JELENTÉS a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem működésének ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem működésének ellenőrzéséről szeptember 0132

2 Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Bihary Zsigmond számvevő igazgató Az ellenőrzést vezette: Matusek István igazgatóhelyettes Az ellenőrzésben részt vettek: Maklári Ferencné számvevő tanácsos dr. Mihály Sándor főtanácsadó Papp Sándor főtanácsadó Varga Szabolcs számvevő tanácsos Vértényi Gábor fogalmazó Szatmári Dezső külső munkatárs Az egyetemet érintő korábbi ellenőrzéseink: A magyar egyetemi felsőoktatás ellenőrzése (1994. augusztus) (218) A főiskolák és az egyetemek főiskolai karai állami támogatásának ellenőrzése (1996. szeptember) (318) A központi költségvetés területén működő belső kontroll mechanizmusok ellenőrzése (2001. június) (533) Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 V-4-40/2001. TARTALOMJEGYZÉK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 5 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A feladatok, a szervezeti rendszer, a személyi és tárgyi feltételek összhangja A gazdálkodás értékelése A szakmai feladatok ellátása Az OM intézménnyel kapcsolatos szabályozó, ellenőrző és beszámoltató tevékenységének értékelése Az intézmény működését, gazdálkodását érintő felügyeleti szabályozás A felügyeleti költségvetési ellenőrzés tevékenységének értékelése sz. Függelék: Az Egyetem egyéb fontos működési mutatóinak értékelése 2. sz. Függelék: A évi beszámoló megbízhatósági ellenőrzése Mellékletek 1

4

5 Költségvetési Ellenőrzési Igazgatóság V-4-40/2001. Témaszám: 553. JELENTÉS a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem működésének ellenőrzéséről A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE) az Oktatási Minisztérium (OM) felügyelete alatt működő állami felsőoktatási intézmény, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. A BKÁE a felsőoktatási intézményhálózat átalakítása keretében a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (BKE) és az Államigazgatási Főiskola (ÁF) integrációja eredményeként január 1-jével jött létre. A BKÁE alaptevékenysége: egyetemi és főiskolai szintű alapképzés, kiegészítő képzés, szakirányú továbbképzés, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés nappali, esti és levelező tagozaton, távoktatásban és e képzési formákban diplomát, oklevelet, illetve bizonyítványt ad ki. Továbbá doktori képzés, tudományos kutatás, tudományfejlesztés, valamint az alaptevékenységi feladatainak ellátásához kapcsolódó, azt elősegítő tevékenységek (tankönyv- és jegyzetkiadás, könyvtári szolgáltatás, kollégiumi ellátás, infrastruktúra fenntartása és fejlesztése stb.). Az Egyetem a még jóvá nem hagyott Alapító okirata szerint az alaptevékenységén belül az alaptevékenység feltételeként rendelkezésre bocsátott és e célra csak részben lekötött személyi és tárgyi kapacitások kihasználásának elősegítésére, nem nyereség szerzési céllal folytat egyéb kiegészítő tevékenységeket. Vállalkozási tevékenységet nem végez. Telephelyeinek száma 13, ebből 10 budapesti, 1-1 veszprémi, salgótarjáni és lakitelki. A BKÁE 2000-ben 3917 M Ft-os költségvetéssel rendelkezett. A kiadások 61%-át állami támogatás, a többit saját bevétele fedezte. Az egyesített intézmény számvitelben kimutatott vagyona 4,522 Mrd Ft. A foglalkoztatottak létszáma a évi költségvetés szerint fő. Nappali képzésben részt vevő hallgatók létszáma fő, egyetemi, főiskolai továbbképzésben 4000 fő, nem szakmai tanfolyami képzésben fő vett részt. (Az Egyetem működését bemutató főbb adatokat az 1. sz. melléklet tartalmazza.) 3

6 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az OM mint felügyeleti szerv 2000 második félévében átfogó ellenőrzés keretében részletesen megvizsgálta, hogy az integráció során létrejött jogutód intézmény, illetve a jogelőd intézmények hogyan hajtották végre a törvényekben előírt szakmai és gazdálkodási feladatokat. Ugyanebben az időszakban az OM célvizsgálat keretében ellenőrizte az Egyetem egyházi ingatlan visszaadási kötelezettsége teljesítésének helyzetét. Az Állami Számvevőszék az éves zárszámadások ellenőrzéséhez kapcsolódóan november-december hónapokban felmérte és értékelte a központi költségvetés területén működő belső kontroll mechanizmusokat. Az ellenőrzés kiterjedt az Egyetemre is. A jelenlegi ellenőrzés célja az volt, hogy értékelje a BKÁE gazdálkodásának törvényességét, célszerűségét és eredményességét, ezen belül az integráció végrehajtását és az Egyetem működésére, gazdálkodására gyakorolt hatását; a likviditási problémák okait, a stabilizációs intézkedések eredményességét; az Egyetem évi elemi költségvetési beszámolójának megbízhatóságát és hitelességét, valamint az Szt-ben előírt alapelvek betartását és a vonatkozó egyéb jogszabályokban rögzített követelmények érvényesülését. Az ellenőrzés a BKÁE évi működésére terjedt ki, de a helyszíni ellenőrzés befejezéséig (2001. május 11.) figyelemmel kísérte a pénzügyi-gazdasági folyamatokat. Indokolt esetben kitért az évet megelőző időszak gazdasági eseményeire is. Az ellenőrzés az Oktatási Minisztérium Egyetemmel kapcsolatos szabályozó, ellenőrző és beszámoló tevékenységét is értékelte. Az ellenőrzés jogalapja: az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (5) bekezdése, mely szerint az ÁSZ ellenőrzi az állami költségvetésből gazdálkodó intézményeket; az államháztartásról szóló - többször módosított évi XXXVIII. törvény 121. (1) bekezdése, miszerint a számvevőszéki ellenőrzés keretében az ÁSZ az államháztartás forrásai felhasználásának és a vagyonnal való gazdálkodásának ellenőrzését végzi. 4

7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A felsőoktatási intézmények integrációját elrendelő évi LII. törvény úgy rendelkezett - többek mellett -, hogy a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (BKE) és az Államigazgatási Főiskola (ÁF) egyesítésével január 1-jével egy új egyetemet kell létrehozni Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE) elnevezéssel, budapesti székhellyel. A jogutód intézmény az alapvető szabályzatait (Alapító okirat, Szervezeti és Működési Szabályzat, Gazdálkodási Szabályzat) elkészítette, elfogadta és határidőre (1999. november 30.) felügyeleti szervének, az Oktatási Minisztériumnak (OM) megküldte. Az Alapító okiratot a minisztériumi apparátus kedvezően véleményezte, de jóváhagyása - a helyszíni ellenőrzés befejezéséig (2001. május 11.) - az oktatási miniszter részéről - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - nem történt meg, addig jogilag nem volt hatályos. (A miniszter július 5-én átadta a kézjegyével ellátott dokumentumot.) Az ET a Gazdálkodási Szabályzatot március 24-én, az SZMSZ-t szeptember 22-én jóváhagyta. A Magyar Köztársaság elnöke az Ideiglenes Intézményi Tanács javaslata alapján május július 31. közötti időszakra az Egyetem irányítási feladatainak ellátásával új rektort bízott meg. Az integráció - a jogelőd intézmények egyetértésével - a szervezeti struktúra jelentős változását eredményezte: az ÁF Államigazgatási Karként a Közgazdaságtudományi, a Gazdálkodástudományi és a Társadalomtudományi Kar mellett az Egyetem negyedik kara lett, a Posztgraduális Kar megszűnt. A szakképzési struktúra változtatásával 7 oktatási egység megszűnt, 10-et létrehoztak, egyet átszerveztek, 6-ot a karok között áthelyeztek. A év az Egyetem gazdasági szervezetében és működésében az átmenet éve volt. Ebben az évben az Egyetem egésze, valamint a központi igazgatás és a központi gazdálkodás szervezetei nevében a Gazdasági Műszaki Főigazgatóság (GMI) járt el. Az Államigazgatási Kar (ÁK) és a Vezetőképző Intézet (VKI) saját gazdasági szervezettel és önálló előirányzat-felhasználási alszámlával rendelkezett. Az egyetemi karoknak gazdasági szervezetük nem volt, de a részükre megállapított képzési és fenntartási normatíva felhasználására, valamint saját bevételeik terhére kötelezettséget vállalhattak. 5

8 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A decentralizált gazdálkodási jogkörök január 1-jével megszűntek, a jogosultságokat az egységes Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság vette át, a pénzügyi jogköröket központosították, a vagyongazdálkodást egységesítették. A év költségvetési tervét július 15-re kellett elkészíteni. A tervezés során az akkor hatályos képzési és fenntartási normatívával és az április havi hallgatói statisztikai létszámmal kellett kimunkálni a normatívát. A normatívának ez a mértéke a BKÁE esetében egyik elődintézménynél sem biztosította az állami támogatás megelőző évi összegét, attól 64 M Ft-tal kevesebb volt. A normatívák összegét a Kormány 120/2000. (VII. 7.) rendelete az év kezdetétől visszamenőleges hatállyal állapította meg. Az új módosított normatíva a támogatási rendszerbe beemelte a minősített oktatók és a doktoranduszok minősített támogatását. A képzés tényleges finanszírozása a év első félév folyamán a közgazdász képzésben elmaradt a normatívától, a főiskolai képzésben meghaladta azt. A különbözetet az OM 5 havi részletben pótlólag folyósította, az ÁK-tól intézményi hatáskörben ugyanennyi részletben a többletet elvonta. A normatív alapú finanszírozás szabályai bevezetésük óta ellentmondásban voltak az intézményi költségvetés finanszírozásával. A bevételi oldalt képező normatívák a tanévhez, a kiadásokat szabályozó Kjt, valamint az államháztartás működési rendjét szabályozó kormányrendelet a naptári évhez kapcsolódott. Eddig nem sikerült kialakítani a közgazdaságilag megalapozott normatívát, amely az objektív alapú állami finanszírozás és a ráfordítások elszámoltathatóságának alapját képezhetné. Az egyesítés, a szervezeti átalakulások és a létszámcsökkenést eredményező intézkedések együttes hatására a BKE évi 963 fős létszámához képest az integrált egyetemé 1059 főre növekedett. Az Egyetemen 2000-ben 73 Széchenyi ösztöndíjas oktató volt. Az oktatók 40 M Ft értékben nyertek el OM kutatási pályázatot, ezenkívül 6 nemzetközi pályázatban is részt vesznek. Az Egyetem eszközellátottsága ellentmondásos képet mutat. A BKE karokon a számítógépek nagymértékben elhasználódtak, 70%-uk 0-ra leírt, elavult. A vásárolt szellemi termékek (programok) értéke a vizsgált időszakban közel 10- szeresére nőtt (50,6 M Ft). Az egy hallgatóra eső tárgyi eszközök bruttó értéke 20%-kal növekedett, azonban az értékcsökkenés jelentős emelkedésével a nettó érték 40%-kal csökkent. Az oktatási épületek egy hallgatóra jutó bruttó/nettó értéke a hallgatói létszám 1600 fős növekedése miatt csökkent. A kollégiumi épületek mutatója az ÁK értékesebb épületével növekedett (bruttó 32 E Ft/főről 47 E Ft/főre, nettó 21 E Ft/főről 31 E Ft/főre). Az Egyetem működésében új helyzetet idézett elő a Közraktár u. 18. sz. alatti m2 hasznos alapterületű beépített ingatlan kezelői jogának 1996-ban történt megvonása, egyházi célokra való visszaadása. Ellenértékeként a rendelkező kormányhatározat M Ft kártalanítást állapított meg, amelynek alapját egy 1992-es felmérés adta. A határozat szerint az ingatlant kiürített állapotban július 31-ig birtokba kellett adni. A funkcióváltáshoz a kártalanítás ellenértéke éves ütemezésben ( ) történő folyósítással kamatmentesen rendelkezésre állt. Ebből az összegből kellett volna a 6

9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK tornatermet, a könyvtárat, az informatikai központot és m2 oktatási (tantermi és tanszéki) területet új helyre telepíteni. Ez a megállapított kártalanítási összeg irreális mértéke és az egyéb források hiánya, valamint az árviszonyok radikális változásai miatt nem volt megoldható. Az informatikai központ elhelyezése év folyamán valószínűleg megoldódik a Fővám tér sz. alatti (Sóház) ingatlan rekonstrukciójával, ahol oktatási helyiségek is kialakításra kerülnek Az épület május 31-i befejezése a helyszíni ellenőrzés befejezésekor látható állapotában nem lehetséges, de a II. félévi befejezése valószínűsíthető. A Veres Pálné u. 36. sz. alatti épületrekonstrukció és emeletráépítés kb m2 fejlesztést jelentett volna, ami nem alkalmas a könyvtár és tornaterem funkciójára, de jelentős oktatási helyiségbővítést eredményezett volna, azonban építését más okokra hivatkozva leállították. Más helyszínű, konkrét terv nem ismert. Az egyháznak át nem adott ingatlanok használatáért a felmerülő bérleti díjakra - az OM tudtával - az Egyetem fedezet nélküli kötelezettséget vállalt. Az OM becslése szerint a prognosztizálható bérleti díjak mintegy 233,3 M Ft összegűek lesznek. Az Egyetem gazdasági-pénzügyi folyamatának áttekintését és irányítását, különösen a vezetői döntésekhez szükséges információk szolgáltatását az alkalmazott információs rendszer csak korlátozottan teszi lehetővé. A felsőoktatás céljára kifejlesztett információs rendszerek nem váltották be a várakozásokat, ezért nem vezették be, de nem alkalmazták a BKE megrendelésére kifejlesztett Vezetői Információs Rendszert sem, amelynél a tesztelések során kedvező tapasztalatokat szereztek. A jogelőd intézmények pénzügyi-gazdasági helyzete az egyesülés időpontjában alapvetően eltért egymástól. Az ÁF gazdálkodása kiegyensúlyozott, lényegében zavartalan volt. A BKE gazdálkodása években belső és külső okok következményeként megbomlott; kezdetben a belső eladósodás volt jelentős, év folyamán már a külső likviditási problémák is megjelentek (168 M Ft). Az összes (külső-belső) hiány 475 M Ft-ra emelkedett. Az adósságállomány kezelésére, felszámolására válságkezelő programot dolgoztak ki, de a tervezett intézkedések az integráció előtt már nem valósultak meg. A év gazdálkodásának kulcskérdése a folyó költségvetés bevételi és kiadási oldalának kiegyensúlyozása volt. Az adósságállomány rendezésére az Ideiglenes Intézményi Tanács a évi költségvetési tervben, a tervezett folyó kiadási többlet összegét 60 M Ft-ban maximálta és a szervezeti egységek vezetőit megtakarítást eredményező intézkedésekre utasította. Ennek érdekében 150 M Ft megtakarítást kellett elérni a bérek és járulékaik csökkentésével. Az év első öt hónapjában a tervezett célokat nem sikerült elérni, a kari költségvetések nem készültek el, az oktatási tevékenység szerkezete nem igazodott a 7

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK finanszírozási lehetőségekhez, a belső szolgáltatások ráfordításai részben ismeretlenek voltak, vagy nem térültek meg. Az adósság kezelhetősége érdekében a BKÁE - visszatérítési kötelezettséggel - a köztartozások átütemezésében megállapodott az APEH-el, a Kincstárnál pedig elérte a költségvetési támogatás átütemezését. A létszámcsökkentés átmeneti többletköltségeihez a Pénzügyminisztérium 136 M Ft támogatást bocsátott rendelkezésre. A működési költségek csökkentését elősegítette egyes, nem gazdaságos szolgáltatási tevékenységek vállalkozásba adása. A megtett intézkedések eredményeként az integrált egyetem pénzügyi egyensúlyát sikerült helyreállítani. Az egyensúlyi állapot még törékeny, mivel a belső adósság megszüntetése a megoldandó feladatok közé tartozik, a kölcsönvett összegekre az érintett karok számítanak. A Kjt hatálya alá tartozó közalkalmazottak létszámának csökkentése igen sok munkaügyi konfliktussal járt, mert a tanterv megváltozása, a hallgatók érdektelensége a tantárgy iránt az oktató elbocsátását vagy részmunkaidőssé átminősítését nem alapozza meg. Ugyanez a probléma áll fenn a nem oktatói körbe tartozók esetében is. Az oktatási célú helyiségek, a nyelvi laboratóriumok kihasználása a BKE karokon a pénteki nap kivételével teljes körű (napi óra). A zsúfoltságot enyhítő átmeneti teremátcsoportosításra nem került sor. Az ÁK-n a helyiségek kihasználása kedvezőbb, egyes tantermek napi néhány órás elfoglaltságúak. Az átvett pénzeszközök az összes bevételnek közel 40%-át (2,9 Mrd Ft) tették ki. A kiadások kiemelt előirányzatonként az egyéb bevételekkel, költségvetési támogatásokkal együtt szerepelnek, ennek következtében nem állapítható meg témaszámonként a pénzeszközök átvételéből származó kiadás tételes felhasználása. A hallgatók állami támogatásának elosztása a Diákjóléti Bizottság feladata volt, az egyetemi hallgatók a juttatásokat időben megkapták. A hallgatói önkormányzat szervezetének (HÖK) mandátuma novemberében lejárt, a helyszíni ellenőrzés időpontjáig az új szervezet nem működött. A hallgatói támogatás rendszerét módosító kormányrendelet szerint módosítani kellett volna a belső szabályzatot is, amely nem történt meg. A támogatások elosztását, a térítések fizetését a régi szabályok szerint rendezték. A évi költségvetés megalapozottságát, kiegyensúlyozottságát nem sikerült az eredeti célnak megfelelően megvalósítani; a szervezeti egységek összesített bevételi terve 37,5 M Ft-ot tartalmaz az ET által előzetesen előirányzott 100 M Ft bevételi többlettel szemben. Az Egyetem vezetése az intézményfejlesztési terv I. fejezetét a szakmai célok részletes meghatározásával június 15-re elkészítette és megküldte a felügyeleti szervnek. A koncepció A jelű, jó minősítést kapott az OM-től. 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az integrációs törvénnyel létrehozott egyetem által reprezentált tudományági szerkezet nem elégíti ki a Felsőoktatási törvényben meghatározott több tudományágat magában foglaló egyetemi követelményeket; eredményesen csak akkor akkreditálható, ha újabb tudományterületek felállítására kerül sor. A BKÁE szakmai fejlesztési terve szerint az oktatott tudományágak bővítését egy Környezettudományi Kar és középtávon Informatikai Kar létrehozásával kívánják elérni; tervezik továbbá az Államigazgatási Kar egyetemi szintű közigazgatási szakkal való kiegészítését. A képzési struktúrát, a tanterv fejlesztését a piaci igények figyelembevételével korszerűsítik. Az intézmény fejlesztési terv II. fejezetét, amely a szakmai célok erőforrásigényét és a tervezett beruházások ütemezését tartalmazta, február végén nyújtotta be az Egyetem. Ennek minősítése június 25-én megtörtént és az OM Értékelő Bizottsága átdolgozásra visszaküldte. Az Egyetem fejlesztési elképzeléseit a Czuczor-Mátyás utcai tömb beépítésével kívánja megoldani. A fejlesztési terv más alternatívát nem tartalmaz, holott a pénzügyi fedezet bizonytalansága ezt indokolta volna. A rendelkezésére álló épületállomány egy részét csereként konvertálná az ügyletbe magánbefektető közbejöttével. Előzetes számítások szerint 16,6 Mrd Ft-ra becsülhetők a megvalósítás költségei, ebből az ingatlanértékesítés 3,5 Mrd Ft, az átvett forrás 10,5 Mrd Ft és a Világbanktól származó forrás 2,6 Mrd Ft. Ez utóbbira a pályázatot még nem nyújtották be és a késedelem azzal fenyeget, hogy külső forrás nem vehető igénybe és az intézményfejlesztési tervben foglaltak az eredeti szándékok szerint nem valósulhatnak meg. Az oktatói teljesítmények jellemzői közül javulás állapítható meg az egy oktatóra jutó hallgatók mutatószámánál, amely 1998-ban 8,3 fő, 2000-ben az integrált intézménynél 9,1 fő volt. A nappali hallgatókhoz viszonyított arány közel hasonló mértékben változott (6,8 főről 8,3 főre). Az oktatói kar heti óraterhelésének elemzése azt mutatja, hogy jelentős eltérések vannak a karok adatai között és még nagyobb a szóródás, ha a tanszékenkénti terhelést vizsgáljuk. Egyértelmű azonban az az összefüggés, hogy ahol az állami oktatásra fordított óraszám alacsony, ott magas az egyéb (többnyire fizető) oktatásban való részvétele az oktatóknak. Ilymódon az óraterhelések kiegyenlítettebbek, az oktatáshoz kapcsolódó jövedelmek azonban a térítéses oktatásban résztvevők javára eltérnek. Arra vonatkozóan az Egyetemen nincs adat, hogy az oktatók máshol milyen megbízásokat látnak el. A külső oktatók foglalkoztatásánál jellemző a személyi megbízások helyett a számlás megbízások alkalmazása (a megbízásos oktatás 4-szeresére, a számlás oktatás 14-szeresére nőtt évben). Az Egyetem vezetése kidolgozott egy pontszámos teljesítmény-követelmény rendszert a teljes munkaidőben dolgozó oktatókra vonatkozóan, e szerint egy oktatónak évente legalább 100 pontnyi teljesítményt kell összegyűjtenie. Az Egyetem évben elkészítette az egységes oktatói és kutatói követelményrendszer szabályzatának tervezetét. Ehhez előírták a heti kötelező óraszámot, a felkészülési időt oktatói besorolásonként. A szabályzat nem 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK rendelkezik azonban arról az esetről, ha a kötelező óraszám nem teljesül. Nem tartalmazza az állami finanszírozású és a térítéses oktatási forma megosztását, a teljesítménynek megfelelő bérezési rendszer kialakítását. Az OM az Egyetemmel kapcsolatos szabályozó, ellenőrző, beszámoló tevékenysége keretében folyamatos útmutatásokkal, irányítással és közreműködéssel segítette annak szervezeti, szakmai és gazdasági átalakulását. A felügyeleti szerv rendszeresen képviseltette magát az Egyetemi Tanács, illetve a ITT ülésein. Ennek ellenére alkalmaként előfordultak kommunikációs zavarok, megkéstek, vagy elmaradtak a felvetett kérdésekre a minisztérium válaszai. Az OM felügyeleti ellenőrzés keretében 1996-ban és II. félévben ellenőrizte átfogóan az intézmény működését, tevékenységét. Az évi felügyeleti ellenőrzés megállapításaira kidolgozott intézkedési terv csak részben valósult meg. A évi ellenőrzési jelentés az ÁSZ helyszíni ellenőrzésének befejezéséig nem készült el. Az egyházi ingatlanok ügyében végzett célvizsgálat sem volt az ÁSZ helyszíni ellenőrzésének befejezéséig lezárva. A felügyeleti ellenőrzésről szóló jelentés záradékolása és átadása végül július 4-én megtörtént. Ezen okokból a felügyeleti szerv álláspontja az integrációt követően felmerülő számos aktuális kérdésben nem ismeretes, illetve még nem alakult ki. Az integrált Egyetemen a belső ellenőrzés működését nem szabályozták a 15/1999. (II. 5.) Korm. rendelet előírásai szerint és a feladatok végrehajtása nem felel meg az abban foglalt követelményeknek. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem évi pénzügyi beszámolójának felülvizsgálata során az ellenőrzés olyan megállapításokat tett, amelyek azt igazolják, hogy a beszámolójelentés nem minden esetben felel meg a számviteli (valódiság, vállalkozás folytatása, világosság, teljesség) alapelveknek. A feltárt hiányosságok ugyan figyelemmel a lényegesség elvére nem kérdőjelezik meg a beszámolójelentés pénzforgalmi adatainak megbízhatóságát, a vagyoni adatok bizonylati alátámasztottsága viszont nem kielégítő. Mindezek figyelembevételével az egyetem vezetésének hatékony intézkedéseket kell tennie a kockázatok* csökkentése érdekében. Az ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk az oktatási miniszternek: 1. Tegye meg a szükséges intézkedéseket - a évi felügyeleti ellenőrzés megállapításait is figyelembevéve - az ellenőrzés során felmerült és függőben maradt ügyekben. * A kockázatok (eredendő és belső kontroll kockázatok) csökkentésében meghatározó szerepe van az intézményen belül kiépített és folyamatosan működő belső kontroll rendszernek. 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 2. Vizsgálja meg, hogy milyen módon biztosíthatók az egyházi ingatlanok kényszer-bérlésével kapcsolatban fedezetlenül vállalt bérleti díjak finanszírozási forrásai. 3. Kísérje figyelemmel az OM Értékelő Bizottságának június 25-i értékelése alapján az egyetemi fejlesztési terv II. fejezetének átdolgozását és a jóváhagyást követően tegyen lépéseket az abban foglalt beruházások megvalósítása érdekében és kezdeményezze a Kormánynál az ingatlankiváltással összefüggő pénzügyi források rendezését. 4. Tekintse át és tegyen javaslatokat a megalapozottabb finanszírozás érdekében a felsőoktatás egészét érintően a költségvetési év és a tanév eltéréséből adódó pénzügyi források kiegyenlítési lehetőségeire, hangsúlyosan a normatív alapú finanszírozás továbbfejlesztésére. 5. Írja elő az Egyetem vezetésének, hogy gondoskodjon a felügyeleti és a külső ellenőrzések keretében kidolgozott intézkedési tervek eredményes és hatékony végrehajtásáról; úgy oldja meg a korábban keletkezett belső adósságállomány felszámolását, hogy annak terheit az érintett karok viseljék; a belső ellenőrzést a 15/1999. (II. 5.) Korm. rendeletnek megfelelően szervezze meg és szabályozza; dolgozza ki a vezetői döntést is megalapozó információs rendszerét, mérlegelve a használatba nem vett BKE VIR-rendszer felélesztésének lehetőségét; tegyen intézkedéseket a hallgatói támogatások felhasználása és a térítések belső szabályzatának módosítására; tegye meg a szükséges intézkedéseket a évi beszámoló megbízhatósági ellenőrzése alapján feltárt hiányosságok megszűntetése érdekében (pl. gazdálkodási rendjének teljes körű belső szabályozása, a Gazdálkodási Szabályzat 13. -ának összehangolása a Szabályzat más pontjaival; hatékony belső ellenőrzési rendszerek kiépítése; önköltségszámítás szabályozása; beruházási tevékenysége során kötött szerződések felülvizsgáltatása). 11

14 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A FELADATOK, A SZERVEZETI RENDSZER, A SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK ÖSSZHANGJA 1.1 A szakmai feladatok és a szervezeti felépítés összhangja, célszerűsége A két jogelőd intézmény (Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem és az Államigazgatási Főiskola) integrációjának előkészítésével az évi LII. törvény alapján megbízott Ideiglenes Tanács (IIT) a jogutód intézmény (BKÁE) alapvető szabályzatait (Alapító okirat, Szervezeti és Működési Szabályzat, Gazdálkodási Szabályzat) elkészítette, elfogadta és határidőre (1999. november 30.) felügyeleti szervének, az Oktatási Minisztériumnak (OM) megküldte. Az Egyetem Alapító okiratának jóváhagyása - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az oktatási miniszter hatáskörében a helyszíni ellenőrzés befejezéséig nem történt meg, ennél fogva az Egyetem jogilag hatályos Alapító okirattal nem rendelkezett. (Az OM Felsőoktatási Főosztálya január 14-én előzetesen elfogadta a dokumentumot, de ez által az még nem vált joghatályossá. A miniszter végül is július 5-én adta át a kézjegyével ellátott dokumentumot.) Az Alapító okirat teljes körűen tartalmazza az intézmény alaptevékenysége körébe tartozó (oktatási, kutatási, infrastrukturális, közalkalmazotti, igazgatási, pénzügyi-gazdasági) feladatokat; az alaptevékenység ellátása mellett rendelkezésre álló szabad kapacitások hasznosítását kiegészítő tevékenységek végzésére; a vállalkozási tevékenység végzésének az SZMSZ-ben történő részletes szabályozását. Az Alapító okirat szerint az Egyetem szervezetével, vezetésével és működésével kapcsolatos hatásköröket, feladatokat az SZMSZ, illetve annak mellékletei tartalmazzák. Az Egyetem jelenleg hatályos SZMSZ-ét az Egyetemi Tanács (ET) szeptember 22-én hagyta jóvá. Ezt megelőzően az év során több módosításra, kiegészítésre volt szükség annak érdekében, hogy az intézmény szervezete és működése igazodjon az alapító okiratbeli feladatokhoz. A döntések vezetői szinten (IIT) megszülettek, ezek nagyobb része átvezetésre került a hatályos SZMSZ-ben (kivéve az integrációs rektorhelyettes feladatköre, a főtitkári státusz megszüntetése, illetve az adminisztratív igazgatói státusz létesítése). A szervezeti struktúrában jelentős változást hozott, hogy az Államigazgatási Főiskola Államigazgatási Karként - a Közgazdaságtudományi, a Gazdálkodástudományi, a Társadalomtudományi Kar mellett - az Egyetem negyedik karaként épült be. A szakképzési struktúra fejlesztésével, átalakításával 7 oktatási szervezeti egységet megszüntettek, 10-et létrehoztak, 1-et átszerveztek, 6-ot áthelyeztek a Karok között. 12

15 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A megszűntetett oktatási szervezeti egységek: Alkalmazott Gazdaságtan Tanszék, Külgazdasági Tanszék, Alkalmazott Menedzsment Tanszék, Jövőkutatás Tanszék, Telekommunikációs és Média Kutatóközpont, Turizmus Kutatóközpont, Gazdasági Informatikai Tanszékcsoport. Újonnan létrehozott oktatási szervezeti egységek: Nemzetközi és Európai Tanulmányok Tanszékcsoport, Módszertani Tanszékcsoport, Környezeti és Regionális Gazdaságtani Intézet, Közgazdasági Tanszékcsoport, Informatikai Intézet, Kisvállalkozás Fejlesztési Központ, Médiagazdaságtani és Telekommunikációs Tanszék, E-Business Kutatócsoport, Jövőkutatási Kutatóközpont, Szolgáltatás menedzsment Tanszék. Átszervezésre került oktatási szervezeti egység: Pedagógia Tanszék- Pszichológia és Pedagógia Tanszékre. A kari tanácsok döntési hatásköre kibővült önálló szervezeti egységek létrehozásával és megszűntetésével. A KK-n tanszéki csoportokat, a GK-n intézeteket, a TK-n kutató központot szerveztek. Szabályozási hiányosságnak tekinthető, hogy az SZMSZ - a jóváhagyásra beterjesztett Alapító okirat előírásával ellentétben - nem tartalmazza az alapés a vállalkozási tevékenység szétválasztásának elveit, a vállalkozási tevékenység szerződéskötési rendjét, a vállalkozási tevékenységeket és azok forrásait. Az SZMSZ mellékleteként nem készült el a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság ügyrendje, a karok önálló SZMSZ-e (kivéve az Államigazgatási Főiskolai Karét). A BKÁE Gazdálkodási Szabályzatát március 24-én hagyta jóvá az ET. A jóváhagyást megelőzően indokolt volt kiegészíteni a belső elszámolást, az ügyvitel rendjére vonatkozó előírásokkal, továbbá arra való hivatkozással, hogy a vagyongazdálkodás részletes szabályait vagyongazdálkodási szabályzat tartalmazza. Az ellenőrzés befejezéséig a vagyongazdálkodási szabályzat nem készült el. A Gazdálkodási Szabályzat a működés, a vagyon és a folyó gazdálkodás törvényi előírásai figyelembevételével részletesen taglalja a gazdálkodás hatáskörök szerinti megosztását; a bevételek forrását, elosztását; az erőforrásokkal való gazdálkodási jogosultságok és gyakorlásuk módját (személyi juttatások és járulékok, bér-, létszám-, ingatlangazdálkodás, pénzügyi finanszírozási, ügyviteli feladatok ellátása, a tervezési, információs és ellenőrzési rendszer működése). A szabályzat pontosan meghatározza a központi és a decentralizált keretekkel gazdálkodó részjogkörű szervezetek feladatait, a belső szabályzatokkal összhangban a pénzügyi jogkörök gyakorlásának ügymenetét. A BKÁE működésében a év átmeneti időszak volt. Kisebb szervezeti változás a tanszékeket érintően az egyetemi karoknál történt; emellett egy szak akkreditálása és oktatása beindult (nemzetközi tanulmányok szak), két szak akkreditálása elkészült (gazdaságinformatika szak, környezetgazda szak) és két szak akkreditációjának előkészítése megkezdődött (politikatudományi szak, szociológiai szak). Két gazdasági szervezet (a Vezetőképző Intézet és az Államigazgatási Kar) funkciója változatlan maradt, kivéve az adó, a munkabér, az állami 13

16 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK támogatás központi bankszámlán keresztül történő bonyolítását, főkönyvi könyvelését, valamint a vagyongazdálkodással kapcsolatos döntésekben az elődintézmények egyetértési jogának érvényesítését. Az ismertté vált jelentős összegű adósságállomány kezelése, felszámolása, a fizetőképesség helyreállítása, a zavartalan működés biztosítása érdekében a BKE elődintézménynél a tervezett megszorító intézkedéseket - nagyobb szervezeti átalakítás nélkül - válságkezelési programban rögzítették. A rövidtávú, mintegy 7 hónapra tervezett intézkedések alapját képezték a kibontakozási folyamatnak, beépültek az új rektor kinevezése után hozott intézkedések sorozatába (a költséges nyelvi képzés üzleti alapokra helyezése, a szakképzési projektek elfogadásának felgyorsítása, a szabályzatok elfogadása, az operatív tanterv kidolgozása, megtakarítások elérése a Központi Könyvtárnál, az Informatikai Szolgáltató Központnál, a beszerzések visszafogása stb.). Mindezek hatására egy jobb irányú folyamat indult meg, amely nincs közvetlen összefüggésben az integrációval, a két intézmény összevonásával. Az intézkedések eredménye ezt követően mérhető le, de további intézkedésekre is szükség van, az integráció előnyeire alapozva. Az integráció bevezetésének első évében az Egyetemen a gazdasági hatáskörök három szintre tagozódtak: az Egyetem egésze, valamint a Központi igazgatás és a Központi gazdálkodás szervezeti egységei nevében eljáró Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság (GMI); a részjogkörű szervezeti egységek; a decentralizált kerettel rendelkező kari, karközi vagy központi keretgazdálkodó egységek. Az Egyetem nevében eljáró GMI hatásköre az intézmény gazdálkodásának megszervezésére, irányítására, a központi bankszámla feletti rendelkezésre terjedt ki. A részjogkörű egységek közül az ÁK és a VKI előirányzatfelhasználási alszámlával, saját gazdasági szervezettel is rendelkezett; előirányzatfelhasználási alszámlával nem rendelkeztek az egyetemi karok (GK, KK, TK) és a Nemzetközi Oktatási Központ; a részjogkörű egységeknek a képzési és fenntartási normatíva felhasználására, saját bevételeik terhére kötelezettségvállalási joguk volt. A keretgazdálkodó szervek (központi és karközi keretgazdálkodó egységek) saját gazdálkodó szervezettel nem rendelkeztek, de a képzési és fenntartási támogatás, valamint saját bevételeik felett saját hatáskörben jártak el. Lényeges változás történt január 1-jével a részjogkörű előirányzat felhasználási alszámlával rendelkező szervezeti egységek jogkörének megvonásával, ezen jogosultságoknak a Gazdasági és Műszaki Főigazgatósághoz való csatolásával, az Egyetem egységes, központi gazdasági szervezetének létrehozásával. A részjogkörű egységek (ÁK, VKI) előirányzatfelhasználási alszámlái és önálló gazdasági szervezetei megszűntek, a pénzügyi jogkörök gyakorlását központosították, a vagyongazdálkodást egységesítették. Az ÁK-nál az operatív, napi 14

17 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK feladatok intézésére 3 fős kontrolling csoportot állítottak fel, amely szakmai felügyeletileg a GMI-hez tartozik. Az átszervezés létszámcsökkenést is eredményezett. A gazdasági területen a feladatok ellátásánál a párhuzamos szervezeti működést a budapesti telephelyeken megszűntették. Az elődintézmények jei gazdasági- műszaki területen foglalkoztatott 194 fős létszáma jén 69 fővel, 125 főre csökkent; a csökkenés egyharmada (23 fő) a GMI és a VKI GH-nál, kétharmada (46 fő) az Államigazgatási Karnál következett be. Az ÁK-nál a jelentős létszámcsökkenést a gazdasági-ügyviteli szervezet megszüntetésével, valamint a sportlétesítmény üzemeltetésének külső szolgáltató kft kezelésébe adásával érték el. Az oktatás területén eddig szerényebb előrelépés történt, de ez összefügg a szakmai integráció bonyolultabb és összetettebb átalakítási folyamatával, követelményeivel. Az egyetemi tanszékek felülvizsgálata alapján az átalakulás első szakasza lezárult (megszüntetés, áthelyezés, új létesítése). Az egyetemi karok és az ÁK összefüggésében a testnevelési tanszékek összevonása járt a párhuzamos szervezeti egységek megszüntetésével, a testnevelési képzés egységes szervezetté alakításával. Az ÁK többi tanszéke (9) jelenleg változatlan szervezeti felállásban működik. Az egyetemi karok és az ÁK tanszéki struktúrájának felülvizsgálata és az új feladatoknak megfelelő átalakítása a jelen időszakban vált időszerűvé az ÁK-n tervezett egyetemi szintű képzés előkészítésével. A leendő egyetemi szintű szakon, szakokon a közgazdaságtudományi, gazdaságtudományi, társadalomtudományi ismeretek képzését a meglévő egyetemi tanszékek végzik a tantervi követelményeknek megfelelően. Az ÁK egyetemi karrá fejlesztésével az intézmény hasonló profilú tanszékei összevonásra kerülhetnek, illetve a képzésben egységesen vehetnek részt. Ezekkel az intézkedésekkel elérhetővé válik, hogy a ma még meglévő párhuzamosságok tovább csökkenjenek. Az Egyetem gazdasági mozgástere, autonóm működése a költségvetési pénzügyi források által korlátozott, ezért az üzleti, vállalkozó szféra bevonásával (vállalati finanszírozású 7 professzori státusz létesítése, szakmai továbbképzési, szakképzési szak indítása, mintegy programmal), valamint a külföldi támogatások, pályázati lehetőségek igénybevételével igyekezett növelni saját bevételi forrásait. A saját bevételek (és az átvett pénzeszközök) súlya évben jelentős arányú volt - a költségvetési támogatások mellett - az összes bevételben és a kiadások finanszírozásában. Az összes bevételből a saját bevételek és az átvett pénzeszközök aránya 63%-ot, a költségvetési támogatások aránya 37%-ot tett ki; a költségvetési támogatás az intézményi működési bevételnek 64%-át tette ki A költségvetési előirányzatok és a szakmai feladatellátás személyi, tárgyi feltételei biztosításának összhangja A költségvetési előirányzatok és egyéb bevételek tervezése Az Egyetem működésére az évente kiadott felsőoktatás finanszírozásáról szóló kormányrendelet alapján meghatározott állami támogatás biztosít keretet. 15

18 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A támogatás a fenntartásra nem elegendő, ezért az Egyetem ezt kiegészíteni kényszerül. A plusz bevételek forrása a saját bevételes tevékenység, amely döntően oktatási tevékenység. Az állami támogatás összbevételen belüli aránya kb. 60%-t tett ki (1/a-c mellékletek). Az Egyetem működési és felhalmozási bevétele 1998-ban 3.421,4 M Ft, állami támogatása 2.016,0 M Ft (59%), 1999-ben 3.967,7 M Ft, illetve 2.425,2 M Ft (61%). Az integrált intézmény összes bevétele 2000-ben 4.494,8 M Ft, állami támogatása 2.739,1 M Ft-ot (61%) tett ki. Az Államigazgatási Főiskola összes bevétele 1998-ban 653,7 M Ft, ebből az állami támogatás 264,3 M Ft (40,4%), 1999-ben 811,0 M Ft, illetve 371,4 M Ft (45,8%) volt. A saját bevételekből a térítéses oktatás részaránya a döntő, az évi 488 M Ft-ról 2000-ben M Ft-ra emelkedett. A évi költségvetést az integrációra tekintettel július 15-ére el kellett készíteni. A működési támogatást az elődintézmények július 24-től hatályos képzési és fenntartási normatívával és az április havi hallgatói statisztika létszámadatával határozták meg. (A évben életbeléptetett és egész évre hatályos normatívák még nem voltak ismertek.) A központi tervezés az intézmények finanszírozását 0 bázisú költségvetéssel, normatív alapon kívánta megvalósítani. A 112/1999. (VII. 16.) Korm. rendelet szerint érvényes normatívákkal (közgazdász hallgatók esetében 306 E Ft/fő/év, főiskolai hallgatók esetében 221 E Ft/fő/év) számított állami támogatás összességében 64 M Ft-tal kevesebb lett volna, mint a bázis alapon folyósított előző évi támogatás összege. A 120/2000. (VII. 7.) Korm. rendelet visszamenőleges hatállyal január 1- jétől a közgazdasági képzés normatíváját 338 E Ft-ra, az államigazgatási főiskolai képzését 234 E Ft-ra emelte és a támogatási rendszerbe beemelte a minősített oktatók és a doktoranduszok ún. minősített támogatását. A számítások szerint a közgazdász egyetemi képzés tényleges finanszírozása E Ft-tal elmaradt normatívától, az államigazgatási főiskolai képzésé pedig E Ft-tal meghaladta a normatíva szerint járó összeget. A többlet nettó összegét, E Ft-ot, augusztus 1-től 5 havi részletben folyósította az OM; az ÁK túlfinanszírozott összegét havi részletekben vonták el intézményi hatáskörben. A normatíva-többlet elsődleges felhasználása körében az árvíz miatti elvonás visszaadását a szervezeti egységeknek ( E Ft), a központi intézkedésre hozott vezetői pótlék-emelést (6.814 E Ft), a normatív kutatás többletét (5.540 E Ft), összesen E Ft-ot ebből fedezték. A közös egyetemi célokra történt felhasználás összege E Ft-ot tett ki, ebből E Ft volt a nem oktatók központi intézkedésre történt jutalmazása a évben elmaradt bérfejlesztés ellensúlyozására. A különbözeti összeg ( E Ft) a gazdasági főigazgató rendelkezésében maradt közös egyetemi célok felhasználására. A képzések normatív finanszírozására és az intézményi költségvetés finanszírozására vonatkozó jogszabályok ellentmondásokat tükröznek. A költségvetés bevételi oldalát meghatározó normatív finanszírozás szabályozása a tanévhez, a kiadási oldalt szabályozó KJT valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a 16

19 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK naptári évhez kötődik. A jogszabályok között logikai ellentmondás is van (a bevételi oldal normatív finanszírozása nincs kapcsolatban a teljesített szolgáltatás költségével; a kincstári oldalon a KJT nem kötődik konkrét szolgáltatáshoz, a 217-es rendelet nem a szolgáltatás finanszírozásáról, hanem az intézmény finanszírozásáról rendelkezik.) Gondot okozott, hogy a képzési és a fenntartási normatívát évközben változtatták és a naptári év második felétől biztosították a forrásbővítést és csak évben a naptári év elejéig visszamenőlegesen. Ugyanakkor a dologi kiadásokat érintő áremelkedések a naptári év elején jelentkeznek, a személyi juttatások, KJT szerinti automatizmusok a naptári év első napjától érvényesek. A finanszírozás többletigénye a KJT változásoknál normatíván kívüli kiegészítő támogatással, a dologi kiadások növekedése bevételi többlet tervezéssel és fejezeti tartalék igénybevételével finanszírozható. Ezek a kiegészítő finanszírozási megoldások kívül esnek a normativitáson és azt támasztják alá, hogy a normatív finanszírozási rendszer valójában felülről történő elosztási alapon működik. A feltételek jelenleg ehhez adottak. Az Egyetem évi költségvetés belső felosztásának módját a kontrolling szabályzat elvei tartalmazzák. A képzési és fenntartási normatíva 90%-át a karok között elsődlegesen az oda beiratkozott hallgatói létszám és a normatívák szorzata alapján; másodlagosan a normatíva átengedésével a karok között az átoktatás arányának megfelelően kellett volna elosztani. E helyett a 1997/1998-as tanév oktatási teljesítményének megoszlását követték. A kontrolling szabályzat szerint azért nem járhattak el, mert nem volt központi nyilvántartás arról, hogy a karok tanszékei hány hallgatót, hány idősávban oktatnak a társkarokon. A számítási alapot az is torzítja, hogy az oktatott óraszámnál nem tesz különbséget az elméleti és szemináriumi óra között, valamint a diplomavédésekre fordított időt nem veszi figyelembe. Az előbbi nagy létszámú előadás keretében, az utóbbi kis létszámú csoportos foglalkozás keretében zajlik, mindkettő más-más figyelembe nem vett felkészültséget és nehézséget hordoz. Az állami normatíva 10%-a, a térítéses képzések 10%-a (kivéve az államigazgatási kart) valamint a VKI és az ISC bevételeinek 15%-a az egyetemi közös célok fedezetére szolgál, az elvont összegek a közös célokat szolgáló és egyetemi kuratórium döntési jogkörébe tartozó támogatási (TÁM) számlára kerülnek. A pályázati pénzekből származó bevétel 3%-a kezelési költség címén, 3%-a üzemeltetési kiadásokhoz valós hozzájárulás címén a központi igazgatáshoz, 6% pedig a TÁM számlára kerül. Az üzemeltetési költségek terhelése az irodaterületekre (52%) és az oktatási területekre (48%) megosztásra került. Az oktatási helyiségek használata, különösen az egyházi ingatlan visszaadása következtében, nem a szükségletekhez igazodik, emiatt előfordul, hogy kisebb létszámú csoportok nagyobb alapterületű termekben kapnak elhelyezést és fordítva. Vagyis a ténylegesen használt terület eltér a reálisan szükségestől. 17

20 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A karok támogatását a központi igazgatás működtetésének fedezetét biztosítandó, meghatározott mértékű elvonás terheli, emellett az oktatási és egyéb (kari adminisztrációs) helyiségek használatáért díjat fizetnek az Egyetemnek. A térítési díj a közüzemi számlák, őrzés-védés, gondnoksági tevékenység és karbantartás ráosztott költsége, ugyanakkor nem tartalmazza a helyiségekben levő eszközök használati díját. A használati díj azonban nem tartalmazza teljes körűen az igénybevétel teljes kiadásait, így az Egyetem belső bevételei nem megalapozottak. A karok a berendezések használatáért valamint a jelentős értékkel bíró gépállomány pl. az oktatást is biztosító számítógép-állomány használata után díjat nem fizetnek. Ennek pótlását, cseréjét részben az Egyetem költségvetését részben a karok által elnyert pályázati pénzek fedezik. A közös célokat szolgáló TÁM számla ezen kiadásokra nem nyújt kellő fedezetet. A évi felújítási kiadások 96 M Ft-ot, a gépek berendezések vásárlása 108 M Ft-ot tett ki. A TÁM számlára a kari pályázati pénzeszközök 6%-a került elvonásra, ennek összege 2000-ben 109 M Ft volt. A karközi szolgáltató egységek (kollégiumok, Központi Könyvtár, Informatikai Szolgáltató Központ) költségeinek szétosztásánál szintén az oktatási teljesítmény megoszlását vették alapul, mert nem volt ismert az egyes kollégiumokban lakó hallgatók karonkénti megoszlása, az egyes szervezeti egységekhez tartozó létszám. Emiatt a költségeket nem lehetett a hallgatókkal arányosan a karokra terhelni. A könyvtári költségek felosztásánál sem lehetett a hallgatói létszám karonkénti megoszlását követni. A finanszírozási szükséglet belső tervalku alapján alakult ki. Az integrált intézmény évi költségvetése július július között több változatban készült, folyamatosan módosult. Az OM-nek július hóban beküldött költségvetés I. változata 60 M Ft-ban maximálta a kiadási többletet. A II. változat már 322 M Ft kiadási többletet tartalmazott, amely elfogadhatatlanul magas volt és emiatt az intézménynek január 1- jével nem volt megalapozottan kidolgozott és az OM által jóváhagyott költségvetése. A költségvetés további kimunkálásánál alapvető követelmény volt a folyó költségvetés bevételi és kiadási oldala egyensúlyának biztosítása. Ehhez 150 M Ft megtakarítást kellett elérni a bér és járulékok csökkentésével. A megtakarítás elérése az egyensúlyi zavarok miatt a BKE elődintézményére hárult a bér- és járulék kiadások csökkentésével. A végső költségvetési változatban a szervezeti egységek költségvetési pozíciói az előírt megtakarításokkal együtt kerültek jóváhagyásra: A kari struktúrában bekövetkezett átszervezések, a tanszékek átcsoportosítása a karok között, valamint az egyéni oktatói terhelési adatok alapján a karok közötti elosztási arányok megváltoztak. Nőtt az aránya a 18