Operatív Programozási időszak programjainak Stratégiai Környezeti Vizsgálata (SKV) Módszertan és tematika társadalmi egyeztetéshez

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2014-2020 Operatív Programozási időszak programjainak Stratégiai Környezeti Vizsgálata (SKV) Módszertan és tematika társadalmi egyeztetéshez"

Átírás

1 Operatív Programozási időszak programjainak Stratégiai Környezeti Vizsgálata (SKV) Módszertan és tematika társadalmi egyeztetéshez Nyilvánosságra hozva augusztus hónapban Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Cím: H-1077 Budapest, Wesselényi u Levelezési cím: H-1393 Budapest, pf Tel.: / ( )

2 Tartalom 1. A as tervezési időszak Operatív Programjaira vonatkozó Környezeti Vizsgálat projektterve... 1 Bevezetés A (Stratégiai) Környezeti Vizsgálat elvi és módszertani háttere Az értékelés célja és módszertani vonatkozásai A kidolgozás során alkalmazott elvek Az értékelés tárgya A Környezeti Vizsgálat tematikája A feladatok ütemezése és elvégzésük feltételei Partnerség lebonyolítása II. Mellékletek Melléklet Az SKV során vizsgálandó hatások előzetes felmérése az OP-ok prioritástengelyei, specifikus céljai szerint Melléklet Az OP-ok prioritástengelyei, specifikus céljai megvalósításának lehetséges hatásai a hazai környezetvédelmi célrendszerre melléklet: Az EU SKV-direktíva tartalmi követelményeinek megjelenése a hazai jogszabályban... 55

3 1. A as tervezési időszak Operatív Programjaira vonatkozó Környezeti Vizsgálat projektterve Bevezetés A munka célja a as tervezési időszak Operatív Programjai (OP), azok prioritási tengelyei és specifikus céljai (Stratégiai) Környezeti Vizsgálatának (továbbiakban SKV) elvégzése. Az Európai Unió a fejlesztéseket megelőző környezeti hatásvizsgálatok gyakorlatát 2001-ben kiterjesztette (2001/42 EK irányelv) a beruházásoknál korábbi fázisok (pl. ágazatpolitikák, tervek és programok) szintjére, hogy a tervezés minél korábbi időszakában legyenek érvényesíthetők a környezeti érdekek. Az SKV célja - ennek megfelelően az operatív programok környezeti és ezzel összefüggő társadalmi hatásainak előrejelzése és értékelése elsősorban az ország környezetvédelmi céljainak megvalósulása és a fenntartható fejlődés irányába történő elmozdulás szempontjából. Az SKV végső célja mint minden hatásvizsgálati folyamaté kedvező irányba befolyásolni a terveket, elkerülni az elfogadhatatlan hatásokat, az esetleges problémákra megfelelő kompromisszumot találni. Az SKV a tervezés minden fázisában, így már annak korai szakaszaiban is támogatja a tervezőket abban, hogy az egyes operatív programokban hogyan lehet a környezeti követelményeket a legmegfelelőbben megjeleníteni, és a környezeti fenntarthatóság irányába kedvező elmozdulásokat elérni. A partnerségi folyamaton keresztül a közvélemény, a szakértők és a civil szervezetek figyelemmel kísérhetik a környezeti értékelés teljes folyamatát az SKV tematikájának kialakításától a tervezésében való részvételen keresztül a végső környezeti jelentés elkészítéséig. A jelentéshez közérthető összefoglaló is készül a tájékoztatás megkönnyítésére. A partnerek véleményét a jelentés megfogalmazásakor figyelembe kell venni. A vélemények és az észrevételek megadására 30 nap áll rendelkezésre a környezeti értékelés közreadásától számítva. A programok elfogadásakor figyelembe kell venni az SKV javaslatait, valamint a vizsgálat során beérkezett véleményeket, észrevételeteket. A környezeti jelentés és a partnerségi folyamat legfontosabb megállapításait az ex-ante értékelésbe is bele kell foglalni. Az ex-ante értékelés általános célja a stratégiai dokumentum alkalmasságának, relevanciájának, megvalósíthatóságának, belső koherenciájának vizsgálata és biztosítása. Az ex-ante értékelés lehetővé teszi a tervezett operatív programok várható hatásainak elemzését is. Fontos célja az európai közösségi politika prioritásaival való összhang mértékének megállapítása, javítása. Az SKV az ex-ante értékeléshez az alábbi pontokon kapcsolódik: A program környezeti és fenntarthatósági hatásainak kiemelt értékelése. A fenntartható fejlődés előmozdítása és a környezet védelme érdekében tervezett intézkedések értékelése. Minden program esetében a közösségi és a hazai környezetvédelmi és fenntarthatósági célkitűzésekkel való összhang vizsgálata. A környezetvédelmi célú programoknál, intézkedéseknél e mellett még ezek relevanciájának és koherenciájának környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontból való értékelése. Az operatív programokra vonatkozó környezeti indikátorok értékelése, javaslatok megfogalmazása. ~ 1 ~

4 A fenti feladatok bizonyos fokig az ex-ante értékelés feladatai is, a különbség, hogy az SKV csak két szempontra: a fenntartható fejlődésre, valamint a környezetvédelemre fókuszálva keresi a jó megoldásokat. Értelmezésünk szerint az ex ante az OP-t, mint tervezési eszközt, annak megfelelőségét, várható eredményességét, az SKV pedig az OP-t, mint hatótényezőt, mint a környezeti állapotot befolyásoló tényezőt vizsgálja. Az egyes OP-okhoz önálló SKV jelentés készül. (A Vidékfejlesztési Program és a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program környezeti értékelése nem képezi jelen munka tárgyát.) A programok közötti kapcsolatokat szintetizáló, területi vonatkozásokra is kitekintő önálló értékelésben kívánjuk összefoglalni a as fejlesztési időszakra vonatkozó Partnerségi Megállapodás értékelése által keretbe foglalva. 1.1 A (Stratégiai) Környezeti Vizsgálat elvi és módszertani háttere Az SKV készítésre vonatkozó kötelezettséget és annak tartalmát az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet szabályozza. Az SKV a terveknek a környezetvédelem és a fenntarthatóság szempontjából történő átfogó vizsgálatát jelenti az Európai Tanács 2001/42 (2001. június 27.) EK irányelve alapján. A munka részét képezi a környezeti és fenntarthatósági szempontok érvényesülésének segítése az intézkedések véglegesítésének folyamatában, valamint a kapcsolódó környezeti értékelés elkészítése, beleértve az értékelés társadalmi egyeztetésének lebonyolítását és dokumentálását is. Módszertani szempontból a stratégiai környezeti vizsgálat a környezeti hatásvizsgálatokból (KHV) alakult ki. A beruházások környezeti hatásvizsgálata során a legfontosabb eldöntendő kérdés az, hogy adott emberi tevékenység gyakorlása miatt kialakuló új környezetállapot elfogadható-e vagy sem számunkra. A beruházásoknál magasabb tervhierarchiai szintet értékelő stratégiai környezeti vizsgálat esetén viszont már nem egy-egy konkrét terv elfogadása vagy el nem fogadása a tét. A stratégiai hatásvizsgálatok alapját adó területi vagy ágazati programoknál, fejlesztési koncepcióknál és más, a beruházásnál magasabb szintű terveknél a döntés nem lehet a tervek el nem fogadása, csak a tervek megvalósítási módjának ( hogyanjának ) befolyásolása. Az OP-k környezeti értékelése módszertanának kialakításánál figyelembe vett sajátosságok az alábbiak: Az SKV, mivel szorosan beépül a döntéshozatalba, így nem csupán hatásvizsgálati eszközként jelentős, hanem szorosan kapcsolódik a fenntartható fejlődés eszméjéhez. E miatt a legközvetlenebb értékelői kérdés az, hogy egy stratégiai jellegű terv a fenntarthatóság irányába való elmozdulást segíti-e, vagy éppen hátráltatja azt. Az Operatív Programok szintjén a környezetvédelem nemcsak feltételrendszert, de célokat is jelent, így a környezeti vizsgálat feladata a környezetvédelmi célok megfelelőségének vizsgálata is majdnem minden OP esetén. (A környezeti, fenntarthatósági értékeket, érdekeket nem elég egy szakterületi OP-ban óvni, annak horizontálisan át kell hatnia a teljes cél- és beavatkozási rendszert.) Az SKV nem konfrontál, hanem együtt készül az Operatív Programokkal, menet közben juttatja érvényre a környezeti érdekeket. A környezeti vizsgálatnak környezetvédelmi szempontból is elfogadható kompromisszumokat és célokat tartalmazó programokat kell eredményeznie. A munka fő célja a lehetséges környezeti konfliktusok létének és mértékének azonosítása, és ezeknek (amennyire ~ 2 ~

5 lehetséges) feloldása, valamint a fejlesztések célzott vagy járulékos jótékony környezeti hatásainak, a fenntartható térségi rendszerek kialakításában betöltött szerepének maximalizálása. Ez csak akkor valósulhat meg, ha az SKV készítőit már a tervezés elején bevonják a munkába, mert ez biztosítja a problémák folyamatos kezelését, a kompromisszumok keresését. Az SKV szakértők részéről a tervezés partnerségen alapuló, folyamatos kommunikációval, iterációval kísért segítése a cél (és egyben a munkamódszer) a környezeti vizsgálati értékrendje mentén. Jelen esetben a vizsgálat tárgya nem egyetlen terv, hanem egy összefüggő terv (program- és beavatkozási) rendszer. Figyelembe kell tehát venni, hogy az operatív programok között vannak olyan kapcsolatok, amelyek a környezeti hatásokat együttesen eredményezik. Fontos az is, hogy egy-egy operatív program prioritástengelyei és a célok, intézkedések között szoros hierarchikus kapcsolat van, amelyek szintén jelentős hatással vannak (lehetnek) egymásra. Ezért elengedhetetlennek tartjuk a kapcsolatokat, összefüggéseket is vizsgálni a különböző OP-ok között. A fenntarthatóság fogalma túlmutat a szigorúan vett környezetvédelmi törekvések érvényesítésén, ezért a célok ilyen típusú értékelése és az alkalmazott értékrend is tágabb területet fog érinteni. A programoknak a fenntartható fejlődés szempontjából nem valamilyen határértékrendszernek kell megfelelnie, hanem meghatározott elveknek, prioritásoknak, céloknak. A kialakítandó értékrend, mely a változások minősítésének alapját képezi, a vizsgálatban támaszkodik az uniós és a hazai környezeti programozási és fenntarthatósági stratégiákra. Az értékrendet a vizsgálati folyamat elején le kell fektetni. Az értékrend érvényesítése akkor lehet hatékony, ha az SKV szakértők és az OP-ok tervezői azt közös alapként elfogadják. A környezetvédelmi céloknak való megfelelés értékelésénél már megjelenhetnek számszerűsített elsősorban EU és nemzeti szintű célok, vállalások, de ebben a fázisban csak az elmozdulás irányát és nagyságrendjét lehet becsülni. A kialakított értékrend érvényesítésén túl az SKV egy része környezeti hatásvizsgálat jellegű. Így környezeti vizsgálati módszertan alaplogikája, fogalomhasználata hasonló a beruházásoknál alkalmazott rendszerhez. Alapvető különbség az, hogy itt konkrét hatótényezők 1 nem azonosíthatók, csak ezek feltételezett típusai, irányai adhatók meg. Ennek következtében az állapotváltozások előrejelzése természetesen bizonytalanabb a beruházások hatásvizsgálatához képest. Ugyanakkor azonosíthatók azok a kritikus tartalmai a programelemeknek, melyek esetleg jelentős kedvezőtlen környezeti hatásokkal járhatnak. Ezek végrehajtásánál az elővigyázatossági elvére kell támaszkodni, a tervezési elvárásokra javaslatok vázolhatók, illetve szélsőséges esetben az ilyen tervelemek elhagyása is felmerülhet. Az már most is látszik, hogy vizsgálat során felmerülő problémák egy része az EU elvárásaiból, illetve a hazai fejlesztéspolitikából következő kényszerpályákra lesz visszavezethető. A magasabb tervezési szintről érkező célok általában nehezen változtathatók meg, legfeljebb csak finomíthatók, tehát az SKV eredményei várhatóan csak szűk mezsgyén képesek változásokat elérni, ott viszont lehetőség nyílhat jó irányú változtatásokra. 1 A hatótényező a tervezett tevékenység olyan önálló része, amely a környezeti elemek vagy rendszerek állapotváltozásának, azaz a hatásoknak az okaként tekinthető. A hatótényező a változások kiváltó oka. ~ 3 ~

6 Az OP-k alapvetően ágazati jellegűek annak ellenére, hogy vannak kifejezetten területfejlesztésű célú programok is. Az is érzékelhető, hogy az OP-k valós területi összehangolása nem valószínű, hogy történik meg a tervezési fázisban. E miatt fontos lehet valamilyen területi megközelítésű OP-közi szintetizálás elkészítése. Az SKV kidolgozásánál figyelembe vesszük a vonatkozó Európai Uniós és hazai jogszabályokat (elsősorban a 2001/42 EK irányelv és a 2/2005. Kormányrendelet elírásainak kell megfelelni), módszertani anyagokat, korábbi SKV-k tapasztalatait. Lásd többek között EU által kiadott Stratégiai Környezeti Vizsgálat Kézikönyvet (Handbook on SEA for Cohesion Policy ), vagy a korábbi értékelések tapasztalatait (The Programming Period MONITORING AND EVALUATION OF EUROPEAN COHESION POLICY. Guidance document on ex-ante evaluation). Utóbbi szerint a környezeti vizsgálatnak az alábbi részekből kell állnia: Környezeti jelentés (elkészítése előtt konzultálni kell az illetékes hatóságokkal a jelentés tartalmi követelményeit és mélységét illetően) Konzultáció (mind a programtervezetet, a környezeti jelentést és annak közérthető összefoglalóját a környezetvédelmi hatóság és a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani) A konzultáció eredményinek beépítése a jelentésbe Információ a döntésről (mind a hatóságot, mind a nyilvánosságot értesíteni kell) Monitoring a jelentős környezeti hatások vonatkozásában Program Bizottsághoz történő benyújtása, utógondozás Saját munkatervünk kidolgozásakor fentieket ötvöztük a magyar jogszabályi elvárásokkal. Az SKV jelentést vagy az ex-ante értékeléshez csatolva külön dokumentumként, vagy az exante értékelésbe ágyazva kell a Bizottsághoz benyújtani. Utóbbi esetben közérthető összefoglaló befoglalása mellett szükséges az ellenőrző rendszerrel (monitoringgal) kapcsolatos intézkedések leírása, a konzultációkról információadása, a környezeti megfontolások és vélemények figyelembe vételének bemutatása. Az EU elvárásainak megfelelően: A programoknak figyelemmel kell lenni más EU környezeti szakpolitikákra és szabályozásokra. Külön figyelmet kell fordítani a biodiverzitásra, a klímaváltozásra és a klímaszabályozásra (ezek figyelembe vételére vonatkozóan EU-s útmutató készült). Amennyiben programszinten azonosítani lehet Natura 2000 területekre gyakorolt hatásokat, akkor szükséges az élőhelyvédelmi irányelv szerint - 6(3) cikk értékelést is elvégezni. Amennyiben a programban nagyprojektek is nevesítésre kerülnek azokra is reflektálni kell az SKV-ban. Határon átnyúló és transznacionális programok SKV-ja esetén az irányító hatóság dönti el, hogy minden tagállamban külön SKV legyen-e, vagy egyes lépések közösen kerüljenek-e kidolgozásra. A (Stratégai) Környezeti Vizsgálat alaplogikája ~ 4 ~

7 A környezeti vizsgálat alaplogikáját az alábbi ábrán foglaljuk össze: 1.2 Az értékelés célja és módszertani vonatkozásai Kiindulási alapelvnek azt tekintjük, hogy az Operatív Programok fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontból a vizsgálat során együtt kezelendők. A fenntarthatósági megítélés és a környezeti hatások értékelése a teljes, az Operatív Programok által felölelt beavatkozási rendszer alakulásának függvénye, az OP-ok csak összefüggésükben kezelhetők. Az OP-ok hatásai közül a tervezett beavatkozások közlekedésre kifejtett hatásait (mint jelenleg a környezetállapot alakulásában a legdominánsabb tevékenységi kört), valamint a terület-igénybevételt (értékvédelmi szempont) kiemelt figyelemmel kezeljük. Az SKV fő célja környezeti és fenntarthatósági szempontból értékelni az OP-ok egészét, prioritástengelyeit, szükség esetén lebontva a célok, intézkedések szintjére, azért hogy az ezek eredményeként létrejövő fejlesztési projektrendszert kedvező irányba befolyásolni tudja. ~ 5 ~

8 A fő eldöntendő kérdéseknek az egyes Operatív Programok vizsgálata során a következőket javasoljuk: A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) esetében az az alapkérdés, hogy mennyire, milyen mértékben javulhat a környezet állapota, és az energiarendszerek a fenntarthatóság szempontjából kedvezően változhatnak-e? Az Intelligens Közlekedési Operatív Programra (IKOP) vonatkoztatva az a fő kérdés, hogy a közlekedési rendszer struktúrájának változása csökkenti-e a nem kívánatos hatásokat, a jelentős terheléseket és a területi egyenlőtlenségeket, azaz a tervezett közlekedési programok eredményeként létrejövő változások a fenntarthatóság irányába mozdítják-e el a jelenlegi kedvezőtlen állapotot, térszerkezetet? A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) eredményezhete pozitív elmozdulást a fenntartható fejlődés irányában, és csökkentheti-e a termelői káros kibocsátásokat, a csővégi megoldások kényszereit, valamint mennyire elérhető a fejlesztések környezetbarát voltának biztosítása, csökkennek-e hatására a területi egyenlőtlenségek? Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) fenntarthatóbb területi struktúrákat eredményez-e, a települési környezet és emberi életkörülmények mennyire javulhatnak, a projektek élhetőbb rendszereket eredményeznek-e? Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) hatására javulhat-e - a fenntartható fejlődés szempontjából elengedhetetlen - társadalmi igazságosság érvényelülése, csökkenthetők-e a rendszerváltás óta folyamatosan növekvő társadalmi különbségek. Kérdés a partnerekhez: Lehet-e más a fő kérdés, szükséges-e a fenti kérdéseket módosítani, kiegészíteni? A környezeti vizsgálat során további feladatként tűztük ki: az OP-ok és céljaik illeszkedésének elősegítését az Európai Unió és a Magyar Köztársaság környezetvédelmi és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos céljaihoz; a javasolt prioritások hatékonyságának, eredményességének vizsgálatát; az intézkedések megvalósulása esetén fellépő esetleges rövid és hosszú távú környezeti és fenntarthatósági kockázatok feltárását; a fellépő kockázatok elhárítására, csökkentésére vonatkozó esetleges alternatív megoldások, javaslatok kidolgozását. A vizsgálat folyamán lesznek általános szempontjaink, amiket minden fejlesztéssel szemben érvényesíteni kívánunk. Minden fejlesztéstől el kellene várni, hogy: a biodiverzitást és ökoszisztéma szolgáltatásokat ne csökkentse, ~ 6 ~

9 a zöld felületeket lehetőleg ne csökkentse (elsősorban a barnamezős fejlesztések valósuljanak meg) a káros társadalmi és területi egyenlőtlenségeket ne növelje, segítse elő a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást (valamilyen módon járuljon hozzá, ha mással nem, akkor pl. víz- vagy energiatakarékossággal), járuljon hozzá a társadalmi szolidaritás erősödéséhez, Kérdés a partnerekhez: Van-e további olyan általános szempont, amit érvényesíteni kellene a vizsgálat során? Az SKV várható eredményei két fő részre oszthatók: Egyrészt környezeti szempontból minősíti az Operatív Programok megvalósulása nyomán kialakuló várható új állapotokat, véleményt alkot az egyes Operatív Programok prioritásai, beavatkozásai környezeti és fenntarthatósági teljesítményéről; Másrészt segíti megtalálni a környezetkímélő megoldásokat, választ adva a hogyan legyünk fenntarthatók kérdésre. Ehhez alkalmazható javaslatokat kell megfogalmazni, a tervek és a későbbi pályázati kiírások környezeti megfelelőségének elősegítése céljából. 1.3 A kidolgozás során alkalmazott elvek megfelelőség elve: a vonatkozó Kormányrendeletnek és a környezeti értékelési gyakorlatnak való megfelelés alkalmazhatóság elve: olyan módszertan meghatározása szükséges, amely révén egyértelműen meghatározható a tervezett intézkedések környezeti jósága alátámasztottság elve: az értékelésnek a lehetőség szerint megfelelően alátámasztható információkon és adatokon kell alapulnia, a becslések bizonytalanságát dokumentálni kell egységesség elve: az egyes célra, célcsoportokra egységes módszertan alkalmazása (figyelembe véve a korábbi, megelőző értékeléseket is) teljeskörűség elve: a környezeti célok és feltételezett környezeti hatások mindegyikének relevanciáját vizsgálni kell partnerség építés elve: a társadalom legszélesebb körének lehetővé kell tenni az tervezett intézkedések várható környezeti hatásainak és azok javasolt kezelési módjának megismerését és véleményezhetőségét 1.4 Az értékelés tárgya Az értékelés tárgyát a következő Operatív Programok környezeti hatású céljai és ezek megvalósítására tervezett intézkedései jelentik: A. Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) B. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) ~ 7 ~

10 C. Közlekedési Operatív Program (IKOP) D. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) E. Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) F. Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) G. Koordinációs Operatív Program (KOP) H. A Partnerségi Megállapodás stratégiai környezeti vizsgálata, amely egyben szintetizálja is az egyes operatív programok SKV-inak megállapításait. A Vidékfejlesztési Program és a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program jelen környezeti értékelésnek nem része, ezekre önálló SKV készül, melynek eredményeit fel kell használnunk a munkánk során. Az OP-k egy egymással összefüggő tervrendszert alkotnak. Az összefüggésekre a következő oldalon található ábra mutat be néhány példát. A közlekedési fejlesztések közül a térségi és városi közösségi közlekedés fejlesztése pl. a TOP-ban van, míg a többi közlekedésfejlesztés az IKOP-ban van. A turizmus fejlesztésének egy része a GINOP 4 prioritás tengelyében található, míg a megyei turizmushoz, alkonygazdasághoz, egyéb kiemelt szolgáltatási szektorokhoz kapcsolódó gazdaságfejlesztések a TOP 1 prioritás tengelyében található. Számos helyen, OP-ban találunk a szegénység elleni küzdelemre vonatkozó prioritásokat, vagy intézményfejlesztési célokat. A fentiek (és a korábban leírt kapcsolódások) miatt az egyes OP-k elkülönült SKV-ja mellett szükség van egy az összefüggéseket tisztázó, az egyes hatásokat szakterületi ágazati szinten szintetizáló összefoglalásra is. Erre nézve nincs jogszabályi kötelezettség, de a széttagoltság mellett a partnerséghez szükséges területi jellegű érintettség bemutatásához is végig kell gondolni minden OP tartalmát egy-egy régió szempontjából. (Lásd 1. és 2. melléklet.) A Partnerségi Megállapodást (PM) figyelembe vevő összegző SKV erre jó kiindulási pontot nyújt. A Vidékfejlesztési Program és a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program kapcsolatainak tárgyalására lehetőséget teremt a PM-t figyelembe vevő szintetizáló környezeti jelentés. ~ 8 ~

11 ~ 9 ~

12 1.5 A Környezeti Vizsgálat tematikája Első lépésként egy egységes, prioritástengely - célrendszer specifikus módszertant, tematikát 2 dolgoztunk ki a 2/2005 (I.11.) Kormányrendelet konkretizálásával. A tematika egyes pontjait szürke háttérrel emeltük ki. Ezután röviden bemutatjuk a legfontosabb tematika pont(ok) kidolgozásának tervezett módszertanát. 1. A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának bemutatása 1.1. Előzmények 1.2. Kapcsolódás a tervezési folyamat más részeihez és egymáshoz 1.3. A javaslatok hatása a terv, illetve program alakulására 1.4. A környezet védelméért felelős szervek és a nyilvánosság által adott vélemények, szempontok figyelembevétele (ex-út/1mel. közzététel, konzultáció) 1.5. Felhasznált adatok, alkalmazott módszer. Korlátok, bizonytalanságok. Az előrejelzések érvényességi határai 1.6. Az előző periódus OP SKV-jainak és értékelő dokumentumainak felhasználása Alkalmazott módszertan: Az egyes operatív programokat az SKV-ban - mint azt a bevezetőben bemutattuk - meghatározott (jogszabályi, stratégiai stb.) elveknek, prioritásoknak, céloknak kell megfeleltetni. A következőkben megfogalmazott, viszonyítási alapként szolgáló fenntarthatósági kritériumok azokat a szempontokat határozzák meg, amelyek a fenntartható társadalmi-gazdasági folyamatok és magatartás alapját képezik: Fenntarthatósági kritériumok I. A szükségletek kielégítése és a természeti-környezeti értékek megőrzése között hosszú távú egyensúlyt kell elérni. (a) a környezet igénybevétele ne haladja meg a források keletkezésének a mértékét (b) a környezet terhelése ne haladja meg a környezet asszimilációs kapacitását. II. A kardinális értékek elvesztésével járó folyamatok nem tűrhetők el. 1. A lételemnek tekintett, feltételesen megújuló környezeti elemek (levegő, víz, föld, élővilág) készleteit és állapotát, valamint az általuk alkotott környezeti rendszer potenciálját, önszabályozó képességét a rendszer terhelhetőségének határán belül fenn kell tartani, illetve ahol ez szükséges és lehetséges, állapotukat javítani kell. 2. A természeti erőforrásokkal való gazdálkodásban általánosan a feláldozott és a létrehozott értékek pozitív egyenlege kell, hogy érvényesüljön, miközben a meg nem újuló erőforrások igénybevétele nem haladhatja meg azt az ütemet, amennyivel azok megújuló erőforrásokkal való helyettesíthetősége megoldható. 3. A természetbe hulladékként visszakerülő anyagok mennyiségének és veszélyességének csökkennie kell. 4. A rendelkezésre álló terület felhasználásánál az igénybe vehető területek nagyságát kemény felső korlátnak kell tekinteni, a fejlesztéseknél a területkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. 5. A biológiai sokféleség megőrzésének feltételeit, a természetesen előforduló fajok, és tenyésztett vagy termesztett hagyományos fajták megőrzését és védelmét, a természetes és természetszerű élőhelyek fennmaradását, sokszínűségét, és térbeli koherenciáját biztosítani kell. 2 A tervezett SKV tematika pontjait szürkített háttérrel emeltük ki. ~ 10 ~

13 Minden kipusztított faj belőlünk vesz el valamit. 6. Az ökoszisztéma szolgáltatásokat értéknek kell tekinteni, gazdasági értéküknek meg kell jelenniük a politikákban, a fejlesztési döntésekben. A fejlesztések nem járhatnak az ökoszisztéma szolgáltatások károsodásával 7. Az építészeti, táji és kulturális értékek fennmaradását biztosítani kell. III. Biztosítani kell a természeti környezeti változásokhoz való alkalmazkodás lehetőségét egyéni és társadalmi szinten A gazdasági-, társadalmi-, technikai-, egyed-, faj-, és bármilyen más fejlődés egyik elengedhetetlen feltétele, hogy szolgálja a környezethez való alkalmazkodást. Ellenkező esetben a folyamat a kérdéses alany pusztulásához vezethet. 7. A környezeti (pl.: klíma-) változásokhoz való alkalmazkodó képességet mind a társadalom, mind az érintett lakosság szintjén meg kell őrizni, azt korlátozni nem szabad, sőt lehetőség szerint javítani kell. 8. A nem kívánatos természeti környezeti változásokat erősítő emberi tevékenységeket hatásuk és jelentőségük függvényében korlátozni kell. 9. A természeti rendszerek környezeti változásokhoz való alkalmazkodó képességét segíteni kell, hogy ökoszisztéma szolgáltatásaikat megtarthassák. 10. Nem eltűrhető az az állapot, hogy a társadalom egy része olyan rossz életkörülmények között él, mely az alkalmazkodó képességét szinte megszünteti, így csak a közvetlen környezetének felélésével képes életben maradni. 11. Az egészséges környezet és az egészséges élelmiszer és ivóvíz minden ember alapvető joga, a nem megfelelés sem helyi, sem tágabb szinten nem tűrhető. IV. Meg kell adni mindenkinek a lakóhelyén az emberhez méltó élet lehetőségét mind a jelenben, mind a jövőben. Egy fejlesztésnek akkor van értelme, ha jobb lesz tőle ott élni. 12. Meg kell őrizni a helyi kultúrát, azokat a termelői és fogyasztói mintázatokat, amelyek a környezethez való alkalmazkodás során alakultak ki, s hosszú távon biztosították a helyi közösség és környezet harmóniáját. Ha ez már nem lehetséges a fenntartható termelői és fogyasztói mintázatok kialakítását kell támogatni. 13. A fejlesztések miatt a helyi közösségeknek ne szűküljenek a lehetőségei az igényelt és választható életmódok tekintetében, amennyiben ezek nem zárják ki egymást, és megfelelnek mind a fenntarthatóság, mind a fejlődés kritériumainak. 14. Minden a környezetgazdálkodással összefüggő tevékenységet azon a szinten kell megvalósítani, ahol a probléma kezelése a legnagyobb környezeti és egyéb haszonnal, valamint a legkisebb környezeti kockázattal, illetve kárral jár. 15. A helyi szinten kezelhető erőforrások használata elsősorban a helyi közösség hasznát szolgálja. V. A fenntartható fejlődést csak felelősségteljes ember érheti el. Az egyén élet-minőségének javulása sem a saját, sem a mások által preferált környezeti javak sérelmére nem történhet. 16. Erősíteni kell a társadalom befogadó jellegét (társadalmi kirekesztés, demográfiai problémák kezelése, stb.) az értékek mentén. 17. A térség, régió, város nem veszélyezteti - sem közvetlen, sem közvetett formában sem saját környékén, sem távolabb ugyanezeknek a követelményeknek az érvényesülését. 18. Meg vannak az eszközök ahhoz, hogy a fejlesztések hatására a fenntarthatóság elvei tudatosuljanak, és erkölcsi normává váljanak a társadalom tagjaiban, és ezzel párhuzamosan a tervezés során az érintetteknek a döntésekben való részvétele biztosítva van. ~ 11 ~

14 Munkamenet: A fenntarthatósági értékrend kialakítása: Az előzőekben bemutatott általános kritériumokat minden esetben az adott OP tartalmának megfelelően konkretizáljuk, pontosabban meghatározzuk, hogy az egyes kritériumok alatt az egyes Operatív Programok szempontjából mit kell értenünk, mire kell figyelnünk a célrendszer, a prioritások és beavatkozások meghatározásakor. A hazai és EU-s környezetpolitikai célok azonosítása: A környezetpolitikai célok külső tényezőként is értelmezhetők. Nemcsak a hazai, de az Európai Uniós környezetpolitika céljainak megvalósítása egy feltételrendszert jelent (jogszabályok, előírások révén), amelynek keretein belül szükséges és kell a fejlesztési törekvéseket megvalósítani. A környezeti problémák és azok okainak, következményeinek azonosítása: A fejlesztési programok alapvetően társadalmi-gazdasági irányultságúak. Ahhoz, hogy megértsük a környezeti célokat, vizsgálni szükséges, hogy milyen társadalmi, gazdasági folyamatok vezetnek a környezeti problémák kialakulásához. (Az elemzéshez szükség szerint ún. környezeti problémafát készítünk, mely a környezeti problémákhoz vezető ok-okozati elemeket mutatja be, azok következményeivel együtt.) Korlátok, bizonytalanságok kezelése (az elemzés során használt adatok forrásának, az esetleg fellépő nehézségeknek, mint pl. technikai hiányosságok, bizonyos ismeretek hiánya, és ezeknek az előrejelzések pontosságában játszott esetleges negatív szerepének ismertetése) A korábbi tervezési időszak(ok) operatív programjainak értékelési dokumentumai (SKV, Ex ante, ex post) sok olyan megállapítást, állapotjellemzést, javaslatot tartalmaznak, amelyek felhasználhatók jelen környezeti értékelések során is. Ezek beépíthetőségét is vizsgáljuk az első fejezetben. (Ezek felhasználására a jelentésekben a kapcsolódó résztémáknál, alfejezeteknél kerül sor.) 2. Az OP és a prioritástengelyek adta beavatkozások rövid ismertetése, és illeszkedésük, konzisztenciájuk vizsgálata 2.1. Az OP-ok és céljaik, tartalmuk összefoglaló ismertetése: környezeti összefüggések 2.2. Az célok összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal 2.3. Változatok vizsgálata: Az adott célok megvalósítása által érintett területek lehetséges fejlődése a terv megvalósítása nélkül, vagy a közlekedést más módon fejlesztve Alkalmazott módszertan: Az Operatív Programok speciális tervek abból a szempontból, hogy változatok, lehetséges fejlesztési alternatívák általában nincsenek jelen, a változatok (ahogy a program fejlődik) egy időben elnyúló tervezési folyamat eredményei. Ezért valós változatok hiányában vizsgálni szükséges az OP által érintett területek lehetséges fejlődését a program megvalósítása nélkül, illetve a tervezési folyamatban változó program környezeti szempontú fejlődését. Munkamenet: Az OP által kiindulásnak tekintet helyzetértékelés elemzése ~ 12 ~

15 Helyzetértékelés környezeti problémák szempontjából való megfelelősége (a helyzetelemzést körültekintően és megfelelő minőségben tárja-e fel a kapcsolódó környezeti állapotot, jellemzőinek alakulását és azokat az okokat, befolyásoló tényezőket, amelyek az állapot alakulását meghatározták) A helyzetértékelés illeszkedése a fenntarthatósági értékrendhez (a helyzetelemzés mennyiben fedi le a javasolt értékrendet, a fejlődési tendenciák milyen távol esnek a fenntartható fejlődés kívánalmaitól. A helyzetfeltárás és a célok/beavatkozási területek közötti kapcsolat vizsgálata: A programok hatékonyságának vizsgálata a helyzetleírásban leírtak, a környezeti konfliktusok figyelembe vételével, azaz a program által leírt célok és meghatározott eszközök megfelelők-e, elegendők-e a konfliktusok kezelésére. A probléma/konfliktus azonosítása után értékeljük a célokat, azt hogy a terv reagál-e, és ha igen milyen mértékben a felvetett problémákra/konfliktusokra. Ahol lehetőség van rá, a tervezett intézkedéseket is vizsgáljuk. Ez megfelelőségi értékelés arra nézve, hogy a beavatkozások tartalma és peremfeltételei milyen mértékben veszik figyelembe a környezeti szempontokat. Más tervekkel való összhang tekintetében különösen fontos vizsgálni az prioritástengelyek céljainak egymáshoz és a többi OP-hoz való kapcsolatát, konzisztenciáját. Speciális helyzetet jelent, hogy olyan új lehetőségek jelentek meg, amelyek ilyen lehetőségeket egy-egy speciális területen megengednek. Lásd pl. ITI = Területileg integrált beruházások (Integrated Territorial Investment), CLLD = Közösségvezérelt helyi fejlesztés (Community-led local development). Az ilyen projektcsoportok egy vagy több OP kettő, vagy több prioritási tengelyének részvételével alakíthatók ki. Ez a megközelítés megköveteli az OP-k bizonyos szintű összehangolását. 3. Az OP egésze és tervezett beavatkozásai környezeti hatásainak és a fenntarthatósági következményeinek feltárása A) Cél- és eszközrendszer vizsgálata, koherenciája és konzisztenciája 3.1. Az OP és a prioritástengelyek adta beavatkozások céljainak illeszkedése a nemzetközi, közösségi és országos szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi célokhoz A vizsgálat értékeli a célok megvalósításának hatását: a fenntartható fejlődés elősegítésére, a vele kapcsolatos közösségi jogszabályok végrehajtására, más tervekre, programokra vonatkozó előírások megvalósítására Az egyes környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, illetve figyelembevétele az OP egészében és a célok kialakításában 3.3. Az OP és prioritástengelyei célrendszerének konzisztenciája B) Jelenlegi környezeti helyzet és várt környezeti hatások, következmények 3.4. A meglévő (a terv szempontjából releváns) környezeti konfliktusok és problémák bemutatása Az OP és a prioritástengelyek adta beavatkozások által befolyásolt környezeti jellemzőik azonosítása ~ 13 ~

16 A környezeti állapot egyéb jellemzőinek leírása (eltartóképesség, terhelhetőség) A fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása a terv megvalósítása esetén és anélkül 3.5.Az OP és a prioritástengelyek adata beavatkozások által közvetlenül vagy közvetve környezeti hatást kiváltó tényezők, okok feltárása (a rendelet tematikájában meghatározott szempontok alapján) 3.6. Várható környezeti hatások és következmények előrejelzése 3.7. Az OP összefoglaló környezeti szempontú értékelése, a környezeti szempontból elfogadható változat (változatok) meghatározása Az országhatáron átterjedő környezeti hatások lehetősége Alkalmazott módszertan és munkamenet: A) Cél- és eszközrendszer vizsgálata, koherenciája és konzisztenciája Fenntarthatósági célelemzés: Első lépesben elemzésre kerül az, hogy az akciótervek által kitűzött célok az egyes fenntarthatósági kritériumokkal milyen kapcsolatban vannak, egyáltalán megjelennek, azonosíthatók-e a programokban: és, hogy e feltételrendszer megjelenik-e valamilyen formában a tervekben. (Azaz a fenntarthatósági célok hogyan jelennek meg a tervekben, különös tekintettel a célrendszerre.) A célok külső meghatározottsága: A külső konzisztencia vizsgálatnál azt értékeljük, hogy vannak-e olyan átfogó folyamatok, amelyek a végrehajtás során a koncepcióval ellentétes folyamatokat indíthatnak el, vagy megkerülhetetlen végrehajtási korlátot jelentenek. A célok belső konzisztenciájának vizsgálata: A célokat belső konzisztenciájuk szempontjából is szükséges elemezni. Itt nemcsak a környezetvédelmi megközelítésre van szükség, hiszen célrendszer vagy prioritások tekintetében a belső konzisztencia hiánya önmagában is problémákat okoz. Fel kell tárni a célok közötti ok-okozati kapcsolatokat, kölcsönös függőségi viszonyokat stb., annak érdekében, hogy a beavatkozások sorrendisége és a várható (kumulatív) hatások optimalizálhatók lehessenek. A célok vizsgálatánál abból indulunk ki, hogy minden fejlesztési típusú tervnek, intézkedésnek alapcélja ma már a jobb életminőség, és a térségi szinten értelmezhető fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása kell, hogy legyen a környezeti értékek megtartása, és szükség esetén helyreállítása mellett. A legfontosabb cél - amit minden tervnek meg kellene fogalmazni - annak elérése, hogy jobb legyen a térségben élni a tervek megvalósulása után. Emellett fontos lenne, hogy a térségben meglévő élőhelyeket és más zöldfelületeket ne akadálynak, hanem kiváló adottságnak tekintsék, és ez a használatokban, a szabályozásban is megjelenjen. A fenti szempontok szerint kulcskérdés annak meghatározása, hogy mit tekintünk jó életminőségnek. Ezt általában infrastrukturális és gazdasági mutatókban mérik, amelyek alapján egyáltalán nem biztos, hogy megfelelő eredményeket kapunk. Az életminőségnek a környezet állapota, a személyes biztonság igénye éppúgy része, mint a közösségi lét lehetőségének megmaradása. Végeredményben a lakosság elégedettsége lehet az egyik ~ 14 ~

17 alapvető fenntarthatósági indikátor, még akkor is, ha tudjuk, hogy a lakosság az értékek megválasztásánál gyakran nem szakmai szempontokat helyez előtérbe. Egy speciális új viszonyítási alap az EU Vízkeret-irányelv (VKI): VKI 4.7-es cikkely, illetve a 221/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet 9., 10. szerint az SKV tartalmazni fogja a VKI által előírt hatásbecslést minden olyan prioritásra, specifikus célra, illetve intézkedésre, amelynek keretében megvalósuló fejlesztések esetében van esély arra, hogy a vizek állapota kedvezőtlenül alakulhat. A VKI szellemisége azt képviseli, hogy a jó állapot elérésére vonatkozó célok mérséklésének lehetősége kizárólag a kiemelt közérdekből megvalósítandó vízgazdálkodási beruházásokra érvényes. A VKI (4. cikk (7)) szerint igazolni kell, hogy a felszíni víztest fizikai jellemzőiben vagy egy felszín alatti víztest vízszintjében bekövetkezett új változások, illetve fenntartható emberi tevékenységek megvalósítása elsőrendű közérdek, és/vagy a környezet és a társadalom számára a VKI célkitűzéseinek teljesítésével elérhető előnyöket felülmúlják az emberi egészség terén bekövetkező új változások vagy módosulások, valamint az emberek biztonságának megőrzésében vagy a fenntartható fejlődésben jelentkező előnyök. Vizsgálja, hogy 1) A beavatkozás érint-e, és ha igen kedvezőtlen irányba módosítja-e, illetve módosíthatja akár közvetlenül, akár közvetve VKI szerinti víztest jó ökológiai állapotát, vagy jó ökológiai potenciálját (mennyiségi és minőségi értelemben). 2) Melyek azok a lehetőségek, amit meg kell, illetve meg lehet tenni annak érdekében, hogy a beavatkozások, illetve konkrét fejlesztések csökkentsék a víztestek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatást. 3) Vizsgálni kell azt, hogy a javasolt beavatkozásoknál van-e a kiválasztott változathoz képest a víztest állapotára kedvezőbb eredményű változat. Milyen módos lehet majd igazolni projekt szinten azt, hogy a víztestek állapotára kedvezőbb eredményű változat a kiválasztott változathoz képest műszakilag korlátozottan megvalósítható, és/vagy aránytalan költséggel járna. 4) Amennyiben a műszaki megvalósíthatóság és/vagy az aránytalan költségek miatt nem érhető el más jelentős mértékben jobb állapotot jelentő változat akkor milyen módon lehet igazolni, hogy a tervezett tevékenység elsőrendű kiemelt közérdekűségét. Az SKV tételes projekt szintű vizsgálatot nem tud végezni, viszont: az SKV felhívja a figyelmet arra, hogy melyik intézkedések lehetnek olyanok, amelyeknél a 4.7-es cikkely szerinti vizsgálatot el kell végezni, ajánlásokat tehet a 4.7-es vizsgálat elvégzésének módjára, javaslatokat tehet az adott intézkedés típus megvalósításához kapcsolódó feltételrendszer VKI konform alakítására. Kérdés a partnerekhez: Melyek lehetnek a lakossági elégedettség azon mutatói, melyet a környezeti értékelésnél javasolt figyelembe venni? Mikor jobb egy térségben élni? (Ilyenek lehetnek például: munkalehetőség adott településhez közel, szociális létesítmények, programok léte, közösségi terek, zöldfelületek állapota, sport- és rekreációs tevékenységre ~ 15 ~

18 alkalmas területek léte, megfelelő közlekedési hálózat, elérhetőség, nyugalmas lakókörnyezet, a zsúfoltság hiánya) B) Jelenlegi környezeti helyzet és várt környezeti hatások, következmények Egy-egy operatív program prioritásain belül tervezett beavatkozások adott területek élővilágára (flóra, fauna), klímájára, népességére (annak életminőségére, egészségügyi állapotára), talajára, vízkészleteire, ásványkincseire, épített kulturális örökségére, tájképére hatnak. Vizsgáljuk a valószínűsíthető hatásokat, összefüggéseket, az esetleges határokon átnyúló hatásokat. (A hatások mindig olyan állapot változást jelentenek, amelyek a fejlesztés nélküli állapothoz képest bekövetkeznek.) Az eredmény szempontjából ez az egyik legfontosabb fejezet, melynek célja, hogy elemezze az egyes beavatkozások környezeti hatásait. (Lásd 1. és 2. melléklet) Az alkalmazott módszertan egy olyan hatásfolyamat-leírás (esetleg ábra), amely tartalmazza: A hatótényezők bemutatását (A terv, illetve program megvalósulásával közvetlenül vagy közvetve környezeti hatást kiváltó tényezők, okok feltárása.) A becsülhető hatások ismertetését (A várható környezeti állapot változások bemutatása. Az értékelésnél ki kell térni a fenntarthatósági szempontokra is.) A hatások értékelését (Minősítések, elsősorban az elöljáróban meghatározott környezetvédelmi célrendszer alapján.) Az előreláthatóan a végrehajtás során kiemelten kritikus programelemek beazonosítását. Bizonytalanságot jelent a stratégiai szintű vizsgálatoknál, hogy hogyan lehet összeadni az egyes intézkedésekben megvalósított fejlesztésekből származó környezeti hatásokat. Itt inkább a tendenciák jelezhetők előre (ha általában kisebbek a kibocsátások, ha csökkennek az igénybevételek a hatásviselő állapota is javulhat, és viszont). Az SKV keretében a vonatkozó EU Irányelvek szerint fel kell hívni a figyelmet azokra az intézkedésekre, amelyek olyan projektekhez vezetnek, amelyeknél országhatáron átterjedő hatások felmerülhetnek, és amelyeknél később a KHV eljárás során alkalmazni kell az EU-s Egyezmény elvárásait. Az OP-ok SKV dokumentumaiban foglalkozni fogunk ezzel a feladattal is, de fontos tudni, hogy sok esetben nem lehet korrekten megválaszolni ebben a fázisban a kérdést. Vannak olyan esetek, például a határon átmenő gyorsforgalmi utak vagy vízfolyások kezelése, ahol egyértelműen felmerülhet ilyen hatás, azonban ezek jellemzően a két ország közös tervezésének eredményei, így mindenki a saját területével foglalkozik. Ráadásul az ilyen beavatkozások többsége éppen valamilyen közvetlen, vagy közvetett környezeti célt is szolgál, így inkább a kedvező hatások jelentősek, a kedvezőtlenek többsége nem számottevő. Olyan eset, ahol felmerülhet a KHV-nál már régóta működő értesítési rendszer nem valószínű, az sem véletlen hogy Magyarország sem kapott ilyen értesítést még egyetlen szomszédjától sem. 4. Az OP, a célok és az intézkedések során alkalmazott környezetvédelmi megoldások megfelelőségének, hatékonyságának értékelése, javaslatok az OP-ok keretében szükséges intézkedésekre Alkalmazott módszertan, munkamenet: ~ 16 ~

19 A) A környezetvédelmi hatékonyság értékeléséhez meg kell határozni a környezetvédelmi érdekérvényesítés jelenleg fennálló főbb konfliktusait két okból is: egyrészt azért, mert az Operatív Programok megvalósítását általában pont ezeket az érdekérvényesítési hiányosságok alakítják kedvezőtlen irányokba a tényleges projektek tartalmát, másrészt azért, mert a fenntarthatóság és környezetvédelem jelenlegi helyzete, és a tényleges gyakorlat közti ellentmondások meghatározzák, a programok végrehajtásánál alkalmazott környezetvédelmi eszközök hatékonyságát. Egy példa a létező konfliktusokra: A fenntartható életmód és a környezetvédelem a lakosság aktív részvételét, adott problémák megoldását tekintve áldozatvállalását igényli. Szükség van az emberek felelős együttműködésére. Kérdés a partnerekhez: A lakosság jelentős részének helyzete olyan, hogy a mindennapi megélhetési problémák háttérbe szorítanak minden mást. A médiában idealizált fogyasztói társadalomban a társadalom anyagi értékrendje, és az ehhez kapcsolódó etikai válság miatt a fenntartható fogyasztási magatartásformák alig terjednek. Milyen korlátokat lát a környezeti, fenntarthatósági szempontok érvényesíthetősége tekintetében, és van e mód ezek kezelésére, vagy sem? B) A javaslatok (feltételek, kiegészítések) megfogalmazása Ezekre az alábbi esetben lehet szükség: a) Az intézkedések terén: Az intézkedés hatékonysága nem megfelelő, a korlátokat nem veszi megfelelően figyelembe; A fenntarthatósági és környezeti kritériumokkal való összevetés alapján jelentős negatív hatással is számolni lehet, de ez a hatás bizonyos feltételek megtartása esetén javítható, akkor olyan feltételeket kell az intézkedésekhez rendelni, amelyek a kedvező irányt biztosítják; A konkrét intézkedés várható nemkívánatos környezeti hatásai lényegesen meghaladják a várt eredményeket (akkor el kell kerülni alkalmazásukat, esetleg pótlólagos intézkedéseket kell javasolni). b) A fenntarthatósági szempontrendszer terén: Javaslatok az intézkedések alapján előrevetített pályázati kiírások horizontális fenntarthatósági szempontrendszeréhez. 5. Javaslat az intézkedések által befolyásolt más tervben, illetve programban figyelembe veendő környezeti szempontú intézkedésekre, előírásokra, feltételekre, szempontokra Alkalmazott módszertan: Az OP által befolyásolható terveknek és programoknak elsősorban a konkrét pályázati kiírások tekinthetők, amelyek sokkal részletesebben képesek kezelni egyes felmerült ~ 17 ~

20 problémákat. Ezért e fejezetben elsősorban a pályázati kiírásokban figyelembe veendő környezeti szempontokat szükséges meghatározni. Miután készítünk az összes OP-t szintetizáló és a Partnerségi megállapodást is tárgyaló környezeti jelentést, a kérdéskör egy része eleve tisztázásra kerül. 6. A várható környezeti hatások monitorozására vonatkozó javaslatok értékelése, további javaslatok Alkalmazott módszertan: Az célcsoportok esetében a várható környezeti hatások monitorozására vonatkozó javaslatok értékelése során figyelembe kell venni, hogy az alkalmazásra tervezett indikátorkészlet az operatív programok szintjén kerül jellemzően meghatározásra. Az operatív programok nyomon követésére szolgáló indikátorokat a tervezés során rögzítik. Tapasztalataink alapján jelenleg az indikátorok állapota nem megfelelő (kitöltöttség, értelmezés, egyáltalán a komolyan vétel terén). Ahhoz, hogy a helyzet változzon, egyrészt javítani kell ezek minőségén, másrészt az adóbevalláshoz hasonlóan pontos magyarázatokkal kell ezeket ellátni, majd ahhoz hasonlóan szigorúan behajtani. Növelni kellene a környezeti tartalmú indikátorok számát, a nem környezeti tartalmú, de jelentős hatású fejlesztések terén. Ilyen például adott technológia-fejlesztések esetében a fajlagos víz vagy energiafelhasználás kérdése. Az egységes számítási rendszer igényére példa a CO 2 megtakarítás számítása az energetikai projekteknél, pedig pont ez lenne az egyik legfontosabb összehasonlítási alap (megtakarított CO 2 fajlagos költsége az egyes projekteknél). Tehát a fejezet szükség esetén meghatároz önálló SKV monitoring mutatókat. Fontos, hogy ezek mérhetősége biztosított legyen, és egyértelműen meghatározhatók legyenek. A meghatározott környezetvédelmi célrendszer alapján megadhatók azok a mutatók, amelyekkel a tényleges környezeti hatások mérhetőek lehetnek, illetve a környezetvédelmi, fenntarthatósági típusú célok érvényesülése követhető. Figyelembe véve azt a tényt, hogy az intézkedések többsége nem környezetvédelmi jellegű, az intézkedések környezetre gyakorolt hatásainak meghatározásához az indikátorok szélesebb körét (intézkedések teljesítménye, hatótényezők, környezeti állapot mérésére szolgáló indikátorokat) szükséges alkalmazni. Mindezek mellett az intézkedések vizsgálatához a környezetvédelmi indikátorokon kívül fenntarthatósági indikátorok meghatározása is fontos lenne. Ezek a mutatók intézkedésenként meghatározhatók, de miután ennek az is a célja, hogy a közbenső és az utólagos értékeléshez alapot nyújtson, nagyon körültekintően kell eljárni, főleg a tényleges mérhetőség tekintetében. A környezetvédelmi értékeléshez háromfajta mutatót lehet általában használni: a) a környezet állapotának alakulását jellemző adatokat b) az egyes hatótényezők alakulását jellemző adatokat c) valamilyen projekt, intézkedés működését, alkalmazását, eredményeit jellemző adatokat. A lényegi kérdés a környezeti vizsgálat elvégzésekor a környezeti állapot alakulása, de a gyakorlatban sajnos a b) és c) pont mutatóit inkább használják miután ezek könnyebben meghatározhatók. 7. Közérthető összefoglaló ~ 18 ~

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2014-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2014-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT 2014-2020 (TOP 3.0 változat, 2013. szeptember 26.) STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT Témafelelős: dr. Tombácz Endre Készítette: ÖKO ZRt. Megrendelő: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Budapest, TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata

Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata Budapest, 2014. január Msz: 103/2014 Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program 2014-2020 (IKOP 3.96 változat, 2014. 04. 22.) STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program 2014-2020 (IKOP 3.96 változat, 2014. 04. 22.) STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program 2014-2020 (IKOP 3.96 változat, 2014. 04. 22.) STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT Projekt-vezető: dr. Tombácz Endre Témafelelős: Vidéki Bianka Készítette: ÖKO

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 (GINOP 4.0 változat, 2014. május 10.) STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 (GINOP 4.0 változat, 2014. május 10.) STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 (GINOP 4.0 változat, 2014. május 10.) STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT Projektvezető: dr. Tombácz Endre Témafelelős: Hermann Violetta Készítette:

Részletesebben

Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 2014-2020 (KEHOP 4.0 változat, 2014. 06. 07.) STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 2014-2020 (KEHOP 4.0 változat, 2014. 06. 07.) STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 2014-2020 (KEHOP 4.0 változat, 2014. 06. 07.) STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT Projektvezető: dr. Tombácz Endre Témafelelős: dr Tombácz Endre Készítette:

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2014-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2014-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT 2014-2020 (TOP 5.0 változat, 2014. május 9.) STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT Projektvezető: dr. Tombácz Endre Témafelelős: Kukely György Készítette: Terra Stúdió Kft. és az ÖKO ZRt. Budapest, 2014. augusztus

Részletesebben

Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 2014-2020 (KEHOP 3.0 változat, 2013. 10. 20.) STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 2014-2020 (KEHOP 3.0 változat, 2013. 10. 20.) STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 2014-2020 (KEHOP 3.0 változat, 2013. 10. 20.) STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT Témafelelős: dr. Tombácz Endre Készítette: ÖKO Zrt. Megrendelő: Nemzeti

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013 Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet Ocskay Gyula CESCI 2013 1. A CESCI rövid bemutatása 2. Az integrált területi beruházások 2014 után 3. A vállalkozási-logisztikai övezet 1. A CESCI rövid

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT 2014-2020 Készült a VEKOP 4.0 2014. május 8-i változata alapján STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT Projektvezető: dr. Tombácz Endre Témafelelős: Magyar Emőke Készítette: ÖKO ZRt. 2014. augusztus TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A teljeskörű önértékelés célja

A teljeskörű önértékelés célja 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai

A Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai A Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési tevékenység Fejér megyében ÁROP projekt

Részletesebben

2015. május 14-i rendkívüli ülésére

2015. május 14-i rendkívüli ülésére 7. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 14-i rendkívüli ülésére Tárgy: Keret-megállapodásos közbeszerzési eljárás lefolytatásának

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI IRÁNYELVEK 2014-2020 TÓTH TAMÁS

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI IRÁNYELVEK 2014-2020 TÓTH TAMÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI IRÁNYELVEK 2014-2020 TÓTH TAMÁS FŐOSZTÁLYVEZETŐ SZABÁLYOZÁSI FŐOSZTÁLY 2014-2020 áltanos tervezési helyzete Tervezési folyamat OP-k első körös benyújtása az Európai Bizottságnak 2014.

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi program WWF Magyarország 2014. június 23. Vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv (VKI)

Részletesebben

Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása

Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása a Szob feletti és a Szob alatti Duna szakaszon a hajózhatóság feltételeinek javítására tervezett beavatkozások

Részletesebben

integrált területi beruházás tervezéséhez

integrált területi beruházás tervezéséhez HÁTTÉRANYAG integrált területi beruházás tervezéséhez Az alábbi ismertető segítséget kíván nyújtani az új kohéziós politika egyik innovatív eszközének, az integrált területi beruházásnak (ITB) (angolul

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK 1/6 oldal Tartalomjegyzék: 1/ Célmeghatározás 2/ Területi érvényesség 3/ Fogalom meghatározások 4/ Eljárás 5/ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6/ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta: Bálint

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS TÁRGYALÁSA ÉS A KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK DÁNYI GÁBOR EU-S FEJLESZTÉSEK KOORDINÁCIÓJÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR

A PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS TÁRGYALÁSA ÉS A KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK DÁNYI GÁBOR EU-S FEJLESZTÉSEK KOORDINÁCIÓJÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR A PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS TÁRGYALÁSA ÉS A KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK DÁNYI GÁBOR EU-S FEJLESZTÉSEK KOORDINÁCIÓJÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Előzmények A Partnerségi Megállapodás (PM) tervezése az NGM koordinálásával

Részletesebben

Dinamikus Költségelemzés (DCC): hatékony módszer a hatékony fejlesztésekért. Czeglédi Ildikó okl.közgazdász közművagyon-gazdálkodási szakértő

Dinamikus Költségelemzés (DCC): hatékony módszer a hatékony fejlesztésekért. Czeglédi Ildikó okl.közgazdász közművagyon-gazdálkodási szakértő Dinamikus Költségelemzés (DCC): hatékony módszer a hatékony fejlesztésekért Czeglédi Ildikó okl.közgazdász közművagyon-gazdálkodási szakértő A módszertani fejlesztés szükségessége Elhúzódó projekt előkészítések

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a 2014-2020 közötti időszakban

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a 2014-2020 közötti időszakban A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a 2014-2020 közötti időszakban Szolnok, Városháza, 2013. november 20. Széchenyi Programiroda Őszi

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Gazdaságfejlesztési eredmények, tapasztalatok és jó tanácsok a következő pályázati időszakra

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Gazdaságfejlesztési eredmények, tapasztalatok és jó tanácsok a következő pályázati időszakra MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Gazdaságfejlesztési eredmények, tapasztalatok és jó tanácsok a következő pályázati időszakra Biró Eszter, igazgató Budapest, 2013.12.11. Mai napunk célja 2007-2013

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégiája Beérkezett, de el nem fogadott vélemények összesítése az elutasításuk indoklásával - Tervezői válaszok - Miskolc, 2014. augusztus Miskolc

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Erdőért-2006 konferencia Siklós, 2014. január 9. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nkft. Dr. Sitányi László ügyvezető

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester 6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS a Képviselő testület 2015. szeptember 18-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandók: Az Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020 TERVEZÉS 2015. november 19. Teljes területtel jogosult települések száma: 18 db A támogatásra jogosult lakónépesség: 19633 fő Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település:

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti

Részletesebben

A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ-

A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ- A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV 2015, VITAANYAG CÍMŰ DOKUMENTUMRÓL 2015.08.31-ei határidővel közzétett vitaanyag Tisztelt kollégák! Az országos VGT2 vitaanyag véleményezésében

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Belső Ellenőrzési Alapszabály

Belső Ellenőrzési Alapszabály Belső Ellenőrzési Alapszabály Az Ecomore Befektetési és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjének utasítása a belső ellenőrzési rendszer szabályozásáról Az Ecomore Kft ellenőrzési funkciói a belső ellenőrzési rendszer

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatósága IX. Geotermikus Konferencia, 2013.

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Javaslat a településfejlesztéssel és településrendezéssel

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai 2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Mizák József főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, KEHOP HÁT Operatív programok 2014-2020

Részletesebben