FITTLER KAMILL :

Átírás

1 FITTLER KAMILL : ájdalmas megilletődéssel búcsúzik el a Magyar Iparművészet felejthetetlen szerkesztőjétől, Fíttler Kamílltól. Most érezzük csak igazán, hogy mily jelentős, pótolhatatlan támaszunk volt ő nekünk, most, hogy nem halljuk többé buzdító, lelkes szavát, nélkülözzük bölcs tanácsait, munkaerejét és folytatnunk kell félbemaradt dolgát. Fíttler Kamillban, a Magyar Iparművészet nem csupán szerkesztőjét siratja. Gyászolja benne a hazai iparművészet egyik legértékesebb bajnokát és irányítóját, aki majdnem negyedszázadon át széleskörű tudásával, tapasztalataival, ernyedetlen munkájával, a magyar iparművészet nemzetgazdagító hivatásában és jövőjében vetett erős hitének meggyőző erejével, nagyban hozzájárult íparmüvészetünk meggyökeresedéséhez és fejlődéséhez. Fíttler Kamill kezéből kihullott a toll, ajka elnémult. Ö örök nyugalomra tért. Őrizze meg áldott emlékét igaz szeretettel és hálával a Magyar Iparművészet olvasóközönsége! H Magyar Iparművészet. I

2 FITTLER KAMILL» IRTA S ALPÁR IGNÁC. Nem tervezett és nem ís épített, mégis legnagyobb építészeink egyikét vesztettök benne. Nem küzdött sem díjért, sem elismerésért, sem babérért és mégis ott volt mindig a küzdőtéren. Nem nyert pályadíjakat, nem aratott dicsőséget, nem ünnepeltette magát és mégis művészi volt lelkülete. Miért? Mert minden ízében igaz építész volt. Erre nevelték őt tanárai Zürichben, később mesterei Párísban és végül a mi sajátos viszonyaink itthon. És miért maradt meg mindvégig építésznek akkor ís, amikor más irányú elfoglaltság kötötte le tevékenységét? Mert szerette a művészetet, amelynek a világában élt. Szerette a vésővel alkotót, szerette az ecsettel művészi remeket elénk varázsoló művészetet épp úgy, mint az ércnek, a fának, az üvegnek, a zománcnak, a bőrnek, a szövetnek s minden anyagnak a művészi alakban való megmunkálását. Tudatában volt annak, hogy csak az igazán tektonikusán gondolkodó építész tudja értékelni a művészetek egyetemét. Tudta és vallotta, hogy egyes művészeti ágak egyoldalú fejlesztéséből még nem alakulhat kí a nemzeti művészet. És ebből a meggyőződéséből és a művészet fejlődésének alapos ismeretéből, a művészetek összes ágaira kiterjedő szeretetéből, azok értékeinek helyes mérlegeléséből fakadt a művészeti alkotásoknak és kérdéseknek megbírálására való páratlan hivatottsága. Nem volt alkotó művész. De sokat és hasznosat alkotott a művészetek irányításával; belevitte gondolatait és eszményeit az élőszónak és fényes tollának szuggesztív hatalmával az építészet, a szobrászat és festészet s az iparművészet műhelyeibe; lelkesített és buzdított, de nyomatékosan felemelte intő szavát ís, ha erre szükség volt. Felölelve a művészetek összes ágait, mint a reneszánsz kornak egy nagy építőmestere állott előttünk, amint művész-munkatársaival, szobrászaival, festőivel, iparművészeivel közös szellemben és összhangban megalkották azokat a remekeket, amelyeknek egységes, nemes művészi hatását örökké bámulni fogják. A helyet, melyet a sors neki munkakörül jelölt meg, teljesen töltötte be s ezzel is bebizonyította, hogy a művészetek egyetemének vezetésére leghivatottabb az építész. Annak vallotta is magát szívvel-lélekkel haláláig. Most, hogy elköltözött körünkből, nagy űrt hagyott maga után, amelyet művészetünk minden ága meg fog érezni. Mert nagy képzettségű bíró volt ő a művészet terén. És ami a művészeti kérdések elbírálásánál a legnehezebb és oly ritkán található; elfogulatlan, igazságos véleményének bátor kimondásától sohasem riadt vissza. Most már hallgatni fog örökké! A magyarok Istene áldja meg munkáját és emlékét.

3 A TEMETÉS. Fittier Kamillt június hó 29-én temették óriási részvét mellett az Iparművészeti Múzeum előcsarnokából. A gyászszertartás végeztével az Iparművészeti Iskola tanári kara nevében Gróh István tanár, az Iparművészeti Múzeum nevében Radisícs Jenő igazgató, az Iparművészeti Társulat nevében Zsolnay Miklós alelnök, a M. Mérnök- és Építészegyesület nevében Sándy Gyula építész-tanár s végül a volt tanítványok nevében Petten Sándor mondtak gyászbeszédeket. A sírnál még Mátrai Lajos szobrász-tanár búcsúztatta a halottat. Gróh István tanárnak gyászbeszédét Itt örökítjük meg : Drága halottunk 1 Megjelentünk koporsódnál búcsúzni, véreid, barátaid, munkatársaid, tanítványaid, mind akik, amíg köztük éltél, szeretetben versengve külön-külön azt hitték, hogy egészen az övék vagy. Vesztesek vagyunk mindnyájan ; azok, akik szívbeli jóságodat : a hitvest, az apát siratják csakúgy, mint akik lelked vagy eszméid tisztaságát fájlalják. De talán legtöbbet vesztett az ügy, amelyet szolgáltál : a magyar iparművészet ügye. Mi volt akkor a magyar iparművészet ügye, amikor te közibénk jöttél? Magukra hagyott mesteremberek ügye, akiket a művészi dölyf messze elkerült. Az iskola, a nagy Trefort alkotása, fönt és alant közönnyel küzködött. Éppen jókor jöttél, teli tennivágyással, lelkesedéssel és kialakult művészi programmal. Azokba, akiket itt találtál az intézetben, önbizalmat öntöttéi. Az új embereket, akiket magad mellé választottál, hogy munkád osztályosává legyenek, részesévé tetted művészi ideáidnak és lelkesedésednek. Kedvvel dolgoztunk, amíg mellettünk voltál s a kötelesség teljesítése közben lassan oly kötelékek támadtak és fonódtak körénk, amelyek ritkán kapcsolnak össze keményebbnek teremtődött férfiszíveket. Hogy elröppent a 14 év... csak most tudjuk, amikor kiszakadtál közülünk... belőlünk... A munka mellől dőltél váratlanul a halálos ágyba. Nem volt időd arra, hogy számot vess életed, munkásságod eredményeivel. Istennek hála! van láttatja fáradságodnak. Sok istenáldotta tehetség és a tisztes munka embereinek egész sora nőttek kí az Intézet falai közül, a te s a mi nevelésünk s a magyar iparművészet művelőinek új gárdája támadt. Megtérsz, mint magvető, abba a földbe, amelyet műveltél s temetkezik emléked azokba a lelkekbe, akiket nemesebbé és művészibbé tettél. Tompa az emberi szó, mint a gyászlepellel borított dob szava, hogy kifejezze mindazt, amit érzünk a búcsúzáskor. Menj utadra, drága halottunk... Isten veled! ELETRAJZ. Fíttler Kamill Tatán született 1853-ban. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, majd Budán és Bécsben végezte el, a műegyetemre pedig Zürichben iratkozott be és ott is szerezte meg építészi oklevelét ben. Ekkor hazajött és két évig itthon volt, 1876-ban Párísba ment és ott 1883-lg tartózkodott, állandóan azon fáradozva, hogy ismereteit nagyobbítsa. Közben az École des Beaux-Arts"-hoz több pályatervet ís benyújtott, amelyekkel magára vonta a figyelmet és többször dicséretet ís nyert ban hazajött és most már állandóan itthon maradván, Kauser József, majd Czígler Győző oldalán építészi munkásságot fejtett ki. Úgy irodalmi munkáival, mint közéleti tevékenységével az építészet és általában a művészet fejlesztésén munkálkodott. E téren szerzett érdemeit méltányolva, 1888-ban az Iparművészeti Múzeum őrévé nevezték kí, 1893-ban pedig a Magyar Mérnök- és Építészegylet titkárává választotta ban újabb kitüntetés érte, mert kinevezték az Iparművészeti Iskola igazgatójává és ugyanakkor megkapta az ezredéves kiállítás körül szerzett érdemeiért a Ferenc József rend lovagkeresztjét. Közben folyton dolgozott irodalmi téren. Munkássága kiterjedt a képzőművészetek minden ágára és a fővárosi hírlapokban és folyóiratokban számos érdekes cikke jelent meg. Munkatársa volt a Pallas Lexikon"-nak is, amelybe ő írta az építészetre vonatkozó cikkeket óta szerkesztette a Magyar Iparművészet" című folyóiratot. Számottevő szerep jutott neki az évi párisi világkiállítás magyar osztályainak előkészítésében és rendezésében. Érdemeiért 1901-ben a vaskoronarendet kapta, az Orsz. M. Iparművészeti Iskola fennállásának huszonöt éves jubileuma alkalmából pedig a király az udvari tanácsosi cím adományozásával tüntette kí. GYŰJTÉS FITTLER SÍREMLÉKÉRE. Fíttler Kamill sírja felett barátai és tisztelői, díszes művészi síremléket akarnak felállítani s e végből gyűjtést indítanak annak költségére. Addig is, míg az ide vonatkozó felhívást közzé adhatjuk, a Magyar Iparművészet szerkesztősége szívesen fogad adományokat a mondott célra és a lapban nyugtázza majd a beérkezett összegeket. Eddig koszorúmegváltás címén Faragó Ödön tanár Engelbergből (Tirol) ötven koronát küldött be szerkesztőségünkhöz,mely összeget afíttler-síremlékre megindítandó gyűjtés intézőinek át fogjuk szolgáltatni. 219 Fittler Kamill. n t*

4 220 Alkalmi PIAKETTÁK. ALKALMI PLAKETTÁK. Nem mondok újságot, amikor azt állítom, hogy minden kornak, minden nemzetnek életét, lélekbeli finomságát, művészetének terméséből állapíthatom meg a legjobban. A kutató előtt minden idők embertömegének minden hiúsága középületeinek, nyilvános szobraínak láttára tárul fel. Ahol elsőrangú művészi alkotás szól hozzám, ott tényleg átérzett történelmi események rögződtek kőbe vagy ércbe. Ahol szépségről beszél az emberek egész környezete, ott minden hibája mellett kiváló erényekkel volt ékes ama művészetek pártfogója... Ezért érdekesebb nekünk, ezért közelébbálló hozzánk az otthonok művészete, amelynek emlékeit keresvén, úgy érezzük, mintha dédanyáink levendulaszagú szekrénye fiókjaiból szedegetnénk kí a szépség megfakult emlékeit... Az elefántcsont legyezőt, apró míníaturákat, leheletszerű csípkekendőt, megsárgult porcellánt, finom patinával borított emlékérmeket. A kultúra erejét csak az apró mivoltukban ís elsőrangú alkotások mutatják. Mert az, hogy piaci művészet van valahol, nem bizonyítja, hogy érzésben közösséget vállalt-e az emberek egyes köre a művészetekkel. Vérünkké akkor válik minden művészet, amikor nélküle nem élhetünk. S hogy valami ilyen örvendetes változás kezdődik, bizonysága az a sok, intimitásában megvesztegető művészi termék, amely mostanában keresi az emberek szívéhez vezető utat. Ezek egyike a plaketta, az a tenyérnyi bronzdarab, amelynek világhírű mesterei vannak. Akik tudják, hogy mí a művészet, azok egy-egy ilyen picike ércdarabot oda nem adnának nagy szobrok métermázsás tömegéért. Nem. Mert a legtöbbször több bennük a monumentalitás, mint köztereken hivalkodó óríástestvéreíkben. Tele vannak finomsággal, bájjal, hangulattal, vonalak játékával, a fény és árnyék pazar változataival, röviden: annyi gyönyörűséggel, amennyit még azok sem érdemelnek meg, akik szeretettel dédelgetik őket... Ilyenek pedig sokan, nagyon sokan vannak és mert vannak, szobrászok legelseí szaporítják a plakettek számát, s a modern kor áldása, hogy valamennyíe közkinccsé válhat, ha pedig korlátolt a mennyiségűk, verseny indul meg a megszerzésükért, legféltettebb kincseink közé kerülnek, amelyeket csak ritkán, ünnepnapokon mutogatunk meg a jó embereinknek. Az ünnepnapok... Róluk jut az eszembe, hogy a piaketták rendszerint örömünk, vagy fájdalmunk emléknapjaínak hirdetői. Ráemlékezvén Trefortra, az Orsz. M. Iparművészeti Társulat alapítójára és első elnökére, megszületett a Trefort-plakett. Amikor Körösi Csorna Sándor kutatásainak jelentőségére ébredtünk magyarok, napvilágot látott az az érem, amelynek egyik oldalán majdnem elfeledett tudósunk képe, a másikon tibeti kapunak sejtelmes nyílása látszik... És hazajővén néhai való jó fejedelmünk, bujdosó, hívséges Kelemen diákjának plakettája ís megvagyon... Megérdemli... Episztóláíból ismerjük meg legjobban Rákóczi Ferencnek minden hányódását. Bronzlapocskákon örökítettük meg újabban sok olyan emlékünket, amelyeket nem bírtunk sem a fényképezőgép romlandó lemezére, sem az írás megfakuló betűire. Ezért kellettek a közélet első embereinek érmei, ezért kellettek a tőlünk elköltözöttek képei ís ugyanígy. Emléket így emelhettünk nekik a legjobban, mert összebújván, egyedül mi láthatjuk őket, harmadik, idegen felesleges hozzá, meg hiába ís kíváncsiskodik... Ez az apró bronzok varázsa... Idővel érdemek jutalmazására ís művészkezek teremtettek érmeket. Ezeken már nem adott személynek a képe dominál. Szimbólummá válik az érc, hogy az eredmények jutalmát hirdesse. Általánossá lesz a jelentősége. Az emlékplaketta és az efajta érem egyesitéséből származnak azok az apró bronzok, amelyekről mai számunk beszél, A mennyegzőí plakett, bérmálás lapja, a tiszteletdíjak, az oktatásügy érmei óriási perspektíváját nyitják a plakettművészet jövőjének, s ezzel együtt a szobrászművészeknek arról beszél, hogy e téren ís lassacskán megdől az ízléstelenségek hatalma... Az emberi élet esemé-

5 nyeínek króníkáslapjaivá válanak a plakettek. Végigkísérnek bennünket mindenen AlKalmi keresztül. Emlékezünk általuk és róluk tulajdonképpeni életünk, küzdelmünk megindulására, P' KettáK. amikor minden sikerünk és bajlódásunk mással lett közössé. Plakettben kapjuk meg a vetélkedés diadal jelét, művészíhlettől teremtett bronz szól arról, hogy gyermekek a mí vezetésünk alatt lettek számottevő férfiakká, s ahol eddig kritikán alóli serlegek és kupák, szörnyűséges diplomák és elismerő okiratok légiói kerültek forgalomba, ott ezentúl a művészet hallatja a hangját. Hogy teheti, példa rá a németek munkássága. Nálunk, ahol egymást érik versenyek, kiállítások, ünnepségek, ahol jutalmazandók és jutalmazások is sűrűn akadnak, nagy jelentősége van a külföld által megkezdett útnak. Csak akarat kell hozzá, hogy elismerésünk alakja művészettől átitatott legyen. Elvégre, amikor a tiszteletnek, becsülésnek látható jeléről van szó, akkor a művészi érték csak emelheti ennek a súlyát. Mert ne feledjük el, hogy okirat helyett sokkal nagyobb értéke van annak az elsőrangú bronznak, amely márványlapra erősítve szól arról hozzánk, hogy negyven kemény esztendő fáradságával ezrek kulturális színvonalát emelte a plakett tulajdonosa... Önkénytelenül az állam úttörő kérdésére gondolok. Nemcsak azért, mert nálunk minden az állam, de azért ís, mert neki van a legtöbb szüksége és alkalma arra, hogy példát mutasson. Ha ez megtörtént, akkor a magyar plakettművészet hatalmassá fejlődik, művészeink nagy része tehetségének erejét nemcsak az éhenhalás legyűrésére fordíthatja, de meddő szoborpályázatok helyett az apró bronzokhoz szegődve újra együttdolgozhatik az eleven élettel, a ma korával, amelynek akárhogy ís erőltessük idegen a nagy masszák reklámzenéje, amely örül, ha hátat fordíthat a külső világ tülekedésének. Egyik mulasztásunkat hoznánk helyre... Mert valahogy úgy van, mintha zsákutcába kerülnénk... A tömegekkel való könnyelmű dobálózást, meg a századvégi korcsszokásokat is meg kell hogy ölje az intimitás művészete. M. E. 221

6 í 222 IparművészetünK a wieni vadászati Kiállításon. IPARMÜVÉSZETÜNK A WIENI VADÁSZATI KIÁLLÍTÁSON. A wíení első nemzetközi vadászati kiállítás főterén, közvetlenül a nagy tó körül csoportosuló külföldi nemzetek pavillonjai közt, egy főúri vadászkastély formájú épület képviseli Magyarországot. Vörös sisaktetejének s előkelő zárkozottságot példázó ciklopszfalának képét himbálva veri vissza a tó vize. Őrtornya magasra szökellik, mint egy intő ujj s úgy hívja fel a látogatók figyelmét a belsejében felhalmozott magyar vadászati vonatkozásokra. A nemes architektúra külső megjelenésében bizonyos ragaszkodást árul el a nemzeti mult hagyományaihoz. A szerkezethez simuló formanyelvét erdélyi emlékekből szűrte le a magyar vadászkastély építője, Fischer József. Az öreg Práternek Mária Terézia korabeli hatalmas fái mellett még inkább fokozódik történetíes zamatja. Szinte úgy hat, mintha századok óta volna belekomponálva abba a tájképi környezetbe. A helyhez kötött gondolat nyilatkozik meg a részlet tagozásán is. Nevezetesen két főút torkollik a magyar vadászkasztélyba s ennek megfelelőleg két oldalról nyert nagyobb hangsúlyt a homlokzata. A tófelőlí útról a medvéskapu, mely nevét Bezerédí két óriási kapuőrző medvéjétől nyerte, a kiállítási bejárótól pedig a toronykapu, a toronyalján, fogadja a látogatót. Belsejében mind a két út egy közös hallba fut össze. Ez a hall a magyar vadászkastély legfőbb forgalmi pontja, innét juthatni a kiállítási termekbe, a fedett középudvar biológiai mutatványaihoz s a kétágú lépcsőn át az emeleti helyiségekbe. Míg a magyar vadászkastély külsejében imponáló faji sajátságokat reprezentál, belseje a legmodernebb kiállítási elvek szerint van kialakítva. A tízezernyi darabot számláló tárgyak együttesen és külön-külön igen előnyösen érvényesülnek, a szellemes alaprajzi megoldás r V > y v pedig a kiállítási közönség akadálytalan közlekedését teszi lehetővé. V Sß V A kiállítási biztos és a kiállítási V v «J bízottság a hazai művészek és ipar- FAUÍXL^UE SEBZETT SZIVEK nyok terme, a történeti májára fogják közre a vílágítású jeleneteit. művészek egész gárdájával szövetkezett, hogy a pompás trófeáknak s a magyar természet gazdag ajándékainak ünnepi színt és hangulatos környezetet adjon. Művészet és természet karöltve jelenik meg a kastély belsejében. Egyik adja a keretet, másik a tartalmat. A sok vadászholmí a művészet segítő kezével lopja be magát a szemlélő emlékezetébe. A földszinten egymásután következik a hall mellett az iparművészet csarnoka, az exotíkus vadászzsákmávadászat terme, a vadorzók folyosója, amelyek gyűrű forközépudvar biológiai panorámájának nappali és mesterséges A hallban a levegőt egy kút frissíti? a hozzátartozó kutyaszobrokat Stróbl Alajos mintázta. Kényelmes bútorok hívogatnak itt pihenőre, szakirodalmi művek s lapok pedig szórakozásra és tanulmányozásra. A színes üvegablakon vadászjelenetek, Majoros és Bátky

7 223 készítették Nagy Sándor kartonjai után. Állványokon bronzszobrok sorakoznak. Üvegszekrényekben fémtárgyak, bőráruk, gödöllői szőttesek, üveg- és agyagáruk és más ipar- a wieni Iparművészetünművészeti készitmények. A lépcsőházat két bronzkandeláber díszíti Galambos Jenőtől, vadászati két bronzszobor a magyarrá lett finn Liípola Irjőtől, és két óriás, nyolcméteres vászon Kiállításon. Kőrösfőí Aladártól, melynek egyike a XVII. századi sólyomvadászatot, a másika a szintén régi medvevadászatot ábrázolja. A szomszédos teremben az Iparművészeti Társulat gyűjtésében a magyar iparművészet színe-java kerül bemutatásra, köztük Zsolnay, Ligeti, Hortí, Nadler művei. Mellettük a magyar nép művészetének termékei és hímzések Mezőkövesd, Toroczkó és Kalotaszeg vidékéről, csipkék Sáros és Szepes megyéből. Kiemelkedik ezek közül az Izabella főhercegnő védnöksége és személyes gondozása alatt álló pozsonyi háziipari egyesület és az Országos Magyar Háziipari szövetség kiállítása. A kiválóan sikerült elrendezésű biológiai csoport Magyarország vadászati területeinek formációját tükrözteti vissza vadászható állataival egyetemben. Az okmányok és öldöklő szerszámok falait bekoronázza Vörös Zoltán ötosztású képe, amely a rideg valóság szövedékébe a poézis csillogó szálát fűzi. Arany János Rege a csodaszarvasról" nyomán illusztrálja a Hubertus-legendának ősmagyar pogány kiadását, amely annál becsesebb, mivel az űj hazaszerzés történelmi tényéhez kapcsolódik. A történelmi tárba nyílik Nádler Róbert teljesen felszerelt mintavadászszobája. Faragott bútorok, öblös karszékek finom bőrborítással teszik lakályossá e helyiséget. Faldíszét a képzőművészeti főiskola növendékei festették. Színes üvegablakai Majoros és Bátkytól valók. Az emeletre vivő lépcső kanyarodója egy szíklaerkélyre rúg kí, honnét mégegyszer áttekinthetni az ötletes elrendezésű Biológia egész látképét mintegy madártávlatból. Végül külön helyiségben vannak csoportosítva Esterházy Miklós herceg lékaí várából származó trófeái, gyűjtései, fényképei és grafikonjai. Örömmel megállapíthatjuk, hogy a magyar vadászat méltó anyaggal és méltó környezetben szerepel ezen a kiállításon. Hogy e részben Magyarország kitűnik a kiállítás egyéb nemzetei között, azt nem csupán a sajtó egyhangúan magasztaló jelzői, hanem a magyar vadászkastélynak páratlanul tömeges látogatása ís bizonyítják. Az ez alkalomból három nyelven kiadott katalógusra, amelynek artísztíkus kiállítása teljes elismerésre méltó és amely áttekinthető rendszerével, tartalmas cikkeivel, leírásaival a magyar csoport alapos megismerését nagyon megkönnyíti, van egy nyomatékos megjegyzésünk. A katalógus második kiadásában ugyanis a kiállítók névsorából kimaradtak egyes művészek és műíparosok, akik az első kiadásban szerepeltek, másoknál munkáiknak felsorolását megrövidítették. Nem tudjuk, miért történt ez így ; érthetetlen annál ís inkább, mert hisz a második kiadás szövegében tett változtatások fölösleges költséggel terhelték meg a kiállítás budgetjét. De ettől eltekintve fokozott mértékben sérelmesnek tartjuk ezt az eljárást a magyar művészekre és műíparosokra nézve, mert például a Hohenlohe herceg pavíllonját tervező és dekoráló osztrák művészek a legnagyobb pontossággal vannak ugyanebben a katalógusban felsorolva. SZ. G.

8 EGYHÁZMŰVÉSZETI KONFERENCIA. Az Otsz. Magy. Iparművészeti Társulat munkaprogrammjában két év óta szerepel a templomi művészet fejlesztése. Az első lépés e téren az Í908. évi szeptember havában rendezett egyházművészeti kiállítás volt, mely kiindulópontja akart lenni egy nagyobb egyházművészeti akciónak és egy oly szervezet létesítésének, amely az egyházművészeti megrendeléseket jövőben hazai művészi erőkkel végeztesse. Ezt a célját a Társulat alighanem már a közel jövőben eléri, mert az Orsz. Egyházművészeti Tanácsnak szervezése immár úgyszólván biztosítva van. Amit a megalakítandó tanács végezni fog, az egyelőre negatív egyházi kulturmunka lesz abban az értelemben, hogy a korcsnak, a tökéletlennek, a kontármunkának térfoglalását fogja megakadályozni. Másik nagy hivatása, a mult tiszteletében jegecesedík kí. Féltő gonddal, válogatott műérzékkel óvja és védi régelmult idők művészi hagyatékát és relikviáit és szerető kézzel, oknyomozó történelmi kutatással állapítja majd meg a műremeknek korát, történetét és műbecsét. Legfőbb feladata azonban a megrendelések, megbízások elintézése és ezzel az egyházművészet jövő fejlődésének irányítása. A tanács nem lesz adminisztráló' közeg, hanem művészettörténeti és esztetíkaí auctorítas doctrínalís, melynek az egyházi művészet összes kérdéseiben véleményező, részben pedig döntő szava ís lesz. A Társulat egyházművészeti programmjának egyik sarkalatos pontja : a lelkészkedő papság művészi dolgokhoz való hozzáértésének fejlesztése. Evégből Fieber Henrikkel, a Szt. Imre Kollégium érdemes prefektusával, szövetkezve, egyházművészeti tanfolyamok rendezése érdekében emlékiratot szerkesztett, melyet a hercegprímás és a püspöki kar elé terjesztett. Az egyházi körök rokonszenvvel fogadták a Társulat kezdését és hozzájárultak ahhoz, hogy a f. évi május hó 26-ától július hó 2-íg megtartott első egyházművészeti konferencián a theologíai intézetek kiküldöttei vehessenek részt. Mintegy 60 hallgatója volt ennek az első egyházművészeti konferenciának, kik mindvégig feszült érdeklődéssel hallgatták az előadásokat s vettek részt az oktató célzattal rendezett kirándulásokon. A megnyitó ünnepélyen megjelenteket a püspöki kar nevében gróí Széchenyi Miklós győri püspök üdvözölte, ki beszédében annak szükségét hangoztatta, hogy a művészi koncepciók az egyház gondolatvilágával megegyezzenek és annak valóságos megtestesítőjeként álljanak a hivők előtt. Mindezekkel úgymond nem akarunk egyik vagy másik középkori művészi formát kizárólagosan egyházinak deklarálni és minden más, de különösen minden későbbi stílust, mint nem egyházit, kárhoztatni. Az egyház, amint sohasem volt ellensége a haladásnak, úgy nem akadályozta fejlődésében a művészetet sem. Sem egy, sem más korszak vagy ízlés és irány kizárólagos felkarolása, utánzása nem vezethet célhoz, hanem feladatunk ma is az : A hit által meghódítani ismét a művészetet, aminthogy meghódította egykor a világgal és emberiséggel együtt". Majd rátér beszédében arra, hogy mennyire fontos az egyházi művészetnek a papság által való felkarolása, hisz a papnak feladata a templomról való gondoskodás, az egyházi felszerelések, ruhák, edények gondozása ; az egyházi ténykedés és szertartások méltóságához kevésbbé illő mindennapias ízléstelen, az egyház előírásaival ellenkező felszereléseknek, díszítményeknek, ruháknak, felesleges és ízléstelen cifraságoknak kiküszöbölése és a lehetőség szerint ezeknek új, a rubrikáknak megfelelő, stílszerű és ízléses szerekkel való pótlása. Szükséges azért, hogy a papság ezekről helyes fogalmakkal bírjon, hogy az igazán szépet, jót és stílszerűt meg tudja különböztetni a sok selejtes árútól. Ennek a célnak kíván eleget tenni a Magyar Iparművészeti Társulat, amikor e tanfolyamok szervezését kezdeményezte és megvalósította. Ezért az első egyházművészeti kurzus megkezdése előtt a magyar püspöki kar nevében hálás köszönetet mond mindazoknak, akik ezen fontos intézményt kezdeményezték és megvalósították, akik nagytudományú és gyakorlati előadásaik által a kitűzött cél elérését elősegítik. Dr. Koronghí Líppích Elek miniszteri tanácsos a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevében üdvözölte a megjelenteket. Kiemeli, hogy az egyházi férfiaknak a művészet jegyében való találkozása a legszebb istentisztelet. Ebből a találkozásból származik az egyházművészet egy szebb korszaka. A művészet a vallásból indult ki a legrégibb időktől napjainkig. A művészet az, amely az alaktalan anyagnak alakot adott, a zavarból rendet csinált, a közömbösből szépet alkotott. A művészet itt a földön az embernek részvevése Istennek alkotó munkájában. Ebben az alkotó munkában akarunk mi is résztvenni. Kéri a részvevők érdeklődését.

9 «. A MAGYAR VADÁSZKASTÉLY FACADE PRINCIPALE FŐHOMLOKZATA. D u p A L A I S D E L A CHASSE TERVEZTE S FISCHER JÓZSEF. HONGROIS. Magyar Iparművészet. 2

10 226 A wieni vadászati Kiállítás A MAGYAR VADÁSZKASTÉLY FŐBE/ÁRÓJA. TERVEZTE : FISCHER JÓZSEF. ENTRÉE PRINCIPALE DU PALAIS DE LA CHASSE.

11 227 A wieni vadászati Kiállítás nti M liîltài IÎFJPPPIÎP ßthi ion m A MAGYAR VADÁSZKASTÉLY PARTIE DE LA HOMLOKZATÁNAK RÉSZLETE. FAÇADE DU MÊME TERVEZTE : FISCHER JÓZSEF. PALAIS. 2*

12 228 t A MAGYAR VADÁSZKASTÉLY LÉPCSŐHÁZÁNAK ELSŐ EMELETI RÉSZLETE. TERVEZTE : FISCHER JÓZSEF. VUE DU HAUT DE L'ESCALIER DU MÊME PALAIS.

13 229 A wieni vadászati Kiállítás A MAGYAR VADÁSZKASTÉLY VADÁSZSZOBÁJA. TERVEZTE : NÁDLER RÓBERT. CHAMBRE DE CHASSEUR DU MÊME PALAIS.

14 KŐRÖSFŐI KRIESCH ALADÁR FALI FESTMÉNYEI A MAGYAR VADÁSZKASTÉLY LÉPCSŐCSARNOKÁBAN. PEINTURES ORNANT LE GRAND ESCALIER DU PALAIS DE LA CHASSE.

15 BECK O. FULOP : AZ ORSZ. M. IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT. RÁTH GYÖRGY EMLÉKPLAKETTJE. PLAQUETTE GEORGES RÁTH MARKUP BÉLA : SZARVASTEHÉN ÉS BORJA. BICHE ET SON FAON.

16 232 Újabb német érmek ßRWr.tf&i-'rmtH RGÜ-"','Knir/ v.wledmcf) n.lwwï l»! DPRÖfti h! n mn>$\i l... iá KAUTSCH HENRIK : BOSSELT R. MESE. LENBACH-PLAKETT. LE CONTE. PLAQUETTE LENBACH KAUFMANN HUGÓ : KÖZOKTATÁS INSTRUCTION PUBLIQUE KAUFMANN HUGÓ: L'ART DU MEDAILLEUR. ÉRMÉSZET. POELLATH K. KIADÁSA. (HITL-FÉLE SOROZAT.)

17 233 Újabb német érmek BURGER C. : AACHEN VÁROSÁNAK ÉRME MÉDAILLE DE LA VILLE D'AIX-LA-CHAPELLE BOSSELT R. : ESSEN VÁROSÁNAK ÉRME MÉDAILLE DE LA VILLE D'ESSEN WADERL HENRIK : MÉDAILLE BÉRMÁLÁSI DE CONFIRMATION EMLÉKÉREM. (SÉRIE DE HITL). POELLATH K. KIADÁSA. (HITL-FÉLE SOROZATBÓL.) Magyar Iparművészet. 3

18 234 Újabb német érmek DASIO MIKSA! ESKÜVŐI EMLÉKÉREM. DE MEDAILLE MARIAGE. 30Í 302. GREINER DANIEL: REMBRANDT-ÉREM. MEDAILLE REMBRANDT. POELLATH K. KIAD ASA.

19 235 Ujabb német érmek KAUTSCH HENRIK LENBACH MARGÓ. MEDAILLE MARGÓ LENBACH GOETZE VILMOS : HESSZENI NAGYHER- CEGNŐ PLAKETTJE. LA GRANDE- DUCHESSE DE HESSE DASIO MIKSA: DUHRKOOP-EREM. MEDAILLE DUHRKOOP. POELLATH K. KIADÁSA.

20 Ujabb magyar ötvösmüvek MUHICS SÁNDOR : EMLÉKSERLEGEK. COUPES D'HONNEUR. A) KÉSZÍTETTE ; TARJÁN OSZKÁR. B) MLINEK ADOLF.

21 A m. kir. tudományegyetem híttaní kara nevében dr. Míhályfí Ákos, egyetemi tanár, e. i. dékán beszélt. Utána az Országos Magyar Iparművészeti Társulat nevében Alpár Ignác alelnök emel szót. Beszédében kifejtette, hogy kezdetben az Istentől való félelem és ístenímádás adott impulzust Isten háza, a templomok építésének és azok művészi felszerelésének. így keletkezett az egyházi művészet, mely már a katakombákba is belopódzott s fénykorát a renaissance-korban érte el. Idézi II. Gyula pápát, a bőkezű adakozót és mecénást, aki nemcsak mint politikus volt nagy, hanem a művészeti életnek is irányítója volt. Majd rövid áttekintést ad a művészi stílusokról és azoknak sorsáról. Jött idő, mikor az egyház elhanyagolni látszott a művészetet, de valójában az idők követelményeinek megfelelően egy más térre, a szociális térre kellett lépnie. Az egyház most inkább a humanizmus kifejtésében vállalt vezető szerepet. De a két magasztos idea szépen összeegyeztethető. A szép, a művészi érinti a gazdagot és szegényt egyaránt. A művészetet be kell vinni a templomba, ha még oly szegények látogatják is. Módot kell nyújtani úgy művészeinknek, mint munkásainknak tehetségük érvényesülésére, mert van igen sok munkáskéz, de kevés a munkaadó. Szomorú tényként konstatálja, hogy éppen az egyházi beszerzések révén milliók vándorolnak ki évente külföldre, hogy óhajunknak meg nem felelő tárgyakhoz jussunk, míg hazánk művészei mostoha sorsban és elbánásban részesülnek. Végül Fieber Henrik kollégiumi prefektusról emlékezik meg, aki ennek az egész mozgalomnak fáradhatlan agitátora, teremtő lelke, ezen első s legszebb reményekre jogosító tanfolyamnak vezetője. Szavait a részvevők meleg ovációja kísérte. Az időközben eltávozott elnöklő püspök helyett Líppích Elek miniszteri tanácsos, mielőtt az ülést berekesztette volna, dr. Glattfelder Gyula intézeti igazgatónak mondott köszönetet, kí a konferencia megtartására helyet adott és annak tartama alatt a részvevőket vendégül látja. Június 27-én reggel a konferenciai előadások sorát a Műegyetem egyik termében Csányí Károly múzeumi igazgató-őr kezdette meg, aki a történelmi templom-stílusokról tartott érdekes és tanulságos előadást. Bemutatja vonzó alakban, a képzeletet és vetítő eszközt híva segítségül, a legrégibb időktől a legújabb alkotásokig a különféle stílusokat, kiemelve azok jellemző sajátosságait, előnyeit és hátrányait. Ismerteti a modern stílusokat, amelyek már világszerte hódítanak s kezdi az emberiség megunni a régieket, azért a művész képzelete igyekszik mindig újabb s újabb alkotásokat formálni. Utána ugyancsak ott dr. Nagy Virgil műegyetemi tanár az egyházi építészetben nyilvánuló tér-problémáról kiváló szakértelemmel és nagy tudással értekezett. Kifejtette, hogy az építész feladata megfelelő tereket alkalmas, tehát rendeltetéséhez méltó formában létesíteni. A probléma mindig kettős : technikai és esztetíkai. A keresztény templomépítés szükségleteinek lényege elég korán megállapodik, részleteiben az idők folyamán változik. Végül kifejti, hogy a modern építészetnél a fő szempont kevés anyagi eszközzel a szükségleteket kielégíteni, vagyis az irányító szempont : a takarékosság. Gyakorlati szempontból pedig fődolog, hogy a templomhoz tartozó hívek ott helyet találjanak s a modern álapostolokkal szemben a tanítás, fölvilágosítás képezvén a fő szükségletet, a templom strukturája és belső fölszerelése olyan megoldást nyerjen, hol a tanítás kellő hatással érvényesülhessen. Délután a részvevők Fieber Henrik prefektus vezetése mellett megtekintették a Gellérthegyen levő Művészház műtermeit, ahol az illető művészek szolgáltak gyakorlati tanácsokkal. Majd a kollégium zenetermében Járosy Dezső temesvári székesegyházi karnagy és papnöveldeí vícerektor az orgona irodalmi történetéről és kezeléséről tartott tanulságos és praktikus előadást. Fokozódó figyelem és érdeklődés mellett tartotta meg előadását június 28-án az Iparművészeti Múzeum egyik termében dr. Éber László egyetemi m. tanár a műemlékek gondozásáról és restaurálásáról. Az általános elméleti kérdéseknek előrebocsátása után különbséget tesz a műemlékek között. Vannak műemlékek, amelyek használaton kívül maradnak és vannak műemlékek, amelyek állandó használatban kell hogy legyenek. Mindkettőnek fenntartása más és más. Az egyiknél a tendencia a történelmi hűség, a másiknál pedig ehhez hozzájárul még a használhatóság gondolata, megfelelő esztetíkai kivitelben. Általános princípiumot itt felállítani nem lehet, mindegyik műemlék individuálisan kezelendő, annak története és a helyi körülmények szerint. Szerető kéz, vizsgáló szem, nagy odaadás kell ehhez. Beszél a különböző koroknak más és más fölfogásairól e téren, a purisztikus irányzatról és ennek képviselőiről. Mindezeket külön-külön példákkal is igazolja. Felhívja a hallgatóság figyelmét báró Forsternek kiváló munkájára a műemlékek védelméről. Majd ismerteti a mai általánosan elfogadott álláspontot, amely szerint a műemlékeknek restaurálása tulajdonképpen nem egyéb, mint azoknak konzerválása. Rátér a műemlékek kibővítésének kérdésére és itt két megoldást ajánl : meghagyni a régit és építeni egy új templomot, vagy pedig ha ez nem lehetséges, a régit meg- 237 Egyházművészeti Konferencia. Magyar Iparm rv«ac«t. 4

22 i 238 Egyházművészeti Konferencia. toldani, de úgy, hogy a toldás esztétikailag szervesen ragaszkodjék a templom testéhez, a történelmi hűség és a történelmi fejlődés szemmeltartása mellett. Majd praktikus tanácsokat ad részletkérdésekben, így a templom tetőzete és padozata szempontjából. Érdekesen ismerteti a mészrétegek alatt található freskókat s azok gondos megőrzésére hívja fel a figyelmet. A második előadó a délelőtt folyamán Konrády Lajos kassai tanár, a kassa-egyházmegyei műszaki irodának vezetője volt, kí példákban gazdag, gyakorlati szempontból nagyon megszívlelésre méltó előadást tartott az országos egyházművészeti tanács tervezetéről. Érdekes előadására alkalomadtán visszatérünk. Délután megtekintették a konferencia tagjai Roth Miksa udvari üvegfestészetí műíntézetét, ahol a tagoknak a készülőfélben levő üvegképeket és mozaikokat, valamint több befejezett munkát tanulságos magyarázat mellett mutattak be. Az Iparművészeti Múzeumban Radisícs Jenő igazgató, miniszteri tanácsos és Csányí Károly múzeumi őr szíves kalauzolása mellett megtekintették a részvevők a kiállitott tárgyakat, ahol is a szaktudósoknak kimerítő, alapos és mindvégig igazán élvezetes előadása kötötte le az érdeklődőket. Június 29-én a Szent Imre Kollégium dísztermében tartotta meg előadását Foerk Ernő építésztanár a modern technikákról az egyházművészetben. Élénk és rajzokkal illusztrált előadásában érdekesen fejtette kí, hogy az épület külső megjelenése szoros összefüggésben van a felhasznált anyaggal. Majd az anyag valódiságának fogalmát tisztázza. Felemlíti a mesterséges építészeti anyagokat, minők a beton (annak története, előállítása és alkalmazása), vasbeton, rábitz, gipszfalak, parafa, aszbeszt, üveg, műkövek és műmárvány. Áttér az építési anyagok konzerválására. Beszél a falnyomásokról és azoknak paralízálásáról, az építési anyagok összeköttetéséről, a tetőzésről és a padlózat burkolatának különböző anyagairól. Utána a részvevők megnézték a királyi palotát, Demény Dezső udvari káplán pedig az udvari kápolna paramentumaít mutatta be. Délután a koronázó Nagyboldogasszonyról elnevezett templomban gyülekeztek a részvevők. Ott dr. Éber László e. m. tanár tartott előadást a templomnak történetéről és annak restaurálásáról. Június 30-án délelőtt az Iparművészeti Múzeum egyik termében Némethy Gyula dr. nagyváradi theológíaí tanár tartott, rajzokkal, műdarabok bemutatásával illusztrált érdekes előadást a míseruháról. Az egyház a régi intézmények nagy konzervátora, amint ezt a miseruha története ís igazolja. Az egyház e paramentumában az ősrégi felső ruhát konzerválta. Ismerteti a különböző századok ízlése szerint formált kazulák különféle alakjait. A római forma használatát ajánlja. Majd a kazulához felhasznált anyagok készítésmódját mutatja be. Ilyen anyagok a tafota, sáfol selyem vagy köper, a selyem damaszt, arany vagy ezüst brokát, a bársony és a bársony frisé. A minták mindig vallási vonatkozásúak legyenek megfelelő stilizált alakban. A naturalisztikus díszítést kerülni kell. Kereszt alkalmazandó a miseruhákon. A hímzőművészetet mívelő nők ma még nagyon rászorulnak a megrendelő papság utasítására. Utána Míhályfi Ákos dr. egyetemi r. tanár tartott értekezést a templomok berendezéséről és liturgikus felszereléséről a keleti egyházban. Szubjektív és objektív okok vezették, hogy e tárggyal alaposan foglalkozzék. Nem ismeri egymást a két egyház, pedig hitünk egy s ugyanaz ; de szükségünk ís van a keleti egyház templomainak s azok felszerelésének ismeretére, hisz azon van meg az ősiség patinája. A keleti egyháznak három fő típusa van s aj a palesztinai, jeruzsálemi vagy szent-jakabí liturgia ; b) alexandriai, szent Márk-liturgia ; c) mezopotámiai, vagy szent Thadeus és szent Márk liturgiája. Jelen alkalommal tulajdonképpen a görög rítussal foglalkozik, a bizánci templomokkal, melyeknek öt fő stílusa van (kupola, kereszt, négyszögű, domború és vegyes). Leggyakoribb stílus ma is a görög keresztalak. Ismerteti a kupolákat, harangokat, majd áttér a templom bejáratára, beosztására, az oltár elhelyezésére, anyagára, alakjára, az íkonosztázionra, részletezi az azon feltüntetni szokott festményeket. Végül XIII. Leó pápának a keleti rítusról kiadott enciklíkájának ismertetésével fejezi be mindvégig nagy érdekkel hallgatott és élénk éljenzéssel honorált előadását. Délután a résztvevők Fieber Henrik vezetése mellett Gödöllőre rándultak ki s megtekintették az ottani művésztelepet. Kőrösfői-Kríesch Aladár festő-tanár bemutatta Zách Klára gressóra festett tempera képeit s egyéb műveit. Nagy Sándor festő, ki a Regnum Marianum házikápolnája díszítésével van megbízva, a freskóképekhez szükséges kartonokat mutatta be. Sidló Ferenc szobrász műtermében a konferencia tagjai a művésznek 2*50 méter nagy angyalszobraíban gyönyörködtek. Érdekes volt Belmonte Leó festőművész gobelín-atelierje, különösen az Argyrus királyfi és Tündér Ilona motivum nyerte meg a jelenvoltak tetszését és csodálkozását. Hasonlóan figyelmet keltő volt az ügyesen berendezett szövőiskola, melynek vezetősége művészileg kidolgozott tervrajzok után dolgoztat, mely munka szétválasztás, anyag és technika tekintetében kiváló magyar ipari művészet és

23 Egyház- művészeti Kon«ferencia. pedig kézimunka a selejtes gyárinak kiszorítására. Szebbnél-szebb mintájú szmirna és perzsa szőnyegek produktumai} készítenek torontáli, serebek és karámi szövéseket, valamint 6- és újgobelíneket. A művészek szíves útbaigazító kalauzolása mellett a társaság meggyőződést szerezhetett azon törekvésről, mely a művészi telepnek biztosan virágzó jövőt biztosít, mert a legkényesebb igényeket ís kielégíti. Július í-én. A délelőtt folyamán Gyárfás Tihamér tartott a hallgatóság figyelmét mindvégig lekötő tartalmas előadást az oltárról és felszereléseiről. Előadja a keresztény oltárnak és járulékaínak történeti fejlődését, beszél az ideális oltárról, amelynek készítésénél a keresztény művész legyen hívő lélek, hogy így alkotása valóban Isten dicsőségére s a hívők épülésére szolgáljon. Majd praktikus tanácsokkal szolgál az oltár kiegészítéséhez és felszereléséhez. A szervezendő Egyházművészeti Tanács lesz hivatva, hogy a liturgikus követelményeknek megfelelő művészi oltárok beállításáról gondoskodjék. Utána Velics László S. J. tanár értekezett a kehelyről. Az egyházművészeti tanfolyam a kor valóságos vívmánya. Ha szívesen működik külföldön, százszorosan érzi ez örömet itthon, főleg mivel a külföldön szerzett és didaktikai célzattal egybeállított műgyüjteményének egy részét ís bemutathatja hallgatóságának. A kehely és ciboríum történetével, fejlődésével foglalkozott, tipikus példákat mutatott fel képekben, majd a kehely díszítéséről szólott, különösen a zománc mibenlétéről s alkalmazásáról, különböző fajáról : a) a rekeszes zománcról (Cloisonné) és ennek három fajtájáról, b) a vájt vagy árkolt zománcról (Émail champlevé), c) a festett zománcról (Émaux peints). Délután az epreskerti művésztelep és szépművészeti múzeum megtekintése következett. A művésztelepen Stetka Gyula, Mányaí Gyula, Glatter Gyula, Pentelei Molnár János, Benczúr Gyula festőművészek műtermeit nézték meg a tagok, majd Balló Ede magyarázta meg s mutatta be a Műegyetem freskójának vázlatát. Innét Stróbl Alajos szobrásztanár szíves kalauzolása mellett megtekintették a művész termét, hol szebbnélszebb műtárgyak szemléletében volt részük. A szépművészetek múzeumában Pogány Károly dr. múzeumi őr szolgált magyarázattal. Július 2-én. Az egyházművészeti konferencia utolsó napján délelőtt tartották meg előadásaikat az egyházművészetnek kiváló képviselői : Fieber Henrik, a Szent-Imre Kollégium prefektusa és Swoboda Henrik dr. a wíení egyetem e. í. rector magnifícusa. Fieber Henrik a modern művészet fény- és árnyoldalairól beszélt. Felállítja a modern művészet igazságos mérlegét. Kezdi a modern építészettel, ahol ís megemlítí a három vezető elvet s a legnagyobb egyszerűséget, a szigorú anyagszerűséget és az építészetí formáknak a szükségesből, a szerkezetből való levezetését. Az egyszerűségre való törekvés a kis kaliberű modernistákat zsákutcába terelte. Keresik az erőszakos egyszerűséget és az építészet konstruktív formáinak pőrére való levetkőztetését és nem értik meg kellőleg azt a sarkalatos irányelvet sem, nevezetesen a belülről kifelé való építkezést. A helyes irányban haladó modern építészet a legkomolyabb, legünnepélyesebb feladatokat ís szerencsésen képes megoldani, nevezetesen a templomépítést, amint azt külföldi sikeres alkotásokon kívül a hazai Szent-Imretemplom elfogadott és jutalmazott pályaterve ís mutatja. Az építészettel majdnem azonos elveknek hódol a modern iparművészet is, mely az egyszerűséget, a használhatóságot és a szerkezeti tisztaságot tartja szem előtt. Ezek után áttér az előadó a modern festészet bírálatára. Beszél a pleín-aírről, az impresszionizmusról, amely már a régi nagy mesterek képein ís fellelhető ; a neoímpresszionizmusról illetve poíntillizmusról, a jövő píkturájáról. Majd szól a modern szobrászatról, a políchrom, színes márványból összeállított szobrokról. Végeredményben adja a modern művészet bílanceát s a modern művészet alapelveiben, jeles mestereinek kiváló alkotásaiban régi műtörténelmí alapokon áll és amennyiben azokat továbbépítette, kifejlesztette, a törvényes úton haladt s éppen azért a modern művészet jogosultságát, jövőre való hívatottságát kétségbevonní nem szabad. Második előadó volt Swoboda Henrik dr. wíení egyetemi rektor, prelátus. Die Prinzipien der kirchlichen Kunstbetrachtungen", vagyis az egyházi művészi irányok szabályaírói beszélt. Nem a vallás van a művészetért, hanem a művészet áll a vallás, a lelkipásztorok szolgálatában. Az egyház nem ad szabályokat a művészetnek. A XIX. század második feléig minden kornak megvan a maga művészete s maga a kor adja meg a stil után való kérdésre a feleletet. A jelzett időtől fogva más szituáció állott be. Nem volt új stíl, régi meglevők közül válogattak s beállott a gót stíl értékének túlbecsülése. Kimondott szabály templomi stílusra nem volt, kodífíkácíó nem történt. Legközelebb felhasználható X. Pius pápának a zene reformja érdekében kiadott rendelete, melyet Nagy szent Gergely 1400 éves jubileuma alkalmából adott kí. Főbb kívánalmak : szent, szépség és általánosság. E három pontra vezethető vissza az egyházi építészet és figurális művészet. Alapul az ének chorálís követelményeit vehetjük, benne a klasszikus polífoníumot és modern muzsikát. A három pont szerint egy építészetí mű, azaz templom, akkor lesz egyházi, ha a felszentelő püspök azt felszenteli használatra, melyben az oltár a templom szíve, akár latin, akár görög templomról legyen szó. A figurális művészetben az egyes alakok művészete a szentség érzelmének igazi kifejezésében áll. Ekkor a művész lelkipásztorkodást végez. Ez a viszonya a művésznek azonban a mult század 70-es éveiben szinte sajnálatraméltó módon kiveszett. A szépségre vonatkozólag X. Píusnak említett rendelete megjelöli az utat és módot. Nem a régi művészi stílt írjajelő, hanem minden stílt, mélybarna kellékekkel rendelkezik, mik e művet széppé teszik. Szellem, lélek, rend és érzék. A stíl annyiféle, ahány igazi művészi felfogás van. Az általánosságnál különbséget tesz 4* 239

24 240 Egyház- az előadó a konvencionális és tradicionális formák között s az utóbbiakat ajánlja. Az egyházi művészet kultumű veszeti rális vonatkozásaiban Í3 nagy hatással bír a társadalomra magára. Táblákban mutatja be a különböző váro- Kon- sokban tapasztalható templomszükségletet, mely szerint ha Budapesten minden 6000 hívőre egy templomot ferenda. építenének, úgy hatvankettőt kellene építenünk. Gondoljuk meg, mily foglalkoztatása lenne ez a művészeknek! Altalános szabályul állítja : a régi történelmi művészet alapos tanulmányozása alapján az újat kialakítani, ez lesz a modern művészet, mely, ha a liturgikus követelményeknek megfelel, elfogadható. Végül képekben illusztrálja a mondott elvek helyességét. Délután a konferenciák sorozatát bezárta Czakó Elemér dr., múzeumi őr tartalmas előadása az Iparművészeti Múzeum egyik termében, amelynek tárgya az anyagok igazsága a művészetben", mindvégig lekötötte a hallgatóság figyelmét. Czakó előadásában az anyagok igazságáról szólva azt a szerepet tárta fel, amelyet a különféle anyagok játszanak a különféle alkotásokban. Minden műalkotás ugyanis két tényező eredménye, a művészé és az anyagé. Stiláris szempontból nagyobb értéke van az anyag passzivitásának mint a művész aktivitásának. A művész nem maga csínálja anyagát, úgy kapja készen a természettől. Anyagot nem teremt, csak formát a saját céljaira, de az anyag formálás után ís megőrzi sajátságát. A legegyénibb és leghatalmasabb lángelme sem képes az anyagra olyan tulajdonságokat ráerőszakolni vagy tőle elvonni, melyek a természet rendjével ellentétben állanak. Visszaélés itt ís lehet. De a figyelmes szem ezeket hamar leleplezi. A művészi akarat az igazság érdekében alárendeli magát az anyag törvényeinek. Czakó ezt bő részletezéssel igazolta az agyag, az üveg, a nemes és más fémek, a fa- és a textil-művekben, amint különféle korok különféle ízlésein át ís diadalmasan érvényesült az anyagok igazsága. Áttekinthető módon foglalta össze azokat a korszakokat, melyekben az egyes anyagokra nézve a stíltisztaság legkiválóbb példái jöttek létre. Czakó Elemér dr. előadása után összegező konferenciára jöttek össze a résztvevők. Várady L. Árpád dr. miniszteri tanácsos, c. püspök mint elnök megnyitja az ülést és felhívja Fieber Henriket az országos egyházművészeti tanács tervezetének ismertetésére. Fieber Henrik előadja, hogy a tervezet elkészült és azt úgy a nm. vallás- és közoktatásügyi minisztérium, mint a magas püspöki kar magáévá tette. Az előkészítő nagybizottság a tervezetet szeptemberben fogja tárgyalni s azután az októberi püspöki konferencia elé fog kerülni. Az egyházművészeti tanács egyházi elnöke gróf Széchényi Miklós győri püspök, világi elnöke herceg Esterházy Miklós. Az egyházművészeti tanács az újévre valószínűleg már meg ís kezdheti működését. Az értekezlet az előterjesztést tudomásul veszi. Ugyancsak Fieber Henrik előterjesztést tesz, egy egyházművészeti lap megindításának dolgában. Ez a lap évnegyedenkint fog megjelenni újévtől kezdve. Az értekezlet magáévá tette a javaslatot azzal a hozzáadással, hogy a szükséglet és lehetőség szerint a lap havonkínt jelenjék meg. Az elnöklő püspök felhívja Konrády Lajos kassai tanárt az egyházi művészetnek a szemináriumi tanítás keretében való beillesztésére. Ez irányban előadott javaslatait az értekezlet magáévá teszi és kimondja, hogy az előterjesztés szerint az egyházművészet a papneveldékben nem mint vizsgaköteles tantárgy adassék elő, hanem az egyházművészetről szabad előadások tartassanak. Kiváló súly helyezendő a szemináriumi házi kápolnának művészi felépítésére és felszerelésére, a szemléltető és a vetített képekre. Majd Gyárfás Tihamér dr. brassói tanár előterjesztésére kimondja az értekezlet, hogy î 1. Az egyházmegyei múzeumok felállítását hasznosnak és szükségesnek tartja s a maga részéről mindent el fog követni, hogy mielőbb minden egyházmegyében szerveztessenek. 2. Óhajtandónak tartja az egyházi (úgy ingó, mint ingatlan) műemlékeink egyházmegyénkint való összeíratását. Konrády Lajos indítványozza, hogy a használaton kívül helyezett egyházi tárgyak megújítandók és a szegénysorsú templomoknak ajándékozandók. A javaslat elfogadása után az elnöklő püspök kijelenti, hogy széles körökben nagy szimpátiával fogadták ennek az egyházművészeti konferenciának az összeülését, amelyet a közkívánat szült meg s amely most intézményként lett elplántálva. Éppen ebben a momentumban látja ennek az egyházművészeti kurzusnak nagy jelentőségét. De sikert, eredményt csak kitartó munka mutathat fel. Mennél hívebb lesz kitartásunk, nagyobb buzgalmunk, annál több lesz majd örömünk s lelki gyönyörűségünk s mennél fejlettebb lesz az Ízlésünk, annál többet kívánunk majd az egyházi műípartól, annál több munkás fog majd az egyházi cikkek előállításával foglalkozni s így lassan-lassan, fokozatosan haladva elérjük azt, hogy a magyar pénz nem megy kí a külföldre, hanem a magyar egyházi műipar támogatására fog szolgálni. Kéri a konferencia résztvevőit, hogy ez eszméket vigyék szét az országban a szélrózsa minden irányában s kívánja, hogy jövőben minél gyakrabban találkozzanak. Végezetül meleg köszönetet mondott az Orsz. M. Iparművészeti Társulatnak, mely a kurzus céltudatos előkészítésével és szervezésével megbecsülhetetlen szolgálatot tett a magyar egyházművészet ügyének.

25 mozaik-díszítések Róth Miksa műterméből valók. A leleplezési ünnepélyen az Orsz. M. Iparművészeti Társulat nevében Alpár Ignác, a székesfővárosi iparrajzlskola tanári kara nevében pedig Ágotái Lajos igazgató méltatták az oly tragikus körülmények között elhányt művészünknek kiváló érdemeit. 241 KftlönféMK. ERHARDT GUSZTÁV +. F. évi vi. számunkban behatóan ismertettük, Gerhardt Gusztáv G udvari tanácsosnak, a kassa-oderbergi vasát elnökének rendkívül értékes és kiváló szakértelemmel összeválogatott gyűjteményét. A jeles műbarát még maga magyarázgatta a gyűjtemény ismertetőinek kedvelt műtárgyait s maga segédkezett azok fotografálásánál is. Akkor senki nem sejthette, hogy úgyszólván már csak órák kérdése, hogy itt hagyja kis múzeumát, melyet évtizedeken át annyi szeretettel és szorgalommal hordott össze. Gerhardt június hó 28-án szívszélhűdés következtében hirtelen meghalt. Kívánatos volna, ha illetékes helyen idejekorán intézkedés történnék a gyűjteménynek az ország részére való megtartása érdekében. OZÉKELY BERTALANf. A magyar monumentális ^ festészet és művészeti oktatás legkiválóbb, legérdemesebb úttörő mesterét ragadta el közülünk a halál. Székely Bertalan augusztus hó 21-én örökre lehunyta szemét. A magyar történelmi képírásnak legkimagaslóbb alkotásaival ő ajándékozta meg nemzetét s mégis évtizedek múltak, míg kortársai megértették és méltányolták művészetét, mely nem alkalmazkodott a kor múló divatjaihoz, hanem örökéletű elveknek és igazságoknak hódolt csupán. Mint a nagyarányú fali festészetnek mestere, a freskófestő művészek legelső sorában illeti meg a hely a műtörténelemben. Mint tanítómester, az immár diadalmasan előre törő ifjabb festők egész csoportját kötelezte le azzal, hogy elsősorban alapos művészi tudás elsajátítására serkentette őket. Oly időben, amikor téves theoríák a művészek széles körét arra csábították, hogy lebecsüljék ami a művészetben mesterség, Székely Bertalan legnagyobb szabású kompozíciói festése közben is egyre technikájának tökéletesebbé tételére törekedett. Annak, ami a művészetben mesterség s ami nélkül a leglángolóbb fantáziával megáldott művész működése ís csupán szárnyaszegett vergődés, Székely Bertalan hű apostola maradt. S ha ő maga iparművészeti mozgalmainkban személyesen nem is vehetett részt, annál kiválóbb erők állottak ezek szolgálatába tanítványai sorából, akiket ő tanított meg a mesterség megbecsülésére. S főleg ez utóbbiaknak köszönhetjük, hogy maholnap művészet és iparművészet között nálunk is összeomlanak a korlátok, amelyeket a mult századnak a művészet való lényegét félreismerő nemzedékei vontak a kettő közé. Ez az oka annak, hogy a képzőművészettel együtt a magyar iparművészet munkásai is fájdalmas sziwel gyászolják a mestert, hogy őszinte kegyelettel emlékezünk meg róla ezen a helyen ís. TTORTI PÁL SÍREMLÉKE. Június hó 3-án leplezték le a kerepesíúti temetőben Hortí Pál síremlékét, melyet barátai és tisztelői emeltek a jeles művésznek. A síremléket Maróti Géza tervezte, Horti Pálnak rajta levő bronzmellszobra pedig Teles Ede mintázata nyomán készült. A kőalapzatba illesztett LTINEVEZÉS. A vallás- és közoktatásügyi míniszter a Magyar Országos Képzőművészeti Tanács építőművészeti szakosztályának előadójává Kertész K. Róbert műszaki tanácsost, a Tanács jelenlegi hároméves működésének időtartamára kinevezte. Ezt a tisztséget a M. Orsz. Képzőművészeti Tanács újjászervezése óta haláláig, lapunk volt szerkesztője, Fittler Kamill töltötte be KORONÁS KRISTÁLYCSÉSZE. Christíenél Londonban nemrég a német műíparnak egyik 2 nevezetes remeke, az úgynevezett Gabitta-csésze került eladásra. A csodálatos művű, aranyba foglalt, metszett krístálycsésze a XVI. századból való. Öt évvel ezelőtt vette az ismert londoni bankár, Schröder báró, koronáért. Schröder hagyatékát most árverezték Christienél és a 25Va cm. magas és 30 cm. hosszú csészét Wertheimer ismert londoni gyűjtő vette meg koronáért. SZTRÁK CSIPKEIPAROSOK AKCIÓJA. Ez O évi első számunkban, a svéd kiállítás tanulságairól szóló cikk keretében, megemlékeztünk a bécsi K. k. Anstalt für Frauen-Hausindustrie működéséről, amelynek az a célja, hogy az osztrák csípkekészítő háziipar egész termelését a nagykereskedelem megkerülésével adja át a kiskereskedőknek és magánfogyasztóknak. Ennek az államilag erősen segélyezett intézménynek a magánvállalkozás érdekeit mélyen sértő működése ellen az osztrák csipkeiparosok és nagykereskedők újabban erős mozgalmat indítottak. Ankétra gyűltek össze az érdekeltek, amelyen tiltakoztak a csipkeiparnak állami monopolizálása ellen. A felszólalók panaszt emeltek amiatt, hogy az intézmény által fönntartott Zentral-Spitzenkurs" nem szorítkozik tulajdonképpeni hivatására, az oktatásra, új minták előállítására és általában a csipke-technikák fejlesztésére, hanem kiterjedt kereskedelmi szervezettel erős versenyre lépett a kereskedőkkel és a csipkekereskedelem monopolízálására törekszik. Az állami támogatás felhasználásával olyan árakon adhatja a csipkét, amelyek mellett a kereskedők tönkre mennének. A kereskedők tehát azt a kívánságukat fejezték ki, hogy a kormány alaposan újjászervezze az intézményt, a kereskedést fokozatosan szüntesse be és tevékenységét hasznos, az ipar fejlesztését célzó irányba terelje. Az ankét az érdekeltekből választott bizottságot küldött ki, amely az intézmény vezetőségével és az illetékes állami közegekkel együttesen megfelelő javaslatokat dolgoz ki a mostani visszás állapot megszüntetésére. A MERIKAI MŰPÁRTOLÁS. Hogy a csudabogarak iránti előszeretet mekkora összegeket csal ki az amerikai milliomosok zsebéből, annak illusztrálására szolgáljon ez a néhány adat! Clark szenátor egy szőnyegért, mely kis rubinok, türkizek s egyéb drágakövekkel van teleszőve, 192,000 koronát fizetett. Marchand hálószobája, mely tiszta arannyal berakott