Távközlő Hálózatok. Órai jegyzet. BME VIK Műszaki informatika szak 2002/2003-as tanév. Jegyzetelték: Lakat Máté, Groll Bálint

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Távközlő Hálózatok. Órai jegyzet. BME VIK Műszaki informatika szak 2002/2003-as tanév. Jegyzetelték: Lakat Máté, Groll Bálint"

Átírás

1 Távközlő Hálózatok Órai jegyzet BME VIK Műszaki informatika szak 2002/2003-as tanév Jegyzetelték: Lakat Máté, Groll Bálint Előadták: Dr. Henk Tamás (1-6. fejezet) Dr. Cinkler Tibor (7. fejezet) Dr. Csopaki Gyula és Dr. Ziegler Gábor (8. fejezet) BME TTT 1

2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS...6 A TTT TANSZÉK...6 Rövid ismertető...6 A Tanszék szerepe az egyetemi oktatásban...6 TÁVKÖZLŐ HÁLÓZATOK...6 Előadók, elérhetőségeik...6 TH oktatási anyagok...6 Magyar nyelvű irodalom...7 TH követelmények...7 TH célkitűzése...7 Tárgy jellege...8 Kapcsolódó tárgyak...9 TH fejezetei INFORMÁCIÓKÖZLŐ HÁLÓZATOK FEJLŐDÉSE...10 BEVEZETÉS...10 Az Egyszerű hálózati modell ALAPTECHNOLÓGIÁK FEJLŐDÉSE...10 Dinamikus alkatrészek, intelligencia...10 Hosszútávú, nagy kapacitású memóriák...11 Átviteli utak HÁLÓZATOK FEJLŐDÉSE VILÁGSZERTE...11 Elektronikus hálózatok fejlődése...11 AT&T, Amerika, Európa a korai időkben...11 Mai helyzet világszerte...12 Mai helyzet Nyugat-Európában...12 Modellezés - logisztikai görbe...13 Gazdasági hatások TH FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON ig: INFORMÁCIÓKÖZLŐ HÁLÓZATOK TECHNOLÓGIAI ÁTTEKINTÉSE...19 BEVEZETÉS TÁVKÖZLŐ HÁLÓZATOK...19 Bevezetés -hálózati síkok Keskenysávú távközlő hálózatok Szélessávú távközlő hálózatok...32 Összefoglalás - technológiai rétegek SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK...43 Bevezetés - IP alapú hálózatok...43 Klasszikus IP hálózatok...43 QoS IP hálózatok...45 Mobil (mozgó) IP hálózatok...47 IP hálózatok áttekintése...49 VEGYES TECHNOLÓGIÁK...50 INFORMÁCIÓ KÖZLŐ HÁLÓZATOK - BEFEJEZÉS HÁLÓZATOK FELÉPÍTÉSÉNEK ELVEI...51 BEVEZETÉS HÁLÓZATOK ÖSSZEKAPCSOLÁSA...51 Bevezetés

3 Hálózatok egyenrangú összekapcsolása...51 Hálózatok hierarchikus összekapcsolása...52 ZH kérdések HÁLÓZATOK ELEMEI...53 Bevezetés...53 Hálózati réteg elemei...53 Csomópontok feladatai...53 Hálózati réteg feladata HÁLÓZATOK OSZTÁLYOZÁSA...54 PÉLDÁK HÁLÓZATOK FUNKCIONÁLIS MODELJE...55 Bevezetés...55 Rétegek a hálózat részei közt...56 Rétegek leírása az adatcsere egysége szerint:...56 Rétegek leírása funkciók szerint...56 Hierarchikusan együttműködő hálózatok funkcionális modellje JELÁTVITELI ÉS FORGALMI KÖVETELMÉNYEK...58 JELFORRÁS JELLEMZŐK...58 A BESZÉDJEL ÁTVITELI KÖVETELMÉNYEI...58 Alapvető cél...58 Sávszélességi megfontolások...59 Csillapítás...59 Csillapítás ingadozás...59 Jel/zaj viszony...59 Késleltetés...59 Késleltetés ingadozás...60 Fázistolás...60 Frekvencia eltolás...60 Multiplikatív frekvencia hiba...61 Nemlineáris torzítás...61 ZH kérdések...62 AZ ANALÓG BESZÉDÁTVITEL FORGALMI JELLEMZÉSE...62 Bevezetés...62 Hívás gyakoriság...64 Átlagos tartásidő...64 Forgalomintenzitás...64 Tervezés...64 DIGITALIZÁLT BESZÉDÁTVITEL...64 Bevezetés...64 A codec helye a hálózatban...65 Hullámforma kódoló...65 Vokóderek...65 Hibrid kódolók...65 Beszédkodek jellemzése TH szempontokból...65 Beszédkódoló ajánlások...69 Vizsga kérdések...69 KÖVETELMÉNYEK DIGITÁLIS CSOMAGKAPCSOLT HÁLÓZATOKBAN...70 Jelforrások jellemzése...70 Minőség jellemzése - QoS paraméterek...70 Forgalmi, szolgáltatási osztályok...70 Forgalmi jellemzés adatjelnél FIZIKAI RÉTEG...73 BEVEZETÉS /4 HUZALOS ÁTALAKÍTÁS...73 Visszhang paraméterek...75 Visszhang...76 DIGITÁLIS JELÁTVITEL ANALÓG CSATORNÁN...77 DC KOMPONENS ÁTVITELE

4 1.) Fémvezeték ) Fényvezeték ) Rádiós átvitel...77 MEGOLDÁS A DC KOMPONENS ÁTVITELÉRE ) Megoldások fémvezetékre - vonali kódolás ) Modulátor: megoldások fém, fény, rádiós közegekben...78 VEZETÉKES ÁTVITEL...79 FÉMVEZETŐ...79 ÁTVITELI KÖZEGEK...80 FIZIKAI RÉTEG...82 ÖSSZEFOGLALÓ AZ OPTIKAI ESZKÖZÖKRŐL...82 Csillapítás...82 Hajlított vezeték követése...83 Torzítások...85 VEZETÉK NÉLKÜLI ÁTVITEL...87 Élettani hatások...87 A VEZETÉKES ÉS VEZETÉK NÉLKÜLI ÁTVITEL ÖSSZEHASONLÍTÁSA ÁTVITELI ÉS KAPCSOLÁSI RÉTEG...89 BEVEZETÉS...89 Elvek a hálózati funkciókhoz...89 Fejezetek FORGALOMIRÁNYÍTÁS...89 A forgalomirányítás elemei FORGALOM SŰRÍTÉS...90 Bérelt vonal...90 Kapcsolt hálózat, nagy forgalmi igény...90 Kapcsolt hálózat, kisebb forgalmi igény...90 Vizsgakérdés A FORGALOMIRÁNYÍTÁS ELVEI...91 Forgalomirányítási elvek...91 Hierarchikus forgalomirányítás...91 Torlódásvédelem TH TECHNOLÓGIÁK PDH HÁLÓZATOK: PDH + PCM...95 PDH Alapok...95 E1 Nyalábolás...95 E2 Nyalábolás...96 E1 szinkronizálás...97 PDH előnyök, hátrányok KAPCSOLÁS PDH HÁLÓZATOKBAN...97 Kapcsolási elvek ISDN ISDN referencia modell Az S- busz működése Jelzésrendszer HOZZÁFÉRÉSI TECHNIKÁK Beszédsávi modem Beszédsávon kívüli modemek Kábel modemek FTTx technikák PowerLine Ethernet SDH ÉS SONET Bevezetés SDH nyalábolási hierarchia SDH adategységek E4 -es PDH folyam továbbítása STM-1 en keresztül ATM és IP átvitele

5 Hátrányok Multiservice Switching Nagyobb sebességek: VC összefűzés ATM Bevezetés Az ATM jellemzői Az ATM műszaki alapjai Az ATM cella B-ISDN referencia modell Az ATM réteg Cella irányítása Forgalom menedzsment Forgalom management funkciók Útvonalválasztás ATM hálózatban ATM illeszési réteg AAL IP Over ATM OPTIKAI HÁLÓZATOK Eszközök Erősítők Csatolás Kapcsolók, rendezők Szűrők Optikai hálózatok fejlődése Fejlődés TÁVKÖZLÉSI SZOFTVEREK JELLEMZŐK SDL AZ INRES RENDSZER Kapcsolatfelépítés Information Transfer Disconnect InRes mint rendszer, blokk, process Processek leírása Process Initiator Process Responder Process Coder_ini CORBA - RÖVID ÁTTEKINTÉS A CORBA architektúrája ORB services IDL DII Interface repository Object adapter Skeleton a server oldalon Implementation repository ASN.1, TTCN

6 Bevezetés A TTT tanszék Rövid ismertető A TTT = Távközlési és Telematikai tanszék. Telematika = Telekommunikáció + Informatika, meg kell említeni a Telekommunikáció és az Informatika konvergenciáját. A tanszék elhelyezkedését illetőleg a következő helyeken található: IB IV. emelet; IE III. emelet, Duna felöli rész a TH adminisztráció; IL I. emelet; St II. emelet; weblap: A Tanszék szerepe az egyetemi oktatásban A tanszék alapjában véve kibocsájtó tanszék, ami azt takarja, hogy a felsőbbévesek oktatásában nagyobb súllyal vesz részt. Nagyjából 100 diplomát bocsát ki évente, mely összeg fedi az informatikus, és a villamosmérnöki diplomákat is. A tanszék intenzív ipari, és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik Eddig: Mérés Labor; Most: Beszédinformációs rendszerek (Gordos Géza és munkacsoportja); Információs rendszerek fejlesztése (Magyar G.); Számítógép laboratórium Jövő: Két informatikus szakirány, melyek frissítés alatt állnak; választható tárgyak; doktorandusz képzés; Kutatás, fejlesztés Távközlő Hálózatok Előadók, elérhetőségeik Dr. Henk Tamás, docens: TTT, IE348, tel.: , Cinkler Tibor, adjunktus: TTT, IE319, tel.: , a TH honlap rendszergazdája. Dr. Csopaki Gyula, docens: TTT. Bock Györgyi, asszisztens: Tárgy adminisztrátora, TTT, IE352, a TTT postarekeszek is itt találhatók, tel.: TH oktatási anyagok Letölthető jegyzet, nagyjából 50% -ban fedi az anyagot. honlap: adatlapi követelmények hallgató jegyzetek, 2 évre visszamenőleg, több verzióban. online könyv bizonyos részletei (szerző: Cinkler, Henk) 6

7 Magyar nyelvű irodalom E könyvek az I épület könyvtárában megtalálhatóak! Online könyv, föszerkesztője Lajtha György: Távközlő Hálózatok és Informatikai szolgáltatások (Telecommunication Networks and Informatics Services) - kiadó: Hirközlési és Informatikai Tudományos Egyesület, HTE, 2002: Géher Károly: Híradástechnika - Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2000 Tannenbaum: Számítógéphálózatok Hosszú Gábor: Internetes médiakommunikáció, LSI oktatóközpont, Budapest, 2001 TH követelmények Az aláírás feltétele a legalább 2-es vizsgaeredmény. A tanszék honlapján mintakérdések találhatóak a felkészülés segítésére. 1. NagyZH - 8.hét 1 lapnak 2 oldalán, kijelölt helyen kell megválaszolni a kérdéseket, a lényeget kiemelve. 1. PótZH hét Pótlás - vizsgaidőszak első 3 hetében, vizsgaalkalmakkor. Számonkérés stílusát ábrába öntve (a piramisok szélessége jelentse a tudásmennyiséget, pl. 4-es osztályzathoz a különböző anyagrészek közti összefüggés is követelmény, a lexikai tudás is kell gyarapodjon a jobb jegyhez...): Vizsgák tipusa: Írásbeli vizsgára kell számítani, kivételes esetben szóbelire kerülhet a sor. Alapvetően 6 kérdést kell kidolgozni, a Zárthelyi és a Pótzárthelyi eredménye néhány kivétellel nem számít bele a vizsgajegybe. Ezen kivételek: 5* zárthelyi írása esetén általában megajánlott 5- ös jár az illetőnek, illetőleg ponthatáron számít a zárthelyi eredménye. TH célkitűzése Számítógép hálózat: (ezentúl: SzH): számítógépek összekötésére szolgáló hálózat, a Távközlő hálózat (ezentúl: TH): távíró-, távbeszélő hálózat,... A kettő együtt: infokommunikációs hálózat, vagy információ közlő hálózat. Az alaptárgy felhasználható az infokommunikációs szakmacsoport 4 szakirányában, illetőleg általános ismeretet ad a többi szakiránynak. A tárgyhoz laborképzés is kapcsolódik, ennek az alapképzésben a Mérés Labor a képviselője, illetőleg az infokommunikációs szakirányban szakirányos laborok formájában ölt testet, mely 3 félévnyi programozott mérést, szimulációt tartalmaz. 7

8 Tárgy jellege leíró jellegű okszerű összefüggések, szemlélet kialakítása,+ lexika ipar, szolgáltatás, gazdaságosság, kutatás, fejlesztés, jogi szabályozás sok új fogalom! 2 vagy 4 nyelven. A fogalom TH os megnevezése magyarul, angolosan, angolul, illetve a fogalom SzH -s megnevezése. PL: telefon (magyar) = távbeszélő (angolos), illetve mobil telekommunikáció (magyar) = mozgó távközlés (angolos) előadás látogatása melegen ajánlott 60% diszciplina, 40% technológiai ismeretek Itt álljon egy hasonlat a fizika területéről, mely a két különböző tárgyalásmódot szemlélteti: Szóval ez szerint, mikor kísérleteket végzünk, és a tapasztalatok alapján állítunk fel a fizikai törvényeket, akkor az indukció módszerét alkalmazzuk, amennyiben pedig a fizikai törvényeink felhasználásával próbálunk meg valamit kikövetkeztetni, akkor a dedukció módszerét alkalmazzuk. Példaként lehet említeni a kísérleti fizikát és a villamosságtant, melyek az indukciót használják, dedukciót használ viszont az elméleti fizika, az elméleti villamosságtan, és az elektronfizika. Lássuk, hogyan adaptálható az ábra az Információközlő hálózatokra: A SzH tárgyalása inkább diszciplináris, pl. OSI modell: A Távközlő Hálózatok vegyes tárgyalásmódot fog alkalmazni, az alábbi sorrendekkel: 8

9 Kapcsolódó tárgyak A legfontosabb: Számítógép Hálózatok Alaptudás szinten követelmény: Tömegkiszolgálás Információelmélet Operációs rendszerek Beszédinformációs rendszerek Formális nyelvek Fizika Digitális technika TH fejezetei Bevezetés 1. Információközlő hálózatok fejlődése 2. Technológiai áttekintés 3. Hálózatok felépítésének elvei 4. Jelátviteli követlemények 5. Fizikai átvitel (idáig Henk Tamás előadásában) 6. Átviteli és kapcsolási réteg 7. Távközlő hálózatok - technológiai esettanulmányok (idáig Cinkler Tibor előadásában) 8. Távközlési szoftverek (Csopaki Gyula) 9

10 1. Információközlő hálózatok fejlődése Bevezetés SzH - Computer Network TH - Telecommunication Network A kettő együtt: információközlő hálózat, vagy egyszerűen hálózat, angolul Infocommunication Network, de mivel ez a szó nics benne az angol szótárban, IT technology néven ismerik a világon. Az Egyszerű hálózati modell Álljon itt egy ábra, mely egy egyszerű hálózatot ábrázol: Az ábra elemeinek megnevezése a két hálózati elnevezéssel: TH távbeszélő készülék; telephone equipment SzgH számítógép; computer távbeszélő kapcsoló központ, röviden: kapcsoló; telephone switching exchange, röviden: switch útválasztó; router Mindkét elemmel kapcsolatosan általános számítástechnikai igény merülhet fel: Boole algebra - alapvető feladat Memória A kettőt együtt az intelligencia szóval jellemezzük. Hagyományosan elmondható, hogy a távbeszélő készülék nem intelligens, viszont a számítógép igen. Ezzel szemben a kapcsoló jóval több intelligenciát tartalmaz, mint egy router, azaz, a SzgH -nál kitolódik az intelligencia. A kapcsoló elnevezés a routerrel szemben nem jelenti, hogy a kapcsolónak ne lenne útválasztó funkciója. 1.1 Alaptechnológiák fejlődése Dinamikus alkatrészek, intelligencia A Távközlő Hálózatokban az eszközök egyik legfontosabb paramétere a megbízhatóság, ezt mindíg szem előtt kellett tartani, egyes technológiák ezért nem terjedtek el széles körben. Elektromechanikus világ: eszköze a jellfogó, vagy relay (relé) - jelfogó logika - Boole algebrát és memóriát ezzel is lehet realizálni! Sorrendi hálózatokat is! Még számítógépet is lehet belőlük építeni (Kozma László). A központokba építették (a távbeszélő készülékben túl drága lett volna) Elektroncső - nagy meghibásodási arány, nem játszott nagy szerepet. Tranzisztor - jobb, mint a cső, de a megbízhatósággal neki is gondjai voltak Mikroprocesszor - (integrált tranzisztor - azaz nem egyenként ültetik be) - eleinte itt is voltak bajok a megbízhatósággal, ami a TH-ban nagyon fontos! Jelenleg, mikor megbízhatóságuk már jónak mondható, még mindíg meleg tartalékkal dolgoznak, azaz ugyanazt a feladatot 2 processzor végzi. A technológia alapvető paramétere a csíkszélesség, mely: 10

11 gyártás szinten: cca 120 nm laborban: cca 70 nm Ez a technológia 30 éve exponenciálisan növekszik. Mivel a csíkszélesség csökkentése nem mehet minden határon túl, helyette jön majd a nanotechnológia (itt már a molekula belsejében kell vizsgálódni (scrödinger - egyenlet), míg a tranzisztoroknál nem! (Maxwell - egyenlet) -> Ipari szinten cca 2010-re lesz eredmény Hosszútávú, nagy kapacitású memóriák Morse, papírtekercs Lyukszalag, lyukkártya Átviteli utak légvezeték - cca 10 bit/sec sodort érpár, ér négyes rádiós átvitel koax vezeték optikai vezető: z az igazi áttörés - egy időben jelent meg a mikrotechnológiával, mivel mind az optikai szál, mind a mikrotechnológia fontos alap pillére az anyagtisztaság. Előnye, hogy nagy távolságok, pl 100 km is áthidalható vele. Az optikai vezető sávszélessége: cca 1 Tbit/sec (ipari) cca 50 Tbit/sec (labor) - a végberendezés a korlát, Nagy távolságokra is - akár 100 km-re. Elvi határ: cca 200 Tbit/sec (vezetéké a határ) 1.2 Hálózatok fejlődése világszerte Elektronikus hálózatok fejlődése Ebben az elnevezésben benne foglaltatnak az elektromechanikus hálózatok is. Néhány szabadalom: 1837 Samuel Morse - kézi távíró, Morse ABC 1854 David Hughes - távgépíró 1876 Graham Bell - távbeszélő 1878 Edison, Puskás Tivadar - kézi kapcsolású kapcsoló központ 1889 Almon Srowger - automata kapcsoló. Ez az ember egy temetkezési vállalkozó volt, és azért találta fel az autómata kapcsolóközpontot, mert egy konkurrens temetkezési vállalat vezetőjének felesége ült a kézi kapcsolású központban, így mindíg saját férjét kapcsolta haláleset alkalmával. Srowger, hogy kiiktassa anyut, feltalálta az autómata kapcsolóközpontot. AT&T, Amerika, Európa a korai időkben Európa az 1930-as években felzárkózott a fejlődésben. Az AT&T monopólium: AT & T monopólium (Bell nyomán) spontán alakult -, majd később kötelezték, hogy az Amerikán kívüli készülékek gyártását Amerikán kívülre helyezze. Az AT&T-t 7 részre szabdalták (Baby Bells) - egy per miat, + ma már nem gyárt semmit. A gyártást a Lucent, majd Avaya vette át. Ugyancsak így jött létre az ITT, aki főleg Európában gyártott (ez volt az 1. lépés a monopól helyzet megszűntetésére, és nagy lökést adott Európának). Ezután a II. Világháború alatt Európa lerombolta a felépített értékeket, a háború szakemberek, berendezések pusztulásával járt, megint az USA-ra helyeződött a hangsúly. Az amerikai dominancia 1980-ig nagyon jelentős volt, és még most is övé a vezető szerep, de pl. mobil távközlés, ATM, ISDN terén Európa előrébb jár. 11

12 Mai helyzet világszerte Mi lli ó da ra b Telefon fővonal Mozgótelefon ISDN vonal KábelTV előfizető Internet felhasználó Forrás: European Information Technology Observatory, 2002, EITO Ma már mobiltelefonból több van, mint vezetékesből. Ami fontos az ábrából: Vezetékes és mobil metszéspont hol van Mobil nagyon gyors felfutású Vezetékes telítődő 2001-ben metszik egymást Mai helyzet Nyugat-Európában Millió darab Telefon fővonal Mozgótelefon ISDN vonal KábelTV előfizető Internet felhasználó GPRS felhasználó WLAN felhasználó Amit érdemes megfigyelni, hogy Európában megcserélődött az ISDN és a CaTV szerepe. Ezzel kapcsolatosan két dolgot említünk meg: USA-ban régebben a CaTV-s nem nyújthatott távkölési szolgáltatást és vice versa. ISDN: Európában elterjedt (Európai találmány) 12

13 Modellezés - logisztikai görbe Egy tipikus fejlődési görbe a következő módon néz ki: Jellemzi a kezdeti exponenciálisan növekvő szakasz, aztán a lineáris telítődés, majd az elkerülhetetlen hanyatlás. Mindez modellezhető a logisztikai görbével. Ez egy analitikus függvény, melynek vannak szabad paraméterei, így a konkrét problémához illeszthető. Mérőszám az idő függvényében. A függvény a következő differenciálegyenletnek tesz eleget: dl( t) L( t) dt k És ábrán így néz ki (a paraméterek az alábbi példában szereplők) k L( t) A differenciálegyenlet megoldása: k L( t) 1me t, ahol - meredekségi tényező k - maximális populáció m - kezdeti feltétel, meghatározása a következő egyenletből lehetséges: k L(0) 1 m Az Európai mozgó távközlésre illesztve a görbét, a következő paraméter -értékek adódnak ( t 0 időpontnak az 1991-es GSM helyzetet véve): t 0 ; k 415 [millió] ; m 600 ; L ( 0) 0. 7;

14 Az eredeti, és az illesztett görbe viszonyát mutatja a következő ábra: Ny-Eu. mozgótelefon ellátottsága Logisztikai görbe Millió darab Gazdasági hatások A mostani helyzet: 1000 főre eső fővonalak száma GDP/fő (USD) Argentína Brazília Dánia Norvégia Nagy Britannia Finnország Japán Franciaország Kína Magyarország Németország Világ Olaszország Oroszország Románia Spanyolország Svédország USA A függőleges tengely dimenziója 1000 főre jutó telefonvonalak száma, amit más néven penetrációnak, elterjedtségnek neveznek. Vízszintesen az egy főre jutó GDP - t ábrázoltuk. Az ábra jelentése, hogy minél nagyobb egy ország nettó összterméke, annál fejlettebbek a Távközlő hálózatai. A fejlődést a technológia és a fizetőképes kereslet határozza meg. 14

15 A gazdasági recesszió hatása Minden gazdasági folyamatra jellemző. Az információközlő hálózatok recessziója 2000 környékén kezdődött, és két oka van: Tőzsdei hatások (USA): A mozgó távközlés gyors fejlődése miatt (kb 10 év alatt utólérte a vezetékest) a tőzsde túlfutotta magát, a papírérték jobban ment fel, mint ahogy a fejlődés követni tudta volna. Az informatika terén a.com társaságokat érdemes megemlíteni, melyek úgy gondolták, hirtelen meg tudnak majd gazdagodni internetes szolgáltatásokból. Ellenben a mozgó távközlés fejlődése lelassult, a.com társaságok elbukták szándékukat, így az informatikában és a távközlésben mutatkozó recesszió magyarázható. Tőke kivonás hatása (EU, lásd később) UMTS (Egyetemes Mozgó Távközlő Rendszer): Ugyanakkor mégegy fontos oka van a recessziónak. Ez nem más, mint az UMTS, azaz a Universal Mobile Telecommunications System. Ez egy ígéretes technológia, mely vagy ATM -re épülő IP -vel, vagy all IP -s megoldással 100kbit/sec... 2Mbit/sec -es hozzáférési sebességet garantál, a hozzáférési adatsebesség a mozgó állomás fizikai sebességétől függ. Ez alapvetően egy számítógép hálózati technológia. Árverésen lehetett az ezzel kapcsolatos koncessziós jogokat megvásárolni az államtól. Az állam eladta a jogot különféle társaságoknak, esetleg időleges jelleggel. Álljon itt egy táblázat, mely egyes országokra bontva határozza meg a koncessziós jogok árát: Anglia 49.7 milliárd euró Olaszország 12.5 milliárd euró Németország 49.7 milliárd euró Ezek a pénzösszegek hatalmasak, összemérhetőek egy ország jövedelmével. A cégek hitelt vettek volna fel ezen összegek kifizetésére, de a bankok nem hiteleztek, mert nem látták, hogy a befektetés megtérülne. Így a pénzt a távközlésből vonták el, és ez a lépés túl korainak bizonyult, hiszen még nem volt érett az UMTS, nem volt rá olyan igény, hogy ez a befektetés megtérüljön. A bankok így nem hiteleztek pénzt, ami az anyagi problémákat megmagyarázza. Így az az előny, amit Európa szerzett a GSM révén a mozgóinformációközlésben Amerikával szemben, szertefoszlott. Szerencsére Magyarországot kevésbé ez a válság, nagy mértékű leépítések nem voltak, inkább csak létszámkorlátozások léptek érvénybe. Meg kell említeni, hogy Japánban már működik egy UMTS jellegű szolgáltatás. A világon országban áll előkészület alatt az UMTS bevezetése. 1.3 TH fejlődése Magyarországon Három időszakra bontható a fejlődés, a vizsgálatot a szolgáltatás, az ipar, és a kutatás szempontjaiból végezzük. A szolgáltatás és az ipar összehasonlításánál két összeg összehasonlításáról van szó. A szolgáltatásnak van egy szükséglete (mennyi készülék kell a szolgáltatás fenntartásához), ami számszerüsíthető, ezt vetjük össze az ipar előállításával, az export és az import egyenlegének felhasználásával ig: Lássunk néhány szabadalmat, azok megvalósítását. szabadalom első megval (USA) magyar megval történelem Morse reformkor vége Bell kiegyezés után Edison-Puskás A táblázatból kitűnik, hogy Magyarország élen járt. A szolgáltatás helyzete: A kábeltelevízió elődje, a telefonos hírmondás 1893-tól üzemelt ban a távbeszélő hálózatban az elterjedtség 10% volt, ami a bécsi helyzetnek felel meg. 15

16 Ipar: A Tungsram az orosz iparnak szállított. ITT, International Telegraph & Telephone budapesti gyára: Standard, mely világszerte kiemelkedőnek számított, ugyanis a világon összesen 12 olyan gyár volt az 50 -es években, melyben autómata távbeszélő központokat gyártottak. A Siemens, Philips, stb... is létrehoztak gyárakat Magyarországon. Kutatás, fejlesztés: Tungsram, BME Szolgáltatás: Ipar: Gyakorlatilag nem fejlődött, mennyiségileg megmaradt, minőségileg nem változott, maradt az elterjedtség kb. 10%- on. A nyugati országok embargóval súlytották Magyarországot, hiszen a fejletlen távközlés hátrányt jelentett a hidegháborúban. Az embargós termékekhez csak kis mennyiségben lehetett hozzáférni, pl. PCM codec chip, pontos oszcillátorok mind COCOM listán voltak. Mivel nagy mennyiségben nem lehetett megszerezni ezeket a technológiákat, csak egy kis csapat tartotta a lépést. A keleti országok egyébként sem tartották fontosnak a távközlést, tehát még azokat az eszközöket sem alkalmazták, melyek nem voltak embargósak. Számukra a nehézipar fejlesztése volt a lényeg. 45 után államosították az ipart minden téren. Ekkor jött a legendás Standard per is. Magyarország elszakadt a nemzetközi technológiától, így 90-re elért egy éves lemaradást. Az ipar mértéke ugyanakkor jelentős volt, (pl.: Videoton, BHG) mely a KGST piacra termelt. Tehát 45-ig jól fejlődött az ipar, majd bár volumene tovább bővült, de nagy lemaradás jött létre, főleg a szolgáltatás területén. Kutatás, fejlesztés: BME, a hangsúly áttevőtött az MTA -ra MTA - kutatóintézeteit létrehozták KFKI (Simonyi) SZTAKI TKI - Távközlési Kutatóintézet Bevezetés -Elnevezések: nyilvános-magán nyilvános hálózat: bárhol, bármikor, bárki számára elérhető, ha meg tudja fizetni, pl.: Pánk arc felmászik a fára, és oda akar telefont. magán hálózat: intézmények tartják fennt, intézményen belül térítésmentes, pl.: Műszaki Egyetem belső telefonhálózata. kapcsolt - bérelt vonal Kapcsolt vonal esetén mindíg valamilyen billentyűzet található a végberendezésen, egy jelzésfolyamat jellemző, mely lebonyolítja a kapcsolatot (felépít, fenntart, lebont, mindez a kapcsolóközponton keresztül). Bérelt vonal esetén egy előre meghatározottidőre kibérlik a vonalat, megmondják honnan, hova, és meddig. Példák hálózatokra: kapcsolt nyilvános kapcsolt magán - BME telközpont bérelt nyilvános bérelt magán 16

17 Ipar eleinte: Megszűnik az embargó, de ugyanakkor a KGST is. Összeomlott a magyar ipar ( emberből maradt ). A szakemberek átáramlottak a szolgáltatói szférába. Szolgáltatás: A szolgáltatás dinamikusan fejlődni kezdett, az emberek az iparból a szolgáltatói szférába csoportosultak át. A szolgáltatáshoz tőkére van szükség, ezt a tőkét elő kellett teremteni valahonnan. A megoldás: privatizáció, monopól koncesszió eszközök: dereguláció, távközlési törvény módosítása. Dereguláció: Kezdetben volt a Magyar Posta, melyet több lépcsőben felszabdaltak: MATÁV, ANTENNA HUNGÁRIA, MAGYAR POSTA RT., HIF (szabályozás gyakorlati kérdéseivel foglalkozik), minisztériumi képviselet, érdekképviselet. A MATÁV- ot privatizálták, így tudták a 10% -os elterjedtséget 40%-ra feltornázni (hatalmas beruházás: gerinchálózatok, végpontok, kapcsolóközpontok > felhasználó). A lemaradás elsikálásához 6 évre volt szükség, ig megtörtént a kívánt fejlődés. Ugyanakkor a befektetés megtérülése is ujabb 6 évet vett igénybe, ezért a monopol helyzetet biztosítani kellett, különben el sem vállalta volna: ig a Matáv monopol koncessziót kapott. Ezen koncesszió hatásköre: minden kapcsolt, nyilvános beszédátvitel a helyi körzetek nagy részére, a helyközi összeköttetések teljes egészére, és a nemzetközi összeköttetések mindegyikére. Így verseny szférában megmaradt a magán célú beszédátvitel, a nyilvános bérelt beszédátvitel, és az adatátvitel. VoIP : Voice over IP- IP feletti beszédhang átvitel. Magyarországon a PanTel próbálkozott meg vele, de, felmerült a kérdés, hogy sérti e ezzel a MATÁV monopóliumát. A megoldást az jelentette, hogy a szolgáltatás minőségét mesterségesen le kellett rontani (HIF döntése), hogy megfeleljen a következő paramétereknek: késleltetés 200 msec - sokat kell várni beszéd közben csomagvesztés 1% - ez nem okoz komolyabb gondot az érthetőségben a késleltetés miatt visszhangelnyomást kell alkalmazni. Az eredmény az lett, hogy kizárólag a nemzetközi mozgó távhívások terén lett létjogosultsága, pl PannonGSM +0. (Természetesen ezt látva a MATÁV ennek hatására megemelte az előfizetési díjakat, csökkentette a nemzetközi díjakat, és ezáltal biztosította a versenyképességét a nemzetközi hívások terén.) NIIF: Nemzetközi Informatikai Infrastruktúra Fejlesztés: 1980, a világ élvonalában van ez a hálózat, ez egy akadémiai IP hálózat, mely intenzíven fejlődik. Meg kell említeni, hogy VoIP is tervbe van véve. CATV: A kábeltelevízió szolgáltatók rossz szemmel nézték, hogy míg a MATÁV szolgáltathat kábeltv-s szolgáltatást, ők nem szállhatnak be a távközlésbe. Ennek hatására döntést hoztak, melynek értelmében a MATÁV csak korlátozásokkal szállhat be a CaTV üzletágba. A monopól koncesszió 2001 dec 31 -én véget ért. Mozgó távközlés: NMT, Northic Mobile Telecommunication System, 91 környékére tehető, analóg rendszer, 450Mhz -en. Európában nagyjából 11 féle rendszer működött, melyek inkompatibilisek voltak. GSM: Global System for Mobile Telecommunications: mozgó távközlés világszerte. Ez 140 országban üzemel, 900 illetve 1800 Mhz-en. 93 -tól Magyarországon oligopól koncesszió, mely szerint 3 cég uralja a mozgó távközlést. Magyarország élvonalbelinek számít a GSM szempontjából. (például MMS szolgáltatás - Westel) Ipar - folytatás A technológiai lemaradást is be kell hozni, hiszen át kell térni az elektromechanikus kapcsolóközpontokról a programvezérelt központokra. Rendszerválasztó tender, 92: A Matáv pályázatot írt ki a berendezések szállítására (szerződésbeli kötelezettsége végett), és aki nyertes, az Magyarországon ipart kell telepítsen. 2 nyertes lett, a Siemens és az Ericsson. Ugyan a BHG is pályázott,nem nyert, így ez a vállalat halálát jelentette. A nyerteseken kívül egyéb cégek is telepítettek ipart, pl.:nokia, Motorola. Így a Magyar ipar ismét fejlődésnek indult. A középvállalati rétegy gyakorlatilag hiányzik. Ugyanakkor a távközlésben a HW gyártásról áttevődött a hangsúly a SW gyártásra (szoftver házak), hiszen pl. a hívás adatokat 5 évig visszamenően tárolni kell, és ez egy komoly informatikai probléma, hozzávéve, hogy kellő adatbiztonságot kell garantálni. 17

18 Kutatás és fejlesztés A 90 -es években a hangsúly visszakerült a BME környékére, ahol PhD képzés folyik SW házak jöttek létre Regionális központok, fejlesztő, kutató laboratóriumok: kompetencia központok innovációs központok feladatok támogatása (Compaq) Fejlesztőintézet Kutató labor példaként lehet említeni az Ericcson kutató -fejlesztő intézetét Lágymányoson, vagy a T-Systems RIC hozható példának egy tipikus fejlesztő teamról beszélvén (cca 30 fő). RIC = Regional Innovation Centre. A recesszió ellenére tovább folyik a kutatás. 18

19 2. Információközlő Hálózatok technológiai áttekintése Bevezetés Q Miért építünk hálózatokat? A Hogy különböző információkat vigyünk át rajtuk. Az információ lehet üzenet ( , sms), (pár) beszéd, (tömörített) videó, adat. Eleinte az információtípushoz fejlesztették a hálózatokat, arra pedig a szolgáltatást. Természetesen egy adott hálózatnak ekkor is volt másodlagos felhasználása, pl. analóg vonalon modem segítségével adatot lehetett átvinni. Ez a szemlélet nagyjából 100 éven keresztül volt meghatározó. Ezután a hálózatokat az információ típusok szerint tervezték. A többesszám fontos, hiszen például egy integrált hálózat többféle információt is átvihet, pl.: ISDN technológia, mely integrált szolgáltatásokat nyújt. 2.1 Távközlő hálózatok Bevezetés -hálózati síkok Tehát ez egy hierarchikus felépítés, régebben több szintig is felment, manapság az ábrán látható hierarchia van alkalmazásban. Általában 3 mélységű hierarchia jellemző. - Gerinchálózat: szekunder és primer központok - Hozzáférői hálózat: előfizetők és a helyi központok - Központ-közi hálózat, törzshálóat: primer + szekunder + helyi központok Keskenysávú távközlő hálózatok Távíró hálózat Az információ típusa: üzenet A papírtekercs eltárolható Probléma: a csomópontokban lévő ütközés. 19

20 A megoldást az üzenetkapcsolás tárol és továbbít elve szolgáltatta: ütközés esetén az egyik üzenetet eltették a fiókba, majd később továbbították: Teljes mértékben kézi kapcsolású volt a rendszer. Meg kell említeni, hogy a kétirányú, duplex üzenetátvitelhez mindkét irányba ki kell húzni egy pár drótot: Így a következőképpen néz ki egy csomópont: Távgépíró hálózat Berendezések: Adó - írógép szerű jószág, mely lyukszalagra dolgozott. (távgépíró) Vevő - egyszerű lyukszalag olvasó berendezés. Kezdetben kézi üzenetkapcsolást, később áramkörkapcsolást alkalmaztak. Az áramkörkapcsoláshoz fel kell építeni egy áramkört, ehhez tárcsázni kellett. A kapcsolás eleinte kézi, majd automatikus volt, és valós áramkörkapcsolt hálózat jött létre. Minden előfizetőnek külön hívószáma volt. Hátrányok: 20

Távközlő hálózatok (egyetemi órai jegyzet)

Távközlő hálózatok (egyetemi órai jegyzet) Távközlő hálózatok (egyetemi órai jegyzet) Írták: Nepusz Tamás Nagy András László Előadták: Dr. Henk Tamás (1-6. fejezet) Dr. Cinkler Tibor (7. fejezet) Dr. Csopaki Gyula és Dr. Ziegler Gábor (8. fejezet)

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Németh Krisztián BME TMIT 2011. szet. 12. A tárgy feléítése 1. Bevezetés Bemutatkozás, játékszabályok, stb. Történelmi áttekintés Mai

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2014. szept. 23. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Németh Krisztián BME TMIT 2007. szet. 14. A tárgy feléítése 1. Bevezetés Bemutatkozás, játékszabályok, stb. Történelmi áttekintés Mai

Részletesebben

Távközlő Hálózatok (TH)

Távközlő Hálózatok (TH) 1 Távközlő Hálózatok (TH) BME VIK Műszaki informatika szak 2003. tavasz Órai jegyzet Jegyzetelte: Varga Edina, Dóbé Péter Előadták: Dr. Henk Tamás (1-6. fejezet) Dr. Cinkler Tibor (7. fejezet) Dr. Csopaki

Részletesebben

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB

AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB ADATSEBESSÉG ÉS CSOMAGKAPCSOLÁS FELÉ 2011. május 19., Budapest HSCSD - (High Speed Circuit-Switched Data) A rendszer négy 14,4 kbit/s-os átviteli időrés összekapcsolásával

Részletesebben

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra Pantel International Kft. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10 Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet ra 1. sz. melléklet Az ÁSZF készítésének dátuma: 2009. január 23. Az ÁSZF utolsó

Részletesebben

Hálózatok I. Várady Géza. Műszaki Informatika Tanszék Iroda: K203 Email: varady.geza@mik.pte.hu

Hálózatok I. Várady Géza. Műszaki Informatika Tanszék Iroda: K203 Email: varady.geza@mik.pte.hu Hálózatok I. Várady Géza Műszaki Informatika Tanszék Iroda: K203 Email: varady.geza@mik.pte.hu Vezeték nélküli előfizetői hurok LMDS Milliméteres hullámok miatt tiszta rálátás kell Falevelek felfogják

Részletesebben

Hálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után

Hálózati architektúrák és rendszerek. 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után Hálózati architektúrák és rendszerek 4G vagy B3G : újgenerációs mobil kommunikáció a 3G után A tárgy felépítése (1) Lokális hálózatok. Az IEEE architektúra. Ethernet Csomagkapcsolt hálózatok IP-komm. Az

Részletesebben

Mobil kommunikáció /A mobil hálózat/ /elektronikus oktatási segédlet/ v3.0

Mobil kommunikáció /A mobil hálózat/ /elektronikus oktatási segédlet/ v3.0 Mobil kommunikáció /A mobil hálózat/ /elektronikus oktatási segédlet/ v3.0 Dr. Berke József berke@georgikon.hu 2006-2008 A MOBIL HÁLÓZAT - Tartalom RENDSZERTECHNIKAI FELÉPÍTÉS CELLULÁRIS FELÉPÍTÉS KAPCSOLATFELVÉTEL

Részletesebben

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2010. okt. 4. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. PSTN, ISDN hálózatok áttekintése 3.

Részletesebben

Az LTE. és a HSPA lehetőségei. Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat

Az LTE. és a HSPA lehetőségei. Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat Az LTE és a HSPA lehetőségei Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat Author / Presentation title 08/29/2007 1 Áttekintés Út az LTE felé Antennarendszerek (MIMO) Modulációk HSPA+ LTE

Részletesebben

Építsünk IP telefont!

Építsünk IP telefont! Építsünk IP telefont! Moldován István moldovan@ttt-atm.ttt.bme.hu BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM TÁVKÖZLÉSI ÉS MÉDIAINFORMATIKAI TANSZÉK TANTÁRGY INFORMÁCIÓK Órarend 2 óra előadás, 2 óra

Részletesebben

Mozgó információközlő hálózatok

Mozgó információközlő hálózatok Mozgó információközlő hálózatok Földfelszíni mozgó információközlő hálózatok A földfelszíni mozgó információközlő hálózatok között is érdemes különbséget tenni távközlő és számítógép-hálózatok között.

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok Csopaki Gyula Németh Krisztián BME TMIT 2013. nov. 11. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Részletesebben

IP alapú távközlés Átviteltechnika (vázlat)

IP alapú távközlés Átviteltechnika (vázlat) IP alapú távközlés Átviteltechnika (vázlat) Emlékeztető: Analóg jelek digitális átvitelének elvi vázlata analóg jel A/D digitális kódolás tömörített dig. csatorna kódolás hibajav. kódolt töm. dig. jel.

Részletesebben

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN )

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN ) IKT trendek Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens A konvergencia következményei Konvergencia Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Németh Krisztián BME TMIT 2015. szept. 14, 21. A tárgy felépítése 1. Bevezetés Bemutatkozás, játékszabályok, stb. Történelmi áttekintés

Részletesebben

Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek. Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel 1986-2013

Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek. Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel 1986-2013 Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel 1986-2013 Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek Telekommunikációs és információtechnológia

Részletesebben

Fénytávközlő rendszerek és alkalmazások

Fénytávközlő rendszerek és alkalmazások Fénytávközlő rendszerek és alkalmazások 2015 ősz Történeti áttekintés 1 A kezdetek 1. Emberré válás kommunikáció megjelenése Információközlés meghatározó paraméterei Mennyiség Minőség Távolság Gyorsaság

Részletesebben

Technológiai, fizikai, gazdasági háttérismeretek Gyakorlat dr. Henk Tamás BME TMIT 2007. szept. 18.

Technológiai, fizikai, gazdasági háttérismeretek Gyakorlat dr. Henk Tamás BME TMIT 2007. szept. 18. THSZ Távközlı hálózatok és szolgáltatások Technológiai, fizikai, gazdasági háttérismeretek Gyakorlat dr. Henk Tamás BME TMIT 2007. szept. 18. A tantárgy felépítése 1. Bevezetés Bemutatkozás, játékszabályok,

Részletesebben

A kommunikáció evolúciója. Korszerű mobil rendszerek

A kommunikáció evolúciója. Korszerű mobil rendszerek Dr. Maros Dóra A kommunikáció evolúciója A mobilok generációi ahhoz képest, amivel kezdődött.. Az a fránya akksi Mobil kommunikáció a II. világháborúban Mobil távközlés 1941 Galvin Manufacturing Corporation

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÉRDÉSEK A KATASZTRÓFA-ELHÁRÍTÁS MOBILKOMMUNIKÁCIÓS TÁMOGATÁSÁBAN

EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÉRDÉSEK A KATASZTRÓFA-ELHÁRÍTÁS MOBILKOMMUNIKÁCIÓS TÁMOGATÁSÁBAN VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY HÓKA MIKLÓS EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÉRDÉSEK A KATASZTRÓFA-ELHÁRÍTÁS MOBILKOMMUNIKÁCIÓS TÁMOGATÁSÁBAN Az évenként vissza-visszatérő probléma, a Kelet-Magyarország lakosságát és teherbíró-képességét

Részletesebben

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége: Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Távközlő hálózatok és szolgáltatások Távközlő rendszerek áttekintése Németh Krisztián BME TMIT 2015. szept. 9. Bevezetés Bemutatkozás A tárgy felépítése Játékszabályok Oktatási segédanyagok Tanulni!!!

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok 1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók

Részletesebben

Hálózati architektúrák és rendszerek. Optikai hálózatok Wavelength routed optical networks

Hálózati architektúrák és rendszerek. Optikai hálózatok Wavelength routed optical networks Hálózati architektúrák és rendszerek Optikai hálózatok Wavelength routed optical networks 1 A tárgy felépítése (1) Lokális hálózatok. Az IEEE architektúra. Ethernet Csomagkapcsolt hálózatok IP-komm. Az

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok Számítógépes hálózatok Hajdu György: A vezetékes hálózatok Hajdu Gy. (ELTE) 2005 v.1.0 1 Hálózati alapfogalmak Kettő/több tetszőleges gép kommunikál A hálózat elemeinek bonyolult együttműködése Eltérő

Részletesebben

Kommunikációs hálózatok 2 Távközlő rendszerek áttekintése Számozás, ISDN, tel. kp

Kommunikációs hálózatok 2 Távközlő rendszerek áttekintése Számozás, ISDN, tel. kp Kommunikációs hálózatok 2 Távközlő rendszerek áttekintése Számozás, ISDN, tel. kp Németh Krisztián BME TMIT 2016. március 7. Tavasz!! :) A tárgy felépítése 1. Bevezetés Bemutatkozás, játékszabályok, stb.

Részletesebben

IP alapú távközlési hálózatok

IP alapú távközlési hálózatok SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs zrt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 IP alapú távközlési hálózatok info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu Nem tudtuk, hogy lehetetlen, ezért megcsináltuk. 15. Távközlési

Részletesebben

300Hz - 3400Hz. változik az ellenállása. szuperpozíciójaként. forgógépes felépítésű. PAM. Tm=1/(2*fmax)

300Hz - 3400Hz. változik az ellenállása. szuperpozíciójaként. forgógépes felépítésű. PAM. Tm=1/(2*fmax) Mekkora a távközlési-beszédsáv frekvenciatartománya? Mi a szénmikrofon működési elve? Mit nevezünk átviteli szintnek? Mi a számbillentyűs (nyomógombos) hívómű előnye a számtárcsával szemben? Mi célt szolgál

Részletesebben

Hálózati architektúrák és rendszerek. Nyilvános kapcsolt mobil hálózatok (celluláris hálózatok) 2. rész

Hálózati architektúrák és rendszerek. Nyilvános kapcsolt mobil hálózatok (celluláris hálózatok) 2. rész Hálózati architektúrák és rendszerek Nyilvános kapcsolt mobil hálózatok (celluláris hálózatok) 2. rész 1 A mobil rendszerek generációi 2G Digitális beszédtovábbítás Jó minőség Új szolgáltatások és alkalmazások,

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok

Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok Távközlő hálózatok és szolgáltatások Mobiltelefon-hálózatok Németh Krisztián BME TMIT 2010. okt. 25. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. PSTN, ISDN hálózatok áttekintése 3. Kacsolástechnika 4. IP hálózatok

Részletesebben

GSM azonosítók, hitelesítés és titkosítás a GSM rendszerben, a kommunikáció rétegei, mobil hálózatok fejlődése

GSM azonosítók, hitelesítés és titkosítás a GSM rendszerben, a kommunikáció rétegei, mobil hálózatok fejlődése Mobil Informatika Dr. Kutor László GSM azonosítók, hitelesítés és titkosítás a GSM rendszerben, a kommunikáció rétegei, mobil hálózatok fejlődése http://uni-obuda.hu/users/kutor/ Bejelentkezés a hálózatba

Részletesebben

Hálózati Technológiák és Alkalmazások

Hálózati Technológiák és Alkalmazások Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland BME TMIT 2016. február 23. Bemutatkozás Vida Rolland egyetemi docens, tárgyfelelős IE 325, vida@tmit.bme.hu 2 Fóliák a neten Tárgy honlapja: http://www.tmit.bme.hu/vitma341

Részletesebben

Távközlő hálózatok. hallgatói előadásjegyzet v.4

Távközlő hálózatok. hallgatói előadásjegyzet v.4 Távközlő hálózatok hallgatói előadásjegyzet v.4 A jegyzet célja: támogatni a felkészülést a vizsgára. A támogatás mértéke azonban korlátozott, mert a jegyzet nem tartalmaz mindent, ami előadáson elhangzott

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Frekvencia tartományok. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. Frekvencia tartományok rádió kommunikációhoz

Frekvencia tartományok. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. Frekvencia tartományok rádió kommunikációhoz Frekvencia tartományok Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök 2007 5. Fizikai réteg Médium közös használata, példa: ADSL LF (Low Frequency) = LW (Langwelle) = hosszúhullám MF (Medium Frequency) =

Részletesebben

Vezetékes gyorsjelentés, 2013. április

Vezetékes gyorsjelentés, 2013. április ezer Vezetékes gyorsjelentés, 213. április Adatszolgáltatók: Magyar Telekom Nyrt., Invitel Zrt., GTS Hungary Kft., UPC Magyarország Kft., DIGI Kft., PR- TELEKOM Zrt, Tarr Kft, ViDaNet Zrt, PARISAT Kft.

Részletesebben

Vezetékes gyorsjelentés. 2014. január

Vezetékes gyorsjelentés. 2014. január Vezetékes gyorsjelentés 214. január ezer Vezetékes gyorsjelentés, 214. Január Adatszolgáltatók: Magyar Telekom Nyrt., Invitel Zrt., GTS Hungary Kft., UPC Magyarország Kft., DIGI Kft., PR- TELEKOM Zrt,

Részletesebben

UMTS RENDSZER ÉS INTERFÉSZEK. UMTS KÓDOSZTÁS ALAPJAI. W-H KÓDOK, KÓDFA. KÓDOSZTÁS, SPEKTRUMSZÓRÁS

UMTS RENDSZER ÉS INTERFÉSZEK. UMTS KÓDOSZTÁS ALAPJAI. W-H KÓDOK, KÓDFA. KÓDOSZTÁS, SPEKTRUMSZÓRÁS UMTS RENDSZER ÉS INTERFÉSZEK. UMTS KÓDOSZTÁS ALAPJAI. W-H KÓDOK, KÓDFA. KÓDOSZTÁS, SPEKTRUMSZÓRÁS 2011. május 19., Budapest A HÁLÓZAT FELÉPÍTÉSE, SZOLGÁLTATÁSOK 2011. május 19., Budapest Felépítés felhasználói

Részletesebben

Hálózati és szolgáltatási architektúrák. Lovász Ákos 2013. február 23.

Hálózati és szolgáltatási architektúrák. Lovász Ákos 2013. február 23. Hálózati és szolgáltatási architektúrák Lovász Ákos 2013. február 23. Long Term Evolution Mobilhálózatok előzmények, áttekintés Jellemzők Architektúra Mobilhálózatok 1G Első generációs mobil távközlő rendszerek

Részletesebben

Cellák. A cella nagysága függ a földrajzi elhelyezkedéstől és a felhasználók számától, ill. az általuk használt QoS-től! Korszerű mobil rendszerek

Cellák. A cella nagysága függ a földrajzi elhelyezkedéstől és a felhasználók számától, ill. az általuk használt QoS-től! Korszerű mobil rendszerek Dr. Maros Dóra Cellák A cella nagysága függ a földrajzi elhelyezkedéstől és a felhasználók számától, ill. az általuk használt QoS-től! Többszörös hozzáférési technikák FDMA(Frequency Division Multiple

Részletesebben

Az optika és a kábeltv versenye a szélessávban. Előadó: Putz József

Az optika és a kábeltv versenye a szélessávban. Előadó: Putz József Az optika és a kábeltv versenye a szélessávban Előadó: Putz József A fejlődés motorja HD műsorok száma nő 3DTV megjelenése- nagy sávszélesség igény Új kódolás- sávszélesség igény csökken Interaktivitás

Részletesebben

Adatátviteli eszközök

Adatátviteli eszközök Adatátviteli eszközök Az adatátvitel közegei 1) Vezetékes adatátviteli közegek Csavart érpár Koaxiális kábelek Üvegszálas kábelek 2) Vezeték nélküli adatátviteli közegek Infravörös, lézer átvitel Rádióhullám

Részletesebben

Kialakulása, jellemzői. Távközlési alapfogalmak I.

Kialakulása, jellemzői. Távközlési alapfogalmak I. Követelmények: (Kollokvium) A Mobil Informatika Kialakulása, jellemzői. Távközlési alapfogalmak I. Dr. Kutor László http://uni-obuda.hu/users/kutor 1. Előadás anyagból: ZH időpontok. I. zh 2012. október

Részletesebben

Mobilinternet-gyorsjelentés. 2011. december

Mobilinternet-gyorsjelentés. 2011. december Mobilinternet-gyorsjelentés 2011. december ezer Mobilinternet-gyorsjelentés, 2011. december Összefoglaló előfizetői adatok a hónap végén Mobilinternet előfizetések száma Forgalmat bonyolított előfizetések

Részletesebben

Mobilinternet-gyorsjelentés. 2012. június

Mobilinternet-gyorsjelentés. 2012. június Mobilinternet-gyorsjelentés 2012. június ezer Mobilinternet-gyorsjelentés, 2012. június Összefoglaló előfizetői adatok a hónap végén Mobilinternet előfizetések száma Forgalmat bonyolított előfizetések

Részletesebben

ISIS-COM Szolgáltató Kereskedelmi Kft. MIKROHULLÁMÚ INTERNET ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS

ISIS-COM Szolgáltató Kereskedelmi Kft. MIKROHULLÁMÚ INTERNET ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS MIKROHULLÁMÚ INTERNET ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS Az ISIS-COM Kft. IP-alapú hálózatában kizárólag TCP / IP protokoll használható. 1. SZOLGÁLTATÁS MEGHATÁROZÁSA, IGÉNYBEVÉTELE SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA: Az adathálózati

Részletesebben

Digitális kiskapacitású ' 8 GHz-es rádiórendszerek

Digitális kiskapacitású ' 8 GHz-es rádiórendszerek Digitális kiskapacitású ' 8 GHz-es rádiórendszerek DR. VÁNYAI PÉTER DR. BERCELI TIBOR DR. FRIGYES ISTVÁN MENG JÓZSEF DR. RÁKOSI FERENC DR. RÓNA PÉTER DR. SZABÓ ZOLTÁN TÓTH TAMÁS Távközlési Kutató Intézet

Részletesebben

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 01 Ea. IP hálózati hozzáférési technikák

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 01 Ea. IP hálózati hozzáférési technikák Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 01 Ea IP hálózati hozzáférési technikák Kapcsolt hálózatok és azok fontosabb jellemzői Áramkör kapcsolás (circuit switching) A kommunikáció minden esetben az összeköttetés kiépítésével

Részletesebben

10.1. ábra. GSM csatornakiosztása

10.1. ábra. GSM csatornakiosztása 10. GSM hálózat A rendszer alapjait a 2. fejezetben tárgyaltuk. A GSM rendszer teljesen új alapokon, a korábbi rádiotelefon rendszerektől függetlenül, eleve digitális rendszernek lett tervezve. Nem kellett

Részletesebben

Csoportos üzenetszórás optimalizálása klaszter rendszerekben

Csoportos üzenetszórás optimalizálása klaszter rendszerekben Csoportos üzenetszórás optimalizálása klaszter rendszerekben Készítette: Juhász Sándor Csikvári András Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási

Részletesebben

Erőforrás gazdálkodás a bevetésirányításban

Erőforrás gazdálkodás a bevetésirányításban Professzionális Mobiltávközlési Nap 2009 Új utakon az EDR Erőforrás gazdálkodás a bevetésirányításban Fornax ZRt. Nagy Zoltán Vezérigazgató helyettes Budapest, 2009. április 9. Tartalom 1. Kézzelfogható

Részletesebben

13. GSM hálózat. 13.1. GSM rendszertechnikája. 13.1. ábra. GSM csatornakiosztása

13. GSM hálózat. 13.1. GSM rendszertechnikája. 13.1. ábra. GSM csatornakiosztása 13. GSM hálózat A rendszer alapjait a 2. fejezetben tárgyaltuk. A GSM rendszer teljesen új alapokon, a korábbi rádiótelefon rendszerektől függetlenül, eleve digitális rendszernek lett tervezve. Nem kellett

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon

Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2009. szet. 25. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv

Részletesebben

IP Telefónia és Biztonság

IP Telefónia és Biztonság IP Telefónia és Biztonság Telbisz Ferenc KFKI RMKI Számítógép Hálózati Központ és Magyar Telekom PKI-FI Networkshop 2006 IP Telefónia és Biztonság 1 Tartalomjegyzék Bevezetés Terminológia A VoIP architektúrája

Részletesebben

SITRAFFIC CANTO. Kommunikációs rendszer, műszaki összefoglaló. I&S ITS U PSC, Version 1.4, 24.11.2006

SITRAFFIC CANTO. Kommunikációs rendszer, műszaki összefoglaló. I&S ITS U PSC, Version 1.4, 24.11.2006 Kommunikációs rendszer, műszaki összefoglaló I&S ITS U PSC, Version 1.4, 24.11.2006 Áttekintés (1) A CANTO elnevezés a következő kifejezés rövidítése: Communication in Advanced New Technology for Outstations.

Részletesebben

Gigabit Ethernet, 10 Gigabit Ethernet. Jákó András goya@eik.bme.hu BME EISzK

Gigabit Ethernet, 10 Gigabit Ethernet. Jákó András goya@eik.bme.hu BME EISzK Gigabit Ethernet, 10 Gigabit Ethernet Jákó András goya@eik.bme.hu BME EISzK Agenda Előzmények Gigabit Ethernet 1000Base-X 1000Base-T 10 Gigabit Ethernet Networkshop 2002. Gigabit Ethernet, 10 Gigabit Ethernet

Részletesebben

Az Internet jövője Internet of Things

Az Internet jövője Internet of Things Az Internet jövője Dr. Bakonyi Péter c. docens 2011.01.24. 2 2011.01.24. 3 2011.01.24. 4 2011.01.24. 5 2011.01.24. 6 1 Az ( IoT ) egy világméretű számítógéphálózaton ( Internet ) szabványos protokollok

Részletesebben

Távközlő hálózatok és szolgáltatások VoIP Kapcsolástechnika

Távközlő hálózatok és szolgáltatások VoIP Kapcsolástechnika Távközlő hálózatok és szolgáltatások VoIP Kacsolástechnika Németh Krisztián BME TMIT 2009. okt. 2. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon 3. VoIP 4. Kacsolástechnika

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és

Részletesebben

A vezeték nélküli nagy kiterjedésű hálózatok (WWAN)

A vezeték nélküli nagy kiterjedésű hálózatok (WWAN) A JÖVŐ SZOLGÁLTATÁSAI Ismerkedjen meg a vezeték nélküli nagy kiterjedésű hálózatok (WWAN) előnyeivel! A vezeték nélküli nagy kiterjedésű hálózatok (WWAN) alkalmazásának előnyei Napjainkban egyetlen üzleti

Részletesebben

THSZ Távközlő hálózatok és szolgáltatások

THSZ Távközlő hálózatok és szolgáltatások THSZ Távközlő hálózatok és szolgáltatások Technológiai, fizikai, gazdasági háttérismeretek dr. Henk Tamás BME TMIT 2011. szept. 19. A technológiai fejlődés várakozás görbéje 1 A tantárgy felépítése 1.

Részletesebben

Benkovics László ZTE Hungary K:. 2014-10- 09

Benkovics László ZTE Hungary K:. 2014-10- 09 Benkovics László ZTE Hungary K:. 2014-10- 09 A ZTE Eredményei a GSM-R területén! 1000+ R&D mérnök (BSS, CN és SCP). 2013.12! 4 Teherszállító vasútvonal 2013.04! Nanning- Guangzhou személyszállító vonal,

Részletesebben

Sávszélesség növelés a Magyar Telekom vezetékes access hálózatában. Nagy Tamás Magyar Telekom Budapest, 2015. május.

Sávszélesség növelés a Magyar Telekom vezetékes access hálózatában. Nagy Tamás Magyar Telekom Budapest, 2015. május. Sávszélesség növelés a Magyar Telekom vezetékes access hálózatában Nagy Tamás Magyar Telekom Budapest, 2015. május. A szélessávú távközlés jövőképe a 90-es évekből A távközlési hálózatok átviteli sebessége

Részletesebben

3G / HSDPA. Tar Péter

3G / HSDPA. Tar Péter 3G / HSDPA Tar Péter 2 Hálózati felépítések 3 A GSM rádiócsatorna jellemzői FDMA / TDMA (frekvenciaosztásos/idõosztásos) csatorna-hozzáférés f 1 0 1 2 3 4 5 6 7 idõ f 2 0 1 2 3 4 5 6 7 4 Kapacitás Agner

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszék. Dr. Henk Tamás, Németh Krisztián. Távközlő hálózatok.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszék. Dr. Henk Tamás, Németh Krisztián. Távközlő hálózatok. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Dr. Henk Tamás, Németh Krisztián Távközlő hálózatok jegyzet (Verzió: THv1_2a. Utoljára frissítve: 2003. dec. 15.)

Részletesebben

MWS-3.5_E1 pont-pont adatátviteli mikrohullámú berendezés

MWS-3.5_E1 pont-pont adatátviteli mikrohullámú berendezés MWS-3.5_E1 pont-pont adatátviteli mikrohullámú berendezés A berendezés felépítése A rádiórelé berendezés osztott kivitelű: egy beltéri KF Modem egységből és egy kültéri RF konténerből áll, melyeket egy

Részletesebben

2. Elméleti összefoglaló

2. Elméleti összefoglaló 2. Elméleti összefoglaló 2.1 A D/A konverterek [1] A D/A konverter feladata, hogy a bemenetére érkező egész számmal arányos analóg feszültséget vagy áramot állítson elő a kimenetén. A működéséhez szükséges

Részletesebben

SiteTalk Mobile Alkalmazás

SiteTalk Mobile Alkalmazás SiteTalk Mobile Alkalmazás Kérdések és Válaszok Mobile Dialer Symbian & Windows Version 1.2 Tárcsázó letöltésével kapcsolatos kérdések Támogatja a telefonomat a SiteTalk Mobile szolgáltatás? Mit tegyek,

Részletesebben

Beszédátvitel a GSM rendszerben, fizikai és logikai csatornák

Beszédátvitel a GSM rendszerben, fizikai és logikai csatornák Mobil Informatika TDM keretek eszédátvitel a GSM rendszerben, fizikai és logikai csatornák Dr. Kutor László http://nik.uni-obuda.hu/mobil MoI 3/32/1 MoI 3/32/2 beszédátvitel folyamata beszédátvitel fázisai

Részletesebben

Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens

Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens IKT trendek A konvergencia következményei Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája (szolgáltatási

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 7. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 2 Műholdas kommunikáció 3 VSAT A VSAT hálózat előnyei 4 Rugalmas, gyors telepíthetőség Ország régió teljes lefedése Azonnali kommunikáció lehetősége Földi infrastruktúrától

Részletesebben

Egységes Kommunikáció több telephelyes cégek számára (max. 100 user)

Egységes Kommunikáció több telephelyes cégek számára (max. 100 user) Cisco Unified Communication Egységes Kommunikáció több telephelyes cégek számára (max. 100 user) Szekeres Viktor szekeres.viktor@gloster.hu +36/20/222-5702 Agenda Miért IP telefónia, miért Egységesített

Részletesebben

INVERSE MULTIPLEXER RACK

INVERSE MULTIPLEXER RACK SP 7505 Tartalomjegyzék...1 Általános ismertetés...2 Követelmények...2 Felépítése és működése...3 Beállítások...3 Felügyelet...3 Csatlakozók...3 Kijelzők...3 Műszaki adatok:...4 G703 felület:...4 LAN felület:...4

Részletesebben

Adatkapcsolati réteg 1

Adatkapcsolati réteg 1 Adatkapcsolati réteg 1 Főbb feladatok Jól definiált szolgáltatási interfész biztosítása a hálózati rétegnek Az átviteli hibák kezelése Az adatforgalom szabályozása, hogy a lassú vevőket ne árasszák el

Részletesebben

Az SDH technológia A technológia és a hálózatszervezés összefoglaló áttekintése

Az SDH technológia A technológia és a hálózatszervezés összefoglaló áttekintése A technológia és a hálózatszervezés összefoglaló áttekintése BME Híradástechnikai Tanszék 1998. TARTALOM 1 AZ SDH TECHNOLÓGIA MEGHATÁROZÓ ELŐNYEI...3 2 AZ SDH HÁLÓZAT MŰKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI...4 2.1 Jelfolyamsebesség...5

Részletesebben

Számítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak.

Számítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak. Számítógépek, perifériák és a gépeken futó programok (hálózati szoftver) együttese, amelyek egymással összeköttetésben állnak. Előnyei Közös erőforrás-használat A hálózati összeköttetés révén a gépek a

Részletesebben

Kitöltési útmutató A NEM ELŐFIZETÉSES MŰSORTERJESZTÉS KÉRDŐÍVHEZ (2011-2012) 2013. július

Kitöltési útmutató A NEM ELŐFIZETÉSES MŰSORTERJESZTÉS KÉRDŐÍVHEZ (2011-2012) 2013. július Kitöltési útmutató A NEM ELŐFIZETÉSES MŰSORTERJESZTÉS KÉRDŐÍVHEZ (2011-2012) 2013. július Fogalmak CU: Capacity Unit Kapacitás egység. Dtv.: 2007. évi 74. törvény a műsorterjesztés és a digitális átállás

Részletesebben

A kommunikációs hálózatok fő típusai (az adattovábbítás módja szerint)

A kommunikációs hálózatok fő típusai (az adattovábbítás módja szerint) A kommunikációs hálózatok fő típusai (az adattovábbítás módja szerint) 1 Forgalomlebonyolító (kapcsolt) hálózatok 2 Tartalom Alapfeladat Alapvető kapcsolási elvek Főbb funkciók csomóponti (előfizetői és

Részletesebben

WAGO PLC-vel vezérelt hő- és füstelvezetés

WAGO PLC-vel vezérelt hő- és füstelvezetés WAGO PLC-vel vezérelt hő- és füstelvezetés Wago Hungária Kft. Cím: 2040. Budaörs, Gyár u. 2. Tel: 23 / 502 170 Fax: 23 / 502 166 E-mail: info.hu@wago.com Web: www.wago.com Készítette: Töreky Gábor Tel:

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 6. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 2 3 Műholdas kommunikáció 4 VSAT 5 6 DVB Digitális Televíziózás az EU-ban 7 1961, Stockholm: nemzetközi, analóg frekvenciakiosztás 1998, UK: az első digitális,

Részletesebben

MoBi-SHIELD (nextgen011) rendszertelepítési útmutató

MoBi-SHIELD (nextgen011) rendszertelepítési útmutató MoBi-SHIELD (nextgen011) rendszertelepítési útmutató A MoBi-SHIELD rendszer beszerelését szakműhely végezze. Valamennyi vezetékét kizárólag forrasztott kötéssel csatlakoztassuk a gépkocsi megfelelő vezetékeihez,

Részletesebben

GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában

GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában GPON rendszerek bevezetése, alkalmazása a Magyar Telekom hálózatában 16. Távközlési és Informatikai Hálózatok Szeminárium és Kiállítás, 2008. 2008.10.16. 1. oldal Információéhség csökkentése: kép, mozgókép

Részletesebben

Bevezetés a kvantum informatikába és kommunikációba Féléves házi feladat (2013/2014. tavasz)

Bevezetés a kvantum informatikába és kommunikációba Féléves házi feladat (2013/2014. tavasz) Bevezetés a kvantum informatikába és kommunikációba Féléves házi feladat (2013/2014. tavasz) A házi feladatokkal kapcsolatos követelményekről Kapcsolódó határidők: választás: 6. oktatási hét csütörtöki

Részletesebben

A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel

A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel 11. Laboratóriumi gyakorlat A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel 1. A gyakorlat célja: Az ADC0804 és a DAC08 konverterek ismertetése, bekötése, néhány felhasználási lehetőség tanulmányozása,

Részletesebben

Tantárgy neve: Agrárinformatikai rendszerek I. Tantárgy kódja: Meghirdetés féléve: Kreditpont: Össz óraszám (elm+gyak): Számonkérés módja:

Tantárgy neve: Agrárinformatikai rendszerek I. Tantárgy kódja: Meghirdetés féléve: Kreditpont: Össz óraszám (elm+gyak): Számonkérés módja: Agrárinformatikai rendszerek I. MG2524 Meghirdetés féléve: 5. félév Számonkérés módja: gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód): MG1207; MG1404 Tantárgyfelelős neve: Dr. Ormos László Tantárgyfelelős

Részletesebben

pacitási kihívások a mikrohullámú gerinc- és lhordó-hálózatokban nkó Krisztián

pacitási kihívások a mikrohullámú gerinc- és lhordó-hálózatokban nkó Krisztián pacitási kihívások a mikrohullámú gerinc- és lhordó-hálózatokban nkó Krisztián rtalomjegyzék Technológia bemutatása Tervezési megfontolások Tesztelési protokollok Értékelés, kihívások az üzemeltetés terén

Részletesebben

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda

54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Műholdas infokommunikációs rendszerek

Műholdas infokommunikációs rendszerek Mobil Informatika Műholdas infokommunikációs rendszerek Dr. Kutor László OE-NIK, Dr.Kutor László MoI 4/24/1 Műholdas távközlési rendszerek GEO (Geostationary Earth Orbit Satellite) Geostacionáris pályán

Részletesebben

Választható önálló LabView feladatok 2015. A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat

Választható önálló LabView feladatok 2015. A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat Választható önálló LabView feladatok 2015 A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat 1) Hálózat teszt. Folyamatosan működő számítógép hálózat sebességet mérő programot

Részletesebben

A POSTAI, TÁVKÖZLÉSI ÉS MŰSORSZÓRÁSI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG. 2006. év összesítés

A POSTAI, TÁVKÖZLÉSI ÉS MŰSORSZÓRÁSI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG. 2006. év összesítés INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM 1024 Budapest Szilágyi Erzsébet fasor 11/b Az adatszolgáltatás a XXX/2002. (X. XX.) Korm. rendelet alapján kötelező Nyilvántartási szám: 1705/03 A POSTAI, TÁVKÖZLÉSI

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

Nyilvános kapcsolt. Probléma. Probléma (folyt.) nkábelek és/vagy tilos (magánvezet. Nagyobb távolst. nvezetékek nem keresztezhetnek.

Nyilvános kapcsolt. Probléma. Probléma (folyt.) nkábelek és/vagy tilos (magánvezet. Nagyobb távolst. nvezetékek nem keresztezhetnek. Nyilvános kapcsolt telefonhálózat Mihalik GáspG spár Telefonhálózat és s a számítógéphálózatok Kis távolst volságon a számítógépek összekapcsolhatók k közvetlenk zvetlenül l vezetékkel Nagyobb távolst

Részletesebben

A kommunikáció evolúciója. Korszerű mobil rendszerek

A kommunikáció evolúciója. Korszerű mobil rendszerek Dr. Maros Dóra A kommunikáció evolúciója http://www.youtube.com/watch?v=cr5eskfueyw A mobilok generációi ahhoz képest, amivel kezdődött.. Az a fránya akksi Szabályozási szervezetek Világszervezetek: International

Részletesebben