alkalmazott becslési eljárások M1.4. Idősorelemzés M1.5. Benchmark M1.6. Háttér információk M1.7. Minták a KMSR által szolgáltatott jelentésekből / 129

5 Bevezetés Minden gazdasági aktivitás térben létezik és ezen a téren keresztül hat egymásra. Ez a különben egyértelmű észrevétel csak nemrég vált a modern közgazdasági gondolkodás fontos részévé, az un. új gazdaságföldrajz alapjainak lefektetésével, amikor Krugman felhívta a figyelmet arra, hogy a munka, az áruk és a tőke nem röghöz kötötten léteznek, hanem térben helyezkednek el, és bemutatta a gazdasági fejlődés területi vonatkozásainak önerősítő hatásait 1. Ezek szerint a gazdasági aktivitás térbeli elhelyezkedésének vizsgálata, mint kutatási kiindulópont és kutatási probléma viszonylag új a közgazdasági kutatások között. A modellekben a gazdasági szereplők (háztartások, vállalkozások és a kormányzati intézmények) sokáig egy tér nélküli világban léteztek, olyanban, amelyben a gazdasági szereplők térbeli elhelyezkedése nem játszott semmilyen szerepet sem az egyes tevékenységek megválasztására, az erőforrások elosztására, vagy a gazdasági növekedésre. A területi elhelyezkedés problémájának előtérbe kerülése a közgazdasági kutatásban csak aláhúzza azoknak a rendszerezett megfigyeléseknek, gazdasági és társadalmi adatokat területi metszetben tartalmazó adatbázisoknak a jelentőségét, amelyek alapján, illetve amelyekre támaszkodva elvégezhetők az ilyen elemzések. A területi szempontokat is érvényesítő, társadalmi és gazdasági adatbázisok ezért elengedhetetlen részei egyfelől a modern társadalomtudományi, és ezen belül közgazdasági kutatásnak, másrészt egy-egy térség gazdasága és társadalma fejlettsége, fejlődési útjai figyelhető meg általuk, és módot adnak egyes, a gazdasági fejlődést elősegítő célzó kormányzati döntések hatásának vizsgálatára. A kelet-európiai átalakulást vizsgáló elemzések között egy speciális elemzési célt is szolgálhatnak az ilyen területi adatbázisok: általuk megrajzolható hogy az átalakulás, iparágak leépülése és kialakulása milyen területi egyenlőtlenségek mellett valósul meg és milyen mértékben képes hatni a területi egyenlőtlenségek alakulására. Az eddigi kutatások rámutattak, hogy a piacgazdaság kiépülése kiélezte Magyarországon a területi egyenlőtlenségeket, a kilencvenes évek közepén elindult stabilizációs folyamatok felértékelték a települési, regionális információkat ban területfejlesztési törvényt fogadott el az Országgyűlés, fokozatosan kiépült a területfejlesztés intézményrendszere, némi időbeli hullámzással ugyan, de egyre több forrás áramlott a területileg is jól definiálható (relatív) elmaradottság enyhítésére, a (mikro)regionálisan is értelmezhető társadalmi és gazdasági problémák kezelésére. Ennek kapcsán egyrészt a gyűjtött és rendszerezett információk mennyiségét illetően bővültek, tartalmukban mélyültek a már meglévő területi-települési adatbázisok, elsősorban a KSH T-STAR, másrészt egyre több állami intézmény kapta feladatul a saját tevékenységéhez kapcsolódó információk területi szempontú feldolgozását, területi adatbázisok építését. 1 Krugman, P. (1991): History and industry location: the case of the US manufacturing belt. American Economic Review, és Krugman, P. (1991): Increasing returns and economic geograpgy, Journal of Political Economy, és lásd még magyar nyelven: Paul Krugman (2003): Földrajz és kereskedelem, Közgazdsági Kiskönyvtár, Nemzeti Tankkönyvkiadó, 162. o. 5 / 129

6 Ma már közel száz különálló területi adatbázis keletkezik évente Magyarországon; jogszabályi kötelezettsége folytán ezek nagy részét a VÁTI gyűjti össze és integrálja Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerébe (TeIR). A tanulmányban később részletezzük a TeIR működését, aminek a Kistérségi erőforrástérkép szempontjából az alábbiak a lényegi elemei, de már a bevezetőben is érdemes kitérni ennek néhány, fontosabb jellemzőjére: Nagyon sokféle adatbázist, összességében több ezer területi változót gyűjt magába évről évre. Ezeket szeparáltan kezeli, még az egy adatbázishoz tartozó különböző időszakra vonatkozó megfigyeléseket (hullámokat) sem kapcsolja össze. Gyakorlatilag hozzáférhetetlenek az adatbázisok. Még az arra jogszabályban megnevezetten jogosult szervezetek is csak nagyon hosszas munka árán tudnak letölteni egy-egy adatbázist. A letöltött adatbázisok sem keresztmetszeti, sem idősoros szempontból, közvetlenül nem elemezhetők, Ehhez azokat egységesíteni, tisztítani kell,azaz fel kell dolgozni ahhoz, hogy területi elemzések céljára használhatók legyenek. A jelenlegi helyzetet tehát paradox: az egyik oldalon meglévő hihetetlen információgazdagság mellett a másik, a felhasználói oldalon nem, vagy nagyon nehézkesen, magas tranzakciós költség mellett lehet elérni területi bontású adatokat. A felhasználói oldalon az is komoly problémát okoz, hogy egy-egy település vagy kistérség elkészítsen néhány egyszerű diagramot vagy táblázatot a saját helyzetéről, ha pedig valamelyik helyi önkormányzat vagy akár egy főiskola elemzője ennél tágabb összefüggésekre is kíváncsi, szinte lehetetlen helyzetbe kerül. Sok egyéb vonatkozása mellett e titkolózás egyik legfőbb kára, hogy a nem kevés közpénzből előállított adatbázisok által nyújtott információk kiaknázatlanok maradnak; sokkal többet tudhatnánk Magyarország területi folyamatairól, mint amennyit ma tudunk. Az alábbiakban egy kistérségi szintű adatokat tartalmazó adatbázis rendszer létrehozása és közzététele okán javaslatot teszünk e paradox helyzet meghaladására. Olyan területi adatbázis létrehozását javasoljuk, amelyet az alábbi három érték jellemez jól: nyitottság, egyszerűség, és sokrétűség. Az adatbázis rendszer alapvető céljai pedig az alábbiak szerint foglalhatók össze: Tegye lehetővé a munkaerő-piaci folyamatok területi szempontok szerinti megfigyelését és elemzését; Segítse a befektetőket abban, hogy ki tudják választani azokat a telephelyeket, kistérségeket, amelyeken meg kívánják valósítani befektetéseiket. Adjon könnyen elérhető áttekintést az egyes kistérségek főbb gazdasági-társadalmi jellemzőiről és fejlődési útjáról; 6 / 129

7 Támogassa azokat a döntéseket, amelyek arra irányulnak, hogy, hol milyen térségekben valósuljanak meg a magáncégek beruházásai, és segítse az állami infrastrukturális és intézményfejlesztő beruházások területi elhelyezését; Segítse azokat a döntéseket, amelyek a különböző forrásból különböző gazdasági szereplőknek (lakosság, vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek) adandó támogatások allokációjára irányulnak, legyenek ezek munkahelyteremtő támogatások, vagy a gazdaságfejlesztést célzók. Tegye lehetővé a különböző támogatási formákban adott támogatások hasznosulásának utólagos hatásvizsgálatát, a területi egyenlőtlenségekre gyakorolt hatásainak feltárását. Egy kistérségi adatbázis rendszer így egyszerre szolgálja ki azokat a felhasználókat, akik egy-egy telephely választási, beruházási döntéshez kívánnak segítséget kapni és azokat a felhasználókat, akik számára a rendszerezettség és ebből fakadóan az elemezhetőség a fontos. A kistérségi adatbázis rendszer ugyanis nyitott lenne annyiban, hogy bárki számára elérhetővé és felhasználhatóvá tenné a területi-gazdasági indikátorok széles palettáját (a) és minden nagyobb átalakítás és adatmanipuláció nélkül, direkt módon tenné elemezhetővé a kistérségi szintű adatokat legalább két szempont szerint: keresztmetszeti elemzések (b1) és longitudinális szempontú elemzések (b2). A két elemzési szempont egyidejű érvényesíthetősége a feltétele annak, hogy egy ilyen tervezett rendszer a misszióját be tudja tölteni: az elemzők széles köre számára módot adjon előzetes és utólagos hatásvizsgálatok végzésére, munkaügyi programok hatásainak feltárására és a kormányzati fejlesztési és támogatási programok értékelésére. A jelen tanulmány egy ilyen, un. Kistérségi erőforrástérkép megvalósíthatóságát, a megvalósítás feltételeit járja körbe. Az első részben a nemzetközi példákat és az eddigi hazai tapasztalatokat tekintjük át röviden, majd a második részben a létező adatbázisok fontosabb jellemzőit foglaljuk össze. A harmadik rész a befektetői igények rövid leírását adja és azt, hogy egy kistérségi erőforrásrendszer hogyan illeszkedhet a telephely választás döntési folyamatába. A negyedik részben lesz szó a tervezett kistérségi adatbázis rendszer fontosabb paramétereiről, majd a megvalósítás technikai feltételeit és költségeit tárgyaljuk. Végül példaként ismertetünk egy kistérségi adatokat tartalmazó on-line rendszer demo változatát, amely megvilágítja, hogy milyen alapkoncepció mellett lenne véleményünk szerint kialakítani a Kistérségi Erőforrástérképet. A tanulmány mellékletében a Multiráció kft. munkaerőpiaci indikátorokat becslő eljárásainak matematikai leírását közöljük. 7 / 129

8 1. Nemzetközi és hazai tapasztalatok 1.1. Erőforrástérképek a befektetés ösztönzés szolgálatában Erőforrástérképek nemzetközi perspektívában A befektetés ösztönző erőforrás-térképek áttekintése során nagyon tarka képet kapunk: Több országban nem nagyon ismerik az erőforrás-térkép fogalmat. Ha léteznek erőforrástérképek, akkor másként nevezik a tartalmilag egyébként megfelelő megoldásokat. Több országban nem különösebb célkitűzés a befektetők vonzása. Itt többnyire csak általános ország ismertetésekkel találkozunk, vagy a kidolgozottság nem elégséges az erőforrás-térkép fogalom használatához. Számos országban nem értelmezik a kistérség fogalmat, mert az ország mérete olyan nagy, vagy éppen olyan kicsi, hogy ez ott nem alkalmazható. Például Szlovéniában csak ország méretű egyetlen régió van, a második szint a változó számú településből álló község, még az önigazgatási világra emlékeztetve. Az eltérő méretű országokban ugyanazok az elnevezések eltérő karakterű területi kisegységeket takarnak. Ezért sok esetben keresni kell az egybevethető területi egységeket. Pl. az amerikai county, vagy az orosz oblaszty, körülbelül megfelel a magyar kistérségnek az országos jelentőségét tekintve, holott a méretük rendkívül különböző lehet. A nagy, és ritkán lakott országokban nem is szoktak néhány száz négyzetkilométeres területi egységeket külön értelmezni, és alkalmazni. Mindezeket az eltéréseket szem előtt tartva vizsgáltuk, hogy külföldön hogyan alakul a kistérségi, vagy ahhoz hasonló területi egységre vonatkozó befektetés ösztönzési célú erőforrás-térképkészítés. A kutatások hamar kiderítették, hogy ezen a téren rendkívül gazdag választékkal találkozhatunk. Ezért az áttekinthetőség kedvéért némi rendszert alakítottunk ki. Először kiválasztottunk öt olyan megoldást, és országot, amelynek tapasztalatai Magyarország számára különösen fontosak, s ezeket részletesebben bemutatjuk. A fontossági szempontok közé bekerült, hogy az adott ország közvetlen versenytársunk-e a befektetési piacon, vagy nagy, fontos partnerünk, esetleg olyan megoldást alkalmaz, amely különösen tanulságos a számunkra. Ezután felsorolás szerűen további példákat mutatunk be, néhány szóval jellemezve az adott megoldást. 2 Az alfejezet a Nextra bt. tanulmánya alapján készült. Lásd: Nextra (2008): Befektetési célú kistérségi erőforrás-térkép készítésének a lehetősége, és megvalósítási feltételei, oldal. 8 / 129

9 A lengyel példa A lengyel erőforrástérképet a Polish Information and Foreign Investment Agency (Lengyel Információs és Külföldi Befektetési Ügynökség) honlapján találhatjuk meg. Az újonnan belépő EU tagországok közül Lengyelországban építették ki legjobban a befektetés ösztönzési célú, országot lefedő erőforrás-térképet. Ezt szempontunkból referencia megoldásnak is tekinthetjük. Az ország általános ismertetése A Why Poland? lapon az egész országra vonatkozóan közöl általános országismertető információkat, melyek miatt érdemes itt befektetni (fontos belső piac, dinamikusan fejlődő ország, jól képzett munkaerő, motivált, fiatal munkavállalók, legnagyobb új EU-s ország, a Nyugat-európai átlagnál kétszer gyorsabban növekvő GDP, földrajzi okok). Állításait alátámasztja független elemzők, pl. Ernst&Young felmérés eredményével, és közli a fontosabb makrogazdasági adatokat, és az oktatásra, az oktatási infrastruktúrára vonatkozó adatokat, amelyek nemzetközi összehasonlítását adja. A honlap bemutatja a Lengyelország keleti- és nyugat határán fekvő térségeket, az ország három Balti-tengeri kikötőjét és ezek kiváló légi, vasúti, tengeri és közúti közlekedési lehetőségeit. A nemzetközi iskolák felsorolása az idetelepülő befektetők/dolgozók családja számára adnak fontos jóléti lehetőségeket. Ehhez megyénkénti linkeket kapcsolnak az ilyen iskolákhoz. Minden fontosabb ágazathoz részletezik, hogy miért érdemes ide befektetni. Ezt adatokkal, jellemzőkkel, történelmi háttérrel, kontaktszemélyek elérhetőségével egészítik ki. Kiemelik a legfontosabb szektorokat, mint a járműipar, légi közlekedés, biotechnológia, BPO központok, háztartási fogyasztási cikkek, elektronikai ipar, IT, gépipar, fémipar, K+F, megújuló energiaforrások. Polish law: a lengyelországi törvényi hátteret mutatja be (pl. versenytörvény, gazdasági törvény, munkaügyi szabályozások, piaci védelem, ingatlanvásárlás külföldiek számára, adóügyek stb.). A honlapon megtalálható a Lengyelország számokban (alapinformációk, gazdasági mutatók) menüpont, ahol a fontosabb makro indikátorok találhatók meg. A How to menüpont a befektetőknek nyújt közvetlen segítséget. Hogyan alapozz meg egy üzletet Lengyelországban? Több nyelven elkészített letölthető brosúrákat tartalmaz (angol, német, kínai, francia, olasz, spanyol stb.). Maga a honlap is 8 nyelven olvasható! 9 / 129

10 A régiók (vajdaságok) ismertetése Ezt követi az egyes régiók (vajdaságok) részletes bemutatása. A honlapon, a régiókra kattintva egységes szerkezetű oldalra jutunk, mely a régió jellemzőit taglalja, például a Lubelskie régióét: Voivodship Capital Lublin Area (km 2 ) 25,114 Number of citizens - in urban areas 2,175, % Investor Assistance Centre Special Economic Zone Industrial and Technology Parks A táblázatban feltüntetett hivatkozások fontos információkra irányítják az érdeklődőt. Investor Assistance Centre: link, a regionális befektetést segítő központ oldalára (elérhetőség: kapcsolattartó személy, , tel, fax, cím, info + saját honlap linkje). A honlapot a Ügynökség üzemelteti, fő célja teljes szolgáltatást nyújtani a befektetőknek a régió szintjén. Special Economic Zone: különleges gazdasági övezetek, üzleti tevékenységek folytatására, speciális gazdasági körülmények mellet (pl. kiemelt adókedvezmények). Célja: a lengyel régiók fejlődési ütemének növelése, új technológiák kifejlesztésének támogatása, új munkahelyek teremtése stb. (5 régió kivételével) Industrial and Technology Parks: megmutatja térképen, hogy az adott régión belül hol találhatók ipari parkok. Ezekre kattintva egységes szerkezetben, egyesével, bemutatja az adott parkot (műszaki jellemzők, térkép, alaprajz, prezentációk, kontakt stb.). Az oldal általános jelleggel bemutatja a régió jellemzőit, a már ott lévő iparágakat, befektetési lehetőségeket, a befektetést ösztönző intézkedéseket, az EU-s támogatásokat, ipari parkokat stb. (linkek). 10 / 129

11 A cseh példa A cseh erőforrástérkép az Investment and Business Development Agency (Befektetési, és Üzleti Fejlesztési Ügynökség) honlapján található. A főoldalon a fő kérdés: miért érdemes Csehországban befektetni? Ennek megválaszolására hat nyelven, az oldalon fellelhető linkek nyújtanak segítséget. Az oldal az alábbi információkkal szolgál: Táblázatos formában megadja Prága és a főbb európai városok közti távolságot illetve az utazási időt (repülővel). Bemutatja fontosabb makrogazdasági mutatók adatait 1989 óta Linket ad a Cseh Nemzeti Bank és a Cseh Statisztikai Hivatal oldalára a további információkért. Képet ad a képzett munkaerő nagyságáról és szerkezetéről. Kapcsolódó linkekkel megmutatja a munkaerő létszámát, a foglalkozatási költségeket, a munkaügyi szabályokat, az oktatási rendszert, a műszaki felsőoktatást, a szakmák listáját Csehországban. Bemutatja a foglalkoztatási költségeket, havi átlagkereseteket országosan, a munkáltató költségeit, prémiumokat országok közötti összehasonlításban, ágazati bontásban, pozíciók szerinti bontásban, nominál- és reálkereset vonatkozásban, megyénkénti bontásban felsorolja a helyi közúti, vasúti, vízi úthálózat jellemzőit (táblázat, vasúti térkép, dokumentumok, szállítmányozási infrastruktúra, telekommunikáció, egyéb infrastrukturális eszközök ismerteti az adókedvezményeket, munkahely-teremtési hozzájárulást stb. Munkanélküliség szempontjából kiemelten rossz területeken kisebb projekteket is hangsúlyosan támogatnak. EU-s támogatások itt is elnyerhetők. a cseh beszállítói ipar hagyományait vázolja. Linked ad a cseh beszállítói adatbázisra. képet ad az ingatlanpiac működéséről, bérleményekről, irodalétesítményekről, kihasználható területekről. Link az ipari létesítmények fejlesztését célzó kormányzati programra, ill. az ingatlanpiac működéséről szóló statisztikákra. 11 / 129

12 Bemutatja a cseh életszínvonal mutatókat, összehasonlítva a nyugati országokéval. Link a mindennapi élettel kapcsolatos általános tudnivalókra (nemzetközi iskolák, programlehetőségek stb.) Iparágakra bontva felsorolja a befektetési lehetőségeket (járműipar, légi közlekedés, biotechnológia, BPO központok, orvosi eszközök, elektronikai ipar, IT, K+F stb.). Az egyes iparágak linkjére kattintva vonatkozó adatokat, összehasonlító táblázatokat/diagramokat találunk, cégek prominens személyiségeinek ajánlásai is láthatók. Link az adott iparágban, Csehországban működő cégeket bemutató dokumentumra (részletes, igényes, jó minőségű). Az oldalak azonos szerkezetűek. Felsorolja az együttműködési lehetőségeket, és részletezi őket (pl. partneri együttműködés, joint venture, K+F együttműködés stb.). Ennek alátámasztására linkek a vonatkozó dokumentumokra. Híreket ad az ingatlanpiacról. Itt zöld- és barnamezős beruházásokról kaphatnak képet a befektetők. A honlapon szöveges kereső is működik A szlovák példa A szlovák megoldás a szlovák gazdasági minisztérium honlapján található. A főoldalon az Industry menüpontra kattintva juthatunk el az iparral kapcsolatos információkat tartalmazó oldalra. Itt az első menüpont a Szlovák Köztársaság és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank közötti keretegyezményt nyitja meg. A következő hivatkozás a 21. századi szlovák ipar fejlesztésének alapelveit mutatja be, illetve háttéradatokkal szolgál. Foglalkozik az országot érintő felmerülő problémákkal (alacsony hatékonyság a támogatások felhasználásánál stb.), az iparfejlesztéssel kapcsolatos új látásmód kialakításával, az iparpolitika céljaival és alapelveivel, elemzi a szlovák ipart versenyképesség és teljesítőképesség szempontjából, valamint financiális szempontok szerint. Megfogalmazza a szlovák ipar átszervezésének és annak a külföldi befektetők számára vonzóvá tételének szükségességét. Az oldalon találhatók még hivatkozások a szlovák ipari és energetikai politikára vonatkozóan is. Ellentétben a többi vizsgált, befektetést elősegítő oldallal, a szlovák honlap kevésbé felhasználóbarát, statikus rendszerű, tanulmányokkal és háttértörténeti információkkal kitöltött jelleget mutat. A szlovákon kívül csak angol nyelven jeleníthető meg, nem segíti a hatékony keresést. 12 / 129

13 A francia példa A francia változat az Invest in France ügynökség honlapján található meg. A főoldalon található linkek közül az első: Miért válasszuk Franciaországot? Itt a fő vonzerőket sorolják fel, amelyek miatt érdemes (külföldi) befektetőként az országot választani. Ilyenek például: Franciaország a világ ötödik gazdasági hatalma, a világ egyik legnyitottabb országa, stb. Az oldal közepén hat további hivatkozás található, melyek a választást segítő információkat tartalmazzák. Termelékeny munkaerő : ezen az oldalon a francia munkaerővel kapcsolatos előítéleteket igyekeznek eloszlatni, példaként felhozva az EU-s átlagnál hosszabb munkahetet (38 óra), illetve az ezt a tényt alátámasztó statisztikai adatokat. Megemlítik a felsőoktatásra fordított magas GDP-arányt, és a munkavállalók nagyfokú rugalmasságát. Az oldalon link található a francia munkaügyi törvényre. Átjáró az európai üzletbe : ebben a részben az ország infrastruktúráját mutatja be (közút-, vasúthálózat, nemzetközi repülőterek, tengeri szállítmányozás). Kiemeli a km hosszú autópálya-hálózatot és a nagysebességű TGV vasutat. Hangsúlyozza, hogy a befektetők számíthatnak a megbízható és versenyképes energiaipari és telekommunikációs szolgáltatókra. Francia klaszterek : térkép segítségével bemutatja az egyes régiókat, és ágazat szerinti (járműipar, biotechnológia, energiaipar stb.) keresést is lehetővé tesz. Ez speciális kistérségi befektetési lehetőségeket, és információkat nyújt. Alacsony telepítési költségek : ezen az oldalon a beruházásokkal kapcsolatos költségeken van a hangsúly. Összehasonlítva az Egyesült Államokkal és Németországgal, Franciaország energiaárai (az Egyesült Királysághoz hasonlóan) jelentősen alacsonyabbak. Ugyancsak kedvezőbbek az ingatlanárak, valamint az emberi munkaerő is. Ezek a tényezők teszik Franciaországot vonzóvá a befektetők számára. Itt néhány példát is felsorolnak a jelenlegi befektetők közül. (Microsoft (USA), Dole (USA), Delphi Corporation (USA), Motorola (USA), Steelcase (USA), The Timken company (USA), Carrier (USA), Shiseido (Japan), Akebono (Japan), Ajinomoto (Japan), Amada (Japan), Cascades (Canada), Smurfit Kappa (Ireland). 13 / 129

14 Az BEA (USA) on-line lekérdezési rendszere Az USÁ-ra vonatkozó alkalmazás a BEA (Bureau of Economic Analisys) honlapján található meg. Az amerikai BEA évente készít rendkívül részletes jelentését az amerikai gazdaságról. Ennek egy külön fejezete foglalkozik a működő tőkebefektetéssel. Ennek kapcsán elkészítik az amerikai külföldi működő tőkebefektetésekről szóló, tagállam szintű, áttekintést is 3. Az áttekintés rendkívüli részletességgel, állam, megye, bontásban feldolgoz szinte minden kapcsolódó információt. Mindezeket többszintű tagolásban teszi elérhetővé, hogy a felhasználó eligazodjon a rengeteg információban. A portál legfontosabb szolgáltatása, hogy a felhasználó maga szerkeszthet a saját igényeinek megfelelően információs táblázatokat és térképeket és az elkészült táblákat és térképeket szabadon letöltheti a netről. A BEA portál segítségével szinte tetszőleges információkat nyerhetünk bármely kistérség, megye, állam vonatkozásában a befektetési célú döntéseinkhez, erőforrástérkép készítéséhez akár emberi erőforrás, vagy foglalkoztatás, akár területi adatok, vagy más vonatkozásban Egyéb példák További befektetés ösztönző célú adatbázisok és szöveges megoldások felsorolás szerűen: (Franciaország, egy régió befektetési célú bemutatása) (Franciaország, régiós bontású bemutatás) (Az egész világra kiterjedő, befektetés ösztönzési célú portál, országonként eltérő kidolgozottsággal, pl. Bulgária esetében városok körüli kistérségekre bontva) (Bahrain ország bemutatás, egy befektetési park részletes bemutatása, fontos linkek) (Egy kínai befektetési park nagyon részletes bemutatása) / 129

15 (Egyesült Királyságban un. helyi régiók egységes szerkezetben történő befektetési célú bemutatása) (Egyesült Királyságban York megyére vonatkozó összetett, jól adatolt, befektetési célú erőforrás-térkép) (Nyugat-Ausztráliai összetett, befektetési célú erőforrás-térkép, főként ágazati, illetve emberi erőforrás bontásban) (Japánban egy ipari park nagyon részletes, összetett befektetési erőforrás-térképe) (Norvégia bemutatkozó portálja Kínában, melyben sok befektetési erőforrás-térkép értékű modul található pl. oktatás, emberi erőforrás, ágazatok, stb.) (Finnország általános ország bemutatkozása befektetés ösztönzési céllal, nagyon részletes adattárral, minimális régiós bontásban) (Svédországi összetett befektetési, és egyéb célú ország bemutatás, minimális megyei, és régiós bontásban, ugyanakkor erőforrás-térkép értékű általános adatbázisok) (Egy magyar, román, szerb határon átnyúló kistérségi együttműködés erőforrás-térképe) (Az oroszországi Samara régió idegenforgalmi, és vendéglátó ipari erőforrás-térképe) (A Barents tenger melléki orosz, norvég, finn együttműködés befektetési erőforrás-térképe, elsősorban a múltban végrehajtott befektetési projektek vonatkozásában) (Az Egyesült Királyság Hampden megyéjének erőforrás-térképe, elsősorban az emberi erőforrásokra, a foglalkoztatásra alapozva). 15 / 129

16 Összegzés A befektetési célú információk összegyűjtése mindenütt a világon megjelenik. Ezek kivitelezése azonban nagy eltéréseket takar. Nemcsak a konkrét megoldások térnek el, hanem azok kidolgozottsága, adatgazdagsága is. A magyar gyakorlathoz hasonlóan itt is megjelennek tipikus megoldások: Átfogó, az országot, különféle területi bontásban, befektetési szempontból bemutató, jól adatolt, kidolgozott, rendszeresen frissített portálok; Erőforrás-térkép néven előfordulnak ettől idegen megoldások, amelyek például a múltbeli eseményeket archiválják, vagy egy szakma marketingjét jelentik, sőt virtuális interaktív lakás-, és ingatlan piacként szolgálnak; Tudományos célú, egyszer elkészített statikus erőforrás-térképek; Csak egy-egy ágazatot, vagy rész területet bemutató megoldások; Az ország gazdaságának, társadalmának, infrastruktúrájának fontosabb ismérveinek bemutatása statikus oldalakon (passzív ország bemutatók); Csak egy kisebb területi egység (régió, kistérség, település) befektetési lehetőségeit bemutató megoldások; Kivitelezés módja szerint a passzív bemutatkozások mellett megjelennek az interaktív, keresőkkel ellátott, sőt testre szabott információs önkiszolgálást lehetővé tevő portálok is. A vázolt sokszínűség mellett azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a kutatás legfontosabb eredményét. A legtöbb országban, különösen a befektetési piacon velünk versenyzőknél létezik országos adatokat tartalmazó, befektetési célú erőforrás-térkép, s ezek némelyike nagyon jól kiépített, regionálisan bontott adatokat tartalmaz, részlet gazdag, felhasználó barát, és rendszeresen frissített megoldás. Ez a befektetésekért folytatott versenyben mással alig helyettesíthető előnyt jelent, mert éppen a befektetési folyamat kényes, első szakaszában segíti elő a figyelem átirányítását az országra, régióra, kistérségre. 16 / 129

17 1.2. Erőforrástérképek, mint kutatási célú adatbázisok Ugyanúgy, ahogy Magyarországon, az Európai Unió más országaiban sem megoldott az egészen részletes, alacsony területi aggregáltságú adatbázisok nyilvánossá tétele. Ha Magyarország települési, illetve kistérségi adatbázisaira keresünk külföldi analógiát, gyakorlatilag nem találunk semmit. Ennek több oka is van. Egyrészt a település fogalma mást és mást jelent Európa különböző tájain; a közép-európai településszerkezet gyökeresen eltér például az észak-európaitól, de az angol vagy a holland vidéki, rurális térségek sem hasonlíthatók össze a nálunk megszokottal. Másrészt a közigazgatási rendszerek egészen változatos módozatai jelennek meg Európában. Az, hogy minden település közigazgatásilag önálló egységet alkot, egyáltalán nem megszokott európai jelenség. Nem kell messze mennünk, hogy ettől eltérő megoldásokat tapasztaljunk (lásd Szlovénia vagy Románia példáját). Magyarországon a területi közigazgatási rendszer háromszintű: település, megye, ország. Éppen ezért ez a három területegység a statisztikai számbavétel és adatközlés színtere. Európában ugyanígy az az általánosan elfogadott gyakorlat, hogy a közigazgatási egységek adják a területi statisztikai egységeket is. Nézzük meg ehhez Szlovénia példáját; regionális rendszerük az alábbiak szerint épül fel: Települések (Naselja; Settlements): Számuk: Településen épületek egybefüggő vagy nem egybefüggő csoportja értendő, amely rendezett földrajzi egységet alkot. A településeknek önálló nevük és házszámozási rendszerük van; területük egy vagy több statisztikai körzetből tevődik össze. Ebből a definícióból következik a települések óriási száma. Szlovénia településszerkezete nagyon tagolt, aprófalvas. Gondoljunk csak bele: az ország területe alig km2, mégis közel hatezer települést tartanak számon, ami majdnem kétszer annyi, mint Magyarország településeinek száma. (Bár ha nálunk is ilyen egyszerű lenne a települések definíciója, két-háromszorosára nőne a települések száma.) Járás, önkormányzati közösség (Občine; Municipalities): Számuk: 192. A járások adják a helyi önkormányzás alapegységeit és egyedüli területi szintjét. Helyi önkormányzatot települések vagy települések csoportjai hozhatnak létre az érintett települések polgárainak megkérdezésével, pozitív eredménnyel záruló helyi népszavazást követően. Az alapítás feltétele, hogy az érintett települések összlakossága legalább ötezer fő legyen. Kivételes esetben földrajzi (pl. határ menti helyzetből fakadó), nemzetiségi, történelmi vagy gazdasági okból el lehet térni ettől a szabálytól. Ez a dimenzió a szlovén területi gondolkodás alapja. E járások településeinek tehát egy közös polgármestere és képviselőtestülete van. 17 / 129

18 Szlovéniában a kilencvenes évek elején még csak 62 járás (občina) létezett. Ezek már akkor is, a mai járásokhoz hasonlóan, a rendszeres statisztikai adatközlés alapvető területi szintjét adták (lásd a szlovén statisztikai évkönyveket 1995-ig). E 62 járás helyett 1995 januárjában 147, az eddigiekkel azonos funkciójú önkormányzati területi egység jött létre, melyek száma az 1996-ban elfogadott, a "Helyi önkormányzatok alapításának eljárási szabályairól és területének megállapításáról" szóló törvény hatályba lépése után, több év alatt, a már meglévő járások osztódása révén, további 45-tel gyarapodott. (A statisztikai adatfelvételi és adatközlő rendszer sajnos nem követte túl gyorsan a változásokat, ezért még az 1999-es statisztikai évkönyvben is a 147 járásra vonatkozó adatsorokat találjuk.) Statisztikai régiók (Statistične regije; Statistical regions): Számuk: 12. A statisztikai régiók felelnek meg Szlovéniában a NUTS-rendszer 3. szintjének. Ez a területi szint csak adatgyűjtési, strukturálási és szolgáltatási funkciókkal rendelkezik, tehát önkormányzatilag (még) nem intézményesült. A régiókat 1995-ben hozták létre, így csak az 1996-os statisztikai évkönyvben találkozhatunk velük először. Azóta viszont folyamatos és következetes a velük kapcsolatos adatszolgáltatás. A statisztikai régiók a fent ismertetett járásokból épülnek fel, határaik igazodnak azok határaihoz. A szlovén statisztikai hivatal a 12 statisztikai régióra és a 192 járásra vonatkozóan közöl évenként igen sokrétű, főleg demográfiai és gazdasági jellemzőket számszerűsítő adatokat. Ebből következően a területi egyenlőtlenségeket és folyamatokat ezen a két szinten tudjuk mérni, nyomon követni, kutatni. Ha végiggondoljuk, hogy Magyarországra vonatkozóan miként is érhetők el regionális adatok, egy tipikus európai gyakorlattal találjuk szemben magunkat. Elektronikus formában, az interneten keresztül mindössze a KSH portálján találunk letölthető adatokat a STADAT rendszerben, ahol a standard területi egységek megyék és régiók. Interneten keresztül a KSH honlapján és a KTI által kifejlesztett Iloma rendszeren kívül semmi más adatbázist nem találunk, nyomtatott formában viszont igen. A KSH különféle statisztikai évkönyvei még néhány tucat települési adatsort is közölnek. Ha tehát egy külföldi kutató Magyarország regionális egyenlőtlenségeit szeretné megismerni, megyei szinten hozzáfér néhány teljesen általános alapindikátorhoz (GDP, munkanélküliségi ráta stb.). Ha viszont ennél részletesebb területi beosztások érdeklik, vagy el kell jönnie Magyarországra és beülnie a KSH könyvtárába kézzel kiírogatni mindent, vagy valamiféle kutatási együttműködés révén hozzá kell férnie például a T-STAR-hoz (amiről persze szinte biztosan nem tudják határainkon kívül, hogy egyáltalán létezik). Az EU többi országaiban többé-kevésbé hasonló a helyzet. Minden országban a helyi statisztikai hivatal a legfontosabb adatforrás; néhány évvel ezelőtt ezeken az intézményeken kívül más helyről nem is lehetett regionális adatokhoz jutni. Vagyis egy egész Európára kiterjedő területi adatbázis összeállítása bizony nagyon fáradtságos feladat volt, különös tekintettel arra, hogy nem mindegyik ország volt 18 / 129

19 olyan közlékeny, mint a fent részleteiben bemutatott Szlovénia. Az EU NUTS rendszerének létrehozása ezen a téren is forradalmi változásokat indított el: nagyjából egységessé vált a területi statisztikai adatgyűjtés szemlélete és területi beosztása. Az elmúlt évtizedekben egyre szélesebb körű és egyre használhatóbb az Európai Unió Statisztikai Hivatalának a tagállamokra és a csatlakozásra váró országokra kiterjedő, regionális szintű statisztikai adatgyűjtésen alapuló területi adatbázisa, az ún. REGIO adatbázis, melyet NUTS 1, 2, 3 szintű adatokkal töltöttek fel. Ebbe az 1970-es évektől gyűjtik az adatokat, amikor a NUTS rendszer felváltotta a különböző statisztikai adatgyűjtési egységeket (mezőgazdasági, közlekedési stb. régiók). A teljes adatbázisnak egy metszetét jelenti az immár több mint 30 éve évente megjelenő Regionális Statisztikai Évkönyv (Regions: Statistical Yearbook). Az évkönyv struktúrája az 1970-es évektől napjainkig jelentős változásokon ment keresztül, mind formailag, mind tartalmilag. Sokáig külön, a kötetek első, kiemelt fejezetében fellelhető volt a mutatók egy még szűkebb válogatása: az ún. fő indikátorok (main indicators), mely kiemelés azonban 2001-től megszűnt (a különböző ún. kohéziós jelentésekben bukkanunk rá a fő indikátorokra). E mutatókat a társadalom és gazdaság állapotának kiemelt regionális indikátoraiként jelölték meg a statisztikusok. A terület, a népesség/népsűrűség, az egy főre jutó GDP, valamint a foglalkozási szerkezet, a munkanélküliségi ráta azok a mérőszámok, melyek az elmúlt évtizedekben végig fő indikátorok voltak. 4 Ennyiben az európai gyakorlat követni kezdte a sokkal fejlettebb amerikai példákat. Az adatok nyilvánosság számára elérhetővé tétele után az on-line elérhetőség megteremtése és a több szempontú lekérdezhetőség, az interaktivitás biztosítására irányuló fejlesztések jelenlegi is folynak. Ennek megfelelően az EU statisztikai hivatala, az Eurostat az alábbi weboldalon keresztül teszi nyilvánossá NUTS 1, 2 és 3 szintű területi adatait: Az EU mellett természetesen más (világ)szervezetek is nyilvánosságra hoznak területi adatokat. Az ENSZ (UNDP) évente közzéteszi Human Development Report-jait, szabadon letölthető formában (www.undp.org). Regionális fejlesztési információk és a világ országainak adataot tartalmazó adatbázis érhető el a Világban és az OECD honlapján is: és 4 Szabó Pál (2005) Az Európai Unió regionális indikátorai. Regionális Tudományi Tanulmányok 11. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, Budapest o 19 / 129

20 1.3. A nyilvánosság számára elérhető hazai területi adatbázisok A DSS A LIFE Balaton Project keretében kifejlesztésre került Döntés Támogató Rendszer (Decision Support System, a továbbiakban: DSS) olyan eszköz, ami a jövőben potenciálisan megkönnyíti és hatékonyabbá teszi a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet (a továbbiakban: BKÜ) területén folyó átfogó környezetvédelmi és területfejlesztő munkát. Várhatóan hasznosítani tudja mind a Balaton Fejlesztési Tanács, mint a teljes régióért felelős intézmény, mind az egyéb, csak szűkebb területek, esetleg mindössze egy-egy település vagy társadalmi csoport érdekeit képviselő szervezetek mindegyike. A DSS az alábbi főbb jellemzőkkel írható le: Magába gyűjti a BKÜ teljes területéről a tó és annak emberi környezete állapotát leíró adatokat. E begyűjtött információkat térinformatikai módszerek segítségével rendszerezi, feldolgozza, megjeleníti (egy részüket on-line). A statikus állapot-adatok összekapcsolásával megjeleníti és elemezhetővé teszi a térségben zajló folyamatokat. Magába gyűjti a térségről elérhető kutatási adatokat, eredményeket, fejlesztési elképzeléseket, irányvonalakat. A korábbi tapasztalatok és az adott pillanatban ismert folyamatok összehangolása révén döntési alternatívákat kínál fel adott szituációban a rendszert igénybevevő döntéshozók számára. Az on-line térinformatikai rendszer első lépésként egy igen széleskörű és nagymélységű információs bázist kellett megteremteni. Tematikailag széles spektrumban összegyűjtésre kerültek az eddigi tudományos eredmények, mely tapasztalatok alapján megtörtént a nyers alapinformációk becsatornázása is. A kialakított DSS mögött álló térinformatikai modul (www.balatonline.net ) a térségre vonatkozó információs bázis tartalmilag leglényegesebb szegmensét négy témakörben jeleníti meg: Turizmus, Környezetvédelem, Társadalom, Gazdaság (lásd a ábrát). 20 / 129

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Országos Rendezési Tervkataszter

Országos Rendezési Tervkataszter TeIR Országos Rendezési Tervkataszter Felhasználói útmutató Budapest, 2015. április Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 3 2. LEKÉRDEZÉSEK... 3 2.1 TERV ELLÁTOTTSÁG LEKÉRDEZÉS... 4 2.1.1. Kördiagram... 5 2.1.2.

Részletesebben

Területi elemzések. Budapest, 2015. április

Területi elemzések. Budapest, 2015. április TeIR Területi elemzések Felhasználói útmutató Budapest, 2015. április Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 3 2. AZ ELEMZÉSBEN SZEREPLŐ MUTATÓ KIVÁLASZTÁSA... 4 3. AZ ELEMZÉSI FELTÉTELEK DEFINIÁLÁSA... 5 3.1.

Részletesebben

n" - Online adatbázisok KSH honlapján Bódiné Vajda Györgyi KSH Tájékoztatási főosztály

n - Online adatbázisok KSH honlapján Bódiné Vajda Györgyi KSH Tájékoztatási főosztály "Virtuális utazás s a számok tengerén" n" - Online adatbázisok és s kiadványok a KSH honlapján Bódiné Vajda Györgyi KSH Tájékoztatási főosztály www.ksh.hu 1996 óta van honlapunk Jelenlegi a 4. verzió Kinek

Részletesebben

Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia indikátor rendszer

Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia indikátor rendszer Szociális ÁIR (Szociális Ágazati Információs Rendszer) Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia indikátor rendszer Felhasználói útmutató Budapest, 2012. december 1 Tartalomjegyzék 1. Előzmények, célok...

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Fejlettségbeli különbségek alakulása Európában és Magyarországon - 1990-2012 példák a regionaldata.org felhasználásával

Fejlettségbeli különbségek alakulása Európában és Magyarországon - 1990-2012 példák a regionaldata.org felhasználásával Fejlettségbeli különbségek alakulása Európában és Magyarországon - 1990-2012 példák a felhasználásával Tóth István János, MTA KRTK KTI MTA Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottsága Munkatudományi

Részletesebben

Otthontérkép, segít a döntésben! 2012. április 25. 2012.04.25.

Otthontérkép, segít a döntésben! 2012. április 25. 2012.04.25. Otthontérkép, segít a döntésben! 2012. április 25. 1 Az FHB Otthontérkép már most további információkkal bővül! A 2012. április 16-án bemutatott Otthontérkép alkalmazás újabb statisztikai adatokkal került

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Az alábbiakban a portál felépítéséről, illetve az egyes lekérdező funkciókról kaphat részletes információkat.

Az alábbiakban a portál felépítéséről, illetve az egyes lekérdező funkciókról kaphat részletes információkat. Súgó Az alábbiakban a portál felépítéséről, illetve az egyes lekérdező funkciókról kaphat részletes információkat. A lekérdező rendszer a Hírközlési Szolgáltatások és Interfész bejelentések, valamint az

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AZ UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON REGIONÁLIS DIMENZIÓBAN Doktori (PhD) értekezés TÉZISFÜZET Készítette: dr.

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Alkalmazások. Budapest, 2015. április

Alkalmazások. Budapest, 2015. április TeIR Alkalmazások Összefoglaló Budapest, 2015. április TeIR-Nyilvános alkalmazások Térinformatikai alkalmazások térképi adatbázisok A térinformatikai alkalmazások használatának keretében, interaktív webes

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója

Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Bemutatja: Bruhács Tamás főosztályvezető-helyettes - OM, Fejlesztési és Tudományos Ügyek Főosztálya Hodász

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Térinformatikai alkalmazások térképi adatbázisok

Térinformatikai alkalmazások térképi adatbázisok TeIR Térinformatikai alkalmazások térképi adatbázisok Felhasználói útmutató Budapest, 2015. április BEVEZETŐ A TeIR NYILVÁNOS ALKALMAZÁSAI között található a Térinformatikai alkalmazások menüpont, melyben

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. gyakornokokat keres

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. gyakornokokat keres A Századvég Gazdaságkutató Zrt. Egészségügy Üzletága olyan, a tanácsadói munka iránt érdeklődő fiatalokat keres, akik érdekelődnek az egészségpolitikai és az egészség-gazdaságtani kérdések iránt; jó elemző

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Az Erőforrástérkép v2.5 újdonságai: Járási adatok & 1100 mutató Magyarországról és az EU-ról

Az Erőforrástérkép v2.5 újdonságai: Járási adatok & 1100 mutató Magyarországról és az EU-ról Az Erőforrástérkép v2.5 újdonságai: Járási adatok & 1100 mutató Magyarországról és az EU-ról Tóth István János, MTA KRTK KTI 2014. Március 27. (csütörtök) 10.00-12.00 Budapest,V. kerület, Nádor u. 7.,

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

IV/8. sz. melléklet: Internetes megjelenés (vállalati portál) funkcionális specifikáció

IV/8. sz. melléklet: Internetes megjelenés (vállalati portál) funkcionális specifikáció IV/8. sz. melléklet: Internetes megjelenés (vállalati portál) funkcionális specifikáció 1. A követelménylista céljáról Jelen követelménylista (mint a GOP 2.2.1 / KMOP 1.2.5 pályázati útmutató melléklete)

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A FileZilla program beállítása az első belépés alkalmával

A FileZilla program beállítása az első belépés alkalmával 6. A záróvizsga-jegyzőkönyv készítése A záróvizsga-jegyzőkönyveketa Karok többsége a jegyzőkönyvkészítésre Dr. Tánczos László által kifejlesztett Access alkalmazás használatával készíti el. A záróvizsga-jegyzőkönyv

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés

Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés A CENTROPE K+F EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT Társadalmi kapcsolathálózat-elemzés Első eredmények Az ÖAR-Regionalberatung GmbH és a CONVELOP cooperative knowledge design gmbh együttműködésében Graz, 2010. február

Részletesebben

A HIPA céljainak és feladatainak bemutatása. Ésik Róbert elnök

A HIPA céljainak és feladatainak bemutatása. Ésik Róbert elnök A HIPA céljainak és feladatainak bemutatása Ésik Róbert elnök A HIPA születése Professzionális befektetésösztönzés Külföldi működőtőke növelése A már Magyarországon lévő vállalatok újrabefektetéseinek

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás Statisztika 3. előadás Statisztika fogalma Gyakorlati tevékenység Adatok összessége Módszertan A statisztika, mint gyakorlati tevékenység a tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Az NIIF Intézet és a ÚMFT TÁMOP 4.1.3 programok bemutatása

Az NIIF Intézet és a ÚMFT TÁMOP 4.1.3 programok bemutatása Az NIIF Intézet és a ÚMFT TÁMOP 4.1.3 programok bemutatása Máray Tamás Mohácsi János 2008.03.26. ISO 9001 2008.03.26. NIIF Intézet 1 Tanúsított cég NIIF program Hazai kutatói hálózat: NIIF Program (több

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

VÍZIKÖZMŰ-ONLINE ÉS VÍZHASZNÁLAT-ONLINE ADATFELDOLGOZÓ RENDSZEREK

VÍZIKÖZMŰ-ONLINE ÉS VÍZHASZNÁLAT-ONLINE ADATFELDOLGOZÓ RENDSZEREK VÍZIKÖZMŰ-ONLINE ÉS VÍZHASZNÁLAT-ONLINE ADATFELDOLGOZÓ RENDSZEREK A RENDSZEREK ALAPSZOLGÁLTATÁSAINAK RÖVID ISMERTETÉSE ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG 2015. ELŐZMÉNYEK 2011-ben elkészült és üzembe állt

Részletesebben

A mobil alkalmazás. Felhasználói útmutató - ios

A mobil alkalmazás. Felhasználói útmutató - ios Program megnevezése: Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Pályázat címe: HUSK JOBs portal Közös munkaerő-piaci információs rendszer A vezető partner: Centrum pokročilých

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Tájékoztató a határon túli támogatások központi nyilvántartó rendszeréről

Tájékoztató a határon túli támogatások központi nyilvántartó rendszeréről HATÁRON TÚLI MAGYAROK HIVATALA 1518 BUDAPEST 112, PF. 43 I. BÉRC U. 13-15. ( 372-9502 372-9561 - htmh@htmh.gov.hu Tájékoztató a határon túli támogatások központi nyilvántartó rendszeréről A szomszédos

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2012

Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2012 Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2012 Módszertani útmutató a Diplomás Pályakövető Rendszer 2012 es tavaszi online kérdőíveinek központi blokkjához Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Algoritmus terv 3. Fejezet: Folyamatok meghatározása

Algoritmus terv 3. Fejezet: Folyamatok meghatározása This image cannot currently be displayed. Algoritmus terv 3. Fejezet: Folyamatok meghatározása 1. Algoritmus általános áttekintése 2. Inputok és outputok definiálása 3. Folyamatok meghatározása 4. ozási

Részletesebben

Központi diplomás pályakövető program (DPR)

Központi diplomás pályakövető program (DPR) TÁMOP 4.1.3 DPR Központi diplomás pályakövető program (DPR) avagy amit a VAS elbír Fodor Szabolcs 11. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás 2011. január 21. Tudja Ön pontosan, hogy mennyi ma Magyarországon

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 A vállalati konjunktúra-felmérés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) 1998 áprilisa óta tartó kutatássorozata, amely minden év áprilisában

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Minta weboldal. 8 Keresés. A helyi közösségek saját weboldalainak arculati megkötései és elrendezési javaslata.

Minta weboldal. 8 Keresés. A helyi közösségek saját weboldalainak arculati megkötései és elrendezési javaslata. Webarculat A weboldal A LEADER Helyi Akciócsoportok weboldalai mind-mind egyedi megoldások, a helyi közösséggel kapcsolatos információk megosztóhelyei. Ezek a weboldalak szabadon szerkeszthetők, bizonyos

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011)

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) Esztergom, 2015. szeptember hó Molnár László EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) A következő évtizedben az a cél, hogy a közlekedési módok és az országok között még meglevő akadályok leépítésével,

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

AquaLingua. Felhasználói Segédlet

AquaLingua. Felhasználói Segédlet AquaLingua Felhasználói Segédlet Bevezetés Kezdés témaválasztással Kezdés kereséssel Kép megtekintése 1/7 Bevezetés Az AquaLingua weboldal lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy címkékkel ellátott

Részletesebben

A logisztika a nemzeti fejlesztés kulcseleme

A logisztika a nemzeti fejlesztés kulcseleme Szolgáltatóközpont vagy átjáróház A logisztika jelentősége a magyar gazdaság számára A logisztika a nemzeti fejlesztés kulcseleme Chikán Attila az MLBKT társelnöke, egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem

Részletesebben

A DigiKresz internetes gyakorló program hatékony segítség az elméleti oktatást követő vizsga eredményességének növelésében.

A DigiKresz internetes gyakorló program hatékony segítség az elméleti oktatást követő vizsga eredményességének növelésében. DIGIKRESZ internetes gyakorló program Kedves Felhasználó! A DigiKresz internetes gyakorló program hatékony segítség az elméleti oktatást követő vizsga eredményességének növelésében. A program előnyei a

Részletesebben

Az országos Területfejlesztési és területrendezési Információs Rendszer (TeIR) Rudan Pál, osztályvezető VÁTI Dokumentációs Központ 2012. május 16.

Az országos Területfejlesztési és területrendezési Információs Rendszer (TeIR) Rudan Pál, osztályvezető VÁTI Dokumentációs Központ 2012. május 16. Az országos Területfejlesztési és területrendezési Információs Rendszer (TeIR) Rudan Pál, osztályvezető VÁTI Dokumentációs Központ 2012. május 16. A VÁTI feladatkörei Európai Együttműködési Programok (határmenti,

Részletesebben

Társadalmi kohéziós szerep elemzése

Társadalmi kohéziós szerep elemzése Társadalmi kohéziós szerep elemzése Vidéki felsőoktatási intézmények gazdasági és társadalmi hatásai Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Tartalom A kutatás célja Társadalmi és

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL Kerber Zoltán TÁMOP 3.1.15 szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési

Részletesebben

Felhasználói dokumentáció a teljesítményadó állományok letöltéséhez v1.0

Felhasználói dokumentáció a teljesítményadó állományok letöltéséhez v1.0 Felhasználói dokumentáció a teljesítményadó állományok letöltéséhez v1.0 www.kekkh.gov.hu Státusz: Verzió Cím Dátum SzerzőFolyamatban Változások Verzió Dátum Vállalat Verzió: 1.0 Szerző: Lénárd Norbert

Részletesebben

I. A változások összefoglalása

I. A változások összefoglalása Tájékoztatás a Közbeszerzési Hatóság elektronikus rendszereinek főbb változásairól (Ajánlattevők és egyéb, a közbeszerzések iránt érdeklődő felhasználók számára) Ezúton tájékoztatjuk az ajánlattevőket

Részletesebben

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév Dr. Bozsik Sándor Megyei jogú város gazdálkodásának bemutatása és komplex pénzügyi elemzése Adóellenőrzés egy gazdálkodási szerv esetében Nemzetközi adózási

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

1 Vezetői összefoglaló 3. 2 Bevezetés 10. 3 Egységköltség-számítás az EMIR adatbázis alapján 11

1 Vezetői összefoglaló 3. 2 Bevezetés 10. 3 Egységköltség-számítás az EMIR adatbázis alapján 11 1 Vezetői összefoglaló 3 2 Bevezetés 10 3 Egységköltség-számítás az EMIR adatbázis alapján 11 4 Az egységköltség-alapú elszámolás kialakításának intézményi feltételei 14 4.1 A támogatott képzési piac és

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben