Putnok város közéleti. XX. évfolyam 10. szám október Ingyenes

Átírás

1 GÖMÖRI HÍRMONDÓ Putnok város közéleti lapja XX. évfolyam 10. szám október Ingyenes Tisztelettel adóztak a putnokiak 1956 emléke elõtt A Városházán nemzeti ünnepünk alkalmából a képviselő-testület ünnepi ülést tartott. Az ünnepi ülésen került átadásra a Putnok Városért Emlékérem, melyet az idén Jeddi József, Kónya István és Dr. Murtada Abdel Majed kapott. A városi megemlékezés a református templomban folytatódott. A koszorúzást megelőzően Tamás Barnabás mondta el a következő ünnepi beszédet. Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Ünneplő Közönség! Kedves Putnokiak! A magyar történelemnek vannak csodái. Gyakran fájdalmasak, de mindig dicsőségesek és felemelőek október 23-a egy volt ezek közül a gyötrelmes és véres, de mégis a magasságokba szárnyaló csodák közül. A másodszor is megcsonkított Magyarország megmozdult, felemelte fejét és szembeszállt a világ hóhéraival. A magyar nép szabadságot, függetlenséget, demokráciát követelt, s ez a hősi kiáltás a barikádok tetejéről szerte hallatszott a világban. A pesti srácok bátran, példamutatóan viselkedtek. Életüket áldozták a diktatúra, az idegen elnyomás elleni harcban a szabadságért. Bármilyen zűrzavaros is a jelen, egy pillanatra meg kell állnunk és ünnepelnünk kell ma. Ünnepelnünk kell, mert az ünnep a múlt tisztelete, példa és tanulság. Az ünnep mérce és igazodási pont. Mérföldkő, amelyet a nemzet elfogad, s tetteinek kiindulópontja. Az ünnep tartást ad, erkölcsi alapul szolgál és kapaszkodó e nehezen átlátható, bonyolult, anyagiasodó világban. A múlt nem halt meg, hanem hat reánk írja Babits Mihály. Él testünkben, lelkünkben, egész valónk az egész múlt eredője. Minden jelen pillanat magában foglalja az egész múltat, és valamit ad hozzá. Ezért 1956 történetéhez hozzátartozik az is, amit azóta gondoltunk róla, ami cselekedeteinket mozgatja, és ami hitünket, vágyainkat alakítja. Így ma nem tudunk úgy ünnepelni és emlékezni, hogy 1956 őszének napjai mellett ne gondolnánk a megfélemlített, agyonhallgatott, betiltott október 23-ákra, és ne élnénk át, hinnénk újra azt, amit 53 éve az emberek hittek: lehet, újra lehet hazugság nélkül élni. Igen, tisztelt putnoki polgárok, ma nem tudunk úgy ünnepelni, hogy ne gondolnánk a ma hazugságaira. Amikor azt látjuk, halljuk nap mint nap, hogy vezető politikusaink gátlástalanul hazudnak, megtévesztenek, csalnak, megszegik a közösség törvényeit, gúnyt űznek eszméiből és ideáiból, mindenki azt hiheti, hogy így is lehet! És ha ez bekövetkezik, akkor könnyen átszakad a gát és a pusztító özönvíz után nem marad semmilyen erkölcsi mérce. Mérce, amihez igazodhatnánk, amivel magunkat és tetteinket megmérhetnénk, ami szerint gyermekeinket nevelhetnénk és akkor olyan embertelen világ köszönthet ránk, amelyben bármi megtörténhet. Rossz eszközökkel jót elérni, igaz ügyet szolgálni nem lehet! Az egész ország együtt sodródott a válság örvényébe, melynek következménye: szociális válság, tömeges elszegényedés, munkanélküliség, eladósodás, kiszolgáltatott magyar gazdaság. Dobra vert ország. A független, szabad élet elfojtása, amerre csak nézünk. Adókkal megfojtott kisvállalkozások, sorsukból kilábalni képtelen, máról-holnapra élő kiszolgáltatott kisemberek, tíz körmével hiába kapaszkodó, süllyedő polgárság. Cselekednünk kell, s a megoldásért 1956 üzenetéhez kell visszanyúlnunk! október 23-án nem az emberek változtak meg egyik pillanatról a másikra, hanem a kizökkent idő került vissza valódi pályájára, ahonnan a kommunizmus ordas eszméje térítette el. A lyukas zászló nagyon sok dolog szimbóluma lett: a polgári átalakulásé, a nemzeti füg-

2 2 Gömöri Hírmondó get len sé gé, a sza bad sá gé, a ha la dá sé. Ben ne van min den ki: ér tel mi sé gi ek, mun ká sok, pa rasz tok, idő sek, fi a ta lok, az egész ma gyar nép, hi szen a for ra da lom is az egész nem zet for ra dal ma volt. Az 56-os sza bad ság harc egyik leg főbb üze - ne te, hogy együtt és kö zö sen ápol juk a múlt ha - gyo má nya it, em lé kez zünk a hő sök re, az ál do za - tok ra és együtt és kö zö sen gon dol kod junk a ma gyar ság kö zös jö vő jé ről. Ne künk ma gya - rok nak úgy adó dott, hogy ami kor nem ze ti egy - sé get kel lett te rem te nünk, ami kor meg kel lett mu tat nunk: bár mi lyen sö tét és el nyo mó rend - szer ben élünk is, ha kell éle tünk árán fo gunk ös sze a ne künk já ró sza bad sá gért. Ezek azok a pil la na tok: amik kéz zel fog ha - tó, ta pint ha tó va ló ság gá ala kít ják azt, ami ről mos ta ná ban is oly elő sze re tet tel be szél nek: a nem ze ti egy sé get!! Mert a nem ze ti egy ség azok ból a ten ni aka ró em be rek ből áll ös sze, akik nem vár nak sem ün ne pé lyes be je len té sek re, sem lát vá nyos kül ső sé gek kö zött meg ren de zett, ré gi ha tal mi trük kö ket rej tő szín já ték ok ra. A va ló di nem ze ti egy ség: ösz tö nös, a mind - nyá junk ban meg lé vő ter mé sze tes igaz ság ér zet - ből és sza bad ság sze re tet ből táp lál ko zik, nincs ben ne sem mi szá mí tó és mes ter kélt. Csak ez a leg ele mibb ös sze tar to zás ké pes meg is mé tel he - tet len cse le ke de te ket te rem te ni, mint az tör tént: 1703-ban, 1848-ban és 1956-ban. For ra dal ma ink sem mit nem vesz tet tek ér - té kük ből azért, mert el ta pos ták őket, ve ze tő i - ket ki vé gez ték. Ép pen el len ke ző leg: meg erő sí - tet tek min ket ab ban a hi tünk ben, hogy kö zös múl tunk igen is kö te lez ben nün ket ar ra, hogy fel is mer jük, mi kor áll ha tunk a nem zet egy sé - ge ügyé nek szol gá la tá ba. Ez ve ze tett min ket ar ra, hogy 1989-ben meg - ad tuk 56 már tír ja i nak azt, ami ne kik oly rég óta járt: a mél tó meg be csü lést, és a ne vük ben ki ví - vott rend szer vál tást, a sza bad, füg get len Ma - gyar or szá got és az ő év ti ze de ken át el ha zu - dott küz del mük meg ké sett el is me ré sét. Két év ti zed del ez előtt a kom mu niz mus bu ká - sa pil la na tá ban úgy gon dol tuk, hogy egy csa pás - ra min den a he lyé re ke rül. A nem zet kö zi szo ci a - liz mus bu ká sá val nem is mét lőd het meg a tör té ne - lem. Ma azon ban be kell is mer nünk, hogy nem úgy van, ahogy ak kor gon dol tuk. Be kell is mer - nünk, hogy is mét a sze münk lát tá ra tet ték tönk re és adó sí tot ták el a gaz da sá got, ver ték, ve rik dob ra a meg ma radt köz va gyont. Igen be kell is mer nünk, hogy a múlt saj nos felfeltá mad, kö zöt tünk jár. Ked ves Je len lé vők! Min den je les tör té nel mi év for du ló, min den ün nep ön vizs gá lat is egy ben te hát ar ra is kö te lez ben nün ket, ma gya ro - kat, hogy meg mér jük ma gun kat. Az 56-os for - ra da lom és sza bad ság harc mél tó ün nep lé sé nek az a leg na gyobb pró bá ja, hogy meg tu dunk-e fe lel - ni az ál ta la fel ál lí tott mér cé nek. Vis sza kell te hát ad nunk ok tó ber 23-a be csü le tét!vis sza kell ad - nunk a Nagy Im re örö ké be lé pők be csü le tét! Vis sza kell ad nunk a ma gyar de mok rá cia, és Ma gyar or szág be csü le tét! Új kor sza kot kell nyit nunk, ami kor ki mond juk: aki egy szer el állt az igaz ság szol gá la tá tól, nem szol gál hat ja töb bé a nem ze tet! Új kor sza kot kell nyit nunk a ma - gyar de mok rá cia tör té ne té ben, mert nem le het egy or szá got az er köl csi nor mák sem mi be vé te lé - vel irá nyí ta ni. Ma gyar or szá got új ra erős sé kell ten ni, s ez csak azok tá vo zá sá val ér he tő el, akik le gyen gí tet ték. Tisz telt Ün nep lő Kö zön ség! 1956 már tír ja i - nak cse le ke de te már a tör té né sek ide jén is pél da - ként állt a nem zet és a vi lág előtt. Ők le győz ték ma guk ban fé lel me i ket, gyen ge sé ge i ket, s ők lát tak elő ször a szí vük kel és nem csak a sze - mü kön keresztül. Saj nos nap ja ink tör té nel mé - ben megint oda ju tot tunk, hogy már megint csak a sze münk nek és a fü lünk nek aka runk hin ni. A mai nap jó al ka lom, hogy em lé kez tes sük ma gun kat ar ra: ami most kö rül vesz min ket, az csu pán egy ide ig le nes ál la pot, mert ma is lé te - zik egy má sik Ma gyar or szág! Ép pen ezért ne tart suk tá vol ma gunk tól a múlt üze ne tét, ne fél - jünk mi is lát ni a szí vünk kel, mert kön nyen be - iga zo lód hat a ré gi ma gyar mon dás: Ha nem állsz ki sem mi ért, el esel min den től. Az or - szág ak kor fog ké szen áll ni a vál to zá sok ra, ami - kor mind an nyi an úgy érez zük, hogy már nem va la mi el len, ha nem va la mi ért fo gunk ös sze. Csak raj tunk mú lik, hogy fel épít jük-e a szí - vünk ben élő Ma gyar or szá got, és meg va ló sít - juk-e már tír ja ink és hő se ink aka ra tát az utá - nunk jö vő ge ne rá ció szá má ra. Csak úgy ma - rad ha tunk hí vek 1956-hoz, ha so ha és se hol nem árul juk el azt, ami ért a ma gyar har co sok éle tü ket ad ták. Is ten óv ja Ma gyar or szá got és an nak min den pol gá rát! Kö szö nöm meg tisz te lő fi gyel mü ket. A be széd el hang zá sát kö - ve tő en a Mo hos sé tány ra vo - nul tak az ün nep lők, ahol dr. Laczkovich Ka ta lin, a Putnok Vá ro sért Egye sü let el - nö ke át ad ta a vá ros pol gár - mes ter ének a putnoki le gen - dát meg örö kí tő Sza kál las far kas ivókutat, mely lét re - ho zá sá nak anya gi fel tét ele it az egye sü let ál tal meg ren de - zett vá ro si bá lok ad ták. A jó - té kony sá gi bá lo kon részt ve - vő ven dé gek anya gi tá mo ga - tá sa, az egye sü le ti ta gok ön - zet len mun ká ja ered mé nyez - te, hogy Kó nya Ist ván mű - vész ta nár min den anya gi tá - mo ga tás ról le mond va el ké szít het te az al ko tást. Az ivó kút lét re ho zá sá hoz ön zet len se gít sé get nyúj tott: Rási Ti bor, Musz ka And rás, Tarr Le - ven te, Sa jó At ti la. Létrejötte szép pél dá ja a jószán dé kú em be rek összefogásának, a ha gyo - mány őr zés nek. Szé pü lő vá ro sunk egy újabb remek, a vá ros kép be il lesz ke dő köz té ri al ko tás sal gaz da go dott. Az al ko tás le lep le zé sét kö ve tő en az ál ta lá nos is ko lák né hány di ák ja az if jú ság ne vé ben is bir tok ba vet te a ku tat, meg kós tol va ab ból az em lé ke zés vi zét. Az át adá si ün nep sé gen részt ve vők kö zül szin - tén so kan a kút hoz járultak, bár az idő já rás ezen a ké ső ok tó be ri na pon nem volt tik kasz tó. Bí - zunk ben ne, hogy a vá ros la kos sá ga őriz ni, vé - de ni fog ja a kutat, s an nak vi ze a me leg ben hű - sö lést je lent és szom jat olt majd a be lő le in ni szán dé ko zók nak! So kat vál to zott a véleményem, hogy er rõl az ün nep rõl mit fo gok a jö võ ben gon dol ni Nagy si ke rű elő adást tar tott Bol di zsár Já nos ta nár úr a Péczeli is ko la 7. és 8. osz tá lyos ta nu - ló i nak rend kí vü li tör té ne lemóra ke re té ben ok - tó ber 21-én. Az 1956-os bu da pes ti ese mé nyek részt ve vő je ként szá molt be az ak ko ri ese mé - nyek ről. Kér dez ze tek, gyerekek! mond ta. Én még szem ta nú ként tu dok nek tek el mon da ni min - dent. S a gye re kek kér dez tek. Az elő adást kö ve tő en a kö vet ke ző ket fo gal - maz ták meg osz tály fő nö ki órán: Nagyon jó volt az elő adás. Sze rin tem az volt a leg ször nyűbb, hogy ren ge teg ár tat lan em ber halt meg. Az em be re ket sakk ban tar tot - ták, el len őriz ték min den moz du la tu kat. Az is ször nyű volt,hogy bár mi kor el ra bol hat ták, vagy le lő het ték őket. Az elő adás után so kat vál to zott a vé le mé nyem. Jó volt az elő adás. Meg tud tam, hogy mi ért vág ták ki a zász ló kö ze pét. Örü lök, hogy lát hat - tam egy olyan embert, aki át él te ezt a har cot. Az volt a meg döb ben tő, hogy min den hez kér vényt kel lett be nyúj ta ni. Pl. a te me tést is meg kel lett kér dez ni, hogy el me het nek-e rá. Ahogy a ta nár urat hall gat tam, rá döb ben - tem, hogy mi, akik 53 év vel ké sőbb élünk, mennyire ok ta la nul va gyunk né ha elé ge det le - nek. Az ak ko ri vi szo nyok kö zött na gyon rö vid pó rá zon tar tot ták a ma gya ro kat. Tisz te let tel gon do lok az ak ko ri emberekre, hogy mer tek lép ni az ön kény ura lom el len. Büsz ke va gyok ar ra, hogy ki rob ban tot ták a for ra dal mat. Nagy lel kierő és bá tor ság kel lett hoz zá, hi szen akár a csa lád juk kal is fenyegethették (és fe - nye get ték is) a részt ve vő ket. Nagyon tet szett az elő adás. Le he tett a bá - csin érez ni, hogy ne ki még most is fá jó ak az emlékek... Nem hit tem vol na, hogy en nyi rosz - szat kel lett el vi sel ni ük. Re mé lem, so sem fo gunk ilye ne ket át él ni! Sok ban vál to zott azon a vé le - mé nyem, hogy mit is fo gok gon dol ni er ről az ünnepről... Az elő adás azt szem lél tet te, hogy a Rá ko si-rend szer a te he tet len em be rek nek mit oko zott. Jó len ne, ha min den ki hall hat ta vol na! Egerszegi Már ta

3 Gömöri Hírmondó 3 Az önkormányzat tiltakozik a Putnok Szilvásvárad szárnyvonal megszüntetése ellen Put nok Vá ros Ön kor mány za ta Kép vi se lő-tes tü let ének szep tem ber 28-án a Vá ros há za Dísz ter mé ben meg tar tott rend kí - vü li ülé sé nek jegy ző köny vé ből 144/2009. (IX. 28.) KT. sz. HA TÁ RO ZAT: Tár gy: Fel ter jesz tés a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nyá hoz a Put - nok-szil vás vá rad vas úti szár n y vo - nal meg tar tá sa ér de ké ben Put nok Vá ros Ön kor mány za tá - nak Kép vi se lő-tes tü le te az Ötv (1.) be kez dés b.) il let ve c.) pont ja i ban biz to sí tott alap jo gá val él ve Ma gyar Köz tár sa ság Kor má - nyá hoz, il let ve a Ma gyar Köz tár - sa ság Köz le ke dé si, Hír köz lé si és Ener gia ügyi Mi nisz te ré hez az aláb bi fel ter jesz tés sel él: 1./ Put nok Vá ros Ön kor mány za tá - nak Kép vi se lő-tes tü le te év vé gén nyílt le vél ben ma jd ál lás fog la lás ban til ta ko zott a vas úti szárny vo na lak köz tük a Put nok-szil vás vá rad vas út - vo nal meg szün te té se el len. A más ön kor mány zat ok kal kö zös fel lé pés ered mé nye ként a köz - le ke dé si kor mány zat le vet te a na pi rend ről a szárny vo na lak meg szün te té sét. 2./ Az 1./ pont ban jel zett vas úti szárny vo nal lal érin tett kis te le - pü lé sek ide ért ve Put nokot is a leg hát rá nyo sabb hely ze tű te le pü lé sek kö zé tar toz nak. Az ön kor mány za ti tes tü le tek egyik leg fon to sabb fel ada ta, hogy ezen el ma ra dott he lyek fel szá - mo lá sa ér de ké ben te gye nek erő fe szí té se ket. Mi köz ben az Eu ró pai Unió töb - bi or szá gá ban ha tal mas mér té kű fej lesz té si for rá so kat hasz nál nak fel a kö tött pá lyás köz le ke dés fej - lesz té sé re, ad dig tér sé günk érin tett la kói és ön kor mány za tai meg döb - be nés sel és meg üt kö zés sel ér te sül - tünk a kor mány azon el kép ze lé sé - ről, hogy a vas úti mel lék- és szárn y - vo na la kat, köz tük Put nok-szil vás - vá rad vo na lat is ál lí tó la gos gaz - da sá gi okok ra hi vat koz va meg akar ják szün tet ni. Ál lás pon tunk sze rint a vas úti köz le ke dés sor sát nem le het és nem is sza bad ki zá ró - la go san fis ká lis szem pont ból ér té - kel ni, mi vel a kö zös sé gi köz le ke - dés egy, min den ma gyar ál lam pol - gárt meg il le tő szol gál ta tást biz to - sí tó ál la mi fel adat, mely nek szín - vo na lá ért, fej lesz té sé ért a min den - ko ri ma gyar kor mány fe le lős. Az 1./ pont ban jel zett szárny vo - nal töb b mint húsz ezer pol gár köz - le ke dé si le he tő sé gét biz to sít ja. Ezen szárny vo nal lé te a tér ség gaz - da sá gi, tár sa dal mi fel emel ke dé se szem pont já ból egyik leg je len tő - sebb té nye ző, az itt élők szá má ra a min den na pi élet so rán nél kü löz he - tet len. Az itt la kó em be rek nek sok eset ben ezen vas út vo nal je len ti a le he tő sé get a mun ká ba, il let ve is - ko lá ba já rás ra, az egész ség ügyi alap-, il let ve szak el lá tá sok igény - be vé te lé re. E köz le ke dé si le he tő - ség től va ló meg fosz tás sú lyo san hát rá nyos, re mény te len hely zet be hoz za te le pü lé sün ket, meg von va a min den ma gyar ál lam pol gár ré szé - re biz to sí tan dó köz szol gál ta tás ok igény be vé te li le he tő sé gét. Mind ezek mi att a Put nok- Szil - vás vá rad szárny vo nal meg szün te - té sé re vo nat ko zó köz pon ti el kép - ze lés el len kény te len va gyunk a leg ha tá ro zot tab ban til ta koz ni. Kép vi se lő-tes tü le tünk, ame ly az itt élő ál lam pol gár ok élet fel tét ele i ért fe le lős sé get érez, min den esz közt meg kí ván ra gad ni an nak ér de ké - ben, hogy a te le pü lé sün ket érin tő vas út vo nal mű kö dé se to vább ra is biz to sí tott le gyen. Ös sze gez ve: a kép vi se lő-tes tü - let úgy fog lal ál lást, hogy a kor - mány zat nak a vas út vo na lat nem sza bad meg szün tet nie, ha nem a kö vet ke ző in téz ke dé se ket in do kolt meg ten nie: a sze mély for ga lom fenn tar tá - Az átképzés reményével munkahelyekért Az Észak-ma - gyar or szá gi Re - gi o ná lis Mun - ka ügyi Köz pont az Új Ma gyar - or szág Fej lesz - té si Terv hez kap cso ló dó an év ben in dí tot ta a TÁ MOP konst ruk ci ót De cent ra li zált prog - ra mok a hát rá nyos hely ze tű ek fog - lal koz ta tá sá ért cím mel év ben az I. sza kasz ban 4398 fő be vo ná sa re a li zá ló dott, amely - ből 3564 fő kü lön bö ző tí pu sú kép - zé sen vett részt, 2024 fő es té ben a fog lal koz ta tás hoz kap cso ló dó an tá mo ga tást biz to sí tott. A Put no ki ki ren delt ség ese té ben a prog ram ke re té ben 69 fő be vo ná sá ra ke rült sor. A prog ram II. sza ka sza 2009 nya rán kez dő dött, amely hez kap - cso ló dó an ré gi ós szin ten to váb bi 4205 fő be vo ná sá ra nyí lik le he tő - ség. A má so dik sza kasz ban be von - ha tók kö re újabb cél cso port tal, a szep tem ber 01. után mun ká - ju kat el vesz tők kel bő vült. A Put no ki ki ren delt ség a ré gi ós le he tő ség ből újabb 60 fő be vo ná - sát ter ve zi. (2 fő az ala csony is ko - lai vég zett sé gűt, 8 fő a 25 év alat ti fi a talt, 4 fő az 50 év fe let tit, 1 fő GYES-ről GYED-ről vis sza té rőt, 7 fő a csa lá don be lü li több szö rö sen mun ka nél kü li ség gel érin tet tet és 38 fő a szep tem ber 01. után mun ká ját el vesz tőt.) A prog ram ke re té be be von ha tó 60 fő ből 36 fő ré szé re a mun kaerő pi a ci igé nyek nek meg fe le lő szak ké pe sí tés meg szer zé sé re irá - nyu ló kép zés be tör té nő be vo nás a cél. Ki ren delt sé günk hely ben in dí - tot ta el szep tem ber 07-én 16 fő rész vé te lé vel az óvo dai daj ka kép zést. A 400 órás tan fo lyam 200 órás el mé le ti és 200 órás gya kor la - ti kép zés ből te vő dik ös sze. Az el - mé le ti kép zés hely szí ne a Péczeli Jó zsef ÁMK, a gya kor la ti kép zé - sek pe dig az óvo dá ban zaj lik. A hall ga tók a si ke res vizs ga után óvo dai daj ka szak ké pe sí tést kap - nak és re mé nye ink sze rint bér költ - ség tá mo ga tás sal tér sé günk óvo dá - i ban mun kagya kor la tot sze rez nek. A daj ka kép zés be be von ta kon túl 12 fő ke rült be ez idá ig az óz di hely szín nel in dí tott kép zé se ink be, 2 fő sza kács, 2 fő élel mi szer el adó, 4 fő alap+minősített he gesz tő, 2 fő szá raz épí tő, 2 ven dég lá tó el adó tan fo lyam ok ra. Ezen kí vül még to - váb bi 10 fő be vo ná sát ter vez zük a kü lön bö ző tí pu sú kép zé si prog - ram ja ink ba. Elek Fran cis ka ki ren delt ség-ve ze tő sát a Put nok-szil vás vá rad vo - na lon vas úti al épít mény tel jes re - konst ruk ci ó ját, kor sze rű vas - úti ko csik be ál lí tá sát a re á lis uta zá si igé nyek nek meg fe le lő me net rend be ve ze - té sét az eu ró pai-uni ós for rá sok ból ren del ke zés re ál ló tu risz ti kai elő i rány zat ok ból az egye dül - ál ló ter mé sze ti kör nye zet ben lé vő vas út vo nal hoz kap cso ló - dó ide gen for gal mi fej lesz té - sek és ren dez vé nyek tá mo ga - tá sát. 3./ Kér jük a tisz telt Kor mányt, a Mi nisz ter el nök Urat, il let ve Mi nisz ter Urat, hogy szí ves - ked je nek ezen tö rek vé sün ket mél tá nyol ni, és a kor mány nak a Put nok-szil vás vá rad szárny - vo nal meg szün te té sé ről szó ló dön té sét vis sza von ni és egy ben a 2. pont ban be je len tett in téz - ke dé se ket meg ten ni szí ves ked - je nek. 4./ A kép vi se lő-tes tü let vé gül fel - kér min den érin tett vá lasz tó - pol gárt, ön kor mány za tot, ci vil szer ve ze tet és a gaz da ság sze - rep lő it, hogy ren del ke zé sük re ál ló esz kö ze ik kel se gít sék a vas út vo nal meg ma ra dá sát. Kö szö net! Put nok Pol gár - mes te ri Hi va ta la kö szö ne tét fe - je zi ki Ma kó Er nő nek és fe le - sé gé nek (se rény fal vai la ko sok - nak) a hi va tal ré szé re fel aján lott gyö nyö rű szo ba nö vé nye kért. Gömöri Hírmondó Kiadja:Putnok Városi Televízió Közhasznú Társaság 3630 Putnok, Rákóczi út 2. Felelôs kiadó: Pásztor János Putnok Városi Televízió Közhasznú Társaság ügyvezetôje Fotó: Putnok Városi Televízió HUISSN Fôszerkesztô: Egerszegi Márta A szerkesztôbizottsági tagok: Darnyi Béla (tiszteletbeli szerkesztőségi tag) Deczkiné Horváth Ilona Fábián Judit Placskó Klára Szakonyi Zsolt Szedés, tördelés, nyomda: Press+Print Kft Kiskunlacháza Gábor Áron u. 2/a Tel: 06(24)

4 4 Gömöri Hírmondó JED DI JÓ ZSEF Óz don szü le tett jú li us 7- én. Az ál ta lá nos is ko lát Put nokon, a kö zép is ko lát Óz don vé gez te ben szer zett au to ma ti zá lá si üzem - mér nö ki, ma jd 1990-ben mér nöküzem gaz dász ké pe sí tést. Nős, há - zas tár sa a Se ré nyi Lász ló Ál ta lá nos Is ko la pe da gó gu sa. Egy fel nőtt gyer me kük van, aki a vál lal ko zói szfé rá ban do go zik és mel let te lo - gisz ti kai ügy in té zői kép zés ben vesz részt. Pá lyá ja kez de tén fő leg gaz da - sá gi és pénz ügyi te rü le tek irá nyí tá - sá val fog lal ko zott, mint a KON T- U NION Electro mechanikai Ter - mé ke ket gyár tó Kft. ügy ve ze tő igaz ga tó ja, il let ve a SA IA BURGESS ELEC TRON IC HUN - GA RY Kft. ügy ve ze tő igaz ga tó ja ig az Ózd Tér sé gi Ön - kor mány zat ok Egye sü le té nél állt al kal ma zás ban, mint tér ség fej lesz - té si me ne dzser tól 2008-ig ön kor mány za tunk nál volt tér ség - fej lesz té si iro da ve ze tő től a Sajó men ti Sza kképzéssz ervezési Tár su lás pro jekt ve ze tő je. A he lyi kö zös ség ja vá ra évek óta ered mé nye sen mun kál ko dik, szív - ügy ének te kin ti Put nok vá ros fej lő - dé sét. Mun ká ja so rán ar ra tö rek - szik, hogy a jö vő ben is biz to sí tott le gyen a te le pü lés la kos ság meg tar - tó ké pes sé ge, lak ha tá si von ze re je, il let ve tár sa dal mi-gaz da sá gi fej lő - dé se. E cé lok meg va ló sí tá sát mi sem bi zo nyít ja job ban, mint azt, hogy az irá nyí tá sa alatt mű kö dő tér ség fej lesz té si csa pat a évek ben töb b, mint öt ven nyer tes pá lyá za tot ké szí tett, me lyek több sé gé ben te le pü lés fej lesz tést szol gá ló tá mo ga tá sok. E pá lyá za tok elő ké szí té sé ben ak tí van részt vet t. A vég re haj tá si fo lya ma tok ban is te vé ke nyen ki ve - szi ré szét, biz to sít ja a fo lya ma tos elő re ha la dást, ko or di nál ja a kü lön - bö ző részt ve vők kö zöt ti köl csö nö - sen ha té kony együtt mű kö dést an - nak ér de ké ben, hogy a pro jekt mi - nél si ke re sebb le gyen. Jól át lát ja a meg va ló sí tan dó fel - ada to kat, terv sze rű en cse lek szik. Kö vet ke ze tes, jól ter hel he tő, hosz - szú tá von szá mí ta ni le het rá. Mun - ka tár sai kö ré ben szak ma i lag el fo - ga dott és el is mert mun ka társ. Jel lem ző rá a szak mai meg úju - lás ra va ló igény, mun ká ja mel lett sok időt for dít szak mai kép zé sé re, az új is me re tek el sa já tí tá sá ra. En - nek ér de ké ben ok ta tá si prog ra mo - kon, tré nin ge ken, tan fo lyam okon vesz részt. Jed di Jó zsef je len tős részt vál lalt olyan ki emel ke dő nem zet kö zi szin - tű ren dez vé nyek, mint a GÖMÖR EX PO és In tergömör Kul tu rá lis Fesz ti vál le bo nyo lí tá sá ban és meg - ren de zé sé ben. PRO URBE U K ITÜNTETETTEK Meg ha tá ro zó sze re pet vál lalt Put nok vá ros test vér vá ro si és nem - zet kö zi kap cso la ta i nak ki ala kí tá sá - ban, kö zös pá lyá za tok be nyúj tá sá - ban, a Sajó-Ri ma Eu rorégió si ke res mű kö dé sé ben óta vá ro si kép vi se lő. A Pénz ügyi Bi zott ság el nö ke ként, ta - nács nok ként hig gadt, pre cíz, szak - ma i lag meg ala po zott elem zé se i vel ki emel ke dő sze re pet vál lal a pénz - ügyi gaz dál ko dást érin tő tes tü le ti dön té sek elő ké szí té sé ben és meg - ho za ta lá ban. A Vá ros ren de zé si Bi - zott ság tit ká ra ként je len tős sze re pet vál lal az ön kor mány zat vá ros fej - lesz té si, kom mu ná lis és kör nye zet - vé del mi fel ada ta i nak el lá tá sá ban ben az ÉV EM BE RE ki - tün te tő cím el is me rés ben ré sze sült. Ös sze gez ve: Jed di Jó zsef ki - emel ke dő szak mai, gaz da sá gi és köz éle ti te vé keny sé gé vel a vá ros ré szé re ma ra dan dó ér té ke ket al ko tó ered mé nye i vel ér de mes sé vált a Put nok Vá ro sért ki tün te tő pla kett ado má nyo zá sá ra. KÓ NYA IST VÁN Óz don szü le tett de cem ber 13-án. Fe le sé ge dr. Or bán An na gyógy sze rész. Há rom gyer me kük van, Ist ván gim ná zi u mi ta nu ló, Vik tor ál ta lá nos is ko lás, kis lá nyuk, Mi ra bel la óvo dás. Ál ta lá nos is ko lai ta nul má nya it Put nokon vé gez te. A Surányi End - re Szak mun kás kép ző és Szak kö - zép is ko lá ban elek tro lakatos szak - mát szer zett, 1983-ban érett sé gi - zett től 1986-ig ka to na volt. A ka to na ság után 1986 szep tem - be ré től a Bes se nyei Györ gy Ta nár - kép ző Fő is ko la hall ga tó ja, ahol 1990-ben föld rajz-rajz sza kos ál ta - lá nos is ko lai ta ná ri dip lo mát szer - zett tan év ben az EL TE Ter mé szet tu do má nyi Ka rán kör - nye zet vé del mi sza kot vég zett kö zött az Ipar mű vé - sze ti Egye te men ok le ve les vi zu á lis és kör nye zet kul tú ra sza kos ta ná ri dip lo mát szer zett mé dia pe da gó gi ai szak irán nyal től mű vész ta - nár be so ro lás sal ren del ke zik. Köz ok ta tásve ze tői dip lo má ját a Bu da pes ti Mű sza ki és Gaz da ság tu - do má nyi Egye tem Gaz da ság- és Tár sa da lom tu do má nyi ka rán sze - rez te. Ta nul má nyai so rán, több to - vább kép zé sen vett részt, ahol kü - lön bö ző szak má kat sa já tí tott el: he - gesz tő, ne héz gép ke ze lő, öt vös, min ta fes tő min ta ké szí tő. El ső mun - ka he lye a Put no ki Bá nya üzem volt, ahol elek tro laka tos ként dol go zott né gy évig. Ez után édes any ja vál lal - ko zá sá ban, mint áru be szer ző te vé - keny ke dett. Fő is ko lai ta nul má nya it kö ve tő en 1991-ben a Péczeli Jó zsef Ál ta lá nos Is ko lá ba ke rült nap kö zis ne ve lő nek, ma jd fel ső ta go za ton rajz ta nár ként foly tat ta mun ká ját ben a mű vé sze ti kép zés be in - dí tá sá ban se géd ke zett, már vég zett mű vész ta nár ként. Je len leg a Péczeli Jó zsef ÁMK Ál ta lá nos és Alap fo kú Mű vé sze ti Is ko lá já nak mű vész ta ná ra. Mint mun ka kö zös - ség ve ze tő el is me rés re mél tó an irá - nyít ja és szer ve zi a szak mai mun ka - kö zös ség mun ká ját, kö zös sé gük ös sze tar tó és szak ma i lag nap ra ké - szen fel ké szült. A ne ve lő tes tü let el is mert sze mé - lyi sé ge, ezért is vá lasz tot ták meg 2008-ban a köz al kal ma zot ti ta nács el nö ké nek. Szám ta lan szak mai jel le gű si ker ré sze se, mely ma gas szin tű mű - vész ta ná ri mun ká ját iga zol ja: ta nít - vá nyai több rajz ver se nyen sze re - pel tek ki vá ló an, or szá gos vi deó ver se nyen el ső, har ma dik és ötö dik he lyet ér tek el di ák jai ben az ÉV EM BE RE ki tün te tő cím el is me rés ben ré sze - sült. Je len tős mű vé sze ti mun kái: Péczeli dom bor mű az is ko la au lá - já ban; Szent Ist ván köz té ri szo bor; Vi lág há bo rús em lék - mű Tu rul köz té ri szo bor; II. Rá kó czi Fe renc mell - szob ra; Tu rul em lék szo bor köz - té ri al ko tás; Sza kál las far kas kút ja, Tom pa Mi hály-em lék szo - bor. Ezenkí vül szám ta lan érem és kis plasz ti kai ter vet ké szí tett, al ko - tá sa i ból több ki ál lí tá sa volt or szág - szer te. Te vé keny sé gé vel jó hí rét vi szi vá ro sunk nak. Szak mai mun - ká ja mel lett ki emel ke dő a vá ro sért vég zett köz ér de kű te vé keny sé ge. Öt le te i vel, új sze rű meg ol dá sa i val ön zet le nül se gí ti a vá ros ren dez vé - nye it. Tag ja a Put nok Vá ro sért Egye sü let nek és az egye sü let ál tal ál lí tott Szent Ist ván-szo bor és Sza - kál las far kas kút ja meg va ló sí tó ja. Vá ro si és is ko lai ren dez vé nyek lát - vány ter ve ző je, de ko rá ci ó já nak ki - vi te le ző je. Ös sze gez ve: Kó nya Ist ván ma - gas szín vo na lú, Put nok vá ros ré - szé re ma ra dan dó ér té ke ket al ko tó, ön zet len mű vé sze ti mun kás sá ga, ki emel ke dő ok ta tó és ne ve lő mun - ká ja alap ján ér de mes a Put nok Vá ro sért ki tün te tő pla kett ado má - nyo zá sá ra. Dr. MUR TA DA AB DEL MA JED de cem ber ne gye di kén szü - le tett Li ba non fő vá ro sá ban, Bej rút - ban. Kö zép is ko lai ta nul má nya it Jor dá nia fő vá ro sá ban, Am man ban vé gez te. Le nin grád ban járt egye - tem re 1979-től 1986-ig, ahol or vo - si dip lo mát szer zett. Nős, há zas tár sa Óz don vál lal ko - zó üzem or vos. Két gyer me kük van. Lá nya, Ju li et ta a Bu da pes ti Gaz da - sá gi és Mű sza ki Egye tem in for ma - ti ka sza kos hall ga tó ja. Fi a, Ramzi Mar cell az óz di Jó zsef At ti la Gim - ná zi um ta nu ló ja. Szak mai pá lya fu tá sát Jor dá ni á - ban kezd te, ahol há rom éves re zi - den si kép zés ben vett részt ben ke rült az Óz di Almási Ba logh Pál Kór ház se bé sze ti osz tá - lyá ra. Itt kö zel 8 évig dol go zott, köz ben 1993-ban se bé sze ti sza kon szak or vo si ké pe sí tést szer zett ok tó be ré től ke rült Put nok V. sz. te rü le ti el lá tá si kö te le zett ség - gel ren del ke ző kör ze té be, mint há - zi or vos ben há zi or vo si szak - or vo si ké pe sí tést szer zett, s je len leg is e kör zet ben dol go zik, mint vál lal - ko zó há zi or vos. El lá tá si te rü le te Put nok és Se rény fal va. Több éve he lyet te sí tő ként el lát ja a VI. kör zet Put nok, Királd mun ká ját is. Olyan

5 Gömöri Hírmondó 5 te rü le ten vé gez szol gá la tot, ame ly a nap min den per cé ben fe le lős ség - tel jes, ko moly hoz zá ér tést és gya - kor la ti ta pasz ta la to kat igé nyel. A szak ma sza bá lya i nak pon tos be tar tá sa mel lett lel ki is me re te sen, ma gas szin ten, a kor szab ta kö ve tel - mé nyek nek meg fe le lő en vég zi mun ká ját. Szak mai to vább kép zé se - ken rend sze re sen részt vesz, így a há zi or vo si te vé keny sé ge so rán a leg újabb irány el vek, és a gyó gyí tás kor sze rű sza bá lyai sze rint jár el. A kel lő tu dás, szak mai fel ké - szült ség mel lett olyan fon tos sze - mé lyi ség je gyek kel ren del ke zik, mint a meg ér tés, a köz vet len ség, a ked ves ség, az em ber ség, em ber kö - zel ség, mely a há zi or vo si mun ká - ban nél kü löz he tet len. A Put nokon el töl tött mun kás sá - ga ide jén ki vív ta be te gei el is me ré - sét és tisz te le tét, akik bi za lom mal for dul nak hoz zá prob lé má ik kal. Az ál ta lá nos or vo si el lá tás mel - lett ak tí van részt vesz a Nem ze ti Nép egész ség ügyi Prog ram ke re té - ben meg hir de tett la kos sá gi szű rő - vizs gá lat ok meg szer ve zé sé ben, le - bo nyo lí tá sá ban. Put nok Köz pon ti Or vo si Ügye - le ten rend sze re sen ügye le ti or vo si fel ada to kat lát el. Kol lé gá i val és mun ka tár sa i val, ápo ló nők kel, vé - dő nők kel va ló mun ka kap cso la ta jó. Ös sze gez ve: dr. Mur ta da Ab del Ma jed az el múlt idő szak ban nagy - fo kú szo ci á lis ér zé keny ség gel vég - zett, ki emel ke dő gyó gyí tó mun ká - já val, em be ri ma ga tar tá sá val, hoz - zá já rult a vá ros egész ség ügyi el lá - tá sá nak ja vu lá sá hoz, mely nek el is - me ré se ként ér de mes a Put nok Vá - ro sért ki tün te tő pla kett ado má nyo - zá sá ra. *** Az el is me ré sek át adá sát kö ve tő - en Jed di Jó zsef a kö vet ke ző ket mond ta: Öröm és megtisztel tetés, h ogy meg kap tam ezt az el is me rést. RE QUIEM HE LYETT Em lé ke zés Egerszeginé dr. Hurták Er zsé bet re Ugye tu dod, hogy sze ret te lek, sze rin tem ezt érez ned kel lett, hi szen mint a lá gy, si mo ga tó es ő, úgy font kö rül a te sze re te ted. Kis ál ta lá - nos is ko lás vol tam, ami kor ide ke rül tél Put nokra és ta ní tot tál en gem. Te akar tál ha za jön ni, hi á ba volt egye te mi dip lo mád, nem von zott a nagy vá ros, jöt tél in kább szü lő he lyed re, ahol még nem volt ak ko ri ban kö zép is ko la. Új szel le met hoz tál az is ko la fa lai kö zé, tö rőd tél a lel - künk kel, tes tünk kel. Bár ki bi za lom mal for dul ha tott hoz zád a prob lé - má i val, azon nal se gí tet tél. A tör té ne lem és az iro da lom sze re te tem tő led kap tam a szü le i men, nagy szü le i men kí vül. Tar tot tál ne künk szak kö rö ket, szín da ra bo kat, iro dal mi mű so ro kat ta ní tot tál be, meg - ma gya ráz tad a meg ma gya ráz ha tat lan cu dar öt ven hat utá ni éve ket. Sok sé rült gye rek járt az osz tály ba, a ha tal mas ön kény ura lom ál do - za ta i nak gye re kei, és te min dent meg tet tél ér tünk, hogy fel fog juk, meg ért sük a ránk mért va ló sá got. Ge rin cün ket egyen get ted, hi tünk - ben se gí tet tél. Óvó-vé dő ke ze det érez tük, és há lá sak vol tunk ne ked. Azu tán én el ke rül tem Mis kolc ra kö zép is ko lá ba, mi kor ne ked lett vol - na szük sé ged a bá to rí tás ra, hi szen a ha ta lom be léd is be léd ha ra pott, utá nad nyúlt öt ven ha tos rész vé te le dért. Be szél get tünk ró la, és ak kor te úgy ha tá roz tál, el vég zed a jo gi egye te met, hogy min dig meg tudd vé de ni ma gad és csa lá do dat. Ak kor már a put no ki gim ná zi um ban ta - ní tot tál. Egy szer gye re ke ket vit tem át a gim ná zi um ba mint pe da gó - gus kí sé rő és olyan bol dog vol tam, ami kor azt mond tad a ta nít vá nya - im nak, hogy en gem is ta ní tot tál. Di csér tél. Büsz ke vol tam. Sok ki tün te té sed volt, de sze rin tem szá mod ra egyik sem je len tett an nyit, mint a ta nít vá nya id sze re te te, meg be csü lé se. Hoz zá já rul tál a Gömöri Mú ze um és a Hol ló Ga lé ria lét re ho zá sá hoz, nyug díj után a mis kol ci ma gán egye te men ta ní tot tál. Fá rad ha tat lan vol tál, és én azt hit tem, hogy hal ha tat lan vagy. Tu - ti né ni, ma gá nyo sak va gyunk! Nem tar tot tuk meg né pünk nagy kin - csét, az egy má sért élő se gí tő nyu gal mat. Ne on vi rá gok nyíl nak szí - vünk ben a ma gyar zsol tár he lyett. Hol van a kul tú ra? Hol van nak az igaz ba rá tok? Te met jük őket is. A csil la go kon nem lép del ve lünk sok em ber. Én a csil la gok kal va - gyok, né há nyan még ott élünk! Ugye ve lünk tar tasz örök re? Plac skó Klá ra Kö szö ne te met fe je zem ki a put - noki ak nak, hi szen az ő jó voltuk ból ke rül tem be a kép vi se lő-tes tü let be, s vé gez he tem ezt a mun kát a vá ros - fej lesz tés ér de ké ben. Pol gár mes ter úr ja vas la tá ra 2001-ben ala kult a pro jekt iro da, mely nek a fel ada ta pá lyá za tok írá sa, me ne dzse lé se. Kö szö nöm kol le gá im nak is az itt nyúj tott se gít sé get. Kö szö net il le ti csa lá do mat is, min dig mel let tem áll tak és tá mo gat tak. Az el is me rés - sel já ró pénz ju tal mat a két is ko la gyer mek ala pít vá nyá nak ja vá ra fo - gom át utal ni. Kó nya Ist ván így szólt: Csa lá - dom nak és fe le sé gem nek sze ret nék leg elő ször kö szö ne tet mon da ni. A bal ese te met kö ve tő en ha a fe le sé - gem nem lett vol na, ma nem áll nék it t. Kö szö nöm az is ko la ve ze té sé - nek, igaz ga tó as szony nak az em be - ri hoz zá ál lá sát, a mun kám tá mo ga - tá sát. Meg kö szö nöm pol gár mes ter úr nak, a kép vi se lő-tes tü let nek, hogy gon dol tak rám a díj oda íté lé - sé nél. Édes apám gon do la ta it sze - ret ném meg osz ta ni önök kel, ak i, egy sze rű, de bölcs em ber volt. Ő azt mond ta: Fi am, na gyon erős gyö ke re ket kell sz erezni, h ogy ne dől jél ki!. Mi kor egy ilyen el is me rést meg kap az em ber, mér le ge li, mennyi re áll sta bi lan. Én úgy gon - do lom, a gyö ke re i met te kint ve erős va gyok. Bí zom ben ne, hogy más is kö tő dik így Put nokhoz, s egy szeb b, job b, él he tőbb vá rost tu dunk te rem te ni. A Gömöri Hír - mon dó ban je lez ni fo gom, hogy a most ka pott pénz ju tal mat mi lyen cél ra fo gom for dí ta ni. Dr. Mur ta da Ab del Ma jed szin - tén meg kö szön te a pol gár mes ter úr - nak és a kép vi se lő-tes tü let nek, hogy ezt az el is me rést ne ki ítél ték. Mint mond ta, itt hon ér zi ma gát Put - nokon, örül, hogy a la kos ság el fo - gad ta sze mé lyét. In memo ri am Éle té nek 81. évé ben el hunyt For ray Grac sner Zsó fia író Igen, va ló ban itt ha gyott ben nün ket, csen de sen, nyu ga lom ban tért meg a te rem tő höz. Le zá rult egy élet, ame ly szor gos mun ká val, gyer mek ne ve - lés sel, a sok meg pró bál ta tás mel lett, jó - részt még is bol dog ság ban, al ko tói mun - ká val telt el. Meg szűnt egy szív do bog ni, mely ből so ha nem fo gyott ki a sze re tet tel pá ro su ló jóin du lat, és ami nap ja ink ban rit ka, a se gí tő kész ség sem. Meg ál mo dó ja volt és ala pí tó tag ja a Tóth Ede Al ko tó kör nek, mely el ső sor ban ne ki kö szön he tő en szép ered mé nye ket ért el. Írói mun kás sá ga so rán szá mos jó kap cso lat tal ren del ke zett, me - lyet szép ko ra mi att, va ló já ban már nem tu dott ki hasz nál ni. A szel le mi örök ség ként ránk ha gyott tu dá sá ból, sok kör tag pro fi - tált, és vált írá sa i val is mer tté. Va jon em lé kez nek-e még Ők, hogy mi - lyen út mu ta tást, örök sé get kap tak For ray Grac sner Zsó fia író tól? so kan már nem hiszem Több olyan ren dez vény re, elő adás ra hív ták, ahol kí ván csi ak vol tak a vé le mé nyé re, éle té ben vég zett al ko tói mun ká - já ra, iro dal mi szak mai hoz zá ér té sé re. Dí jai, köny vei, írá sai a kor társ iro da lom ban pél da ér té kű ek. Ne ve is mert volt a je len tős be fo lyás sal bí ró iro dal mi tár sa sá gok ber ke i ben. A tör té net írás nagy mes te re ként ír ta meg az Áld jon, vagy ver jen sors ke ze, va la mint a Mind örök ké cí mű köny vét, me lyet or szá go san is, de a hely ben élő ol vas ni sze re tő em be rek is meg is mer het tek. Szá mos an to ló gi á ban, mű vé sze ti fo lyó irat ban ta lál koz hat tunk szebb nél szebb no vel lá i val, pró zá i val. Most fá jó szív vel bú csú zom tő le csa lád ja és a put no ki em be rek ne - vé ben. Azok ne vé ben, akik tisz tel ték, sze ret ték, és jó szív vel em lé kez - nek egy igaz em ber re, aki nek olyan nagy volt a szí vé ben az irán tunk ér zett tisz te let, hogy jól meg fért ben ne egész kis vá ro sunk sze re te te is. Mint aki rá érez, hogy már nincs to vább, meg szű nik a föl di lét: a kö zel jö vő ben meg je le nő kö te té nek az El vé gez te tett cí met ad ta. Igen, ked ves Zsó fi né ni, el vé gez te tett! de a szel le mi ér ték, amit ránk ha gyott, szí vünk be örök ké be le vé se tett! Ta más Ist ván

6 6 Gömöri Hírmondó I. G Ö M Ö R I S P O R T N A P O K Kitárt kapuk, kitárt kezek Gömörben és Kishontban Bár az or szá gos po li ti ka a szlo - vák ma gyar vi szály tól ter hes, a he lyi ha tár men tén aho gyan a cím is jelöli nem ez a jel lem ző. Put nok és szlo vák test vér vá ro sa Tis zolc si ke res pá lyá za tot ny ert, amely nek ün ne pé lyes meg nyi tó - já ra a Bá nyász Mű ve lő dé si ház - ban ke rült sor ok tó ber 9-én, il let ve azt kö vet te egy há romna - pos sport ren dez vény. A pro jekt - nek kö szön he tő en az el kö vet ke ző év fo lya mán szá mos olyan kö zös ren dez vény re ke rül sor, amely nek rész ben már ha gyo má nyai van - nak, il let ve olyan ra is, ame lyek szí ne sí tik, gaz da gít ják, a két te le - pü lés, a két or szág, éle té nek min - den nap ja it. A ter ve zett prog ra mo - kat euróval tá mo gat ja az Eu ró pai Unió ER FA- for rás ból. A pro jekt hez az ön kor mány zat ok 5%-os ön erő vel já rul nak hoz zá. Fó nagy István né a Péczceli ÁMK igaz ga tó ja a meg nyi tón kö - szön töt te a ven dé ge ket, ma jd egy M. Schu mach er idé zet tel kezd te gon do la ta it. Mö göt ted lesz nek so - kan, fog ják a ke zed gon do lat ban. Ha még sem ne ked ra gyog a nap, be lül úgy is tu dod. Aki igaz szív vel küz dött, nem kell fe jet haj ta nia, mert övé a múlt, je len és jö vő, s min - den igaz di a dal. A ki tárt ka puk, ki tárt ke zek Gömör ben és Kishon t ban part - ner ség épí té se a kultúra, a sport és a mű vé szet te rü le tén pá lyá zat meg - nye ré se Tis zol c és Put nok vá ro sa szá má ra iga zi di a dal. A pro jekt je le - ne a pá lyá zat ban meg fo gal ma zott cé lok meg va ló sí tá sa, va gyis: el mé lyí te ni Put nok és Tis zolc part ner vá ro si kap cso la ta it; a di ák par la men tek mű kö dé sé nek fo ko zá sa, a Sa jó-ri ma fo lyók men tén élő kép ző mű vé szek al ko tá sa i nak v á n- dor ki ál lí tá sa a ré gió mú ze u ma i - nak együtt mű kö dé sé vel; az em be rek egész sé ges élet mód ra ne ve lé se sport ve tél ke dők szer ve - zé sé vel; a kör nye zet vé del mé nek szor gal - ma zá sa hor gász, va dász és lo vas szer ve ze tek együtt mű kö dé sé vel; kul tu rá lis fesz ti vá lok szer ve zé sé - vel le he tő sé get biz to sí ta ni a tér ség mű vé sze ti cso port ja i nak a be mu - tat ko zá sá ra. A pro jekt jö vő je pe dig az, hogy Put nok és Tis zolc test vér vá ro si kap cso la ta it jó pél dá nak ve gyék a ha tár men ti ön kor mány zat ok, és egy re több he lyen ala kul jon ki part - ner kap cso lat. A pro jekt si ke res sé ge ese tén az ak ti vi tás ki ter jesz té se a Sajó-Ri ma Eu rorégió tér sé gé be, va la mint a két me gye in téz mé nye it is be kap csol ni a kö ze leb bi és tá vo - lab bi jö vő ben meg va ló sí tan dó prog ra mok ba, együtt mű kö dé sek - be. A sport meg ta nít be csü le te sen győz ni vagy emelt fő vel ve szí te ni. A sport te hát min den re meg ta nít fe jezte be sza va it Fó nagy István né, He ming wayt idéz ve. A két vá ros pol gár mes te re is mél tat ta a si ke res pá lyá za tot. Ta - más Bar na bás a kö vet ke ző ket mond ta: Ha két vá ros ilyen ba - rát ság ban van, mint Tis zolc és Put nok, ak kor nin csen tá vol ság a két te le pü lés kö zött. Ha két em ber kö zött ba rát ság jön lét re, ak kor nin cse nek, nyel vi aka dá lyok. Ilyen a két vá ros kap cso la ta, va la - mint Pé ter Minac és az én kap - cso la tom. Le het po li ti ka i lag szí ta - ni a két or szág kö zöt ti prob lé má - kat, de nem le het az em be rek szí - vé ből ki öl ni a sze re te tett. Tu dom, úgy Tis zol con, mint Put nokon, és úgy Pé ter Minác és az én szí vem - ben csak a sze re tett láng jai do - bog nak. Ezen a há rom na pon át azért le szünk együt t, hogy ezt a tü zet táp lál juk. Ez után Pé ter Minac, Tis zolc pol gár mes te re vet te át szót: ben, ami kor alá írás ra ke rült a két vá ros kö zött a part ne ri kap cso la tok nyi lat ko za ta, már tud tam, hogy Ta más Bar na bás sal na gyon jó ba - rá ti kap cso lat fog ki ala kul ni. Az el kö vet ke ző ese mé nyek ezt be is bi zo nyí tot ták, va la mint az, hogy a két vá ros kö zött is erős kap cso lat ala kult ki. Az utób bi évek so rán akár a kol lé gák, va la me lyik tis zol - ci pol gár, akár én lá to gat tam ide, nem úgy ér kez tünk, mint egy ide - gen or szág ba, ha nem mint ha ha za - jöt tünk vol na. Örü lök, hogy Put - nok vá ros pol gár mes te re meg ta lált ben nün ket, mert ad dig nem volt part ner vá ro sunk Ma gyar or szá gon. Nem tu dom, hogy a kö vet ke zők - ben ho gyan ala kul a sor som, de min dig szí ve sen jö vök ide. Úgy gon do lom, hogy azok, akik ezt a pá lyá za tot el bí rál ták, ezt a jó vi - szonyt biz to san érez ték, és ez köz - re ját szott a pá lyá zat si ke res el bí rá - lá sá nál. Hi szen ez nem csak pa pí - ron lé te zik, ha nem köz vet len em - be ri kap cso la to kon alap szik. Tis - zolc vá ros pol gár mes te re ként azon le szek, hogy ezt a ba rá ti kap - cso la tot to vább épít sem. A sport - na pon részt ve vők már vár ják, és elő re örül nek, a kö zös ta lál ko zás - nak. Ez után, a két vá ros is ko lá sa i nak ze nés mű so ra kö vet ke zett, ma jd a spor to lók es kü té te le. Az es kü szö - ve gét a két vá ros pol gár mes te re ol - vas ta fel. Pro jekt te vé keny sé gek üte me zé se: I. Prog ram: Gömöri Sport na pok Nyi tó ren dez vény Put nok (2009. ok tó ber) II. Prog ram: Té li sport na pok, work - shop pal a té li tu riz mus le he tő sé ge i - ről Tis zolc (2009. ja nu ár) II I. Prog ram: Ma gyar-szlo vák test - vér vá ros ok kon fe ren ci á ja, ma gyar és szlo vák di ák ön kor mány zat ok ta lál ko zó ja Put nok (2009. feb ru - ár) IV. Prog ram: Ván dor ki ál lí tás a Sa - jó és a Ri ma men tén élő kép ző mű - vé szek al ko tá sa i ból Put nok-ti - szolc (2009 ta va sza) V. Prog ram: Is ten ho zott Put nokon! kul tu rá lis fesz ti vál, csa lá dok nap - ja, Gömöri va dász- hor gász- és lo - vas na pok, work shop pal a ta go za - tok együtt mű kö dé sé ről (2009 ta va - sza) VI. Prog ram: Is ten ho zott Tis zol - con! kul tu rá lis fesz ti vál, gömöri va dász nap, gömöri nyá ri sport na - pok (2009 nya ra) VI I. Prog ram: Szlo vák-ma gyar test vér te le pü lé sek ta lál ko zó ja Ti - szolc (2009 ősze) VI I I. Prog ram: Zárókon fer en cia Tis zol con (2009 ősze) Fá bi án Ju dit

7 Gömöri Hírmondó 7 A há rom na pos prog ram so ro - zat ter mé sze te sen sport ese mé - nyek kö ré épült fel, me lyek szer - ve zé si fel ada ta it a Gömör Sport Egye sü let ak ti vis tái vál lal ták fel. Igye kez tünk olyan nép sze rű és egy ben prak ti kus sport ága kat vá - lasz ta ni a prog ram hoz, me lyek meg ren de zé se füg get len az idő já - rás tól, más részt ki hasz nál ja a Sport - csar nok nyúj tot ta le he tő sé ge ket mond ja Kepecz Zsolt fő szer ve ző. A ren dez vény cél ja, hogy sport - ági ös sze csa pá sok ré vén el mé lyít - sük a ba rá ti kap cso la tot tis zol ci ven - dé ge ink kel, ver seny zé si és szó ra ko - zá si le he tő sé get is biz to sít va ez zel. Az ün ne pé lyes pén te ki meg nyi - tó után darts ve zet te fel a mér kő zés - so ro za tot. Ama tőr stá tusz ban lé vő 6 fős csa pa tok áll hat tak a táb lák elé, kö zöt tük a két pol gár mes ter rel és két-két kép vi se lő vel is, no ha több do bá ló nak tel je sen új volt a kocs - mai já ték, egész jól meg bir kóz tak a fel adat tal. Más nap a sakk és a lab da já ték ok vet ték át a fő sze re pet. Kü lön bö ző hely szí ne ken egy idő ben zaj lot tak az ese mé nyek. Az el me já ték pró bá - já ra ez út tal if jú sá gi já té ko sok ké - szül het tek a Tóth Ede Mű ve lő dé si Ház nagy ter mé ben. Az elő ze te sen csa pat ver seny re ké szü lő szer ve zők vé gül egyé ni schnel l versen nyel ol - dot ták meg a ke ve sebb részt ve vő - vel ér ke ző szlo vák ven dé gek lét - szám hi á nyát. Ez per sze sem mit nem vont le az ös sze csa pás ér té ké - ből, jól szó ra koz tak a já té ko sok, né - zők egy aránt. A sak kal pár hu za mo san el ső - ként asz ta li te ni sze zők vet ték bir to - kuk ba vá ro sunk fe dett aré ná ját. Bár itt is az ama tőr stá tusz ra he lyez ték a hang súlyt a szer ve zők, ven dég ol - dal ról ez nem tel je sült tel jes mér - ték ben. Jobb el len fél lel szem ben ne mes küz de lem ben ma rad tak alul a mi e ink. Nem volt ez más képp a röp lab da és a re ha bi li tá ci ós in téz - mé nyek kö zöt ti lab da rú gó ös sze - csa pá so kon sem, de azt hi szem a hang súly nem a győ zel men volt, sok kal in kább a sport sze rű sé gen, a já ték örö mön és a szó ra koz ta tá son. Női ké zi lab da, öreg fiú, kö lyök, ser dü lő és if jú sá gi fut ball ké pez te még a to váb bi re per to árt nagy sze rű tel je sít mé nyek kel, helyt ál lás sal pél dát mu tat va fair- play ből, aka rat - erő ből küz de ni aka rás ból. A vé gén pe dig jöj jön egy két vé - le mény a pá lyá ról és a né ző tér ről. Pe ter Minac Tis zolc pol gár mes - te re: Nagy sze rű a szer ve zés és a ren - de zés. Já té kos ként ér de kelt vol tam a darts ban és a fo ci ban is, ki tű nő en érez tem ma gam. Re mé lem, hogy ez a kez de mé nye zés amel lett, hogy kö ze lebb hoz za egy más hoz Put nok és Tis zolc pol gá ra it, pél da ér té kű le - het más te le pü lé sek szá má ra is. Ta más Bar na bás Put nok pol - gár mes te re: Sport ba rát em ber ként ma xi má li - san elé ge dett va gyok a lá tott tel je - sít mé nyek kel és a szer ve zés sel. In - téz mé nyi dol go zók, sport em be rek ös sze fo gá sá nak ered mé nye is ez a ki vá ló ren dez vény, mely nek leg - fon to sabb fel ada ta, hogy ápol ja gon doz za az em be rek szí vé ben lé - vő sze re tet láng ját, amit ter mé sze te - sen akár a né pek kö zöt ti szo ros sport kap cso lat is élet ben tart hat, mint a je len pél da is mu tat ja. Fó nagy István né el nök, MOS Bi zott ság: Sport mér kő zé sek ről lé vén szó, na gyon fon tos nak tar tom a szur ko - lói biz ta tást is. Cse ré be per sze a já - té ko sok gon dos kod nak a druk ke rek szó ra koz ta tá sá ról és ez így van jól. A sport nak óri á si sze re pe van a lé - lek ne ve lé sé ben, a sze mé lyi ség for - má lá sá ban, ba rá ti kap cso la tok ki - ala kí tá sá ban. Ez a ren dez vény el ső lép cső ként meg mu tat ta, hogy az a fo lya mat, amit ez zel a pá lyá zat tal el in dí tot tunk már is kez di be vál ta ni a hoz zá fű zött re mé nye ket. Tí már Vi rág Ki csit meg le pőd tünk az el len - félen, mi egy kö zép is ko lás le ány röp lab da csa pa tot vár tunk, ehe lyett egy fel nőtt ala ku la tot kap tunk fér fi - ak kal te le tűz del ve. Bár si mán ki - kap tunk, igye kez tünk min den tő - lünk tel he tőt meg ten ni. Ami a leg - job ban tet szett, hogy a vé gén sport - sze rű en ve gyes ha to so kat ala kí tot - tunk, így rend kí vül szó ra koz ta tó vá és iz gal mas sá vált a já ték. Szin te érez he tő volt a sport ös sze fo gó és ta ní tó ere je. Győr Ág nes Na gyon ko mo lyan vet tük a ké - zi lab da mér kő zés re va ló fel ké - szü lést. Igaz, nem volt sok időnk az edzé sek re, de az, hogy ját szot - tunk egy jó mec cset a tis zol ci - akkal, hogy vég re mo zog tunk ki - csit a min den na pos haj szá ban, na gyon jót tett a kö zös sé günk - nek. Úgy dön töt tünk, ez után he ti rend sze res ség gel vé gez zük ma jd az edzé se ket. A prog ram so ro zat vé gén ün ne - pé lye sen át adás ra ke rült egy lán - got szim bo li zá ló kis szob rocs ka, amit Pe ter Minac ve he tett át put - no ki kol lé gá já tól Ta más Bar na - bás tól, je lez ve ez zel, hogy a láng to vább él, a kap cso lat nem sza - kad meg. Foly ta tás ja nu ár ban Tis zol con. Sza konyi Zsolt

8 8 Gömöri Hírmondó A putnoki szõlõtermelés története Put nok tör té net író ja, Ba logh Bé la lel - kész, a 19. szá zad vé gén azt ír ja: Put- nokon min den la kos nak van a sző lő he - gyen egy-két da rab sző lő bir to ka, ki itt meg te le pül, el ső dol ga, hogy sző lőt vá sá - rol jon. Hol is van nak ezek a sző lők? Du bic sány fe lől ha lad va, a Pál völ gyé - ben, a Di enesfal vi, a Kuc skó vagy Nagy völgy ben, az Urak völ gye, a Ször nyű vagy For rás völ gye, a kis sé ka réj ban fu - tó Ked ves al ja, Pap kút ja, Völgy árok, Gedu, Hegyes te tő al ja, Szor tyo - gó dű lő ben. Saj nos, nem csak a je len tár sa dal má nak és gaz da - sá gá nak, ha nem a sző lő - ter me lés nek is vol tak ko moly, prob lé más idő - sza kai. Az 1895-ös esz - ten dők re a gömöri sző - lők 90 szá za lé ka a fi lo xé - ra vész mi att ki pusz tult. Dr. Se ré nyi Bé la gróf (eb ben az idő ben már föld mű ve lés ügyi mi nisz té ri u mi ál lamtitkár), ezért a vá ros nyu ga ti vé gé ben lé - vő bir to kán, 1905-ben Kert gaz da sá gi Tan szé ket ho zott lét re, ahol olt vá nyo kat ál lít ta tott elő és sző lős gaz da tan fo lya mo - kon ta nít tat ta, hogy a sző lőt olt vány sző - lőn kell ter mel ni, a fi lo xé ra meg elő zé se ér de ké ben új tech no ló gi át kell al kal maz - ni. A lét re ho zott tan szék to vább épí tett épü le te i ben 1913-ban be in dí tot ta a vá ros el ső, Kö zép-eu ró pá ban is mert té lett is ko - lá ját, a ház tar tá si is ko lát, meg ala poz ta ez - zel Put nokon a ké sőb bi kö zép és fel ső fo - kú ok ta tást. A fi lo xé ra vész meg ha tá roz ta a sző lő - bir to kok nagy sá gát, az új ra te le pí tés hez az ál la mi tá mo ga tást csak leg alább fél hold - nyi te rü let ese tén le he tett igény be ven ni. Az ál la mi tá mo ga tás nagy mér té kű te le pí - tést ger jesz tett. Mi lyen faj tá kat ter mel tek. A fe hér sző - lő faj ták ter me lé se volt az el sőd le ges. Hos szú időn ke resz tül ural ko dó faj ta volt a bő ter mő, kö ze pes cu kor ter me lé sű, Olasz riz ling, a Hárs le ve lű, Fur mint, de min den sző lő ben vol tak a csa lád el lá tást biz to sí tó cse me ge faj ták is. Vi szony lag ke vés volt a vö rös sző lő faj ta. Sze ren csé re a di rekt ter mők ből is min dig ke vés volt a sző lő he gyen. A put no ki bor több nyi re kö ze pes al ko - hol tar tal mú, kis sé sa va nyú ne dű. Ez a ré - gi idők ben nem is volt ba j, mert a gaz da úgy tar tot ta, a víz mos dás ra, tisz tál ko - dás ra, a bor pe dig a fel nőtt em ber szom já - nak ol tá sá ra va ló. A má so dik vi lág há bo rút kö ve tő idő - szak ra a bir tok nagy ság az örök lé sek és a sző lő nagy mun ka erő szük ség le te mi att csök kent. A hat va nas évek re a szá zad ele - ji te le pí té sek el öre ged tek, eb ben az idő - ben egy új ra te le pí té si hul lám kö vet ke zett. Eb ben az idő ben a put no ki Pénz ügy őr Lak ta nya fi nán cai a pin ce sor több mint száz bo ros pin cé jé nek be já ra ti aj tó szem - öl dök fá já ra, ( a bor ter me lő gaz dák el - len őr zé sé nek kön nyí té se ér de ké ben ) pin ce szá mo kat fes tet tek. A ter me lés ben fel len dü lést a het ve nes évek má so dik fe le ho zott, az ipar ban dol - go zók, a bá nyász la kó te lep la kói kö ré - ből egy re töb ben vá sá rol tak sző lő bir to kot. A s zőlő he gyen csi nos, kü lön bö ző nagy - sá gú hét vé gi há - zak épül tek, sza - lon na sü tő he lyek - kel, a gye re kek szó - ra ko zá sát biz to sí tó hin tá val, ho mo ko zó - val, szép kis vi rág ágyás ok kal. Fel - len dült a gyü mölcs fa-te le pí tés, a sző lők új faj ták kal va ló pót lá sa. A kön nyebb, kor sze rűbb lu gas-mű ve lés elő tér be ke rült. Az utak kar ban tar tá sa ja - vult. A sző lő hegy egy je len tős ré szén ki - épí tet ték a vil la mos há ló za tot. A sze - mély gép ko csi val kön nyen meg kö ze lít - he tő he lye ken meg élén kült a hét vé gi há - zak ban az élet. A rend szer vál tás utá ni idő szak újabb for du la tot ho zott. Meg so ka sod tak a hét - vé gi ház be tö ré sek, a hét vé gi há zak kör - nyé ké ről, a lu ga sok osz lo pa i ról a fém-tol - va jok el vit ték a kön nyen moz dít ha tó fém tár gya kat. A sok bos szú ság gal já ró lo pá sok mi att csök kent a mű ve lé si, gon - do zá si ked v, egy re töb ben hagy ták ott sző lő bir to ku kat. A te rü le tek né hány völgy ben a (lásd Kuc skó, Pálvöl gye st b.) er - dős, fás, el ga zo so dott te rü le tek ké vál tak, vál nak. A ter me lé si kedv csök ke né sét a kö ze lünk ben lé vő bor vi dé kek ala csony árai is be fo lyá sol ták. Né hány ri deg, szám sze rű adat a put - no ki sző lő ter mesz tés ről. A nyolc va nas évek ben szer ve zett put no ki bor ver se - nyek kap csán hoz zá ju tot tam az adó cso - port bor adó nyil ván tar tá sá hoz, most eb ből idéz nék né hány ada tot. A nyil ván - tar tott sző lő te rü let nagy sá ga 1982/83- ban 60 ha, a bor adót fi ze tők szá ma több mint 600 csa lád, a bor adót fi ze tők ál tal elő ál lí tott, adó zott bor 1200 hl, az összes (add hoz zá az adó men tes fe - jadagot ) kb. ca hl hl. Az egy csa lád ra ju tó te rü let 1000 m 2, az elő - ál lí tott bor men nyi ség kb. 300 l/csa lád, a szá mí tott ter més át lag ok ala cso nyak, q/ha kö rü li ek. Szo mo rú tény, a mű - velt sző lő te rü let nagy sá gát most, 10 ha kö rü li nek vélem. Andók Györ gy M Ú Z E U M O K Õ S Z I F E S Z T I V Á L J A Két elő adást hall gat tunk meg egy hét el té rés sel a fesz - ti vál ke re té ben. Az el sőt Zsigray Ár pád, Ar ló pol gár - mes te re, aki Tai Chi ok ta tó, Put nokon tar tot ta. Elő adá sá - nak cí me: A Tá vol-kelet te ái. Utá na Kung Fou Cha tea ce - re mó ni án vet tünk részt. Az elő adó a tea cser je fel - fe de zé sé ről, ter je dé sé nek tör - té ne té ről be szélt. Tud juk, a tör té net Kín ára ve zet he tő vissza, ahol k. e. 2737: Shen Nong csá szár ren de le ti leg tet te kö te le ző vé a víz fo - gyasz tás előt ti föl for ra lá sát. Az ő ne vé hez kö tő dik a tea fel fe de zé se is. A ha gyo mány sze rint egy szer a csá szár épp vi zet for ralt egy ki rán du lá - son, ami kor a fák ról tea le ve - lek hul lot tak a me le gí tő - edény be. Az amú gy hob bi tu - dós csá szár a fő ze tet meg kós - tol ta, és íz lett ne ki. A tea föl volt fe dez ve. Shen Nong csá szár ter mé - sze te sen nem lé te zett, i.e ben még egy ál ta lán nem lé te zett a bi ro da lom, te - hát sem mi lyen ren de le tet sem adott ki. K.e. 53-ban a ha gyo mány sze rint leg alább - is Wu Li Zhen ter mesz te ni kez di a Gan Lu (Édes Har - mat) te át a Sichuan tar to - mány ban ta lál ha tó Meng-h e - gyen (Meng shan vagy Mengding). A dia ké pek kel gaz dag elő - adás után, a te á zás szer tar tá - sá val is mer ked tünk meg Kung Fou Cha mód ra. Meg - tud hat tuk a mes ter től, hogy nem mind egy, hogy a te a faj - tá kat hány fo kos víz zel önt - jük le. Min den fel ön tés ből elő ször a kis fél drá ga kő ből fa ra gott szent ka pott. Aki sze re ti az ízes-za ma tos min - den kü lön íze sí tés nél kü li te á - kat azok na gyon él vez ték a kü lön bö ző szí ne ket, aro má - kat. Mi úgy eu ró pai mód ra köz ben be szél get tünk, a mes - ter meg je gyez te, hogy a szer - tar tás hoz még já rul na egy kis halk ze ne is, és a szót lan ság, el la zu lás, a tea iga zi íz le lé se tá vol-ke le ti mód ra. A kö vet ke ző hé ten egy put no ki ka riz ma ti kus fér fi - em ber, aki 32 év új ság írói, il l. fő szer kesz tői gya kor la tot hagy va ma ga mö gött vál tott, és örö münk re lel kes nép mű - ve lő lett itt szü lő vá ro sá ban tar tott elő adást. Már so kan biz tos ki ta lál ták Fó nagy Ist - ván ról van szó. Ő a kép ről, a fo tó zás ról be szélt. Egy jó fo - tós ka me rá ja min dent lát, egy fény ké pet azon ban leg in kább az élet hoz ta té ma tesz em lé - ke ze tes sé. Így gyű lik fel a ké - pek be zárt pil la nat az utó kor - nak. Put nok múlt ját, je le nét is őr zik ezek a ké pek. A leg - utób bi fo tópá lyá zat ered mé - nye it él ve zet tel szem lél tük. A Sa jó örök ké va ló sá gát, még is min dig más ar cát néz het tük meg, ma jd a ré gi Put nok új já - va rá zsolt ut cá i val, te re i vel is - mer ked het tünk a fény ké pész sze mé vel. A port rék tit ka it is fi gye lem mel kí sér tük. Az e m- lék el hal vá nyul, a kép meg őr - zi an nak nagy sze rű ség ét. A vi lág tíz leg jobb fény ké - pé ben is gyö nyör köd het tünk. Az Apol lo 11 le szál lá sát a Hold ra ál lí tó lag töb ben kö - vet ték fi gye lem mel, mint ad - dig bár mely te le ví zi ós mű - sort va la ha. Az el ső láb nyo - m ok egyi ké ről ké szült fel vé - telt pe dig a vi lág leg hí re sebb - jei kö zött tart ják szá mon. A szak ér tők sze rint szél hi á nyá - ban ez a láb nyom még év mil - li ó kig lát ha tó lesz a Hold fel - szí nén. Steve Mc Cur ry 1984 de - cem be ré ben ké szí tet te el az - óta vi lág hí rű vé vált port ré ját. A kép Egy af gán lány cím mel je lent meg a Na tion al Ge o - graph ic Ma ga zin ban. A lány sze mé ben ott tük rö ző dik az egész szov jet-af gán há bo rú bor zal ma. A hu mor ka te gó ri á ból vi - lág hí rű az a kép, ahol Ein s - tein ki nyújt ja a nyel vét. A kép 72. szü le tés nap ján ké - szült, egy há zas pár tár sa sá gá - ban áb rá zol ja a tu dóst. Gra tu lá lunk a mú ze um - nak, hogy ilyen ér de kes sé - gek kel is mer te tett meg min - ket és kí ván csi an vár juk a foly ta tást. P. K.

9 Gömöri Hírmondó 9

10 10 Gömöri Hírmondó SIKERT HOZOTT A POSTA Jós ka, le ve let ho zott a pos ta hang zik a mu la tós slá ger ben. Nos, put no ki kéz be sí tő ink óz di kol lé gá - ik kal kar ölt ve ez út tal nem táv ira tot vagy csek ket kéz be sí tet tek vá ro - sunk la kó i nak, ha nem egy nagy - sze rű sport ese mén nyel gaz da gí - tot ták a te le pü lés pos ta lá dá ját szep tem ber 27-én a Pos ta Biz to sí tó I. Kéz be sí tő Ku pá já ra te - rü le ti igaz ga tó sá gon ként 5-5-5, ös sze sen ti zen öt vá lo ga tott uta zott a kis pes ti Bozsik sta di on ba egy nagy sza bá sú meg mé ret te tés re. Az óz di ak kal ve gyes csa pa tot ál lí tot tunk ki a ku pá ra mond ja büsz kén Gaj dos Im re, a he lyi pos - ta ve ze tő je. Há rom ötös cso port - ban mér kőz het tek a gár dák kör - mér kő zés for má já ban, a há rom cso port győz tes ke rült a fi ná lé ba. Azt ed dig is tud tuk, hogy a put no ki kéz be sí tők elég jó ba - rát ság ban van nak a lab dá val, csak úgy, mint az óz di kol lé gá ik, de az el ért ered mény vá ra ko zá - son fe lü li. Így van. Ezt a tor nát nyu god - tan il let het jük az or szá gos jel ző - vel, így az, hogy a Gömör Pos ta csa pa ta a se lej te zők és a hely osz - tók so rán hi bát lan mér leg gel 43:6- os gól kü lönb ség gel az el ső he lyen vég zett, óri á si fegy ver tény. A rú gott gó lok szá má ból rög tön fel ve tő dik a kér dés, mi ad tuk a gól ki rályt? Igen, Bu dai Ta más lett a leg - ered mé nye sebb 14 gól lal, őt Ju - hász Csa ba kö vet te 13-al. Hogy érez té tek ma ga to kat? Tö ké le tes volt a szer ve zés és pá lya, mi nő sé gi az el lá tás és fa ir play. Azt hi szem ez zel min dent el - mond tam. És per sze a győ ze lem hez du - kál a gra tu lá ci óm! Sza konyi Tóth Ede születésének évfordulóján A Tóth Ede Al ko tó kör a Pé - czeli ÁMK min den év ben meg - ün nep li a Put nokon szü le tett ne - ves szín mű író szü le tés nap ját. Az ÁMK mű ve lő dé si há zá ban ki ál lí - tás nyílt az al ko tó kör 19 mű vé szé - nek 22 mun ká já ból. Ez az ös sze - ál lí tás a re ne szánsz év és a Le gen - da a sza kál las far kas ról c. mun - kák ból ké szült. A meg nyi tó ra össze gyűl te ket Fó nagy István né, a MOS Bi zott ság el nö ke kö szön - töt te, ma jd át ad ta a szót Ta más Ist ván nak, az al ko tó kör el nö ké - nek, aki egy per ces né ma fel ál lás - sal em lé ke zett a nem rég el hunyt For ray Grac sner Zsó fi á ra, az al - ko tó kör meg ál mo dó já ra, alap ító tag já ra. Öröm mel je len tet te be, hogy a kör egyik al el nö ke Si mon M. Ve ro ni ka Var só ban ál lít ki és öreg bí ti az al ko tó kör jó hí rét. A mű sort a Péczeli ÁMK ze nei ta - go za tá nak ta nu lói szol gál tat ták. Az ün nep ség a könyv tár ban foly ta - tó dott, ahol Arany Be á ta tar tott elő - adást Tóth Ede és b. ne je cím mel. Az ér té kes elő adást Bol di zsár Já nos gim ná zi u mi ta nár Idő met - szet c. kö te té nek be mu ta tá sa kö - vet te. A ta nár úr ma jd nyolc van éve sen is a mai na pig ta nít, ah ogy ő ál lít ja, mun ka nél kül már rég nem él ne. A kö te tet volt ka zinc - bar ci kai ta nít vá nyai ad ták ki, nagy sze re tet tel. Szeb ben nem is le het ró la nyi lat koz ni, mint azt te - szi Fóthi Er zsé bet szer kesz tő a könyv utó sza vá ban: nem lát tam em ber ben le fegy ver zőbb tisz tasá - got mond ta Kon dor Bé la Ápri - ly La jos ról. Ez a mon dat ju tott gyak ran eszem be, ami kor ked ves kö zép is ko lai ta ná rom, Bol di zsár Já nos gyűj te mé nyes kö te tét szer - kesz tet tem. Fi a tal ko ri ál ma az épí té szet volt, de a Rá ko si-kor szak gya kor - la tá nak meg fe le lő en nem vá laszt - ha tott sa ját ma ga hi va tást. Is me - ret len dön tés ho zók az Eöt vös Ló - ránd Tu do mány egye tem Ter mé - szet tu do má nyi Ka rán a ma te ma ti - ka-fi zi ka sza kot je löl ték ki szá má - ra, ahol 1954-ben szer zett dip lo - mát. Az épí té szet sze gé nyebb lett egy te het ség gel, a di á kok ez rei vi - szont egy olyan em bert is mer het - tek meg, aki a szak tan tár gyai ta ní - tá sa mel lett a mű vé sze tek és a ter - mé szet sze re te té re, a sport élet - hos szig tar tó él ve ze té re hív ta fel a rá bí zott fi a ta lok fi gyel mét. A szer zőt Ta más Ist ván mu tat - ta be a meg je len tek nek. Plac skó K. TÚL NAGY KÉRÉS LENNE? Ma már rejt vényúj sá got sem kell ven nie an nak, aki az agy te ker - vé nye it kar ban sze ret né tar ta ni. Elég, ha ke zé be vesz egy áram-, víz-, ne ta lán egy gáz szám lát. Ada - tok töm ke le ge zú dul rá, vár va, hogy meg fejt se őket. Mi u tán ezen agy tor nát kö ve tő en még min dig ta - nács ta lan, hogy ho gyan is áll az il - le tő szol gál ta tó val, ma rad a csekk, ami leg több ször kö zöl egy be fi ze - ten dő össze get. Hogy az re á lis-e, az egy sze rű ál lam pol gár szá má ra leg - több ször el len őriz he tet len. Ha az ös szeg a meg szo kot tól nagy ban el - té rő, ak kor kezd órát le ol vas ni, össze ha son lít gat ni ko ráb bi szám lá - kat, ér dek lőd ni is me rő sök től, hogy ki mennyit fi ze tett. Ha a szol gál ta tó hoz for dul, kö zli ve le a kü lön bö ző gép hang, hogy mit kell be pö työg ni a ké szü lé ken, s vég re több szö ri pró bál ko zást kö ve - tő en előt te a cél, meg hall gat hat ja az ügy fél szol gá lat il le té ke sé nek elő - ször kész sé ges, ma jd ki ok ta tó tájékoz tatását, h ogy mi lyen fi gyel - met len, nem ért iga zán a rejt vény - fej tés hez. Fi zet ni pe dig kel l, mert... A hang vé tel a pa ci hely zet nek kö szön he tő en a TIGÁZ-nál fi no - mo dó ban van, ma már ta lán ér de ke a cég nek a ma gas C-ből lej jebb ad - ni, s né mi meg kü lön böz te tést is ten ni, hogy mely fo gyasz tók azok, akik úgy mond nem élős kö dő ek, és fi zet nek, amennyi ben pil la nat nyi pénz za va ru kat meg old ják, s kik azok, akik nél hos szabb tá von sem vár ha tó a hely zet kon szo li dá ló dá - sa, re mény sincs a tar to zás be haj tá - sá ra. Mind ezt a gázpi ac fel sza ba - du lá sa, új szol gál ta tók meg je le né se ered mé nyez te. Vis sza tér ve a szám lá zás ra, túl nagy ké rés len ne, ha a szol gál ta tók egy ér tel mű en, a la kos ság szá má ra is ért he tő en kö zöl nék egy- e gy szám lán, hogy ki nek ki fe lé van tar - to zá sa, il let ve követelése? Azt sem ár ta na je löl ni, hogy ha ne ta lán ők fi zet nek, mi lyen mó don, s mi kor tesz nek ele get kö te le zett sé gük nek. Tu do má sul kel le ne ven ni, hogy mi, f o gyasztók va gyunk azok, akik el dönt jük, hogy mi kor sze ret nénk rejt vényt fej te ni, s ezen szó ra ko zá - sunk nak for má ját is mi sze ret nénk meg vá lasz ta ni!

11 Gömöri Hírmondó 11 Szép az if jú ság, de mi sem hagy juk ma gun kat gon do lat je - gyé ben ren dez te meg az Iro dal mi és Da los kör a szü re ti mu lat sá got. A Bá nyász klub már ha gyo mányt te remt ve tart ja meg min den év - ben a pót szil vesz tert, a Női Klub a far san gi mu lat sá got. A mi klu - bunk úgy dön tött, meg szer ve zi a szü re ti mu lat sá got, hogy egy kis vi dám sá got vi gyünk anya gi gon - dok kal, be teg sé gek kel tar kí tott éle tünk be. A bál szer ve zé sét már szü ret kor el kezd tük, sző lőt hagy tunk, szé - pen fel kö töz tük, hogy épp ma rad - jon a dí szí tés hez. Mi u tán a fi a ta - labb nyug dí ja sok egész sé gi leg nem an nyi ra kor lá to zot tak még a moz gás ban, ők szer vez ték a bált. Meg hív tuk a vá ro si nyug dí jas klu bok tag ja it, va la mint a du bi - csányi nyug dí jas klu bot, a vá ro si ön kor mány zat ve ze tő it, a kép vi se - lő ket és azo kat az is me rő sö ket, ba rá to kat, akik szí ve sen szó ra koz - nak a nyug dí ja sok kal. Mi vel Iro dal mi és Da los kör va - gyunk, egy kis mű sor ra is gon dol - tunk, ezért a klub mű vé sze ti ve ze - tő je, Bánku ti Sán dorné ös sze ál lí - tott egy kis mű sort, ami meg le pe - tés nek ké szült. Pén te ken dél után a szer ve zők el men tünk fel dí szí te ni Idén rend ha gyó ün nep ség so ro - zat tal em lé kez tünk meg a Szkala Ber ta lan úti Idő sek Ott ho ná ban az ok tó ber 1-i Idő sek Vi lág nap já ról. A hét min den nap já ra ké szül tünk va - la mi meg le pe tés prog ram mal a bent la kó ink ré szé re. Szep tem ber 28-án, hét főn vá ro - sunk nyug dí jas klub ja i nak kép vi se - lő it hív tuk meg in téz mé nyünk be, akik öröm mel el fo gad ták meg hí vá - sun kat, és nem ér kez tek üres kéz - zel, hi szen a vi dám kis nó ta-ös sze - ál lí tá suk mel lé sok- sok fi nom há zi sü te mén nyel és bor ral is ked ves - ked tek a la kók nak. Jól si ke rült kö - zös ének lés és be szél ge tés zár ta a a bá nya te le pi kul túr há zat, hogy az ülő he lyek 130 fő ré szé re biz to sít - va le gye nek. Az asz ta lok ra kis ko - sa rak ban szőlőt tet tünk, és a ter - met is sző lő vel és in dá val dí szí tet - tük. Asz tal ra rak tuk a sok- sok tom bo lát, amit a pol gár mes ter úr, kép vi se lők, vál lal ko zók és a klub tag jai hoz tak be. Szom ba ton már na gyon iz gul - tunk mind an nyi an és 3 óra kor már a kul túr ház ban vol tunk, az utol só símítá sokat el vé gez ve vár tuk a ven dé ge ket. Az aj tó ban kö szön tés után min - den ki egy fe hér vagy vö rös bort vá lasz tott ma gá nak, amit a klub dél utánt, mely nek re mél he tő leg ha - ma ro san lesz foly ta tá sa az ad vent kö ze led té vel. 29-én, ked den Pa la csin ta-par ti ra hív tuk meg szép ko rú la kó in kat, akik nek eb ben az édes ség ben rit kán le het ré szük. Kö szö net a se gít sé gért Regős né Icu ká nak, aki az alap anya go kat ren del ke zés - re bo csá tot ta, és Kap pel né Pan ni ka és Válint né Mag di kol lé ga nőnk nek, akik órá - kon át sü töt ték a pa la csin tá - kat, hogy min den ki jól lak - has son be lő lük. A dél után han gu la tát emel te, hogy el lá - to ga tott hoz zánk Kovác s né Irén ke né ni, aki anek do tá i - val, nó tá i val szó ra koz tat ta idő se in ket, akik alig akar tak vis sza - men ni a szo bá ik ba, olyan jól érez - ték ma gu kat. 30-án szer dán sze ret tük vol na ki - csit meg moz gat ni a la kó kat, de nem csak fi zi ka i lag, ha nem szel le mi ve - tél ke dők for má já ban is. Az alap el - lá tás ban dol go zó kol lé ga nők ér de - me, hogy na gyon kel le mes re si ke - re dett a dél után, a szel le mi TO TÓ, a ve ze tő je, Szűcs Ist ván aján lott fel, a klub női tag jai he lyük re kí sér ték a ven dé ge ket. A klub ve ze tő je kö - szön töt te a ven dé ge ket, kü lön kö - szön töt te Ta más Bar na bás pol gár - mes ter urat, a kép vi se lő ket, a re - for má tus lel készt, a ka to li kus ka - no nok urat. Fel kér te a pol gár mes - ter urat, mint a bál véd nö két, hogy nyis sa meg a ren dez vényt. Ez után el kez dő dött a meg le pe tés mű sor. Mészáros né klub tár sunk Darnyi Bé la bá csi kö szön tő jét ol vas ta fel, ami ben min den ki nek jó egész sé - get és jó szó ra ko zást kí vánt. Az egész mű sor a sző lő ről, s bor ról, a vi dám ság ról szólt, az aláb bi sor - vil lám kér dé sek, a ta lá lós kér dé sek és az ügyes sé gi fel ada tok nagy si - kert arat tak, és szin te min den ki ny ert az ap ró tárgy ju tal mak ból. Ok tó ber 1-re, csü tör tök re Csa lá - di nap né ven egy olyan ös sze jö ve - telt szer vez tünk, aho vá meg hív tuk a csa lád ta go kat is, hogy meg mu tat - has suk: mi re va gyunk ké pe sek együt t: idős em be rek, és az in téz - mény ápo ló női. He tek óta ké szül - tünk már er re, ki vá lasz tot tuk az al - ka lom hoz il lő ver se ket, és ze ne szá - mo kat, el jut tat tuk a hoz zá tar to zók - hoz a meg hí vó kat, és nagy vá ra ko - zás sal néz tünk a fél órás kis mű so - runk fo gad ta tá sa elé be. Azt mond - ha tom, hogy vá ra ko zá son fe lü li volt a si ker, és a lét szám is, hi szen na gyon so kan meg je len tek a csa - lád tag ok kö zül, je lez ve ez zel, hogy kí ván csi ak az in téz mény ben fo lyó kul tu rá lis prog ra mok ra. Meg ha tot - tan néz ték vé gig a mű sort, és na - gyon sok gra tu lá ci ót kap tunk. Kö - szön jük a hoz zá tar to zók nak az aján dék ként ho zott sü te mé nye ket és há zi bo ro kat, mel lyel nagy örö - met sze rez tek ne künk. rend ben. A klub tag jai kö zö sen éne kel tek, Andókné és Dériné ver set mond tak, ci gány tánc pa ró - di át tán colt Bán ku ti né, Bik ki Im - re, Geréné Ha én gaz dag len nék éne kel te Gál Lász ló. Put nok bor ter me lé sé ről elő adást tar tott Andók Györ gy. A Bánku ti há zas - pár elő ad ta a Ja ma i cai trom bi tás cí mű mű vet. Op erettrés zletet adott elő Bán - ku ti né és Gál Lás zló, és en nek foly ta tá sa ként el éne kel tük a kö - zön ség gel együtt a Sze res sük egy mást gye re kek cí mű dalt. Az éj sza ka hát ra lé vő ré szé ben Győr Józsefné és tár sai szó ra koz - tat ták a ven dé ge ket, jó han gu la tot te remt ve, ami ab ból is lát szott, hogy a tánc par kett so ha nem volt üres. A tom bo la hú zás 10 óra kor meg tör tént, aki ny ert, na gyon örült, aki nem, szo mo rú let t. A han gu lat na gyon jó volt, sze rin - tem min den ki jól érez te ma gát, de az idő ha ladt, és így egy óra kor a mu lat ság vé get ért, fá rad tan, de bol do gan in dul tunk ha za. Gere Mik lós né Szűcs István né klubtagok Így ünnepeltünk az Idősek Világnapja alkalmából Így ünnepeltünk az Idősek Világnapján N y u g d í j a s s z ü r e t i m u l a t s á g A hét zá ró ak kord ja ként ke rült meg ren de zés re ok tó ber 2-án pén te - ken a vá ros pol gár mes ter ének és az in téz mény ve ze tő jé nek kö szön té se egy meg hitt ün nep ség for má já ban, ahol Ta más Bar na bás pol gár mes ter úr egy ha tal mas tor tá val, Ba lázs Zoltán né in téz mény ve ze tő 1-1- szál vi rág gal kö szön töt te a szép ko - rú la kó kat. A Sol dos Emí lia Óvo da Pil lan gó nagy cso port já nak ze néstán cos mű so ra szí ne sí tet te a prog ra - mot, akik szin tén ké szül tek 1-1 ap - ró aján dék kal min den idős em ber szá má ra. A hé ten több ször is el hang zott, hogy mi azért dol go zunk, hogy ne csak egy idő sek nap ját, vagy he tét ün ne pel jünk egy év ben, ha nem azt sze ret nénk, hogy min den nap ar ról szól jon, hogy ér tük dol go zunk, meg ad va a tisz te le tet, meg őriz ve az em be ri mél tó sá got, fi gyel ve la kó - ink min den kí ván sá gá ra. Ezen az úton sze ret nénk to vább ha lad ni a hoz zá tar to zók tel jes meg elé ge dé sé - re, és re mél ve, hogy jól ér zik ma gu - kat la kó ink eb ben a kö zös ség ben. Gyurán Fer enc né ve ze tő ápo ló

12 12 Gömöri Hírmondó É L A L E N GY E L - M AGYA R B A R Á T S Á G A test vér vá ro si kap cso la tok bő - vü lé se ként 2003 de cem be ré ben ke rült sor a len gyel or szá gi Nowy Zmi gród dal a szer ző dés meg kö - té sé re. Az az óta el telt évek alatt be bi zo nyo so dott, hogy mind két te le pü lés ve ze tői ko mo lyan ve szik a szer ző dés ben meg fo gal ma zot - ta kat. A pro to koll lá to ga tá so kon túl - me nő en 120 put no ki di ák lá to ga - tott el e kap cso lat ré vén Len gyel - ország ba, is merkedett meg len gyel gye re kek kel, csalá dokkal. Ugyan - en nyi len gyel ta nu ló ér ke zett vá ro - sunk ba, s él vez te a put no ki csa lá - dok vendégsz eretetét. A kap cso lat épí té se nem re kedt meg a gye rek szint jén, a put no ki nyug dí jas szer ve ze tek kez de mé - nye zé sé re az idén már nyug dí ja - sa ink is len gyel ven dé ge ket fo - gad tak, il let ve el lá to gat tak Nowy Zmi gród ba. Ta pasz ta la ta ik ról él mény sze rű - en szá mol tak be e lap ha sáb ja in. A len gyel és ma gyar né pet ösz - sze kö ti a tör té nel mi múlt. Nincs egy más sal szem ben a két nem zet - nek adóssá ga, viszá lykodása, in - kább a sors tár si kap cso lat az, ami egy más kö zött a meg ha tá ro zó. Ta - lán ez is oka le het, hogy ta pasz ta la - ta im sze rint mind a gye re kek, mind a fel nőt tek a kö zö sen el töl tött rö vid idő alatt is kö zel ke rül nek egy más - hoz, s a lá to ga tá sok be fe je zé se kor kön nyes szem mel bú csúz nak egy - más tól a vi szont lá tás re mé nyé vel. Így tör tént ez a len gyel gye re kek szep tem ber vé gi lá to ga tá sa kor is. A szer ve zők tar tal mas prog ram biz - to sí tá sá val igye kez tek em lé ke ze - tes sé ten ni a gye re kek itt-tar tóz ko - dá sát. Az el ső nap a sport je gyé ben zaj lott a Se ré nyi Lász ló Ál ta lá nos Is ko la ven dég lá tá sá val. A má so dik na pon a ven dé gek és ven dég lá tók a kö zép is ko lá ba lá to gat tak el. Kur tán Ti bor és di ák jai él ve ze tes ön vé del - mi be mu ta tó val tet ték szí nes sé a dél előt töt. A dél után a Péczeli is ko - lá ban a kul tú ra és a szó ra ko zás je - gyé ben zaj lott. A két ál ta lá nos is ko - la di ák ja i nak leg si ke re sebb pro duk - ci ó it lát hat ták a ven dé gek, ma jd a diszkóban szó ra koz hat tak a fi a ta l o k. A har ma dik na pon a gyer mek - cso port Mis kolc ra és Ta pol cá ra lá - to ga tott. A bar lang für dő fe lejt he tet - len él ményt je len tett ven dé ge ink - nek, él vez ték a gyö nyö rű kör nye ze - tet, a ther mál vi zet, ami ha zá juk ban rit ka ság nak szá mít. A mis kol ci vá - ros né zést kö ve tő en né mi szu ve nír vá sár lá sa után a nap is mét a Péczeli is ko lá ban foly ta tó dott a sajóvelez di nép tán co sok be mu ta - tó já val. Az utol só nap prog ram já - ról a gye re kek nek a csa lá dok gon - dos kod tak. A fel nőtt kí sé rők kel ek kor lá to gat tunk el Gömörszőlős - re, a hol É. Ko vács Ju dit szak sze rű ide gen ve ze té sé vel is mer ked tünk a hely ér té ke i vel. Hogy ez a prog ram meg való - sul ha tot t, köszönet ér te Put nok Vá ros Ön kor mány za tá nak, a tol - má cso lás ban leg töb bet se gí tő Bartha Gab ri el la és Pokóné Lő di Ma ri ann ta nár nők nek, a két ál ta lá - nos is ko la ne ve lő tes tü le té nek, s nem utol só sor ban a ven dég lá tó csa lá dok nak. Fó nagy István né és Egersze gi Már ta, a prog ram fő szer ve zői Sikeresen mutatkoztak be a vendégeknek iskolásaink Felelõsségünk van a fiataljainkért Mind azok a szü lők, pe da gó gu - sok, ku ta tók, akik fi gyel me sen szem lé lik a ser dü lő kor ba ér ke - z e t t gye re ke ket, egy re ré mül - teb ben lát ják azt a fo lya ma tot, ame ly e kor osz tály kép vi se lő i re jel lem ző. A szo ci o ló gu sok már évek kel ez előtt vész ha ran got kon gat - tak, hi szen nyil ván va ló volt, hogy az eg zisz ten ci á lis gon dok, a csa lá dok szét hul lá sa, a po li ti - kai, vi lág né ze ti meg osz tott ság, a mé dia be fo lyá sá nak nö ve ke - dé se, az in ter net ál tal elő idé zett in for má ció rob ba nás ne ga tív irány ba be fo lyá sol ja fi a tal ja - ink tár sa dal mi be il lesz ke dé sét. Ezek is me re té ben már sok dol - gon nem cso dál koz ha tunk, ami fi a - tal ja ink vi sel ke dé sé re ma jel lem ző. Né hány ilyen meg ál la pí tá sa a ku ta - tás nak: A gye re kek min den áron tör té nő bol do gu lá si vá gya erő sö dik A haj lan dó ság, hogy vál toz tas sa - nak hely te len vi sel ke dé sü kön, egy re ros szabb. A megyei rendőrkapitányság előadója a tanulókat fenyegető veszélyekre hívja fel a figyelmet A ge ne rá ci ók kö zöt ti sza ka dék mé lyül. Nő a fel nőtt tár sa da lom mal szem - be ni bi zal mat lan ság. A kö zös sé gi ér té kek (pl. szo li da - ri tás, fe le lős ség vál la lás) csök ken - nek. A má sok ro vá sá ra szer zett előny po zi tív meg íté lést kap. Az erő szak el íté lé se gyen gül. Mind eh hez já rul, hogy nin cse - nek sta bil vé dett sé get nyúj tó kö zös - sé gek, az is ko la és a szü lői ház ha tá - sa vis sza szo rul a kor társ kö zös sé - gek kel szem ben. Gyer me ke ink szo ron gó vá vál tak. Kö zü lük jó né há nyan előb b- utóbb tet te ik kö vet kez mé nye ként ha mar is mer tek lesz nek a rend őr sé - gen, s be in dul az igaz ság szol gál ta - tás gé pe ze te ve lük szem ben. Mit te he tünk? Ne héz meg fo - gal maz ni. Az egész tár sa da lom nak van fel - ada ta. A szü lő leg főbb kö te les sé ge len ne a csa lád ál tal nyújt ha tó biz - ton sá gos kör nye zet meg te rem té se, az oda fi gye lés. Aki gyer me ket szül, an nak fe le lős sé ge kell hogy le gyen a sor sá nak ala ku lá sa mi att, nem az ál la mi tá mo ga tá si rend szer re kel le - ne ala poz ni el lá tá sát. Hogy mi lyen cim bo rák kal ba rát ko zik, el ké szí ti-e fel ada ta it, jár-e is ko lá ba, egy- e gy bu li után nem fet reng-e az árokpar - ton min dezek nem is az anya gi - ak tól függ nek. Az is ko lá nak, egy ház nak szin - tén meg van a sa já tos fel ada ta. A tár - sa dal mi nor mák el fo gad ta tá sá val se gít he ti a fel nőtt ko ri bol do gu lást. Gör be tük röt kell tar ta ni a fi a ta lok elé, meg ad va a vá lasz tás le he tő sé - gét. A gyer mek vé del mi rend szer ha té kony mű kö dé se el en ged he tet - len, hi szen ha baj van, fel kell lép nie a fi a tal ér de ké ben. S a tör vé nyek al ko tó i nak is óri - á si fe le lős sé ge van. Nem mind egy, hogy mi re ösz tö nöz nek a meg al ko - tott tör vé nyek. Mert azok ál tal meg - ha tá ro zott ke re tek kö zött mo zog - nak az egyé nek. Egersze gi Már ta