Bakos Kinga Informatikus könyvtáros 2/I. Az elmúlt időszakban sokat írtak a PISA

Átírás

1 Az elmúlt időszakban sokat írtak a PISA 1 vizsgálatokról. (URL: Ez az a vizsgálat, amely megrengette a fejlett világot. Elsődleges célja annak feltárása, mennyire felkészültek a résztvevő országokban a tizenöt éves diákok, hogy megállják a helyüket a mindennapi életben. Készen állnak-e arra, hogy munkát keressenek, megfeleljenek az állandóan változó munkaerőpiac követelményeinek, képesek-e új ismereteket befogadni, alkalmazni. A vizsgált három területre terjedt ki, ebből most a szövegértési vizsgálatot idézzük fel. Az olvasás-szövegértés képességét a PISA-felmérés kutatási tervében a következőképpen definiálták: az írott szövegek megértése, felhasználása és az ezekre való reflektálás, annak érdekében, hogy az egyén elérje célját, fejlessze tudását és képességeit, részt vegyen a mindennapi életben. (Vári et al sz.) Közismert, hogy Magyarország rossz helyezést ért el a nemzetek sorában. Mindezért érdemes lenne megvizsgálni, hogy hol kezdődik az olvasásra nevelés, vajon a könyvtárak és iskolák mit tehetnek az érdeklődés felkeltésére, a kíváncsiság fenntartására. Az olvasáspedagógia éppen ennek megválaszolásával foglalkozik. Az olvasáspedagógia egyik célja, hogy kialakítsa a fiatalokban a jövendő életükhöz szükséges információk ill. az azokat tartalmazó szövegek elérésének, kiválasztásának, kritikus értékelésének és feldolgozásának képességét. Ez egyúttal a forrásalapú önálló tanulás elsajátításának nélkülözhetetlen feltétele. Ez a cél több területet foglal magában: 1. könyvtárhasználati ismereteket 2. dokumentumhasználati ismereteket 3. direkt és indirekt tájékoztató eszközök használatának ismeretét 4. a szellemi munka technikájának ismeretét. Az ismeretek átadása az iskoláskor egésze alatt, folyamatosan történik. Szervezeti kereteit tekintve elkülönülnek a tantárgyi részterületként megvalósuló iskolai foglalkozások, másrészt a könyvtári kezdeményezésű, kötetlenebb foglalkozások. (Balogh, o.) Az iskolán belül a könyvtárhasználat az informatikához és az irodalomtanításhoz kapcsolódik. Jelenleg tantervi követelményként szerepel a könyvtárhasználati ismeretek oktatása (A NAT műveltségi területei, Nemzeti Alaptanterv). Az iskola könyvtárhasználati programját kiegészítik egyéni kezdeményezéseikkel a könyvtárak. A 1 Programme for International Student Assessment 1

2 gyermekkönyvtárakban tartanak fiataloknak olyan foglalkozásokat, amelyek élményszerűen mélyítik el a könyvtár és a különböző dokumentumtípusok ismeretét. A könyvtárhasználatban egyénileg segítő, eligazító könyvtáros nem csak olvasószolgálati, hanem pedagógiai tevékenységet is végez. 5. SAJÁT VIZSGÁLAT Egy Waldorf-osztály és egy hagyományos osztály diákjainak kérdőíves vizsgálata A dolgozatom következő részében egy saját vizsgálatról szeretnék beszámolni. A felmérést két különböző iskola 5. osztályos (10-11 éves) tanulói között végeztem. A vizsgálat tárgya, hogy mennyire tér el az olvasási szokás, olvasási kultúra a hagyományos és a reformiskola diákjai között. Minta: Az egyik vizsgált osztály a Veszprém melletti településen, Nemesvámoson található, ez a Fehérlófia Waldorf Általános Iskola. A vizsgált osztály az ötödik, ahol 16 tanuló tanul, ebből csak 15 töltötte ki a kérdőívet. A másik osztály a veszprémi Simonyi István Általános Iskola ének-zene tagozatos 5. osztálya, ahol szintén 16 tanuló van. Az összehasonlítást segíti, hogy mindkét iskola nagy hangsúlyt fektet a művészeti nevelésre. Eszköz: 18 kérdésből álló kérdőív, amelyben vannak feleletválasztós kérdések, eldöntendő kérdések, nyílt kérdések. A kérdések három téma körül csoportosulnak: a szabadidő eltöltése, az olvasási szokások és a könyvtárhasználati szokások alakulása körül. A szabadidő kedvenc eltöltéséről 1 kérdés szól, amelyben a diákoknak sorba kellett állítani a felsorolt tevékenységeket, úgy, hogy a számukra legvonzóbbal kezdték, majd haladtak a legkevésbé szeretett tevékenység felé. Az olvasási szokásokról 12 kérdés készült, ezek egy része nyílt kérdés, a többi eldöntendő és feleletválasztós. Rákérdez a kedvenc olvasmányokra, az egy napon belül olvasásra fordított időre, arra, hogy egyedül vagy szüleivel szeret-e inkább olvasni, és hogy szokotte beszélgetni az olvasmányokról. A harmadik kérdéskör a könyvtárhasználati szokások, erről 5 kérdés készült. 2

3 Az első téma: Mivel töltöd legszívesebben a szabad idődet? A kérdés célja, egy általános tájékozódás a diákok kedvelt cselekvéseit illetően, és hogy ezen belül az olvasásnak hol van a helye. A kérdésre előre megadott válaszok voltak: televízió-nézés, számítógépezés, sportolás, olvasás, játék a barátokkal, különórára menés, kirándulás a családdal. A felsorolt válaszok között kellett sorrendet felállítani, a legkedvesebbel kezdve. WALDORF-ISKOLA ÉNEK-ZENE TAGOZAT sportolás kirándulás játék játék kirándulás olvasás olvasás TV-nézés TV-nézés sportolás számítógépezés számítógépezés különóra különóra 1. sz.. táblázat Kedvenc időtöltések sorrendje Mint látható, az olvasás mindkét iskolában előkelő helyet foglal el, az ének-zenéseknél a harmadik, a waldorfosoknál a negyedik helyen szerepel. A legkedvesebb tevékenység a sportolás, és kirándulás. Örömteli, hogy a TV-nézés csak az olvasás után kapott helyet a rangsorban. A számítógépezés amelyben a játékok, és az internetezés is benne foglaltatik az utolsó előtti helyre szorult. Szerencsére a kirándulás és a sportolás szerepel az első helyeken. A következő kérdés arra kíváncsi, hogy az olvasáson belül a könyvolvasás mennyire fontos. Mindkét iskolában hasonló válaszok születtek, egyértelműen fontos szerepet tölt be a könyvolvasás az életükben: WALDORF-ISKOLA ÉNEK-ZENE TAGOZAT 14 igen 13 igen 2 nem 3 nem 2. táblázat: Szoktál-e könyvet olvasni? 3

4 Az olvasási szokásokról tovább faggatózva kiderül, hogy a gyerekek ebben a korban azért már többnyire maguktól olvasnak. A kérdés arra kíváncsi, hogy felolvasnak-e a gyereknek, vagy inkább egyedül élvezi a könyvet. Ha valakinek ebben a korban felolvasnak, feltehetőleg nem tud jól olvasni, legalábbis nem annyira, hogy élvezze az olvasmányt. Előfordul, hogy egy gyerek azért kéri a szüleit, hogy olvassanak neki, mert nemszeretem könyvet pl. kötelező olvasmányt olvasnak, és így könnyebben beleéli magát a történetbe, az unalmasabb részeken átsegíti a szülő. Esetleg a könyv értelmezésében tud segíteni a felnőtt. Néha még kérik a mesék felolvasását is, ami a szülővel való meghitt együttlétet segíti elő. WALDORF-ISKOLA ÉNEK-ZENE TAGOZAT önállóan 13-86,6% 12-75% szülővel - 1-6,25% mindkettőt bejelölte 1-6,7% 1-6,25% nem válaszolt 1-6,7% 2-12,5% 3. táblázat: Olvasás önállóan, vagy segítséggel A következő kérdés: Mit olvastál utoljára? a jelenlegi helyzetre kérdez rá. A waldorfosok közül sokan jelölték meg a kötelező olvasmányt, aminek az az oka, hogy a felmérés idején járt le az elolvasásának a határideje. Az ének-zene tagozatosok a kötelező olvasmányt a nyári szünet idejére kapják, ezért ez most ez nem jelentkezett a válaszokban. A megoszlás a regénytípusok között igen hasonló. A kalandregények közé soroltam az elmaradhatatlan Harry Potter könyveket, amit szép számban olvastak mindkét iskolatípusban. Úgy tűnik, a lányregényeket a Waldorfiskolában jobban kedvelik, szépirodalmi és ismeretterjesztő műveket az ének-zene tagozaton olvastak többen. Közülük egy tanuló Shakespeare Macbeth-jét olvasta utoljára, ami különleges teljesítmény egy 11 éves gyerektől. Meg kell jegyezni, hogy a Waldorf-iskolában a kötelező olvasmány Hegedűs Géza: Az írnok és a fáraó c. műve volt, ami szintén szépirodalmi kategória. Mindkét iskolában volt 1 ill. 2 tanuló, aki utoljára a kevésbé igényes irodalomba tett kirándulást, viccek könyvét és képregényt olvasott. 4

5 Íme néhány gyakrabban előforduló könyvcím, az olvasott művek közül: Bakos Kinga Harry Potter; Winnetou; Jack London könyvek; Fiúk kizárva sorozatból több cím; Robin Hood; Tom Sawyer. A következő kérdés a motivációt próbálja felderíteni, vajon milyen céllal nyúlnak a könyvhöz. A válaszok között akadt olyan is, amelyből nem derült ki, hogy miért olvas a gyerek, pl.: mert szeretem a könyvet ; mert szeretek olvasni ; mert jó. Többen kimondott céllal olvasnak, pl. bővítik a szókincsüket vagy fejlesztik az olvasásukat. A válaszok között igen változatos okok bukkannak fel. WALDORF-ISKOLA ÉNEK-ZENE TAGOZAT szórakozás 10 5 tanulságok miatt - 3 szókincsfejlesztés miatt - 3 nem derül ki a válaszból 4 2 nem válaszolt - 1 unalomból - 2 terápiás céllal 1-5. táblázat: Te miért olvasol könyvet? Látható, hogy a változatosabb válaszok az ének-zene tagozat tanulóitól származnak, 6-an is kifejezték, hogy a szókincsbővítés vagy a tanulságok miatt vesznek a kezükbe könyvet. Ketten válaszolták, ha már unom magam, vagy, hogy elfoglaljam magam indíttatásból olvasnak. A waldorfosok egyértelműen szórakozásból olvasnak, ilyen válaszok születtek, hogy izgalmas, és kicsit kikapcsolódok a hétköznapokból ; mert leköt és izgalmas ; mert el tudom képzelni. Egy tanuló válaszolta, hogy ha szomorú, elfelejti tőle minden baját. Ezt a választ a terápiás céllal történő olvasáshoz soroltam. 5

6 A következő három kérdés az olvasási szokásokról faggatózik. WALDORF Bakos Kinga ÉNEK-ZENE % 5-31% % 7-44% % 2-13% % 1-6% többet 4-27% - egyet sem - 1-6% 6. táblázat: Hány könyvet olvastál már? A válaszokból az derül ki, hogy 4-5 könyvet már mindenki elolvasott 11 éves korában. Kivéve 1 diákot az ének-zene iskolából. Valószínű azonban, hogy egy könyvön ő is túl van, az előző évi kötelező olvasmányon. A legtöbben 10-nél is több könyvet olvastak. Az ének-zene osztály 44 %-a 11 és 20 db közötti mennyiséget olvasott. Különösen kiemelkedő a Waldorf-iskolában 4 diák, aki 50-nél is több könyvet vett már a kezébe. Ezzel összefüggésben megkérdeztem, hogy milyen gyakran vesz a gyerek a kezébe könyvet, mennyire tartozik a napi tevékenységei közé az olvasás. WALDORF ÉNEK-ZENE 1 nap 2 fő - 2 nap 2 fő 1 fő 1 hét 1 fő 4 fő 2 hét 3 fő 5 fő több hét 7 fő 4 fő 7. táblázat: Mennyi idő alatt olvastad el a legutóbbi könyvet? Úgy tűnik, mindkét iskolában egy hét alatt öten is kiolvasnak egy könyvet, ami szép teljesítmény. A kérdéshez hozzátartozik, hogy a Waldorf-iskolában ekkor volt napirenden a kötelező olvasmány, több diák ezt a könyvet olvasta utoljára. A kötelező olvasmányban, (Hegedűs Géza: Az írnok és a fáraó c. könyve) fejezetről fejezetre haladtak közösen megbeszélve az olvasottakat. Ez több hetet vett igénybe, ezzel magyarázható azok nagy száma, akik több hét alatt olvasták el a legutóbbi könyvet. Kíváncsi voltam arra is, hogy mennyi időt fordítanak a gyerekek egy nap az olvasásra. 6

7 A legtöbben mindkét iskolában napi egy órát szánnak olvasásra. A kérdés nem tért ki arra, hogy mit olvasnak (könyvet, újságot, képregényt, számítógépet) A következő kérdések már az élményekre kíváncsiak, vajon mennyire voltak maradandóak, mennyire mélyek az olvasás során szerzett benyomások. WALDORF-ISKOLA ÉNEK-ZENE TAGOZAT igen 8 10 nem táblázat: Szoktál-e könyvekről beszélgetni? Azokban, akik beszélnek az olvasmányélményeikről, mélyebb nyomot hagyott a történet, és ezt szívesen megosztják másokkal is. Általában a szülőkkel, barátokkal teszik ezt. Egy kislány válaszolta, hogy ő bárkivel képes könyvekről beszélgetni. Megkérdeztem azt is, hogy mik a kedvenc olvasmányok (melléklet 13. kérdés). A legtöbben az olyan kalandos könyveket szeretik, mint pl. a Harry Potter-sorozat, vagy a Winnetou, vagy a Robinson Crusoe. A második kedvenc regénytípus a lányregénynek nevezett, ahova olyan könyvek kerültek, mint pl. A fiúk kizárva -sorozat, vagy a Boszorkányok sorozat. Ide vettem a másik nagy kedvencet, az Erich Kästnerregényeket. Több helyen felsorolták a Két Lotti -t, a Repülő osztály -t vagy a Május 35 -öt. Ezeket a könyveket fiúk és lányok is olvassák, csakúgy, mint a Harry Pottert. Többen szeretnek állatokról szóló könyvet olvasni Az utolsó öt kérdés a könyvtárhasználati szokásokat próbálja meg felderíteni. Elsőként rákérdez, hogy a tanuló tagja-e valamilyen könyvtárnak, beleértve az iskolai könyvtárat is. WALDORF ÉNEK-ZENE igen 9-60% 8-50% nem 6-40% 8-50% 9. táblázat: Tagja vagy-e valamilyen könyvtárnak? A Waldorfos diákok 60 %-a tagja valamilyen könyvtárnak, az ének-zenések fele beiratkozott tag valahol. 7

8 Megkérdeztem azt is, hogy hány könyvtárnak a tagja a gyerek. Ha több könyvtárba is beiratkozott a diák, nyilvánvalóan többször jár könyvtárban, többet használja a könyvtári szolgáltatásokat. WALDORF ÉNEK-ZENE megyei 5 4 települési 1 - megyei és települési 3 - iskolai - 2 iskolai és megyei táblázat: Hány könyvtárba iratkoztál be? A Waldorf-iskolában most alakul az iskolai könyvtár, egyelőre kicsi állománnyal rendelkeznek. A szabályok még nem alakultak ki, ezért ott iskolai könyvtári tagságról még nem beszélhetünk. A Waldorf-iskolában aki könyvtári tag, az mind tagja a Veszprém Megyei Gyermekkönyvtárnak 1 gyermek kivételével. Ugyanígy az ének-zene osztály is 2 fő kivételével, akik csak az iskolai könyvtárba járnak. Fontos kérdés még, hogy, ha könyvtárba megy a gyerek, ott mit csinál. WALDORF ÉNEK-ZENE olvasott 4 2 tanult 1 3 gépen keresett - 1 könyvet kölcsönzött vagy visszavitt 5 2 játszott, beszélgetett táblázat Mit csináltál a legutóbbi könyvtárlátogatásodkor? A válaszokból úgy tűnik, hogy az ének-zene tagozatból azok járnak könyvtárba, akik ott tagok. Többnyire a klasszikus könyvtári szolgáltatásokat veszik igénybe, kölcsönöznek, olvasnak. A waldorfosok közül többen járnak könyvtárba, azok is, akik nem tagok ott. De beszélgetnek, játszanak (ezt beiratkozás nélkül is megtehetik a megyei könyvár előterében), forró csokit isznak. Akik tagok ott, azok általában több tevékenységet is megjelöltek, és nem csak kimondottan a könyvek miatt járnak oda. Néha a barátokkal, osztálytársakkal együtt töltik ott a szabadidejüket. 8

9 Az utolsó kérdés: Mi a jó a könyvtárban? WALDORF mert sok könyv van benne játékok miatt 2 - videó miatt 1 - mert van benne lift 1 1 nem tudja 3 - mert van benne számítógép - 2 semmi nem jó benne táblázat Mi a jó a könyvtárban? Bakos Kinga ÉNEK-ZENE Többen válaszolták azt, hogy azért szeretnek könyvtárba járni, mert ott csönd van, és zavartalanul lehet olvasni. Szeretnek videót nézni, és számítógépezni, elsődlegesen azonban a könyvtár könyvköcsönzés, helyben olvasás szolgáltatását használják ki. Az előző kérdéssel együtt vizsgálva azonban látható, hogy a gyerekek egyéb dolgokat is szeretnek a könyvtárban, csak úgy összeülnek itt, játszanak, beszélgetnek. Szeretik, ha mindezt kulturált körülmények között tehetik. Úgy tűnik a könyvtár ebben a tekintetben egy kicsit átveszi a régi művelődési házak szerepét. Összefoglalás: Mindkét iskolatípusba hasonló családi hátterű gyerekek járnak. Elsődlegesen a városi, jól szituált értelmiségi szülők íratják be gyerekeiket a Waldorf ill. az ének-zene tagozatos iskolába. A hasonló szocioökonómiai státusz miatt a válaszokból nem ugrott ki markáns különbség az olvasási szokásokat illetően. Mindkét iskolában ösztönzik a gyerekeket a könyvek használatára. Az önálló ismeretszerzésre való nevelésben sok támogatást nyújthat a gyermekkönyvtár. A társadalmilag hasznos tudás gyorsan változik, ezért a hagyományos ismeretközlő feladatok mellett minden általános iskolás tanulót el kellene juttatni oda, hogy a legfontosabb információkat önállóan meg tudja szerezni. A NAT célkitűzései megfogalmazzák ezt (URL: A gyerekek az informatika tantárgy keretében tanulnak számítógépes adatkezelésről, keresőkérdések megfogalmazásáról, a jártasság és készség kialakítására azonban kevés idő jut. Ebben lehet segítségre a gyermekkönyvtár. Itt lehet biztosítani a sok gyakorlást, mert ez a módszer visz közelebb az ismeretszerzés készséggé válásához. Az egyszerű feladatok megoldása nyomán hamar sikerélményhez jutnak a gyerekek. A gyermekkönyvtárban az is lehetséges, hogy egyéni ütemben, életkorhoz és ismeretszinthez igazodjon a segítség. Több évi kitartó gyakorlás, egyéni foglalkozás nyomán aztán kialakulhat a gyerekben az a felismerés, hogy a könyvtár több mint az információhordozók összessége. 9

10 IRODALOMJEGYZÉK Könyvek: 1. Nagy Attila Katsányi Sándor: Olvasáslélektan és pedagógia. In: Könyvtárosok kézikönyve 4. Osiris kézikönyvek sorozat. Budapest, Dr. Tóth László: Az olvasás pszichológiai alapjai. Pedellus Tankönyvkiadó. Debrecen, Folyóiratcikkek: 3. Benczik Vilmos: Az olvasás alkonya? Miért (nem) olvas a gyermek? Fordulópont sorozat. Pont Kiadó, Budapest, 1999/2-3. sz. 4. Nagy Attila: Tiffany vagy Baradlay Jenő. A éves korosztály olvasási kultúrájának változási tendenciái. Könyv, könyvtár, könyvtáros. 1999/5. sz. 5. Pukánszky Béla: Újraolvasó: A nevelés lényege: nem nevelünk Gondolatok Ellen Key könyvének olvasása közben -. Új Pedagógiai Szemle 1999/10.sz. 6. Réz Ferenc: Posztmodern kavalkád. Új Pedagógiai Szemle, 2000/10. sz. 7. Sonnevend Péter: Olvasás a kilencvenes években Válságban az olvasás? Fordulópont sorozat. Pont Kiadó, Budapest, 2000/8. sz. 8. Vári Péter-Auxné Bánfi Ilona-Felvégi Emese-Rózsa Csaba- Szalay Balázs: A PISA 2000 vizsgálatról. Új Pedagógiai Szemle, Internet cím: 9. URL: PISA mérések. Letöltés időpontja: URL: Nemzeti Alaptanterv október 10. Letöltés időpontja: április 8. 10