Miért bio? És egy sokkal profánabb indok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Miért bio? És egy sokkal profánabb indok"

Átírás

1 A kert mindig változó, eleven tér, amelyet az emberi gondoskodás éltet. Az emberiség története során a kert összekötő kapocs a makrokozmosz és mikrokozmosz között. Szimbóluma a teremtett paradicsomi állapotnak és az ember által megművelt, létrehozott földi térnek.(herczeg Ágnes) A kert kihasít a természetből egy darabkát, ugyanakkor össze is köti a gazdálkodót a természettel.(garami Márta) Biokert A Nagymamám és az a sok parasztasszony, akik a faluban gondozták a zöldségeiket, virágaikat, mind biokertben nevelték az élelmiszernek és dísznek való növényeket, csak ők nem hívták biokertészetnek tevékenységüket. Egyszerűen csak figyeltek a természetre: az elültetett növények viselkedésére, egymásra gyakorolt reakcióikra, a környezeti feltételek hasznosítására, stb. Nem volt motoros kapagépük, nem voltak vegyszereik, de voltak jól bevált vetőmagjaik, amiket évről évre újra lehetett vetni, helyi fajtáik, amik alkalmazkodtak a helyi viszonyokhoz, s figyelmük az élő természetre. Vetettek, palántáztak, kapáltak és húzkodták a gyomokat, a szép termésből pedig magokat és vetőburgonyát tartalékoltak a következő évi ültetéshez. Amikor azonban megjelent a Matador a kiskertekben is, amivel a krumplibogár ellen kiválóan lehetett védekezni, ez a régi békés viszonyrendszer felborult. Sokszor a biztos hatás érdekében vastagon porozták a burgonya zöld hajtásait, és senki nem sejtette, hogy ez a szer milyen hosszú ideig kísért majd a természetben, meglágyult tojáshéjak, abnormális nemi fejlődés és rákos megbetegedések formájában. A szer betiltása után (Magyarországon a világon először, 1968-ban tiltották be a DDT használatát) 40 évvel még mindig vannak meglepetések, melyek a kutatások eredményeként e szer és maradványainak káros hatásait mutatják. Időközben a kertészeti tevékenység is megváltozott: új fajták, új magvak, új eszközök és töménytelen vegyi anyag (műtrágyák és növényvédőszerek) került a falusi kertekbe is, sokszor anélkül, hogy az alkalmazásukhoz szükséges tudás birtokába kerültek volna a termesztők. (Az új, F1 hibrid fajták magját nem lehet továbbtermeszteni, a vegyszerek adagolásának szigorú szabályai vannak, a műtrágyák nem oldják meg a tápanyagpótlás problémáit, stb.) A talajélet erősen károsodott, a rosszabb terméseredmények és a felszaporodó betegségek még több kemikália bevitelét sugallták, tovább rontva a helyzetet, és nehezítve az egészséges élelmiszerhez való hozzáférést. Az az illúzió, hogy a falusi portákról a városi piacokra került termények egészségesebbek, mint a nagyüzemi termesztésből származók, azonban jó ideig még tartotta magát. A nagy kereskedelmi központok megjelenésével csökkent a piacok jelentősége és a vásárlók közül sokan elpártoltak a piacoktól, ahol már egyébként is kevesebb őstermelő jelent meg a portékájával, hiszen sokan közülük is inkább a nagy áruházakban vásárolták meg a szemre tetszetős zöldségféléket. Időközben jelentős értékváltás tanúi is lehettünk: a fejlett társadalmak fogyasztóiban felértékelődött az egészség, tudatosult a környezeti kockázat és megerősödött egy olyan lakossági csoport, akik megelégelték a nagybani értékesítésből származó egyen zöldségek és gyümölcsök választékát, új, friss ízeket s nem utolsó sorban egészséges, vegyszermentes árut szerettek volna. Ez az igény és a biogazdaságok gyarapodó termelése kényszerítette ki néhány nagyvárosban a biopiacok megszervezését és megerősödését. A biopiacokon nem

2 egyszerűen adás-vétel történik, hanem a leglényegesebb, hogy termelő és eladó között érdemi kapcsolat alakul ki, és ez a bizalom még az ellenőrzött ökológiai gazdaságból származó termék címkén túl is erősebb biztosítéka annak, hogy a piacra vitt termékeket valóban egészséges környezetből, egészségkímélő módszerrel állítják elő. Ezzel a folyamattal párhuzamosan egyre nő azok száma is, akik kis földterülethez jutva, biominősítés nélkül is igyekszenek a maguk és családjuk számára egészséges élelmiszert előállítani, mint természetközeli amatőr kertészek. Bár az ő terményeik nem viselik a hivatalos bio vagy öko jelzőt, de a tudatosan használt, környezetkímélő módszereik segítségével ők is organikus terméket állítanak elő. A szép emlékű falusi kertekben pedig a megnövekedett vegyszerárak és az erős hatású permetszerek beszerezhetőségének korlátozása miatt csökkenni kezdett a kemikáliák használata és talán lassan regenerálódik a termőterület, és a régi-új biokertekben újra egészséges növények fejlődhetnek. Miért bio? A bevezetőben említett makro- és mikrokozmosz közti kapcsolatok leginkább az organikus gazdálkodás által válnak nyilvánvalóvá. A paradicsomi állapot keresése, a környezet, az élő szervezetek és élettelen alkotók által megvalósítandó harmóniára való törekvés a kiindulópontja egy biokertnek is, amit bár az ember létesít, de igyekszik azt a környező természet szerves részévé tenni, mintegy azzal egységesíteni. És egy sokkal profánabb indok A néhány arasz vastagságú termőföld nagyon vékony rétege a bolygónknak Az ásványi anyagokból, levegőből, vízből és szerves anyagokból álló föld-héj tartja fenn az életet, hiszen ez biztosítja a táplálékok döntő részét, amely nélkül csak rövid ideig élhet az ember. John Crawford ausztrál kutató szerint akár 60 év alatt elfogyhat a termőtalaj a föld túlhasználata, a túltermelés okozta erózió (erdőirtás, monokultúrás termesztés, lejtős területek intenzív művelése, stb.) és a klímaváltozás miatt. Becslése szerint évente 75 milliárd tonna talaj veszik el világszerte, és mára a világ termőtalajának 80 százaléka mérsékelten vagy jelentősen erodálódott. Európában jelenleg 17-szer gyorsabban pusztul a talaj, mint ahogy közben épül vagy helyreáll. A talajpusztulás egyúttal az élelmiszerárak megugrásához és globális élelmezési válsághoz is vezethet. A történelem során számos társadalom szembesült már az intenzív mezőgazdaság miatt a föld kimerülésével, a folyók eliszapolódásával, az elsivatagosodással. A természeti kincsek felélése rendre az adott civilizáció hanyatlását vonta maga után hacsak nem sikerült elvándorlással, vagy újabb területek meghódításával új erőforrásokra szert tenni. Csakhogy ma már alig vannak szűz területek, nincs hová továbbállni, ideje lenne komolyabban venni a fenntarthatósági szempontokat, és azt, hogy a gondok megoldásának egyik eleme a biogazdálkodás lehet! A gazdálkodás alapja nem a talaj, hanem a termőtalaj, mely kialakulásához év kell az alapkőzettől és a mikroorganizmusok tevékenységétől függően. Humusz nélkül a talaj csak finomra őrölt szikla - tartja a mondás - amely jól mutatja, hogy a szerves anyagokból álló humusz adja a talaj termékenységének lényegét. A humusz kialakításában, fenntartásában és folyamatos újraépítésében pedig nélkülözhetetlen szerepet játszanak a talajban rendkívül nagy számban és fajgazdagságban élő mikroorganizmusok. Egy kis marék földben bizonyosan több baktérium él, mint ahány ember benépesíti a földet. Így a természetközeli állapotok elérése

3 nem lehetséges másként, mint hogy megvédjük, vagy éppen újraélesszük ezt a talajéletet, s ehhez a tevékenységhez az egyik lehetséges út a bio- vagy más néven ökológiai termesztés. Milyen egy biokert? Talán sokak gondolatában a biokert szó hallatán még mindig a kukacos alma, vagy éppen férges sárgarépa termőhelye asszociálódik. Valójában azonban a biokertben olyan megkülönböztetett minőségű árut állíthatunk elő, melyek szintetikus vegyszerektől mentesek, egészséges táplálékot adnak és előállításuk során a természeti környezetet a lehető legkevésbé igyekszünk terhelni (a hulladék újrahasznosítása, helyi erőforrások használata, stb.). Ez persze azt sem jelenti, hogy egy biokertben minden magától és magára hagyva fejlődik, nincs szükség semmilyen gondos ápolásra. Éppen a biotermékek előállítása kíván sok kézi munkát és gondosságot. Ha másként szeretnénk definiálni a kérdésre a választ, azt is mondhatnánk: a biokert olyan termőhely, ahol káros szermaradványoktól mentes, remek ízű és zamatú, jól tárolható termés fejlődik, melyből természetes úton feldolgozva, esetleg konzerválva egészséges, magas biológiai értékű élelem állítható elő. A biokertben nem az a cél, hogy csupán az idén legyen bő termés, mégpedig úgy, hogy a termőföldet kizsaroljuk, hanem a megbízható, jó termőképességű talaj fenntartása, a viszonylagos természeti egyensúly megteremtése az, amire törekedni kell. Már a biokert kialakítása, létesítése során is figyelni kell a természeti tényezőkre: domborzatra, talajra, széljárásra, hiszen mind olyan feltételek, melyek befolyásolják a termeszthető növények faját, fajtáját, a művelés mikéntjét. Néha egy biokert látszólag rendezetlenebb látványt nyújt, mint egy díszkert, de a biokert is lehet látványosság esztétikai értelemben is, azon túl, hogy hasznos. A növényfajok és fajták sokfélesége, a fűszer-és gyógynövényekkel, egynyári virágokkal vegyes zöldségkiültetések variációja, a virágzó, majd termő gyümölcsfák látványa, de a hagyományos értelemben gyomnövénynek tartott, ám a biokertben hasznot hozó növények jelenléte együttesen talán még teltebb élményt nyújt, mint egy mesterségesen kialakított és nagy energiákkal fenntartott díszkert. A biokertben szívesen látott vendéggé válik a cickafark, a zsurló, a katáng, a csalán, a pitypang, a tyúkhúr, a bársonyvirág. Egy tarka saláta ágyás, vagy egy szép, virágzó és illatos fűszernövény ágyás ugyanolyan szép eleme a kertnek, mint a dísznövényeké. Egy biokertben nincs szükség műtrágyára és szintetikus vegyszerekre, mert a tápanyagpótlást szerves trágyával, a termesztett növények védelmét jóllehet veszteségeket is elszenvedve pedig természetes alapanyagokkal (növényi levek, elemi réz, kén, stb.) és a természeti egyensúlyra való törekvéssel (természetes ellenségek kihasználása, riasztó hatású növények telepítése, stb.), valamint sok kézi munkával valósítják meg. Egy biokert azonban nemcsak fáradságos munkát jelent, hanem felüdülést, kikapcsolódást, a természet változásának, a beavatkozásokra adott válaszoknak a folyamatos figyelemmel kísérését és ezáltal a folyamatos tanulást is. Földművelés ásni vagy nem ásni? Amikor a gyűjtögető ember valamely, számára kedves növényt a lakóhelye közelébe vitt, hogy ott termessze, minden bizonnyal az első tevékenysége volt, hogy valamilyen módon a telepítéshez előkészítse a talajt, azaz megművelje a földet. Az idők folyamán a földművelés tevékenysége sokat változott az adott kor szükségleteitől és technikai fejlettségétől függően. Voltak és vannak irányzatok azonban, melyek a minimális talajművelést, vagy éppen a nonculture módszert hirdetik. Akármilyen irányzatok is erősödnek meg időről időre, a

4 talajművelésnek az kell legyen a célja, hogy jó szerkezetben és életben tartsa a talajt, hogy a benne fejlődő növények egészségesek és ellenállók legyenek. Ha a biokert talaja kedvezőtlen szerkezetű, vagy új terület feltörését végezzük, vagy számunkra kedvezőtlen gyomoktól szeretnénk szabadulni, mindenképpen ásóval kell megforgatnunk a földet.(a tarackkal erősen fertőzött területeken azonban fontos, hogy a feldarabolt növényhajtásoktól meg kell tisztítani a hantokat!) Ekkor a földbe került növényzet szervesanyaggal gazdagítja a talajt, és szerkezetileg is módosítja azt. Ha az altalaj silány, de jó termőréteg borítja, az ásás során csak meg kell emelni a hantot, és nem kell azt megfordítani, így a termőréteget nem hantoljuk el. Jó szerkezetű vályog és laza talajokon pedig elég, ha ásóvillával forgatás nélkül lazítjuk a talajt. Az ásás, bár eléggé megrögzült szokás a kertművelésben, azon kívül, hogy nagyon fárasztó munka, hátrányos is lehet, ha a trágyát, vagy komposztot kb. 25 cm mélyre beássuk a talajba, mert ezzel elvágjuk azt az oxigéntől, és a talaj felsőbb rétegeiben élő mikroorganizmusoktól, amelyek segítenék az elbomlásukat. A növény így csak egy év múlva tudja a trágya tápanyagait hasznosítani, amikor az, az újabb ásás során a felszínre kerül, és helyét a friss komposzt vagy trágya foglalja el a mélyebb rétegekben. A legtöbb növény táplálékfelszívó gyökere a talaj felsőbb rétegeiben helyezkedik el, ahol a hasznos talajbaktériumok 80 százaléka is él (a felső cm-en). Gyakori ásással újra és újra aláforgatjuk ezt az élő réteget és felszínre hozzuk a gyommagvakat. A rendszeresen alkalmazott talajtakarás, komposztterítés, zöldtrágyázás idővel segít a morzsalékos, jó szerkezetű és tápanyagban gazdag termőréteg kialakításában, így a fáradságos ásás elhagyhatóvá válhat. Az ilyen, élő és tápanyaggal ellátott talajban a férgek végzik el helyettünk az ásás műveletét, méghozzá folyamatosan és nagyon hatékonyan. A giliszták alagútjainak segítségével történik a megfelelő mennyiségű és minőségű szellőztetés, valamint vízelvezetés. Ürülékükből pedig bejutnak a talaj felső rétegeibe a nélkülözhetetlen nitrátok, foszfátok és a kálium, más élettanilag hasznos anyagokkal együtt. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban is nagy szerepe van a hagyományos talajművelési módok újragondolásának, hiszen a kedvező talajállapot kialakítása mellett fontos szempont a talaj nedvességállapotának az őrzése, a veszteségek csökkentése. Márpedig a jelentős földbolygatással járó beavatkozások a párolgás fokozását, ugyanakkor a talajban őrzött széndioxid felszabadulását is eredményezhetik. Csökkenti viszont a párolgási veszteséget a sekély sarabolás, kapálás, felszíni gereblyézés, hiszen a kis talajkapillárisokat megszakítva elvágjuk a felfelé áramló víz útját. Tápanyagpótlás Trágyázásra a biokertben is szükség van, azonban itt csak szerves (növényi és állati eredetű) trágyát, esetleg ásványi kiegészítőket használhatunk, a műtrágyák alkalmazását kerülni kell. Jól hasznosíthatjuk a hagyományos gazdálkodásból származó érett istállótrágyát, valamint a saját magunk által is előállítható komposztot. A hagyományos paraszti gazdaságokban a közepes termőképességű földeket általában 3 4 évenként trágyázták (elsősorban a tápanyagigényes növények talaját dúsították). A szarvasmarha és a sertéstrágya a nagy víztartalom miatt lassan erjedő, ún. hideg trágyák. Hatásuk ennél fogva lassú, de hosszabb ideig, 3-4 évig tart. A trágya gyors lebomlását elősegítő talajokra (erősen meszes és homoktalajok) a szarvasmarhatrágya a legjobb. Kötött, nedves vagy hideg talajra a nagyobb nitrogén- és kisebb víztartalmú, hevesebb hatású, ún. meleg trágyák valók. Ilyen a lovak és juhok trágyája. A baromfiak trágyája szintén nagy nitrogéntartalmú, ezért a gyorsan felszabaduló tápanyag könnyen levélperzselést okozhat. Helyesebb komposztálva vagy földdel keverten kijuttatni. Az állati eredetű szerves trágyákat

5 ősszel kell kiszórni (100 m2-re 2- (homoktalajon) és 4 q (kötött talajon) között) és ugyanakkor sekélyen be is kell munkálni a talajba. Komposztálás Ha kertünkben sok a gyomnövény, az annak a jele, hogy a talaj igen termékeny, tehát ez jó jel. De ha a kert üres és sivár, a virágok sem fejlődnek szépen, akkor ott a talajjal van gond, vagyis nincs megfelelő termőréteg. Ilyenkor fel kell javítani a talajt, akár úgy, hogy egy teljesen új réteget terítünk szét, vagy a talajba érett marhatrágyát forgathatunk, de a komposzt is jó megoldás, hiszen ingyen van, a hozzávalók folyamatosan rendelkezésre állnak, így az érett komposzt utánpótlásával sem lehet gond. A komposztálás egy biokertben alaptevékenység. A komposztálás során olyan anyagot állítunk elő, mely nemcsak tápanyagot pótol, nemcsak a talaj szerkezetét javítja, hanem segítségével a talaj élő mivolta is fenntartható, ez pedig a termesztett növények szempontjából talán a legfontosabb. Mellesleg, komposztálással a háztartásban keletkező szerves eredetű hulladék is újrahasznosítható. A komposzttal termelt zöldségfélék, szemben a hagyományos műtrágyás technológiával, kevesebb nitrátot, viszont több vitamint tartalmaznak és eltarthatóságuk is jobb. A komposzt javítja a növények ellenállóképességét is. Hogyan komposztáljunk? Fontos, hogy a kert egy félreeső területén, lehetőleg félárnyékos helyen hozzuk létre a komposzt-tárolót, melyet legjobb, ha már induláskor három rekeszesre tervezünk, hogy mindig legyen pihentetetett érett komposztunk a félkész és a friss szervesanyag mellett. Semmiképp ne ássunk gödröt a földbe, mert akkor csak egy rothadó szeméthalmot kapunk. A jó komposzttároló alja és oldala átjárható, hogy a hasznos mikróbák, rovarok, giliszták és a levegő bejussanak a zöld javak közé. A jó komposzt lényege, hogy ne kapjon se túl sok, se túl kevés nedvességet. Nyáron a kiszáradás veszélye miatt, ha kell, öntözzük meg. Hideg időben a felhalmozott szerves anyag könnyen berohad, ilyenkor érdemes lazító anyagot, pl.: forgácsot is rétegezni, vagy kicsit megemelgetve átszellőztetni a felső réteget. A túlságosan esős időjárás idején érdemes letakarni a tárolót, mert az eső a felső réteget összetömörítve elzárja azt az oxigéntől és korhadás helyett inkább rothadás indul be, vagy éppen a sok csapadék könnyen kimossa a tároló tartalmát. Néha villával forgassuk át a komposztot, hogy jól átszellőzzön és átkeveredjen, majd a felhasználás előtt rostáljuk át. A komposzt menedéket adhat pl. a sünnek, békáknak, ezért forgatás előtt nézzük át a komposztot! Ha a komposztáló bűzlik, nem korhadás, hanem rothadás történik. A hibát a komposzthalom átforgatásával és némi zeolit vagy kevés gipsz bekeverésével javítani lehet. Mi kerüljön a komposztba? A friss halom aljára helyezzünk el faágakat, hogy az alsó rész is jól szellőzzön. A komposztra kerülő anyagok összeválogatásánál figyeljünk arra, hogy legyen zöld (nitrogénben gazdag és nedves) és barna (szénben gazdag és száraz) hulladék egyaránt, hogy a szervesanyag bontását végző mikroszervezetek nitrogén és szén-szükségletét biztosítani tudjuk. Ha finom szemcséjű anyagot teszünk a komposztra, érdemes azt durvább és stabilabb szerkezetű anyaggal keverni. A komposzttárolóban minden, a biokertben keletkezett növényi hulladékot (falevél, nyesedék, lenyírt fű), illetve a háztartásban keletkezett szerves hulladékot (tojáshéj, kávézacc, teafű, zöldségek, gyümölcsök héja) komposztálhatunk, de a beteg növényi részek és a felmagzott gyomnövények, valamint az ételmaradékok ne kerüljenek a

6 komposzthalomba. Ugyancsak kerülni kell a vegyi anyagokkal szennyezett anyagokat (pl. gombaölőszerrel kezelt faforgács), a műtrágyát, a növényvédőszer maradványokat tartalmazó növényi részeket és csomagolóanyagokat. A komposzt dúsításához használható a fahamu, vagy akár kőzetliszt is. A komposztálást bizonyos gyógynövények serkentik, belőlük aktivátort készíthetünk. Csalán, cickafark, pitypang, kamilla, útifű, martilapu, macskagyökér és árvacsalán szárított drogját egyenlő arányban kell összekeverni, elmorzsolni, majd a szárdarabokat eltávolítva mozsárban porítani és a finom por már vékony rétegben rászórható a komposzt-halomra, de elkeverhető a teljesen érett komposzttal is. A jó komposzt akár 8-10 hónapig is érik. A komposzt felhasználása A komposzt akkor felhasználható, ha kellően összeesik, az alkotó részek eredeti formában már nem ismerhetők fel, a színe sötét barna és az illata az erdei földre hasonlít. Gyümölcsfákhoz és cserjékhez a darabos komposzt is kiváló talajtakaró, melyet ősszel kell kijuttatni. A veteményhez, vagy a palántázáshoz a rostált érett komposztot a vetőbarázdába vagy az ültetőgödörbe kell finoman bekeverni. A komposztot sosem szabad túl mélyre ásni, mert akkor a növények nem tudják hasznosítani, illetve a komposztban élő szervezetek nem kapnak elegendő oxigént, így akár el is pusztulhatnak. Talajtakarás, Mulcsozás A komposztálás mellett a biokertek másik fontos ismérve a talajtakarás, bár még sok kertész számára ez kevésbé ismert gyakorlat. A talajtakarással nagyon sok kerti munkától kímélhetjük meg magunkat. Ezek közül is az egyik legtöbb bosszúságot okozó kerti munka a gyomlálás. Ha tavasztól őszig elvégezzük a talaj takarását, a gazokat és gyomokat is a felére lehet csökkenteni. Sőt, ha kitartóan mulcsozunk, még a földművelés nehéz munkája is könnyíthető. Az éghajlati szélsőségek fokozódása közepette e tevékenység jelentősége még tovább nő, hiszen így lassítható a talaj kiszáradása, ennek következtében kevesebb öntözésre, így kevesebb vízre van szükség. Az öntözés vagy a csapadék által talajba szivárgó nedvességet hosszabb ideig őrzi a mulcsozott terület. Ugyanakkor a takaróanyag felszíni komposztálódása miatt nő a talaj tápanyagtartalma, javul a szerkezete is. A mulcsozott talajt kevésbé rongálja a víz és a szél eróziója, tehát a termőréteg védelemben is fontos szerepet játszik. A talajtakaró kedvező mikroklímát teremt a növénynek, egyúttal a talajt nyáron hűvösebben, míg télen melegebben tartja. A talajtakarást ellenzők gyakran mondják, hogy a mulcsban búvóhelyre lelnek kártevők és rágcsálók is. Ez persze igaz, de nem csak káros, hanem a biokert számára hasznos élőlények is megtelepszenek a mulcsban, szinte hemzsegnek benne a giliszták. A rágcsálók ellen pedig dió vagy gyalogbodza levelével érdemes a takaróanyagot keverni, ami riasztóan hat a pockokra és egerekre. A mulcsozás különösen jó eredménnyel alkalmazható a laza talajokon. Kötött, agyagos talajon a kiszáradás és a talajkérgesedés megelőzésére jó hatású. Vannak olyan esetek azonban, amikor megfontolandó a talajtakarás alkalmazása: kötött talajba frissen ültetett palánták teljes takarása palántadőlést, rothadást okozhat. Így a palánták takarásával vagy várni kell, míg megerősödnek a növények, vagy a palánták körül takaratlanul kell hagyni egy 10 cm átmérőjű kört. A vizes, ártéri, mély fekvésű területeken a mulcsozás csak a talaj kiszárítása után alkalmazható, különben a nedves felszínre terített mulcs berohad és mérgezi a felső talajréteget.

7 Hogyan történik a mulcsozás? Először gereblyével vagy kapával fel kell lazítani a talajt (erre kötött talajon kifejezetten ügyelni kell!) és ki kell szedni minden gyomot vagy gazt. Évente háromszor érdemes elvégezni a talajtakarást: tavasszal, nyáron és ősszel, hiszen közben a takaróanyag le is bomlik és eltűnik a felszínről. Az előző, még el nem bomlott maradványokra nyugodtan teríthető a következő réteg. A humifikálódás általában 2-3 hónap alatt lezajlik. Nyáron, ha sok a csapadék, a szokásosnál vékonyabb rétegben kell a mulcsot kiteríteni, hogy megelőzzük a mulcsanyag rothadását és a csigák megtelepedését. Mulcsozhatjuk a sorközöket, a ritkábban álló egyedek körüli talajfelszínt, a már lekerült termények üresen maradt sorait, de az ágyások közötti járófelületet is. Célszerű télre is takarni az ágyások talaját. A takaróanyag alatt a talaj nyirkos és laza, kevésbé hűl le, így a talajélet télen is aktív marad. Gyümölcsfák mulcsozásánál figyelembe kell venni, hogy a tápanyagot felszívó gyökerek a korona-vetület vonalában, vagy attól még kintebb szövik át a talajt, így a mulcsanyagot is ebben a zónában érdemes kiteríteni, nem a fák törzse körül kell felhalmozni. Az ősszel frissen ültetett gyümölcsfák környékét nem szabad semmilyen talajtakaró anyaggal fedni, mert az a mezei pocok elsőrendű téli búvóhelye, és télen képes a csemetét elpusztítani. Tavaszi ültetéskor viszont nyugodtan takarhatjuk a csemete környékét bármilyen szerves anyaggal, hiszen ezek az anyagok a gyomosodástól és a kiszáradástól védik a fiatal fácskát. Leggyakrabban alkalmazható talajtakaró-anyagok Gyakori és szomorú látvány, amikor a kertben keletkezett fűnyesedéket vagy a lehullott őszi leveleket-ágakat elégetik, pedig ezek a komposztáláshoz vagy a talaj takarásához kiválóan felhasználhatók lennének. A mulcsozáshoz szerves és szervetlen eredetű anyagok is felhasználhatók, de egy organikus gazdaságban törekedni kell arra, hogy lehetőleg a helyben megtermelt mezőgazdasági melléktermékek hasznosuljanak ily módon (pl. fűnyesedék, szalma, szőlőtörköly, fűrészpor, stb.). A sok szenet tartalmazó mulcsanyagok (kukoricaszár és csutka, szalma, fűrészpor, száraz nyesedék) alkalmazásakor érdemes nitrogénben gazdag anyagokat (lucerna és lóhereszéna, szerves trágya, friss, zöld növényi részek) is használni, hogy a sok cellulóz lebontását végző talajbaktériumoknak megfelelő mennyiségben álljon rendelkezésre a nitrogén is, különben a talajban lévő nitrogént vonják el a kiültetett növények elől. Fűnyesedék A legkönnyebben elérhető olcsó alapanyag. Fonnyasztott vagy szárított állapotban a legjobb felhasználni. Nagyon magas a foszfor és kálium tartalma, gyorsan humifikálódik. Konyhakerti növényeknek és dísznövényeknek, valamint földiepernek is kiváló takarója. Avar és lomb Az avart és a lombot is érdemes felaprítani felhasználás előtt, mert az csapadék hatására összetapad és lefojtja a talajt. Bomlása lassú. Ha nem tudjuk összeaprítani érdemes szalmával keverni. Fenyőtű és fenyőkéreg A szamócának a legjobb talajtakarója. Javítja a gyümölcs ízét és ellenállóvá teszi a gombabetegségekkel szemben. A lucfenyőtű takarásból 2-3 cm vastagságú is elég.

8 Fenyőkéreg főként a savanyú talajt kedvelő növények számára ideális, mint pl. a hortenzia, áfonya, de lassú lebomlása miatt hasznos az ágyások közti járófelület takarására is. Félig érett komposzt A konyhai hulladékból, avarból készített komposzt az egyik legjobb talajtakaró. Viszonylag kevés is elég belőle. Kukoricacsutka és szár Mulcsozásra 4 cm-nél kisebb darabokra aprított formában kell használni. A magas cukortartalom miatt a talaj mikroorganizmusaira serkentőleg hat. Vegetációs időben zöld hulladékkal, pl. fűnyesedékkel kell keverni. A felszecskázott kukoricaszárból kitűnő fagy elleni védőréteget képezhetünk, ha 7-10 cm vastagon terítjük. Fűrészpor Tiszta mulcs, és aránylag olcsó is. Nem tartalmaz gyommagvakat, könnyen kezelhető, de csak natúr (vegyszerrel nem kezelt, nem olajos) fűrészport használjunk a biokertben. A puhafák fűrészpora jó takarója a bogyósgyümölcsöknek, a keményfa-fűrészpor pedig az almásokra van jó hatással. Szalma Lassan bomló anyag, melyet jó, ha nitrogén tartalmú anyaggal tudunk vegyíteni (lucerna vagy lóhere széna). Szamócásban alkalmazva megóvja a gyümölcsöt a felverődő sártól. Használható a bogyósok (ribiszke, egres, málna) takarására is cm vastagságban hatékony. Gyomok A gyomok is lehetnek talajtakarók, de mindenképpen még virágzás előtt használjuk őket. Kiváló mulcsanyag pl. a tyúkhúr, vagy a csalán a hajtásokat levágva, vagy gyökerestől kihúzva terítsük a talajra. A csalán vasban gazdagítja a talajt, jó hatással van a paradicsomra. A porcsinfű nedvdús hajtásai ugyancsak használhatók talajtakarásra. Egyéb kerti maradványok A friss vagy éppen leszáradt, de egészséges növényi részek szintén hasznosíthatók takarásra. Jó hatású a hüvelyesek aprított szára, vagy éppen a paradicsom leszedett hajtása és levele. A mulcshoz kevert gyógyító növények (körömvirág, zsálya, csalán, nadálytő, bazsalikom, borsfű, stb.) aprított hajtásai különösen kedvezőek. Zöldtrágyázás A biokert nagyon hasznos talajjavítási módszere lehet a zöldtrágyázás, amelyhez bizonyos növényeket hívunk segítségül. Némely növény jobban javítja a talaj minőségét, mint bármely kemikália, segítségükkel pedig néhány talajhibát is orvosolhatunk. A zöldtrágyázással a talaj levegő, víz és hőmérséklet szabályozását módosíthatjuk. A hüvelyes növények pl. nitrogénnel is dúsítják a talajt. A mélyen gyökerező fajok lazítják és levegővel látják el az alsóbb rétegeket is. A zöldtrágyázás során egyes növényfajokat csak azért termesztünk kertünkben, hogy még zöld leves állapotukban beforgassuk azokat a talajba. A zöldtrágyanövények jó szolgálatot tesznek a hagyományos kertészeti technológiáról a biotermesztésre való átállás során is. A

9 zöldtrágyázás ma még kevésbé gyakori talajjavító eljárás, pedig érdemes minden kertben alkalmazni. A zöldtrágya takarja a talajt, védi annak szerkezetét, megakadályozza, hogy kimosódjanak a talajból az ásványi anyagok, és a gyomokat is elnyomja. A fő hatása azonban, hogy beforgatva a zöldtrágya számtalan tápanyaggal tölti fel a talajt, és több szerves anyagot is képes megkötni. Hogyan lehet zöldtrágyázni? Első lépésként válasszuk ki a megfelelő növényt, amely lehet fehérmustár, repce, lóbab, körömvirág, vagy akár spenót is. Kertünknek azt a részét, ahonnan lekerült a termény, és már nem ültetünk helyére más haszonnövényt, tisztítsuk meg, gereblyézzük el, majd egyenletesen szórjuk ki a zöldtrágya-magokat. Innentől kezdve kétféle eljárást is választhatunk. Ha a növények elérik a 15 cm magasságot, és még nem érlelnek magot, egy ásóval egyszerűen beforgathatók, így minden fontos tápanyag visszajut a talajba. Ha erre nincs időnk, hagyjuk ott télire lefagyni a növényeket. Tavasszal csak gereblyézzük a talajba a növényi maradványokat, kissé lazítsuk fel a talajt és máris ültethetjük bele az új növényeket. Az előzőekből már talán kitűnt, hogy a zöldtrágyázást végezhetjük ősszel vagy kora tavasszal, a következő növénykultúra vetése előtt is. A zöldtrágyának szánt növényeket még akkor forgassuk a talajba, míg szövetük lágy és nem fásodott el a száruk. Az is jó módszer, ha lekaszáljuk, vagy levágjuk a zöldet és a talajon hagyjuk, hogy ott elszáradjon, és csak utána ássuk be. Mulcsvetés A talajtakarás és a zöldtrágyázás kombinálása. Ehhez a technológiához olyan zöldtrágyanövényeket használhatunk, melyek őszig jól és mélyen átszövik a talajt, így javítják és levegőssé teszik a talajszerkezetet, majd a téli fagyok következtében a lefagyott zöld tömeg teljesen beborítja a felszínt. Ezt a növénytakarást a tervezett haszonnövények ültetéséig, vagy vetéséig meghagyják, így védve a talajt a kiszáradástól és az eróziótól, megfékezve a gyomok kelését, egyben szervesanyaggal is gazdagítva a termőréteget. Leggyakrabban alkalmazható zöldtrágyanövények Fehér mustár Az egyik legjobb zöldtrágya. Nagyon gyorsan csírázik és növekszik, ősszel és tavasszal is vethető. Elnyomja a gyomokat. Érdemes még virágzás előtt beforgatni a talajba. Lóbab Hüvelyes növény, amely mélyen gyökerezik így levegőhöz juttatja a talajt, és nitrogénnel is ellátja. Rövid időn belül nagy zöldtömeget termel, jó gyomelnyomó képességű. Körömvirág Ásványi anyagot juttat a talajba és elűzi a fonalférget és más kártevőket is. Spenót Vastag gyökerű növény, szerves anyagokkal látja el a talajt, és lazítja a földet. Rozs A magot (30g/nm) október közepéig kell elvetni. Még a fagyok beállta előtt érdemes beforgatni, amíg lágy és nedvdús, sok nitrogént juttat a talajba.

10 Fehér here Kora tavasszal vagy kora ősszel vessük el a magokat. Pillangós virágú révén megköti a talajban a nitrogént. Facélia, vagy más néven mézontófű Gyökerei jó talajlazítók, gyomelnyomó képessége kiváló. Ősszel kell alászántani, vagy ásni. Enyhe nematocid (fonálféregellenes) hatása is ismert. A biotermelésre való átállás legfontosabb segítője. Pohánka Gyorsnövésű, fagyérzékeny, a keserűfüvekhez tartozó növény. (Magja korábban fontos élelem volt, de napjainkban újra divatos a bioélelmezésben.) Bíborhere Jó áttelelő másodvetemény lehet, mely a talaj biológiai és fizikai tulajdonságait is javítja. Csillagfürt Három fajtája közül igénytelenségénél fogva a sárga virágú a savanyú homokok legfontosabb zöldtrágya-növénye, a meszet nem bírja. Kevésbé érzékeny a mészre a kék virágú és még kevésbé a fehér virágú. Főnövényként és tarlónövényként is vethető. Somkóró Főleg a kétéves változatát termesztik. A meszes homokok zöldtrágya-növénye, de elég neki, ha az altalajban meszet talál. Megterem kötöttebb talajokon is. Erőteljes, mélyre hatoló gyökérzete van. Vízpótlás A Föld vízkészletének mindössze 3 százaléka édesvíz, ráadásul ennek is több mint kétharmada szilárd formában (hó, vagy jég alakjában) van jelen a sarkvidékeket övező jéghegyekben, illetve a gleccserekben. Ha minden tényezőt számításba veszünk, kiderül: az emberiség számára bolygónk teljes vízkészletének csupán mintegy 0,6 százaléka elérhető. Ez a vízmennyiség is egyre csökken, mert a jég és a gleccserek olvadnak, a felmelegedés hatására pedig csökkennek a vízfelületeink. A növénytermesztés egyik limitáló tényezője a víz. Hazánkban több mint 3 millió kiskert található, amelynek több mint a felét vezetékes(!) ivóvízzel öntözik. A víz egyre nagyobb kincs lesz, hiszen egyre kevesebb van ebből a folyékony csodából. Elgondolkodtató adat, hogy a vízkészlet 65 százalékát használják fel mezőgazdasági öntözésre és csupán 25 százalékot használunk el a háztartásokban. Azt, hogy a vizet kincsként kell felfognunk, az is érzékelteti, hogy ma már magas áron juthatunk hozzá. Épp ezért a biokertben előtérbe kerülnek az olyan megoldások, amelyek segítségével tovább megőrizhető a talaj nedvességtartalma, s ha mégis öntöznünk kell a friss ültetéseket, alternatív megoldásokat kell alkalmaznunk. Korábban gyakran a vízellátás érdekében kutat fúrtak, de ezzel a megoldással rombolhatjuk vízkészleteinket, nem is beszélve a módszer költségeiről, vagy arról, hogy esetenként tiltott vagy megoldhatatlan a kivitelezés. Esővízgyűjtés

11 Hasznos dolog, ha év közben összegyűjtjük az esővizet: felfoghatjuk az ereszből kifolyó esőt, vagy éppen edénybe gyűjthetjük a téli havat is. Ugyan a légszennyezés eredményeként az utóbbi években egyre savanyúbb a csapadék kémhatása, azonban még így is előnyösebb, mint a nitrátos kútvíz, vagy az erősen klórozott, ásványi sókban gazdag, méregdrága vezetékes víz használata, mely ráadásul ingyen is van. Egy 100 négyzetméteres tetőről évente köbméter esővíz gyűjthető. A csapadékvíz gyűjtésével kiküszöböljük azt is, hogy a tetőről lecsorgó víz nem terheli a szennyvízhálózatot, melyek biológiai tisztítói érzékenyek a terhelés ingadozására - a nagy mennyiségű csapadékvíz egyszerűen kiöblíti a tisztítóműből a biológiai tisztítást végző baktériumokat-. Az esővíz gyűjtésére alkalmas a külön erre a célra létesített ciszterna, de egy nagyobb dézsa, vagy műanyag edény is jó szolgálatot tehet. Érdemes olyan edényt választani, ami nem engedi át a fényt, így az algák nehezebben telepszenek meg annak oldalán. Nyitott tárolókba tanácsos vízinövényeket telepíteni, amelyek a vizet jó állapotban tartják (a felszínt árnyékolják, kivonják a keletkezett szerves anyagot, oxigénnel dúsítják a vizet). A nyílt tartályok vize a nyári melegben gyorsan párolog. Ezt a veszteséget árnyékolóval, vagy éppen fedővel is csökkenthetjük. Ha az algáktól mégis megzöldül a locsolóvíz, nem kell megijedni, öntözésre továbbra is használható. Víztakarékossági 1x1 A felszín mulcsozásával az nem szárad ki olyan hamar és sokkal kevesebb locsolás is elég a megfelelő nedvességállapot eléréséhez. A talaj kiszáradását késleltethetjük a jól megválogatott növénytársítással, a folyamatos növényborítással, a kerti mikroklíma élő sövénnyel történő védelmével. Termesszünk olyan növényfajokat és válasszunk olyan fajtákat, melyek kevesebb vízzel is beérik, szárazságtűrőek. Az esővíz, mint locsolóvíz a növények számára előnyösebb (általában kevesebb Ca és Mg sót tartalmaz, ún. lágy víz), mint a kúti, vagy éppen vezetékes víz, ráadásul olcsóbb is. A csepegtető öntözés sokkal hatékonyabb és gazdaságosabb, mint a permetező öntözési módszer. A vízmennyiség akár tizedére is csökkenthető ily módon. A csepegtető vagy szivárgó csöveket fektessük le 30 cm mélyen az ágyásba, így folyamatosan és egyenletesen nedvesen tarthatjuk a talajt. Ha felszíni módszerrel öntözünk, a tevékenység optimális ideje az este. Soha ne locsoljunk tűző napsütésben (a levelek erősen perzselődhetnek). Jó, ha az öntözővíz hőmérséklete megegyezik a levegő hőmérsékletével, de semmiképpen ne haladja meg a 30 C-ot. Öntözéskor nem elég, ha csak a talaj fölső 1-2 cm-e lesz nedves, hiszen így a víz nem jut le a gyökerekhez, hanem egyszerűen elpárolog a levegőbe. Az erős vízsugárral való öntözés a növényeket és a talajt is károsíthatja. A locsolásnál a frissen ültetett és fiatal növényekre több vizet szánjunk, az idősebb példányok már beérik kevesebbel is. Locsolást követően a nedves talajra száraz réteget húzva jelentősen csökkenthető a párolgás okozta talajnedvesség-veszteség. A túlzott öntözés káros hatásokat eredményezhet: tömörödik és romlik a talaj szerkezete, kedvezőtlen mikrobiális folyamatok indukálódnak, ezek eredményeként az öntözés ellenére a növények rosszul fejlődnek.

12 A háztartásban felhasznált vizet, amibe nem került vegyi anyag, ugyancsak hasznosíthatjuk öntözővízként. Ilyen lehet pl. a zöldség és gyümölcsmosó víz, de akár a kihűlt tésztafőző víz, vagy a vegyszermentes öblítővíz is megfelel erre a célra. Növények a biokertben A természetben fellelhető növénytársulások olyan szövetkezetek, melyekben az alkotók optimálisan használják ki a rendelkezésükre álló élőhely-egységet, közben segítik, vagy éppen gátolják a közeli növény-szomszédaik fejlődését. A biokertekben ugyan nem természetes társulások szerveződnek, de a kertész igyekszik a természetből vett mintákból ötletet merítve megfigyelni, mely növények vannak egymásra jó, illetve melyek rossz hatással. Hogy mi az oka egy ellenszenvnek vagy épp egy rokonszenvnek, nem tudjuk pontosan, de biztosan összefüggésben van a növények által termelt és kibocsátott illóolajokkal, éterekkel és növényi savakkal. Egyes fajok anyagcseretermékei más fajok túlélését, termésük, gyümölcsük zamatának gazdagodását segítik elő. Mások kipárolgásukkal távol tartják a kártevőket és kórokozókat. A szomszédhatáson alapuló, vegyes-kultúrához kapcsolódó tudás nem mai keletű, a kínaiak már évezredek óta alkalmazzák. Ezek az ismeretek, tapasztalatok jó eséllyel alkalmazhatók a biokertekben. Tisztában kell lenni azonban azzal, hogy a vegyeskultúra csak egy eleme a biokertészkedésnek, de nem egyenlő azzal. Növénytársítás A kertészek leggyakrabban a zöldségek termesztésénél alkalmazzák ezt az eljárást, de egyre több azonban az ismeret a gyümölcsökre vonatkozóan is. A társnövények lehetnek olyan fajok, melyek illóolajat termelnek (levendula, zsálya, borsfű, kakukkfű, stb.), s vonzzák, vagy éppen riasztják a rovarokat. Lehetnek olyanok, melyek tápanyagot raktároznak a következő vetemény számára, mint pl. a hüvelyesek. Lehetnek magasba törőek, hogy árnyékot és szélvédelmet, vagy éppen párásabb mikroklímát illetve támaszkodási lehetőséget biztosítsanak. Lehetnek gyoműzők, mint a vérehulló fecskefű, és lehetnek eredetileg akár mérgező növények, melyek a talaj mélyebb rétegeiből hozzák felszínközelbe a különböző tápanyagokat (pl. a dohány a káliumot, a csattanó maszlag a foszfort). Vannak persze esküdt ellenségek is, s erre szintén figyelni kell a növények összeválogatásánál. Nem jó szomszédok pl. a burgonya és a napraforgó, a paradicsom és a karalábé, vagy éppen a szamóca és a káposztafélék. Tehát ha ügyesen társítjuk kertünk növényeit, erősíthetjük őket a fejlődésben, ellenállóbbá tehetjük a betegségekkel szemben, elűzhetjük a kártevőket, de bevonzhatjuk a hasznos rovarokat, így segítve kertünk egyensúlyának helyreállítását. bokorbab borsó burgonya cékla cukkini Néhány jelentősebb növény társíthatósága Kedvező társnövény Rossz szomszéd csombor, szamóca, uborka, burgonya, káposztafélék, saláták, cékla, zeller, kukorica kapor, uborka, káposztafélék, fejes saláta, kukorica, répa, hónapos retek, burgonya bab, kamilla, sarkantyúka, káposztafélék, kukorica, torma, borsmenta, spenót, bársonyvirág hagymafélék, káposztafélék, tépősaláta sarkantyúka, kukorica, cékla, borsó, fokhagyma, hagyma, póréhagyma bab, fokhagyma, póré, paradicsom, hagyma borsó, tök, cékla, zeller, napraforgó, paradicsom burgonya, póré, kukorica, spenót

13 karósbab, hagyma fejes saláta bab, kapor, szamóca, uborka, petrezselyem, zeller turbolya, káposztafélék, póré, kukorica, sárgarépa, retek, cékla, paradicsom, hagyma hagymafélék csombor, kapor, szamóca, uborka, bab, borsó, káposztafélék. kamilla, fejes saláta, sárgarépa, cékla hónaposretek bab, borsó, sarkantyúka, uborka káposztafélék, fejes saláta, sárgarépa, spenót, paradicsom káposztafélék üröm, bab, kapor, borsó, kamilla, szamóca, mustár, fokhagyma, burgonya, saláta, koriander, póré, hagyma mángold, cékla, zeller, spenót, paradicsom kukorica bab, uborka, burgonya, tök, dinnye, cékla, zeller cukkíni napraforgó uborka burgonya paradicsom bazsalikom, bokorbab, borsó, burgonya, karalábé sarkantyúka, fokhagyma, sárgarépa, petrezselyem, cékla, zeller, spenót sárgarépa kapor, borsó, hagymák, retek, zsálya, paradicsom spenót céklán kívül bármi cékla szamóca fokhagyma, fejes saláta, póré, káposztafélék hónapos retek, metélőhagyma, spenót, hagyma uborka bab, kapor, borsó, káposzta, fejes hónapos retek, paradicsom saláta, kukorica, cékla, zeller, hagyma zeller bokorbab, uborka, káposztafélék, póré, paradicsom burgonya, fejes saláta, kukorica Védő gyomnövények Már korábban is szó volt róla, hogy a biokertben szívesen látott vendégek, míg a hagyományos kertben üldözött ellenségek a gyomnövények. Egyes gyomfajok közvetlenül is védelmezhetik termesztett növényeinket, de szárított alakban, vagy növényi levek formájában is felhasználhatók, mint tápláló és védő hatású szerek, sőt a hagyományos orvoslás is alkalmazta ezeket. Cickafark Társaságában szépen gyarapszanak a kerti növények. A cickafark elriasztja a kártevőket, serkenti a növények egészséges fejlődését. Hatása sokszorozódik, ha nem csak elszórtan, hanem pl. szegélynövényként alkalmazzuk. A belőle készült levek és preparátumok a növényeket és a talajéletet is serkentik. Fehér árvacsalán A burgonya kiváló társnövénye, riasztja a burgonyabogarat. Fehér üröm A ribiszkét védi a rozsdabetegségtől, leve pedig levéltetvek ellen jó permetszer. Gilisztaűző varádics

14 Levét gombabetegségek (varasodás, rozsda) és baktériumos betegségek ellen alkalmazzák, de kiváló rovarriasztó szer is. Mezei zsurló Magas kovasavtartalma által erősíti a növényi szöveteket, így növeli ellenálló képességüket, ezáltal közvetve véd a különböző gombabetegségek ellen. Nagy csalán A biokertben a leghasznosabb gyomnövény. Vastartalma folytán eredményesen gyógyítható vele a klorózis. Az illóolajtartalmú növények illóolajtermelését fokozza. Hatékony a levéltetvek ellen. Orvosi nadálytő Hajtása sok káliumot tartalmaz, a belőle készített lé erősíti és ellenállóbbá teszi a zöldségeket és gyümölcsöket. A fonnyasztott levele kiváló mulcsanyag. Pitypang Leve növekedésserkentő és erősítő hatású. Mulcsként használva jótékony hatású a sárguló levelű körtefákra is. Védő dísznövények Több olyan növény, mely a konvencionális kertben dísznövényként alkalmazott, a biokertben fontos védő szereppel is rendelkezik. Bársonyvirág vagy büdöske Előnyösen hat a talajéletre. Gátolja a fonálférgek fejlődését. Riasztja a burgonyabogarakat. Gyöngyvirág A cseresznyefa alá ültetve megakadályozza a cseresznyelegyek megtelepedését, serkenti a cseresznyefa egészséges növekedését. Körömvirág A bogarak és kártevők nem kedvelik az illatát. Riasztóan hat a talajban élő fonálférgekre is. Virágaival számos hasznos rovart vonz a környezetébe, ezzel segíti a megporzást, de a levéltetvek gyérítését is. Az illata a nyulakat is riasztja. Nárcisz A fiatal gyümölcsfák köré ültetve véd a pocok-kártételtől. Sarkantyúka Félárnyékban is jól érzi magát, így akár a fák alatti területet is beültethetjük vele. Védi az almafákat a vértetűtől (az öreg fák védelmében lehet nagy jelentősége, mert a modern alanyok már nem érzékenyek erre a kártevőre), magára vonzza a levéltetveket, így azok nem a gyümölcsfákat károsítják. Elfagyott zöldtömege talajtakarónak kiváló. Védő fűszernövények A fűszernövények szinte mindegyike jó szolgálatot tesz a biokertben. Illatanyagaik riasztják a levéltetveket és más kártevőket. Javítják a szomszédos növények terméseinek aromáját. Illatukkal, színükkel csalogatják a megporzó rovarokat.

15 Bazsalikom Az uborkát megvédi a lisztharmattól, jó társnövénye a paradicsomnak és paprikának. Borsikafű vagy csombor A babtól távol tartja a fekete répalevéltetveket, serkenti a saláta növekedését. Borsmenta Hajtásai dús talajtakarót képeznek a felszínen. Különösen gyümölcsfák alá ültetve kedvező hatású. Citromfű Alma- és körtefákra különösen jó hatással van. Kakukkfű Erős illata miatt elűzi a levéltetveket, sárgarépalegyet, de a káposztalepkét is. Riasztó hatással van a csigákra is. Kapor Jó hatással van az uborkára. A kertbe csábítja a megporzó rovarokat. Majoranna Megvédi a vöröshagymát a lisztharmattól. Zsálya Riasztja a káposztalepkéket és a csigákat. Nemcsak a szegélybe ültetve, de friss hajtásait mulcsként alkalmazva is megőrzi riasztó hatását. Vetésforgó Jól tervezett vetésforgóval felére lehet csökkenteni a növényvédelmi költségeket, helyesen megválasztott másodnövénnyel kétszeresére lehet növelni a termésmennyiséget. A kerti növények időben egymást követő sorrendje a vetésforgó. Alkalmazásával megelőzhető a talajuntság, elkerülhető, hogy egyes kártevők tömegesen felszaporodjanak, mert egy adott helyen csak több év múlva terem ugyanaz a tápnövény. Tervezése során számításba kell venni az ültetendő fajok tápanyagigényét, de azt is, hogy életük során mennyire zsarolják ki a talajt, s lekerülésük után milyen fajok tenyészthetők, s kell-e tápanyagot visszapótolni, vagy sem. Szintén fontos, hogy az egymás után következő növények ne legyenek rossz hatással egymásra. Gertrud Franck szerint szempont az is, hogy egy-egy növény főnövényként (A csoport) akár egészen őszig foglalja a területet, vagy csak 1-2 hónapig (C csoport), de az is lehet, hogy a vegetációs periódusnak vagy csak az első, vagy csak a második felében veszi igénybe a termőhelyet (B csoport). Növények csoportosítása tápanyagigényük és a Gertrud Frank-féle besorolás alapján Tápanyagigény A csoport B csoport C csoport Magas Fejes káposzta Uborka Paradicsom Paprika Póréhagyma Zeller -

16 Közepes Brokkoli Cukkini Csemegekukorica Sütőtök Görögdinnye Karalábé Fodros kel Mangold Karfiol Bimbóskel Sárgarépa Hagyma Fokhagyma Cékla Édeskömény Sárgadinnye Alacsony Karós bab Borsó Bokorbab Saláta Hónapos retek Retek Spenót Mustár Zsázsa Porcsin A vetésváltás legkönnyebben úgy tervezhető, ha a kertben állandó ágyásrendszert, vagy sorrendszert alakítunk ki és ezeknek megfelelően következetesen végezzük a trágyázást (nem kell minden évben a teljes területen!) illetve a növényváltást. A rokon növények ne kerüljenek egymás utáni időszakokban ugyan arra, vagy a közvetlen szomszédos területre, hogy a károkozók feleslegesen ne veszélyeztessék az ültetvényünket. Évről évre a kiültetésekről érdemes vetési naplót vezetni, így nem tudjuk elfelejteni a korábbi telepítéseket és a tapasztalatokat is feljegyezhetjük. Gertrud Frank klasszikus ajánlása a sorokon alapszik, és a következő rend szerint szerveződik: CACBCACB. ahol a sorok közötti távolság 50 cm és az A sorok - főkultúra májustól év végéig (esetleg rövid tenyészidejű előveteménnyel) B sorok - vegetációs időszak első vagy második felében nőnek C sorok - rövid tenyészidejű, aránylag alacsony növények, és az árnyékot is bírják. A következő évben pedig egy sorral léptetünk tovább: a CACBCACB helyett BCACBCA a követendő sorrend. Vetésforgóként értelmezhetjük azt is, ha levél, termés, gyökér majd virághasznosítású növények váltogatják egymást (pl. első évben egy területre spenótot, salátát ültetünk, rá következő évben borsó, bab vagy paradicsom kerül. Harmadik évben sárgarépa vagy petrezselyem következik, negyedik évben például brokkoli.) Vetés, ültetés Vetőmag A magyar vetőmagok a háború előtt igen jó hírűek voltak, és széles választékban álltak rendelkezésre. A tápiószelei génbankban ma is nagyon sok fajtát őriznek. Máig maradtak még régi fajták a falusi kertekben is, különösen babból színes a választék. Ha valaki a kereskedelmi forgalomban beszerezhető kommersz vetőmagot szeretné a biokertben elültetni, számítani kell arra, hogy a termés esetleg elmarad a várttól. Miért is? Mert a kommersz mag előállítása nem biokörülmények között, hanem műtrágyák és növényvédőszerek által kondicionált feltételek mellett történik. Nemesítésének célja is az, hogy jól tudjon alkalmazkodni a vegyszeres környezethez, és ilyen körülmények között hozzon kiemelkedő termést. A biokertben azonban ezek az elkényelmesedett fajták nem tudják megfelelőképpen megállni a helyüket, az elvonókúra miatt nem jönnek elő a jó tulajdonságok, viszont az organikus gazdálkodásból adódó életteli körülményeket nem tudják

17 kihasználni. Idővel azonban a kommersz magból is lehet biovetőmag, de ehhez 2-3 év utántermesztésre van szükség! A vetőmaghasználatnál fontos tudnivaló, hogy ma már sok vetőmag F1hibrid, ami azt jelenti, hogy a szülőpárok jó tulajdonságait ötvöző magból fejlődő utódnövény bőven és kiegyenlítetten terem. Igen ám, de az erről a növényről szedett magok a következő évben csak kis százalékban lesznek a szülőkhöz hasonló tulajdonságúak, tehát utántermesztésre nem alkalmasak! A hagyományos gazdaságokban régen használt fajták és tájfajták viszont jól alkalmazkodtak a vegyszermentes körülményekhez és az adott táji feltételekhez és évről évre utánvethetők voltak, fajtatulajdonságaikat hosszú távon megőrizték. Vetőmagfürdő A magok jobb csírázását és a csíranövények jobb fejlődését segíthetjük a gyógyteás vetőmagfürdővel. A víz felpuhítja a maghéjat és a sziklevelek megduzzadnak, a gyógynövények különböző hatóanyagai pedig távol tartják a káros talajgombákat, serkentik a csíra fejlődését. Fontos, hogy a fürdő után ne száradjanak ki a vetőmagok, legfeljebb a külsejükről kell leitatni a fölös nedvességet, hogy a vetésnél ne tapadjanak össze. A kamillatea jó hatású a borsóra, retekre és futóbabra, valamint a káposztafélékre is. A macskagyökér fürdő jót tesz a paradicsomnak, paprikának, vörös- és póréhagymának és a napraforgónak. A macskagyökér virágából készített fürdő pedig a cukkininek és az uborkának hatásos, de ugyancsak a kabakosokat serkenti, ha tejbe áztatjuk a magjaikat a vetés előtt. A zsurlófőzetben fürdetett burgonyagumók a gombabetegségeknek jobban ellenállnak. Vetés, ültetés Minden növénynek megvan az optimális vetési, ültetési ideje. Alaptézisként azonban az leszögezhető, hogy a szabadföldi termesztés csak a talaj kellő átmelegedése után kezdhető meg. Vannak magok, amiket már kora tavasszal földbe vethetünk (borsó, sárgarépa, petrezselyem, hagyma), sőt el is kell vetnünk, mert a túlzott meleg miatt gyorsan felmagozhatnak (pl. saláta, hónapos retek). Vannak azonban a hidegre érzékeny fajok is, melyeket csak április végén, május elején vethetünk (bab,uborka, cékla, stb.) vagy csak a fagyos szentek elmúltával ültethetünk ki (paradicsom, paprika, dinnye, tök, padlizsán, stb.) károsodás nélkül. Fontos, hogy a magok is és a palánták is jó szerkezetű, elegendő tápanyaggal ellátott, élő talajba kerüljenek. Az apró magokat érdemes finom homokkal keverni, hogy egyenletesebben tudjuk azokat kiszórni. Lehet sorba, és fészekbe vetni, az adott növénytől függően. Érdemes a vetőbarázdát belocsolni, majd a vetés után száraz talajjal fedni a magokat. Palántázásnál fontos, hogy a kiültetést csak akkor végezzük el, ha a hőmérséklet már egyenletesen 15 fokot ér el. Hacsak lehet, az ültetés ideje inkább reggel, vagy késő délután legyen, és kerüljük a szeles időt is. A palántáknak is jót tesz, ha gyökerüket az ültetés előtt zsurlófőzetben áztatjuk. Figyelni kell az ültetési mélységre (a paradicsomot és a káposztákat lehet mélyebben is ültetni, de a saláta és a zeller nem szereti, ha elássák őket) és a térközre (növények egymástól való távolsága)! Palántázáskor még ritkásnak tűnhet az ágyás növényzete, de gondolnunk kell arra, hogy pár hét múlva a kis növények megerősödnek, és elegendő hely kell, hogy rendelkezésükre álljon. A palántákat a jó eredés reményében alaposan be kell öntözni. A zöldségeket szinte folyamatosan, tavasztól őszig vethetjük-ültethetjük és szüretelhetjük. Márciusban vethetjük: a sárgarépát, a petrezselymet, a fokhagymát, a borsót és a fejes salátát. Áprilisban következhet a nyári retek, sóska, előnevelésre pedig a spárgatök, korai burgonya, paprika, paradicsom, sütőtök, kukorica, káposztafélék, és a görögdinnye. Májusban: uborka, bab, kapor, kukorica. Júniusban: fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé, zöldbab.

18 Nyár végén: cékla, téli retek, spenót, kapor, zöldbab, téli saláta. Melegágy Ha valaki saját maga szeretne korai nevelésű palántákat előállítani, számára hasznos lehet egy melegágy kialakítása. Az előnevelt növényekkel nagyobb lesz a termésmennyiség, sőt, a szabadba vetett magokból fejlődő növényekkel szemben akár a kártételek is csökkenthetők, hiszen a melegágyból kikerült, edzett és fejlett palánta ellenállóbb, mint az éppen kibúvó gyenge csíranövény. A melegágy lényege, hogy többé-kevésbé mély, szabályos négyszög alakú verem, melyet a keretekre támaszkodó ablakkeret fed le. A verembe halmozott cm-es trágyaréteg biztosítja a melegtalpat, melyre a melegedés megindulása után magágyként cm-es komposztot, vagy komposztos kerti földet kell teríteni, amibe a magvak vetése történik. Kialakíthatunk azonban a szerves építészethez igazodó melegágyat is, mely kettős kör alakú (egy belső magasabb és egy külső alacsonyabb hengert alkotva), oldalai vesszőfonással készülnek, a fűtést pedig itt is a behalmozott trágyatalppal biztosíthatjuk. A hő megtartására és a növekvő palánták védelmére vesszőkből hajlított kávákra rögzített fóliatakarás szolgál. Vetés előtt át kell szellőztetni a földet, hogy a bomlás során keletkezett gázok eltávozhassanak belőle. A melegágyi növénynevelésben egyébként a szellőztetés folyamatosan kulcskérdés, a bomló anyag keltette gázok miatt. A vetésidő meghatározásához tudnunk kell, hogy a káposztafélék palántáinak neveléséhez 5-7 hét szükséges, a paradicsom és a paprika a vetéstől számított 8-12 hét múlva lesz kiültethető, zellernél hetes nevelési időt kell tervezni. Ezek tudatában a kiültetés tervezett időpontját kell meghatároznunk, és attól visszaszámolva kapjuk meg a vetés időpontját. A kelés után a növekvő magoncokat ritkítani kell, vagy tűzdeljük át, hogy mindig legyen elegendő helye a fejlődő növényeknek. Kiültetés előtt egyre többet szellőztessünk, és az árnyékolást is fokozatosan csökkentsük, így edzve a palántákat a kinti körülményekhez. Ha nem tartjuk be a fokozatosságot, könnyen megperzselheti majd a májusi Nap a frissen kiültetett növényeinket. Szelíd növényvédelem A kártevők hatalmas pusztítást okoznak a kertekben, sőt úgy néz ki, évről évre egyre több van belőlük. Mit tehetünk ellenük egy biokertben? A legjobb módszer a kártevőkkel szemben a megelőzés (egészséges talaj, egészséges növények, növénytársítás, kártevők előrejelzése, idejében elkezdett védekezés). Érdemes a haszonnövények köré vagy közé olyan növényeket ültetni, amelyek illatukkal elriasztják a kártevőket, így megakadályozzák pl. a peték lerakását, de a közvetlen rágcsálást vagy szívogatást is. Ilyen lehet a levendula, büdöske, metélőhagyma, fokhagyma, vagy vöröshagyma. Ha ezekkel szegélyezzük a zöldségágyásokat, máris sokat tettünk annak érdekében, hogy csökkentsük a kártevők pusztítását kertünkben. (Az előzőekben már részletesen írtunk a kedvező társítás előnyeiről és az alkalmazható növényekről.) Ha a megelőző eljárásaink ellenére mégis megjelenik egy kártevő vagy betegség a kertben, azonnal kezdjük el a védekezést, hogy az elszaporodást megakadályozhassuk. Ne legyen célunk minden kártevő elpusztítása, hiszen a biokertben minden élőlénynek van helye és szerepe, csak jelenlétük aránya nem mindegy. A védekezésben természetesen nem lehet szintetikus vegyszereket alkalmazni, azonban növényi leveket, kenőszappant, denaturált szeszt, tejet, savót, vagy elemi kén és réz tartalmú anyagokat használhatunk. Növényi permetlevek

19 Saját kezűleg, otthoni körülmények között is számtalan növényi lé készíthető, melyekkel erősíthetjük a kiültetett növényeinket, vagy éppen gyéríthetjük a kártevőket és kórokozókat. A biolevek további előnye, hogy felhasználásuk során nem mérgezzük sem a környezetünket, sem önmagunkat. Tudnunk kell azonban, hogy a kezelt haszonnövények kezelés után fejlődő hajtásain a levek hatása nem érződik, ezért hetente, kéthetente érdemes újra permetezni, hogy a védelem folyamatos legyen. Készíthetünk erjesztett levet (trágyalé), főzetet, vagy forrázatot, de akár hideg vizes kivonatot is. Hatásos bio permetlevelet készíthetünk csalánból, macskagyökérből, kamillából, fokhagymából, körömvirágból és más gyógynövényekből is. Erjesztett lé Friss vagy szárított növényeket aprítsunk fel, majd egy fa vagy cserépedénybe szórjuk bele és öntsük fel esővízzel. (A csapvíz növényi levek készítéséhez nem alkalmas.) 1 kg friss növényre 10 liter vizet számítsunk, a szárított növényeknél 200 g drogra öntsünk 10 liter vizet. Az erjedés egy két nap múlva beindul, és kb. két hét szükséges a teljes erjedéshez. Naponta kétszer keverjük át az edény tartalmát, hogy oxigént juttassunk a folyadékba, és mivel az erjedés során erős szagok képződnek, keverjünk hozzá zeolitot vagy bazaltlisztet, ami megköti a kellemetlen szagokat. A trágyaléhez a legjobb a fahordó, de ha ez nincs, a kerámia vagy zománc edény is megteszi. Az elkészült levet hígítani kell 1:20 arányban, vagyis egy rész permetéhez 20 rész esővizet keverjünk. A permetlevet kora reggel juttassuk ki a talajra, ha levéltrágyaként szeretnénk alkalmazni, akkor 1:50 arányban hígítsuk! Főzet A főzeteknél aprítsuk fel a növényeket, majd áztassuk be őket 24 órára hideg esővízbe, és csak ezután kezdjük el a főzést (ha lehet, zománcos edényben). A főzési idő kb perc, majd kihűlés után szűrjük le az edény tartalmát, és ha szükséges, hígítsuk fel. A visszamaradt növényi anyag mehet a komposztba, a lével pedig öntözzük meg a növényeinket. Forrázat A növényeket leforrázzuk, majd hagyjuk állni kb. 10 percig és utána szűrve és lehűtve használjuk fel. Hideg vizes kivonat A növényeket 24 órára hideg esővízbe áztatjuk, vagy ha szükséges, 3 napig is állni hagyjuk, majd mielőtt erjedésnek indul, leszűrjük és felhasználjuk. Növényvédő növények Védő növény Mi ellen? Milyen formában? bársonyvirág fonálféreg társnövény borsmenta cseresznyelégy társnövény csalán levéltetű, hangya társnövény, trágyalé, hideg vizes kivonat csombor (borsikafű) fekete levéltetű társnövény erdei pajzsika pajzstetvek, viaszos pajzstetvek, vértetvek, szamóca eszelény hideg vizes kivonat, higítatlan formában fehér árvacsalán burgonyabogár társnövény fehér üröm atka, földibolha, hernyó, forrázat almamoly, sárgarépalégy fekete bodza káposztalepke tea fokhagyma csiga, hangya, levéltetű, atka, társnövény, erjesztett lé

20 szürke penész gilisztaűző varádics baktériumos betegségek, lisztharmat, rozsda, atka, málnabogár, szamóca lemosópermetnek forrázat, vegetációs időben hideg vizes kivonat bimbólikasztó kakukkfű levéltetű, káposztalepke társnövény körömvirág fonálféreg társnövény, mulcs metélőhagyma lisztharmat, varasodás társnövény, forrázat mezei zsurló gombás betegségek főzet, higítás nélkül paradicsom atka, levéltetű, káposztalepke főzet paszternák csiga társnövény rebarbara hagymalégy, fekete levéltetű erjesztett lé sarkantyúka levéltetű, vértetű társnövény, mulcs, tea torma palántadőlés, paradicsom forrázat baktériumos betegsége zsálya káposztalepke társnövény, mulcs Egyéb anyagok Denaturált szesz 1-3%-os oldata gyéríti a levéltetveket. Hipermangán Maximun 0,3%-os töménységben vetőmag csávázásra, illetve lisztharmat és szürkepenész elleni permetezésre használható. Növekedésserkentő és fertőtlenítő hatása is van. Kenőszappan Oldata (3%) levéltetvek és atkák ellen használható. Hatása egy napig tart. Komposzttea A talajéletet fokozza, így közvetve a növények ellenálló képességét is növeli. 1 rész komposztot és 4 rész vizet néhány kanál cukorral kell naponta többször átkeverni 1héten át, hogy minél több oxigénhez jussanak és ezáltal felszaporodjanak a komposzt mikroszervezetei, majd a leszűrt levet 1:20 arányú hígított formában lehet felhasználni. Faszén Fertőtlenítő anyag. A gyümölcsfák ültetésekor használt agyagpépbe (ebbe mártják a gyökereket) keverve is jó hatású. Fahamu A talajra szórva káposztabolhák és csigák ellen jó védőszer. Szódabikarbóna 2%-os töménységben jó hatású a lisztharmat ellen. Tej Rendszeresen hetente egyszer, vízzel hígított tejjel (2 l tej/10 l víz) permetezve a paradicsom és a burgonya rothadását okozó gomba ellen védekezhetünk Az uborka és cukkini lisztharmata ellen is hatásos. (1%-os oldat előállításához 1 liter vízbe 10 gr szert, illetve 10 liter vízbe 100 gr (10 dkg) szert kell adagolni. A folyékony szereknél a 1%-os töménység eléréséhez 1 liter permetléhez 10 ml-t, 10 literhez pedig 100 ml-t kell bekeverni. 1 liter=1000ml; 1kg=1000gr) Természetes ellenségek A biokertekben a társításon és a biolevek használatán kívül a kártevők és ellenségeik arányában megteremtett biológiai egyensúly válik segítségünkre. Ezáltal a károsítók megfelelően kordában tarthatók. A hasznos szervezeteket becsalogathatjuk a kertünkbe, de be is telepíthetjük őket, hiszen már több fajuk megvásárolható és hasznosítható. Fontos, hogy a hasznos fajok elegendő táplálékot, pihenő- és búvóhelyet találjanak a kertben.

Tavasz a biokertben. Badacsonytördemic 2015. február 28

Tavasz a biokertben. Badacsonytördemic 2015. február 28 Tavasz a biokertben Badacsonytördemic 2015. február 28 Képesek vagyunk csodát tenni Ízleteset, egészségeset, szépet és illatosat Hogyan kezdjem? Mi van most a kertben? Mi a célom? Mi kell a kertnek, mi

Részletesebben

Lecsós kert. Kertészeti tevékenységek a Kertben Dr. Fekete Szabolcs

Lecsós kert. Kertészeti tevékenységek a Kertben Dr. Fekete Szabolcs Lecsós kert Kertészeti tevékenységek a Kertben Dr. Fekete Szabolcs Alapinformációk A növény is csak ember. alaptevékenységek: tavaszi területrendezés, vetés/ültetés, rendszeres nyári munkák, betakarítás

Részletesebben

Szeretettel köszöntöm a A legszebb konyhakertek Magyarország legszebb konyhakertje program. karcagi rendezvényének minden résztvevőjét

Szeretettel köszöntöm a A legszebb konyhakertek Magyarország legszebb konyhakertje program. karcagi rendezvényének minden résztvevőjét Szeretettel köszöntöm a A legszebb konyhakertek Magyarország legszebb konyhakertje program karcagi rendezvényének minden résztvevőjét Kerttervezés faj és fajtatársítással Előadó: Dr. Roszík Péter c. egyetemi

Részletesebben

Szeretettel köszöntöm a A legszebb konyhakertek Magyarország legszebb konyhakertje program. Badacsonytördemici rendezvényének minden résztvevőjét

Szeretettel köszöntöm a A legszebb konyhakertek Magyarország legszebb konyhakertje program. Badacsonytördemici rendezvényének minden résztvevőjét Szeretettel köszöntöm a A legszebb konyhakertek Magyarország legszebb konyhakertje program Badacsonytördemici rendezvényének minden résztvevőjét Kerttervezés faj és fajtatársítással Előadó: Dr. Roszík

Részletesebben

24/2005. (VI. 29. ) EüM - FVM együttes rendelet

24/2005. (VI. 29. ) EüM - FVM együttes rendelet 24/2005. (VI. 29. ) EüM - FVM együttes rendelet a növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszer - maradék mértékéről szóló 5/2002. (II. 22. ) EüM - FVM együttes rendelet

Részletesebben

A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai. 2011.04.16. Alsóörs

A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai. 2011.04.16. Alsóörs A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai 2011.04.16. Alsóörs A növénytermesztés során a növények tápanyagot vonnak el a talajból. A tápanyagot a nagyüzemekben műtrágyával vagy/és szerves

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

ZÖLDSÉGFÉLÉK SZAPORÍTÁSA ANYAGCSERE. előnevelési praktikák. 2014 06 24. Vágvölgyi Erika

ZÖLDSÉGFÉLÉK SZAPORÍTÁSA ANYAGCSERE. előnevelési praktikák. 2014 06 24. Vágvölgyi Erika ZÖLDSÉGFÉLÉK SZAPORÍTÁSA előnevelési praktikák ANYAGCSERE 2014 06 24. Vágvölgyi Erika Egyéves egynyári növény: lágyszárú, egy év alatt csírázik, virágzik, termésérés után elpusztul. (kukorica, borsó, karfiol,

Részletesebben

KOMPOSZTÁLJ UNK EGYÜT T! leírás

KOMPOSZTÁLJ UNK EGYÜT T! leírás KOMPOSZTÁLJ UNK EGYÜT T! leírás Komposztálás Otthoni komposztálással a természetes lebomlási folyamatoknak köszönhetően jó minőségű humusz nyerhető a konyhai és a kerti zöldhulladékokból, amelyek ideális

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

II. félév, 2 óra. Készült az Európai unió finanszírozásával megvalósuló iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014

II. félév, 2 óra. Készült az Európai unió finanszírozásával megvalósuló iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014 Oktatási anyag, oktatási segédlet az egészséges étkezési szokásokat érintő ismeretek fejlesztése és azok gyakorlati alkalmazása érdekében 1. osztályos tanulók részére II. félév, 2 óra Készült az Európai

Részletesebben

Kérdések komposztálásról. 2. Környezetbarát módszer-e az, hogy a zöld hulladékot elégetjük?

Kérdések komposztálásról. 2. Környezetbarát módszer-e az, hogy a zöld hulladékot elégetjük? Kérdések komposztálásról 1. Milyen élőlények segítik a komposztálást? a, gombák, baktériumok, férgek b, vírusok, lótetűk, sugárgombák c, baktériumok, tetvek, kérészek és medveállatkák 2. Környezetbarát

Részletesebben

TERMÉKKATALÓGUS 2008 ÕSZ-2009 TAVASZ - VIRÁGFÖLDEK -

TERMÉKKATALÓGUS 2008 ÕSZ-2009 TAVASZ - VIRÁGFÖLDEK - TERMÉKKATALÓGUS 08 ÕSZ09 TAVASZ VIRÁGFÖLDEK 3 40 4 48 PH 6,0 7,0 ÁLTALÁNOS VIRÁGFÖLD Közepesen laza szerkezetû, sötétbarna színû, magas biotápanyag tartalmú termesztõ közeg. Vízmegtartó képessége kitûnõ,

Részletesebben

Csöppnyi gondoskodás... Csöpp Mix. Lombtrágya család. EK műtrágya. www.csoppmix.hu

Csöppnyi gondoskodás... Csöpp Mix. Lombtrágya család. EK műtrágya. www.csoppmix.hu Csöppnyi gondoskodás... B Mg Csöpp Lombtrágya család Cu Zn Fe Mn N K www.csoppmix.hu Csöpp 1. Kalászos Összetétel (m/m): Nitrogén (N) 10 % Kálium (K 2 O) 5 % (K) 4,15 % Kálcium (Ca) 2,5 % (CaO) 3,5 % Magnézium

Részletesebben

I. félév 2. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014

I. félév 2. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014 Oktatási anyag, oktatási segédlet az egészséges étkezési szokásokat érintő ismeretek fejlesztése és azok gyakorlati alkalmazása érdekében 5. osztályos tanulók részére I. félév 2. óra Készült az Európai

Részletesebben

Zöldségfélék szaporítása

Zöldségfélék szaporítása Zöldségfélék szaporítása Palántanevelés, magvetés szabályszerűségei Budapesti Corvinus Egyetem Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék Dr. Kappel Noémi 2014.01.11. 1 Szaporítási módok Generatív úton történő

Részletesebben

kertésznaptár gyerekeknek

kertésznaptár gyerekeknek kertésznaptár gyerekeknek 2014 Január 1 2 3 4 5 Újév 6 7 8 9 10 Madáretető feltöltése 11 12 Hólapátolás 13 14 15 16 17 Tárolt hagymák, gumók ellenőrzése Vastag hóréteg leverése az ágakról 20 21 22 23 24

Részletesebben

IMPULZUS Tanulógazda Program I M P U L Z U S = l e nd ü l e t Az impulzus a test azon törekvése, hogy fenntartsa mozgásának állapotát. Ezt az Impulzust a Budapest Bank Békéscsabáért Program keretében kaptuk

Részletesebben

Fedezzük fel gyomnövényeink hasznosságát!

Fedezzük fel gyomnövényeink hasznosságát! Fedezzük fel gyomnövényeink hasznosságát! Létezik manapság olyan kertész, aki szereti a gyomnövényeket? Valójában mit jelent a gyom fogalma? Nagyon egyszerűen meghatározva, a gyom ott fordul elő, ahol

Részletesebben

Tartalomjegyzék. I. FEJEZET A korszerű tápanyagellátás és környezeti feltételrendszere

Tartalomjegyzék. I. FEJEZET A korszerű tápanyagellátás és környezeti feltételrendszere Tartalomjegyzék I. FEJEZET A korszerű tápanyagellátás és környezeti feltételrendszere 1. A korszerű tápanyagellátás jellemzői............................................... 11 2. A korszerű tápanyagellátás

Részletesebben

A kabakosok betegségei

A kabakosok betegségei A kabakosok betegségei gei Kép: internet Fotó: internet 1 Uborka mozaik vírus Cucumber mosaic virus (CMV) Gazdanövények: Sárgadinnye Görögdinnye Uborka Tökfélék Paradicsom Gyomnövények Dísznövények stb.

Részletesebben

Kertészeti növények tájfajtáinak kiskertes megőrzése és magfogási praktikái Bócsó Renáta és Juhász Attila

Kertészeti növények tájfajtáinak kiskertes megőrzése és magfogási praktikái Bócsó Renáta és Juhász Attila Kertészeti növények tájfajtáinak kiskertes megőrzése és magfogási praktikái Bócsó Renáta és Juhász Attila A napjainkban is zajló gazdasági, társadalmi és természeti változások hatására a régi és/vagy helyi

Részletesebben

Komposztálás: Irányított humusz gyártás A háztartásban és a kerti munkák során keletkező szerves hulladékokban lévő tápanyagok visszajuttatása a

Komposztálás: Irányított humusz gyártás A háztartásban és a kerti munkák során keletkező szerves hulladékokban lévő tápanyagok visszajuttatása a Bevezető go dolatok Magyarországon évente 4,6 millió tonna kommunális szilárd hulladék keletkezik 30 %-a biológiailag lebomló, újra hasznosítható Újrahasznosítás egyik módja a komposztálás Komposztálás:

Részletesebben

Zöldségnövények csoportosítása. Zöldségfélék fogalma

Zöldségnövények csoportosítása. Zöldségfélék fogalma Zöldségfélék fogalma A zöldségfélék lágyszárú, intenzív mővelést kívánó, nyersen vagy feldolgozva emberi táplálékul szolgáló, nagy biológiai értékő, sok vitamint, ásványi sót, íz- és zamatanyagokat tartalmazó

Részletesebben

Komposztálás a közfoglalkoztatásban

Komposztálás a közfoglalkoztatásban Komposztálás a közfoglalkoztatásban Az önkormányzatok különleges komposztálási technológiával bővíthetik közfoglalkoztatási programjaikat. A Compastor által kínált lehetőség értékteremtő, költséghatékony

Részletesebben

CSILLAGFÜRT Jelent sége már az ókori Egyiptomban termesztették Több faját ismerjük: fehérvirágú, sárgavirágú, kékvirágú, keskenylevel, ével csillagfürt felhasználása: zöldtrágya, zöldtakarmány, abraktakarmány

Részletesebben

FODOR ZOLTÁN Termeléshez kötött támogatások a kertészeti ágazatban 2015-2020

FODOR ZOLTÁN Termeléshez kötött támogatások a kertészeti ágazatban 2015-2020 FODOR ZOLTÁN Termeléshez kötött támogatások a kertészeti ágazatban 2015-2020 Budapest, 2015. január 30. KAP I. termeléshez kötött támogatás önkéntes, legfeljebb az éves pénzügyi keret 13%-a (évente közel

Részletesebben

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik AGRO.bio Talaj növény élet Szabó Gábor területi képviselő Minden itt kezdődik Az ENSZ 2015-öt A termőtalajok nemzetközi évének nyilvánította. Az ENSZ előrejelzései alapján a nem megfelelő talajművelési

Részletesebben

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2008. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2008. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2008. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai Baliné Seléndy Eszter Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta Bauer Lea Császár Alexandra Nagy

Részletesebben

A káposztafélék védelme

A káposztafélék védelme A káposztafélék védelme Talajfertôtlenítés A káposztafélék növényvédelmében meghatározó szerepe van a fajta tenyészidejének. Egyes károsítók a rövid tenyészidejû, míg mások inkább a kései káposztaféléket

Részletesebben

Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van. Tápanyaghiány. Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány.

Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van. Tápanyaghiány. Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány. Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van Tápanyaghiány Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány. A fák és növények alultápláltsága házi kertben is előfordul. Tünetei a rövid hajtások, a kisméretű

Részletesebben

A háztartási hulladék mennyiségének csökkentéséhez az egyik legeredményesebb módszer a komposztálás.

A háztartási hulladék mennyiségének csökkentéséhez az egyik legeredményesebb módszer a komposztálás. A háztartási hulladék mennyiségének csökkentéséhez az egyik legeredményesebb módszer a komposztálás. A kertből, konyhából kikerülő szerves anyagok zöme hazánkban még többnyire a kukákban végzi. Magyarországon

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Melléklet a 91/2008. (VII. 24.) FVM-EüM együttes rendelethez

Melléklet a 91/2008. (VII. 24.) FVM-EüM együttes rendelethez Melléklet a 91/2008. (VII. 24.) FVM-EüM együttes rendelethez 1. Az R. 1. ú melléklete 3. acetamiprid hatóanyaga az alábbi kultúra-határérték előírásokkal egészül ki: [Sor 3. acetamiprid] endívia *5 petrezselyemlevél

Részletesebben

Cziráki László 2014.

Cziráki László 2014. Cziráki László 2014. A talajerő utánpótlás Feladata: a talaj termőképességének fenntartása, a kivont tápanyagok pótlása a talaj táplálása úgy, hogy az a növényt táplálhassa Fogalma: minden olyan anyag

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Morzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből

Morzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből NO-BLE Ideas Budapest, 2014.03.10. Morzsák a Közép-Dunántúl sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari projektjeiből Dr. Szépvölgyi Ákos Mikrobiológiai oltókultúra Az Elmolight Bt. az alternatív növénytápláláshoz

Részletesebben

Feng Shui kert lépésről lépésre...

Feng Shui kert lépésről lépésre... Feng Shui kert lépésről lépésre... 4. rész Készítsünk illatos fűszerkertet! Minden illat gyógyszer! Ebben a részben teszünk egy kis kitérőt. A sok elméleti tudnivaló után, jöjjön a gyakorlat. Tarts velünk!

Részletesebben

A Növényi Diverzitás Központ tevékenységei

A Növényi Diverzitás Központ tevékenységei A Növényi Diverzitás Központ tevékenységei Ponicsánné Gyovai Ágnes Kollár Zsuzsanna, Simon Attila, Baktay Borbála Növényi Diverzitás Központ Tápiószele A NöDiK főbb tevékenységei Génforrások felkutatása,

Részletesebben

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai Budapest, 2012. május 31. Szerzőtársak: Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta Bauer Lea Császár

Részletesebben

A komposztálásr. harmadszor

A komposztálásr. harmadszor A komposztálásr sról harmadszor Összefoglaló,, emlékeztet keztető A komposztálás s szakaszai A komposztálás során különböző mikroés makroorganizmusok közreműködésével a szerves anyagok egyszerű

Részletesebben

AZ ÉLHETŐBB KÖRNYEZET BIZTOSÍTÁSA ALSÓÖRSÖN

AZ ÉLHETŐBB KÖRNYEZET BIZTOSÍTÁSA ALSÓÖRSÖN AZ ÉLHETŐBB KÖRNYEZET BIZTOSÍTÁSA ALSÓÖRSÖN KEOP-6.2.0/A/09-2010-0064 A háztartási hulladék mennyiségének csökkentéséhez az egyik legeredményesebb módszer a komposztálás. A kertből, konyhából kikerülő

Részletesebben

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de

Részletesebben

ISKOLÁNKÉRT ALAPÍTVÁNY 2337 Délegyháza, Árpád u. 53. Szakmai beszámoló

ISKOLÁNKÉRT ALAPÍTVÁNY 2337 Délegyháza, Árpád u. 53. Szakmai beszámoló Van, aki méreggel írtja a gyomot, és azt hiszi ez elegendő ahhoz, hogy a kert tökéletessé váljék. Ő nem gondol a vegyszer által elpusztított virágokra ( ) Más viszont kapával végzi ugyanezt a munkát lassan,

Részletesebben

Beszámoló A Berentei Település Gondnokság beszámolója a 2012 évi Startmunka programról Növénytermesztés startmunka program

Beszámoló A Berentei Település Gondnokság beszámolója a 2012 évi Startmunka programról Növénytermesztés startmunka program Beszámoló A Berentei Település Gondnokság beszámolója a 2012 évi Startmunka programról Növénytermesztés startmunka program Berentén a munkaprogram 2012.03.01-én indult.14 fő kapott itt munkát, 8 órás munkaidőben.

Részletesebben

BESZÁMOLÓ Dr. Szalai Miklós Gyógynövényes Tankert 2015. évi munkájáról. Emlékházban elvégzett kertészeti munkák és jövőbeli tervek

BESZÁMOLÓ Dr. Szalai Miklós Gyógynövényes Tankert 2015. évi munkájáról. Emlékházban elvégzett kertészeti munkák és jövőbeli tervek BESZÁMOLÓ Dr. Szalai Miklós Gyógynövényes Tankert 2015. évi munkájáról 2015. április vége óta vezetem a Dr. Szalai Miklós Emlékházat mint tájgondnok. Ez a munkakör számos szakmai kihívás és feladat elé

Részletesebben

Muharfélék Kakaslábfű. 330 g/l pendimetalin. Anilidek III. 250 ml, 1 l, 10 l. 3 év. 0 nap. Kijuttatási idő szak / fejlettség.

Muharfélék Kakaslábfű. 330 g/l pendimetalin. Anilidek III. 250 ml, 1 l, 10 l. 3 év. 0 nap. Kijuttatási idő szak / fejlettség. 52 Szerkatalógus 2015 Gyomirtó szerek Legfontosabb irtható ek: Muharfélék Kakaslábfű Vadköles Libatopfélék Általános adatok Hatóanyag Hatóanyagcsoport Forgalmazási kategória 330 g/l pendimetalin Anilidek

Részletesebben

Házikerti. komposztálás. telei

Házikerti. komposztálás. telei Komposztálás Házikerti és s közössk sségi komposztálás Bezeczky-Bagi Beáta Magyar Minőségi Komposzt Társaság Komposztálásnak - a pontos definíció alapján - az elkülönítetten gyűjtött, biológiailag bontható

Részletesebben

Smaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő

Smaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő Smaragdfa, a zöld jövő Négyéves Smaragdfa erdő Smaragdfa fejlődése A kiültetéskor 3 év múlva Az előző évben ültetett, a fagyok után tarra vágott Smaragdfa növekedése A 30, a 80 és a 100 napos facsemete

Részletesebben

Előadás az életről. Ferencz Lehel, kertészmérnök Székelyföldi Akadémia, Gyergyóalfalu, 2012. október 26. A természet nem forrás, hanem társ.

Előadás az életről. Ferencz Lehel, kertészmérnök Székelyföldi Akadémia, Gyergyóalfalu, 2012. október 26. A természet nem forrás, hanem társ. Előadás az életről Ferencz Lehel, kertészmérnök Székelyföldi Akadémia, Gyergyóalfalu, 2012. október 26. A természet nem forrás, hanem társ. Az ember csak a természetet gazdagítva gazdagodhat. Régen a gazdálkodás

Részletesebben

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Bioélelmiszerek Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Biotermék A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás

Részletesebben

TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai

TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai Cziráki László 2014. A talajművelés eljárásai Fogalma: meghatározott céllal, kiválasztott eszközzel végzett talajmunka Talajelőkészítés: több talajművelési eljárás

Részletesebben

Őszi sörárpa termesztéstechnológia

Őszi sörárpa termesztéstechnológia Raiffeisen-Agro Magyarország Kft. szakmai anyag Őszi sörárpa termesztéstechnológia 1. A vetés ideje Fontos a vetés időpontjának meghatározása, optimális periódusnak mondható az október 10-20. között, nem

Részletesebben

A parlagfű Magyarországon

A parlagfű Magyarországon Előadás a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Csongrád, 2012. június 5. A parlagfű Magyarországon Szerzők: Dr. Juhászné Halász Judit Exner Tamás Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület A parlagfű bemutatása

Részletesebben

Komposztáló kas, avagy építsd meg a saját veteményesedet!

Komposztáló kas, avagy építsd meg a saját veteményesedet! Komposztáló kas, avagy építsd meg a saját veteményesedet! - használati útmutató és összeszerelési segédlet - A komposztáló kas ötlete Gyulai Iván ökológustól származik, aki a gömörszőlősi oktatóközpontban

Részletesebben

2. Az R. 1. számú mellékletének fenamidon hatóanyaghoz tartozó sorainak szövege helyébe a következő szövegrész lép:

2. Az R. 1. számú mellékletének fenamidon hatóanyaghoz tartozó sorainak szövege helyébe a következő szövegrész lép: Melléklet az 55/2005. (XI. 23) EüM-FVM együttes rendelethez 1. Az R. 1. számú mellékletének amitráz hatóanyaghoz tartozó sorainak szövege amitráz (4) almatermésűek *0,05 KH csonthéjasok *0,05 KH szőlő

Részletesebben

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban GYURICZA CSABA ASZÁLY NAPI RENDEZVÉNY BUDAPEST, 2015. JÚNIUS 17. Megbeszélendők 1. Tendenciák a talajművelésben 2. Okszerű talajművelés feltételei

Részletesebben

Környezet- és egészségbarát növényvédelem

Környezet- és egészségbarát növényvédelem Környezet- és egészségbarát növényvédelem Pál János Levegő Munkacsoport Gazdafórum Túrkeve, 2006. május 23. Iparszerű növényvédelem Elvek: célja a teljes kártevőmentesség elérése előnyben részesíti a hosszú

Részletesebben

www.syngenta.hu A káposztafélék védelme A póréhagyma védelme

www.syngenta.hu A káposztafélék védelme A póréhagyma védelme A káposztafélék védelme A póréhagyma védelme www.syngenta.hu Talajfertőtlenítés A káposztafélék növényvédelmében meghatározó szerepe van a fajta tenyészidejének. Egyes károsítók a rövid tenyészidejű, míg

Részletesebben

Opten Törvénytár Opten Kft. I. 77/2009. (VI. 30.) FVM rendelet. A 2009.07.01. óta hatályos szöveg

Opten Törvénytár Opten Kft. I. 77/2009. (VI. 30.) FVM rendelet. A 2009.07.01. óta hatályos szöveg Opten Törvénytár Opten Kft. I. 77/2009. (VI. 30.) FVM rendelet 77/2009. (VI. 30.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének

Részletesebben

Comenius Iskolai Együttműködések

Comenius Iskolai Együttműködések Comenius Iskolai Együttműködések Vidékfejlesztési Minisztérium Dunántúli Agrár-Szakképző Központ Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskolája és Kollégiuma Kaposvár BIO Tan-Kert TERV Kaposvár Bevezetés

Részletesebben

borszőlők vörös fajták:

borszőlők vörös fajták: Flora-Pack Kertészet 2400 Dunaújváros Venyimi út 28. borszőlők fehér fajták: Bianca Chardonnay Cserszegi fűszeres Irsai Olivér Leányka Nemes olasz rizling Olasz rizling Ottonel muskotály Rizlingszilváni

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

Talajmunkálatok megfelelő nedvességi állapotában

Talajmunkálatok megfelelő nedvességi állapotában Talajmunkálatok Arra kell figyelnünk, hogy a talaj megfelelő nedvességi állapotában végezzük el ezeket a munkálatokat, illetve a nedves talajokon kerüljük a taposást. Nem is gondolnánk, de egy nedves talajon

Részletesebben

Oktatási anyagaink az agrár szektorban

Oktatási anyagaink az agrár szektorban Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 II. nemzetközi workshop HUSK/1101/1.1.1/0361 project Oktatási anyagaink az agrár szektorban Kövesd Andrea TREBAG KFT Life Long Learning

Részletesebben

Mikrobiológiai megoldások a fenntartható gazdálkodáshoz

Mikrobiológiai megoldások a fenntartható gazdálkodáshoz Mikrobiológiai megoldások a fenntartható gazdálkodáshoz FÓKUSZBAN A GYÖKÉR 100 millió 1 milliárd baktérium grammonként nagy része hasznos, egy része nem FÓKUSZBAN A GYÖKÉR A cégről dióhéjban: Az AGRO.bio

Részletesebben

www.syngenta.hu A köszméte és a ribiszke védelme

www.syngenta.hu A köszméte és a ribiszke védelme www.syngenta.hu A köszméte és a ribiszke védelme A ribiszke és a köszméte termesztése során évről-évre jelentős gazdasági kárt okoznak a lisztharmat a lombozat fertőzésével és a különböző levéltetű fajok

Részletesebben

TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS

TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TRÁGYÁK CSOPORTOSÍTÁSA Szerves - Istállótrágya - Hígtrágya - Zöldtrágya - Komposzt Szervetlen - Műtrágya TÁPANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA Makroeklemek - Nitrogén (N) - Foszfor (P 2 O 5 )

Részletesebben

Komposztálással kapcsolatos tájékoztatóra Komposztálási mintaprojekt Kápolnásnyéken KEOP- 620/A/11-2011-0104

Komposztálással kapcsolatos tájékoztatóra Komposztálási mintaprojekt Kápolnásnyéken KEOP- 620/A/11-2011-0104 MEGHÍVÓ Komposztálással kapcsolatos tájékoztatóra Komposztálási mintaprojekt Kápolnásnyéken KEOP- 620/A/11-2011-0104 Kedves Kápolnásnyéki Lakosok! Szeretettel meghívjuk Önöket a 2012. június 23-án 10.00-16.00.

Részletesebben

A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban

A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban Az agrár környezetvédelemben rejl megújuló energiaforrások A biogáz a jöv egyik megújuló energiaforrása Mosonmagyaróvár, 2003. február 25. Dr. Schmidt

Részletesebben

Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok listája és termeszthető növények köre 2009

Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok listája és termeszthető növények köre 2009 Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok listája és termeszthető növények köre 2009 Szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram-csoport: 01 Alapszintű szántóföldi növénytermesztés AGF08, AGF09,

Részletesebben

Miért éppen Energiaültetvény? Energetikai önellátás a gyakorlatban A mai kor követelményei Gazdaságosság Energiahatékonyság Károsanyag-kibocsátás csökkentés Megújuló energia-források alkalmazása Helyi

Részletesebben

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. Tel: 06/1/309-1000 Fax: 06/1/246-2960 E-mail: nti@nebih.gov.hu www.nebih.gov.hu

Részletesebben

TEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva.

TEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva. 1. számú melléklet (Forrás: K.B) TEMATIKUS TERV Téma: Az őszi búza termesztése. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva. Nevelési

Részletesebben

A-Z-IG ZÖLDSÉG GYÜMÖLCS KFT. TELEFON FAX E-MAIL LÁZÁR KFT. 2014.08.05-11. IG 06303774834 06-1-283-8376 azigkft@gmail.com 32 HÉT

A-Z-IG ZÖLDSÉG GYÜMÖLCS KFT. TELEFON FAX E-MAIL LÁZÁR KFT. 2014.08.05-11. IG 06303774834 06-1-283-8376 azigkft@gmail.com 32 HÉT A-Z-IG ZÖLDSÉG GYÜMÖLCS KFT. TELEFON FAX E-MAIL LÁZÁR KFT. 2014.08.05-11. IG 06303774834 06-1-283-8376 azigkft@gmail.com 32 HÉT ÁRU MEGNEVEZÉSE SZÁRMAZÁS MÉRET NETTÓ ÁR KISZ. ZÖLDSÉGEK: Kaliforniai paprika

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Bolygók és a hét napjai valamint az ember és az étkezés

Bolygók és a hét napjai valamint az ember és az étkezés Bolygók és a hét napjai valamint az ember és az étkezés HÉTFŐ HOLD A folyékony elemekre hat, és azt várja, hogy a vasárnapi gondolatokat átgondoljuk és nyugodtan megfontoljuk. Ilyen nyugodt és harmonikus

Részletesebben

GAZDAPROGRAM MÓDSZERTAN. Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesülete 3780 Edelény Antal györy út 20.. Tel:+36-48-525-162

GAZDAPROGRAM MÓDSZERTAN. Bódva-völgyi Közéleti Roma Nők Egyesülete 3780 Edelény Antal györy út 20.. Tel:+36-48-525-162 GAZDAPROGRAM MÓDSZERTAN TARTALOMJEGYZÉK HELYZETLEÍRÁS... 4 CÉLCSOPORT JELLEMZÉSE... 4 CÉLCSOPORT GAZDÁLKODÁSÁNAK JELLEMZÉSE... 4 A PROGRAM TARTALMÁNAK LEÍRÁSA... 5 MÓDSZERTAN... 5 SZÁNTÁS... 5 ÁSÁS...

Részletesebben

KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga

KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga Kálium szerepe a gyümölcstermő növények fejlődésében A kálium meghatározó jelentőségű a gyümölcstermő

Részletesebben

HR Tm2, IR TSWV, IR M

HR Tm2, IR TSWV, IR M HR Tm2, IR TSWV, IR M Folytonnövő, csüngő, kúp alakú, szép fehér, édes, nagy bogyójú hibrid. A termés tömege 120-140g. Szedéséretten fehér, teljesen beérve piros. Növekedési erélye nagy, ízközei aránylag

Részletesebben

Trágyák átlagos beltartalmi értékei keletkezéskor és kijuttatáskor

Trágyák átlagos beltartalmi értékei keletkezéskor és kijuttatáskor 1. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez Állatfaj, csoport (állatkategória) Trágyák átlagos beltartalmi értékei keletkezéskor és kijuttatáskor A friss trágya N-tartalma [kg/év] Hígtrágya*

Részletesebben

Gyógynövénytermesztés az ökológiai gazdálkodásban. Madaras Krisztina

Gyógynövénytermesztés az ökológiai gazdálkodásban. Madaras Krisztina Gyógynövénytermesztés az ökológiai gazdálkodásban Madaras Krisztina Az ökológiai gazdálkodás jelentősége a gyógynövény ágazatban kezd teret nyerni > szemléletmód A gyógynövény termesztésben kiemelt jelentőség,

Részletesebben

Komposztálás Hogy is csináljam?

Komposztálás Hogy is csináljam? Komposztálás Hogy is csináljam? A kerti komposztálás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy személyesen is tegyen valamit bolygónkért, világunk és gyermekeink szebb jövıjéért! Tudta Ön, hogy éves szinten

Részletesebben

Miklós Dénes. Különleges növények a háztájiban

Miklós Dénes. Különleges növények a háztájiban Miklós Dénes Különleges növények a háztájiban Sok szeretettel ajánlom feleségemnek, Karolinának, kislányomnak, Karolina Rékának és minden kedves ismerœsömnek Miklós Dénes Különleges növények a háztájiban

Részletesebben

ahol érték a hulladék komposztálási napló

ahol érték a hulladék komposztálási napló ahol érték a hulladék komposztálási napló A KONYHÁBAN MARADÉK, A KERTBEN ÉRTÉK Komposztálási útmutató A háztartásban keletkező szemét nagyjából 30%-a komposztálható szerves, amely elsősorban konyhai és

Részletesebben

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,

Részletesebben

Tájékoztató a 2015 és 2020 közötti közvetlen támogatási rendszer feltételeiről

Tájékoztató a 2015 és 2020 közötti közvetlen támogatási rendszer feltételeiről Tájékoztató a 2015 és 2020 közötti közvetlen támogatási rendszer feltételeiről Szentirmay Zoltán Földművelésügyi Minisztérium Agrárközgazdasági Főosztály A Közös Agrárpolitika reformja 2014 2020 2 A 2014-2020

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata:

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: 1. Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: Termesztés céljai, jelentősége (fő- és melléktermékek felhasználása) Fajtaismeret (fontosabb

Részletesebben

A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában

A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában Immár több mint tíz éve használható az őszi búza és a tritikálé gyomirtására, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen, a szulfoszulfuron hatóanyagú ATHOS TM.

Részletesebben

Tápanyag-gazdálkodás

Tápanyag-gazdálkodás Tápanyag-gazdálkodás A szőlő növekedése és terméshozama nagymértékben függ a talaj felvehető tápanyag-tartalmától és vízellátottságától. Trágyázás: A szőlő tápanyagigényének kielégítésére szolgáló műveletcsoport

Részletesebben

MUNKAANYAG. Bereczkiné Kardeván Kinga. Hogyan válogassam és osztályozzam az átvett erjedés- és tartósítóipari nyersanyagot?

MUNKAANYAG. Bereczkiné Kardeván Kinga. Hogyan válogassam és osztályozzam az átvett erjedés- és tartósítóipari nyersanyagot? Bereczkiné Kardeván Kinga Hogyan válogassam és osztályozzam az átvett erjedés- és tartósítóipari nyersanyagot? A követelménymodul megnevezése: Erjedés- és tartósítóipari nyersanyag-feldolgozás A követelménymodul

Részletesebben

Különböző komposzt típusok Földkomposzt

Különböző komposzt típusok Földkomposzt Különböző komposzt típusokt Földkomposzt Nagyobb mennyiségben tartalmaz földet. Ha nincs jó minőségű gyepszint földünk vagy kerti földünk, árokiszappal is helyettesíthetjük. (ne forgalmas út menti legyen)

Részletesebben

5. fejezet Tanórán kívüli felhasználás lehetőségei

5. fejezet Tanórán kívüli felhasználás lehetőségei 5. fejezet Tanórán kívüli felhasználás lehetőségei KERTÉSZ SZAKKÖR Szeptember 1. Gyógy- és fűszernövények szedése - Ősz elején újból le kell szüretelni a gyógynövényeket. - A növények helyes szárításának

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Igényeim: Oszlopos japán díszcseresznye / Prunus serrulata Amanogawa Igényeim Babérmeg Felhasználásom Betegségeim. lama@zoldvilag.info.

Igényeim: Oszlopos japán díszcseresznye / Prunus serrulata Amanogawa Igényeim Babérmeg Felhasználásom Betegségeim. lama@zoldvilag.info. Igényeim: Fény Napsütötte helyeket kedvelem, a félárnyékot is elviselem Víz Mezofita, azaz közepesen vízigényes viszonyok között érzem jól magam, ilyen körülmények között, és benapozott helyen teljes pompámat

Részletesebben