A fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény. és a hazai jogrend áttekintése. a beszédfogyatékosok szempontjából

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény. és a hazai jogrend áttekintése. a beszédfogyatékosok szempontjából"

Átírás

1 Démoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesülete Budapest A fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény és a hazai jogrend áttekintése a beszédfogyatékosok szempontjából Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megrendelése alapján február 1

2 Bevezetés Aki megért és megértet, Egy népet megéltet. Kányádi Sándor : Játszva magyarul A beszédfogyatékosok rehabilitációja, és ezen belül a felnőtt beszédfogyatékosok logopédiai ellátása megoldatlan Magyarországon. Bár az utóbbi években határozott előrelépés történt ezen a téren, de ezek a változások elsősorban a stroke betegek és a koponyasérültek orvosi ellátásának javulását illetik. Ezzel - a betegek jobb ellátása miatt - életben maradási esélyeik nőttek, de a várható életkilátásaik nem javultak. Az afáziás betegek esetében sürgető szükséggel merül fel a beszédterápia szükségessége, de a logopédiai ellátás iránti igényről, illetve a logopédiai ellátásról nincsenek adatok. Tapasztalati számok, logopédusok beszámolói, és elsősorban az ellátást nélkülöző betegektől származó információk szerint ez a kérdés korántsem megoldott. Az afáziás, diszartriás betegek beszédterápia iránti igénye mellett a kommunikációs nehézségek a beszédfogyatékosság más típusainak esetében is jelen vannak, ennek következtében az orrhangzósság, diszfónia, dadogás, hadarás, sőt bizonyos esetekben az artikulációs zavarok terápiás ellátására is szükség lenne a felnőttek esetében, de a súlyos dadogók, diszfóniások sem jutnak logopédiai ellátáshoz. A tanulási zavar, vagyis a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, mint az anyanyelvi készség, a nyelv írott formájában jelentkező súlyos problémák is jelentős népességet érintenek. A beszédzavar hatása azért is jelentős, mert az önkifejezés legfontosabb eszközétől megfosztott ember nehezen tudja jelezni elemi igényeit is. A betegség okozta pszichés trauma feldolgozása is nehezedik, ha nem fejezhetjük ki fájdalmunkat, és a beszédfogyatékos ember meg van fosztva a beszélgetés pozitív hatásától. Vele klasszikus pszichoterápia sem folytatható. Ezek miatt hajlamosabb a depresszióra, pszichoszomatikus tünetekre. A kommunikációs zavarok, a kommunikációs akadályozottság következménye az egyén szociális kompetenciájának csökkenése, amely elszigetelődéshez, különböző mértékű izolációhoz vezet, és jelentősen rontja az életminőséget. A Démoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesülete megalakulása óta törekszik arra, hogy a beszédfogyatékosok, illetve ezen belül elsősorban a felnőtt beszédfogyatékosok helyet kapjanak a többi fogyatékossággal élő ember csoportjai között, hiszen esélyegyenlőségük biztosítása lehetetlen, ha mint fogyatékossági csoport nem kerülnek definiálásra. A fentiek miatt szükség van: a beszédfogyatékossági csoport meghatározására, társadalmi képviseletük megvalósítására, és a közvélemény formálására, sajátos helyzetükből adódó jogaik leírására. 2

3 A felnőtt beszédfogyatékosok problémáinak megoldása, érdekeik érvényesítése, állampolgári jogainak sértetlensége, esélyegyenlőségük biztosítása, a munkaerő piacon való érvényesülésük, a közéleti integrációjuk az oktatásügyi, az egészségügyi, a szociális és munkaügyi törvényi szabályozások harmonizálását igényli. Ehhez a törvényi szabályozásban nevesítenünk kell a beszéd szóbeli és írásbeli formájának zavaraival élő embereknek szükséges és elégséges jogokat, támogatásokat. Jelen tanulmány célja a törvényi szabályozás áttekintése. Munkánk során kiindulási pontnak a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményt tekintettük és ehhez kerestük a hatályos magyar jogszabályokban a beszédfogyatékosokra vonatkozó részeket. Végül néhány javaslattal kísérletet tettünk a törvény szelleme és a napi gyakorlat között húzódó szakadék áthidalására. Köszönöm Feketéné Gacsó Máriának, a Démoszthenész Egyesület titkárának segítségét a tanulmány összeállításában. Krasznár Jánosné Tartalom: 1. Az ENSZ Egyezmény szövegének áttekintése a beszéd, kommunikáció megközelítésben 2. A hazai joggyakorlat a beszédfogyatékosok szempontjából 2.1. Az oktatásra vonatkozó törvények, rendeletek 2.2. Az egészségügyre vonatkozó törvények és rendeletek 2.3. Az esélyegyenlőséggel, szociális ellátással foglalkozó törtvények és rendeletek 3. Összevetések és javaslatok 4. A tárgyalt jogszabályok listája 3

4 1. Az ENSZ Egyezmény szövegének áttekintése Az ENSZ december 13-án, New Yorkban elfogadott egy olyan Egyezményt, amely a legszélesebb körben áttekinti a fogyatékos embereket megillető jogokat. Ezen Egyezmény ratifikációja során alkotta meg a magyar Országgyűlés a évi XCII. (2007. június 25.), a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényt. Az Egyezmény 1. cikke szerint: A jelen egyezmény célja valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlásának előmozdítása, védelme és biztosítása valamennyi fogyatékossággal élő személy számára, és a velük született méltóság tiszteletben tartásának előmozdítása Fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. Az Egyezmény a beszédfogyatékosság kérdésében furcsa kettőséget mutat, mivel a fogyatékosság meghatározásában nem nevesíti a beszéd vagy kommunikáció zavart, viszont a kommunikáció jelentősége kiemelt szerepet kap az egész törvényben, annak minden, sajátos formáját is elismeri és támogatja szükség szerint. Az ellentmondás feloldásához és a beszédfogyatékossággal kapcsolatos érveink megerősítéséhez az Egyezmény angol nyelvű szövegéhez fordultunk. A fogyatékossági meghatározás és az FNO egybevetésével megtaláltuk a hiányzó láncszemet. Article 1. Persons with disabilities include those who have long-term physical, mental, intellectual or sensory impairments which in interaction with various barriers may hinder their full and effective participation in society on an equal basis with others. A hivatalos magyar nyelvű fordítás szerint: Fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. A fordítás során a mental impairment értelmi károsodásként jelenik meg. Az Egészségügyi Világszervezet közreműködésével, kiadásában Budapesten 2004-ben jelent meg A funkcióképesség, fogyatékosság, és egészség nemzetközi osztályozása című könyv, rövidítve az FNO. Általános célkitűzése, hogy egységes és szabványosított nyelvet és alapot biztosítson az egészség és az egészséghez kapcsolódó állapotok minősítéséhez. (FNO Budapest 2004) 4

5 Meghatározza az egészség, a jóllét összevetőit, és ezek két alaplistában kapnak helyet az emberi test, az egyén és a társadalom szempontjából: 1.Testi funkciók és struktúrák 2. Tevékenységek és részvétel A testi funkciók (a szervezet rendszereinek élettani funkciói - beleértve a pszichés funkciókat is) rendszerbe sorolása a mentális funkciók felsorolásával indul: Mentális funkciók általános mentális funkciók specifikus mentális funkciók Figyelmi funkciók Emlékezés funkciók Észlelés Gondolkodási funkciók Magasabb rendű kognitív funkciók Nyelvi mentális funkciók Számolás stb... A nyelvi mentális funkciók meghatározása az FNO szerint: A nyelv jeleinek, szimbólumainak és egyéb elemeinek felismerése és használatára szolgáló, specifikus mentális funkciók. Beszámítanak a nyelv beszélt, írott vagy más formáinak felfogásának és megfejtésének funkciói. Nyelvi üzenet felfogása (beszélt, írott) Nyelvi kifejezés beszélt vagy írott jelentést hordozó üzenetek létrehozásának specifikus mentális funkciói Integratív nyelvi funkciók (szemantikai, szimbólikus jelentések, a nyelvtani szerkezetek használata) Számolási funkciók stb.. A funkciók leírása után a Tevékenységek és részvétel rész 3. fejezete foglalkozik a kommunikációval. Leírja a kommunikáció általános és specifikus jellemzőit, beleértve az üzenetek megértését, létrehozását, a társalgás lefolyását, valamint kommunikációs eszközök és technikák használatát. Részterületek: a kommunikáció megértése, létrehozása verbális, nonverbális, grafikus úton. Az FNO minősítő jelzőkkel írja le a funkciók működését: nincs nehézség, enyhe nehézség, mérsékelt nehézség, súlyos nehézség, teljes nehézség, nem meghatározott, nem alkalmazható. Ezek szerint a nyelvi funkciók, mint mentális funkciók része, és annak akadályozottsága is az Egyezmény által preferált körbe tartozik, amennyiben hosszan tartóan akadályozza a személy társadalmi szerepvállalását, indokolt tehát a beszédfogyatékosok esélyegyenlőségének biztosítása. A beszédfogyatékossággal élő személyt beszédfogyatékossága az önkifejezésben, az információcserében, önérvényesítésében és hatékonyságában korlátozza, amely azonosítható a számos egyéb akadály fogalmával. 5

6 Az Egyezmény 2. cikke szerint: A kommunikáció fogalmába tartoznak a nyelvek, a kivetített szöveg, a Braille-nyomtatás, a taktilis kommunikáció, a nagyméretű betűkkel történő nyomtatás, a hozzáférhető multimédia, valamint az írott, a hangzó és az egyszerű szöveg, a felolvasás, illetőleg az augmentatív, beleértve a hozzáférhető kommunikációs és információs technológiát, a kommunikáció alternatív módozatai, eszközei és formái; A nyelv magába foglalja a beszélt nyelvet, a jelnyelvet és a nem beszélt nyelv egyéb formáit. 8. cikk A tudatosság növelése 1. a )A fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos tudatosság társadalmi szinten történő növelése érdekében, beleértve a családot is, elősegítik a fogyatékossággal élő személyek jogainak és méltóságának tiszteletét 1.b)az élet minden területén küzdenek a fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos sztereotípiák, előítéletek és ártalmas gyakorlatok ellen, beleértve a nemmel és életkorral kapcsolatosakat is; c.) elősegítik a fogyatékossággal élő személyek képességeire és hozzájárulására vonatkozó tudatosság növelését. A tudatosság az a pont az, ahonnan kiindulva feltárhatjuk, megismerhetjük a beszédfogyatékosok problémáit, társadalmi megítélését, és ezt továbbvihetjük, a közvélemény elé tárhatjuk. Ezután lehet önazonosságukat megtalálva a szükségleteiket megfelelően megfogalmazni, és esélyegyenlőségüket biztosítani. 9. cikk Hozzáférhetőség d) az épületekben és más, a nyilvánosság számára nyitva és rendelkezésre álló létesítmények esetében a Braille, illetve könnyen érthető és olvasható jelzések biztosítására; e) az élő segítségnyújtás formáinak és a közvetítők biztosítására, ideértve az útmutatókat, olvasókat/olvasóprogramokat és szakképzett jelnyelvi tolmácsokat az épületek és a nyilvánosság számára rendelkezésre álló lehetőségek hozzáférhetőségének elősegítése érdekében; Nagy jelentőségű a 21. cikk b) pontja, miszerint az információhoz való hozzáférés és a szólásszabadság jogának gyakorlása érdekében: a hivatali érintkezés során legyen elfogadott és támogatott a jelnyelv, a Braille-írás, az alternatív és augmentatív kommunikáció, valamint minden egyéb, a fogyatékossággal élő személyek által választott kommunikációs forma, eszköz és módozat. Ezek a kommunikációt segítő lehetőségek a látási, hallási fogyatékos emberekre készültek, nagy jelentőségűek. A kommunikációs akadálymentesítés a beszédfogyatékosok esetében csak egyénre szabott lehet, vagyis az Egyezmény megfogalmazása szerint elfogadott és 6

7 támogatott minden egyéb, a fogyatékossággal élő személyek által választott kommunikációs forma, eszköz és módozat. A szóbeli kifejezés zavara pl. súlyos dadogás esetén nem igényel segítő eszközöket, viszont jól alkalmazható a fogyatékos személy által választott kommunikációs forma kitétel. A verbális kommunikáció zavara mindamellett nem kap elég hangsúlyt, és az olvasás-írás zavarok kérdése sem. Ennek oka feltehetően nem csak hazánkban -, az az oka, hogy a különböző, fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással élő csoport létszáma ismertebb, e csoportok meglehetősen homogének, történelmileg nagyobb hagyományaik vannak, míg a kommunikációs sérülés távolról sem homogén, a zavar különféle eredetű kórképet és következményeit, a beszélt és az írásbeli kifejezőképesség zavarát foglalja magában. Tünetei és a kommunikáció sikerére gyakorolt hatásuk nagyon különböző, eltérő mértékben, más-más módon korlátozzák az élet minőségét, a pályaválasztást, a munkahelyi státuszt. Továbbá a legtöbb fogyatékosság állapot, amelynek változására csak ritkán lehet számítani, míg a beszédhiba különböző mértékben ugyan -, de felnőtt korban is változtatható, javítható. Az egyezmény szövegében a beszéd szó nem szerepel, a nyelv, kommunikáció fogalmak viszont megjelennek a meghatározások (2. cikk), az általános kötelezettségek (4. cikk), a hozzáférhetőség (9. cikk), a véleménynyilvánítás és a szólás szabadsága, valamint az információhoz való hozzáférés (21. cikk), a magánélet tiszteletben tartása (22. cikk), az oktatás (24. cikk) szövegeiben. Nem olvashatók azonban az egészségügyről, a habilitációról és rehabilitációról, a munkavállalásról és foglalkoztatásról szóló cikkekben. Mindezek ellenére nem vitatható, hogy az Egyezmény általános alapelveinek megvalósulását kell keresnünk a hazai törvényi szabályozásban és gyakorlatban egyaránt. Ezek: a hátrányos megkülönböztetéstől való mentesség; teljes és hatékony társadalmi részvétel és befogadás; a fogyatékossággal élő személyek különbözőségének tisztelete és elfogadásuk az emberi sokszínűség, valamint az emberiség részeként; esélyegyenlőség; hozzáférhetőség. Az Egyezmény 24. cikke megfogalmazza a fogyatékossággal élő személyek oktatáshoz való jogát, s hogy a részes államok befogadó oktatási rendszert biztosítanak minden szinten, továbbá élethosszig tartó tanulási lehetőséget nyújtanak - elsősorban az alapelvekben - meghatározott szempontok figyelembe vételével. A fogyatékossággal élő személyeket fogyatékosságuk alapján nem zárják ki az általános oktatási rendszerből, és gondoskodnak az egyén igényeihez történő ésszerű alkalmazkodásról. Az egyéni igényekhez történő alkalmazásban az Egyezmény továbbra is az alternatív lehetőségeket, a kommunikációs technikai segédeszközöket, írásmódokat és személyes segítségnyújtást emeli ki. A beszédfogyatékossággal élőknek ezek helyett/ mellett terápiás ellátásra, a környezet toleranciájára, előítélet mentességére, és időre van elsősorban szükségük. 2. A hazai joggyakorlat a beszédfogyatékosok szempontjából Az Egyezmény átfogó, általánosan érvényesíthető alapelveit, azok megvalósításának mikéntjét a továbbiakban a hazai joggyakorlatban kerestük, az oktatásügyi és egészségügyi törvényeket és rendeleteket, valamint az esélyegyenlőségi és szociális törvényeket áttekintve. 7

8 2.1. Az oktatásra vonatkozó törvények, rendeletek évi LXXIX. törvény a közoktatásról (kiemelések tőlünk) A Közoktatási Törvény jelentős változást hozott a fogyatékos tanulók szempontjából. Folyamatos módosításai számos esetben éppen ezen a területen pontosították a jogokat, kötelezettségeket. A Közoktatási Törvény ismeri és nevesíti a beszédfogyatékosság, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia fogalmát, és egyre nagyobb hangsúllyal foglalkozik a beszéd szóbeli és írásbeli zavaraiban szenvedő tanulók esélyegyenlőségének biztosításával. A tanuló a törvény szerint a kedvezményekkel teljes iskolai pályafutása alatt élhet, az első osztályos beiratkozástól az érettségiig, illetve a felvételi eljárásig. A Közoktatási Törvény évi módosításában, amely szeptember 7-én lépett hatályba [E törvény alkalmazásában]: 29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, tartós és súlyos rendellenességével küzd b.) a megismerő funkciók és a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd közoktatási törvény hatálya alá tartozó részképesség-zava: F8100 Meghatározott olvasási zavar (diszlexia) F8110 Az írás zavara (diszgráfia) F8120 Az aritmetikai készségek zavara (diszkalkulia) F8130 Az iskolai készségek kevert zavara F8180 Egyéb fejlődési zavara az iskolai készségeknek F8190 Nem-meghatározott fejlődési zavara az iskolai készségeknek F82H0 A motoros funkció specifikus fejlődési rendellenességei F83H0 Kevert specifikus fejlődési zavarok A közoktatási törvény hatálya alá tartozó részképesség-zavarok BNO kódjai: F8100 Meghatározott olvasási zavar (diszlexia) F8110 Az írás zavara (diszgráfia) F8120 Az aritmetikai készségek zavara (diszkalkulia) F8130 Az iskolai készségek kevert zavara F8180 Egyéb fejlődési zavara az iskolai készségeknek F8190 Nem-meghatározott fejlődési zavara az iskolai készségeknek F82H0 A motoros funkció specifikus fejlődési rendellenességei F83H0 Kevert specifikus fejlődési zavarok A Közoktatási törvény 94. -a értelmében kidolgozott 2/ (2005 III.1 ) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelveit rögzíti. A sajátos nevelési igény a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermeket illeti meg. Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli 8

9 akadályozottság, illetve az olvasás, írás, számolási zavarok fogyatékossági csoportba soroljuk. jelentkezését is ebbe a A felsőoktatásban nagy áttörést jelentett, és ezért érdemel említést a 29/2002. (V. 17.) OM rendelet a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről, mivel külön kitér a beszéd és más fogyatékos hallgatók körében a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia esetén adható kedvezményekre. A rendelet azóta hatályát vesztette, és a területet jelenleg a Felsőoktatási Törvény és a 79/2006- os Kormányrendelet szabályozza. A Felsőoktatási Törvény módosításával, és az elkészült végrehajtási utasítással magasabb szintű szabályzás, törvény, illetve kormányrendelet szabályozza a felsőoktatásban tanuló fogyatékosok, köztük a beszédfogyatékosok jogait évi CXXXIX. Törvény a felsőoktatásról kimondja, ( s bár ez mindenkire érvényes, de igazán a fogyatékosokra vonatkozóan jelent törvényi védelmet) 9. (1) A felsőoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a hallgatókkal, az oktatókkal és a felsőoktatásban dolgozókkal kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelesek megtartani. (2) Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit orvosolni kell, amely azonban nem járhat mások jogainak megsértésével, csorbításával. (3) Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének orvoslására - a hallgatókat ért sérelem esetén - az e törvényben szabályozott eljárás keretében kerülhet sor. Az eljárás lefolytatása nem zárja ki a személyhez fűződő jogok bíróság előtt történő érvényesítésének lehetőségét, illetőleg más, a felelősség és jogkövetkezményeinek megállapítására alkalmas eljárás megindítását, beleértve az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző országos hatáskörű közigazgatási szerv előtti eljárást. (4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazása során Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Az egyenlő bánásmódról szóló törvény) rendelkezéseit is alkalmazni kell. A 39. (7) bekezdése leírja, hogy a Kormány előnyben részesítési követelményeket állapíthat meg többek közt a fogyatékossággal élő egyetemi felvételre jelentkező csoportjához tartozók részére azzal, hogy az előnyben részesítés kizárólag az előnyben részesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet alap- és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség, illetve felsőfokú szakképzésben a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez. 44. (1) Ha a felsőoktatási intézmény a felvételi kérelem elbírálásához e törvény felhatalmazása alapján vizsgán való részvételt ír elő, fogyatékossággal élő jelentkező esetén a középiskolai tanulmányok során nyújtott mentesítést, a vizsgázás sajátos formáját biztosítani kell. Megilleti ez a jog azt is, akinek a középiskolai tanulmányai során nem biztosítottak ilyen lehetőségeket, de igazolja, hogy fogyatékossággal élő. (2) A felvételi eljárásban a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó jelentkező használhatja anyanyelvét, amennyiben a középiskolai tanulmányait az adott nyelven folyó vagy két tanítási nyelvű kisebbségi oktatásban végezte, és az érettségi vizsgán az anyanyelvén vizsgázott. (3) A fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendjét a Kormány határozza meg. 9

10 A fogyatékos hallgatók tekintetében így rendelkezik a Törvény: 61. (1) A fogyatékossággal élő hallgató részére biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségeit. Indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól. Szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetőleg szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet alap- és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség, illetve felsőfokú szakképzésben a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez. (2) A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányaival kapcsolatos elveket, az előnyben részesítési szempontokat és eljárási szabályokat a Kormány határozza meg. A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg a fogyatékossággal élő hallgatókkal kapcsolatos intézményi feladatok végrehajtásának rendjét Az értelmező rendelkezések ugyancsak definiálják a fogyatékossággal élő hallgatók csoportjait. E törvény alkalmazásában: 8. fogyatékossággal élő hallgató: az a hallgató (jelentkező), aki testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, megismerés és viselkedés fejlődési rendellenességű, A Felsőoktatási törvény XLVI. módosítása szerint ak) a 8. pontjának érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos szövegrésze helyébe az érzékszervi, beszédfogyatékos szövegrész, a (például: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus), szövegrésze helyébe a (például: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia), szövegrész lép A 79/2006. (IV.5.) Kormányrendelet a felsőoktatási törvény végrehajtásáról leírja az előnyben részesítési követelményeket. 18. (1) A fogyatékossággal élő hallgató számára - kérelmére - a felsőoktatási intézmény a tanterv előírásaitól részben vagy egészében eltérő követelményeket állapíthat meg, illetve - figyelemmel a felsőoktatási törvény 39. -ának (7) bekezdésére - azok teljesítésétől eltekinthet. (5) Beszéd- és más fogyatékos (különösen súlyos beszédhiba, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) hallgató esetében: a) a súlyos beszédhibás hallgató a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet valamennyi vizsgatárgyból; amennyiben a hallgató a szóbeli vizsgalehetőséget választja, úgy számára a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani; b) a diszlexiás - diszgráfiás hallgató ba) írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát vagy szóbeli helyett írásbeli vizsgát tehet, 10

11 bb) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert C típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a B típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól, bc) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert C típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az A típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól, bd) a hallgatónak írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani, be) részére az írásbeli beszámolóknál a számítógép használata megengedett, bf) részére a vizsga esetén a szükséges segédeszközöket (pl. írógép, helyesírási szótár, értelmező szótár, szinonima szótár) biztosítani kell, bg) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert C típusú nyelvvizsga szóbeli és írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a nyelvvizsga letétele alól; c) a diszkalkuliás hallgató a számítási feladatok alól felmentést kaphat, esetében a vizsgák alkalmával engedélyezhető mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a hallgató a tanulmányai során korábban is dolgozott (táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök), továbbá hosszabb felkészülési időt lehet számára biztosítani. (7) A (2)-(6) bekezdésekben a felkészüléshez biztosítható hosszabb felkészülési idő a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított időtartamhoz képest legfeljebb 30%-kal hosszabbodhat meg. A fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendje [az Ftv ának (3) bekezdéséhez] 19. (1) A fogyatékossággal élő hallgató fogyatékosságának típusát és mértékét, annak végleges vagy időszakos voltát szakvéleménnyel igazolja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakvélemény kiadására a) amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányai során is fennállt, és erre tekintettel tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényben meghatározott szakértői és rehabilitációs bizottság, b) amennyiben a fogyatékosságot később állapították meg, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet jogosult. (3) (4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a hallgató a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon nyújtja be azoknak a közoktatási intézmény által kiállított dokumentumoknak - az intézmény által hitelesített - másolatát, melyek igazolják, hogy fogyatékossága a középfokú tanulmányai során fennállt és emiatt kedvezményben részesült. A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányaival kapcsolatos elvek [az Ftv nak (2) bekezdéséhez] 20. (1) A hallgató fogyatékosságára tekintettel - a 19. (1) bekezdése szerinti - szakvélemény alapján kérheti a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentését vagy azok más módon történő teljesítésének engedélyezését. 11

12 (2) A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint: a) bírálja el a fogyatékossággal élő hallgatók segítségnyújtásra, mentességre és kedvezményekre irányuló kérelmeit, b) látja el feladatát és kerül megbízásra a fogyatékossággal élő hallgatók segítését intézményi részről irányító koordinátor, c) veheti igénybe a fogyatékossággal élő hallgató - a fogyatékossága típusa és mértéke szerint - az intézmény által biztosított, illetve az intézmény által nem biztosított, de más módon rendelkezésre álló személyi és technikai segítségnyújtást és szolgáltatásokat, d) használhatja fel a fogyatékossággal élő hallgató a speciális jegyzet, illetve jegyzetet helyettesítő, más módszerű felkészülést segítő technikai eszközök esetében a tankönyv- és jegyzettámogatást. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti koordinátor feladata: a) részvétel a fogyatékossággal élő hallgatók által benyújtott, a (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelmek elbírálásában és nyilvántartásában, b) kapcsolattartás a fogyatékossággal élő hallgatókkal, azok személyes segítőivel, c) a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható segítségnyújtási lehetőségek biztosítása, illetve szorgalmi időszakban a fogyatékossággal élő hallgatók által igényelt konzultációs lehetőségek megszervezése, d) javaslattétel a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatás felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére A fenti törvények bevezették az igazságügyi szakértő jogintézményét a logopédiában. Ennek értelmezése a korábbi gyakorlat, tapasztalat hiányában nem volt könnyű, mégis nagyon hasznosan indult. A logopédiai igazságügyi szakértés 4 év tapasztalata után úgy látjuk, hogy az OORSZI bekapcsolása a évi módosítással kidolgozatlan volt, és nem jelentett előrelépést. Jelenleg egy fő igazságügyi szakértő és az OORSZI megállapodása és együttműködése szerint folynak a vizsgálatok. A 2008-as év tapasztalatai szerint lassult és bonyolultabb lett a szakértés folyamata, és a térítésmentességet nem lehetett bevezetni, finanszírozás hiányában. Egyéb, az oktatás területén a fogyatékosságot, beszédfogyatékosságot tárgyaló rendeletek: A 137/2008. Kormányrendelet az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról kimondja, hogy a nyelvvizsga során 8. ) a fogyatékos személyek számára a fogyatékosságának megfelelő vizsgakörülményeket teremt, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében; A évi CI törvény a felnőttoktatásról több helyen is említi a fogyatékos felnőtt fogalmát, de nem tesz taxatív felsorolást, az értelmező rész szerint fogyatékos felnőtt a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. Törvény 4. meghatározott fogyatékos személy, amennyiben e törvény alkalmazásában 12

13 felnőttnek minősül. Ennek értelmében a beszédfogyatékos felnőtt is beleértendő ebbe a körbe, mint kommunikációs akadályozottsággal élő ember Az egészségügyre vonatkozó törvények és rendeletek Az ENSZ egyezmény szövege az egészségügyre vonatkozóan is általánosan fogalmaz, a kommunikációval kapcsolatban a beteg jogait emeli ki. Nem egyes fogyatékossági csoportokra, hanem az egyéni szükségletekre hívja fel a figyelmet. 13. (8) A betegnek joga van arra, hogy számára érthető módon kapjon tájékoztatást, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, e tekintetben megfogalmazott kívánságára, valamint arra, hogy a tájékoztatáshoz szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy jeltolmácsot biztosítsanak. A hazai egészségügyi szabályozásban és gyakorlatban a beszédfogyatékosság megjelenését kerestük a terápia, habilitáció, rehabilitáció területén. A beszéd rendellenessége, és terápiája, mint paramedikális tevékenység megjelenik az egészségügyi törvényben, valamint az egészségügy más részterületeivel foglalkozó törvényekben, illetve hivatalos dokumentumokban, mint az egészségbiztosítási törvény, társadalombiztosítási anyagok, OEP tevékenységi lista évi CLIV törvény az egészségügyről Az évi egészségügyi törvény 100. paragrafusában, a rehabilitáció meghatározásánál felsorolja a logopédiai tevékenységet, mint az orvosi rehabilitáció szerves részét, de e tevékenység beillesztéséről a rehabilitációba a törvény nem rendelkezik. Kiemelések a rehabilitációról szóló paragrafusból: 100. (1) A rehabilitáció olyan szervezett segítség, amit a társadalom nyújt az egészségében, testi vagy szellemi épségében ideiglenes vagy végleges károsodás miatt fogyatékos személynek, hogy helyreállított vagy megmaradt képességei felhasználásával ismét elfoglalhassa helyét a közösségben. (5) Az orvosi rehabilitáció szerves része különösen a fizioterápia, a sportterápia, a logopédia, a pszichológiai ellátás, a foglalkoztatás-terápia, valamint a gyógyászati segédeszköz-ellátás és ezek használatának betanítása is évi LXXX. törvény a társadalombiztosításról nem említi a beszédfogyatékosságot, logopédiai terápiát. Az egészségügyben folyó logopédiai tevékenység esetén a gyógyító tevékenységhez kapcsolódva, kiegészítő, orvos által rendelt, meghatározott vizitszámú terápiás munkát végez a logopédus. Az életkori határok itt nem jelentkeznek, születéstől a halálig, bármely életkorban jelentkező beszédzavar korrekciójára igényelheti a beteg és orvosa a logopédus segítségét az egészségügyi ellátás jellegétől függően. Az egészségügyi hálózatban a kórházakban, rehabilitációs osztályokon fekvő betegek ellátásában, 13

14 utógondozásában, vagy éppen az otthoni szakápolás keretében foglalkoztathatják a logopédusokat. Az otthonából bejáró beteg ambuláns kezelése még ritka kivételként fordul csak elő. Az egyes betegségek, eltérések meghatározása a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO ) illetve a Diagnosztikai rendszer (DSM ) alapján történik. Ebben részletezve szerepelnek a beszélt és írott nyelv zavarai. A beszéddel foglalkozó BNO kódok felsorolása: F8000 Az artikuláció jellegzetes zavara F8010 A kifejező (expresszív) beszéd zavara F8020 A beszédmegértés (receptív beszéd) zavara F8030 Szerzett afázia epilepsziával [Landau-Kleffner szindróma] F8080 Egyéb nyelvi és beszédfejlődési zavar F8090 Nem-meghatározott zavara a beszéd és a nyelv fejlődésének F9850 Dadogás (psallismus, ischophonia) F9860 Hadarás (agitolalia) Q36 Ajakhasadék Q37 Szájpad- ajakhasadék R47 Beszédzavarok, m.n.o. R47.0 Dysphasia és aphasia R47.1 Dysarthria és anarthria R48 Dyslexia és egyéb jel-diszfunkciók, m.n.o. R48.0 Dyslexia és alexia R48.1 Agnosia R48.2 Apraxia R49 Beszédhang zavarok A fenti kódszámmal jelzett diagnózisokhoz rendelt tevékenységek, beavatkozások kódjai és pontszámai alapján finanszírozza az OEP a gyógyító, rehabilitációs munkát. A logopédiai tevékenység elszámolása a nem szakorvosi óraszám terhére történik 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről meghatározza a logopédiai tevékenység pontszámait Beszédértésvizsgálat pont Beszédvizsgálat célzott pont Facialis torna pont Beszédterápia pont Beszédtréning pont Diszlexiatréning pont Rágóizmok gyakorlata pont Logopédiai gyakorlat pont Szenzoros aktivitási tréning pont Hangterápia pont Dysphasia tréning pont Nyelőcsőbeszéd pont Beszédtanítás hangprotézissel pont 14

15 Hangtréning pont Afázia neuropszichológiai próba I. Lurija 1919B 400 pont Afázia neuropszichológiai próba II. 1929C 400 pont Standardizált tesztbattéria alkalmazása ( Láng, Western) Feljegyzés publikálásra pont Habilitációs tanácsadás pont Koordinációs gyakorlatok pont Rehabilitációs képzés pont A 43 / (III. 3.) Korm. Rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szól. Eszerint finanszírozási szerződést az OEP csak egészségügyi végzettségű szolgáltatóval köthet, de a tevékenységben közreműködhet más, a fejlesztésben, rehabilitációban megfelelő végzettségű szakember. 2. E rendelet alkalmazásában a) egészségügyi szolgáltatás: az Eb. tv aiban meghatározott ellátások; b) szolgáltató: az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező természetes, vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy ami a finanszírozóval kötött szerződés alapján az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatást nyújt; 2003.XLIII. törvény az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről 60/2003. ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételeket határozza meg. A 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet a működési engedélyek kiadásának alapjául szolgáló egészségügyi szakmák és kódjaik jegyzékéről 2. számú mellékletében nevesíti a logopédiát: 72 Pedagógiai végzettséggel ellátható egészségügyi szakmák 7201 számmal logopédia számmal a gyógypedagógia. A 20/ 1996.(VII.26.) NM rendelet az otthoni szakápolási tevékenységről (OSZR ) az otthoni szakápolás keretében ellátható feladatok között nevesíti a beszédterápiát. Előírja, hogy beszédterápiát logopédus végezhet. A logopédiai tevékenységet elismeri, és az otthoni szakápolás feltételei között a logopédiai eszközök is nevesítve szerepelnek. 15

16 A jelenlegi egészségügyi szabályozás hátrányai A betegeket kizárólagosan beszédterápiás indokkal nem utalják kórházba a háziorvosok, az afáziás betegek átlagos ápolási ideje /stroke esetén / az akut osztályokon alig haladja meg a két hetet. Ennyi idő sokszor még a terápia megkezdéséhez sem elégséges. Igaz az is, hogy csak logopédiai szempontok miatt fekvő-beteg ellátást igénybe venni pazarlás, és a beteg számára sem jó a hosszas kórházi tartózkodás. A bejáró ambuláns kezelési forma közlekedési nehézségekkel jár, és igényli egy kísérő családtag segítségét is. A beteg lakásán történő ellátás optimális a rehabilitáció egy szakaszában, ha a vizitszám a szükséglethez igazodik. Egy idő után azonban már ki kell mozdulni a betegnek az otthonából, mert az ingerszegény otthoni környezet nem jelent elegendő motivációt, késztetést a továbblépéshez. Az ideális - a beteg mindenkori állapotához, és szükségletéhez igazított szükséges és elégséges -, rehabilitáció, melynek színtere az akut osztály, a rehabilitációs részleg, az ambuláns illetve a beteg otthonában történő ellátás. Megállapítható, hogy a szakmai elvárásokon túl ma nem érdekelt az intézmény a logopédusok foglalkoztatásában. Logopédiai szolgáltatás nyújtására van lehetőség járóbeteg szakellátás keretében is, a nem szakorvosi órák terhére. Kevés intézményben érhető el ez a szolgáltatás, sajnos az egészségügy átszervezése során több beszédterápiás ambulanciát megszüntettek az országban. Az egészségügyi ellátás finanszírozása az egészségbiztosítási pénztárakon keresztül történik, külön szerződések alapján, melyet a kórház, szakrendelő háziorvos köt az Állami Tisztiorvosi Szolgálattal és az Egészségbiztosítóval. Mivel ilyen szerződés csak gyógyító- megelőző-rehabilitációs tevékenységre köthető, logopédussal közvetlenül nem kötnek finanszírozási szerződést. A fogyatékos személyek aktív részvételének elősegítését a társadalom életében az elemi létszükségletek biztosításán túl fontos azon feltételek és támogatások erősítése, amelyek lehetőséget teremtenek ahhoz, hogy a beszédfogyatékos emberek érintkezésbe léphessenek más emberekkel és intézményekkel. Ennek feltétele a szükséges terápiás ellátás, köztük a mozgás, beszéd pszichoterápia A törvényekben biztosított lehetőségekkel szemben a logopédiai ellátás alacsony óraszámban illetve vizitszámmal jelenik meg az OEP finanszírozásban. Statisztikai adatokat nyerni az alábbi összefoglaló tanulmányból tudtunk: Jelentés az otthoni szakápolási tevékenységről ( OEP Finanszírozási, Informatikai Főosztály 2008.) (Kiemelések tőlünk) Az ellátás típusa szerint az otthoni szakápolásban végzett tevékenység lehet Szakápolás Szakirányú terápiás szolgáltatások : gyógytorna fizioterápia logopédia 16

17 A vizitek, az ellátott esetek és a betegek számát az ellátás típusa szerinti megoszlásban vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a szakápolás aránya a legnagyobb. A szakirányú terápiás szolgáltatások közül a leggyakrabban végzett ellátás a gyógytorna. A szakápolás és a gyógytorna együttesen az összes vizit, eset- és betegszám több mint 90%-át teszi ki. A legalacsonyabb a logopédiai kezelés aránya, 0.33 %. Négy megyében (Vas, Somogy, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg) egyáltalán nem végeztek logopédiai tevékenységet a szakápoló szolgáltatók lakosra jutó vizitek száma az ellátás típusa szerinti megoszlásban: 8. sz. táblázat A szakápolás vizitszáma országos összesen 10 ezer lakosra vetítve: 745,07 A gyógytorna vizitszáma országos összesen 10 ezer lakosra vetítve: 370,23 A fizioterápia vizitszáma országos összesen 10 ezer lakosra vetítve: 71,84 A logopédia vizitszáma országos összesen 10 ezer lakosra vetítve: 3,98 Az otthoni szakápolás főbb mutatószámai A 22. sz. táblázatból kiemelve a logopédia vizitszámát 2000-től 2007-ig látható a jelentős csökkenés. Az agyi érbetegségek számának mutatói ezt a csökkenést nem indokolják: 2000-ben ben ben ban ben ben ban ben Az esélyegyenlőséggel, szociális ellátással foglalkozó törtvények és rendeletek Az 1998.évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról többek között tartalmazza a fogyatékos személy, a rehabilitáció, a segédeszköz és a támogató szolgálat definícióját: 4. E törvény alkalmazásában a) fogyatékos személy: az, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során; b) rehabilitáció: az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási, szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességének fejlesztése, szinten tartása, a társadalmi életben való részvételének, valamint önálló életvitelének elősegítése; c) segédeszköz: a fogyatékos személy fizikai vagy érzékszervi képessége részleges vagy teljes hiányának részleges vagy teljes pótlását szolgáló eszköz; d) támogató szolgálat: a fogyatékos személy önálló életvitelét elősegítő, a mindennapi szükségletei kielégítését célzó - személyes közreműködés által megvalósuló szolgáltatás 17

18 5.. A fogyatékos személyt megillető jogok Kommunikáció 6. (1) A fogyatékos személynek, családtagjainak, segítőinek biztosítani kell a hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékosokat megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. (2) Hozzáférhető az információ akkor, ha azt a fogyatékos személy érzékelheti és az biztosítja számára a megfelelő értelmezés lehetőségét. 7. (1) A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a tájékozódás és a személyi segítés feltételeit. (2) Az információs társadalom nyújtotta lehetőségek erősítik az esélyegyenlőséget a fogyatékos személyek számára. A fogyatékos személyt az információs esélyegyenlőség megilleti az információs társadalmi szolgáltatások igénybevételekor. 12. (1) A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során - az évi CLIV. törvénnyel összhangban - figyelemmel kell lenni a fogyatékosságából adódó szükségleteire. (2) A fogyatékos személy számára biztosítani kell - a fogyatékosságával összefüggésben - az állapota javításához, az állapotromlása megelőzéséhez szükséges rendszeres és hatékony egészségügyi ellátást. A fogyatékos személyeket ellátók speciális képzésének és továbbképzésének lehetőségét biztosítani kell. (3) A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során törekedni kell arra, hogy az ellátás segítse elő a rehabilitációját, társadalmi beilleszkedését, továbbá, hogy ne erősítse a betegségtudatát. Figyelemre méltók a rehabilitációhoz való jogról szóló paragrafusok is: 19. A fogyatékos személynek joga van a rehabilitációra. E jog érvényesítését rehabilitációs szolgáltatások, ellátások biztosítják. 20. A Kormány a 21. -ban megjelölt állami feladat ellátására közalapítványt hoz létre. A közalapítványnak törvény vagy kormányrendelet további feladatokat állapíthat meg. A rehabilitációs szolgáltatás, ellátás 21. A közalapítvány a fogyatékos személyek rehabilitációjának megvalósulása érdekében az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: a) a fogyatékos személy meglévő, illetve fejleszthető képességeinek megfelelő programtervezetek kidolgozásához olyan szempontrendszer kiadása, amely magában foglalja a rehabilitációs folyamat során elért képességfejlődés rendszeres felmérését, és lehetővé teszi a rehabilitációs program szükség szerinti módosítását, továbbfejlesztését; b) a rehabilitációs programban megjelölt szolgáltatásokhoz, ellátásokhoz való hozzáférés megszervezése; c) a rehabilitáció folyamatában közreműködő szervezetekkel, személyekkel való együttműködés, a rehabilitációs tevékenységük figyelemmel kísérése; d) a segédeszköz, valamint a segédeszköz-ellátás fejlesztés irányainak kidolgozása; e) a segítő szolgálatok, illetve azok hálózatának kialakításánál figyelembe veendő szempontok kidolgozása; f) a rehabilitációs folyamatban összegyűjtött tapasztalatok alapján szakmai-módszertani ajánlások kidolgozása; 18

19 g) a szolgáltatást nyújtó szervezetekkel és az általuk nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok, információk gyűjtése a fogyatékos személyek, családtagjaik, segítőik tájékoztatása érdekében. V. Fejezet. 22. A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. 23. (1) Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult, akinek e) a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható (mozgásszervi fogyatékos), f) az a)-e) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos), g) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és az a), c)-e) pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos), és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul. Hatásköri, eljárási szabályok 23/B. (1) A fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló eljárás igénybejelentésre indul. A fogyatékossági támogatás megállapítása a kincstár hatáskörébe tartozik. 23/C. (1) A súlyosan fogyatékos állapot megállapítását az orvosszakértői szerv végzi. Az évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogai között kiemeli a kommunikációs zavart, mikor a 7. paragrafusban rögzíti: A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a kölcsönös tájékozódás felvételeit. A beszédfogyatékosok szempontjából A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény tehát egyértelműben fogalmaz, mint az ENSZ Egyezmény szövege, bár az is utal arra, hogy a fogyatékosok köre az igény szerint bővíthető. A fogyatékossági támogatásra vonatkozó taxatív felsorolásnál a Fogyatékos személyek jogairól szóló törvény nem említi meg a beszédfogyatékosokat A évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról ugyan nem nevesíti a kommunikációs hátrányban élőket, de a törvény hatályát egyértelműen kiterjeszti a fogyatékos emberekre. A helyzetet emberi jogi szempontból közelítve, az egyenlő bánásmódról szóló törvény automatikusan vonatkoztatható a beszéd szóbeli vagy írott formájának zavarára. 19

20 289/2007, Korm. rend a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásról A rendelet nevesíti a beszédfogyatékosokat a kedvezményezetti körben. A Kormány a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény a (1) bekezdésének t) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. -a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. E rendelet alkalmazásában ec) a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, továbbá ed) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek évi LXXXVI. Törvény a villamos energiáról Nem nevesíti fogyatékossági csoport szerint a kedvezményezetteket, a FOT illetve a magasabb összegű családi pótlék folyósítása a feltétel. Eszerint a beszédfogyatékosok igen kis része igényelheti meg a támogatást. 19. Fogyatékkal élő fogyasztó: e törvény alkalmazásában a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója a családok támogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegű családi pótlékban részesül; évi LXXXIV. Törvény a családok támogatásáról f) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy: fa) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, fb) az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll; 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet határozza meg a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek és fogyatékosságok listáját. Mellékletei nem tartalmazzák a beszédfogyatékosságot, mint jogosultsági tényezőt. 20

VI. FEJEZET KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

VI. FEJEZET KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK VI. FEJEZET KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK A SPECIÁLIS SZÜKSÉGLETŰ HALLGATÓKAT MEGILLETŐ TANULMÁNYI KEDVEZMÉNYEK ÉS AZ EGYETEM ÁLTAL BIZTOSÍTOTT TANULMÁNYI TÁMOGATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL Nftv. 41. (1) A Kormány a) hátrányos

Részletesebben

Az Állam-és Jogtudományi Kar fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosításáról szóló szabályzata

Az Állam-és Jogtudományi Kar fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosításáról szóló szabályzata Az Állam-és Jogtudományi Kar fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosításáról szóló szabályzata 2009. december 16. DEBRECEN A Debreceni Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Kari Tanácsa a

Részletesebben

29/2002. (V. 17.) OM rendelet a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről

29/2002. (V. 17.) OM rendelet a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről Lezárva: 1999. május 31. Hatályos: 2003. I. 1. 29/2002. (V. 17.) OM rendelet a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről A felsőoktatásról

Részletesebben

TOMORI PÁL FŐISKOLA A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK ESÉLY- EGYENLŐSÉGÉNEK SZABÁLYZATA

TOMORI PÁL FŐISKOLA A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK ESÉLY- EGYENLŐSÉGÉNEK SZABÁLYZATA TOMORI PÁL FŐISKOLA A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK ESÉLY- EGYENLŐSÉGÉNEK SZABÁLYZATA Változat száma: 3 Elfogadás dátuma: 2010.03.09. Határozat száma: 2010/2/9. Hatályos: 2010.03.09. Felelős személy:

Részletesebben

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG?

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? KRASZNÁRNÉ ERDŐS FELICIA FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? MFFLT KONFERENCIÁJA 2009. BUDAPEST Milyen választ adnak a kérdésre Az érintettek és családjuk A segítő szakemberek (rehabilitáció, gyógypedagógia,

Részletesebben

A Debreceni Egyetem szabályzata a fogyatékkal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosításáról

A Debreceni Egyetem szabályzata a fogyatékkal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosításáról A Debreceni Egyetem szabályzata a fogyatékkal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosításáról egységes szerkezetben az 1. számú módosításokkal DEBRECEN 2008. május 15. A Debreceni Egyetem Szenátusa a

Részletesebben

A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK TANULMÁNYAINAK

A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK TANULMÁNYAINAK A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK TANULMÁNYAINAK FOLYTATÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESÉLYEGYENLŐSÉGET BIZTOSÍTÓ SZABÁLYOK HKR V. FEJEZET MEGJEGYZÉS: A PARAGRAFUSOK SZÁMOZÁSA A TELJES HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZER

Részletesebben

Debreceni Egyetem. szabályzata. a fogyatékossággal élő hallgatók. esélyegyenlőségének biztosításáról

Debreceni Egyetem. szabályzata. a fogyatékossággal élő hallgatók. esélyegyenlőségének biztosításáról A Debreceni Egyetem szabályzata a fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosításáról DEBRECEN 2006. május 25. A Debreceni Egyetem Szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény

Részletesebben

I. FOGYATÉKOSSÁG ALAPJÁN JÁRÓ JOGOK, A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS:

I. FOGYATÉKOSSÁG ALAPJÁN JÁRÓ JOGOK, A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS: I. FOGYATÉKOSSÁG ALAPJÁN JÁRÓ JOGOK, A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS: A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékos személy az, aki érzékszervi

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Bizottság Működési Rend - kivonat

Esélyegyenlőségi Bizottság Működési Rend - kivonat Esélyegyenlőségi Bizottság Működési Rend - kivonat 4. A fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségét elősegítő tevékenység intézményi rendje 1) A fogyatékossággal élő hallgató fogyatékosságának típusát

Részletesebben

A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK TANULMÁNYAINAK FOLYTATÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESÉLYEGYENLŐSÉGET BIZTOSÍTÓ FELTÉTELEK SZABÁLYZATA

A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK TANULMÁNYAINAK FOLYTATÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESÉLYEGYENLŐSÉGET BIZTOSÍTÓ FELTÉTELEK SZABÁLYZATA 3. verzió A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói Követelményrendszer 6. függelék A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK TANULMÁNYAINAK FOLYTATÁSÁHOZ SZÜKSÉGES

Részletesebben

A SEMMELWEIS EGYETEM S Z A B Á L Y Z A T A

A SEMMELWEIS EGYETEM S Z A B Á L Y Z A T A 6/2005. (I. 27) ET. A SEMMELWEIS EGYETEM S Z A B Á L Y Z A T A A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSÁRÓL ÉS TANULMÁNYAIK FOLYTATÁSÁNAK ELŐSEGÍTÉSÉRŐL BUDAPEST 2005 2 Az Egyetemi

Részletesebben

Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv. Kiss Györgyi

Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv. Kiss Györgyi Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv Kiss Györgyi ENSZ egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2006.XII.13-án egyhangúlag

Részletesebben

ESZTERHÁZY KÁROLY FÕISKOLA SZABÁLYZAT A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLÕ HALLGATÓK ESÉLYEGYENLÕSÉGÉT BIZTOSÍTÓ FELTÉTELEKRÕL ÉS KEDVEZMÉNYEKRÕL EGER 2002.

ESZTERHÁZY KÁROLY FÕISKOLA SZABÁLYZAT A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLÕ HALLGATÓK ESÉLYEGYENLÕSÉGÉT BIZTOSÍTÓ FELTÉTELEKRÕL ÉS KEDVEZMÉNYEKRÕL EGER 2002. ESZTERHÁZY KÁROLY FÕISKOLA SZABÁLYZAT A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLÕ HALLGATÓK ESÉLYEGYENLÕSÉGÉT BIZTOSÍTÓ FELTÉTELEKRÕL ÉS KEDVEZMÉNYEKRÕL EGER 2002. Az oktatási miniszter 29/2002. (V.17.) OM rendelete alapján

Részletesebben

A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK TANULMÁNYAINAK FOLYTATÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESÉLYEGYENLŐSÉGET BIZTOSÍTÓ FELTÉTELEK SZABÁLYZATA

A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK TANULMÁNYAINAK FOLYTATÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESÉLYEGYENLŐSÉGET BIZTOSÍTÓ FELTÉTELEK SZABÁLYZATA Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói Követelményrendszer 6. függelék 3. verzió A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK TANULMÁNYAINAK FOLYTATÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESÉLYEGYENLŐSÉGET

Részletesebben

S z o l n o k i F ő i s k o l a S z o l n o k. S z e r v e z e t i é s M ű k ö d é s i R e n d j e

S z o l n o k i F ő i s k o l a S z o l n o k. S z e r v e z e t i é s M ű k ö d é s i R e n d j e S z o l n o k i F ő i s k o l a S z o l n o k E s é l y e g y e n l ő s é g i é s F o g y a t é k o s ü g y i B i z o t t s á g S z e r v e z e t i é s M ű k ö d é s i R e n d j e 2012 A Szolnoki Főiskola

Részletesebben

4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására

4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására 4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok az ápolási díj megállapítására 1. Személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:...

Részletesebben

KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére

KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére KÉRJÜK, SZÍVESKEDJEN NYOMTATOTT BETŰKKEL KITÖLTENI! Az ápolást végző személyre

Részletesebben

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához 5. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához I. Igazolom, hogy (Az ápolt személy háziorvosa tölti ki.)

Részletesebben

A fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének intézményi elősegítése

A fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének intézményi elősegítése A fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének intézményi elősegítése 2015. augusztus 14. Az Edutus Főiskola (továbbiakban: Főiskola) Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény,

Részletesebben

A SAJÁTOS SZÜKSÉGLETŰ HALLGATÓKAT SEGÍTŐ SZABÁLYZAT

A SAJÁTOS SZÜKSÉGLETŰ HALLGATÓKAT SEGÍTŐ SZABÁLYZAT PANNON EGYETEM A SAJÁTOS SZÜKSÉGLETŰ HALLGATÓKAT SEGÍTŐ SZABÁLYZAT A Szenátus elfogadta: 2012. december 13. A határozat száma: 117/2012-2013.(XII.13.) Hatálybalépés: 2013. február 1. A szabályzat karbantartásáért

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Ügyleírások: Ápolási díj

Ügyleírások: Ápolási díj Ügyleírások: Ápolási díj Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti

Részletesebben

Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása

Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET! (honlapra) Tárgy: A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosítása Budapest,

Részletesebben

A fogyatékossági támogatás

A fogyatékossági támogatás A fogyatékossági támogatás 1998. évi XXVI. törvény 22. A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás

Részletesebben

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen

Részletesebben

KÉRELEM 1 az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM 1 az ápolási díj megállapítására KÉRELEM 1 az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyi adatok Neve: Születési neve: Anyja neve: Szül. hely, év, hó, nap: Lakcíme: Tartózkodási címe: TAJ száma:

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGET ÉS EGYENLŐ BÁNÁSMÓDOT BIZTOSÍTÓ FELTÉTELEINEK SZABÁLYZATA SZEGED, 2008. Az SZTE Esélyegyenlőséget és Egyenlő Bánásmódot Biztosító Feltételeinek Szabályzata 1

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Szabályzat

Esélyegyenlőségi Szabályzat 1 Tartalomjegyzék I. Általános rendelkezések...3 A Szabályzat hatálya és célja...3 1....3 II. A hallgatók esélyegyenlősége...3 A fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosítása...3 2....3

Részletesebben

Korai fejlesztés és gondozás. Siktárné Aczél Zsuzsanna

Korai fejlesztés és gondozás. Siktárné Aczél Zsuzsanna Korai fejlesztés és gondozás Siktárné Aczél Zsuzsanna A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók OECD kezdeményezésére: A kategória: fogyatékos, B kategória: tanulási, magatartási nehézségeket mutató

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

e.) Megállapítja, megszünteti az ápolási díjat és kétévente legalább egyszer felülvizsgálja az ápolási díjra való jogosultságot.

e.) Megállapítja, megszünteti az ápolási díjat és kétévente legalább egyszer felülvizsgálja az ápolási díjra való jogosultságot. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 3/2002.(02.15.)sz. rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 50/1999.(11.25.) számú

Részletesebben

Testnevelési Egyetem

Testnevelési Egyetem 7/2014. (X. 30.) számú határozat A Testnevelési Egyetem (TF) SZABÁLYZATA A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSÁRÓL 2014. A Testnevelési Egyetem Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011.

Részletesebben

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla Gyógypedagógiai alapismeretek Mede Perla A téma aktualitása társadalmi szinten és a többségi oktatásban Az előadással kapcsolatos hallgatói elvárások A témával kapcsolatos előismeretek A témával kapcsolatos

Részletesebben

Digitális akadálymentesítés a felsıoktatási intézményekben

Digitális akadálymentesítés a felsıoktatási intézményekben Digitális akadálymentesítés a felsıoktatási intézményekben Sulyok Tamás fıiskolai adjunktus projektkoordinátor Tanulás és fogyatékosság Egri Kulturális és Mővészeti Központ Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház

Részletesebben

Sajátos nevelési igényű a gyermekem, mit tehetek?

Sajátos nevelési igényű a gyermekem, mit tehetek? Sajátos nevelési igényű a gyermekem, mit tehetek? A sajátos nevelési igényű gyermekek, és szüleik jogai, lehetőségeik az esélyegyenlőséghez. A sajátos nevelési igény törvényi háttere. Te is más vagy, te

Részletesebben

T/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról

T/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10746. számú törvényjavaslat a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások

Részletesebben

KÉRELEM ápolási támogatás megállapítására

KÉRELEM ápolási támogatás megállapítására KÉRELEM ápolási támogatás megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok Neve: Születési neve: Ha az ápolt személy nem cselekvőképes, a törvényes képviselő neve: A törvényes

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Átvettem: 2012 szignó. KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyi adatok Neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:... Tartózkodási hely:...

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez 1 KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok Neve: Születési neve: Anyja neve:

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok: Neve:.. Születési neve:... Anyja neve: Születési hely, év, hó, nap: Lakóhely:... Tartózkodási

Részletesebben

KÉRELEM AZ ÁPOLÁSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁRA

KÉRELEM AZ ÁPOLÁSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁRA Városi Polgármesteri Hivatal Intézményirányítási és Szociális Osztály Levélcím: 3060 Pásztó, Kölcsey F. út 35. : (32) 460-155 A Hivatal tölti ki! ÁTVETTEM Dátum: Aláírás: Melléklet: KÉRELEM AZ ÁPOLÁSI

Részletesebben

1998. évi XXVI. törvény. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.

1998. évi XXVI. törvény. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és

Részletesebben

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó ÁPOLÁSI DÍJ Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó (Ptk. 8:1.. (1) bek 2.pont) részére biztosított anyagi hozzájárulás. ALANYI JOGÚ ÁPOLÁSI DÍJ:

Részletesebben

Szociális és Gyámhivatal T Á J É K O Z T A T Ó A SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEIRŐL

Szociális és Gyámhivatal T Á J É K O Z T A T Ó A SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEIRŐL Szociális és Gyámhivatal T Á J É K O Z T A T Ó A SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEIRŐL Vonatkozó jogszabály: 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet Módosította: 189/2011. (IX.19.)

Részletesebben

Csibi Enikő 2012. április 11.

Csibi Enikő 2012. április 11. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a gyermekvédelem intézményeinek együttműködése A speciális szükségletű gyermekek felzárkóztatása érdekében Csibi Enikő 2012. április

Részletesebben

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala

Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala 2072 Zsámbék, Rácváros u. 2-4. Tel.: (36)-23-565-610, (36)-23-565-612 Fax: (36)-565-629 E-mail: hivatal@zsambek.hu Web: www.zsambek.hu 4. számú melléklet a 63/2006.

Részletesebben

A SPECIÁLIS SZÜKSÉGLETŰ HALLGATÓKAT SEGÍTŐ SZABÁLYZAT

A SPECIÁLIS SZÜKSÉGLETŰ HALLGATÓKAT SEGÍTŐ SZABÁLYZAT VESZPRÉMI EGYETEM A SPECIÁLIS SZÜKSÉGLETŰ HALLGATÓKAT SEGÍTŐ SZABÁLYZAT Az Egyetemi Tanács elfogadta: 2004. február 26-án A határozat száma: 64/2003-2004.(II.26.) ET Hatálybalépés: 2004. március 1. I.

Részletesebben

A MISKOLCI EGYETEMEN FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK ELŐNYBEN RÉSZESÍTÉSI SZABÁLYZATA

A MISKOLCI EGYETEMEN FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK ELŐNYBEN RÉSZESÍTÉSI SZABÁLYZATA A MISKOLCI EGYETEMEN FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ HALLGATÓK ELŐNYBEN RÉSZESÍTÉSI SZABÁLYZATA Miskolc, 2015. 1.3.13. számú Egyetemi Szabályzat A MISKOLCI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA III. KÖTET HALLGATÓI

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok Neve: Születési neve: Társadalombiztosítási Azonosító Jele: Adóazonosító jele: Az ápolt személlyel

Részletesebben

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt

A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt A pedagógiai szakszolgálati feladatellátás a Pedagógiai Intézet irányítása alatt 2004-2011. Csibi Enikő szakszolgálati igazgatóhelyettes 2011.12.12 Változó törvényesség, állandó szakmaiság! Rövid történeti

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:... Tartózkodási

Részletesebben

Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT

Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Budapest 2008 Bevezetés A Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolájának Szenátusa a felsőoktatásról

Részletesebben

Fogyatékos emberek az egészségügyi ellátásban

Fogyatékos emberek az egészségügyi ellátásban TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Fogyatékos emberek az egészségügyi ellátásban Tarjányiné Dr. Molnár Zsuzsanna 2013.12.06.. Kik a mozgássérültek?

Részletesebben

Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere

Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassági véleményezésének jogszabályi háttere dr. Nagy Károly főosztályvezető Munkahigiénés Főosztály OMFI 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének

Részletesebben

KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására. 1.1.1. Neve:...

KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására. 1.1.1. Neve:... 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték. Ügyintézéshez szükséges dokumentumok

Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték. Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Eljárás megindító

Részletesebben

4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve: 1.1.2. Születési neve:

Részletesebben

KÉRELEM ÁPOLÁSI DÍJ. megállapításához

KÉRELEM ÁPOLÁSI DÍJ. megállapításához Papkeszi Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 8183 Papkeszi, Fő u. 42. Tel: 06/88-588-650 KÉRELEM ÁPOLÁSI DÍJ megállapításához Ügyfélfogadás rendje: Hétfő és szerda: 8.00 16.00 óráig Péntek: 8.00

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Személyi adatok Neve:... Születési neve... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap... Lakóhely:... Tartózkodási

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Személyes adatok Neve:... Születési neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:... Tartózkodási hely:...

Részletesebben

Tárgy: Szociális rendelet módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet

Tárgy: Szociális rendelet módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-7115/2010. Témafelelős: Lencséné Szalontai Mária Tárgy: Szociális rendelet módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet Szentes Város Önkormányzata

Részletesebben

Logopédiai ellátás a Hegyvidéken

Logopédiai ellátás a Hegyvidéken Logopédiai ellátás a Hegyvidéken Kezdetek Törvényi mérföldkövek 1969. Főv. VB. utasítása minden kerületre kiterjedő log. ellátás megszervezése 1972. Miniszteri rendelet szakmai irányelvek a log. csoportok

Részletesebben

PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉRDI JÁRÁSI HIVATAL HATÓSÁGI OSZTÁLY Érdi Járási Hivatal tölti ki: Érkezett:.... No.:. Átvevő aláírása:... Ügyfélfogadás helye és rendje: Hétfő: 13.00-18.30 Szerda: 8.00-12.00

Részletesebben

AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI BIZOTTSÁG

AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI BIZOTTSÁG Ikt. sz.: SZF/ /2015 S z o l n o k i F ő i s k o l a S z o l n o k AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSI RENDJE 2 A Szolnoki Főiskola Esélyegyenlőségi Bizottságának Működési Rendje Az Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Arany János Kollégiumi Program (AJKP)

Arany János Kollégiumi Program (AJKP) Tisztelt Osztályfőnök/Pályaválasztási Felelős! Az Arany János Kollégiumi Programra jelentkezéshez szeretnénk tájékoztatást nyújtani a leggyakrabban felmerülő kérdésekre adott válaszok segítségével. Milyen

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Érkezett: Szignó:. 0501 I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:...

Részletesebben

MEZŐKÖVESDI JÁRÁSI HIVATALA. KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

MEZŐKÖVESDI JÁRÁSI HIVATALA. KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Benyújtandó: Mezőkövesd, Mátyás király út 112. Tel.: 49/511-554 Ügyfélfogadás: H, Sze: 8:00-16:00 P: 8:00-12:00 MEZŐKÖVESDI JÁRÁSI HIVATALA KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre

Részletesebben

A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménykt 30

A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménykt 30 KT 121 28. bekezdés Sajátos nevelési igény ű tanulók ellátásának feltételei Sajátos nevelési igény ű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek: a gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai

Részletesebben

Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann

Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann e.boros@rehabint.hu FESZ kongresszus 2012. szept. 28-30. Velence Téma fontossága Rehabilitáció folyamat Ellátás minősége folyamatosság, egyenletes színvonal Gazdaságosság

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok Neve:.......... Születési neve:. Anyja neve:..... Születési hely, év, hó, nap:.... Lakóhely:....

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

kizárólag a súlyosan mozgáskorlátozottak részesülhetnek

kizárólag a súlyosan mozgáskorlátozottak részesülhetnek A súlyos mozgáskorlátozott személyek gépjármű szerzési és átalakítási támogatásának igénylésével, a támogatás megállapításával kapcsolatos rendelkezéseket 2011. július 2-ai hatálybalépése óta a súlyos

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1.1. Személyes adatok 1.1.1.Neve:... 1.1.2.Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Neve: Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:... Tartózkodási

Részletesebben

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény II. rész A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény közlönyállapotának és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2011. december 31-én hatályos állapotának összehasonlítása Azok a rendelkezések,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TÉRÍTÉSI DÍJ FIZETÉSE ALÓL VALÓ MENTESSÉG

TÁJÉKOZTATÓ TÉRÍTÉSI DÍJ FIZETÉSE ALÓL VALÓ MENTESSÉG TÁJÉKOZTATÓ AZ INTÉZMÉNY TÉRÍTÉSI ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEKRŐL 1..) TÉRÍTÉSI DÍJ MÉRTÉKE: 12.000.- FT/ÉV Egy összegben egy félévet a beiratkozáskor be kell fizetni. A beiratkozási lapot kizárólag

Részletesebben

Egyéni vállalkozó orvosok/egészségügyi dolgozók alkalmassági vizsgálata

Egyéni vállalkozó orvosok/egészségügyi dolgozók alkalmassági vizsgálata Egyéni vállalkozó orvosok/egészségügyi dolgozók alkalmassági vizsgálata dr. Nagy Károly osztályvezető Munkahigiénés Osztály Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység

Részletesebben

Rendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok:

Rendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok: Rendszeres szociális segély Ügyleírás: Szükséges okiratok: A hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. Az ügyintézéshez a kérelmező személyi igazolványa,

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Vác Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya 2600. Vác, Március 15. tér. 11. I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Neve:... Születési

Részletesebben

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B.

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

7 Ha a pályázónak van gyereke, gyerekenként: - 0-6 éves korig 5-7-25 éves korig 6 és egyedül neveli 10

7 Ha a pályázónak van gyereke, gyerekenként: - 0-6 éves korig 5-7-25 éves korig 6 és egyedül neveli 10 Szociális helyzet pontrendszere 1. sz. melléklet 1 Ha a pályázó javaslat nem a Semmelweis Egyetem kollégiumában lakik 2 albérletben lakik 3 budapesti és eltartóival lakik 0 saját lakásban lakik 0 ismerőse

Részletesebben

A díjmentesség a helyjegyre, valamint az InterCity pótjegyre nem vonatkozik.

A díjmentesség a helyjegyre, valamint az InterCity pótjegyre nem vonatkozik. Utazási kedvezmények 1./Kedvezmények a közforgalmú vasutak vonalain Díjmentes utazásra jogosult korlátlan számban a 65. életéve betöltésétől a magyar állampolgár a 2. kocsiosztályon, személyi igazolványa

Részletesebben

4) Idősotthoni ellátás esetében a gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülmények a következők:

4) Idősotthoni ellátás esetében a gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülmények a következők: I. A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII.22.) SZMM rendelet főbb rendelkezései:

Részletesebben

Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv

Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv 2008 1. A dokumentum jogszabályi háttere A Magyar Köztársaság Alkotmánya 4. (1) bek., 70/a. A közoktatásról szóló

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Alapszolgáltatások I. Étkeztetés Házi Segítségnyújtás Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás Családsegítés Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat

Részletesebben

K É R E L E M ápolási díj megállapítására*

K É R E L E M ápolási díj megállapítására* K É R E L E M ápolási díj megállapítására* I. ÁPOLÁST VÉGZŐ SZEMÉLYRE VONATKOZÓ ADATOK: 1.) Személyi adatok: Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Állampolgársága:...

Részletesebben

UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam. FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus

UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam. FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus FOGYATÉKOSSÁGRÓL ÁLTALÁBAN A fogyatékosságot meghatározhatjuk: - orvosi, - társadalmi,

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben