Alapkezelési Üzletszabályzat

Átírás

1 Alapkezelési Üzletszabályzat HOLD Befektetési Alapkezelő Zrt. Jelen szabályzat az HOLD Befektetési Alapkezelő Zrt. (a továbbiakban: Alapkezelő) Tpt (1) bekezdés d) pontra terjed ki. A szabályzat hatályba lépésének dátuma: november 2. Jóváhagyta: Mérész András, vezérigazgató

2 Tartalom 1. Általános információk HOLD Befektetési Alapkezelő Zrt. általános adatai Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által engedélyezett befektetési szolgáltatási tevékenységek és kiegészítő szolgáltatások Általános szabályok A Partnerek minősítése Szakmai ügyfél Elfogadható partner Lakossági ügyfél Ügyfelek átminősítése Alapkezelő jogai Alapkezelő kötelezettségei (kimutatások, elszámolások, jelentések) Az Alapkezelő általános kötelezettségei Egyéb jelentések Díjak Összevont megbízások, szétosztási (allokációs) szabályok Portfoliók közötti ügyletek Ügyfelekkel, befektetőkkel történő kapcsolattartás Titoktartás, adatvédelem Összeférhetetlenségi szabályok Kiszervezés Mellékletek M/1. Az Alapkezelő elérhetőségei M/2. Kiszervezett tevékenységek M/3. Az Alapkezelő által igénybevett közvetítők jegyzéke /32

3 M/4. Panaszkezelési szabályzat M/5. Végrehajtási politika M/6. Összeférhetetlenségi szabályzat /32

4 1. Általános információk 1.1. HOLD Befektetési Alapkezelő Zrt. általános adatai Elnevezése: HOLD Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság Rövidített elnevezése: HOLD Alapkezelő Zrt. Székhelye: 1123 Budapest, Alkotás u. 50. Levelezési címe: 1123 Budapest, Alkotás u. 50. Honlapcíme: címe: Telefonszáma: Telefax száma: Az Alapkezelő tulajdonosai: Concorde Alapkezelő Zrt. (székhely: 1123 Budapest, Alkotás u 50., cégjegyzékszám: ) Tulajdoni hányad: 100% 1.2. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által engedélyezett befektetési szolgáltatási tevékenységek és kiegészítő szolgáltatások Az Alapkezelő a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) engedélye alapján az alábbi engedélyköteles tevékenységek végzésére jogosult: a) Tpt (1) bekezdés a) pont szerinti befektetési alapkezelés Hatósági engedély száma: EN-III-79/2010. Érvényesség kezdete: november Általános szabályok Jelen üzletszabályzat mindazon általános szerződési feltételeket tartalmazza, amely alapján az Alapkezelő vállalkozik az Alapkezelési tevékenység folytatására. Jelen Üzletszabályzat rendelkezéseit az Alapkezelő által indított Alapok Alapkezelési tájékoztatójában nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni. Az Üzletszabályzat hatálya Az Üzletszabályzat azon a napon lép hatályba, amikor az Alapkezelő részére a PSZÁF a befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt megadja, valamint jelen üzletszabályzatot jóváhagyja, és határozatlan ideig marad hatályban. Az Üzletszabályzat tárgyi hatálya kiterjed az Alapkezelő által kezelt valamennyi Alapra, valamint az Alapkezelő tevékenysége kapcsán keletkezett valamennyi jelen üzletszabályzat hatálya alá tartozó tevékenység végzésére vonatkozó - jogviszonyra. Az Üzletszabályzat személyi hatálya kiterjed valamennyi, természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre, aki a tárgyi hatály alá tartozó ügyben jogviszonyt létesít az Alapkezelővel. Az Üzletszabályzat közzététele 4/32

5 Jelen Üzletszabályzat nyilvános, azt az Alapkezelő székhelyén bárki megtekintheti és abból kivonatot készíthet. Az Alapkezelő az Üzletszabályzatot az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen elérhető módon, elektronikus úton is elérhetővé teszi az 1.1. pontban megjelölt honlapján. Az Üzletszabályzatot az ügyfélforgalom számára rendelkezésre álló helyiségben ki kell függeszteni. Az Üzletszabályzat módosítása. Az Üzletszabályzatot az Alapkezelő Igazgatósága jogosult elfogadni és módosítani. A módosítást az Alapkezelő a PSZÁF-nek köteles tájékoztatási céllal bejelenteni. A módosítás az Igazgatóság jóváhagyásának napján vagy az Igazgatósági határozatban megjelölt napon lép hatályba, a már létrejött és folyamatban lévő ügyekre azonban nem vonatkozik, kivéve ha az Ügyfél és az Alapkezelő erről kifejezetten megállapodnak. Vitás kérdések rendezése, irányadó jog Vitás kérdések felmerülése esetén a felek a vitás kérdések értelmezésére, azok békés rendezésére törekszenek. A vitás kérdések rendezésekor a Alapkezelőt annak mindenkori vezérigazgatója képviseli. Amennyiben a Felek a vitás kérdést békés úton megoldani nem tudják, úgy akár az ügyfél, akár az Alapkezelő az adott ügyre a vonatkozó eljárásjogi szabályok alapján illetékes bírósághoz fordulhat igényének bírói úton történő érvényesítése céljából azzal, hogy a felek közötti jogviszonyra a magyar jog irányadó. Az Alapkezeléssel kapcsolatos általános felelősségi szabályok: Az Alapkezelő Üzletszabályzatban szabályozott Alapkezelési tevékenységének szabályozott piac vagy a Felügyelet részéről történő korlátozása, felfüggesztése, illetőleg elszámolóháznak az Alapkezelkő által kezelt Alap ügyletét érintő intézkedése az ügylet teljesítését akadályozó vis majornak minősül, amiért az Alapkezelőt nem terheli felelősség. Az Alapkezelő az Alapkezelési tevékenység végzéséhez közvetítőt vehet igénybe. A közvetítő az Alapkezelő vonatkozásában befektetési vállalkozás lehet. Az Alapkezelő az általa igénybevett közvetítő tevékenységért, a vonatkozó törvényekben és jelen Üzletszabályzatban foglaltak betartásáért teljes felelősséggel tartozik. A közvetítők az egyes Keretszerződésben, valamint a vonatkozó jogszabályokban rögzítetteknek megfelelő mértékben tartoznak felelősséggel. Az Alapkezelő az általa igénybe vett alvállalkozó eljárásáért úgy felel, mintha saját maga járt volna el. Az alvállalkozó igénybevétele miatt az Alapkezelő által kezelt alapokra többletköltség nem hárul, a határidők nem változnak. 3. A Partnerek minősítése Az Alapkezelő a Bszt. rendelkezései alapján két csoportba - szakmai és lakossági ügyfél - sorolhatja szerződéses partnereit. A szakmai ügyfél egy speciális csoportját alkotja az ún. elfogadható partner, amelynek minősítésére a Bszt. által meghatározott tevékenységek esetében van lehetőség. Az Alapkezelő fenntartja a jogot, hogy minden ügyfélre vonatkozóan a lakossági ügyfélre vonatkozó tájékoztatási szabályokat alkalmazza. Az Ügyfél a helyzetében bekövetkezett a besorolását, illetve minősítését is befolyásoló változásról, a bekövetkezéstől számított 5 (öt) napon belül köteles az Alapkezelőt írásban tájékoztatni. Az Alapkezelő az új körülmények ismeretében jogosult az Ügyfél besorolását, minősítését megváltoztatni Szakmai ügyfél A szakmai ügyfél a tőkepiacról vélelmezhetően a lakossági ügyfelet meghaladó információval és tapasztalattal rendelkezik. A Bszt. alapján szakmai ügyfélnek minősül: a) a befektetési vállalkozás, b) az árutőzsdei szolgáltató, c) a hitelintézet, d) a pénzügyi vállalkozás, 5/32

6 e) a biztosító, f) a befektetési alap és a befektetési Alapkezelő, valamint a kollektív befektetési Alapkezelő, g) a kockázati tőkealap és a kockázati tőkealap-kezelő, h) a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, i) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, j) a központi értéktár, k) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, l) tőzsde, m) központi szerződő fél, n) minden egyéb olyan vállalkozás, amelyet a székhelye szerinti állam ilyenként ismer el, o) kiemelt vállalkozás, amely legalább két feltételnek megfelel az alábbiak közül: a legutolsó auditált egyedi számviteli beszámolójában szereplő, a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyammal számított mérlegfőösszege legalább húszmillió euró, nettó árbevétele legalább negyvenmillió euró, saját tőkéje legalább kétmillió euró. p) kiemelt intézmény: valamely EGT-állam kormánya, valamely EGT-állam helyi és a regionális önkormányzata, az ÁKK Zrt. és valamely más EGT-államnak államadósság kezelését végző szervezete, az MNB, valamely más EGT-állam központi bankja és az Európai Központi Bank, a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Beruházási Bank, és minden egyéb nemzetközi pénzügyi jellegű intézmény, amelyet nemzetközi egyezmény, vagy államközi szerződés hozott létre; q) minden egyéb olyan személy és szervezet, amelynek fő tevékenysége a befektetési tevékenység, ideértve a különleges célú gazdasági egységet, r) az a lakossági ügyfél, akit kérelmére az Alapkezelő ilyennek ismer el, az elismerés visszavonásáig Elfogadható partner A Bszt. alapján elfogadható partnernek minősül a szakmai ügyfél kivéve központi szerződő fél és a 4.1. o) pont alá tartozó egyéb olyan személy és szervezet, amelynek fő tevékenysége a befektetési tevékenység, illetőleg az r) pont szerinti szakmai ügyfél ha részére az Alapkezelő pénzügyi eszközre vonatkozó a) megbízást fogad, továbbít, b) ügyfél javára megbízást hajt végre, c) sajátszámlás kereskedést végez. Az Alapkezelő jelen pontban említett befektetési szolgáltatási tevékenység folytatása során, szakmai ügyfeleit elfogadható partnernek minősíti, ugyanakkor számukra továbbra is a szakmai ügyfél státuszának megfelelő adatszolgáltatást, tájékoztatást kívánja teljesíteni Lakossági ügyfél 6/32

7 Lakossági ügyfélnek minősül minden magánszemély, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, mely nem minősül szakmai ügyfélnek és/vagy elfogadható partnernek Ügyfelek átminősítése Az előzőekben felsorolt ügyfélbesorolási kategóriák irányadó jellegűek, azaz a Bszt. lehetővé teszi a jogszabályilag alacsonyabb tájékoztatási kötelezettségű vonzattal rendelkező kategóriába sorolt ügyfél átsorolását egy, a számára nagyobb átláthatóságot nyújtó kategóriába; valamint megfelelő ismerettel és/vagy pénzügyi háttérrel rendelkező lakossági ügyfél számára az ellenkező irányú csoportosítást is, az alábbiak szerint: Szakmai ügyfél lakossági ügyféllé történő minősítése: A szakmai ügyfél számára, annak kifejezett kérésére vagy ha a szakmai ügyfélként való minősítést az Alapkezelő kezdeményezi kifejezett egyetértése alapján az Alapkezelő a lakossági ügyféllel azonos feltételeket biztosíthat a befektetési szolgáltatási tevékenysége során. Átsorolás esetében a törvényben foglaltaknak megfelelően létrejövő megállapodást az Alapkezelő írásba foglalja, mely megállapodás tartalmazza annak rögzítését, hogy az ügyfél a feltűntetett pénzügyi eszközök és ügyletek tekintetében szakmai ügyfélnek minősül, és a lakossági ügyfélre irányadó szabályok alkalmazására saját kérésére, vagy kifejezett egyetértése alapján kerül sor. Lakossági ügyfél szakmai ügyféllé történő minősítése: Az Alapkezelő a lakossági ügyfélnek annak kifejezett kérésére szakmai ügyfél minősítést adhat, ha ezen ügyfél az alábbi feltételek közül legalább kettőnek megfelel: a) a kérelem napját megelőző egy évben negyedévente átlagosan legalább tíz, az ügylet végrehajtása napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva, egyenként negyvenezer euró értékű, vagy az adott év során összesen négyszázezer euró értékű ügyletet bonyolított le, b) pénzügyi eszközökből álló portfoliója és betéteinek állománya együttesen meghaladja a kérelem benyújtásának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ötszázezer eurót, c) legalább egy éves folyamatos, vagy a feltételek vizsgálásának időpontját megelőző öt éven belül legalább egy éves munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik és olyan munkakört, illetőleg feladatkört tölt(ött) be ca) befektetési vállalkozásnál, cb) árutőzsdei szolgáltatónál, cc) hitelintézetnél, cd) pénzügyi vállalkozásnál, ce) biztosítónál, cf) befektetési Alapkezelőnél, cg) kollektív befektetési Alapkezelőnél, ch) kockázati tőkealap-kezelőnél, ci) magánnyugdíjpénztárnál, cj) önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, ck) elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, cl) központi értéktárnál, vagy cm) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél, amely az Alapkezelő és az ügyfél között létrejövő szerződésben szereplő pénzügyi eszközzel és befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos ismereteket feltételez. A kérelmet az ügyfélnek írásban kell benyújtania az Alapkezelőnek. A lakossági ügyfélnek a jelen pontban meghatározott feltételek meglétéről nyilatkoznia kell és a szükséges dokumentumokkal kell alátámasztania nyilatkozatát. Ellenkező esetben az Alapkezelő az ügyfél átsorolási kérelmét elutasítja. Kérelem esetén az Alapkezelő írásban közli az ügyféllel a szakmai ügyfélre és a lakossági ügyfélre vonatkozó szabályok közötti 7/32

8 különbséget és annak következményeit. Az Alapkezelő a szerződéshez különálló dokumentumként mellékeli a kérelmet, valamint az ügyfél írásba foglalt nyilatkozatát arról, hogy a tájékoztatást megértette és tudomásul vette. Az Alapkezelő visszavonja a lakossági ügyfél kérésére megállapított szakmai ügyfél minősítést, amennyiben a) az ügyfél a kérelmét írásban visszavonja, b) az ügyfél olyan változásról értesíti a befektetési vállalkozást, amely következtében már nem állnak fenn a hivatkozott feltételek, c) a befektetési vállalkozás olyan változásról szerez tudomást, amely következtében már nem állnak fenn a hivatkozott feltételek. Azon ügyfél esetében, amely szakmai ügyfél minősítését az Alapkezelő visszavonta, a továbbiakban a lakossági ügyfélre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az Alapkezelő írásban értesíti az Ügyfelet a) a minősítéséről, b) arról a tényről, hogy kérheti a minősítés megváltoztatását, de a kérésnek az Alapkezelő nem köteles eleget tenni, c) az átminősítés esetén az Ügyfelet megillető jogok megváltozásában jelentkezőkövetkezményekről. 4. Alapkezelő jogai Alapkezelő jogosult almegbízottat igénybe venni. Ennek közzététele az Általa kezelt Alapok Alapkezelési tájékoztatójában szükséges. Az Alapokban kezelt vagyon részét képező pénzügyi eszközökből eredő tagsági jogokat és kötelezettségeket az Alapkezelő gyakorolja. Alapkezelő jogosult a tájékoztató szerinti Alapkezelői díját számlában a számla és az elszámolás kézhezvételét követő 8 napos fizetési határidő megjelölésével az általa kezelt Alapokkal szemben érvényesíteni. 5. Alapkezelő kötelezettségei (kimutatások, elszámolások, jelentések) 5.1. Az Alapkezelő általános kötelezettségei Az Alapkezelő az értékpapírok beszerzését és értékesítését, valamint az ezzel összefüggő egyéb ügyletek megkötését és lebonyolítását, továbbá egyéb, a szerződésben meghatározott kötelezettségeit a tőle, mint szakcégtől elvárható gondossággal, jogszabályban meghatározott anyagi felelősséggel köteles végezni. Az Alapkezelő köteles törekedni arra, hogy az általa kezelt Alapok befektetés politikai alapelvei, a Vagyonkezelési irányelveknek megfelelően az Alapok részére végrehajtott ügyletek minél kedvezőbb hozammal kerüljenek lebonyolításra. Az Alapkezelő köteles az Általa kezelt Alapok vagyonát mind saját, mind más Alapok eszközeitől különállóan nyilvántartani és kezelni. Az Alapkezelő köteles az általa kezelt Alapok befektetői részére mindazon információkat megadni, melyek a jogszabályok által előírt nyilvántartási, beszámolási és nyilvánosságra hozatali követelményekhez szükségesek. Az Alapkezelő által az Alapok részére az általa bizományosként megszerzett minden pénzeszköz és pénzügyi eszköz a Letétkezelőnél kerül jóváírásra. Az Alapkezelő köteles gondoskodni az általa kezelt Alapok tulajdonában lévő értékpapírok és más eszközök jogszabályban és az egyedi alapkezelési tájékoztatókban meghatározott gyakoriságú értékeléséről, az eszközérték-számítás szabályainak megfelelően. Az Alapkezelő az általa kezelt alapok eszközértékét az alapkezelési tájékoztatóban meghatőrozott devizábantban, az Ügyfél tulajdonában lévő értékpapírok értékének, valamint pénz- és egyéb eszközeinek összegeként a portfoliókezelési szerződéssel összhangban határozza meg. 8/32

9 Amennyiben jogszabály és a jelen üzletszabályzat alapján az Alapkezelő tájékoztatási jogának terjedelmét az Ügyfél rendelkezése határozza meg, úgy az Alapkezelő tényleges kötelezettségének tartalmát és módját a portfoliókezelési szerződés tartalmazza Egyéb jelentések Rendkívüli jelentés: Az Alapkezelő feltételes kötelezettségvállalással járó nyitott pozíciót nem köt, így a Bszt. 68. (8) bekezdésben meghatározott rendkívüli tájékoztatási kötelezettség nem terheli. Rendszeres jelentés: Az Alapkezelő az általa kezelt alapok tekintetében félévente beszámolót készít. Az Alapkezelő az alapjairól szóéló féléves jelentést az ügyfelei rendelkezésére bocsátja a forgalmazási helyeken keresztül. Az alapkezelő az általa kezelt alapok tekintetében havonta portfoliójelentést készít. A jelentés a hónap utolsó forgalmazási napjára megállapított nettó eszközérték alapján készül, és tartalmazza az alap saját tőkéjét, egy jegyre jutó nettó eszközértéket, valamint a befektetési politikában részletezett eszközkategóriák értékét. 6. Díjak Az Alapkezelő köteles az általa kezelt, indított alapokra terhelt költségeket az Alapkezelési tájékoztatóban feltüntetni. 7. Összevont megbízások, szétosztási (allokációs) szabályok Az Alapkezelő az általa kezelt alapok részére történő értékpapír-ügyletek során az ügyleteket összevonhatja, szem előtt tartva az egyenlő elbánás elvét az általa kezelt portfoliók tekintetében. Az Alapkezelő az összevont ügyletek teljesítését a jogszabályoknak, Üzletszabályzatának megfelelően köteles végezni. Az Alapkezelő az általa kezelt portfoliók részét képező eszközök tárgyában minden esetben a saját nevében, de a megbízók javára és terhére intézkedik. Amennyiben az Alapkezelő a pénzügyi eszközök vételével és eladásával kapcsolatosan a megbízók javára összesítetten jár el, akkor a tranzakciók eredményének allokálása során az alábbi szétosztási szabályokat alkalmazza: ha az ügylet egy partnerrel és egy átlagáron jött létre, akkor minden portfolió ezen az áron jut hozzá az ügylet tárgyához, ha az ügylet több eltérő árú részügyletből tevődik össze (több brókercég, részteljesítés stb.) akkor az egyes részügyleteket a portfolióknak az eredeti üzlet arányai szerint (egész egységre kerekítve) kell a résztvevő portfoliók között allokálni, úgy, hogy összességében minden résztvevő portfolió közel azonos átlagáron jusson hozzá az instrumentumhoz. Ez utóbbi esetben az Alapkezelő az alábbi allokációs eljárásokat alkalmazhatja: Modellportfolió alapján történő homogén szerkezetet célzó allokáció: Ezen allokációs metódus lényege, hogy a tranzakcióban érintett instrumentum portfoliónkénti arányában a portfolió eszközeinek a teljes portfolióra vetített szórása csökkenjen, és az adott instrumentum aránya szempontjából lehetőleg homogén portfoliók kialakítására kerüljön sor egy adott tranzakció eredményének szétosztása által. A szétosztás során elsőként meghatározásra kerül az adott instrumentum a tranzakciót követően megvalósuló összesített aránya. Ezt követően szűkíthető a szétosztásban részt vevő portfoliók köre oly módon, hogy abban nem vesznek tovább részt azon portfoliók, amelyek az allokáció eredményeként az összesített átlagos aránytól távolabb kerülnének. Vagyis vételi allokációban nem vehet részt olyan portfolió, amelyben már a vételt megelőzően is magasabb volt az érintett instrumentum aránya, mint az összesített a tranzakciót követően megvalósuló átlag (hasonlón az eladási allokációból kimaradnak azon portfoliók, amelyekben már az eladást megelőzően is kevesebb volt az adott instrumentumból, mint az összesített átlag). Ezt követően a szűkített 9/32

10 körben úgy kell elvégezni a szétosztást, hogy annak eredményeként az allokációban részt vevő portfoliókban az érintett instrumentum aránya a lehető legtöbb portfolió esetében azonos legyen. Az eljárás alkalmazásának feltétele: a modell portfolió alapján történő szétosztási eljárás a portfoliók teljes körén, bármely eszköztípus esetén alkalmazható. A kialakítandó portfolió szerkezet meghatározásánál azonban figyelembe kell venni az egyes instrumentum típusokra az alapok által kockázatviselési preferenciáik alapján meghatározott korlátokat, a szétosztási eljárás során a teljes portfolió méretét csak az adott Alap által az adott instrumentum típusra megjelölt limit mértékéig kell figyelembe venni. Duráció alapján történő allokáció: Az eljárás során a kötvényportfoliók durációja (átlagos hátralévő futamidő) szórásának csökkentése történik, az egyes portfoliók durációja lehetőség szerinti egységesítése egy adott tranzakció eredményének szétosztása által. A szétosztás során elsőként meghatározásra kerül a kötvény portfoliók összességében a tranzakció eredményének szétosztását követően kialakuló összesített duráció. Ezt követően szűkíthető a szétosztásban részt vevő portfoliók köre oly módon, hogy abban nem vesznek tovább részt azon portfoliók, amelyek az allokáció eredményeként az összesített durációjától távolabb kerülnének. Például hosszú lejáratú kötvény vételi allokációban nem vehet részt olyan portfolió, amelynek durációja már a vételt megelőzően is hosszabb volt, mint az összesített a tranzakciót követően megvalósuló összesített duráció. Ezt követően a szűkített körben úgy kell elvégezni a szétosztást, hogy annak eredményeként az allokációban részt vevő kötvényportfoliók durációja a lehető legtöbb portfolió esetében azonos legyen. A duráció alapján történő szétosztási eljárást a portfoliók lehető legszélesebb körén azonban kizárólag kötvény típusú instrumentumok esetében lehet alkalmazni. A kialakítandó duráció meghatározásánál azonban figyelembe kell venni a kötvény típusra az Alapok befektetési tájékoztatójában meghatározott korlátokat, a szétosztási eljárás során a teljes portfolió méretét csak az Alap által a kötvény típusra megjelölt limit mértékéig kell figyelembe venni. Pénzegyenlegek (Cash flow) arányában történő allokáció: A portfoliókban átmenetileg keletkező likviditás / likviditáshiány kezelése oly módon történik, hogy az a befektetési ügyletmenet hatékonyságát ne veszélyeztesse (napi likviditás elhelyezése pénzpiaci instrumentumokban), a költségeket és a portfoliók kockázatát ne növelje (overdraft, illetve késedelmi kamatok elkerülése a negatív egyenlegek rendezése, pénzpiaci pozíciók megszüntetése által). A tranzakció eredményének szétosztása vétel esetén a pozitív szabad pénzegyenlegek, eladás esetén pedig a negatív egyenlegek arányában történik. A pénzegyenlegek arányában történő allokáció a portfoliók teljes körén elsősorban pénzpiaci instrumentumokra kötött tranzakciók eredményének szétosztására alkalmazható. 8. Portfoliók közötti ügyletek Amennyiben az Alapkezelő az általa kezelt Alapok között ügyleteket köt, az ármeghatározás során az alábbi szabályokat veszi figyelembe: Az állampapír ügyleteknél a legfrissebb rendelkezésre álló reprodukálható piaci hozamot (tőzsdei árjegyzés középhozamát, ÁKK referencia hozam) kell alkalmazni. A 30 és 91 nap között értékpapírok esetében minden esetben a rendelkezésre álló legrövidebb futamidejű értékpapír hozamát kell használni. A portfólió menedzser a tőzsdei árjegyzés középhozamától (illetve a referenciahozamától) a piaci információk figyelembevételével - +/- 5 bázisponttal térhet el. Amennyiben a rendelkezésre álló középhozam több mint 15 bázisponttal eltér az aktuális OTC piaci hozamtól - a hozamok dokumentálása mellett - használni lehet a másodpiac OTC hozamait. Amennyiben az adott napra nem állnak rendelkezésre sem a tőzsdei árjegyzés középhozama, sem az ÁKK referenciahozam, úgy az OTC piac hozamait kell használni, de ebben az esetben azok dokumentáltsága kötelező. A rövid futamidejű papírok (30 napon belüli) esetén a vonatkozó BUBOR alapján kell az üzleteket megkötni (A kamatokat a hátralevő futamidővel arányosítani kell ). A részvények esetében mindig a legfrissebb tőzsdei áron kell az üzleteket megkötni, a piaci árak dokumentálása mellett. Amennyiben az Alapkezelő ugyanazon értékpapírra több hozamon és több brókercégnél, illetve több áron köt üzletet ugyanazon teljesítési napra, akkor az összes ügylet súlyozott átlaghozamán/átlagárán kell az egymás közötti ügyleteket megkötni. A portfoliók közötti ügyletek esetén az alkalmazott árat dokumentálni kell és azt a szerződéshez kell csatolni. A dokumentálás történhet: 10/32

11 - állampapírügyletek esetében az ÁKK referencia hozamát publikáló internetes vagy Bloomberg, Reuters oldalának illetve a tőzsdei árjegyzés oldalának a kinyomtatásával - részvények esetében a Bloomberg vagy Reuters aktuális tőzsdei árakat prezentáló oldalának kinyomtatásával. 9. Ügyfelekkel, befektetőkkel történő kapcsolattartás Ügyfelekkel, befektetőkkel történő kapcsolattartás nyelve: magyar angol Ügyfelekkel, befektetőkkel történő kapcsolattartás módja, eszköze: Az Alapkezelő Ügyfeleivel, befektetőivel történő kapcsolattartása az alábbiak szerint történhet: Írásban: Postai úton Futárszolgálat útján ben Faxon Alapkezelő honlapja Szóban: Telefonon Személyesen Az Alapkezelő elérhetőségeit jelen Üzletszabályzat 1. sz. Melléklete tartalmazza. 10. Titoktartás, adatvédelem Az Alapkezelőt időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli a Tpt. és a Bszt. rendelkezései szerinti üzleti titok és értékpapír-titok körében. Az Alapkezelő az általa igénybe vett közreműködő (ügynök, megbízott) titoktartásáért felelős. Üzleti titok Üzleti titok minden olyan, az Alapkezelő, a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, valamint a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, tőzsdei, elszámolóházi, illetve központi értéktári tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához az Alapkezelőnek, a befektetési- és az árutőzsdei szolgáltatónak, tőzsdének, elszámolóháznak méltányolható érdeke fűződik, és amelyet üzleti titokká minősített, illetve amelynek titokban tartása érdekében a szükséges intézkedéseket megtette. A titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében törvény felhatalmazása alapján eljáró a) Felügyelettel, b) Befektető-védelmi Alappal, c) MNB-vel, d) Állami Számvevőszékkel, e) Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal, f) Gazdasági Versenyhivatallal, 11/32

12 g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal és h) nemzetbiztonsági szolgálattal, i) fogyasztóvédelmi hatósággal szemben. A titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró a) a folyamatban lévő büntetőeljárás, a feljelentés kiegészítése keretében a nyomozó hatósággal és a feladatkörében eljáró ügyészséggel, b) büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal, c) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF), d) a fogyasztóvédelmi hatósággal szemben. Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Tpt ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése. Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén. Az Alapkezelő jogutód nélküli megszűnése esetén az általuk kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. Értékpapír-titok Értékpapír-titok minden olyan, a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a tőzsde, és az elszámolóház rendelkezésére álló adat, amely az Alap adataira, vagyoni helyzetére, befektetési tevékenységére, gazdálkodására, illetve a befektetési szolgáltatóval kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik. Az Alapkezelő, illetőleg vezető állású személye és alkalmazottja, valamint bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az értékpapírtitkot köteles időbeli korlátozás nélkül megőrizni. Az értékpapír-titokra vonatkozó rendelkezések szempontjából ügyfélnek kell tekinteni mindenkit, aki befektetési szolgáltatótól, tőzsdétől, elszámolóháztól szolgáltatást vesz igénybe. Az Alapkezelő az értékpapírtitkot harmadik személynek - az ügyfél egyidejű tájékoztatása mellett csak akkor adja ki, ha a) az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírtitok körébe tartozó adatokat pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad, b) az alábbi bekezdésekben foglalt rendelkezések az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést adnak, vagy c) az Alapkezelő ügyféllel szemben fennálló követelése értékesítése vagy lejárt követelése érvényesítése ezt szükségessé teszi. A titoktartási kötelezettség nem áll fenn a) a hatáskörében eljáró Felügyelettel, Befektető-védelmi Alappal, Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, b) a jogszabályban meghatározott tevékenységi körében eljáró szabályozott piaccal, multilaterális kereskedési rendszer működtetőjével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi értéktárral, a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel, valamint az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF), c) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a hatáskörében eljáró gyámhatósággal, d) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval, 12/32

13 e) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését folytató nyomozó hatósággal, valamint a hatáskörében eljáró ügyészséggel, f) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal, g) külön törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel, h) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, j) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal, és k) a feladatkörében eljáró fogyasztóvédelmi hatósággal szemben, e szerveknek a Alapkezelőhöz intézett írásbeli megkeresése esetén. A titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha a) az állami adóhatóság nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatótól, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot, b) a Felügyelet a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban meghatározott módon kér, illetőleg továbbít adatot, ha az együttműködési megállapodás vagy a külföldi felügyeleti hatóság megkeresése tartalmazza az általa aláírt titoktartási záradékot, c) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatótól, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot, d) a Befektető-védelmi Alap által külföldi befektetővédelmi rendszer, valamint külföldi felügyeleti hatóság részére, együttműködési megállapodásban rögzített módon kerül sor adattovábbításra, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított, e) az Alapkezelő az Art ának (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot. A jelen bekezdés szerinti írásbeli megkeresésben meg kell jelölni a) azt az ügyfelet, ügyfélkört vagy számlát, akiről vagy amelyről a jelen bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság az értékpapírtitok kiadását kéri, és b) a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró MNB vagy a Felügyelet helyszíni ellenőrzést folytat. Az adatkérésre jogosult szerv vagy hatóság a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkérésében megjelölt. A titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. Az Alapkezelő a jogszabályban foglalt esetekben az értékpapírtitok kiadását a titoktartásra történő hivatkozással - nem tagadhatja meg. Az Alapkezelő a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla a) kábítószerrel való visszaéléssel, b) terrorcselekménnyel, c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel, d) lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel, e) pénzmosással, 13/32

14 f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel, g) bennfentes kereskedelemmel, h) piacbefolyásolással van összefüggésben. A jogszabályban meghatározott esetekben az adat adatátadásról az érintett ügyfél nem tájékoztatható. Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét a) az olyan összesített adat szolgáltatása, amelyből az ügyfél személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, b) a számla-tulajdonos nevére, számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás, c) a referenciaadat-szolgáltató részéről a KHR-nek, illetve e rendszerből a referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott, a jogszabályban foglaltaknak megfelelő adatszolgáltatás, d) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által megbízott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint az intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás, e) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató által a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató számára történő adattovábbítás, ha ea) az ügyfél ahhoz írásban hozzájárult, eb) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei a külföldi befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál minden egyes adatra nézve biztosítottak, ec) a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal, f) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a befektetési vállalkozásban, az árutőzsdei szolgáltatóban minősített befolyással rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személynek vagy szervezetnek, a szerződéses kötelezettségek állományának átruházásáról szóló megállapodás szerinti átvevő társaságnak, vagy ezek tulajdonosa, jövőbeni tulajdonosa által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás, g) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának bemutatása, h) a Felügyelet által - az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával - a befektetési vállalkozásokról, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása ha) statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal, és hb) elemzési célból, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a minisztérium részére, i) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére, j) a jogsértés elkövetőjével szemben a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás tárgyában meghozott felügyeleti határozat indoklási részének közzététele, k) a Tpt ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése, l) a Pmtv ának (2) bekezdése alapján történő adatátadás, és m) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása. 11. Összeférhetetlenségi szabályok Az Alapkezelő tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít az összeférhetetlenségi szabályok betartására, ennek megfelelően az Alapkezelő vezető tisztségviselője, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban 14/32

15 résztvevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet közvetlenül a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye a) a letétkezelőnek; b) a befektetési döntések végrehajtásában közreműködő szolgáltatónak, így különösen a befektetési szolgáltatónak, az ingatlanértékelőnek, ingatlanforgalmazónak, másik befektetési alapkezelőnek, valamint Az a személy, aki esetében az előzőekben meghatározott összeférhetetlenség merül fel, köteles azt haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni és az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni. Az Alapkezelő az általa kezelt Alap terhére nem szerezhet: a) saját maga által forgalomba hozott pénzügyi eszközt, b) kapcsolt vállalkozása által forgalomba hozott pénzügyi eszközt, ide nem értve a szabályozott piacra bevezetett és a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedés tárgyát képező értékpapírt, és c) a Tpt. szerint nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséget eredményező befolyást. Az összeférhetetlenségek kezelésére vonatkozó részletszabályokat jelen szabályzat 8. sz melléklete tartalmazza. 12. Kiszervezés Az Alapkezelő az általa kezelt Alapok kezelése során keletkező tevékenységét vagy szolgáltatását részben kiszervezheti. A kiszervezés a) nem eredményezheti az Alapkezelő vezető állású személyei hatáskörének átadását, b) nem eredményezhet változást a tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésében. Az Alapkezelő az általa kezelt alapok alapkezelési tevékenység, részbeni kiszervezéséről szóló megállapodást csak azzal köthet, aki a) rendelkezik-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy funkció ellátásához szükséges valamennyi hatósági engedéllyel, illetve a szükséges hatósági bejelentési kötelezettségének eleget tett-e, b) szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy funkció hatékony és eredményes ellátására, a hatékony ellenőrzésre és a kockázatok kezelésére, c) szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy funkció ellátása során felhasznált vagy keletkező, a befektetési vállalkozásra vagy annak ügyfeleire, leendő szerződő feleire vonatkozó adatok jogszabályszerű kezelésére és védelmére, d) rendelkezik-e mindazokkal a szervezeti megoldásokkal, működési és eljárási szabályokkal, valamint személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek biztosítják, hogy a befektetési vállalkozás számára minden, a felügyeleti hatóság eljárásához szükséges információt és adatot az elvárt formában és határidőben szolgáltasson, és e) rendelkezik-e olyan vészforgatókönyvvel, amely a vészhelyzetek megoldására és a biztonsági eszközök rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat tartalmazza. Az Alapkezelő harmadik országban székhellyel rendelkező személlyel vagy szervezettel akkor köthet a kiszervezésről megállapodást, ha a leendő szerződő megfelel a fent felsorolt kritériumoknak, valamint a) a székhelye szerinti állam e tevékenység végzésére irányadó jogszabályainak és a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság felügyelete alatt áll, és b) a kiszervezett tevékenységére nézve hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodás van hatályban. 15/32

16 A kiszervezésről szóló megállapodást a szerződő felek írásba foglalják, melyben rendelkeznek a) a szerződés időtartamáról, b) a szerződő felek jogairól és kötelezettségeiről, ba) a kiszervezett tevékenység végzésének feltételei értékelésének rendszerességéről és módjáról, bb) a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység értékelése során feltárt hiányosságok rendezésének szabályairól, bc) a Alapkezelőnél történő felügyeleti hatósági ellenőrzési eljárásához szükséges információ- és adatszolgáltatás rendjéről és módjáról, bd) a kiszervezett tevékenységet végző személy vagy szervezet felügyeleti hatósággal történő együttműködésének kötelezettségéről, és be) a kiszervezett tevékenység végzésének kapcsán bekövetkezett változás a Alapkezelő felé történő jelentésének módjáról. c) a kiszervezésre kerülő tevékenységről. Az Alapkezelő a kiszervezésről szóló megállapodást a megkötését követő 3 napon belül megküldi a Felügyeletnek. Az Alapkezelő a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenysége vagy szolgáltatása megfelelő színvonalú ellátása érdekében folyamatosan értékeli kiszervezésről szóló megállapodásban foglaltak teljesülését. Ha az Alapkezelő a kiszervezésről szóló megállapodásban foglaltak megsértését állapítja meg, akkor: a) felszólítja a kiszervezést végzőt a szerződésszerű teljesítésre, vagy b) ha a szerződésszerű állapot nem állítható helyre, felmondja a kiszervezésről szóló megállapodást. A kiszervezési megállapodás felmondása nem eredményezheti az Alapkezelő befektetési szolgáltatási tevékenységének vagy a kiegészítő szolgáltatásának szünetelését vagy minőségének csökkenését Az Alapkezelő által kiszervezett tevékenységek felsorolását jelen Üzletszabályzat 3. számú melléklete tartalmazza. 13. Definíciók, hivatkozások Átlagos lekötött tőke: Az Induló Vagyonnak az Évközi Tőkeműveletekkel módosított, és a portfoliókezelési szerződésben leírt módon számított éves átlagos állománya. Benchmark: A portfoliókezelési szerződésben az Ügyfél által meghatározott referenciaindex Elért hozam: A Megbízott által a portfoliókezelési szerződésben meghatározott módon számított, elért hozam. Éves beszámoló: Az Alapkezelő által elkészítendő azon jelentés, amely a Ügyfél portfoliójának elmúlt pénzügyi évi helyzetéről ad tájékoztatást. Évközi tőkeműveletek: Az Induló Vagyonhoz képest az Ügyfél által a Számlán kezdeményezett összes tárgyidőszaki tőkebefizetésekhez tartozó eszközérték növekedés illetve a tőkekifizetésekhez tartozó eszközérték csökkenés. Induló vagyon: A portfoliókezelési időszakot megelőző utolsó napon a portfoliókezelési szerződésben foglaltak szerint kalkulált eszközérték. Kényszerlikvidálás: az Ügyfél kérésére történő olyan tőkekivonás mely az értesítés napját követő 5 munkanapon belül kifizetendő, vagy az értesítés napját követő 30 munkanapon belül fizetendő és a portfolió értesítés napján számított eszközértékének 20 százalékát meghaladó mértékű. Kezelt Vagyon: az Induló Vagyon megállapítását követően portfoliókezelés céljából mindenkor az Alapkezelő rendelkezésére álló, az ügyfél tulajdonát képező pénzügyi eszközök és pénzeszközök összessége, ideértve az ezekkel kapcsolatos követelések és kötelezettségek összességét is. Letétkezelő: A mindenkor hatályos letétkezelői szerződésben meghatározott letétkezelő szervezet. 16/32

17 Likvidálási veszteség (LV): Kényszerlikvidálás esetén a likvidálásra kerülő értékpapír(ok)nak a bekerülési értéktől eszközértéktől való (negatív) eltérése, amely értékpapír típusonként az alábbi: Részvények esetén: a beszerzési árfolyam és a kényszerlikvidációs ár negatív különbsége. Kamatozó értékpapírok esetén: A beszerzési árfolyamhoz tartozó hozam és a kényszerlikvidációs hozam negatív különbsége. Befektetési alapok esetén: a beszerzési árfolyam és a kényszerlikvidációs árfolyam negatív különbsége. Pénzügyi év: A pénzügy év a naptári évvel egyenlő. Számla: Az ügyfél számára a Letétkezelőnél nyitott és vezetett és a portfoliókezelési szerződésben megnevezett ügyfélszámla, bankszámla, értékpapírszámla és értékpapír letéti számla, ideértve az ezekhez kapcsolódó alszámlákat is, melyre az ügyfél az Átadott Vagyont átutalja, valamint az Alapkezelő a portfoliókelési tevékenységgel összefüggő forgalmat bonyolítja. Ügyfél: az a személy, aki/amely a Alapkezelővel portfoliókezelési szerződést kötött. Vagyonkezelési Irányelv: a Kezelt Vagyonra vonatkozó és a portfoliókezelési szerződésben meghatározott befektetési szabályok. Hivatkozások: Bszt.: évi CXXXVŐŐŐ. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól Pmt.: évi CXXXVŐ. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról Ptk.: évi ŐV. törvény a polgári törvénykönyvről Tpt.: évi CXX. törvény a tőkepiacról 17/32

18 Mellékletek Jelen Üzletszabályzat mellékleteinek felsorolása: 1. Az Alapkezelő elérhetőségei 2. Kiszervezett tevékenységek 3. Az Alapkezelő által igénybevett közvetítők jegyzéke 4. Panaszkezelési szabályzat 5. Végrehajtási politika 6. Összeférhetetlenségi szabályzat M/1. Az Alapkezelő elérhetőségei Az HOLD Befektetési Alapkezelő Zrt. elérhetőségei az alábbiak: Székhely: 1123 Budapest, Alkotás u. 50 Telefonszám: Telefaxszám: cím: Honlapcím: Üzleti órák: H-P: M/2. Kiszervezett tevékenységek Az Alapkezelő az általa kezelt alapok kezelése során az alábbi rész tevékenységeket kiszervezi: 1. Kiszervezett tevékenység megnevezése: Befektetési alapok Back-office tevékenysége Kiszervezett tevékenység végzője: Concorde Alapkezelő Zrt. 2. Kiszervezett tevékenység megnevezése: Alapkezelő Compliance tevékenysége Kiszervezett tevékenység végzője: Concorde Alapkezelő Zrt. 3. Kiszervezett tevékenység megnevezése: IT üzemeltetés, Server hosting Kiszervezett tevékenység végzője: Concorde Alapkezelő Zrt. 4. Kiszervezett tevékenység megnevezése: Könyvelés Kiszervezett tevékenység végzője: Obulus Audit Kft. 18/32

19 M/3. Az Alapkezelő által igénybevett közvetítők jegyzéke Közvetítő megnevezése: Székhelye: Cégjegyzékszáma: - M/4. Panaszkezelési szabályzat Jelen szabályzat az HOLD Befektetési Alapkezelő Zrt. (továbbiakban Alapkezelő ) üzleti tevékenységével és üzemszerű tevékenységével kapcsolatos panaszügyek elbírálásának, kivizsgálásának és a panasz orvoslásának eljárási rendjét írja le. 1. Célkitűzés: Ügyfeleink észrevételeinek, panaszainak minél hamarabbi kivizsgálása és orvoslása. A panaszügyek kapcsán keletkezett információk felhasználásával az Alapkezelő munkájának tökéletesítése, folyamataink gyorsabbá és hatékonyabbá tétele, szolgáltatásaink színvonalának folyamatos javítása. Ügyfélkörünk megtartása és folyamatos bővítése. 2. A szabályzat hatálya - alanyi hatálya: az Alapkezelő valamennyi szervezeti egységére és alkalmazottjára - tárgyi hatálya: a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéb gazdálkodó szervezetek által az Alapkezelő tevékenységével kapcsolatban a jelen szabályzat hatálybalépését követően szóban vagy írásban tett panasz és méltányossági kérelem kezelésének eljárási rendjére terjed ki. A szabályzat tárgyi hatálya nem terjed ki azon ügyfélbejelentésre, észrevételre, javaslatra, információkérésre, amely az Alapkezelő általános működését érintik (pl. üzletszabályzat, nyitva tartást érintő kérdések), valamint azokra a szerződések szerinti követelésekre, amelyekhez kapcsolódóan az Ügyfél engedmény iránti kérelemmel fordul az Alapkezelőhöz. - időbeni hatály: jelen szabályzat a megjelenésének napjától lép hatályba, és határozatlan ideig érvényes A panasz és méltányossági ügyek kezelését érintő jogszabályok: évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól 3. Panaszfelvételi helyek Panasz szóban, vagy írásban az 1. számú mellékletben található nyomtatvány használatával tehető - személyesen az Alapkezelő székhelyén - Budapest, 1123 Alkotás u. 50., munkanapokon óra között - telefonon a számon minden nap az üzleti órákban - írásban az Alapkezelő címére (1123 Budapest, Alkotás u. 50), ban, az a.meresz@hold.hu címre küldött levélben. Az Alapkezelő minden munkatársának kötelezettsége a nála panasszal jelentkező ügyfelet a megfelelő helyre irányítani. A telefonon történő panaszkezelés esetén az Alapkezelő biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. 4. A panaszkezelési folyamatok leírása 4.1. Fogalmak Panasz: szóban (személyesen) vagy írásban természetes vagy jogi személytől és egyéb gazdálkodó szervezetek által jelzett, az Alapkezelő tevékenységével kapcsolatos nem szerződés szerinti teljesítéshez vagy 19/32

20 szolgáltatáshoz, az ügyfélkiszolgálás nem megfelelő minőségéhez, gyorsaságához, nem pontos tájékoztatáshoz vagy egyéb, a befektetési szolgáltatással összefüggő tevékenységhez kapcsolódó bejelentés, reklamáció melyben a panaszos konkrét egyértelmű igényt fogalmaz meg. Méltányossági kérelem: az Alapkezelővel szerződésben álló természetes vagy jogi személy, gazdálkodó szervezet által az Alapkezelőhöz szóban (személyesen) vagy írásban beterjesztett olyan megkeresések, amelyekben az ügyfél sajátos körülményeire hivatkozva a jogszerű, és általánosan alkalmazott eljárásoktól eltérő elbírálás / megoldás meghozatalát kérelmezi. Méltányossági jogot az Alapkezelő Vezérigazgatója gyakorolhat. Bejelentés: bejelentésen azt értjük, amikor az ügyfél úgy érzi, hogy az Alapkezelő az ő sérelmére követett el valamit, vagy nem az ügyfél által elvárt magatartást tanúsította, vagy az ügyfél által elvárt szolgáltatást, tevékenységet nem végezte el, és ezt az ügyfél szóban vagy írásban az Alapkezelő tudomására hozza. Jellemzően nem minősülnek panasznak, így nem is rögzítendők azok az esetek, ahol: az ügyfél észrevételére azonnal érdemben reagálni tudunk, ahol fennáll a lehetősége annak, hogy nem az Alapkezelő a hibás és ezt az ügyfél nem is vitatja, az ügyfél számára megnyugtató az ott helyben megtett megoldás A panaszkezelés folyamata Amennyiben ügyfelünknek a panaszkezelési helyen történő szóbeli panasza helyben, azonnal nem intézhető el a bejelentő teljes megelégedésére, bejelentését az 1. számú mellékletben megtalálható nyomtatvány felhasználásával rögzíteni kell. Az így rögzített szóbeli panaszt, illetve az írásban érkező panaszleveleket az Alapkezelő belső ellenőrének kell eljuttatni. Ha az ügyfél bizonylattal, vagy egyéb irattal kiegészíti a bejelentését, akkor annak másolatát is csatolni kell a panaszbejelentéshez. Az Alapkezelő belső ellenőre excel-táblában rögzíti a panasszal kapcsolatos adatokat (2. számú melléklet), majd továbbítja a bejelentés másolatát a panaszban érintett szervezeti egység vezetőjének, aki haladéktalanul megkezdi a kivizsgálást. A belső ellenőr szükség szerint frissíti az 1. és 2. számú mellékletek tartalmát, és gondoskodik arról, hogy az Alapkezelő panaszügyi nyilvántartása mindenkor az aktuális állapotoknak megfelelő helyzetet mutassa. A nyilvántartás tartalmazza a) az ügyfél által tett panasz leírását, a tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését, b) a panasz benyújtásának időpontját, c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén indokát, d) a c) pontban megjelölt intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, e) a panasz megválaszolásának időpontját. A kivizsgálást folytató szervezeti egység a rendelkezésre álló információk alapján a valóságos tényállást megállapítja. Amennyiben az ügyfél panasza: Nem jogos: a szervezeti egység az ügyfelet írásban, indoklással ellátva értesíti, egyben másolatot küld a belső ellenőr részére, aki azt a bejelentéshez csatolja, és a 2. számú mellékletben bemutatott exceltáblában a válaszlevél leglényegesebb információit rögzíti. Ebben az esetben a panaszos tájékoztatandó az egyéb jogorvoslati lehetőségekről azok igénybevételének határidejével együtt. Jogos: a szervezeti egység vezetője intézkedik a jogos észrevételhez, panaszhoz kapcsolódóan a korrekció érdekében, és egyidejűleg a panasz bejelentőjét írásban tájékoztatja a kivizsgálás eredményéről, a jogos észrevételekhez kapcsolódó korrekciókról, intézkedésekről. A tájékoztatás másolatát egyidejűleg továbbítja a belső ellenőr részére, aki azt a bejelentéshez csatolja és a 2. számú mellékletben bemutatott excel-táblában a válaszlevél leglényegesebb információit, valamint a kapcsolódó korrekciókat rögzíti. A panasz elutasítása esetén az Alapkezelő válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vagy a békéltető testületnek az eljárását kezdeményezheti, továbbá meg kell adni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének és a békéltető testületnek a levelezési címét. 20/32