A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium. Szervezeti és Működési Szabályzata

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium. Szervezeti és Működési Szabályzata"

Átírás

1 A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata Az mindenkitől elvárható, hogy lehetőleg mindazt megtegye, amire képes Adolph Kolping Budapest 2017.

2 Tartalom 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A SZMSZ célja, tartalma Jogszabályi háttér Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása és megtekintése A SZMSZ személyi és időbeli hatálya AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE, FELADATAI, KAPCSOLATOK Az igazgató Az igazgatóhelyettes A gazdasági vezető Az iskola vezetősége A vezetők benntartózkodása A vezetés helyettesítésének rendje AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, ALKALMAZOTTAI A nevelőtestület Szakmai munkaközösség A pedagógus Diákönkormányzat Az osztályközösség A Szülői Szervezet AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI A működés rendje Intézmény dolgozóinak, tanulóinak munkarendje Térítési díjak Tanulók felvétele Vizsgarend A tanulókkal kapcsolatos ügyintézés ideje, rendje A tanítási órák, óraközi szünetek rendje Belépés és benntartózkodás rendje azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Létesítmények használata

3 4.10. Az intézmény helységeinek bérbeadási rendje A TANULÓ ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK A tanulók jutalmazásának elvei A jutalmazás formái Fegyelmező és fegyelmi intézkedések A tanulók kártérítési felelőssége A tanulói hiányzás igazolása SNI-S ÉS TEHETSÉGES GYERMEKEKKEL VALÓ FOGLAKOZÁS A sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás Tehetséggondozás Képességfejlesztés A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI Egyéb rendszeres tanórákon kívüli foglakozás Egyéb nem rendszeres tanórán kívüli foglalkozás A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A belső ellenőrzés területei és feladatai A belső ellenőrzés felelősei A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje Az ellenőrzés módszerei: A tanulói teljesítmény ellenőrzése Az intézményben folyó gazdasági munka belső ellenőrzése BELSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE Az igazgatóság és a nevelőtestület Az igazgató (igazgatóhelyettesek) és a tanulók A nevelők és a tanulók A Szülők tájékoztatási formái Az alapdokumentumok hozzáférhetőségének lehetőségei KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE Kapcsolat a helyi Egyházi Közösséggel Kapcsolat a Magyar Vízilabda Szövetséggel Kapcsolat a Magyar Vívó Szövetséggel Kapcsolat a Központi Sport - és Ifjúsági Egyesülettel Kapcsolat a fenntartóval

4 10.6. Kapcsolat pedagógiai, szakmai téren Kapcsolat gyermekjóléti ügyekben Kapcsolat egészségügyi ellátást érintő ügyekben Kapcsolat a szülőkkel Kapcsolat beiskolázási ügyekben Kapcsolat egyéb ügyek terén ÜNNEPÉLYEK ÉS HAGYOMÁNYÁPOLÁS A hagyományápolás külsőségei RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET, BALESETVÉDELEM, MUNKAVÉDELEM KÖNNYÍTETT ÉS GYÓGYTESTNEVELÉSI FOGLALKOZÁSOK A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI AZ ISKOLAI SPORTKÖR ÉS AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA, RENDJE INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK EGYÉB, EDDIG MÉG NEM SZABÁLYOZOTT TÉMÁK Aláírási és pecséthasználati jogkör Elektronikus okiratok és nyomtatványok hitelesítésének és tárolásának rendje A reklámtevékenység szabályozása ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK MELLÉKLETEK számú melléklet Bevezető rész és a szabályzat hatálya Bevezető rész A szabályzat hatálya rész: Az adatvédelem alapfogalmai és elvei I. A személyes adat II. Az adatkezelés és az adatfeldolgozás III. Az adatkezelés célhoz kötöttsége és arányossága rész: Az adatkezelések szabályai I. Általános szabályok II. Intézményen belüli adattovábbítás, adatkezelések összekapcsolása III. Adattovábbítás megkeresés alapján

5 IV. Külföldre irányuló adattovábbítás V. Személyes adatok nyilvánosságra hozatala rész: Az alkalmazotti nyilvántartásravonatkozó szabályok I. A személyi iratok kezelése és ezek adatvédelmi szabályai Általános szabályok II. Az alkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai vezetésének adatvédelmi szabályai Az alkalmazotti alapnyilvántartásra vonatkozó általános szabályok A betekintési jog gyakorlásának szabályai III. Az alkalmazotti nyilvántartásban és a személyi iratokban szereplő személyes adatokat kezelők személyi felelősségéről IV. Az adatvédelmi szabályok a nyilvántartások vezetési módszerei szerint A hagyományos módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatos adatvédelmi szabályok A számítógépes módszerrel végzett nyilvántartásokkal kapcsolatos adatvédelmi szabályok V. A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok rész: Záró rendelkezések rész: Mellékletek számú melléklet számú melléklet Az alkalmazotti nyilvántartás kezelésében résztvevő személyzeti szerv meghatározása számú melléklet számú melléklet számú melléklet számú melléklet A Z I S K O L A I K Ö N Y V T Á R S Z E R V E Z E T I É S M Ű K Ö D É S I S Z A B Á L Y Z A T A Az iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok, fenntartás, irányítás, elhelyezés a könyvtár működésének célja Az iskolai könyvtár használatával kapcsolatos szabályok Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai Az iskolai könyvtár - állománnyal kapcsolatos tevékenysége A könyvtári állományalakítás Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok A könyvtári SZMSZ mellékletei

6 5.1. számú melléklet számú melléklet számú melléklet

7 A nevelők ne feledjék, hogy elsősorban tőlük függ: vajon a katolikus iskola valóra tudja-e váltani céljait és kezdeményezéseit. Nagy gonddal készítsék elő a tanerőket, hogy mind evilági, mind egyházi tudományokban megfelelő tudással és képesítéssel rendelkezzenek, és jártasak legyenek a nevelés művészetében, fölhasználva fejlődő korunk legújabb eredményeit. Az egymás és a tanítványok iránt szeretettel és apostoli lelkülettel tegyenek tanúságot életükkel és tanításukkal az egyetlen Mesterről, Krisztusról. (GRAVISSIMUM EDUCATIONIS 8. fejezet) 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 24. bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kolping Általános Iskola és Gimnázium OM azonosító: , 1134 Budapest, Huba u. 6. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. [Nkt. 25. (1) bekezdés] A katolikus iskolára vonatkoznak azok a szabályok és előírások amelyeket a Katolikus Egyház megfogalmaz a katolikus iskolával kapcsolatban. A Codex Iuris Canonici foglakozik a katolikus iskolával és neveléssel a 796. kán. tól a 806. kán.-ig tartó szakaszában A SZMSZ célja, tartalma A szabályzat célja az intézmény szervezeti felépítésének meghatározása. A pedagógiai programban rögzített cél- és feladatrendszer hatékony megvalósításához az intézményünk működésének, belső rendjének kialakítása, a belső és külső kapcsolatok szabályozása és azoknak a rendelkezéseknek a megfogalmazása, amelyeket a jogszabályok nem utalnak más hatáskörbe. Az intézmény céljai: A Kolping Általános Iskola és Gimnázium első nyolc évfolyamán az általános iskolai követelményeknek, míg a felsőbb négy évfolyamán a gimnáziumi követelményeknek megfelelő általános műveltségtartalmat hordozó oktatás és nevelés folyik. Törekszünk a tanulók életvitelének, az élethosszig tartó tanulás iránti igényének kialakítására. A tanítás nappali tagozaton folyik, a gimnázium négy évfolyamának teljesítése után tanulóink érettségi vizsgát tehetnek. 6

8 Az iskola célja: A katolikus iskola nevelési tervének Krisztus az alapja..az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy bár más-más fokon az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá. Mert hiszen Jézus Krisztus fölemeli és megnemesíti az embert, értékesebbé teszi az emberi létezést, ő az az életeszmény és példakép, amelyet a katolikus iskola a fiatalok elé állít. A II. Vatikáni Zsinat külön dokumentumban, Gravissimum Educationis Momentum (Nyilatkozat a keresztény nevelésről) foglalkozik a keresztény neveléssel. Ezen kívül fontos kiemelni még a Lumen Gentium és a Gaudium et Spes konstitúciók szerepét, amelyek megfogalmazzák az Egyház és a mai világ viszonyát, amihez szorosan kapcsolódik az oktatás és a nevelés. Mindezek mellett fontos dokumentum: Az Egyházi Törvénykönyv, amely szintén nagyobb részt szán a katolikus nevelésnek, azon belül pedig egy fejezet kiemelten az iskolákkal foglalkozik. A Zsinat után a Katolikus Nevelés Kongregációja foglalkozott a katolikus oktatással és iskolával. A katolikus iskola küldetése összetett, mert része az Egyháznak, így annak küldetésének, ugyanakkor mint iskola az ember szociális fejlődésének fontos színtere. Az egyház egyetemes küldetése, hogy hirdesse az evangéliumot, aminek meg kell valósulnia a katolikus iskolákban is. A katolikus iskola: része az Egyház üdvösséget szolgáló küldetésének különösen a hitre nevelés kötelességének vonalán. A katolikus iskola sajátos jellegeként szintén a Krisztus-központúságot fogalmazza meg ugyanezen dokumentum. Ez a küldetés nem valósulhat meg egyházi közösség nélkül. A katolikus iskola közösségi jellegét fogalmazza meg a Zsinat: Vannak azonban sajátos feladatai: megteremti az Evangéliumi szabadság és szeretet légkörét az iskolai közösségben, segíti a fiatalokat abban, hogy személyiségük kibontakoztatásával együtt növekedjék bennük az az új teremtmény, amellyé a keresztségben lettek; végül, az egyetemes kultúrát úgy kapcsolja össze az üdvösség hírével, hogy a hit fénye átjárja a tanulóknak a világról, az életről és emberről fokozatosan szerzett ismereteit. Ezt fogalmazza meg A katolikus iskola a harmadik évezred küszöbén című dokumentum is, amikor a katolikus iskola közösségi jellegét teológiai fogalomnak nevezi. Összefoglalható tehát, hogy a katolikus iskola, mint közösség, egyházi közösség jelenik meg a különböző egyházi dokumentumokban. Ennek a közösségnek tagjai különböző szinten mind a pedagógusok, mind a diákok, mind a szülők. Természetesen ezen szereplők más-más szinten 7

9 kapcsolódnak ehhez a közösséghez. Az intézményvezető, mint vezető elsősorban a pedagógusok számára vezető, ezen túl persze vezetője az intézményben tanuló diákoknak is. Az iskola közösségének állandó tagjai az ott dolgozók, így belőlük kell, hogy álljon az a közösség, amely meghatározója az iskolának. A fent megfogalmazottak alapján a katolikus iskola olyan keresztény pedagógusok közössége, akiknek hivatásuk e közösségben megélni hitüket. A katolikus iskola egyházi küldetését csak tagjai közösségében tudja megélni, ezért fontos, hogy mind szakmailag, mind személyes hitükben példát tudjanak mutatni a rájuk bízottaknak. A szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) az a helyi dokumentum, amely a magasabb jogszabályok előírásainak figyelembevételével meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, valamint a külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket. A szervezeti és működési szabályzat a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az intézmény más belső szabályaihoz, alapdokumentumaihoz. Az intézmény alapdokumentumai: az alapító okirat; a pedagógiai program és a helyi tanterv; a SZMSZ és mellékletei; a házirend; a tanévi munkaterv; az intézmény munkajogi belső szabályzata; a Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata. a Szülői szervezeti és működési szabályzata Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: NKt.) az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: 8

10 R.) A Kormány 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról a tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény szabályain alapulnak a helyi sajátosságok figyelembevételével évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 1.3. Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása és megtekintése A Kolping Általános Iskola és Gimnázium SZMSZ-ét az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület augusztus 25-én elfogadta. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogát gyakorolta az SZMK és a DÖK amelyet a záró fejezetben aláírásukkal igazolnak. Jelen SZMSZ tartalmát a fenntartó, a Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet jóváhagyta. Jelen SZMSZ-t a tanulók, szüleik, az intézménnyel munkaviszonyba állók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában és a titkárságon munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Tartalmáról és előírásiról az igazgató vagy helyettese ad tájékoztatást munkaidőben A SZMSZ személyi és időbeli hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A 9

11 SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. Az SZMSZ 2017 szeptember 1-én lép hatályba, és határozatlan időre szól. Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az intézmény előző, szeptember 1. én elfogadott SZMSZ-e. 2. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE, FELADATAI, KAPCSOLATOK 2.1. Az igazgató Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az igazgató. Az igazgató vezetői tevékenységét az igazgatóhelyettes, szükség szerint a munkaközösség-vezetők, valamint a gazdasági vezető közreműködésével látja el. Az igazgató jogállását a Nkt. és más vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét munkaszerződésében rögzített munkaköri leírás és az érvényes jogszabályok állapítják meg. Az igazgató ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt át nem utalt feladatokat. Kizárólagos jogkörébe tartozik: az intézmény alkalmazottai feletti teljes munkáltatói jog munkaszerződések megkötése és a felmondás, az SZMSZ és a Pedagógiai Program, valamint más, a jogszabályokban előírt szabályzatok és dokumentumok előkészítése, előkészíttetése tanév beosztása, nevelőtestületi értekezletek összehívása, posta felbontása, iktatás elrendelése 10

12 bizonyítványok, hivatalos iratok aláírása, felelős a vizsgák szabályszerű megtartásáért, fegyelmi ügyekben dönt, dönt a munkaügyi vitákban és kérdésekben, az igazgatóhelyettes és a gazdasági vezető megbízása, utalványozási jogkör, a költségvetés elkészíttetése és felterjesztése, karbantartási és beruházási terv elkészíttetése az iskola jogi képviselete, hatályos törvények és rendelkezések megismerése és megtartása, órák látogatása, azok megbeszélése a pedagógusokkal, a pedagógiai munka támogatása Az igazgatóhelyettes A igazgatóhelyettes vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett, vele együttműködve látja el. Feladatát a megbízásakor átadott munkaköri leírásban határozza meg az igazgató. Az igazgatóhelyettes megbízatását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Igazgatóhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az igazgatóhelyettesi megbízás határozatlan időre szól. A helyettes általános feladatai: az igazgató távollétében teljes jogkörrel helyettesíti az igazgatót, az igazgató távollétében a posta felbontása, iktatás elrendelése, hivatalos iratok aláírása az órarend elkészítése, kapcsolatok a szülőkkel, ügyeletek és délutáni foglalkozások tervezése és megszervezése, óracserék megszervezése, gondoskodás a hiányzó tanárok helyettesítéséről, foglalkozási naplók, dolgozatok, mérések ellenőrzése, tanügy-igazgatási feladatok (beiratkozás, átvétel, távozás, stb.) adminisztráltatása, 11

13 pót és magántanulói vizsgák megszervezése, adminisztráltatása szülői fogadóórák és értekezletek megszervezése, óralátogatás és azok megbeszélése a pedagógusokkal, intézmény képviselete megbízás szerint, iskolaorvosi vizsgálat megszervezése, a továbbtanulási tevékenység megszervezése, felügyelete A gazdasági vezető Az igazgató bízza meg. Irányítja a műszaki és a kisegítő munkakörbe besorolt alkalmazottakat, valamint az iskolatitkár gazdasági jellegű tevékenységeit. Feladatát a megbízásakor átadott munkaköri leírásban határozza meg az igazgató. Általános feladatai: a műszaki és a kisegítő dolgozó elnevezésű munkakörökbe tartozó dolgozók irányítása az igazgató utasításai alapján a költségvetési és gazdálkodási terv, beszámolók, adatszolgáltatások elkészítése, azok helyességének ellenőrzése, a számviteli, pénzügyi, adó és társadalombiztosítási jogszabályok betartása és betartatása, vagyonvédelem körébe tartozó intézkedések, a munka- és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítása és ellenőrzése, térítési díjak befizetéseinek ellenőrzése és a többletfizetések visszatérítése, beruházás megtervezése, pályázatok elkészítése, különösen a gazdasági, gazdálkodási, költségvetési jellegű részekre vonatkozóan, ellenjegyzési, utalványozási jogkört gyakorol. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre: Az intézmény önállóan gazdálkodik, a fenntartó által jóváhagyott éves költségvetésének előirányzatai feletti rendelkezés szempontjából a hatályos jogszabályi előírásoknak és szabályzatoknak megfelelően teljes jogkörrel rendelkezik. Gazdálkodásának belső rendjét a 12

14 vonatkozó hatályos jogszabályok alapján és belső szakmai szabályzatai szerint köteles folytatni. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat Az iskola vezetősége Az igazgató döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. A vezetőség tagjai: - az igazgató - az igazgatóhelyettes - munkaközösség-vezetők - gazdasági vezető Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésre napirendi ponttól függően tanácskozási joggal meghívható (ha van működő szervezet) a diákönkormányzat vezetője. Operatív vezetési ügyekben az igazgató, az igazgatóhelyettes, a gazdasági vezető és a munkaközösség-vezetők szükség esetén megbeszélést tartanak. Az iskola vezetése, a Szülői Szervezet vezetése szükség szerint ülésezik és dönt a stratégiai kérdésekről. Határozatait szótöbbséggel hozza. Heti rendszerességgel tartunk iskolavezetőségi értekezletet, melyen az intézményvezető, helyettes, tagozatvezető és a munkaközösség-vezetők vesznek részt. Az igazgató tájékoztatja a résztvevőket a pedagógiai munkát és az iskola életét érintő aktualitásokról, esetleges változásokról, értékeli az elvégzett feladatok sikerességét. Minden jelenlévő beszámol az elmúlt időszak eseményeiről, az elvégzett ellenőrzések tapasztalatairól. Közösen kijelölik a leendő feladatokat. Az iskola igazgatója kikéri a munkaközösség-vezetők véleményét a megvalósított feladatok eredményességét, az elkövetkező programok lebonyolítását, tanulókkal, tanulócsoportokkal kapcsolatos problémákat, az egyes munkaközösségek tagjait érintő szakmai kérdéseket illetően A vezetők benntartózkodása 13

15 Az iskola nyitvatartási idején belül, 7.00 óra és 16 óra között az igazgató, vagy igazgatóhelyettes az iskolában tartózkodik. A vezetői ügyeletet az igazgató és/vagy az igazgatóhelyettes biztosítja. Általános benntartózkodási és helyettesítési szabály, hogy az igazgató vagy igazgatóhelyettes távolléte esetén a délelőtti, tanítási órákon a felső tagozatos munkaközösségvezető, az 5. óra utáni időszaktól kezdve az alsó tagozatos munkaközösség- vezető tekintendő felelős, intézkedésre jogosult vezetőnek. Ettől a rendtől, igazgatói utasításra el lehet térni A vezetés helyettesítésének rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével teljes felelősséggel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a reá ruházott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Gazdálkodási kérdésekben az igazgató helyettesítését a gazdasági vezető látja el, tájékoztatási kötelezettséggel. Az igazgató és az igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése: az igazgató által egy feladatra, vagy meghatározott időszakra megbízott pedagógus, egyéb intézkedés híján a munkaközösség-vezető, illetve az a pedagógus, akit az igazgató a feladattal megbíz. 3. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, ALKALMAZOTTAI 3.1. A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. (Nkt. 70 ) A nevelőtestület tagjai az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, az iskola gazdasági ügyintézője, valamint az oktató-nevelőmunkát közvetlenül segítő felsőfokú 14

16 végzettségű dolgozók. A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény valamint az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet határozzák meg. Az iskola életével, hivatalos ügyeivel kapcsolatos intézkedések, viták szolgálati titkot képeznek, ezeket a nevelőtestület minden tagja köteles megőrizni. A nevelőtestület döntéseit értekezleten nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, kivéve a külön jogszabályokban meghatározott eseteket. A nevelőtestület döntését, javaslatát és véleményét általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart. A nevelőtestület rendes értekezletei: alakuló-tanévnyitó, tanévzáró, félév- és év végi osztályozó, nevelési értekezletek. A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze. Az igazgató rendkívüli nevelési értekezlet vagy munkaértekezlet összehívásáról a napirend legkésőbb három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója (vagy helyettese) készíti elő. A munkaközösség-vezetők a nevelőtestület előtt szóban ismertetik a munkaközösségek véleményét. Írásban továbbítja az igazgatóhoz, a nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez a munkaközösség javaslatát, valamint a munkaközösség saját működési területére vonatkozó értékelést az intézmény munkáját átfogó éves elemzés elkészítéséhez. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó napirendi pontjához a Szülői Szervezet képviselőjét, a diákönkormányzat tanuló képviselőjét meg lehet hívni. A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az igazgató, igazgatóhelyettes, látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. A nevelőtestület javaslattévő jogköre kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét az iskolatitkár vezeti. 15

17 A nevelőtestületi feladatok ellátása érdekében tartott értekezletek időpontját a mindenkori tanév helyi rendje tartalmazza. A nevelőtestület egy tanév során az alábbi értekezleteket tartja: - tanévnyitó értekezlet; - félévi értékelő értekezlet; - tanévzáró értekezlet; - tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal); - nevelési értekezlet (évente egyszer); - félévi és év végi osztályozó értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 50 %-a plusz 1 fő kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. - nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van; - a nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb jogszabály, illetve az SZMSZ másképp nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza; - a nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről emlékeztetőt, a tanévnyitó, a tanévzáró és a félévi értékelő értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. Minden félév és tanév végén osztályozó értekezletet tartunk, ahol az intézmény összes pedagógusa részt vesz. Ezeken az értekezleteken az osztályfőnökök elemzik az osztály közösségének alakulását, a tanulói vizsgaeredményeket és, ha volt lemorzsolódás, akkor annak okait. Ismertetik a szükséges statisztikai adatokat, beszámolnak a sikerekről, problémákról. Kiemelik a kimagasló és a gyenge tanulmányi teljesítményt nyújtó tanulókat. Az értekezleteken jelenléti ívet töltünk ki. Az elhangzottakról jegyzőkönyv készül, amelyet egy kijelölt jegyzőkönyvvezető készít el. Ugyancsak a félév és a tanév végén félévi és tanév végi értekezletet tartunk, melyen a 16

18 részvétel az intézmény összes pedagógusa számára kötelező. Az iskola igazgatója, a pedagógusok beszámolnak az addig eltelt időszakban végzett munkáról. Értékelik saját területükön elért eredményeket az iskola pedagógiai programjának, és az éves munkatervben foglaltak tükrében. Elemzik a célok megvalósulását, a feladatok elvégzésének színvonalát. Előre mutatnak következő év feladatainak kijelölésére. A részvételt jelenléti ív kitöltésével kell igazolni. Az értekezletről jegyzőkönyv készül, amelyet a fenntartónak kell eljuttatni. Ennek felelőse az intézményvezető Szakmai munkaközösség Az azonos tárgyat tanító, azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. A munkaközösségek feladatait a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény valamint az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet határozzák meg. A szakmai munkaközösség javaslattételi és véleményezési jogköre gyakorlásával kapcsolódik be az iskola vezetésébe. A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. A munkaközösségek feladata: megbízás előtt véleményezi vezetőjét, munkatervet készít, melyben a feladatok elosztásáról rendelkezik, véleményezi és irányítja a szertárak és tantermek fejlesztését, törekszik az iskolán belüli egységes értékelésre, versenyre való jelentkezésről dönt, minden olyan kérdésben, amit a tantestület átruház, intézkedik, javaslataival segíti az igazgató munkáját. Az iskolánkban dolgozó pedagógusok együttműködésének kereteiről, formáiról a 17

19 dokumentálás módjáról, a találkozások gyakoriságáról a nevelőtestület tagjai közösen döntenek. Kisebb, csak egy tantárgyat érintő probléma esetén nem szükséges teljes munkaközösségi foglalkozást tartani, elég, ha az adott tárgyat tanító kollégák ülnek össze, és vitatják meg közös gondjaikat. A munkaközösség vezetőjének akkor is jelen kell lennie ezeken a megbeszéléseken, ha ő éppen nem érintett az adott tantárgy oktatásában és a problémát jeleznie kell az iskolavezetés felé. Gyakran szükséges, hogy az egy osztályban tanító kollégák megbeszéléseket tartsanak. Az összejövetelek gyakorisága változó, az adott osztályban jelentkező problémák felmerülésétől függ. A megbeszélést bármely kolléga kezdeményezheti, és az osztályfőnök szervezi meg A pedagógus Minden tanár legyen tudatában annak, hogy elsősorban élete példájával nevel. Ez egyaránt igaz az iskolai és az iskolán kívüli magatartására is. Az iskola tanulóitól a mindennapi életben szokásos figyelmesség kivételével ajándékot, kölcsönt, jogtalan előnyt nem fogadhatnak el. A szolgálati és hivatali titok megőrzése az iskola minden dolgozójának kötelessége. A pedagógusok az iskolai élet egészére figyelve a saját munkakörükön túl is segítsék a közösség tagjainak emberi és keresztény kibontakozását. Esetleges akadályoztatásukat időben jelezzék. Óra elhagyására vagy cseréjére csak komoly ok (betegség) miatt és a helyettesítés megszervezése mellett kerülhet sor. Személyi ügyekben a szeretetről és a diszkrécióról soha ne feledkezzenek meg! A pedagógus munkaköri kötelességét a munkaköri leírása tartalmazza A pedagógus intézményben tartózkodása A pedagógus azokon a napokon, amikor szentmise van 7.45-re, más napokon a tanítást megelőzően 15 perccel korábban érkezik, későbbi órakezdés esetén legkésőbb az óráját megelőző szünet elejére érkezik az iskolába. Napi iskolában tartózkodása a tanítási óráját követő szünet végéig tart. Amennyiben azt tapasztalja, hogy az utána következő óra megtartója bármilyen okból hiányzik, akkor helyettesíti addig, amíg a vezetés másként nem rendelkezik. 18

20 Év végén a pedagógus akkor kezdheti meg szabadságát, ha munkáját befejezvén az iskolavezetésnek az általa kezelt iratokat (naplót, törzslapot, tanmeneteket, stb.) és az osztálytermet berendezéseivel együtt rendben leadta A dolgozó más irányú munkaviszonya Az intézmény dolgozójának bármilyen más munkaviszony létesítéséhez rendelkeznie kell az igazgató jóváhagyásával. A pedagógus csak olyan munkaviszonyt vállalhat el és tölthet be (a munkaviszony formájára való tekintet nélkül) amely összeegyeztethető a katolikus oktatási intézmény pedagógiai elveivel, erkölcsi követelményeivel, s amelyet ellátva az sem az iskola, sem a pedagógus tekintélyét nem csökkenti az intézmény által nevelt-tanított gyermekek előtt. Ha a pedagógus különösen az igazgató engedélye nélkül - méltatlan, katolikus pedagógusi munkakörrel össze nem egyeztethető munkát vállal, ez önmagában elegendő ok munkaviszonya azonnali és végkielégítés nélküli megszüntetésére A pedagógus helyettesítése A helyettesítések általános rendje: alsó tagozaton az osztálytanítót a napközis csoportvezető társa (és fordítva) helyettesíti. Felső tagozaton törekedni kell a szakszerű helyettesítés megoldására. A helyettesítést kérő pedagógus a helyettesítés kérésekor közli az óra anyagát, s a tanításhoz szükséges anyagokat (tankönyv, munkafüzet, tanmenet, stb.) a helyettesítést végző kolléga - illetve a helyettesítést szervező igazgatóhelyettes - rendelkezésére bocsátja Osztályfőnök, osztálytanító Az osztályfőnököt, osztálytanítót az igazgató bízza meg. A megbízás általában az adott tanévre érvényes. Az osztályfőnök, osztálytanító feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. 19

21 3.4. Diákönkormányzat Részvétel a diákönkormányzatban Valamennyi tanulónak jogában áll megfelelő módon és formában véleményt nyilvánítani az iskola életét érintő kérdésekben. Mindez diákönkormányzaton keresztül történhet szervezett formában. A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. (Nkt ) A DÖK tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A DÖK véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A DÖK jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskola diákönkormányzatának működését a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, valamint az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet határozzák meg. Munkáját, a diákönkormányzatot segítő pedagógus koordinálja a tanulók és a tantestület bevonásával. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt A működési feltételek biztosítása 20

22 Az intézmény biztosítja a diákönkormányzatban folytatott munkához a feltételeket. A diákönkormányzat céljainak, feladatainak megvalósításához használhatja az iskola telefonvonalát ésszerű takarékossággal levelezéseit az iskola költsége terhére intézheti. A diákönkormányzat által létrehozott diákkörök igazgatói engedéllyel használhatják az iskola helyiségeit, vagy szabadtéri területét. A diákköröket az igazgatóhelyettes tartja nyilván Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösségek saját tagjaikból 2 fő képviselőt választ, akik részt vesznek a DÖK munkájában A Szülői Szervezet A Szülői Szervezet működése A szülői szervezetek működését a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény valamint az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet határozzák meg. Az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával a véleményüket azokban a kérdésekben, amelyben a jogszabály a szervezetnek véleményezési jogot biztosít. A Szülői Szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet, véleményezéssel érintett pontjának tárgyalásához meg lehet hívni. Az intézményi Szülői Szervezet tagjait az osztályok delegálják Kapcsolattartás a Szülői Szervezettel 21

23 Az intézményi Szülői Szervezet részére az igazgató tanévenként legalább három alkalommal tájékoztatást ad az intézmény működéséről. Az osztályok Szülői Szervezeteivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot, évenként legalább két szülői értekezletet tartanak A Szülői Szervezet jogosítványai A szülői szervezet véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) az éves munkaterv elfogadása előtt, d) a házirend elfogadása előtt. 4. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI 4.1. A működés rendje Az intézmény nyitva tartása Az iskola szorgalmi időben reggel 7.00 órától a napközi foglalkozás végéig (általában óra) van nyitva a diákok előtt. Az esti tagozat munkarendje óráig terjed. A heti tanítás rendjét a félévre érvényes órarend rögzíti. A megtartott órákat sorszámmal ellátva a megfelelő naplóba vezeti a szaktanár. A tanulók felügyeletét óraközi szünetekben az ügyeletes pedagógusok látják el. A tanítási óra védelme mindenkinek kötelessége. A tanítási órát zavarni nem lehet. Tanárt és tanulót óráról csak az igazgató engedélyével lehet kihívni. A tanév rendjét a munkaterv rögzíti. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, vagy a nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. Ügyelet idején és a nyitva tartáson túl az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. 22

24 A nyári szünet ügyeleti rendjét az igazgató határozza meg A tanulók fogadásának rendje A reggeli ügyelet 7.00-kor kezdődik és 8.15-ig tart. Szülői igény esetén a nevelőtestület dönt az esetleges más ügyeleti rendről. Az ügyelet nem kezdődhet 7 óránál korábban. A tanítás kezdete 8.30 óra. A tanítási idő 45 perc. A csengetés rendjét a Házirend szabályozza. A szünetekben - az ebédeltetés ideje alatt az ebédlőben - tanári ügyelet működik. A tanári ügyeletet az igazgatóhelyettes állapítja meg és hirdeti ki. Szükség esetén rövidített órák is tarthatók. Ekkor külön, erre a napra megállapított csengetési rend van életben. A tanítási idő végén a tanulók csoportosan távoznak az iskolából. A tanuló tanulási idő alatt csak az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes, vagy az osztályfőnök írásos engedélyével hagyhatja el az iskolát Intézmény dolgozóinak, tanulóinak munkarendje A pedagógusok munkarendje A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy igazgatóhelyettes állapítja meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény vezetőségének javaslatait a tanórákra elkészített órarend függvényében. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 15 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén köteles megjelenni! A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7.45-ig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy helyettesítéséről intézkedhessen. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt a tanóra elhagyására. A tanmenettől eltérő tartalmú foglalkozás megtartását, a tanóra elcserélését az tagintézmény igazgatója vagy igazgatóhelyettese engedélyezi. 23

25 A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő - feladatokra megbízást vagy kijelölést az intézmény vezetője adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét kötelező az alkalomhoz illő öltözékben A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje Az intézményben az alábbi nem pedagógus közalkalmazottak segítik a nevelő-oktató munkát közvetlenül: iskolatitkár, rendszergazda, pedagógiai asszisztens. A nem pedagógus alkalmazottak (adminisztratív és technikai) munkarendjét a Munka Törvénykönyve alapján az igazgató és a gazdasági igazgató állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével a gazdasági igazgató tesz javaslatot a munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a fenti alkalmazottak szabadságának kiadására. A konkrét napi munkabeosztást az intézményben a javaslat alapján az igazgató vagy helyettese határozza meg Az intézmény tanulóinak munkarendje (a házirend) Az intézményi rendszabályok (Házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint az iskola belső rendjének, életének részletes szabályozását. A rendszabályok betartása kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók (hetesek) ügyelnek. (Az ügyeleti rend megszervezése az igazgatóhelyettes feladata.) 4.3. Térítési díjak Az étkezési térítési díjakat az iskolatitkár az igazgató által jóváhagyott befizetési napokon az mindenkor érvényes jogszabályoknak, fenntartói utasításoknak megfelelően havonta szedi be. A befizetendő összegről és a befizetés napjáról a szülőt a napközi csoport vezetője az igazgató utasítása alapján tájékoztatja. 24

26 A tanulói jogviszony bármilyen okból történő megszűnése vagy szüneteltetése esetén a többletfizetés visszatérítésről egy hónapon belül az iskola intézkedik. Az iskola az igénybe nem vett befizetéseket, ha a szülő azt időben bejelentette, a következő befizetés alkalmával beszámítja. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményt jogszabályok állapítják meg. Ezen jogszabályok betartatásáért a gazdasági vezető a felelős Tanulók felvétele A tanulók beíratásának, felvételének rendjét az igazgató a Fenntartóval egyetértésben, az előző tanév befejezéséig rögzíti, az érvényes jogszabályoknak megfelelően. A jelentkezés és a felvételi beszélgetés idejét, a felvétel módját a helyi szokásoknak, ill. a jogszabályi feltételeknek megfelelően ismerteti. Más iskolákból átjelentkező tanulók esetében az igazgatóhelyettesnek és a fejlesztő pedagógusnak a véleményét az igazgató kikéri Vizsgarend A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályokat, így a vizsgák rendszerét a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a szabályozza Osztályozó vizsga: Az évfolyam teljes anyagából vagy egyes tárgyakból tehető iskolai vizsga, melyre magántanulók, hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók, valamely tantárgyból egyéni felkészülést folytató tanulók jelentkezhetnek. A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, 25

27 b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, ill. az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni az adott tantárgyból, d) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, de a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet, e) ha a tanuló hiányzása az adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladja, de a tantestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet, Bizottság előtti vizsga. Ha a tanuló kérésére jön létre az osztályozó vizsga, akkor a tanuló köteles az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt legalább 10 nappal a vizsgára jelentkezni az igazgatónál. Az a tanuló, aki előrehozott érettségi vizsgára jelentkezik, előzetes írásbeli kérelemre két nap igazolt távollétet kaphat az előrehozott érettségi vizsgára való felkészülés érdekében. A kérelem benyújtását követő engedélyezett távolléte igazolt hiányzásnak minősül Különbözeti vizsga: Az igazgató írhatja elő más iskolából, évfolyamról vagy iskolaszerkezeti típusból érkezett tanulóknak a tanrendek (tananyagok) összevetése után. Bizottság előtti vizsga. Az osztályozó és különbözeti vizsgák idejét, rendjét az igazgató határozza meg. A vizsgákról az érintetteket írásban értesíteni kell Magántanulói vizsga: A magántanulók írásbeli kiértesítés alapján, vizsgabizottság előtt tesznek vizsgát. A magántanulói vizsgák anyagait az érintett szaktanárok dolgozzák ki. A magántanulói vizsgák adminisztrációs feladatait az érintett osztályfőnök végzi el, a vizsgáztatásban résztvevő pedagógusok bevonásával, legkésőbb a vizsga utáni 3. munkanapig A tanulók továbbhaladása A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden 26

28 kötelező és választott tárgyban a tanév végén legalább elégséges (2) szinten teljesített. A tanév végi elégtelen minősítés egy, vagy több tantárgyból javítóvizsgán javítható (általában augusztus hónapban). Ha a tanuló hiányzása az adott tanévben meghaladja a 250 órát vagy azt az óraszámot, amelyet érvényes jogszabály állapít meg, a tanév végén nem osztályozható, a tantestület határozata alapján a jogszabályi feltételeknek megfelelően - osztályozó vizsgát tehet. A sikertelen osztályozóvizsga évfolyamismétlést von maga után Magántanulók A magántanulói státust kérelmezni, a kérést indokolni kell. A magántanulói státust az iskola igazgatója határozatban engedélyezi. A magántanuló a tanév végén (vagy az iskolával egyeztetett időpontban) az adott évfolyamon oktatott tárgyakból osztályozó vizsgát tesz. Az értékelés-minősítés és továbbhaladás rendje azonos a normál tanulókéval. A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt A tanulókkal kapcsolatos ügyintézés ideje, rendje Hivatalos ügyek intézése 8-15 óráig az irodákban történik. Az esti tagozat számára heti egy alkalommal az iroda ig tart ügyfélfogadást ezt a tanév elején nyilvánosságra hozza A tanítási órák, óraközi szünetek rendje Az oktatás és nevelés a PP, a HT, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra gimnáziumban a 0. óraként 7:30- kor, míg az általános iskolai részben 1. óraként 8:30-kor kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat általában legkésőbb 16:00 óráig be kell fejezni. Rendkívüli esetben az igazgató rövidített órák tartását rendelheti el. 27

29 Az esti tagozat számára a tanítás 16:00 21:00 között van megszervezve. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek. Az óraközi szünetek időtartama: 15, 10, illetve 5 perc. Az óraközi szünetek ideje csak rendkívüli esetben (igazgatói utasításra) rövidíthető Belépés és benntartózkodás rendje azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Az iskolában tanítási idő alatt látogatók, vagy szülők csak az igazgató engedélyével tartózkodhatnak. Tanítási szünetben az ügyeleti időn kívül csak a beosztásuk szerint munkájukat végzők tartózkodhatnak az épületben. Külső személyek az igazgató engedélyével és a megállapodás szerinti időben használhatják a helyiségeket. A berendezésekért teljes kártérítési felelősséggel tartoznak. Az iskola helyiségeinek bérbeadását az igazgató engedélyezi. Külső személyek az intézményben csak úgy tartózkodhatnak, ha a nevelési-oktatási tevékenységet semmilyen módon sem zavarják. Az intézmény jellegének megfelelő, visszafogott, kulturált viselkedés és az intézményhez illő tevékenységformák mellőzése esetén az érvényes bérleti szerződés azonnali hatállyal, kártalanítás nélkül felbontandó. Jelen szabályokat az esetleges bérleti viszony keletkezésekor a bérbevevővel ismertetni kell Létesítmények használata Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Az iskola helyiségeinek használati rendjét a Házirend tartalmazza. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért és állagának megőrzéséért, - a tűz- és balesetvédelmi szabályok megtartásáért, 28

30 - rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők betartásáért. A tanulók az intézmény helyiségeit és létesítményeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A tanuló tanítási idő után csak külön engedéllyel, vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskola területén. A részleteket a Házirend tartalmazza. A helyiségek, vagy létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit csak az igazgató engedélyével és átvételi elismervény ellenében lehet elvinni, kártérítési felelősség terhe mellett. Az üresen hagyott termeket zárni kell Az intézmény helységeinek bérbeadási rendje Az intézmény helységeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) a gazdasági igazgató javaslatára az igazgató dönt. Az igazgató e jogkörét a gazdasági igazgatóra ruházhatja át. 5. A TANULÓ ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 5.1. A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez - az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az intézmény jutalmazza a megyei szintű különböző tanulmányi, szakmai, kulturális, szakmai, sport - versenyek városi I. helyezettjeit, megyei I-V. helyezettjeit és az országos versenyek I-X. helyezettjeit. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos jutalomban lehet részesíteni A jutalmazás formái Iskolánkban elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: nevelőtestületi dicséret, igazgatói dicséret, osztályfőnöki dicséret, szaktanári dicséret. 29

31 Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanuló tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyv, oklevél és tárgyjutalomban részesülhetnek. A jutalmak odaítéléséről a pedagógusok és az osztályközösségek véleményének meghallgatása után a nevelőtestület dönt a tanév végén Fegyelmező és fegyelmi intézkedések Ha a tanuló megszegi a házirend előírásait, ellene fegyelmező és fegyelmi intézkedések foganatosíthatók. a) fegyelmező intézkedések: A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elvét követjük. Az írásbeli beírást a - tett súlyát mérlegelve - lehetőleg szóbeli figyelmeztetés előzze meg. Fegyelmező intézkedéseket hozhat a szaktanár, az osztályfőnök és az intézmény igazgatója: szaktanári intés, szaktanári megrovás, szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás, Az írásbeli fegyelmező intézkedéseket az ellenőrzőbe és az osztálynaplóba is be kell írni. Az igazgatói intézkedést az osztályfőnök kezdeményezi. b) fegyelmi intézkedések: Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő 30

32 gyakorolja. A Nkt a szabályozza a tanulók fegyelmi felelősségét: (4) A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. (5) Tanköteles tanulóval szemben a (4) bekezdés e) f) pontjában és a (7) bekezdés e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát kijelölni számára. A(4) bekezdés d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. A felelősségre-vonási eljárás módjára és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. Az SZMSZ a 2. számú mellékletben szabályozza a fegyelmi tárgyalás lefolytatását A tanulók kártérítési felelőssége A köznevelési törvény 59. -a és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete 61. szabályozza a tanulók kártérítési felelősségét. Ha a tanuló felróható magatartása révén kárt okoz a nevelési oktatási intézménynek a kárt meg kell térítenie. A kártérítés mértékét a mindenkor érvényes törvényi rendelkezések szerint kell meghatározni. 31