Havi jelentés. (2002. februári adatokkal) szám

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Havi jelentés. (2002. februári adatokkal) 2002 4. szám"

Átírás

1 Havi jelentés (2002. februári adatokkal) szám

2 Készítette a Magyar Nemzeti Bank Statisztikai fõosztálya Kiadja a Magyar Nemzeti Bank Mûszaki-Ellátási fõosztálya A kiadásért felel: Mikó Zoltán fõosztályvezetõ A kiadványt szerkesztette, tördelte és az internetre elõkészítette a Magyar Nemzeti Bank Mûszaki-Ellátási fõosztály Kiadói Irodája 1850 Budapest V., Szabadság tér 8 9. Telefax: Terjesztés: Molnár Miklós Telefon: /14-29 Internet: ISSN A megjelenés idõpontja: május 13.

3 Tartalom Gazdasági konjunktúra... 5 Áralakulás... 7 Fogyasztói árak... 7 Termelõi árak... 8 Monetáris folyamatok... 9 Monetáris feltételrendszer... 9 A forint piaci árfolyama Az MNB statisztikai mérlege A monetáris intézmények konszolidált mérlege Állampapírpiac Piaci kamatok A BUX és a fõbb nemzetközi tõzsdeindexek alakulása Fizetési mérleg, külkereskedelem A fizetési mérleg és a finanszírozás alakulása Az adósság- és követelésállományok alakulása Külkereskedelem Államháztartás Az államháztartás pénzügyi vagyona és nettó finanszírozási képessége Keresetek, a háztartások pénzügyi megtakarításai Keresetek A háztartások nettó finanszírozási képességének (pénzügyi megtakarításának) alakulása Összefoglaló adatok Táblázatok A Monetáris Tanácsnak a monetáris feltételrendszert érintõ döntései Publikációs naptár MNB Általános tájékoztató /4 HAVI JELENTÉS 3

4

5 Gazdasági konjunktúra Az ipari termelés alakulására 2002 februárjában az elõzõ év novembere óta tartó lassú növekedés folytatódása volt a jellemzõ. Az export és a hazai értékesítési lehetõségekben továbbra sem következett be olyan pozitív változás, ami a kibocsátás élénkülését indukálta volna. (Lásd 1. ábra.) A szezonálisan kiigazított és a munkanapok számával is korrigált adatok 1 szerint az ipar februári kibocsátása 0,4%-kal haladta meg a januárit, összes értékesítése pedig 1,3%-kal maradt el attól. (Lásd 2. ábra.) A 12 havi folyamatok alakulását tekintve februárban az ipari kibocsátás volumene az egy évvel korábbi szinten stagnált, összes értékesítése pedig 0,5%-kal mérséklõdött. Az összes értékesítésen belül az export 2,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, míg a belföldi értékesítés volumene 3,6%-kal mérséklõdött 2001 februárjához képest. A feldolgozóipar kibocsátása az elõzõ havi mérséklõdést követõen februárban 1,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A villamosenergia-, gáz-, gõz- és vízellátás teljesítménye 5,6%-kal maradt el 2001 azonos idõszakához képest. A feldolgozóipar jelentõs súlyt képviselõ ágazatai közül az élelmiszer-, ital- és dohánygyártás termelése 1,7%-kal haladta meg a februári szintet, a jármûgyártásé ugyanakkor 4,3%-kal mérséklõdött. Legnagyobb mértékben a gépek, berendezések gyártása, illetve a kokszgyártás, kõolaj-feldolgozás ágazat termelése bõvült (28,6%, illetve 33,4%-kal). Növekedési ütemét folytatva a fafeldolgozás kibocsátása 8,6%-kal emelkedett, a papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység azonban az elõzõ évi szinten alakult (99,8%). Továbbra is csökkenés figyelhetõ meg a textília, textiláru gyártásában (6,3%), valamint a vegyi anyagok, termékek elõállításában is (6,6%). Legnagyobb mértékben (14,8%-kal) a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek elõállítása csökkent, tükrözve a jelentõs keresletcsökkenést az ágazat termékei iránt. Az egy fõre jutó ipari termelés a legalább 5 fõt foglalkoztató vállalkozások körében februárban 2,2%-kal volt magasabb, mint 2001 azonos idõszakában. 1. ábra Az ipari termelés volumenindexei (1995. év átlaga = 100) % % Trend Szezonálisan kiigazított Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt ábra Az ipari termelés és értékesítés volumenindexe (trendérték, hó/elõzõ hó változás évesítve) Termelés Belföldi értékesítés Exportértékesítés 2002 % % Szezonális kiigazítás és trendszámítás az MNB módszerei szerint a KSH alapadataiból. -12 Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt /4 HAVI JELENTÉS 5

6 Gazdasági konjunktúra 3. ábra A munkanélküliségi ráta alakulása % 10,0 9,5 9,0 8,5 8,0 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 4. ábra A foglalkoztatottak számának alakulása Ezer fõ Munkanélküliségi ráta Munkanélküliségi ráta (szezonálisan kiigazított adatok) Munkanélküliségi ráta (trend) Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt Foglalkoztatottak száma Foglalkoztatottak száma (szezonálisan kiigazított adatok) Foglalkoztatottak száma (trend) Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt % 10,0 9,5 9,0 8,5 8,0 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 Ezer fõ A kiemelt feldolgozóipari szakágazatok rendelésállományi adatai 2002 februárjában sem jelzik az ágazat értékesítési lehetõségeinek javulását. A január végi adatokhoz hasonlóan februárban is elmaradt a rendelésállomány volumene az egy évvel korábbi szinttõl, a csökkenés mértéke 5,5%. Az új rendelések februári volumene közel 10%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A nemzetgazdaság ágazatai közül az építõiparban tovább folytatódott a konjunktúra az év elsõ hónapjaiban februárjában az elõzõ havi 13,5%-os növekedést követõen rendkívül dinamikusan, 26,5%-kal bõvült az ágazat kibocsátása az elõzõ év azonos idõszakához képest. A szezonálisan kiigazított és a munkanapok számával is korrigált adatok szerint a kibocsátás februári volumene 2,4%-kal haladta meg a januárit. A szerzõdésállományi adatok az építõipari tevékenység további élénkülésére utalnak. A februárban kötött új szerzõdések értéke összehasonlító áron 64,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A munkaerõpiaci folyamatok alakulását tekintve a munkanélküliségi ráta 2002 februárjában is alacsony értéket mutatott. A KSH munkaerõ-felmérésének havi adataiból 2 számított szezonálisan kiigazított mutató szerint a munkanélküliségi ráta 5,5%-ot tett ki, ami lényegében nem változott az elõzõ hónaphoz képest. (Lásd 3. ábra.) A szezonálisan kiigazított adatok szerint a munkanélküliek száma februárban 0,6%-kal mérséklõdött az elõzõ hónaphoz képest, és 7,8% a csökkenés mértéke az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva. (Lásd 4. ábra.) A foglalkoztatotti létszám alakulására a stagnálás volt jellemzõ februárban. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a foglalkoztatottak száma lényegében nem változott az elõzõ hónaphoz képest, 2001 februárjához képest ugyanakkor 0,4% a csökkenés mértéke. 2 Szezonális kiigazítás és trendszámítás az MNB módszerei szerint a KSH alapadataiból. 6 MAGYAR NEMZETI BANK

7 Áralakulás Fogyasztói árak AKSH által mért fogyasztói árszint 2002 februárjában 1,0%-kal emelkedett, míg a szezonálisan igazított, egyhavi maginfláció értéke 0,6% volt. Az MNB által használt kategóriák egyhavi áralakulását tekintve, megtört a jármûüzemanyag-árak csökkenõ trendje, februárban 1,9%-kal nõtt a termékcsoport átlagos ára. A piaci energia 3 ára 0,5%-kal, míg a hatósági áras energia ára 2,0%-kal nõtt a hónap folyamán. A hatósági áras szolgáltatások ára februárban 1,2%-kal, a gyógyszereké 0,1%-kal emelkedett. Az alkohol és dohánytermékek ára februárban 1,8%-kal volt magasabb, mint az év elsõ hónapjában. Az élelmiszerek ára 1,2%-kal, ezen belül a feldolgozott élelmiszerek ára 1,2%-kal, míg a nem feldolgozott élelmiszereké 1,4%-kal nõtt a tárgyhónap során. A piaci szolgáltatások ára 1,2%-kal emelkedett. Az iparcikkek átlagos ára ugyanakkor 0,2%-os csökkenést mutat, ami a nem tartós ipari termékeknél mért 0,2%-os árcsökkenésnek köszönhetõ. A 12 havi fogyasztói árindex 6,2% volt februárban, ami 0,4 százalékponttal alacsonyabb a januári értéknél. Az ugyanerre az idõszakra vonatkozó maginfláció értéke 6,7% volt, 0,5 százalékponttal alacsonyabb, mint januárban. (Lásd 5. ábra.) Az MNB által képzett kategóriák 12 havi áralakulását tekintve februárban tovább folytatódott az élelmiszerek árnövekedésének csökkenõ trendje, az élelmiszerek ára átlagosan 8,7%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A feldolgozott élelmiszerek éves árnövekedése 9,1%-ról 8,1%-ra csökkent, a nem feldolgozott élelmiszereké ugyanakkor 8,7%-ról 9,6%-ra emelkedett. A jármûüzemanyag-árak árcsökkenésének éves üteme 10,1% volt. Az alacsony súlyú piaci áras háztartási energia ára 12 hónap alatt minimális mértékben, 0,1%-kal mérséklõdött. A szabályozott áras energia éves árindexe egy százalékponttal, 7,7%-ra csökkent. Az iparcikkek továbbra is mérsékelt ütemben, 3,2%-kal drágultak, ezen belül is fennmaradt a tartós, illetve a nem tartós ipari termékek árindexeinek eltérése. A tartós ipari termékek ára 1,1%-kal csökkent, míg a 5. ábra A 12 havi fogyasztói árindex és a maginfláció % % Márc. Máj. Júl. Fogyasztói árindex Szept. Nov. Márc. Maginfláció Forrás: KSH Máj. Júl. Szept. Nov Ez a kategória nem tartalmazza a jármûüzemanyag árváltozását. 2002/4 HAVI JELENTÉS 7

8 Áralakulás 6. ábra Az MNB-fõcsoportok 12 havi áralakulása* % % 125 Ipari temék Piaci szolgáltatások 125 Alkohol, dohány Szabályozott árak Élelmiszerek ábra Az ipari termelés belföldi értékesítési árindexei* (elõzõ hó=100) % % Márc. Márc. Máj. Belföldi értékesítés árindexe, hatósági áras energia nélkül, szezonálisan kiigazítva Belföldi értékesítés árindexe szezonálisan kiigazítva Máj. Júl. Júl. Szept. Szept. Nov. Nov * Az MNB által szezonálisan kiigazítva Márc. Márc. Máj. Máj. Júl. Júl. Szept. Szept. Nov. Nov nem tartós ipari termékek ára 4,9%-kal emelkedett az elmúlt 12 hónap folyamán. A piaci szolgáltatások 12 havi inflációja az elõzõ hónap adatával egyezõen 9,0% volt. Ezzel az élelmiszereket, iparcikkeket, piaci szolgáltatásokat és a piaci energiát tartalmazó piaci javak kosarának árindexe a decemberi 7,3% és a januári 6,7% után februárban 6,4%-ra mérséklõdött. Az alkohol és dohánytermékek árindexe 10,2%-ról 9,2%-ra esett. A gyógyszerek ára 17,1%-kal, az egyéb szabályozott áras szolgáltatások ára pedig 5,6%-kal emelkedett az elmúlt 12 hónapban. (Lásd 6. ábra.) Termelõi árak A termelõi árak változását jellemzõ ipari belföldi értékesítés hatósági áras energia nélkül számított 4 az MNB által szezonális hatásoktól megtisztított árszintje minimális mértékben, 0,05%-kal csökkent februárban az elõzõ hónaphoz képest. 5 (Lásd 7. ábra.) A KSH által közölt belföldi értékesítési árak február folyamán 0,4%-kal emelkedtek, míg az elmúlt 12 hónapban összesen 1,0%-os volt az árnövekedés mértéke. A belföldi értékesítési árszint MNB által szezonálisan igazított egyhavi növekedése 0,1% volt februárban. A feldolgozóipar belföldi értékesítési árai 2002 februárjában 0,5%-kal emelkedtek az elõzõ hónaphoz képest, amiben a kõolaj-feldolgozás 2,4%-os emelkedése játszott meghatározó szerepet. A feldolgozóiparon belül a vegyiparban 0,5%-kal, a gépiparban 0,3%-kal, az élelmiszer, ital- és dohánygyártás ágazatban pedig 0,7%-kal emelkedtek az árak a vizsgált hónapban. A bányászatban 1,3% volt az árnövekedés mértéke. Az ipar belföldi- és exportértékesítésének együttes havi árváltozása 0,3%-os emelkedést mutat 2002 februárjában. (Lásd 8. ábra.) 8. ábra A hatósági áras energia nélküli belföldi értékesítési árak változásának összehasonlítása más árindexekkel (elõzõ év azonos hónap = 100) % % Márc. Máj. Fogyasztói árindex Belföldi értékesítési árak Maginfláció Belföldi értékesítési árak hatósági áras energia nélkül Júl. Szept. Nov Márc. Máj. Júl. Szept. Nov Villamosenergia-, gáz-, gõz-, melegvízellátás és a víztermelés, -kezelés, -elosztás hatósági jellegû árhatásainak figyelembevétele nélkül számított index. 5 A szezonális igazítás miatt ez az idõsor, amely a jelen legjobb tudásunkat tükrözi, a korábban közöltekhez képest kismértékû eltérést mutat. 8 MAGYAR NEMZETI BANK

9 Monetáris folyamatok Monetáris feltételrendszer Amonetáris feltételrendszerben 2002 februárjában az alábbi változások történtek: február 1-jétõl tartalékmentessé váltak a két éven túli hátralévõ futamidõvel rendelkezõ, külföldrõl származó forintforrások és a hitelintézetek által zárt körben kibocsátott értékpapírok útján gyûjtött források, amennyiben az értékpapír lejárata meghaladja a két évet. A szabálymódosítás egy újabb lépés az Európai Központi Bank elõírásaihoz való igazodásban, azaz a harmonizáció megteremtésében február 19-i hatállyal az MNB 50 bázisponttal, 9,00%-ról 8,50%-ra mérsékelte a jegybanki alapkamatlábat. A jegybanki alapkamat változása következtében az overnight jegybanki betét kamatlába 7,50%-ról 7,00%-ra, az overnight fedezett hitel kamatlába 10,50%-ról 10,00%-ra módosult. A jegybanki alapkamat csökkenésével összhangban változtak a jegybanki alapkamatlábhoz kötött konstrukciók kamatlábai is. A forint piaci árfolyama A forint piaci árfolyamát 2002 februárjában is a sáv 6 erõs oldali tartományában jegyezték. A hónap közepére csaknem 240 forint/euróra erõsödött a magyar fizetõeszköz hivatalos devizaárfolyama, amire az euró 1999 januári bevezetése óta nem volt példa. A hónap utolsó napjaiban azonban csaknem 2%-ot gyengült a forint az euróval szemben, így a hónap végén 10,96%-ra volt a forint a sávközéptõl a sáv erõs oldalán. Ez 245,84 forint/euró értéket jelent, ami 0,97%-kal gyengébb, mint a januári záróérték volt. A 3 havi átlagos árfolyam februárban 243,54 forint/euró volt, amely 0,17%-kal erõsebb a januári átlagnál. Az átlagos eltérés a centrumárfolyamtól 1179 bázispont volt a sáv erõs felében, amely 15 bázisponttal magasabb a januári értéknél. A jegybank az intevenciós sáv kiszélesítése óta 7 nem hajtott végre intervenciós mûveletet. (Lásd 9. ábra.) 9. ábra A forint/euró árfolyam alakulása Ft/euró jan.01. febr.01. márc.01. A forinterõsödés iránya (inverz skála) ápr.01. máj.01. jún.01. júl.01. aug.01. szept.01. okt.01. nov.01. dec jan.01. febr.01. Ft/euró A sávközép rögzített értéke október 1-jétõl 276,1 forint/euró. 7 Az intervenciós sáv május 4-étõl ±15%. 2002/4 HAVI JELENTÉS 9

10 Monetáris folyamatok Az MNB statisztikai mérlege Februárban a forgalomban lévõ készpénz állománya 14,5 milliárd forinttal, az egyéb monetáris intézmények bankszámláinak hó végi állománya pedig 72,0 milliárd forinttal növekedett a január végi állományhoz képest. Ezzel összefüggésben az MNB által kibocsátott belföldi kötvények állománya 121,7 milliárd forinttal, az egyéb monetáris intézmények forintbetéteinek állománya 1,7 milliárd forinttal, a központi kormányzat forintbetéteinek állománya pedig 93,1 milliárd forinttal csökkent. (Lásd 1. táblázat.) 1. táblázat Az MNB statisztikai mérlegének változása (hó végi állományokból számolva) Milliárd forint III. n. év IV. n. év III. n. év IV. n. év ebbõl február** február** átlag* átlag* tranzakció árfolyamváltozás Tartozások Forgalomban lévõ készpénz 16,3 13,8 3,4 18,8 27,7 14,6 14,6 0,0 Egyéb monetáris intézményektõl származó forintforrások 21,3 11,3 51,4 1,9 29,7 59,3 59,3 0,0 Egyéb monetáris intézményektõl származó devizaforrások 9,3 5,2 17,1 11,6 25,7 8,9 9,8 0,9 Követelések Központi kormányzat nettó hitelei 10,2 27,0 4,9 19,9 27,0 21,2 28,2 7,0 ebbõl: forinthitel 6,0 6,3 0,0 6,0 6,0 0,0 0,0 0,0 állampapírok 4,4 1,1 1,9 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 devizahitel 11,8 33,7 11,5 35,0 28,4 123,1 125,0 1,9 Egyéb monetáris intézményekkel szembeni követelések 1,7 3,6 0,2 20,3 8,0 0,2 0,2 0,0 Külföldi és szektor szerint nem bontott nettó eszközök 4,2 50,6 76,6 45,5 7,3 86,0 92,1 6,1 * A havi változások negyedéves átlaga. ** Az elõzõ hónaphoz viszonyítva. 2. táblázat Az MNB statisztikai mérlege egyes tételeinek átlagállományai* Milliárd forint 2002 Havi jan. febr. változás Tartozások Forgalomban lévõ készpénz 1087,6 1080,7 6,9 Egyéb monetáris intézményektõl származó forintforrások 916,0 900,1 15,9 ebbõl: bankszámla 422,9 430,9 8,0 forintbetét 380,1 375,7 4,4 belföldi kibocsátású MNB-kötvények 113,1 93,5 19,6 Egyéb monetáris intézményektõl származó devizaforrások 276,0 258,8 17,2 Követelések Központi kormányzat nettó hitelei 815,5 693,1 122,4 ebbõl: forinthitel 217,4 217,4 0,0 állampapírok 169,6 169,6 0,0 devizahitel 1148,6 1112,8 35,8 Egyéb monetáris intézményekkel szembeni követelések 47,3 46,0 1,3 Külföldi és szektor szerint nem bontott nettó eszközök 1416,8 1500,5 83,7 * Napi állományok havi átlaga. Az átlagállományok alakulását vizsgálva: az egyéb monetáris intézményektõl származó forrástételek közül a bankszámlabetétek átlagos állománya 8,0 milliárd forinttal nõtt, a forintbetéteké 4,4 milliárd forinttal és a devizaforrásoké 17,2 milliárd forinttal csökkent. Az egyéb monetáris intézmények tulajdonában lévõ belföldi kibocsátású MNBkötvények átlagállománya 19,6 milliárd forinttal csökkent a januári értékhez képest. (Lásd 2. táblázat.) A monetáris intézmények konszolidált mérlege februárban a monetáris bázis éves növekedési üteme 1,7 százalékponttal 17,6%-ra gyorsult az elõzõ havi értékhez képest. A konszolidált mérleg forrástételeibõl a végleges februári adatok alapján számolt pénzállományok éves növekedési üteme az M1 kivételével az összes aggregátum esetében lassult. A monetáris intézményeken kívüli készpénzt és a látra szóló forintbetéteket magában foglaló M1 aggregátum éves növekedési indexe 1,9 százalékponttal emelkedett januárról februárra, hó végi állománya így 17,6%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az M1 összetevõin túl a devizabetéteket és a lekötött forintbetéteket is magában foglaló M2 pénzmennyiségi mutató éves indexe 10 MAGYAR NEMZETI BANK

11 Monetáris folyamatok 1,7 százalékponttal 15,1%-ra csökkent. Hasonló irányba változott az M2 részein kívül a visszavásárlási megállapodásokból származó forrásokat és a hitelintézeti értékpapír-állományt is tartalmazó szélesebb értelemben vett pénzmennyiség (M3) éves növekedési indexe, ami 1,1 százalékponttal 15,9%-ra mérséklõdött. Az M3 elemein túl a monetáris intézményeken kívüli rezidensek tulajdonában lévõ állampapír-állományt és belföldi MNB-kötvényállományt is magában foglaló legtágabb (M4) aggregátum éves növekedési üteme változott a legnagyobb mértékben: az elõzõ havihoz képest 2,2 százalékponttal lassult, hó végi állománya éves szinten így 14,2%-kal emelkedett. (Lásd 10. ábra.) Szektorok szerint vizsgálva a monetáris intézmények konszolidált mérlegének forrástételeit: a nem pénzügyi vállalatok forintbetéteit a tranzakciók 1,7 milliárd forinttal növelték, a nem pénzügyi vállalatok devizabetéteinek állománya tranzakciók hatására 42,4 milliárd forinttal csökkent, árfolyamváltozás következtében 3,2 milliárd forinttal nõtt. A háztartások által elhelyezett betétek állománya 10,5 milliárd forinttal csökkent, ebbõl kizárólag tranzakciók miatt a forintbetétek állománya 5,1 milliárd forinttal szûkült. A devizabetétek tranzakciók következtében 11,3 milliárd forinttal csökkentek, árfolyamváltozás hatására 6 milliárd forinttal nõttek, a háztartások devizabetéteinek állománya így összességében 5,3 milliárd forinttal csökkent. A monetáris intézmények konszolidált mérlegének - eszközoldali tételei közül a belföldi követelésállományt amely a belföldi hitelállományon túl a belföldi szektorokkal szembeni értékpapír-követeléseket is magában foglalja a tranzakciók 8,3 milliárd forinttal, az árfolyamváltozások további 18,1 milliárd forinttal növelték a hónap során. A vállalati szektor belföldi hitelállománya 4,8 milliárd forinttal bõvült februárban, amelynek összetevõi közül a forinthitelek tranzakciók következtében 15,7 milliárd forinttal csökkentek. A devizahitelek tranzakciók miatt 10,6 milliárd forinttal, árfolyamváltozás következtében további 10,2 milliárd forinttal bõvültek. Az egyéb volumenváltozások 0,2 milliárd forinttal csökkentették a nem pénzügyi vállalati szektor hiteleinek állományát. A központi kormányzat nettó tartozása tranzakciók miatt 8,4 milliárd forinttal csökkent, árfolyamváltozás következtében 8 milliárd forinttal nõtt a hónap során. A monetáris intézmények által a háztartásoknak nyújtott hitelek állománya 17,5 milliárd forinttal emelkedett az elõzõ hónaphoz képest. A követelés- és tartozásállományok alakulásának eredményeként az államháztartás szektorának együttes nettó tartozása februárban 11,1 milliárd forinttal nõtt. A háztartások nettó megtakarítása 53,2 milliárd forinttal csökkent, a monetáris intézmények nem pénzügyi vállalatokkal szembeni nettó követelésállománya 25,7 milliárd forinttal bõvült, a külfölddel szembeni nettó követelés 94,7 milliárd forinttal csökkent. (Lásd 3. táblázat a 12. oldalon.) 10. ábra A monetáris aggregátumok növekedési üteme az elõzõ év azonos idõpontjához viszonyítva* % Monetáris bázis (M0) M1 M3 M4 Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt % 130 * A grafikon a monetáris bázis indexeit a évi megváltozott kötelezõtartalék-szabályozás hatásaitól statisztikailag megtisztítva mutatja. Megjegyzés: M1 = Monetáris intézményeken kívüli készpénz + látra szóló forintbetétek M2 = M1 + devizabetétek + lekötött forint betétek (nem szerepel az ábrán, mert grafikonja alig tér el az M3-étól) M3 = M2 + visszavásárlási megállapodások + egyéb monetáris intézmények által kibocsátott értékpapírok M4 = M3 + monetáris intézményeken kívüli állampapír-állomány + MNB belföldi kötvény bankrendszeren kívüli állománya Monetáris bázis (M0) = forgalomban lévõ készpénz + egyéb monetáris intézmények jegybanki tartalék- és egyéb forintszámlái Az M0 kiszámításakor a teljes bankjegy- és érmeállomány hó végi, illetve az egyéb monetáris intézmények jegybanknál lévõ tartalék- és egyéb forintbetét számláinak augusztus végéig az utolsó kétheti, azután havi átlagos állományát vettük figyelembe. Az M0 a pénzpiaci betétek állományát nem tartalmazza /4 HAVI JELENTÉS 11

12 Monetáris folyamatok 3. táblázat A gazdasági szektorok havi nettó pénzügyi pozíciójának változása a monetáris intézményekkel szemben Milliárd forint III. negyedév IV. negyedév III. negyedév IV. negyedév ebbõl**** február február átlag*** átlag*** tranzakció árfolyam változás Nem pénzügyi vállalatok, nettó (S.11) 67,7 18,5 25,7 38,7 57,0 25,7 18,9 7,0 követelés 91,7 63,4 13,6 65,9 20,0 5,2 4,8 10,2 betét+készpénz+visszavásárlási megállapodás+értékpapír 24,0 44,8 39,3 27,3 77,0 20,5 23,7 3,2 Egyéb pénzügyi vállalatok, nettó (S.123+S.124+S.125) 22,1 4,5 39,7 10,4 32,6 27,8 28,1 0,2 követelés 5,4 12,9 7,0 11,7 11,5 5,2 5,5 0,2 betét+visszavásárlási megállapodás 16,8 8,4 32,6 22,0 21,2 22,6 22,6 0,0 Államháztartás szektor, nettó* (S.13) 6,5 13,7 27,1 35,2 9,7 11,1 3,2 8,0 központi kormányzat, nettó* (S.1311) 22,1 12,2 38,1 56,9 7,8 0,4 8,4 8,0 helyi önkormányzat, nettó (S.1313) 15,6 1,5 11,0 21,7 1,8 11,6 11,6 0,0 hitel 0,2 1,4 1,4 0,2 4,5 3,5 3,5 0,0 betét 15,4 2,9 9,6 21,5 6,3 8,1 8,1 0,0 társadalombiztosítási alapok, nettó (S.1314) 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 Háztartások, nettó** (S.14) 31,8 34,5 4,2 30,9 84,7 53,2 59,0 5,8 hitel 18,2 20,5 15,0 27,8 25,3 13,9 13,7 0,2 betét+visszavásárlási megállapodás+készpénz+értékpapír 50,0 55,1 10,8 58,8 109,9 39,3 45,3 6,0 Háztartásokat segítõ nonprofit intézmények, nettó (S.15) 1,6 1,0 2,0 0,7 0,8 5,8 5,8 0,0 hitel 0,0 0,8 0,1 0,0 3,1 4,8 4,8 0,0 betét 1,7 0,2 2,0 0,7 2,2 1,1 1,1 0,0 Külföld, nettó (S.2) 20,3 21,6 130,0 40,3 49,1 94,7 111,2 14,1 Egyéb tételek, nettó 83,1 2,5 119,2 72,2-68,8 17,3 7,8 23,0 Megjegyzés: Hitelnövekedés, illetve betétcsökkenés = ( ); hitelcsökkenés, illetve betétnövekedés = (+). * A költségvetés speciális zárolt devizabetétével és az ÁPV Rt. betéteivel együtt. ** Felhalmozott kamatokkal. *** Az elõzõ hónaphoz viszonyított nettó hitelezõi pozícióváltozások átlaga. **** Az egyéb volumenváltozás összegét a táblázat külön oszlopban nem tartalmazza. Állampapírpiac 11. ábra A zéró-kupon hozamok és a 2 hetes jegybanki betét éves hozama (a rövid hozamoknál kamatos kamattal; heti átlagok) % hónap 6 hónap 1év 2év 3év 5év 10 év 2 hetes betét 15 év Febr.7. Febr.21. Márc. 7. Márc. 21. Ápr. 4. Ápr. 18. Máj. 3. Máj. 16. Máj. 30. Jún. 13. Jún. 27. Júl. 11. Júl. 25. Aug. 8. Aug. 22. Szept. 5. Szept. 19. Okt. 3. Okt. 20. Okt. 30. Nov. 14 Nov. 28. Dec. 12. Dec Feb. 6. Feb % Az állampapírpiacon februárban, fõleg a hosszabb lejáratokon megállt a már két hónapja tartó hozamcsökkenési tendencia. A hónap egészét tekintve a másodpiac alakulását tükrözõ zéró-kupon hozamok 8 a rövidebb, 3, 6, 12 hónapos futamidõkön enyhén, 4 9 bázisponttal csökkentek, a hosszabb lejáratokon ugyanakkor 9 34 bázispontos növekedés következett be. (Lásd 11. ábra.) Februárban az egyéves származtatott határidõs hozamok 9 a hónap egészét tekintve az 1-4 év múlva kezdõdõ lejáratokon növekvõ mértékben (9 56 bázisponttal), míg a 8 A Magyar Nemzeti Bank a zéró-kupon hozamokat a Svensson-módszerrel becsli. A becsléshez az Államadósság Kezelõ Központ által a 3 hónapnál hosszabb hátralévõ futamidejû diszkontkincstárjegyekre és fix kamatozású államkötvényekre közölt legkedvezõbb másodpiaci árjegyzéseket használja fel. A zéró-kupon hozamgörbe becslésérõl, a származtatott határidõs kamatok számításáról és értelmezésérõl részletesebben ld.: Zéró-kupon hozamgörbe becslés jegybanki szemszögbõl MNB füzetek 1998/2. 9 A származtatott határidõs kamatok szintjei csak bizonyos feltételek teljesülése esetén egyeznek meg a piac által várt jövõbeli kamatok szintjeivel, a változásaikból azonban enyhébb feltételezések mellett is következtethetünk a piaci kamatvárakozások változásaira. (Mivel három 10 éves és egy 15 éves futamidejû kötvény van a piacon, és ezek másodpiaci aktivitása sem erõs, így az ezekre a lejáratokra becsült zéró-kupon hozam, s különösen az ebbõl származtatott határidõs kamatok jelen esetben a 9, valamint a 14 év múlva kezdõdõ egyéves származtatott határidõs hozamok kevésbé tükrözik a piac gyors változásait.) 12 MAGYAR NEMZETI BANK

13 Monetáris folyamatok távolabbi lejáratokon egyre kisebb mértékben (10 13 bázisponttal) emelkedtek. (Lásd 12. ábra.) A nem rezidensek tulajdonában lévõ forint állampapír-állomány összesen 80,3 milliárd forinttal növekedett a hónap folyamán, február végén így 1185,49 milliárd forint névértékû állampapír volt e szektor tulajdonában. Az állampapír-aukciókon benyújtott ajánlatok összege csökkent az elõzõ hónaphoz képest. Februárban négy alkalommal volt MNB-kötvényaukció. 10 Az aukciókat a hónap folyamán csökkenõ hozam és folyamatosan mérséklõdõ kereslet jellemezte. A februárban tartott aukciók értékesített mennyiséggel súlyozott havi átlaghozama 8,45% volt. A Magyar Államkötvény Index (MAX) (amely az egy év feletti hátralévõ futamidõvel rendelkezõ, nyilvános kibocsátású, fix kamatozású államkötvények piaci árfolyam-alakulását tükrözi) értéke február 28-án 224,6447 ponton állt. Az indexkosárral azonos szerkezetû portfólióval az egy év alatt elérhetõ hozam évesített értéke 12,67% volt. Piaci kamatok A bankközi forintpiacon februárban a forgalom 1280,2 milliárd forint volt, ami 233,6 milliárd forinttal (15,4%-kal) maradt el az elõzõ havi értéktõl. Az egynapos bankközi ügyletek átlagkamatlábának mozgása februárban kiegyensúlyozott volt. (Lásd 13. ábra.) Februárban az egynapos bankközi hitelek átlagkamatlába 31 bázisponttal 9,07%-ról 8,76%-ra, az 1 hónapra nyújtott hiteleké 52 bázisponttal 9,32%-ról 8,80%-ra csökkent az elõzõ hónaphoz képest. A 3 hónapos futamidejû bankközi hitelek kamata 34 bázisponttal, 8,93%-ról 8,59%-ra, a 6 hónapos hiteleké 85 bázisponttal, 9,26%-ról 8,41%-ra csökkent februárban. (Lásd 14. ábra.) A nem pénzügyi vállalatoknak piaci feltételek mellett éven belüli lejáratra nyújtott hitelek átlagkamatlába na- 12. ábra Egyéves azonnali hozam és a származtatott határidõs kamatok az MNB zéró-kupon hozamok alapján (kamatos kamat, heti átlagok) % Azonnali 1 év múlva 2 év múlva % 3 év múlva 4 év múlva 9 év múlva 14 év múlva 11,5 11,0 10,5 10,0 9,5 9,0 8,5 8,0 7,5 7,0 6,5 6,0 5, Febr.7. Febr.21. Márc.7. Márc.21. Ápr.4. Ápr.18. Máj.3. Máj. 16. Máj.30. Jún.13. Jún.27. Júl.11. Júl.25. Aug.8. Aug.22. Szept. 5. Szept. 19. Okt. 3. Okt. 17. Okt. 30. Nov. 14. Nov. 28. Dec. 12. Dec febr. 6. Febr. 20. febr ábra A jegybanki és a bankközi forintpiac átlagkamatlábai februárban febr napos jegybanki betét 1 napos jegybanki fedezett hitel 2 hetes jegybanki betét 1 napos bankközi hitelek átlagkamatlába febr. 7. febr. 11. febr. 13. febr. 15. febr. 19. febr. 21. febr. 25. febr ,5 11,0 10,5 10,0 9,5 9,0 8,5 8,0 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 % % A Magyar Nemzeti Bank március 22-étõl saját forgalmazásában állampapírnak minõsülõ, 3 hónapos futamidejû, kamatszelvény nélküli MNB-kötvényt bocsátott ki, amelyet elõször március 20-án értékesített. A kötvénybõl a jegybank minden héten hétfõn új sorozatot kínál fel aukción értékesítésre. A márciusi, a monetáris politikai eszköztár átalakításának keretében a jegybank a korábban alkalmazott szabad aukciós formáról áttért a mennyiségi aukcióra, amelyen az MNB versenyzõ hozamajánlatok mellett, a likviditási helyzet alakulása alapján meghirdetett mennyiségû kötvényt értékesít ajánlati áron. Az aukciókon a jegybank szándéka szerint árelfogadó magatartást kíván tanúsítani és az aukción kialakuló hozammal nem kíván kamatjelzést adni. (A nyilvános ajánlattételben a mennyiség megjelölése technikai okok és jogszabályi elõírások miatt szükséges; ezért a nyilvános ajánlattételben szereplõ kibocsátási mennyiség nem az értékesíteni kívánt mennyiséget jelenti.) A jegybank az általa ténylegesen értékesíteni kívánt mennyiséget az aukció elõtti munkanapon 14 órakor a Reuters NBHJ oldalán teszi közzé. 11 Az átlagkamatok számítása az egyes szektoroknál az adott havi betételhelyezéssel, illetve hitelnyújtással súlyozva történik. A kamatlábak nem tartalmazzák a mellékköltségeket. 12 A kamatfolyosó december 11-étõl 300 bázispontra szûkült. 14. ábra A jegybanki és a bankközi forintpiac átlagkamatlábai 12 % Febr. Márc. Ápr. 1 napos jegybanki fedezett hitel 1 napos jegybanki betét 2 hetes jegybanki betét Bankközi hitelek - 1 napos Bankközi hitelek - 1 hónap Bankközi hitelek - 3 hónap Bankközi hitelek - 6 hónap Máj. Jún. Júl Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Febr. % /4 HAVI JELENTÉS 13

14 . r Monetáris folyamatok 15. ábra A nem pénzügyi vállalati hitelek és betétek átlagkamatlába % % Febr Márc. Éven belüli betét Éven túli betét Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Éven belüli hitel Éven túli hitel Szept. Okt. Nov. Dec. Feb gyobb részben kamatváltozás miatt 37 bázisponttal 10,35%-ról 9,98%-ra, az éven túli hitelek átlagkamatlába alapvetõen az összetétel megváltozása következtében 29 bázisponttal 10,48%-ról 10,19%-ra csökkent. Az éven belüli betétek átlagkamata 55 bázisponttal 7,69%-ról 7,14%-ra, az éven túli betéteké pedig 86 bázisponttal 7,45%-ról 6,59%-ra csökkent mindkét esetben kamatváltozás miatt. A nem pénzügyi vállalatok hitelei és betétei között jelentõsebb súllyal szereplõ, éven belüli lejáratok esetén az átlagkamatlábak közötti különbség 2,66 százalékpontról 2,84 százalékpontra módosult januárhoz képest. (Lásd 15. ábra.) 4. táblázat A háztartásokkal szembeni forinthitelek átlagkamatlába és átlagos THM-je*, ** % október november december január február Folyószámlahitel átlagkamatláb 19,07 18,97 18,90 18,16 18,78 átlagos teljes hiteldíj mutató 24,14 23,82 23,79 21,69 23,08 Személyi hitel átlagkamatláb 23,48 23,12 21,32 22,69 22,13 átlagos teljes hiteldíj mutató 29,29 28,09 26,72 27,76 28,03 Lombard hitel átlagkamatláb 17,63 16,11 16,74 15,87 15,35 átlagos teljes hiteldíj mutató 19,84 18,02 18,27 17,92 17,64 Áruvásárlási hitel átlagkamatláb 27,54 27,95 28,97 27,44 28,71 átlagos teljes hiteldíj mutató 34,25 34,54 35,14 35,73 35,68 Gépkocsi-vásárlási hitel átlagkamatláb 19,22 18,56 17,93 18,55 18,62 átlagos teljes hiteldíj mutató 20,84 20,31 18,54 20,29 20,78 Jelzáloghitel átlagkamatláb 18,60 18,44 18,59 18,64 18,51 átlagos teljes hiteldíj mutató 19,39 20,85 20,99 22,91 22,60 Egyéb hitelek átlagkamatláb*** 16,40 15,51 15,89 27,36 25,97 átlagos teljes hiteldíj mutató 22,83 24,19 21,22 32,21 31,20 Összes fogyasztási és egyéb hitel átlagkamatláb 19,87 19,78 19,88 19,67 19,84 átlagos teljes hiteldíj mutató 24,38 24,59 24,50 23,67 24,31 Piaci feltételû ingatlanhitel átlagkamatláb ,57 14,36 átlagos teljes hiteldíj mutató ,60 15,26 * A fogyasztási és egyéb hitelek kamatlábai májustól decemberig a három hónapnál hosszabb lejáratú lakossági és egyéni vállalkozói hitelek kamatait tartalmazzák januártól a fogyasztási és egyéb hitelek kamatai a teljes háztartási szektorra vonatkoznak, és a három hónapnál rövidebb lejáratú hitelek kamatait is magukba foglalják. ** május hónaptól decemberig csak a három hónapnál hosszabb lejáratú lakossági fogyasztási és egyéb hitelek esetében állt rendelkezésre a THM. *** Az egyéb hitelek 2001-re és 2002-re vonatkozó átlagkamatlábainak nagymértékû eltérését a három hónapon belüli egyéb hitelek (különösen a kézizálog-hitelek) magas kamatlába indokolja decemberig ugyanis az átlagkamatlábak nem tartalmazzák a három hónapnál rövidebb lejáratú hitelek adatait májustól a háztartási szektor hiteleinek és betéteinek kamatlábai tartalmazzák az egyéni vállalkozók adatait is. A teljes hiteldíj mutató az egyéni vállalkozókra vonatkozóan azonban csak januártól áll rendelkezésre. 14 MAGYAR NEMZETI BANK

15 Monetáris folyamatok A háztartási szektor 13 piaci kamatláb-változásait tekintve a hitelkamatok közül a piaci feltételû ingatlanhiteleinek átlagos kamata kamatlábváltozás miatt 14,57%-ról 14,36%-ra mérséklõdött, a teljes hiteldíj mutatója (THM) pedig a januári 15,60%-os érték után 15,26%-ot mutatott februárban. A fogyasztási és egyéb hitelek átlagkamatlába 19,67%-ról 19,84%-ra emelkedett szintén kamatláb-változás hatására. A fogyasztási és egyéb hitelek THM-je februárban 23,67%-ról 24,31%-ra nõtt. (Lásd 4. táblázat.) A háztartások látra szóló betéteinek átlagkamatlába az összetétel változása miatt 44 bázisponttal, 2,82%-ról 2,38%-ra csökkent februárban. Az éven belüli lejáratra lekötött betétek átlagkamata 23 bázisponttal 7,84%-ról 7,61%-ra, az éven túli lejáratra lekötött betétek átlagkamatlába pedig 59 bázisponttal, 8,24%-ról 7,65%-ra csökkent a kamatváltozások hatására. (Lásd 16 ábra.) 16. ábra A háztartási szektor hiteleinek és betéteinek átlagkamatlába és átlagos THM-je*, ** % Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug Háztartások fogyasztási és egyéb hitel (THM) Háztartások fogyasztási és egyéb hitel (kamatláb) Háztartások piaci feltételû ingatlanhitel (kamatláb) Háztartások éven belüli betét (kamatláb) * A háztartások fogyasztási és egyéb hiteleinek THM-je decemberig csak a 3 hónapon túli lejáratú lakossági hitelek adatait tartalmazza. ** A háztartások hitel- és betétkamatai májustól az egyéni vállalkozók adatait is tartalmazzák. Szept. Okt. Nov. Dec. Febr. % táblázat A hónap során nyújtott, lakossági fogyasztási és egyéb hitelek megoszlása az egyes hiteltípusok szerint* % október november december január február Fogyasztási és egyéb hitelek Folyószámlahitel 54,67 52,48 52,45 67,01 64,56 Személyi hitel 10,47 11,17 11,50 7,00 8,36 Lombard hitel 2,15 2,00 1,84 1,36 1,63 Áruvásárlási hitel 6,35 7,84 9,41 6,81 4,15 Gépkocsi-vásárlási hitel 6,60 7,75 5,44 4,15 3,47 Jelzáloghitel 15,76 12,91 15,67 7,89 11,43 Egyéb hitelek 3,99 5,84 3,69 5,79 6,39 Összesen 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 * A táblázat május hónaptól decemberig csak a háztartások három hónapnál hosszabb lejáratú fogyasztási és egyéb hiteleinek megoszlását mutatja az egyes hiteltípusok szerint. A BUX és a fõbb nemzetközi tõzsdeindexek alakulása A Budapesti Értéktõzsde Részvényindexe a januári 13,7%-os emelkedés után 2,1%-kal csökkent februárban. A hónap elsõ hetében a havi maximumot adó 8131,52 pontról az egyben minimumot jelentõ 7699,58 pontra csúszott vissza a BUX, majd egy hét múlva újra 8000 pont fölé került. Február második felében már nagyon stabil volt a részvényindex, mindössze 1,2%-os sávon belül mozgott, és a hónapot 7941,58 ponton zárta. (Lásd 17. ábra.) Dollárbázison számolva a BUX a decemberi 2,4%-os és a januári 10,2%-os növekedést követõen februárban 1,9%-kal csökkent. A jelentõsebb tõzsdeindexek közül a Dow Jones 1,9%-kal emelkedett, ugyanakkor a technológiai papírok elektronikus kereskedését jellemzõ NASDAQindex 12,3%-kal visszaesett. Az európai tõzsdeindexek közül ugyancsak dolláralapon a FTSE 0,9%-kal, a DAX pe- 17. ábra A BUX alakulása (1991. január 2. = 1000) Pont jan.02. jan.29. febr.22. márc.21. ápr.13. máj.14. jún.08. júl.04. júl.31. aug szept.21. okt.17. nov.16. dec.10. jan.08. febr febr.28. Pont /4 HAVI JELENTÉS 15

16 Monetáris folyamatok 18. ábra A fontosabb nemzetközi tõzsdeindexek és a BUX alakulása (1997. szept. 5. = 100, dolláralapon) % Dow Jones FTSE DAX Nikkei Hang Seng BUX % dig 0,2%-kal mérséklõdött (az elõzõ havi 4,0%-os, illetve 4,6%-os csökkenést követõen). A távol-keleti piacok részvényindexei ellentétesen alakultak: míg szintén dollárbázison a tokiói Nikkei ezúttal 6,6%-kal emelkedett (a decemberi 7,6%-os és a januári 7,2%-os esést követõen), addig a hongkongi tõzsdén tovább folytatódott az árfolyamesés, februárban 2,3%-kal mérséklõdött a részvényindex (az elõzõ havi 5,9%-os csökkenést követõen). (Lásd 18. ábra.) Febr.23. Márc.23. Ápr.20. Máj.18. Jún.15. Júl.13. Aug.10. Szep.7. Okt.5. Nov.2. Nov.30. Dec Febr MAGYAR NEMZETI BANK

17 Fizetési mérleg, külkereskedelem A fizetési mérleg és a finanszírozás alakulása Afolyó fizetési mérleg szezonálisan kiigazított 14 egyenlege februárban 252 millió euró deficittel zárt. (Lásd 6. táblázat.) A februári adat beillesztésével a folyó mérleg trendje szeptembertõl havonta millió euróval növekvõ hiányt mutat. (Lásd 19. ábra.) Az áruforgalmi egyenleg trendje által jelzett deficitnövekedés októbertõl tart, és kisebb mértékû (8 10 millió euró), mint a folyó egyenleg esetében. (Lásd 20. ábra.) A szezonálisan kiigazított folyó egyenleg 4 millió euróval kisebb hiányt mutat, mint januárban. Legnagyobb mértékben az idegenforgalom aktívuma változott, amely a bevételek növekedése következtében 53 millió euróval lett magasabb. Az áruforgalom kiadási többlete elsõsorban a nagyobb exportbevételek miatt 29 millió euróval lett kisebb. Az idegenforgalmon kívüli szolgáltatások hiánya 17 millió euróval haladta meg az elõzõ havi értéket. A jövedelemtételek és a viszonzatlan folyó átutalások egyenlegének változása nem haladta meg a 2 millió eurót. A szezonális hatások nélkül számított februári folyófizetésimérleg-hiány 168 millió euróval nagyobb az elõzõ év azonos havi adatánál. A legnagyobb változás az áruforgalomban következett be, ahol magasabb export- és importszintek mellett 67 millió euróval lett nagyobb a deficit. Az idegenforgalmon kívüli szolgáltatások hiánya 25 millió euróval haladta meg a 2001-es értéket. A jövedelemtételeken belül a kamatjellegû jövedelemáramlás deficitje 16 millió euróval csökkent, míg az osztalékjellegû kifizetéseké 4 millió euróval nõtt. A viszonzatlan folyó átutalások aktívuma 6 millió euróval haladta meg az egy évvel korábbi értéket, míg az idegenforgalom bevételi többlete nem változott. 14 Az január december közötti idõszakra a SEATS TRAMO szoftverrel kiválasztott, az egyes idõsorok tulajdonságainak legjobban megfelelõ modellbeállításokkal végeztük el a szezonális kiigazítást, és ezeket a modelleket 2002 egészére fixáljuk. A publikált új adatokat ebben a modellben igazítjuk 2002 folyamán. Az eredeti adatokból képzett egyenlegsorokra közvetlenül végezzük el a szezonális kiigazítást, ebbõl következõen az összetevõk szezonálisan kiigazított adataiból nem állítható elõ az egyenleg szezonálisan kiigazított adata. 6. táblázat A folyó fizetési mérleg szezonálisan kiigazított adatainak alakulása* Millió euró febr. dec. jan. febr. Áruk Export Import Idegenforgalmon kívüli szolgáltatások Idegenforgalom Nem adóssághoz kapcsolódó jövedelemáramlás Adóssághoz kapcsolódó jövedelemáramlás Viszonzatlan folyó átutalások Folyó fizetési mérleg * A szezonális kiigazítás módszertana miatt az egyenleg nem állítható elõ az összetevõk adataiból. 19. ábra A folyó fizetési mérleg egyenlegének alakulása Millió euró Eredeti adat Szezonálisan kiigazított adat Trend Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. Márc. Máj. Júl. Szept. Nov Millió euró ábra Az áruforgalmi mérleg egyenlegének alakulása Eredeti adat Szezonálisan kiigazított adat Trend Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. Márc. Máj. Júl. Szept. Nov Millió euró Millió euró /4 HAVI JELENTÉS 17

18 Fizetési mérleg, külkereskedelem 7. táblázat A külfölddel szembeni nettó adósság tranzakciókból eredõ változásának összetevõi Millió euró febr. dec. jan. febr. 1 A folyó fizetési mérleg egyenlege A tõkemérleg egyenlege Nettó finanszírozási igény/képesség (1+2)* Nem adóssággeneráló finanszírozás Összesen (3+4) Adóssággeneráló finanszírozás (6a+6b)** a Forintban b Devizában Finanszírozási rés (5+6) Tévedések és kihagyások egyenlege * Nettó finanszírozási igény ( ), nettó finanszírozási képesség (+). ** Nettó adósság: csökkenés ( ), növekedés (+). A szezonálisan nem kiigazított adatok szerint februárban a folyó fizetési mérlegben közel 198 millió euró deficit keletkezett. A tõkemérleg 5 millió euró többlettel zárt, így a nemzetgazdaság külfölddel szembeni finanszírozási igénye 192 millió eurót tett ki. (Lásd 7. táblázat.) A nem adóssággeneráló tõketételeken 33 millió euró nettó forrásbeáramlás történt: a közvetlen tõkebefektetéseken belül a magyar rezidensek külföldön 16 millió euró, a nem rezidensek Magyarországon 40 millió euró tõkebefektetést hajtottak végre. A tulajdonviszonyt megtestesítõ portfólióbefektetéseken 8 millió eurót tett ki a nettó forrásbeáramlás. Februárban a nem rezidensek 330 millió euróval növelték forint állampapírokban tartott befektetéseiket. Az adósság- és követelésállományok alakulása A nemzetgazdaság külfölddel szembeni teljes bruttó adósságállománya február végén 37,5 milliárd euró volt. Az államháztartás és az MNB bruttó adóssága 16,6 milliárd eurót tett ki, amelynek 29%-a (4,8 milliárd euró) a nem rezidensek tulajdonában lévõ forint állampapírokban állt fenn. Az egyéb monetáris intézmények és az egyéb szektorok bruttó adóssága 20,9 milliárd euró volt, amelybõl a tulajdonosi hitelek 6,2 milliárd eurót tettek ki. Az egyéb szektorok külfölddel szembeni bruttó adósságának 43%-a a leányvállalatok anyavállalatukkal szembeni adósságában (tulajdonosi hitelek) testesült meg. A nemzetgazdaság nettó adósságállománya február végén 12,1 milliárd euró volt. Az államháztartás és az MNB teljes nettó adóssága 3,7 milliárd eurót tett ki, de a devizában denominált tartozásokat és követeléseket tekintve 1,1 milliárd euró értékben e két szektor nettó hitelezõ volt. A magánszféra teljes nettó adóssága 8,4 milliárd euró volt, amelybõl 3,6 milliárd eurót tettek ki a tulajdonosi hitelek. (Lásd 8. táblázat.) 8. táblázat A nem rezidensekkel szemben fennálló, adósságban megtestesülõ követelések és tartozások (változás az elõzõ hónaphoz képest) Millió euró 2002 Állományváltozás Ebbõl január február Tranzakciók Árfolyam Árváltozás Egyéb Az MNB és államháztartás összes nettó adóssága devizában Az MNB és államháztartás összes nettó adóssága forintban MNB és államháztartás nettó adóssága összesen MNB és államháztartás összes követelése ebbõl: nemzetközi tartalék MNB és államháztartás összes bruttó adóssága devizában MNB és államháztartás összes bruttó adóssága forintban MNB és államháztartás bruttó adóssága összesen Egyéb monetáris intézmények és egyéb szektorok nettó adóssága* Egyéb monetáris intézmények és egyéb szektorok összes követelése Egyéb monetáris intézmények és egyéb szektorok bruttó adóssága Tulajdonosi hitelek, nettó tartozás követelés tartozás * Tulajdonosi hitelek nélkül. 18 MAGYAR NEMZETI BANK

19 Fizetési mérleg, külkereskedelem A nem rezidensek által Magyarországon közvetlen tõkebefektetés formájában megvalósított befektetések állománya február végén 27,1 milliárd eurót tett ki, amelybõl 20,9 milliárd euró volt a részvény és egyéb tulajdonosi részesedés. Külkereskedelem A külkereskedelmi termékexport trendjének meredeksége 2002 februárjában jelentõsen meghaladta a behozatal hasonló mutatóját. A megelõzõ hónapokban ugyanakkor a behozatal trendjének évesített növekedési üteme volt a magasabb. (Lásd 21. ábra.) 2002 elsõ két hónapjában a külkereskedelmi termékforgalom trendje lendületesen növekedett 2001 utolsó hónapjaihoz képest, a külkereskedelmi termékforgalom egyenlegének trendje azonban nem változott érdemlegesen februárjában és az év elsõ két hónapjában a becsült, kiigazítatlan adatok alapján a kivitel éves növekedési üteme meghaladta a behozatal hasonló mutatóját. Ennek eredményeként a külkereskedelmi forgalom egyenlege mind 2002 februárjában, mind az év elsõ két hónapjában kisebb hiányt mutatott, mint a megelõzõ év azonos idõszakában februárjában a szezonalitásnak megfelelõen a kivitel és a behozatal szintje egyaránt meghaladta az elõzõ hónapban mért forgalmi szinteket. A változás a kivitel esetében volt nagyobb, így a külkereskedelmi egyenleg 2002 februárjában a februárinál kisebb hiányt mutatott februárjában a szezonálisan kiigazított havi adatok alapján számolt 12 havi növekedési ütem mind a kivitel, mind a behozatal esetében megegyezett a kiigazítatlan adatokból számolt hasonló mutatókkal. (Lásd ábra.) A termékforgalom szerkezetét és országcsoportok szerinti bontását tekintve 2002 februárjában és elsõ két hónapjában a külkereskedelmi termékforgalom áruszerkezetében a gépek, gépi berendezések aránya, relációs szerkezetében pedig az EU-országok részaránya mutat csökkenést az elõzõ év azonos idõszakához képest. A legnagyobb részesedésû árufõcsoport, illetve országcsoport növekedési üteme így a fenti összehasonlításokban a nemzetgazdasági átlag alatt maradt. A külkereskedelmi termékforgalom áruszerkezetében a gépipari termékek részarányának csökkenésével párhuzamosan 2002 februárjában és elsõ két hónapjában mind a kivitelben, mind a behozatalban emelkedett az élelmiszergazdasági és a feldolgozott termékek részaránya az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva. A változások a kivitelben voltak jelentõsebbek. A külkereskedelmi termékforgalom relációs szerkezetében az EU-országok részarányának csökkenésével párhuzamosan elsõsorban a behozatalban növekedett a fejlõ- 21. ábra A külkereskedelmi termékforgalom euróban számított trendjeinek évesített havi növekedési üteme % % ábra A termékimport alakulása Millió euró Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. Millió euró Szezonális kiigazítás nélkül Szezonálisan kiigazított 1900 Trend Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. Márc. Máj. Júl. Szept. Nov Kivitel Behozatal ábra A termékexport alakulása Millió euró Ápr. Júl. Okt. Ápr. Júl. Okt Millió euró Ápr. Júl. Okt Millió euró Szezonális kiigazítás nélkül Szezonálisan kiigazított 1700 Trend ábra A külkereskedelmi egyenleg alakulása Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. Márc. Máj. Júl. Szept. Nov. Márc. Máj. Júl. Szept. Nov Szezonálisan kiigazítás nélkül Szezonálisan kiigazított Trend Millió euró /4 HAVI JELENTÉS 19

20 Fizetési mérleg, külkereskedelem dõ, azon belül is néhány távol-keleti országból (Kína, Tajvan, Malajzia, Szingapúr, Fülöp-szigetek, Dél-Korea) érkezõ behozatal részaránya. Az ezen országcsoportból (azon belül is a fenti országokból) érkezõ behozatal növekedési üteme jelentõsen meghaladta a nemzetgazdasági átlagot. A CEFTA- és a FÁK-országok részaránya 2002 februárjában és az év elsõ két hónapjában nem változott lényegesen (inkább a kismértékû csökkenés volt a jellemzõ) a megelõzõ év azonos idõszakához képest, az ezen országokkal folytatott külkereskedelmi termékforgalom növekedési üteme összességében nem tért el jelentõsen a nemzetgazdasági átlagtól. 20 MAGYAR NEMZETI BANK

Havi jelentés. (2002. januári adatokkal) 2002 3. szám

Havi jelentés. (2002. januári adatokkal) 2002 3. szám Havi jelentés (2002. januári adatokkal) 2002 3. szám Készítette a Magyar Nemzeti Bank Statisztikai fõosztálya Kiadja a Magyar Nemzeti Bank Mûszaki-Ellátási fõosztálya A kiadásért felel: Mikó Zoltán fõosztályvezetõ

Részletesebben

Havi jelentés (2002. márciusi adatokkal)

Havi jelentés (2002. márciusi adatokkal) Havi jelentés (2002. márciusi adatokkal) 2002. 5. szám Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Statisztikai főosztálya Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Kommunikációs Önálló osztálya Felelős kiadó: Tábori György

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a márciusi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a márciusi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. márciusi adatok alapján A végleges számítások szerint 21. márciusban 48 millió euró hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az egyenlegnek az előző év márciushoz mért 97

Részletesebben

Havi jelentés. (2001. novemberi adatokkal) 2002 1. szám

Havi jelentés. (2001. novemberi adatokkal) 2002 1. szám Havi jelentés (2001. novemberi adatokkal) 2002 1. szám Készítette a Magyar Nemzeti Bank Statisztikai fõosztálya Kiadja a Magyar Nemzeti Bank Mûszaki-Ellátási fõosztálya A kiadásért felel: Bercsényi Botond

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 21. októberben 17 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 72 millió euróval kedvezőbb a tavalyi

Részletesebben

A nem pénzügyi vállalati, a háztartási és a bankközi forintkamatok 2002 júniusában

A nem pénzügyi vállalati, a háztartási és a bankközi forintkamatok 2002 júniusában MAGYAR NEMZETI BANK NYILVÁNOS: 2002. 2..30 órától! Budapest, 2002. 31. A nem pénzügyi vállalati, a háztartási és a bankközi forintkamatok 2002 ában A nem pénzügyi vállalati hitelek és betétek átlagkamatlába

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. júliusi adatok alapján A végleges adatok szerint 21. júliusban 191 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 181 millió euróval magasabb a tavalyi adatnál.

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

A vállalkozói, lakossági és bankközi forintkamatok alakulása a májusi adatok alapján

A vállalkozói, lakossági és bankközi forintkamatok alakulása a májusi adatok alapján A vállalkozói, lakossági és bankközi forintkamatok alakulása a 2001. i adatok alapján Májusban a vállalkozói szektor által felvett hitelek átlagos kamatlába az előző havi értékhez képest csökkent, a betétek

Részletesebben

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2002 decemberében

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2002 decemberében A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok ében Decemberben a háztartási szektor hiteleinek átlagkamatlábai emelkedtek, míg a betéti kamatlábak csak kismértékben változtak. A nem

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. januári adatok alapján A végleges számítások szerint 22. januárban 39 millió euró hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi januári egyenleg 175 millió euró

Részletesebben

A nem pénzügyi vállalati, a háztartási és a bankközi forintkamatok augusztusában

A nem pénzügyi vállalati, a háztartási és a bankközi forintkamatok augusztusában A nem pénzügyi vállalati, a háztartási és a bankközi forintkamatok 2001. ában Az egységes statisztikai szektorbontásnak megfelelően jelen közleményünktől kezdődően 2001. áig visszavezetve teljes körű lett

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról június

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról június SAJTÓKÖZLEMÉNY A rezidensek által kibocsátott értékpapír-ok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról 2018. június Budapest, 2018. augusztus 10. Az értékpapír-statisztika adatai alapján a rezidensek által

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a júniusi adatok alapján

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a júniusi adatok alapján KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a 2006. i adatok alapján 2006. ban a monetáris bázis 44,0 milliárd forinttal 2438,4 milliárd forintra nőtt. A forgalomban lévő készpénz

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a májusi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a májusi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. májusi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. májusban 443 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi májusi egyenleg 213 hiányt mutatott. A változásban

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. októberben 231 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi októberi egyenleg 72 hiányt mutatott. A változásban

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a szeptemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a szeptemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. szeptemberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. szeptemberben 366 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi szeptemberi egyenleg 12 hiányt mutatott.

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról november

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról november SAJTÓKÖZLEMÉNY A rezidensek által kibocsátott értékpapír-ok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról 2018. november Budapest, 2019. január 07. Az értékpapír-statisztika adatai alapján a rezidensek által

Részletesebben

A vállalkozói, lakossági és bankközi forintkamatok alakulása a áprilisi adatok alapján

A vállalkozói, lakossági és bankközi forintkamatok alakulása a áprilisi adatok alapján A vállalkozói, lakossági és bankközi forintkamatok alakulása a 2001. áprilisi adatok alapján A vállalkozói és a lakossági szektor által áprilisban felvett hitelek átlagos kamatlába az előző hónap szintjéhez

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról január

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról január SAJTÓKÖZLEMÉNY A rezidensek által kibocsátott értékpapír-ok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról 2019. január Budapest, 2019. március 07. Az értékpapír-statisztika adatai alapján a rezidensek által

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a márciusi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a márciusi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 23. márciusi adatok alapján 23-tól a publikáció súlypontja a havi adatokról a negyedéves adatokra helyeződik át. Havonta a T+3. munkanapon a nemzetközi tartalékokra vonatkozó

Részletesebben

A bankközi, a nem pénzügyi vállalati és a háztartási forintkamatok 2002 októberében

A bankközi, a nem pénzügyi vállalati és a háztartási forintkamatok 2002 októberében A bankközi, a nem pénzügyi vállalati és a háztartási forintkamatok 2002 ében A bankközi forintügyletek kamatlába ben az egynapos és egy hónapos lejáratok esetében emelkedett, a három és hat hónapos lejáratok

Részletesebben

Havi jelentés. (2001. decemberi adatokkal) szám

Havi jelentés. (2001. decemberi adatokkal) szám Havi jelentés (2001. decemberi adatokkal) 2002 2. szám Készítette a Magyar Nemzeti Bank Statisztikai fõosztálya Kiadja a Magyar Nemzeti Bank Mûszaki-Ellátási fõosztálya A kiadásért felel: Bercsényi Botond

Részletesebben

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2002 novemberében

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2002 novemberében A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2002 ében Novemberben a háztartási szektor hiteleinek kamatlábai kismértékben csökkentek, a betétek kamatlábai pedig csak az éven túli

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról május

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról május SAJTÓKÖZLEMÉNY A rezidensek által kibocsátott értékpapír-ok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról 2016. május Budapest, 2016. július 11. Az értékpapír-statisztika adatai alapján a rezidensek által

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 24. januári adatok alapján Emlékeztetőül: A most közölt januári havi adat tartalma megegyezik az eddig közölt fizetési mérleg statisztikákkal, még nem tartalmazza az újrabefektetett

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról március

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról március SAJTÓKÖZLEMÉNY A rezidensek által kibocsátott értékpapír-ok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról 2019. március Budapest, 2019. május 07. Az értékpapír-statisztika adatai alapján a rezidensek által

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III.. I.. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 15. I. 15. III. 1. I. 1. III. 17. I. 17. III. 18. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a júliusi adatok alapján

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a júliusi adatok alapján KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a 2008. i adatok alapján 2008. ban a monetáris bázis 134,7 milliárd forinttal 2940,9 milliárd forintra csökkent. A monetáris bázis (M0)

Részletesebben

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján E sajtóközleménytől kezdve a gazdasági szereplők szektorbontása megváltozik, a pénzügyi derivatívák egységesen bruttó piaci értéken,

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1 KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 ában 1 2004. ban a háztartási szektor folyószámlahiteleinek és fogyasztási hiteleinek átlagos kamatlábai csökkentek,

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól III. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól III. negyedév 5. I. 5. III.. I.. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 15. I. 15. III. 1. I. 1. III. 17. I. 17. III. 18. I. 18. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról október

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról október SAJTÓKÖZLEMÉNY A rezidensek által kibocsátott értékpapír-ok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról 2017. október Budapest, 2017. december 11. Az értékpapír-statisztika adatai alapján a rezidensek által

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása I. A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2005. december Az előzetes adatok

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról 2016. III. negyedév 2016 III. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege)

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a januári adatok alapján

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a januári adatok alapján KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a i adatok alapján ban a monetáris bázis 165,2 milliárd forinttal 2239,8 milliárd forintra csökkent. A forgalomban lévő készpénz állománya

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a májusi adatok alapján

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a májusi adatok alapján KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a 2005. i adatok alapján 2005. ban a monetáris bázis 79,5 milliárd forinttal 2083,4 milliárd forintra nőtt. Az egyéb monetáris pénzügyi

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 00 januárjában Az Európai Központi Bank módszertanának megfelelően 00. januártól az MNB megváltoztatta a háztartási és a nem pénzügyi

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól negyedév Budapest, 19. május 17. - A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2005. II. negyedév 1 Budapest, 2005. augusztus 19. A II. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2005 májusában 1

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2005 májusában 1 KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 0 ában 1 0. ban a háztartási szektornak nyújtott hitelek átlagos kamatlábai minden instrumentum esetében csökkentek. A háztartások

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 1 Budapest, 2006. augusztus 21. A II. negyedévben az állampapírpiacon a legszembetűnőbb változás a hitelintézeteket magába foglaló egyéb monetáris intézmények

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 18. IV. negyedév Budapest, 19. február 18. - A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1 NYILVÁNOS: 2008. május 22. 8:30 órától! Budapest, 2008. május 22. Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2008. I. negyedév 1. 2008. I. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomban

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2008. december

Részletesebben

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 júliusában

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 júliusában A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 00 ában A jegybanki alapkamatláb i emeléseinek 1 hatása ban is jelentkezett. A háztartási szektor kamatlábai emelkedtek, kivéve a látra

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. I. negyedév 1 Budapest, 2006. május 19. Az I. negyedévben az állampapírpiacon a legszembetűnőbb változás a biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint a

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006.

ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006. ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006. Fővédnök: Dr. Veres János pénzügyminiszter Házigazda: Szarvas Ferenc az ÁKK Zrt. vezérigazgatója Fő témakörök: Állampapírpiac

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév 25. I. 25. III. 2. I. 2. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. 215. III. 21. I. 21. III. 217.

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. IV. negyedév 1 Budapest, 2007. február 21. 2006. IV. negyedévében az állampapírpiacon a legszembetűnőbb változás a hosszú lejáratú kötvények részarányának

Részletesebben

2010. augusztus végéig a kincstári kör hiánya 1082,0 milliárd forintot ért el. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU

2010. augusztus végéig a kincstári kör hiánya 1082,0 milliárd forintot ért el. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU 21. augusztus végéig a kincstári kör hiánya 12, milliárd forintot ért el. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU transzferek egyenlege 12, milliárd forint és a privatizációs bevételek 3,1 milliárd

Részletesebben

2005 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 483,8 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt

2005 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 483,8 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt 2 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 3, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az EU EMOGA alapjából történő folyósítások előfinanszírozása, milliárd forint összegben

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév 25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 211. I. 2. I. 213. I. 214. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 214. I. negyedév Budapest, 214. május 19.

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2014.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2014. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2014. december

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról 214. III. negyedév A fizetésimérleg-statisztikák elmúlt években megújított nemzetközi módszertani szabványainak (Balance of Payments and International Investment

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2007. december

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2011. december

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról 2018. III. negyedév 2018 III. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege)

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról III. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról 2017. III. negyedév 2017 III. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege)

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. 215. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2017. június 21. 8:30-tól 2017. I. negyedév 2017 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról 2018. I. negyedév 2018 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege) kiigazítás

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a I. negyedéves adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a I. negyedéves adatok alapján Budapest, 24. június 29 A fizetési mérleg alakulása a es adatok alapján A es adatok közzétételétől kezdődően a nemzetközi statisztikai szabványokkal összhangban az MNB a befektetésekhez kapcsolódó kamatjellegű

Részletesebben

2012. március végéig a kincstári kör hiánya 514,7 milliárd forintot tett ki. További finanszírozási igényt jelentett az EU

2012. március végéig a kincstári kör hiánya 514,7 milliárd forintot tett ki. További finanszírozási igényt jelentett az EU 212. március végéig a kincstári kör hiánya 14, milliárd forintot tett ki. További finanszírozási igényt jelentett az EU transzferek negatív egyenlege, amely 2,4 milliárd forint volt. Így a teljes nettó

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍRPIAC Október. Havi Tájékoztató. ÁLLAMi garanciával

ÁLLAMPAPÍRPIAC Október. Havi Tájékoztató. ÁLLAMi garanciával ÁLLAMPAPÍRPIAC Havi Tájékoztató 2004. Október ÁLLAMi garanciával 2 004 elsô tíz hónapja során a kincstári kör hiánya hitelátvállalással együtt 1328,6 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi kamatlábakról 2008 júliusában

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi kamatlábakról 2008 júliusában KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi kamatlábakról ában A fogyasztási hitelek esetében csökkentek, a folyószámlahitelek és az egyéb hitelek esetében növekedtek a háztartási szektor

Részletesebben

2013 augusztus végéig a kincstári kör hiánya 961,2 milliárd forintot tett ki. Növelte a finanszírozási igényt az EU

2013 augusztus végéig a kincstári kör hiánya 961,2 milliárd forintot tett ki. Növelte a finanszírozási igényt az EU 21 augusztus végéig a kincstári kör hiánya 91,2 milliárd forintot tett ki. Növelte a finanszírozási igényt az EU transzferek egyenlege, amely 12, milliárd forint volt. Így a teljes nettó finanszírozási

Részletesebben

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB

2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB 2 ában a kincstári kör hiánya 22, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése címen kifizetett 2, milliárd forint. Csökkentette a finanszírozási

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi kamatlábakról 2008 februárjában

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi kamatlábakról 2008 februárjában KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi kamatlábakról jában A háztartási szektor forintban denominált fogyasztási és egyéb hiteleinek, továbbá az éven túli lejáratra lekötött forintbetéteinek

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása 2007. III. negyedév

A fizetési mérleg alakulása 2007. III. negyedév Budapest, 27. december 28. A fizetési mérleg alakulása 27. negyedév Az MNB a meghirdetett adatközzétételi és -felülvizsgálati gyakorlatával összhangban 27. december 29-én először publikálja a 27. negyedéves

Részletesebben

2007 első nyolc hónapjában a kincstári kör hiánya - a később részletezett átvállalás nélkül 920,1 milliárd forintot ért el.

2007 első nyolc hónapjában a kincstári kör hiánya - a később részletezett átvállalás nélkül 920,1 milliárd forintot ért el. 2 első nyolc hónapjában a kincstári kör hiánya - a később részletezett átvállalás nélkül 2,1 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása 2015.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása 2015. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása 2015. október A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok A

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3. STATISZTIKAI TÜKÖR 1 I ében 3,-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 1 I, második becslés 1/18 1. december 3. EMBARGÓ! Közölhető: 1. december 3-án reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1

Részletesebben

2014 december végéig a kincstári kör hiánya 825,7 milliárd forintot tett ki. Növelte a finanszírozási igényt az EU

2014 december végéig a kincstári kör hiánya 825,7 milliárd forintot tett ki. Növelte a finanszírozási igényt az EU 214 december végéig a kincstári kör hiánya 825,7 milliárd forintot tett ki. Növelte a finanszírozási igényt az EU transzferek egyenlege, amely 4,7 milliárd forint volt. Így a teljes nettó finanszírozási

Részletesebben

2014 február végéig a kincstári kör hiánya 483,3 milliárd forintot tett ki. Növelte a finanszírozási igényt az EU transzferek

2014 február végéig a kincstári kör hiánya 483,3 milliárd forintot tett ki. Növelte a finanszírozási igényt az EU transzferek 214 február végéig a kincstári kör hiánya 483,3 milliárd forintot tett ki. Növelte a finanszírozási igényt az EU transzferek egyenlege, amely 1,1 milliárd forint volt. Így a teljes nettó finanszírozási

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás

Részletesebben

2013-ban a kincstári kör hiánya 929,2 milliárd forintot tett ki. Növelte a finanszírozási igényt az EU transzferek egyenlege,

2013-ban a kincstári kör hiánya 929,2 milliárd forintot tett ki. Növelte a finanszírozási igényt az EU transzferek egyenlege, 2013-ban a kincstári kör hiánya 929,2 milliárd forintot tett ki. Növelte a finanszírozási igényt az EU transzferek egyenlege, amely 296,6 milliárd forint volt. Így a teljes nettó finanszírozási igény 1225,8

Részletesebben

2012. szeptember végéig a kincstári kör hiánya 549,8 milliárd forintot tett ki. Csökkentette a finanszírozási igényt az

2012. szeptember végéig a kincstári kör hiánya 549,8 milliárd forintot tett ki. Csökkentette a finanszírozási igényt az 2012. szeptember végéig a kincstári kör hiánya 549,8 milliárd forintot tett ki. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU transzferek egyenlege, amely 42,5 milliárd forint volt. Így a teljes nettó finanszírozási

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a I. negyedéves adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a I. negyedéves adatok alapján Budapest, 27. június 28. A fizetési mérleg alakulása a negyedéves adatok alapján Az MNB a meghirdetett adatközzétételi és -felülvizsgálati gyakorlatával összhangban 27. június 29-én először publikálja

Részletesebben

2012. május végéig a kincstári kör hiánya 345,6 milliárd forintot tett ki. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU

2012. május végéig a kincstári kör hiánya 345,6 milliárd forintot tett ki. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU 212. május végéig a kincstári kör hiánya 34, milliárd forintot tett ki. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU transzferek egyenlege, amely 2,1 milliárd forint volt. Így a teljes nettó finanszírozási

Részletesebben

2013 július végéig a kincstári kör hiánya 851,2 milliárd forintot tett ki. Növelte a finanszírozási igényt az EU transzferek

2013 július végéig a kincstári kör hiánya 851,2 milliárd forintot tett ki. Növelte a finanszírozási igényt az EU transzferek 2013 július végéig a kincstári kör hiánya 851,2 milliárd forintot tett ki. Növelte a finanszírozási igényt az EU transzferek egyenlege, amely 63,9 milliárd forint volt. Így a teljes nettó finanszírozási

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ augusztus

ÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ augusztus HAVI TÁJÉKOZTATÓ 218. 218. végéig 1529, milliárd forint összegű nettó kibocsátás valósult meg, amelyből a nettó forintkibocsátás 234,5 milliárd forintot, a nettó devizatörlesztés 55,5 milliárd forintot

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 1 Budapest, 2007. augusztus 21. Jelen sajtóközlemény megjelenésétől kezdődően az MNB közzéteszi a jelzáloglevelek és egyéb kötvények piaci értékes állományainak

Részletesebben

ÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ december Változás (milliárd Ft) záró % december % mrd Ft %

ÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ december Változás (milliárd Ft) záró % december % mrd Ft % HAVI TÁJÉKOZTATÓ 15. 15. végéig, az átvállalásokat is figyelembe véve 41 milliárd forint összegű nettó kibocsátás valósult meg, amelyből a nettó forintkibocsátás 1595,9 milliárd forintot, a nettó deviza-kibocsátás

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete 2014 eddig eltelt időszakában. 2. A 2014. évi módosított finanszírozási terv főbb

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a évi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a évi adatok alapján . A fizetési mérleg alakulása a 23. évi adatok alapján Az eredményszemléletű jövedelem-elszámolás bevezetésével megszüntetjük a nemzetközi statisztikai szabványoktól való legfontosabb eltérést. Az MNB

Részletesebben