ÉRTESÍTŐ AZ ERDÉLYI MÚZEUM EGYESÜLET ORVOSTUDOMÁNYI SZAKOSZTÁLYÁNAK MUNKÁJÁRÓL A SZAKOSZTÁLY VÁLASZTMÁNYÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL SZERKESZTI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÉRTESÍTŐ AZ ERDÉLYI MÚZEUM EGYESÜLET ORVOSTUDOMÁNYI SZAKOSZTÁLYÁNAK MUNKÁJÁRÓL 1940 1941. A SZAKOSZTÁLY VÁLASZTMÁNYÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL SZERKESZTI"

Átírás

1 1 '. o "i ÉRTESÍTŐ AZ ERDÉLYI MÚZEUM EGYESÜLET ORVOSTUDOMÁNYI SZAKOSZTÁLYÁNAK MUNKÁJÁRÓL ÖTVENEDIK KÖTET A SZAKOSZTÁLY VÁLASZTMÁNYÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL SZERKESZTI DR VITÉZ BERDE KÁROLY rs DR. KROMPECHER ISTVÁN KIADJA AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET ORVOSTUDOMÁNYI KOLOZSVÁR, 1942 SZAKOSZTÁLYA

2 Felelés kiadó: Dr. Krompecher István. Minerva-nyomda Rt. Kolozsvár Felelés vezeté: Major József.

3 BEKÖSZÖNTŐ. Két évi kényszerű szünetelés után új formájában is a régi célkitűzéseivel indul útjára Értesítőnk új sorozata,, mégpedig immár átvert, e d ik kötetéve l. A történelem kerekének napjainkban átélt zökkenése Orvostudományi Szakosztályunk hatvannégy esztendő óta folyamatos munkáját nem tudta megszakítani, csupán e munka eredményeinek nyilvános közzétételét gátolta meg ideig-óráig. Észak-Erdély felszabadulásával és a Ferenc József-Tudományegyetemnek régi székhelyére történt visszatérésével, annak a szent egységnek a jegyében, amiben az egyetem orvosi fakultása 1879-től 1918-ig az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvosi Szakosztályával élt, a Szakosztály munkájának és az irányításának nagyobbik részét megint az egyetem orvosi fakultásának tagjai vállalták el. Amikor a két testvérintézmény egyöntetű bizalma alapján kitüntetés gyanánt vállaljuk az Értesítő szerkesztését, hálás elismeréssel emlékezünk meg azokról, akik az idegen megszállás évtizedei folyamán nem hagyták kialudni a lángot az orvostudomány müvelésének és népszerűsítésének erdélyi magyar oltárán. Kötelességet rovunk le velük szemben, amidőn új sorozatunk emez első füzetében összegyűjtjük és közreadjuk az ö utolsó és legnehezebb esztendejük törekvéseinek emlékeit, s annak az átmeneti időnek tudományos termékeit, amíg fakultásunk maga vállalta a régi keretekben az új élet megindítását. A múlt iránti tisztelettel, s a termékeny jövőbe vetett bizalommal indítjuk útjára az Értesítőt, ami ma sem kíván más célt szolgálni, mint azt, amit Högyes Endre közel hét évtizeddel ezelőtt Szakosztályunk számára kitűzött: szellemi kapcsolatba egyesíteni Kolozsvárott az orvostudományok különböző ágaival, foglalkozó erőket". Ehhez a munkához hívjuk társul a Ferenc József-Tudományegyetem orvosi karcinak, s Erdély orvosközönségének, minden tudománykedvelő és művelő tagját, és ehhez kérjük az egyetemes magyar orvosi rend érdeklődését és jóindulatát. Kolozsvár, december 6. vitéz BERDE KROMPECHER KAROLY ISTVÁN

4 Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának a m. kir. Ferenc József-Tudományegyetem régi székhelyére, Kolozsvárra tört visszatérése alkalmából 1941 március hó 30-án tartott Ünnepi Díszülés elhangzott beszédek. Dr. Koleszár László, az EME. Orvostudományi Szakosztálya elnökének megnyitó beszéde: Mélyen tisztelt díszközgyűlés! Mondjuk el a magyar imádságot: Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, Ámen! Van szerencsém üdvözölni a Ferenc József-Tudományegyetem körünkben megjelent miniszteri biztosát, dr. Szily Kálmán ő excellentiáját, Kolozsvár sz. kir. város és Kolozs várinegye főispánját, Inczédy- Joksman Ödön öméltóságát, a Ferenc József-Tudományegyetem rectorát, Bartók György ö magnificentiáját, tudománykaraink dékánjait, köztük dr. vitéz Berde Károly orvoskari dékán öméltóságát, Kolozs vármegye alispánját, dr. Gaal Elemér öméltóságát, szakosztályunk tiszteletbeli elnökét, Veress Ferenc professzor öméltóságát, az E. M. E. központi választmánya, képviseletében megjelent Kántor Lajos titkár urat, úgyszintén a megjelent hölgyeket és urakat s a díszközgyűlésünket ezennel megnyitom. Van szerencsém bejelenteni, hogy üdvözlő táviratot illetve levelet intéztek szakosztályunkhoz ez alkalomból H ó m a n Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter úr őnagyméltósága, a Magyar Tudományos Akadémia, a debreceni m. kir. Tisza István Tudományegyetem tanácsa, a szegedi egyetem orvosi kara, Korányi Sándor, Grósz Emil, Balogh Ernő, Jeney Endre, Tomcsik József professzor urak, és szakosztályunk legrégibb tagja, Máthé Dénes egyetemi ny. r. tanár úr. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! november 23-án, 82 évvel ezelőtt Erdély Széchenyijének, Mikó Imre grófnak hívó szavára a kolozsvári vigadó nagyterme zsúfolásig megtelt hazafias érzéstől lángoló főurakkal, nemesekkel, polgárokkal. A 48-as szabadságharc leveretése utáni absolutismus korában rendkívüli eset volt, hogy egy nemzeti álom beteljesedhetett: a bécsi udvar^ megengedte, hogy Kolozsvár székhellyel megalakuljon az Erdélyi Múzeum Egyesület, nem hiába fáradott annyit Mikó, nem hiába tűrt annyi éven át a bécsiek részéről oly sok megaláztatást!

5 6 Koleszár: Megnyitó beszéd Nagy volt a lelkesedés, amikor a titkos.szavazás egyöntetű eredményeként az egyesület nyelve a magyar lett, csörögtek a díszes magyar kardok, a kócsagtollas süvegeket magasan lobogtatták, és nem akart szűnni a nemzeti érzésnek e győzedelmes megnyilatkozása. Az erdélyi lélek új utakat talált, s az új élet lehetőségei nyomán fakadó áldozatos munka, céltudatos előretörés a kultúra és a tudomány terén rövid 10 év multán már az országházban is felszínre hozta az erdélyi egyetem alapításának szükségességét. Ebben a döntő tényező az Erdélyi Múzeum-Egyesület volt az ő táraival, melyek a magasabb színvonalú tanítás céljaira igen alkalmasnak kínálkoztak ben a kolozsvári Ferenc József-Tudományegyetem első professzorai az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnökének. Mikó Imrének kezébe tették le hivatali esküjüket. A Múzeum-Egyesület a tudományos élet nagy fellendülését yarta. az egyetemtől. Ezzel szemben a professzorok intézeteik berendezésével és fölszerelé.-ével voltak elfoglalva és egyiküknek sem tetszett a szakosztályok feletti központi gyámkodás. Az egyesületi tudományos elet megcsappant, meggyérültek "az ülések, megszűntek a közönség koreben igen kedvelt népszerűsítő előadások is, a közművelődés óriási karara. Néhány év múlva az egyetem orvosi karán mozgalom indult egy orvos természettudományi Társulat alapítására, amely Genersich Antal professzor elnöklete alatt három éven át összetartotta Kolozsvár orvosait és természettudományokkal foglalkozó tanárait. Számo.- ülésen referáltak saját kísérletek eredményeiről s érdekesebb betegek bemutatásával nagy vonzóerőt gyakoroltak a gyakorlatot folytató orvosokra. Az E. M. E. elnöksége látva az új Társulat eredményes működését, elhatározta, hogy a maga kebelében újra felállítja a korábban {^ezett? de elsorvadt szakosztályokat ben március 27-ikén tartott Erdélyi Múzeum-Egyesületi közgyűlésen a kolozsvári orvosi természettudományi társulat bejelentette a Múzeum-Egyesület keretén belül újból megalakult orvostermészettudományi szakosztályba való beolvadását. Kis.» elnökké Genersicb professzort választották meg. f Rövid idő alatt az új szakosztály tartalomban es látogatottságban nem remélt eredményeket éri el ben e szakosztály ülésén ismertette Hőgyes Endre a labvrint izgatás és a nystagmus közti összefüggés lefedezését, ami nevét halhatatlanná tette. A szakosztály sulyat emelte, hogvaz üléseken elhangzott előadásokat es hozzászólásokat a.múzeum- Egyesület által kiadott Értesítőben publikálhattak. Ennek első szeikesztője is Hőgyes Endre volt. Az évek hosszú sora alatt megsokasodott úgy az orvosi, mint a természettudományi előadások száma, s az 1906-ban tartott közgyűlés szükségszerűen kimondta az orvosi szakosztály különválását a termeszeitudományitól..,.., - t A szakosztályi élet nagy fellendülését mutatja, hogy mar ^éjenként voltak tudományos ülései. Az orvostudomány rohamos gloflem" anyagot szolgáltatott a dolgozó orvosgenerácionak. A sebeszei inori törése, a Röntgen-sugár térhódítása, a serológia laboratóriumi es l,

6 Koleszár: Megnyitó beszéd agyi alkalmazása s a többi modem klinikai fölfedezés és gyógyító eljárás mind referálás és megvitatás alá került. Szakosztályunkban bangzott el az első vétó a Koch-féle tuberculinkezelés ellen; a Röntgen-sugarak törvényszéki orvostanban való alkalmazásának jelentősége itt került először tárgyalásra, innen indult hódító útjára a tárgyi bizonyítékok jelentőségének óriási fontossága a törvényszéki orvostanban. Itt mutatták be először Magyarországon a spastikus bénulás gyógyítására kieszelt gerinccsatorna föltárással kapcsolatos ideggyök átmetszés sikeresen operált eseteit; szakosztályunkban hangzottak el a malária kóroktanát tisztázó kísérletek eredményei. A tudományos élet 1914-ben hirtelen megtorpant, a szakosztály tagjainak nagyrésze hadbavonult. A tudományos ülések elnéptelenedtek. az előadások a háború követelményeihez simultak. Kezdett a régi rend felbomlani, az itthon maradottak vállaira több munka nehezedett, a megélhetési gondok elvonták az orvosokat a kutató munkától, a laboratóriumok a hadsereg igényeit is alig tudták kielégíteni, elmélyedő kutató munkáról szó sem lehetett többé. Az összeomlás előtt az utolsó szakülés 1918 dec. 18-án volt. Ezután négyévi kényszerszünet következett. A Ferenc József-Tudományegyetemtől elszakadt erdélyi orvosok elzárva az anyaországtól és a müveit nyugattól, megfosztva az egyesületi élet lehetőségétől, tudományos tevékenységük kielégítésére 1920 őszén orvosi lapot alapítottak Erdélyi Orvosi Lap címmel, amely azonban sehogy sem tudta pótolni az elvesztett tudományos fórumot ben összefogtak a Múzeum-Egyesület orvosi szakosztályának itt maradt tagjai, s nagy utánjárással sikerült az összegyülekezésre engedélyt szerezni. Közgyűlést hirdettek, melyen elhatározták, hogy a régi szakosztályi működést nem hagyják feledésbe menni, bár klinikai és intézeti háttérrel nem rendelkeznek, mégis megkísérlik a tudományos munkálkodás megindítását. Veress Ferenc professzor és munkatár>ai vállalták a megszálló hatalom részéről legyőzhetetlennek mutatkozó akadályok leküzdését. Tudományos ülések tartását nem engedélyezték, mert Egyesületünk jogi személyisége nem nyert megerősítést, majd amikor ez rendeződött, a megszálló hadsereg parancsnokló tábornoka azl kívánta, hogy egy egész évre előre mutassuk be az előadások címét. Mennyi utánjárás, mennyi megaláztatás, mennyi előszobázás után kaptunk egy-egy ülésre engedélyt! Nem csoda, ha egy ideig az összegyülekezésre a nem megengedett módot alkalmaztuk: Kávéházak füstös külön termében gyűltünk össze, itt tartottuk tudományos üléseinket, de az államhatalom ébersége miatt csakhamar be kellett látnunk, hogy így Egyesületünk létével játszunk. Újra vállaltuk az ülésrendezés sziszifuszi munkáját. Ezután tudományos előadásainkon az államrendőrségi (szigmanca) detektívek vigyáztak, hogy államellenes kijelentések ott ne hangozzanak el. Jóindulatúlag arra is figyelmeztették az elnökséget, hogy e szó magyar" és Budapest" ne szerepeljen előadásainkon, nehogy a magyar nyelvet nem ismerő regáti detektív rosszindulatú feljelentése kellemetlen következményeket vonjon maga után. Mi azonban ennek a i

7 8 Koleszár: Megnyitó beszéd figyelmeztetésnek ellenére hangosan hirdettük a magvai' orvostudomány eredményeit. _ Üléseinket hol itt, hol ott tartottuk. Egyideig az Iparkamara adott hajlékot, ahol a megszállás első idejében sok magyar tisztviselő volt, ezeknek rohamos elüldözésével nekünk is kiadták az utunkat. Új otthont találtunk a Magyar Kaszinóban, ahol néha, amikor engedélyt nem kaptunk ülés tartására, fehérasztal mellett tartottuk meg tudományos összejöveteleinket, Sajnos, az érdeklődés évről-évre fogyott, a még hivatalos állásban levő kartársak feletteseik szigorú tiltó figyelmeztetése szerint elmaradtak üléseinkről, sőt társaságunkat is kerülték. A megszállás első tíz esztendejében a létért való nehéz küzdelem, a fokozott megélhetési gondok, az új életre való berendezkedésben keresendő az oka annak, hogy a szakosztályi élet nehezen lendült föl. Energiánkat most a népszerűsítő előadások tartására fordítottuk. A nagyközönségben hálás hallgatóságot találtunk, előadásaink alkalmával az unitárius kollégium díszterme zsúfolásig megtelt. Közben szomorúan kellett konstatálnunk, hogy az Erdélyi Orvosi Lapot tovább fenntartani nem tudjuk, egy bástyánk megint összeomlott. Űj célkitűzésekkel igyekeztünk az otthonuktól megfosztott s egykét szobában esaládosté>l meghúzódott orvos tagokat az egyesületi életbe tömöríteni. Továbbképző orvosi kurzusok rendezését helyeztük kilátásba, amit a tagok lelkes örömmel fogadtak. Érdeklődésünkre a budapesti orvosprofesszorok szívesen vállalkoztak egyesületünkben előadás tartására. Sajnos azonban tervünk nem valósulhatott meg, mert a kolozsvári román egyetem professzorai egyöntetűen tiltakozásukat jelentették be az illetékes miniszternél. A továbbképző kurzus bukásából új eszme született. Orvos-nagygyűléseket fogunk rendezni a nagyobb vidéki városokban! 1930-ban a MYizeum-Egyesiilet marosvásárhelyi vándorgyűlésével kapcsolatosan megrendeztük első kongresszusunkat, amelynek -ikerét mindennél fényesebben mutatja, hogy 4 ülésben 46 előadás és 30 hozzászólás hangzott el. A nagygyűlés erkölcsi és tudományos sikerének következménye volt, hogy föllendült a szakosztályi élet. A nagygyűlés munkálatait emlékkönyv alakjában megjelentettük, s a 236 oldalas munkál megküldtük az erdélyi orvosoknak, egy-egy példányt pedig eljuttattunk az anyaországba is. Ezután hirdetett tudományos üléseinken már kezdtek a vidéki kartársak is megjelenni, most már hivatalfőnöki intelemre nem volt szükség, ekkor már magyar orvos állami állásban nem volt. Tudományos törekvéseinkbe az űj programmunk szerint bevontuk az orvosnövendékeket is, ezek közül nagyon kevesen merészkedtek körünkben megjelenni. Az átkos megszállás második évtizedében kezdett fellendülni az egyesületi élet. A közös sors, egymásnak a megbecsülése, eddig még sohasem tapasztalt közelségbe hozta szakosztályunktagjait, általában a kisebbségi orvosokat. A tagok közmegelégedését váltotta ki a választmány ama határozata, hogy díszes ezüst serleget szerezzünk be, hogy azzal, mint szimbo-

8 Koleszár: Megnyitó beszéd 9 lummal, évenként tartandó díszlakomán áldozzunk a Ferenc József- Tudományegyetem elhunyt nagy tanárai emlékének. Serlegavató ünnepségünkön nagy számban jelentek meg a Ferenc József-Tudományegyetemen végzett erdélyi kisebbségi orvosok. Az első serleg vacsorát Purjesz professzor emlékének szenteltük. Ez olyan nagyszabású és fényes sikerű ünnepély volt. hogy ilyent rendezni többé nem volt módunkban, az oláhság irigykedése miatt. A kisebbségi sorsba való beilleszkedéssel, s a gazdasági helyzet javulásával kapcsolatosan az egyesületi élet nem remélt arányokban fejlődött l>en szakosztályunk tudományos előadásainak száma a háború előtti időkre emlékeztet: egy év alatt 22 ülés, amellett 11-ik orvoskongresszusunk 32 előadással. Midőn a jövőre vonatkozóan a legvérmesebb reményeket szőttük, keserű csalódás érte egyesületünket, tagjaink egy része az egyesületi élet konjunktúráját kihasználva, megalapította a Paul Ehrlich orvostudományi társaságot, rést ütve ezzel az eddigi egységen. Aggodalmunk alaptalannak bizonyult. Szakosztályunk hamar kiheverte a hűtlenségnek ezt a formáját. Ezután magyar tagtársaink nemzeti önérzetüktől hajtva, kötelességszerűen sohasem hiányoztak hirdetett tudományos üléseinkről. Az erdély orvosi életnek nagy eseménye volt, amikor 1934-ben az Erdélyi Múzeum-Egyesület központjának az áldozatkészsége folytán életrekeltettük háború előtti tudományos folyóiratunkat, az Értesítőt, mely szakosztályunk üléseinek tudományos súlyát érezhetően emelte. Az "előadóknak nagy segítségére volt az ez évben megszerzett nagy modern Zeiss vetítőgép. Érdekes jelenség, mely Brassóban tartott harmadik nagygyűlésünket jellemzi, hogy arra nemzeti és vallásfelekezeti különbség nélkül özönlöttek az orvosok Erdély minden részéből. Szakosztályunknak ez a nagy népszerűsége volt az oka. hogy a két év múlva Temesváron rendezendő kongresszusunkat a hatóság az utolsó napon tiltotta be. Nagy volt a megdöbbenésünk, 'ü előadót és 300 résztvevőt sürgönvileg kellett értesítenünk, hiába volt minden kilincselés a minisztériumokban, kárbaveszett a megrendezés nagy összegű kiadása. Ez a hajthatatlan-ág és lelketlenség a mind jobban életrekapó kisebbségellenes politika egyik bizonyságtétele volt. Ezzel a sikertelenséggel szakosztályi életünkben újból hanyatló korszak kezdődik. Üléseink megrendezése még az első időknél is nehezebbé vált: megtörtént, hogy amint szokás volt, utolsó pillanatban adta ki a rendőrség a hadtest ülési engedélyét, azért katonai engedélyt, mivel városunkban állandóan ostromállapot volt, de arra is volt példa, hogv az engedélyi nem is kaptuk meg s az ülés utáni nap érdeklődésünkre megtudtuk, hogy a katonaságnál elveszett a kérvényünk. Az állandóan fokozódó bizonytalanság és a kisebbségi zaklatás folytán a lelkes táltor kezdett megfogyatkozni, de még voltunk olyan erősek, hogy 1938-ban Tordán az E. M. E. vándorgyűlésével kapcsolatosan nagysikerű ly-ik orvoskongresszust rendezhettünk. Ttt már lépten-nyomon detektivekkel voltunk körülvéve, de a 4 ülésben 38 előadás

9 10 Koleszár: Megnyitó beszéd megtartását megakadályozni nem sikerült, azokon csak tudományról volt szó. Az ezután következő idő már az egyesületi élet agóniája volt. Tagjaink nagyrésze mindegyre katonai összpontosításra volt behíya, sokat közülük hónapokig ott felejtettek Beszarábia kulturálatlan zónáin; akik hazajöttek, szétszóródott praxisukat próbálták helyreállítani, mások meg a behívásra való előkészületben fáradtak el: tudományos munkálkodásra sem idő, sem kedv nem jutott. Ilyen viszonyok között még gondolni sem lehetett, hogy az l!»40. évben esedékes vándorgyűlést, illetve orvosi nagygyűlésünket megtartsuk. Ehelyett egyebet értünk meg: Északerdély és vele Kolozsvár boldog felszabadulását! Mélyen tisztelt Közgyűlés! Ha az elmúlt 22 év mérlegét felállítjuk, kitűnik, hogy az elnyomatás nehéz korszakában tartottunk 145 tudományos ülést, azon elhangzott 159 előadás, 164 hozzászólás, 46 betegbemutatás, 20 referátum, 20 emlékbeszéd. A 4 orvoskongresszuson elhangzott 140 előadás. A szakosztály tudományos folyóirata, az Értesítő, megjelent 5 kötetben, 12Ó1 oldalon, a 4 kongresszusi emlékkönyv 608 oldalon. Ami tőlünk telt, mindent megtettünk. Hogy több eredményt nem tudunk fölmutatni, az nem a mi lelkesedésünk hiányán múlott. Ma hálát adunk az Egek Urának, hogy az Erdélyi Múzeum-Egvesület Orvostudományi Szakosztálya meghajthatja lobogóját a hazatért m. kir. Ferenc József-Tudományegyetem.'lőtt, bízva abban, hogy az a tudományos élet, melynek parazsát a 22 éves elnyomatás idején hamu alatt olyan* féltve megőriztük, az ö segítségével újra lángra lobban és fénye dicsőségesen bevilágítja a magyar orvostudomány egét. Adja Isten, hogy úgy legyen! Dr. vitéz Berde Károly orvostudomány kari dékán üdvözlő beszéde: Tekintetes Díszközgyűlés! Méltóságos Elnök Ür! A Ferenc József-Tudományegyetem orvosi kara nevében megilletődve és tisztelettel üdvözlöm az Erdélyi Múzeum-Egyesület orvostudományi szakosztálvát ezen a határmesgyén, ami hátratekintve ket, szenvedésekben gazdag évtizedet, előre nézve pedig egy új virágzás korszakait választja el egymástól. t # f,.,., Testvér üdvözli a testvért, az egymás támogatására es kiegésznesére hivatott egvik antimeron a másikat. A z E. M. E. orvosi szakosztályának és fakultásunknak célkitűzései ugyanazok, csak módszereikben van különbség. Mindketten a magyar orvostudomány messze világit«) fáklyáját kívánják szolgálni. Fakultásunk az elektromos arain, ami az táplálja, a szakosztály pedig a készülék, ami az áram belső energiait a közösség közkincsévé alakítja.

10 vitet Berde: Üdvözlő beszéd 11 Aki a magyar tudományosságot szolgálja Erdélvben, annak tisztában kell lennie azzal, hogy a nyugateurópai, u. n. latin-germán kultúrának keletre tolt legszélsőbb őrhelyén áll. Ettől keletre és délre tőlünk merőben eltérő szellem és más kultúrkör éli a maga külön világát. Az erdélyi magvai' tudományos élet a maga emberi és nemzeti munkája mellett egyúttal azt a nagy eszmét szolgálja, amit általában Európának" szoktunk nevezni. Az orvostudományok európai értelemben vett művelése akkor szökkent merész sudárba íven a helyen, amikor fakultásunk és az E. M. E. erre a célre testvérül összefogott. Az egykori Institutum Medicochirurgicum" tanárai, Laffer József, Keresztes Elek, Eckstein János. Szőcs József egymagukban, társak és szervezetek nélkül még monologizálni sem tudtak a tudomány müvelésének síkján. A XIX. század közepéig kellett várni, hogy Erdélyben is megszülessék az orvos-természettudományok számára a fórum, a tudós számára pedig a rostrum. amelyről akár az egész világ nyilvánossága előtt beszélhet. Az anyaországi példák alapján, a Bugát Pál és a Balassa János teremtő, valamint a Markusovszky Lajos. Poór Imre és id. Szily Kálmán megtartó és fejlesztő munkájával párhuzamosan megtermékenyült az erdélyi lélek is és a Bőgyes Endre, Genersich Antal. Jendrassik Jenő és derék támogatóik kezén megszületett az E. M. E. orvosi szakosztálya. A szükség érzésének sorsközössége a cselekedetek sorsközösségébe kapcsolta az egyesületet és egyetemünket, kettejük együttműködése pedig tiszteletreméltóan magas fokra emelte a tudományok művelését Erdélyben. Hogy müven gazdag volt ennek az együttműködésnek az eredménye, azt az iq1k-évi összeomlással és az oláh megszállással bekövetkezett kényszert'» a szörnyű törésnek a súlya alatt sem estek kétségbe, hanem megragadták azt ami még megmaradt: a messzeröpítő gépek helyett az egyszerű, életmentő evezőlapátot. És haladtak tovább az úton. Nem úgy, ahogy szerették volna, hanem csak úgy, ahogy lehetett. De fenntartották a felszínen a hajót Férfiak voltak a viharban, kicsiny mécsessé zsugorodott egykori hatalmas láng gondos, áldozatos őrzői és megtartói. A Filep Gyula emléke, Veress Ferenc, Gyergyai Árpád, Koleszár László és a köréjük sorakozó erdélyi kartársaink személye előtt tisztelettel állunk meg mi. a hazatértik, és hálánk veszi körűi mindnyájukat, a szent örökség átmentéséért. S most itt állunk egy új virágzás küszöbén. A Ferenc József-Tudományegyetem orvosi kara újból tudományos fórumaid óhajtja az 1'] M. E. orvosi szakosztályát. Mégpedig változatlanul úgy, ahogy az a világháború előtt volt: a szükség sorskózössége által hajtva a cselekedetek sorsközösségében. Hozzuk és felajánljuk képességeink szerinti szellemi erőinket: az idősebbek tapasztalatait, tudását, vezető képességet, kritikáját, s a fiatalok lendületét, célkitűzéseit és munkakedvét. És hozzuk intézeteink és klinikáink anyagát, reméljük, hogy nemsokára gazdagnak mondható felszerelését, bár jól tudjuk Cajal figyelmeztetése

11 12 vitéz Benle: Üdvözlő beszéd szerint, hogy a tudományos munka nem annyira az anyagi eszközökön, mint csaknem kizárólag az emberen múlik", Három lába vagyon az erdélyi széknek" írta negyed évezreddel ezelőtt, az erdélyi három nemzetre célozva, nagyajtai Cserei Mihály üsd ki az egyiket s felborul az szék." Két szárnya van az erdélyi tudományos élet géniuszának legyen szabad képben beszélni nekem is : egyetemünk és az E. M. E. Csak akkor tud ez a géniusz magasan ívelni, ha coordináltan összeműködnek szárnyai. Ehhez a coordinált szárnyaláshoz kívánok új erőt, a korszellem megértését és gazdag sikereket! Dr. Pataki Jenő ünnepi előadása: Orvoslás a régi Erdélyben. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület orvosi szakosztályának ez évi első ülésén az elnöki megnyitó során szakosztályunk működésének történeti áttekintése keretében egy sötét korszak tudományos törekvéseivel s küzdelmeivel ismerkedtünk meg, melyet egy negyven éves eredményes múlt után mért teánk a végzet. Az orvosi tudomány Erdélyben ekkor már terebélyes fává nőtt s erős gyökerei, melyekből az éltető erői vette, messze ágaztak szét a múlt homályába. Ebbe a múltba kívánok betekintési nyújtani. A múltban való elmerülés nem csak felüdítő, de sok vonatkozásban tanulságos is lebet. Ezt a multat a ma szemüvegén nézve lekicsinyelnünk nem szabad, hiszen a múlt talajából nőtt ki a jelen s bontakozik ki a jövő. Ezt a multat a ma szemüvegén nézve lekicsinyelnünk nem szabad, biszen a múlt talajától nőtt ki a jelen s bontakozik ki a jövő. Ha szép Erdélyünk egészségügyének s orvosi működésének múltjával akarunk megismerkedni, legalább négy századdal kell vk^szamenniink. Körülbelül akkor kapunk egy bár hézagos történeti képet Erdély orvosi világáról. Az azelőtti időkben a testi bajokban szenvedő ember a legfelsőbb hatalomboz fordult esdeklésével. és kapkodott fűhöz-fához; a szó valódi értelmében a füvekhez és fákboz fordult, ezektől várta szenvedése megváltását ösztöne vezette erre s azután a szerzett tapasztalat mutatta a követendő utat. A tapasztalatok összegyűjtése által keletkezett az ú. n. tudós emberek és asszonyok, kik a bozzájuk fordulókon bivatásszerííen^ segíteni próbáltak. Ez volt az orvoslás ébrényi korszaka. Nem csak nálunk, de mindenütt. Majd a papok vették át a hitélet ápolása mellett a testi bajok gondozását is. Ez a kapcsolat sokáig fennállott abban az időben is, amikor maitanult orvosaink voltak; még a XVIII. században is.

12 Pataki: Orvoslás a régi Erdélybet) 13 Tanult orvosokat Erdélyben először a XVI. században találunk. Főleg a szász varosokban s fejedelmeink udvarában, önszántukból telepedtek le egyesek nagyobb városokban, alkalmasnak találván a talajt érvényesülésükre. Az orvosi működés mellett más foglalkozás elöl sem tértek ki. Tanári s tanítói állást foglaltak el. A fejedelmi orvosok hívásra jöttek az udvarokba s diplomáciai küldetésekben is részt vettek. Ezek mind idegenek voltak. Olaszok és németek. De magyar orvos nevével is találkozunk már. A XVI. századból egyet ismerünk. HUNYADI FERENcet, a poétát, ki ékes rigmusokban megírta Trója veszedelmét. Előbb Báthory István lengyel király, utóbb Báthory Zsigmond fejedelem udvari orvosa. Nagyműveltségű s nagytekintélyű orvos, korának kedvelt költőije, kit Bethlen János naplójában igen jocosus embernek mond. A XVII. század gyérszámú orvosai közül felemlítendő PÉTSI ANDRÁS, kit 100 frt. fizetéssel fogadott fel Kolozsvár városa hivatalos orvosának. Ekkor már nagyobb városok orvost szerződtettek amikor kaptak. A városi orvosnak szerződésben kikötött kötelessége volt a szegények gyógyítása s járványok idején a közegészség terén való ténykedés, ezalatt a városról távoznia nem volt szabad. [smert orvosok voltak továbbá: a székelyföld Árkos községéből származott két unitárius vallású Árkosi: ÁRKOSI CELEI BENEDEK és ÁRKOSI THEGZŐ BENEDEK, kiket 1660 körül majdnem egyidőben vitt el ifjan a dühöngő pestis; a sok hányattatást szenvedett BENEDEKI ENYEDI SÁMUEL, egyszersmind az enyedi kollégium tanára s korai halála mint alvinci papot vitt a. sírba; TOLNAI ISTVÁN ref. pap, tanár és orvos egy személyben. Bethlen Miklós.kancellár említi róla önéletiratában, hogy colocynth-kenőcsöt alkalmazott kis lánykájánál külsőleg geleszta elhajtása céljából s oly csillapíthatatlan hasmenést okozott, hogy szegényke belehalt. Többet tudunk KÖPECZI JÁNOS orvosi működéséről. Köpeczit ban fogadta udvari orvosául Apafiné: Bornemisza Anna fejedelemasszony s az udvari személyzet mellett magát a fejedelemasszonyt is több ízben gyógyította. Rendes konvenciója volt, melyet évenként megújítottak. Eszerint évi 200 fr. fizetésén kívül járandósága volt: 10 sing gránátposztó,."> pár kordovány csizma, egy rókabörhát bélés, 30 köböl búza, S0 veder bor, 200 tyúk, húsra 32 frt., 182 font szalonna. 2 makkos verő disznója, továbbá ecet, vaj, méz. köles, borsó, árpakása, sajt, faggvú. 200 káposztafej, széna, fa, fehér és asztali kenyér stb. meghatározott mennyiségben. Egyizben a fejedelemasszonynak, ki súlyos torokfájásban szenvedett, nyelvesapja leereszkedett, külsőleg skorpióolajat rendelt, mi skorpiókból készült; főleg mérges állatok marása ellen használták, de gyulladások ellen is, hogy ezekből kiszíjja a tüzes mérget. Ha őnagysága írtóznék ettől, igen jó a liliomolaj és a mandulaolaj is írja Köpeczi. IV a kenésnél többet ér: 1. a köti"», csak melegen a torkára kössék; 2. A száj mosása Pomagranal héjáitól, galnesböl, isoppal, sállyával s kevés tinisóval készített szájvízzel, melybe egy kis szalmiákot is

13 1t Pataki: Orvoslás a régi Erdélyben bocsát bele az ember; 3. Gyantával kell füstölni a fejet, mert a torokban a nedvesség a főből száll alá." Minden udvar és nagyobi) úri ház u. n. patikaládával volt ellátva. Kezelni rendesen az úrnő szokta. Innen látja el első segéllyel szükség esetén az orvos megérkezéséig háza népét, mi orvosi útmutatásra tortént. Maga az orvos is legtöbb esetben a patikaládát használta, kiválasztván gazdag tartalmából a szükséges patikaszert. Berendezése, a szerek beszerzése, felülvizsgálása az udvari vagy házi orvos kötelességei közé tartozott. A fejedelemasszony udvarában két ilyen patikaláda volt, egy nagyobb s egy kisebb. A nagyobbik egy erre a célra szánt szobában állott, számtalan fiókkal és rekesszel s bennök rengeteg patikaszerrel._ A kisebbik arra szolgált, hogy utazások alkalmával magukkal vigyek. Hogy fogalmunk legyen róla, mutatványul közlök tartalmukból. Gazdag volt olajokban, legalább féle. Volt ott köménymagolaj, narancshéjolaj. kámforolaj, anisolaj, spikinardolaj; a rózsa-, szegfű-, mandulaolaj mellett ott díszeleg a koponyaolaj is, no meg a gilisztaolaj. Sok közülök a szépségápolás szolgálatában állott, vagy illatszerül használták. Sokféle balzsam: balsamum sulphuris, skarlát ellen való balzsam stb. Porok: sárkánypor, szarvas szarvának a pora, drágakövek pora, klárispor, emberkoponyapor, gólya zúzáról levont hártya pora, stb. A különös orvosságok sorában ott foglal helyet a kígyószarv, múmia, sárkányfog, szarvas szívének csontja, márciusi nyúlszem, vérko, öreg és apró bezoár stb.. Ezek a patikaszerek nagy kelendőségnek örvendtek a fejedelmi udvarban. Növényi gyógyszerek nincsenek közöttük, mind az állat- és ásványvilágból valók". Sokukat amulett gyanánt hordták a nyakba akasztva, mint óvszert, így a csukafogat, sárkányfogat, különböző drágaköveket, bezoárkövet. Kz utóbb hatalmas védöszer a pestis ellen. Pedig ekkor már ezek a különös orvosságok és orvosságos kövek csak hamar háttérbe szorultak s helyüket a növényvilágból vett orvosszerek foglalták el.,. Köpeczi is ebből a patikaládából látta el betegeil az udvarnál. * A XVI L század utolsó tizedeiben kezd gyakoribb lenni a külföldre való utazás a tudomány és műveltség megszerzése végett. Kezdett felébredni a magyar nemzeti öntudat, a tudományos kiképzés vagya, mindenki érezte elmaradottságunkat. Érezték ezt a nagybirtokosaink is, Erdélv főurai s azt is. hogy a nagy vagyonnal kötelességek is járnak. \ tudomány forrásai messze voltak. Ilyen nagy útra elbujdosni szegény emberek fiai Bzánták rá magukat, akik jelesen kerültek ki a középiskolákból. Földmívesek, iparosok s legfőképpen protestáns papok fiai. Egveseket városok, eklézsiák, főiskolák küldtek ki. hogy szaporítsak a tanult emberek számát. Ezekhez nagy segítségül.járultak főuraink alapítványai A Wass, Bánffy, Bethlen. Rhédey csaladok mellett mindé-

14 Pataki: Orvoslás a régi Erdélyben Ü> nek felett kiemelendő a Teleki család. Mindenik Teleki grófnak volt egy-két alapítványa (alumniája), még a fösvénynek ismert vagyonszerző Teleki Mihály kancellárnak is. A Teleki-család számtalan magyar tudóst orvost és papot nevelt a hazának. Nem csak a nagy vagyonnal járó kötelességek átérzéséből tették alapítványukat, de a korszellem megértéséből s annak tudatos átgondolásából, hogy a külföldhöz mérten elmaradottságunkon csak úgy segíthetünk, ha minél több tanult embert adunk a hazának s nem engedjük, hogy a mutatkozó tehetségek elkallódjanak csupán az anyagiak hiányában. Méltán meghajthatjuk az elismerés és hála zászlóját a gróf Teleki-családnak a magyar kultúra érdekében a múltban szerzett érdemei előtt, örömmel kapok az alkalmon, hogy erről szót ejthetek s jóleső érzés fogna el mint magyar embert akkor is, ha az egyéni vonatkozások szülte érzéseket egészen kikapcsolni tudnám is. * Az alumniát elnyert ifjú amellett még gyűjtéssel is növelte a peregrinációra szánt pénzét. Ez nem volt szégyen, ellenkezőleg, hisz tudvalevő volt, hogy erre csak a kiválóbb tanulók kaptak engedélyt.* A gazdagok aranya mellett szerényen húzódott meg a szegényebbek éppen olyan jószívvel adott pár dénárja is. A peregrináló, legtöbbször már férfikort elért ifjú, kis ládájával, zsebében az útiköltséggel, lelkében tudományszomjas elszántsággal s azzal a törekvéssel, hogy hazájának minél hasznosabb polgárává váljon lóháton, szekerén, fehérhajón hónapokig szenved és tűr fáradságot, hideget, éhséget míg célját éri. Kísérői: mély vallásos érzése, patrónusa iránti hála s rendíthetetlen hazaszeretet. * Ez időben a hollandiai egyetemeket kereste fel a peregrináló ifjú: Tjtrechtet, Leydát, Franekert. Tanul mindent, amivel ismereteit gyarapíthatja: teológiát, medicinát, filozófiát. Pályát egy része ott választ künn; pap lesz-e vagy orvos, vagy mindakettő. Az orvosi tudományt 2 3 év alatt bárki elsajátíthatta, nem volt az akkor olyan széles, mint most. Nem is volt időhöz kötve. Ha érezte, hogy eleget tud, vizsgára jelentkezett s tarsolyába dughatta jól kiérdemelt diplomáját. Itthon már legtöbbjét állással várták. A fiatal orvos tanái-i állást foglal el s tanít matematikát, fizikát vagy bölcseletet. Avagy a városbírói székbe ültetik. Ritka a tanult ember s a külföldet megjárt fiatal ember mindenütt megállja a helyét. Amellett mint orvos működik. Általában, mint tudjuk, a tudományos pályán az egyetemleges (enciklopédikus) irány uralkodott. Ez irány legkiválóbb képviselője volt PÁPAI PÁRIZ FERENC ( G) Erdély legnagyobb polihisztora, Köpeczi után a fejedelmi udvar orvosa, s a nagyenyedi kollégium tanára. * \ szelekció tehát már itthon megtörtént

15 16 Pataki: Orvoslás a régi Erdélyben Kiváló orvosai voltak még e kornak: DIMIEN PÁL (165Ő 1720) kolozsvári unitárius pap. tanár és orvos, ki egyháza érdekében kétszer járta be a világot. KÖLESÉRI SÁMUEL (1G ) Páriz után Erdély legkedveltebb orvosa, sokoldalú tudós. Az oláh fejedelem is elvitette magához Moldvába, Károlyi Sándorné Nagykárolyba. Károlyiné írja egy levelében róla, hogy,.én bizony nem adnám ezer német doktorért." FOGARASI SÁMUEL (ltitíf 1722), a női betegségek gyógyításában volt híres. E téren szerzett tapasztalatainak könyvet kitevő feljegyzései elvesztek. VÍZAKNAI BERECZK GYÖRGY ( ) Kolozsvár főbírója, a közélet buzgó harcosa. ID. PATAKI SÁMUEL ( Ti ki) kolozsvári gyakorló orvos. Veszprémi szerint: Aesculapius dacicus". K. MÁTYUS ISTVÁN (172") 1802) nagytudományú orvosíró. IFJ. PATAKI SÁMUEL ( ) a kolozsvári ref. kollégiumban a mathematika és fizika tanára, később megyei fizikus. NYULAS FERENC (17.">s 1MW) vegyész, nyelvész és or\ r osíró, a radnai fürdő és borvizei ismertetője. GYARMATI SÁMUEL (17">1 1830) a Bethlen család orvosa, tíz évig Hunyad megye fizikusa, de európai hírnevét nyelvészeti munkáival szerezte. És még többen. * A XVIII. század folyamán élt orvosaink orvosi működése felett egy kis szemlét tartva, megállapíthatjuk, hogy hivatásuk teljesítésében, rendkiviili nehézségekkel, M>k>zor leküzdhetetlen akadályokkal találkoztak. Hivatásuk lelkiismeretes teljesítésére nagy kötelességérzésük, pályájukhoz való ragaszkodó szeretet s nagy emberszereteti érzésük sarkalta. A betegeket túlnyomóan a felsőbb körök szolgáltatták, kikhez vidékre sokszor csak napok multán juthattak el. Az utak hihetetlen iosszak, néha járhatatlanok voltak. A tavaszi és őszi esőzések idején hiában küldtek négy lovas fogatot, az orvosnak lóhátra kellett ülnie. Természetes, hogy ilyen körülmények között hamarjában nem hagyhatta el a beteget, néha betekig vesztegeli ott. Nem bocsátották el. Mikor végre a betegségben javulás állott l>e s nyugodtan távozhatott volna, akkor sem mehetett haza igen sokszor, mert egy másik kocsi mar ott várt reá. Ezért aztán megizenték, vagy megírtak a betegség tüneteit, hogy a tájékoztatott orvos mindjárt orvosságot vihessen magával. Ha pedig már le volt foglalva s a hívásnak nem tehetett eleget az orvos, írásban adta meg utasításait s küldött orvosságot In Nomine Dei (Isten nevében). Ezzel vagy Pro Memoria (Emlékeztetőül) felírással a lábbadozó betegtől való távozáskor is ellátták utasítással a családot minden lehető eshetöségre számítva. Ezek az instrukciók nagy számmal találhatók levéltárainkban, [gy fejlődött aztán ki egy máskülönben eléggé nem kárhoztatandó, de szük.-égparancsolta orvoslási eljárás: a látatlanban, levél útján való gyógyít

16 Pataki: Orvoslás a regi Erdélyben 17 Az orvosi ellátás nehézségeinek s a nagy orvoshiánynak egy másik következménye a kuruzslók elszaporodása. A szükség szülte ezeket is. Tudós emberekkel s tudós asszonvokkal u. n. urrosasssonif okkal Erdély eléggé el volt látva. Ezek mellett'az alsóbbrendű kuruzslók mellett, előszeretettel foglalkoztak gyógyítással nagyúri asszonyaink is. Maga a fejedelemasszony. Bornemissza Anna szerette rokonait s hozzátartozóit orvosi tanáccsal ellátni. Teleki Mihálynak aranyvizet küld, hogy azzal kenesse be n felesége szívetá.jékát, ki valószínűleg, szívbajos volt. Azt is megírja hogyan kell azt elkészíteni. Rózsaecetben töressen egy csupor étekben-valónyi bécsi sáfránt, egy kis szerecsendió virágot és szekfüvet, jól megtörvén keverjék jól az ecetben s veres skállát posztót mindunatalan mártogatván bele, tegyék ő kegyelmének a szíve aránt." Az aranyvíz az Aquae vitae aureae sokat használt híres gyógyszer volt a XVT1. s XV1TT. században. TELEKI MIHÁLYNÉ: VEÉR JUDIT is szeretett doktoroskodni. Különösen n szülést könnyítő szerekről számos feljegyzés található orvosságos könyvében, melybe beírta tapasztalatait, az orvosoktól ajánlott szereket s azok készítési módját. Mi érthető is egy tizenhárom gyermekes aszszonytól, kinek szülései mind nehezen mentek. Behatóbban foglalkozott orvoslással hévízi otthonában ÁRVA BETHLEN KATA. () tudományát orvosoktól nyerte, kik rendszeres tanításban részesítették. A híres KÖLESÉRI SÁMUEL, BOROSNYAI NAGY MÁRTON és SIMONI MÁRTON tanították; ez utóbbi a szembetegségek gyógyítására. Udvarában sereggel keresték fel a szegény betegek, kiknek készséggel szolgált gyógyító tanácsaival. Áldásos működési' messzi földön ismeretes volt. * Ez áldatlan körülmények között elismeréssel kell vennünk Pápai Páriz Ferencnek még^ a XYTI. század utolsóelőtti évtizedében megfogamzott elhatározását, hogy orvoslási könyvet adjon a nép kezébe. Megírta s lf) r 0-ben jelent meg a Pax Corporis első kiadása, az első magyar nyelven írt orvosi könyv. Páriz egyenesen abból a célból írta könyvét, hogy az orvoshoz nem jutó szenvedő) embernek segítségül szolgáljon testi bajában. Hogy milyen nagy szolgálatot tett ez a népszerű könyv, mutatja az, hogy minduntalan kinyomatták, halála után is négyszer, összesen nyolc kiadást ért. Az utolsó 1774-iki kiadás Páriz halála után 58 évvel, első megjelenése után 84 évvel látott napvilágot. A székelv földön nem egy háznál megtalálható a ládafijában most is s a családnak ma is legjobb barátja. Páriz könyve megírásánál nagy gondot fordít arra. hogy a betegségeket a nép által könnyen érthető nyelven írja le, felvilágosítson mindenkit a nyavalyák okairól, következményeiről s arról, hogy miként lehet azokat kikerülni, megelőzni. Az orvosszerek ajánlásánál, ha itt-ott utalja is a beteget a patikába, arra ügyel, hogy azok lehetőleg a házi környezetben feltalálhatók legyenek. A növényvilágból vett gyógyszerek nagy sokaságával bő alkalmat nyújt a választásra. Külsőleg a kenést és meleg borogatást nagy változatossággal alkalmazza. 2

17 18 Pataki: Orvoslás a régi Erdélyben Üssük fel a könyvet pl. a kólikát tárgyaló fejezetnél. Vége-hossza nincs a belső szereknek: katánykóró levelének kifacsart leve, cichoria, manna, mákvíz, rhabarbara, szilvalé, szomjúság ellen görögdinnye stb. A kristélybetétet, káposztalevelet, korpacibrét, dió- és lenmagolajjal vegyítve. Kenésre ajánlja a lúdhájzsírt vagy pedig májusban szárított tehénganét porrá törve liliom-, szekfű- és faolajjal vegyítve. Ami a meleg borogatást illeti, a következőket rendeli: Végy a kemencéből kivett meleg kenyeret, két felé szelvén hintsék meg felét aprón gyömbérrel vagy köménymaggal s jó melegen, amint állhatja kössék a gyomrára." De jó a nagy fájdalmaknál félig meleg tejjel vagy vízzel töltött ökörhóiyagot tenni a hasra. Vagy pedig kövér berbécsnek a faggyát azon melegen, amint kiveszik, terítsék és kössék a beteg hasára. Megjegyzi, hogy némelyek a ilyen kínban gyenge apró kutyakölyköket raknak a hasra, igen használ. Itt az állandó ki nem hűlő meleg mellett a kis állatkák nyugtalansága által kifejtett masszázs is számba jöhet. Pápai Páriz Ferenc ezeknek a népies gyógymódoknak és gyógyszereknek nagy részét magánbetegeinél is alkalmazni szokta. A XVIII. században a belső betegségek körüli ismeretek nem nagy haladást mutatnak. Legfeljebb az egyes gyógynövények elkészítése, adagolása, vagy elegyítése körül történtek változtatások. Főzetek és forrázatok alakjában nyújtották a betegnek az orvosságot hihetetlen nagy mennyiségben. Gyakran rendelték a, növényi gyógyszereknek sacskórol való ivását. A saeskó a zacskó szó módosulata. Zacskóba tették a gyógyfüveket s bort öntöttek reá, A bor egy éjen át állott a gyógyfüveken, kivonta a hatóanyagokat s ezt iddogálta a beteg. Leggyakrabban étrendi hiba következtében betegedtek meg az emberek s az orvos mindenekelőtt laxativát rendelt, a nagyszámú purgáló szerek valanielvikét. vagy klisztért Hánytatok, kőptetők. izzasztók voltak a leggyakoribb orvosságok. Gyakran alkalmaztak az érvágást. Sokan: ha kellett, ha nem, orvosi tanács kikérése nélkül, időnként eret vágattak magukon. Az emberek akkor többet ittak. Xagv volt a termes s a bor olcsó. Többel is ettek, különösen húsféléket. Ezért az étrend megszorítása egyik főgondja volt az orvosnak. Divatban volt az u. n. májusi kúra. Az volt a félfogás, hogy amint a természetnek, ugv a testnek is időnként meg kell újulnia. Ez a megújítás vérbocsatásl*)], hashajtók szedéséből, friss főzelékek fogyasztásából s gyakori fürdésből állott. Tehetősebbek valamelyik kedvenc fürdőjükben vitték véghez ezt a pár hétig tartó májusi kúrát. Téli disznóölések idején a sok szalonna és húsevés, zsíros töitött káposzta fogyasztása után jótékonyan hatott. ha nem hosszasan s mérséklettel végezték, ellenkezőleg a szervezetet elgvengítette.

18 Pataki: Orvoslás a régi Erdélyben 10 A helyes és rendes életmód megtartását tartja az ember legfőbb kötelességének a Székelyföld Kibéd községéből elindults 1758-ban doktori diplomával hazakerült MÁTYUS ISTVÁN. Szerinte az élet a természet munkája. Míg a test és lélek együttes munkája könnyen, minden nehézség nélkül foly, egészségesnek tarthatjuk magunkat. De ha ez a közös munka bármi okból megzavartatik. előállnak a nyavalyák. Megzavartatik pedig ez a közös munka, ha nem folytatunk rendes életmódot, nem tartjuk be mindenben, de főleg az étkezésben a jó és helyes diétát. A nyavalyák a rossz diétából erednek, állapítja meg Mátyus. A jó diéta vagyis helyes életmód mellett megóvhatjuk egészségünket, s távol tarthatjuk magunktól a nyavalyákat. Ha az emberek a természettel megegyező módon kívánnának élni, doktorra és orvosságra szükség nem volna. A természet maga a főorvos. Mátyus betegeit a rendes életmódhoz igyekezett szoktatni s ha mégis kellett gyógyszert rendelni, inkább folyamodott a konyhai vagy házi szerekhez. Megrója, sőt keményen elítéli azokat az orvosokat, akik bármilyen kicsiny dologban szegény embereknek is nem tudnak más tanácsot adni, hanem mindjárt patikákba küldik egy-egy hosszú recepttel. Ez szerinte vagy tudatlanság, vagy csalárd lélek jele. A jő diéta folytatásába vetett erős hitében tovább megy s azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a betegségeket kezdetben, míg nem váltak súlyossá, a diéta változtatásával meg lehet orvosolni. Mátyus István a marosvásárhelyi székely orvos a jó egészség megtartásának s az élet meghosszabbításának első magyar apostola. Tanait Dietetica c ben kiadott könyvében közkinccsé tette E század lakóit is, mint az előző századokét, még mindig nagy rémületben tartotta az időnként meg-megújuló pestis. Teljesen tehetetlenül álltak szemben ezzel az emberirtó járvánnyal. Okát nem ismerték. Isten büntető ítéletének tulajdonították. Arra megtanította a tapasztalat, hogy egyik emberről a másikra ragad, s hogy ellene a leghathatósabb védekezés a beteg elkülönítése. Az egyéni védekezés a levegő tisztításából s az emésztési zavarok elkerüléséből állott. A levegő tisztítását fenyőgaj-, kőrisfa-, sálya-. fehér üröm-, ruta-, pápafüvei, ecettel való füstöléssel végezték. Mértékletes és józan élettel kell az emésztési zavarokat elkerülni. Nyers veres hagymát pestises időben nem jó enni, ártalmas a disznóhús és hal evése, mivel a vért sűrítik és nyálasítják. Mértékletes borital hasznos. A hasznos gyógyfüveknek vége-hossza nincs. A nyakba ecet he mártott spongyát, vagy niogvoróliéjban higanyt kell hordani. Gyakori fürdés fölötte kívánatos. A hatóságok is mindent megtettek a járványok elfojtása érdekében. A betegeket elkülönítették, a beteg községeket elzárták, a forgalmat korlátozták. * Tagadhatatlan, hogy a XVIII. században nagy haladás történt a közegészségügy terén. Városi, megyei orvosokról, sebészekről s szülész- 2

19 20 Pataki: Orvoslás a régi Erdélyben nokrol gondoskodott az állam. Nagy gondot fordítottak a járványos betegségek terjedésének meggátlására. Erdélynek külön országos főorvosa volt. Maria Terézia 1775-ben felállíttatta Kolozsvárt az orvossebeszi tanintézetet. Ebben sebészek ú. sz. ehirurgusok képeztettek, kik a kulso betegségekkel foglalkoztak. Sebeket gyógyítottak, fogakat búztak, talyogokat nyitottak meg. köpülyöztek, eretvágtak. Mind olyan műveletek, melyekkel foglakozni a diplomás orvosnak méltóságán alul állott. Az orvos csak rendelte az érvágást s a ebirurgussal, vagy borbéllyal végeztette. Keresettebb orvos a cbirurgust mint segédjét "alkalmazta. A sebészet tanulására az orvostant tamilé ifjak csak a század utolsó éveiben köteleztettek. Nagyobb műtétek végzése ismeretlen terület volt az orvoslás mezején. A szembetegségek gyógyítása céljából vándor szemorvosi állások szerveztettek ben az ország szemgyógyító vándor orvosát a kolozsvári orvos-sebészi tanintézeten a szemészet tanárává nevezték ki s a szembetegségek köriili ismeretek elsajátítására a vidéki borbélyok is berendeltettek. A XIX. század első fele még mindig nem mutat jelentékeny haladást a belsőbetegségek orvoslása terén. Ami javítás és újítás történt, az mind a tapasztalat nyomán született. Hogy ezek az egyéni lapasztalatok közkincscsé váljanak ban megalakult az Erdélyi Orvosegyesület", melynek feladata nemcsak tudományos felolvasások tartása s az orvosok szakismereteinek eszmecserék által való öregbítése volt, hanem a vidékről orvosok által küldött betegek felett ingyenes konzíliumok tartása is. Vidéki orvosok egy s más esetben levélben is kérhettek tanácsot, mi aztán beható megvitatás alá került. ~Égetö kérdéssé vált a szegény betegekről való gondoskadás. Orvosaink magán rendelőjükben ettől akkor sem zárkóztak el. Pataki Dániel országos főorvos a hétfői s csütörtöki hetivásárok napjain lakásán ingyen rendelést tartott egy cliirurgus segítségével. Ezeket a falusi nép százával vette igénybe. Ingyen kaptak orvosságot is. Eleinte úgy. hogy összegyűjtötték a városi magán betegek megmaradt orvosságait; majd e célra gyűjtést rendeztek. így ment ez mindaddig, míg az állami intézkedés azt feleslegessé nem tette. Nagy csapást mért e századra egy eddig csak hírből ismert járványos betegség: a cholera. Az s 32. években jelentkezett nálunk s egész Erdélyben végig sepert. Az állam, város és egyesek felkészültek a védekezésre. Szigorú intézkedéseket foganatosítottak, járványkórházakat állítottak fel. BÁRRA IMRE Kolozsvár város fizikusa nagy buzgalmat fejtett ki. Híressé vált choleraoseppjeit, melyek Tinctura castoreit és opiit. továbbá camphorát tartalmazott, mindenüvé magával i-itte s ingyen osztogatta. A járvány Kolozsvárt hat hétig tartott. E század vívmányai, melyek főleg a sebészetet vitték előre. Erdélyben felfedezésük után mindjárt meghonosodtak.

20 Pataki: Orvoslás a régi Erdélyben 21 A gyermekágyi láz elleni küzdelem tanával s alkalmazásával a nagy Semmehveiss volt asszisztense Maizner János ismertette meg a kartársakat. A narkózist, Bostonban 184(>-ban történt bemutatása után pár hó múlva már alkalmazta P. Ábrahám Bogdán az orv. seb. intézet tanára. A kopogtatás és hallgatózás Skoda fellépése után 1864-ben egész Erdélyben azonnal elterjedt. A Liste)' nevéhez kötött antiszeptikus sebkezelés rövid idő alatt szintén közkinesesé vált. Ez volt a régi korszak. Az erdélyi egyetemnek 1872-ben Kolozsvárt történt felállításával egy új korszak vette kezdetét. Klinikákon és laboratóriumokban megnyílt az önálló vizsgálatok s kutatások lehetősége. Az orvosi tudomány előhareosainak lelkes serege kezdte meg a munkát s ez a munka folyt addig, míg a sötét fellegek el nem borították. A haldoklás jelei akkor sem mutatkoztak, csak szunnyadás állott be. Bujkálva, takarva, féltve élesztgettük a parazsat. Tudtuk, hogy nincsen olyan sötét éjszaka, melyet fel ne váltana a pirkadó hajnal. A hajnal itt van. Bilincseinktől megszabadultunk, szárnyainkról lehullottak a kötelékek. S most a Pápai Páriz Ferencek, Köleséri Sámuelek, Mátyus Istvánok, Nyulas Ferencek, s a többiek áldozatos küzdelmeiből, áldásos hazafias működésükből erőt merítve, mindnyájunknak, idősebbeknek és ifjabbaknak, vezéreknek és közkatonáknak, az értékes új erők bekapcsolásával, újult erővel munkához kell látnunk. Minden földi'engéskor az építőmunka mellett a romokkal is számolni kell. De az eredmény így sem maradhat el. Az E. M. E. orvosi szakosztálya egy szebb és tudományos eredményekben gazdagabb jövő elébe néz. S ezt a jövőt nem várjuk, hozzuk!

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Az Első Unitárius Népfőiskolai Tanfolyam Kolozsvárt.

Az Első Unitárius Népfőiskolai Tanfolyam Kolozsvárt. csendes óráimban, vagy álmatlan éjszakáimon át kirajzolódtak előttem a mélytitkú tárnák s gyakran hallani véltem a gépek zakatolását s a verejtékhúzó csákányok döngését a rózsafáim alatt, vagy a templomunk

Részletesebben

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A EMLÉKEZÉS SZEGEDI KŐRÖS GÁSPÁRRA Dr. BENCZE JÓZSEF (Szombathely) Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A széttépett országban rendkívül sivár és nyomorúságos volt az élet. A török hódoltság

Részletesebben

., '"- Benczédi Gergely

., '- Benczédi Gergely ., '"- Benczédi Gergely 1839 1906 Születésén ok 100-ik évfordulója alkalmából idézzük emlékét. Tesszük ezt nagy kegyeleuel okulás céljából: az unitárius anyaszentegyházat a Benczédi Gel'gelyek hiisége

Részletesebben

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.)

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) BÉKÉSI TÉKA 11.sz. A békési Jantyik Mátyás Múzeum tájékoztatója Szerkeszti: B.

Részletesebben

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele 2014. Március 23. hogy egyek legyenek Jn 17,20 A komáromi Plébánia hírlevele II/12. szám Jöjjetek, lássátok meg azt az embert, aki megmondott nekem mindent, amit tettem: nem ez-e a Krisztus? Az evangélium

Részletesebben

Dr. Kassai Miklós ( ) emlékére

Dr. Kassai Miklós ( ) emlékére Dr. Kassai Miklós (1934-2018) emlékére Mély fájdalommal vettük tudomásul a szomorú hírt, hogy Dr. Kassai Miklós főorvos életének 84. évében elhunyt. Búcsúztatásán 2018. január 13-án vettünk részt a hódmezővásárhelyi

Részletesebben

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott

Részletesebben

A BÁNSÁGI MAGYARSÁG HÚSZ ÉVE ROMÁNIÁBAN

A BÁNSÁGI MAGYARSÁG HÚSZ ÉVE ROMÁNIÁBAN A BÁNSÁGI MAGYARSÁG HÚSZ ÉVE ROMÁNIÁBAN 1918 1938. ÍRTA JAKABFFY ELEMÉR és PÁLL GYÖRGY l^.m'n.'ii').'' ASTUDIUM KIADÁSA, BUDAPEST, 1939 Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézet Rt., Budapest. Fel. vezető:

Részletesebben

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES Azt olvassuk a Társadalombiztosító Intézet jogelődjének, az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

Korányi Sándor születésének 150. évfordulóján

Korányi Sándor születésének 150. évfordulóján A magyar belgyógyászat iskolateremtő tudósai Korányi Sándor születésének 150. évfordulóján XXIII. Magyarországi Egészségügyi Napok Debrecen, 2016. október 5. Előadó: Dr. Gazda István a Magyar Tudománytörténeti

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

XXV-ik éuf September October 1890. 5-ik füzet. HUSZ JÁNOS.

XXV-ik éuf September October 1890. 5-ik füzet. HUSZ JÁNOS. KERESZTÉNY MAGVETŐ. XXV-ik éuf September October 1890. 5-ik füzet. HUSZ JÁNOS. Az első társadalmi élet keletkezése óta, a történelem tanúsága szerént az emberi természetben mindég meg volt a hajlam, hogy

Részletesebben

Sokféleképpen belefoghatnék ebbe a történetbe. Ábrándosabb lelkületű olvasóim, akik nem közömbösek régmúlt csaták és elporladt hősök iránt, bizonyára nem vennék zokon, ha úgy kezdeném: régesrég, azokban

Részletesebben

Határtalanul a Felvidéken

Határtalanul a Felvidéken Határtalanul a Felvidéken A nyitrai piarista gimnázium 1698-tól 1919-ig működött. Bottyán János ezredestől misealapítványt szereztek. Végül 1701-ben Mattyasovszky László püspök tett számukra nagyobb alapítványt.

Részletesebben

A kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem Orvosi Karának tanszékvezetői

A kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem Orvosi Karának tanszékvezetői A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI 92. Gazda István A kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem Orvosi Karának tanszékvezetői 1872 1919, 1940 1944 Könyvfejezet Százhuszonöt éve nyílt

Részletesebben

Búcsúzunk Dr. Szenohradszky Páltól

Búcsúzunk Dr. Szenohradszky Páltól Búcsúzunk Dr. Szenohradszky Páltól Szenohradszky Pált búcsúztatjuk, sokaknak Szeno, Doki, legtöbbünknek Pali, Pali Bácsi! Nehéz szívvel, de büszkeséggel vállaltam el, hogy végső útjára kísérve, a Szegedi

Részletesebben

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA.

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA. AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA. Ha a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárának utolsó másfél évtizedéről beszélünk, rögtön megmondjuk olvasóinknak: ezen a területen is a szerves fejlődést becsüljük

Részletesebben

Huzella Tivadar az etikáért, a békéért

Huzella Tivadar az etikáért, a békéért VÉRTES LÁSZLÓ Huzella Tivadar az etikáért, a békéért Dr. Huzella Tivadar professzor az egyetemes orvostudomány elismert képviselője, aki egyidejűleg az etika, a béke, az emberiség feltétlen tisztelője.

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS!

SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS! SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS! Urunk, Jézus Krisztus, te azt mondtad:,,ahol ketten-hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok köztük.'' És az egyház így énekel:,,ahol

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

Erdélyi körutazás. 2011. július 31. - augusztus 05.

Erdélyi körutazás. 2011. július 31. - augusztus 05. Erdélyi körutazás 2011. július 31. - augusztus 05. Indulás: 2011. július 31-én, az iskola elől, az esti órákban (1192 Gutenberg krt. 6. kb. 21.00) Érkezés: 2011. augusztus 05-én az esti órákban, az iskola

Részletesebben

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... *****

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ezüst gyertyatartók fénye mellet egy fiatal férfi hajol íróasztala fölé. Az arca márványfehér,

Részletesebben

EMLÉKKÖNYVÜNK

EMLÉKKÖNYVÜNK EMLÉKKÖNYVÜNK 1938 1998 60 EMLÉKKÖNYVÜNK 1938 1998 60 A ceglédi Kossuth Reálgimnázium 1938. évben végzett tanulóinak emlékkönyve Összeállította: Taracsák István Mûszaki szerkesztés és tipográfia: Taracsák

Részletesebben

AZ IGAZSÁGBA VETETT HIT... A forradalom három vezet jének életrajza

AZ IGAZSÁGBA VETETT HIT... A forradalom három vezet jének életrajza AZ IGAZSÁGBA VETETT HIT... A forradalom három vezet jének életrajza Dr. Daróczi Gusztáv (1899 1979) 1 1899. június 3-án született Hajdúböszörményben. A család hat gyermeke közül volt a legid sebb. Apja

Részletesebben

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja kiemelkedõ Szövetkezeti gondolkodók, személyiségek és szervezõk Erdélyben Balázs Ferenc (1901 1937) Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér

Részletesebben

1912 ÁPRILI S 1. ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGO S ERDÉSZET I EGYESÜLE T KÖZLÖNYE KIADJA: AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET. Szerkeszti:

1912 ÁPRILI S 1. ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGO S ERDÉSZET I EGYESÜLE T KÖZLÖNYE KIADJA: AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET. Szerkeszti: 1912 ÁPRILI S 1. ERDÉSZETI LAPOK Ll. ÉVF. AZ ORSZÁGO S ERDÉSZET I EGYESÜLE T KÖZLÖNYE 7. FÜZET. KIADJA: AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET Szerkeszti: B U N D K Á R O L Megjelenik minden hó 1-én és 15-én.

Részletesebben

- Imádkozzunk Urunkhoz, Istenünkhöz és a Szűzanyához, tanítsanak meg bennünket arra, hogy mindig helyesen kérjük azt, ami javunkra szolgál!

- Imádkozzunk Urunkhoz, Istenünkhöz és a Szűzanyához, tanítsanak meg bennünket arra, hogy mindig helyesen kérjük azt, ami javunkra szolgál! Gyújtsunk mécsest a 6 éve elhunyt Bálint József jezsuita atyáért, a két éve elhunyt Máriáért, Lászlóért és Júliannáért valamint az egy éve elhunyt Nándiért. Drága Üdvözítőnk, szándékainkat egyesítjük szerető

Részletesebben

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN.

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN. EGYHÁZI IRODALMUNK 1 925-BEN 155 Tanügyi jelentések újra sok kívánalmat tártak fel, minthogy azonban a tanügy helyzete a napi kérdések legégetőbbje, s minthogy e téren elhatározások előtt állunk, e kérdések

Részletesebben

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Killyéni András A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Az első világháború előtti kolozsvári sportélet fejlődését kétségtelenül meghatározták az akkori sportvezetők: arisztokraták, köznemesek, később

Részletesebben

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire

Részletesebben

Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne:

Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne: Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne: Kint azt kiáltják: [ ] Éljen a szabadság! Diákok mennek erre, föl-földobálják a sapkájukat, ujjongva éltetik a szabadságot. Ami az

Részletesebben

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó 1. Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó barátnak nem. A motort nem állította le, halk zúgása

Részletesebben

Munkában eltöltött. 50 év. emlékére A POSNER NYOMDA RT VEZETŐSÉGE ÉS SZEMÉLYZETE

Munkában eltöltött. 50 év. emlékére A POSNER NYOMDA RT VEZETŐSÉGE ÉS SZEMÉLYZETE Munkában eltöltött 50 év emlékére A POSNER NYOMDA RT VEZETŐSÉGE ÉS SZEMÉLYZETE ANNAU ANDRÁS könyvkötő, 1876-ban született és 1888-ban Belgrádba ment tanulónak. Belgrádból 1893-ban Budapestre jött és a

Részletesebben

Ünnepi prédikáció 1. 1 Elhangzott a konferencia záróistentiszteletén, Magyarsároson. Körmöczi János beszédének

Ünnepi prédikáció 1. 1 Elhangzott a konferencia záróistentiszteletén, Magyarsároson. Körmöczi János beszédének Ünnepi prédikáció 1 Bölcsesség 4,8 9. Nem a hosszú idős vénség a tiszteletes vénség, sem pedig nem az, melyet esztendők száma határozott meg, hanem az embereknek vénségek a bölcsesség és a vénség a makula

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Japánnak a történelem során olyan politikai rendszere volt, amelyben mértéktelen politikai ambíció általában nem ütötte fel a fejét. A hatalmi problémák egy lépcsőfokkal

Részletesebben

A pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220

A pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220 Antall József A pszichoanalízis magyarországi történetérõl 220 Igen tisztelt vendégeink, hölgyeim és uraim! Megtisztelõ felkérésnek teszek eleget, amikor a nemzetközi pszichoanalitikus konferencia alkalmából

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

Munkában eltöltött 50 év emlékére A POSNER NYOMDA RT. VEZETŐSÉGE ÉS SZEMÉLYZETE

Munkában eltöltött 50 év emlékére A POSNER NYOMDA RT. VEZETŐSÉGE ÉS SZEMÉLYZETE Munkában eltöltött 50 év emlékére A POSNER NYOMDA RT. VEZETŐSÉGE ÉS SZEMÉLYZETE ANNAU ANDRÁS könyvkötő, 1876-ban született és 1888-ban Belgrádba ment tanulónak. Belgrádból 1893-ban Budapestre jött és a

Részletesebben

UGYE JÓ ITT? Amikor a vér szava helyett a szeretet szava dönt

UGYE JÓ ITT? Amikor a vér szava helyett a szeretet szava dönt 2004 Herbut Anikó UGYE JÓ ITT? 1. díj Amikor a vér szava helyett a szeretet szava dönt Megrázó olvasmányélményt jelentett számomra Micaela von Marcard A rokokó, avagy kísérlet az emberi szíven című alkotásával

Részletesebben

Pál származása és elhívása

Pál származása és elhívása 11. tanulmány Szeptember 5 11. Pál származása és elhívása SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Apostolok cselekedetei 9:1-22; 26:18; 1Korinthus 15:10; Galata 2:1-17; Filippi 3:6 De az Úr azt mondta neki:

Részletesebben

F E L J E G Y Z É S. Készült: Kalocsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. augusztus 20-i ünnepi üléséről. Ülés helye: Városháza Díszterme

F E L J E G Y Z É S. Készült: Kalocsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. augusztus 20-i ünnepi üléséről. Ülés helye: Városháza Díszterme F E L J E G Y Z É S Készült: Kalocsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. augusztus 20-i ünnepi üléséről Ülés helye: Városháza Díszterme Jelen vannak: Dr. Filvig Géza Marsovszky Lászlóné Simon

Részletesebben

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Székely Tanintézet Tevelen

Székely Tanintézet Tevelen Mentoromnak, Földi Istvánnak emlékére Fábián Margit Székely Tanintézet Tevelen A Teveli Kőrösi Csoma Sándor Székely Tanintézet története Földi István leveleinek tükrében Előszó 2007-ben Erdős Borbála,

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Élet - Halál (90x70 cm, vászon, olaj) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA ÉLET és HALÁL Az élet a halál kistestvére. (Dobrosi Andrea) Az életre

Részletesebben

A Hajdúsági Múzeum megalapítása.

A Hajdúsági Múzeum megalapítása. A Hajdúsági Múzeum megalapítása. Az ősember előkerült munkaeszközei, emlékei összegyűjtésére a múltban semminemű kísérlettel nem találkozunk Hajdúböszörményben annak ellenére, hogy több mint kétszáz éve

Részletesebben

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai

Részletesebben

Iskolai zenei életünk története

Iskolai zenei életünk története Iskolai zenei életünk története Az iskolai kórus Iskolánk első kórusa, az Ifjúsági Dalkör 1879-ben jött létre Harrach József tanár vezetésével. Nemcsak az ifjúság éneklését tette lehetővé, hanem gyűjtéseket

Részletesebben

Semmelweis szobor avatása az Állami Szívkórházban

Semmelweis szobor avatása az Állami Szívkórházban Semmelweis szobor avatása az Állami Szívkórházban 2016.06.30 2016. június 30-án szobrot avattak Semmelweis Ignác tiszteletére a balatonfüredi Állami Szívkórházban. A rendezvényen Prof. Dr. Veress Gábor

Részletesebben

Rács Balázs főtörzsőrmester

Rács Balázs főtörzsőrmester Rács Balázs főtörzsőrmester 1908-ban született a Csanád vármegyei Magyarbánhegyesen, egy kisbirtokos család nyolc gyermeke közül negyedikként. Az elemi iskolát kitűnő eredménnyel végezte el, amely után

Részletesebben

Hetvened vasárnap Lepsényi Miklós, * ferences áldozópap, pozsonyi hitszónok prédikációja (1888)

Hetvened vasárnap Lepsényi Miklós, * ferences áldozópap, pozsonyi hitszónok prédikációja (1888) Hetvened vasárnap Lepsényi Miklós, * ferences áldozópap, pozsonyi hitszónok prédikációja (1888) EVANGÉLIUM * Mt 20,1-16 Ezek az utolsók egy óráig munkálkodtak, és egyenlőkké tetted őket velünk, kik a nap

Részletesebben

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Dr. Hadnagy Imre József Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Kiállítócsarnok nem lévén a gyűjtemény néhány muzeális tűzoltószere és a hazai tűzvédelem jeles személyiségeinek domborműve az intézménynek

Részletesebben

Jelentés az»erdélyi Múzeum«1941 1943. ^vi működéséről

Jelentés az»erdélyi Múzeum«1941 1943. ^vi működéséről tott és fájdalmasan nélkülözött intézményeinkkel ápoljuk a lelki összetartozást, jó sorsunkban ne feledkezzünk meg róluk, amikor azok a megpróbáltatás nehéz idejét élik, a felelőségérzetet, mellyel ezeknek

Részletesebben

Húsvét a Bruderhofban

Húsvét a Bruderhofban Húsvét a Bruderhofban 1998 augusztusában Gyurka bácsi bíztatására az akkor 6 fős családunk elrepült az angliai Beech Grove nevű protestáns eredetű, megújult hutteri gyökerű családközösségbe. Erről a 6

Részletesebben

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1]

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Published on Reformáció (http://reformacio.mnl.gov.hu) Címlap > Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Küry

Részletesebben

Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek!

Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek! Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek! Vannak emberek, akiken érződik, hogy a helyükön vannak, tudják mit akarnak, miért vannak a földön. Mások nyugtalanok, keresik, de nem

Részletesebben

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából Visszapillantó 2015. november 14 Visszapillantó 2015. november 14 A Debreceni Főnix

Részletesebben

"E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos"

E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos "E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos" Meghökkentő ezt itt olvasni, a csendes kertvárosi környezetben. Hisz Kispest talán még nem is létezett, amikor Batthyány Lajost 1849. október

Részletesebben

Foucauld atyáért adtak hálát halála 100. évfordulóján

Foucauld atyáért adtak hálát halála 100. évfordulóján Foucauld atyáért adtak hálát halála 100. évfordulóján 2016. november 13. vasárnap 13:00 Boldog Charles de Foucauld halálának 100. évfordulójáról emlékeztek meg a budapesti Páli Szent Vinceplébániatemplomban

Részletesebben

Iskolakód 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 6. év f olyam

Iskolakód 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 6. év f olyam Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Iskolakód 5 Évfolyam Osztálykód Naplósorszám Nem 2008/2009. S ZÖVEGÉRTÉS 6. év f olyam Az iskola Név:...

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

2011.június XXI. évfolyam 6.szám BAJÓTI LAKODALMAS A BAJÓ TI Ö NKO RM ÁNYZAT LAPJA. Bajóti Kisbíró

2011.június XXI. évfolyam 6.szám BAJÓTI LAKODALMAS A BAJÓ TI Ö NKO RM ÁNYZAT LAPJA. Bajóti Kisbíró 1 Bajóti Kisbíró A BAJÓ TI Ö NKO RM ÁNYZAT LAPJA 2011.június XXI. évfolyam 6.szám BAJÓTI LAKODALMAS A vőfély elbúcsúztatja a menyasszonyt és a vőlegényt szüleitől,testvéreitől, barátaitól, Lakodalmas menet

Részletesebben

Jézus, a tanítómester

Jézus, a tanítómester 9. tanulmány Jézus, a tanítómester május 23 29. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 6:5; Lukács 4:31-37; 6:20-49; 8:19-21, 22-25; 10:25-37 Mindenkit ámulatba ejtett tanítása, mert szavának ereje

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

GYÁSZJELENTÉS GYÁSZJELENTÉS. Dr. Varga Ferenc emlékére. Kedves Feri! 1 / 5

GYÁSZJELENTÉS GYÁSZJELENTÉS. Dr. Varga Ferenc emlékére. Kedves Feri! 1 / 5 Mély fájdalommal és tisztelettel Dr. Varga adózva Ferenc tudatjuk,, a hogy Magyar Kórházszövetség többszörös volt elnöke, a A Kórházszövetség saját halottjának tekinti, tiszteletére és emlékére szánja

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

A tanítói pálya elnőiesedésének történeti előzményei

A tanítói pálya elnőiesedésének történeti előzményei 314 kutatás közben tanulmányi eredményességgel. A munka világában tapasztalt sikerességre a demográfiai háttér nem volt erőteljes hatással, a tanulmányokat illetően pedig várakozásunkhoz képest eltérő

Részletesebben

Szerintem vannak csodák

Szerintem vannak csodák Brjeska Dóra Szerintem vannak csodák De neked is tenned kell értük 2015 Bevezetés Ajánlom ezt a könyvet valakinek, aki már egy másik, sokkal békésebb helyről vigyáz ránk és segít nekünk. Így kezdődik egy

Részletesebben

ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET. CSíKRÁKOS

ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET. CSíKRÁKOS ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET CSíKRÁKOS HONISMERETI ESSZÉ SZÉKELY ANGYALKA MÁRIA GÖRÖCSFALVA MÁRTON ÁRON GIMNÁZIUM 2014 1 Csíkrákos a Csíkszeredától 10 km-re, az Olt mentén helyezkedik el. Csíkrákos községhez még

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

K Ü L Ö N F É L É K. Br. P. Horváth Arthur

K Ü L Ö N F É L É K. Br. P. Horváth Arthur KÜLÖNFÉLÉK. Br. P. Horváth Arthur a küküllői egyházkör 1929. évi közgyűlésén az új kultusztörvényről és az egyházi államsegélyről ezeket mondotta: A büntető törvénykönyv rendelkezései, minden román állampolgárra

Részletesebben

Az elsõ. 2012. május 20. 9. évf. 5. szám.

Az elsõ. 2012. május 20. 9. évf. 5. szám. 9. évf. 5. szám. 2012. május 20. Az elsõ Az elsõ egyben az egyetlen is. Elsõbõl nincsen több, ezért életünk során végig egyben egyetlen is marad, ami meghatározza életünket. A házasság is családdá csak

Részletesebben

Minap kurtán-furcsán váratlanul elment

Minap kurtán-furcsán váratlanul elment I A Remény illata Minap kurtán-furcsán váratlanul elment közülünk Eszes Tamás (Isten nyugosztalja) a Véderő egykori főparancsnoka, ma-holnap én, azután Te következel. Vagy fordítva. A lényegen nem változtat.

Részletesebben

Magyar mint idegen nyelv - B2 (középfok)

Magyar mint idegen nyelv - B2 (középfok) 1. szöveg Hallgassa meg a szöveget, és oldja meg az utána következő feladatokat! Maximális pontszám: 10 Feladatmegoldási idő: 15 perc Ha farsang, akkor természetesen bál. A farsangi bálok a XIX. század

Részletesebben

bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Bibliatanulmányozó Feladatlap

bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Bibliatanulmányozó Feladatlap Írd ide az adataidat! neved: Korod: Születésnapod: Címed: Telefonszámod: e-mail címed: Aki javítani szokta: Bibliatanulmányozó Feladatlap bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Olvasd el:

Részletesebben

FEHÉRKÉMÉNYSEPRK ORSZÁGOS TÁRSADALMI SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE 9600 Sárvár Akácfa út 33. Email cím: dabasit@airplanet.hu; Telefon: 06-20/ 399-5821.

FEHÉRKÉMÉNYSEPRK ORSZÁGOS TÁRSADALMI SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE 9600 Sárvár Akácfa út 33. Email cím: dabasit@airplanet.hu; Telefon: 06-20/ 399-5821. FEHÉRKÉMÉNYSEPRK ORSZÁGOS TÁRSADALMI SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE 9600 Sárvár Akácfa út 33. Email cím: dabasit@airplanet.hu; Telefon: 06-20/ 399-5821. IGAZSÁGÜGYI és RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Dr. Draskovics Tibor

Részletesebben

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Davidovits Mózes? 1890-es évek Apai nagyanya Davidovits Mózesné (szül.? Ráhel)?? Anyai nagyapa Csernovits Efraim? 1937 Anyai nagyanya Csernovits Efraimné (szül.? Eszter? 1888/9 Apa

Részletesebben

A választmány jelentése a közgyűlésnek az E. M. E. 1931. évi működéséről.

A választmány jelentése a közgyűlésnek az E. M. E. 1931. évi működéséről. 97 RDÉLYI ÚZU-GYSÜLT A választmány jelentése a közgyűlésnek az... 1931. évi működéséről. Az rdélyi úzeum-gyesületnek 1931. évi működéséről szóló jelentésünkben sajnálattal ismét azt kell megállapítanunk,

Részletesebben

,,Én, Werner Sándor, kvietált honvédhadnagy az Úr 1900. esztendejében Kladovka Máriát, azt a nőt, akit legszebbnek tartottam és leginkább szerettem,

,,Én, Werner Sándor, kvietált honvédhadnagy az Úr 1900. esztendejében Kladovka Máriát, azt a nőt, akit legszebbnek tartottam és leginkább szerettem, ,,Én, Werner Sándor, kvietált honvédhadnagy az Úr 1900. esztendejében Kladovka Máriát, azt a nőt, akit legszebbnek tartottam és leginkább szerettem, és aki törvénytelen, de igazi fiút szült nekem, bár

Részletesebben

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra ARCHÍVUM Balaton Petra A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a 19. század végén terelõdött

Részletesebben

Magnifice Rector! Tisztelt Dékán Asszony! Tisztelt Kari Tanács! Kedves Vendégeink! Hölgyeim és Uraim!

Magnifice Rector! Tisztelt Dékán Asszony! Tisztelt Kari Tanács! Kedves Vendégeink! Hölgyeim és Uraim! Magnifice Rector! Tisztelt Dékán Asszony! Tisztelt Kari Tanács! Kedves Vendégeink! Hölgyeim és Uraim! Régi idők tanújaként beszélni egy nagy múltú intézmény ünnepére összegyűlt vendégek előtt, közöttük

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

3 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent Erzsébet Árpád-házi Szent Kinga Árpád-házi Boldog Jolán Árpád-házi Szent Margit Szent Hedvig

3 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent Erzsébet Árpád-házi Szent Kinga Árpád-házi Boldog Jolán Árpád-házi Szent Margit Szent Hedvig 3 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent Erzsébet Árpád-házi Szent Kinga Árpád-házi Boldog Jolán Árpád-házi Szent Margit Szent Hedvig 2013 ( 2 ) Erzsébet sokat imádkozott Árpád-házi Szent Erzsébet Ünnepe:

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben A Kárpát-medence fazekasművészetét egyedülálló változatosság jellemzi: a XVIII. századra kialakult az egyes központokra jellemző sajátos formavilág és

Részletesebben

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak.

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak. Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak. 1 2 'Abdu'l-Bahá sok évet töltött a Szentföldön, Akkó városában. Éveken keresztül fogoly volt, és

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INTÉZMÉNYI ÜNNEPEK ÉS MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INTÉZMÉNYI ÜNNEPEK ÉS MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INTÉZMÉNYI ÜNNEPEK ÉS MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE Szeged, 2013. október 28. Intézményi ünnepek és megemlékezések rendje a Szegedi Tudományegyetemen 1 A Szegedi Tudományegyetem (továbbiakban:

Részletesebben

A FOGORVOSTUDOMÁNY HELYE AZ ÉLETTUDOMÁNYOK VILÁGÁBAN. A FOGORVOSI TUDOMÁNYÁGAK SZEREPE A GYÓGYÍTÁSBA, A FOGORVOSI TEAM

A FOGORVOSTUDOMÁNY HELYE AZ ÉLETTUDOMÁNYOK VILÁGÁBAN. A FOGORVOSI TUDOMÁNYÁGAK SZEREPE A GYÓGYÍTÁSBA, A FOGORVOSI TEAM A FOGORVOSTUDOMÁNY HELYE AZ ÉLETTUDOMÁNYOK VILÁGÁBAN. A FOGORVOSI TUDOMÁNYÁGAK SZEREPE A GYÓGYÍTÁSBA, A FOGORVOSI TEAM Készítette: Dr. Dézsi Anna Júlia ÉLETTUDOMÁNY Alkalmazott tudományok gyakorlati tevékenység

Részletesebben

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait. Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt

Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt Bejegyzés 1607. január. 5. Bocskai István (igen tisztelt példaképem) valláskülönbség nélkül egyesítette a magyar nemzet szabadságának

Részletesebben

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül.

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül. Családfa Apai nagyapa Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Apai nagyanya Kohn Simonné (szül.: Smutzer Teréz) 1850-es évek 1890-es évek) Anyai Anyai nagyapa nagyanya Weisz Adolfné Weisz Adolf (szül.: Rosenstock

Részletesebben

Negyven év eredményei egy nógrád megyei település politikai, gazdasági, társadalmi életében

Negyven év eredményei egy nógrád megyei település politikai, gazdasági, társadalmi életében Honvéd János Negyven év eredményei egy nógrád megyei település politikai, gazdasági, társadalmi életében [ Jelen beszámoló az egykori Magyar Szocialista Munkáspárt intézményén belül, az 1980-as évek közepén

Részletesebben