T Á J É K O Z T A T Ó. a Kerttechnikai és Műszaki Tanszék által megtartandó 2012/2013. tanév I. félévi (őszi) GEODÉZIAI MÉRŐGYAKORLAT ról

Átírás

1 T Á J É K O Z T A T Ó a Kerttechnikai és Műszaki Tanszék által megtartandó 2012/2013. tanév I. félévi (őszi) GEODÉZIAI MÉRŐGYAKORLAT ról jelentkezés, létszám, cserelehetőség: A csoportokba a Neptunon meghirdetett kurzusokba történő jelentkezéssel kell feliratkozni. a geodéziai gyakorlat időtartama: A gyakorlat hétfő reggeltől péntek estig tart: a mérőgyakorlatra hozni kell: szélsőséges időjárásnak megfelelő öltözéket (meleg ruha, esőkabát, esernyő, váltás száraz ruha, gumicsizma/bakancs stb.) rajzeszközöket: fa alapú puha (2-3 B-s), és keményceruzát (3-6 H-s), radírt, csőrollat, körzőt, nullkörzőt, betűsablont, vonalzót, A4-es alátétmappát és lapokat, illetve a Balatonkenesei mérőgyakorlatról szóló jegyzetet. (gödre lehet hozni: -t) megközelítés: külön tájékoztató szerint Elhelyezés Gödön: 3-5 ágyas szobákban A szállásköltségre napi Ft önrész helyszíni befizetését kérjük. étkezési lehetőség Gödön: ebéd minden napra rendelhető, ára kb. 750 Ft/nap a reggelit és a vacsorát egyénileg kell megoldani (főzési lehetőség nincs) felkészülés a gyakorlatra: Tokody Z., Geodézia, Ybl jegyezet. Dr. Babós Lajos: Geodézia gyakorlati jegyzet (tartalmazza a Balatonkenesei mérőgyakorlaton elvégzendő feladatokat, amelyeknek a helyszíne változott, a tartalma nem)!

2 Egyéb információk: A gyakorlat első napján, a gyakorlaton végrehajtandó feladatok témaköreiből felmérőt írunk (nem kielégítő felkészültség esetén a gyakorlatról eltanácsolhatjuk a hallgatót!) A gyakorlaton való részvétel feltétele a legalább aláírással teljesített első félév! A gyakorlat elvégzése után 2 érdemjegyet kapnak a hallgatók (egy egyénit, az aktivitás és a felkészültség alapján és egy csoportos értékelés alapján megszerzettet (rajz stb. kiértékelése alapján)). A kapott érdemjegy az indexbe nem kerül közvetlenül beírásra, de a Geodézia 2 jegy megszerzése során figyelembevételre/beszámításra kerül.

3 T Á J É K O Z T A T Ó I I. Budapesti gyakorlat minden nap 8.00 órakor kezdődik és 16.00kor ér véget. A gödi gyakorlat kezdése hétfői napon van, 11 óráig el kell foglalni a szálláshelyet; az adminisztráció, tájékoztatók elvégzése után (balesetvédelem, ebéd, csoportbeosztások stb.), délután már előírt feladatokat végeznek a csoportok. A gyakorlaton való részvétel előfeltétele a munka- és balesetvédelmi oktatásban való részesülés, az ezt rögzítő dokumentum/feljegyzés aláírása! A napi munka kezdése: 8 00 órakor, délután pedig megbeszélés szerint; aki 2. alkalommal 5 percnél többet késik, az kizárja magát a gyakorlat teljesítéséből. A gyakorlat során elvégzendő munkarészekhez az oktató mellett dr. Babós Lajos, Geodéziai gyakorlatok című jegyzete ad segítséget (minden egyes feladathoz a szükséges felszerelés, a végrehajtás módja, jegyzőkönyv vezetése, kitöltése, az elvégzendő számítások, a feldolgozás, rajzkészítés módja stb. tekintetében) A gyakorlat hétfőtől péntek ig tart (addig kell az elkészített munkarészeket a gyakorlatvezetőknél leadni). A feladatokat csoportonként kell elvégezni oly módon, hogy minden hallgató gyakorlatot szerezhessen minden munkarészből. Ennek megfelelően a feladatokat nem egyénenként, hanem közösen, váltott beosztással kell elvégezni. Ez vonatkozik a mérésre, számításra és a rajzolásra is. Számításnál célszerű két külön csoportban eredményeket számolni, majd azok egyezősége után továbbhaladni, ellenőriztetni a gyakorlatvezetővel. Emellett javasolt a csoportok kialakításánál figyelembe venni azt, hogy egyenletesen legyenek az egyes csoportok között szétosztva a jó rajzi készséggel rendelkező, az önálló, felkészültebb hallgatók, az erősebb fizikumú (fiú, cipekedés) hallgatók stb., hogy egymástól tanulva is, könnyebben, tudják a gyakorlat során kitűzött feladatokat elvégezni. Miután a gyakorlat első napjaiban elsősorban a méréseket végzik el, ez az időszak lazább a délutánok tekintetében, a gyakorlat utolsó napjaira marad viszont a számítás, pótmérés és a rajzolás, ami nagyon sűrű is lehet. Az utolsó éjszakára rendszerint folyamatos munka marad, ezt célszerű minél jobban tehermentesíteni a következő módszerekkel: a napi méréshez tartozó számítást még aznap elvégezni (kiderül az is, kell-e pótmérni) a gyakorlatvezetőtől segítséget kérni a másnapi feladat elvégzéséhez (felkészülés) az utolsó napi rajzolási munkákhoz a rajzeszközök használatát, rajztechnikát, ábrázolást stb. a gyakorlatvezetőtől már az első napokban az egész csoport megismerheti vagyis: ne hagyjanak mindent a végére, amire lehet, a napi munka és pihenés után közösen készüljenek fel A gyakorlat során elvégzendő fő munkarészek (a következőkben felvázolt racionális sorrend a nagy csoportszám és az esetlegesen rossz időjárás miatt csoportonként eltérő lehet!) 1) Alappont-szintezés mérése, számítása. Eredmény: a későbbiekben szükséges magassági pontjel magasság; alappontszintezési jegyzőkönyv 2) Műút m-enként megjelölt tengelypontjai magassági értelmű meghatározása részletpont-szintezéssel, ( annyi db keresztszelvénnyel, ahány főből áll a csoport!) az előző feladat során meghatározott magassági alapponthoz viszonyítva. Ezután személyenként 1 db keresztszelvény minta szerinti manuáléjának elkészítése, azon a bemért adatok rögzítése. Végeredmény: tengelyponti magasságok, részletpont-szintezési jegyzőkönyv, keresztszelvények manuáléi, valamint a minta szerinti rajzi rész 3) Mérőtelep adott részének felmérése derékszögű részletméréssel, helyszínrajz készítése 1:100 (1:200) méretarányban. A magassági értelemben bemérendő fontosabb, alaprajzon azonosítható helyű részletpontok beszintezése az 1. pontban meghatározott magassági alapponthoz képest részletpont-szintezéssel (udvarszintezés). Eredmény: csoportonként 1 db manuálé, melyet a derékszögű részletmérés mérési jegyzetére vonatkozó jelöléseket alkalmazva kell elkészíteni; udvarszintezési jegyzőkönyv; adott méretarányú helyszínrajz a felmért területről a minta szerinti minimális tartalommal és formában; a helyszínrajz elkészülte után statisztikai kimutatás készítése az ellenőrző mérések felhasználásával a megfelelő jegyzőkönyvben

4 4) A mérőtelep kiválasztott területrészének felmérése és térképi ábrázolása, melynek folyamán sor kerül: (mérés és számítás szintjén) ötödrendű alappontsűrítésre (hátrametszés) trigonometriai hátrametszésre (magassági csomópontként) további alappontsűrítésre (sokszögelésre, egyik végponton külpontos iránymérésre, szükség szerint poláris pont létrehozására) ezen sokszögpontokról tahimetrikus részletmérésre, melynek során minden csoporttag 1-1 mérési jegyzetet (manuálét) készít a rá jutó felmérendő területről Eredmény: hátrametszés mérése és számítása jegyzőkönyvben trigonometriai hátrametszés mérése, és számítása (magassági csomópontként) tájékozás a kitűzött sokszögvonal végpontjain (mérés és számítás); az egyik végponton külpontos iránymérés mérése valamint a központosítás számítása, aztán következhet a tájékozás; a sokszögvonal (és ha van poláris pont(ok)) mérése, majd számítása a sokszögvonal magassági vonalának számítása mérési vázlat (manuálé) készítése, és részletmérés tahimetrálással; a részletpontok poláris és egyéb adatainak meghatározása; a mérési és számított eredmények alapján 1 : 500-as méretarányú szintvonalas helyszínrajz készítése a minta szerinti minimális tartalommal és formában. vázlatszintű meghatározási terv (a tanult jelöléseket alkalmazva) az alappontvázlaton A gyakorlatra kapott osztályzat összetevői: aktivitás a terepi mérések során, felkészültség, önállóság stb. (egyéni) aktivitás a számítások során (egyéni) a rajzi feldolgozás során tapasztalt hozzáértés/hozzá-nem-értés, tevékenység (egyéni) rajzi munkarészek osztályzata (csoport) mintajegyzőkönyv elkészítettségének szintje (csoport) Beadandó munkarészek:: 1 db műút hossz- és keresztszelvény a megadott minta szerint (tagonként 1-1 névvel ellátott mérési vázlat, A4-es lapon, a keresztszelvényről) 1 db mérőtelep helyszínrajza a megadott minta szerint (tagonként 1 db részletmérési vázlat, manuálé,a4-es lapon, az adott területrészről) 1 db helyszínrajz a felmért külterületről, a megadott minta szerint csoportonként 1-1 mintajegyzőkönyv*, melynek tartalma: koordinátajegyzék (a meghatározott új vízszintes és magassági alappontok feltüntetésével) a jegyzőkönyvben minden mérési adatot ceruzával, minden számított, tehát irodai munkarészt tollal kell kitölteni meghatározási terv a hátrametszett pont (annak meghatározásához szükséges irányok előírás szerinti jelölésével), a sokszögvonal, tájékozó irányok, a poláris pontok, a magassági alappont stb. a tanult jelölésekkel *jegyzőkönyv: csoportonként 2 db jegyzőkönyv-füzetet kapnak, ebből 1 db-oz használnak a mérések és számítások során (előfordul ugyanis, hogy egyidőben a csoport 2 helyen is dolgozik), szükség esetén pótlapokat az oktatótól lehet beszerezni. A 3. példány az un. mintajegyzőkönyv, ebbe az összes mérési és számítási eredmény bemásolandó szabályos módon (tollal a számított, ceruzával a mért, terepi adatok) a mintajegyzőkönyvnek leadandó mellékleteit képezik a szabadkézi manuálék, egyéb munkarészek

5 Munka- és balesetvédelmi előírások; a gyakorlat időtartama alatt betartandó szabályok: az üdülőterületen használt berendezési tárgyak, bútorzat állapotát meg kell őrizni, azokat rendeltetésszerűen kell használni (belső berendezési tárgyakat a szabadba vinni tilos) ha valaki távozik az üdülő területéről (bevásárlás, posta stb.)l, az tájékoztatni köteles legalább az ottmaradó csoporttársait aki Göd területéről szeretne távozni, az köteles a gyakorlatvezetőjét tájékoztatni a gyakorlatvégzésről csakis a tanszékvezető engedélyével lehet távol maradni a szobákat az onnan utolsóként távozónak zárnia kell (a kulcs tárolása megbeszélés szerint) dohányozni az épületeken belül tilos, a szabadban engedélyezett (a kioltott csikket a tárolóba téve) tüzet rakni előzetes bejelentés után szabad a kijelölt tűzrakóhelyen tűz esetén az oltás azonnali megkezdésével egyidőben rögtön értesíteni kell a jelenlévő gyakorlatvezetőt, gondnokot illetve a tűzoltóságot (a tűz esetén igénybevehető oltókészülékek helyét a gondnoktól tudjuk meg) az elektromos berendezéseket az előírások szerint szabad csak használni (csak szabványos berendezések, borotva, hajszárító), saját rezsó, merülőforraló stb. használata tilos az üdülő kapuját esténként bezárjuk, a későn érkezők is tegyék ezt mindennemű balesetet ( a legkisebbet is) be kell jelenteni a gyakorlatvezetőnek; hasonlóan az elektromos hibákat, a hibás felszerelést stb. is mindenkor az aktuális időjárásnak megfelelő módon kell öltözködni, számolva azzal, hogy a hegyen szelesebb, hidegebb időjárás lehet a kullancs -csípések és következményeik elkerülése érdekében célszerű védőoltást kérni a gyakorlat előtt, de a rendszeres ellenőrzés elengedhetetlen a gyakorlat kezdetétől annak végéig saját kerékpár és gépkocsi használata csakis a felelős tanszékvezető engedélyével lehetséges, ezek használatát szükség esetén akár meg is lehet tiltani a gyakorlatvégzés ideje alatt mindennemű alkohol, szeszes ital és egyéb hasonló hatású készítmény fogyasztása tilos, ezen előírás megszegője azonnali hatállyal kizárja magát a gyakorlat elvégzéséből ( munkaidőn túl az általános normák szerinti előírások érvényesek) a kijelölt csoportfelelős felel a munka végeztével a hiánytalan leltári állapotért szándékos vagy gondatlan károkozás esetén a felelősséget, a kártérítés módját és mértékét a vonatkozó SZMSZ és egyéb előírások szabályozzák balesetveszélyes (hegyes, szúrós végű, éles) szerszámokat és felszerelést (pl.: balta, kitűzőrúd, jelzőszeg, műszerállvány, acél mérőszalag stb.) helyesen kell kezelni, tárolni, szállítani (azokat dobálni, rendeltetésüktől eltérő módon és célra használni tilos, hegyes végükkel előre, általában lefelé tartva, vagy ha van, védőtokban szállítandók); sérült, balesetveszélyes felszerelést használni tilos; szélsőséges időjárási körülmények között (vihar, erős szél) nem szabad dolgozni a sérülékeny felszerelést helyesen kell tárolni (léceket a földre tenni csak a feliratozott felével felfelé), léceket, állványokat kitámasztani tilos, le kell azokat biztonságos módon fektetni, a rajzasztallapokat földre tenni, földön használni, azokon késsel vágni tilos

6 a nagy értékű felszereléseket csak az előírt célra és módon használjuk (a műszer távcsövének elforgatása előtt győződjünk meg arról, hogy a kötőcsavarok, (kallantyúk) kioldott állapotban vannak-e, műszert sohase hagyjuk rögzítetlenül az állványfejezeten a felszerelést sohasem hagyhatjuk őrizetlenül, felügyelet nélkül (éjszakára is a raktárba kell minden felszerelési eszközt visszavinni) műszerdobozra ülni tilos, a dobozokat bezárt állapotban kell tárolni, a napi munka végeztével azokat ki kell tisztítani a szennyeződésektől esős idő esetén, amennyiben a felszerelés is megázott, raktárba tétel előtt mindent ki kell szárítani (a műszereket nedvesen nem szabad dobozba zárni, műszerernyőt stb. is ki kell szárítani, s csak utána szabad elpakolni, raktárba tenni mielőtt a felszerelést visszateszik a raktárba, minden eszközt meg kell tisztítani (állványláb, kitűzőrúd, szintezűsaru letisztítása, műszerernyő madzagjait feltekerni, a más műszerdobozból kivett alkatrészek visszatétele, mezei mérőszalag gázolajos ronggyal történő letisztítása a gyakorlat végén, stb.) a gyakorlatról a feladatok leadása után csak akkor lehet távozni, ha a szálláshelyet eredeti állapotában, hiánytalan felszereltséggel átadták az üdülő gondnokának ( szobákban az ágynemű lehúzva, szemét összeszedve, edények elmosogatva, berendezés eredeti helyre téve, kulcsok átadva stb.), valamint ha a gyakorlatvezetők meggyőződtek a hiánytalan geodéziai leltárról ha valaki az előírt idő előtt engedély nélkül távozik a gyakorlatról, vagy távozása előtt elmulasztja az elszámolást a felszereléssel, nem adja át fentiek szerint a szálláshelyét, ezáltal a még ott-tartózkodó csoporttársaira többletfeladat elvégzését kényszeríti rá, annak gyakorlata szintén sikertelennek tekintendő Budapest, augusztus 21. Tájépítészeti Kar Kerttechnikai és Műszaki Tanszék