A HAGYOMÁNYOS ORVOSLÁS ÉVSZÁZADAI IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS (SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM, SZENTENDRE, 2000)*

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A HAGYOMÁNYOS ORVOSLÁS ÉVSZÁZADAI IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS (SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM, SZENTENDRE, 2000)*"

Átírás

1 A HAGYOMÁNYOS ORVOSLÁS ÉVSZÁZADAI IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS (SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM, SZENTENDRE, 2000)* I. Hagyományos orvoslás a honfoglalás-, és Árpád korban A finnugor eredetű és nyelvű előmagyarság Urál vidéki őshazájából fokozatos DNy-i irányú vándorlása során török népekkel, államalakulatokkal került kapcsolatba. (A térképen a vándorlás mai ismereteink szerinti útvonalát, a szálláshelyeket, valamint a finnugor és török nép mai elhelyezkedését is föltüntettük). Az állattenyésztő-földművelő, javarészt pogány magyarság - lehet, hogy több hullámban - a 9. sz. második felében foglalta el a Kárpátmedencét. Ezt követően besenyő és kun hatások érték. A krisztianizáció az ezredforduló tájékán kezdődött, az evvel szembeni ellenállást az ún. pogánylázadások jelzik. A honfoglalás-, és Árpád-kori hagyományos orvoslás rekonstrukciója megbízhatóan csak több tudományszak eredményeinek együttes figyelembevételével történhet: nyelvészet, régészet, embertan (anthropológia), paleopathologia, paleodemográfia, végül a korai írott források. A korai időszak ismereteit, fogalmait finnugor ill. bolgár-török származású szavaink tükrözik. Teljesen feltárt, nagylétszámú, kora Árpád-kori temetőkben talált csontvázak elhalálozási korából megállapítható az adott populáció korcsoportjainak halálozási arányszáma. A bemutatott 11. sz.-i kérpusztai temető elemzése mutatja, hogy az igen magas csecsemő-, kisgyermekkori betegségek miatti halálozás (181 ezrelék) után a húszas évek táján és az ötvenes évek közepén nő meg újra a halandóság. A gyermekbetegségek ellen nyakba akasztott amulettel, ill. ún. óvónevek segítségével védekeztek. (A gyermeket nem élőnek, semmit-érőnek, megbetegítésre-nem-érdemesnek, férgecskének feltüntetve igyekeztek félrevezetni a betegségokozó,,lényt"). A 20 év körüliek újra növekvő halálozását a tbc. (főleg avar-kori leleteink vannak) és a szülésben vagy gyermekágyban elhunyt fiatal anyák (magzat a medencében, vagy a csecsemő anyjával együtt sírban) nagy száma okozhatta. Háborús-, vagy békeidőbeli (munka közben történt) sérülésekről csak akkor tudunk, ha azok a csontokon is valahol nyomott hagytak. Ellátásukat analógiaként (nem magyar, jóval korábbi, Kr.e. 4.századi, szkíta lelet!) a Kul-Oba-i (Krim félsziget) váza ábrázolásán mutatjuk be. A csonttörések gyakorisága az agrár-, és a (lovas)pásztornépesség körében lényegesen különbözik (2,2 ill. 3,5 %). Végtag törések gyógyulása általában jó, rövidülés és tengelyeltérés nélküli. *Az egyes kiállítási fejezetek tablóihoz és képeihez kiegészítésképpen készített tájékoztatók szövege, melyek részben a bemutatott képanyagra hivatkoznak. A Szentendrén megrendezett milleniumi kiállítás nagyobb része (A reuma népi gyógymódjai és a szüléssel foglalkozó fejezetek nélkül) október 3. és 27. között az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Újhelyi termében megtekinthető.

2 Az ember-, és állatorvosló gyakorlatban szinte napjainkig alkalmazott érvágás 12. sz.-i eszközét képen mutatjuk be. Ilyen érvágás volt a krónikákban szereplő ún. vérszerződés is Árpád fejedelem és törzsfői között. Honfoglaláskori trepanált koponya Honfoglaláskori trepanált koponya A legkomolyabb,,sebészi" beavatkozás a koponyalékelés volt. A vándorlás útvonalán is találtak ilyen leleteket, a Kárpát-medencében a magyar honfoglalást követően a lékelt koponya-leletek száma ugrásszerűen nőtt, majd a 13. sz.-ra ez a gyógyító eljárás eltűnik. (A juhászok kergebirkát gyógyító koponyalékelésének ehhez semmi köze!). Az ún. jelképes és valódi trepanációk véséses technikával készültek, előbbi esetben a koponyacsontnak csak a legkülső ill. 2. rétegét távolítják el bizonyos területen, az utóbbinál a koponyüreget is megnyitják, a kemény agyhártyát valószínűleg nem. Ha a beteg röviddel a beavatkozás után meghalt, a csontszél éles maradt, ha rövidebb-hosszabb ideig túlélte, a csontsarjadzás a széleket lekerekítette. Nagyobb csonthiány esetén a fejfedőbe varrt vékony fémlemez védte az agyat. A jelképes és valódi lékelt koponyák lelőhelyeit térképeken tüntettük fel. A beavatkozást koponya sérülések (buzogány, kard!) és fejfájás (!) esetén végezhették. A fogszúvasodás és szövődményei (pl. állkapocs tályog) gyakorisága temetőnként igen különbözik, ebben - többek között - az ivóvíz fluorid-ion tartalmának is szerepe lehetett. Foghúzást ábrázol a már említett szkíta váza másik képe. A nőknél gyakoribb fogínybetegség (-sorvadás) ellen óvó rovásírásos varázsige olvasható (egyik megfejtése szerint) egy női sírban talált késő-avarkori csont tűtartón. A szövegben a máig használt,,íz" (a.m. fogíny betegség) kifejezés szerepel. Képtelenség az a sokat hangoztatott állítás, hogy az állattenyésztő-földművelő magyarság növényismeretét a térítő szerzetesektől tanulta volna: hisz' maga és állatai Késő-avarkori csont tűtartó

3 fizikai léte függött a vegetáció alapos ismeretétől. A korai finnugor és török eredetű növénynevek, egyes növények tudatos fölhasználása (pl. íj, nyílvessző, koporsó, készítés), a festő-, mérgező növények, a növényi ínségeledelek ismerete és korai írott - jóval az ún. füveskönyvek előtti - emlékeinkben szereplő sok száz magyar növénynév kellőképpen igazolja ezt. (A hazai és rokon népeinknél történt recens etnobotanikai vizsgálatok is igen gazdag népi növényismeretet jeleznek). Grynaeus Tamás II. A füveskönyvek XVI.-XIX. Az első európai füveskönyvek a reneszánsz és a reformáció idején jelentek meg. Először az ókori görög és római klasszikusok művei (pl. Plinius: Historia naturalis 1469; Dioszkoridész: De Materia Medica 1478) láttak napvilágot, majd 1510-ben jelent meg Valahfrid Strabo benedekrendi apát mintegy 700 évvel korábban írt műve, a Hortulus. Ezt követően sorra jelentek meg a szebbnél szebb illusztrációkkal ellátott füveskönyvek, amelyek a magyar füves- és orvosló könyvek szerzőinek is forrásként szolgáltak. Ezek között említhetjük például Otto Brunfels (1530), Hieronymus Bock (1539), Leonhart Fuchs (1543), Adam Lonicerus (1551), Petrus Andreas Matthiolus (1554) és Tabernaemontanus (Jacob Theodor von Bergzabern - megh. 1590) füveskönyveinek különböző kiadásait. A magyar nyelvű füveskönyvek megszületésére nem csak az európai munkák voltak nagy hatással, hanem az is, hogy haladó gondolkodású, európai műveltségű főurak (Nádasdy Tamás, Battyhány Boldizsár és mások) nemes támogatásának köszönhetően az ország több pontján (például Sárváron, Németújváron és Kolozsváron) folyhatott pezsgő tudományos élet a XVI. században, mégpedig itáliai és német egyetemeken végzett orvosdoktorok, orvosbotanikusok, illetve tudós gyógyszerészek közreműködésével. De sokat jelentett az is, hogy a tudományos munkában olyan Európa szerte ismert (orvos)botanikus is részt vett, mint amilyen a belga Carolus Clusius volt. Mindezek mellett a főúri, polgári botanikuskertek létesülése és a magas fokon állott kertészkedés is segítette a Herbáriumirodalom megerősödését. Első magyar nyelvű füveskönyvünk szerzője Melius Juhász Péter debreceni püspök volt, akinek Herbárium című munkája halála után hat évvel jelent meg. E műben 275 növényfaj leírása és 1236 magyar növénynév szerepel. A Herbárium írásakor Melius főként Lonicerus 1551-es kiadású Historiae naturalis opus novum munkáját vette alapul, de más szerzők (pl. Dioszkoridész, Matthiolus és Fuchs) műveit is felhasználta. A Herbáriumban szereplő magyar nevek forrásai viszont az európai füveskönyvek előtt készült és a mindennapi, gyakorlati nyelvhasználat elemeit őrző szójegyzékek (pl. besztercei, Schägli, és soproni) lehettek.

4 A már említett európai hírű orvosbotanikus, Carolus Clusius 1582-ben került a botanikában is jártas Batthány Boldizsár főúrhoz Németújvárra (ma Güssing, Austria). A nyugat-dunántúli mezőket, réteket és Németújvár környékét Beythe Istvánnal együtt bejáró Clusius 1583-ban Németújváron adta ki az egyetemes botanika első önálló etnobotanikai munkáját, a Stirpium Nomenclator Pannonicust, azaz a magyar nép növényismereti jegyzékét. A Nomenclator növénynevei bekerültek az európai Herbárium-irodalomba és e nevek jelentős részét Clusius a XVII. századi,,világflórába (Rariorum plantarum historia) is bedolgozta. Beythe István fia, András mindössze 31 éves volt, amikor Fiveskönyve Németújváron megjelent (1595). Könyvét a botanikatörténet Melius kolozsvári Herbáriumának helyenként rövidített vagy bővített másolataként tartotta számon, de a mű megjelenésének 400. évfordulójára előkészített elektronikus kiadás elemzésénél kiderült, hogy az Melius Herbáriumánál botanikailag letisztultabb és jobban elemezhető munka. A XVII. századi orvosi könyveink közül a (gyógy)növények ismertetése szempontjából az egyik legjelentősebb alkotás Pápai Páriz Ferenc Pax Corporis című munkája, melynek első kiadása 1687-ben jelent meg, és amelyben legalább 300 gyógynövény használatáról olvashatunk. A füves és orvosló könyveink között érdekességként tarthatjuk számon Felvinczy György fordítását (Az Anglia országban lévő Salernitata Scolanak jó Egésségről való Megtartásának módgyáról írott Könyve. Mely most magyarra fordíttatott Rhytnusokban alkalmaztatott.), melynek címe is jelzi, hogy egy olyan könyvecskéről van szó, amelyben az egészségügyi, táplálkozási és egyéb tanácsok verses formában készültek el. Az egyes növényeknél hivatkozásokat találhatunk arra is, hogy azokról miként vélekedtek az ókori klasszikusok. Vay Ádám kuruc generális feleségének, Zay Annának Herbárium kézirata (1718) csupán néhány évtizeddel ezelőtt keltette fel a kutatók figyelmét. Az 1712-től írodott mű épségben maradt 140 oldalán 470 folyamatosan sorszámozott recept található. Ezekben 287 féle gyógynövény szerepel, köztük olyanok is, amelyeket a mai orvostudomány is felhasznál. Mint az a borítólapról is megtudható, a könyv alapjául Matthiolus füveskönyvének 1562-es cseh nyelvű fordítása szolgált.

5 A füves- és orvosló könyveink sorában kell megemlítenünk Mátyus István munkáját (Diatetica 1766, Ó- és Új Diatetica ). Könyveinek érdekessége, hogy bennük Mátyus nagy hangsúlyt helyez a betegségek megelőzésére és nagy jelentőséget tulajdonít a helyes táplálkozásnak. E kötetekben számos táplálék- és fűszernövény egészségre kedvező hatásáról olvashatunk. A XVIII. századi híres debreceni orvosok egyike, Csapó József írta az első gyerekgyógyászati könyvet (Kis Gyermekek Isputálja 1771) és ugyancsak ő a szerzője annak a füveskönyvnek (Új Füves- és Virágos Magyar Kert 1775), amelyben legalább 1000 növény magyar, latin, német stb. neveit gyűjtötte össze, a hasznaik felsorolása mellett. A svéd botanikus, Carl von Linné,,A természet rendszere címmel 1735-ben megjelent munkája elősegítette a botanika önálló tudománnyá válását, melynek hatására a füveskönyvektől egyre inkább különváltak a,,tisztán botanikai munkák. Ezt a folyamatot tükrözi, hogy Diószegi Sámuel Orvosi Füvészkönyve (1813) már a Fazekas Mihállyal közösen írt Magyar füvészkönyv (1807) kiegészítéseként jelent meg. Az Orvosi Füvészkönyv többnyire a korábban megjelent magyar művek adatait dolgozza fel. A 19. században lezárult a,,füveskönyvek kora és a XX. század első évtizedeiben évszám nélkül jelent meg az egyik legkiemelkedőbb orvostörténészünk, Magyary-Kossa Gyula munkája a gyógynövények hatásairól (A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata), ami már a gyógynövények modern terápiás alkalmazása felé mutató alkotás. Babulka Péter III/a. Népi orvoslás és népi növényismeret a XIX. - XX. században A magyar népi orvoslás a betegségek eredetére (kóroktan), tüneteire (diagnosztika) és gyógyítására vonatkozó ismereteket foglalja magába. Tudásanyaga szerves részét képezi a népi természetismeretnek és szorosan kapcsolódik a népi hitvilághoz, a hiedelmek rendszeréhez. A népi orvoslási tudásanyag örzői és továbbadói a kisebb-nagyobb falusi közösségek gyógyítói (füvesek, javasok, csontrakók, kenőasszonyok, nadályosok stb.) voltak, akik többféle,,irracionális" és racionális" eljárást alkalmaztak a népi ember- és állatorvoslásban. A közösség, a család betegségeinek gyógyítása rendszerint a család idősebb asszonyainak és az édesanyáknak volt a feladata, míg az állatbetegségek kezelésével inkább a férfiak foglalkoztak.

6 A betegségek megelőzésében és kezelésében fontos szerep jutott a mágikus eljárásoknak (pl. füstölés, ráolvasás, keresztvetés, ólomöntés, szenesvíz készítés, analógiákon alapuló gyógyítóeljárások stb.), illetve a racionális gyógyító eljárásokhoz is gyakran kapcsolódó mágikus elemeknek (pl. nevezetes helyek, -napok, -időpontok, a betegségek különféle módon történő,, elküldése"). Ezek megfigyelése, összegyűjtése és értékelése éppoly érdekes és fontos feladat, mint bármely racionális gyógymódé. A racionális gyógymódok közül talán a gyógynövényekkel történő gyógyítás a Gyógyfüves asszonyok a szegedi piacon, hatvanas évek, legjelentősebb. A különféle gyűjtések Grynaeus Tamás felvétele adatai szerint az utóbbi másfélszáz esztendőben a Kárpát-medencében élő magyarság az itt élő népekkel együtt mintegy 600 féle növényt használt fel a betegségek megelőzésére és gyógyítására. A népi emberorvoslásban leggyakrabban a különféle sebek és bőrbetegségek, az emésztőrendszeri- és légzőszervi panaszok, valamint a reumás- és húgyúti megbetegedések kezelése adott munkát a gyógyítóknak, míg az állatoknál az emésztési zavarok és a sebek okozták a legtöbb gondot. A gyógyfüves kezelések mellett a törött csontok és a ficamok,,helyretevése"; a különféle kenések, masszírozások és gyógynövényes fürdők alkalmazása; az agyagborítás, a méhszúrásterápia, a piócákkal való vérszívatás (nadályozás) és a köpölyözés említhető meg a,,természettudományosan is elfogadott" gyógymódok között. A népi orvoslásban alkalmazott gyógymódok feljegyzése elsősorban néprajzkutatók, nyelvészek, illetve az orvostörténet iránt érdeklődő orvosok és gyógyszerészek jóvoltából már a múlt század végén megindult. Beszámolóikról és összefoglaló elemzéseikről a II. világháború előtt főként néprajzi és orvostörténeti témájú folyóiratokban (pl. Ethnographia), valamint egy-egy témakört vizsgáló kötetekben találkozhattunk. Lásd. Temesvári Dezső: Előítéletek és babonák a szülészet körében Magyarországon (1899), Magyary-Kossa Gyula: Magyar állatorvosi könyvészet (1904) és Magyar orvosi emlékek (1925), Berde Károly: A magyar nép dermatológiája (1940). A népi orvoslási kutatások 1945-ig elért eredményeiről ől Vajkai Aurél írt összefoglaló tanulmányt (A magyar népi orvoslás kutatása, 1948). (A magyar népi orvoslás életrajza majd negyven évvel később,,új hold, új király" címmel Oláh Andor tollából látott napvilágot.) A második világháború után a népi orvoslás és a népi növényismeret (etnobotanika) minél teljesebb megismerése érdekében intenzív gyűjtőmunka indult meg a hazánkban és a határainkon túl élő magyarok körében, melyekben néprajzkutatók, nyelvészek, orvosok, gyógyszerészek, botanikusok, biológusok, agrárszakemberek és más szakterületek kutatói egyaránt részt vettek. Gyűjtőmunkájuk gyümölcseként sorra jelentek meg egy-egy földrajzi

7 vagy néprajzi tájegység népi orvoslásával és növényhasználatával foglalkozó monográfiák, szakcikkek és különböző értékelések. Ezek többsége az Orvostörténeti Közlemények, a Gyógyszerészet, az Ethnographia, a Folklór Archívum, a Collecta Clusiana és más egyéb szakfolyóiratok, kiadványok hasábjain jelent meg, emellett kéziratokkal, fotókkal és hangfelvételekkel is gyarapodtak könyvtáraink és múzeumaink gyűjteményei. A népi orvoslás és a népi növényismeret gyűjtését és kutatását nagy mértékben segítette az, hogy: az Ethnographia a megjelenésétől kezdve (1890) folyamatosan helyt adott a gyűjtések adatainak közzétételére; az 1950-es évek elején megindult az önkéntes néprajzi gyűjtőmunka; 1955-ben megjelent az Orvostörténeti Közlemények első száma; és 1974-ben megalakult a Magyar Orvostörténeti Társaság Népi Orvoslási Szakosztálya. Gazdag népi orvoslási és etnobotanikai anyag található a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportjának Adattárában (Népi Gyógyítás Archívum), a Néprajzi Múzeumban (Etnológiai adattár), a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár gyűjteményében, a Magyar Népi Orvoslás Topográfiája elnevezésű országos kérdőíves adatgyűjtés anyagában, valamint orvostörténeti és etnobotanikai adatokat tartalmazó adatbázisokban (pl. MTA SZTAKI - Budapest, Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola - Szombathely). Ezek mellett azok az adatok is érdekesek, amelyek a Pallas Nagy Lexikona és a Magyar Néprajzi Lexikon köteteinek népi orvosláshoz kapcsolódó címszavai alatt találhatók ben a Veszprémi Bakony Múzeum adott otthont annak a kiállításnak, amelynek rendezői kísérletet tettek a hazai múzeumok népi gyógyítással kapcsolatos tárgyi emlékeinek összegyűjtésére. A képanyaghoz és a tárgyi emlékekhez Hoppál Mihály és Törő László írt kísérőszöveget, amely magyar és angol nyelven az Orvostörténeti Közlemények különszámában jelent meg (1975). Ezt a kiadványt 1979-ben egy újabb, Antall József és Buzinkay Géza által szerkesztett népi orvoslással foglalkozó kötet követte, amelyben szintén érdekes tanulmányok olvashatók. Babulka Péter III/b. Megemlékezések népi orvoslásunk jeles kutatóira Kóczián Géza ( ) Zalaegerszegen született, tíz éves koráig szülővárosán kívül Berzencén és Csurgón, majd 1952-től haláláig Nagyatádon élt. Kiváló észbeli képességei, rendkívüli természettudományos és történelmi műveltsége alkalmassá tette volna, hogy egyetemi vagy kutatói pályán is kitűnhessen, de a családi

8 kötelességteljesítés, a gyógyszerészi hivatás hazaszólította; átvette édesapjától a nagyatádi gyógyszertár vezetését. Ősei apai és anyai (Sperlágh) ágon is neves gyógyszerészek voltak, családja története magába foglalja szinte egész Közép-Európa történelmét. Kóczián Géza gyűjtés közben Húsz éven át végzett gyűjtőmunkát; az egyedül és a gyűjtőtársakkal együtt bejárt területek között a legnagyobb távolság eléri az 1000 km-t (Vendvidéktől a Gyimesvölgyig), így kitűnően dokumentált gyűjtései jó keresztmetszetet adnak a Kárpát-medencében élő népek hagyományos orvoslásáról és növényismeretéről. Gyakran hangsúlyozta, hogy a szomszédos népek kultúrája a népi orvoslás és a népi növényismeret terén is hat egymásra. Magnetofonfelvételekkel kiegészített gyűjtéseinek jelentős részét a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és a Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattára őrzi, de ezek anyaga kivonatosan néprajzi, gyógyszerészeti, botanikai, és agrártudományi folyóiratokban is megjelentek. Legnagyobb szabású munkájában, a több mint 1000 oldalas doktori értekezésében 452 növényfaj sokrétű használatát (ember- és állatbetegségek gyógyítása, táplálékok készítése, olajnyerés, takarmányozás, kertek diszítése stb.) mutatja be. Az ebben található, valamint az önkéntes néprajzi gyűjtőpályázatokban és folyóiratokban közzétett adatai egyaránt értékesek lehetnek az etnobotanika, a növénytan és növénygenetika, az orvostudomány és orvostörténet, a gyógyszerészet, a gyógynövényismeret, a néprajz, a nyelvészet, a táplálkozástudomány és egyéb szakterületek kutatói számára. Munkásságával,,iskolát" teremtett, ezért minden népi orvoslás és etnobotanika iránt érdeklődő kutató számára megbecsülendő értékként és inspirációt adó forrásként szolgálhat mindaz, amit fiatalon, élete teljében hagyott reánk örökségül. Babulka Péter Oláh Andor ( ) Orvosi és néprajzi tanulmányait budapesti egyetemeken végezte és 1949-ben ugyanitt szerzett orvosi diplomát. Néhány évvel a diploma megszerzése után egy dél-magyarországi megyébe költözött családjával, ahol feleségével, Kállai Dorottya Klárával együtt mintegy 25 éven keresztül tanulmányozta a népi gyógyászatot. Bejárta a megye szinte minden faluját és rengeteg adatot gyűjtött a különféle tünetek, illetve betegségek népi elnevezéséről, okairól és

9 azok gyógyításáról. Sokat tanult a paraszti gyógyítóktól, akiket nagyra becsült, és akikkel igen jó kapcsolatban volt. Az akkoriban tiltott gyógyító tevékenységüket pártfogolta és emiatt sokszor került összeütközésbe az ortodox orvostudomány képviselőivel. Oláh Andor gyűjtés közben Békés megye népi ember és állatorvoslásáról, valamint gyógynövényismeretéről írt könyvei (Fűbe-fába az orvosság! Békés megyei népi orvoslás , Zöld varázslók, virág orvosok. Népi gyógynövényismeret Békés megyében ) egy adott földrajzi tájegység hagyományos orvosló ismereteinek kiemelkedő összefoglalása és bemutatása. A gyűjtőmunka mellett elmélyülten foglalkozott a népi orvoslás általános kérdéseivel, a gyógyítóemberek személyiségének vizsgála-tával, a népi pszichoterápiával, és a betegségek pszichoszomatikus szemléletével. A magyar népi orvoslás életrajzáról írt könyve (,,Új hold, új király." ) a népi kultúránk fontos részét képező hagyományos gyógymódjaink megismerésére és értékeinek felismerésére hívja fel a figyelmet. A magyar mellett más népek hagyományos, természetes anyagok használatán alapuló gyógyászata (ájurvédikus, kínai stb.) is érdekelte. Sok cikke jelent meg hazai és külföldi néprajzi-, orvostörténeti és egyéb témakörörökkel foglalkozó szaklapokban. Gazdag népi orvoslási gyűjtésanyagának jelentős része a budapesti Néprajzi Múzeum etnológiai adattárában található. A népi orvoslás kutatása nagy hatással volt orvosi szemléletére és gondolkodására. Mindaz amit a gyógyítóemberektől tanult jól egészítette ki a modern orvostudományban szerzett ismereteit, és nagyban segítette azt, hogy egy humánusabb, természetesebb és emberközpontúbb orvoslás szószólója legyen. Gyógyítómunkájának fontos eleme volt a jó orvosbeteg kapcsolat és a betegek gyógyulásba vetett bizalmának erősítése. Oláh Andor életében a népi orvoslás és a természetgyógyászat kutatása mellett fontos szerepet töltött be nagy családja, az irodalom és a művészetek tanulmányozása, illetve értő művelése. Babulka Péter

10 Vajkai Aurél ( ) Vajkai Aurél etnográfus, a történettudományok kandidátusa (1959), honismereti, idegenforgalmi és művészeti író, a Balatoni Nyári Szabadegyetem tanára ben szerzett orvosi diplomát a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. Már ekkor érdeklődött a kibontakozó néprajzi kutatások iránt, azokban először ilyen tárgyú fényképfelvételeivel, majd kisebb írásos munkákkal vett részt. Az 1930-as évektől kezdve egyre szorosabb kapcsolatba került a budapesti Néprajzi Múzeummal ben kapta első múzeológiai állását Veszprémben, majd ben a keszthelyi Balaton Múzeum igazgatója, ben Budapesten a Néprajzi Múzeum munkatársa. Ezt követően az Erdélyi Tudományos Intézet megbízásából gyűjtőutakon járt Erdélyben. Pályája következő állomása a Magyarságtudományi Intézet ( ) között a Néptudományi Intézet tanára, ban pedig a budapesti egyetem Néprajzi Tanszékének is a helyettes tanára ig a Veszprémi Bakonyi Múzeum igazgatója, melynek 1965-ben történt nyugdíjazásáig tudományos osztályvezetője volt. Tudományos munkássága a néprajz szinte valamennyi területére területére kiterjedt. A mai egyetemi oktatásban nélkülözhetetlenek a népi építészetet, természetismeretet, az orvoslást és a nép hiedelemvilágát elemző tanulmányai. Tájmonográfiái nemcsak szűkebb hazája alapos ismeretéről tesznek tanúságot, hanem arról is, hogy ismerte és becsülte a tájegységgel foglalkozó korábbi kutatók munkásságát. Fő műve a Szentgál c. falumonográfia 1. és 2. kötete. Legjelentősebb népi orvoslással foglalkozó munkái: a Népi orvoslás a Borsa völgyében (1943) és A magyar népi orvoslás kutatása (1948). Az Ethnographia között több népi orvoslás tárgyú cikkét is közölte. Ezek címei: Adatok a Felföld népi orvoslásához, Adatok a népi orvosláshoz a Bakony-Balaton vidékén, Rándulás és törés, Adatok a veszetség gyógyításához, Az ősi javasember, Egy bakonyi magyar falu paraszt állatorvosai, Falusi foghúzók, valamint A csatkai búcsú. Ezek mellett két, a népi orvosláshoz és a népi növényismerethez kapcsolódó tanulmánya is napvilágot látott. A magyar népi táplálkozás kutatása (1947) és a Népünk természetismerete (1948). Néprajzi tárgyú írásaiból leánya

11 Vajkai Zsófia szerkesztésében 1999-ben jelent meg egy kötete A magyar nép életmódja címmel. Életművéért 1983-ban a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Néprajzi munkásságát Győrffy István-emlékéremmel ismerték el, a népi orvoslás kutatása terén elért eredményeiért pedig az Orvostörténelmi Társaság a Népi Orvoslási Szakosztálya örökös tiszteletbeli elnökévé nevezte ki. Babulka Péter Gunda Béla ( ) A nemzetközileg legismertebb magyar etnográfus a budapesti tudományegyetemen, a József Nádor Műszaki Egyetemen és a Stockholmi Egyetemen végezte tanulmányait. Életének és munkásságának fontosabb állomásai: 1939-tõl a Magyar Néprajzi Múzeum tudományos munkatársa, 1943-tól a kolozsvári, 1949-tõl pedig a debreceni egyetem tanszékének vezetője, között pedig a KLTE dékánja tól tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. Nemzetközi munkásságának elismerését a Herder-díj elnyerése (1978) mellett külföldi társasági tagságok (Finnugor Társaság, Finn Régészeti Társaság és a Kalevala Társaság, svéd királyi Gustav Adolf Akadémia - Uppsala, és az osztrák Antropológiai Társaság) is jelzik. A nagyszerű tudós és tanár hat évtizedes tudományos és tanári pályája során mindig a műveltség és a hagyomány tiszteletére, a tudomány iránti elkötelezettségre és a nyelvtanulás fontosságára hívta fel hallgatói és kutatótársai figyelmét. Oktatómunkájának lényege volt, hogy hallgatóitól nemcsak a tanulást és a vizsgákra való felkészülést követelte meg, hanem a néprajzi kutatásba való bekapcsolódást is megkívánta, melyhez minden elvi és gyakorlati segítséget megadott. Gunda Béla gyűjtés közben (Forrás: Néprajzi Hírek, Hála József felvétele) Érdeklődési területe rendkívül széleskörű volt. Õ volt az utolsó magyar néprajztudós, aki nemcsak a magyar és az európai néprajzzal, hanem az Európán kívüli területek hagyományos kultúrájával is foglalkozott. Egyik fontos gondolata az volt, hogy az európai népek hagyományos kultúrája közel áll egymáshoz. Legjobban a közép-kelet Európa népeinek összehasonlító néprajza és a néprajz elméleti kérdései érdekelték. Kutatásának fõbb területei voltak: õsfoglalkozások, települések, építkezés. Terepmunkában fáradhatatlan és utolérhetetlen volt. A magyar nyelvterületeken kívül gyűjtött a Kárpátokban, a Balkánon, Skandináviában és az észak-amerikai indiánok között is. Gyűjtőmunkáiban és annak hitelt érdemlő tolmácsolásában nagy segítségére volt széleskörű nyelvismerete, hiszen az európai

12 nyelveken kívül beszélt például románul és szlovákul is. Különösen sok időt töltött a szomszédos népek hagyományos kultúrájának tanulmányozásával, mert úgy vélte, hogy leginkább ezeknél várható hasonlóság és az eltérések megfejtése tanulságokban itt a leggazdagabb. Gazdag tudományos tevékenységét jelzi, hogy Magyarországon és külföldön megjelent cikkeinek és könyveinek címei (!) meghaladják a 100 oldalt. Közleményeiben a fentebb említett témakörökön kívül az anyagi- és a társadalmi kultúrát, a folklórt, a népi növényismeretet (etnobotanika) és a népi orvoslást (etnomedicina) is érintette. Meghívott elõadóként több európai és egyesült államokbeli egyetem tartott előadást. Évtizedeken keresztül több periodikának volt szerkesztője, emellett nagyobb vállalkozásoknak is kezdeményezője volt. Ilyen volt például az etnológiai adattár létrehozása, a Magyar Néprajzi Lexikon és a Néprajzi Atlasz. Nevesebb összefoglaló munkái közül említhető: Ethnographica Carpathica (1966), Ethnographica Carpatho-Balcanica (1979), és a The Fishing Culture of the World (1984). Babulka Péter IV. Rehomára csalánt, gyógyfürdőt és nadályt (A reuma népi gyógymódjai) A magyar nép a reuma főbb okaiként a tartós hideghatás előidézte kihűlést, az erőltetést, valamint a rossz vért tartja számon. A népi orvoslásban a különféle, mozgásszervekhez kapcsolódó panaszokat rendszerint reoma, rehoma, csúz, köszvény, fájás, kihűlés stb. néven említik. Nyelvünk gazdagságának köszönhetően igen szemléletes az, ahogyan a nép írja le a betegségek tüneteit, különösen a reumás fájdalom helyét, jellegét, erősségét,,,vándorlását", a betegséggel járó mozgáskorlátozottságot és az alaki deformációkat. A reumás betegeknek régebben a gyógyfüvek hatásait jól ismerő füvesek gyógyteát vagy gyógyfürdőt ajánlottak, a fájós izmaikat és inaikat kenőasszonyok masszírozták, a,,törést" és ficamot pedig a csontrakók tették helyre. A reuma kezelésére gyakran alkalmaztak méhszúráskúrát, melynek lényege az volt, hogy főként a beteg testrészeket (térd, csípő, váll) méhekkel csíptették össze. Ehhez hasonlítható eljárás a fájós testrészek,,csalánozása", a csalánnal való megcsapkodása, összecsípetése.

13 Akinek,,sok volt a vére", annak piócás emberek (nadályosok) által gyűjtött nadályt (piócát),, ragasztottak fel", hogy a piócák vérszívásának eredményeként a vér,,híguljon" és,,tisztuljon". A köpölyözés ugyancsak a,, vértisztítást" szolgálta. A füvesemberek és -asszonyok mintegy nyolcvan féle növényből, különféle alkoholtartalmú italokból (bor, pálinka, sör), ecetből, valamint növényi- és Reuma kezelése méhszúrással, Oláh Andor felvétele állati eredetű anyagokból (állati zsíradékokból és növényi olajokból) a fájós testrészek bemasszírozására illetve bedörzsölésére alkalmas kenőcsöket és kivonatokat, valamint gyógyteákat és gyógyfürdőket készítettek. A felhasznált növények közt található olyan is, amelynek népi elnevezése utal arra a betegségre, amelynek kezelésére használták. Ilyen a Békés-megyében ínnyújtófű vagy ínnyújtógaz néven ismert gyújtoványfű (Linaria sp.), amit,,ínzsugorodásra" vagy rándulásra borogatás formájában használtak. Vizelethajtó, fájdalom- és lázcsillapító hatású növényekből készült gyógyteákat gyakran ajánlottak a betegeknek. Ilyen teát készítettek például a csalán leveleiből, a mezei zsurló hajtásaiból, a boróka bogyójából, a nyírfa és a fűzfa leveleiből, vagy az aranyvessző virágos hajtásaiból. Egyes vidékeken a vérkeringés fokozására és a kihűlt szervezet átmelegítésére a,,tormás sör" fogyasztását javasolták. A fájós, sérült (esetleg törött) testrészekre frissen gyűjtött és péppé zúzott növényi részekből készítettek,,pakolást" (pl. csalánlevéllel, orvosiziliz-levéllel, feketenadálytő-gyökérrel, gyújtoványfűvel, fűzfakéreggel), vagy a növények főzetébe mártott ruhával borogatták be. Nagy csalán Masszírozáshoz, a testrészek bedörzsöléséhez olyan szeszes vagy ecetes kivonatokat készítettek, amelyeket hosszabb ideig lehetett tárolni, és szükség esetén használni. A növényi részeket rendszerint nyersen felaprították vagy a szárítottat összetörték, és jól zárható üvegedénybe téve szeszt (rendszerint gyümölcspálinkát) vagy ecetet öntöttek rájuk,

14 majd a kivonatot 2-14 napi ázás után használták. Ilyen, bedörzsölésekre alkalmas kivonat volt az, amit a torma gyökeréből, illetve a csípős paprika-, a vadgesztenye- és a paradicsom zöld terméséből készítettek. A nehezen mozgatható, fájó végtagokkal küszködő betegeknek az is enyhülést adott, ha valamilyen gyógynövényből (pl. nadálytőgyökér, ökörfarkkóró gyökér, bojtorjángyökér) készült kenőccsel masszírozták meg a kenőasszonyok a fájós testrészeket. A kenőcsök készítéséhez szárított, majd porított illetve nyersen megreszelt gyökereket állati zsíradékkal (sertészsír, libazsír) kevertek el, majd a kenőcsöt néhány napos,,érlelés" után használták. A reumás betegeket gyakran kezelték gyógy- és Fekete nadálytő gőzfürdőkkel, melyek készítéséhez sokféle növényi részt (pl. paradicsomindát, paprikaszárat, csalánlevelet és -hajtást; fenyő hajtásokat, menta levelet és hajtást, kakukkfü- illetve zsálya levelet és hajtást, valamint fűzfalevelet és kérget) gyűjtöttek. Különösen hatékonynak tartották a,,szénamurvás" fürdőt, amit a széna alatt összegyült, virágokat és levélrészeket tartalmazó törmelékből készítettek. Fürdéskor a különféle növények részeiből készített főzetet a fürdővízbe öntöttek, majd amikor a fürdővíz kellő hőmérsékletüre hűlt le, akkor a beteg meghatározott időre beleült, vagy a fájós végtagjait belette. Az is szokás volt, hogy a betegek előbb a fájós testrészeket (pl. lábat, kart),,meggőzölték" a gyógynövényes fürdő gőzével, majd amikor a fürdővíz hőmérsékletét már ki lehetett bírni, akkor fürdőt vettek. Voltak olyan, fürdők készítésére,, specializálódott" gyógyítók, akik a gyógy- és gőzfürdők készítésének, illetve alkalmazásának fortélyait különösen jól ismerték. Akiknek nagyobb házuk volt, azoknál a kezelés után a betegek néhány napig ott is maradhattak. Babulka Péter V. Népi szülészet A régi falusi emberek számára a házasságon belüli gyermekáldás az élet legtermészetesebb velejáróját, életük értelmét jelentette. A normális lefolyású szülést és az egészséges, lehetőleg meghatározott nemű, számú és külsejű gyermek világrajöttét már a lakodalom

15 napján megpróbálták különböző mágikus módokon befolyásolni (pl. a menyasszony annyiszor szed a levesből, ahány gyermeket akar szülni, a menyasszony üres korsót tör el, hogy könnyen szüljön.., a menyasszony ölébe kisfiút ültetnek, hogy fiú legyen az első gyerek, a lakodalmon gólya alakú tortát szolgálnak fel). Az,,állapotos",,,viselős" asszony életét a lehetőségek szerint igyekeztek könnyebbé tenni, ugyanakkor fontosnak tartották és a háztartás, gazdaság ellátása is megkívánta a minél több mozgást, hogy a szülés könnyű legyen. A terhesség első hónapjaiban jelentkező rosszullétet, hányást, szédelgést természetesnek tartották. Ebből következtettek a magzat nemére, súlyosabb esetben azonban azt különféle anyagokkal, táplálék- és gyógynövényekkel (pl. konyhasó, timsó, fehér agyag, alma, citrom, káposzta, borsmenta, gyömbér, üröm) kezelték is. Mivel sem a magzati, sem a súlyosabb szülési rendellenességeket nem tudták kezelni, ezen veszélyek elkerülését a terhesség alatti mágikus cselekvések és tiltások pontos betartásával igyekeztek A szentendrei kiállítás részlete biztosítani. Az anyát tiltották bizonyos tevékenységek elvégzésétől, bizonyos ételek fogyasztásától és a csúnya, ijesztő dolgok,, megcsudálásától" (pl. az anya ne nézzen halottra, mert gyermeke halva születik,., ne bújjon át kötél alatt, mert a köldökzsinór a gyerek nyakára tekeredik, az anya ne egyen kettős gyümölcsöt, mert ikrei születnek, az anya ne nézzen csúf dolgokat, mert olyan lesz a gyermeke). A szülést bába vezette le, bár többedik gyerek esetén az asszonyok, főleg a szegényebbek egyedül szültek. A bábáknak a család más nőtagjai segédkeztek, a férj csak a nagyon nehéz szülések esetén lehetett jelen. Ilyenkor mágikus cselekvésekkel is próbálták segíteni a szülést (pl. a szülő nő ruházatán minden kötést, zárat megoldottak, hogy meg tudja szülni gyermekét, ágya alá a férj gatyamadzagját vagy ruhadarabját tették, illetve a férj ölébe ültették). A szülési testhelyzet vidékenként változott, állva, térdelve, szülőszéken, két V alakban egymáshoz illesztett székre ülve, földön vagy ágyban fekve szültek. A vajúdó asszonyt a kitolási szakaszig járkáltatták, fájdalmait forró vizes, gyógynövényes gőzöléssel, masszírozással, alkohol és számos gyógynövény (pl. kapor, kamilla, kakukkfű, boróka, sáfrány, anyarozs, ruta, cickafark) fogyasztásával enyhítették, illetve a szülést gyorsították. Szülés után a bába először az anyát látta el, majd az újszülöttet megfürdette, bepólyálta és az anyja mellé fektette.

16 A születés körülményeit (pl. éjfélkor születés, hetediknek születés, burokban születés, nyakra csavarodott köldökzsinórral való születés, foggal születés stb.) figyelemreméltó előjelnek tekintették. Ezek közül a legismertebb az az egyébként Európa nagy részén ismert hiedelem, hogy a foggal, hatodik ujjal vagy burokban született gyermek természetfeletti képességekkel rendelkezik majd. Szintén nagy jelentősége volt a csecsemő első fürösztésének. A gyerek fürdővizébe pénzt, virágot, almát vagy tisztesfűvet tettek, hogy gazdag, szép és egészséges legyen, illetve hogy óvják a rontástól. Az asszonyok szülés utáni problémái közül az utófájást, vizelés zavart és különféle sérüléseket gyógynövényekkel jól tudták kezelni. Utófájásra kaport, kamillát, sáfrányt, örvénygyökeret; vizelési zavarra borókát, petrezselymet, zellert, zabot, bodzát; sebekre cserfát, hársfát és fokhagymát ajánlottak). A gyermekágyi időszak rendszerint 2-3 hétig tartott, ami alatt az anya újszülöttjével az ágyban, a,,boldogasszony ágyában" feküdt és a házat nem hagyhatta el. Az ágyba rontást megelőző tárgyakat (fokhagymát, tűt, imakönyvet, rózsafüzért) tettek, ugyanis a hiedelmek szerint ilyenkor a legfőbb veszély a kereszteletlen újszülött kicserélése, - vagyis az egészséges gyermek helyett beteges, szellemi vagy testi fogyatékos, ún. váltott gyermek becsempészése - volt. Ennek megelőzésére az anya nem fordíthatott hátat gyermekének, illetve nem hagyták egyedül a szobában a kicsit. Az anyatej megóvása érdekében - mivel ennek megrontása vagy elvétele szintén lehetséges - senki sem ülhetett az anya ágyára, teje nem csöppenhetett a földre, másik szoptató asszonynak semmit sem volt szabad kölcsönadni, mert azzal együtt a tejet is elvitte volna. A gyermekágy az avatás templomi szertartásával ért véget, mely után az asszony élete a megszokott módon folyt tovább. Mivel a szülés után az anya feküdt, az avatásig pedig nem léphetett ki a házból, ezen időszak alatt őt és családját komaasszonya, a gyermek keresztanyja, illetve más nőrokonok látták el élelemmel. Ezt nevezték komatál hordásnak. A csecsemőket általában egyéves korig szoptatták, de 2-3 évig is elhúzódhatott a szoptatás, részben fogamzásgátlás céljából. Bő mennyiségű anyatejet a már említett mágikus praktikákkal, valamint különféle táplálék- és gyógynövények (pl. dió, mák, tök, lencse, bab. sárgarépa, vöröshagyma, kömény, kapor, ánizs) fogyasztásával biztosították. Ha a gyermek éhséget jelzett, mindig megszoptatták, éjjel pedig gyakran maguk mellett tartották, így bármikor szophatott. Mindezek ellenére már nagyon korán, 2-5 hónapos korban elkezdték az anya vagy nagyanya által összerágott pépes ételek etetését, hiszen az asszonyoknak hamar vissza kellett térniük a megszokott háztartási és mezőgazdasági munkákhoz, melyek során

17 hosszabb időre is távol kellett lenniük gyermeküktől. (Ahol erre lehetőség volt, az anya a mezei munkákra is magával vitte a kicsit és alkalmi bölcsőt készített neki lepedőből, vagy az otthon maradó csecsemőt a család egy másik szoptatós asszonya táplálta saját anyatejével). A szoptatás gyakori problémája volt a mellgyulladás és a mellbimbó megrepedése. Mindkettőt hatásosan tudták azonban gyógyítani különféle gyógynövényekkel (pl. mályva, útifű, lenmag, birsalma magja, sárgarépa, kamilla, cickafark). A szoptatás abbahagyása, az elválasztás nem fokozatosan, hanem egyik napról a másikra történt. Mivel ez az anyának és a kicsinek is problémákat okozott, gondosan figyeltek az elválasztás körülményeire, mágikus módokon is próbálták azt befolyásolni (pl. holdfogytakor választották el a gyereket, hogy a tej is elfogyjon, az anya parázsra fejt három csepp tejet, hogy mind elpárologjon). Ezenkívül igyekeztek a kisgyereket a szoptatástól elijeszteni, például azzal, hogy rossz ízű, kellemetlen szagú növényekkel (bürök, paprika, fokhagyma) kenték be mellüket, vagy ruhájukba ijesztő tárgyat (szúrós kefét, fekete posztót) tettek. A fenti adatokból kitűnik, hogy a magyar,,népi szülészetben" - mint általában a népi orvoslásban - a mágikus praktikáknak és a racionális ismereteknek, pl. a gyógynövényhasználatnak egyaránt nagy szerep jutott. Emellett imádkozással, böjtöléssel is segítették a gyógyulást. Mindezeket együtt alkalmazták és egyformán hatásosabbak tartották őket. Pataki Ágnes VI. Gyógynövények gyűjtése, feldolgozása, növényi orvosságok készítése A magyar népi orvoslásban az utóbbi másfélszáz esztendőben felhasznált vadon élő és termesztett növényfajok száma eléri a 600-at. Ezek között legalább száz olyan növény van, amelyet elsősorban gyümölcsként, zöldségként, vagy fűszerként fogyasztunk, de e növények közt találhatjuk meg a legfontosabb gabonáinkat (búza, árpa, rozs, zab, köles, kukorica stb.) vagy olajosmagvú növényeinket (pl. napraforgó, len) is. Sok tápláléknövényünk (pl. fokhagyma, vöröshagyma, burgonya, paradicsom, paprika, kukorica stb.) népgyógyászati alkalmazása a mai napig fennmaradt, és többük eredményes alkalmazását a tudományos vizsgálatok is megerősítették (számos növényi készítményünk tartalmazza a fokhagyma, a vöröshagyma, a csípőspaprika és a kukorica bibeszál kivonatait illetve hatóanyagait). Gyógynövényeket szinte minden háznál gyűjtöttek, de voltak gyógyfüvek gyűjtésére és a gyógyfüves gyógyításra,,specializálódott" gyógyítók, ún. füvesasszonyok és füvesemberek, akiknek családjában e mesterség generációról-generációra szállt. A növényi orvosságok elkészítésében a nép leleményessége óriási, hiszen a legkülönfélébb növényi részek mellett legalább 50 féle növényi- illetve állati eredetű, a gyógyhatásért nem, vagy csak kis részben felelős, ún. adalékanyagot is felhasználtak. A gyűjtött és feldolgozott növényi részek között a gombaspórától a fenyőtobozig, a

18 gyökerektől a virágsziromig szinte mindent megtalálhatunk, attól függően, hogy magasabbrendű, azaz virágos növényfajt, avagy alacsonyabbrendű növényfaj (moha, zuzmó, gomba) részeit dolgozták fel. A növényi részek felhasználásának módja is igen változatos. A növények különböző részeit aprítva, vagy összezúzva fogyasztották nyersen, főzve, párolva, sütve, vagy a szárított növényi részekből készítettek gyógyteát és egyéb növényi orvosságokat. A szentendrei kiállítás részlete bemasszírozhatóságát is elősegítették. A növényi orvosságok elkészítéséhez, illetve hatóanyagaik kinyerésére oldószerként leggyakrabban vizet, vagy különböző alkoholtartalmú italokat használtak: sört, különféle gyümölcsökből készített borokat (szőlő, málna, ribizli, csipke, faeper stb.) és pálinkákat (szilva stb.). A hatásért felelős anyagok kinyerését szolgálták a növényi olajok és állati zsiradékok (disznó, lúd, kacsa, tej) is, amelyek egyben a porított vagy péppé zúzott növények egyenletes bőrre vitelét, A növények kivonásának legismertebb módjai a macerálás (hideg áztatás), a forrázat és főzet készítés, ezekhez nyers és szárított növényi részeket egyaránt felhasználtak. Az igen változatos növényi gyógyszerformákat csak egyféle vagy több növény megfelelő részeiből készítették. Az összetett növényi készítményeknél gyakran találkozhatunk a népi orvoslás egyik mágikus elemével, az ún. nevezetes számokkal, mivel sok esetben 3, 7 vagy 9 növényi alkotórészből készültek a növényi orvosságok. E szerek jelentős része nem növényi eredetű alkotórészt is tartalmazott. A leggyakrabban alkalmazott népi gyógyszerformák közé tartoznak a forrázatok (a gyógyteák többsége), a főzetek (gyógyfürdőkhöz és sebek lemosásához használt vizes kivonatok), a különböző koncentrációjú alkohollal készült kivonatok, kenőcsök (írek), tapaszok, szirupok és porok. A növényi orvosságokat belsőleg és külsőleg egyaránt használták. Egy részüket frissen készítették, de voltak olyan szerek (többnyire gyógynövények szeszes kivonata és belőlük készített kenőcsök) is, amelyeket szinte bármely házban meg lehetett találni. Ilyen például a gyomorgörcs enyhítésére használatos köményes pálinka, illetve a tormából, csípős

19 paprikából vagy vadgesztenye terméseiből készített, reumás fájdalmak enyhítésére ajánlott szeszes kivonat. Belsőleges használatra készültek a gyógyteák, egyes növények szeszes kivonatai, szirupok, de több gyógyhatású növényt (pl. torma, fokhagyma, vöröshagyma) nyersen is fogyasztottak a különféle panaszok enyhítésére. A külsőleg használt fontosabb,, gyógyszerformák" között említhetők az egyes növények leveleiből, hagymáiból A szentendrei kiállítás részlete vagy szirmaiból készült tapaszok, a borogatásra, lemosásra és beöntésre használt növényi főzetek, vagy a fájós testrészek bedörzsölésére alkalmas szeszek. A gyógynövényekből készült főzetek ismert felhasználási formája a gyógyfürdő, a fájós testrészek gyógynövényekből készült főzet gőzével való melegítése, gözöltetése vagy a gőzök belélegzése. A nyers vagy szárított növényi részek különleges alkalmazási módja az állatok betegségének kezelésére alkalmazott ingerterápia, amikor a bőr alá,,húzott" növényi résszel idéznek elő gyulladást, ezzel serkentve az állatok immunvédekezését. A növények és növényi szerek kedvező és kedvezőtlen (erős vagy mérgező) hatásait a gyógyítók rendszerint jól ismerték és azok ajánlásakor figyelmeztették betegeiket, hogy az elfogyasztásra javasolt mennyiségek betartására ügyelni kell. Az állatgyógyászatban viszont bátrabban használtak erős hatással bíró növényeket, mint az emberek betegségeinek gyógyításában. Babulka Péter

Természetvédelem: Gyógynövények (50 pont/ ) Csapatnév:... I. Gyógynövények (15 pont/..)

Természetvédelem: Gyógynövények (50 pont/ ) Csapatnév:... I. Gyógynövények (15 pont/..) Természetvédelem: Gyógynövények (50 pont/ ) Csapatnév:... I. Gyógynövények (15 pont/..) A képek alapján próbáljátok felismerni az adott gyógynövényt, azonosítsátok be a hatását, és hogy a növény melyik

Részletesebben

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom 1 2 Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Egyéni kutatás:

Részletesebben

Bolygók és a hét napjai valamint az ember és az étkezés

Bolygók és a hét napjai valamint az ember és az étkezés Bolygók és a hét napjai valamint az ember és az étkezés HÉTFŐ HOLD A folyékony elemekre hat, és azt várja, hogy a vasárnapi gondolatokat átgondoljuk és nyugodtan megfontoljuk. Ilyen nyugodt és harmonikus

Részletesebben

mártásaiba, édességekhez (tészták, sütemények, rizsfelfújtak, gyümölcslevesek, cukorkák), likőrök ízesítésére, pálinka készítésére (pl.

mártásaiba, édességekhez (tészták, sütemények, rizsfelfújtak, gyümölcslevesek, cukorkák), likőrök ízesítésére, pálinka készítésére (pl. Fűszerek Ánizs Általános használata: főzelékek (sárgarépa, tök, cékla, vöröskáposzta), vadételek mártásaiba, édességekhez (tészták, sütemények, rizsfelfújtak, gyümölcslevesek, cukorkák), likőrök ízesítésére,

Részletesebben

Füvészkert. Történetek, rejtvények és feladatok gyógy- és fűszernövényekről

Füvészkert. Történetek, rejtvények és feladatok gyógy- és fűszernövényekről Füvészkert Történetek, rejtvények és feladatok gyógy- és fűszernövényekről Az ősz bőséggel kínálja az értékes vitaminforrásokat vadon termő fákon, cserjéken, növényeken. Magyarországon kb. 3000 gyógynövényfaj

Részletesebben

TÁMOP-3.1.4 08/2-2009-0039.

TÁMOP-3.1.4 08/2-2009-0039. TÁMOP-3.1.4 08/2-2009-0039. Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda 2010.05.03-2010.05.25. Amikor a tölgyet kivágják, az egész erdő visszhangzik az esésétől, de száz makkot vet csöndben egy észrevétlen

Részletesebben

Intézmény neve Székhely Génmegőrzési téma

Intézmény neve Székhely Génmegőrzési téma Intézmény neve Székhely Génmegőrzési téma Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Vírusmentes gyümölcs törzsültetvények a Fás gyümölcs géngyűjteményi tételek megőrzése Intézet Kht. Cegléd (kajszi,

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

A FOGORVOSTUDOMÁNY HELYE AZ ÉLETTUDOMÁNYOK VILÁGÁBAN. A FOGORVOSI TUDOMÁNYÁGAK SZEREPE A GYÓGYÍTÁSBA, A FOGORVOSI TEAM

A FOGORVOSTUDOMÁNY HELYE AZ ÉLETTUDOMÁNYOK VILÁGÁBAN. A FOGORVOSI TUDOMÁNYÁGAK SZEREPE A GYÓGYÍTÁSBA, A FOGORVOSI TEAM A FOGORVOSTUDOMÁNY HELYE AZ ÉLETTUDOMÁNYOK VILÁGÁBAN. A FOGORVOSI TUDOMÁNYÁGAK SZEREPE A GYÓGYÍTÁSBA, A FOGORVOSI TEAM Készítette: Dr. Dézsi Anna Júlia ÉLETTUDOMÁNY Alkalmazott tudományok gyakorlati tevékenység

Részletesebben

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése Gödöllő, 2013. július 3. Kissné Bognár Krisztina főlevéltáros, levéltárvezető Szent István Egyetem Kosáry Domokos

Részletesebben

Teleki Téka 2012. Egy régikönyves könyvtár hétköznapjai a 21. században. Lázok Klára Teleki Téka

Teleki Téka 2012. Egy régikönyves könyvtár hétköznapjai a 21. században. Lázok Klára Teleki Téka Teleki Téka 2012. Egy régikönyves könyvtár hétköznapjai a 21. században Lázok Klára Teleki Téka A Teleki Téka ma, és az alapok, amelyre építkezünk 1. Teleki Sámuel, az irányadó 2. Teleki Bolyai Könyvtár

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

Mezőberény Gyógynövény Kincse

Mezőberény Gyógynövény Kincse Mezőberény Gyógynövény Kincse 5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása A gyógynövény gyűjtőnéven azon vadon termő és termesztett növényeket nevezzük,melyek

Részletesebben

Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből. 9. évfolyam

Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből. 9. évfolyam Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből Személyes vonatkozások 9. évfolyam A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai Családi élet, családi kapcsolatok Emberek

Részletesebben

Szállási Árpád HINTS ELEK (1893 1966) 1. Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai

Szállási Árpád HINTS ELEK (1893 1966) 1. Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Szállási Árpád HINTS ELEK (1893 1966) 1 Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Könyvárveréseken vagy antikváriumok kirakatában egyre ritkábban tűnik fel az őskori, ókori és középkori

Részletesebben

ZÖLDKÖZNAPOK. Kedves gyerekek!

ZÖLDKÖZNAPOK. Kedves gyerekek! ZÖLDKÖZNAPOK Kedves gyerekek! Az idei Zöldköznapok versenyben nagyon sokféle tudományterülethez tartozó feladattal fogtok találkozni. A közös bennük az, hogy mindegyik feladat magyar természettudóshoz

Részletesebben

24/2005. (VI. 29. ) EüM - FVM együttes rendelet

24/2005. (VI. 29. ) EüM - FVM együttes rendelet 24/2005. (VI. 29. ) EüM - FVM együttes rendelet a növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszer - maradék mértékéről szóló 5/2002. (II. 22. ) EüM - FVM együttes rendelet

Részletesebben

Forrás: http://www.doksi.hu

Forrás: http://www.doksi.hu Az illóolajok gyógyító hatását használja ki Az illatok, mint ingerek az idegrostokon keresztül jutnak az agykéregbe, ahol a megfelelő sejteket ingerlik. Ennek hatására javul közérzetünk. Közérzetünk javulásának

Részletesebben

Természetes eredetű, szerves készítmények használhatósága a növények kondícionálásában. A Fitokondi fejlesztésének története

Természetes eredetű, szerves készítmények használhatósága a növények kondícionálásában. A Fitokondi fejlesztésének története Természetes eredetű, szerves készítmények használhatósága a növények kondícionálásában A fejlesztésének története Dr. Lánszki Imre Batóné Dr. Kapcsos Judit 4.9.9. Vissza a gyökerekhez. 4.9.9. A peszticid-fejlesztés

Részletesebben

ÁLLATORVOS-TÖRTÉNET MINDENKINEK

ÁLLATORVOS-TÖRTÉNET MINDENKINEK ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI KÖNYVTÁR, LEVÉLTÁR ÉS MÚZEUM ÁLLATORVOS-TÖRTÉNET MINDENKINEK Orbán Éva könyvtárigazgató orban.eva@aotk.szie.hu A kezdetek ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI KÖNYVTÁR, LEVÉLTÁR ÉS MÚZEUM Hisz mindnyájunknak

Részletesebben

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Killyéni András A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Az első világháború előtti kolozsvári sportélet fejlődését kétségtelenül meghatározták az akkori sportvezetők: arisztokraták, köznemesek, később

Részletesebben

TERÁPIÁBAN: VESZÉLY VAGY LEHETŐSÉG? Csupor Dezső

TERÁPIÁBAN: VESZÉLY VAGY LEHETŐSÉG? Csupor Dezső GYÓGYNÖVÉNYEK A Csupor Dezső TERÁPIÁBAN: VESZÉLY VAGY LEHETŐSÉG? Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, Gyógynövény Szakosztály Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar, Farmakognóziai Intézet

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM EGYETEMI ÉS NEMZETI KÖNYVTÁR PUBLIKÁCIÓK

DEBRECENI EGYETEM EGYETEMI ÉS NEMZETI KÖNYVTÁR PUBLIKÁCIÓK Jelölt: Bódán Zsolt Neptun kód: RELP6C Doktori Iskola: Történelemi és Néprajzi Doktori Iskola Iktatószám: DEENKÉTK/401/2014. Tételszám: Tárgy: PhD Publikációs Lista A PhD értekezés alapjául szolgáló közlemények

Részletesebben

ALKOHOLT FELELŐSSÉGTELJESEN

ALKOHOLT FELELŐSSÉGTELJESEN HAFRAC MAGYAR SZÖVETSÉG A KULTURÁLT ALKOHOLFOGYASZTÁSÉRT www.alkoholtfelelosen-2340.hu ALKOHOLT FELELŐSSÉGTELJESEN 2 3 4 0 program: felelősségteljesen élvezd az italod! Az alkohol és hatása Amikor borról,

Részletesebben

Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. Orvoslás, varázslás és gyógyítás az Ókorban

Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. Orvoslás, varázslás és gyógyítás az Ókorban Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2015 Orvoslás, varázslás és gyógyítás az Ókorban TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Írja be a táblázatba a szerzők neve

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

Zalaszentgrót értéktára

Zalaszentgrót értéktára Zalaszentgrót értéktára Kedves Helyben Élő! Készül Zalaszentgrót értéktára, amelyben valamennyi helyi értékkel bíró (szellemi, emberi, tárgyi és természeti) kincsünket szeretnénk összegyűjteni, rendszerezni

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

I. FOGLALKOZÁS. Emese Álam, Hunor és Magor mondák rövid elmondása A gyerekek önkéntesen választanak csoportokat és megfigyelési szempontokat

I. FOGLALKOZÁS. Emese Álam, Hunor és Magor mondák rövid elmondása A gyerekek önkéntesen választanak csoportokat és megfigyelési szempontokat I. FOGLALKOZÁS Népünk genetikai családfája c. kiállítás megtekintése Alsó tagozaton olvasott mondatok felelevenítése Megfigyelési szempontok kiosztása és csoportalakítás. Szempontsor alapján kiállítás

Részletesebben

COMENIUS GYÓGYNÖVÉNYEK EURÓPÁBAN MUNKATERV

COMENIUS GYÓGYNÖVÉNYEK EURÓPÁBAN MUNKATERV COMENIUS GYÓGYNÖVÉNYEK EURÓPÁBAN GYÓGYNÖVÉNYEK magyarországon MUNKATERV 2010-2012 2010/2012. Munkaterv 1. Gyógynövények Európában - gyógynövények Magyarországon Gyógynövények a gyógyítás szolgálatában

Részletesebben

Büdösfürdő altalaja nagyon sok ásványi anyagot rejt mélyen belül, vagy közel a földkéreg felszínéhez. Mindenekelőtt gyógyító hatása van ezeknek az

Büdösfürdő altalaja nagyon sok ásványi anyagot rejt mélyen belül, vagy közel a földkéreg felszínéhez. Mindenekelőtt gyógyító hatása van ezeknek az Büdösfürdő altalaja nagyon sok ásványi anyagot rejt mélyen belül, vagy közel a földkéreg felszínéhez. Mindenekelőtt gyógyító hatása van ezeknek az anyagoknak, fizikális és kémiai tulajdonságaiknak köszönhetően

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik

Részletesebben

Növényi eredetű élelmiszerek előkészítési módjai II.

Növényi eredetű élelmiszerek előkészítési módjai II. Kiss Iren Növényi eredetű élelmiszerek előkészítési módjai II. A követelménymodul megnevezése: Előkészítés A követelménymodul száma: 1464-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-018-30 ZÖLDSÉGEK,

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára

Vetélkedő. Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából. 12 18 évesek számára Vetélkedő Keresztury Dezső születésének 110. évfordulója alkalmából 12 18 évesek számára A pályázó csapat neve: (egyéni pályázó esetén a pályázó neve) A csapattagok nevei: Elérhetőség (postacím, e mail):

Részletesebben

Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052. www.smmi.hu

Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052. www.smmi.hu Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052 www.smmi.hu 2 I. 1. FELADAT A tulipános láda egyik felét már kifestette a mester. Fejezd be te a másik

Részletesebben

FLAVIN7 termékek az egészség érdekében

FLAVIN7 termékek az egészség érdekében FLAVIN7 termékek az egészség érdekében FLAVIN7 Szervezetünk egészséges működéséhez szükséges anyagok, melyeket élelmiszerek, táplálék kiegészítők, vitamin készítmények révén kaphatja meg a testünk. Ha

Részletesebben

HATÁSOSSÁG KÉRDÉSEI. Csupor Dezső, Hohmann Judit, Szendrei Kálmán

HATÁSOSSÁG KÉRDÉSEI. Csupor Dezső, Hohmann Judit, Szendrei Kálmán GYÓGYNÖVÉNY ALAPÚ ÉTREND KIEGÉSZÍTŐK A BIZTONSÁGOSSÁG ÉS HATÁSOSSÁG KÉRDÉSEI Csupor Dezső, Hohmann Judit, Szendrei Kálmán Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar, Farmakognóziai Intézet Étrend

Részletesebben

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői

A kötetben szereplő tanulmányok szerzői A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Dr. Barzó Tímea, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Államés Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Miskolc Dr. Barta Judit, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam-

Részletesebben

I. félév 2. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014

I. félév 2. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014 Oktatási anyag, oktatási segédlet az egészséges étkezési szokásokat érintő ismeretek fejlesztése és azok gyakorlati alkalmazása érdekében 5. osztályos tanulók részére I. félév 2. óra Készült az Európai

Részletesebben

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10.

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10. Tanmenet Iskola neve: IV. Béla Általános Iskola Iskola címe: 3664 Járdánháza IV: Béla út 131. Tantárgy: Biológia Tanár neve: Tóth László Csoport életkor (év): 14 Tankönyv Nagyné Horváth Emília: Biológia

Részletesebben

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén.

Pannon Kultúra Alapítvány. Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. Pannon Kultúra Alapítvány KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2012 Elfogadta a Kuratórium 2013. március 10-i ülésén. A Pannon Kultúra Alapítvány 2012. évi tevékenysége: Általános célok, tevékenységi formák: A Pannon

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

LEVESEK Zöldborsó leves Hozzávalók Gombaleves Hozzávalók Erőleves Hozzávalók Olasz zöldségleves Hozzávalók Zöldséges burgonyapüré leves Hozzávalók

LEVESEK Zöldborsó leves Hozzávalók Gombaleves Hozzávalók Erőleves Hozzávalók Olasz zöldségleves Hozzávalók Zöldséges burgonyapüré leves Hozzávalók LEVESEK Zöldborsó leves Hozzávalók: ½ sárgarépa, ¼ petrezselyemgyökér, ¼ zellergumó, 1 kisebb burgonya, 1.5 dkg zöldborsó, 1 kiskanál olaj, ¼ csokor petrezselyemzöld, 3 dl zöldséglé, só, bors. A zöldségeket,

Részletesebben

Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.)

Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.) MEGYEI Helyismereti elektronikus könyvtárak és portálok (és egyéb elektronikus tartalmak: képeslapgyűjtemények stb.) Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár http://www.vfmk.hu/vfek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232. Versenyző iskola neve:.. ... Csapattagok:...

3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232. Versenyző iskola neve:.. ... Csapattagok:... Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

Pályázati azonosító: 3543/00205. Beszámoló

Pályázati azonosító: 3543/00205. Beszámoló Pályázati azonosító: 3543/00205 Beszámoló az NKA Közgyűjtemények Kollégiuma által kiírt Muzeális értékű gyűjtemények védelmét és hosszú távú megőrzését szolgáló állományvédelmi szolgáltatásra pályázat

Részletesebben

Vandart (Rex Clinic Hotel)

Vandart (Rex Clinic Hotel) Vandart (Rex Clinic Hotel) Masszázsok és Wellness Testkezelések (Uraknak) Kurland Bali Paradise Wellness Rituálé mályva virágokkal: Ez a wellness kezelés bámulatosan varázsolja át a petyhüdt, fakó bőrt,

Részletesebben

Pedagógusok képesítése. Végzettségek szintje szakonként. 1. KLTE TTK 1. egyetem 1. matematika 2. ábrázoló geometria. 1. főiskola 1. földrajz 2.

Pedagógusok képesítése. Végzettségek szintje szakonként. 1. KLTE TTK 1. egyetem 1. matematika 2. ábrázoló geometria. 1. főiskola 1. földrajz 2. Végzettségek általános iskolai Az oklevelet kiállító intézmények megnevezése (a kar jelölésével) Nápolyi Pedagógusok képesítése Végzettségek szintje szakonként Mely szakokra képesített (tantárgyanként)

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

Egészséges táplálkozás. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Egészséges táplálkozás. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Egészséges táplálkozás Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Szívbarát szivárvány Értelmezési példa A lényeg, hogy húsfélékből napi 2-3 egységet javasolt fogyasztani. 1 egységnyi mennyiségek: 5-10

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

Ö.T.V.E.N. Tartalom. 1. fejezet Én és a külsőm Mit fogok tanulni?...1 Bevezető a fejezethez...2 A fejezet célja...3

Ö.T.V.E.N. Tartalom. 1. fejezet Én és a külsőm Mit fogok tanulni?...1 Bevezető a fejezethez...2 A fejezet célja...3 Ö.T.V.E.N. Tartalom Bevezetés...1 Autizmussal élő személyek jogi chartája...5 I. Az Ö.T.V.E.N. program bemutatása...7 II. A célcsoport bemutatása...10 III. A célcsoport pozíciója a hazai oktatási rendszerben...11

Részletesebben

1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8...

1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8... Környezetismeret-környezetvédelem csapatverseny 2014/2015. 1.a.) Mit láttok a képeken? Írjátok alá a nevüket! 2. évfolyam I. forduló 1. 2. 3.. 4.... 5.. 6.. 7... 8... b.) Alkossatok két csoportot a képekből,

Részletesebben

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette

Részletesebben

Karácsonyi receptek Bede Róbert mesterszakácstól

Karácsonyi receptek Bede Róbert mesterszakácstól Karácsonyi receptek Bede Róbert mesterszakácstól Idei karácsonyi ínycsiklandozó menünket Bede Róbert mesterszakács készítette el. A hozzávalókat megtaláljátok áruházunkban és aktuális gasztronómiai katalógusunkban:

Részletesebben

Testet, lelket, szellemet gyógyító forrásaink - Természeti kincsünk és örökségünk a gyógyító víz

Testet, lelket, szellemet gyógyító forrásaink - Természeti kincsünk és örökségünk a gyógyító víz Testet, lelket, szellemet gyógyító forrásaink - Természeti kincsünk és örökségünk a gyógyító víz Printz-Markó Erzsébet tanársegéd, NymE-Ak Turizmus Intézet doktorjelölt, SZE-RGDI Amiről szó lesz fürdőtörténet

Részletesebben

MILYEN LAKODALMI TORTÁKAT ÉS SÜTEMÉNYEKET KÉSZÍTETTEK A ZENTAI CUKRÁSZOK?

MILYEN LAKODALMI TORTÁKAT ÉS SÜTEMÉNYEKET KÉSZÍTETTEK A ZENTAI CUKRÁSZOK? Nagy Abonyi Ágnes MILYEN LAKODALMI TORTÁKAT ÉS SÜTEMÉNYEKET KÉSZÍTETTEK A ZENTAI CUKRÁSZOK? Vidékünkön a XX. század közepe tájára tehető a lakodalmi torták fénykora. Zentán ekkor már több cukrászda is

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

Tájékoztatás a díjtámogatásban részesíthető mezőgazdasági biztosítási szerződések tartalmi követelményeiről és előzetes jóváhagyásáról

Tájékoztatás a díjtámogatásban részesíthető mezőgazdasági biztosítási szerződések tartalmi követelményeiről és előzetes jóváhagyásáról Tájékoztatás a díjtámogatásban részesíthető mezőgazdasági biztosítási szerződések tartalmi követelményeiről és előzetes jóváhagyásáról 2016-tól a Vidékfejlesztési Program keretében vehető igénybe a mezőgazdasági

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról Támogatás témája: Múzeumi gyűjtemények tárgyi és szellemi kulturális örökségünk című magyar-román

Részletesebben

Humán adatbázisok. SZTE EK adatbázisok. Humán Szakirodalmi Adatbázis. Dante. Dante. http://bodza.bibl.u-szeged.hu/

Humán adatbázisok. SZTE EK adatbázisok. Humán Szakirodalmi Adatbázis. Dante. Dante. http://bodza.bibl.u-szeged.hu/ Humán adatbázisok SZTE EK adatbázisok http://bodza.bibl.u-szeged.hu/ Dante http://bodza.bibl.u-szeged.hu:9802/dante Humán Szakirodalmi Adatbázis http://bodza.bibl.u-szeged.hu:9802/human Külföldi hungarológiai

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Nógrád megye. Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség

Nógrád megye. Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség Nógrád megye Ország: Magyarország Régió: Észak-Magyarország Megyeszékhely: Salgótarján Balassagyarmati kistérség Nevezetességei: -Tolnay Klári Emlékház -Zichy Vay-kastély -Mauks-kúria(Mikszáth-Mauks emlékszoba)

Részletesebben

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Múzeumi nap 1 tematikája

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Múzeumi nap 1 tematikája Múzeumi nap 1 tematikája Múzeumi nap helye és ideje: Sárospatak, 2012. november 16. Címe: Résztvevők: Szakirodalom: Segédanyag: Oktatási, nevelési célok: Ép testben ép lélek A túrkevei Kaszap Nagy István

Részletesebben

Hagyományok Háza Fo 1kI ór d o ku m cn t á c i ós Könyvtár és Archívum

Hagyományok Háza Fo 1kI ór d o ku m cn t á c i ós Könyvtár és Archívum Hagyományok Háza Fo 1kI ór d o ku m cn t á c i ós Könyvtár és Archívum G y ű jt ő k ö r i S z a b á l y z a t A Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum (a továbbiakban HH FDK) nyilvános

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Davidovits Mózes? 1890-es évek Apai nagyanya Davidovits Mózesné (szül.? Ráhel)?? Anyai nagyapa Csernovits Efraim? 1937 Anyai nagyanya Csernovits Efraimné (szül.? Eszter? 1888/9 Apa

Részletesebben

XVIII. évfolyam, 8. szám, 2014. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR

XVIII. évfolyam, 8. szám, 2014. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR XVIII. évfolyam, 8. szám, 2014 Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR Zöldség, Gyümölcs és Bor Zöldség, Gyümölcs és Bor XVIII. évfolyam, 8. szám, 2014 Megjelenik kéthetente május 7. Felelős szerkesztő

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

(Üzletszabályzat szerint) agrárkezesség 2007. május 1-től. agrárkezesség 2007. május 1-től

(Üzletszabályzat szerint) agrárkezesség 2007. május 1-től. agrárkezesség 2007. május 1-től - 1 Melléklet az Alapítványi Kezesség Igénylő Laphoz ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT AZ ÁGAZATI SEGÉDLET I., II., és III. számú mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek és tevékenységek támogatási szabályok

Részletesebben

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi

Részletesebben

Ki múltjára érzéketlen, jobb jövőre érdemtelen" - tartja az

Ki múltjára érzéketlen, jobb jövőre érdemtelen - tartja az S Z E M E L V É N Y E K A M A G Y A R I G A Z S Á G Ü G Y I O R V O S T A N T Ö R T É N E T É B Ő L Irta: Dr. F Ö L D E S V I L M O S (Budapest) Ki múltjára érzéketlen, jobb jövőre érdemtelen" - tartja

Részletesebben

22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014. Analitikus program

22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014. Analitikus program A nevelés egyet jelent azzal, hogy segítünk a gyermeknek valóra váltani lehetőségeit Kosztolányi Dezső 22. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2014 Differenciált oktatás, felzárkóztatás és tehetségápolás a A. Curriculáris

Részletesebben

Dr. Paczolay Gyula ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. az Alapkutatások a kémia magyarországi története körében c. OTKA-kutatásról

Dr. Paczolay Gyula ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. az Alapkutatások a kémia magyarországi története körében c. OTKA-kutatásról Dr. Paczolay Gyula ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS az Alapkutatások a kémia magyarországi története körében c. OTKA-kutatásról Két nagyobb kémiatörténeti kutatást végeztünk a kutatás négy éve alatt. Az első kutatásunk

Részletesebben

lényege az, hogy mi kerül A sűrűje 2. Borbás Marcsi 100 recept a családi asztalra

lényege az, hogy mi kerül A sűrűje 2. Borbás Marcsi 100 recept a családi asztalra A magyar gasztronómia lényege az, hogy mi kerül otthon a családi asztalra. Borbás Marcsi A sűrűje 2. 100 recept a családi asztalra Borbás Marcsi Asűrűje 2. A könyv alkotói: Borbás Marcsi Antal Csilla Borbás

Részletesebben

Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014

Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014 Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014 Dr.Papp Mária c. Egyetemi docens 2014.Július 3.-Szeged Én az oktatást akartam szolgálni Életútja 1928. február 2-án Apácaszakállason születettföldművelő szülők

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

The Project Traditional and wild

The Project Traditional and wild A projekt az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. The Project Traditional and wild Zámboriné dr. Németh Éva Corvinus University of Budapest Department of Medicinal and Aromatic

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

Festőnövények TAVASZ. Csalán /Urtica dioica/ Farkaskutyatej /Euphorbia cyparissias/ Cserszömörce /Cotinus coggyria/

Festőnövények TAVASZ. Csalán /Urtica dioica/ Farkaskutyatej /Euphorbia cyparissias/ Cserszömörce /Cotinus coggyria/ Festőnövények TAVASZ Csalán /Urtica dioica/ Jól ismeri mindenki, a találkozást nem felejtjük el vele. Friss csalánlevéllel halványzöldre festhetjük a gyapjút. Sárgát ad, ha a friss leveleket megfőzzük,

Részletesebben

TUDOMÁNYTÖRTÉNET. A 80 éve született Bodrogi Tibor önéletrajza

TUDOMÁNYTÖRTÉNET. A 80 éve született Bodrogi Tibor önéletrajza TUDOMÁNYTÖRTÉNET Voigt Vilmos A 80 éve született Bodrogi Tibor önéletrajza 80 éve (1924-ben) született a mai magyar etnológia megszervező és vezető egyénisége, Bodrogi Tibor (eredeti családi nevén Fradi),

Részletesebben

TIENS EGÉSZSÉG KÖR ELMÉLET

TIENS EGÉSZSÉG KÖR ELMÉLET 1 Tartalom: Az egészségről mi az egészség az egészség alatti állapot veszélyei az egészség faktorai A kínai egészségmegőrző kultúra története módszerei és lényege A egészség kör elmélet tisztítás, pótlás,

Részletesebben

Nagy építkezések. NAGy építkezések

Nagy építkezések. NAGy építkezések Nagy építkezések NAGy építkezések A XX. század eleje a nagy építkezések kora Sza - badkán. A Szabadkai Magyar Népkör, Magyar Műve - lő dési Központ, ahogy nevezték, a Délvidék leg ré - gibb, folyamatosan

Részletesebben

1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Problémafelvetés

1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Problémafelvetés 1. A Selters Balatonfüred projekt (2007) Számlákkal a német sajtóba Problémafelvetés A számla az egyik legkorábban selejtezhető, értéktelen iratfajta. Nem így, ha a számlák 19. századiak. Pl. a reformkori

Részletesebben

fehérjék zöldségek gyümölcsök fűszerek 6900,-Ft 6900,-Ft 6900,-Ft epicutan teszt tartósítószerek 6900,-Ft fogászati anyagok fémek ételadalékok

fehérjék zöldségek gyümölcsök fűszerek 6900,-Ft 6900,-Ft 6900,-Ft epicutan teszt tartósítószerek 6900,-Ft fogászati anyagok fémek ételadalékok Gasztroenterológiai szakvizsgálat ( felnőtt,gyermek) Gyermekgyógyászati szakvizsgálat Konzultáció (leletmegbeszélés vizsgálat nélkül, 15 perc) Kontroll vizsgálat 3 hónapon belül Micro H2(lactose, fructose

Részletesebben