A XII. Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet évi költségvetésének végrehajtása

Átírás

1 A XII. Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet évi költségvetésének végrehajtása Budapest, június

2 I. Agrárgazdasági, környezetvédelmi helyzetértékelés A 2010-es esztendő fontos, agrárpolitikai szempontból is számottevő eseménye az áprilisi választások eredményeként megvalósult Kormányváltás. Az agrár- és vidékfejlesztési feladatok kibővültek a környezetvédelemmel, így az új néven létrejött Vidékfejlesztési Minisztérium ma már az agrárgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és élelmiszerbiztonság, a vidékfejlesztés és a környezetvédelem, valamint a vízgazdálkodás területeiért is felelős kormányzati szerv. Ha a 2010-es agrárgazdasági folyamatokban még nem is érződik teljes valóságában az agrár-, illetve vidékpolitika, valamint a környezetgazdálkodás terén várható szemléletváltás, a 2011-es évben már komolyabb hangsúlyváltásokra lehet számítani. Prioritássá válik a vidéki munkahelyteremtés és a hazai piac. Az élhetőbb vidék megteremtésének érdekében elsőbbséget élvez a hozzáadott érték növelést eredményező állattenyésztés fejlesztése és az elsődleges élelmiszer feldolgozás. Előtérbe kerül a termelésdiverzifikáció, a vidék foglalkoztatási erejének növelését szolgáló termelési szerkezetváltás, a mezőgazdasághoz kötődő szolgáltatások fejlesztése, a helyi piacok nyújtotta alternatív piacra jutási lehetőségek kiaknázása. Az öntözött területek növelésével lehetőséget kívánunk teremteni a kertészeti termelés fejlesztésére, a termálvíz mezőgazdasági hasznosítására, a biogazdálkodás fejlesztésére. A környezetileg érzékeny területeken előtérbe kerül az ökológiai gazdálkodás, a hagyományos, legeltetéses állattartás. A megújuló energiatermelés növelését célzó európai uniós és kormányzati törekvéseket a mezőgazdasági melléktermékekre alapozott biomassza hasznosítás fejlesztésével kívánjuk szolgálni. Az exportpiacokon a minőségi termékeink külpiaci keresettségének fokozásával a magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek részarányának növelését eredményező új közösségi marketing stratégia kialakítására törekszünk. 1) Az agrárgazdaság helyzete A 2008 végén kirobbant, majd 2009-ben kiteljesedő és jórészt a 2010-es gazdasági folyamatokat is drasztikusan befolyásoló világgazdasági válság, az év első felében mind a belpiaci, mind a külpiaci kereslet alakulását negatívan befolyásolta. Az agrárpolitika alakításában is szerepet játszott a 2009-ben Magyarországon egyértelműen zsugorodó gazdaság, a csökkenő GDP. A 2010-es esztendő ugyanakkor a kilábalás kezdeti jegyeit mutatta nemzetgazdasági szinten is. A IV. negyedévi bruttó hazai termék (GDP) a KSH tájékoztatója alapján mintegy 1,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest es év egészében az ország gazdasági teljesítménye 1,2%-kal volt magasabb az előző évinél. A gazdasági növekedés beindulására a nemzeti szinten 21%-kal bővülő export, kiváltképp az ipari termékexport jelentős húzóerőt gyakorolt, melyhez az élelmiszergazdasági termékkivitel második felétől számítható felívelése is pozitívan járult hozzá. 2

3 A magyar agrárgazdaság évi helyzetének alakulását azonban nem pusztán a gazdasági környezet, hanem az időjárás szélsőséges alakulása is befolyásolta. Nem is beszélve a mezőgazdasági alapanyagok világpiaci árának éven belüli szélsőséges alakulásáról, a terményárak - G-20 számára is megoldandó feladatot adó -, a szegénység eszkalációját maga után vonó volatilitásáról. A terményárak mostani drasztikus növekedése mögött egyébként kísértetiesen hasonló, a as élelmiszerár robbanást előidéző összetevőket, faktorokat találjuk. Úgymint az olajárak emelkedését, a gabonakészletek csökkenését, a feltörekvő piacok élelmiszerszükségletének gyors emelkedését, a klimatikus viszonyok szélsőséges alakulása miatti regionális terméskiesést és a spekuláció tőzsdei árakat felverő jelenlétét. Magyarországon a 2010-es esztendő, túlzás nélkül állítható, hogy a természeti katasztrófák éve volt. Súlyos ár- és belvizek, pusztító széllökések, sorozatos viharok és a lábon álló növényi kultúrákat letaroló jégesők pusztították természeti környezetünket éppúgy, mint az épített kultúrát. A tavasszal és ősszel, illetve télen is jelentkező, több százezer hektár mezőgazdasági területet elborító belvizek nem csak a terményt pusztították, de akadályozták az időszerű talajművelési munkák elvégzését, a vetőmag időben történő talajba juttatását is. Az év végén jött enyhülés nyomán keletkezett belvíz rontva a 2011-es termelési kilátásokat több mint 400 ezer hektáron pusztított. A mostoha természeti körülményeket ipari katasztrófa is súlyosbította (lásd. vörösiszap pusztítása), így a 2010-es esztendő a kárenyhítési rendszert kemény próbatétel elé állította. Főbb eredmények, 2010 Termelési háttér Kalászos gabonából 2010-ben, 1,5 millió hektáron (a évinél 11%-kal kisebb területen), 5,3 millió tonna gabona termett. Az átlagtermés mind búzából, mind árpából 12%-kal gyengébb volt 2009-hez képest, sőt az elmúlt 5 év átlagához képest 19%-os az átlagtermés csökkenés mértéke A hazai gyümölcstermesztés eredményeiben is 15-20%-os csökkenés mutatkozott. A leszüretelt szőlő (500 ezer tonna) az esős időjárás következtében terjedő gombabetegségek miatt 35%-kal volt kevesebb, mint az előző évben. A korábbi évekre jellemző állatállomány csökkenési tendencia 2010-ben is folytatódott. A szarvasmarha-állomány 681 ezerre csökkent. Az ország sertésállománya 2010 decemberében 3 millió 168 ezer volt. Gazdasági jellemzők 2010-ben a magyar mezőgazdaság folyóáron mért teljes kibocsátása, a termelői árak jelentős emelkedése következtében, előzetes adatok szerint, 10%-kal haladta meg, a évit. 3

4 Az ágazat egésze a bruttó hazai termék (GDP) előállításához 2,9%-kal, az élelmiszeripar pedig 1,9%-kal járult hozzá. A mezőgazdasági termelői árak átlagosan 17%-kal haladták meg a évi szintet. A növényi termékek termelői ár színvonala 31%-kal, az élő állatok és állati termékek termelőár színvonala pedig 1%-kal nőtt. Az agrárolló javult, a termelés jövedelmezősége emelkedett, a növénytermesztés ismét jobb helyzetbe került. A fogyasztás szerkezetében némiképp erősödött az élelmiszerekre fordított kiadások szerepe, a 2009-es 26%-hoz képest 2010-ben a teljes fogyasztásból a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek 26,3%-kal részesedtek. A termelés financiális háttere kedvezőtlenül alakult. A pénzügyi, gazdasági válság okozta bajok egyike, a hitelhez jutás megnehezülése. A mezőgazdasági termelés és részben az élelmiszeripari feldolgozás is, a termelési folyamat jellegénél fogva erősen hitel igényes folyamat, hiszen a bevétel többnyire szakaszos, a ráfordítás pedig folyamatos. A korábbi évek hitelállományához képest az élelmiszergazdasági hitelek állománya 2010-ben a töredékére esett vissza. Piaci változások A gabona világpiacán bekövetkezett változások más irányt szabtak a elején érzékelhető folyamatoknak. Oroszországban az év közepén elrendelt gabona kiviteli tilalom is a hiánypszichózis érzetét erősítette, így áremelkedést gerjesztett a gabonatőzsdéken. A világ más gabonatermő vidékei is szenvedtek az aszályos időjárástól, így a gabona világpiaci ára drasztikus emelkedésnek indult. A magyar belpiacon is drágult a gabona. A külpiaci kereslet élénkült, így a búza értékesítési ára augusztusban már 40%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A dráguló gabona, emelkedő élelmiszerárakat eredményezett. Az agrártermékek termelői árszintje 2010 decemberében 29%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 41,7%-kal, az élő állatok és állati termékeké pedig 9,9%-kal emelkedett ben az agrártermékek termelői árszintje összességében 16,8%-kal haladta meg az előző évit. Az élelmiszerek fogyasztói árai 2010-ben az átlagosnál nagyobb mértékben, mintegy 6,7%-kal nőttek. Magyar agrár-külkereskedelem Az élelmiszergazdaság évi kivitele millió euró, behozatala millió euró volt. A kivitel 13,8%-kal, a behozatal közel 9,7%-kal volt magasabb, mint a 2009-es. Az agrár-külkereskedelemből származó aktívum 21,9%-os növekedés mellett millió euró fölé emelkedett. 4

5 Az Európai Unió az időarányos exportértékből 82%-kal, az import értékéből 92,8%- kal részesedett. Agrár-külkereskedelmi forgalmunk az EU tagállamok viszonylatában 10,9%-kal bővült, az egyenleg 1,3 milliárd eurós értéke 13%-kal nagyobb, mint azonos időszakában volt. A három legfontosabb agrárkülpiacunk, az export mintegy 40%-át reprezentálva Románia, Németország és Olaszország volt. Agrár-károk A korábban említett súlyos ár- és belvízkárok, jég- és viharkárok alaposan próbára tették a kölcsönösségi alapon működő nemzeti kárenyhítési rendszert. A magyar kárenyhítési rendszer arra épül, hogy a gazdálkodó által önkéntes alapon, a Kárenyhítési Alapba befizetett összeget a Kormány ugyanakkora összeggel kiegészíti. A természeti katasztrófák által okozott közvetlen és közvetett károk értéke a mezőgazdaságban milliárd forintra becsülhető. A 2010-es elemi károk nagyságrendje és a kárenyhítési rendszer nyújtotta szolgáltatások elégtelen volta a kockázatkezelési és kárenyhítési rendszer újragondolására készteti a kormányzatot. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások jogcímeit és előirányzatait, a és évi teljesítések összehasonlítását az 1. számú táblázat tartalmazza. (A táblázatban tájékoztatásul a fejezeti költségvetés részét nem képező közvetlen uniós támogatások és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (továbbiakban: NFÜ) tartozó Agrár Vidékfejlesztési Operatív Programok (továbbiakban: AVOP) is feltüntetésre kerültek.) Az előirányzat neve Nemzeti támogatások Erdészeti feladatok támogatása Termőföldvéde lem támogatása Állattenyésztési támogatás Vadgazdálkodá s támogatás Fejlesztési típusú támogatások Folyó kiadások és jövedelem támogatások Erdőtelepítés, átalakítás, fásítás támogatása évi terv Központi költségvetés évi agrár- és vidékfejlesztési támogatások EU alapjaiból Összesen millió forint évi tényleges évi tényleges évi terv Központi költségve tés EU alapjaiból Összesen , ,4 0, , , ,2 0, , ,8 32,1-32,1 450,0 541,4-541,4 251,0 231,0-231,0-0,1-0,1 780,0 791,4-791,4 750,0 723,0-723,0 180,0 148,9-148,9 10,0 0,4-0,4 870,0 481,0-481,0 350,0 147,9-147, , , , , , ,4 270,0 18,1-18,1 450,0 715,5-715,5 5

6 Az előirányzat neve Fenntartható erdőgazdálkod ás támogatása Nemzeti agrárkár enyhítés Állat- és növénykártalan ítás Árfolyamkock. és EU által nem térített kiad. EU társfinanszíroz Méhészeti ással működő Nemzeti Program Igyál tejet program Iskolagyümölcs program Egyes speciális szövetkezések támogatása Egyes állatbetegségek megelőzése Uniós programok ÁFA fedezete Nemzeti Vidékfejlesztési Terv SAPARD intézkedések Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Nemzeti Diverzifikációs Program Halászati Operatív Program Az EU által közvetlenül folyósított támogatások Piaci intézkedések Ter.alapú támhoz kapcs. elkülönített cukortám évi terv Központi költségvetés évi tényleges évi tényleges évi Összesen terv EU alapjaiból Központi költségve tés EU alapjaiból Összesen ,0 970,7-970,7 351,8 20,4-20, , , ,7 500, , ,5 500, , , , , , , , , , , , , , , , ,0 480,0 485,1-485,1 480,0 501,8-501,8 900,0 853,4-853,4 400,0 689,8-689, ,0 524,7-524,7 450, , ,2 910,0 685,6-685, ,0 920,1-920,1 500,0 700,5-700,5 0,0 708,4-708,4 800,0 627,3-627,3 0,0 810,7-810,7 0,0 483,5-483,5 0,0 183,8-183,8 0,0 43,5-43, , , , , , , , , , , ,8 0, , , ,0 49,2-49, ,0 13,2 39,5 52, ,0 380, , , ,4 0, , , ,5 0, , , , , , ,5 0, , , ,0 0, , ,4 6

7 Az előirányzat neve Egyedi és különleges tejtámogatás Egységes területalapú támogatások (SAPS) évi terv Központi költségvetés évi tényleges évi tényleges évi terv EU alapjaiból Összesen Központi költségve tés EU alapjaiból Összesen ,0 0, , , , , , ,0 0, , ,0 Mindösszesen , , , , , , , ,7 ÚMVP-nél, HOP-nál a teljesítésben a bevétel, támogatás nem egyenlő a kiadással a maradvány miatt. A kizárólag nemzeti támogatások aránya az összes (hazai és uniós) agrár- és vidékfejlesztési támogatáson belül, az uniós csatlakozást követően jelentősen csökkent, de szerepe egyáltalán nem elhanyagolható, hanem továbbra is fontos eszköze a nemzeti célok érvényesítésének. Nemzeti támogatásokra évben ,2 millió forint kifizetés teljesült. (A támogatási jogcímek közül az erdészeti feladatok, a fejlesztési típusú támogatások, valamint az erdőtelepítési támogatások jórészt a csatlakozás előtti nemzeti támogatások determinációi, új kötelezettségek e jogcímekre már nem vállalhatók. Szerepüket az uniós társfinanszírozással működő Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, illetve évtől az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban: ÚMVP) vette át.) A nemzeti támogatások között legnagyobb súllyal a Folyó kiadások és jövedelemtámogatások előirányzat szerepel, ,4 millió forint teljesített kiadással. Az előző évinél alacsonyabb teljesítés oka, hogy még a évi tervezés menetében az előző Kormányzat által jelentős összegű költségvetési támogatás elvonásra került az előirányzaton és a 2009-es évtől a feladatok finanszírozásába bevonható árfolyamnyereség sem keletkezett. Az állat- és növénykártalanítás - felülről nyitott - előirányzata terhére, a zárlati státuszú állatbetegségek és növényi károsítók felszámolására és járványos elterjedésének megelőzése céljából hozott hatósági intézkedések kapcsán 1.219,5 millió forint kifizetés történt. Az Egyéb uniós támogatásokat kiegészítő nemzeti támogatások jogcímcsoportban a kifizetés 3.729,6 millió forint, az egyes intézkedésekhez 4.401,0 millió forint közvetlen uniós piaci támogatás társul. A vidékfejlesztési és halászati programok nemzeti társfinanszírozással működő uniós támogatások, melyekre évben együttesen kifizetett támogatás ,8 millió forint. 7

8 A VM fejezet költségvetésébe tartozó nemzeti és uniós agrár-vidékfejlesztési támogatások - melyek törvényi soronkénti értékelésére a későbbiekben kerül sor évi együttes összege ,0 millió forint. A évben az agrár- és vidékfejlesztésre - az AVOP-al és közvetlen uniós támogatásokkal együtt - kifizetett összes támogatás ,7 millió forint. Az uniós kifizetéseken belül a területalapú támogatások kifizetéseinek jelentős növekedésében lényeges szerepe van annak, hogy az Európai Bizottság a 2010 tavaszán tapasztalt extrém időjárásra való tekintettel intézkedett a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 73/2009/EK rendelet (a továbbiakban: 73/2009/EK rendelet) 29. cikk (4) bekezdése a) pontjában biztosított SAPS támogatás 50%-nak előrehozott kifizetéséről. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) több mint 170 ezer termelőnek utalt SAPS előleget a C(2010) számú EU Bizottság Határozata alapján, 105 milliárd forint összegben. Még 2010 decemberében további mintegy ,5 millió forint kifizetése vált lehetségessé. A évben SAPS jogcímen kifizetett ,0 millió forint összegű támogatás a évi teljesített kifizetést ,9 millió forinttal haladta meg. A bel- és külpiaci, valamint az intervenciós támogatások évben kifizetett együttes összege ,7 millió forint, ami ,3 millió forinttal kevesebb az előző évinél. Az eltérést az okozza, hogy évben a cukoripari szerkezetátalakítási támogatás ,8 millió forint kifizetés egyszeri tétel volt. Az egyéb agrárpiaci támogatások ,9 millió forint összege tartalmazza a területalapú támogatásokhoz kapcsolódó elkülönített támogatásokat ,9 millió forint összegben és a különleges tejtámogatást ,9 millió forint összegben. A belpiaci támogatásokon belül a Magyar Méhészeti Program 501,8 millió forint, az Iskolatej Program 248,4 millió forint, az Iskolagyümölcs Program 602,0 millió forint, a Nemzeti Diverzifikációs Program 2.764,9 millió forint közvetlen uniós támogatásban részesült. A zöldség-gyümölcs termelői csoportok működési és felhalmozási célú támogatása 2.168,4 millió forint, az állatbetegségek és zoonózisok megelőzése, felszámolása támogatása 880,3 millió forint volt. A szőlő és bor ágazat közvetlen piaci támogatása évben ,8 millió forint. Az 480,9 millió forint évi külpiaci támogatásból a baromfi és tojás exportjához 79,8 millió forint, a sertéshús és feldolgozott termékeihez 26,3 millió forint, az élő szarvasmarha és marhahús exportjához 171,3 millió forint, a tej és tejtermék exporthoz 161,0 millió forint tartozik. Egyéb feldolgozóipari termékek exporttámogatása 42,4 millió forint volt. Az intervenciós felvásárlás kiadásai (intervenciós vételár) soron a évben összességében pénzforgalmi szemléletben ,2 millió forint került teljesítésre. Az 8

9 intervenciós gabona kukorica (7.809,05 tonna), étkezési búza (2.985,47 tonna) és árpa (4.437,72 tonna) értékesítés bevételei (értékesítés vételára) soron a évben összességében pénzügyileg -566,3 millió forint teljesült. Az intervencióhoz kapcsolódó raktározási, szállítási, bevizsgálási soron évben összességében 4.142,7 millió forint került teljesítésre. Ebből a magyar költségvetést 1.192,6 millió forint terhelte, mivel az e-faudit rendszer számításai alapján a technikai költségek soron a évben összességében a Bizottságtól 2.950,1 millió forint került megtérítésre Magyarország részére. Az Uniótól intervencióhoz kapcsolódó finanszírozási költségtérítésre 297,6 millió forint érkezett, mely a magyar állam pénzügyi kereteiből történt készletfelvásárlások miatt keletkezett kamatköltségek EU általi kompenzálására szolgál. 2) A környezetvédelem helyzete A 3. Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglaltakkal összhangban a tárca ben egyrészt folytatta a korábbi években megkezdett programok megvalósítását, biztosította a hazai, EU-s és nemzetközi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi jogszabályokból adódó kötelezettségek teljesítését, másrészt számos területen sikerült előrelépnie a Program céljai megvalósításának elősegítése érdekében. A lakosság életminőségének és a települési környezetminőség javítása Folytatódott az Ivóvízminőség-javító Program és a Nemzeti Szennyvízelvezetési- és tisztítási Megvalósítási Program ütemezett megvalósítása, EU-s és hazai támogatással. Elkészült a hulladékgazdálkodási törvény tervezete, melynek fő célja a hulladékképződés megelőzése, a képződő hulladék minél nagyobb arányú begyűjtése és hasznosítása. A törvény szemléletváltásra ösztönöz, rendelkezik az elkülönített gyűjtési rendszer felállításáról, a hasznosítási arányok növeléséről, a gyártó kiterjesztett felelősségéről. Folyamatos feladatot jelentett az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervek kidolgozása és egyeztetése. A tárca 2010-ben is meghirdette a települési illegális hulladéklerakók felszámolását és az ismétlődő lerakások megakadályozását célzó pályázatát (48 nyertes pályázat keretében 200 helyszínen több mint 17 ezer köbméter illegálisan lerakott hulladék összegyűjtése és ártalmatlanítása történt meg). Folytatódott a Zöld Kommandó akciósorozat, amely 2010-ben az építési és bontási hulladék engedély nélküli kezelésének, lerakásának visszaszorítását tűzte ki célul. Folytatódott, illetve számos helyszínen befejeződött a korszerű hulladékkezelési létesítmények kialakítása (pl. átadták a Dél-Balaton és Sió-völgye Hulladékgazdálkodási Projekt utolsó beruházását, a Somi Nagytérségi Hulladékkezelő Központot (204 települést lát el), a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hulladékgazdálkodási program keretében elkészült a nagyecsedi és a kisvárdai depo, Kerepesen átadták az új hulladékkezelő központot (61 települést lát el)). 9

10 Az új EU levegőminőségi irányelvvel való összhang biztosítása érdekében megjelent a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet. Folyamatos feladatot jelentett a levegőminőségi információs és monitoring rendszerek működtetése, fejlesztése ben negyedik alkalommal került meghirdetésre a Kerékpárosbarát Település 2010 és a Kerékpárosbarát Munkahely 2010 pályázat, melyek célja a megfelelő kerékpáros környezet és infrastruktúra kialakítása, valamint a környezettudatos közlekedési kultúra megteremtése. Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló nemzetközi egyezmény (Espooi egyezmény) szerinti eljárásokban (pl. Heiligenkreuzi hulladékégető) a tárca gondoskodott a nyilvánosság tájékoztatásáról, szakhatóságok bevonásával a környezeti hatástanulmányra vonatkozó hivatalos magyar álláspont összeállításáról, lakossági fórum szervezéséről. Az Egyezmény alkalmazása lehetőséget ad arra, hogy a határon túl tervezett, de Magyarország területét környezetvédelmi szempontból esetleg károsan érintő beruházások engedélyezési eljárásában érvényesítsük érdekeinket. A környezetvédelmi engedélyezési eljárás egyszerűsítése és gyorsítása érdekében az Országgyűlés elfogadta a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: évi LIII. törvény) módosításáról szóló évi XIII. törvényt (a továbbiakban évi XIII. törvény). A módosítás többek között meghatározta az egybefoglalt környezethasználati engedélyre vonatkozó rendelkezéseket, megteremtette annak lehetőségét, hogy bizonyos környezethasználattal járó tevékenységeket a hatóságnak történő bejelentést követően gyakorolhassanak (a felügyelőség engedélyezési eljárásának lefolytatása nélkül), valamint kibővítette a környezetvédelmi felülvizsgálat és a környezetvédelmi teljesítményértékelés esetköreit. A természeti értékek és területek védelme Az országos jelentőségű védett természeti területek összkiterjedése az előző évhez képest 3,2 hektárral növekedett. Öt természetvédelmi kezelési terv jogszabályi kihirdetése történt meg hektárt érintően. A nemzeti park igazgatóságok a vagyonkezelésükben lévő területeknek 54,5%-án ( hektáron) gazdálkodók bevonásával végezték a természetvédelmi kezelést (ami hektárral több az előző évinél). Szántóföldi művelésnél a haszonbérleti szerződés keretében kezelést végző gazdálkodók aránya megközelíti a 64%-ot, gyepterületek kezelése kapcsán pedig a 71%-ot. Az Igazgatóságok vagyonkezelésében lévő állatállomány létszáma december 31-ére közel 3%-kal emelkedett az előző évhez képest (összesen db). A nemzeti parki közmunka programban 2010-ben 300 közmunkás vett részt, hozzájárulva a védett természeti területek és értékek fenntartásához és bemutatásához. Kiemelendő, hogy a program elsősorban kistelepüléseken élő, tartósan munkanélküli embereknek biztosít munka-, és kereseti lehetőséget. Folytatódott az átfogó élőhely-rekonstrukciós tevékenységek, fajvédelmi programok megvalósítása, részben a L'Instrument Financier pour l'environnement (a 10

11 továbbiakban: LIFE/LIFE+) és Környezet és Energia Operativ Program (a továbbiakban: KEOP) támogatásával (pl. élőhely-helyreállítás és gyepkezelés a Tapolcai-medencében, Nagykőrösi pusztai tölgyesek rekonstrukciója, kerecsensólyom védelme). A genetikai erőforrások megőrzése érdekében az EU LIFE+ programja által is finanszírozott egyedülálló magbank létrehozása kezdődött. A Pannon Magbank a világ tizenharmadik legnagyobb nemzeti mezőgazdasági génbankjaként számon tartott Tápiószelei Génbank kibővítésével valósul meg és a hazai, vadon élő növények génbanki megőrzését szolgálja. Elkészült a természetvédelmi őrzés szervezeti átalakítását tartalmazó koncepció. Megvalósult a Természetvédelmi Őrszolgálat Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszerhez történő csatlakozása. A kizárólag készenléti szervek által használt technológia lehetővé teszi a folyamatos csoportkommunikációt valamennyi használó között. A Természetvédelmi Őrszolgálat létszáma nem változott az előző évihez képest (255 fő). Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8.) Kormányrendelet módosításáról szóló 23/2010. (II. 11.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet megjelenésével Magyarország az Európai Bizottság követelményeinek megfelelően kibővítette és teljessé tette mind az élőhelyvédelmi, mind a madárvédelmi irányelv alapján kijelölt területek hálózatát. A Natura 2000 gyepterületekre vonatkozó földhasználati szabályok betartásának ellentételezésére az ÚMVP keretében a 2007/2008. gazdálkodási évtől működik a Natura 2000 kompenzációs jogcím, a támogatott területek kiterjedése 2010-ben elérte a 172 ezer hektárt. A 2010-ben is folytatódó, 2009-ben elindított agrárkörnyezetgazdálkodási intézkedés Magas Természeti Értékű Területek programjában közel 2500 gazdálkodó teljesítette az önkéntesen vállalt természetvédelmi célú előírásokat, összesen több mint 210 ezer hektáron. Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetésekben részesülő területekből 330 ezer hektár Natura 2000 terület, amelyből 155 ezer hektáron kifejezetten természetvédelmi célú önkéntes vállalások ellentételezését kapják meg a gazdálkodók. Az ex lege védelem alatt álló barlangok, források és víznyelők közhiteles nyilvántartásainak aktualizálása folyamatos volt, a végi állapot szerint összesen barlangot, 768 víznyelőt és forrást tartalmaznak. Folytatódott a védelemre érdemes élettelen természeti értékek (földtani alapszelvények, mesterséges üregek, ásvány és ősmaradvány-lelőhelyek stb.) számbavétele az érintett szakmai szervezetekkel (Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI), Magyar Tudományos Akadémia Rétegtani Bizottság, múzeumok és nemzeti park igazgatóságok stb.) együttműködve. Folytatódott a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer és a Természetvédelmi Információs Rendszer működtetése, továbbfejlesztése. A közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek monitorozása (Natura 2000) projekthez kapcsolódóan tovább bővült az érintett fajok köre és a mintavételi helyek száma. Újabb fajokkal bővült az ismeretterjesztő és szemléletformáló céllal indított, internet alapú Vadonleső 11

12 program, melynek keretében jelenleg 16 védett fajról lehet adatot rögzíteni. Elkészült a természetes növény- és állatvilágra legnagyobb veszélyt jelentő, aktív kezelést igénylő özönfajokat bemutató honlap. Az Európai Táj Egyezmény hazai végrehajtása keretében megkezdte működését az Európai Táj Egyezmény Nemzeti Koordinációs Bizottság. Az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus támogatásával megvalósuló, hazánk tájainak, épített és természeti kincseinek feltárását, adatbázisba rendezését célzó TÉKA-program (Tájérték Kataszter) keretében konzorciumi partnerként 610 település egyedi tájérték kataszterének felülvizsgálatára került sor. Negyedik alkalommal került megrendezésre a Magyar Nemzeti Parkok Hete, melynek keretében kihirdették az év ökoturisztikai létesítményeit (látogatóközpont kategóriában a Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont, tanösvény kategóriában a Katalinpusztai tanösvény nyerte el az első címet). A nemzeti park igazgatóságok regisztrált látogatóinak száma 2010-ben 1,3 millió fő volt. Folytatódott az ökoturisztikai beruházások megvalósítása (pl. Hortobágyon, Őrségben). A Magyar Szabadalmi Hivatal bejegyezte a Nemzeti Parki Termék Védjegyet és megtörtént a védjegyhasználat egységes alapelveinek lefektetése. Létrejött Magyarország legújabb natúrparkja, a Szatmár-Beregi Natúrpark (67 község területét foglalja magában, kiterjedése mintegy 104 ezer hektár). Vízkészletek védelme és fenntartható hasznosítása, a környezetbiztonság javítása A Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről szóló 1127/2010 (V. 21.) számú Kormányhatározattal kihirdetésre került az ország vízgyűjtő-gazdálkodási terve. A felszín alatti vizek védelme stratégiai szintű feladat, hiszen a lakosság ivóvízellátása döntően e forrásból történik. Az ivóvízbázis-védelmi program folytatását EU-s és hazai források biztosították év végére 7 üzemelő vízbázis beruházás fejeződött be, így a programban 307 üzemelő vízbázis beruházás és 56 távlati vízbázis beruházás zárult le. Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) keretében egyrészt megtörtént a Program irányításához szükséges feladatok ellátása (pl. információs rendszer működtetése), másrészt folytatódott a tárca felelősségi körébe tartozó beruházások tényfeltárása, monitoringja, műszaki beavatkozások előkészítése és megvalósítása. A szennyezett területek környezeti kármentesítése EU-s támogatással folytatódott. Folytatódtak a térségi vízrendezési, vízminőség-javítási, belvízrendszer-rekonstrukciós és rehabilitációs fejlesztések (EU-s és hazai támogatással). A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program keretében átadták a Tiszaroffi árapasztó tározó hullámtéri véderdeit és a Beregben tiszai árvízvédelmi töltésfejlesztés kezdődött. Lezárult a Dráva-menti árvízvédelmi beruházás első szakasza, melynek eredményeként jelentősen nőtt a Siklósi kistérség 7 településén élő több mint 5 ezer lakos árvízi biztonsága. 12

13 2010. május közepén a Kárpát-medencében rendkívüli meteorológiai helyzet alakult ki, több, jelentős csapadékot hozó ciklon vonult át Magyarországon. A főleg Dunántúlon és az Északi-középhegységben hullott nagy mennyiségű csapadék, amely a gyors lefolyás következtében hirtelen nagymértékű vízszint és vízhozam növekedést eredményezett a vízfolyásokon. Június elején a hazai folyók határon túli vízgyűjtőin ismét nagy mennyiségű csapadék hullott, mely a Tisza és a Duna vízrendszerében minden addigi értékeket meghaladó árhullámok kialakulását eredményezte. A hazánkat sújtó rendkívüli természeti események miatt a Kormány az ország több területére, veszélyhelyzetet állapított meg és hirdetett ki rendeleti úton. A veszélyhelyzet első ízben május 15-én került kihirdetésre, míg az utolsó veszélyhelyzet feloldására június 17-én került sor. A veszélyhelyzetet megalapozó szélsőséges árvízi és belvízi helyzetben rendkívüli védekezés elrendelése történt meg több környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság területén. A kedvezőtlen időjárás miatt keletkezett ár- és belvizek elleni védekezés mellett az általuk okozott károkat felmérve a tárca számos intézkedést tett, illetve kezdeményezett (pl. a kárenyhítési törvény módosítása, segélyakció szervezése az árvízkárosultak megsegítése érdekében). Megjelent a folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló 11/2010. (IV. 28.) KvVM rendelet, amely a szükséges árvízvédelmi biztonság érdekében, a korábbi szabályozást módosítva meghatározza azokat a mértékadó árvízszinteket, amelyeket figyelembe kell venni a folyók menti árvízvédelmi létesítmények és az azokat keresztező építmények tervezésénél. A kormány és az irányítása alatt álló állami szervek a vörösiszap-katasztrófa után haladéktalanul megkezdték és folyamatosan kézben tartották a védekezési és helyreállítási munkálatokat (pl. a töltésszakadás lokalizálása, a tározók megerősítése, a szennyezett felületek semlegesítése és az élővíz szennyezéseinek csökkentése). Folytatódott a vizek állapotának rendszeres megfigyelése és a monitoring rendszerek működtetése. A szigetközi monitoring rendszer keretében hidrológiai, vízminőségi és biológiai megfigyelések folytak. A Balaton, a Velencei-tó és a Tisza-tó területén folytatódott a vizek monitoringja, az információs- és tájékoztató rendszerek üzemeltetése. A vízgazdálkodás területén az alábbi főbb jogszabályok jelentek meg 2010-ben: 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról; 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról; 230/2010. (VIII. 18.) Korm. rendelet a vizek védelmével kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról; 13

14 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól. Környezeti oktatás, nevelés, szemléletformálás, a fenntartható termelés és fogyasztás elősegítése 2010-ben 150 óvoda kapta meg a Zöld Óvoda címet (velük együtt az országban összesen 425 óvoda büszkélkedhet ezzel a címmel). A Zöld Óvodákban központi szerepet kap a környezettudatos nevelés. Az Ökoiskola hálózat szintén bővült, mintegy 520 iskola tagja a hálózatnak. Ezekben az iskolákban nem csak a tanításban érvényesülnek a környezeti nevelés és a fenntarthatóság elvei, hanem az iskolai élet minden területén. Folytatódott a környezetvédelmi versenyek szervezése (pl. a Kaán Károly országos természet- és környezetismereti verseny tizennyolcadik, a Környezetvédelmi és Vízügyi Országos Szakmai Tanulmányi Verseny tizenharmadik, a Duna Ismerettár Verseny harmadik alkalommal került megrendezésre). Elkészült a tárca Zöldköznapok című internetes oldala, amely három fő témakörben - otthon, ember, közösség - ad energiatakarékos, környezetbarát ötleteket fiataloknak. Sikerrel zárult a Szólj rá apádra, ha nem vigyáz a világra! című országos szemléletformáló kampány, amely a mindennapi élet területeit érintve (háztartás, munkahely, közlekedés és szabadidő) a felelős fogyasztói magatartás, valamint a fenntartható életmód értékeinek és eszközeinek terjesztését célozta (a roadshowra 26 ezren látogattak el az ország 7 nagyvárosában). A Biológiai Sokféleség Világéve kapcsán számos eseményre került sor: Ilyen volt ilyen legyen! címmel pályázat meghirdetése a felsőoktatási hallgatók számára (a jelentkezőknek egy poszteren kellett bemutatniuk közvetlen környezetükből egy olyan területet, amelyet szebbé, zöldebbé, természetesebbé lehet tenni); A Biodiverzitás Európai Fővárosa című verseny meghirdetése - több más európai országgal egyidőben (a verseny célja azon települések megtalálása volt, amelyek a legjobb teljesítményt nyújtják a biológiai sokféleség megőrzése érdekében ben); Budai-díjat nyert a tárca Nálatok nőnek-e még égig érő paszulyok? című kétkötetes mesegyűjteménye a évi könyvfesztiválon, amely a biológiai sokféleség védelme témakörben meghirdetett meseíró pályázat nyertes alkotásait tartalmazza. A Zöld Forrás pályázat keretében a zöld civil szervezetek 164 pályázata (pl. természetvédelmi feladatok megvalósítása, környezeti nevelés és szemléletformálás) kapott támogatást. Elkészült a Hazánk környezeti állapota 2010 című kiadvány, mely az előző évek elemzéseihez képest bővebb, illetve részletesebb magyarázatokat tartalmaz a környezetállapot értékeléséről. Folytatódott a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) és az öko-címke minősítő rendszer működtetése. A tárca 2010-ben elindította és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tette a magyar ipari és mezőgazdasági üzemek kibocsátási és hulladékelszállítási adatait tartalmazó Szennyezőanyag-kibocsátási és 14

15 szállítási Nyilvántartás (PRTR) honlapját. A tárca ösztönözte a környezettechnológiák hazai elterjesztését. EU és nemzetközi együttműködés Folyamatos feladatot jelentett az EU környezetpolitikával, fenntartható fejlődéssel összefüggő programjaival kapcsolatos feladatok ellátása, a környezetvédelmi EU-s döntéshozatali folyamatban való részvétel, kiemelt figyelemmel az EU-elnökségre történő felkészülésre. Folyamatos együttműködés valósult meg a nemzetközi kormányközi és nem-kormányzati szervezetekkel (pl. Európai Környezetvédelmi Ügynökség). II. A XII. Vidékfejlesztési Minisztérium évi költségvetésének végrehajtása A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXX. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) alapján a XII. Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet évi költségvetési előirányzatai fő összegeinek teljesítését a 2. számú táblázatban foglaljuk össze. 2. számú táblázat A VM fejezet költségvetési főösszegeinek teljesítése 2010-ben Megnevezés Eredeti Módosított előirányzat előirányzat Teljesítés Támogatás , , ,2 Bevétel , , ,6 Kiadás , , ,0 Keletkezett maradvány ,3 A fejezeti szinten teljesített költségvetési támogatás ,0 millió forinttal, 10,4%- kal magasabb az eredeti előirányzatnál, ez elsősorban az ár- és belvízi védekezésre a központi költségvetés általános tartalékából átvett forrásokkal van összefüggésben. A módosított támogatási előirányzatot 930,7 millió forinttal meghaladó teljesítés az előirányzat-módosítás nélkül túlteljesíthető Állat- és növénykártalanítás előirányzat többlet kiadásainak eredménye. A bevételi teljesítés 58%-kal haladja meg az eredeti előirányzatot. A ,8 millió forint többletbevételhez az alábbiak járultak hozzá: a évi kötelezettségvállalással terhelt maradvány igénybevétele; 15

16 az uniós támogatások nemzeti maradványrészéhez kapcsolódó uniós többletbevétel; az Agrár-kárenyhítési alapba 2.118,6 millió forint gazdálkodói befizetés; (A bor forgalomba hozatali járulék bevétele nem szerepel a tényleges fejezeti bevételek között.) az intézmények többletbevétele ,7 millió forint, amely főként az uniós pályázatokból átvett költségvetési pénzeszközökből származik. A kiadások eredeti előirányzathoz viszonyított 144,4%-os teljesítését a fentiekben említett többletbevételek tették lehetővé. A évi előirányzat-maradvány szektorok szerinti megoszlása az alábbi: - intézményi előirányzatok ,5 millió forint; - fejezeti előirányzatok ,8 millió forint; Összesen: ,3 millió forint. A Kormány, a vidékfejlesztési miniszter, valamint az intézmények vezetői részére adott jogszabályi felhatalmazás alapján, a költségvetési előirányzatok a 3. számú táblázat szerint alakultak év során. 3. számú táblázat Megnevezés Törvény szerinti eredeti előirányzat Az eredeti előirányzatok évközi módosításai 2010-ben millió forint Kiadásból Saját Kiadásból központi Támogatás Kiadás személyi bevétel beruházás jellegű , , , ,2 974,9 Módosítások: ) Kormányzati hatáskörben 1032/2010 (II.9) Kh. körny.véd.kárment , , ,0-57,9 62,5-62, /2010.(II.12) Kh. 564,2-564,2 158,0-1041/2010.(II.23) Kh. Keresetkiegészítés 2 105, , ,5-1057/2010. (III.5.) Kh. Vízügyi feladatok 800,0-800,0 110,0-1091/2010.(IV.13) Kh. 933,4-933,4 269,6-1116/2010. (V.11.) Kh. Vízügyi feladatok 1 785, ,0 241,8-16

17 1128/2010.(V.25.) Kh 545,0-545,0 287,5-1132/2010.(VI.18.) Kh , ,2-101,5-57,9 1153/2010. (VII.16.) Kh. Vízügyi feladatok 5 858, , ,5 - Megnevezés 1258/2010. (XI.25.) Korm. határozat Támogatás Saját bevétel Kiadás Kiadásból személyi jellegű Kiadásból központi beruházás 4 574, , /2010.(XII.8.) Kh , , /2010. (XII.23.) Korm. határozat 1317/2010.(XII.27.) Kh. 146/2005. (VII.27.) Korm.rend. EU foglalkoztatottak 20/2005. (II.11.) Korm.rend. Ösztöndíjas foglakoztatottak 8/2005. (II.8.) PM.rendelet Prémiumévek Program 2 434, ,1 93,0-600,0-600, ,1-49,1 29,2-48,1-48,1 48,1-570,4-570,4 327,3 - Összesen: ,5 0, , ,0-57,9 2) Fejezeti hatáskörben Más fejezettől átvett 690,8-690,8 - - Maradvány , ,6 856, ,9 Előző évi maradvány átvétel - 137,8 137,8 - - Többletbevétel , ,2 - - Kiemelt előrányz.közötti átcsop Feladatfinanszírozás Összesen: 690, , ,4 856, ,9 3) Intézményi hatáskörben Többletbevétel , , ,6 - Előző évi maradvány átvétel , ,0 - - Kiemelt ei.-ok közötti átcsop

18 Maradvány igénybevétel , ,1 920,8 - Összesen: 0, , , ,4 0,0 Módosított előirányzat , , , , ,9 III. Intézményi előirányzatok teljesítése 1. Intézmények által ellátott kiemelt feladatok, főbb előirányzatok teljesítése A Vidékfejlesztési Minisztérium intézményei a rendelkezésre álló források felhasználásával végezték hatósági és szakigazgatási, valamint a kifizető ügynökségi feladatokat, a vidékfejlesztés, a növényvédelem, az agrár-környezetgazdálkodás, az állategészségügy, az élelmiszerellenőrzés, a termőföld minőségi védelme, az erdészet, a térképészet és földügy, a mezőgazdasági minősítés és génmegőrzés területén. Egyúttal ellátták az ágazathoz kapcsolódó kutatás és fejlesztés állami feladatait, az agrármarketing, valamint a szakirány szerinti középfokú szakoktatási, szakképzési és közművelődési tevékenységeket második félévétől a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) összeolvadásával ezen túlmenően már a minisztérium felügyelete alá tartozó intézmények látták el a környezetvédelemmel, a természetvédelemmel és a vízgazdálkodással kapcsolatos feladatokat is ben bővültek a tárca feladatai a Nemzeti Földalaphoz kapcsolódó feladatok ellátásával is. A minisztérium szakmai felügyelete alá december 31-én összesen 78 önálló költségvetéssel rendelkező költségvetési intézmény tartozott. Az egyik legfontosabb szerkezeti változás évben, hogy szeptember 1-jével a földbirtok politikai feladatok ésszerűbb és hatékonyabb ellátása érdekében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-ből való kiválással, újból megalapításra került a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). Ezen túlmenően az új Kormány programjával összhangban, a génmegőrzési ágazati feladatok hosszú távú eredményes ellátása és a hazai génbank hálózat rendszerének helyreállítása érdekében november 1-jével a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalból (MgSzH) való kiválással létrejött a Növényi Diverzitás Központ, illetve az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetből (ÁTK) a Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központ. További szerkezeti változásokra az év folyamán nem került sor, tovább folytatódott ugyanakkor az intézmények belső struktúrájának összehangolása. A fejezet felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények engedélyezett létszám előirányzata 2010-ben fő volt. Az éves szintű átlagos statisztikai állományi létszám 2010-ben fő, melyből a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma fő volt. A foglalkoztatottak létszámából a kormánytisztviselői, köztisztviselői állomány aránya 60,3%, a közalkalmazottaké 28,8%, a munka törvénykönyvesek 18

19 aránya pedig 10,5% volt. A munka törvénykönyvesek viszonylag magas aránya a teljes létszámon belül, elsősorban a közmunka keretében foglalkoztatottak számából adódik Az intézmények évi kiemelt előirányzatainak főbb teljesítési adatait a 4. számú táblázatban mutatjuk be. cím/ alcím Megnevezés A évi intézményi főbb teljesítési adatok (címek, alcímek szerinti) megoszlása Költségvetési támogatás Bevétel (+előző évi maradvány igénybevételé vel) 4. számú táblázat millió forintban Kiadás Kiadásból: Személyi juttatás Vidékfejlesztési Minisztérium igazgatása 7.935, , , , Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal , , , , Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal 153,3 107,6 181,3 87,5 3. Földhivatalok, Földmérési és 799, , , ,6 Távérzékelési Intézet 4. Állami Ménesgazdaság 199,9 176,2 365,0 95,6 5. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal , , , ,0 6. Mezőgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás 4.535, , , ,3 intézményei 7. Közművelődési intézmények 550,9 155,8 644,4 308,2 8. Agrárkutató intézetek 2.346, , , ,0 9. Agrármarketing Centrum 938, , ,9 128,7 10. Génmegőrzés intézményei 52,4 55,9 47,6 17,2 12. Országos Meteorológiai Szolgálat 835, , ,6 833,4 19

20 cím/al cím 13. Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Megnevezés 1.000,9 Költségvetési támogatás ,8 Bevétel (+előző évi maradvány igénybevételé vel) ,9 Kiadás 552,9 Kiadásból: Személyi juttatás 14. Nemzeti park igazgatóságok 3.192, , , ,5 15. Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági szervek 5.631, , , ,6 16. Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok , , , ,1 17. Nemzeti Földalapkezelő 84,1 0,0 46,4 35,5 Szervezet 1-17 cím összesen , , , ,3 A minisztériumnak hasonlóan az előző évekhez a évben a gazdasági válság okozta megszorítások miatt alacsonyabb költségvetési támogatásból kellett gazdálkodnia, ezért az intézmények költségvetését az előző évinél jóval kisebb mértékben volt módja kiegészíteni, illetve maguk az intézmények is újabb takarékossági intézkedések meghozatalára voltak kényszerülve. A VM intézményeinél a évi költségvetéssel összefüggő egyes feladatokról szóló 1132/2010. (VI. 18.) Kormányhatározat (a továbbiakban: 1132/2010. (VI. 18.) Korm. határozat) alapján összesen 795,0 millió forint zárolására és elvonására került sor. Az intézmények a 2010-es esztendőben összességében ,5 millió forint maradványt képeztek összhangban azzal, hogy az év végi, decemberi kiadások az államháztartási hiány betartása érdekében a évi költségvetési egyenleg teljesítéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1268/2010. (XII. 3.) Kormányhatározat (a továbbiakban: 1268/2010. Korm. határozat) alapján nem haladhatták meg a novemberben teljesített kiadások szintjét. A évben képződött intézményi maradványból ,0 millió forint a kötelezettségvállalással terhelt, míg 64,5 millió forint a terheletlen maradvány összege. 2. Intézmények vagyoni helyzete A fejezet intézményeinek vagyoni helyzetében bekövetkezett változásokat az összesített mérleg alapján a befektetett eszközök állományának 0,9%-os (előző évi millió forintról millió forintra) enyhe mértékű növekedése jellemzi. 20